Jogi ismeretek | Nemzetközi jog » A nemzetközi jog

A nemzetközi jog A nemzetközi jog forrásai Eltérés a belső jogtól - nincs egyetlen olyan testület sem, ami mindenkire nézve kötelező jogszabályokat tud elfogadtatni - nincs olyan kötelező joghatósággal rendelkező bírósági rendszer, amely a jogot értelmezné, és egy adott problémára alkalmazná - ezért forrásai: azok a rendelkezések, amelyek a jogrendszerben a konkrét, mindennapi cselekvések szintjén fejtik ki hatásukat, de nem tartoznak bele a végső források (értelmi és erkölcsi szabályok), és a funkcionális források (folyóiratok, szakkönyvek) NJ 1 gyakorlati megjelenése - NBS 2 NB az elé terjesztett nemzetközi jogi vitákat a következő források alapján dönti el: - Nki 3 egyezmények, melyeket a vitában álló államok elismernek - Nki szokásjog - általánosan elismert jogelveket - segédeszközözök: bírói döntések, NJ tudományos művek - NB 4 ítéleteivel szintén jogot alkot - formális források : szabályokat kötelező

erővel ruházza fel - materiális források : szabályok tényleges tartalmáról ad számot Általános jogelvek - Ha konkrét bírósági ügyben nincs az esetre megfelelő szabály, akkor a bíró a szabályokból és a jogelvekből levezetett döntést hoz. A NJ-ban ez nagyon gyakori - NJ-ban kevés eldöntött ügy van, ezért általánosan elfogadott jogforrás a NJ-ban az „általánosan elfogadott jogelvek” (38.cikkely), így lehet áthidalni a nem rendezett kérdéseket (non liguet – joghézag- ügyek) - „általánosan elfogadott jogelvek” jelentése: 1. Pozitív, ember alkotta szabályok érvényességét állapítja meg. 2szerződéses jog és szokásjog alfejezete, a NJ alaptételeit ismétlik meg, nem hoznak újat. 3 Szűk körű új jogforrás, NJ-ból levezethető jogfogalmakat jelent. - „általánosan elfogadott jogelvek” a gyakorlatban: - Chorzow üzemi ügy (gyár lefoglalása): egy kötelezettség bármilyen megszegése kártérítést von maga után -

Lengyelországi német telepesek ügye: a fennálló joggal összhangban szerzett jogok a szuverén személyének változásával nem vesznek el. - Korfu-szoros ügy: minden rendszer elfogadja a közvetett bizonyítékokat, így a NJ is - Adminisztratív Tanács ügye(ENSZ alkalmazottak elbocsátása): bírói testület által hozott ítélet kötelező erővel bír, így a Közgyűlés nem utasíthatja vissza az Adminisztratív Tanács döntéseinek végrehajtását. - Indiai területen történt áthaladás: ha a bíróság elindította az eljárást, az joghatóságától nem fosztható meg 1 NJ = nemzetközi jog, nemzetközi jogi NBS = Nemzetközi Bíróság Statútuma 3 Nki = nemzetközi 4 NB = Nemzetközi Bíróság 2 1 - - - Estoppel elve: ha a fél egy adott helyzethez hozzájárult, azt később nem tagadhatja meg( common law elve). Saját mulasztására jogok megszerzése végett senki sem hivatkozhat - Estoppel a gyakorlatban: Preah Vihear-i templom ügye, ELSI

ügy: estoppel alkalmazásának is megvannak a korlátai, nem alkalmazható arra, ha egyszerűen valamit elfelejtettek a diplomáciai tárgyalások során teljes kártérítés a különböző jogrendszerekben általános alapelv, így az a NJ-ban is érvényes (AMCO v. Indonézia ügy kapcsán) szerzett jogok tiszteletben tartása pacta sund servanda (nemzetközi megállapodások kötelező ereje) szerződések ereje azon alapul, hogy a Nki szerződések ezzel a közös minőséggel rendelkeznek jóhiszeműség (ENSZ AO 5) + KGY 6 Határozat az államoknak a NJ-ból és Nki szerződésből származó feladataikat jóhiszeműen teljesíteniük kell. NJ megkerülhetetlen szabálya. Olyan háttérszabály, amely a meglévő NJ szabályok követésére sarkall - Francia nukleáris kísérletek ügye: jogi kötelezettség alapja a jóhiszeműség. Ez a hit a NJ elidegeníthetetlen része. DE : a jóhiszeműség önmagában nem lehet kötelezettség forrása, ha más kötelezettség

egyébként nem merülne fel. Bíróság diszkrecionális jogkörrel dönt arról, hogy az adott ügyben mely jogelv(ek)et alkalmazza, ha a szokásjog/szerződési jog nem biztosít elég hátteret. (Lsd: Barcelona Traction ügy: Kft. Belső jogban kialakult fogalmát kell alkalmazni, mivel annak nincs NJ fogalma) Méltányosság és NJ - Belső jogból átvett elv, gyakori hivatkozási alap - Meuse vízének megosztása: a méltányosság elvét régóta alkalmazzák a bíróságok, a NJ részeként kezelik. A bíróságnak szabadságában áll, hogy a NJ részeként méltányosságon alapuló elveket is figyelembe vegyen. DE: óvatosan kell vele bánni, mert túl gyors jogfejlődést indíthat meg. - Rann of Kutch ügy: méltányosságra lehet hivatkozni az előterjesztésekben - Északi-tengeri kontinentális talapzat felosztása méltányossági alapon történt - méltányosság kiterjesztett értelme az emberi jogi eszmék egyik forrása :DélnyugatAfrikával kapcsolatos ügyek

- Méltányosságra való támaszkodást előírja az alkalmazandó jogszabály, ezért az alkalmazásnak következetesnek és kiszámíthatónak kell lennie, még akkor is, ha általánosabb alkalmazást követelő elvekre is tekintettel van. Líbia v Málta: - Igazságtalanság mérséklésére használva: (Tunézia v. Líbia) NB köteles alkalmaznia méltányosság elvét a NJ részeként, a kérdéseket úgy kell mérsékelnie, hogy a méltányosság érvényre jusson. - 1982, tengerjogi egyezmény: - 59.cikk: parti állam és más államok kizárólagos gazdasági övezettel kapcsolatos kérdéseit méltányos alapon kell rendezni, - 74.cikk: övezet elhatárolását szemközti/szomszédos tengerparti országok között a méltányosság érdekében szerződésben kell rögzíteni, - 83.cikk:kontinentális talapzat felosztását a méltányosság érdekében szerződésben kell rögzíteni, - bizonytalansági (kiszámíthatatlansági) tényezők ebben: 1. Milyen módon kell a

vitákat megoldani? 2. Milyen elveket kell pontosan alkalmazni? 5 6 AO = Alapokmány KGY = Közgyűlés 2 - 1994, nemzetközi vízgyűjtők nem hajózási célú hasznosítása (tervezet): nemzetközi vízgyűjtő terület menti államoknak a vízgyűjtő területeket csak méltányosan szabad felhasználnia Burkina Faso v. Mali: Soun-medence területét méltányosan kell felosztani, mivel nincsenek írásban rögzített határok. Ez a medence egyenlő elosztását jelenti DE megállapított határok módosítását méltányossági alapon kérni indokolatlan Az általános elvek csak akkor válnak jogilag kötelező normává, ha a Nki közösség a NJ-ot kialakító mechanizmusokon keresztül azt el is fogadja. Ezek akkor a rendszer keretein belül többleterővel ruházódnak fel. Nukleáris fegyverek használatáról: a Nki humanitárius jog magvát az emberiesség megfontolása alkotják. Bírói döntések - NBS : Szubszidiáris forrásnak minősül - Csak a perben

álló felekre és az eldöntött ügyre bírnak kötelező erővel - NB döntések ennek ellenére common lawként működik: Állandó Nemzetközi Bíróság7 és a Nemzetközi Bíróság döntéseire autoritatív döntésként szoktak hivatkozni - NB az előtte fekvő ügyekben tanulmányozza korábbi döntéseit, majd azokat értelmezve hozza meg az aktuális ügyekben döntését - NB által meghozott ügyekben nem minden esetben ragaszkodnak (Lotus-ügy), de az elég ritka - Bírói döntések fogalma: NB, ÁNB döntései + nemzetközi választottbíróságok, nemzeti bíróságok döntései - Konfliktusok megoldásban alkalmazzák a bírói ás választottbírósági módszereket is (Alabama igények ügye: Alabama hajó által elejtett zsákmányokért Gbr.nek kártérítést kellett fizetnie az USA-nak, mert megszegte a semlegesség szabályait) NJ egyéb lehetséges forrásai ENSZ KGY határozatai és nyilatkozatai - határozatok jó részének nincs kötelező ereje, hanem

ajánló jelleggel bír - kötelező határozatokat a BT hozza - KGY-nek vannak olyan kiemelkedő jelentőségű határozatai, amelyek hatással voltak a NJ fejlődésére. - Nicaragua ügy: egyes KGY határozatok elfogadásának (következetes szavazások) és alkalmazásának körülményeiből opinio juris is levezethető. Ez csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a határozat már szerződéses határozatot vagy kötelezettséget módosít. Az államok által elfogadott egyes nyilatkozatok azt tükrözik, hogy az államok az erőszak tilalmát a NJ részeként ismerik el. Pl: gyarmatosítás elítéléséről, űrkutatásról szóló nyilatkozatok: KGY határozatai ha nem is kötelező erejűek, néha normatív értékkel bírhatnak. (DE : nukleáris fegyverekről szóló határozatoknál sok az ellenszavazat és a tartózkodás, így az opinio juris nem érvényesül) - Gyorsítják az állami gyakorlat jogszabállyá válásának folyamatát. - Nem minden határozat bír jogi

tartalommal, mert gyakoriak a politikai kompromisszumok is KGY határozat formájában Nki szervezetek gyakorlata - a nem kötelező erejű rendelkezések a soft law részét képezik: azaz önmagukban nem jogszabályok, de a NJ fejlődése során figyelmet érdemelnek, politikai befolyást 7 ÁNB = Állandó Nemzetközi Bíróság 3 - gyakorolhatnak (pl.: Helsinki Záróokmány, 1975) Ide tartoznak a Nki gazdasági jogi, környezetvédelmi jog szabályai gentlemen’s agreement: Nki/kétoldalú tárgyalások eredményeként elfogadott dokumentumok, melyben a felek kötelezettségvállalásaikat nyilvánítják ki. Nki Jogi bizottság (NJB) 8 - ENSZ KGY által felállított Bizottság - Célja a NJ fejlesztése és kodifikálása - Kinevezésen alapul - Nki egyezmények fölött bábáskodik: 1.tervezetet készít, azt elküldi a kormányoknak véleményeztetésre 2. ENSZ konferencia tárgyalja 3 Szerződéskötés - Jelentéseket, tanulmányokat készít, jogi kodifikációs

dokumentumokat állít össze - NJB munkájának területe : 1. Nki szerződések 2 Új szokásjogi szabályok kialakítása Egyéb testületek - UNCITRAL (ENSZ Nki Kereskedelmi Jogi Bizottsága - UNCTAD (ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája) - Nki Jog Elveit Tanulmányozó Bizottság - ENSZ szakosított szervei (ILO, UNESCO) - Nki Jogi Egyesület - Nki Jogi Intézet Egyoldalú cselekmények - amikor az államok egyoldalú cselekményei jogi kötelezettsége teremtenek - az állam a kibocsátott nyilatkozatot kötelezőnek tartja (nyilvános és kihirdetett) - az elismerés akkor fontos, ha az harmadik államot is érint - bizonyítja az állam véleményét egyes kérdésekben Jogforrási hierarchia és jus cogens NBS - Bírói döntések ,tudományos művek: alárendelt szerepek - Általános jogelvek: 3.hely - Szerződések idővel elsődlegessé váltak, mivel a fennálló szokást váltják fel/kodifikálják, De hatályukat veszthetik, ha helyükbe új szokásjogi

szabályok lépnek - Általános szabállyal szemben a különös érvényesül: az államok közötti szerződéses szabályok elsőbbséget élveznek az általános szokásjogi szabályokkal szemben, amelyek ugyanazon államok fölött állnak - Diplomáciai védelem (barcelona Traction): Nki közösség egészével szembeni védelem minden államot megillet, védelme minden államnak érdeke, (agresszió, népirtás tilalma, stb.) - Szerződések joga: (1969): (jus cogens: rendszer szempontjából alapvető és mindenek felett álló szabályok elfogadása). - A szerződés semmis, ha megkötése pillanatában érvényes bármely jogszabályba ütközik Mindez szokásjogi szabályokra is érvényes - Feltétlen alkalmazást igénylő szabály olyan normát jelent, amelyet az államok Nki közössége olyan normaként ismer el, amelytől nem lehet eltérni kivétel: ha ugyanolyan szintű norma állapítja meg az eltérést 8 NJB = Nemzeközi Jogi Bizottság) 4 - - Létrejötte

: 1. Tételt el kell fogadni NJ általános szabályaként 2 Szabályt az államok Nki jogközössége(politikai és ideológiai meggyőződéstől függetlenül) feltétlen alkalmazást igénylő normaként ismeri el. Alapját csak szokáson vagy szerződésen nyugvó szabályok képezhetik Jus cogens fennálló szabályába ütköző szerződés ab inito semmis, újonnan kialakult jus cogens szabállyal ellentétes szerződés a szabály létrejöttének pillanatában semmissé válik és megszűnik. Jus Cogens – ENSZ AO kapcsolata: ???999.old Szokás Szokás fogalma - NJ-ban a Nki rendszer és a centralizált kormányzati rendszer hiánya miatt a jog dinamikus forrása - Az államok gyakorlatából és magatartásából vezethetők le Mellette Ellene Egyetemes alkalmazhatósága miatt a Túlságosan rendezetlen, lassan változik szerződéseknél is fontosabb Spontán mgtrts 9 hozza létre, ezáltal a a ts 10. mai gondját jeleníti meg - szerepének csökkenésének oka: egyre

több az állami tevékenység + számos különböző kulturális és politikai hagyományt kell elfogadnia létrehozatal jellemzői: - demokratikus: minden állam részt vállalhat az új szabályok kidolgozásában, bár egyes államok egyenlőbbek a többinél - konszenzusos: a többség mindenkire kötelező új jogszabályt alkot - pontatlan. Előnye: rugalmasan lehet kezelni, hátránya: félreérthetővé teszi a jogszabályokat szokás = materiális tényező + pszichológiai meggyőződés, amely ezt a mgtrts-t jognak tekinti (=opinio juris: az állam meggyőződése, hogy v.mely mgtrts-t jogi kötelezettség alapján gyakorolja) Pl.:NB Menedékjogi ügy (Torre kiadatása), angol-norvég halászati ügy (Kérdése, hol kezdődik a partvonal: a szokás létrejöttéhez az államok gyakorlatának bizonyos mértékig egységesnek kell lennie), Északi tenger kontinentális talapzattal kapcsolatos ügyek (az állami gyakorlatnak a rendelkezés értelmében széles körűnek,

gyakorlatilag egységesnek kell lennie), Nicarauga v. USA (nem szükséges, hogy a gyakorlat szigorúan megegyezzen. Ügyek következménye: Egy szokásjogi szabály meglétének bizonyításához a bíróság elegendőnek tekinti, ha az államok mgtrtsa a szabállyal általában megegyezik, az azzal ellentétes mgtrtst a szabály megsértésének tekintik. - - Materiális tényező: - alapja az államok tényleges gyakorlata, melynek meghatározó tényezői: - Időtartam: az államok többsége meghatározott idő elteltét követeli meg ahhoz, hogy a belső jogban v.mely gyakorlat szokásjogként elfogadottá váljon NJ-ban nincs szigorú időbeli követelmény, az a tárgytól függ - Következetesség 9 mgtrts = magatartás ts. = társadalom 10 5 - - - - - Ismétlődés: NB: szokásjogi szabálynak összefüggésben kell lennie az állam gyakorlatával - Általános jelleg a jogilag kötelező erejű szokás létrejöttének megállapításához szükséges küszöb

az érintett szabály természetétől és az ellenkezés mértékétől függ. Bizonytalanság akkor merül fel, ha ellentétes és egymásnak ellentmondó bizonyítékokat mutatnak be a felek (Menedékjog ügy) egy állam megalapozatlan követelését nem lehet elfogadni, mert akkor az egyoldalú jogalkotást eredményezne, így a NJ nem lenne független. Nki környezet az, ami meghatározza a szokás létrejöttét, így egyedi eset is létrehozhat szokást (légtérhasználat, műholdak Föld körüli pályáján nem gyakorolható szuverenitás). Dinamikusan fejlődő környezetben a szokásjog is gyorsabban alakul ki, ellentétes szabályok hiányában a gyakorlat válik szabállyá De Visscher analógiája: A szokásjog kialakulását a gazdátlan földön keresztül kitaposott út kialakulásához hasonlítja + egyesek nagyobb súlyuknál fogva mélyebb nyomot tudnak hagyni. Egyes államok helyzetüknél fogva nagyobb befolyással rendelkeznek, így az ő tevékenységüknek

nagyobb a jelentősége. NJ-ban már néhány állam is teremthet így szokást, ennek feltétele, hogy ezek az államok szorosan érdekeltek legyenek a kérdésben (pl.: tengerjog, űrpolitika: itt a nagyhatalmak egyetértése szükséges a szokás elfogadásához) AZAZ: az egyetemes jelleg nem kötelező, de a hatalomhoz fűződő v.milyen viszony igen Mulasztás önmagában ugyanúgy bizonyítja az állam attitűdjét, mint a cselekvés. - Lotus ügy: a tartózkodás csak abban az esetben jelentheti a szokás elismerését, ha tudatos kötelezettségen alapul. (azért nem cselekszik, mert az a kötelezettségük) A cselekvés elmulasztása nem tekinthető hozzájárulásnak, ha azt a lényeges körülmények ismeretének hiánya okozza. Állami gyakorlat - az állam nem kézzelfogható jelenség, hanem sokk összetevőből áll, amelyek mindegyike foglalkozik Nki ügyel, - az állam tényleges tevékenysége materiális forrásokból ismerhető meg) újság, nyilatkozatok, Nki

szervezetekben való megnyilvánulások) - Nki szervezetek tevékenységükkel maguk is hozzájárulnak a szokásjog alakításához - Bizonyos körülmények között az államok belső joga is használható a NJ-ban, ha a belső jog nagyban megegyezik más államok belső jogával (Scotia ügy) - Az államok a NJ-al összefüggő igényeiket követelések formájában kommunikálják, és mindig v.milyen konkrét esethez kapcsolódnak Opinio juris - az állami tevékenység jogilag kötelező voltáról alkotott meggyőződés az opinio juris - ÁNB, Lotus ügy (francia-török tengeri karambolban a törökök a francia tisztet vádolták és letartóztatták, de a fr.-ák szerint létezik olyan szokásjogi szabály, miszerint Fro.kizárólagos joghatósággal rendelkezik a saját tisztje felett): Az, hogy hasonló helyzetben a károsult államok nem indítottak büntetőeljárást a vétkes tisztek ellen, mlg nem jelenti, hogy nem is tehették volna meg, mivel az nem tudatos

kötelezettségen alapult. - Északi-tengeri kontinentális talapzattal kapcsolatos ügyek: talapzatot egyenlő távolság elve szerint osztották fel (Egyezmény alapján, amit Ném.o nem ratifikálta) Mivel az 1958-as egyezmény nem már meglévő szokást foglalt magában, és az egyezmény sem teremtett gyakorlatot, így Ném.o-nak jár a nagyobb terület 6 - Opinio juris sive necessitas : új szokásjogi szabály megformálásához még szükséges, hogy az érintett államok mgtrtsukkal bizonyítsák, hogy ezt a gyakorlatot egy jogi szabály létezése teszi kötelezővé A többi államtól függ, hogy elfogadja-e szokásjogként a más államok által kezdeményezett mgtrtst Opinio juris meglétét egy adott szokás külső megjelenéséből, és nem a megfogalmazott szükségből kell levezetni. Az államoknak meg kell bizonyosodnia arról, hogy egy állam azért hajt végre egy cselekvéssorozatot, mert NJ-gal összhangban lévő hiszi, nem azért, mert v.milyen

gesztust gyakorol Tiltakozás, hozzájárulás - szokásjog egy meghatározott követelés, az ügyben érdekelt államok tiltakozásának hiánya, és a többi állam hozzájárulása nyomán alakul ki - ha az államok nem tiltakoznak v.mely állam mgtrtsa ellen, akkor azt általában elfogadják, a legitimációs folyamat megtöréséhez tényleges tiltakozásra van szükség - amennyiben egy állam a felállított szokásjogi szabállyal ellentétesen cselekszik, és ahhoz a többi állam hozzájárul, akkor azt az államot úgy kell kezelni, hogy az eredeti szabály nem kötelezi (angol-norvég halászati ügyben ): a szokást kezdettől fogva ellenző államot a szokás nem kötelezi. - de nem kötelező minden egyes esetben tiltakozni az érintett államnak, mert az veszélyeztetné nemzetközi kapcsolatait, ráadásul az ellenkezés gyakran csak formális jellegű - a szokásjogi szabályok mindenkire nézve kötelezőek, kivétel: akik kezdettől fogva ellenzik -

beleegyezésen alapuló jogelmélet: az államoknak megengedné, hogy a többi állam véleményétől függetlenül kiválasszák, mely szokásokhoz csatlakozzanak. Ez a Nki kapcsolatokra rossz hatást gyakorolna, ezért: amennyiben az új államok fenntartás nélkül kapcsolatba lépnek a többi állammal, az a NJ teljességének elfogadását fejezi ki. Helyi szokás - olyan szabályok, amelyek csak az államok meghatározott csoportjára, sőt, csak két államra nézve kötelezőek (Menedékjog ügy: Latin-Amerika országainak szokásairól folyt a vita) - Indiai területen történő áthaladás ügye: áthaladás joga fennáll a portugál enklávékra nézve fennáll, mivel a múltban ez gyakorlat volt. - A helyi szokás egy állam meghatározott tevékenységétől függ, amelyet egy másik állam/államok jogi kötelezettség kifejezéseként fogadnak el. - a helyi szokás mindkét (azaz az összes) résztvevő kifejezett elfogadását igényli, mivel a helyi szokás

kivételt jelent az általános szokás alól Szerződés - a jogalkotás modern és tudatos formája (NBS szerint a NJ egyik forrása) - írásbeli megállapodás, amellyel a résztvevő államok meghatározott cselekmények végrehajtására/egymás közti kapcsolatok létrehozására jogilag kötelezik magukat - csoportjai: 1.law-making treaties : egyetemes érvényű szerződések 2 Treaty-contracts : csak a részes (2 vagy több) államot kötelezik 3. 1 és 2 keveréke, nincs éles határvonal - szokás felett álló, mivel létrejöttükhöz a szerződő felek kifejezett beleegyezésére van szükség, nem elegendő a hallgatólagos elfogadás 7 - - - legfontosabb szerződések: ENSZ AO, genfi egyezmények (hadifoglyokról, polári lakosság védelméről), bécsi egyezmények (diplomáciai kapcsolatokról), világűr kiaknázásáról, kábítószer elleni küzdelemről, pénzügy, K+F egy sor olyan előírást rögzít, amelyet a felek magukra nézve kötelezőnek

találnak (~ magánjog) jogalkotó szerződések ( szűk körű hatályú, nem jogalkotó szerződések) - általános, nem korlátozott hatály - olyan megállapodások, amelyekben az államok egy kérdéssel kapcsolatban a NJ-ról vallott felfogásukat rögzítik/újakat fektetnek le - Nki mgtrtst a jövőben igazgatják - Nagyszámú állam részvételét igénylik - Olyan szabályokat fogalmaznak meg, amelyek mindenkire nézve kötelezőek - Normatív: követendő mgtrtsszabályokat írnak elő (pl:Antarktisz, genocídiumegyezmény) nem kötelezik azokat a résztvevőket, akik a szerződést nem írják alá/nem ratifikálják (pl: Északi-tengeri kontinentális talapzattal kapcsolatos ügyek – Ném.o) A szerződés csak akkor hozhat létre új szokást, ha más részes/nem részes államok teljesítik a kompatíbilis mgtrtsra vonatkozó feltételeket és teljesül az opinio juris feltétele is. Egyes általánosítható szerződés rendelkezési opinio juris nélkül is

szokásjogi szabályt teremthetnek ha a Nki szerződés szokásjogi szabályt tükröz, az a nem részes felekre is kötelező, ereje a szokásjogi szabály megerősítéséből, nem a szerződés létéből ered ha szokásjogi szabállyal egyező tartalmú szerződés jön létre, attól még a szokásjog megőrzi különálló jellegét. (Nicaragua ügy) ha egy szabály két forrásban is fellelhető, az azt is jelezheti, hogy a két szabály mégsem teljesen azonos szerződés-„rezsim”: szerződés szükségszerűen kiterjed a nem részes felekre (ENSZ AO, GATT) szerződéses megállapodások önmagukban nem jogalkotó instrumentumok, mivel behatárolt témakörben és csak néhány állam között jönnek létre NJ és BJ 11 BJ NJ a kormányzás hazai vonatkozását szabályozza Elsősorban államok közötti kapcsolatokat szabályoz relációi: egyének egymás között, egyén és BJ eljárás során szokta NJ szabályokra közhatalom hivatkozni Elméletek - pozitivizmus

(Triepel, Strupp): állam mindenek feletti fontossága - NJ alapja az államok megegyezése - A tényleges gyakorlat határozza meg a NJ szerepét - Dualizmus (pluralizmus) elmélete: NJ és a BJ szabályai egymástól elkülönülve léteznek, nem támaszthatnak igényt arra, hogy hatással legyenek egymással vagy előnyt élvezzenek egymással szemben. Ennek oka az államokon belüli és az államok közötti viszonyok természetének különbsége, illetve az államok közötti jogi konstrukciók eltérő volta. Ahol a BJ-ban NJ szabály érvényesül, ott a NJ eltűréréről, nem pedig alkalmazásáról van szó. 11 BJ = belső jog 8 - - monista megközelítés: a jog egységes - Lauterpacht, naturalizmus: emberi jogok érvényesülése, erkölcsi alap a fontos. A jog elsődleges funkciója az emberek jólétével függ össze, a NJ, mint erre legalkalmasabb eszköz jelenik meg. Nj a nemzetközi rendet erkölcsi célzattal képes irányítani - Kelsen: formális logikai

érvek. A jog olyan rendszer, amely követendő mgtrtsmintákat fogalmaz meg és szankciókat ír elő, ha jogellenes cselekmény történik. Mindez érvényes a BJ-ra és a NJ-ra is, így a kettő között logikai egység jön létre. Az államok azért egyenlőek, mert ezt jogszabály mondja ki, így a NJ magasabb rendű és alapvetőbb, mint a BJ. Egy szabály érvényessége attól függ, hogy összhangban van a jogi hierarchia szerinti legalapvetőbb szabályokkal. NJ alanyai csak az államok lehetnek Fitzmaurice, Rousseau: ha a NJ-nak és a BJ-nak lenne közös működési területe, az egyik rendszer alacsonyabb rendű lenne, mint a másik. A maga területén minden rendszer a legmagasabb rendűnek minősül (minden ország a saját jogrendjét fogadja el a leginkább). A NJ és a BJ úgy különbözik egymástól, mint pl. a frjog a brit jogtól Amikor az állam saját belső viszonyiban nem NJ szerint jár el, a BJ érintetlen marad, az állam NJ-ot sértett, így azt Nki

szinten kell rendezni BJ szerepe a NJ-ban - Nj-ot sértő állam saját BJ-ra hivatkozva nem igazolhatja eljárását - 1969: BE 12.27cikk: Nki szerződések vonatkozásában egyetlen részes fél sem hivatkozhat saját belső jogára annak igazolásául, hogy elmulasztotta szerződését teljesíteni (Alabama igények: Liverpoolban épített hajókkal vadásztak az angolok az amerikaiakra, hajó megépítését/indulását akadályozó brit jogszabály hiánya nem lehet védekezés alapja, így Gbr.-nak kártérítést kell fizetnie) - NJ megelőzi a BJ-ot (A választottbíróság igénybevételének kötelezettsége ügye) - Az, hogy a BJ nem tesz egy cselekvést kötelezővé, nem lehet védekezés alapja, ha az állam Nki kötelezettségét nem teljesíti (Lockerbie ügy) - Egy közhatalmat gyakorló szerv cselekményének BJ szerinti jogellenessége nem jelenti azt, hogy a cselekmény NJ-ban is jogellenes lenne (ELSI ügy) - BJ vizsgálata segít megérteni egy állam Nki

szereplésének mozgatórugóit. BJ-ban található meg egyes NJ-ot is érintő vélemények (pl.:parti tenger kiterjedése) - Ha nincs megfelelő NJ szabályozás, akkor gyakran BJ szerint kell dönteni (1929-es szerb kölcsönök ügye) - Belső jog bizonyíthatja, hogy az állam mennyire veszi komolyan egyes Nki kötelezettségeit NJ a belső bíróságok eljárásában (Gbr.) - Brit uralkodó megközelítés a 18.sz-tól: Inkorporáció: NJ automatikusan, alkos ratifikáció nélkül is része lesz a BJ-nak - (Blackstone bíró): csak Nki szokásjogra vonatkozik, a Nki szerződésekre nem. A Nki szokásjognak a common law részeként való elfogadását a parlament által alkotott tvek elsőbbségének alárendelve értelmezték. Hatását a precedens brit bíróságok elve is csökkentette: magasabb fokú bíróságok ítéletei kötelezőek a hierarchiában alacsonyabb helyen álló bíróságokra nézve - 19.sz-tól: Transzformáció: NJ szabályait vmilyen alkotmányos

eljárás során transzformálni kell a BJ-ba (ratifikáció). A NJ minden szabályát transzformálni kell, hogy hatályossá váljon a BJ-ban. 12 BE = Bécsi Egyezmény 9 - - - - - - Keyn ügy: brit jogszabály nem határozza meg a partszakaszt, így az ütközést okozó kapitány fölött Gbr.-nak nincs joghatósága, - West Rand ügy: amiben a civilizált nemzetek egyet értenek, ahhoz Gbr.-nak hozzá kell járulnia + de meg kell mutatni, hogy az ország el is ismeri azt/olyan alapvető dolog, amit senki sem ? meg, - Mortensten v. Petersen ügy: dán kapitány a brit tves és NJ 3 mérföld között halászott: BJ elsőbbséget élvezett még akkor is, ha a Nki szokásjog volt érvényben, - Chung v. R ügy: NJ nem érvényes, kivéve ha azt a BJ inkorporálta, NJ csak akkor érvényes, ha az nem ütközik BJ-ba, de a NJ szabály létét tényként bizonyítania kell, - Trandtex ügy: fellebbviteli bíróság érvényesnek találta az inkorporáció doktrínáját, a NJ

nem ismeri el a stare decisis szabályát, ahol a NJ megváltozott, ott a bírák igazodhatnak hozzá alk.os megerősítés nélkül is, - Watsonv.Depos Trade: angol bíróság értelmezheti a NJ nyitott kérdéseit) Nki szerződések: a részes Nki jogalanyok kötelező megállapodásainak formájában jön létre, amely tekintet nélkül az eddigi gyakorlatra állít fel mgtrtsi szabályokat. Gbr-ban az uralkodó joga a Nki szerződések megkötése, az csak jogszabály módosíthatja (lsd,:1978 EP hatáskört bővítő szerződést ratifikálni kellett.) - A szerződések önmagukban nem érvényesülnek, előtte ratifikálnia kell őket a Parlamentnek, mert az uralkodó önmagában nem alkothat jogot, a Nki szerződések nem önvégrehajtók (Watson v. Depof Trade) - Egyének Nki szerződés alapján, ratifikáció nélkül jogot nem szerezhetnek, kivéve: háború vezetésére és területek átengedésére vonatkozó szerződések, lényegtelen állig.egyezmények, belső jogot

nem érintő egyezmények - Szerződést a Parlament minkét háza tárgyalja a jogszabályokat úgy kell értelmezni, hogy azok ne ütközzenek a NJ-gal, ha a szöveg egyértelmű, akkor alkalmazni kell a NJ konfliktusokra tekintet nélkül . Nki szerződéseknél a bírók tágabban értelmeznek, mint a tveknél, pl.:szerződés háttéranyagait is felhasználják. Parlament alkotta jogszabály ott szükséges, ahol a 1.Nki szerződés alkalmazásához a common law/tv. Módosítása, kiegészítése szükséges, 2 Magánszemélyek jogait érintik, 3 Pénzügyi kötelezettséget teremt, 4. EP hatáskörét növeli, 5brit területek átadásáról van szó, 6. Uralkodó hatáskörét növeli Európai jogban az EU jog elsőbbséget élvez, EB döntéseit a tagállamok bíróságai is kötelesek alkalmazni. v.mely igény akkor érvényesíthető bíróság előtt, ha a bíróság jog szerint dönthet róla, létezik egy szürke zóna is, ahol a végrehajtó és a bírói tevékenység

