Hogyanok > Hogyan keressünk állást az interneten?



Az elmúlt időszakban egyre jelentősebbé válik az internetes álláspiac, hiszen számos offline hirdetési forma szűnik meg az álláskereső portálok térnyerésével. Emellett az álláskeresők száma is növekedni látszik, hiszen a gördülékeny egymásra találásnak köszönhetően a munkahelyváltás könnyebb, mint valaha. Az internetes álláskeresés, illetve az elérhető platformok használata kapcsán fontos tisztában lenni pár olyan technikával, ami felgyorsíthatja az álláskeresés folyamatát, illetve javíthatja annak sikerét.

Karrierterv

Első lépésben érdemes egy karriertervet készíteni, ami tartalmazza a számunkra legfontosabb munkával kapcsolatos célokat és kitér a távlati célokra is. Ez azért fontos, mert ha hosszútávra keresünk munkát, akkor érdemes olyan vállalatot választanunk, amely biztosítani tudja a lehetőséget legalább a közeljövőre elképzelt karriercéljaink eléréséhez.

Elvárások a munkahellyel szemben

A második lépésben érdemes végiggondolni, hogy mit várunk egy munkahelytől és nagyjából milyen prioritással, hiszen a végső döntés, választás lehetősége a mi kezünkben lesz. Gyakori interjúkérdés az is, hogy mit tartunk fontosnak a munkavégzés kapcsán.

Az alábbiakban összeszedtünk néhány szempontot, amit mindenkinek érdemes végiggondolnia:

  • - Egyéni élethelyzet. Pl. a következő egy évben nem szeretnék túlórázni, mert kisbabát nevelünk és szeretnék minél többet a családdal lenni.

  • - Munkaidő. Pl. Fontos-e számomra a rugalmas munkaidő vagy kifejezetten 9-5-ig terjedő munkaidőt szeretnék, esetleg részmunkaidő indokolt? Szükséges-e néha kiugranom ügyet intézni vagy beengedni a kéményseprőt a házba?

  • - Szektor. Pl. szeretnék-e telekommunikációban vagy államigazgatásban dolgozni?

  • - Stabilitás. Pl. mennyire viselem könnyen, ha az állásom az átlagosnál nagyobb veszélyben van (pl. projektmunka, ami véget érhet; szezonális munka, ahol télen nincs annyi munkaerőre igény; startup cég, aminek bizonytalan a jövője

  • - Fizetés mértéke és struktúrája. Pl. el tudom-e fogadni a mozgó bérelemet vagy alacsonyabb, de mindenképpen kiszámítható fizetést szeretnék; opció-e számomra a cégautó vagy a részvényjuttatás, az egészségbiztosítás, esetleg csak a nettó fizetést tekintem valódi juttatásnak.

  • - Otthontól való távolság. Pl. Mennyi idő, milyen költséggel jár az ingázás tömegközlekedéssel vagy autóval, szükséges-e mindennap bejárni (van-e időszakos vagy állandó home office-ra lehetőség).

  • - Munkahelyi előmenetel. Pl. mennyi esélyem van előléptetésre, fizetésemelésre, illetve vágyom-e ilyesmire? Várhatóan mennyi időre „elégít ki” engem ez a munkakör?

  • - Továbbképzés. Biztosít a cég időt, költségkeretet a továbbképzésre? Vagy mindent saját erőből meg tudok oldani szabadidőmben?

  • - Munkahelyi óvoda, bölcsőde. Pl. élethelyzetemből adódóan juttatásnak tekinthető, ha közel van a munkahelyhez az óvoda, bölcsőde, esetleg támogatja a cég a gyermek elhelyezését?

  • - Táppénz. Pl. mennyit szoktam beteg lenni egy évben? A cég jó, ha biztosít táppénz-kiegészítést vagy ez nekem nem számít?

  • - Feladat, tanulás. Pl. mennyire vonzó, kihívást jelentő számomra a munkakör, elvégzendő feladat? Esetleg most pont nyugodt, kiszámítható, kevés stresszel járó munkát keresek? Vagy fejlődni akarok, ami a csövön kifér? Fontos számomra a sikerélmény?

