Gazdasági Ismeretek | Menedzsment » Gulyás László - Bevezetés a menedzseri gondolkodásba

1. A MEMÓRIA ÉS SAJÁTOSSÁGAI A pszichológusok háromféleképpen osztályozzák az emlékezetet. Az elsĞ felosztás az emlékezetet három szakaszra, a kódolásra, a tárolás és az elĞhívás szakaszára bontja. A második a rövid, illetve a hosszú idĞtartamra való tárolást szolgáló memóriatípusokat különbözteti meg. A harmadik a szerint tesz különbséget, hogy milyen információk (pl. tények vagy készségek) tárolására szolgáló emlékezetrĞl van szó AZ EMLÉKEZÉS HÁROM SZAKASZA PSZICHOLÓGIAI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS A legkisebb emlékezeti megnyilvánulás is három szakaszra osztható. 1. ábra Az emlékezés három szakasza ElĞször is elhelyezzük az információt valahogy a memóriában; vagyis ez a kódolás szakasza. Ennek során a bemenĞ fizikai jeleket (hanghullámokat) átalakítottuk, megfeleltetve egy kódnak, vagyis reprezentációnak, amelyet a memória elfogad, majd beemeltük ezt a reprezentációt a memóriába. Másodszor,

megĞriztük (tároltuk) a nevet; ez a tárolási szakasz. Harmadszor, visszanyertük az információt; ez az elĞhívás szakasza. (Például egy név megjegyzése, majd újbóli találkozáskori elĞhívása) BIOLÓGIAI ALAPOK Számos vizsgálat mutatja, hogy az emlékezés különbözĞ szakaszai az agy eltérĞ részeihez kötĞdnek. A legérdekesebb eredmény az, hogy a kódolás folyamán aktív agyi területek nagyobbrészt a bal féltekében vannak, míg az elĞhívás a jobb félteke területei aktiválódnak (SHALLICE és munkatársai, 1994; TULVING és munkatársai, 1994). RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA Még azokban az esetekben is, amikor az információt csak pár másodpercig kell megjegyeznünk, az emlékezés három szakasza PĬködik közre: a kódolás, a tárolás és az elĞhívás. KÓDOLÁS Ahhoz, hogy az információt a rövid távú memóriában kódoljuk, oda kell figyelnünk rá. Minthogy szelektíven figyelünk, rövid távú memóriánk csak azt fogja

tartalmazni, amit a figyelem már kiválasztott. Ez azt jelenti, hogy a bennünket érĞ hatások többsége egyáltalán be sem jut a rövid távú memóriába, és magától értetĞGĞen nem válik elérhetĞvé a késĞbbi elĞhívás számára sem. AKUSZTIKUS KÓDOLÁS. Amikor az információ a memóriába kerül, egy bizonyos kódba vagy reprezentációba íródik át  Amikor egy telefonszámot kikeresünk, és emlékezetünkben tartunk mindaddig, míg fel nem tárcsázzuk, vajon milyen formában reprezentáljuk a számjegyeket? Az ismételgetés különösen népszerĬ stratégia, ha az információ verbális tételekbĞl áll. Így egy telefonszám megjegyzésénél nagy valószínĬséggel, mint a számjegyek neveinek hangalakjait kódoljuk, és ezeket a hangokat mindaddig ismételgetjük magunkban, amíg fel nem tárcsázzuk. VIZUÁLIS KÓDOLÁS. Ha szükséges, verbális tételeket is fenntarthatunk vizuális reprezentációban Ámbár a kísérletek azt mutatják,

hogy használhatunk ugyan vizuális kódot verbális anyagon, ez a kód azonban gyakran hamar elhalványul.  Nézzük meg a következĞ címet: ÅHARMADIK utca 7915.µ Az errĞl kialakított vizuális kódot egy-két másodpercig fenntarthatjuk Ez a reprezentáció megĞrizhet olyan vizuális részleteket, mint az, hogy a cím csupa nagybetĬvel íródott. Néhány másodperc múlva azonban nem marad egyéb, mint a cím hangzása (akusztikus kód), de e kód már nem Ğriz információt a betĬk formájáról. Az akusztikus kód elĞnye leginkább verbális anyagokon aknázható ki. Amikor egy személynek nem verbális tételeket kell elraktároznia (mint például képeket), a vizuális kód fontosabbá válhat Ez a képesség fĞleg gyerekekben jelenik meg. Egy pillantást vetnek a képre, és amikor eltĬnt, még mindig a szemük elĞtt Ålátjákµ Percekig is fenn tudják tartani a képet. A RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA KÉT ELKÜLÖNÜLĝ RENDSZERE. Az, hogy akusztikus és

vizuális kódok egyaránt léteznek, néhány kutatót arra a következtetésre vezetett, hogy a rövid távú memória két különbözĞ tárból, más néven bufferbĞl áll. Az egyik akusztikus buffer, amely az információt akusztikus kódban Ğrzi egy rövid ideig, a másik a vizuális-téri buffer, amely vizuális vagy téri kódban tárol. TÁROLÁS KORLÁTOZOTT KAPACITÁS. A rövid távú memória kapacitása nagyon rövid. A határ átlagosan hét tétel, esetleg kettĞvel több vagy kevesebb (7±2). TÖMBÖSÍTÉS. A memória terjedelmét mérĞ eljárás arra serkenti a személyeket, hogy a megjegyezendĞ elemeket a hosszú távú memóriában Ğrzött információkhoz kapcsolják. Amikor az ilyen kapcsolatok lehetségesek, a memóriaterjedelmi feladat teljesítménye lényegesen megnĞhet  Tegyük fel, hogy a következĞ betĬsort látjuk: LETTELZÖVDÜSEYLÉVÍZS. Mivel memóriaterjedelmünk 7±2, valószínĬleg képtelenek lennénk az egészet megismételni,

mivel ez 20 betĬEĞl áll. Ha azonban tudomásunkra hozzák, hogy egy jól ismert kifejezés ez (SZÍVÉLYES ÜDVÖZLETTEL), könnyebb dolgunk van. Ezen ismeret birtokában 20-ról 2-re csökkenthetjük a rövid távú emlékezetben tartandó tételek számát. A betĬzhetĞségre vonatkozó ismeret a hosszú távú memóriából ered, ahol a szavakra vonatkozó ismereteket tároljuk. Ily módon a hosszú távú memóriát az új anyag nagyobb, jelentéssel bíró egységekre történĞ átkódolására használhatjuk, majd ezeket az egységeket tároljuk a rövid távú emlékezetben. Ezeket az egységeket tömböknek (chunk) nevezzük, és a rövid távú memória kapacitása a legpontosabban mint 7±2 tömb fejezhetĞ ki Az általános elv az, hogy a rövid távú emlékezet teljesítménye fokozható a betĬk és számok sorozatának olyan egységekre történĞ csoportosításával, amelyek megtalálhatók a hosszú távú memóriában (BOWER és SPRINGSTON, 1970). FELEJTÉS. A

felejtés elĞfordulhat azért, mert a tételek idĞvel elhalványulnak, vagy azért, mert azokat az új tételek kiszorítják Az információ egyszerĬen elhalványul. Egy tétel reprezentációját úgy képzelhetjük el, mint egy nyomot, mely másodpercek alatt elhalványul. A rövid távú memóriakapacitásunk kevesebb szót tud megtartani, amikor a szavakat kimondása hosszabb ideig tart. A felejtés másik fĞ oka a régebbi tételek újak általi kiszorítás. Minél több elemet próbálunk meg aktív állapotban tartani, annál kevesebb aktiváció jut mindegyikükre E/ėHÍVÁS Minél több tétel szerepel a rövid távú memóriában, annál lassabb a felidézés. A rövid távú memóriából történĞ elĞhívás olyan keresést igényel, amelyben az elemek egyenként képezik vizsgálat tárgyát. Ez a szeriális keverés feltételezhetĞen elemenkénti 40 ezred másodperc (0,0004 mp) sebességgel mĬködik, ami túl gyors ahhoz, hogy az emberek annak tudatában

legyenek (STERNBERG, 1966). ÅA bizottság hosszú levelet kapott a szerzĞWĞl.µ Szinte mindig a jelentést kódoljuk. Noha a verbális anyagok hosszú távú memóriában történĞ reprezentációja esetében a jelentés a meghatározó tényezĞ, néha egyéb szempontokat is kódolunk. Például verseket memorizálhatunk és szavalhatunk szóról szóra. Ennek során akusztikai kódot is használhatunk a hosszú távú emlékezetben  2. ábra Az elĘhívás mint keresési folyamat HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA Hosszú távú memóriáról akkor beszélünk, amikor az információk a mintegy néhány másodperces idĞtartamtól a csaknem élethoszszúságú idĞtartamig ĞrzĞdnek meg. A hosszú távú memóriánál is különbséget teszünk az emlékezet három szakasza ² kódolás, tárolás és elĞhívás ² között, de ezúttal két komplikációval kell számolnunk. A hosszú távú emlékezetnél fontos kölcsönhatások állnak fenn a kódolás és a felidézés

között. Gyakran nehéz megállapítani, vajon a felejtés a hosszú távú emlékezetben tárolt információ elvesztésébĞl vagy a felidézés hibájából fakad. KÓDOLÁS A JELENTÉS KÓDOLÁSA. Verbális anyagok esetében a hosszú távú emlékezet reprezentációja nem akusztikus, de nem is képi, hanem a tételek jelentésén alapszik (szemantikai kód).  Néhány perccel egy mondat elhangzása után a legtöbb, ami emlékezetünkben marad, a jelentése: ÅA szerzĞ hosszú levelet intézett a bizottsághoz.µ  Amikor telefonon hívnak, és a másik azt mondja: ÅHalló!µ, gyakran megismerjük a hangot. Ehhez kódolnunk kellett a másik személy hangját a hosszú távú emlékezetben. ÉRTELMES KAPCSOLAT KIALAKÍTÁSA. Gyakran a megjegyezendĞ tételek értelmesek, de a közöttük fennálló kapcsolat nem. Ezekben az esetekben az emlékezet a valós vagy mesterséges kapcsolatok kialakításával tökéletesíthetĞ.  Zenét tanulóknak meg kell jegyezniük,

hogy a keresztes dúrok nevei: ÅC, G, D, A, E, H, Fisz, Ciszµ. Noha a szimbólumok önmagukban értelmesek, sorrendjük önkényesnek tĬnik. Sok tanuló lefordítja a szimbólumokat egy mondatra: ÅCérna Géza Diót Árul, Ezért Helypénzt Fizet Ciszµ, és a mondat szavai közötti viszony tartja fenn az értelmes kapcsolatot a szimbólumok között. E/ėHÍVÁS A hosszú távú memóriából történĞ felejtés sok esetben nem anynyira az információ elvesztésének, mint inkább az információ hozzáférhetetlenségének eredménye. Egy tétel felidézése a hosszú távú memóriából ahhoz hasonló, mint amikor egy könyvet próbálunk megtalálni egy nagy könyvtárban. A könyv keresésének kudarca nem jelenti azt, hogy nincs ott; elĞfordulhat, hogy rossz helyen kerestük, vagy lehet, hogy egyszeUĬen helytelenül van beiktatva, és így elérhetetlen. AZ ELĝHÍVÁSI HIBÁK BIZONYÍTÉKAI. A mindennapi tapasztalat számos bizonyítékot nyújt az elĞhívási

hibákra. Mindenkivel elĞfordult, hogy nem képes felidézni egy tényt, emléket, és csak késĞbb jut az eszébe. Hányszor megtörtént, hogy nem tudunk a vizsgán felidézni egy nevet vagy évszámot, de a vizsga után eszünkbe jut A másik a Ånyelvemen vanµ jelenség, amelyben egy bizonyos szó vagy név gyötrĞ módon kívül esik a felidézhetĞség körén (BROWN és MCNEILL, 1966). Az elĞhívási hibákra még találóbb példa a hipnózis alatt álló személy olyan gyermekkori emlékének alkalmi felmerülése, melyet már rég elfelejtett. A látszólag elfelejtett emlékek nem vesztek el. Pusztán nehéz megkaparintani a megfelelĞ elĞhívási támpontot (valamint, ami segíthet felidézni egy emléket).  Tanulási lista Kutya, macska, ló, tehén, alma, narancs, körte, banán, szék, asztal, ágy, pamlag, kés, pisztoly, puska, bomba, pamut, gyapjú, selyem, mĬselyem, kék, piros, zöld, sárga, kés, kanál, villa, serpenyĞ, kalapács, fĬrész, szeg,

csavarhúzó, olaj, gáz, szén, fa, orvos, ügyvéd, tanár, fogorvos, foci, baseball, kosárlabda, tenisz, ing, zokni, nadrág, cipĞ. ElĞhívási támpontok állatok anyag IĬWĞanyag gyümölcs szín foglalkozás bútor edény sport fegyver szerszám ruhadarab Tehát minél több elĞhívási támpontokkal rendelkezünk, annál jobb az emlékezetünk. Ez az elv megmagyarázza, miért teljesítünk általában jobban felismerési, mint felidézési feladatban. Felismerési feladatban az a kérdés, hogy láttuk-e egy bizonyos tételt korábban (Kövecses Oszkárral is találkoztál a bulin?). Ezzel szemben felidézési feladatban minimális elĞhívási támpontok alapján kell beszámolni a bevésett tételekrĞl (Idézd fel mindazok nevét, akikkel a buliban találkoztál!µ). INTERFERENCIA. A felidézési hibákért felelĞs tényezĞk legfontosabbika az interferencia Ha különbözĞ tételeket azonos támponttal kapcsolunk össze, és megkíséreljük e

támponttal az egyik tételt (céltétel) felidézni, elĞfordulhat, hogy a másik tétel jut eszünkbe, vagyis interferál a céltétel elĞhívásával.  Ha barátunk, Ede elköltözik, és megtanuljuk új telefonszámát is, nem lesz könnyĬ felidézni a régi számot. Miért? A régi szám felidézéséhez is az ÅEde telefonszámaµ támpont alkalmazzuk, de ez az új számot aktiválja, amely így interferál a régivel. Tehát minél több tétel társul egy támponthoz, annál inkább túlterhelĞdik, és annál kevésbé hatékonyan idézhetĞ fel. Az interferencia a tényekre való emlékezésben is mĬködhet (A Åbankárµ és az Åügyvédµ elĞhívási támpontok). Kimutatták, hogy az interferencia teljesen meghiúsíthatja a felidézést, ha az elérendĞ tétel nagyon gyenge, vagy az interferencia nagyon erĞs (Anderson, 1983). E/ĝHÍVÁSI MODELLEK. Az interferenciahatások magyarázatára az elĞhívás számos modelljét fejlesztették ki a kutatók. Egyes

