Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Nagy Lászlóné - Az önkormányzatok gazdálkodása

Nyíregyházi Főiskola Gazdálkodási Szak Az önkormányzatok gazdálkodása Házi dolgozat Záhony, 2003. december 23 Készítette: Nagy Lászlóné Levelező II.évf „C”csop Tartalomjegyzék 1. Az önkormányzatok és az állami területi beosztás 2 A települési önkormányzatok jellemzői és feladatai.2 A megyei önkormányzatok feladatai.3 2. Az önkormányzat gazdálkodása4 2.1 Az önkormányzat vagyona4 2.2 Az önkormányzat költségvetése4 3. Az önkormányzat szerepe a központi költségvetésben5 4. A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulása6 5. A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása12 6. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok16 7. A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások19 8. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat gazdálkodása20 8.1 A vagyon szerkezete21 8.2 A megyei önkormányzat pénzügyi,

gazdasági helyzete 1999-2002-ben22 9. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának jövőbeni feladatai23 Felhasznált irodalom24 1. Az önkormányzatok és az állami területi beosztás A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A főváros és a városok kerületekre oszthatók A községek, a városok és a főváros alkotják a településeket. Budapest főváros kerületekre (23) tagozódik. A településekből álló megye területi egységnek tekintendő Az állami területbeosztásnak azért van különös jelentősége, mert az önkormányzati testületeket döntően a települési és területi egységekhez igazodva hozzák létre. Ennek megfelelően önkormányzati testület működik a fővárosban, a községekben (2902), a városokban (205), megyei jogú városokban (22), a főváros kerületeiben (23), illetőleg a megyékben (19). Összesen tehát Magyarországon a helyi önkormányzatok száma 3172 (2002

decemberi állapot). A helyi önkormányzatok két csoportra bonthatók: • települési önkormányzatok (községek, városok, megyei jogú városok, főváros és a fővárosi kerületek) • területi önkormányzatok (megyék) 1.1 A települési önkormányzatok jellemzői és feladatai A települési önkormányzat alapvető célja, hogy a feladatok végzésében törekedjék a lakosság bevonására, ösztönözze polgárai öntevékenységét, segítse elő a lakosság közösségi önszerveződését, kezdeményezze a civilszervezetekkel való együttműködést. A képviselőtestület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, hogy a lakóhely társadalmi, gazdasági, karitatív szervezetei, az öntevékeny állampolgári közösségek képviselői közül a képviselő-testület és bizottságai munkájába melyeket von be, üléseire melyeket hív meg tanácskozási joggal. • A 10000-nél kevesebb lakosú településen a képviselő-testület

létszáma 3-13 lehet, lakosságszám arányosan. • A 10000 és 70000 fő közötti lakosság esetén 17-27 közötti létszámú képviselő-testület jön létre, • majd minden további 10000 lakos után eggyel nő a megválasztott képviselők száma. A települési önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatnak saját vagyona, szervezete van, önállóan vállalhat kötelezettséget, meghatározott jogok illetik meg. A helyi önkormányzatok működését alapvetően meghatározza, hogy törvény (és csak törvény) állapíthat meg valamely helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört. Ezek a következők: • egészséges ivóvízellátásról való gondoskodás • óvodai, általános iskolai oktatásról és nevelésről gondoskodás • az egészségügyi és szociális alapellátás biztosítása • közvilágításról, a helyi közutak és köztemetők fenntartásáról való gondoskodás • a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogai

érvényesülésének biztosítása. Az önkormányzatok a kötelező feladatok mellett önként vállalt feladatokat is elláthatnak. Ide sorolhatók: • településfejlesztés, településrendezés, • a lakásállomány kezelése • az épített és természetes környezet védelme, • közreműködés a helyi energiaellátásban és a helyi foglalkoztatási problémák megoldásában, • a kulturális, tudományos és művészeti tevékenységek támogatása. 1.2 A megyei önkormányzat feladatai A megyei önkormányzat jogi személy, amelynek feladat- és hatáskörét a m egyei közgyűlés látja el. A megyei közgyűlés létszámát – a lakosságszám arányában – a törvény 40 és 80 fő között állapítja meg. A megyei képviselők választása közvetlen A megyei önkormányzat kötelező feladata és hatásköre: • ellátja azokat a törvényben előírt önkormányzati feladatokat, amelyek megoldására a települési önkormányzat nem

kötelezhető, • biztosítja az olyan körzeti (térségi) jellegű közszolgáltatást, amely a megye egészére vagy nagy részére kiterjed, • megszervezi azokat a körzeti jellegű közszolgáltatásokat, amelyek esetében a szolgáltatásokat igénybevevők többsége nem ott lakik, ahol a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye található. • gondoskodni köteles a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, • az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, • a természet és a társadalom megyében lévő muzeális értékeinek, valamint történeti iratoknak a gyűjtéséről és őrzéséről, • megyei könyvtári szolgáltatásokról, • a gyermek és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. 2. 2.1 Az önkormányzatok gazdálkodása Az önkormányzatok vagyona Az önkor mányzat – közszolgáltatási feladatai megvalósításához – vagyonnal és költségvetési bevételekkel

rendelkezik. A helyi önkormányzat vagyona az önkormányzati vagyonból és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. Az önkormányzati tulajdont alkotó legfontosabb vagyontárgyak: • közutak és műtárgyak (pl.: járdák, hidak, buszvárók), közparkok, játszóterek, közterek, kötéri műalkotások, köztemetők, • oktatási és kulturális intézmények (óvodák, általános iskolák, középiskolák, könyvtárak, művelődési intézmények), • egészségügyi és szociális intézmények (körzeti orvosi rendelők, szakorvosi rendelők, bölcsődék, szociális otthonok), • egyéb intézmények (illetékhivatal, oktatási továbbképző intézetek), • sportlétesítmények, középületek, • állami-, önkormányzati bérlakások. Az önkormányzati vagyon másik része a vállalkozói vagyon, amely lehetővé teszi az önkormányzat számára a vállalkozást. Az ide tartozó vagyontárgyakat, vagy azok egy részét az önkormányzat

