Oktatás | Pedagógia » Waldorf-pedagógia

Waldorf‐pedagógia Reformpedagógia és az iskola reformja A reformpedagógiai koncepciók kibontakozásának történeti háttere • • • • • XIX‐XX sz.: létre jön a „hagyományos iskola” 1878: Charles S. Peirce 1890: William James 1884: John Dewey 1919 szept szept. 7 7.‐én én : az első Waldorf iskola A Waldorf iskola • A Waldorf‐pedagógia szellemi atyja: Rudolf ( ) Steiner(1861‐1925) • Az első iskola a Waldorf Astoria cigarettagyár munkásai gyermekei részére jön létre létre. • A tanárok egy 14 napos kurzuson készültek fel erre a célra. • Mára 714 Waldorf‐iskola működik Waldorf pedagógia Waldorf‐pedagógia • Kiindulópontja a világ és az ember szellemi g y természetének hangsúlyozása • Az érzékszervi úton megragadható dolgoknak a szellemi világgal történő összekapcsolása A Waldorf iskola intézete • • • • • • • • • JJellemző ll ő ráá a gyermekk központúság kö tú á

A személyiség egészére irányuló pedagógiai program Művészi‐ kreativitás Művészi Szabadság és stressz mentesség Cselekvés központúság Az osztályozás hiánya (nincs bukás) A fő tárgyakat 4 héten keresztül epochákban (sűrítve) oktatják Tankönyvek hiánya Az oktatás és az iskolai élet ritmikus tagolása (euritmia) Magániskola jellegű • Lehetővé teszi a felvételi kérelmek elutasítását • A szülők a polgári középréteghez tartoznak ennek követelményeként kevéssé vannak, jelen lévő problémák Waldorf iskola épületének kialakítása • Az épületekben igyekeznek elkerülni a g találkozásokat vízszintes és merőleges • ( a köznyelv sarok nélküli háznak is nevezi ezeket az épületeket) • Különleges színhatások v.‐mint organikus rend jellemzi.( Ezek a valóság sajátos át élését szolgálják) Antropozófia (Steiner által létrehozott irányzat) • EEz a gyermek, k a tanár á éés a nevelés

lé szerepének é k sajátos já felfogását is magába foglaló teljességre törekvő világ és élet szemlélet • Szerinte a nevelést igazi emberismeretre kell alapozni (az ember az egyetemes fejlődésnek is része) • Nézeteiben szerepel a reinkarnáció így ezekkel a módszerekkel képes túllépni a megismerés addigi határain Antropozófia • A gyermeki fejlődést 7 éves szakaszokra bontja • Összeségben:A fogváltásig a gyermek a világot erkölcsösnek látja. A fogváltástól a nemi érésig a gyermek szemében a világ szép szép. A nemi éréssel kezdődően a világot igaznak ítéli. Antropozófia • Csak ekkor lehet hozzákezdeni az oktatás y jjellegének g kialakításához. „tudományos” • Addig nem kedvező az oktatás rendszerező tudományos jellege. jellege Temperamentum • Az antropozófiára épülő nevelésfelfogás és g a emberismeret számára kiemelt jjelentőségű temperamentumról szóló tanítás.

Gyermekantropológia és fejlődéstan • 4 alaptípusú ember van: ( Hippokratész óta ismert 4 tipusból a szangvinikusból, a melankólikusból, a flegmatikusból és a kolerikusból indul ki) flegmatikusból, Gyermekantropológia és fejlődéstan Az ember 4 testből áll, amelyek 7 éves j szakaszokból álló ritmus keretében fejlődnek ki • 0‐7‐ig 0 7 ig fizikai test= flegmatikus • 7‐14‐ig éter test= szangvinikus • 14‐21‐ig asztrál test= kolerikus • 21‐28‐ig 21 28 i één test= t t melankólikus l kólik Gyermekantropológia és fejlődéstan A gyermekek individualitását a 4 p temperamentum: • Kolerikus • Szangvinikus S i ik • Melankolikus • Flegmatikus „keveredése” adja. Tanulásfogalom A tanulás a „testek” kifejlődése során történik: 1. Utánzás 2. Követés 3. Tényszerű gondolkodás 4 Az ‘Én’ 4. Én segítségével történő önnevelés útján Nevelésfogalom A mindenkori magasabb rendű

„lényegi rész” y rendűre, a cél és a hatása az alacsonyabb temperamentum figyelembevétele, ezek harmonizálása. harmonizálása Tanár/nevelő A saját személyisége és a környezet alakítása p által hat, v.‐mint a temperamentumok művészi‐szuverén kezelés által: 1 Példakép 1. 2. Tekintély 3. Szakszerű oktatás 4 Szakképzés 4. S kké é id ideje j Tanterv • Alapelvek: Kultúrtörténeti fokozatok ,tanterv mint fejlesztési terv, koncentráció, összefüggő tanítás és tanulás az osztálytanító és a fő tárgyak epochális oktatása révén. • Felhasznált irodalom: Németh András András‐ Ehrenhard Skiera Reformpedagógia és az iskola reformja • Készítették: Magyari Ilona László Dóra