  • - Felelősség. Pl. egyéni szakmai felelősséget szeretnék, vagy esetleg kisebb-nagyobb csapatot szeretnék vezetni, menedzselni? Talán egész üzletágat irányítanék vagy nulláról felépítenék?



  • - Vezetés, főnök. Pl. ki lesz a főnököm, szót értek majd vele? Emberileg passzolunk?

  • - Munkakörnyezet. Pl. irodai munkavégzés esetén megfelelőek a fényviszonyok, az ergonómia, a légkondi, illetve az elrendezés? Fontos számomra a saját iroda, vagy megfelel a nyitott tér is?

  • - Munkaeszközök. Fontos számomra, hogy milyen asztal mellett, mennyire ergonomikus széken, milyen számítógépen, milyen eszközökkel dolgozom? Érdekes, hogy a cég ad-e mobiltelefont és milyet, illetve mennyire korlátozza a magánhasználatot? Esetleg ragaszkodom ahhoz, hogy minden munkaeszközt, szerszámot Én magam válasszak ki?

  • - Értékek. Pl. Fontos számomra, hogy a cég miből szerzi a bevételét? Vannak területek, ahol nem szívesen dolgoznék? Pl. értékesítés, alkohol, dohányipar, személyi hitelezés, erotikus szolgáltatásokból élő cégek. Érdekel engem, hogy mennyire minőségiek a szolgáltatásai, termékei?

  • - Légkör. Pl. Milyen az iroda, az emberek, a hangulat? Milyen mértékű a fluktuáció? Fontos számomra, hogy mindenki támogató legyen?

  • - Munkaszerződés. Pl. hagyományos alkalmazott vagy alvállalkozó, esetleg idénymunkás, stb. Fontos számomra a nyugdíjjárulék kérdésköre?

  • - Csapatmunka. Pl. inkább egyedül szeretek dolgozni vagy pezsgő csapatban? Esetleg az nyugtat meg minket, ha folyamatosan változik az együttműködés formája?

  • - Vezetés. Pl. Fontos számomra, hogy kik vezetik a céget és milyen elvek mentén?

  • - Társadalmi felelősségvállalás. Pl. foglalkozom azzal, hogy a cég milyen módon veszi ki részét a társadalmi felelősségvállalásból (CSR)? Szívesen vennék részt önkéntes munkában, élelmiszer adomány gyűjtésben vagy zöldiroda programban?

  • - Nemzetközi karrier. Pl. lényeges számomra, hogy munka keretében milyen mértékben lehet nemzetközi projektekben dolgozni, utazni, külföldi munkavállalókkal együttműködni?

  • - Sokszínűség. Pl. figyelek arra, hogy a cégnél a nemek aránya megfelelő-e, vagy támogatják-e az LMBT közösségeket?


Forrás: [2]

Álláshirdetések felkutatása

Továbbá hasznos tisztában lenni azzal is, hogy sok nagyvállalat a saját honlapján, a Karrier szekcióban hirdeti nyitott pozícióit. Érdemes listát készíteni a számunkra vonzó cégekről és egyesével regisztrálni a rendszerükben; gyakran előfordul, hogy olyan álláslehetőséget találunk, amely máshol nincs meghirdetve!

Ezeken a portálokon egyéb hasznos információkat is találhatunk, melyek segíthetnek eldönteni, hogy mennyire illeszkedünk a vállalati kultúrába, illetve potenciális jelentkezőként sokszor jó tanácsokat is kaphatunk a kiválasztási folyamattal kapcsolatban és akár az interjú közben vizsgált szempontokról is szerezhetünk információt. Ha esetleg nem sikerül egy adott cégnél elhelyezkedni, akkor is érdemes feliratkozni a karrier témájú hírlevélre, mivel jelenhetnek meg később is nyitott pozíciók.

Az álláskeresésben segítséget nyújthatnak a kifejezetten szakemberek számára létrehozott közösségi portálok, például a linkedin.com is. Ezeken a platformokon idővel kiépülnek szakmai, üzleti kapcsolataink, amelyeket rendszeresen gondozva és fenntartva szükség esetén új álláshoz juthatunk. Ezek a platformok akkor is különösen hasznosak, ha nemzetközi karriercéljaink is vannak, mivel az angol nyelvű profiloknak köszönhetően külföldi fejvadászok is megkereshetnek minket ajánlatokkal.

