Gazdasági Ismeretek | Menedzsment » Bevezetés a menedzsment gondolkodásba

1. A MEMÓRIA ÉS SAJÁTOSSÁGAI A pszichológusok háromféleképpen osztályozzák az emlékezetet. Az els felosztás az emlékezetet három szakaszra, a kódolásra, a tárolás és az el hívás szakaszára bontja. A második a rövid, illetve a hosszú id tartamra való tárolást szolgáló memóriatípusokat különbözteti meg. A harmadik a szerint tesz különbséget, hogy milyen információk (pl. tények vagy készségek) tárolására szolgáló emlékezetr l van szó AZ EMLÉKEZÉS HÁROM SZAKASZA PSZICHOLÓGIAI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS A legkisebb emlékezeti megnyilvánulás is három szakaszra osztható. 1. ábra Az emlékezés három szakasza El ször is elhelyezzük az információt valahogy a memóriában; vagyis ez a kódolás szakasza. Ennek során a bemen fizikai jeleket (hanghullámokat) átalakítottuk, megfeleltetve egy kódnak, vagyis reprezentációnak, amelyet a memória elfogad, majd beemeltük ezt a reprezentációt a memóriába. Másodszor, meg riztük

(tároltuk) a nevet; ez a tárolási szakasz. Harmadszor, visszanyertük az információt; ez az el hívás szakasza. (Például egy név megjegyzése, majd újbóli találkozáskori el hívása) BIOLÓGIAI ALAPOK Számos vizsgálat mutatja, hogy az emlékezés különböz szakaszai az agy eltér részeihez köt dnek. A legérdekesebb eredmény az, hogy a kódolás folyamán aktív agyi területek nagyobbrészt a bal féltekében vannak, míg az el hívás a jobb félteke területei aktiválódnak (SHALLICE és munkatársai, 1994; TULVING és munkatársai, 1994). RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA Még azokban az esetekben is, amikor az információt csak pár másodpercig kell megjegyeznünk, az emlékezés három szakasza ködik közre: a kódolás, a tárolás és az el hívás. KÓDOLÁS Ahhoz, hogy az információt a rövid távú memóriában kódoljuk, oda kell figyelnünk rá. Minthogy szelektíven figyelünk, rövid távú memóriánk csak azt fogja tartalmazni, amit a figyelem már

kiválasztott. Ez azt jelenti, hogy a bennünket ér hatások többsége egyáltalán be sem jut a rövid távú memóriába, és magától értet en nem válik elérhet vé a kés bbi el hívás számára sem. AKUSZTIKUS KÓDOLÁS. Amikor az információ a memóriába kerül, egy bizonyos kódba vagy reprezentációba íródik át 2 Amikor egy telefonszámot kikeresünk, és emlékezetünkben tartunk mindaddig, míg fel nem tárcsázzuk, vajon milyen formában reprezentáljuk a számjegyeket? Az ismételgetés különösen népszer stratégia, ha az információ verbális tételekb l áll. Így egy telefonszám megjegyzésénél nagy valószín séggel, mint a számjegyek neveinek hangalakjait kódoljuk, és ezeket a hangokat mindaddig ismételgetjük magunkban, amíg fel nem tárcsázzuk. VIZUÁLIS KÓDOLÁS. Ha szükséges, verbális tételeket is fenntarthatunk vizuális reprezentációban Ámbár a kísérletek azt mutatják, hogy használhatunk ugyan vizuális kódot

verbális anyagon, ez a kód azonban gyakran hamar elhalványul. 2 Nézzük meg a következ címet: HARMADIK utca 7915. Az err l kialakított vizuális kódot egy-két másodpercig fenntarthatjuk Ez a reprezentáció meg rizhet olyan vizuális részleteket, mint az, hogy a cím csupa nagybet vel íródott. Néhány másodperc múlva azonban nem marad egyéb, mint a cím hangzása (akusztikus kód), de e kód már nem riz információt a bet k formájáról. Az akusztikus kód el nye leginkább verbális anyagokon aknázható ki. Amikor egy személynek nem verbális tételeket kell elraktároznia (mint például képeket), a vizuális kód fontosabbá válhat Ez a képesség f leg gyerekekben jelenik meg. Egy pillantást vetnek a képre, és amikor elt nt, még mindig a szemük el tt látják Percekig is fenn tudják tartani a képet. A RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA KÉT ELKÜLÖNÜL RENDSZERE. Az, hogy akusztikus és vizuális kódok egyaránt léteznek, néhány kutatót arra a

következtetésre vezetett, hogy a rövid távú memória két különböz tárból, más néven bufferb l áll. Az egyik akusztikus buffer, amely az információt akusztikus kódban rzi egy rövid ideig, a másik a vizuális-téri buffer, amely vizuális vagy téri kódban tárol. TÁROLÁS KORLÁTOZOTT KAPACITÁS. A rövid távú memória kapacitása nagyon rövid. A határ átlagosan hét tétel, esetleg kett vel több vagy kevesebb (7±2). TÖMBÖSÍTÉS. A memória terjedelmét mér eljárás arra serkenti a személyeket, hogy a megjegyezend elemeket a hosszú távú memóriában rzött információkhoz kapcsolják. Amikor az ilyen kapcsolatok lehetségesek, a memóriaterjedelmi feladat teljesítménye lényegesen megn het 2 Tegyük fel, hogy a következ bet sort látjuk: LETTELZÖVDÜSEYLÉVÍZS. Mivel memóriaterjedelmünk 7±2, valószín leg képtelenek lennénk az egészet megismételni, mivel ez 20 bet l áll. Ha azonban tudomásunkra hozzák, hogy egy jól ismert

kifejezés ez (SZÍVÉLYES ÜDVÖZLETTEL), könnyebb dolgunk van. Ezen ismeret birtokában 20-ról 2-re csökkenthetjük a rövid távú emlékezetben tartandó tételek számát. A bet zhet ségre vonatkozó ismeret a hosszú távú memóriából ered, ahol a szavakra vonatkozó ismereteket tároljuk. Ily módon a hosszú távú memóriát az új anyag nagyobb, jelentéssel bíró egységekre történ átkódolására használhatjuk, majd ezeket az egységeket tároljuk a rövid távú emlékezetben. Ezeket az egységeket tömböknek (chunk) nevezzük, és a rövid távú memória kapacitása a legpontosabban mint 7±2 tömb fejezhet ki Az általános elv az, hogy a rövid távú emlékezet teljesítménye fokozható a bet k és számok sorozatának olyan egységekre történ csoportosításával, amelyek megtalálhatók a hosszú távú memóriában (BOWER és SPRINGSTON, 1970). FELEJTÉS. A felejtés el fordulhat azért, mert a tételek id vel elhalványulnak, vagy azért, mert