elidegenítheti, megterhelheti, vállalkozásba viheti, illetőleg más célra hasznosíthatja. A helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. 2.2 Az önkormányzat költségvetése Az önkormányzat költségvetése a kötelező és a vállalt feladatok ellátását biztosító pénzalap, amely az adott évre várható bevételeket és kiadásokat tartalmazza. Az önkormányzat bevételei lehetnek: • saját bevételek (helyi adók: építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó, kommunális adó stb.), • átengedett központi adók (SZJA, gépjárműadó meghatározott hányada), • normatív költségvetési hozzájárulás (a helyi adók kiegészítése) • normatív állami hozzájárulások (az állam által meghatározott feladatok finanszírozása: oktatási és egészségügyi szolgáltatások támogatása) • cél-, címzett és kiegészítő állami

támogatások (nagy költségigényű, kiemelt fejlesztési és rekonstrukciós feladatok megvalósítására, pályázatok útján elnyerhető támogatások), • Társadalombiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök, hitel. 3. Az önkormányzatok szerepe a központi költségvetésben A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 2003. ÉVI MÉRLEGE Millió forintban 2003. évi előirányzat BEVÉTELEK GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI Társasági adó (pénzintézetek nélkül) Egyszerűsített vállalkozói adó Bányajáradék Vám és importbefizetések Játékadó Egyéb befizetések FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK Általános forgalmi adó Jövedéki és fogyasztási adó LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI Személyi jövedelemadó Adóbefizetések Illeték befizetések Összesen: 373 800,0 16 000,0 16 000,0 145 000,0 47 763,6 20 010,0 618 573,6 Összesen: 1 587 000,0 640 200,0 2 227 200,0 Összesen: 970 809,4 7 000,0 74 700,0 1 052 509,4 EGYÉB KÖZPONTOSÍTOTT BEVÉTELEK 58 760,0 KÖZPONTI

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI TÁMOGATÁSI CÉLPROGRAMOK SAJÁT BEVÉTELEI KÖZPONTI BERUHÁZÁSOK SAJÁT BEVÉTELEI 534 442,4 2 591,0 1 954,0 Összesen: KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI 538 987,4 26 000,0 5 600,0 ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI ÁLLAMI KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA MAGYAR NEMZETI BANK BEFIZETÉSE EGYÉB BEVÉTELEK ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK BEVÉTELI FŐÖSSZEG: A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA: Agrárgazdaság támogatása Piacra jutási támogatás Agrártermelési támogatás Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása 9 970,0 92 436,3 4 741 603,7 568 971,7 2003. évi előirányzat KIADÁSOK GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA Egyedi és normatív támogatás Egyéb támogatás 49 410,0 19 657,0 42 500,0 Együtt: Együtt: Összesen: 99 850,0 300,0 100 150,0 43 000,0 75 470,0

118 470,0 42 396,1 261 016,1 FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS LAKÁSTÁMOGATÁSOK GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB-ALAPOK KIADÁSAIHOZ TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK Családi támogatások Jövedelempótló és jövedelem kiegészítő szociális támogatások Különféle jogcímen adott térítések 104 000,0 81 571,2 265 670,1 Összesen: 433 000,0 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai Költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai Támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai Támogatási célprogramok saját bevétellel fedezett kiadásai Központi beruházások támogatással fedezett kiadásai Központi beruházások saját bevétellel fedezett kiadásai Együtt: Együtt: Együtt: Összesen: TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI

ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS MNB ELSZÁMOLÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁS EGYÉB KIADÁSOK ÁLTALÁNOS TARTALÉK CÉLTARTALÉKOK KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE: KIADÁSI FŐÖSSZEG: 290 500,0 119 100,0 23 400,0 1 847 748,7 534 442,4 2 382 191,1 166 651,9 2 591,0 169 242,9 75 922,5 1 954,0 77 876,5 2 629 310,5 2 658,9 726 365,4 2 448,4 2 202,7 725 559,1 12 141,0 27 100,0 11 400,0 16 482,0 9 650,0 5 310 575,4 A helyi önkormányzatok befizetéseiből 2003. évben 5,6 milliárd forint bevétel várható a központi költségvetésben. E befizetések a helyi önkormányzatok előző évi zárszámadásával, illetve a zárszámadási törvényben az Állami Számvevőszék megállapításaival kapcsolatban rögzített - a normatív állami hozzájárulások és támogatások tervezésével, valamint a központosított, s a cí mzett és céltámogatások elszámolásával összefüggésben -, jogtalanul igényelt és

felhasznált támogatások, valamint azok kamatainak visszafizetéséből származnak. Itt szerepel a helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik vállalkozási tevékenységéből származó eredmény elszámolása során - figyelemmel az alaptevékenység ellátásához felhasznált részre - keletkezett befizetési kötelezettségeiből származó bevétel is. Az ez évi költségvetési bevételek 20,5 %-át várják a magánszemélyek jövedelemadójából, míg a helyi önkormányzatok befizetéseit csupán az állami bevételek 0,12 %-ára tervezték. A központi kiadásokból viszont a helyi önkormányzatok 13,68 % -ban részesednek. 4. A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai 1. Községek általános feladatai Fajlagos összeg: 15 000 forint/lakos, de legalább 1 000 000 forint, és legfeljebb 3 000 000 forint községenként, azonban ahol a lakosságszám nem éri el az 500 főt, ott községenként legfeljebb 5 000 000 forint. Legalább 2 000 000

forint hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben közigazgatási feladatait egész évben körjegyzőség formájában látja el. 2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok Fajlagos összeg: 2261 forint/lakos A hozzájárulás a települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a településüzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz a lakosságszám szerint illeti meg. 3. Körjegyzőség működésével kapcsolatos feladatok a) Alap-hozzájárulás Fajlagos összeg: 296 152 forint/körjegyzőség/hónap b) Ösztönző hozzájárulás Az alap-hozzájáruláson túl illeti meg: ba) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt, Fajlagos összeg: 262 912 forint/hónap bb) a három vagy négy községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes

lakosságszáma nem éri el az 1000 főt, Fajlagos összeg: 204 487 forint/hónap bc) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt, illetve az öt vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó együttes lakosságszám nem éri el az 1000 főt, Fajlagos összeg: 408 975 forint/hónap bd) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után. Fajlagos összeg: 146 062 forint/hónap Az ösztönző hozzájárulás egy jogcímen, a lakosságszám szerint vehető igénybe. 4. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok Fajlagos összeg: 3862 forint/külterületi lakos A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatokat a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és