Profilunkon megjeleníthetjük korábbi munkatapasztalatainkat, nyelvismeretünket és képességeinket. Ne feledjük, hogy ezekben a leírásokban nagyon fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű kulcsszavak használata, hiszen a fejvadászok elsősorban kompetenciák, kulcsszavak alapján találnak ránk. Ebből következően érdemes folyamatosan frissen tartani profilunkat akkor is, ha éppen nem keresünk aktívan állást. Ahogy más portálokon is, itt is létrejönnek különböző szakmai csoportok, ezeken belül találhatunk számunkra is releváns álláshirdetéseket, valamint követhetünk nagyvállalatokat is, akik általában itt is közzéteszik nyitott pozícióikat.

A fentebb említett szakmai közösségi portálokon kívül egyéb, elsősorban nem szakmai kapcsolatépítést elősegítő közösségi média felületeken is állásra találhatunk. Ezeken a weboldalakon is létrejönnek különböző álláskereső csoportok (pl. Pedagógus állások Facebook csoport), melyekben több cég és fejvadász tesz közzé álláslehetőségeket naponta. Általában szakmánként vagy iparáganként hoznak létre különböző kategóriákat, de ezek a foglalkoztatás módja alapján is differenciálódhatnak.

Az internetes keresőszolgáltatások, mint amilyen a Google és a Bing is alkalmasak álláskeresésre, hiszen a megfelelő kulcsszavak alapján olyan álláshirdetéseket is megtalálhatnak, amivel korábban nem találkoztunk (pl. kisebb-nagyobb cégek saját oldalai, állásportálok). Gondoljuk végig a releváns munkakörhöz, pozícióhoz tartozó kulcszavakat, illetve a foglalkoztatás típusát, a szükséges ismeretek, képességek, technológiák körét is.

Mindenképpen az a leghatékonyabb megoldás, ha regisztrálunk a nagyobb álláskereső portálokra is, mint a profession.hu és a jobsora.hu, így akár a passzív munkakeresésre is lehetőségünk lesz. Ne felejtsük el, hogy jelenlegi munkaadónk is előfizetője lehet ezeknek az állásportáloknak, így szükség esetén anonimizálhatjuk is az önéletrajzunkat – így nem kapunk kellemetlen kérdéseket a HR oldaláról. Az anonimizálás lényege, hogy fényképünket, nevünket elrejtjük, ingyenes e-mail címet és a munkaadónk számára nem ismert telefonszámot használunk, illetve munkatapasztalatainkat is úgy mutatjuk be, hogy ne legyünk felismerhetők külső szemlélő számára. Egy telefonhívás természetesen könnyen lebuktathat minket, mégis indokolt lehet ez a fajta elővigyázatosság.

Hogyan találnak állást napjainkban a munkakeresők?

Az alábbi grafikonból is látszik, hogy egyedül az álláskeresésre specializált weboldalak mérhetők össze a személyes ajánlás hatékonyságával. Ezek azért rendkívül praktikusak, mert megadhatjuk az általunk preferált állás pontos paramétereit, azonnal kiszűrve a számunkra irreleváns hirdetéseket. A jobline.hu mellett egyre nagyobb teret nyer a Jobsora, ahol már naponta 250.000 álláspályázatot adnak be a jelentkezők. Az oldalon város és régió alapján is kereshetünk, de megjeleníti számunkra a népszerű cégek és állások kulcsszavait is, keresőfunkciója pedig lehetőséget biztosít a részletes szűrésre. Önéletrajzunk feltöltése után akár egy kattintással jelentkezhetünk egy-egy pozícióra.
Forrás: [2]

Egy jó önéletrajz az Állásbörzéken is jól jöhet, hiszen ilyenkor rövid beszélgetés keretében mutatkozhatunk be számos cég képviselői számára. A kinyomtatott önéletrajzot átadva a munkaadó egyből jegyzetelheti velünk kapcsolatos gondolatait a CV-re, így nagyobb nyomot hagyhatunk, mint a többi jelölt.

Milyen a jó önéletrajz?

Az internetes álláskeresés során rendkívül fontos, hogy milyen önéletrajzot teszünk közzé, hiszen többségében ez az első kapcsolódási pont köztünk és a HR között. Érdemes tehát időt nem kímélni az elkészítése során, hiszen az igényesség kulcsfontosságú!