azokat az új tételek kiszorítják Az információ egyszer en elhalványul. Egy tétel reprezentációját úgy képzelhetjük el, mint egy nyomot, mely másodpercek alatt elhalványul. A rövid távú memóriakapacitásunk kevesebb szót tud megtartani, amikor a szavakat kimondása hosszabb ideig tart. A felejtés másik f oka a régebbi tételek újak általi kiszorítás. Minél több elemet próbálunk meg aktív állapotban tartani, annál kevesebb aktiváció jut mindegyikükre E HÍVÁS Minél több tétel szerepel a rövid távú memóriában, annál lassabb a felidézés. A rövid távú memóriából történ el hívás olyan keresést igényel, amelyben az elemek egyenként képezik vizsgálat tárgyát. Ez a szeriális keverés feltételezhet en elemenkénti 40 ezred másodperc (0,0004 mp) sebességgel m ködik, ami túl gyors ahhoz, hogy az emberek annak tudatában legyenek (STERNBERG, 1966). A bizottság hosszú levelet kapott a szerz l. Szinte mindig a

jelentést kódoljuk. Noha a verbális anyagok hosszú távú memóriában történ reprezentációja esetében a jelentés a meghatározó tényez , néha egyéb szempontokat is kódolunk. Például verseket memorizálhatunk és szavalhatunk szóról szóra. Ennek során akusztikai kódot is használhatunk a hosszú távú emlékezetben 2 2. ábra Az el hívás mint keresési folyamat HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA Hosszú távú memóriáról akkor beszélünk, amikor az információk a mintegy néhány másodperces id tartamtól a csaknem élethoszszúságú id tartamig rz dnek meg. A hosszú távú memóriánál is különbséget teszünk az emlékezet három szakasza kódolás, tárolás és el hívás között, de ezúttal két komplikációval kell számolnunk. A hosszú távú emlékezetnél fontos kölcsönhatások állnak fenn a kódolás és a felidézés között. Gyakran nehéz megállapítani, vajon a felejtés a hosszú távú emlékezetben tárolt információ elvesztéséb l

vagy a felidézés hibájából fakad. KÓDOLÁS A JELENTÉS KÓDOLÁSA. Verbális anyagok esetében a hosszú távú emlékezet reprezentációja nem akusztikus, de nem is képi, hanem a tételek jelentésén alapszik (szemantikai kód). 2 Néhány perccel egy mondat elhangzása után a legtöbb, ami emlékezetünkben marad, a jelentése: A szerz hosszú levelet intézett a bizottsághoz. â Amikor telefonon hívnak, és a másik azt mondja: Halló! , gyakran megismerjük a hangot. Ehhez kódolnunk kellett a másik személy hangját a hosszú távú emlékezetben. ÉRTELMES KAPCSOLAT KIALAKÍTÁSA. Gyakran a megjegyezend tételek értelmesek, de a közöttük fennálló kapcsolat nem. Ezekben az esetekben az emlékezet a valós vagy mesterséges kapcsolatok kialakításával tökéletesíthet . 2 E Zenét tanulóknak meg kell jegyezniük, hogy a keresztes dúrok nevei: C, G, D, A, E, H, Fisz, Cisz . Noha a szimbólumok önmagukban értelmesek, sorrendjük önkényesnek t nik.

Sok tanuló lefordítja a szimbólumokat egy mondatra: Cérna Géza Diót Árul, Ezért Helypénzt Fizet Cisz , és a mondat szavai közötti viszony tartja fenn az értelmes kapcsolatot a szimbólumok között. HÍVÁS A hosszú távú memóriából történ felejtés sok esetben nem anynyira az információ elvesztésének, mint inkább az információ hozzáférhetetlenségének eredménye. Egy tétel felidézése a hosszú távú memóriából ahhoz hasonló, mint amikor egy könyvet próbálunk megtalálni egy nagy könyvtárban. A könyv keresésének kudarca nem jelenti azt, hogy nincs ott; el fordulhat, hogy rossz helyen kerestük, vagy lehet, hogy egyszeen helytelenül van beiktatva, és így elérhetetlen. AZ EL HÍVÁSI HIBÁK BIZONYÍTÉKAI. A mindennapi tapasztalat számos bizonyítékot nyújt az el hívási hibákra. Mindenkivel el fordult, hogy nem képes felidézni egy tényt, emléket, és csak kés bb jut az eszébe. Hányszor megtörtént, hogy nem tudunk a

vizsgán felidézni egy nevet vagy évszámot, de a vizsga után eszünkbe jut A másik a nyelvemen van jelenség, amelyben egy bizonyos szó vagy név gyötr módon kívül esik a felidézhet ség körén (BROWN és MCNEILL, 1966). Az el hívási hibákra még találóbb példa a hipnózis alatt álló személy olyan gyermekkori emlékének alkalmi felmerülése, melyet már rég elfelejtett. A látszólag elfelejtett emlékek nem vesztek el. Pusztán nehéz megkaparintani a megfelel el hívási támpontot (valamint, ami segíthet felidézni egy emléket). 2 Tanulási lista Kutya, macska, ló, tehén, alma, narancs, körte, banán, szék, asztal, ágy, pamlag, kés, pisztoly, puska, bomba, pamut, gyapjú, selyem, m selyem, kék, piros, zöld, sárga, kés, kanál, villa, serpeny , kalapács, f rész, szeg, csavarhúzó, olaj, gáz, szén, fa, orvos, ügyvéd, tanár, fogorvos, foci, baseball, kosárlabda, tenisz, ing, zokni, nadrág, cip . El hívási támpontok anyag állatok

anyag gyümölcs szín foglalkozás bútor edény sport fegyver szerszám ruhadarab Tehát minél több el hívási támpontokkal rendelkezünk, annál jobb az emlékezetünk. Ez az elv megmagyarázza, miért teljesítünk általában jobban felismerési, mint felidézési feladatban. Felismerési feladatban az a kérdés, hogy láttuk-e egy bizonyos tételt korábban (Kövecses Oszkárral is találkoztál a bulin?). Ezzel szemben felidézési feladatban minimális el hívási támpontok alapján kell beszámolni a bevésett tételekr l (Idézd fel mindazok nevét, akikkel a buliban találkoztál! ). INTERFERENCIA. A felidézési hibákért felel s tényez k legfontosabbika az interferencia Ha különböz tételeket azonos támponttal kapcsolunk össze, és megkíséreljük e támponttal az egyik tételt (céltétel) felidézni, el fordulhat, hogy a másik tétel jut eszünkbe, vagyis interferál a céltétel el hívásával. 2 Ha barátunk, Ede elköltözik, és