modellek keresési folyamatokon, mások aktivációs folyamatokon alapszanak TÁROLÁS Nem valószínĬ, hogy az elĞhívási hibákat kizárólag a felejtés okozza. A legkevésbé sem tĬnik valószínĬnek, hogy minden, amit valaha tanultunk, még a memóriában van, és csak a megfelelĞ elĞhívási támpontokra vár. Az információ egy része szinte bizonyosan elvész a tárolás során (LOFTUS és LOFTUS, 1980). A tárolás közbeni információveszteség közvetlen bizonyítékát nyújtják azok az emberek, akiken elektrokonvulzív terápiát alkalmaznak súlyos depressziójukat enyhítendĞ. Ekkor az áramütés azt a tárolási folyamatot szakítja meg, amely az új emlékezet egy hónapos vagy és hosszabb idĞtartamon át konszolidálja, és elvész az információ, amely még nem konszolidálódott. A kutatók jelentĞs elĞrehaladást értek el a konszolidáció neuroanatómiai alapjainak meghatározásában. Az ebben szerepet játszó legfontosabb agyi területek

a hippokampusz és a hippokampuszt körülvevĞ agykérgi területek (amelyek közé az entorhinális, a perirhinális és a parahippokampinális kéreg tartozik). A hippokampusz konszolidációban betöltött funkciója az, hogy egyfajta vonatkozási rendszert valósít meg, összekapcsolva az emlékek különbözĞ elemeit, melyek az agy elkülönült részein tárolódnak (SQUIRE, 1992). ÁTVITEL A RÖVID TÁVÚBÓL A HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIÁBA A rövid távú memória két fontos funkciója: a rövid idĞtartamokra szükséges anyagok tárolása és a mentális számítások munkaterülete. Másik funkciója az lehetne, hogy a hosszú távú memória elĞszobájaként szolgálhatna, azaz az információ itt tartózkodna addig, míg átkódolódik a hosszú távú memóriába. Az ismételgetés azon túl, hogy a rövid távú emlékezetben tartja a tételt, elĞmozdítja a hosszú távú emlékezetbe történĞ átvitelt. Az e feltételezés mellett szóló legerĞsebb érvek a

szabad felidézés helyzetében végzett kísérletekbĞl származnak.  A szabad felidézés kísérletekben a személyek elĞször egy, 20 vagy 40 független jelentésĬ szóból álló listát látnak, egyenként bemutatva. Miután minden szót megjelenítettek, a személyeknek azonnal fel kell idézniük azokat, tetszĞleges sorrendben. A felidézés pillanatában az utolsóként bemutatott szavak valószínĬleg épp a rövid távú memóriában vannak, míg a többi szó a hosszú távú memóriában. AZ EMLÉKEZET FEJLESZTÉSE TÖMBÖSÍTÉS ÉS MEMÓRIATERJEDELEM A rövid távú memória kapacitása legtöbbünknél nem haladja meg a 7±2 egységet vagy tömböt. Képesek vagyunk azonban megnövelni a tömbök méretét, és ezáltal emelni az emlékezeti tárban szereplĞ tételek számát. Bár a számjegyek átírása ismerĞs évszámokra nagyszerĬen mĬködik, nem mĬködik minden számsorozatra, mert nem emlékszünk elegendĞ évszámra.  Készült egy

vizsgálat egy különleges személyrĞl, aki kifejlesztett egy ilyen általános átkódoló rendszert, és arra használta, hogy emlékezeti terjedelmét 7-rĞl csaknem 80 véletlen számjegyre növelje. A hosszú gyakorlás során S. F, aki mellesleg kiváló hosszútávfutó volt, kidolgozott egy stratégiát arra, hogy négy számjegyet egy futási idĞbe írjon át. Például 3492  3:49,2 ² világklasszis idĞ egy mérföldön. Azokban az esetekben, ahol nem állt módjában tömbösíteni (pl 1771 nem lehet futási idĞ), megkísérelte a négy számjegyet egy ismerĞs évszámra átkódolni. KÉPZELET ÉS KÓDOLÁS 3. ábra Szabad felidézéses kísérletek eredményei Egy szópár felidézése nagymértékben javítható, ha a két szó képben összekapcsolható. Amikor a Ålóµ és az Åasztalµ kifejezést összekapcsoljuk egy képben, egy jelentéssel bíró összeköttetést képezünk közöttük, amely egyfajta elĞhívási fonalat biztosít. Ez az elv húzódik

sok mnemotechnikai rendszer hátterében. Egy közismert mnemotechnikai rendszer a helyek módszere. Az elsĞ lépés emlékezetbe vésni bizonyos helyek rendezett sorozatát, mondjuk azokat, amelyeket a lakásunkon áthaladva egy rövid séta során érintenénk. Alakítsunk ki egy képet, amely összefüggésbe hozza az elsĞ szót az elsĞ hellyel, egy másik képet, amely összekap- csolja a második szót a második hellyel, stb. Belépünk a bejárati ajtón az elĞszobába, aztán a szobába, a könyvespolchoz megyünk, majd a tévéhez, az ablakhoz és így tovább.  Ha mondjuk a szavak egy vásárlási lista tételei ²Åkenyérµ, Åtojásµ, Åsörµ, Åtejµ és Åszalámiµ², elképzelhetünk egy szelet kenyeret felszögezve a bejárati ajtóra, egy tojást, amint a lámpakapcsoló zsinóron lóg az elĞszobában, egy hordó sört a könyvespolcon, egy éppen futó tejreklámot a tévében és egy rúd szalámit az ablakkilincs helyén. Ha lista elemeit így

jegyezzük meg, könnyedén felidézhetĞk ismét egy egyszerĬ mentális sétával. A képzeletet használja az idegen szavak tanulásánál alkalmazott kulcsszómódszer is.  Tegyük fel, hogy meg kell tanulnunk, hogy az angol curtain szó jelentése Åfüggönyµ. A kulcsszómódszer két lépésbĞl áll ElĞször is találni kell az idegen szóban egy részt, ami úgy hangzik, mint egy magyar szó. Minthogy a curtain nagyjából úgy ejtendĞ, mint Åkörtnµ, a Åkörteµ megfelelĞ kulcsszó. A következĞ lépés egy olyan kép kialakítása, amely összekapcsolja a kulcsszót és a magyar jelentést ² például egy körtékkel ékesített függöny. A kulcsszó módszer bonyolultnak tĬnik, de vizsgálatok tanúsítják, hogy nagymértékben segíti a tanulást, általában idegen nyelvek tanulását (ATKINSON, 1975; PRESSLEY, LEVIN és DELANAY, 1982).  Ha a pszichológia-elĞadás mindig ugyanabban a teremben van, az elĞadás anyagára vonatkozó emlékezetünk

akkor a legélénkebb, amikor ebben a teremben vagyunk, mert a terem kontextusa egy elĞhívási támpont az elĞadás anyagához Leggyakrabban azonban, amikor emlékeznünk kell valamire, nincs rá módunk, hogy fizikailag visszatérjünk ahhoz a kontextushoz, amelyben tanultuk. Amikor a személyek ezeket a módszereket egy tényleges kísérletben alkalmazták, gyakran képesek voltak felidézni olyan középiskolai osztálytársak nevét is, akiket már biztosan elfelejtettek. (WILLIAMS és HOLLAN, 1981). SZERVEZÉS Csak abban az esetben vagyunk képesek nagy mennyiségĬ információt tárolni és elĞhívni, ha megszervezzük.  A személyek összefüggéstelen szavak listáit memorizálták oly módon, hogy a szavakat egy-egy történetbe szervezték. KésĞbb számon kérték a szavakat és a személyek a szavak több mint 90%-át felidézték. Amire emlékeznünk kell, az általában nem független tételek listáiból áll, hanem egy történet, amit elmeséltek, egy

elĞadás, melyet meghallgatunk, vagy olvasmányok. FELDOLGOZÁS ÉS KÓDOLÁS Minél mélyebben dolgozzuk fel a megtanulandó tételeket, annál többre emlékszünk belĞlük. Ez a jelenség abból adódik, hogy minél több kapcsolatot alakítunk ki a tételek között, annál nagyobb az elĞhívás valószínĬsége. KONTEXTUS ÉS ELėHÍVÁS Minthogy a kontextus különösen hatékony elĞhívási támpont, emlékezetünket oly módon is fejleszthetjük, hogy felújítjuk azt a kontextust, amelyben a tanulás megtörtént. 4. ábra Szavak történetbe szervezése Ez a fajta anyag már eleve szervezett. Mindig problémát jelent bármilyen rövid anyag emlékezeti megszervezése is; e viszonyok áttekintésének legjobb módja a fejezet címeinek és alcímeinek megfigyelése, mert ez megmutatja, hogyan szervezĞdik az anyag a fejezetben. A tanulás leghatékonyabb módja, ha észben tartjuk ezt a szervezĞdést.  Self-recitation (felmondás) A második, harmadik és

negyedik szakaszt a fejezet minden alfejezetére alkalmazzuk. A kérdések lépésben gondosan elolvasva az alfejezet és a szakaszok címet, majd kérdésekre fordítani. Az olvasás lépésben az alfejezetet olyan szemmel olvasva, hogy az elĞbb feltett kérdésekre válaszolni tudjon. A felmondás szakaszában az olvasó megkísérli felidézni az alfejezet fĞbb gondolatait, vagyis elmondja azokat magában, de elĞnyös hangosan, ha egyedül van.  Az emlékezet fejlesztése fejezet  ÅMennyire lehet megnövelni a rövid távú emlékezet befogadóképességét?µ vagy ÅMi is pontosan a PQRST-módszer?µ  ÅEgy személy képes volt megnövelni rövid távú memóriájának befogadóképességét közel 80 számjegyre.µ vagy 5. ábra Példa a fejezet anyagának hierarchikus fán történĘ ábrázolására ÅA tömbök mérete megnövelhetĞ, de a tömbök száma nem.µ A PQRST-MÓDSZER Az emlékezet tökéletesítésének egyik legismertebb technikája a

PQRST-módszer, amely egyetemi hallgatók számára készült, hogy javítsa a tankönyvi anyagok megtanulását és az azokra való emlékezést. (THOMAS és ROBINSON, 1982) A módszer a következĞ 5 szakaszból áll:  Preview (elĞzetes áttekintés) Átnézni a fejezet anyagát, hogy benyomást szerezzen fĞ témáiról és a szakaszairól. Ez magában foglalja tartalomjegyzék elolvasását, a fejezet átfutását, különös figyelmet szentelve az alfejezetek és szakaszok címeire, valamint az összefoglalásra (ha van ilyen).  Question (kérdés)  Read (olvasás)  Test (ellenĞrzés) Az ötödik, vagyis az ellenĞrzés lépésére az egész fejezet befejezése után kerül sor. A diák megkísérli felidézni a fĞbb tényeket az olvasottakból, és megérteni, hogy e változatos tények miként viszonyulnak egymáshoz KONSTRUKTÍV EMLÉKEZET Az elĞ]Ğekben különbséget tettünk az alulról felfelé irányuló folyamatok (az adatok vezérlik) és a felülrĞl

lefelé irányuló folyamatok (a személy elĞzetes ismeretei és elvárásai vezérlik) között. Megvizsgáljuk azokat a felülrĞl lefelé irányuló folyamatokat, amelyek hozzáadnak információt az inputhoz, és konstruktív emlékezetet hoznak létre. SZTEREOTÍPIÁK EGYSZERĥ KÖVETKEZTETÉSEK Egy mondat olvasásakor gyakran következtetéseket vonunk le belĞle, és a következtetéseket a mondattal együtt tároljuk. Ez a törekvés különösen erĞteljes valós szöveg olvasásánál, mert a következtetésekre gyakran szükség van a sorok közötti kapcsolat megteremetéséhez  A kísérleti személyek egy közlekedési balesetrĞl szóló filmet tekintettek meg, majd kérdéseket tettek fel a balesetre vonatkozó emlékeikkel kapcsolatban. ÅMilyen gyorsan mentek az autók, amikor karamboloztak?µ Ezek a személyek arra következtettek, hogy a baleset nagy romboláshoz vezetett. ÅMilyen gyorsan mentek az autók, amikor összekoccantak?µ Erre a kérdésre

válaszoló személyek kisebb valószínĬséggel tették a túlzást, minthogy a Åkoccanásµ kevésbé balesetet feltételez, mint a Åkarambolµ. Ezt az érvelést alátámasztotta az egy héttel késĞbbi emlékezeti próba is. Ekkor megkérdezték: ÅLáttál-e törött üveget?µ Åkarambolosµ  láttak Åkoccanásosµ  kevésbé valószínĬ, hogy láttak A Åkarambolosµ kérdés a baleset emlékének rekonstrukciójához vezethet, és a rekonstruált emlékezet olyan részleteket is tartalmazott, mint az üveg, ami valójában nem volt része a balesetnek. A sajátos módon kifejezett kérdés (Åkarambolµ, illetve Åkoccanásµ) megváltoztathatja a kihallgatott tanú emlékezetét. Az eredmény annak a vitának a szempontjából is tanulságos, hogy egyes, múltunkból Åfelszínre hozottµ traumatikus emlékek igazi emléknyomok-e vagy csak rekonstrukciók. Egy másik eszköz, amivel kitöltjük és újraalkotjuk emlékeinket, a szociális sztereotípiák

használata. A sztereotípia az ember egész csoportjára vonatkozó, a személyiségvonások vagy fizikai megkülönböztetĞ jegyek alapján alkotott következtetéscsomag. Amikor valamilyen információt kapunk valakirĞl, elĞfordulhat, hogy elĞbb sztereotip módon jellemezzük Ğt (például Åtipikus olaszµ), majd az információt ezzel a sztereotípiával vegyítjük. E személyrĞl szóló emlékünket tehát részben a sztereotípia fogja alkotni SÉMÁK A pszichológusok a séma kifejezésen emberek, tárgyak, események vagy helyzetek egy osztályának mentális reprezentációját értik. A sztereotípiák is, egyfajta sémák, mert emberek osztályait (például olaszok, nĞk, homoszexuálisok) reprezentálják. Hasonló módon az olyan általános kategóriák is, mint kutya és asztal, egyfajta sémák, mert tárgyak osztályait képviselik. A sémák nemcsak sajátos tárgyakra és eseményekre vonatkozó ismereteink leírására használhatók, hanem azokra is,

amelyek megmutatják, hogyan cselekedjünk különbözĞ helyzetekben. 1./1 AZ EMLÉKEZÉS  Az emlékezés képessége (legfontosabb emberi tulajdonság, ebEĞl alakul ki a folyamatosság) Emlékezés részei: MEMÓRIA MODELLJE KÓDOLÁS  TÁROLÁS  ELĝHÍVÁS KÓDOLÁS: az információ elhelyezése a memóriában  akusztikus kód: a hangalakokat jegyezzük meg  vizuális kód: Åképµ  szemantikai kód: elhangzott információ lényegét jegyezzük meg Milyen hosszú az emlékezetünk? - rövid - hosszú 1 2 3 4 5 6 7 8 9 EnikĞ  EnikĞ   Csúszik a memóriából lefelé, amint egy új tétel EnikĞ  EnikĞ  kerül be a rövid távú emlékezetbe (kiszorítódik).  EnikĞ  Felejteni:  kiszorítással  elhalványulással ELĝHÍVÁS:  pl. számsorozat és visszakérdeznek volt-e benne olyan szám?)  Szeriális keverés (végig pörgetni), 0,004 mp/pörgetés. Hosszú távú memória Rövid távú memória KÓDOLÁS:

Hogyan kódolunk?  szemantikai kóddal alapvetĞen A rövid távú memóriába akusztikusan tárolunk. kivétel: Szelektív figyelem: - ami valamiért megragadta az emlékezetünk, azt kódoljuk TÁROLÁS: független tételek: - egy ember a rövid távú memóriába 7±2 független tételt tud tárolni - telefon (akusztikai) orrunkkal kapcsolatos (pl. szag, illat) hang (pl. vers) TÁROLÁS: 2 mezĞ felel érte   amydala hippokampusz ELĝHÍVÁS: Lehetséges-e szeriális keverés?  nem! Hosszú távúból, ha van elĞhívási támpont, megtudjuk keresni. ElĞhívási hibák: - Åkiesik a fejembĞOµ a szó - Åa nyelvem hegyén vanµ a szó ErĞs érzelmek segítik elĞ, és pl. ismételgetés   gyĬlölet, düh, harag szeretet Vagy pl. szorongás vizsgán  beindul a negatív spirál! Rövid és hosszú távú memória kapcsolata ismételgetés információ RT HT  kiesés Hosszút:  MNEMOTECHNIKAI módszer tej, kenyér, felvágott, WC-papír,

radír, whisky független szavak sorozatához hozzárendelni rendezett szavak sorozatát  KONTEXTUS módszer ElĞidézni azt a környezetet, amibĞl az információt meríteni szeretnénk. Befolyásolja a tanulást!  SZERVEZÉS módszer Tananyag megszervezése (vázlat készítés!).  ELĝHÍVÁS gyakorlása P review Q uestion R ead S elf-recitation T est Az emlékezés sajátosságai Sztereotípia: Emberek egy egész csoportjára vonatkozó személyi vonások, vagy fizikai megkülönböztetĞ jegyek (pl. bĞrszín) Å- Bár sohasem volt állandó barátja a középiskolában, de azért fiúkkal el-eljárogatott.µ Lehet- e a memóriát fejleszteni? Rövidet:  TÖMBÖSÍTÉS módszere 152-6 184-8 19-56  tömbösítés (152, 6184,819,56) Séma: Emberek, tárgyak, események vagy helyzetek mentális reprezentációja (elĞre lejátszom a dolgot, eseményt a fejemben ² elképzelem). Sémák hasznosak, mert a szerint viselkedünk. Kognitív gazdaságosság Az emberek

nem szeretnek gondolkodni. 2. AZ INTELLIGENCIA ÉS MÉRÉSE Sok szempontból minden ember ugyanolyan, mint a többi. Más szempontból azonban minden ember különbözik egymástól. Mindannyian birtokoljuk a képességek, vélekedések, attitĬdök, motivációk, érzelmek és személyiségjegyek olyan, csak ránk jellemzĞ együttesét, amely egyedivé tesz minket AZ EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK MÉRÉSE A JÓ TESZT JELLEMZėI Egy jó tesztnek megbízhatónak és érvényesnek kell lennie. MEGBÍZHATÓSÁG. Ha a teszt vagy más mérési módszer megbízható, akkor megismételhetĞ és konzisztens eredményeket szolgál A megbízhatóságot rendszerint két kiértékelés korrelációjával vizsgálják. Amikor például ugyanazt a tesztet két egymást követĞ alkalommal ugyanazoknak az embereknek adják, az elsĞ alkalommal kapott pontszámok magas szinten kell korrelálniuk a második alkalom pontszámaival. Ha a korreláció magas, akkor azt mondjuk, hogy a teszt rendelkezik

idĞbeli stabilitással. A megbízhatóság további elterjedt mérési módja a belsĞ konzisztencia vizsgálata. Ennél a kérdés, hogy egy teszt egyes kérdései vagy tételei milyen mértékben mérik ugyanazt a dolgot. ÉRVÉNYESSÉG. A megbízhatóság azt mutatja, hogy egy teszt milyen mértékben mér valamit, de a jó megbízhatóság nem garantálja, hogy a teszt azt méri, aminek mérésére szánták, azaz nem garantálja a teszt érvényességét. Egy teszt érvényessége bizonyos esetekben vizsgálható a tesztpontszámok valamely külsĞ kritériummal történĞ korreláltatásával. Ezt a korrelációt érvényességi együtthatónak nevezik. A várható iskolai elĞmenetel mérésére szolgáló teszt pontszáma és az iskolai eredmények közti pozitív korreláció például azt jelzi, hogy a teszt elfogadható mértékben érvényes. Az érvényességnek ezt a fajtáját tapasztalati érvényességnek nevezik. Az érvényesség egy sajátos, különösen a

személyiség kutatásában használt eszközök vizsgálatára alkalmazott fajtáját konstrukciós érvényességnek nevezik. Amennyiben a kutató olyan tesztet készít, mellyel egy elméleti fogalmat kíván mérni, nincs mindig lehetĞsége arra, hogy kiszámoljon egyetlen, tesztjének tapasztalati érvényességét jelzĞ együtthatót, mivel nem világos, hogy mi legyen a külsĞ kritérium. AZ INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉG MÉRÉSE TÖRTÉNETI HÁTTÉR. Sir Francis GALTON kísérelt meg elsĞként intellektuális képességet mérĞ tesztet kifejleszteni egy évszázaddal ezelĞtt. GALTON azt képzelte, hogy egyes családok biológiailag felVĞbbrendĬek ² erĞsebbek és szellemileg fejlettebbek -, mint mások Az elsĞ olyan teszt, amely megközelítette a manapság használatos intelligenciateszteket, a franci pszichológustól, Alfred BINET-tĞl származik. BINET szerint az intelligenciát olyan feladatokkal kell mérni, amelyek gondolkodási és problémamegoldási

képességeket kívánnak meg, nem pedig észlelési és mozgásos készségeket. Egy francia pszichológussal, Théophile SIMON-nal együttmĬködve, BINET 1905-ben publikálta a skáláját, amit aztán 1908-ban, majd 1911-ben módosított. BINET szerint a lassú felfogású Åbutaµ gyerek olyan, mint a normális, csak elmaradt a mentális fejlĞdésben. Olyan egyre növekvĞ nehézségĬ elemekbĞl szerkesztette tesztjét, amiket általában a normálisan növekvĞ gyermekek mutatnak. Minél több kérdésre tud a gyerek helyesen válaszolni, annál magasabb a mentális kora (MK). A mentális kor fogalma döntĞ BINET módszerében, mivel ez hasonlítandó össze a gyerek tényleges életkorával (ÉK) az intelligencia mérésekor. A STANFORD²BINET-INTELLIGENCIASKÁLA. A BINET által eredetileg alkalmazott tesztételeket Lewis TERMAN, a Stanford Egyetem munkatársa ültette át amerikai gyerekek számára. Standardizálta a teszt felvételét, és több ezer gyerekkel felvéve

meghatározta az életkori normákat. A BINET-teszt stanfordi változatát 1916-ban publikálta, ezt nevezzük STANFORD²BINET-intelligenciaskálának Majd TERMAN visszatért BINET elképzeléséhez a mentális korral kapcsolatban. Minden tételt ahhoz a szinthez soroltak be, ahol a gyerekek nagy többsége megoldotta Egy gyermek mentális korát úgy határozhatjuk meg, hogy összegezzük, hogy az egyes életkori szinteken hány tételt old meg sikerrel. Emellett bevezetett egy intelligenciamutatót, amelyet eredetileg a német pszichológus, William TERN javasolt. A mutató az intelligenciahányados, a közismert IQ (intelligence quotient): IQ  MK  100 ÉK Az intelligenciát ma különbözĞ képességek elegyének tekintik, és e felfogással összhangban az 1986-os módosítás a próbákat az intellektuális képességek négy szélesebb területére sorolja: verbális gondolkodás, absztrakt-vizuális gondolkodás, számolás és rövid távú memória (SATTLER,

1988). VERBÁLIS GONDOLKODÁS MATEMATIKAI GONDOLKO- Szókincs. Olyan szavak, mint Ådollárµ, Åborítékµ, meghatározása. DÁS Ismeretek. Olyan kérdések, mint ÅHol vesznek az emberek ennivalót?µ vagy µMiért fésülködnek az emberek?µ. Abszurditások. Meg kell mondani, hogy mi a furcsa a képen, például amin a lány a tavon biciklizik, vagy amin egy kopasz ember fésülködik. Kapcsolatok. Meg kell mondani, hogyan tartozik össze az elsĞ három szó, és miben térnek el a negyediktĞl: pl. cipĞ, csizma, bakancs, ing. Mennyiségek. EgyszerĬ számtani feladatok végrehajtása, pl. a 6 pöttyös dominó kikeresése, mert azon pontok száma megegyezik a 2 és 4 pöttyös összegével. Számsorok. Egy olyan számsorban kell megadni a következĞ két elemet, mint pl 20 16 12 8 . EgyenlĞség-összeállítás. Az adott elemekbĞl (pl. 2 3 5 + =) össze kell állítani egy helyes egyenlĞséget (2+3=5). ABSZTRAKT-VIZUÁLIS FELADATOK Mintakirakás. EgyszerĬ

minták kirakása mozaikelemekEĞl Másolás. A vizsgálatvezetĞ által bemutatott minta (pl. egy négyszög két átlóval) lemásolása. RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA Mintaemlékezet. Képen bemutatott különféle alakú, pálcára fĬzött elemekbĞl álló mintát a valódi elemekbĞl kell pálcára fĬzni emlékezetbĞl. kell ismételni. (pl ÅIdeje lefeküdniµ Vagy ÅKarcsi képet festett mamája születésnapjáraµ) Számemlékezet. A vizsgálatvezetĞ számsorokat mond (pl. 5-7-8-3), ezeket elĞre-, illetve visszafelé el kell ismételni emlékezetbĞl Tárgyemlékezet. Egyedi tárgyak képeit (pl óra, elefánt) egyenként mutatják be, ezután a bemutatás sorrendjének megfelelĞen kell felismerni a tárgyakat egy olyan képen, amely több tárgyat tartalmaz (pl. busz, bohóc, elefánt, tojás, óra). Mondatemlékezet. A vizsgálatvezetĞ mondatait meg A WECHSLER-INTELLIGENCIASKÁLA. David WECHSLER 1939-ben egy új tesztet dolgozott ki, mert úgy vélte a

STANFORD²BINET-féle túlságosan is a nyelvi képességekre alapoz, és mert nem volt alkalmas felnĞttek tesztelésére. A ÅWechsler Adult Intelligence Scaleµ (WAIS, 1939, 1955, 1981), a WECHLER-féle felnĞtt-intelligenciateszt két részre, egy verbális és egy performációs skálára oszlik. TÉTEL LEÍRÁS VERBÁLIS SKÁLA Ismeretek Általános ismereteket felölelĞ kérdések, pl. ÅKi írta a Csongor és Tündét?µ. Helyzetek Élethelyzetek megértésére és megoldására vonatkozó kérdések, pl. ÅMit tenne abban az esetben, ha moziban vagy színházban elsĞnek venne észre tüzet vagy füstöt?µ Számolás Szöveges számolási feladatok. Számismétlés Felolvasott számsort (pl. 7-5-6-3-8) kell elĞrevagy visszafelé visszamondani Összehasonlítás Bizonyos tárgyak vagy fogalmak közös vonását (a közös kategóriát) kell megadni (pl. narancs és banán). PERFORMÁCIÓS SKÁLA Rejtjelezés Számokat különféle jelekhez kell idĞre

hozzárendelni a megadott minta szerint. Képkiegészítés A bemutatott képekrĞl hiányzó részleteket kell felismerni és megnevezni. Mozaikpróba Képen bemutatott mintázatot kell mozaikelemekbĞl kirakni. Képrendezés KarikatúraszerĬ képeket kell megfelelĞ sorrendbe rakni, hogy egy történetet ábrázoljanak. CSOPORTOS TESZTEK. A STANFORD²BINET- és WECHSLER-teszt egyéni képességteszt, tehát egy személlyel veszi fel Ğket egy erre kiképzett vizsgálatvezetĞ. A csoportos tesztek ezzel szemben egyetlen vizsgálatvezetĞ egyszerre sok emberrel veheti fel, mivel ezek rendszerint papír-ceruza tesztek. A csoportos tesztek fĞként akkor hasznosak, ha egyszerre sok embert kell megvizsgálni. Például fegyveres testületek számos csoportos tesztet alkalmaznak (navigátorok, pilóták, elektronikai mĬszerészek, stb) Az USA-ban a közigazgatási állások betöltéséhez (PACE), az iskolai elĞmenetel mérésére (SAT) és az egyetemi felvételikhez (ACT) is

gyakran használnak csoportos helyzetekben felvett standardizált teszteket. FAKTORIÁLIS MEGKÖZELÍTÉS. Vannak pszichológusok, akik megkérdĞjelezik az Åáltalános intelligenciaµ létét. Véleményük szerint az intelligenciatesztek egymástól viszonylag független mentális képességeket mérnek. A faktoranalízis segítségével pontosabb képet kaphatunk az intelligenciatesztben elért eredmény mögött álló képességek természetérĞl. Ez a matematikai módszer arra alkalmas, hogy meghatározzuk azt a legkisebb számú faktort (tényezĞt), vagyis képességet, amely ahhoz szükséges, hogy megmagyarázzuk a különféle tesztek közötti korrelációk mintázatát. A faktoranalízis kidolgozója, Charles Spearman (1904) feltette, hogy mindenki különbözĞ mértékben rendelkezik egy (az angol general = általános alapján g-nek nevezett) általános intelligenciafaktorral.  Milyen adatokkal és milyen fĞ lépésekben dolgozik a faktoranalízis? Az adatok