Ne felejtsük el, hogy a munkaadó számára az első benyomás ezen keresztül valósul meg a potenciális munkavállalóról. Ma már számos sablon áll rendelkezésre CV készítésére, amelyek stílusa könnyedén alakítható a munkakereső és a megpályázni kívánt állás igényeinek megfelelően. Fontos, hogy egy az egyben egyetlen sablont se használjunk fel, hiszen ezek túl terjengősek és szerkezetileg, grafikailag sem túl vonzók. Erőltessük meg magunkat és találjunk ki valami egyszerűt, de egyedit – akár grafikához konyító ismerős segítségével.



Az igényesség mellett a másik fontos szempont, hogy a CV rövid, de informatív legyen, kiemelve a legfontosabb munkatapasztalatainkat, képességeinket, ezáltal vezetve az olvasó tekintetét. A név, telefonszám és e-mail cím központi helyen, jól olvasható módon szerepeljen, hiszen ezáltal tudnak majd beazonosítani és felkeresni minket. A korábbi munkahelyeket úgy érdemes elhelyezni, hogy sorrendben a legfrissebb szerepeljen az első helyen. Az ehhez kapcsolódó információkat pontokba szedve, vázlatos formában ajánlott leírni, kiemelve az adott helyen végzett, megpályázandó pozícióhoz legrelevánsabb tevékenységeket. Külön szekciót biztosítsunk a tanulmányoknak, feltüntetve azok kezdő és befejező dátumát, valamint ne feledkezzünk meg elvégzett kiegészítő képzésekről, vagy akár konferenciákon megtartott előadásokról sem, hiszen ezek is információs értékkel bírhatnak a Munkaadó számára.

A nyelvismeret feltüntetése is elengedhetetlen része a CV-nek: amellett, hogy a nyelvvizsga megszerzésének dátumát és szintjét leírjuk, fontos, hogy azt is megjelöljük, hogy aktuálisan milyen a tudásunk szintje, függetlenül attól, hogy ez az idő elteltével alacsonyabb vagy pedig a magasabb lett. Ha nem rendelkezünk nyelvvizsgával, de idegen nyelvi ismereteink említésre méltóak, ne feledkezzünk meg ezek feltüntetéséről sem.

A képességeket szintén vázlatosan írjuk le, különös tekintettel a számítógépes- vagy eszközismereteinkre is. Ha ezek között van olyan szoftver- gép- vagy eszközismeret, ami várhatóan nem lesz egyértelmű a HR számára, inkább röviden mutassuk be a lényegét, funkcióját.

Mindig figyeljünk arra, hogy önéletrajzunk aktuális, friss legyen és a lehető legjobban illeszkedjen ahhoz az álláshoz, amelyre jelentkeztünk! Nem szabad tehát minden álláshirdetésre ugyanazt a több hónapos CV-t elküldeni. Ne feledjük, hogy teljesen más tapasztalatok lehetnek relevánsak két különböző pályázat esetén, ezért egyes szövegrészletek kiemelése, sorrendje más lehet, de akár el is hagyhatunk bizonyos elemeket.

Az önéletrajzban fel lehet tüntetni akár a hobbikat is, de ebben az esetben ne hétköznapi, általánosnak számító szabadidős tevékenységeket adjunk meg. A vadvízi evezés, a gyöngyhalászat, a regényírás vagy a lovasíjászat mindjárt nem olyan unalmas! Röviden, vázlatosan bemutathatjuk a szakmához kapcsolódó vagy attól független, de érdekes és egyedi tevékenységeinket is. Pl. hozzájárulás nyílt forráskódú fejlesztésekhez, idősgondozás, óvodafelújítás.

Fontos! Érdemes egytől egyig átnézni az összes számunkra releváns álláshirdetést. Készítsünk listát az összes kötelező és előnyös igényről, amit a munkaadók támasztanak. Jelöljük meg, hogy melyikből milyen szinten vagyunk, azaz értékeljük magunkat! Ha komolyabb hiányosságot tapasztalatunk, és ez javítható, pótolható, gondoskodjunk róla. Egy-egy online tanfolyam, képzés vagy egyszerűen egy szakkönyv elolvasása hatalmas előrelépést jelenthet. Ha egyáltalán nincs időnk ilyesmire, mert szorít az idő, legalább egy-egy cikket olvassunk el az adott témában – ne felejtsük el, hogy ezzel a tudásszinttel már jó eséllyel meg tudjuk győzni a HR-est, így a következő interjúkörre akár célzottan mélyíthetjük is a tudásunkat.