keveredik állami aktus doktrínája (act of state): egyetlen állam sem gyakorolhat egy másik állam felett joghatóságot. Mint ilyen az államok szuverenitásának és egyenlőségének elvére épül. Bíróság előtti érvényesíthetőség kizárt haza/külföldi végrehajtó hatalom cselekményeivel kapcsolatban is. Hazai esetben: bíróságok visszautasítanak minden olyan indítványt, ahol a szuverenitásról kellene dönteni. Külföldi hatalom esetében: általános az az elv, hogy a bíróságok nem ítélkezhetnek külföldi, szuverén államok ügyleteiről. (Buttes v Hammer ügy), mivel a cselekmény NJ-ba ütközik és más államok cselekedeteit kellene felülbírálni, és a kérdés diplomáciára tartozik. Állami immunitás kérdése(1978): egy adott ügykörben eljárhat-e bíróság: az immunitás fogalma nem azonos a bíróság előtti érvényesíthetőség hiányának fogalmával. Az immunitás azt írja elő, hogy a bíróságoknak nincs joghatósága egy

adott ügyben, ám az érintett állam lemondhat immunitásáról konkrét ügyben 10 - - Watson v. Depof Trade: (Ón Tanács) bíróság előtt nem érvényesíthető az összeomlás utáni követelés, mert az nem lett beiktatva a BJ-ba, de a bíróság azért lehetséges mértékig figyelembe veheti AZAZ: nemzeti bíróságok nem rendelkeznek és nem is rendelkezhetnek hatáskörrel olyan jogokról döntésre/kikényszerítésre, amelyek szuverén államok egymás közötti Nki ügyleteiből erednek. Nki szerződés csak konkrét ügy ténybeli háttereként vizsgálható. Pl: Littrel v USA: bíróságok vizsgálhatják a Nki megállapodásokat, de nem kényszeríthetik ki annak betartását. USA, politikai kérdések doktrínája: a bíróságok a külpolitikailag érzékeny kérdésekkel nem foglalkoznak NJ alanyai Jogalanyiság - meghatározott entitánsoknak (egyének, társaságok) minden jogrendszerben jogilag kikényszeríthető jogosultságai és kötelezettségei

vannak. Az alanyiság a jogrend fogalmainak vizsgálatát foglalja magában, mint jogállás, jogképesség, hatáskör, jogok és kötelezettségek természete és terjedelme. - Nki szereplők közül nem mindenki rendelkezik jogalanyisággal, de attól még lehet befolyása - Nki alanyiság részvételt, elfogadottságot jelent a közösség részéről Államiság létrejötte - mivel uralatlan terület nem létezik, csak a terület újraosztásával lehet új államot létrehozni. - 1933, Montevideoi Egyezmény: Az államnak, mint a NJ alanyának a következő feltételekkel kell rendelkeznie : 1.állandó lakosság, 2meghatározott terület, 3kormányzat, 4.más államokkal való kapcsolattartás képessége - Badinter-bizottság: az államot olyan közösségként határozzák meg, amelynek területe és szervezett pol.hatalomnak alávetett lakossága van Az ilyen államot a szuverenitás jellemzi. - Állandó lakosság megléte természetes követelmény, de annak nincs

min.meghatározott száma - Meghatározott terület a működéshez szükséges területi alapra összpontosít. A NJ nem írja elő pontosan rögzített határok meglétét - Ts.hatékony működése érdekében szükség van vmilyen közphatalomra vagy kormányzatra. Ez nem előfeltétele annak, hogy egy országot függetlennek ismerjenek el Inkább egy koherens társ-pol.struktúra meglétét jelenti - Kapcsolatteremtés egyben jelenti, hogy más államok is elismerik. Ez nem csak országot, hanem szervezetet is jelenthet. Szuverén államnak fontos, hogy ezeket a viszonyokat úgy alakítsa, ahogy neki jó. Ennek a képességnek a függetlenség a lényege Önrendelkezés és az államiság feltételei - az államiság fennállásához a kormányzat meglétét előíró hagyományos megközelítés a stabilitásra és a ténylegességre összpontosít, emellett figyelembe veszi a demokratikus és képviseleti jellegű kormányzat követelményét. Önrendelkezés a hatalom

tényleges gyakorlatát jelenti. Ennek érdekében gyengébb hatékonyságú kormányzatot is el szoktak fogadni (pl.: Kongó, 1960, Guinea, 1972) - önmeghatározás az államiság egyik megalapozása (Rhodesiát nem ismerték el, csak Zimbabwet a polg.háború után, noha a feltételeknek Ris megfelelt volna) Ha egy entitáns 11 - állammá és Nki közösség által elfogadottá akar válni, akkor bizonyítania kell, hogy nem sértette meg az ezzel kapcsolatos belső követelményeket. (pl:Jugoszlávia) államelismerés: olyan ténybeli helyzetek elfogadása, amelyeknek jogi jelentőséget tulajdonítanak. Lehet konstitutív(NJ értelemben csak elismeréssel jön létre egy állam) és deklaratív (ha az államiság ténybeli kritériumai teljesülnek, létrejön az állam, az elismerés csak pol.és nem jogi aktus) Államiság megszűnése - államiság összeolvadás, beolvadás következtében szűnhet meg. Az államiság létező állam felosztásával is megszűnhet -

állam megszűnése ténybeli kérdés, melynek vannak jogi feltételei - NJ értelmében az állam nem szűnik meg jogellenes fegyveres erőszak alkalmazása/államon belüli felkelés következtében. Állam megszűnéséhez a Nki közösség egyetértése szükséges (pl: Kuvait, SZU, Ném.o, Csehszlovákia, Jugoszlávia) Államok alapvető jogai - függetlenség: az állam olyan képessége, amely révén képes saját jólétét és fejlődését más államok uralma nélkül biztosítani. NJ szabályainak való alávetettség nem jelenti a függetlenség sérelmét. - Oszták-német vámunió engedélyezésről: egy állam szabadságának korlátozása nem érinti az állam függetlenségét, amíg ezek a korlátozások nem helyezik más állam fennhatósága alá. - Lotus ügy, Nicaragua ügy: NJ-nak nincs olyan szabálya, amelynek alapján egy szuverén állam fegyveres erőit korlátozni kellene, kivéve, ha az állam szerződéssel vagy másképpen maga fogadja el. -

Nukleáris fegyverek használatáról: bizonyos fegyverek használatának jogszerűtlensége nem a felhatalmazás hiányából, hanem a tiltásból következik - Függetlenség összetevői: 1. Jog arra, hogy területe és lakossága fölött az állam gyakorolja joghatóságát, 2.önvédelem joga, 3más szuverén államok belügyeibe való beavatkozásának tilalma ( a belügy fogalma tisztázatlan, de pl.: emberi és alapvető szabadságjogokkal kapcsolatos kérdések nem tartoznak a belügy fogalmába), 4.ENSZ, 1970: senki nem jogosult arra, hogy bármilyen okból közvetlen6Közvetve beavatkozzon más állam kül/belügyeibe, vagy a rendet felforgatni készülő csoportokat támogassa. - Korfu-szoros ügy: független államok Nki kapcsolataiban nélkülözhetetlen a területi szuverenitás tiszteletben tartása - Egyetlen állam se kívánhatja saját BJ-nak használatát más államokban pl.:bűnözőkkel szemben - egyenlőség: jogegyenlőség nem jelenti a pol.egyenlőséget -

minden állam szuverén egyenlőséget élvez, egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek - szuverén egyenlőség elemei: 1.az államok jogilag egyenlők, 2minden állam rendelkezik a teljes szuverenitásból fakadó jogokkal, 3.minden állam köteles tiszteletben tartani más államok jogalanyiságát, 4.az állam területi épsége és politikai függetlensége sérthetetlen, 5.minden államnak joga, hogy szabadon válassza és fejlessze pol.,tsi, kult, gazdrendszerét, 6minden állam köteles jóhiszeműen és teljes mértékben eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek és békében élni más államokkal. - Jog előtti egyenlőség = jogalanyiság és jogképesség egyenlősége 12 - Jogalkotással kapcsolatban nincs egyenlőség, a nagyhatalmaknak nagyobb a befolyásuk békés egymás mellett élés: 1.egymás területi integritásának és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása, 2.agresszió tilalma, 3egymás ügyeibe való be nem

avatkozás, 4.egyenlőség - Afrikai Egységszervezet: 1.szuverén egyenlőség, 2belügyekbe való be nem avatkozás tilalma, 3.szuverenitás és területi integritás tiszteletben tartása, 4felforgató tevékenység elítélése Protektorátusok és védnökség alatt álló államok Protektorátus Védnökség Az érintett területi egység egy állammal köt Megtartja külön államiságát, de a másik szerződést, melynek értelmében állammal olyan érvényes szerződéses jogalanyiságát fenntartja, de önálló viszonyba lép, amely a védnökséget gyakorló államiságát nem állam számára lehetővé teszi, hogy külügyben és belügyben is feladatokat vegyen át tőle (pl.:Marokkó-Fro) Formális szuverenitás érintetlen marad, a terület állami státusát megtartja, Nki fórumokon eljárhat, mindössze a védnökséget ellátó állam tanácsát figyelembe kell vennie (Lictenstein ezért nem lehetett a Népszövetség tagja) Szövetséges (föderális) államok

- Badinter-bizottság: föderális államok bizonyos fokú autonómiával rendelkező közösségeket fognak össze. Ezek részt vesznek a hatalom gyakorlásában a föderáció közös intézményi keretei között. A tényleges hatalmat a föderális szervek gyakorolják - Szövetségi állam alapkérdése a hatalom megosztása - Föderáció felbomlása mindig előtérbe állítja az önrendelkezés kérdését. Önrendelkezés joga az elszakadás igazolásaként nem alkalmazható a független államokra. - Szövetségi államnak Nki jogalanyisága van, a szövetségi állam alkotórészeinek jogalanyisága és jogképessége az állami gyakorlat fényében határozható meg. Azok a tagállamok, amelyek rendelkeznek (korlátozott)külügyi jogalanyisággal, Nki jogalanyok. - Szerződéskötési jogosultság típusai: - A tagállamok meghatározott feltételek mellet köthetnek megállapodásokat (Svájc: kantonok köthetnek gazd., határrendészeti, rendészeti megállapodásokat,

ha a kormány jár el közvetítőként) - USA: külügyek intézésért a kormány felel. De a tagállamok köthetnek autópályával, Nki hidakkal kapcsolatos szerződéseket más államokkal/azok tagállamaival. Ezekhez „szövetségi fenntartást” fűznek, ha a tárgyban a szövetség államai joghatóságot gyakorolnak, a fenntartás a szövetségi kormánynak olyan lépések megtételét írja elő, amelyek lehetővé teszi a tagállam hatóságainak, hogy a kötelezettség teljesítéséhez a szükséges lépéseket megtegye - ILO-egyezmények: tipikusan tagállami hatáskörbe tartozó tárgykörökkel foglalkoznak. Ilyenkor az állam vagy megtagadja a szerződés aláírását, vagy a tagállami hatáskörök miatt elutasítja a ratifikálást (USA). Kanadában bírói döntés akadályozta meg az állami ratifikálást. Ausztrália: a külkapcsolatok vitelének jogosítványa arra is kiterjed, hogy egy Nki egyezmény alkalmazása attól függetlenül 13 megengedett,

hogy az érintett hatáskör kívül esik a szövetségi hatáskörön., ha a szerződés tárgya alapvetően Nki jellegű. Sui Generis területi egységek - mandátum és gyámság alatt álló területek - mandátum: I.VHután a felszabadított gyarmatokat olyan fejlettebb népek uralma alá helyezték, akik tapasztalataikat átadva segítették a volt gyarmatokat - gyámsági rendszer: II.VHután a mandátumrendszer gyámsági rendszerré alakult át (vagy USA: szabad társulási megállapodásokat kötött):. Az ENSZ AO nem írja elő kötelezően a gyámsági rendszerre való áttérést, de a mandátummegállapodások, az Egyezségokmány, az időközben vállalt kötelezettségek eredő feladatok még mindig érvényben vannak (DNY-Afrika), a területek Nki státusa így önhatalmúlag nem változtatható. 1960: DAK nem teljesítette a kötelezettségeit, így mandátum megszűnt, Namíbia ezért az ENSZ közvetlen felügyelete alá került, ezért a DAK erőit ki kellett vonni.

- Ném.o 1945 után Szövetségesek teljes körű fennhatóságot szereztek az ország felett, 4 övezet, Berlin 4 részre osztva, SZEB felállítása. A német állam formálisan fennmaradt, de a helyzet jogi képviselethez hasonlított. 1952-ben NSZK azzal a feltétellel nyerte vissza teljes szuverenitását, hogy a szövetségesek egyes jogosítványokat fenntartottak maguknak - Kondomínium (Új-Hebridák): két vagy több állam egyenlő mértékben gyakorol szuverenitást egy terület és annak lakosai felett. A területen egyik állam (Gbr,Fro) se gyakorol kizárólagos igazgatást, az állam megtartja saját nemzete feletti szuverén hatalmat. A közös feladatokat jegyzőkönyvben rögzítik, hatáskörrel csak az egyes nemzetekkel foglakozó rezidens biztosok kaptak. A két nagyhatalom együtt jár el, egyoldalú cselekményeket az alk.os dokumentumok nem tettek lehetővé - Nemzetközi igazgatás alá helyezett területek (Jeruzsálem): olyan különleges Nki terület, amely

az ENSZ igazgatás alatt áll (corpus separatum). - Tajvan Japán 1945-ös fegyverletételnél a Tajvan feletti szuverenitásról lemondott, de nem állapította meg az új jogosultat. A területre a kommunista és a nacionalista kínai rezsim is igényt tartott (Kínától vette át a területet japán), a terület nem lehetett önálló, mert Tajvan nem akart önálló lenni, így Tajvan egy államisággal nem rendelkező területi egység lett, ami de jure Kína része, de közigazgatásilag független. - Ciprusi Török Köztársaság: BT határozat után a törökök kivonultak a megszállt területről, de egyben kikiáltották a CTK-t, külön közigazgatást hoztak létre, 1960-ban a görögök részvételével jött létre a szövetségi köztársaság. 1983-ban a ciprusi törökök kikiáltották függetlenségüket (BT elítélte, felszólított az el nem ismerésre), de a terület ma is török uralom alatt áll, nem tekinthető szuverén államnak, a CK elismert határai

között de facto török közigazgatás alatt álló egység - Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság: 1976-ban kikiáltott köztársaságot többen elismerték, de az Afrikai Egységszervezetben ne akartak neki helyet biztosítani, végül 1984-ben engedték be, így ismerve el az államot, noha mai napi folynak harci cselekmények a területén - Államok társulása - konföderáció: olyan államok közötti formális társulás, amellyel nem jön létre új állam, de az aktus Nki joghatással bír. Keretében több állam működik együtt korlátozott feladatkörrel felruházott központi intézményekben, általában Nki egyezmény alapján. - Társult államok: kis terület, fejletlenség miatt alakítanak ki szorosabb viszonyt: ÚjZéland és a Cook-szigetek, Ny-Indiai Társult Államok (Gbr. külügyek és védelem terén ellenőrzést gyakorol) 14 - - - ENSZ által elfogadott társulás: ha a társult egység a hatalom gyakorlásának elfogadható mértékét a

magáénak tudhatja, ideértve a belügyeket Nemzetközösség: közös érdek és történelmi kötelékek alapján létrehozott társulás. Tagjai olyan független államok, amelyek a főtitkár és a kormányfők konferenciáin keresztül működnek együtt. Nem teremt kötelező jogviszonyt, inkább a véleménycsere fórumaként működik. FÁK: SZU jogutódja Oroszo.lett, FÁK tagja a volt SZU tagköztársaságok kivéve a balti államokat. Alapelvei: 1szuverenitás, területi integritás tiszteletben tartása, 2.fegyveres erő alkalmazása/azzal való fenyegetés tilalma, 3népek önrendelkezési joga, 4.viták békés rendezése FÁK nem állam és nem szupranacionális szervezet Fő koordinációs szerve a államfők tanácsa, amely irányítja a végrehajtó szervek tanácsát. Konszenzussal döntenek. Állandó végrehajtó/koordinatív testület a KüM Tanácsa EU: közös intézmények a tagállamokra kötelező aktusokat bocsáthatnak ki, az elfogadott jogszabályok

része lesz a tagállamok BJ-nak .Pilléres szerkezetű EB: közösségi jog elsőbbséget élvez a BJ-gal szemben Különleges entitánsok - Máltai Lovagrend: katonai ér orvosi feladatok ellátására hozták létre a keresztes háború idején, később Rodoszt irányították. Máltát VKárolytól kapták, a terület feletti szuverenitást 1798-ban elvesztette, 1834-ben Rómával közösen alapított humanitárius szervezetet, bár jogalanyisággal a XIX:sz.-tól nem rendelkezik, a legtöbb országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Olaszo 1935-be elismerte jogalanyiságát, mint különleges entitánst. - Szentszék és vatikáni állam: 1929. Lateráni szerződés: Olaszoelismeri a vatikáni államot, és a nemzetközi kapcsolatok terén a Szentszék szuverenitását. Ma Vatikánban csak a tisztviselők jelentik az állandó lakosságot, igazgatását pedig jórészt Olaszo.végzi, így egyes vélemények szerint nem tekinthető önálló államnak, viszont Vatikán

önállóan több Nki szerződés részese Szentszék diplomáciai kapcsolatait 1870 után is fenntartotta, így elismerték Nki jogalanyiságát. - Felkelőmozgalmak és hadviselő csoportok: NJ elismeri, hogy bizonyos csoportok és mozgalmak a kérdéses területek de facto igazgatásának függvényében érvényes megállapodásokat köthetnek. Harci cselekmények terén rájuk is irányadóak a NJ szabályai, és kormányként is elismerést nyerhetnek. - Nemzeti felszabadítási mozgalmak: Nki jogalanyiságuk az önkormányzatiság és az önrendelkezés mértékétől függ. Pl: Portugália egyes afrikai területein az Afrikai Egységszervezet által elismert mozgalmak a terület ellátásával kapcsolatos feladatok ellátásában, az Afrikai Egységszervezet ülésein megfigyelőként részt vehettek (1977). ENSZ KGY: az Afrikai Egységszervezet és az Arab Liga által elismert mozgalmak az üléseken megfigyelőként részt vehetnek. A regionális elismerés biztosítja, hogy

a mozgalom hatékony és nem szeparatista. PSZF: ENSZ BT vitáiban BT tagsággal nem rendelkező tagállamokkal azonos jogot kapott, 1993 (Ideiglenes önkorm.-ról szóló izraelipalesztin nyilatkozat): PSZF delegációt a palesztin nép képviselőjeként ismerték el a közel-keleti békekonferencián + Palesztin Ideiglenes Önkormányzati Hatóság (Gáza és nyugati part, de a végleges státusszal kapcsolatos kérdésekkel nem foglalkozhat) felállítása. Namíbia: a felszabmozgalmat elismerték, de az ENSZ Namíbiai Tanácsa rendelkezett igazgatási jogokkal, amely az ENSZ KGY-nek tartozott felelősséggel - Nki közhasznú társaságok: az állami és a magánvállalatok közötti együttműködés céljából jönnek létre, nem egy állam belső jogának kizárólagos alkalmazásával jönnek létre, tagjaik és vezetőik számos nemzeti szuverént képviselnek, jogalanyiságuk nem (csak) a 15 - nemzeti jog alkalmazásától függ, irányadó szabályai több BJ-ból

származik. Pl: Ontelsat, Eurofima, BIS Transznacionális társaságok: olyan magánvállalkozás, amelyek több, egymáshoz kapcsolódó, az anyavállalat által összefogott jogi személyből állnak, de nincs Nki jogalanyiságuk Népek önrendelkezési joga ÖRJ 13 megalapozása - I.VH után jelent meg, de még nem került bele a Népszövetség egyezségokmányába, inkább csak kisebbségvédelmi rendelkezésekben és a mandátumrendszerben jelent meg - Két VH között az ÖRJ-t nem tekintettéka NJ részének, politikai eszmének tekintették - II.VHután került bele az ENSZ AO-ba (a szervezet célja a nemzetek közötti baráti viszony kialakítása az a egyenjogúság és az önrendelkezés tiszteletben tartása alapján) de ez még nem jelentett automatikus jogi kötelezettséget, a későbbi értelmezések tették azzá. Az önrendelkezés pontos jelentése az 1945 utáni gyakorlatban tisztázódott: - Érvényes szerződésekre, szokásokra, de általános jogelvként is

elfogadható - 1960, A gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről: minden népnek joga van az önrendelkezésre, minden nép szabadon határozza meg politikai státusát, és törekszik gazd., tsi, kultfejlődésre Fejletlenség nem késleltetheti az önállósodást. Minden, az ország területi integritása, nemzet egysége ellen irányuló kísérlet elítélendő. ENSZ dekolonizációs bizottsága ma is foglalkozik a függő területekkel. - 1966,1970, ENSZ emberi jogi egyezmények: a részes államok előmozdítják a népek ÖRJ-nak magvalósulását. - ÖRJ, mint opinio juris: - Namíbia ügy, Nyugat-Szahara ügy: a NJ-nak az önkormányzattal nem rendelkező területekkel kapcsolatos fejlődése következtében az ÖRJ kiterjed ezekre a területekre is. - Kelt-Timor (Portugália v. Ausztrália): Kelet-Timor népének van ÖRJ-a, de a Indonézia távolmaradása miatt a bíróság az ügyben nem tudja joghatóságát gyakorolni Önrendelkezés fogalma -

1960, 1966, 1970: minden népet megillető jog az ÖRJ, így a Nki jogosultságok közvetlen letéteményeseként minden nép a NJ alanyává vált - a nép fogalma - ENSZ ellenállt a fogalom tágításának, amely egy ország területi egységének megbontásához vezetett volna: gyarmati vagy más önkormányzattal nem rendelkező terület igazgatását végző állam területétől elkülönült és eltérő státussal rendelkezik. Ez a státus addig áll fenn, míg a területen élő nép az ÖRJ-át nem gyakorolja - ÖRJ egyértelműen alkalmazható az európai gyarmatosító hatalmakra, az érintett területeken élő népeket pedig Nki jogalanyisággal ruházza fel - Gyarmatosítottnak minősülő területen élő nép szabadon határozhatja meg pol.státusát (függetlenség, beolvadás, társulás stb.) - ÖRJ szerepet játszik az államiság megteremtésében, szuverenitás megőrzésében, államok függetlenségének megőrzésében, viták rendezésében, természeti

erőforrások feletti uralom kérdésében. 13 ÖRJ = önrendelkezési jog 16 Egyének Egyén az emberi jogokkal összefüggésben jelent meg a NJ-ban - elméletek: - term.jogi: az egyének csak tárgyai a szabályozásnak Jogalanyok csak államok és esetleg Nki szervezetek lehetnek. Elmélet problémája: a NJ lényege mindig is az emberekkel való törődés volt - pozitivista: az állam központi szerepét, kizárólagosságát hangsúlyozták - modern gyakorlat: egyént, mint a NJ alanyát és résztvevőjét egyre inkább elismerik. - állam és egyén közti kapcsolat az állampolgárságban nyilvánult meg először (pl.: joghatóság kérdése) - az egyénnek egy külföldi állammal szemben megfogalmazott követelése egybeolvad állampolgársága szerinti országa követelésével - minden államnak joga van meghatározni, hogy kit tekint állampolgárának, és azt a többi államnak el kell ismernie - egyének főszabály szerint nem rendelkeznek perképességgel Nki

szerződés megsértése ügyében. Az államok ruházhatnak az egyénekre a NJ keretei között érvényesíthető jogokat. (pl: háború utáni kártérítési követelések) - Danzigi vasúti tisztviselők ügyében: Lo.nem ültette át a Danziggal kötött megállapodását a BJ-ba, így minden kérdés mint Danzig és Lo.közötti vitának számított - 1919, kisebbségvédelmi kérdéssel kapcsolatban a magánszemélyek közvetlenül is a NB-hoz fordulhatnak - EGK szerződés Nki büntetőjogi felelősség - A NJ meghatározott esetekben közvetlen felelősséget ruház az egyénekre.: ebben az esetben nem csak az az állam rendelkezik joghatósággal, ahol a cselekményt lefolytatták, hanem az elkövető állampolgársága szerinti állam is - Kalózkodás - Rabszolgaság - 1919: hadviselés jogának és szokásának megsértésével vádolt egyének haditörvényszék elé állíthatók - 1945: egyén felelősségre vonható béke elleni, háborús, emberi méltóság elleni

bűncselekményekben (Nünbergi Szabályzat), ENSZ KGY ezt megerősítette - 1948: népirtás bűncselekménye esetén - 1973: apartheid bűncselekmény - 1949,genfi humanitárius jog (szándékos emberölés, kínzás, megalázó bánásmód, tulajdon katonai szükséggel nem igazolható jogellene/önkényes kisajátítása/pusztítása, védett személyek ki/áttelepítése, túszszedés), 1977, fegyveres ütközésről szóló jegyzőkönyv (polgári lakosság elleni támadás, veszélyes üzemek elleni támadás annak tudatában, hogy az sok halottat követel/nagy vagyoni kárt okoz, megszálló hatalom saját polgárainak áttelepítése, megszállt terület teljes/rész lakosainak ki/áttelepítése, apartheid, faji megkülönböztetés, műemlékek/kultikus helyek/művészeti alkotások nagy pusztítást okozó megtámadása) megsértése esetén. Katonai szükség nem hozható fel mentségként. A „parancsra tettem” csak enyhítő körülmény - 1991, NJB tervezet:

büntetőjogi felelősség alapja lehet agresszió/azzal való fenyegetőzés/tervezése, terrorista/felforgató tevékenységek támogatása, állam kül-és belügyeibe való beavatkozás, idegen/gyarmati hatalom fegyveres erővel történő létrehozása/fenntartása/szervezése/vezetése, népirtás, apartheid, emberi jogok megsértése, kiemelkedően súlyos háborús bűncselekmények végrehajtása/tervezése, 17 - állam képviselőjeként: zsoldosok toborzása/kiképzése/finanszírozása/annak elrendelése, Nki terrorizmus szervezése/segítése, tiltott káb.szer kereskedelem, szándékos és súlyos környezetszennyezés végrehajtása/tervezése/elrendelése. Ha egy állam is felelős, az egyén nem vonható felelősségre - 1990, BT: humanitárius jog megsértése Bíróságok: - Nemzetközi Büntető Törvényszék felállítása (1994): népirtás, agresszió bűncselekménye, fegyveres összecsapásokra vonatkozó jogszabályok és szokások súlyos megsértése,

emberiség elleni bűncselekmények, valamint olyan bűncselekmények, amelyek felkeltik a Nki közösség aggodalmát. - ENSZ BT saját hatáskörében felállított háborús bűncselekményeket tárgyaló bizottsága, amely a szervezet tagjaira nézve kötelező döntéseket hozhat: - 1993:a korábbi Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett a Nki humanitárius jogot megsértéséért felelős személyeket felelősségre kell vonni, erre tvszéket kell felállítani: Joghatósága: genfi egyezmények súlyos megszegése, hadviselés szabályainak és szokásainak megsértése (szükségtelen szenvedés okozására tervezett fegyverek használata, teleülések önkényes pusztítása, fosztogatás), népirtás, emberiség elleni bűncselekmények (polgári lakosság körében emberölés, módszeres pusztítás, kitelepítés, kínzás). Eljárást folytathat természetes személyekkel szemben, akik a bűncselekményeket megtervezték, felbujtottak, elrendelték, elkövették,

tervezésükhöz, előkészítésükhöz, végrehajtásukhoz előkészületekhez hozzájárultak vagy abban segédkeztek. Felettes személy, ha tudott a cselekményről, szintén felelős. „parancsra tettem” csak enyhítő körülmény - 1994, Ruanda területén a Nki humanitárius jogot sértő cselekmények elkövetett felelős személyek és a szomszédos államokban hasonló jogsértésekért felelős ruandai állampolgárokkal kapcsolatos büntetőtörvényszék Joghatósága: népirtás, emberiség elleni bűncselekmények, genfi egyezmények és az azt kiegészítő II. jegyzőkönyvben felsorolt bűncselekmények esetén. Felettes személy, ha tudott a cselekményről, szintén felelős. „parancsra tettem” csak enyhítő körülmény Emberi jogok Az EJ 14 természete - 1948, Emberi jogok egyetemes nyilatkozata: az emberiség minden tagja méltóságának, egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése a szabadság, igazság, béke alapját alkotja a világon -