megtanuljuk új telefonszámát is, nem lesz könny felidézni a régi számot. Miért? A régi szám felidézéséhez is az Ede telefonszáma támpont alkalmazzuk, de ez az új számot aktiválja, amely így interferál a régivel. Tehát minél több tétel társul egy támponthoz, annál inkább túlterhel dik, és annál kevésbé hatékonyan idézhet fel. Az interferencia a tényekre való emlékezésben is m ködhet (A bankár és az ügyvéd el hívási támpontok). Kimutatták, hogy az interferencia teljesen meghiúsíthatja a felidézést, ha az elérend tétel nagyon gyenge, vagy az interferencia nagyon er s (Anderson, 1983). E HÍVÁSI MODELLEK. Az interferenciahatások magyarázatára az el hívás számos modelljét fejlesztették ki a kutatók. Egyes modellek keresési folyamatokon, mások aktivációs folyamatokon alapszanak TÁROLÁS Nem valószín , hogy az el hívási hibákat kizárólag a felejtés okozza. A legkevésbé sem t nik valószín nek, hogy minden, amit

valaha tanultunk, még a memóriában van, és csak a megfelel el hívási támpontokra vár. Az információ egy része szinte bizonyosan elvész a tárolás során (LOFTUS és LOFTUS, 1980). A tárolás közbeni információveszteség közvetlen bizonyítékát nyújtják azok az emberek, akiken elektrokonvulzív terápiát alkalmaznak súlyos depressziójukat enyhítend . Ekkor az áramütés azt a tárolási folyamatot szakítja meg, amely az új emlékezet egy hónapos vagy és hosszabb id tartamon át konszolidálja, és elvész az információ, amely még nem konszolidálódott. A kutatók jelent s el rehaladást értek el a konszolidáció neuroanatómiai alapjainak meghatározásában. Az ebben szerepet játszó legfontosabb agyi területek a hippokampusz és a hippokampuszt körülvev agykérgi területek (amelyek közé az entorhinális, a perirhinális és a parahippokampinális kéreg tartozik). A hippokampusz konszolidációban betöltött funkciója az, hogy egyfajta

vonatkozási rendszert valósít meg, összekapcsolva az emlékek különböz elemeit, melyek az agy elkülönült részein tárolódnak (SQUIRE, 1992). ÁTVITEL A RÖVID TÁVÚBÓL A HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIÁBA A rövid távú memória két fontos funkciója: a rövid id tartamokra szükséges anyagok tárolása és a mentális számítások munkaterülete. Másik funkciója az lehetne, hogy a hosszú távú memória el szobájaként szolgálhatna, azaz az információ itt tartózkodna addig, míg átkódolódik a hosszú távú memóriába. Az ismételgetés azon túl, hogy a rövid távú emlékezetben tartja a tételt, el mozdítja a hosszú távú emlékezetbe történ átvitelt. Az e feltételezés mellett szóló leger sebb érvek a szabad felidézés helyzetében végzett kísérletekb l származnak. 2 A szabad felidézés kísérletekben a személyek el ször egy, 20 vagy 40 független jelentés szóból álló listát látnak, egyenként bemutatva. Miután minden szót

megjelenítettek, a személyeknek azonnal fel kell idézniük azokat, tetsz leges sorrendben. A felidézés pillanatában az utolsóként bemutatott szavak valószín leg épp a rövid távú memóriában vannak, míg a többi szó a hosszú távú memóriában. AZ EMLÉKEZET FEJLESZTÉSE TÖMBÖSÍTÉS ÉS MEMÓRIATERJEDELEM A rövid távú memória kapacitása legtöbbünknél nem haladja meg a 7±2 egységet vagy tömböt. Képesek vagyunk azonban megnövelni a tömbök méretét, és ezáltal emelni az emlékezeti tárban szerepl tételek számát. Bár a számjegyek átírása ismer s évszámokra nagyszer en m ködik, nem m ködik minden számsorozatra, mert nem emlékszünk elegend évszámra. 2 Készült egy vizsgálat egy különleges személyr l, aki kifejlesztett egy ilyen általános átkódoló rendszert, és arra használta, hogy emlékezeti terjedelmét 7-r l csaknem 80 véletlen számjegyre növelje. A hosszú gyakorlás során S. F, aki mellesleg kiváló

hosszútávfutó volt, kidolgozott egy stratégiát arra, hogy négy számjegyet egy futási id be írjon át. Például 3492 à 3:49,2 világklasszis id egy mérföldön. Azokban az esetekben, ahol nem állt módjában tömbösíteni (pl 1771 nem lehet futási id ), megkísérelte a négy számjegyet egy ismer s évszámra átkódolni. KÉPZELET ÉS KÓDOLÁS 3. ábra Szabad felidézéses kísérletek eredményei Egy szópár felidézése nagymértékben javítható, ha a két szó képben összekapcsolható. Amikor a ló és az asztal kifejezést összekapcsoljuk egy képben, egy jelentéssel bíró összeköttetést képezünk közöttük, amely egyfajta el hívási fonalat biztosít. Ez az elv húzódik sok mnemotechnikai rendszer hátterében. Egy közismert mnemotechnikai rendszer a helyek módszere. Az els lépés emlékezetbe vésni bizonyos helyek rendezett sorozatát, mondjuk azokat, amelyeket a lakásunkon áthaladva egy rövid séta során érintenénk. Alakítsunk ki

egy képet, amely összefüggésbe hozza az els szót az els hellyel, egy másik képet, amely összekap- csolja a második szót a második hellyel, stb. Belépünk a bejárati ajtón az el szobába, aztán a szobába, a könyvespolchoz megyünk, majd a tévéhez, az ablakhoz és így tovább. 2 Ha mondjuk a szavak egy vásárlási lista tételei kenyér , tojás , sör , tej és szalámi , elképzelhetünk egy szelet kenyeret felszögezve a bejárati ajtóra, egy tojást, amint a lámpakapcsoló zsinóron lóg az el szobában, egy hordó sört a könyvespolcon, egy éppen futó tejreklámot a tévében és egy rúd szalámit az ablakkilincs helyén. Ha lista elemeit így jegyezzük meg, könnyedén felidézhet k ismét egy egyszer mentális sétával. A képzeletet használja az idegen szavak tanulásánál alkalmazott kulcsszómódszer is. 2 Tegyük fel, hogy meg kell tanulnunk, hogy az angol curtain szó jelentése függöny . A kulcsszómódszer két lépésb l áll El