egyszerĬen a legkülönfélébb tesztek eredményei, amelyek valamilyen pszichológiai tartalmat vagy folyamatot mérnek. A nagyszámú embercsoport minden tagjától egy-egy eredményt kapunk minden vizsgált tesztben. Ezeket egymással korreláltatva, tehát interkorrelációt végezve, megtudhatjuk, hogy az egyes embereknek az egyik tesztben elért eredményéhez. Ez az interkorrelációs táblázat az ún korrelációs mátrix Alább kilenc teszt korrelációs mátrixát láthatjuk TESZT 2 3 4 5 6 7 8 9 1 0,38 0,55 0,06 -0,04 0,05 0,07 0,05 0,09 0,36 0,40 0,28 0,40 0,11 0,15 0,13 0,10 0,01 0,18 0,13 0,12 0,10 0,32 0,60 0,04 0,06 0,13 0,35 0,08 0,13 0,11 0,01 0,06 0,07 0,45 0,32 2 3 4 5 6 7 8 0,32 A korrelációs értékek három vastagon szedett csoportja azt jelzi, hogy az ezen csoportokba tartozó tesztek valami olyan közös vonással rendelkeznek, ami nincs meg a többi tesztben (mivel magasan korrelálnak egymással, de nem a

csoporton kívüliekkel). Nem helyes azonban pusztán rátekintés alapján elemezni az ilyen korrelációi a 4, 5, 6 teszttel Faktoranalízist alkalmazva viszont pontosan kiderülhet, mi áll ezen korrelációk hátterében Ab- ban az esetben, ha a korrelációs mátrix néhány statisztikailag szignifikáns és néhány nullához közeli értéket tartalmaz, nyilvánvaló, hogy egyes tesztek másokat. A faktoranalízis célja, hogy pontosabb képet kapjuk e háttérképességekrĞl A faktoranalízisben nagy sebességĬ számítógépek segítségéve kiszámolhatjuk az összes teszt korrelációját a háttérben lévĞ több lehetséges faktorral. A tesztértékek és faktorok közötti korrelációkat faktorsúlyoknak nevezzük. Ha egy teszt 0,05 szinten korrelál az I. faktorral, 0,10 szinten a II-kal és 0,70 szinten a III. faktorral, akkor azt a III faktor Åsúlyozzaµ leginkább Például az elĞbbi korrelációs mátrix kilenc tesztje az alábbi faktormátrixot adja.

FAKTOROK I. II. III. 1 0,75 -0,01 0,08 2 0,44 0,48 0,16 3 0,72 0,07 0,15 4 0,08 0,76 0,08 5 -0,01 0,49 -0,01 6 0,16 0,73 0,02 7 -0,03 0,04 0,64 8 0,02 0,05 0,66 9 -0,01 0,10 0,47 TESZT A faktormátrixban vastagon szedett súlyok mutatják, hogy mely tesztek korrelálnak legerĞsebben a háttérfaktorokkal. Ugyanazokat a csoportokat kapjuk, mint amelyek a korrelációs mátrixban megjelentek, de már sokkal pontosabb kép. A 2 teszt továbbra is zavaró, mert nagyjából egyforma faktorsúlyokat kapott az I. és a II. faktortól, ez nyilvánvalóan nem egy Åegyfaktorosµ teszt. Miután megtaláltuk a kilenc teszt interkorrelációit magyarázó három faktort, a faktorok értelmezése következhet. Ehhez meg kell vizsgálnunk az egyes faktorokhoz legnagyobb súllyal tartozó tesztek tartalmát. A faktoranalízis önmagában tisztán matematikai eljárás, a faktorok elnevezése, valamint értelmezése már a pszichológiai elemzés feladata. Egy

késĞbbi kutató, Louis THURSTONE (1938) elvetette SPEARMAN elképzelését az általános intelligenciával kapcsolatban, mert úgy vélte, hogy faktoranalízis segítségével az intelligencia néhány elsĞdleges képességre bontható le. Sok-sok tesztelés, faktoranalízis, skálatisztítás és újratesztelés után THURSTONE végül hét faktort azonosított, és ezekbĞl állította össze az elsĞdleges mentális képességek tesztjét. INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSI MEGKÖZELÍTÉS. A kognitív pszichológia és az információfeldolgozási modellek kifejlĞdésével új irányt vett az intelligenciakutatás. Az elképzelés az, hogy megvizsgálják, milyen kognitív mĬveleteket igényelnek az egyes intellektuális tevékenységek: 1. Milyen mentális folyamatokat feltételeznek a különféle intelligenciatesztek? 2. Ezeket milyen gyorsan és pontosan hajtja végre a személy? 3. Az ezekhez a folyamatokhoz szükséges információkat milyen formában rögzítjük? Az

információfeldolgozási megközelítést STERNBERG (1985) elképzelése és az intelligencia általa kidolgozott összetevĞmodellje segítségével illusztrálhatjuk. ÖSSZETEVĝK FOLYAMATOK MetaösszetevĞ A problémamegoldással kapcsolatos tervek és döntések kidolgozásakor alkalmazott magasabb rendĬ vezérlĞfolyamatok. Teljesítmény-összetevĞk A metakomponensek által kiválasztott terveket és döntéseket végrehajtó folyamatok. Tanulási összetevĞk A korábban a memóriába elraktározott információk elĞhívásában részt vevĞ folyamatok. Átviteli összetevĞk Az emlékezetben Ğrzött információknak egyik helyzetbĞl a másikba való átvitelével kapcsolatos folyamatok. TÖBBSZÖRÖS INTELLIGENCIA. Howards GARDNER (1983) szerint legalább hat olyan intelligenciafajta létezik, amelyik egymástól független, elkülönült rendszerként (modulként) mĬködnek az agyban a saját szabályaik szerint. Ezek a következĞk: a) nyelvi b) c) d) e)

f) logikai-matematikai téri zenei testi-kinesztéziás személyes intelligencia Az elsĞ három ismert intelligencia-összetevĞ, amelyeket a standard intelligenciatesztek mérnek. GARDNER szerint az utolsó három is hasonló elismerést érdemelne, de a nyugati társadalmak az elsĞ három típust a többiek szinte teljes mellĞzésével hangsúlyozzák. 2./1 INTELLIGENCIA ÉS MÉRÉSE Sir Francis Galton (1884) ÅÖröklött zsenialitásµ 1884. Londoni világkiállítás  intelligencia mérés Franciaország  Binet (1905)  intelligencia mérés Å- Buta gyerek is értelmes, csak a korához képest fejletlen.µ MK = EK 10 éves MK < EK BUTA MK > EK OKOS EK = gyermek tényleges életkora MK = mentális életkor (fejlĞdéses) Kultúra függetlenség = mindegy, hogy honnan jössz Butaság-teszt ÅKovácsnénak nincsen gyereke és úgy tudom ez igaz az anyjára is.µ  igaz vagy hamis IQ  Nem jó felnĞttekre az életkor miatt ² csak gyeMK 100 rekekre.

Binet tesztje EK Lewis Terman  Stanford University Megpróbálta módosítani Binet tesztjét  Stanford-Binet-teszt Négy skála 3. A KREATÍV GONDOLKODÁS SAJÁTOSSÁGAI  Verbális gondolkodás skálája  szókincs  ismeretek  abszurditások  kapcsolatok Kreativitás ņ analitikus KépzelĞGĞņ logika Több megoldás ņ egy megoldás Divergens ņ konvergens  Matematikai skála  mennyiség  számsorok  egyenletek  Absztrakt-vizuális feladatok skálája  minta kirakása mozaikból  másolás  Rövid távú memóriát vizsgáló skála  minta emlékezet  mondat emlékezet  számemlékezet  tárgy emlékezet 1939. Weschler  átdolgozta Terman tesztjét  WAIS teszt (Wesler Adult Intelligent System) Kreatív az, aki korábban egymással kapcsolatban nem levĞ dolgot újszerĬ módon kapcsol össze egymással. Arthur Köestler ńÅSötétség délbenµ - 3 legfontosabb dolog leírása, az életünkben 2 db betĬvel

ń A és H AHH! HA-HA! AHA! Miért nem vagyunk kreatívak?  BelsĞ gráf  Minta alkotás SAT teszt (iskolai elĞmenetel mérésére szolgál)  USA-ban ł csak egyenes vonalból ł csak görbébĞl WASP (White AngoSaxon Protestant)  Konformizmus  Occam-borotvája 4. KREATÍV ń ÅHa 1 dologra 2 fajta magyarázat létezik, mindig az egyszeUĬbb az igaz.µ  Túl gyors ítélkezés  Félelem attól, hogy hülyének néznek Menedzsernél 2 fajta MENEDZSER TECHNIKÁK 1. ± BRAIN- STORMING A BRAIN STORMING ELėKÉSZÍTÉSE A BRAIN STORMING-KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA ń merész ń félénk Öt lépcsĞEĞl áll a kreatív gondolkodás:  ElĞkészület A megadott problémáról a lehetĞ legnagyobb mennyiségĬ adatot kell összegyĬjteni.  ErĞfeszítés Problémát megpróbálni megoldani! Nem tudom megoldani ńÅNyelvem hegyén van!µ  ÉrlelĞdés Probléma félretolása, mást csinálni. ÅAludjunk rá egyet!µ  AHA élmény

Megoldás az ember fejébĞl kipattant.  Értékelés Amikor az ember analitikus módon visszanézi az AHA-élmény helyességét. KezdĞ és a végpont analitikus! Igazi kreatív rész a 2-4. A kérdés egyértelmĬ, a válasz sugalmazásától mentes legyen. Szerencsés, ha kifejezi a feldolgozni kívánt probléma nyitottságát. Serkentsen a válaszadásra. A RÉSZTVEVėK KIVÁLASZTÁSA A kérdés behatárolja azokat a szakterületeket, amelyek szükségesek a válaszhoz. Ha ezek száma túlságosan nagy, meghaladja a 15 IĞt, akkor több brain storming-megbeszélést kell tartani. Igen hatékonynak bizonyultak a 8-10 fĞ részvételével tartott beszélgetések A HELYISÉG KIVÁLASZTÁSA A helyiségben a résztvevĞk kényelmesen férjenek el. Mivel a résztvevĞknek jegyzetelni nem szükséges, könnyen elkerülhetjük a katonás rendet. Lényeges viszont, hogy mindenkinek jusson kényelmes ülĞhely, ahonnan azt a falitáblát is láthatják, amelyre az ötleteket

feljegyezzük. IėPONT KITĥZÉSE, RÉSZTVEVėK MEGHÍVÁSA A meghívó tartalmazza a témát és az idĞpontot. Fejezze ki a meghívottak szakmai okok miatti fontosságát. Utaljon a várható rövid, maximálisan egyórás idĞtartamra Jelezzük, hogy írásos felkészülésre nem tartunk igényt, azonban kérjük meg a résztvevĞket a témával kapcsolatos ötleteik átgondolására. A BRAIN STORMING MENETE A brain storming-megbeszélést vezetĞ személy (moderátor) olyankor érkezzen a helyszínre, amikor ellenĞrizheti a helyiséget, a kellékeket (tábla, irón). Esetleges hiányosság esetén így intézkedhet RÉSZTVEVėK ÜDVÖZLÉSE, SZABÁLYOK MEGBESZÉLÉSE A résztvevĞk számára néhány szóban ismertetjük, hogy miért, mi célból hívtuk össze Ğket. Felhívjuk a figyelmet, hogy az idĞvel takarékosan szeretnénk gazdálkodni, ezért mindenki röviden, szabatosan fogalmazzon, úgy, hogy javaslata néhány szóban rögzíthetĞ legyen. Javaslat formájában

természetesen homlokegyenest mást is mondhatnak, mint az elĞttük szólók, de ezt a tényt senki ne minĞsítse. JAVASLATOK GYĥJTÉSE A brain storming megbeszélésen általában egy-két perc mély csend követi a moderátor bevezetését. Ezt kihasználhatjuk arra, hogy beépített segédek rövid, bemutató jellegĬ hozzászólásával kezdjük a javaslatok gyĬjtését. A két minta rendszerint követĞkre talál, és sima lefolyású, ötletgazdag eredménnyel zárhatunk. A tetĞ]Ğ szakaszt az esetek többségében 30-40 percen túl nem tudjuk tartani 6. ábra Ötletek gyakorisága az idĘ függvényében A MEGBESZÉLÉS EREDMÉNYÉNEK HASZNOSÍTÁSA A falitáblára írt ötletek lehetĞleg szó szerinti leírásával és a résztvevĞk megnevezésével jegyzĞkönyvet készítünk. A brain storming eredeti kidolgozója, OSBORN erre nem ad útmutatást. Rendszerint még egy-két interjú szükséges ahhoz, hogy a lista valamennyi elemét megértsük. A listában

található két elem logikai viszonya háromféle lehet:  az egyik elem része a másiknak,  az egyik elem kiegészíti a másikat,  az egyik elem ellentmond a másiknak. A logikai kapcsolat alapján a brain storming megbeszélés eredménye tovább feldolgozható, a javaslatok csoportosíthatók. Nyilván csoportosítás szempontjából az a cél is befolyásolható, amelynek elérése érdekében döntöttünk a brain storming alkalmazása mellett. Rövid idĞ alatt gazdag listát kapunk, amelyet egyetlen ember nem lenne képes összeállítani. A 45 percnél rendszerint nem hoszszabb brain storming elĞkészítése (az interjúkat is beleértve) megközelítĞen 2-5 óra, feldolgozása pedig 5-10 óra 4./1 BRAIN STORMING Elvont problémák megoldására jó ² ötletbörze! Egy eszköz, amellyel emberek egy csoportja rövid idĞ alatt sok ötletet termel. - - Emberek csoportjának alsó határa: 5-6 fĞ felsĞ határa: 20 fĞ ideális: 12 fĞ  kívülálló

illetve bennfentes is legyen  fele nĞ illetve fele férfi legyen Rövid idĞ alatt: 1 órától fél napig (3-4 óra) tart Ötlet: csúcs:  1 óra alatt 100 ötlet  fél nap alatt 6-800 ötlet Csapat összeállítása! Szabályok közlése:     Ítélkezés felfüggesztése! Szabad szárnyalás! Mennyiségre való törekvés! Kölcsönös megtermékenyítés! Ötletbörze szakaszai: X-PROBLÉMA Kreatív szakasz:  Probléma vázolása 10 perces! Gazda szerepel  bemutassa a problémát  Probléma újravázolása 15-30 perc! Az elĞbb felvázolt problémát újravázolják a résztveYĞk (ÅHogyan«µ kezdetĬ mondatokkal). Pl. ÅHogyan növeljük a forgalmat!µ 30-40 mondatra törekszünk.  Kiválasztás/szĬkítés Végigolvasni és végiggondolni a mondatokat és kiválasztani a legjobb 2-Ğt. Pl. ÅHogyan szerezzünk több vásárlót!µ  ÅHogyan vegyük rá az embereket, hogy több pénzt költsenek nálunk!µ  Bemelegítés 5 perces!