EJ fogalmai: - Közvetlenül kényszeríthető és kötelező - megsértése az államok gyakorlatának bizonyítéka - azoknak a jogoknak van esélyük a megvalósulásra, amelyek egy közösség értékeit tükrözik - pozitív jogok: jogrendszerbe foglalt jogok, függetlenül attól, hogy tükröznek-e erkölcsi megfontolásokat, mivel az erkölcsi jogok nem szükségszerűképpen kikényszeríthetők - erkölcsi jogok: - különböző forrásból erednek: vallás, ember, ts.természete (ember alkotta joghoz képest magasabb jogrendből származnak) - XX.sz: univerzális elvként felfogott emberi jogok - Releváns tényezők a létrehozás folyamatában van (pol.központú): tisztelet, hatalom, felvilágosultság, jólét, egészség, készség, szeretet, becsületesség 14 EJ = emberi jogok 18 EJ NJ védelmének ideologikus megközelítései - az egyén alapvető politikai és polgári jogaira helyezi a hangsúlyt (NY): ezek a kormányzottak feletti hatalom korlátozásával

kapcsolatos igényeket jelenti: tvnek megfelelő eljárás, véleménnyilvánításhoz, egyesülési szabadsághoz, vallásszabadsághoz való jog, kormányzásban való politikai részvétel. Tunkin: az EJ tiszteletben tartásának elemei: 1.minden államnak kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a területén lévő személyek alapvető jogait és szabadságát, 2.államok kötelessége, hogy ne engedjenek faji, nemi, vallási, nyelvi diszkriminációt, 3.az államok kötelesek elősegíteni az EJ egyetemes tiszteletben tartását - államközpontú felfogás: az EJ nem közvetlenül szabályozza a NJ, mert az egyének nem alanyai a NJ-nak, az EJ végrehajtását az állam végzi, ezért azok az állam belügyeibe tartoznak. Nki kötelezettségeket az állam határozza meg saját kondíciói függvényében - harmadik világ „vegyes” koncepciója: az államok egyenlőségének és szuverenitásának fontossága a gazdasági és szociális jogok jelentőségének elismerése

együtt. EJ Nki védelmének fejlődése - 19.sz:kevés ügyet tekintettek Nki-nak, valamennyi EJ ügyre belső ügyként tekintettek, kivétel: kalózkodás, rabszolgaság, sebesültekkel, hadifoglyokkal kapcsolatos bánásmód, idegenekkel való bánásmód - 1919, - Nemzetek Szövetsége megalapítása, mandátumrendszer megalapítása. A mandatórius államot kötelezték a lelkiismereti és vallásszabadság tiszteletben tartásra, a benszülöttekkel való igazságos bánásmódra - Békeszerződések: kisebbségek védelmét biztosító bekezdéseket tartalmaztak (egyenlő bánásmód, kollektív tevékenységek végzésének lehetősége) - ILO felállítása, célja a jobb munkakörülmények és s szakszervezeti szabadság előmozdítása - II.VH után: ugrásszerű fejlődés EJ-kal kapcsolatos alapelvek - belső joghatóság: az államoknak nincs joguk beleavatkozni más államok belügyeibe. EJ területén ezt fokozatosan átértelmezik. Ha egy állam elfogadja egy Nki

eljárás keretében az egyéni panaszjogot, annak gyakorlása nem jelenti a belügyekbe való beavatkozást - belső jogorvoslatok kimerítésének szabálya: lehetővé teszi az államok számára, hogy problémáikat saját alk.os eljárásaik útján oldják meg, mielőtt a Nki mechanizmusokhoz fordulnának, kivétel:nincs lehetőség belső jogorvoslatra, túl hosszú ideig tartana, v.színűleg nem lenne hatékony - Jogok elsőbbsége: olyanjogok, amelyektől még szükségállapot, háború, nemzet létét fenyegető egyéb okok miatt sem lehet eltérni: 1.élethez való jog, 2kínzás, 3rabszolgaság, 4.visszaható hatályú tvek tilalma, 5lelkiismereti és vallásszabadság, 6család jogai, 7.névhez való jog, 8gyerek jogai, 9állampolgársághoz való jog, 10jog a kormányzáshoz való részvételre, PPJ egyezségokmánya alapján nem lehet eltérni a következő jogoktól: 1.jog az élethez, 2jogképességhez való jog, 3gondolat, lelkiismereti és vallásszabadsághoz

való jog, 4.kínzás, rabszolgaság, büntetőjog visszaható hatályának tilalma, 5.adósok és olyan személyek bebörtönzésének tilalma, akik pusztán szerződéses kötelezettségeiknek nem képesek eleget tenni. - Nki szokásjog és az EJ: EJ úgy tekinthetők, hogy a Nki szokásjog részeivé váltak (kínzás, népirtás, rabszolgaság, diszkrimináció tilalma 19 ENSZ EJ rendszere általában - AO:1.szervezet célja az alapvető EJ és szabadságok tiszteletben tartása, 13KGY vizsgálja a megvalósulást és szükség szerint javaslatokat tesz, 55.ENSZ előmozdítja az EJ egyetemes tiszteletben tartását, 56.valamennyi tag kötelezi magát 55végrehajtásában való közreműködésre, 2.az ENSZ nem avatkozik bele az államok belügyeibe (kivemberi jogok), - EJ egyezmények általában: arra kötelezi az államokat, hogy a benne foglalt rendelkezéseknek belső jogalkotásuk útján vagy más módon eleget tegyenek, ha az egyezmény megkívánja, időszakonként

jelentést tegyenek. Finanszírozását általában az ENSZ rendes költségvetése végzi - Gyámsági rendszer: alapvető célja az EJ tiszteletben tartásának ösztönzése, az önkormányzattal nem rendelkező területeken elsőbbséget élveznek az őslakosok érdekei, - 1948, EJ egyetemes nyilatkozata: (jogi értelemben nem kötelező dokumentum): 1.szabadsághoz, személyes biztonsághoz való jog,2tvelőtti egyenlőség, 3tényleges jogorvoslattól, megfelelő eljárástól, kínzástól való tilalom, 4.magánéletbe való önkényes beavatkozás tilalma, 5.mozgás szabadsága, 6lelkiismereti és vallásszabadság, 7.gyülekezés szabadsága, 8munkához, egyenlő fizetéshez való jog, TB-hez való jog, 9.neveléshez való jog - 1993, Bécs, EJ konferencia: valamennyi EJ egyetemes, oszthatatlan, kölcsönösen függ egymástól. EJ védelmét az ENSZ elsődleges feladatának tekinti, demo és EJ szorosan összefüggnek, ENSZ EJ főbiztosa( olyan ENSZ tisztviselő, aki

felelős az ENSZ EJ tevékenységéért, valamennyi polgári, pol., gazd, szoc, kultjog tényleges élvezetének elősegítéséért és magvalósulásáért) intézményének megteremtése. - A csoportok és egyének kollektív jogainak védelme: - egyéni (élethez, véleménynyilvánításhoz való jog), - egyéniek, de kifejeződésük szükségszerűen kollektív (gyülekezéshez, vallás kinyilvánításához való jog), - tisztán kollektív (önrendelkezéshez való jog, egy csoport fizikai védelme) - kisebbséghez tartozó egyének jogai (kult., nyelvgyakorlat, vallás) - népirtás (genocídium) tilalma: 1948, Egyezmény a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről - minden olyan bűncselekmény, amely v.mely nemzeti, népi, faji, vallási csoport teljes /részleges megsemmisítésének szándékával követnek el: 1.csoport tagjainak megölése, 2.súlyos testi/lelki sérelem okozása, 3olyan életfeltételek rákényszerítése a csoportra, amelynek

célja a csoport teljes/részleges fizikai elpusztulásának előidézése, 4.olyan intézkedések megtétele, melynek célja a csoporton belüli születések meggátolása, 5.csoport gyermekeinek más csoportnak való erőszakos átadása - nem tartozik hozzá végrehajtást ellenőrző rendszer - a népirtással megvádolt személyt ott kell bíróság ellen állítani, ahol a tettet elkövette/Nki büntetőbíróságnak kell felelősségre vonnia - kérdéses pontok: 1. Az államok tagadhatják a népirtást, vagy annak szándékát, 2.polcsoportok nem tartoznak a védett csoportok közé, 3kultnépirtás nem tartozik bele az egyezménybe, 4.nem említik a megelőzés eszközeit - a Nki tvszékek hatásköre az egyénekre terjed ki, de földrajzilag és időbelileg korlátozott módon. - Állam felelősségének kérdése: ENSZ-tervezet: Nki bűncselekmények alapja, amelyért egy állam is felelős lehet, olyan Nki kötelezettség megszegése, amely alapvető lenne az emberi

lények megvédéséhez. - Bosznia Hercegovina v. Jugoszlávia: Jomegsértette az egyezményt, a NB felszólította Jo.-t, hogy biztosítsa, hogy egyik általa támogatott szervezet/személy se kövessen el 20 - - - 15 genocídiumot. Az egyezményben foglaltak erga omnes jellegűek az államnak kötelessége, hogy megelőzze a népirtást, függetlenül a belső/külső konfliktusoktól diszkrimináció (hátrányosan megkülönböztető bánásmód) tilalma, csoportra és annak tagjaira is vonatkozik. - 1965: A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló Nki egyezmény. - Fogalma: minden olyan különbségtétel, kizárás, megszorítás, előnyben részesítés, amelynek alapja faj, bőrszín, származás, nemzetiségi/etnikai eredet, és amelynek célja vagy eredménye pol., gazd, tsi, kulttéren vagy a közélet bármely más területén az EJ és alapvető szabadságok elismerésének, egyenrangú élvezetének vagy gyakorlatának

negsemmisítése/csorbítása - Diszkrimináció ellentétes a Nki szokásjoggal (ENSZ AO, EJ egyetemes nyilatkozata, EJ Nki egyezségokmányai, regionális szerződések, általános állami gyakorlat alapján) - PPJ Nki egyezségokmánya: valamennyi részes állam kötelezi magát, hogy tiszteletben tartja és biztosítja a területén tartózkodó és joghatósága alá eső személyeknek az egyezségokmányban biztosított jogait bármilyen fajta megkülönböztetés nélkül - ENSZ EJ Bizottsága diszkrimináció tilalma az EJ védelmének alapvető és általános elvét képezi - Albániai kisebbségi iskolák ügye: egyenlőség a jogban minden megkülönböztetést kizár, tényleges egyenlőség magában foglalhatja az eltérő bánásmódot, hogy egyensúlyi helyzetet tudjon teremteni. Az egyenlőség pozitív diszkriminációt is követelhet ÖRJ, mint EJ: minden népnek joga van az önrendelkezésre, minden nép szabadon határozza meg politikai státusát, és törekszik

gazd., tsi, kultfejlődésre Tárgyalja: Helsinki Záróokmány ( jog a pol.rendszer szabad megválasztásához), EJ és a népek jogai afrikai chartája (minden népnek joga van a létezésre, önrendelkezésre), Baráti kapcsolatokat szabályozó NJ elvekről KGY nyilatkozat (népek idegen elnyomás és uralom alávetése, kizsákmányolása tiltott - Területi integritás alapelve (uti possidetis iuris): védelmezi a független államok területét, és az állami szuverenitás állami koncepciójának része. Megjelenése: államterület határainak a függetlenség pillanataiban való befagyasztása és kölcsönös egyetértéssel való megőrzése (megerősíti: Burkina Faso v. Mali ügy, Badinterbizottság) - Nem használható fel szuverén államok felbomlasztására - PPJ Nki egyezségokmánya + ENSZ EJ Bizottság, 1984: ÖRJ megvalósulásának lényegi feltétele az egyéni EJ hatékony biztosítása és tiszteletben tartása. Az alapelv kollektív jellegű,

kikényszerítésére nem lehet egyéni panaszos eljárást indítani. kisebbségek védelme: - I.VH után a kisebbségben lévők ugyanolyan jogokat, bánásmódot, biztonságot kaptak KKEu 15-ban, mint a többségi államalkotó népek. Kisebbségi ügyekben a Nemzetek Szövetsége előtt kellett kisebbségi panaszos eljárást lefolytatni. - II.VHután egyéni EJ kerültek a középpontba - PPJ Nki egyezségokmánya, 1966: az olyan államokban, ahol nemzeti, vallási, nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbséghez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együtt saját kult.-juk legyen, vallásukat gyakorolják, kifejezzék, nyelvüket használják - ENSZ EJ Bizottság: ezeket a jogokat az állam területén v.mennyi kisebbségi tagnak biztosítani kell, nem csak az állam polgárainak (Lovelace ügy: kanadai indián nő nem KKEu = Közép-Kelet Európa 21 - indiánhoz ment férjhez, így elvesztette jogát, hogy

rezervátumban lakjon. A lakhelyre vonatkozó tvek nem ésszerűek, mert a nő csak a rezervátumban tudja kult.jogait gyakorolni, Lubicon Lake Band ügy:) 1994, 27.cikk kommentár: jogok nem sérthetik az államok szuverenitását és területi integritását, noha bizonyos kisebbségi jogok (őslakosok életmódja) szorosan kapcsolódnak egy-egy területhez és annak erőforrásainak használatához A kisebbséghez tartozó személyeknek nem kell az adott állam polgárainak lenni vagy ott állandó lakhellyel bírniuk (munkavállalók, látogatók védelme) - ENSZ KGY Nyilatkozat, 1992: az államoknak védeniük kell területükön kisebbségek létezését, nemzeti, etnikai, kult., vallási identitását A kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van saját identitásuk szerint élni, saját nyelvükön részt venni a magán/közéletben - ILO: azt, hogy az egyezményt alkalmazni kell-e függ attól, hogy az érintett személy a kisebbséghez tartozónak vallja-e magát -

Őslakos népek is rendelkeznek a kisebbségi jogokkal (1994) nyilatkozattervezet):ÖRJ, tsi, kult., stbjellegzetességhez, saját jogrendhez, állami életben való részvétel joga, kollektív joguk van arra, hogy szabadon élhessenek, etnikai tisztogatással, népirtással szembeni védelem, neveléshez, médiához, egészséghez való jog, spec.a földhasználathoz kapcsolatos joguk egyéb kollektív jogok - fejlődéshez való jog: valamennyi emberi lény, nép elidegeníthetetlen joga arra, hogy részt vegyen a tsi, kult., gazd, szoc, fejlődésben és annak gyümölcseit élvezhesse Az államok felelősek a körülmények megteremtéséért: erőforrásokhoz való egyenlő hozzáférés, neveléshez, eüi ellátáshoz, élelemhez, lakáshoz, foglalkoztatáshoz, tisztességes jövedelemhez való jog, női egyenjogúság - egészséges környezethez való jog (utódoknak azt megőrizni) - békéhez való jog ENSZ-rendszer végrehajtása - politikai testületek: - KGY:

ajánlásokat tehet, bizottsági rendszerben működik (EJ: szociális, humanitárius, kulturális bizottság, jogi bizottság, politikai és biztonsági bizottságot, segédszervezeteket hozhat létre, - GSZT 16: ajánlásokat tehet, egyezménytervezeteket készíthet, konferencia tartását kezdeményezheti, érintett testületek beszámolóit hallgatja meg - EJ Bizottsága: GSZT segédszervezetek. 1967-ben kapott felhatalmazást arra, hogy a benyújtott panaszokat vizsgálja és annak alapján ajánlásokat tegyen a GSZT-nek rapőrtőrökön keresztül. EJ panaszokat 5 tagú különleges bizottság vizsgálja, majd az ügyet az EJ Bíróság elé terjeszti6ajánlásokat tesz a GSZT-nek - Diszkrimináció megakadályozásával és a kisebbségek védelmével foglalkozó albizottság: EJ Bizottság alapította, raportőri rendszerben dolgozik (rabszolgaság, őslakosok helyzete) - Gazd.,szoc, kultjogok Nki egyezségokmánya, 1966: államok erőforrásaitól függ a működése, nem

közvetlenül érvényesülő jogi kötelezettség. Témái: ÖRJ, munkához, TBhoz, életszínvonalhoz, neveléshez, kultéletben való részvételhez való jog Részes államok rendszeres jelentést küldenek a GSZT-hoz. GSZT Bizottság szemlézi ezeket, amely nem autonóm, az ENSZ szervének, nem a részes államoknak felelős., csak gyenge végrehajtási eszközei vannak. Nem pontosan megfogalmazott jogokat tartalmaz, ezért nehéz a végrehajtása. Évente egyszer tart ülést Genfben, ahol megvizsgálják a tagállamok jelentéseit, a nem jelentő tagállamok helyzetét, nem lehet hozzá panaszokat intézni 16 GSZT = Gazdasági Szociális Tanács 22 - - - - Egyes szerződések által létrehozott szakértői testületek: EJ szerződések által létrehozott szakértői testületek, nem ENSZ segédszervezetek, hanem autonóm jellegűek Faji diszkrimináció kiküszöbölésével foglalkozó bizottság (1965-ös egyezmény alapján): szakértői bizottság, jogilag

független a részes államoktól. Két évente vizsgálják az elmúlt időszak teljesítményét, a bizottságnak joga van arra, hogy a részes államoktól további információkat kérjen (pl.: 1993, Jugoszlávia) A részes államok panasszal élhetnek egymással szemben a bizottságnál, amely igyekszik azt megoldani. Egyéni panaszokat is vizsgál, ha a bepanaszolt állam elfogadja a bizottság eljárását. Minden ország saját raportőrrel rendelkezik EJ Bizottság (PPJ Nki egyezségokmánya alapján): független szakértőkből álló bizottság, konszenzusos döntéshozatallal dönt. Ellenőrzési rendszere: minden 5évben jelentést tesznek a részes államok, amit a bizottság megvizsgál és kommentárt fűz hozzá + egyéb info.forrásokat is igénybe vesz, kiegészítést is kérhet a részes államoktól Bármikor kötelezheti az országokat a jelentéstételre. A részes államok elismerik, hogy a bizottság államközi panaszokkal foglalkozzon, egyéni panaszokkal

csak a hazai jogorvoslati fórumok kimerítése után, egyes ülésszakok között különleges raportőrök foglalkoznak a panaszokkal. Nem bíróság, az ügyekben kötelező döntést nem hozhat Közbenső védelmi intézkedés: ha a panaszt benyújtó halálra ítélt/kivégzésre vár, és az ő érdekében terjesztették elő (általában kéri a folyamat felfüggesztését a vizsgálat befejezéséig). Főbb kommentárjai : 1.nukleáris fegyverek gyártását és használatát emberiség elleni bűncselekménnyé kellene nyilvánítani, 2.gyermekek helyzetéről (gyermekhalandóságot csökkenteni kell, gyermekek jogainak kiemelt védelme, minden gyermeknek kell állampolgársággal rendelkeznie) 3.diszkrimináció tilalmáról (azonos bánásmódra nem mindig van szükség, halálos ítélet 18 év alatti személyre és terhes nőre kiszabni tilos, nem minden különbségtétel jelent diszkriminációt, az államoknak meg kell szüntetniük a diszkriminációt okozó

körülményeket)4. Halálbüntetéssel kapcsolatban (halálbüntetéssel fenyegetett személyt nem lehet kiadni lyan államnak, ahol fenyegetve van a méltányos eljáráshoz való joga, fojtógázzal való kivégzés kegyetlen és embertelen bánásmódot jelent). Döntései: 1. Lovelace ügy, Mauritian Women ügy ( muritasszonyok külföldi férjeit deportálták, míg a maurit.férfiak külföldi feleségeit nem, az egyezségokmányból erdő kötelezettségeket azonban a részes államoknak a külföldi állampolgárokkal szemben is be kell tartaniuk), Robinson ügy (halálbüntetéssel fenyegetett vádlottnak az államnak kell védőt biztosítania, ha a választott ügyvéd nem jelenik meg) nőkkel szembeni diszkrimináció kiküszöbölésével foglalkozó bizottság: GSZT funkcionális független szakértői bizottsága. Munka alapja: 1979-es egyezmény GSZT-n keresztül évente jelentést tesz a KGY-nek. Vizsgálatok alapján javaslatokat és általános ajánlásokat tesz.

(pozitív diszkrimináció támogatása, kvótarendszer bevezetése, diplomáciai testületekben hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése, nőkkel szembeni erőszak megakadályozása, házasságon és családi kapcsolatokon belüli egyenlőség). Nincs lehetőség államközi panaszra 1993, akcióprogram : nők jogait az ENSZ EJ kérdéseinek középpontjába kell helyezni, EJ Bizottság a nők sérelmére elkövetett kínzásokat ILO a foglalkoztatási esélyegyenlőséget vizsgálja. kínzás elleni bizottság (1984-es egyezmény alapján: a részes államok igyekeznek területükön megelőzni a kínzást, nem adnak ki senkit olyan országnak, ahol kínzásnak lehet kitéve, kínzást bűncselekménnyé nyilvánítják, kínzással vádolt személyeknek bíróság elé kell állniuk) Független szakértői bizottság, akik egyben az EJ Bizottság tagjai is. Joga van államközi és egyéni (ha az állam elfogadja a bizottság joghatóságát) 23 - - panaszokat

kivizsgálni, a vizsgálatot az állammal közösen és szakértők bevonásával folytatja le, majd javaslatait továbbítja az államnak. Kínzás fogalma: minden olyan cselekmény, amelyet szándékosan, éles testi vagy lelki fájdalom vagy szenvedés kiváltása céljából alkalmaznak valakivel szemben, hogy vallomást csikarjanak ki, megfélemlítsék, nyomást gyakoroljanak rá. Nem tartozik ide az, amely jogszerű szankcióból ered, azzal szükségszerűen vagy mellékesen együtt jár. Az egyezménynek visszamenőleges hatálya nincs (lsd.: Argentína, ott az alacsonyabb rangú tisztek mentesülnek a kínzás alóli felelősség alól, bár a bizottság azt vizsgálja). Olyan esetekben, ahol bírósági eljárás során kerül sor a kínzásra, azt független eljárás során kell lefolytatni. Raportőri rendszer gyermekjogi bizottság (1989-es egyezmény alapján jog ez élethez, véleménynyilvánítás szabadsága, gondolati, lelkiismereti, vallásszab., joga a

magánéletre, egészséghez való jog):Minden, a gyermeket érintő lépés esetén elsődlegesnek kell tekinteni a gyermek mindenekfelett álló érdekét (erőszakkal szembeni védettség, kizsákmányolással, kábítószerrel szembeni védelem) Független szakértői testület, éves jelentési rendszer, a KGY felé tesz ajánlásokat. Ha a részes államban veszélyes helyzet áll elő, külön eljárásban kér infot az államtól és helyszíni vizsgálatokat is végez migráns munkavállalók védelmével foglalkozó bizottság (1990-es egyezmény alapján). Független szakértői bizottság, államközi eljárást csak akkor folytathat, ha az érintett államok elismerték joghatóságát. Migráns munkavállaló olyan személy, aki fizetett tevékenységet folytat, folytatott, folytatni fog olyan állam területén, amelynek nem áp-ra. Ugyanolyan bánásmódra van joguk, mint a befogadó állam áp-ainak (tvszékhez, bírósághoz fordulás, alkalmazás feltételei,

szakszervezethez csatlakozás, orvosi ellátás, gyereknevelés, kult.önazonosság) Ez vonatkozik határon átkelő, szezonális, nyílt tengeri berendezéseken dolgozó, részfeladatokat ellátó munkavállalókra, de nem vonatkozik Nki szervezetek/állami szervek külföldön dolgozó hivatalos alkalmazottaira. EJ Európai védelme ET 17 - kormányközi és interparlamentáris együttműködés támogatását és fejlesztését szolgáló európai szervezet. Célja a tagállamok közötti egység erősítése, közös eszmék megvalósítása, fejlődésük előmozdítása. Két fő szerve a Miniszterek Bizottsága (külügyminiszterekből) és a Parlamenti KGY (parlamentek által delegált tagokból). Eui Helyi és Regionális Hatóságok Állandó Konferenciája a helyi önkorm.ok és a regionális korm.ok képviselőiből áll A csatlakozni kívánó államoknak az EJ területén kell kötelezettséget vállalniuk - EJ Eui egyezménye, 1950: Alapelvek: 1.élethez való jog

2kínzás és rabszolgaság tilalma, 3. Szabadsághoz, személyes biztonsághoz való jog, 4tves bírósági eljáráshoz való jog ésszerű időkereten belül, 5.visszaható hatályú büntetőjog tilalma, 6magánélet és családi élet tiszteletben tartása, 7.gondolati, lelkiismereti és vallásszabadság, 8.véleménnyilnánitás szabadsága, 9.gyülekezési és egyesülési szabadság, 10.házasságkötéshez és családalapításhoz való jog, 11jogorvoslathoz való jog, 12.megkülönböztetés tilalma, 13tulajdonhoz, művelődéshez, szabad és titkos váljoghoz való jog, 14.szabad mozgáshoz és tartózkodási hely szabad megválasztásához, saját állam területére való belépés joga. 15halálbüntetés eltörlése, 16külföldi állampolgárokat csak határozat alapján lehet kiutasítani, fellebbezéshez való jog, jogerősen felmentett embert ugyanazon ügyben nem lehet még egyszer bíróság elé állítani. 17 ET = Európa Tanács 24 EJEB 18 szerint az

egyezmény élő dokumentum, amelyet a mindenkori körülmények fényében kell értelmezni. Csak a szerződött államok területén van hatálya, de alkalmazható a személyeknek egy szerződő államból egy nem részes államba való kiadatásakor EJEB - ET tagokkal azonos számú tagját az ET Parl.KGY választja 9 évre Feltételei: legmagasabb erkölcsi szint, magas szakképzettség, szakmai elismerés. Nem államuk képviselőjeként vesznek részt a munkában. Összeférhetetlenek - Valódi bírói szerv, döntései jogerősek és kötelezőek, joghatósága kiterjed v.mennyi elé terjesztett ügyre, de csak azon államoknál, amelyek elismerték joghatóságát. Olyan kérdést nem lehet bíróság elé vinni, amelyet a bizottság még nem tárgyalt/nem született peren kívüli egyezség. Eljárási rendje: 1.screening panel(szűrőbizottság): 3 bírósági tag (érintett állam bírája is) vizsgálja az ügyet. Ha az ügy nem az egyezmény értelmezését/alkalmazását

érinti, elutasíthatja az ügyet. Ilyenkor a Miniszterek Bizottsága dönt/felhívja az államot intézkedések megtételére. A bíróság elnöke kérheti a ne érintett államokat/egyént véleményük kifejtésére 2. 9 bíróból álló tanács tárgyalja az ügyet, akik a nagytanácshoz fordulnak, ha 1.egyezmény értelmezésével kapcsolatban merülnek fel kérdések, 2ha a megoldás ellentétes a bíróság egy korábbi döntésével. A nagytanács 19 tagú, az ügy egészére vonatkozóan döntést hozhat, de a vitatott kérdés után visszaadhatja a tanácsnak is, hogy az fejezze be az eljárást. Eredetileg csak a sértett részes állama/bizottság terjeszthetett elé ügyet, 1994-től fordulhatnak hozzá azok a személyek, kormányzati szervek, egyének csoportja, akik kérelmüket a bizottság elé terjesztették. A bíróság jogsérelem orvoslására nem kötelezhet, de adhat tanácsot/kártérítést ítélhet meg. Igyekeznek az ügyeket peren kívüli egyezséggel

lezárni - Döntései segítik az egyezmény értelmezését. - Írország v. UK Angol szervek által É-Íro-ban alkalmazott ötféle vallási technika embertelen bánásmódot valósított meg - McCann v. UK IRA tag megölése sértette az élethez való jogot - Golder v. UKegyezmény alapján a hazai hatóságok mozgástere BJ alkalmazása során különböző terjedelmű (közerkölcs – tágabb, bírósági rendelkezés végre nem hajtása – szűkebb) - Marckx ügy: házasságon kívül született gyerek hátrányos megkülönböztetése a belga jogban az egyezménybe ütközik - Young, James, Webster ügy: kártérítésre jogosultak azoka vasúti munkások, akiket azért bocsátottak el, mert megtagadták a szakszervezetbe való belépést - Brogan ügy: bírósági végzés nélkül nem lehet senkit fogva tartani - Soering ügy: USA-ban halálra ítélnék a kikért személyt, ami embertelen bánásmódot jelent, így nem szabad kiadni MB 19 - politikai testület - ET

végrehajtó szerve - Feladatai: - KGY/saját ajánlására vizsgálja, milyen lépéseket kell tenni az ET célok megvalósítása érdekében - Kötelező jelleggel dönt belső szervezeti ügyekben 18 19 EJEB = Emberi Jogok Eui Bírósága MB = Miniszterek Bizottsága 25 - - Határozatokat, ajánlásokat ad ki EJ Eui egyezménye: - Meghatározza az EJEB bírák fizetését - Hatásköre a kikényszerítésre: 1.ha az ügyet 3 hónapon belül nem viszi bíróság elé (MB 2/3-al dönt, vagy ha az állam nem ismerte el az EJEB joghatóságát) 2.érdemben tárgyalhatja azokat az ügyeket, amelyeket a bizottság elé terjesztett (írásbeli, szóbeli nyilatkozatok kérése, tanúk meghallgatása, felvilágosítást kérhet az ügy egyes részleteivel kapcsolatban), egyéni kérelmezők nem fordulhatnak hozzá, általában helybenhagyja a bizottság jelentését - Ellenőrzi az EJEB ítéletek végrehajtását - A növekvő ügyszám miatt létrehozták az egységes,

főmunkaidejű bíróságot: 3 tagú bizottságokban, 7 tagú tanácsokban és 17 tagú tanácsokban jár el (többit lsd.EJEB) Eui Szociális Charta - alapelvek: 1. Munkavállalók szakszervezet jogai, 2gyermekek, nők, fogyatékosok, vendégmunkások védelme, 3. TB-jogok, 4család védelme, - 25 cikkelyből csak 10-et (5 kulcscikkelyt) kell ratifikálni, mivel a megvalósítás függ az országok gazd.-tsi helyzetétől - végrehajtását független szakértői( Parl.KGY választja 6 évre, egyszer újraválasztható) bizottság ellenőrzi, a tagállamok jelentése alapján, amit eljuttatnak a munkaadók és munkavállalók nemzeti szervezeteinek (ők azt véleményezik). A jelentések elemzését az ET Parl.KGY és a MB is tárgyalja, MB készít ajánlásokat (2/3-al) a tagállamoknak - 1991, Torinó, módosítás: erősítették a szakértők szerepét: 1.csak ők értelmezhetik a charta rendelkezéseit, 2.közvetlenül a tagállamoktól is kérhet tájékoztatást,

3hivatalból/tagállam kérésére meghallgathatja a tagállam képviselőjét, 4.tanácsokkal látja el a MB-át - 1995, kiegészítő jegyzőkönyv: ET konzultatív státusszal rendelkező Nki, NGO, reprezentatív MA és MV szervezetek a charta ki nem elégítő alkalmazása miatt panaszt terjeszthetnek elő az ET főtitkárához ( független bizottság MB Parl.KGY Kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok megelőzéséről szóló Eui egyezmény - célja, hogy lehetővé tegye a szabadságuktól megfosztott személyek figyelemmel kísérésért, különösen e személyek kínzásának és a velük szemben alkalmazott embertelen bánásmód egyéb formáinak megakadályozását - Bizottsága reaktív jellegű mechanizmus mellett megelőző, nem bírósági jellegű tevékenységet folytat. Feladatai: - Visszatérően/eseti jelleggel látogatást szervez az ilyen helyekre (érintett állam alapos okokra hivatkozva – zavargások,

nemzetvédelmi okok stb.:- kifogásolhatja a látogatást. Bizottság tanúk nélkül, szabadon jár el a meglátogatott helyeken A látogatás után titkos jelentést készít, kivéve ha az érintett állam azt közzéteszi. Nem együttműködő állammal kapcsolatban (2/3) nyilatkozatot tesz közzé - Bizottság helyett sürgős esetben a bizottság elnöke és h.hozhat döntést - Minden évben jelentést készít a MB-ról, amelyet a KGY.nek nyújt be ET nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezménye - regionális és kisebbségi nyelvek Eui chartája : - érintett nyelvek előmozdítása érdekében tett javaslatokat: oktatás, bírósági eljárások, közszolgáltatások, tömegtájékoztatás, kult.intézmények, gazd-tsi élet, határon átívelő csereprogramok terén 26 - végrehajtását az ET főtitkár felé benyújtott jelentéseken keresztül ellenőrzi egy szakértői bizottság (1 fő/állam, 6 évre választják), ami a MB számára készít jelentést EJ

Eui egyezménye jegyzőkönyvtervezete a kulturális jogokról Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, 1995: - kisebbséghez tartozó személyek joga a tv előtti egyenlőségre, tiltja a kisebbséghez tartozáson alapuló diszkriminációt, - az államok vállalják, hogy előmozdítják a teljes egyenlőséget, a kisebbségek fejlődését, EJ kollektív gyakorlását tiszteletben tartását, tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amely a kisebbségek által lakott területeken megváltoztatják a lakosság számarányát - tagállamok rendszeresen jelentést készítenek - MB figyeli - Parl.KGY, nemzeti kisebbség fogalmának definiálása: azokra a személyekre utal, akik az érintett állam területén tartózkodnak, annak áp.-ai, régóta tartós kapcsolatot tartanak fenn az állammal, etnikai, kult., vallási, nyelvi sajátosságaik megkülönböztetik őket másoktól, kellően reprezentatívak, kevesebben vannak, mint az állam/régi többi lakosa,

szándékukban áll megőrizni mindazt, ami közös identitásukat adja EBESZ - Helsinki Záróokmány: Nki biztonság és államközi kapcsolatokkal foglalkozik. 1kosara: 10 alapvető elvet tartalmaz, köztük EJ és alapvető szabadságjogok, 3.kosár:humanitárius és egyéb területeken való együttműködés (családegyesítés, infoáramlás, kult.oktegyütmműködés) - Bécs, 1989 - ui biztonságot érintő kérdések c.alfejezet: részletes lista (tiszteletben tartandó jogelvek, tvnek megfelelő eljárás, egyenlőség, diszkrimináció tilalma, vallási jogok, kisebbségek, menekültek joga) Az államok vállalják, hogy tiszteletben tartják az áp-ik jogát, hogy hozzájáruljanak az EJ előmozdításához és védelméhez - 3.kosár: haza elhagyásának és oda-visszatérésnek joga, családegyesítéssel kapcsolatos ügyek sürgős rendezése, utazásra vonatkozó szabályok közzététele, bármely valláshoz tartozó személy szabadon építheti kapcsolatait és

utazhat - EBEÉ emberi dimenziói: végrehajtás eszközei: kölcsönös infocsere, kérésre kétoldalú találkozók rendezése - 1990, Koppenhága: Támogatják a demo., pluralista, tvnek megfelelő eljárást, EJ védelmét a kormányzat egyik alapvető céljának tekintik - 1990, Párizsi Charta: gyakoribb konzultáció miniszteri és felső állig.vezetői szinten, intézményesíti az EBEÉ Külügyminiszterek Tanácsát, Vezető Tisztségviselők Bizottságát, titkárságot - Moszkvai „emberi dimenzió”, 1991: szakértői lista felállítása (3 fő/állam), amely lehetővé teszi EBEÉ-missziók létrehozását - 1992, Helsinki Konferencia. EJ nem tekinthető az ország belügyeinek, regionális szervezetté nyilvánították az EBEÉ-t (ENSZ AO alapján), létrejött a nemzeti kisebbségek főbiztosának posztja (F.: megelőzés, infogyűjtés, látogatások, figyelmeztető jelzések – early warning – adása), - Budapest, 1994, EBESZ lesz az EBEÉ: emberi

dimenzióval kapcsolatos ügyeket állandó tanács vizsgálja, ami tanácsadó szervként működik Elismerés 27 Államelismerés - elméletek: - konstitutív elmélet: az új állam a többi állam elismerésével válik a NJ alanyává. El nem ismert államnak nem kell betartania a NJ szabályait. Megjelenése a gyakorlatban :amikor egy vitatott helyzetben tiltakozás nélkül alakul kormány, az el nem ismert állam nem részesül olyan jogokban, mint az elismertek. Lauterpacht: ha egy állam eleget tesz a NJ szerinti államiság követelményének, a többi államnak kötelessége elismerni. Új államok létrejötte ténykérdés, ez háttérbe szorítja az elismerés politikai szerepét - deklaratív elmélet: NJ szabályait az el nem ismert államnak is be kell tartania, minimális szerepe van az államoknak a jogi személyiség megteremtésében - a gyakorlat a kettő között helyezkedik el, az elismerés egy politikai tett, jelentése, hogy az új állam eleget tett a