ször is találni kell az idegen szóban egy részt, ami úgy hangzik, mint egy magyar szó. Minthogy a curtain nagyjából úgy ejtend , mint körtn , a körte megfelel kulcsszó. A következ lépés egy olyan kép kialakítása, amely összekapcsolja a kulcsszót és a magyar jelentést például egy körtékkel ékesített függöny. A kulcsszó módszer bonyolultnak t nik, de vizsgálatok tanúsítják, hogy nagymértékben segíti a tanulást, általában idegen nyelvek tanulását (ATKINSON, 1975; PRESSLEY, LEVIN és DELANAY, 1982). 2 Ha a pszichológia-el adás mindig ugyanabban a teremben van, az el adás anyagára vonatkozó emlékezetünk akkor a legélénkebb, amikor ebben a teremben vagyunk, mert a terem kontextusa egy el hívási támpont az el adás anyagához Leggyakrabban azonban, amikor emlékeznünk kell valamire, nincs rá módunk, hogy fizikailag visszatérjünk ahhoz a kontextushoz, amelyben tanultuk. Amikor a személyek ezeket a módszereket egy tényleges

kísérletben alkalmazták, gyakran képesek voltak felidézni olyan középiskolai osztálytársak nevét is, akiket már biztosan elfelejtettek. (WILLIAMS és HOLLAN, 1981). SZERVEZÉS Csak abban az esetben vagyunk képesek nagy mennyiség formációt tárolni és el hívni, ha megszervezzük. 2 A személyek összefüggéstelen szavak listáit memorizálták oly módon, hogy a szavakat egy-egy történetbe szervezték. Kés bb számon kérték a szavakat és a személyek a szavak több mint 90%-át felidézték. Amire emlékeznünk kell, az általában nem független tételek listáiból áll, hanem egy történet, amit elmeséltek, egy el adás, melyet meghallgatunk, vagy olvasmányok. FELDOLGOZÁS ÉS KÓDOLÁS Minél mélyebben dolgozzuk fel a megtanulandó tételeket, annál többre emlékszünk bel lük. Ez a jelenség abból adódik, hogy minél több kapcsolatot alakítunk ki a tételek között, annál nagyobb az el hívás valószín sége. KONTEXTUS ÉS EL HÍVÁS

Minthogy a kontextus különösen hatékony el hívási támpont, emlékezetünket oly módon is fejleszthetjük, hogy felújítjuk azt a kontextust, amelyben a tanulás megtörtént. in- 4. ábra Szavak történetbe szervezése Ez a fajta anyag már eleve szervezett. Mindig problémát jelent bármilyen rövid anyag emlékezeti megszervezése is; e viszonyok áttekintésének legjobb módja a fejezet címeinek és alcímeinek megfigyelése, mert ez megmutatja, hogyan szervez dik az anyag a fejezetben. A tanulás leghatékonyabb módja, ha észben tartjuk ezt a szervez dést. • Self-recitation (felmondás) A második, harmadik és negyedik szakaszt a fejezet minden alfejezetére alkalmazzuk. A kérdések lépésben gondosan elolvasva az alfejezet és a szakaszok címet, majd kérdésekre fordítani. Az olvasás lépésben az alfejezetet olyan szemmel olvasva, hogy az el bb feltett kérdésekre válaszolni tudjon. A felmondás szakaszában az olvasó megkísérli felidézni az

alfejezet f bb gondolatait, vagyis elmondja azokat magában, de el nyös hangosan, ha egyedül van. 2 Az emlékezet fejlesztése fejezet â Mennyire lehet megnövelni a rövid távú emlékezet befogadóképességét? vagy Mi is pontosan a PQRST-módszer? â Egy személy képes volt megnövelni rövid távú memóriájának befogadóképességét közel 80 számjegyre. vagy 5. ábra Példa a fejezet anyagának hierarchikus fán történ ábrázolására A tömbök mérete megnövelhet , de a tömbök száma nem. A PQRST-MÓDSZER Az emlékezet tökéletesítésének egyik legismertebb technikája a PQRST-módszer, amely egyetemi hallgatók számára készült, hogy javítsa a tankönyvi anyagok megtanulását és az azokra való emlékezést. (THOMAS és ROBINSON, 1982) A módszer a következ 5 szakaszból áll: • Preview (el zetes áttekintés) Átnézni a fejezet anyagát, hogy benyomást szerezzen f témáiról és a szakaszairól. Ez magában foglalja tartalomjegyzék

elolvasását, a fejezet átfutását, különös figyelmet szentelve az alfejezetek és szakaszok címeire, valamint az összefoglalásra (ha van ilyen). • Question (kérdés) • Read (olvasás) • Test (ellen rzés) Az ötödik, vagyis az ellen rzés lépésére az egész fejezet befejezése után kerül sor. A diák megkísérli felidézni a f bb tényeket az olvasottakból, és megérteni, hogy e változatos tények miként viszonyulnak egymáshoz KONSTRUKTÍV EMLÉKEZET Az el ekben különbséget tettünk az alulról felfelé irányuló folyamatok (az adatok vezérlik) és a felülr l lefelé irányuló folyamatok (a személy el zetes ismeretei és elvárásai vezérlik) között. Megvizsgáljuk azokat a felülr l lefelé irányuló folyamatokat, amelyek hozzáadnak információt az inputhoz, és konstruktív emlékezetet hoznak létre. EGYSZER SZTEREOTÍPIÁK KÖVETKEZTETÉSEK Egy mondat olvasásakor gyakran következtetéseket vonunk le bel le, és a

következtetéseket a mondattal együtt tároljuk. Ez a törekvés különösen er teljes valós szöveg olvasásánál, mert a következtetésekre gyakran szükség van a sorok közötti kapcsolat megteremetéséhez 2 A kísérleti személyek egy közlekedési balesetr l szóló filmet tekintettek meg, majd kérdéseket tettek fel a balesetre vonatkozó emlékeikkel kapcsolatban. Milyen gyorsan mentek az autók, amikor karamboloztak? Ezek a személyek arra következtettek, hogy a baleset nagy romboláshoz vezetett. Milyen gyorsan mentek az autók, amikor összekoccantak? Erre a kérdésre válaszoló személyek kisebb valószín séggel tették a túlzást, minthogy a koccanás kevésbé balesetet feltételez, mint a karambol . Ezt az érvelést alátámasztotta az egy héttel kés bbi emlékezeti próba is. Ekkor megkérdezték: Láttál-e törött üveget? karambolos à láttak koccanásos à kevésbé valószín , hogy láttak A karambolos kérdés a baleset emlékének