Fontos! Az internet világában nemcsak a CV az egyetlen, ami információval szolgál rólunk. Egyre gyakoribb, hogy a HR-esek rákeresnek a jelöltekre, megnézik a közösségi oldalakon szereplő képeket, információkat, illetve akár korábbi munkaadóinkat is felhívják állításaink ellenőrzése érdekében. Csakis az igazat és a színtiszta igazat!

Felkészülés az interjúra

Az interjút megelőzően igyekezzünk minden publikus információt megtudni a cégről. Erre jó lehetőség a saját weboldaluk, de Google-kereséssel sajtóközleményeket, nyilatkozatokat, interjúkat is találhatunk. Ha komolyan szeretnénk ehhez a céghez menni, ne sajnáljuk az időt ezekre! Az igazán profik utánanéznek a cég bevételének, nyereségének, létszámának és még a marketing-tevékenységeit is áttekintik (Facebook, Linkedin). Iparágtól függően akár konkrét vásárlók, ügyfelek vagy akár munkavállalók véleményét is megtalálhatjuk értékelő weboldalakon vagy fórumokon. Kezeljük természetesen fenntartással ez utóbbiakat, hiszen egy-egy elégedetlen ügyfél vagy munkavállaló a több ezerből még nem a világ – sokszor az elégedettek véleményével kevésbé találkozunk.

Vannak ismerőseink, akik hasonló munkakörben dolgoznak, esetleg pont ennél a cégnél? Kérjük ki a véleményüket, szedjünk ki belőlük minél több információt.

Az interjú alkalmával – legyen az online vagy személyes interjú – ugyanazokra kell figyelnünk:

  1. - Hogyan viselkednek az interjúztatók? Láthatóan komfortosan érzik magukat vagy idegesek, frusztráltak?

  2. - Hogyan kezelik a jelöltet, azaz Téged? Valóban érdekli őket, hogy milyen vagy, mihez értünk, vagy csak felszínes kérdéseket tesznek fel?

  3. - Egy kölcsönös beszélgetés bontakozik ki, vagy csak kérdezz-felelek, mint valami kvízműsorban?

  4. - Ha személyes interjún veszünk részt, van alkalmunk megfigyelni az épületet, irodát, a dolgozókat, akár akaratlanul belehallgathatunk a beszélgetéseikbe is. Jól érzik magukat és nyugodtak? Vagy kapkodnak, idegesek, ingerültek? Suttyomban figyeljünk, mint Columbo!



A tipikus interjúkérdésekre érdemes előre felkészülnünk:

  • - Mit érdemes tudni Önről? – Itt az interjúztató arra kíváncsi, mennyire képes az alany összeszedett módon, nem túl röviden és nem is túl hosszan elmondani magáról a lényeget. Elsősorban a szakmai háttér, korábbi munkakörök-feladatok, sikeres fontosak, de egy-egy különleges képességről, hobbiról is szót lehet ejteni. Ha a HR-es közbeszól vagy részletezést kér, esetleg rákérdez pl. egy munkahelyváltás hátterére, az azt jelenti, hogy szeretné látni az összefüggéseket, motivációinkat. Egyúttal azt is vizsgálja, hogy mennyire tudjuk folytatni a megszakított mesélésünket. Ha már percek óta beszéltünk, használjuk ki a megszakítást és kérdezzünk vissza, hogy folytassuk-e és mivel a történetet.

  • - Hallott már a Cégünkről? – A HR-es arra kíváncsi, hogy vettük-e a fáradságot legalább a weboldal megtekintésére. Ahogy korábban említettük, alapvető feladatunk a cégről legalább néhány információ kigyűjtése: Kik a tulajdonosai? Mi a profilja? Milyen sikerei vannak? Mennyi alkalmazottja van? Mennyi az árbevétele? Hány országban van jelen?