Választási Hivatal által számított 2002. augusztusi állapotra az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma szerint illeti meg. 5. Körzeti igazgatási feladatok a) Fajlagos összeg: b) Fajlagos összeg: c) Fajlagos összeg: d) Fajlagos összeg: 6 837 090 forint/körzetközpont 510 forint, az egyes okmányirodák 2001. október 1-2002 szeptember 30. közötti egyévi ügyiratszáma után, de legalább a munkaállomások 2002. október 31-ei száma szorozva 1 500 000 forinttal 420 forint/lakos 124 forint/lakos 4. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok Fajlagos összeg: 3862 forint/külterületi lakos A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatokat a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal által számított 2002. augusztusi állapotra az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma szerint illeti meg. 5. Körzeti

igazgatási feladatok a) Fajlagos összeg: b) Fajlagos összeg: c) Fajlagos összeg: d) Fajlagos összeg: 6 837 090 forint/körzetközpont 510 forint, az egyes okmányirodák 2001. október 1-2002 szeptember 30. közötti egyévi ügyiratszáma után, de legalább a munkaállomások 2002. október 31-ei száma szorozva 1 500 000 forinttal 420 forint/lakos 124 forint/lakos 6. Megyei, fővárosi igazgatási és sportfeladatok Fajlagos összeg: 250 forint/lakos A hozzájárulás a megyei, fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport-, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz a lakosságszám szerint illeti meg. 7. Üdülőhelyi feladatok Fajlagos összeg: 2 forint/idegenforgalmi adóforint A hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 forint. Késedelmi pótlék, bírság, illetve üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem

igényelhető a hozzájárulás. 8. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok kiadásaihoz történő hozzájárulás Fajlagos összeg: 3400 forint/lakos A hozzájárulás a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló - 2003. január 1-jétől hatályos kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatait a lakosságszám szerint illeti meg A fajlagos összeg 50%-a illeti meg azon önkormányzatokat, melyek 2003. évben a kormányrendeletben már nem szerepelnek, de 2002. évben jogosultak voltak ezen hozzájárulásra 9. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások Fajlagos összeg: 3300-15 000 forint/lakos A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön

jogszabály alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez, valamint a közcélú munka szervezésének igazgatási feladataihoz kapcsolódik A települési önkormányzatokat ez az összeg a lakosságszám alapján a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg. A mutatószám kialakításában: - 30%-os súllyal a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőknek a 2002. március, június és szeptember havi létszámadatokból számított átlagának, - 20%-os súllyal a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozók számának, - 30%-os súllyal a rendszeres szociális segélyben részesülőknek a települési önkormányzatok visszaigénylése alapján nyilvántartott, valamint a közcélú foglalkoztatásban részt vevőknek a

2002. március, június és szeptember havi együttes létszámadataiból számított átlagának, - 20%-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának a 2001. évi adóbevallások összesítése alapján számított lakosságszámon belüli részaránya szerepel. 10. A lakáshoz jutás feladatai Fajlagos összeg: 1100-2100 forint/lakos, de legalább 200 000 forint/település A hozzájárulás a t elepülési önkormányzatokat az á llampolgárok lakáshoz jutásának támogatásához lakosságszámuk alapján, a t elepülések szociális és lakásellátottsági, valamint lakás-közművesítettségi jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg. A mutatószám kialakításában szerepelnek: - 15%-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozóknak, - 30%-os súllyal a regisztrált munkanélküliek - 2001. november, és 2002 február, május és augusztus havi létszámadatokból számított -

átlagának, - 10%-os súllyal a 2000. és 2001 évi polgári házasságkötéseknek, - 5%-os súllyal a 2002. január 1-jén meglévő lakószobáknak, és - 40%-os súllyal a csatornahálózatba be nem kapcsolt lakásoknak a lakosságszámhoz viszonyított aránya. 11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok a) Alap-hozzájárulás Fajlagos összeg: 1300 forint/lakos Az alap-hozzájárulás a t elepülési önkormányzatoknak az S zt.-ben, valamint a Gyvt-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik. b) Kiegészítő hozzájárulások bb) Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás működtetése Fajlagos összeg: 2 000 000 forint/szolgálat bc) Gondozási központ működtetése Fajlagos összeg: bca) 3 001 000 forint a 3000 főnél kisebb lakosságszámú települések esetén, bcb) 4 001 700 forint a 3000 és 5000 fő

közötti lakosságszámú települések esetén. 12. Gyermekvédelmi szakellátás a) Otthont nyújtó ellátás Fajlagos összeg: 794 000 forint/ellátott A hozzájárulás a G yvt. alapján szervezett otthont nyújtó ellátásokhoz kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett (a továbbiakban együtt: otthont nyújtó ellátás), illetve intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-17 éves korúak után, akik - nevelőszülőnél, - gyermekotthonban, - kollégiumban, externátusban, - többcélú közoktatási intézményben (gyógypedagógiai nevelést és oktatást biztosító intézmény, diákotthon), - fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában, - lakóotthonban, - kórházban és egyéb egészségügyi intézményben, - albérletben és egyéb helyen elhelyezettek. b)

Speciális (gyermekotthoni) ellátás Fajlagos összeg: 952 600 forint/ellátott A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-17 éves gyermekek után illeti meg, akik a Gyvt. alapján az otthont nyújtó ellátás keretében speciális gyermekotthoni ellátásban részesülnek, illetve akiket a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye speciális szükségletűnek minősített. A b) pont alatti hozzájárulás igénybevétele esetén az a), c) pont alatti hozzájárulás nem jár. c) Utógondozói ellátás Fajlagos összeg: 720 000 forint/ellátott A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a 18-24 éves korú, az a), b) pont szerinti gondozásban korábban már részesült fiatal felnőtt után illeti meg, amennyiben számára a gyámhivatal a Gyvt. alapján utógondozói ellátást rendel el. Amennyiben

a fiatal felnőtt az ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot vagy polgári szolgálatot teljesít, a hozzájárulás összegének 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ennek időarányos része) vehető igénybe. d) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése Fajlagos összeg: 69 000 forint/ellátott 14. Nappali szociális intézményi ellátás a) Időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali ellátása Fajlagos összeg: 176 000 forint/ellátott A hozzájárulást azok a h elyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az S zt.-ben szabályozott módon időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali

melegedőt igénybevevőket. b) Fogyatékos személyek nappali ellátása Fajlagos összeg: 442 000 forint/ellátott A hozzájárulást azok a h elyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az S zt.-ben szabályozott módon fogyatékosok nappali intézményét tartanak fenn. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók. 15. Hajléktalanok átmeneti intézményei Fajlagos összeg: 399 500 forint/férőhely A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz. 16.

Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása Fajlagos összeg: 770 000 forint/ellátott A hozzájárulás a p szichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg a helyi önkormányzatot. 17. Gyermekek napközbeni ellátása a) Bölcsődei ellátás Fajlagos összeg: 361 000 forint/ellátott A hozzájárulás a G yvt. alapján szervezett, a h elyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott gyermekek után vehető igénybe. 18. Szociális és gyermekjóléti intézményi módszertani feladatok a) Családsegítő szolgálat módszertani feladatai Fajlagos összeg: 6 000 000 forint/szolgálat A hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely az Szt. 88/A § (1) bekezdése alapján a szociális és családügyi miniszter által a

módszertani feladatok ellátására kijelölt olyan családsegítő szolgálatot tart fenn, amely gondoskodik a módszertani feladatoknak a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. 19. Óvodai nevelés Fajlagos összeg: 182 000 forint/gyermek A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben óvodai nevelésben részesülő beleértve az óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon részt vevő - azon gyermekek után veheti igénybe, akik a 2002. illetve 2003 évben, a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikai létszámmérés (október 1.) időpontjáig a harmadik életévüket betöltik 20. Iskolai oktatás a) Iskolai oktatás az 1-4. évfolyamon Fajlagos összeg: 187 000 forint/tanuló A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola 1-4. évfolyamára járó tanulók után, a

Kt.-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz. b) Iskolai oktatás az 5-8. évfolyamon Fajlagos összeg: 194 000 forint/tanuló A hozzájárulást a h elyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola és a n yolc évfolyamos gimnázium 5-8., a hat évfolyamos gimnázium 7-8 évfolyamára járó tanulók után a Kt-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz. c) Iskolai oktatás a 9-13. évfolyamokon Fajlagos összeg: 240 000 forint/tanuló A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott gimnázium és szakközépiskola 912., valamint a szakiskola 9-10 évfolyamára járó tanulók

utáni oktatáshoz 21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás a) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás Fajlagos összeg: 430 000 forint/gyermek, tanuló A hozzájárulást a h elyi önkormányzat az ál tala fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló - beleértve a második és további szakképzésben részt vevő tanulót - után veheti igénybe. Függetlenül attól jár ez a hozzájárulás, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a t öbbi gyermekkel, tanulóval együtt vagy a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott csoportban, osztályban, tagozatban, óvodában, iskolában a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve biztosítják a nevelést, oktatást. b) Korai fejlesztés, gondozás Fajlagos összeg: 225 000 forint/gyermek 23. Bentlakásos

közoktatási intézményi ellátás a) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás Fajlagos összeg: 330 000 forint/tanuló aa) A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után veheti igénybe b) Fogyatékos gyermekek, tanulók kollégiumi ellátása Fajlagos összeg: 670 000 forint/gyermek, tanuló A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott diákotthonba, kollégiumba a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján felvett fogyatékos tanulók után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy külön erre a célra létrehozott intézményben, illetve a többi tanulóval együtt szervezik-e meg az ellátást. A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy

közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben - bölcsőde, fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, gyermekotthon - szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermek után veheti igénybe. 24. Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz a) Általános iskolai napközi foglalkozás Fajlagos összeg: 20 000 forint/tanuló A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán, a h at évfolyamos gimnázium 7-8 évfolyamán nappali rendszerű oktatáshoz kapcsolódóan időkeretekben szervezett napközis vagy tanulószobai foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe. b) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás Fajlagos összeg: 44 000 forint/gyermek, tanuló c) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi étkeztetés Fajlagos összeg: 20 000 forint/gyermek,

tanuló A kiegészítő hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után igényelhető, akik számára a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít, de nem jogosultak a G yvt. 148 § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre. d) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása Fajlagos összeg: 22 500 forint/gyermek, tanuló A kiegészítő hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a lakóhelye, ennek hiányában nem a tartózkodási helye szerint óvodába járó, illetve az általános iskola 1-8. évfolyamára, a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8 évfolyamára járó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók ellátásához veheti igénybe. 25. Helyi közművelődési és

közgyűjteményi feladatok Fajlagos összeg: 1114 forint/lakos A hozzájárulás a lakosságszám szerint illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a n yilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához. 26. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok Fajlagos összeg: 94 450 950 forint/megye, főváros 373 forint/lakos A hozzájárulás a megye/főváros lakosságszáma szerint illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és közművelődést szolgáló feladatok ellátásához. 5. A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2001. évre bevallott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a

továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott (a továbbiakban: településre kimutatott) személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg az A) és B) pontban meghatározott szabályok szerint. Az A)-B) pontban foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve az e törvény 15. § ( 2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni. Előirányzat: 405 100,0 millió forint A) A települési önkormányzatot megilleti a településre kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a. A 2002 é vben szétvált önkormányzatoknál - eltérő megállapodás hiányában - a szétválás előtti közigazgatási területre kimutatott személyi jövedelemadót a 2001. január 1-jei lakosságszám arányában kell megosztani. Előirányzat: 101 275,0 millió forint B) A helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 30%-a illeti meg az I-III. pont szerint I. E törvény 3 és 8 számú melléklete egyes jogcímeiben az átengedett személyi

jövedelemadó-hányad Előirányzat: 201 017,3 millió forint - A 3. számú melléklet 1-10 és 25-26 jogcímének, valamint a 8 számú melléklet III és IV jogcímének forrása 100,00%-ban az átengedett személyi jövedelemadó: - 3. számú melléklet 1. jogcím 2. jogcím 3. jogcím 4. jogcím 5. jogcím 6. jogcím 7. jogcím 8. jogcím 9. jogcím 10. jogcím 25. jogcím 26. jogcím 9 512,1 millió forint, 23 219,3 millió forint, 4 002,3 millió forint, 1 149,8 millió forint, 10 952,1 millió forint, 2 567,4 millió forint, 6 010,0 millió forint, 6 441,8 millió forint, 57 018,1 millió forint, 14 236,9 millió forint, 11 440,2 millió forint, 5 719,5 millió forint, - 8. számú melléklet III. jogcím IV. jogcím 27 099,5 millió forint, 163,7 millió forint, - A 3. számú melléklet 12-18 jogcímének forrása 23,64%-ban az átengedett személyi jövedelemadó: - 3. számú melléklet 12. jogcím 13. jogcím 14. jogcím 15. jogcím 16. jogcím 17. jogcím