rekonstrukciójához vezethet, és a rekonstruált emlékezet olyan részleteket is tartalmazott, mint az üveg, ami valójában nem volt része a balesetnek. A sajátos módon kifejezett kérdés ( karambol , illetve koccanás ) megváltoztathatja a kihallgatott tanú emlékezetét. Az eredmény annak a vitának a szempontjából is tanulságos, hogy egyes, múltunkból felszínre hozott traumatikus emlékek igazi emléknyomok-e vagy csak rekonstrukciók. Egy másik eszköz, amivel kitöltjük és újraalkotjuk emlékeinket, a szociális sztereotípiák használata. A sztereotípia az ember egész csoportjára vonatkozó, a személyiségvonások vagy fizikai megkülönböztet jegyek alapján alkotott következtetéscsomag. Amikor valamilyen információt kapunk valakir l, el fordulhat, hogy el bb sztereotip módon jellemezzük t (például tipikus olasz ), majd az információt ezzel a sztereotípiával vegyítjük. E személyr l szóló emlékünket tehát részben a sztereotípia

fogja alkotni SÉMÁK A pszichológusok a séma kifejezésen emberek, tárgyak, események vagy helyzetek egy osztályának mentális reprezentációját értik. A sztereotípiák is, egyfajta sémák, mert emberek osztályait (például olaszok, n k, homoszexuálisok) reprezentálják. Hasonló módon az olyan általános kategóriák is, mint kutya és asztal, egyfajta sémák, mert tárgyak osztályait képviselik. A sémák nemcsak sajátos tárgyakra és eseményekre vonatkozó ismereteink leírására használhatók, hanem azokra is, amelyek megmutatják, hogyan cselekedjünk különböz helyzetekben. 1./1 AZ EMLÉKEZÉS 4 Az emlékezés képessége (legfontosabb emberi tulajdonság, ebl alakul ki a folyamatosság) Emlékezés részei: MEMÓRIA MODELLJE KÓDOLÁS Ú TÁROLÁS Ú EL HÍVÁS KÓDOLÁS: az információ elhelyezése a memóriában g akusztikus kód: a hangalakokat jegyezzük meg g vizuális kód: kép g szemantikai kód: elhangzott információ lényegét

jegyezzük meg Milyen hosszú az emlékezetünk? - rövid - hosszú 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Enik $ Enik $ $ Csúszik a memóriából lefelé, amint egy új tétel Enik $ Enik $ kerül be a rövid távú emlékezetbe (kiszorítódik). $ Enik $ Felejteni: " kiszorítással " elhalványulással EL HÍVÁS: pl. számsorozat és visszakérdeznek volt-e benne olyan szám?) Ô Szeriális keverés (végig pörgetni), 0,004 mp/pörgetés. Hosszú távú memória Rövid távú memória KÓDOLÁS: Hogyan kódolunk? " szemantikai kóddal alapvet en A rövid távú memóriába akusztikusan tárolunk. kivétel: Szelektív figyelem: - ami valamiért megragadta az emlékezetünk, azt kódoljuk TÁROLÁS: független tételek: - egy ember a rövid távú memóriába 7±2 független tételt tud tárolni - telefon (akusztikai) orrunkkal kapcsolatos (pl. szag, illat) hang (pl. vers) TÁROLÁS: 2 mez felel érte ( amydala hippokampusz EL HÍVÁS: Lehetséges-e szeriális keverés?

" nem! Hosszú távúból, ha van el hívási támpont, megtudjuk keresni. El hívási hibák: kiesik a fejemb a szó a nyelvem hegyén van a szó Er s érzelmek segítik el , és pl. ismételgetés ( gy lölet, düh, harag szeretet Vagy pl. szorongás vizsgán " beindul a negatív spirál! Rövid és hosszú távú memória kapcsolata ismételgetés információ RT mHT i kiesés Hosszút: • MNEMOTECHNIKAI módszer tej, kenyér, felvágott, WC-papír, radír, whisky független szavak sorozatához hozzárendelni rendezett szavak sorozatát • KONTEXTUS módszer El idézni azt a környezetet, amib l az információt meríteni szeretnénk. Befolyásolja a tanulást! • SZERVEZÉS módszer Tananyag megszervezése (vázlat készítés!). • EL HÍVÁS gyakorlása P review Q uestion R ead S elf-recitation T est Az emlékezés sajátosságai Sztereotípia: Emberek egy egész csoportjára vonatkozó személyi vonások, vagy fizikai megkülönböztet jegyek (pl. b rszín)

- Bár sohasem volt állandó barátja a középiskolában, de azért fiúkkal el-eljárogatott. Lehet- e a memóriát fejleszteni? Rövidet: • TÖMBÖSÍTÉS módszere 152-6 184-8 19-56 ` tömbösítés (152, 6184,819,56) Séma: Emberek, tárgyak, események vagy helyzetek mentális reprezentációja (el re lejátszom a dolgot, eseményt a fejemben elképzelem). Sémák hasznosak, mert a szerint viselkedünk. Kognitív gazdaságosság Az emberek nem szeretnek gondolkodni. 2. AZ INTELLIGENCIA ÉS MÉRÉSE Sok szempontból minden ember ugyanolyan, mint a többi. Más szempontból azonban minden ember különbözik egymástól. Mindannyian birtokoljuk a képességek, vélekedések, attit dök, motivációk, érzelmek és személyiségjegyek olyan, csak ránk jellemz együttesét, amely egyedivé tesz minket AZ EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK MÉRÉSE A JÓ TESZT JELLEMZ I Egy jó tesztnek megbízhatónak és érvényesnek kell lennie. MEGBÍZHATÓSÁG. Ha a teszt vagy más mérési

módszer megbízható, akkor megismételhet és konzisztens eredményeket szolgál A megbízhatóságot rendszerint két kiértékelés korrelációjával vizsgálják. Amikor például ugyanazt a tesztet két egymást követ alkalommal ugyanazoknak az embereknek adják, az els alkalommal kapott pontszámok magas szinten kell korrelálniuk a második alkalom pontszámaival. Ha a korreláció magas, akkor azt mondjuk, hogy a teszt rendelkezik id beli stabilitással. A megbízhatóság további elterjedt mérési módja a bels konzisztencia vizsgálata. Ennél a kérdés, hogy egy teszt egyes kérdései vagy tételei milyen mértékben mérik ugyanazt a dolgot. ÉRVÉNYESSÉG. A megbízhatóság azt mutatja, hogy egy teszt milyen mértékben mér valamit, de a jó megbízhatóság nem garantálja, hogy a teszt azt méri, aminek mérésére szánták, azaz nem garantálja a teszt érvényességét. Egy teszt érvényessége bizonyos esetekben vizsgálható a tesztpontszámok valamely