Hülyéskedésre alkalmas kérdés! ElĞhozzuk a gyereket. Pl. ÅAz evésen kívül a banánt mire lehet használni?µ  Tulajdonképpeni ötletbörze Az egész lelke! Az elĞbbi 2 kérdésre mindenki mondhat mindent. ĝrült ötletek órája 10 perc! Perverz, törvénytelen ötletek! Pl. ÅZöld színĬ ketchupµ  óvodások szeretik! SOK ÖTLET Analitikus szakasz: (M) Minden résztvevĞ részt vesz az értékelésben  Legépelni az ötletlistát.  Minden résztvevĞnek megküldeni az ötletlistát. Megkérni ne beszéljenek egymással.  Megkérni válasszanak ki 10%-ot belĞle! A legjobb 10%-ot!  Visszajuttatás.  Összesítés: tréner megcsinálja a saját legjobb 10%-át.  Legjobb ötletek listája. (CS) Csoportos értékelés. 3-4 fĞ értékeli ki a 12 ember által megcsinált ötleteket (tag a 3-4 fĞ)  Összes ötlet kifüggesztése.  Ötletek csoportosítása  10 csoportnál több ne legyen!  Minden ötletcsoportot elnevezünk,

kiszedjük a teljesen egyformákat.  Egyesével átnézzük minden ötletcsoportot.  Legjobb eredmények (ötletek) listája. / LEGESLEGJOBB ÖTLETEK LISTÁJA Csak azok kerülnek be, amelyek mind a két értékelésnél szerepelnek. ADVOCATUS DIACOBOLI (Az ördög ügyvédje) Keresztény egyház által kidolgozott. Az adott ötlet hogyan bukhat meg? 5. KREATÍV MENEDZSER TECHNIKÁK 2 - SZINEKTIKA, TULAJDONSÁGLISTA, ERėLTETETT KAPCSOLATOK SZINEKTIKA Elvont problémák megoldására jó. 1930-as években az USA-ban találták ki. 8 emberbĞl áll: 1 vezetĞ (levezénylés, tartalmi kérdésekbe nem avatkozhat bele); 1 ügyfél ² kulcsszereplĞ (problémamegoldás); 6 résztvevĞ. Nyolc szakaszból áll, legfeljebb 50 perc alatt!  AP szakasz - adott probléma szakasza, az ügyfél beszél - egyetlen egy mondattal fogalmazza meg a problémát  Elemzés - az ügyfél bĞvebben feltárhatja a problémát pl. ÅNagyon jó lenne, ha«µ Eddig 5 perc összesen!  Hogyan

1. - ügyfél hallgat, 6 résztvevĞ: pl. ÅHogyan«"µ mondattal vázolják újra a problémát 10 perc! 25 db ÅHogyan«"µ kérdés  Hogyan 2. - az ügyfél a 25 probléma közül válassza ki a leghasznosabbat - indokolni, hogy miért  Ötlet  Kifejtés  Tételes válasz - 1 mondattal kibontva mondjanak ötleteket - értékeli az ügyfél - labda visszadobása Vége ha az ügyfél megtalálta a legjobbat.  Megvalósítás Szinektika elĞnye: gyors ² 50 percnél nem hosszabb hátránya: az ügyfélen múlik sok minden; hirtelen kreatív és analitikus szakasz váltakozása TULAJDONSÁGLISTA Termék fejlesztésben használatos.   Leírjuk a fontos tulajdonságát Minden egyes tulajdonságot egyesével megvizsgálunk ² hogyan változtatható meg! Pl. csavarhúzó - Tömör fa nyele van  legyen üreges - Vége  Legyen csillag - Kézi hajtású  legyen elektromos Adott termék tulajdonságát lehet-e alkalmazni másik területen (pl.

autókölcsönzés  lehet-e mást is kölcsönözni) ERėLTETETT KAPCSOLATOK Emberek azon gondolkodnak, hogy mit mivel lehet összekapcsolni (pl. szék, asztal  székasztal) 6. KREATÍV MENEDZSER TECHNIKÁK 3. - DELPHIMÓDSZER, 635-ÖS MÓDSZER, NCM-MÓDSZER ÖNÁLLÓ IRODALOMFELDOLGOZÁS: Bálint Sándor ErdĘsi Gyula - Nahlik Gábor: Csoportos szellemi alkotó technikák. 50 old - 91 old Budapest KJK, 1984 A DELPHI-MÓDSZER A Delphi-módszer a csoporttagok formális együttléte nélkül valósít meg csoportmunkát. A DELPHI-MÓDSZER ELėKÉSZÍTÉSE A Delphi-módszert az alkotómunkában elsĞsorban koncepcióalkotás, a problémamegoldás, a részletes terv készítésekor használhatjuk fel. A DELPHI-MÓDSZERREL ELÉRNI KÍVÁNT CÉL MEGHATÁROZÁSA A Delphi-módszerrel lehetĞleg a teljességre törekszünk. Ezért nem elegendĞ egyetlen kérdés, hanem a résztvevĞkkel írásban közöljük azt a problémát, amely a célhoz vezetett. Röviden összefoglaljuk a

Delphi-módszer alkalmazását megelĞ]Ğ munka menetét, eredményeit. A cél rendszerint valamilyen multidiszciplináris ismeretanyag összegyĬjtése, konzisztens módszerbe foglalása késĞbbi alkalmazás érdekében. A RÉSZTVEVĝK KIVÁLASZTÁSA A résztvevĞk lehetnek a célelérésben érdekelt szakemberek és külsĞ szakértĞk is. Szakmai szempontból a többi szellemi alkotó technikákhoz hasonlóan a cél határozza meg a csoport összetételét. A Delphi-módszer talán az egyetlen, amelynek alkalmazásakor a személyi tulajdonságok gyakorlatilag figyelmen kívül hagyhatók, csak a szaktudás lényeges. Az egyetlen fontos személyi tulajdonság a pontosság. ÉRTÉKELĝ CSOPORT KIJELÖLÉSE A Delphi-módszer alkalmazásakor a felkért szakemberek írásban terjesztik elĞ javaslatukat. Ezek alapulvételével a munkát irányító szervezĞ vagy tervezĞ csoport dolgozza ki a komplex megoldás variációt. Az irányító csoport tagjaitól ezért a felkért

szakértĞk által képviselt társtudományokban bizonyos szinten jártasság várható el. A DELPHI-MÓDSZER MENETE A cél a résztvevĞk meghatározása után levélben felkérjük a résztvevĞket, hogy elsĞsorban szakismeretükre alapozva fejtsék ki részletesen javaslatukat, amely a cél eléréséhez vezet. A felkérést kérdĞív formájában is megfogalmazhatjuk. Ilyenkor a Delphi-módszert megelĞ]Ğ interjúk vagy problématérképet körvonalazó brain storming után alkalmazzuk. A beérkezett válaszokat az értékelĞ csoport (személy) elĞször értelmezi, majd összeállítja a komplex javaslatot. Meghatározza azokat az ellentmondásokat, amelyek a komplex javaslat és a szakértĞi egyes javaslatok között fennállnak. Ezután újra megszerkesztik a résztvevĞk második felkérésére szolgáló levelet vagy kérdĞívet. Ez már rendszerint nem uniformizált. Külön-külön hívja fel a figyelmet az ellentmondásos elemekre. A felkéréstĞl felkérésig

terjedĞ munkaszakaszt Delphi-fordulóknak nevezzük A Delphi-fordulók száma függ a probléma bonyolultságától, a résztvevĞk képességeitĞl, az irányító(k) munkájától. A Delphi-fordulók addig folytatódnak, míg valamennyi résztveYĞ egyet nem ért az értékelĞ csoport által kidolgozott komplex megoldással. Az eljárás fĞ korlátja, hogy a céleléréshez több hónapra van szükség. A 635-MÓDSZER A 635-módszer a megnevezését a módszerre jellemzĞ számszerĬ adatok alapján kapta. 6 fĞs csoportok 3 megoldási változatot 5-ször továbbfejlesztenek. A módszer kimondottan mĬszaki problémák interdiszciplináris közelítésére alkalmas. A 635-MÓDSZER ELėKÉSZÍTÉSE 7. ábra Delphi-fordulók folyamata A 635-módszer nyitott problémák alapos megoldását képes szolgáltatni. Lényegében épít a brain storming és a Delphi-módszerre egyaránt. A 6 fĞs csoportok szakmailag vegyes összetételĬek. A módszer alkalmazását, a résztvevĞk

kiválasztását megelĞzi a célmeghatározás. A cél ne sugalmazza a megoldás valamely irányát A cél meghatározását követi a résztvevĞk kiválasztása. A 635módszer lényegesen hosszabb, mint a brain storming, akár 2-3 órát is igénybe vevĞ eljárás. A 6 fĞs csoportok létrehozásakor arra ügyeljünk, hogy lehetĞleg ne legyen egy szakterületet képviselĞ két tagja egyetlen csoportnak sem. Ezért célszerĬ az ülésrendet névkártyával kijelölni. A 635-módszer speciális berendezésĬ termet igényel. Akár 30 fĞ (5 csoport) együttes foglalkoztatása is lehetséges. 8. ábra A terem berendezése a 635-módszer alkalmazásakor A 635-módszer alkalmazásakor egyetlen moderátor is elegendĞ, mert a 6 fĞs csoportok külön vezetĞt nem igényelnek. A résztvevĞk meghívása a hierarchiában elsĞ közös fĞnök útján célszerĬ. A meghívással egyidĞben a résztvevĞk közvetlen felettesét is tájékoztatni kell. A meghívóban a témára és a

célra elegendĞ röviden utalnunk A módszerrĞl és annak magyarázatáról a meghívóban nem javasolható szót ejteni. A számok csak találgatásra, felesleges érdeklĞdésre adhatunk alkalmat. A 635-MÓDSZER MENETE A résztvevĞk ülésrend szerint elfoglalják helyüket. A vezetĞ vagy megbízottja üdvözli a résztvevĞket. Ismerteti a célt és a prob- léma nyitottságát. Esetleg, panelvitában, a cél elérésével kapcsolatos szélsĞséges véleményeket is ismertetik a résztvevĞkkel. Felkérjük a csoport tagjait, hogy a él elérését elĞsegítĞ három tervvariánst készítsék el és helyezzék el az elĞttük fekvĞ mappákban, majd adják tovább a jobbról mellettük ülĞknek. Ha végeztek a három variáció felvázolásával, akkor kezdjék meg a bal oldali szomszédjuk munkájának tanulmányozását. ElĞször éljék bele magukat a szomszéd javaslatába, próbálják meg azt felfedezni, ami eredeti, érdekes, jó gondolás Ezután azt gondoljuk

végig, hogy az eredeti ötletek realizálását mi gátolhatja. Próbáljuk meg feloldani ezeket a problémákat, illetve a javaslat realizálását további ötletekkel kíséreljük meg elĞsegíteni. Ha úgy érezzük, hogy nincs hozzátenni valónk, akkor anélkül, hogy teljességre törekednénk, nyugodtan adjuk tovább a jobb oldali szomszédunknak. Addig végezzük ezt a tevékenységet, amíg saját javaslatunkat, most már ötször továbbfejlesztve vissza nem kaptuk EbbĞl következik, hogy a 635-módszert elsĞsorban koncepcióvariánsok készítésekor, valamint részlettervek elvi kidolgozásakor alkalmazzuk. A 635-módszer elĞnye, túl a sok jó variáns kidolgozásának befogadására. Tisztelik a kollégájukban is az alkotó elmét Asszociatív úton hamar rákapcsolódnak a csoport által felvett gondolatokra. Ötletgeneráló képességük többszöröse az egyéni munkavégzéskor szokásosnak. A NOMINÁL CSOPORTOK MÓDSZERE (NCM) A nominál csoportok

módszere (NCM) a szabályfejlesztĞ irányzat egyik csúcsteljesítménye. Az NCM-módszer alkalmazásának elĞfeltétele az elvi tervezési feladatok és a lebonyolításához szükséges technikai feladatok maradéktalan elvégzése. Eleinte természetesen csak az vetĞdik fel, hogy egy rosszul strukturált, nem algoritmizálható feladattal kerülünk szembe, amelyet elegánsan képtelenek vagyunk kikerülni, mivel a kikerülés a teljes feladat megoldását zárná ki. Rádöbbenünk bizonyos ponton arra, hogy semmiképpen sem vagyunk képesek magunk a megoldásra.  Kindler József (1979) munkája alapján A problémát leíró sok tényezĞ feltárására kínálkozna a brain storming vagy a Delphi-módszer. Az elsĞUĞl tudjuk, hogy nem alkalmas az összes fontos tényezĞ feltárására; a másikról viszont tudjuk, hogy hosszú ideig tart A kutatók megpróbálták e két módszer elĞnyeit ötvözni, s ezáltal a Delphi-módszernél rövidebb idĞ alatt, de a brain

stormingnál jobb hatásfokkal csoportmunkát szerveznek. A Delphi-módszer elĞnye a többi szellemi alkotó technikával szemben, hogy nyugodt, elmélyült munkavégzést tesz lehetĞvé. A brain storming ereje pedig elsĞsorban abban rejlik, hogy gondolattársítások sorozatával fokozza az ötletgeneráló képességet, meggyorsítva ezzel a lényeges lehetĞségek, megoldási irányok, problémák feltárását. Az NCM-módszerre azt mondhatjuk, hogy finoman kimunkált szabályok segítségével sorbaköti a Delphi-módszert és a brain stormingot, s ezt több fordulón megismétli mindaddig, amíg a csoport ezt igényli. résztvevĞk számától. Egy csoportba tapasztalataink szerint 5-11 fĞ beosztása célszerĬ. A csoport tagjainak elhelyezésekor alapszabály, hogy mindenki mindenkit jól lásson és halljon a megbeszélés közben. Mindvégig építünk arra, hogy a résztvevĞk viselkedése befolyásolja a teljesítményt. Ezenkívül látniuk kell a faliívet is, amely a