18. jogcím 4 190,5 millió forint, 5 496,8 millió forint, 1 732,3 millió forint, 291,8 millió forint, 3 959,4 millió forint, 1 427,7 millió forint, 82,6 millió forint. A 3. számú melléklet 11 jogcímének forrása 22,19%-ban az átengedett személyi jövedelemadó: - 3. számú melléklet 11. jogcím 4 303,5 millió forint. II. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése Előirányzat: 23 307,3 millió forint Ebből minden megyei önkormányzatot megillet: a) egységesen b) a megye 2002. január 1-jei lakosságszáma után c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 660 millió forint, 710 forint/fő, 23 590 forint/ellátott. A c) pontban az ellátottak számbavételénél az e törvény 3. számú mellékletének 12 a)-c), 13., 14, 16, 17 s zámú jogcíméhez kapcsolódó ellátott, a 15 s zámú jogcímhez kapcsolódó férőhely, a 19-24. számú jogcímhez kapcsolódó ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul

venni. A B) I. és a B) II c) pont szerinti személyi jövedelemadó összege az e törvény 3 és 8 számú mellékletének idekapcsolódó normatív támogatásait és hozzájárulásait megalapozó mutatószámok alakulását követi. III. A települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérsékelése Előirányzat: 79 500,4 millió forint 1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél az A) pont szerinti személyi jövedelemadó-bevétel és a 2. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség - a 2001 j anuár 1-jei lakosságszámra - együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül. Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 3. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg a 4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül Az önkormányzat

közigazgatási státusát a 2002. október 21-ei állapotnak megfelelően kell alapul venni. A 2002. évben szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket a 2001 január 1-jei lakosságszám arányában kell figyelembe venni. 2. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 2003 évi iparűzési adóerő-képességét az alábbiak szerint kell meghatározni: 2.1 Számított adóerő-képesség: Ae = (Ta x 1,2 + L x Ea) x 0,012 ahol Ae = számított iparűzési adóerő-képesség Ta = a 2 001. évi társasági adó-bevallásokból az APEH által telephelyenkénti adatokból településenként kimutatott iparűzési adóalap L = település 2001. január 1-jei lakosságszáma Ea = az Szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparűzési adóalap 1 lakosra jutó összege településnépesség szerint képzett csoportonként község 500 főig község 501-2000 főig község 2000 fő felett város 10 000 főig

város 10 001-100 000 főig város 100 000 fő felett főváros (kerületekkel együtt) 10 000 forint/fő 14 000 forint/fő 25 000 forint/fő 35 000 forint/fő 50 000 forint/fő 63 000 forint/fő 65 000 forint/fő 2.2 Az 1 pontban figyelembe veendő iparűzési adóerő-képesség: 2.21 Nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 2003 évre valorizált - vagyis a 2001 évi önkormányzati beszámolóban szereplő és 20%-kal megnövelt - iparűzési adó-bevétel összegének 60%-ánál, illetve nem lehet több annak 100%-ánál. Az előzőek szerint számított valorizált iparűzési adó-bevételt a helyi önkormányzat a 15. § (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során abban az esetben csökkentheti, ha 2002. október 1-jén rendelkezett hatályos iparűzésiadó-rendelettel. Amennyiben a ténylegesen befolyt hátralékváltozással korrigált - iparűzési adó eltér az önkormányzat által csökkentettől, ennek a kiegészítésre, illetve az elvonásra gyakorolt

hatásával az önkormányzatnak az Áht. 64 § (7) bekezdésében foglaltak keretében 2003. évre el kell számolnia A jogtalanul igénybe vett összeget a költségvetési évben érvényes átlagos jegybanki alapkamat másfélszeresével megnövelve kell a központi költségvetés részére visszafizetni. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabály szerinti határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. A határidőt követő 90 napon az Államháztartási Hivatal azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és az Áht. 63 § ( 7) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Az év végi elszámolás során az önkormányzatot megilleti az az összeg, amely a ténylegesen befolyt - hátralékváltozással korrigált - és az általa

csökkentett iparűzési adó különbözetének a kiegészítésre, illetve az elvonásra gyakorolt hatásából származik. 2.22 Megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 2.21 szerinti adóerő-képességének a l egalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával számított átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 2001. évi adóbevétele, vagy volt ugyan bevétele, de ugyanez év január 1-jén nem volt hatályos iparűzési adó-rendelete, és a számított iparűzési adóerő-képessége ennél az átlagnál magasabb. 2.23 Azonos az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó a 2.21 és a 222 szerint legalacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatok egytizedének átlagos adóerő-képessége felével, ha az adott önkormányzat 2.21 és 222 szerinti adóerőképessége ennél alacsonyabb

lenne 3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár forintban: a) község 500 főig b) község 501-2000 főig c) község 2000 fő felett d) város 10 000 főig e) város 10 000 fő felett f) megyei jogú város g) főváros (kerületekkel együtt) 22 212 24 100 25 000 28 501 31 500 35 500 31 285 Az a)-e) pontban szereplő nem kötelező térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár a I I. c) pont szerinti fajlagos összeg és e törvény 3 számú melléklet 13., 15, 16, 21 c) d) e), 21 b) c), 22, 23 pont szerinti ellátottak/férőhely együttes száma szorzatának a település 2001. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nő. 4. A 3 pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása 2003-ban: A 3. pontban szereplő értékhatár %-ában sávonként Sávonként a levonásra kerülő egy főre jutó összeg %-ban forint/fő %-ban