küls kritériummal történ korreláltatásával. Ezt a korrelációt érvényességi együtthatónak nevezik. A várható iskolai el menetel mérésére szolgáló teszt pontszáma és az iskolai eredmények közti pozitív korreláció például azt jelzi, hogy a teszt elfogadható mértékben érvényes. Az érvényességnek ezt a fajtáját tapasztalati érvényességnek nevezik. Az érvényesség egy sajátos, különösen a személyiség kutatásában használt eszközök vizsgálatára alkalmazott fajtáját konstrukciós érvényességnek nevezik. Amennyiben a kutató olyan tesztet készít, mellyel egy elméleti fogalmat kíván mérni, nincs mindig lehet sége arra, hogy kiszámoljon egyetlen, tesztjének tapasztalati érvényességét jelz együtthatót, mivel nem világos, hogy mi legyen a küls kritérium. AZ INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉG MÉRÉSE TÖRTÉNETI HÁTTÉR. Sir Francis GALTON kísérelt meg els ként intellektuális képességet mér tesztet kifejleszteni egy

évszázaddal ezel tt. GALTON azt képzelte, hogy egyes családok biológiailag felbbrend ek er sebbek és szellemileg fejlettebbek -, mint mások Az els olyan teszt, amely megközelítette a manapság használatos intelligenciateszteket, a franci pszichológustól, Alfred BINET-t l származik. BINET szerint az intelligenciát olyan feladatokkal kell mérni, amelyek gondolkodási és problémamegoldási képességeket kívánnak meg, nem pedig észlelési és mozgásos készségeket. Egy francia pszichológussal, Théophile SIMON-nal együttm ködve, BINET 1905-ben publikálta a skáláját, amit aztán 1908-ban, majd 1911-ben módosított. BINET szerint a lassú felfogású buta gyerek olyan, mint a normális, csak elmaradt a mentális fejl désben. Olyan egyre növekv nehézség elemekb l szerkesztette tesztjét, amiket általában a normálisan növekv gyermekek mutatnak. Minél több kérdésre tud a gyerek helyesen válaszolni, annál magasabb a mentális kora (MK). A mentális

kor fogalma dönt BINET módszerében, mivel ez hasonlítandó össze a gyerek tényleges életkorával (ÉK) az intelligencia mérésekor. A STANFORD BINET-INTELLIGENCIASKÁLA. A BINET által eredetileg alkalmazott tesztételeket Lewis TERMAN, a Stanford Egyetem munkatársa ültette át amerikai gyerekek számára. Standardizálta a teszt felvételét, és több ezer gyerekkel felvéve meghatározta az életkori normákat. A BINET-teszt stanfordi változatát 1916-ban publikálta, ezt nevezzük STANFORD BINET-intelligenciaskálának Majd TERMAN visszatért BINET elképzeléséhez a mentális korral kapcsolatban. Minden tételt ahhoz a szinthez soroltak be, ahol a gyerekek nagy többsége megoldotta Egy gyermek mentális korát úgy határozhatjuk meg, hogy összegezzük, hogy az egyes életkori szinteken hány tételt old meg sikerrel. Emellett bevezetett egy intelligenciamutatót, amelyet eredetileg a német pszichológus, William TERN javasolt. A mutató az

intelligenciahányados, a közismert IQ (intelligence quotient): IQ = MK ⋅ 100 ÉK Az intelligenciát ma különböz képességek elegyének tekintik, és e felfogással összhangban az 1986-os módosítás a próbákat az intellektuális képességek négy szélesebb területére sorolja: verbális gondolkodás, absztrakt-vizuális gondolkodás, számolás és rövid távú memória (SATTLER, 1988). VERBÁLIS GONDOLKODÁS MATEMATIKAI GONDOLKO- Szókincs. Olyan szavak, mint dollár , boríték , meghatározása. DÁS Ismeretek. Olyan kérdések, mint Hol vesznek az emberek ennivalót? vagy Miért fésülködnek az emberek? . Abszurditások. Meg kell mondani, hogy mi a furcsa a képen, például amin a lány a tavon biciklizik, vagy amin egy kopasz ember fésülködik. Kapcsolatok. Meg kell mondani, hogyan tartozik össze az els három szó, és miben térnek el a negyedikt l: pl. cip , csizma, bakancs, ing. Mennyiségek. Egyszer számtani feladatok végrehajtása, pl. a 6

pöttyös dominó kikeresése, mert azon pontok száma megegyezik a 2 és 4 pöttyös összegével. Számsorok. Egy olyan számsorban kell megadni a következ két elemet, mint pl 20 16 12 8 . Egyenl ség-összeállítás. Az adott elemekb l (pl. 2 3 5 + =) össze kell állítani egy helyes egyenl séget (2+3=5). ABSZTRAKT-VIZUÁLIS FELADATOK Mintakirakás. Egyszer minták kirakása mozaikelemekl Másolás. A vizsgálatvezet által bemutatott minta (pl. egy négyszög két átlóval) lemásolása. RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA Mintaemlékezet. Képen bemutatott különféle alakú, pálcára f zött elemekb l álló mintát a valódi elemekb l kell pálcára f zni emlékezetb l. Mondatemlékezet. A vizsgálatvezet mondatait meg kell ismételni. (pl Ideje lefeküdni Vagy Karcsi képet festett mamája születésnapjára ) Számemlékezet. A vizsgálatvezet számsorokat mond (pl. 5-7-8-3), ezeket el re-, illetve visszafelé el kell ismételni emlékezetb l Tárgyemlékezet. Egyedi tárgyak

képeit (pl óra, elefánt) egyenként mutatják be, ezután a bemutatás sorrendjének megfelel en kell felismerni a tárgyakat egy olyan képen, amely több tárgyat tartalmaz (pl. busz, bohóc, elefánt, tojás, óra). A WECHSLER-INTELLIGENCIASKÁLA. David WECHSLER 1939-ben egy új tesztet dolgozott ki, mert úgy vélte a STANFORD BINET-féle túlságosan is a nyelvi képességekre alapoz, és mert nem volt alkalmas feln ttek tesztelésére. A Wechsler Adult Intelligence Scale (WAIS, 1939, 1955, 1981), a WECHLER-féle feln tt-intelligenciateszt két részre, egy verbális és egy performációs skálára oszlik. TÉTEL LEÍRÁS VERBÁLIS SKÁLA Ismeretek Általános ismereteket felölel kérdések, pl. Ki írta a Csongor és Tündét? . Helyzetek Élethelyzetek megértésére és megoldására vonatkozó kérdések, pl. Mit tenne abban az esetben, ha moziban vagy színházban els nek venne észre tüzet vagy füstöt? Számolás Szöveges számolási feladatok.