csoport javaslatainak gyĬjtĞje A csoportot ezért U alakban helyezzük el Az U nyitott oldalán a faliív áll. AZ NCM ELėKÉSZÍTÉSE NCM-KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA Az NCM alkalmazásakor csak egy kérdést szabad feltenni a munkacsoportnak. A kérdés sugalmazásmentes, egyértelmĬ legyen A kérdések megfogalmazása történhet próbafelmérések segítségével. Meghatározzák az absztrakció szintjét. Interjúk vagy néhány fĞvel elĞzetesen lefolytatott brain storming alkalmával meggyĞ]Ğdünk róla, hogy a kérdés és a tervezett absztrakció szintje jól összeillik-e vagy sem. A kérdés emellett kellĞen általános legyen azért, hogy a szakmailag vegyes összetételĬ csoport minden tagja megértse és szakmai szempontból értékelje, a gondolattársítási folyamatot ne gátolja. A kérdés, valamint a probléma ismerete meghatározza a csoport szakmai összetételét. Az NCM nagy elĞnye, hogy szabálytisztelĞ vezetése esetén gyakorlatilag invariáns a

státuszhelyzetre. NCM TECHNIKAI ELĝKÉSZÍTÉSE A technikai elĞkészítés célja az alkotást jól elĞsegítĞ terem berendezése és a kellékek összegyĬjtése. A terem berendezése függ a 9. ábra NCM-megbeszélésen részt vevĘk elhelyezése AZ NCM-MEGBESZÉLÉS KELLÉKEI - A/4-es lapra gépelt NCM-kérdés valamennyi résztvevĞnek, toll valamennyi résztvevĞnek, faliív, irónok a moderátor részére, A/5-ös szavazókártya, rendszerint a résztvevĞk számának tizenkétszerese. AZ NCM MENETE Az NCM menetének vázlata: - megnyitás, - javaslatok papírra vetése szótlanul, - javaslatok gyĬjtése a faliívre, - javaslatok megbeszélése, - javaslatok rangsorolása. MEGNYITÁS A megnyitás funkciója a résztvevĞk alkotásvágyának felkeltése. A napi problémáktól hirtelen elszakított résztvevĞk gondolatai a megbeszélés kezdeti szakaszában szétszórtak. A megnyitást vállaló vezetĞ hangsúlyozza ki a kérdés fontosságát, azt, hogy a szervezet

mely céljai elérésében nyújthatnak a résztvevĞk hathatós segítséget. A megnyitó zármondata, egyben a szótlan gyĬjtés kezdete minden esetben az NCM kérdés szó szerinti felolvasása. JAVASLATOK PAPÍRRA VETÉSE SZÓTLANUL E lépés funkciója az elsĞ Delphi-forduló megoldása. A szótlan gyĬjtést nem egyidĞben fejezik be a résztvevĞk. Egy darabig, amíg a többség ír, nincs probléma. KésĞbb viszont, különösen az egymás mellett ülĞk, ha egyidĞben értek az írás végére, duruzsolnak. Ilyenkor az alkotók érdekére hivatkozva, személytelenül, de határozottan kell leszerelni a beszélgetĞket. Kerüljük a teremben a járkálást. Ebben a szakaszban az a jó, ha a vezetĞk elvesznek a csöndben alkotó tömegben. A feleslegesen fecsegĞ moderátorok mérhetetlen kárt tehetnek feltĬQĞsködĞ magatartásukkal ebben a szakaszban A szótlan gyĬjtĞ szakasznak véget vethetünk, ha a résztvevĞknek már csak 5-10%-a ír és egyidejĬleg az alapzaj

fokozódik. ELGONDOLÁSOK FELJEGYZÉSE A FALIÍVRE Ez a szakasz a brain stromingra hasonlítható. Feladata tehát a gondolatok társításával újabb javaslatok keletkezésének elĞmozdítása. A szabály, amelybĞl beláthatatlan következmények miatt egy jottányit sem engedhetünk: - felkérjük a résztvevĞket, hogy hozzászólásuk elĞtt tömörítsék javaslatukat, a felesleges töltelékszavakat hagyják el, - egy résztvevĞ egy alkalommal csak egy javaslatot mondhat, - a javaslatot körbejáró módon, egymás után mondják a résztvevĞk, - a moderátor lehetĞleg változtatás nélkül jegyezze a faliívre az elhangzott javaslatot, - a javaslatok sorrendjét illetĞen a résztvevĞ maga dönt, - ha új javaslata támad valakinek, azonnal írja fel, - kritikai magatartás kizárt, de lehet javasolni ellentéteset a korábbiakkal, - egy korábbitól csekély mértékben eltérĞ javaslat is felírható, a döntés joga mindig a soron levĞ résztvevĞé, - a javaslatot

vitatni és magyarázni tilos, - a moderátor ne fĬzzön kommentárt egyetlen javaslathoz sem. ELGONDOLÁSOK MEGBESZÉLÉSE A megbeszélés célja a javaslatok további elszemélytelenítése, a kérdésre adott válaszok megismerése, az interdiszciplináris közelítésmód fĞbb gondolatainak megmagyarázása a résztvevĞk és a felhasználók számára. A csoport vezetĞje a résztvevĞket felkéri, hogy a lista elemeinek sorrendjét követve tegyenek fel kérdéseket, adjanak bĞvebb tájékoztatót. A megbeszélés nem tetemre hívás, bárki kérdezhet és magya- rázhat függetlenül attól, hogy ki javasolta az éppen megbeszélésre került elemet. A megbeszélĞ szakasz lehet az NCM-megbeszélés lezárása. Ha csak listázás, például egy hálóterv tevékenységeinek meghatározása volt a cél, akkor nincs is értelme a további rangsorolásnak. SZAVAZÁS A szavazás két lépésre tagolható:  elĞszavazás  végleges szavazás Az elĞszavazás A/5-ös

formátumú szavazókártyákkal történik. A résztvevĞknek egyenlĞ számú kártyát adunk. A megbeszélĞ szakaszban már megfigyelhettük, hogy a csoport jelentĞsen eltérĞ vagy inkább megegyezĞ véleményen van. Ha éles viták alakultak ki, akkor nem számíthatunk a szavazás során egységre Ekkor kevesebb szavazókártya is elegendĞ, mert úgy is sok elemre adnak a résztveYĞk szavazatot. Ha túlságosan homogénnek tĬnik a csoport, akkor fejenként több szavazókártyát (legfeljebb 11 db-ot) osztunk ki. A szavazókártyák számát befolyásolja még a lista elemeinek száma is. Kevés elemhez kevés szavazókártya is elegendĞ. Például 40 elemĬ lista esetén elegendĞ 5 kártya, 150 elemĬ lista esetén a 11 kártya sem WĬnik soknak. 10. ábra NCM-szavazókártya Szavazáskor felkérjük a résztvevĞket, hogy elĞször válasszák ki azokat az elemeket a listáról, amelyeket fontosnak tartanak. Írják fel a sorszámukat és a megnevezésüket. A

lapokat ezután helyezzék az általuk helyesnek tartott fontossági sorrendbe és a fontossági súlyszámot írják a jobb alsó sarokba. A legnagyobb súlyszámot a legfontosabbnak, a legkisebbet, általában egyet a legkevésbé fontosnak adják. A szavazókártyákat ezután összeszedjük. Valamelyik elem fontossági súlyszáma az egyéni rangsorolók által adott súlyszámok öszszege lesz Az összegzett súlyszám függvényében elkészíthetjük a rangsorolt elemek fontossági sorrendjét. A második szavazás menete teljesen megegyezik az elsĞvel. 7. PROBLÉMA-MEGOLDÁS probléma fn 1. Tud Megoldásra váró elméleti, gyakorlati kérdés. 2 sajtó Nehezen megoldható kérdés |Fejtörést okozó gond Shoji Shiba (japán professzor, TQM) 1. Probléma azonosítása!  2. łɗ  ɕ 3. ɕ  ɕ . ɕ ellenĞrzés . ɕ . ɕ  ɕ 7. ɔə  Probléma azonosítása - Mi a baj?  AdatgyĬjtés segítségével a feltárt probléma megfogalmazása A probléma

állapotból a kívánt állapotba való folyamat a megoldás. A probléma egy észlelt jelen idejĬ állapot megváltoztatását célzó kielégítetlen szükséglet (igény), amelyik egy kívánatosnak minĞsített állapot elérésére irányul. Hogyan lehet feltérképezni a probléma állapotot?  adott problémát hogyan lehet kezelni? - tüneti - oksági  - ismétlĞGĞ  programozott (analitikus) megoldás hirtelen felmerülĞ  kreatív megoldás ÅHogyan jelenik meg a probléma?µ ÅMi a probléma elsĞdleges oka?µ ÅPróbálták-e már mások elĞttünk ezt a problémát megoldani?µ ÅKik lehetnek a szövetségesek a probléma megoldásában?µ (vagy fordítva, kik lehetnek az ellenségek)  Elemzés Gyökér probléma: amely az összes többit okozza. ÅLusta vagyok!µ  A célállapot megfogalmazása Milyen feltételek teljesülése esetén tekintem a problémát megoldottnak.  Megoldási módozatok kidolgozása Hogyan fogom elérni a kíván

célállapotot? Vége: döntés! Döntés: különbözĞ lehetĞségek közül egyet kiválasztani.  Megvalósítás  Eredmény értékelése Probléma-megoldás konkrét módszerekkel a) gyenge módszerek b) szakértĞ módszerek alkalmazás: ha egyszer merül fel a probléma alkalmazás: ha gyakran felmerülĞ probléma 1. Különbség csökkentés stratégiája SZAKÉRTĝ KELL HOZZÁ! 2. Cél-eszköz elemzés alcélra való bontás  milyen eszközzel lehet elérni? (pl. gyereket a bölcsibe vinni) JellemzĞi: - a szakértĞnek sokkal több leképezés van a fejében (mentális reprezentáció) - a szakértĞk másképpen képezik le a problémát - idĞs orvos: tünet  betegség fiatal orvos: betegség  tünet 3. Visszafelé haladás 8. DÖNTÉSELMÉLET 1 ÖNÁLLÓ IRODALOMFELDOLGOZÁS: Roger Dawson: Dönteni tudni kell. 204-273 old Budapest Aduprint Kiadó, 1996. A MAGABIZTOS DÖNTÉSHOZATALT GÁTLÓ TÉNYEZėK HOGYAN KERÜLJÜK EL A DÖNTÉSHEZ VEZETė

ÚTON LESELKEDė CSAPDÁKAT? SOHA NE«  cselekedjen elhamarkodottan,  tétovázzon túl sokáig,  ítélje meg tévesen a sürgĞsségi tényezĞt,  vonakodjon beismerni, hogy hibázott,  legyen autokratikus. NE CSELEKEDJEN ELHAMARKODOTTAN ESETE ² AVAGY A SÍLÉC-FELESLEG Az elsĞ akadály, az elhamarkodott cselekvés valószínĬleg több hibás döntésért felelĞs, mint bármi más. Általában azért esünk ebbe a hibába, mert sürgĞs döntést kell hozni. Ha sürget az idĞ, - kevésbé alaposan elemezzük a problémát, - nem figyelünk fel fontos információkra, - hajlamosak vagyunk a lehetséges alternatívák számát csökkenteni, - általában kevesebb szakértĞvel konzultálunk, - általában kevesebb embert vonunk be a döntéshozatalba, - általában az elsĞ helyesnek látszó döntést meghozzuk. Ne hagyja, hogy elragadja a hév. Legyen türelme megérteni, hogy a helyes döntéshez hosszabb idĞre lehet szükség. Vizsgálja meg egy átmeneti

megoldás lehetĞségét, s ne keressen azonnal hoszszú távú választ. Hogyan juthatna lélegzethez? Ha gyors döntésre kényszerül, mindenképpen tekintse át újra a problémát, ha a nyomás megszĬnt. Vizsgálja meg, nem merültek-e fel újabb lehetĞségek. ÓVAKODJON ATTÓL, HOGY ÉRZELMI TÉNYEZĝK BEFOLYÁSOLJÁK A DÖNTÉST Az elsietett döntések egy másik kiváltó oka a döntéshozó érzelmi állapota. Ha dühösek, szomorúak vagy betegek vagyunk, nagyobb az esély, hogy komoly kárt okozó döntést hozunk. A DÖNTÉS HALOGATÁSA UGYANENNYIRE VÉGZETES: NE HABOZZUNK jük, hogy túlzottan lelassítsa azt. Ha egy döntést meg kell hoznunk, jelöljük ki a határidejét. Túl sok információ. A túl sok információ korunk réme Akkora mennyiségĬ információhoz juthatunk hozzá, hogy könnyen belezavarodhatunk. A túlzott információmennyiség zavaró tényezĞként hat, és megbénítja intuíciónkat. Donald Rumsfeld Védelmi Miniszter egyszer azt mondta:

ų Ha megpróbáljuk kideríteni, mi történik a Pentagonban, az olyan, mintha tĬzoltófecskendĞEĞl próbálnánk inni ² annyi az információ.µ Amikor megpróbáljunk megjósolni a jövĞt. A lassú döntéshozatal ötödik oka, hogy rengeteg idĞt pazarlunk arra, hogy megjósoljuk a jövĞt. Pedig erre még a közgazdászok sem képesek TÚLSÁGOSAN SOKÁIG A jó döntés második akadálya, a lassúság ugyanolyan problémaforrás, mint a kapkodás. Az, hogy néha a kritikus pontnál tovább késlelkedünk egy döntéssel hat okra vezethetĞ vissza. Az elhárító halogatás. Mindenkinek van egy beépített problémahárító rendszere, vagyis kikerüljük a problémákat, és a lehetĞségek felé lépünk tovább.  Velem ez nem történhet meg.  Majd késĞbb foglalkozom a dologgal.  Aggódjon miatta valaki más. A Åne nyúljunk hozzá, amíg nem romlott el teljesenµ szemlélet. A lassú cselekvés másik oka, hogy megelégszünk azzal, amink van. A mai

gyorsan változó üzleti környezetben az embernek elĞre kell látni, hogy a cég hanyatlani fog. Ez azt jelenti, hogy terméke nem lesz mindig Åbest-sellerµ, tehát fejlessze mielĞtt az eladott mennyisége eléri a csúcsot. A konzultáció-mánia. A lassú döntéshozatal harmadik oka a mániákus vágy, hogy másokat is bevonjunk a döntési folyamatba. A konzultáció értékes eszköz lehet a döntéshozatalban, de nem enged- A hibázástól való félelem. A lassú döntéshozatal hatodik oka nyilvánvaló: a hibázástól való félelem. Mindig tartsuk észben, hogy ha félünk a vesztéstĞl, nem nyerhetünk. A legjobb módszer, amit a vesztéstĞl való félelem legyĞzésére ismerünk az, hogy kigondoljuk a legrosszabb eset forgatókönyvét. Mi lehet a legrosszabb következménye annak, ha rosszul döntünk? ValószínĬleg nem olyan rossz, mint amennyire félünk tĞle. Jegyezzük meg: csak olyanok mondhatják valamire, hogy nem fog mĬködni, akik már próbálták,