forint/fő 1. 100-125 125-150 150-175 175-200 200 felett Levonandó összesen: 2. 3. 0 25 45 75 90 - 4. - A normatív hozzájárulásból levonásra kerülő összeg 4. oszlop összesen x a település 2001. január 1-jei lakosságszáma forintban 5. - A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat is - a kötelezően ellátandó feladatai után e törvény 3. számú melléklet 1., 2, 4, 5, 7-11, 14, 17, 19, 20 a) b), 21 a), 24 a)-c), db), e)-g), 25, 26 pontja alapján megillető normatív hozzájárulás összegének 80%-a. Községi önkormányzatoknál a levonandó összeg felső határába nem számít bele az intézményfenntartó települést megillető 24. e) és f) jogcímen, valamint a 24 e) jogcímhez kapcsolódó mutatószám alapján járó 19. és 20 a) b) jogcím szerinti normatív hozzájárulás Ezen központi költségvetési kapcsolatokból származó források év végi

alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatását az Áht. 64 § (7) bekezdése szerinti elszámolás során érvényesíteni kell. Az elszámolás során a v églegezett beszámítási összeg 25%-a, de legfeljebb az önkormányzat által - saját forrásaiból - 2003-ban beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető. A saját forrásba az államháztartás alrendszereiből származó átvett pénzeszköz nem számítható be. 6. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok Sorszám Millió forintban Cél Igénybevétel feltételei Előirányzat 2003. 1. Lakossági közműfejlesztés támogatása A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V 21) Korm rendelet szerint igényelhető. 1 600,0 2. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb

szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. 5 600,0 Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is. 3. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. 210,0 4. Határátkelőhelyek Támogatásban részesül - a Határőrség Országos fenntartásának támogatása Parancsnoksága

által kimutatott 2002. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján - minden közúti határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzat. A támogatás egyösszegű átutalásáról a Belügyminisztérium tárgyév március 15-éig intézkedik. 100,0 5. Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása Támogatásra jogosultak a helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a települési kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat). A támogatás éves összege 680 ezer forint/kisebbségi önkormányzat. A támogatás a helyi kisebbségi önkormányzatok működését szolgálja. 6. Gyermek- és ifjúsági feladatok Igényelhetik a helyi önkormányzatok az ifjúsági referensi hálózat bővítésére, gyermek és/vagy ifjúsági önkormányzat, települési szintű korosztályi képviseleti testület létrehozására, működtetésére, valamint a helyi

önkormányzatok gyermek- és ifjúsági feladatellátását segítő, szolgáltató intézményrendszer kialakítására 170,0 7. Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához Igényelhetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a nemzetiségi nyelvű és nemzetiségi kétnyelvű (beleértve a romani és beás nyelvet is) nevelésioktatási feladatokat ellátó óvoda és iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, illetve az egyes kisebbségi vegyes bizottságok által elfogadott és a Kormány határozatával megerősített ajánlásoknak megfelelően biztosítani. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről az Oktatási Minisztérium - a Belügyminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatallal egyeztetett - tájékoztatót jelentet meg tárgyév március

31-éig. 340,0 8. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési 630,0 1263,5 érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 13/2002. (IV 13.) NKÖM rendelet határozza meg 9. Helyi önkormányzatok hivatásos zenekari és énekkari támogatása Igényelhetik a helyi önkormányzatok, ha hivatásos zenekart és/vagy énekkart tartanak fenn, illetve abban az esetben, ha olyan hivatásos zenekart vagy énekkart támogatnak, amellyel a zene-, illetve az énekkar működtetésére a helyi önkormányzat a tárgyévet megelőző év szeptember 1-jéig hosszú távú - legalább 5 éves -

közszolgáltatási szerződést kötött. A helyi önkormányzatokat a támogatási keretből 865 millió forint működési kiadásokra, 125 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg. 990,0 10. Hozzájárulás a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadásokhoz A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése folytán felszabaduló létszám miatti, 2002. szeptember 30 napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó kötelezettségei teljesítéséhez. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérők esetében a kisebb összegű kötelezettségvállalással járó munkaviszony megszüntetési forma (felmentés vagy korengedményes nyugdíjazás) támogatható. 500,0 11. Hozzájárulás a könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok számára A központi

költségvetés hozzájárulást biztosít az a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 92/A. § (1) és (2) bekezdése szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok feladataihoz. Az előirányzat valamennyi könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatot egységesen illeti meg 120,0 12. Települési hulladék Igényelhetik azok a települési önkormányzatok, közszolgáltatás amelyek a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi fejlesztéseinek támogatása XLIII. törvény alapján települési hulladékkezelési feladatokat látnak el 13. Belső ellenőrzési társulások támogatása A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatok belső ellenőrzési feladatai ellátásához. A támogatás feltétele, hogy a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok száma meghaladja a 10-et, és a helyi önkormányzatok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek száma, beleértve a

polgármesteri hivatalokat és a körjegyzőségeket is - a 3500 fő lakosság szám feletti települési, valamint megyei önkormányzatok költségvetési szervei nélkül eléri a 30-at 100,0 14. "ART" mozihálózat fejlesztésének támogatása Támogatásban azon "art" mozit fenntartó, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő "art" mozit támogató helyi önkormányzatok részesülhetnek, amelyek vállalják, hogy a támogatással kialakítják, illetve javítják e filmszínházak műszaki, technikai, kényelmi feltételeit. 500,0 15. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak Igényelhetik a települési önkormányzatok azon magánszemély tulajdonosok támogatására, akiknek a martinsalakból épült - építési engedéllyel rendelkező lakott lakóépülete a 2002. január 15-éig benyújtott 1 385,0 2 000,0 kártalanítása kérelme és a szakértői vélemény szerint

helyreállításra, újjáépítésre szorul 16. Helyi önkormányzatok állat- és növénykerti, vadasparki támogatása Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok, ha állat- és növénykertet, vadasparkot tartanak fenn, vagy abban az esetben, ha a fentiek működtetésére a tárgyévben hosszú távú - legalább 3-5 éves közszolgáltatási szerződést kötnek. A helyi önkormányzatokat - kivéve a Fővárosi Önkormányzatot - 50 millió forint támogatás a működési kiadásokra illeti meg az önkormányzati hozzájárulás arányában. A támogatás igénybevételének feltételeit a nemzeti kulturális örökség minisztere a tárgyév február 15-éig rendeletben szabályozza. 360 millió forint az állat- és növénykertek, vadasparkok működési, felújítási és beruházási feladatainak pályázati úton történő támogatására szolgál 410,0 17. Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójának támogatása A Fővárosi Állat- és