NJ alapvető követelményeinek, a deklaratív elmélet támogatói vannak túlsúlyban. A jogok és kötelezettségek megilletik azokat az államokat is, akiket v.milyen polokból nem ismertek el Elismerés hiánya nem jogi érv az államlétezése ellen - Amerikai Államok Szervezet: állam politikai létezése független más államok elismerésétől. Az államnak elismerése előtt is jogában áll, hogy integritását és függetlenségét megvédje - Nki Jogi Intézet: Egy új állam létezésének jogi következményeit nem érinti, hogy annak létezését egy vagy több idegen állam nem ismeri el - I.VH: a létezést a függetlenség kikiáltásának napjától számították - deklaratív: meghatározott feltételektől függ az elismerés +: Konstitutív: elismerő fél ezáltal ismeri el az új közösséget - elismerés a politikai helyeslés kifejezője, valójában alig akad állam, aki úgy tartaná, az elismerés bármilyen körülmények között kötelezettsége

lenne. - Elismerés feltételei (1991): - Tartsa tiszteletben az ENSZ AO-t, helsinki Záróokmányt, Párizsi Chartát - EBEÉ feltételeknek megfelelően kezelje az etnikai , nemzetiségi és más kisebbségek jogait - Tartsa tiszteletben a határok sérthetetlenségét - Fogadja el a leszerelésre és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására , biztonságra és stabilitásra vonatkozó Nki szabályokat - Fogadja el, hogy államutódlással és egyéb regionális vitáit megegyezés/választottbírósághoz fordulva oldja meg - aktív folyamat - diszkrecionális jellegű - visszamenőleges hatályú Kormányelismerés - csak akkor aktuális, ha a kormányok alkotmánnyal ellentétes módon kerültek hatalomra - testület kormányként való elismerése jelenti: 1.testület eleget tesz az alapvető feltételeknek, 2.ez a testület gyakorolja a tényleges hatalmat az adott állam felett, ezért megilletik az ezzel a státusszal járó jogok, mentességek és

kötelességek. - Bizonyos kritériumok mellett az illegális kormányváltás is elismerhető: - Ország feletti hatékony irányítás gyakorlásának képessége és annak hatékony megőrzése - Adott kormány bírja-e hosszú távon a lakosság többségének engedelmességét - Az államterület nagyobb része felett gyakorolja a hatékony irányítás képességét - a pol.megfontolások gyakran erősebbek, mint a kritériumok 28 - - - - Tinoco ügy: (Tinoco-kormány megbuktatása után az új nem elismert kormány nem vállalta fel a korábban brit személyekkel szemben vállalt kötelezettségeket): az, hogy más államok nem ismernek el egy kormányt, általában elegendő bizonyítéka annak, hogy az még nem érte el azt a függetlenséget és irányítási képességet, amely a NJ alapján ilyenné minősíthetné. Az el nem ismerés veszít bizonyító erejéből, ha annak oka az érintett kormány eredetének tvellenessége vagy szokatlansága, mint a hatékony

irányítási képesség hiánya. Ha a kormány stabil alapokon nyugszik, az elismerés ténye nem lesz hatással a kormány jogi helyzetére. korm.váltás nem érinti az állam identitását, az állam jogi személyisége nem szűnik meg attól, hogy kormányát megdöntötték. Új kormány elismerése nem érinti az ország jogi jellemzőit. A kormány elismerése csak az igazgatási hatalom státusát érinti, az államét nem. Állam és kormány együttes csak új állam megalakulásakor merül fel egyszerre. A kormány elismerése jelenti az állam elismerését és fordítva Tobar-elv (legitimitás elve): alk.ellenes eszközökkel hatalomra került kormokat nem lehet elismerésben részesíteni addig, míg a változást maga a lakosság el nem fogadta. Ha a változást a nép is támogatta (pl.: forradalom) akkor általában elismerték az új kormányt Estrada-elv: a kormányokat minden körülmények között automatikus elismerés illeti meg. Így az elismerésről való

döntést minden politikai megfontolástól és szükségszerűségtől mentes, egyértelmű folyamat lenne. Ez az elismerés burkoltan magába rejti az alkellenes hatalomra került kormányok elismerését is. UK, 1980: kormányokat a továbbiakban nem részesít elismerésben. Ennek oka, hogy az elismerés egyben jóváhagyást is jelent, ami kényelmetlenül érintheti az elismerő államot a későbbiekben pl.: EJ sértő kormányzat ellenében Alkellenes kormányokkal a kapcsolatok milyenségéről annak mérlegelése után dönt. De facto és de jure elismerés De facto de jure Kétség van a kérdéses kormány hatalmának Ha az elismerő állam a kormány által tartósságát illetően gyakorolt irányítást tartósnak és jól megalapozottnak találja és nincs olyan jogi indok, amely kétségessé tenné azt A helyzet megítélése körül bizonytalanság van Polg.háború esetén: legális szuverenitást jelzi Polgháború esetén: tényleges szuverenitást jelzi Nem

jelenti a dipl.kapcsolatok felvételét is Csak ő rendelkezhet az adott országban tulajdonnal Idő előtti elismerés - az új állam idő előtti elismerése és más állam belügyeibe való beavatkozás között nehéz meghúzni a határvonalat. - Az elismerést fontolgató államnak minden esetben meg kell vizsgálnia a kialakult helyzete, hogy az államiság feltételei mennyiben teljesültek (pl: Horv.o, 1992 – nem gyakorolt hatékony irányítást területének harmada felett, mégis elismerték + Badinterbizottság szerint nem biztosította kellőképpen az EJ és a kisebbségi jogokat, BoszniaHercegovina, 1992, területének kevesebb, mint fele fölött gyakorolt irányítást1995ig,mégis elismerték) 29 - Elismerés lehet elkésett is: csak azután ismerik el az államot, ha mindenki számára egyértelmű, hogy eleget tesz az államiság feltételeinek Hallgatólagos elismerés - oka: az elismerés megadása az elismerő állam akaratának és szándékának

függvénye, de elképzelhető olyan körülmények, amely alapján kinyilvánítható, hogy az adott állam mgtrtsával elismerte az államot. - Az államok olyan nyilatkozatot tesznek, hogy a másik féllel szemben tanúsított mgtrtsuk semmiképpen sem értelmezhető annak elismeréseként. (pl: arab országok Izrael esetében). Ez automatikusan kizárja a hallgatólagos elismerés lehetőségét, de sugallja, hogy az elismerést kizáró határozott nyilatkozat hiányában egyes Nki cselekményeket az addig elismerésben nem részesített entitás elismerésének lehet tekinteni. - Formális állásfoglalást elkerülő elismerés formái: 1.állam szuverenitása elnyerésekor üdvözlő üzenet küldése, 2.diplomáciai kapcsolatok hivatalos felvétele (nem konzuli, hanem nagyköveti szinten), 3.kétoldalú egyezmény megkötése - Multilaterális egyezményhez való csatlakozás (pl.: arab országok Izraelt nem ismerik el, noha csatlakozott az ENSZ AO-hoz - ENSZ-tagság

feltétele az államiság), Nki konferenciákon való közös részvétel nem jelent elismerést. Feltételes elismerés - politikai természetű - elismerés megadását az elismerő állam bizonyos feltételek teljesítéséhez köti (pl.: kisebbségek joga, legkedvezményezettebb nemzet státusának elnyerése: USA akkor ismerte el a SZU-kormányt, ha az tartózkodik az USA belső biztonságát hátrányosan érintő jogszabályok elfogadásától) - feltételként szabott követelmény megszegése nem érvényteleníti az elismerést - jog nem fogadja el a feltételes elismerés kategóriáját Kollektív elismerés - az elismerés Nki döntés eredménye, mely megszülethet egy Nki szervezet keretein belül, de azon kívül is - növeli a Nki közösség saját tagsága meghatározásában játszott szerepének jelentőségét - tagállamok szeretnek saját hatáskörben elismerni, nem szívesen engedik át Nki szervezetnek Elismerés visszavonása - könnyebben valósítható meg

de facto elismerés esetén: amikor a de facto elismert kormány elveszti a hatékony irányítás képességét - de jure elismerés visszavonása határozott állásfoglalást igényel - ha de jure elismert kormány hatalma megdől és új kormány vár elismerésre, állásfoglalás nélkül is visszavontnak tekinthető az elismerés, ha a korábbi kormány megszűnt és nem küzd az új kormány hatalomra kerülése ellen - kormány elismerésének visszavonására jogutód nélkül is van mód, pl.: Kambodzsa 1979 - háborús helyzet elismerése megszűnik az egyik fél vereségével, az államiság feltételéül szabott kritériumok egyikének elvesztése is érintheti az elismerést (Kína Közt.elismerése jelentette Tajvan elismerésének visszavonását) - egy kormány mgtrtsának helytelenítését a dipl.kapcsolatok megszakításával szokták jelezni, anélkül, hogy az elismerést vissza kelljen vonni 30 El nem ismerés - erkölcsi és jogi kifogások alapján

szokták megtagadni az elismerést, mivel jogellenes helyzetből jogok nem származhatnak (ex injuria jus non oritur) - Stimson doktrína: jogellenes helyzetek, egyezmények és megállapodások el nem ismerését valló doktrína, (pl.: Mandzsúria jogellenes japán megszállása sérti a BriandKellog paktumot 20, így nem ismeri el a megváltozott helyzetet az USA), gyakorlatban az erőszakos megszállásokat de facto elismerték, (pl.: SZU-Balti államok, NémoCsehszlovákia) 1945-ig - 1945, ENSZ AO: fegyveres erőszak alkalmazása/azzal való fenyegetés tilos más területek területi épségének megsértése céljából, 1949,1970: területszerzést nem szabad elismerni, ha erőszakkal/NJ-gal ellentétesen történt (pl.: Rhodésia, ciprusi török állam, Namíbia) Elismerés jogi következményei - Nki hatás: el nem ismert államot is a NJ alany, akinek be kell tartania az alapvető NJ szabályokat, Nki egyezmény azok viszonylatában is érvényes, akik nem ismerik el

egymást, az elismerés hiánya miatti diplomáciai kapcsolatok hiánya nehezíti az el nem ismert állam jogainak és a vele szembeni kötelezettségek érvényesítését, de attól azok még léteznek - BJ hatások. Az elismerésről szóló döntést a kormány hozza BJ szempontjából az elismerés konstitutív jellegű, mert jogi következményei vannak a nemzeti ig.szolgelőtt Csak az elismert állam perelhető és csak ő is perelhet, részesül az államoknak/kormányoknak járó mentességben, veheti át elődje tulajdonát, diplomatái élvezhetnek mentességet stb. 1. UK: a KüM által el nem ismert entitásokat nem létezőnek tekintették, így azok immunitást sem követelhettek a bíróság előtt: Luther v. Sagor ügy: felperes tulajdonában egy SZU által államosított fűrésztelep állt, alperes vállalat ettől vásárolt. Felperes szerint a faanyag az övé, mert az övé volt a cég, a SZU rendeletet az államosításról a brit bíróságnak figyelmen kívül

kell hagynia, mert nem ismerte el Gbr.a SZU-t Gond: Gbrde facto elismerte közben a SZU-t, így a bíróságnak figyelembe kellett vennie a SZU határozatot, mert kötelessége egy elismert állam jogainak az érvényesítése, ez viszont a SZU visszamenőleges, 1917-ig terjedő elismerését jelentette, mert attól a naptól hatályos, ahogy hivatalba lépett, nem ahogy elismerték. Ennek oka: csak így lehet nem beavatkozni egy állam belügyeibe Hailé Szelasszié ügy: etióp uralkodó perelt brit céget egy szerződés szerint járó összeg miatt. Gond: de facto Olaszo-t, de jure HSz-t ismerte el Gbr Mivel a behajtás nem etióp joghatóság alá tartozó személyt érintett, ki kellett fizetni a pénzt, mivel az nem érintette de facto az olaszok hatalomgyakorlását. Fellebbezésre de jure is elismerte Gbraz olaszok hatalomgyakorlását, azt a fellebbviteli bíróság visszamenőleges hatállyal fogadta el, így H.Sz-t megfosztották a tartozás behajtásának jogától

Arantzazu Mendi ügy: köztársasági kormány és később Franco is rekvirálta a Bilbaoban lajstromozott hajókat, A.M Londonban volt a Köztkormdöntésekor, így azt nem fogadta el, csak a Franco határozatát. Elismert államot nem lehet más állam bírósága előtt beperelni, mivel Gb.de facto elismerte a nackorm-t,így őket nem lehet perelni, a közt.kormhatározatot figyelmen kell hagyni Ezt a Lordok Háza megerősítette A brit bíróságok alapvetően a de facto hatalmat ismerik el, ha az érintett vagyon Gbr.területen van, akkor a de jure hatalmat érinti az elsőbbség Gdynia Ameryka Linie v. Boguslawski: IIVH alatt az emigráns kormányt ismerte el Gbr., 1945-ben alakult meg a kommkorm, néhány nappal korábban a menekült kormány ajánlatot tett a halászoknak kártérítés fizetésére, a MA-k ezt megtagadták, mert Gbr.a 20 tiltja a háborúnak a nemzeti politika eszközeként való igénybevételét 31 menekült kormány idején is az emigráns kormányt

ismerte el, az elismerés pedig visszamenőleges hatályú. Lordok Háza ezt megerősítette Cicil Air Transport v. Central Air Transport Corporation: visszamenőleges hatály alapján a de facto elismert kormány gépeladási ügylete érvényes még akkor is, ha ekkor nem volt meg a de jure elismerés Zeiss v. Rayner and Keeler: Mivel korában Gbra SZU-t ismerte el az NDK területe felett de jure irányítást gyakorló hatalmat, nincs lehetőség arra, hogy az NDK hatóságai által hozott bármilyen intézkedést érvényesülhessen Hesperides Hotels v. Aegean Turkish Holidays: ciprusi török területen történt birtokháborítás: el kelljen ismerni az adott terület fölött tényleges irányítást gyakorló hatalom által hozott jogszabályokat legalább akkor, ha azok az emberek mindennapi életét érintik Gbr.által el nem ismert állam területén alapított szervezetet csak akkor lehel Gbrterületen jogi személynek tekinteni, ha a területen érvényes jogszabályokat

biztos alapon álló bírósági rendszer alkalmazza Gur Corporation v. Trust Bank of Africa: KüM Ciskeit sem de facto, sem de jure nem ismerte el, de a DAK által rájuk ruházott jogkörök miatt rendelkeznek hatalommal, így van perképessége, angol bíróságok előtt perelhető Somalia v. Woodhouse Drake and Carey: Következtetés, bíróság által vizsgálandó szempontok: 1.új kormány alkan került-e hatalomra, 2.milyen az állam területén gyakorolt közigirányítási foka, természete, stabilitása, 3.brit kormány milyen jellegű kapcsolatot tart fenn vele, 4milyen az új kormány Nki elismertsége 2. USA Eltérés Gbr-tól: 1 Bíróságok előtt kizárólag elismert kormányok vagy államok perelhetők, függetlenül attól, hogy a diplomáciai kapcsolatoktól, feltéve, ha nem állnak egymással háborúban. Kivétel: Transportes ADAngola v Ronair (el nem ismert angolai kormány tulajdonában lévő társaság felperesként való fellépése összhangban állt az USA

külügyi érdekeivel, így engedélyezték) Új elv polg.hábután: a konföderációs jogszabályok abban az esetben érvényesíthetők bíróság előtt, ha az nem helyezkedik szembe az unioval, közp.i korm-al és alk-al Újjáéledése: Salimoff v. Standard Oil of New York: alkalmazták a szovjet államosítási rendeletet The Maret ügy: nem alkalmazható az észt kormány kisajátító rendelete, mert a hajó akkor amerikai kikötőben állomásozott ( Salimoff ügy) Upright v. MBM ügy: ha egy idegen kormányt nem ismernek el de jure (NDK), jogi szempontból de facto létezhet K.zu Weimar v Elicofon: el nem ismert állam által létrehozott jogi entitás nem lehet hatással a végrehajtó hatalom politikájára, el nem ismert állam szerve/ nem perelhet a múzeumi tárgyért Iran Def.Min vv Gould, Nat Petrochemical v The M/T SS ügy: hivatalos elismerés hiánya nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem szerepelhet félként az amerikai bíróságok előtt Következtetés:

1.KüM állásfoglalása kötelező jellegű, ha engedélyezi az eljárást, akkor le kell folytatni 2.engedélyezés annak függvénye, hogy az érintett tárgy hol található, nem veszik figyelembe az olyan tveket, rendeleteket, amely el nem ismert állam/kormány területén kívül található vagyontárgyakat érintenek ÁT 21 21 ÁT = államterület 32 - - ÁT fogalma szuverenitás az azzal együtt járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt az államterület létét feltételezi. ÁT nélkül egy jogi személy nem lehet állam ÁT az állam legalapvetőbb jellemzője állam saját területe felett kizárólagos hatalmat gyakorol ÁT sérthetetlen, ÁT integritásának tiszteletben tartása a Nki rendszer egyik alapelve (~ belügyekbe való beavatkozás tilalma). Csökkentő tényezők: 1 Kölcsönös függés a technikai-gazdasági fejlődés nyomán, 2.specjogterületek: EJ, ÖRJ, 3Nki szervezetek számának növekedése, 4.”közös” jogok: tengerjog,

világűrjog ÁT-tel kapcsolatos szabályok legitimálják a mindenkori hat.gyakorlást ÁT-tel kapcsolatos BJ nagyon részletes, mert a nemzet egyik alapeleme + számos jogi érdek kapcsolódik hozzá Terület feletti szuverenitás a Nki rendben horizontális rendben jelenik meg, BJ-ban vertikálisan ÁT feletti hatalom változása áp., jogrendváltozását hozza magával TSZ 22 - földgömb egy részének vonatkozásában a szuverenitás az a jogi feltétel, mely ahhoz szükséges, hogy a szóban forgó részt v.mely állam területéhez soroljuk - TSZ negatív oldala: állam saját területe felett kizárólagos hatalmat gyakorol TSZ pozitív oldala: más államok jogainak védelme kötelezettség - jogcím: azokat a tényleges és jogi feltételeket jelöli, melyek mellett egy meghatározott terület v.mely hatalom alá tartozónak tekinthető Elemei: 1bármilyen, a jogosultság meglétét megalapozó bizonyíték, 2.jogosultság tényleges forrása - NJ-BJ NJ BJ Területre

vonatkozó jogcím relatív, azé a Terület fölötti vita esetében azt vizsgálják, terület a NB eljárásban, aki jobban érvel kinél állnak fel a birtok jogi feltételei Viták kategóriái: 1.ország egésze, 2két/több állam határán lévő terület, 3.egy adott területre vonatkozó igény (okkupáció, ÖRJ) Terra nullius területek: egyetlen szuverén uralma alá sem tartoznak Res communis területek: nem alkalmas arra, hogy v.mely szuverén uralma alá vonják (tenger, világűr) Új államok és az ÁT-re vonatkozó jogcím - hangsúly nem a terület, hanem az államiság megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésén és a többi állam általi elismerésen alapszik - 1. Államot az elismerés hozza létre, az elismerés az állam, mint NJ alanya területének elfogadását jelenti, tekintet nélkül arra, hogy az új jogalany hogyan szerezte meg a területet. 2. Belső joghatóság doktrínája: az állam saját határain belül érvényesülő

legfelsőbb hatalmát állítja a középpontba, tiltja az államok belügyeibe való beavatkozást, új állam létrejötte kívül esik a NJ területén - új entitás függetlensége elnyerésének módjai: - alkotmányosan: ha a korábban ellenőrzést gyakorló kormányzattal kötött megállapodás alapján száll át a hatalom 22 TSZ = területi szuverenitás 33 - - nem alkotmányosan: ha a korábbi szuverén hatalom ellenére – többnyire erőszakkal – történik a függetlenné válás, ilyenkor a Nki közösségtől függ, hogy elismeri-e (ha megfelel az államiság feltételének) - a kettő kombinációja (Burma, ahol szerződés keretében szállt át a hatalom) - ha a korábbi hatalom ellenére nyeri el a függetlenségét, majd a hatalmától megfosztott szuverén elismeri a változást Jogi feltételeknek való megfelelés módjai: - Ha egy új állam tényleges létezik, akkor a NJ-nak el kell fogadnia az új államot létrejöttének pillanatában -

Konstitutív hatályú elismerés: elismeréssel nem pusztán új állam jön létre, hanem az új állam területére vonatkozó jogcímet is véglegesen meghatározzák - Új állam kialakulásának folyamatában lehetséges, hogy egy nép szerzi meg a terület feletti szuverenitást További területek megszerzése - terület növekedése: földrajzi folyamat során új földterület alakul ki és a korábban létező szárazföld részévé válik. Ha ez egy adott állam területén megy végbe, akkor automatikusan az ÁT része lesz. Ha a határfolyó partszakasza erőteljesen változik, a határ az eredeti folyómeder ugyanazon pontján marad. Ha a változás fokozatos, a határ is elmozdul: 1.hajózható folyó esetén a hajózóút középvonala, 2.ha nem hajózható, a folyó középvonala - átruházás: terület egyik szuverénről a másik szuverénre való békés átszállása a szuverenitás átadásának szándékával (békeszerződés, gyarmati hatalom átadása az

őshonos lakosoknak, vásárlás). A szerző állam nem szerezhet több jogot, mint elődjének volt, a területre érvényes korábbi megállapodásokat (pl.: áthaladás) tiszteletben kell tartania (Palamas-szigetek ügy) - hódítás ás az erőszak alkalmazása: Főszabály: jogellenes cselekményre nem lehet jogot alapozni, de vannak kivételek: - hódítás, azaz az ellenfél legyőzése önmagában nem teremt jogot a területre vonatkozó jogcím megszerzésére. A NJ csak a háborús megszállásból eredő jogokat ismeri el, a terület jogilag az elűzött szuverén birtoka marad. Hódítást követő annektálás eredményezi a jogosultság átszármazását, érvényességéhez az annektálni kívánó államnak tényleges ellenőrzést kell gyakorolnia a terület felett + a korábbi szuverénnek ne legyen ésszerű esélye a visszatérésre. Háború vége előtti annexió érvénytelen (Nünberg). - Erőszak: 1.jogellenes (lsd: Briand-Kellog paktum, ENSZ: minden államnak

tartózkodnia kell más államok területi függetlensége ellen irányuló erőszak alkalmazásától/fenyegetéstől). Terület kizárólag erőszak alkalmazásával történő megszerzése érvénytelen (BT, Kuvait-Irak), 2.jogszerű, ha önvédelemből fakad - ellenőrzés tényleges gyakorlása: - foglalás (terra nullius): olyan terület megszerzése, amely senkihez nem tartozik. Magánszemély nem hajthatja végre, csak állam. Ténylegesnek kell lennie és a terület feletti szuverenitás megszerzésének szándékát kell kifejeznie. Nyílt tenger nem elfoglalható. (Ny-Szahara: terület a gyarmatosítás idején jogilag terra nulliusok voltak, mégha laktak is rajta, így gyarmatosítható volt). Gyakran földrajzi felfedezés előzte meg, de aktív cselekvést igényelt a foglalás (zászló kitűzése, nyilatkozattétel), a felfedezés önmagában befejezetlen jogcímet jelent - elbirtoklás: olyan területek felett teszi lehetővé a jogcím megszerzését, amelyek nem

tekinthetők terra nulliusnak (más szuverén hatalma alatt álltak), és amelyek birtokába 34 - - - jogszerűtlenül vagy úgy jutottak, hogy a birtokba jutás jogszerűsége nem bizonyítható. Jogcím időmúlásával, korábbi szuverén beleegyezésével legitimálható. Amennyiben egy állam egy területet hosszú ideig háborítatlanul birtokol, akkor az nem vehető el tőle. Nyilvánosnak, békésnek és megszakíthatatlannak kell lennie (Mexikó-USA: Rio Grande folyómeder változása miatt meg növekedett területet USA nem birtokolhatja el, hiába használta, mert szerződés rögzíti, hogy a határokkal kapcsolatban jogvita áll fenn.) Birtokától megfosztott szuverén tiltakozása érvénytelenít minden fajta elbirtoklási igényt, nem tisztázott, hogy a tiltakozásnak milyen formát kell öltenie, de erőszak nem fogadható el - De Visscher: történelmi konszolidáció fogalma: hosszú ideig fennálló, bizonyított használat, ami az érdekeknek és a

viszonyoknak olyan összességét tükrözi, amely a terület megszerzését eredményezi (pl.:Minquiers V Ecrehos ügyben Gbrnyerte el a területet Fr.o-gal szemben) közhatalom gyakorlása: vita esetén az állami funkciók tényleges, folyamatos és békés gyakorlása a területi szuverenitás szilárd és természetes feltétele (Max Huber). Mindig az ügy releváns körülményeitől függ, hogy pontosan milyen közhatalmi cselekmény szükséges a jogcím megalapozásához (terület jellege, igénylő állam cselekményei, ellenkezés mértéke, Nki reakciók). Ez mindig relatív (erősebb győz a gyengébbel szemben), Palmas-szigetek ügye: USA: Sp.o 1898-as szerződésben minden jogát ráruházta, de Hollandi a gyakorolta a tényleges szuverenitást, ezért elutasították az USA igényeket, Clipperton-szigetek ügye: Lakatlan sziget birtoklásánál erőseb a korábbi francia nyilatkozat, mint Mexikó gazdasági érdekei, K.Grönland ügy: Dánia Grönland más területeit

birtokolta +belső jogszabályok a terület egészére vonatkoznak, így Norvégia vesztett Következtetés: A foglalás ténylegessége viszonylagos. A területre vonatkozó igényt megalapozó cselekményt az államnak kell végrehajtania/egyénnek, de azt az államnak utólag jóvá kell hagynia/társaságnak állami engedéllyel. Figyelembe kell venni a szuverenitás gyakorlásának jellegét elismerés: adott helyzetet elfogadó állam tevőleges cselekménye. Fontos a terület feletti ellenőrzésnek a korábbi szuverén akarata ellenére történő megszerzése esetén is. hallgatólagos hozzájárulás: olyan körülmények között történik, ahol tiltakozásra lenne szükség, de ez nem/későn történik meg. Fontos a terület feletti ellenőrzésnek a korábbi szuverén akarata ellenére történő megszerzése esetén is. Estoppel: ha az egyik fél v.milyen nyilatkozatot tesz/azzal egyetért, és ezt egy másik fél későbbi eljárásban annak kárára/előnyére alapul

veszi, akkor az előbbi nem változtathatja meg az álláspontját. Olyan jogi konstrukció, mely kizárja, hogy valamely helyzetbe beleegyező, vagy beleegyezőnek tekintett államok az álláspontjukat később megváltoztassák. Önmagában nem alapoz meg jogcímet, de bizonyítható erejű lehet (KGrönland ügy) Preh Vihear-i templom ügye: határvonal rendezésénél a templom körüli terület kérdésében nem tudtak megegyezni, Thaiföld a gyakorlatban hallgatólagosan elfogadta a terület feletti fr.uralmat, így Thaiföld az estoppel miatt nem tarthatott igényt a területre) Területi integritás, ÖR és egyéb igények Államok területi integritásának elve: tiltják az államok belső joghatóságába való beavatkozást. Az elv nem alkalmazható ott, ahol e területi vita a határ nem kellően pontos kijelöléséből fakad. ÖRJ: Csak a nem független területek lakóira vonatkozik, ÖRJ-ból a már független államok meghatározott területrészei számára nem

lehet az elszakadáshoz való jogot levezetni. Hasznos a határvonalakkal kapcsolatos jogvitának a területen élő lakosság 35 - - - - - kívánságának megfelelő rendezésben, de nem használható további területi igények alátámasztására egy szuverén állam Nkileg elfogadott határainak sérelmére Területi összefüggőség elve: földrajzi alapú igény, olyan területekre vonatkozó igényeket alapoztak rá, amelyek már elfoglalt területekkel földrajzilag összefüggtek (Fro:Rajna K partjáig). Az ilyen igények önmagukban nem alkalmasak területi jogcím megalapozására Történelmi érvekre alapozott igények: (pl.: Irak hivatkozása Kuvait megszállására, Marokkó igénye Mauritániára) Nki közösség számára elfogadhatatlan, ez politikai jellegű igény, alig van jogi jelentősége. Ny-Szahara ügy: érintett térségben élő törzsek és Marokkó/Mauritánia történelmi kötelékek nem olyan természetűek, hogy erősebbek lennének az

ÖRJ-nál. Úti possidetis elve területi integritás elvének hatása, biztosítani igyekszik a függetlenség elérésekor fennálló területi határok tiszteletben tartását. Ha a határok ugyanannak a szuverénnek a hatalma alá tartozó különböző területi egységek vagy gyarmatok közötti választóvonalak, ezek a közig.határok válnak függetlenedéskor Nki határokká gyakorlati megjelenése: Spo.birodalom utódállamainak határait közigegységek határainak mentén húzták meg, így kizárva a szuverenitási vákuumokat, Akrikai Egységszervezet: függetlenné válás időpontjában fennálló gyarmati határok kézzelfogható valóságot jelentenek, tiszteletben tartása minden állam fogadalmat tesz. , Burkina Faso v Mali Köztársaság: gyarmatosítás idejéből örökölt határok sérthetetlensége, az elve a Nki szokásjog része, nyilvánvaló célja a határviták elkerülése, Badinter-bizottság: akármilyenek is legyenek a körülmények, az ÖRJ nem

járhat a függetlenség elnyerésekor fennálló határok módosításával. Ellenkező megállapodás hiányában a korábbi határok válnak a NJ által védett határokká Úti possidetis elvén túl ha van alkalmazható szerződés, akkor az uti posseditis nem érvényesül, a határt akkor is a Nki szerződés jelöli ki, hogy az sem érinti, ha maga a szerződés hatályát veszti. Ilyenkor csak a közvetlenül érintett államok egyetértésével módosítható a határ vonala ha úti posseditis elv alapján Nki határvonal nem alakítható ki egyértelműen, más elvek lépnek életbe: 1.effectivites (tényleges ellenőrzés elve): - gyarmati effectivites: a gyarmati igazgatás eljárása szolgál a gyarmati hatalom által a térségben gyakorolt szuverenitás bizonyítására (Burkina Faso v. Mali) Ha ez összhangban áll az uti posseditis elvével, ott az effectivites megerősíti a helyzetet, ahol nincs egyértelmű jogcím, ott az effectivites lényegi szerepet játszik

abban, hogy is értelmezendő a jogcím a gyakorlatban (Tengeri és szárazföldi határvita ügy: ) - gyarmati időket kövező effectivites: bizonyítékait figyelembe lehet venni, ha azok utalnak az uti posseditis elv alkalmazásánál az irányadó határvonalra, ha van összefüggés a határ és az effectivites meghatározása között. - utóbbi időkben érvényesülő effectivites 2.Ha uti posseditis alapján irányadó határvonal nem határozható meg sem közhatalmi döntések, sem gyakorlat alapján, akkor méltányosság alkalmazása alapján döntenek. (Burkina Faso v. Mali Víztároló egyenlő felosztása, Tengeri és szárazföldi határvita ügy: nem ratifikált határkijelölést nem lehetett alapul venni). Nki határfolyók:Ha a folyó hajózható, a határ a folyó sodorvonalát követi, ha nem hajózható, a folyó/folyó főágának középvonala. Határvonalak követik a folyó medrének változását, ha a folyó új mederbe kerül, a határ a régi meder

középvonala lesz a Nki határ Ha a határfolyó partszakasza erőteljesen változik, a határ az eredeti folyómeder 36 - - - - - 23 24 ugyanazon pontján marad. Ha a változás fokozatos, a határ is elmozdul: 1hajózható folyó esetén a hajózóút középvonala, 2.ha nem hajózható, a folyó középvonala Falkland-szigetek: (UK v. Argentína): Brit kapitány fedezte fel, szuverén cselekmény megtételének idején Fro.létesített rajta települést, akik eladták részüket Sponak, brit részt elfoglalták a spanyolok, de egy év múlva visszaadták, a brit települést gazdasági okokból kiürítették, de otthagytak egy táblát. Spanyol rész kimondta elszakadását Spotól (létrejött Argentína), és birtokba vették az egész szigetet. A britek tiltakozta, visszaszerezték a szigetet. Kérdés: a brit jogcím alapja: Gbrérv: felfedezés, foglalás, helyesebb lett volna hódítás, annexió23, 1930-ra a Gbr.elv elbirtoklássá változott, újabban a brit

területek ÖRJra hivatkoznak 24 „Emberiség közös öröksége”: 1.1970, ENSZ: tenger- és az óceánfenék, ahol semmilyen szuverén vagy jog nem érvényesíthető (kivétel: egyezménynek megfelelő ásványianyagkitermelés), 2.Hold-egyezmény, 1979:Hold és természeti erőforrásai nem lehetnek nemzeti felhasználás tárgyai. Új típusú terület létrejöttét jelzi előre res communis: területei kívül esnek a nemzeti felhasználás körén, szuverenitás fogalma nem használható, a területet nem lehet tulajdonba venni, a közös örökséget kezelő intézményen kívül nem lehet joghatóságot gyakorolni. Lehetővé teszi a hozzáférést, felderítést, kiaknázást, a tevékenység hasznát méltányossági alapon kell elosztani sarkvidékek: hatalmas, emberi megtelepedésre kevéssé alkalmas terület stratégiai jelentőséggel bír, nagy része jég, amely alatt csak tengeralattjárók képesek közlekedni. - Grönland: Dánia, - Spitzbergák: Norvégia

(foglalás + ásványi anyag kitermelése alapján) - Kanada, volt SZU: földrajzi összefüggőség és szektorelmélet (más elfoglalt területekkel földrajzi egységet képező területekre vonatkozó igény, É-sarki hosszúsági fokokból indul ki, amely a határok mentén futnak le, egy sor háromszög alakú szektort létrehozva) alapján. Norvégia, Finno, Dánia, USA nem fogadja el: a jégalakzatok feletti rész mindenki számára hozzáférhető, nyílt tengeri résznek tekinthető - Antarktisz: 7 állam jelentette be igényét különböző okokra hivatkozva, USA visszautasít minden olyan igényt, ami az egész Antarktiszra vonatkozik. 1959: Antarktisz-szerződés: felfüggeszti a területi igényeket, de nem szünteti meg azokat. Olyan folyamatosan fennálló rendet eredményezett, mely valamennyi érdekelt tagállamot egyesíti. A területtel kapcsolatos kérdéseket konzultációs értekezleteken rendezik (kutatás, term.védelmi intézkedések), 1988: nyersanyagokkal

kapcsolatos tevékenység lehet: 1.kutatás, 2feltárás, 3.kiaknázás Ezeket egy konzultáció, egy szakmai tanácsadó És egy a tevékenységet igazgató irányítóbizottság ellenőrzi. Sokan tiltakoznak ellene, termvédelmi területté akarják nyilvánítani 1991: körny.védelmi jegyzőkönyv: megtilt minden ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos, tud.-os kutatáson kívül eső tevékenységet, amíg nem jön létre erre nézve kötelező jogrend (közös eljárás, felülvizsgáló konferencia) ENSZ tett kísérletet közös örökséggé nyilvánításra In rem jog: más állam területén gyakorolható jog, melyek nem érik el az abszolút szuverenitás szintjét, területhez kapcsolódó, kikényszeríthető jog - Bérlet: célja stratégiai jelentőségű területek fölötti ellenőrzés megszerzése, hogy a területet annektálni ne kelljen annektálni (Gbr.-Hong Kong) Ilyenkor a szuverenitás átszáll a bérlőre, bérlet megszűnésével a szuverenitás visszaszáll.