Számismétlés Felolvasott számsort (pl. 7-5-6-3-8) kell el revagy visszafelé visszamondani Összehasonlítás Bizonyos tárgyak vagy fogalmak közös vonását (a közös kategóriát) kell megadni (pl. narancs és banán). PERFORMÁCIÓS SKÁLA Rejtjelezés Számokat különféle jelekhez kell id re hozzárendelni a megadott minta szerint. Képkiegészítés A bemutatott képekr l hiányzó részleteket kell felismerni és megnevezni. Mozaikpróba Képen bemutatott mintázatot kell mozaikelemekb l kirakni. Képrendezés Karikatúraszer képeket kell megfelel sorrendbe rakni, hogy egy történetet ábrázoljanak. CSOPORTOS TESZTEK. A STANFORD BINET- és WECHSLER-teszt egyéni képességteszt, tehát egy személlyel veszi fel ket egy erre kiképzett vizsgálatvezet . A csoportos tesztek ezzel szemben egyetlen vizsgálatvezet egyszerre sok emberrel veheti fel, mivel ezek rendszerint papír-ceruza tesztek. A csoportos tesztek f ként akkor hasznosak, ha egyszerre sok embert

kell megvizsgálni. Például fegyveres testületek számos csoportos tesztet alkalmaznak (navigátorok, pilóták, elektronikai m szerészek, stb) Az USA-ban a közigazgatási állások betöltéséhez (PACE), az iskolai el menetel mérésére (SAT) és az egyetemi felvételikhez (ACT) is gyakran használnak csoportos helyzetekben felvett standardizált teszteket. FAKTORIÁLIS MEGKÖZELÍTÉS. Vannak pszichológusok, akik megkérd jelezik az általános intelligencia létét. Véleményük szerint az intelligenciatesztek egymástól viszonylag független mentális képességeket mérnek. A faktoranalízis segítségével pontosabb képet kaphatunk az intelligenciatesztben elért eredmény mögött álló képességek természetér l. Ez a matematikai módszer arra alkalmas, hogy meghatározzuk azt a legkisebb számú faktort (tényez t), vagyis képességet, amely ahhoz szükséges, hogy megmagyarázzuk a különféle tesztek közötti korrelációk mintázatát. A faktoranalízis

kidolgozója, Charles Spearman (1904) feltette, hogy mindenki különböz mértékben rendelkezik egy (az angol general = általános alapján g-nek nevezett) általános intelligenciafaktorral. 2 Milyen adatokkal és milyen f lépésekben dolgozik a faktoranalízis? Az adatok egyszer en a legkülönfélébb tesztek eredményei, amelyek valamilyen pszichológiai tartalmat vagy folyamatot mérnek. A nagyszámú embercsoport minden tagjától egy-egy eredményt kapunk minden vizsgált tesztben. Ezeket egymással korreláltatva, tehát interkorrelációt végezve, megtudhatjuk, hogy az egyes embereknek az egyik tesztben elért eredményéhez. Ez az interkorrelációs táblázat az ún korrelációs mátrix Alább kilenc teszt korrelációs mátrixát láthatjuk TESZT 2 3 4 5 6 7 8 9 1 0,38 0,55 0,06 -0,04 0,05 0,07 0,05 0,09 0,36 0,40 0,28 0,40 0,11 0,15 0,13 0,10 0,01 0,18 0,13 0,12 0,10 0,32 0,60 0,04 0,06 0,13 0,35 0,08 0,13 0,11 0,01 0,06

0,07 0,45 0,32 2 3 4 5 6 7 8 0,32 A korrelációs értékek három vastagon szedett csoportja azt jelzi, hogy az ezen csoportokba tartozó tesztek valami olyan közös vonással rendelkeznek, ami nincs meg a többi tesztben (mivel magasan korrelálnak egymással, de nem a csoporton kívüliekkel). Nem helyes azonban pusztán rátekintés alapján elemezni az ilyen korrelációi a 4, 5, 6 teszttel Faktoranalízist alkalmazva viszont pontosan kiderülhet, mi áll ezen korrelációk hátterében Ab- ban az esetben, ha a korrelációs mátrix néhány statisztikailag szignifikáns és néhány nullához közeli értéket tartalmaz, nyilvánvaló, hogy egyes tesztek másokat. A faktoranalízis célja, hogy pontosabb képet kapjuk e háttérképességekr l A faktoranalízisben nagy sebesség számítógépek segítségéve kiszámolhatjuk az összes teszt korrelációját a háttérben lév több lehetséges faktorral. A tesztértékek és faktorok közötti korrelációkat

faktorsúlyoknak nevezzük. Ha egy teszt 0,05 szinten korrelál az I. faktorral, 0,10 szinten a II-kal és 0,70 szinten a III. faktorral, akkor azt a III faktor súlyozza leginkább Például az el bbi korrelációs mátrix kilenc tesztje az alábbi faktormátrixot adja. FAKTOROK I. II. III. 1 0,75 -0,01 0,08 2 0,44 0,48 0,16 3 0,72 0,07 0,15 4 0,08 0,76 0,08 5 -0,01 0,49 -0,01 6 0,16 0,73 0,02 7 -0,03 0,04 0,64 8 0,02 0,05 0,66 9 -0,01 0,10 0,47 TESZT A faktormátrixban vastagon szedett súlyok mutatják, hogy mely tesztek korrelálnak leger sebben a háttérfaktorokkal. Ugyanazokat a csoportokat kapjuk, mint amelyek a korrelációs mátrixban megjelentek, de már sokkal pontosabb kép. A 2 teszt továbbra is zavaró, mert nagyjából egyforma faktorsúlyokat kapott az I. és a II. faktortól, ez nyilvánvalóan nem egy egyfaktoros teszt. Miután megtaláltuk a kilenc teszt interkorrelációit magyarázó három faktort, a faktorok értelmezése