Növénykert rekonstrukciójához támogatás illeti meg a Fővárosi Önkormányzatot. 300,0 18. Kiegészítő támogatás a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz Kiegészítő támogatás illeti meg a helyi önkormányzatot bér- és a kapcsolódó kiadási kötelezettségeihez, ha a 2003. évi forrásainak növekménye nem nyújt fedezetet a közalkalmazottak átlagosan 50%-os 2002. szeptember 1-jei béremeléséből, a köztisztviselők 2001. július 1-jei illetmény-előmeneteli rendszere módosításából, a szociális ágazatban foglalkoztatottak 2001. évi munkahelyi pótlékemeléséből, valamint a közművelődési és kulturális területen foglalkoztatottak 2001. évi szakmai szorzó emeléséből következő, a vonatkozó felmérések szerinti 2003. évi - jubileumi jutalom nélkül számított - együttes kiadása 98%-ára. 3000,0 19. Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszély-elhárítási munkálatainak támogatása Támogatást

az önkormányzatok komplex vizsgálat és éves munkaterv alapján igényelhetnek, kizárólag közterület, önkormányzati, állami vagy egyházi tulajdonú intézmény védelme, illetve közvetlen életveszély elhárítása esetén. 795,0 7. A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások 1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása ELŐIRÁNYZAT: 11 500 millió forint A működési forráshiányból és az önkormányzati kötelező feladatok alacsony szintű ellátási képességéből eredően az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő helyi önkormányzatok támogatást igényelhetnek az alábbi feltételek szerint. E támogatást csak azok az önkormányzatok igényelhetik, amelyek a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a

kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31 előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok tárgyévben esedékes kamatai teljesítésére. 2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára. ELŐIRÁNYZAT: 300 millió forint 3. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása ELŐIRÁNYZAT: 1200 millió forint Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek működőképessége az 1. és 2 pont alapján igénybe vehető támogatások mellett nem biztosítható, a belügyminiszter visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz is köthet. A belügyminiszter az előirányzat felhasználásáról az Országgyűlés Önkormányzati Bizottságát a

tárgyévet követő év február 28-áig tájékoztatja. 7.1 Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához 1. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés FAJLAGOS ÖSSZEG: 14 500 forint/pedagógus 4. Tanulók tankönyvvásárlása a) Általános támogatás a tanulói tankönyvvásárláshoz FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 400 forint/tanuló b) Kiegészítő támogatás az ingyenes tankönyvellátáshoz FAJLAGOS ÖSSZEG: 5 600 forint/tanuló 5. Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 200 forint/tanuló 6. A fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége ELŐIRÁNYZAT: 2 000,0 millió forint 7. Szakmai fejlesztési feladatok ELŐIRÁNYZAT: 4 000,0 millió forint 8. Pedagógiai szakszolgálat FAJLAGOS ÖSSZEG: 635 000 forint/közalkalmazott 8. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat gazdálkodása 8.1 A vagyon szerkezete Az önkormányzat 21 milliárd Ft-ot meghaladó könyv szerinti bruttó értékű

vagyonából 11 milliárd az ingatlanok értéke, melynek 97 % -a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon. A vállalkozói vagyoni körben néhány bérbe adott és hasznosításon kívüli ingatlant leszámítva önkormányzati bérlakások, üdülőingatlanok, valamint termőföldek szerepelnek. Az önkormányzati vagyonon belül a társasági részesedéseknek (portfolióelemek) nincs számottevő súlyuk, és szerepük növekedésére a jövőben sem lehet számítani. A nagyobb befektetésnek számító Sóstófejlesztési Rt részvényeit, valamint a SZABINÉT Kht-ban lévő üzletrészét az önkormányzat értékesítette. Jelenleg említésre méltó befektetésnek az erdélyi SZABOHAR Kft-ben lévő üzletrész, és inkább politikai jelentőségű az Észak-Magyarországi Fejlesztési Rt-ben a részesedésünk. Az elmúlt négy év gazdálkodására elsősorban a kieső, illetve nem realizálható ingatlan értékesítési, felhalmozási bevételek alacsony összege

hatott kedvezőtlenül. A növekvő felhalmozási igények, a működő egészségügyi intézmények nagy értékű gép-műszer csere igénye a ci klus éveiben felerősítette a közép- és hosszú lejárati felhalmozási célhitelek tervezését és realizálását. Ezek: a tőke és kamattartozása 2012-ig történő visszafizetési kötelezettséggel 1.233 millió Ft-ra tehető Különösen növekvő tendenciát mutat a tőke és kamataiból eredő visszafizetési kötelezettség: 2003-ban 255 millió Ft; 2004-ben 299 millió Ft, 2005-ben 268 millió Ft. Címzett illetve céltámogatásból az elmúlt három évben az önkormányzati vagyon értéke 6 milliárd Ft-tal gyarapodott. (A Szatmár-Beregi Kórház, a Móricz Zsigmond Színház, a tarpai és a gácsályi ápoló-gondozó otthonok rekonstrukcióját, a Jósa András Kórház műtőrekonstrukcióját, a levéltár és a megyei tüdőgondozó-hálózat rekonstrukcióját végezték el) 8.2 A megyei önkormányzat

pénzügyi-gazdasági helyzetének alakulása 1999-2002 években A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1999-2002. évi bevételeinek alakulása Megnevezés 1999 2000 2001 2002 Összeg % Összeg % Összeg % Összeg % Intézményi saját bevétel 1251 6,9 1330 6,4 1508 6,7 1246 5,7 Önkorm-i saját bevétel 1452 7,9 3215 15,4 4220 18,8 2206 9,9 72 0,4 34 0,2 225 0,1 305 1,5 Önkorm.ktgvet támogatás 5447 29,6 4796 22,9 3861 18,2 4977 22,8 Átvett pénzeszköz működ.c 9503 51,6 10619 51,1 11945 53,1 12066 54,9 Átvett pénzeszk. felhalmc 96 0,5 248 1,2 57 0,1 273 1,2 Fejlesztési célú hitel 2 0 248 1,2 226 1 223 1 588 3,1 327 1,6 446 2 664 3 18411 100 20817 100 22488 100 21960 100 Felhalmozási bevétel Előző évi pénzmaradvány Összesen: Forrás: Sz-Sz-B Megye Önkormányzat Pü-i osztály 1999. évre a közgyűlés a költségvetési gazdálkodás kiemelt feladataként