Kivételes eset: a Panama-csatorna földcsíkját az USA örökre bérbe kapta, a Panama-szerződéssel ez visszaszállt Panamára, USA-nak 1999-ig voltak ott jogai XVIII.sz-ban elfogadott jogcím volt gond: népesség alacsony száma(~ 1800 lakos) 37 - Szolgalom: ha az egyik állam területe egy másik állam területének javára meghatározott korlátozás alá esik. Nem változik ez a helyzet akkor sem, ha a terület feletti ellenőrzést másik szuverenitás veszi át. Tipikus területei: kikötő, folyó használata, területen való áthaladás, város vagy terület katonai védővonallal való megerősítésének tilalma. Nem egyértelmű a helyzet, amikor a terület Nki szerződés útján olyan státust kap, amely az érintett államon kívül minden államot kötelez. Aaland-szigetek: Oroszok által kötött szerződést (terület katonai védővonallal való megerősítésének tilalma) vonatkozik a későbbi finn és svéd szuverénre is. Konstantinnápolyi

egyezmény: Szuezi-csatorna mindig szabad lesz, háborúban és békeidőben egyaránt nyitva áll minden kereskedelmi és hadihajó számára, a lobogójukra való tekintet nélkül. Ezt nem érintett az egyiptomi csatornatársaság államosítása Wimbledon-ügy: Kieli-csatorna a Németországgal békés viszonyban lévő országok valamennyi hajója számára nyitva áll. É-atlanti halászati vita: Gbr.nem hozhat USA állampolgárokra halászati szabályt, mert az 1818-as szerződés nem hozott létre szolgalmat Légijog - - - Elméletek I.VHelőtti elméletek (közös: a nyílt tengerek és a terra nullius feletti légtér mindenki számára egyaránt szabad és nyitott) - A légtér teljes szabadsága - Létezik egy területi légtér sáv, amely az államterület része, a légtér feletti részszabadon használható - Az állam feletti légtér teljes mértékben az állam szuverenitása alá tartozik (usque ad coleum) - Elismerte külföldi polgári légi járművek

békés célú áthaladásának jogát I.VHalatt: az állam feletti légtér teljes mértékben az állam szuverenitása alá tartozik (védelmi szempontok, átrepülés szabályozása miatt) 1919, párizsi egyezmény: elismerte az államoknak a szárazföldi államterületek és parti tengerük feletti légtérre vonatkozó teljes szuverenitását. Ekkor a szuverenitást kiterjesztették magassági korlátozás nélkül a világűrre 25 Ma: szabad áthaladási jog nem illeti meg az idegen államokat, csak akkor, ha az adott állam ehhez hozzájárult. Jogtalan áthaladás behatolásnak minősül Szabályozás struktúrája - 1944, chicagói konferencia: - hatálya az állami légi járművekre nem terjed ki - az államok teljes és kizárólagos szuverenitását mondja ki a területük feletti légtér vonatkozásában - menetrendszerű Nki járatok csak az állam külön engedélyének birtokában indíthatók/repülhetnek át. Két szabadság egyezménye: menetrendszerű Nki

járatok leszállás nélkül átrepülhetnek és nem kereskedelmi célból leszállhatnak. Öt szabadság egyezménye: a két alapszabadság mellett biztosította az utasok, posta, egyéb szállítmányok felvételének/lerakásának jogát. Ma már nincs nagy jelentősége Gyakorlatban csak a két szabadság egyezménye valósult meg. 25 később megváltozott 38 - - - Nem menetrendszerű légi járművek átrepülhetnek (leszállás nélkül), berepülhetnek, nem kereskedelmi célból leszállhatnak engedély nélkül is, de az állam felszólítására kötelesek leszállni. Gyakorlatban ez a kivételt fogalmaz meg, mert pl:a charterjáratoknak is kell engedélyt kérniük, noha nem menetrendszerinti járatok - légi járművek honossága attól függ, hol lajstromozzák, a nyilvántartásba feltételeit az állam szabja meg - ICAO 26 létrehozása (ENSZ szakosított szerv) technikai, igazgatási együttműködés megteremtésére törekszik. Hatásköre jogi, technikai,

igazgatási kérdésekre is kiterjed - Állam területe feletti légtérben szuverenitást gyakorol - Légi cabotage (államon belüli szállítás) joga az államot illeti meg, (~ anyaország és gyarmati területek közötti szállítás joga) Bermuda-megállapodás (USA-Gbr), 1976-ig: - Az utazóközönség rendelkezésére bocsátott légi szállítási létesítményeknek a lehető legnagyobb összhangban kell lenniük a közönség igényeivel - Kölcsönösen egyenlő esélyt kell biztosítani a másik fél részére az egyes útvonalakon történő utasszolgáltatások biztosítására - Alapvető szolgáltatásokat úgy kell szabályozni a BJ-ban, hogy az ne érintse hátrányosan másik állam szolgáltatóit, amelyek részben/teljes egészében ugyanazon az útvonalon végzik a szolgáltatást - végső cél a megfelelő számú légi jármű közlekedtetése az igényeknek megfelelően - harmadik országhoz kapcsolódó szolgáltatásokat közös fejlesztési tervek

alapján végzik - hatékonyság általános elvei alkalmazkodni kell: 1.felszállás és végső rendeltetési hely államaiban a közlekedési forgalom igényeihez, 2.áthaladó légi járművekkel kapcsolatban a követelményekhez, 3.azokhoz a körülményekhez, amelyeket az a terület támaszt, amely felett a gép átrepül - légügyi hatóságok közötti szoros együttműködés Bermuda II. megállapodás - Bermuda I.elveinek megerősítése - Plusz szabályok: brit nonstop járatok indítása, járatok szabadon választják meg leszállási helyeiket az USA-ban, kihasználatlan szálláskapacitásokat konzultációs úton rendezik, reptéri díjakkal foglalkozó munk.csoplétrehozása IATA: légitársaságok által alapított Nki légi szállítási szervezet Varsói Egyezmény rendszere, 1929 - célja: Nki, légi szállításra vonatkozó jogszabályok egységesítése - halálos, személyi sérüléssel járó eseményekért a kártérítésnek van felső határa. -

Montreáli Egyezmény, 1971: - kivétel: USA: megemelte a kárfelelősség mértékét (csak ez érvényes) - NJ bűncselekmények: 1.levegőben lévő légi jármű fedélzetén tartózkodó személlyel szemben olyan erőszakos cselekményt követ el, amellyel a légi jármű biztonságát veszélyezteti. 2szolgálatban lévő légi járművet/navigációs rendszerét megsemmisíti/repülésre alkalmatlanná teszi, 3.szándékosan közöl olyan téves információt, amellyel veszélyezteti a repülés biztonságát - Montreáli jegyzőkönyv, 1988: Montreáli Egyezményt kiterjeszti a repülőtéren tartózkodó személyek ellen intézett támadásokra is - Montreáli Egyezmény, 1966: megállapítható géprablás miatt kialakult érzelmi sokkért kártérítés, a fuvarozó olyan esetekben is felelős, amikor a beszállókapuknál sérülnek 26 ICAO = Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet 39 - meg az utasok, de nem felelős akkor, amikor a poggyászkiadásnál történik a

támadás, mert az már nem része a kiszállásnak. - Montreáli Jegyzőkönyv, 1978, Római Egyezmény, 1952: csak abban az esetben állapít meg kártérítési kötelezettséget, ha bizonyítást nyer, hogy az úton lévő repülőgép/azon tartózkodó személy/arról leeső tárgy okozta a földön tartózkodó személynek a kárt - Montreáli Megállapodás (nem hatályos), 1975: - SDR (speciális lehívási jogok): aranyfrankot felváltó, meghatározott összeg, amely előre korlátozza a fuvarozó felelősségét - guatemalai jegyzőkönyv (nem hatályos): a károkért a fuvarozó felelősségének max.összegét emelné, utasok személyében/poggyászban okozott kárért a fuvarozót abszolút felelősséggel rendelkezik Korlátlan a felelőssége azokért a károkért, amelyeket a fuvarozó/megbízottjai szándékos kötelességszegéssel okoztak fuvarozó felelőssége nem áll fenn, ha bizonyítani tudja, hogy ő és alvállalkozói mindent megtettek annak érdekében,

hogy a kárt elkerüljék/ilyen lépések megtételére nem volt módjuk a légitársaságok nem megfelelő helytállása miatt a kártérítésért nem a légitársaságot, hanem a gyártót szokták perelni, a per kimenetele attól függ, melyikbíróság tárgyalja az ügyet géprablások ellen hozott intézkedések: csak korlátozott eredményeket hoztak, valószínű, hogy sikerül univerzális védelmi rendszert létrehozni. Engedély nélküli légi behatolás, polgári repülőgépek leszállásra kényszerítése - területi szuverenitást közvetlenül sérti meg az állam területe felett annak engedélye nélkül átrepülő, másik államhoz vagy annak ellenőrzése alá tartozó repülőgép - engedély nélküli átrepülésre a repülőgép elfogásával és leszállásra kényszerítéssel lehet jogszerűen reagálni. Ennek ellenére semmisítettek már meg légtérbe behatoló külföldi gépeket: - 1955, izraeli gép lelövése Bulgáriában: a bolgár cselekmény

jogszerűtlen volt, mert a bolgároknak 1.tájékoztatni kellett volna a pilótát a jogszerűtlen behatolásról, vagy 2.diplomáciai úton kellett volna rendeznie a jogsértést - 1973, líbiai gép lelövése Izraelben, Izraelt elítélték a tettéért - 1983, szovjetek lelőttek egy koreai utasszállítót, mert az különösen érzékeny szovjet területre hatolt be. ICAO elítélte a SZU-t + Chicagói Egyezményt módosították: alapelv, hogy a szerződő államoknak kellő gondossággal kell eljárniuk a polgári repülés biztonságának védelme érdekében. Az elfogást foganasító légierőnek tartózkodnia kell a fegyverek alkalmazásától polgári légijárművel szemben, de a leszállításhoz erőszak alkalmazására is sor kerülhet. Vonatkozik ez minden levegőben tartózkodó hazai és külföldi polgári repülőgépre - 1988, USA hadihajó lelőtt egy iráni utasszállítót, az USA is elismerte felelősséget (nem nemzeti légtérbe való illetéktelen

behatolásról volt szó, hanem háborús területen az Irak-Irán között dúló háború idején) - Tokiói Egyezmény, 1963: - Beavatkozáshoz való jog esetei:1.Ha a gépen bűncselekmény történt, és az kihat az adott államra is, 2.Ha az elkövető/sértett az adott állam polgára, 3Ha a bűncselekmény az adott állam biztonsága ellen irányult, 4.Ha a bűncselekmény az adott államban hatályos légi közlekedési szabályok megsértését valósítja meg, 5.Ha csak joghatóság alkalmazásával lehet az adott állam többoldalú Nki szerződésben meghatározott kötelezettségeinek betartását biztosítani - ezzel ellentétes szabályokat hatályon kívül kell helyezni 40 - - szükséges segítséget mag kell adni (végszükség esetén, ha azt a légvédelem tudomására hozzák - önvédelemhez való jog megilleti az államot, ha a behatoló légijármű agressziós vagy terrorista cselekményben vett részt, Az elfogáshoz csak arányosan szabad erőt

használni ENSZ BT a Kuvait Irak általi megtámadása után: 1. Államok tagadják meg minden olyan géptől a felszállási engedélyt, amely Irakba, Kuvaitba, illetve onnan rakományt akar szállítani, kivéve ENSZ iraki-iráni megfigyelőcsoportjának küldött humanitárius, élelmiszer, egészségügyi csomagok esetén, 2.átrepüléshez való jogot meg kell tagadni, kivéve: ha a gép nem ENSZ BT határozattal ellentétes árut szállít, szállítást a szankciós bizottság engedélyezte, ENSZ igazolta, hogy megfigyelőcsoportja részére szállítják az árut, 3.Tilalmat megszegő állammal szemben intézkednek, 4nem foglalhatja magában olyan polgári utasszállítók lelövését, amelyek megszegik az ENSZ Irakkal szembeni szankcióit Világűrjog Világűr fogalma és elhatárolása - alapja: asque ad coelum szembeni koncepciók, mivel az űrkutatás megindulásával ez tarthatatlan volt - több, mint száz mérföld magasan a Föld körül keringő műholdaknak és

más légi járműveknek az áthaladáshoz történő hozzájárulás megszegése teljesíthetetlen terhet jelenten, gyakorlatban az államok hallgatólagosan beleegyeztek az ilyen járművek áthaladásához területük felett - azaz: az államok szuverenitása ott ér véget, ahol a légtér a világűrrel találkozik (20-160 km között) - - Világűr rezsimje res comunnis elve : világűr egyetlen része sem vonható teljes egészében az egyes államok szuverenitása alá ENSZ KGY 1963: világűr és az égitestek szabadon kutathatók és használhatók az esélyegyenlőség elve alapján és a NJ-gal összhangban. Világűr és az égitestek semmilyen körülmények között nem sajátíthatók ki egyetlen állam javára (opinio jurist tükröző Nki szokásjog) 1967, Szerződés az államok között a világűr kutatásáról: - a világűr, beleértve a Holdat és más égitesteket nem lehet az egyes államok általi kisajátítás tárgya, - a világűr kutatását és

felhasználását minden ország javára el kell végezni. Az államok nem juttatnak nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert hordozó objektumot Föld körüli pályára, égitesten nem helyezik el, világűrben semmilyen formában nem állomásoztatnak (összevonva: világűrben végzett katonai tevékenység a szerződésbe ütközik). - Holdat és más égitesteket kizárólag békés célokra lehet használni, de katonai személyzetet békés célokra lehet használni - Lajstromozó állam joghatósága és ellenőrzési joga fennmarad a felbocsátott légi jármű és személyzet fölött 41 - - - - Az államok felelősek azokért a károkért, amelyeket a világűrbe juttatott objektumok más államoknak okoztak 1972, Világűrbe juttatott tárgyak által okozott károkért való felelősségről: - megfelelő kártérítés megfizetését írja elő - világűrbe juttatott tárgyak által okozott károkat jogszerűen és méltányos alapon kell megítélni -

abszolút felelősség áll fenn, ha a Föld felszínén vagy a levegőben tartózkodó légi járműben kár keletkezett - ha a kár máshol, az űrjármű fedélzetén tartózkodó személyzetben, tárgyakban keletkezett, az államok felelősségét a felróhatóság alapozza meg 1974, A világűrbe feljuttatott tárgyak nyilvántartásáról szóló egyezmény: űrobjektumok milyen paramétereit kell nyilvántartásba venni 1993, ENSZ KGY: - nukleáris erők felhasználásáról szóló alapelvek elfogadása - felbocsátás előtt összehasonlító biztonsági vizsgálatokat kell végezni - ha egy világűrben lévő eszköz meghibásodik, s fennáll a veszélye hogy káros anyagok jutnak a Földre, a felbocsátó állam felelősége, hogy lehozza az eszközt onnan, de előtte tájékoztatni kell az érintett államokat és az ENSZ főtitkárát. - Államok felelősek a nukleáris erőforrások felhasználásával járó tevékenységekért, függetlenül attól, hogy kormányzati

vagy segédszervek végzik 1968, Űrhajósok megmentéséről és a felbocsátott objektumok visszaszolgáltatásáról - észlelés után azonnal értesíteni kell a hatóságot az űrhajósok veszélybe kerüléséről - ha erre nincs mód, nyilvános bejelentést kell tenni és a szükséges segítséget biztosítani - űrobjektumot kötelező visszaszolgáltatni 1979, Államok Holdon és más égitesten végzett tevékenységéről - Holdat és más égitesteket demilitarizálni kell - Békés célokra igénybe lehet venni katonai személyzetet - Hold kutatása és felhasználása az egész emberiség közös vállalkozása, ezt minden ország javára kell végezni - Hold és természeti erőforrásai az emberiség közös örökségéhez tartoznak, nem kisajátíthatók - Nki rezsimet hoznak létre, melynek célja a Hold természeti erőforrásainak kiaknázásának szabályozása. Céljai: 1rendezett és biztonságos feltárás, 2ésszerű gazdálkodás ezekkel a természeti

erőforrásokkal, 3.felhasználás lehetőségeinek kibővítése, 4.részes államok méltányos részesedésének biztosítása - Hold kutatása megengedett, csak a rendszer kiaknázására építettek fel moratóriumot Tengerjog - Elméletek 17.sz: tengereket nemzeti szuverenitás alá lehet rendelni Grotius: nyitott tengerek doktrínája: az óceánok, mint res communis területek minden nemzet számára hozzáférhetőek, de nem kisajátíthatók A nyílt tengerek szabadok, de nem minden tenger minősül nyílt tengernek: a parti állam tengerpartja mentén területi vízként/parti tengerként övezetet sajátíthat ki, azt területe oszthatatlan részének tekintheti. Tengerjog fő kérdése ezért kezdetben az volt, hogy mennyi is a kisajátítható rész: - 20.sz-ig: a parti tenger szélessége attól függ, hogy az állam a területet saját partjáról, katonai eszközökkel mennyire tudja uralni (ma: 12 mérföld, korábban: 3 mérföld) 42 - - - - joghatóság

alá tartozó övezetek (csatlakozó övezetek): parti tengeren kívül eső rész, amely felett az állam joghatóságot gyakorol (halászati övezet, kizárólagos gazdasági övezet) nyílt tenger szabadságát csorbítja a parti tengeren túl és a tengerfenéken található erőforrások megismerése (emberiség közös öröksége kategória) 1974-1982: tengerjogi konferenciákra a gazd., pol, stratégiai tényezők egyeztetése miatt volt szükség. A harmadik világ országai szerették volna 200 mérföldig kitolni a parti tenger határát, hogy ott kizárólagos gazdasági övezeteket hozzanak létre + mélytengerfenéken közös ellenőrzés létesítését, hogy megakadályozzák a fejlettebb országokat a korlátlan kihasználásban, a nyugati államok pedig hajózási útvonalaik őrzésére és a tengerfenék korlátlan kihasználására törekedtek 1958, 1960 tengerjogi konferenciák: a csoportok érdekkoalíciókat alkottak, (77-ek csoportja, tengerparttal nem

rendelkezők csoportja, hátrányos földrajzi helyzetű államok, szigetállamok, parti államok). Eredmény: csomagterv-koncepció: harmadik világ elfogadta a szorosokon való áthaladást és a kontinentális talapzatra vonatkozó jogokat cserébe a mélytengeri bányászat nemzetköziesítésért 1982-es egyezmény: minden államot prima faice köteleztek az elfogadott szokásjogi szabályok, csak mind az öt szerződésben részes államot kötelezik az új szabályok. Parti tenger - belvizek: a tengerek olyan részei, amelyek sem a nyílt tengernek, sem más övezetnek, sem parti tengernek nem minősülnek, s amelyek a parti állam szárazföldi területéhez tartoznak (kikötők, tavak, folyók, olyan vizek, amelyek az alapvonalon belül találhatók) - itt nem érvényesül a többi állam hajózási érdekeit szolgáló jog a békés áthaladásra, kivéve, ha az egyenes alapvonalak olyan belvizet zárnak közre, amely korábban parti tengernek minősült. - A parti állam

joghatóságot gyakorol külföldi hajók felett jogszabályinak betartatása érdekében, de a lobogó szerinti állam is eljárhat, ha a hajó fedélzetén bűncselekményt követnek el:1. RvAnderson ügy: amerikai állampolgár francia vizeken brit hajón gondatlan emberölést követett el (angol jog alapján ítélték el), Wildenhus ügy: amerikai hatóságok elítélhettek egy belga személyt meggyilkoló belga személyt, amikor az amerikai kikötőben történt - Egy kereskedelmi hajó külföldi kikötőben/belvízen automatikusan helyi joghatóság alá tartozik, de amikor a hajó személyzetére vonatkozó, a parti állam békéjét nem veszélyeztető kifejezetten fegyelmi kérdésről van szó, azt rendszerint a lobogó szerinti állam tárgyalja - Külföldi hadihajó esetén a kapitány vagy a lobogó szerinti állam felhatalmazására van szükség, hogy a parti állam joghatóságot gyakoroljon (hadihajó megtestesíti a lobogó szerinti állam szuverenitását) -

alapvonalak: parti tenger szélességét az állam partjai körüli apályvonalhoz ( = alapvonal) képest határozzák meg úgy, ahogy azt nagy léptékű térképen, a parti állam hivatalos elismerésével kijelölik (1958). Akkor problémás a kijelölés, amikor a parti állam alakja nem egyértelmű (csipkés, sok sziget, sok öböl), ezekre az esetekre spec.szabályok vonatkoznak: 1.nem térhet el a part általános vonalától, 2az alapvonalakon belül elterülő tengeri terület elég közeli kapcsolatban álljon a szárazföldi területtel ahhoz, hogy a belvízi rezsim tárgyát képezze, 3.ahol szükséges, figyelembe kell venni a hosszú ideje fennálló különleges regionális gazdasági érdekeket. Ahol az egyes alapvonal módszere olyan területeket is magában foglal, amelyeket korábban a nyílt tenger/parti tenger részének tekintettek, továbbra is érvényes a békés áthaladás joga 43 - - - - angol-norvég halászati ügy: norvégok nem az alapvonaltól

mérték a parti tengert, hanem figyelembe vették a szigeteket, így nagyobb lett a szokásosnál a parti tengere, ezért viták merültek fel a brit halászhajók tevékenységével kapcsolatban. A bíróság elfogadta a norvég határokat, mert az összetett geometriai szerkezet miatt nem lehetett a hagyományos módon meghúzni az alapvonalakat + a norvég módszert már sok éve alkalmazták és más állam nem emelt kifogást ellene tengeröblök: az egyenes záróvonal alkalmazható a tengeröblök bejáratára is, ha az öböl apály idején látható természetes bejárata nem haladja meg a 24 mérföldet, azon felül 24 mérföldes, egyenes alapvonal jelölhető ki. Ezt nem alkalmazzák a történeti öblökre, azok a parti állam történeti jogaira tekintettel belvíznek tekinthetők - Fonesca-öböl ügye: 3 mérföldön túl az öböl területe a három parti állam közös birtokát ( kondomínium ) képezi, de más államok a parti övezetet alkotó vizeken túl is

élvezhetik a békés áthaladás jogát - USA v. Alaska: USA LB: a belvizekre vonatkozó törvényes határon túli vizek tekintetében a történeti Cook Inlet öbölre vonatkozó jogcím létesítéséhez szükséges szuverenitás gyakorlása egyet jelent a külföldi hajók és hajózás kizárásával az érintett területről - Szidra-öböl líbiai 300 mérföldes záróvonala ellen tiltakozás indult meg, szigetek: Természetes módon létrejött, vízzel körülvett földterület, amely dagály idején a vízszint fölött van, és amely tengeri övezettel rendelkezhet. Amikor csak apály idején való kiemelkedésről van szó, az ilyen területek használhatók alapvonalként, amennyiben a parti állam területén belül találhatók és számítási pontként, egyenes alapvonal esetében, amennyiben állandóan vízszint feletti építményeket építenek rajtuk. Azoknak a zátonyoknak, amelyek nem alkalmasak emberi lakóhely vagy saját gazdasági élet fenntartására

nincs kizárólagos gazdasági övezetük vagy kontinentális talapzatuk szigetcsoportállamok 27: több szigetből álló államok törekednek arra, hogy egyenes alapvonalakat jelöljenek ki szigeteik külső határán, hogy az egész területet körbezárják (Indonézia), így azonban jelentősen csökkennek a korábban nyílt tengernek tekintett, hajózási útvonalként használt területek, és a szigetcsoportállam szuverenitása alá kerülnek. 1982-es szabályok: szigetcsoport egyenes záróvonalat a következő feltételekkel húzhat: (az ilyen alapvonalakon belüli víz szigetcsoport-víznek minősül, a fennálló megállapodásokat, halászati jogokat, tenger alatti kábeleket be kell jelenteni, szigetközi vizeken érvényesül a békés áthaladás joga) 1. Egyenes szigetcsoporti alapvonalakt jelölhet ki, amelyek a szigetcsoport legkülső szigeteinek és száraz zátonyainak legkülső pontjait kapcsolja össze, ha a fő szigetek az alapvonalon belül helyezkednek el

és a víz-szárazföld aránya 1:1 és 1:9 közé esik 2. Az ilyen alapvonalak hossza nem haladhatja meg a 100 mérföldet, kivéve ha a szigetcsoportot körülzáró összes alapvonal legfeljebb 3 %-a meghaladja ezt a hosszúságot és legfeljebb 125 mérföldig terjed 3. Alapvonalak kijelölése nem térhet el jelentősen a szigetcsoport általános alakzatától 4. Amikor csak apály idején való kiemelkedésről van szó, az ilyen területek használhatók alapvonalként, amennyiben állandóan vízszint feletti építményeket építenek rajtuk, vagy olyan messze van a legközelebb elhelyezkedő szigettől, ami nem haladja meg a parti tenger szélességét 5. Az alapvonalak ilyen rendszerét nem lehet úgy használni, hogy egy másik állam parti tengerét elszakítsa a nyílt tengertől/kizárólagos gazdasági övezettől 6. Ha a szigetközi vizek egy része egy közvetlenül szomszédos állam két része közé esik, az utóbbi államnak azon érvényes jogai és már tves