és nekik nem mĬködött. A lassú döntéshozatal hat oka: 1. Az elhárító halogatás Van egy beépített lelki mechanizmusunk, ami arra késztet, hogy elmeneküljünk a problémák elĞl 2. A Åne nyúljunk hozzá, amíg nem romlott el teljesenµ szemlélet Ha elĞre látjuk, hogy amit most csinálunk nem marad mindig a legjobb megoldás, akkor megĞrizhetjük elĞnyünket a konkurenciával szemben 3. A konzultáció-mánia Jó dolog, ha másokat is bevonunk a döntéshozatalba, de csak akkor, ha ez nem késlelteti túlzottan az döntést. Jelöljük ki a határidĞt, és ha elérkezett, válasszuk az éppen rendelkezésre álló legjobb megoldást 4. Túl sok információ Ne hagyjuk, hogy maga alá temessen! 5. Ha arra vesztegetjük az idĞt, hogy megpróbáljuk megjósolni a jövĞt. 6. A hibázástól való félelem NE ÍTÉLJÜK MEG TÉVESEN A SÜRGĝSSÉGI TÉNYEZĝT Adódnak helyzetek, amikor a döntés annyira sürgĞs, hogy az összes döntéshozatali szabály

érvényét veszti. Ha ez történik, az éppen rendelkezésünkre álló legjobb szakemberek legjobb elképzelését kell megvalósítani. De az, hogy helyesen mérjük fel a sürgĞsségi tényezĞt, és ha az azt követeli, ne várjunk, amíg jobb döntést hozhatunk, igazi mĬvészet Van néhány sürgĞsségi tényezĞ, ami segít eldönteni, milyen sürJĞs a döntés. 3. SZÁMÚ SÜRGĝSSÉGI TÉNYEZĝ: MENNYIRE VISSZAVONHATÓ A DÖNTÉS? Ez azt jelenti, hogy mennyire könnyen mászhatunk ki a bajból, ha tévedünk. 4. SZÁMÚ SÜRGĝSSÉGI TÉNYEZĝ: MENNYIT KOCKÁZTATUNK? Mekkora a bukás esélye, ha rosszul döntünk? Ebbe a csapdába mindannyian belesétálunk. Mindannyian rágódunk, hogy melyik videofilmet vegyük ki? Pedig azt kellene mondanunk: ų Miért fecsérlem erre az idĞt? Három dollárt veszthetek? Ezt is kiveszem. Ha úgy döntök, hogy nem nézem meg, vesztettem három dollárt. Nem összeg.µ 1. SZÁMÚ SÜRGĝSSÉGI TÉNYEZĝ: MIT CSINÁL A

KONKURENCIA? Az üzleti életben rendkívül fontos, hogy tudjuk, mit csinál a konkurencia ² már amennyiben meg akarjuk tudni, milyen gyorsan kell lépnünk. ElĞször is, ne féljünk felhívni Ğket. Ha csak nem ellenkezik az üzleti tisztesség szabályaival Persze lehet, hogy nem kapunk választ, de rengeteg dolgot megtudhatunk abból ahogy a megkérdezettek reagálnak. Ha a riválisokkal tárgyalunk és akarunk tĞlük valamit, akkor adnunk is kell cserébe. Legyünk hajlandók információt csereberélni Néha az a legjobb, ha magunk szolgáltatunk önként adatokat, ami arra kötelezi a másik felet, hogy viszonozza azt. NE VONAKODJUNK BEISMERNI, HOGY HIBÁZTUNK Az egyik ok, amiért vonakodunk elismerni, ha hibáztunk, hogy féltjük a cég hírnevét. A másik ok, amiért nem szoktuk beismerni, hogy tévedtünk, hogy elĞre eldöntjük, bizonyos dolgok elképzelhetetlenek. Az okos döntéshozó megtanulja kezelni az adott helyzetet. Attól, ha idegesek vagyunk, vagy

dühösek azokra, akik cserbenhagytak, nem oldódik meg a problémánk. Akkor oldódik meg, ha szembenézünk a realitásokkal, és tovább lépünk Ne kötelezzük el magunkat túlságosan a tervünk mellett. Ha nem vagyunk óvatosak, ezzel az egészet tönkretehetjük. NE LEGYEN TÚLSÁGOSAN AUTOKRATIKUS 2. SZÁMÚ SÜRGĝSSÉGI TÉNYEZĝ: A DÖNTÉSEK AKTUALITÁSA Adódhat úgy, hogy ha túl sokat várunk, elkésünk ² akármilyen jó is a döntés. Szóval, ha a döntés rövid ideig aktuális, gyorsabban kell meghozni. Ne csatlakozzon azokhoz, akik úgy gondolják, a Åcsapatmunkaµ azt jelenti, hogy mindenki azt teszi, amit ön akar. Ha nem engedjük, hogy az emberek kritikusan közeledjenek a hiedelmeinkhez, túlságosan mélyre belénk ivódnak. Jimmi Hoffa: ų Nekem is megvannak a magam hibái, de a tévedhetĞség nem szerepel közöttük.µ  zsarnoki, önkényuralmi Mindenképpen teremtsünk tehát olyan légkört a cégünknél, amelyben a beosztottak mernek

kritikusan viszonyulni az Ön döntéseihez, mert a tévhiedelmek kellemetlen helyzeteket okozhatnak, VĞt, egyenesen végzetesekké válhatnak. Akkor is autokratikusnak tĬnhetünk, ha azért limitáljuk azoknak a számát, akikkel megvitatjuk döntéseinket, mert attól tartunk, hogy kiszivárognak a hírek. Szüntesse meg a szivárgás okát, de ne változtassa meg miatta a döntéshozatal mechanizmusát Minden üzletember tudja, hogy a kudarc magva a nagy sikerek idején vettetik el. Ha jól megy az üzlet, ne essünk áldozatul a mindenhatóság szindrómának HOGYAN CSINÁLJUNK AZ AKADÁLYOKBÓL ÉPÍTėKÖVET? NE«  cselekedjen elhamarkodottan,  tétovázzon túl sokáig,  ítélje meg tévesen a sürgĞsségi tényezĞt,  vonakodjon beismerni, ha hibázott,  legyen autokratikus. az akadályok közti egyensúly megtalálása olyan mĬvészet, amit a Magabiztos Döntéshozó tapasztalás útján tanul meg. DÖNTÉSHOZATALI STÍLUSOK A DÖNTÉSHOZATALI STÍLUSOK

JELENTėSÉGE Mindenki másképpen hozza meg döntéseit. Négy különbözĞ döntéshozatali stílus:  a BIKA,  a SAS,  a MÉH,  a VERÉB. A BIKA könyörtelenül feszül a problémának, míg meg nem adja magát. A SAS hosszasan köröz a probléma körül A MÉH addig döngicsél, míg konszenzust teremt. A VERÉB addig szimatol a probléma után, míg meg nem találja DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMAT Mindegyik akadály éppen a fordítottja annak, amitĞl Ön Magabiztos Döntéshozóvá válhat. A Magabiztos Döntéshozó gyorsan és határozottan tud cselekedni, de nem engedi, hogy mások az idĞ sürgetĞségére hivatkozva elhamarkodott döntésekbe belehajszolják. A Magabiztos Döntéshozó megérti, hogy információkat kell gyĬjtenie, és az egész döntéshozatali folyamat során kezelnie kell azokat. Ha azonban gyorsan kell dönteni, hajlandók kevesebb tény ismeretében is cselekedni, mint amennyire ideális esetben szükségük lenne. A Magabiztos Döntéshozó

elkötelezi magát döntése mellett, de mindig hajlandó visszakozni, ha kiderül, hogy tévedett. A Magabiztos Döntéshozó bátran és határozottan dönt, de tudja, hogy nem szabad autokratikusnak lennie. Mivel a jó döntéshozatal útjában fellelhetĞ összes akadály a Magabiztos Döntéshozó tulajdonságainak fordítottja, a tulajdonságok és Tudás Megfigyelés Folyamat Input Tudatos Nem tudatos Bika Sas Veréb Méh A táblázat függĞleges vonala a döntést megelĞ]Ğ információszerzés módját jelöli. A döntéshozó vagy arra reagál, amit tud, vagy arra, amit megfigyel. A táblázat felsĞ része a rugalmatlanságot, alsó része pedig a rugalmasságot jelöli. Ennek megfelelĞen a táblázat felsĞ részében elhelyezkedĞ BIKA és SAS már jóval a döntési folyamat kezdete elĞtt tudja, hogy mit akar. A táblázat alsó részében a VERÉB és a MÉH jóval nyitottabb az új információk iránt. A függĞleges vonalat tehát Åértelmezési

folyamatnakµ nevezzük, melynek felsĞ része a Åtudásµ, alsó része a Åmegfigyelésµ. ÅTudásonµ itt azt értjük, hogy a végkövetkeztetés azonos korábbi meggyĞ]Ğdésünkkel. A Åmegfigyelésµ itt rugalmasságot jelent, melynek révén készek vagyunk az új ismeretek alapján megváltoztatni a véleményünket, és nem elĞzetesen kialakított véleményünk alapján döntünk. A vízszintes vonal a döntéshozatal módját jelöli. Az információt vagy tudatos, vagy ösztönös módon dolgozzuk fel. A vízszintes vonal a ÅDöntési folyamatotµ jelöli, melynek bal oldalán áll a tudatos, jobb oldalán az ösztönös megfontolás. A tudatos megfontolás az öt érzék munkája. Döntéshozatal esetén ez elsĞsorban azt jelenti, amit látunk és hallunk. Az ízlelés, a tapintás és a szaglás most kevésbé fontosak. A jobb oldali ösztönös megfontolás azt jelenti, hogy tisztában vagyunk valamivel, amit tudatosan nem ismertünk meg HOGYAN DÖNT A BIKA? A

bal felsĞ sarokban elhelyezkedĞ BIKA, tudatosan gondolja át a problémát, nem ösztönösen közelíti meg. Megfigyeléseire támaszkodva hozza meg döntését, nem elĞzetesen kialakított véleménye alapján. A BIKA nem halogat. Nem bíbelĞdik konszenzus-kereséssel és a vélemények végighallgatásával, mert félti a jó ötletet. A csapatmunka számára azt jelenti, hogy emberek egy csoportja végrehajtja azt, amit Ğ akar. Fontosabb számára, hogy valamibe belevágjon, mint hogy tervezgetésre fecsérelje az idejét. KésĞbb majd korrigálunk, ha kell ² gondolja. A BIKA mindig azon töri a fejét: ÅMiért tart ez ennyi ideig? Valaki szabotál?µ A BIKA személyesen is részt akar venni, és tele van energiával. Mottói: ÅAddig üsd a vasat, míg meleg; az ellenállást el kell fojtani; ha valaki az utadban áll, mássz át rajta, vagy bújj át alatta.µ Mások motiválása egyszerĬ a számára: adjunk mindenkinek egy kis tennivalót ² ugyan mi egyebet tehet, mint

hogy elvégzi? A BIKA rámenĞs. HOGYAN DÖNT A SAS? A jobb felsĞ sarokban szereplĞ SAST elsĞsorban az különbözteti meg a BIKÁTÓL, ahogyan a problémát látja. Ahelyett, hogy fáradságos munkáéval végére járna a dolognak, ösztönösen érti a problémát A SAS döntéshozatali módja azonban azonos a BIKÁÉVAL Vagyis mindketten tárgyilagosan döntenek. A SAS azért dönt úgy, ahogy dönt, mert izgalmasnak találja a vállalkozást. ÅA többieket is feltüzeljük Fergeteges reklámot csapunk a cégnek Óriási dolog lesz, ha sikerül, úgyhogy vágjunk beleµ Az aprólékosság nem a kenyere, és hamar elkedvetlenedik, ha valami akadozik. Tudja, hogy óriási lehetĞségek elĞtt állnak, és aki folyton a kockázatokat emlegeti, az egyszerĬen vészmadár A SAS roppant energikus. Kedvenc döntéshozatali módja a férfiak közötti informális megbeszélés ÅNézzük meg, hogy rá tudjuk-e hangolni az embereket, aztán essünk neki.µ HOGYAN DÖNT A MÉH? A

táblázat jobb alsó sarkában elhelyezkedĞ MÉH, a BIKA ellentéte. Csaknem kizárólag az érzelmeire hagyatkozik, soha nem a tényekre Ösztönösen érzékeli a problémát, és döntése a megfigyelés helyett elĞzetes meggyĞ]Ğdésen alapul. A MÉH így vélekedik: ÅJó lesz ez nekünk? Hogyan reagálnak majd az emberek? Ügyeljünk, hogy mindenki támogassa az elgondolást. Ha széthozáshoz vezetne felejtsük elµ A MÉH kevéssé energikus ÅNe kavarjunk vihart Örüljünk, hogy végre mindenki magához tért a legutóbbi veszett ötlet óta. Å Döntéseit szíve szerint kis munkatársi csoportokban hozza meg, amelyekben mindenki vétójoggal rendelkezik. A MÉH tudja, hogy minden az embereken áll vagy bukik. HOGYAN DÖNT A VERÉB? A táblázat bal alsó sarkában elhelyezkedĞ VERÉB, a SAS ellentéte. Csaknem kizárólag a tényekre alapozza döntéseit Tudatosan mérlegeli és elemzi a problémát, majd elĞzetes meggyĞ]Ğdése alapján hozza meg döntéseit. A