  • - Ha egy híres személy bőrébe bújhatna, ki lenne az és miért? – Itt a HR-es arra kíváncsi, hogy tudunk-e egy ilyen szokatlan kérdésre értelmes választ adni. Próbáljunk meg a sablonostól eltérő (Superman, mert megmenti az ártatlanokat), de azért nem megbotránkoztató (Godzilla, mert szétzúzhatja a városokat) válaszokat adni.

  • - Miért jelentkezett az állásra? – Lehetőség szerint ne sablonos (szeretnék fejlődni) vagy profán (közel van az iroda) válaszokat adjunk, hanem tényleg kapcsoljuk össze magunkat a cég értékeivel. Pl. szeretnék egy olyan cégnél dolgozni, ahol megtanulhatom a teljes iparág működését és egyszer szaktekintély lehetek.

  • - Miért szeretne munkahelyet váltani? – Azt szeretné tudni a HR-es, hogy mi a valódi oka az elégedetlenségünknek, hiszen ilyen ok ennél a Cégnél is lehet, már a kezdés pillanatában (pl. kötelező éjszakai ügyelet). Válaszunk legyen diplomatikus, ne áruljunk el semmilyen bizalmas információt jelenlegi vagy volt munkahelyünkről. Pl. ahelyett, hogy a főnökünket hibáztatnánk, mondjuk azt, hogy nem egyezett a világképünk a közvetlen felettesemmel, vagy más irányba képzeljük el a szakmai pályafutásunkat. Ez utóbbi válasz esetén készüljünk fel arra, hogy további részletező kérdéseket kapunk. (Milyen irányba szeretne továbbmenni?)

  • - Mesélje el egy kudarcélményét! – Ez az önismereti kérdés azt feszegeti, hogy mennyire könnyedén beszélünk a kudarcainkról, illetve mit tanultunk belőle. Érdemes erre a kérdésre is felkészülni, hogy hiteles választ tudjunk adni. Pl. egyszer nem vettem észre, hogy az éles rendszerbe vagyok bejelentkezve és ott módosítottam adatokat – azonnal javítottam a hibát, és azóta piros hátteret állítottam be magamnak az éles rendszerben, hogy többször ne kövessem el ezt a hibát.

  • - Mekkora fizetéssel lenne elégedett? – Ezt a kérdést nem lehet megkerülni, ezért az a legegyszerűbb, ha alaposan utánajárunk az iparágban, adott pozíció esetén szokásos juttatásoknak. Ettől természetesen hatalmas lehet a szórás az egyes munkakörök esetén, mégis érdemes egy konkrét számot mondani. Pl. nettó 100 Ft és egyből hozzátenni, hogy számunkra kétségtelenül fontos a bér, hiszen mindenki pénzből él, de nem a legfontosabb. A feladatok konkrét jellege, a felelősségi kör, a kiegészítő juttatások pontos köre mind olyanok, amelyek árnyalhatják a képet. Kérjük, hogy ha szimpatikusnak találnak minket, akkor tegyenek ajánlatot és egyeztessünk – biztosítsuk a másik felet rugalmasságunkról!



  • - Mondjon 5 pozitív és 5 negatív tulajdonságot magáról! – Az a legjobb, ha erre a kérdésre jó előre felkészülünk és valódi jellemzőket sorolunk fel. Az a leghitelesebb, ha másokat idézünk – pl. a feleségem szerint nagyon megbízható vagyok, de néha kicsit elveszem a részletekben. Figyeljünk arra, hogy ne legyünk túlzottan magabiztosak, kritikusak vagy semmitmondók. Egy kis önismeret jót fog tenni!

  • - Ha felhívnám valamelyik korábbi munkatársát vagy főnökét, mit mondana Önről? – Ez a kérdés hasonló az előzőhöz. Mindenképpen gondoljuk át, hogy mely pozitív és mely negatív tulajdonságunk lehet mérvadó egy adott személy szemszögéből. Az sem árt, ha megnevezzük a konkrét céget vagy elmondjuk a munkatárs keresztnevét – ettől csak hitelesebb lesz a történet. Komolyabb munkakörök esetén az sem kizárt, hogy referenciaszemélyt kérnek és beszélnek vele telefonon!