érdekei, amelyeket ezeken a 27 szigetcsoport = szigetek csoportja, beleértve a szigetek részeit, az összekötő vizeket, más természeti vonásokat, amelyek olyan szoros kapcsolatban állnak, hogy egy egységet alkotnak a szigettel 44 - - - - vizeken hagyományosan gyakorolt, illetve minden megállapodásban szabályozott jog továbbra is fennmarad 7. Vízterület és szárazföldi terület 1:1 és 1:9 szerinti arányának számítása szempontjából a szárazföldi terület magában foglalhatja a szigetek és atollok part menti szintjein belüli vizeket, beleértve a meredek lejtőkkel határolt felföldnek azt a részét, amelyet a felföld kerületén mészkő szigetek láncolata és száraz zátonyok zárnak közre teljesen vagy majdnem teljesen 8. Ezen elvek szerint meghatározott alapvonalakat olyan méretarányú térkép(ek)en kell feltüntetni, amelyek lehetővé teszik az alapvonalak elhelyezkedésének megállapítását 9. Szigetcsoportállamoknak megfelelő

nyilvánosságot kell biztosítaniuk az ilyen tengerészeti térképeknek vagy földrajzi koordináták sorának, azt letétbe kell helyezniük az ENSZ főtitkáránál parti tenger szélessége: - eredetileg: parton elhelyezett tüzérség lőtávolsága (ágyulövés-szabály) - történelmi jogok alapján is megállapítható - 1982: minden államnak joga van parti tenger szélességét megállapítani az alapvonalaktól mért, 12 tengeri mérföldet meg nem haladó határig. parti tenger elhatárolása szemközti vagy szomszédos tengerparttal rendelkező államok között: közös megállapodás hiányában egyik állam sem terjesztheti ki szuverenitását a azon középvonalon túlra, amely minden pontja egyenlő távolságra van azoknak az alapvonalak legközelebbi pontjaitól, amelyektől az államok parti tenger szélességét mérik. Nem alkalmazható ez ott, ahol történeti/más különleges jogcím alapján a két állam parti tengerét más módon kell meghatározni parti

tenger jogi természete: a parti állam szuverén jogokat élvez, és kiterjedt joghatósággal rendelkezik tengeri övezete fölött. Ennek alapvető korlátozását jelenti más nemzetek hajóinak békés áthaladása a parti tengeren ( belvíz, amely teljes mértékben az államjoghatósága alatt áll) - parti állam szuverenitása kiterjed a parti tengerére, az afölötti légtérre, az alatta elhelyezkedő tengerfenékre, altalajra. - Parti tenger része a szárazföldnek, ezért szárazföld átruházása jelenti az ahhoz tartozó vízsáv átruházását is - Parti állam kizárhatja az idegen állampolgárokat és a külföldi hajókat a halászatból, parti kereskedelemből (cabotage), és fenntarthatja azokat saját állampolgárainak - Parti államnak kiterjedt ellenőrzési joga van biztonsági és vámügyekben békés áthaladás joga: külföldi kereskedelmi hajók joga arra, hogy akadálytalanul áthaladjanak a parti tengeren (Nki szokásjog) - 1958: áthaladás nem

minősül békésnek, amennyiben káros a parti állam békéjére, nyugodt rendjére, biztonságára, ha a külföldi halászhajók nem tartják tiszteletben a parti állam tveit és halászatra, hajózásra vonatkozó szabályit. Nem békés áthaladás esetén a parti állam a tengeren lépéseket tehet. A békés áthaladás jogát biztonsági okokból, nyilvánosságra hozatal mellett fel lehet függeszteni. Békés áthaladás jogát gyakorló idegen hajóknak be kell tartaniuk a parti állam tveit. - 1982: tiltott áthaladás: erőszakkal való fenyegetés/alkalmazása, fegyverrel végzett gyakorlatozás, kémkedés, propaganda, vám-, pénzügyi, bevándorlási vagy közegészségügyi szabályok megszegése, szándékos és súlyos környezetszennyezés, halászat, kutatási és vizsgálati tevékenység, parti kommunikáció vagy más berendezés megzavarása, és bármilyen tevékenység, amely nincs közvetlen összefüggésben az áthaladással. Parti állam nem

akadályozhatja meg idegen hajók békés áthaladását, sem gyakorlatban azt célzó követelmények előírásával, sem diszkrimináció gyakorlása révén. Parti állam elfogadhat békés áthaladásra vonatkozó tveket a következő 45 - területeken: 1.hajózás biztonsága, tengeri forgalom szabályozása,2hajózási segédeszközök, berendezések, más berendezések, létesítmények védelme, 3.kébelek, csővezetékek védelme, 4.tenger élő erőforrásainak megőrzése, 5halászati tvek és szabályok megszegésének megelőzése, 6.természeti környezet megőrzése, környezetszennyezés megelőzése, csökkentése, ellenőrzése, 7.tudioskutatás, hidrográfiai felmérés, 8.vám-, pénzügyi, bevándorlási, közegészségügyi tvek, szabályok megszegésének ellenőrzése - 1989 (SZU-USA közösen) minden hajó, beleértve a hadihajókat tekintet nélkül rakományára, fegyverzetére, meghajtására a NJ-gal összhangban élvezi a békés áthaladás jogát

a parti tengeren, ehhez sem előzetes bejelentésre, sem engedélyezésre nincs szükség joghatóság idegen hajók felett: büntető joghatóság valamely személy letartóztatását vagy a hajón elkövetett bűncselekmény kivizsgálását jelenti, ha 1.bűncselekmény következményei kiterjednek a parti államra, 2.bűncselekmény olyan jellegű, hogy veszélyezteti az ország békéjét vagy a parti tenger nyugodt rendjét, 3.ha a helyi hatóságok segítségét a kapitány/lobogó szerinti állam diplomáciai képviselője, konzuli tisztviselője kéri, 4.kábítószer vagy pszichotróp anyagok tiltott kereskedelmének megakadályozása érdekében. Ha a hajó a belvizeket elhagyva halad át, a joghatóságot ez nem korlátozza. Parti álam joghatósága nem járhat el, ha a bűncselekményt a parti tengerre való belépés előtt követték el, ha a hajó nem lépett/lép belvizekre 1982: parti állam nem állíthatja meg/térítheti el a parti tengeren áthaladó idegen

hajót azért, hogy polgári joghatóságát gyakorolja a hajó fedélzetén tartózkodó személlyel szemben, nem eszközölhet végrehajtást/intézkedést a hajó ellen, nem foglalhatja le, kivéve hajó tves kötelezettsége, belvizekről jövet halad át Hadihajók és más nem kereskedelmi célból üzemeltetett állami hajók mentességet élveznek Nemzetközi szorosok - idegen hajók békés áthaladásának joga nem függeszthető fel azokban a szorosokban, amelyek a nyílt tenger egy része és a nyílt tenger más része/idegen állam parti tengere között Nki hajózás céljára szolgálnak (Korfu-szoros ügy: brit hajókat lőttek albán ágyukkal, később egy baleset után a brit hajók átkutatták a szorost és felszedték az aknákat). Az államoknak béke idején joguk van arra, hogy a hadihajóik a nyílt tenger két részét összekötő Nki hajózásra használt szorosokon parti állam előzetes hozzájárulása nélkül áthaladjanak, ha az áthaladás békés

- 1982: - szorosok vizeinek jogi státusát nem érintik az áthaladással foglalkozó rendelkezések - nyílt tenger kizárólagos gazdasági övezetei között Nki hajózásra használt szorosokon érvényesül a tranzitáthaladás joga (hajózás, átrepülés szabadsága), amely folyamatos és gyors áthaladást jelent, de ez nem zárja ki a szorost határoló államhoz való eljutást/onnan való távozást. Határos államok nem akadályozhatják/függeszthetik fel a tranzitáthaladás jogát. Kivétel: 1amennyiben a szoroson keresztül vezető útvonallal azonos hajózási feltételeket biztosító útvonal vezet a nyílt tengeren/gazdasági övezeten keresztül, 2.amennyiben egy államhoz tartozó sziget és az állam szárazföldi része között húzódik a tengerszoros, s a sziget tenger felőli oldalán van azonos hajózási feltételeket biztosító útvonal vezet a nyílt tengeren/gazdasági övezeten keresztül - áthaladó hajóknak és repülőgépeknek tiszteletben

kell tartaniuk a Nki szabályokat, tartózkodniuk kell minden olyan cselekménytől, amely nem tartozik a folyamatos és gyors áthaladáshoz (erőhatalom, végszükség kivételével) 46 - Doveri-szoros 28 felosztása: a kormányok elismerték a kereskedelmi, állami és a hadihajók akadálytalan áthaladáshoz való jogát, repülőgépek akadálytalan átrepüléshez való jogát. Az áthaladásnak gyorsnak és folyamatosnak kell lennie Montreux-i egyezmény: Boszporuszon és a Dardanellákon békeidőben biztosított a kereskedelmi hajók áthaladásának szabadságát, Törökország előzetes értesítése mellett, egyes hadihajók áthaladásának szabadságát a nappali órákban Csatlakozó övezet - olyan nyílt tengeri meghatározott övezetek, ahol néhány állam történeti okokból joghatóságot gyakorol, még ha csak meghatározott célokra is (vám-, bevándorlási, közegészségügyi szabályok ellenőrzése, halállomány megőrzése, erőforrások feletti

jogok biztosítása). Nem automatikusan csatlakozik, hanem igényelni kell - lehetővé teszik, hogy a parti állam megóvja létfontosságúnak tekintett érdekeit anélkül, hogy még jobban ki kellene terjesztenie parti tengereinek határát a nyílt tenger felé - Gidel-doktrína, 1958 29: parti állam a parti tengeréhez csatlakozó nyílt tengeri övezetben gyakorolhatja a szükséges ellenőrzést, hogy 1.saját területén vagy parti tengerén megelőzze a vám-, adó-, egészségügyi vagy bevándorlási tveinek megsértését, 2.megbüntesse ugyanezeknek a tveknek e megsértését saját területén/parti tengerén - Max.12 mérföldre terjedhet ki attól az alapvonaltól számítva, ahonnan a parti tenger szélességét mérik (ha a parti tenger 12 mérföldes, az állam nem kérhet csatlakozó övezetet) - 1982: 24 mérföldre módosították a max.távolságot, és nyílt tenger helyett a kizárólagos gazdasági övezet részének tekintik Kizárólagos gazdasági övezet

- 200 mérföldes KGÖ 30 létrehozásának egyik fő oka a halászati igény volt (1958-ban még nem létezett) - 1964: Eui halászati egyezmény: parti államnak a parti tenger alapvonalától számított 6 mérföldes övezeten belül kizárólagos joga van a halászatra, 6-12 mérföldes sávban más államokkal együtt, feltéve, ha azok ott 1953 és 1962 között rendszeresen halásztak - Halászati joghatósági ügyek: a halászati övezetnek a koncepciója (ahol egy állam erre a célra kizárólagos joghatóságot igényelhet) szokásjogként kristályosodott ki, ennek távolsága : alapvonaltól 12 mérföld - Izland v. UK, NSZK: Izland 50 mérföldre kiterjesztett halászati határa nem kötelez másokat, ha azok nem ismerték el, de nincs olyan jogszabály, ami tiltaná a halászati övezet kiterjesztését 12 mérföld fölé. Az ilyen igények érvényessége függ a körülményektől. - 1982: KGÖ a parti tengeren túli és az azzal szomszédos terület, különleges

jogi rezsim alatt: Parti állam jogai: 1.szuverénnek jogai vannak a tengerfenék feletti vízréteg, tengerfenék, altalaj, erőforrások felkutatása, kiaknázása, megóvása, kezelése, a KGÖ kiaknázására és felkutatására irányuló egyéb tevékenységek tekintetében, 2.joghatósága van mesterséges szigetek, létesítmények, építmények felállítására, használatára, tengeri tud.os kutatásra, tengeri környezet védelmére és megóvására. A KGÖ nem terjedhet túl 200 mérföldön túlra attól az alapvonaltól számolva, amelytől a parti tengert mérik. 28 nincs nyílt tengeri folyosója gyakorlatban már működött, de csak itt lett hivatalosan a NJ része 30 KGÖ = kizárólagos gazdasági övezet 29 47 - Más államok szabadságai: 1.nyílt tengeri hajózás, 2átrepülés, 3tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetése, ha figyelembe veszi a parti állam jogait, kötelezettségeit, tveit. Joghatósággal, jogikkal kapcsolatos vitákat a

körülmények figyelembevételével méltányossági alapon kell rendezni Maine-öböl ügy: az egységes tengeri határ kritériuma csak olyan lehet, hogy azt mind kontinentális talapzatra, mind halászati övezetre egyaránt lehessen alkalmazni. Ezeket a határokat méltányossági alapon kell rendezni Bissau-Guinea tengeri elhatárolási ügy: egyenlő távolság elvét nem lehet alkalmazni, mert az eltúlozza a part jelentéktelen sajátosságainak fontosságát Kanada-Fro.ügy: kontinentális talapzatra vonatkozó 1958-as egyezménynek nincs kötelező ereje az egységes tengeri határvonal megállapítása tekintetében Dánia v. Norvégia: ha a két fél között nincs megállapodás, akkor külön kell vizsgálni a kontinentális talapzatra és a halászati övezetre vonatkozó szabályokat Szokásjog része lett speciális, nem halászati övezetek: Kanada : szennyezésmentes övezet, biztonsági, semlegességi övezetek, USA-SZU övezetcsere Tengerparttal nem rendelkező

államok - annak érdekében, hogy a parti államokkal azonos feltételek mellett élvezhessék a tengerek szabadságát, szabad hozzáférést kell biztosítani részükre a tengerhez (1958): - bármely szállítóeszközzel való áthaladás joga a tranzitországok területén - gyakorlati feltételeket kétoldalú, szubregionális, regionális megállapodások rendezik - tranzitállamoknak joguk van minden olyan intézkedést megtenni, hogy ezek a kedvezményes jogok ne sértsék tves érdekeiket (nincs abszolút áthaladási jog) - 1982: - tengerparttal nem rendelkező államok lobogója alatt hajózó hajók a tengeri kikötőkben más idegen hajókkal azonos elbánás alá esnek - parti tengeren való békés áthaladás joga minden állam hajóját megilleti - tengerparttal nem rendelkező államoknak méltányossági alapon joguk van részt venni azonos alrégió/régió parti államaihoz tartozó, KGÖ-ben található erőforrások többletéből a megfelelő rész

kiaknázásában (~ földrajzilag hátrányos helyzetű államokhoz). Ennek feltételeit az érintett államok határozzák meg - elő kell segíteni a fejlődő államok hatékony részvételét a Nki tengerfenéken folyó tevékenységekben, figyelembe kell venni a földrajzilag hátrányos helyzetű államok és a tengerparttal nem rendelkező államok érdekeit) Nyílt tenger - zárt tenger koncepciója (15-16.sz): világ tengereit két hatalom között osztotta fel - nyílt tenger szabadsága: egyetlen állam sem tehet szert szuverenitásra a tenger egyes részei fölött - korlátozza a belenyugvás, elismerés, elévülés elvei (más nemzetek által elismert, hosszas használat útján egyes, a parti állam tengere mellettinyílt tengeri területek az adott állam szuverenitása alá esnek – Angol-norvég halászati ügy) - 1958, genfi egyezmény: nyílt tenger a tenger minden olyan része, amely nem tartozik a parti tengerhez, állam belvizeihez - 1982: nyílt tenger nyitva

áll minden állam előtt, a nyílt tenger szabadságait (hajózás, átrepülés, tenger alatti kábelek és csővezetékek lefektetése, mesterséges szigetek és más létesítmények NJ szerinti építése, halászat, tudományos kutatások szabadsága, tengeri gyakorlatok tartása) az egyezmény és a NJ szabályai alapján gyakorolják 48 - - - Nukleáris kísérletek ügye: fr.nukleáris kísérleteket nem lehetett elítélni, mert Fronem írta alá a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződést, annak ellenére, hogy az 1982-es szerződés szerint a nyílt tengert csak békés célokra lehet használni Hajózás szabadsága háború esetén: az önvédelem jogának része, hogy háborút viselő fél megállítson bármilyen hajót, ha alapos a gyanúja arra, hogy az fegyvert szállít a másik félnek a konfliktusban való használatra. Ha a gyanú alaptalan volt, az elszenvedett késésért a hajót kártérítés illeti meg. Joghatóság nyílt

tengeren: rend fenntartásának alapja a hajó nemzeti hovatartozása és a lobogó szerinti állam ebből következő joghatósága - Mindegyik államnak meg kell határoznia a hajók regisztrálásához és a lobogó használatához szükséges feltételeket - Az állam és hajó között tényleges kapcsolatnak kell lennie (az államnak hatékony joghatóságot és ellenőrzést kell gyakorolnia) IMCO-ügy : a legnagyobb hajótulajdonos nemzeteket regiszertonna-alapon határozták meg, függetlenül a tényleges kapcsolatok tényétől (panama, Libéria is bekerült, ahova csak azért regisztrálódtak sokan, mert e kedvező feltételek miatt alacsonyak a hajók működtetési költségei) Tényleges állami gyakorlat alapján adtak USA és Gbr lobogót kuvaiti hajóknak a védelmük érdekében az Irak-Irán háború idején Hajók mindig egyetlen állam lobogója alatt kötelesek hajózni, ha több lobogó alatt hajózik, akkor hontalannak kell tekinteni (átvizsgálható és

lefoglalható) Kivételek a lobogó szerinti állam joghatóságának kizárólagossága alól: - Hajóátvizsgálási jog: erre csak akkor kerülhet sor, ha a hajó kalózkodásban, rabszolgák szállításában vesz részt, vagy a valóságban a hadihajóval azonos honosságú (hadihajók jogosultak meggyőződni a hajó honosságáról), vagy hontalan, jogtalan műsorszórással foglalkozik (1982), büntetőjogi felelősségre vonás esetén (1982) . A hadihajóknak ilyen körülmények között is óvatosan kell eljárniuk, mivel kártérítést kell fizetniük bármilyen kárért vagy veszteségért, ha a gyanú megalapozatlannak bizonyul - Kalózkodás: bármely jogellenes erőszakos cselekmény, feltartóztatás, fosztogatás, amit egy magánhajó vagy magánrepülőgép személyzete/utasai magáncélokra követnek el, amely 1.nyílt tengeren lévő hajó, repülőgép, azon lévő személyek, javak ellen irányul, 2. hajó, repülőgép, személyek, javak ellen irányul olyan

helyen, amely egyetlen állam joghatósága ellen se tartozik (önkéntes részvétel a hajó/repülő működtetésében annak tudatában, hogy az kalózkodásra készül, cselekményeket ösztönzi, előmozdítja). Politikai célra történő eltérítés, hatalomba kerítés, hajó személyzete által elkövetett cselekmény nem tartozik bele a kalózkodás fogalmába. Bármely állam eljárhat a kalózhajóval szemben, bíróság elé viheti a tetteseket - Rabszolga-kereskedelem: bármely rabszolga, aki valamely hajó fedélzetén keres menedéket, szabadnak számít. Rabszolga-kereskedelemmel foglalkozó kereskedelmi hajókat ki kell adni a lobogó szerinti államnak - Jogtalan műsorszórás: rádióhangnak , tvadásnak a nagyközönség általi vételre szánt, Nki rendelkezésekkel ellentétes továbbítása, a segélykérő hívások továbbítását kivéve. Az ezzel foglalkozókat ki kell adni a lobogó szerinti államnak, létesítményt bejegyző államnak, műsort fogó

államnak, bármely államnak, melynek kommunikációját zavarja az interferencia - Üldözés joga: célja, hogy az a hajó, amely megszegte a parti állam szabályait, nem vonhassa ki magát a büntetés alól úgy, hogy a nyílt tengerre menekül (üldözés és elfogás érdekében a parti állam kiterjeszti joghatóságát a nyílt tengerre). Üldözésre csak alapos ok alapján van lehetőség, csak akkor folytatható nyílt tengeren, ha az 49 - - üldözést belvízen, parti tengeren, csatlakozó övezetben kezdték el és nem hagyták félbe (~ kezdhető szigetközi vizeken), alkalmazható kontinentális talapzaton, KGÖben érvényes szabályok megsértése esetén. Üldözés csak akkor kezdődhet meg, ha 1.üldöző meggyőződött arról, hogy a hajó joghatósága alatti területen tartózkodik, 2.felszólította megállásra, vagy jelezte azt olyan távolságból, hogy az üldözött észlelte Csak hadihajók, katonai repülőgépek, felhatalmazott korm.i hajók,

repülők folytathatják. Harmadik állam/üldözött szerinti állam területére érve az üldözés joga megszűnik Összeütközések: (Lotus-ügy): büntető, fegyelmi eljárást, vizsgálati célból lefoglalást csak a lobogó szerinti állam joghatósága folytathat, vagy az az állam, amelynek a felelős személy állampolgára Szerződésen alapuló jogok: hadihajóknak adott jog egymás hajóinak átvizsgálására Szennyezés: (olaj, radioaktív anyagok). 1969, olajszennyezéssel, tengeri balesettel kapcsolatban a részes államok tehetnek olyan intézkedéseket a nyílt tengeren, amelyek szükségesek a fenyegetés megelőzéséhez, csökkentéséhez, felszámoláshoz (Torrey Canyon incidens hatására). Szennyezésért a hajók tulajdonosai kötelesek kártérítést fizetni 1982: államok felelősek a tengeri környezet védelmére és megóvására vonatkozó Nki kötelezettségeik teljesítéséért: 1.egyénileg/közösen teszik meg s szükséges intézkedéseket,

2.úgy kell folytatniuk tevékenységüket, hogy ne okozzanak szennyezés utján kárt más államoknak, környezetének, 3.területe: mérgező, káros, ártalmas, maradandó anyagok, hajókról származó szennyezés, tengerfenék és altalaj erőforrásainak kihasználásához használt létesítményekről származó szennyeződés, tengeri környezetben működő létesítményekről származó szennyeződés. Megelőzés, csökkentés, ellenőrzés során nem sértheti más államok jogait szétterjedő halállomány ( az az állomány, amely mind a KGÖ-re, mind a nyílt tengerre kiterjed):1982: KGÖ-ben kévő halállomány kiaknázása az állam joga, de azt csak az ésszerűség határai között használhatja (túlzott kiaknázás megakadályozása), több állam övezetében ezt közös szervezetek szabályozzák. Államnak együtt kell működnie áp-aival a nyílt tenger élő erőforrásainak megőrzésében. 1993: vándorló halak védelmében Nki összefogás, nagy

súlyt helyez a regionális/szubregionális szervezetek szerepére, együttműködés során biztosítani kell a halfajok fennmaradásét, meg kell állapodni a részvételi jogokban, hatékony kezelési-ellenőrzési mechanizmus kell kiépíteni. Végrehajtásért, kikényszerítésért a lobogó szerinti államok a felelősek, részes állam képviselője bármely állam hajóján vizsgálatokat végezhet, de beigazolódott gyanú esetén a lobogó szerinti részes állam/felhatalmazottja folytathat eljárást, ha a lobogó szerinti állam nem reagált megfelelőképpen, a legközelebbi kikötő állama folytatja le az eljárást. KT 31 - azt a peremet jelenti, amely a szárazföld felől a tenger alá nyúlik, viszonylag sekély (150200 m) vízréteg borítja, majd hirtelen meredeken az óceán mélységébe bukik. Óceán területének 7-8%-át teszi ki. - Olajban. Gázban gazdagok, kiterjedt halászati lelőhelyek - Kizárólag a parti államhoz tartozik - 1945,

Truman-nyilatkozat: a parti államnak adottak a lehetőségei a kiaknázásra, és szükség van joghatóságra az erőforrás felett, parti állam kizárólagos jogának okai: kiaknázáshoz szükséges a tengerpartról való közreműködés, talapzat a parti állam 31 KT = Kontinentális talapzat 50 - - - meghosszabbítása, parti állam biztonsági okokból érdekelt a partján folyó tevékenységekben. Kontinentális talapzat feletti vízréteg nyílt tengernek minősül - Északi-tengeri kontinentális talapzat ügyek: a parti államnak a szárazföldi területének a tengerbe és a tenger alá nyúló természetes meghosszabbítását képező kontinentális talapzat területére vonatkozó jogai ipso facto és ab inito a szárazföld feletti szuverenitás erejénél fogva és annak kiterjesztéseként állnak fenn. A szuverén jogokat a tengerfenék kutatása és természeti erőforrásainak kiaknázása céljából gyakorolja (inherens jog) - KGÖ-re vonatkozó

1982-es egyezmény a tengerfenékre vonatkozó jog másik forrása meghatározás: - 1958: kiaknázás szempontjából definiálja: KT a parttal szomszédos, de a parti tengeren kívül eső tengeri területek alatti tengerfenékre és altalajra vonatkozik 200 m vízmélységig vagy addig, amíg a természeti kincsek kiaknázását lehetővé teszik. Gyors technikai fejlődés 200 m-en túl is lehetővé teszi a kiaknázást, ezért: - Északi-tengeri kontinentális talapzati ügyek: szokásjogot tükrözi a 200 m-es határ, de az érintett tenger alatti területek annak a területnek a részei, amely fölött a parti állam már eleve uralmat gyakorol - 1982: a parti állam kontinentális talapzata a parti tengerén túlnyúló tengeri területek alatti tengerfenékből és altalajból áll, amely a szárazföldi területének természetes meghosszabbítását jelenti a kontinentális perem külső részéig, vagy az alapvonaltól 200 tengeri mérföldig, ha a kontinentális perem

külső széle nem terjed ki addig parti állam jogai, 1982: - KT felett annak kutatása és természeti erőforrásainak kiaknázása céljából a parti állam szuverén jogokat gyakorol. Beleegyezése nélkül egyetlen állam sem kezdhet ilyen tevékenységet. Nem függnek a szuverén jogok sem foglalástól, sem kifejezett nyilatkozattól. Trumani koncepció érvényes az egy helyben élő fajokhoz tartozó élő organizmusokra - parti állam jogai nem érintik a talapzat fölött fekvő vizek és légtér jogállását - parti állam KT kutatásához szükséges létesítményeket és más berendezéseket építhet és tarthat fenn, azok körül 500 m-es biztonsági övezetet jelölhet ki, amelyet minden nemzet hajóinak tiszteletben kell tartaniuk. Ezek a létesítmények nem tekinthetők szigetnek - ha egy állam KT-a 200 mf-en túlra terjed ki, a parti állam az élettelen erőforrások 200 mf-ön túli kiaknázásért pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulásra köteles

(kitermelés kezdetétől számított 5.év után, évente 1 %-al nő a 12évig, onnan kezdve évi 7%, amit a Nki Tengerfenék Hatóság oszt szét) KT elhatárolása szemben lévő és szomszédos államok között - 1958: megállapodás híján, amennyiben különleges körülmények mást nem indokolnak, az egyenlő távolság elvét kell alkalmazni (alapvonal azon pontjától, ahonnan a parti tengert mérik) - Méltányosság jelentése: 1.tartózkodni kell a természet átrajzolásától, 2egyik fél ne törekedjen olyan terület megszerzésére, amely a másikhoz tartozik, 3.minden releváns körülményt tartsanak tiszteletben, 4.méltányosság nem szükségszerűen jelent egyenlőséget minden esetben, 5.osztó igazság szóba sem jöhet - Releváns körülmények: 1.felek partjainak alakzata (szemben vannak egymással, kapcsolatuk általános összefüggései, 2.releváns partszakaszainak aránytalan hossza és a köztük lévő távolság, 3.figyelembe kell venni annak

szükségességét, hogy minden túlzott aránytalanságot elkerüljenek a parti államot megillető KT- területének nagysága és partja megfelelő részének a partvonalak általános irányához igazodva mért hosszúsága között 51 - - - - - - Szemben fekvő államok esetében kevesebb nehézséget okoz az egyenlő távolság elvének alkalmazása, így ott a méltányosságban ez nagyobb szerepet játszik Északi-tengeri KT ügyek: az 1958-as szerződés nem szokásjogot tükröz + nem ratifikálókra nem érvényes ezért új szabály: az elhatárolást méltányos elvek alapján és minden releváns körülményt (partvonal hossza, KT terjedelme) figyelembe véve kell megvalósítani úgy, hogy a lehető legnagyobb mértékben meghagyják mindegyik félének a KT-nak minden olyan részét, ami a szárazföld természetes meghosszabbítását jelenti a tengerbe és az alá, anélkül, hogy megsértenék mások szárazföldi területének természetes

meghosszabbítását. A különleges földrajzi körülmények között nehézséget okoz az egyenlő távolságok elvének alkalmazása, mert méltánytalan eredményre vezethet Angol-fr.KT ügy: 1958-as egyezmény részesei, amely tartalmazza az egyesített egyenlő távolság – különleges körülmények szabályt, amely valójában kifejezést ad annak az általános szabálynak, mely szerint megállapodás hiányában a KT-on osztozkodó államok határát méltányos elvek alapján kell meghatározni. Ez esetben a különleges körülmény a Csatorna-szigetek lehelyezkedése, ez indokolta a középvonaltól való eltérést, ezért csökkentették Gbr-nek a szigetek elhelyezkedése miatti partvonala szerinti nagyméretű kitüremkedését az Atlanti KT-ra. Tunézia-Líbia KT ügy: nem részesei az 1958-as szerződésnek, ezért a szokásjog alapján döntöttek: méltányosság elve erősebb a természetes meghosszabbítás elvénél. Maine-öböl ügy: (USA v. Kanada KT és

halászati övezetek elhatárolása miatt: egymás fedő részeket egyenlően osztották meg mértani módszerek alapján, spec: a felek kifejezetten kérték, hogy a KT-ot és a halászati övezet határai ugyanazok legyenek) Az elhatárolás nem lehet egyoldalú, hanem a felek megállapodásával, esetleg harmadik fél közreműködésével kell megvalósítani, az elhatárolást úgy kell megoldani, hogy tekintettel a földrajzi és egyéb körülményekre méltányos végeredmény szülessen Líbia v. Málta KT ügy: (Líbia nem részese az 1958-as szerződésnek, ezért a szokásjog alapján döntöttek) távolság kritériuma: egy gazdasági övezet nem létezhet a tengerfenéken és az altalajon fennálló, a KT-on élvezetthez hasonló jogok nélkül, így az övezet 200 mf-es határát kellett figyelembe venni a KT elhatárolásakor is, ezért a középvonal megvonása vezetett a legméltányosabb eredményhez Tunézia v. Líbia: arányosság, mint a lehetséges

választóvonal méltányosságának alapja: a felek partvonalának eltérő hosszából eredő aránytalanságával igazolta a középvonal kiigazítását. Nagyobb Líbia területe nagyobb kiterjedése miatt nem tarthat nagyobb KT-ra igényt St.Pierre és Miquelon ügy (D és NY övezetre osztották 32): az a mód, ahogy a földrajzi helyzetet leírják, megoldást sugall, és dönthet a jogi megfontolásban Dánia v. Norvégia: 1958-as egyezmény azonos a szokásjoggal, de mivel Grönland aránytalanul nagyobb partvonallal rendelkezik, így az egyenlő felosztást csak megszorításokkal lehet alkalmazni + figyelembe kellett venni a lazacállományok elhelyezkedését is, hogy Dánia is hozzá tudjon jutni, a jég ezt nem befolyásolta, ezért azt nem vették figyelembe Nki tengerfenék - nyílt tenger alatti természeti kincsek kiaknázásakor került előtérbe (mangánérc, fémek) - 1969, ENSZ KGY: mélytengerfenéken folytatott tevékenységek moratóriuma - 1970, ENSZ KGY:

Nki tengerfenék és forrásai az emberiség közös örökségét képezik, nem sajátíthatók ki, semmilyen jog nem alapítható rajtuk, kivéve azokat, amelyek 32 389.oldalon a teljes végeredmény, mert én azt át nem írom ide 52 - - összhangban vannak egy jövőben létrehozandó Nki rezsimmel, amely a feltárást és a kiaknázást irányítja 1982.évi tengerjogi egyezmény: - Nki tengerfenék és forrásai az emberiség közös örökségét képezik, azon sem szuverén, sem más jog nem szerezhető - Az egyezménnyel összhangban lévő ásványok elidegeníthetők, azt a Nki Tengerfenék Hatóság hajtja végre (méltányos elosztás). A tevékenységet a vállalat (hatóság gyakorlati feladatokat megvalósító szerve), a részes államok, állami vállalatok, részes államok nemzetiségével/honosságával bíró vagy ilyen államok ellenőrzése alatt álló személy a Nki Tengerfenék Hatóság bevonásával fejtik ki, amely a munkatervben megjelölt két

hely közül az egyikre megadja az engedélyt (másik: fenntartott lelőhely, csak a Nki Tengerfenék aknázhat ki a vállalat/fejlődő államokkal együtt) - Nki Tengerjogi Tvszék felállítása - Úttörő beruházók megállapítása: 30 millió dollárt kellett befektetniük, 10 %-át konkrét lelőhelyen kellett felhasználni, elsőbbséget élveznek más jelöltekkel szemben a kiaknázási szerződések területén - UK, USA tiltakozott az egyezmény ellen viszonosságban álló államok rezsimje: Nki megoldás híján BJ szabályozta a tengerfenékkel kapcsolatos ügyeket (Gbr, 1981) - 1982-es megállapodás: konzultáció és választottbíróság bevezetése - 1984-es megállapodás: egyetlen fél sem adhat ki engedélyt olyan kérvényre, illetve olyan terület nyilvántartásba vételére, 1.amely egy másik fél, megfelelően benyújtott és egy részes államban vizsgált kérelem tartalmával összefüggésben van, 2.ha a kérelem olyan területre vonatkozik, amelyek

egybeesik olyan területtel, amelyre 1984 előtt az adott megállapodással és a BJ-gal összhangban igényt nyújtottak be, ha ezt az igényt még vizsgálják a másik részes államban, 3.ha olyan területre vonatkozik, amelyre egy másik részes állam a megállapodással összhangban már kiadott engedélyt. - 1985-ös nyilatkozat: a területre és erőforrásaira vonatkozóan semmilyen, a bizottság keretein kívüli igényt, megállapodást vagy tevékenységet nem ismernek el, amely összeegyeztethetetlen az 1982-es egyezménnyel és az ahhoz kapcsolódó határozatokkal. (ennek ellenére 1987-ben létrejött egy megállapodás a tengeri bányászati problémák gyakorlati feladatairól, Belgium, Hollandia, Kanada, Olaszo., SZU, USA, Gbr., NSZK között) - 1994.évi megállapodás a tengerjogi egyezmény tengerfenékre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról: államok csak akkor ismerik el magukra nézve kötelezőnek az 1982-es egyezményt, ha ugyanakkor vagy

előzetesen kifejezik beleegyezésüket, hogy az egyezmény kötelezze őket. Így lehetetlenné válik az egymással ellentétes rezsimek működése. Az egyezményt ideiglenesen alkalmazhatják azok az államok, amelyek beleegyeztek elfogadásba az ENSZ KGY-ben, kivéve, ha azt írásban jelezték eltérésüket az ENSZ főtitkárnál Viták rendezése1982 - tárgyalás útján, vagy más békés úton - békéltetési eljáráson keresztül (jelentése nem kötelező érvényű - Nki tengerjogi Tvszék - NB - Választottbíráskodás - különleges választottbíráskodás (halászat, körny.véd, tudos kutatás, hajózás, hajókról történő szennyezés) 53 - tvszék tengerfenék tanácsa: Nki Tengerfenék Hatóságot és mélytengerfeneket érintő ügyekben EU: Eui Közösségek Bírósága JH 33 Fogalma - az állami szuverenitás alapvető és meghatározó jellemzője - gyakorlása révén az állam megváltoztathat, létrehozhat, megszüntethet jogokat,

kötelezettségeket formái: jogalkotási, végrehajtási, bírói aktusokon keresztül - típusai: - jogalkotó JH ( jogalkotási képesség): területi alapú, országon belül minden egyes esetben alkalmazható, tekintet nélkül az áp-ra, áp-i alapú, tekintet nélkül a területre - kikényszerítő, végrehajtó JH : csak területi alapú, csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor az érintett személy az ország területén tartózkodik - eljárást folytathatnak le olyan üggyel kapcsolatban, ami területükön kívül történt - létezik mentesség a JH alól - kollíziós jog (Nki magánjog) azt szabályozza, hogy az országnak van-e JH-a a külföldi elemeket tartalmazó, jogilag releváns eseteket, kollíziós jogot szabályozó paraméterek nem alapozzák meg a JH-ot a NJ-ban Belső JH elve - míg az állam saját határain belül a legfőbb hatalmi tényező, más államok belügyeibe nem avatkozhat be, az lehetőséget ad az államnak arra, hogy bizonyos dolgokat

kivonjon a NJ szabályozás alól (áp-i szabályok, külföldiek belépésére vonatkozó jogszabályok) - viszonylagos fogalom: NJ változó elvei korlátozhatják és szűkíthetik az alkalmazási körét, és a BJ-nak lehetnek olyan Nki kihatásai, amelyek a NJ hatáskörébe tartoznak - Angol-norvég halászati ügy: parti tenger hatásainak kijelölése állami aktus, de annak érvényessége a NJ szabályain alapul, - Nottebohm-ügy: az állam állapítja meg az áp.feltételeit, de a diplomáciai védelem szabályozása a NJ hatáskörébe tartozik - ENSZ AO:AO nem jogosítja fel az ENSZ-t arra, hogy más államok belügyeibe beavatkozzon, és nem kötelezi a tagokat arra, hogy az ilyen ügyeket az AO-nak megfelelő rendezési eljárás alá bocsássák (gyakorlatban az ENSZ folyamatosan hoz belügyeket érintő döntéseket, EJ terén folyamatos a beavatkozás) JH típusai - jogalkotási JH: állam alk.an elismert szerveinek azt a legfőbb hatalmát jelenti, hogy egy adott

területre vonatkozóan kötelező erejű jogszabályokat alkossanak. Bizonyos körülmények között külföldre is kiterjedhet, gyakorlatban ritkán alkalmazzák az államok egymás büntetőjogát és adójogszabályát. Ha az állam a NJ-gal ellentétes jogszabályt hoz, azért Nki színtéren felelnie kell (külföldi személyeket, vagyont érintő bánásmód, külföldön tartózkodó áp-ra vonatkozó jogalkotási főhatalmával visszaél) Kizárólagos jogszabályalkotás területei: 1.állami szervek eljárási szabályai, 2adók kivetése (akkor is, ha a személy nem tartózkodik az ország területén, de az állam és az adóztatandó személy között tényleges kapcsolat áll fenn, pl.: áp, állandó lakóhely), 3.határokon belüli külföldi tulajdon államosítása 33 JH = joghatóság 54 - - végrehajtási JH: egy állam más állam területén járhat el. Csak az adott állam egyetértésével járhatnak el a tisztviselők, és nem kényszeríthetik ki

saját jogszabályaik végrehajtását más állam területén. Személyeket, vagyontárgyakat nem foghatnak el külföldön, fegyveres erők engedély nélkül nem léphetnek más állam területére jogalkalmazási joghatóság: az ország bíróságainak azon jogát jelenti, hogy peres úton eljárhatnak olyan ügyekben , amelyekben külföldi elem is található Polgári JH - büntetőjogi szankciókkal is kikényszeríthető - USA, UK: alapja az idézés kézbesítése, még akkor is, ha az illető csak ideiglenesen tartózkodik az országban - Kontinentális jogrend: alperesnek az adott ország területén lévő szokásos tartózkodási helye igazolja Büntető JH - területi elv: az állam saját területén gyakorolható szuverenitásának az az eleme, amely egy sor állami hatáskör gyakorlásának nélkülözhetetlen alapja. Az államnak az a joga, hogy eljárást folytathasson a területén elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. Gyakorlatban azért jól

alkalmazható, mert a bűncselekmények tanúi/elkövetők általában az ország területén tartózkodnak. A büntető JH-ot általában az az állam gyakorolja 1.amely területén a cselekményt elkövették, 2amelynek néhány mozzanata az országon belül történt (pl.:bevándorlási szabályok megsértése esetén) Az államok megállapodhatnak olyan megoldásokban, amelynek alapján saját joghatóságukat területükön kívül is alkalmazhatják, vagy más államok gyakorolhatják saját joghatóságukat területükön. - Lotus-ügy34: nem vélelmezhető az államok függetlenségének korlátozása, de az állam főhatalmát az ezt kifejezetten megengedő NJ szabály nélkül általában nem gyakorolhatja határain kívül. A büntetőjog területi hatálya azonban nem minden esetben esik egybe a terület szuverenitással, mert az állam számos szabályt alkot, hogy JH-át kiterjessze a határon kívülre. A frálláspontot (csak a lobogó szerinti állam rendelkezik JH-gal

a nyílt tengeren tartózkodó hajó fölött) a bíróság elutasította ,mert az nem megszilárdult jogelv volt + a török hajóban keletkezett kár az török felségterületnek számít. Ezzel ellentétes ügy: - 1958-es tengeri jogi egyezmény: ütközéskor csak a lobogó szerinti állam/gyanúsított állampolgársága szerinti állam rendelkezik JH-gal a tengerészek által elkövetett bűncselekmények vonatkozásában - terület elv érvényesül a szárazföldön kívül a parti tengeren, csatlakozó és egyéb övezetekben, nyílt tengeren, ha lobogó szerinti állam - Csatorna-alagút jegyzőkönyv: fr.és brit közös JH, mindkét ország határőrei jogosultak eljárnia másik állam területének egy pontosan körülhatárolt részén. Ez kiterjed a határellenőrzésre, őrizetbe vételre, mindkét állam JH-gal rendelkezik, ha nem állapítható meg, melyik részen történt a bűncselekmény, vagy ha a bűncselekmény érinti a másik országban elkövetett

bűncselekményt, a bűncselekmény elkövetése mindkét oldalon folytatódott - Izraeli-jordániai békeszerződés: különleges átmeneti rendszer olyan területeken, amelyek jordán JH alá esnek, de számottevő izraeli vagyon/egyéb érdekeltség van rajta, Jordánia biztosítja az akadálytalan közlekedést, nem alkalmaz izraeli emberekre vám-és bevándorlási szabályokat, izraeli rendőrök szabadon beléphetnek vizsgálat 34 részletesen lsd.korábban 9o 55 - - 35 céljából, nem alkalmazza büntetőjogszabályait csak izraeli áp-kat érintő ügyekben, Izrael kikényszerítheti jogát áp-i elv: az állam és területén tartózkodó lakosság közötti kapcsolatot az áp-ság biztosítja. Áp-ainak az állam jogokat, kizárólagos jogokat (diplomáciai szolgálatban való részvétel) biztosít, kötelezettségeket vár el tőle (hadkötelezettség), de megfelelő módon kell bánnia a külföldiekkel . Az áp-sággal kapcsolatos feltételeket az állam

határozza meg - Tunéziai és marokkói áp-sági rendeletek ügye: (fr.tvek fráp-ságot adtak brit gyerekeknek a gyarmati területeken): annak eldöntése, hogy egy ügy valamely állam kizárólagos belső JH-gának körébe tartozik-e, viszonylagos kérdés és a Nki kapcsolatok függvénye. Az áp-sággal kapcsolatos kérdések a kizárólagos belső JH körébe tartozik, a NJ akkor releváns, ha más államok is érintettek. Áp-sági jogszabályok összeütközéséről szóló hágai egyezmény: minden állam jogosult tvben szabályozni, hogy kit tekint saját áp-ainak. Ezt a tvét a többi államnak abban az értelemben kell elismernie, ha az összhangban van a Nki egyezményekkel, a Nki szokásjoggal és az áp-sággal kapcsolatosan elfogadott általános jogelvekkel - Nottebohm ügy: az áp-ság olyan jogi kötelék, amelynek alapja egy tsi tényen alapuló kapcsolat, a létezésen, az érdekeken és érzéseken alapuló tényleges kötelék, a kölcsönös jogok és

kötelezettségek fennállásával együtt. Az adott személynek sokkal szorosabb a kapcsolata saját államaival, mint más államokkal. - Alapja :1.szülők állampolgársága (jus sanguinis) Sok állam lehetővé teszi, hogy házasságon kívül született gyerek az anya állampolgárságát kapja 2.adott állam területén való születés (jus soli), az angolszász országok alkalmazzák (kivétel: diplomáciai testület tagjainak gyermekei nem nyerik el automatikusan az ország állampolgárságát) 3.házassággal (történhet automatikusan, feltételek mentén, van, ahol erre nincs lehetőség). 1957-es egyezmény: külföldivel való házasságkötés önmagában nem érinti a nő áp-ságát, 1979-es nők hátrányos megkülönböztetését megszüntető egyezmény: a férfiakkal azonos jogokat kell biztosítania nőknek az áp-ság megszerzése, megváltoztatása, visszaszerzése területén, külföldivel való házasságkötés, férj honosságának megváltozása nem

változtathat a nő állampolgárságán, nőknek és férfiaknak egyenlő jogokat kell biztosítani a gyerek ápsának terén 35, 4.honosítással - Polgári joghatóság személyi állapottal kapcsolatos perekben, számos országban a felek áp-ágán alapul - Kontinentális jogrend országai JH-ságot kívánnak gyakorolni minden olyan bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet áp-i követtek el, még akkor is, ha más állam területén követték el. Angolszász országok ehhez csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetén ragaszkodnak (hazaárulás, emberölés, bigámia), pl.: Antarktiszról szóló brit tv, Háborús bűncselekményekről szóló brit tv. - 1982-es tengerjogi egyezmény: hajók abban az államban honosak, amilyen lobogó alatt hajóznak, ennek feltételeit az állam szabja meg - 1944-es Nki polgári repülésről szóló chicagói egyezmény: repülőgépek úgy honosak, ahol lajstromozzák őket, ennek feltételeit az állam szabja meg passzív személyiség

elve: az állam JH-ot gyakorolhat olyan bűncselekmények elkövetői felett, akik olyan cselekményeket követtek el külföldön, amelyek hatással voltak/lesznek az adott állam polgáraira. - Cutting-ügy: C.becsületsértő szöveget írt egy mexikóiról, Mexikóban járva letartóztatták és elítélték, mert a becsületsértés ott magánvádas bűncselekmény, végül USA tiltakozása miatt a sértett visszavonta a feljelentést gyerek áp-ságával kapcsolatos jogokat lsd.még EJ-nál 56 - - - Lotus-ügy: török JH érvényesül török áp-t ért jogsértés esetén, végül területi elv alapján tárgyalta Töröko.az ügyet - USA, UK elutasítja a passzív személyiség elvéra alapuló joghatóságot - 1979-es tússzedés elleni Nki egyezmény: azt a részes államot is felhatalmazza JH gyakorlására, amely nem áp-it túszul ejtették, ha ezt igényli. - 1984, USA bünt.jog: fenti egyezmény alapján az USA különleges tengeri és szárazföldi JH-t

kiterjeszti minden olyan, más államok JH-n kívül eső területekre, amelyen amerikai áp-ok ellen követnek el bűncselekményeket, vagy amerikai a tettes, 1986: kiterjeszti az USA JH-ot olyan, az USA területén kívül elkövetett emberölésekre és testi sértésekre, amelynek amerikai volt az áldozata, ha a bűncselekmény célja polgári lakosság ellen alkalmazott kényszer, megfélemlítés, megtorlás volt. - USA v. Yunis ügy: USA ügynökök elfogtak Nki vizeken és vád alá helyeztek egy férfit, aki részt vett egy jordániai gép eltérítésében, amelyiken amerikaiak is utaztak. Az univerzalitás és a passzív személyiség elve alapján a bíróság helyben hagyta védelmi elv: lehetővé teszi, hogy egy állam JH-ot gyakoroljon az idegenek által külföldön elkövetett, de az állam biztonságát érintő bűncselekményekkel kapcsolatban. Az állam alapvető érdekeire hivatkozva igazolható - Joyce v. Public Pügy: hiába hamisan szerezte útlevelét J,

fönnáll a brit joghatóság a német propagandistával szemben, mert ha rosszhiszeműen is, de brit áp-nak vallotta magát, mert hazaárulást követett el, mégha Gbr területen kívül is. univerzalitás elve: egyes bűncselekmények esetén bármely államnak van JH-a az eljárás lefolytatására, mert a szóban forgó bűncselekmények az egész Nki közösség szempontjából minősülnek veszélyesnek. - Gyakorlati alkalmazás problémái: 1.vonatkozik-e a terrorizmus támogatására? 2 Jugo eseményekhez kapcsolódó ENSZ-kiegészítés: emberiség elleni bűncselekménynek számít a civil lakosság ellen elkövetett bűntett, amelyek tiltottak Emberiség elleni bűncselekmények azokat a súlyos és embertelen cselekedeteket foglalják magukban (szándékos emberölés, kínzás, nemi erőszak) amelyeket egy széles körű és rendszeres, polg.lakosság ellen irányuló támadás keretében követnek el nemzeti, politikai, etnikai, vallási, feji alapon. NJB 1991-es

tervezet a béke és emberiség biztonsága elleni bűncselekményekről: ha egy állam területén olyan személy tartózkodik, akit béke vagy az emberiség biztonsága ellen irányuló bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, az állam köteles ezt a személyt kiadni vagy bíróság elé állítani (agresszió, népirtás, apartheid, különösen súlyos háborús bűncselekmények, zsoldosok toborzása, kiképzése, alkalmazása, finanszírozása), Nki terrorizmus, tiltott kábítószer-kereskedelem, szándékos és súlyos környezetkárosítás) . Nki bűncselekmény gyanúja nem jelent automatikus univerzális JH-ot, az csak háborús, béke és emberiség elleni bűncselekményekre vonatkozik. - Kalózkodás: minden államnak jogában áll a kalózokat letartóztatni és felelősségre vonnia nyílt tengeren vagy az adott állam területén. 1NJ szerinti kalózkodás (jure genium kalózkodás): 1958-as tengerjogi egyezmény szerint olyan jogtalan erőszakos cselekedet

fogva tartás vagy fosztogatás, amit magántulajdonú hajók, repülők személyzete vagy utasai magáncélból követtek el egy másik hajó vagy repülő, azon lévő személyek vagyontárgyak ellen a nyílt tengeren vagy terra nulliuson. Már a kísérlet is kalózkodásnak minősül, 2.BJ szerinti kalózkodás - Háborús bűncselekmények, béke és az emberiség elleni bűncselekmények: Nünbergi Tvszék statútuma: béke elleni bűncselekményeket a háború jogainak és szokásainak megsértését, az emberiség elleni bűncselekményeket a tvszék joghatósága alá tartoznak, amiért az elkövetők egyéne felelősséggel tartoznak. ENSZ KGY azt 57 megerősítette. Béke elleni bűncselekmények magukba foglalják az állami vezetők által elkövetett agressziós cselekményeket is. ENSZ KGY egyezmény, 1968: a háborús bűncselekmények külön Nki jogi kategóriát alkotnak, univerzális JH alá esnek 1949, négy genfi egyezmény: univerzális JH-ot ír elő

súlyos jogsértésekkel kapcsolatban (szándékos emberölés, kínzás, kegyetlen bánásmód, védett személyek jogellenes deportálása, túszszedés, 1977: polgári lakosság jogellenes megtámadása) Eichmann-ügy, 1961: E.ellen háborús bűncselekményekre vonatkozó izraeli tv alapján indítottak eljárást. NJ nem korlátozza az ilyen esetekben a JH alkalmazását Az, hogy a bűncselekményt Izrael állam megalapítása előtt követték el nem jelent korlátozást, mert e tv a NJ-ban létező kategóriákat ültetett át a BJ-ba JH-ot biztosító szerződések - 1948, genocídiumegyezmény: népirtással vádolt személyek ügyében annak az államnak a hatáskörrel rendelkező bírósága jár el, amelynek területén a cselekményt elkövették vagy olyan Nki büntetőbíróság, amelynek a szerződő országok megállapodása szerint JH-a van. - Pénzhamisítással és kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos szerződések: BJ-ba kell ültetni a külföldön

elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások lehetőségét. - 1973, Nki védelem alatt álló személyek, köztük dipl.képviselők ellen elkövetett bűncselekmények: említett személyek vagy az általuk használt épületek ellen elkövetett támadásokat, túszként való fogva tartásukat a BJ-ban is bűncselekménynek kell minősíteni. Ezek a bűncselekmények akkor tartoznak az államok JH-a alá, ha azt területükön, országban lajstromozott hajón/repülőn követték el, ha a gyanúsított az ország áp-a, ha a bűncselekményt az állam szolgálatában álló, Nki védelem alatt álló személy (állam-és kormányfők, országot képviselő tisztségviselők, Nki szervezetek tisztségviselői) ellen követték el. - 1979, Túszszedés elleni Nki egyezmény: a BJ-ban is bűncselekménynek kell minősíteni a benne foglalt bűncselekményeket, az ország területén tartózkodó gyanúsítottakat ki kell adni vagy megbüntetni. Azokra a bűncselekményekre

vonatkozik, amelyet országban lajstromozott hajón/repülőn követtek el, részes országok áp-i/hontalanok követtek el, akik rendszeresen az ország területén tartózkodnak, a részes államnak akkor is JH-a van, ha a bűncselekményt annak érdekében követték el, hogy rákényszerítsék v.milyen mgtrtsra vagy az attól való tartózkodásra. - 1949, ENSZ és alkalmazottainak biztonságáról: 1.ENSZ és alkalmazottai ellen elkövetett bűncselekményeket minden részes állam nyilvánítsa bűncselekménnyé, 2.JH-ot az olyan bűncselekményekre vonatkozóan kell megállapítani, amelyeket az adott ország területén/ott lajstromozott hajón/repülőn követtek el, elkövetője az adott ország áp-a, 3.A részes államok kiterjeszthetik JH-ukat azokra az esetekre, amelyekben az elkövető az ország területén rendszeres tartózkodási hellyel rendelkező hontalan személy, a cselekményt az adott ország áp-a ellen vagy azért követték el, hogy az országot

rákényszerítsék v.milyen mgtrtsra vagy az attól való tartózkodásra - 1963, Tokiói egyezmény: azokra a bűncselekményekre és egyéb cselekedetekre vonatkozóan állapítja meg a részes államok JH-át, 1.amelyek veszélyeztet(het)ik a repülőgép/fedélzeten tartózkodó személyek/vagyontárgyak biztonságát, a rendet és fegyelmet a fedélzeten, 2.Részes állam JH-ot gyakorolhat a nála lajstromozott gépek felett , ha a gép még levegőben van/nyílt tenger felett repül/olyan területen repül, amely nem tartozik egyetlen államhoz sem, 3.BJ-ba kell iktatni, 4 Nem ír elő kiadatási kötelezettséget 5.nem lajstromozó állam beavatkozhat Ha: - bűncselekmény kihatással van az állam területére 58 - - - - - ha azt az állam áp-i, ott állandó lakhellyel rendelkezők, vagy ilyenek ellen követték el ha a bűncselekmény kihatással van az állam biztonságára ha a bűntett az államban hatályban lévő, a repülés biztonságára vagy a légi

navigáció szabályaira vonatkozó szabály megsértését jelenti - ha a JH gyakorlása elengedhetetlen Nki szerződés alapján fennálló kötelezettség érdekében Hágai egyezmény: aki levegőben lévő gépet jogellenes módon eltérít, erre kísérletet tesz, bűncselekményt követ el. Részes ország JH-a fennáll, 1ha a gépet nála lajstromozták, 2.ha a gép az adott ország területén landol, 3ha olyan személyzet nélküli bérelt gépen követték el, melynek bérlőjét üzleti érdekei az államhoz kötik/állandó tartózkodási helye az államban van Montreáli egyezmény: lehetőséget ad 1.a polgári repülés ellen a földön/levegőben elkövetett támadások, szabotázs megbüntetésére, 2.polgári repülőterek ellen elkövetett jogellenes és erőszakos cselekedetekkel szembeni fellépésre, amelyek súlyos személyi sérülést okoz(hat)nak, 3.amelyek a Nki légi forgalomban részt vevő repülőtereken/ott található forgalmon kívüli gépekben

súlyos károkat okoznak/fennakadást idéznek elő. Az egyezmények be nem tarása miatt az ENSZ szerveihez lehet fordulni, 1978, bonni nyilatkozat: ha egy állam nem adja ki/bünteti meg a repülőgép-eltérítőket, és/vagy nem irányítja vissza a repülőt, akkor lépéseket tesznek, hogy megszüntessék az érintett állammal fennálló légi forgalmat, embargó alá helyezi az ország légitársaságát. A folyamatok egyszerűsítését számos kétoldalú/többoldalú egyezményt is kötöttek Önsegély: Gyanúsítottak jogellenes elfogása és a JH gyakorlása - JH gyakorlását nem akadályozza az, ha a gyanúsítottat egy másik állam területén jogellenesen fogták el, kivéve, ha lehet önvédelemre hivatkozni - Különbségtétel elfogás és JH között: - Aszerint, hogy az elfogás nyílt tengeren/nyílt tenger felett/területi állam hozzájárulása nélkül annak területén következett be - Aszerint, hogy az elrablás olyan ország területén történt-e,

amellyel van kiadatási szerződés - Gyanúsítottat milyen bűncselekménnyel vádolják - USA, Ker és Frisbie elv: JH gyakorlását nem akadályozza, hogy a vádlottat jogellenesen fogták el. Ez az elv nem érvényesül abban az esetben, ha a vádlott erőszak/megtévesztés útján kerül a bíróság elé (Toscanio-elv). Toscanio-elv csak a kínzásra, kegyetlenkedésre, hasonlóan kirívó cselekedetekre vonatkozik. Gbr., ha egy személy jogszerűen áll letartózatás alatt egy állam területén, akkor a bíróság nem vizsgálhatja, hogy a JH-ot milyen körülmények között terjesztették ki. Ha van kiadatási egyezmény másik országgakl, amelynek alapján a gyanúsítottat vissza lehetett volna juttatni, a bíróságok nem folytatnak eljárást, ha a gyanúsítottat erőszakkal/eljárási szabályok megsértésével vonták brit JH alá Külföldi kártérítési igényekről szóló amerikai tv - kerületi bíróságoknak van JH-a abban az esetben, amikor a külföldi

felperes a népek jogait/USA v.mely szerződését megsértésére hivatkozik (Filartiga-elv) - külföldi kártérítési igényekről szóló tv nem képez kivételt a szuverén immunitás elve alól (idegen államot nem lehet perbe fogni belső bíróság előtt) - Espinoza v. Reagan: külföldi kártérítési igényekről szóló tv csak a szerződéses/szokásjogi eredetű Nki szabályok magánszemély általi megsértése esetén alkalmazható 59 - Kadic v. Karadzic: az egyének felelősek a Nki szokásjog megsértése miatt, az ilyen esetekben alkalmazható a külföldi kártérítési igényekről szóló tv Kínzás és statáriális kivégzések csak akkor számítanak a NJ megsértésének, ha azt állami tisztségviselők/magánszemélyek hivatalos minőséget színlelve követik el Kínzás nem alapozza meg az amerikai JH-ot külföldi kártérítési igényekről szóló tv nem teszi kifejezetten lehetővé az idegen államok elleni keresetindítást Mentesség a

JH alól Szuverén immunitás - eredetileg az országot megtestesítő uralkodó immunitása volt - az államok függetlensége mind filozófiai, mind gyakorlati értelemben megnehezítette, hogy egy állam belső bírósága egy külföldi állammal szemben annak beleegyezése nélkül gyakorolja hatalmát - The Schooner Exchange v. McFaddon ügy: az állam saját területén kizárólagos és abszolút JH-gal rendelkezik, ez nem terjed ki a külföldi szuverénekre, ezért az egyik állam a másik baráti állam fogadókész kikötőjébe behajózó hadihajók, a parti állam beleegyezése folytán mentesülnek a parti állam JH-a alól. - Bírósági eljárás kizárása (non-justiciability),: belső bíróság külföldi szuverén államok ügyeiben nem ítélkezhet. A bíróságok ebben az esetben az egyébként meglévő joghatóságukat sem gyakorolhatják (nem a területi állam jogrendjének érvényesítése alóli mentességet jelenti) - állami cselekmény : az állam csak

kormányzati tevékenységével (jure imperii cselekmények) kapcsolatban hivatkozhat immunitásra, gazdasági tevékenységével kapcsolatban nem (jure gestions cselekmények) - Jogrend alóli kivétel a BJ alk.os eredetű doktrínája Abszolút immunitás elve - szuverén a körülményektől függetlenül, minden esetben mentes volt a külföldi JH alól (18-19.sz) - állami, különösen gazdasági tevékenységek kiterjedése miatt nem volt tartható, ezért az állam csak kormányzati tevékenységével (jure imperii cselekmények) kapcsolatban hivatkozhat immunitásra, gazdasági tevékenységével kapcsolatban nem (jure gestions cselekmények) - vezető képviselője: UK - Parlement Belge: az államok elutasítják, hogy bíróságaik területi JH-ot gyakoroljanak szuverén személyek, más államok nagykövetei, bagy más államok közcélra használt tulajdona felett - Porto Alexandre ügy: portugál kormány érdekei miatt nem tárgyalta egy a szolgáltatásokat nem fizető

hajó ügyét (~Cristina ügy) - Kormány/állam állami szerve felett nem ítélkeznek brit bíróságok - korlátja: külföldi szuverénnek a vitatott vagyonnal kapcsolatos érdekére vonatkozó kérelmét meg kell alapoznia (mégsem annyira abszolút a szuverenitás) - USA: különválasztják az ellenőrzés kérdését a tulajdonjogtól és a birtoklástól Korlátozott immunitás - nem szuverén cselekményekkel kapcsolatban lehetővé teszi JH gyakorlását - az államok egyre kiterjedtebb gazdasági tevékenysége fényében az abszolút immunitás klasszikus doktrínája kiürült és nem tekinthető a NJ szabályának (Ausztrália, USA) 60 - - Gbr.a Philippine Admiral hajó kiadatásának ügyében fordult el a Porto Alexandre ügyben kialakult gyakorlattól és tért át a korlátozott immunitás elvére, mert : 1.Parlement Belge ügyben hozott döntés nem kötelező a bíróságra, 2.Cristina ügyben a Lordok Háza a kereskedelmi tevékenységet folytató, állami

tulajdonú hajók immunitásának kérdésében már megosztott volt, 3.abszolút immunitás elutasítása már tendenciaszerű, 4NY világban az államok kereskedelmi ügyekben saját bíróságuk előtt is perelhetők. Az abszolút immunitás elve csak akkor érvényesül, ha az összes lényeges esemény a bíróság államának joghatóságán kívül történt In personam jogviták: abszolút immunitás, in rem viták esetén a korlátozott szuverenitás alkalmazható USA, UK:van külföldi szuverén mentességéről szóló tv Szuverén és nem szuverén cselekmények - korlátozott immunitás elve alapján van különbség köztük - a bíróság az immunitás figyelembe vételét elutasítja, hacsak az nem tartozik a szigorúan vett pol./közjogi tevékenységek közé (belső közigcselekmények, jogi aktusok, fegyveres erőkkel, dipl.tevékenységgel, köztartozással kapcsolatos cselekmények) - 1991, NJB: Az államok és vagyonuk JH alóli mentessége (tervezet): az állam

és vagyona mentességet élvez másik állam bíróságainak JH alól, a bizonyítás terhe a másik oldalt terheli. - Állam fogalma az immunitás szempontjából: 1.intézmények, állam és valamennyi kormányzati szerve, föderális állam alapegységei, 2.szuverén hatalom gyakorlására jogosult politikai szervek, - Korlátozott immunitás elvének alkalmazásakor azt kell megállapítani, hogy a kérdéses tevékenység önmagában szuverén aktus-e (jure imperii), vagy nem (jure gestionis). Ilyenkor az ügy természetét és nem célját kell vizsgálni. Az, hogy egy ügylet kereskedelmi jellegű-e a szerződés és az ügy természete mutatja meg, akkor kell figyelembe venni a célját, ha az a szerződő állam gyakorlatában a szerződés kereskedelmi jellegének megállapítása szempontjából a cél lényeges tényezőnek számít. Ez a módosított „szerződés természete” teszt, amely a fejlődő országok gazdasági védelmére nyújt védelmet. Kétlépcsős

megközelítésben kell vizsgálni: 1.szerződés, ügylet természetének vizsgálata, 2 Ha a szerződés, ügylet kereskedelmi jellegűnek bizonyul, azt kell vizsgálni, hogy célját tekintve szuverén aktus volt vagy nem - I Congreso del Partido ügy: (kubai rezsimváltás után az állami vállalatot utasították, hogy ne szállítson árut Chillébe, Kuba azért hivatkozott szuverén immunitásra, mert a szerződésszegést egy külpolitikai igény okozta. Ezt azért nem fogadták el, mert ha az állam átlép a kereskedelem területére, mentesség megállapításához szükséges a cselekmény szuverén jellegének bizonyítása). Az immunitás mérlegelése során az igény alapját képező cselekmény azonosításához az igény egészét figyelembe kell venni, különösen ha az olyan magánjogi cselekmény (jure gestionis), amelyet akár magánszemély is végrehajthatott volna. A cselekmény természetének meghatározásában az is lényeges, hogy egy magánjogi

cselekmény jellegét az állami cél/motívum nem változtatja meg, az állam magánjogi cselekményének megítélésén nem változtat az, hogy az állam közjogi minőségében járt el. Common law: közjog/magánjog megkülönböztetés az állam politikai felfogásától és az eljáró bíróságok felfogásától függ. Az ügy kérdése: meg lehet-e állapítani az immunitást, ha a kezdeti ügylet kereskedelmi jellegű volt, a szerződésszegést a szuverén autoritás gyakorlása okozta. Kuba kérelmét az immunitásra elutasították, mert a kubai kormány mint tulajdonos, és nem mint állami szerv járt el az ügyben. A kisebbségi vélemény szerint az ügyletet az határozta meg, hogy 61 - - - - a kubai kormány átvette az ellenőrzést és irányítást az áru felett, az viszont az állam szándékos politikai lépése volt, csak a cselekményt hajtották végre magánjogi úton, annak közjogi jellege ellenére. USA v. Public Service Alliance of Canada:

(külföldi katonai támaszpontokkal kapcsolatos s szuverén immunitás vizsgálata) a korlátozott immunitás elvének alkalmazása során a kontextuális megközelítést kell alkalmazni, mert különben a tevékenységet csak a céljától elválasztva lehetne vizsgálni, a támaszpont munkaadóként olyan széles körű tevékenységet végez, hogy azt nem lehet sem szuverénnek, sem kereskedelminek minősíteni, ezért azt kell meghatározni, hogy az eljárásban mely tevékenységek a lényegesek, azokat pedig az ügyre vetítve kell értelmezni. Reid v. Nauru: egyes esetekben a cselekményt nem lehet elválasztani a motívumtól/céltól, máskor a cél/motívum a cselekmény részévé válik, harmadszor a cselekmény természete csak kontextuális vizsgálattal pontosítható. Az államnak a szuverenitásról alkotott nézete szintén döntő motívum. USA v. Littrell: (UK amerikai támaszponton szolgáló katona eü-i ellátásának esete) Meg kell vizsgálni az immunitás

eldöntéséhez, hogy 1.hol folytatják a cselekményt, 2kiket érintett, 3.pontosan milyen cselekményre került sor Kuwait Airwacs Co. V Iraqi Airways Co: ( Kuvaitot megszálló Irak légitársaságát a gépek elkobzása ügyében megilleti a szuverén immunitás, mert szuverén jellegű volt, de ezt követően az kuvaiti légitársaságot/tulajdonának az iraki légitársaság általi használata új cselekménynek minősül, ez már nem közjogi minőségben történt, tehát nem vonatkozik rá az immunitás) (Cogreso ügy alapján): egy cselekmény közjogi jellegét úgy lehet meghatározni, hogy a cselekmény maga kormányzati jelleget ölt-e, szemben azokkal, amelyeket akár magánszemély is végrehajthatott volna Szaud Arábia v. Nelson: állam rendőri hatalmával való visszaélést jelenti, hogy Nelsont a szaúdi kormány letartóztatta, bebörtönözte, megkínozta Szerződések joga Szerződés fogalma - felek közötti megállapodás a Nki színtéren - 1969, Bécs,