VERÉB azt mondja: ÅNe ugorjunk bele, sokkal több információra van szükségünk. Bízzunk meg egy független tanácsadót, készíttessünk tanulmányt Mérjük meg kétszer, mielĞtt egyszer levágnánk Az elĞnyök jóval csekélyebbek, mint a kockázatok.µ Elemzéssel bizonyítja az elgondolások mĬködĞképességét, és kevéssé energikus ÅJóval több információra van szükség, addig ne is beszéljünk a döntésrĞl.µ Kedvenc döntéshozatali módszere az értékelés, a kutatás és a ráfordítás-megtérülés elemzése. TUDJA, MELYIK STÍLUSSAL GYīLIK MEG LEGINKÁBB A BAJA? A HELYES DÖNTÉSHOZATALI STÍLUS ALKALMAZÁSA A döntéshozatalnak három szakasza van:  összegyĬjtjük a döntéshez szükséges információt,  feldolgozzuk a rendelkezésre álló információt, és  meghozzuk a döntést. A táblázat felsĞ részébe sorolható emberek elĞre tudják, hogyan fognak dönteni, vagyis legalábbis ezt gondolják magukról. A táblázat

alsó részébe sorolható döntéshozó típus szívesen tájékozódik HOGYAN HOZ? KÖZELÍTSÜNK AZ EGYES DÖNTÉSHOZATALI STÍLUSOK- A döntéshozatali stílusok értékelésének elsĞ lépése: mérje fel, mennyire rugalmas az érintett döntéshozó gondolkodása. Ezt megtudhatja abból, ahogyan az illetĞ begyĬjti a döntéshez szükséges információkat. A következĞ lépés: figyelje meg, hogyan reagál az információra. A második dimenzió alkalmazásával megtudhatja, a négy döntéshozatali stílus melyikével áll szemben. A BIKÁVAL legyen nyílt és egyenes. Óvatosan kell bánnia a SAS elĞzetesen kialakított véleményével is, de lelkesedéssel és jó érzékkel módosíthatja. A MÉH elfogulatlan, de szkeptikus A döntéshozatal a VERÉBNEK okozza a legtöbb gondot. DÖNTÉSHOZATALI STÍLUSÁT IGAZÍTSA A PROBLÉMÁHOZ Ha olyan döntés elĞtt áll, amely merész, gyors állásfoglalást követel, legyen BIKA. Ha nem egyértelmĬek a lehetĞségek, és

merész, eredeti döntésre volna szükség, legyen SAS. Ha a lehetĞségek nem egyértelmĬek, és a döntést illetĞen lassan konszenzus van kialakulóban, elsĞsorban a MÉHRE van szükség. Ha különféle lehetĞségek közül válogathat, és a gondot éppen az jelenti, hogy mi volna a helyes választás, legyen VERÉB. A bal agyfélteke a domináns Pragmatikus (BIKA) Nehezen lelkesedĞ Erélyes ElemzĞ (VERÉB) Nehezen lelkesedĞ Erélytelen A jobb agyfélteke a domináns Extrovertált (SAS) Lobbanékony Erélyes Szeretetreméltó (MÉH) Lobbanékony Erélytelen Mindig azzal a döntéshozatali stílussal gyĬlik meg leginkább a baja, amely a táblázatban az Ön stílusával átellenes sarokban helyezkedik el. A KIEMELKEDė DÖNTÉSHOZÓ KILENC Fė VONÁSA A döntéshozatal fortélyain kívül tehát tudnia kell, hogy a kiemelkedĞ döntéshozó: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. soha nem riad meg a kétséges kimenetelĬ helyzetektĞl; mindig tisztában van a fontossági

sorrenddel; figyelmesen meghallgat mindenkit; a döntésekkel kapcsolatban mindig konszenzust teremt; kerüli a sablonokat; rugalmas; tud bánni a közvetlen és a közvetett információval; józanul fel tudja mérni a terheket és a nehézségeket; nem téved döntéshozatali aknamezĞre. NE RIADJON MEG A KÉTSÉGES KIMENETELĥ HELYZETEKTėL A magabiztos döntéshozó soha nem riad meg a bizonytalan helyzetektĞl. Nem ragaszkodik hozzá, hogy a legapróbb részletet is ismerje. A HELYES DÖNTÉS NEM FELTÉTLENÜL AZONOS A TÖKÉLETES DÖNTÉSSEL. Az ember élete folyamán legfeljebb három-négyszer talál rá a tökéletes megoldásra Az esetek többségében be kell érnünk azokkal a megoldásokkal, amelyek sikerrel kecsegtetnek ugyan, sikerünkben mégsem lehetünk biztosak. ALAKÍTSA KI A FONTOSSÁGI SORRENDET A helyes fontossági sorrend az a keret, amelyen belül meghozzuk döntésünket. Ez még nem maga a döntés, csak a terep, amelyen mozgunk. A fontossági sorrendet

mindig a döntéshozó tulajdonságai határozzák meg Az alábbi tulajdonságok segítenek:  legyen határozott jövĞképe,  átfogó képpel rendelkezzen,  ne ragaszkodjon feltétlenül mások helyesléséhez,  önállóan gondolkodjon,  ragaszkodjon saját értékrendjéhez. Az elsĞ tulajdonság: a határozott jövĞkép azt jelenti, hogy a döntéshozó tisztában van döntése összes jövĞbeni vonzatával. A második tulajdonság: az átfogó kép ismerete nem tévesztendĞ össze az elĞ]Ğvel, a hosszú távú jövĞképpel. MindenekelĞtt abban kell biztosnak lennie, hogy a megfelelĞ problémának szenteli a figyelmét. A megoldás kulcsa az, hogy a probléma fölébe kell helyezkednünk, a kellĞs közepébĞl ugyanis nem kaphatunk átfogó képet róla. A harmadik tulajdonság: ne ragaszkodjon feltétlenül mások helyesléséhez. Legyen képes meghozni a helyes döntést, és legyen képes meggyĞzni fĞnökét a döntés helyességérĞl A negyedik

tulajdonság: az önálló gondolkodás képessége. Az ötödik tulajdonság: ragaszkodjon saját értékrendjéhez. Ahogyan Mencius ókori kínai filozófus mondta: ÅAz embernek el kell döntenie, mit nem tesz meg, csak így képes eréllyel tenni, mit tennie kell.µ Vagyis a belsĞ értékrend ellenáll minden csábításnak FIGYELMESEN HALLGASSON MEG MINDENKIT AZ ÖSSZPONTOSÍTÁS ERĝSÍTÉSE EGY ELĝADÁS ALATT Gondolataink gyakran elkalandozhatnak, ha az elĞadó unalmas, reakcióink azonban érdekesebbé tehetik ugyanazt az elĞadást. Az alábbi néhány aprósággal bátoríthatjuk az elĞadót:  Ğljön elĞre.  Kicsit hajtsa félre a fejét ezzel is mutatva, hogy figyel.  Tegyen fel kérdéseket.  Adjon visszajelzést.  Mondja vissza a hallottakat. Agytornával is elĬzheti az unalmat. Arra koncentráljon, amit a beszélĞ mond, ne az elĞadás módjára. Mivel ön négyszer olyan gyorsan képes hallgatni, mint amilyen gyorsan a beszélĞ beszélhet, ki

kell találnia valamit, különben elkalandoznak a gondolatai. Éberségi szintjét fokozhatja azzal is, hogy megváltoztatja légzése ritmusát. Ha ébrebb akar lenni, többet kell belélegezni, mint amenynyit kilélegez Ez oxigénnel táplálja az agyat Belélegzés közben számoljon hatig, kilégzéskor pedig csak háromig. Ugyanez megfordítva is jó, hogy csökkentse a stresszt HOGYAN FOKOZHATJA A HALLOTTAK MEGÉRTÉSÉT? ElĞször is beszélgetés elejétĞl jegyzeteljen. Akár Ön az egyedüli hallgató, akár nem, midig vigyen magával egy nagy jegyzetfüzetet. Ne ítélkezzen a beszélĞUĞl addig, amíg nem fejezte be mondandóját. Ha az elsĞ pillanatban eldönti valakirĞl, hogy ellenszenves, manipulatív vagy magamutogató, azonnal kizárja Ğt, és már nem is figyel rá. IdĞben döntse el, hogy mi az, amit a hallottakból meg akar tudni. ÅMeg akarom tudni, hogy errĞl és errĞl mit tud nekem mondani.µ Tudnia kell, melyik agyfélteke dominál. Ha a hallottak

feldühítik vagy felizgatják, ami a jobb félteke reakciója, váltson át bal féltekére úgy, hogy a tényekre és az adatokra koncentrál. Ha az elĞadás alatt unatkozik vagy türelmetlen, ami a bal félteke tevékenységére utal, kapcsoljon át a jobb féltekére úgy, hogy beleképzeli magát az elĞadó EĞrébe, és beleéli magát az érzéseibe. Az is megváltoztathatja hallgatási képességét, ha Åcserélgeti a füleitµ. A módszer különösen akkor hasznos, amikor telefonon hallgatunk valakit, hiszen olyankor nagyon egyszerĬen irányítható, hogy melyik fülünket használjuk. HA ÚTBAIGAZÍTÁST KÉR, MINDIG A TÉNYEKRE TÁMASZKODJON Útbaigazítás alkalmával ne képzelje maga elé a helyszínt. Jobban jár, ha a tényekre bízza magát. FEJLESSZE ÉRTÉKELÉSI KÉSZSÉGÉT Kérje meg a beszélgetĞtársát, hogy a végkövetkeztetéssel kezdje. Aztán, ha nem ért teljesen egyet vele, kérje meg, hogy támassza alá következtetését. Természetesen

figyelmesen végig kell követnie a mondandóját. Ne hagyja, hogy valamely elgondolás iránti lelkesedése magával sodorja. Jobban jár, ha minden tényt végighallgat, mielĞtt belevágna Végül: használjon kettéosztott jegyzetfüzetet. Középre húzzon egy vonalat, bal oldalra írja föl a tényeket, úgy, ahogyan elhangzottak, jobb oldalra írja föl azt, ahogyan értékeli. MINDIG TEREMTSEN KONSZENZUST EGY DÖNTÉSSEL KAPCSOLATBAN A kiemelkedĞ döntéshozó mindig olyan döntést hoz, amelyrĞl tudja, hogy munkatársai támogatni fogják, és meg is gyĞ]Ğdik róla, hogy valóban támogatják-e. A döntésre vonatkozó konszenzus megteremtésének egy másik összetevĞje az, hogy biztosnak kell lennie benne: a program megvalósításáért felelĞs munkatársak támogatják a döntést. KERÜLJE A SABLONOKAT Nincs olyan ember, akinek ne volnának alaptalan feltevései, ami szebben hangzik ugyan az elĞítéletnél, valójában mégis ugyanaz. A sablonosítás oka az,

hogy az agy mindig a legrövidebb, leginkább járható utat keresi a döntéshez. Sablonokat azokban a helyzetekben gyártunk, amelyeket nem kedvelünk vagy érdektelennek találunk. A sablonosításnak azonban elĞnye is van: hozzásegít a következtetéshez akkor is, amikor hiányos információval rendelkezünk. MásfelĞl viszont akadályozza, hogy egy probléma összetevĞinek új kombinációit is felfedezzük. Az elképzelhetĞ sablonok közül a lehetĞ legrosszabb az, amelyet magunkról szoktunk kialakítani: Åolyan vagyok, amilyen vagyokµ. MARADJON RUGALMAS Legyen kissé határozottabb a rugalmasnál, ugyanakkor egy kicsit engedékenyebb a merevnél. A rugalmasság lehetĞséget teremt arra, hogy szükség esetén elinduljon a nem egészen tökéletes megoldással. Mindig készen kell állnunk a terv elvetésére. JÓL BÁNJON A KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN INFORMÁCIÓVAL Közvetett információnak a statisztikai adatokat, a jelentéseket, elemzéseket nevezem. Közvetlen

információk az ügyfelek és az alkalmazottak visszajelzései, valamint az, hogy hajlandóak vagyunk figyelmet szentelni a potenciális ügyfelek alkalmi reakcióinak. A Magabiztos Döntéshozó tudja, hogyan teremthet egyensúlyt a közvetlen és a közvetett információ között. És azt is tudja, hogy különböztetheti meg egyiket a másiktól JÓZANUL MÉRJE FEL A TERHEKET ÉS A NEHÉZSÉGEKET Ez különösen akkor fontos, amikor másoktól származik az ötlet, és az Ön jóváhagyását kérik. Ebben a helyzetben az emberek többsége optimistább a kelleténél KERÜLJE A DÖNTÉSI AKNAMEZĝKET 1. ÅHa Donald Trump is tett ajánlatot, akkor az biztos jó üzletµ 2. Ha reklámozzák, nyilván jól megy 3. Ha a japánok csinálják, az biztos jó 4. Ha az ötletet szorgalmazó munkatárs lelkes, nyilván meg van gyĞ]Ğdve róla, hogy az legondolás mĬködĞképes. 5. Ha a szakértĞk mondják, biztosan igaz 9. DÖNTÉSELMÉLET 2 - DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK A lehetséges

cselekvések, megoldási módok közötti választ nevezzük döntésnek. Csak akkor áll fenn döntés ha minimum két lehetĞség közül kell választani. Kritérium: - a döntéshozó rendelkezzen hatáskörrel a döntéshez - a döntéshozó felelĞssége a meghozott döntéshez - a döntéshozó kellĞ felkészültsége - a döntéshez szükséges elegendĞ információ megléte - a döntéshozó érdekeltsége DÖNTÉSHOZATALI MÓDOK IGEN VAGY NEM TÍPUSÚ DÖNTÉSEK PÉNZFELDOBÁS Akkor lehet komoly döntésre használni, ha nem tudok dönteni. LISTÁS DÖNTÉS Összehasonlítani a két vagy több lehetĞséget. MENNYISÉGI ÉRTÉKELÉS Pozitív és negatív dolgok felsorolása. Objektív módszernek tĬQĞ szubjektív módszer! KÉT LEHETėSÉG KÖZÖTTI VÁLASZTÁS ÉRTÉKELĝ ÍV MÓDSZER 1. REAKCIÓ TÁBLÁZAT BENJAMIN FRANKLIN-MÓDSZER Azonos súlyú feltételeket kihúzva, döntök a fennmaradt tényezĞkbĞl. ÉRTÉKELĝ ÍV MÓDSZER 2. Nem pontozok!

LEHETėSÉGEK SZÁMA 3 VAGY ANNÁL TÖBB E/ĝNY-ÖSSZEGZÉS TÁBLÁZAT DÖNTÉS-FA Olyankor kell használni, ha egy részdöntés meghozása újabb döntést indukál. HIBA-FA Megmutatja, hogy az elképzelt változás, milyen esetben bukhat meg