  • - Ha több helyről is kap ajánlatot, hogyan fog választani közülük? – Ebben az esetben az interjúztató arra kíváncsi, hogy az általa képviselt cég részéről mivel javíthatja az esélyeket. Mindenképpen készüljünk fel erre a kérdésre, hiszen jól betekintést enged a döntési mechanizmusunkba – amihez további információval szolgálhat a HR-es. Ha például azt mondjuk, hogy a munkahely közelsége fontos számunkra, az interjúztató máris szolgálhat plusz információval: nálunk a munkavégzés nem a saját irodánkban, hanem az ügyfeleknél folyik. Gondot jelent Önnek, ha néhány havonta változó budapesti helyszínen kell dolgoznia?

  • - Miért Ön a legjobb erre a feladatra? – Itt a HR-es arra kíváncsi, hogy látunk-e konkrét kapcsolódási pontot önmagunk és az állás/cég között. Ha például azt látjuk, hogy a Cég terjeszkedik Lengyelországban, mi pedig jól beszélünk lengyelül, máris találtunk egy kapcsolódási pontot. Érdemes kerülni a sablonos válaszokat (itt tudnék fejlődni, tanulni), inkább keressünk valódi, akár kevésbé látványos érveket (pl. ez a cég növekszik, én pedig szeretnék idővel feljebb jutni a ranglétrán, miközben komoly szakértőktől tanulhatok).

  • - Mi történt az önéletrajzában nem részletezett 3 évben? – Ha valóban van ilyen a CV-ben, az hiba. Inkább tüntessünk fel általános, de valós információt: pl. szabadúszó virágkötő; nemzetbiztonsági feladatok végzése; önképzés; Föld körüli út. A feltett kérdést válaszoljuk meg úgy, hogy a HR-es megnyugodjon: nem azért volt szünet, mert senki sem akart felvenni minket.

  • - Miért vált háromhavonta munkahelyet? – Mivel a munkaadó nem szívesen invesztál pénzt és időt egy olyan alkalmazottba, aki virágról virágra száll, ez a kérdés teljesen érthető. Igyekezzünk itt is igazat mondani – nem szégyen, ha sorozatban kudarcok értek minket – de ha pl. magatartásbeli problémák miatt már a harmadik cégtől rúgnak ki minket, valahogy bizonyítanunk kell, hogy most már tényleg meg fogunk javulni!

  • - Hová szeretne eljutni 3-5 év múlva? – A legtöbb esetben akkor kérdezik meg, ha tartanak a fejlődési lehetőségek hiánya miatti távozástól vagy ha pont ellenkezőleg, motivált és ambiciózus embereket szeretnének felvenni. Érdemes úgy válaszolni, hogy az vélhetően ne sértse a cég vagy valamelyik munkatársának aktuális érdekeit (pl. csoportvezető akarok lenni). Inkább az emeljük ki, hogy megismerjük a céget, a lehetőségeket, fejlődési irányokat és biztosan lesz olyan közös pont, ami kölcsönösen előnyös. Említhetjük a szakmai fejlődést, konferenciákon való előadás tartást, nyelvtudást, értékesítői vagy vezetői készségeket is.

  • - Van kérdése? – Egy jó állásinterjún többször is elhangzik ez a kérdés, hiszen az interjúztató tudni szeretné, hogy a jelölt mire kíváncsi. Ha ez a kérdés nem hangzik el, gyanakodhatunk, hogy a mi szempontjaink annyira nem számítanak. Mindenképpen érdemes jó pár kérdést feltenni, de csak olyan mélységben, ahol az interjú jár (tehát ne kérdezzük meg első körös interjún, hogy ablak mellett lesz-e az asztalunk). Megfontolandó kérdések Pl. milyen mértékben van túlóra; lehetséges-e juniorokat betanítani; mi várható a kiválasztás folyamatban; melyek a cég stratégiai céljai a régióban; milyen csapatba keresnek kollégát stb.

  • - Ha autó lehetne, akkor milyen márka lenne és miért? – Ez a kérdés hasonló a híres személyekkel kapcsolatoshoz, amely a nem szokványos helyzetekre való reakciót vizsgálja, így rengeteg változata van. Igyekezzünk tehát a sablonos és az extrém válasz között megtalálni a számunkra vállalhatót. Pl. többre becsülöm a megbízhatóságot a tűznél, ezért Alfa Romeo nem lennék. Ugyanakkor őskövület sem szeretnék lenni, ezért Lada sem. Azt hiszem Skoda vagy Ford lennék, ezeknek jó az ár-érték aránya és lehet rájuk számítani a hétköznapokban.