Szerződések jogáról szóló egyezmény: - szokásjogi elemek: értelmezést, lényeges szerződésszegést, körülmények alapvető megváltozását érintő részek - hatálya kiterjed a Nki szervezetek alapokmányait megtestesítő szerződésekre is, és azokra a szerződésekre, amelyeket Nki szervezetekben fogadtak el - alapelv: szerződés kötelezi a részeseket, és azt jóhiszeműen kell végrehajtani - szerződést egyéb megfogalmazásai: akta, charta, egyezségokmány, paktum, konkordátum - szerződés fogalma: államok között, írásban kötött és a NJ által szabályozott megállapodást jelent 36. Az államok és a NJ más alanyai között, NJ két vagy több alanya közötti Nki megállapodások vagy szóbeli megállapodások nem vesztik érvényüket azért, mert nem tartoznak az egyezmény hatálya alá. Fontos követelmény, hogy a szerződéses felek szándéka megállapodásuk révén jogi kapcsolatok létrehozására irányuljon. Politikai cél

támogatására kiadott nyilatkozatok, ha nem tekintik jogi kapcsolatot létrehozónak, hanem politikai manővernek, nem tartoznak az szerződés fogalma alá 36 nem terjed ki azokra az államok közötti megállapodásokra, amelyek a BJ hatálya alá tartoznak, pl.: kereskedelmi egyezmények. Ezek attól még Nki szerződések, csak rájuk az egyezmény 62 - - szerződés érvényessége/hatályban maradása csak a B.E alapján kérdőjelezhető meg Egy állam csak a szerződés egészéből, nem pedig annak részeiből léphet ki, kivéve, ha erről a szerződés másképpen nem rendelkezik. Ha a szerződés érvénytelensége/megszüntetése/abból való kilépés/alkalmazásának felfüggesztése csak egyedi rendelkezéseket érint akkor lehet rá hivatkozni, ha 1.az érintett részek elválaszthatók a szerződés többi részétől, 2.ha bizonyítható, hogy ezeknek a rendelkezéseknek az elfogadása nem volt alapvető hatással a másik/részes felek olyan

elismerésében, hogy a szerződés csak a maga egészében rá/rájuk bír kötelező hatállyal, 3. Szerződés fennmaradó részének teljesítése nem igazságtalan szerződéses rendelkezés még (NB Statútuuma szerint) 1.önkéntes nyilatkozat a NB kötelező JH-ról, 2.jogi vagy ténybeli helyzettel kapcsolatos egyoldalú nyilatkozatok, ha jogi kötelezettséget keletkeztetnek, attól még nem szerződések NB: - mandátummegállapodásokat szerződéses jellegűnek tekintette - Angol-iráni olajtársaság ügy: (magántársaság és állam koncessziós megállapodása NJ értelemben Nki megállapodás-e): Ha a megállapodás részeseinek szándéka nem terjed ki arra, hogy jogviszonyt/jogi kötelezettséget/jogosultságot teremtsen, akkor a megállapodás nem lesz szerződés, még ha jelentős pol.hatása is van A szerződésnek nem minősülő dokumentumok azért fontosak az államok életében, mert nem kötelező voltuk miatt rugalmasak, könnyen kezelhetők,

módosíthatók, megszüntethetők - Katar v. Bahrein: A megállapodás kötelező volta az összes tényleges kifejezéstől és a szövegezés körülményeitől függ. A felek által aláírt jegyzőkönyv tényszerűen felsorolja a jogokat és kötelezettségeket, ezért kötelező Nki megállapodásnak kell tekinteni Szerződéskötés formai követelményei - azt, hoy ki milyen formában jogosult szerződést kötni, az egyes államok alk-a határozza meg - NJ-ban az államoknak van szerződéskötéshez jogképessége, az állam azonban nem azonosítható emberi lény, így csak olyan személy köthet szerződést, aki erre felhatalmazással rendelkezik (ország képviselőjének fogadják el), Meghatalmazás a kérdéses állam illetékes hatóságaitól származó, az adott státust tanúsító dokumentum, amely biztosítja a szerződésben részes többi felet, hogy a megfelelő hatáskörrel rendelkező személlyel állapodnak meg Egyes személyeknek (pozíció, funkció

miatt) nincs szükségük meghatalmazásra: 1.államés kormányfők, külügyminiszterek: valamennyi szerződéskötéssel kapcsolatos cselekmény kapcsán, 2.diplképviseletek vezetői: saját országuk és az akkreditáció szerinti ország közötti szerződések szövegének elfogadása terén, 3.Nki szervezetekhez/konferenciákhoz akkreditált képviselők: adott konferencián/szervezetben a szerződések szövegének elfogadása terén UK: 1.általános meghatalmazás: jogosultság bármely szerződés tárgyalására és aláírására, KüM, KüM át., parlamenti kapcsolatokat fenntartó helyettesek, ENSZ állandó képviselő, 2.különleges meghatalmazás: egy adott személy kapja valamely konkrét szerződés megtárgyalására és aláírására Szerződésalkotásra vonatkozó bármely cselekmény, ha kellő felhatalmazás nélkül végezték el, nincs joghatása, hacsak az állam utólag meg nem erősíti Szerződéskötés kötelező voltának elismerése 63 - -

- - a felek tárgyalói által kialakított megállapodásszöveget el kell fogadni, hogy az érintett felekre nézve kötelezővé váljon: Szokásjog: az államok csak akkor kötelezhetőek valamire, ha abba beleegyeztek. Bécsi egyezmény: 1.Nki konferencián az elfogadás a jelen lévő és szavazó államok kétharmadának szavazatával történik, hacsak ugyanilyen többséggel más szabály alkalmazásában nem állapodtak meg (~ENSZ KGY). Újabban megindult a konszenzusos döntéshozatal felé mutató tendencia, 2.ha nem Nki konferenciáról van szó, a szöveg elfogadása valamennyi szövegező állam egyetértésével történik (klasszikus szabály) Kötelezőként elismerés aláírás útján: az állam aláírással elismerte a szerződés szövegének kötelező hatályát, ha a szerződés maga így rendelkezik/tárgyaló tagállamok bizonyítható módon megegyeztek ebben/kitűnik meghatalmazásából/kifejezésre juttatta a tárgyalás alatt. - Kevésbé

átpolitizált szerződések esetén jellemző. - Aláírás ünnepélyes aktus - Ha az egyezményt az aláírás nem érvényesíti, csak annak a jele, hogy az államok képviselői megállapodtak a szövegben, amelyet továbbítanak az elfogadásban illetéke szerv felé kötelezőként elismerés okiratcsere útján: amennyiben az okiratok rendelkeznek úgy, hogy kicserélésük ezt a hatást eredményezi/érintett államok bizonyítható módon megegyeztek ebben kötelezőként elismerés ratifikáció útján: Eredetileg azt biztosította, hogy a képviselő ne lépje túl hatáskörét/utasításokat - külsődleges előny: az aláírás és a ratifikáció közötti idő további mérlegelést tesz lehetővé - belső előny: tükrözik azt a változást, ahogy az állam lakosságának szerepe a közügyekben növekedett (van lehetősége az elutasításra) - szabályai országonként változik, a BJ-ra tartoznak: 1.UK: korona előjoga + Ponsbonyszabály (brit alattvalók

egyéni jogait, BJ változását, pénzügyeket érintő szerződéseket 21 nappal a ratifikálás előtt a parlament elé kell bocsátani, 2.USA: csak a végrehajtási megállapodások esetén nem kell ratifikálni, 3.a megerősítés mindig szükséges, hacsak a szerződésből nem tűnnek ki ezzel ellentétes szándékok - bécsi egyezmény: ratifikáció ismeri el azt, hogy egy szerződés az államra nézve kötelező hatállyal bír, ha a szerződés így rendelkezik/bizonyítható, hogy a tárgyaló államok megállapodtak a megerősítés szükségességében/az állam képviselője ezzel a fenntartással írt alá/kifejezésre jutott a tárgyalás alatt - kétoldalú szerződések ratifikációjára okmánycserével kerül sor, többoldalú szerződéseknél van egy letéteményes állam, amely gyűjti a ratifikációkat kötelezőként elismerés csatlakozás útján: szokásos módja annak, hogy az állam részesévé váljon olyan szerződésnek, amelyet nem írt alá.

Akkor van erre lehetőség, ha a szerződés rendelkezik erről/tárgyaló államok ebben megegyeztek/részes államok megegyeznek abban, hogy a kérdéses állam csatlakozhat Szerződésekhez fűzött fenntartások - fenntartás: egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása vagy ahhoz történő csatlakozása során kifejezésre juttatta, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni/módosítani akarja, de a szerződés fennmaradó részét elfogadja - az állam szuverenitását tükrözi (állam elutasíthatja, hogy elfogadjon bizonyos rendelkezéseket) 64 - - - kétoldalú szerződésnél nem jöhet létre a megállapodás, ha egyikük elutasítja a szerződés egyes részeinek elfogadását fenntartást nem kell fenntartásnak nevezni ahhoz, hogy azzá váljon csak a folyamatban részt vevő valamennyi állam egyetértésével lehetett

fenntartást tenni, hogy a szerződéstől való eltéréseket minimálisra szorítsák. NB ezt nem fogadta el a Népirtás elleni egyezményhez fűzött fenntartások ügyében: az az állam, amely az egyezményhez olyan fenntartást fűzött és tartott fenn, amely ellen az egyezmény egy vagy több részese kifogást emelt, se más részesei nem, az egyezményben részes félnek tekinthető, ha a fenntartás összeegyeztethető az egyezmény tárgyával és céljával Az összeegyeztethetőségről az államok egyenként dönthetnek, ha elutasítja, a fenntartással élő államot nem tekinti részes államnak. Mindez a többségi döntés elve felé mutat a szerződésekkel kapcsolatban. Ezt az elvet a bécsi egyezmény is elfogadta: a szerződéshez fenntartás tehető, kivéve, ha 1.tiltha a szerződés, 2 Szerződés úgy rendelkezik, hogy csak meghatározott pontokhoz fűzhető fenntartás, 3.fenntartás összeegyeztethetetlen a szerződéssel - Akkor lehet csak az összes fél

által elfogadott fenntartást tenni, ha a tárgyaló államok korlátozott számából és a szerződés tárgyából az tűnik ki, hogy a szerződés valamennyi fél közötti, teljes körű alkalmazásának feltétele, hogy minden fél azt rá nézve kötelező hatályúnak ismerje el. - Fenntartás általános szabályai: 1.fenntartás elfogadása valamely állam részéről a fenntartást tevő államot a másik állammal kapcsolatban a szerződésben részes féllé teszi, 2. Fenntartással szemben valamely szerződő állam által emelt kifogás nem akadályozza meg a szerződés hatálybalépését a kifogást tevő és a fenntartás tevő állam között, kivéve, ha a kifogást tevő állam ezt kifejezetten kifejezésre juttatta, 3.az olyan aktus, amellyel valamely állam elismeri azt, hogy a szerződés rá nézve kötelező hatállyal bír, és amely fenntartást tartalmaz, akkor válik hatályossá, amikor a többi szerződő állam közül legalább egy elfogadta a

fenntartást. - Fenntartások joghatása: 1.másik részes féllel szemben a fenntartás a fenntartásban előirányzott mértékben módosítja a szerződést az érintett pontokban, és ugyanebben a mértékben módosítja a másik félnek a fenntartást tevő állammal való viszonyában, (Líbia-UK dipl.csomagok az érintett államok engedélyével átkutathatók) 2ha egy állam kifogást emel egy fenntartás ellen, de az ellen nem , hogy az ellen nem, hogy a fenntartást tevő állam és közte a szerződés hatályba lépjen, a fenntartás által érintett részek a két állam között a fenntartás mértékéig nem alkalmazhatók (Angolfr.konttalapzat ügyben a Gbrelutasítás nem jelenti az, hogy az érintett cikk nem alkalmazható) meg nem engedett fenntartás hatása: 1. Fenntartás érvénytelen, 2 Fenntartás érvényessége azon múlik, hogy elfogadja-e a többi állam, 3.problémás a fenntartást megengedhetetlenné tevő feltételek teljesülése, megengedhetetlen

fenntartás kimutatásának hatása: 1. Fenntartást tevő állammal szemben azt a szerződéses rendelkezést, amelyhez a fenntartást fűzte, alkalmazzák, 2.érintett állam nem marad a szerződés részese Loizidou (pergátló kifogások) ügye. Az elfogadhatatlan fenntartás hatása szokásosan az, hogy a fenntartást tevő féllel szemben az egész rendelkezés érvényesül, nem pedig az, hogy az egyezmény nincs hatályban az ilyen részes fél tekintetében. A fenntartást általánosságban elfogadottnak tekintik azoknak az államoknak a részéről, amelyek 12 hónappal azután, hogy a fenntartásról értesültek vagy, ha a csatlakozásra később kerül sor, abban az időpontban, amikor magukra nézve kötelezőnek ismerték el a szerződést, nem emeltek fenntartást a fenntartás ellen. A fenntartásokat, azok elfogadását az ellenük emelt 65 kifogásokat írásban kell megtenni, és közölni kell a szerződő államokkal és azokkal, akik jogosultak arra, hogy a

szerződésben részes felekké váljanak Fenntartások jogi hatályát nem kiváltó kijelentések - egyetértések - politikai állásfoglalások - értelmező nyilatkozatok - „pusztán” értelmező nyilatkozat - „megszorító értelmező nyilatkozat: bizonyos feltételek mellett fenntartásokat képezhetnek (Angol-francia kontinentális talapzat ügyben Gbr.vitatta, hogy a genfi egyezményhez fűzött fr.nyilatkozat pusztán vagy megszorító értelmező nyilatkozat, Belilos-ügy: Svájci fenntartás túl általános volt, ezért az érvénytelen volt) Szerződések hatálybalépése - általában akkor és úgy lépnem hatályba, ahogyan arról a tárgyaló államok döntenek, ha erre nincs rendelkezés, a szerződés hatályba lép, ahogy valamennyi tárgyaló állam elismerte, hogy a szerződés rá nézve kötelező hatállyal bír - leggyakoribb megoldások: - szerződésben rögzített megadott napon/utolsó ratifikációt követő meghatározott idő elteltével -

többoldalú egyezmények: meghatározott számú állami ratifikáció elérésekor (csak a ratifikált államokban érvényes) - meghatározott számú állami ratifikáció elérésekor + utolsó ratifikációt követő meghatározott idő elteltével(csak a ratifikált államokban érvényes) - nem ratifikált, de aláíró államokra csak akkor érvényes, ha az adott körülmények között elegendő ehhez Szerződések alkalmazása - amennyiben azzal ellentétes szándék nem merült fel, úgy a szerződés a részes feleket teljes területükre kiterjedő hatállyal kötelezi - az állam rendelkezhet úgy, hogy egy Nki megállapodást csak területének egy részére vonatkozóan alkalmazzanak (gyarmati klauzulák) - Azonos tárgyban kötött, egymást követő szerződések esetén - Ha egy szerződés előírja, hogy alá van rendelve korábbi/későbbi szerződéseknek, vagy az nem tekinthető összeegyeztethetetlennek, a másik szerződés az irányadó - Ha a korábbi

szerződésben részes valamennyi fél a későbbi szerződésnek is a részese (azt nem függesztették fel/szüntették meg) a korábbi szerződés csak annyiban irányadó, amennyiben rendelkezései összeegyeztethetők a későbbi szerződéssel - Ha a korábbi szerződésben részes felek közül nem mindenki részes az új szerződésben, akkor 1.mindkét szerződésben érintett felek között a fenti pont érvényesül, 2.mindkét szerződésben részes állam és csak az egyik szerződésben részes állam között az a szerződés az irányadó, amelynek mindkét állam a részese - Mindezek nem érintik a szerződés megszűnésével/végrehajtásának felfüggesztésével/felelősséggel kapcsolatos kérdéseket Harmadik államok - olyan állam, amely a kérdéses szerződésben nem részes 66 - - Nki megállapodások csak a részes feleket kötelezik, mert az állam szuverenitása és függetlensége megkívánja, hogy az államoknak bele kell egyezniük a

szabályokba, mielőtt azok köteleznék őket Szerződés harmadik állam számára annak beleegyezése nélkül sem kötelezettségeket, sem jogokat nem hoz létre. ÁNB: az államok által kidolgozott okmányon alapuló szerzett jog kérdéséről minden egyes ügyben külön kell dönteni. Meg kell állapítani, hogy a harmadik állam javára rendelkező államok szándéka az volt-e, hogy tényleges jogot keletkeztessenek, amelyeket az ilyenként elfogadott. Bécsi egyezmény: a szerződés valamely rendelkezése harmadik állam számára akkor teremt jogokat, ha a részes felek szándéka arra irányul, hogy e rendelkezéssel a harmadik állam(ok)nak a jogokat megadják, és a harmadik állam ebbe beleegyezik 37. Harmadik állam beleegyezését mindaddig védelmezni kell, amíg ennek ellenkezője nem tűnik ki, feltéve, hogy a szerződés erről másképpen nem rendelkezik. Ha az adott szerződés szabályai szokásjoggá váltak, akkor a harmadik államot is kötelezik (hadi

jog) Köztes állapot: ENSZ AO: alapelvei a szokásjog részei + szankciókat csak részes államokra lehet kiszabni. Bécsi egyezmény: az egyezmény rendelkezései nem érintik azokat a kötelezettségeke, amelyek az agresszor állam tekintetében az ENSZ AO-val összhangban, az ezen állam által elkövetett agresszióra hivatkozással hozott intézkedések következményképpen keletkezhetnek valamely szerződéssel kapcsolatban Szerződések módosítása (amendment) vagy megváltoztatása (modification) - mindkettő a szerződés felülvizsgálatára irányul - módosítás: szerződéses rendelkezések formális átalakítása, amely valamennyi részest érint - tiszteletben kell tartani a megkötésre és hatályba lépésre vonatkozó szabályokat - az átdolgozást ugyanolyan alaki követelmények teljesítése mellett kell elvégezni, mint a szerződés eredeti kialakításakor - alapulhat szóbeli és hallgatólagos megállapodásakor - többoldalú szerződésekben

megszabják a módosítás feltételeit (ENSZ AO: tagság 2/3a + BT 5 állandó tagja elfogadja és ratifikálja - Bécsi egyezmény: ha nincs külön eljárás a módosításra és néhány részes állam ellenzi azt, a módosító javaslatokat közölni kel minden részes állammal, aki akar, a módosítás részesévé válhat, de a módosítás nem köti azt a részes államot, amely az eredeti szerződésben részes fél, de nem veszt részt a módosításban - Ha az állam a módosítás hatálybalépése után válik a szerződés részesévé, az ilyen állam a módosított szerződésben lesz részes, kivéve azokhoz az államokhoz való viszonyában, akik vettek részt a módosításban - megváltoztatás: szerződéses kikötések néhány fél közötti átalakítása - többoldalú szerződés két vagy több részese dönthet úgy, hogy csak az egymás közti viszonyokban változtatják meg a szerződést, tekintet nélkül az összes fél általi módosításra. - Csak

akkor megengedett, ha a szerződés ezt nem tiltja meg és ez nem érinti a többi részes fél jogait és kötelességeit - Nem lehetséges a változtatás, ha az olyan részeket érint, amelytől való eltérés összeegyeztethetetlen a szerződés egészének tárgyával és céljaival. - Szerződést megváltoztathat egy későbbi megállapodás kikötései vagy a jus cogens utóbb kialakuló szabályai Szerződések értelmezése 37 pl: kedvezmény-szerződések 67 - - - - - - megközelítések - - megállapodás tényleges szövegére összpontosít és a használt szavak elemzését hangsúlyozza (objektív megközelítés) - kétértelmű rendelkezések értelmezésében az eredeti szándékot igyekszik feltárni (szubjektív megközelítés) - szerződés tárgyát és céljait vizsgálja, amelyhez bármely konkrét szerződéses rendelkezés értelmét viszonyítani kell (teológiai irányzat), amely így kiemelve a szerepét bírói jogalkotásra ösztönöz

bécsi egyezmény: szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szerződéses kontextusban szokásos értelme szerint, tárgya és célja figyelembe vételével kell értelmezni NB: bíróságnak értelmezéskor törekedni kell a szavak előfordulásuk kontextusában adott természetes és szokásos értelmének érvényre juttatására, EJEB: NJ általános feltételeinek megfelelően = tulajdonviszonyokba való beavatkozásért járó kártérítés összefüggésében nem értelmezhető a NJ vonatkozó általános elveinek kiterjesztésével úgy az EJ Eui egyezményének jegyzőkönyve, hogy azok követelményt szabjanak meg a saját áp-ok tulajdonának államosítására nézve Szövegösszefüggés: preambulum + függelékek + kötés kapcsán a felek által létrehozott megegyezések és mindenféle okmány Vizsgálni kell a szerződésre vonatkozó későbbi megállapodásokat és gyakorlatot, a NJ összes vonatkozó szabályát - Irán v. USA: (kettős állampolgár

érvényesítheti-e igényét kettős választottbíróság előtt, ha a választottbíróságot az USA tvek megengedik: ha az illető az USA domináns és tényleges állampolgára a vitatott ügy időpontjában, akkor igen. ) értelmezéshez homály esetén figyelembe lehet venni az előkészítő munkálatok (travaux preparatoires) és a szerződés megkötésének körülményeit, de az értelmezésnek mindenekelőtt a szerződés szövegén kell alapulnia hatékonyság - hatékonyság elvét a bíróság nem használhatja arra, hogy a békeszerződések vitarendező rendelkezéseinek olyan jelentést tulajdonítson, amely ellentétes a szerződés szellemével és betűjével (Békeszerződések értelmezése ügy: vitás ügyekben hivatott bizottság harmadik tagját az egyik fél kérésére nem lehet kinevezni, ha a másik fél megtagadta saját képviselőjének kinevezését + a békeszerződésben használt szavak szokásos értelmezése szerint a harmadik tag kinevezése

csak akkor lehetséges, ha az első kettőt már kinevezték) - Nki szervezetek alapító okmányaként funkcionáló szerződés esetében szükséges a rugalmas értelmezés, mert az célokat akar megvalósítani - Szerződéskötést követő gyakorlat fogalmának és természetének vizsgálata, abból olyan hatáskörök meglétére lehet következtetni, amelyekről a vonatkozó okmányok nem rendelkeznek, de a megvalósításhoz szükség van rájuk dinamikus megközelítés: EJ Eui egyezménye a szerződés végrehajtására külön mechanizmust hozott létre, ezáltal egy spec.jogrend állt fel Ez alapján az EJ védelme objektív kötelezettség, nem kölcsönösségen alapuló szubjektív jog, így az egyezmény egy eleven dokumentum, amelyet az aktuális körülményeknek megfelelően kell értelmezni, hogy a szerződésben leírt célok hatékonyan megvalósuljanak bécsi egyezmény: különleges értelme van annak, ha kimutatható, hogy a részes feleknek „ez volt a

szándékuk”: a bizonyítási küszöb magas, mert itt a kifejezés szokásos értlmétől való eltérésről van szó. Szerződések érvénytelensége 68 - - - - - - az állam nem hivatkozhat a BJ szerződéskötésre vonatkozó részeinek megsértésére, ha a szerződést érvénytelennek akarja nyilvánítani. BJ korlátozás megsértése nem teszi érvénytelenné a szerződést, kivéve ha a jogsértés szemmell látható volt és alapvető fontosságú BJ szabályt érintett. Jogsértés akkor szemmel látható, ha az objektíve nyilvánvaló lenne minden, normális gyakorlattal összhangban és jóhiszeműen eljáró állam számára. (pl: felhatalmazásban leírt megszorításokat figyelmen kívül hagyták, az államot kötelezi a beleegyezés, kivéve, ha a többi állam a kötelezettségvállalás előtt tisztában volt a felhatalmazás korlátaival). Az állam nem hivatkozhat BJ rendelkezéseire, ha nem teljesítette NJ kötelezettségeit tévedés: akkor,

ha a tévedés olyan tényre vagy helyzetre vonatkozik, amelyet az adott állam a szerződés megkötésekor létezőnek feltételezett, és amely lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a szerződést magára nézve kötelező hatályúnak ismerje el (pl: Templom ügy: Thaiföld nem hivatkozhat arra a tévedésre, hogy egy térkép tévedést tartalmazott, a Thaiföld részéről a térképet vizsgáló személy nem volt felkészült, mivel nem megengedhető a tévedésre hivatkozás, ha ahhoz a fél mgtrtsával hozzájárult, vagy elkerülhette volna azt, ha a körülményeket olyanok voltak, hogy észlelhette volna a tévedést) megtévesztés, vesztegetés: ha egy állam a másik tárgyaló állam megtévesztő mgtrtsának következtében ismer el magára nézve kötelezőnek egy szerződést, akkor az érvénytelenítő okot jelent. Ha valamelyik tárgyaló állam a másik állam képviselőjét közvetlenül/közvetve megvesztegeti azért, hogy beleegyezését megszerezze a

szerződéskötéshez, akkor az szintén érvénytelenítő okot jelent kényszer: Ha a beleegyezést az állam képviselője ellen irányuló kényszerítő cselekményekkel vagy fenyegetésekkel érik el, akkor annak az egyezménynek nincs jogi hatása. ENSZ AO: más állam területi területi épsége, pol.függetlensége ellen irányuló/ENSZ céljaival össze nem férő /bármely más módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől/alkalmazástól tartózkodni kell. Ezért a kikényszerítésen alapuló szerződések érvénytelenek. Bécsi egyezmény: semmis az a szerződés, amelyet az ENSZ AO-ban foglalt NJ alapelvek megsértésével, fenyegetés vagy erőszak hatására kötöttek. Kényszer-e a pol, gazd, kat.nyomás is, de ezt nem építették bele az egyezménybe, csak nyilatkozatot bocsátottak ki róla, mert sok múlik a körülményeken is. NB (Halászati JH ügy): van erkölcsi és politikai nyomás, amit nem lehet okmányokkal bizonyítani, de a mi

vitathatatlanul létezik. Ennek hatására kötött olyan szerződések és egyezmények születtek, amelyekről azt állítják, hogy szabadon kötötték őket, és a pacta sunt servanda elve vonatkozik rájuk jus cogens: Bécsi egyezmény: szerződés semmis, ha megkötésének időpontjában az általános NJ valamely feltétlen alkalmazását igénylő szabályába ütközik (olyan norma, amelyet az államok Nki közössége mint egész olyanként fogadott és ismert el, hogy attól eltérni nem lehet, és csak a NJ ugyanolyan jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni, ha ez a szabály kialakul, akkor az ezzel ellentétben álló szerződés semmissé válik) érvénytelenség következményei: 1.Ha ez alapján mégis cselekményt hajtottak végre, akkor bármelyik részes fél követelheti, hogy kölcsönös viszonyukban teremtse meg azt a helyzetet, amely akkor állna fenn, ha a cselekményt nem hajtották volna végre. 2 Ha a szerződés semmis, a feleknek minden ,

a jus cogensszel ellentétes rendelkezés alapján teljesített cselekmény következményeit, és kölcsönös viszonyukat összhangba kell hozniuk a feltétlen alkalmazást igénylő szabállyal, 3. Ha a szerződés semmis, az feloldja, 69 továbbra a kötelezettségeket nem kell teljesíteni, de ez nem érinti azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a szerződés érvényessége idején keletkeztek Szerződések megszűnése - szerződési rendelkezés vagy egyetértés folytán: 1. Szerződésben leírt speciális rendelkezéseknek megfelelően, 2.többi féllel való tanácskozás útján bármikor, ha ebben valamennyi részes fél egyetért, 3. Ha a szerződés erre vonatkozóan nem állapít meg semmit, akkor csak akkor léphet ki az állam, ha megállapítható, hogy a részes felek ezt meg kívánták engedni/a szerződés természetéből következik, 4.szerződést teljesítették, 5.szerződést korlátozott időre kötötték, és az lejárt (Rainbow

Warrior: frügynököket a megállapodás szerint csak 3 évig lehetett folyamatosan fogva tartani, ezért el kellett őket engedni) , de a szerződés megszűnése nem érinti a részes feleknek azon jogait, kötelezettségeit, jogi helyzetét, amelyek a szerződés végrehajtása során, annak megszűnése előtt keletkeztek, 6.többoldalú szerződésben részes két/több fél dönthetnek úgy, hogy a szerződést egymás között ideiglenesen felfüggesztik, ha ezt a szerződés megengedi, 7.ha egy szerződés összes részese ugyanabban a tárgyban új szerződést köt új szabályozás céljából/ korábbi szerződéssel összeegyeztethetetlen, a kettőt egy időben nem lehet alkalmazni - lényeges szerződésszegés: - represszália (ellenintézkedés): egyik állam befejezettnek tekint egy szerződést, ha a másik annak fontos rendelkezését megsérti. Az, hogy egy szerződést meg lehet szüntetni, visszariaszthatja az államokat a szerződésszegéstől, ha nem akarnak

lemondani a többi rendelkezésben biztosított előnyökről - szokásjog: egy rendelkezés puszta megsértésénél többre van szükség ahhoz, hogy a részesek jogot nyerjenek a hatályon kívül helyezésre, bizonyítani kell, hogy a megszegett rendelkezés megsértése lehetetlenné tette a szerződés tárgyának és céljainak megvalósítását - kétoldalú szerződésnél a vétlen fél hivatkozhat a szerződésszegésre, mint a szerződés teljes vagy részbeni megszűnésének/alkalmazása teljes vagy részbeni felfüggesztésének okára - többoldalú szerződés egyik fél általi lényeges szerződésszegése feljogosítja 1.a többi felet arra, hogy egyhangúlag teljesen vagy részben a szerződést vagy annak alkalmazását megszüntesse/felfüggessze a többi fél-részes állam / valamennyi részes fél között, 2.azt a részes felet, amelyet a szerződésszegés súlyosan érintett, arra, hogy a saját és a vétkes állam közötti viszonylatban a

szerződésszegésre, mint a szerződés teljes/részleges felfüggesztésének okára hivatkozzon, 3.bármely részes felet arra, hogy saját vonatkozásában a szerződésszegésre, mint a szerződés alkalmazásának teljes/részlege felfüggesztésének okára hivatkozzon, ha a szerződés olyan jellegű, hogy a szerződésszegés megváltoztatja az összes részes fél helyzetét a kötelezettségek terén. - teljesítés utólagos lehetetlenülése: az események következményei a szerződés teljesítését lehetetlenné teszik (tárgy tartós eltűnése, megsemmisülése) Ha a lehetetlenülés időleges, erre csak mint az alkalmazás felfüggesztését megalapozó okra lehet hivatkozni. Ha a lehetetlenülés a megállapodás megszüntetésére/felfüggesztésére törekvő fél szerződésszegéséből/ szerződésben részes bármelyik másik féllel szemben fennálló bármilyen Nki kötelezettség megszegéséből adódik, akkor nem lehet rá hivatkozni - körülmények

tartós megváltozása (clausula rebus sic stantibus): azért van rá szükség, mert néhány szerződés nagyon hosszú ideig hatályban marad a változások ellenére. Csak akkor lehet használni, ha a változás a szerződésből származó kötelezettség terjedelmének radikális átalakulásához vezet. 70 - Bécsi egyezmény: körülmények alapvető megváltozására akkor lehet hivatkozni, ha 1.a körülmények fennállása lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a részes felek a szerződést magukra nézve kötelezőnek ismerjék el, 2.ha a változás miatt gyökeresen átalakul a szerződés alapján még teljesítendő kötelezettségek mértéke, 3.szerződés határt állapít meg, 4.a változás annak eredménye, hogy az erre hivatkozó részes fél szerződésből eredő kötelezettségét, akár a részes felek bármelyikével szemben fennálló más Nki kötelezettségét megszegőre szerződés megszűnésének vagy felfüggesztésének következményei:

Amennyiben a szerződés másképp nem rendelkezik, felek másképpen nem állapodnak meg, és a szerződés rendelkezéseivel összhangban lett megszüntetve/felfüggeszteve. 1.feloldja/felfüggszti a részes feleket a további teljesítések alól, 2nem érinti a részes feleknek az adott szerződésen kívül keletkezett jogait és kötelezettségeit, 3.felfüggesztés alatt tartózkodni kell az olyan cselekményektől, ami a szerződés felújítására irányul, 4.többoldalú szerződés felmondásakor a felmondás/visszalépés hatályosulásának keltétől alkalmazandó. 71