fogalmazta meg az intézmények működőképességének megőrzését, a kötelező feladatok ellátásának biztosítását. Ennek érdekében a több mint 240 millió Ft-os forráshiány által is bizonyított hátrányos működési költségvetési helyzet bemutatásával ÖNHIKI-s kérelmet nyújtott be a megyei önkormányzat, amelyet közel 112 millió Ft-os támogatással ismertek el. 2000-ben a forráshiányos költségvetés miatt a közgyűlés 200 millió Ft összegű kedvező kamatozású, hosszú lejáratú hitel felvétele mellett döntött a Jósa András Kórház működőképességét meghaladó gép-műszer beszerzés és energiaracionalizálási pályázathoz szükséges saját erő biztosítása érdekében. Kedvező teljesítést jelentett megyénk számára is a fővárosi illetékbevételekből történő visszaosztás kiterjesztése. Ennek teljesítése nagymértékben befolyásolhatja a hiány költségvetési ellentételezését. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei Önkormányzat 1999-2002. évi kiadásainak alakulása 1999 2000 2001 2002 Összeg % Összeg % Összeg % Összeg % Működési kiadások 14935 82,8 17345 84,4 19426 88,9 20222 92,1 Felhalmozási kiad. 3095 17,2 3215 15,6 2408 11,1 1738 7,9 Összesen: 18030 100 20560 100 21834 100 21960 100 Forrás: Sz-Sz-B Megyei Önkorm. Pü-i osztály A megyei önkormányzat kötelező feladatait a demecseri gimnáziumnak a város részére történő átadása után 42 önálló költségvetési szerv látja el. Ezen intézményi kereteken belül a célszerűség és a racionális működtetés érdekében kisebb-nagyobb változások történtek a ciklus második felében. (Így pl: a nyírbátori gyermekvédelmi centrum kialakítása) Ezzel együtt az alapfeladatot ellátó intézmények működőképességének megőrzése determinálta a költségvetés 89,1 %-át 2001-ben, 2002-ben pedig 94,3 %-át. A megyei önkormányzat finanszírozásában

szereplő 39 intézmény kiadásaiban 2000. évi költségvetésben is 67 %-os részarányt képeztek a személyi juttatások és járulékaik. A 2002ben az intézményekben végrehajtott bérfejlesztések további 130 millió Ft-os többletköltséget jelentettek. Az elmúlt négy év gazdálkodására elsősorban a kieső, illetve nem realizálható ingatlan értékesítési, felhalmozási bevételek alacsony összege hatott kedvezőtlenül. A növekvő felhalmozási igények, a működő egészségügyi intézmények nagy értékű gép-műszer csere igénye a ciklus éveiben felerősítette a közép- és hosszú lejáratú felhalmozási célhitelek tervezését és realizálását. Ezek: a tőke és kamattartozás 2012-ig történő visszafizetési kötelezettséggel 1.233 millió Ft-ra tehető Különösen 2003-ban 255 millió Ff, 2004-ben 199 millió Ft, 2005-ben 268 millió Ft. 9. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának jövőbeni feladatai A következő évek feladata

a szétaprózott önkormányzati rendszer széles feladat- és hatáskörének áttekintése. Szükséges a feladatok és erőforrások egészséges koncentrálása, az ésszerűbb, erőforrásokat hatékonyabban felhasználó önkormányzati rendszer kialakítása érdekében. A Kormány programjában kiemelt hangsúlyt kap a közvetlenül választott regionális önkormányzatok középtávon történő létrehozása. A létrejövő regionális önkormányzatok fontos feladatot látnának el a nagytérségi lakossági ellátások, így az egészségügy, az oktatás terén éppen úgy, mint az infrastruktúra fejlesztésében. A központi kormányzat és a dekoncentrált szervek meghatározott fejlesztési feladatait átvennék; a k özvetlen területfejlesztési célt szolgáló források mellett a foglalkoztatás-politikai és az agrártámogatási pénzeszközök megfelelő része felett is rendelkeznének. Az önkormányzati, ezen belül a feladat- és hatásköri rendszer

átrendezése az Alkotmány és az önkormányzati törvény - széles politikai konszenzussal történő - módosítását feltételezi. Az új önkormányzati struktúrához igazodva tovább kell fejleszteni a több helyi forráson alapuló, feladatorientált önkormányzati forrásszabályozást. Cél: - a helyi döntésű bevételek (adók) súlyának emelése, az egységes ingatlanadó bevezetésével, az egyidejű adóharmonizáció elvégzésével, - az önkormányzatok részére átengedett központi adók arányának további növelése, - az önkormányzatok közötti jövedelemkülönbség mérséklés erősítése, az iparűzési adó konstrukciójának ennek érdekében történő átalakításával, - a jelenlegi szétaprózott feladatellátáshoz igazodó, bonyolult központi támogatási rendszer egyszerűsítése, a normatívák számának csökkentésével, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási rendszerének

átalakításával, normatív rendszerbe történő illesztésével. Az államháztartás pénzügyeinek reform folyamatába illeszkedően 2002-től az önkormányzatok állami támogatása igénylésének, felhasználásának és elszámolásának előzetes ellenőrzését a kincstári rendszer és területi szervei végzik. Tevékenységüket a további években kell kiterjeszteni valamennyi, az államháztartás más alrendszereiből a helyi önkormányzatokat megillető támogatásra. Felhasznált irodalom 1. 2. 3. 4. 2003. évi költségvetési törvény Közigazgatási alapismeretek (BM kiadó 1998) Pénzügyi ismeretek (BKEPI Bp. 2002) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzatának harmadik 4 éve (1999-2002) Kuknyó János 2002 5. Önkormányzati hírlevél 2003április