  • - Mit tud nekünk nyújtani, amit más jelentkező nem? – Gyakori kérdés, ami logikusan végiggondolva könnyedén megválaszolható. Mivel a többi jelentkezőt nem ismerjük, a saját erősségeinkre tudunk hagyatkozni, amelyeket a fentiekben már végiggondoltunk. Az a jó ebben a kérdésben, hogy a gyengeségeinket egyáltalán nem kell említenünk. Ha igazán bátrak vagyunk, megtoldhatjuk egy frappáns kiegészítéssel is az előnyeink felsorolását: Én vagyok jelenleg interjún és a betanulást már a hétvégén el tudom kezdeni, ha kapok anyagokat. Mire az egy hónapos felmondási időm letelik, már jó sok kérdést össze fogok gyűjteni!



Fontos! Sok esetben találkozhatunk hamis álláshirdetésekkel, amelyeket sok esetben valósnak látszó interjú is követ. Jó esetben ez csupán azt a célt szolgálja, hogy egy már kinézett jelölt „elhelyezését” jogszerűen alátámasszák („nem volt jobb jelölt, pedig meghallgattunk párat”). Rossz esetben azonban adatgyűjtési célt szolgál, például a konkurenciáról, előző cégünkről. Sose feledjünk a munkaszerződéseinkben aláírt titoktartási nyilatkozatokat!

A munkaerőpiacra gyakorolt különleges hatások

Fontos tudnunk, hogy a gazdasági ciklusokkal összhangban a munkaerőpiac is alapvetően ciklikus: gazdasági növekedés esetén egyre több állás jelenik meg a különböző szektorokban és a bérek is növekedő pályán vannak; visszaesés, recesszió esetén viszont sok munkahely szűnik meg, a bérek stagnálnak vagy csökkennek, esetleg teljes munkaidő helyett megjelenik a kötelező részmunkaidős foglalkoztatás (rövidített munkahét, a németországi gyakorlatban kurzarbeit). Igyekezzünk tehát úgy időzíteni az állásváltást, hogy figyelembe vesszük a gazdaság aktuális és közeljövőben várható állapotát, különösen a kinézett szektorokban!

Speciális esetekben, mint amilyen a 2020 márciusában Magyarországra begyűrűző koronavírus világjárvány is volt, egyes iparágakat sokkal komolyabban súlythat a gazdasági visszaesés. Ne felejtsük el, hogy ekkor mindössze egy hónap alatt 120 ezer fővel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma (400 ezer főre).

Konkrétan a nemzetközi árufuvarozás, a személyszállítás, az autóipar, illetve az összes rendezvényszervező és turisztikai tevékenység, így a szálloda- és vendéglátó ipar is megsínylette ezt az időszakot. Ezzel szemben egyes szektorokban növekvő munkaerőkereslet volt megfigyelhető: az élelmiszeripar fizikai szektorában, valamint a házhozszállítás miatt a belföldi logisztika területén, továbbá a gyógyszeripari szektorokban is.

A legfontosabb üzenet, hogy mérjük fel ezeket a kockázatokat és eszerint vállaljunk állást, illetve tartalékoljunk. Például, ha a családban mindkét kereső rendezvényszervezésből él, illetve nincs nagyobb tartalék felhalmozva, egy nagyobb gazdasági visszaesés komoly kockázatot hordoz magában.

Összegzés

Összességében elmondható, hogy bármilyen gazdasági ciklusban legyünk is, a legkönnyebben személyes ajánlás, illetve az állásportálok segítségével találhatunk állást. Bizonyos szektorokban a szakmai közösségi oldalakra, vagy akár az apróhirdetési portálokra is számíthatunk.

Ne feledjük, hogy a jó munkaerőre, szakemberekre szinte mindig van igény!

Kapcsolódó doksik

Felhasznált források

[1] Wikipedia

[2] tankonyvtar.hu

[3] europass.hu

[4] profession.hu

[5] tesk.hu

Közreműködők

Szerző: Fábián Zoltán

Lektor: Fábián Tamás és Járvás Petra