következhet. Ehhez meg kell vizsgálnunk az egyes faktorokhoz legnagyobb súllyal tartozó tesztek tartalmát. A faktoranalízis önmagában tisztán matematikai eljárás, a faktorok elnevezése, valamint értelmezése már a pszichológiai elemzés feladata. Egy kés bbi kutató, Louis THURSTONE (1938) elvetette SPEARMAN elképzelését az általános intelligenciával kapcsolatban, mert úgy vélte, hogy faktoranalízis segítségével az intelligencia néhány els dleges képességre bontható le. Sok-sok tesztelés, faktoranalízis, skálatisztítás és újratesztelés után THURSTONE végül hét faktort azonosított, és ezekb l állította össze az els dleges mentális képességek tesztjét. INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSI MEGKÖZELÍTÉS. A kognitív pszichológia és az információfeldolgozási modellek kifejl désével új irányt vett az intelligenciakutatás. Az elképzelés az, hogy megvizsgálják, milyen kognitív m veleteket igényelnek az egyes intellektuális

tevékenységek: 1. Milyen mentális folyamatokat feltételeznek a különféle intelligenciatesztek? 2. Ezeket milyen gyorsan és pontosan hajtja végre a személy? 3. Az ezekhez a folyamatokhoz szükséges információkat milyen formában rögzítjük? Az információfeldolgozási megközelítést STERNBERG (1985) elképzelése és az intelligencia általa kidolgozott összetev modellje segítségével illusztrálhatjuk. ÖSSZETEV K FOLYAMATOK Metaösszetev A problémamegoldással kapcsolatos tervek és döntések kidolgozásakor alkalmazott magasabb rend vezérl folyamatok. Teljesítmény-összetev k A metakomponensek által kiválasztott terveket és döntéseket végrehajtó folyamatok. Tanulási összetev k A korábban a memóriába elraktározott információk el hívásában részt vev folyamatok. Átviteli összetev k Az emlékezetben rzött információknak egyik helyzetb l a másikba való átvitelével kapcsolatos folyamatok. TÖBBSZÖRÖS INTELLIGENCIA. Howards

GARDNER (1983) szerint legalább hat olyan intelligenciafajta létezik, amelyik egymástól független, elkülönült rendszerként (modulként) m ködnek az agyban a saját szabályaik szerint. Ezek a következ k: a) nyelvi b) c) d) e) f) logikai-matematikai téri zenei testi-kinesztéziás személyes intelligencia Az els három ismert intelligencia-összetev , amelyeket a standard intelligenciatesztek mérnek. GARDNER szerint az utolsó három is hasonló elismerést érdemelne, de a nyugati társadalmak az els három típust a többiek szinte teljes mell zésével hangsúlyozzák. 2./1 INTELLIGENCIA ÉS MÉRÉSE Sir Francis Galton (1884) Öröklött zsenialitás 1884. Londoni világkiállítás " intelligencia mérés Franciaország I Binet (1905) " intelligencia mérés - Buta gyerek is értelmes, csak a korához képest fejletlen. MK = EK 10 éves MK < EK BUTA MK > EK OKOS EK = gyermek tényleges életkora MK = mentális életkor (fejl déses) Kultúra

függetlenség = mindegy, hogy honnan jössz Butaság-teszt Kovácsnénak nincsen gyereke és úgy tudom ez igaz az anyjára is. " igaz vagy hamis IQ = Nem jó feln ttekre az életkor miatt MK ⋅100 rekekre. Binet tesztje EK csak gye- Lewis Terman " Stanford University Megpróbálta módosítani Binet tesztjét " Stanford-Binet-teszt Négy skála 3. A KREATÍV GONDOLKODÁS SAJÁTOSSÁGAI j Verbális gondolkodás skálája • szókincs • ismeretek • abszurditások • kapcsolatok Kreativitás analitikus Képzel logika Több megoldás egy megoldás Divergens konvergens k Matematikai skála • mennyiség • számsorok • egyenletek l Absztrakt-vizuális feladatok skálája • minta kirakása mozaikból • másolás m Rövid távú memóriát vizsgáló skála • minta emlékezet • mondat emlékezet • számemlékezet • tárgy emlékezet 1939. Weschler " átdolgozta Terman tesztjét " WAIS teszt (Wesler Adult Intelligent System)

Kreatív az, aki korábban egymással kapcsolatban nem lev dolgot újszer módon kapcsol össze egymással. Arthur Köestler Sötétség délben - 3 legfontosabb dolog leírása, az életünkben 2 db bet vel A és H AHH! HA-HA! AHA! Miért nem vagyunk kreatívak? • Bels gráf • Minta alkotás SAT teszt (iskolai el menetel mérésére szolgál) " USA-ban csak egyenes vonalból csak görbéb l WASP (White AngoSaxon Protestant) • Konformizmus • Occam-borotvája 4. KREATÍV Ha 1 dologra 2 fajta magyarázat létezik, mindig az egyszebb az igaz. • Túl gyors ítélkezés • Félelem attól, hogy hülyének néznek Menedzsernél 2 fajta Öt lépcs MENEDZSER TECHNIKÁK 1. BRAIN- STORMING A BRAIN STORMING EL KÉSZÍTÉSE A BRAIN STORMING-KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA merész félénk l áll a kreatív gondolkodás: • El készület A megadott problémáról a lehet legnagyobb mennyiség adatot kell összegy jteni. ‚ Er feszítés Problémát

megpróbálni megoldani! Nem tudom megoldani Nyelvem hegyén van! ƒ Érlel dés Probléma félretolása, mást csinálni. Aludjunk rá egyet! „ AHA élmény Megoldás az ember fejéb l kipattant. Értékelés Amikor az ember analitikus módon visszanézi az AHA-élmény helyességét. Kezd és a végpont analitikus! Igazi kreatív rész a 2-4. A kérdés egyértelm , a válasz sugalmazásától mentes legyen. Szerencsés, ha kifejezi a feldolgozni kívánt probléma nyitottságát. Serkentsen a válaszadásra. A RÉSZTVEV K KIVÁLASZTÁSA A kérdés behatárolja azokat a szakterületeket, amelyek szükségesek a válaszhoz. Ha ezek száma túlságosan nagy, meghaladja a 15 t, akkor több brain storming-megbeszélést kell tartani. Igen hatékonynak bizonyultak a 8-10 f részvételével tartott beszélgetések A HELYISÉG KIVÁLASZTÁSA A helyiségben a résztvev k kényelmesen férjenek el. Mivel a résztvev knek jegyzetelni nem szükséges, könnyen elkerülhetjük a katonás

rendet. Lényeges viszont, hogy mindenkinek jusson kényelmes ül hely, ahonnan azt a falitáblát is láthatják, amelyre az ötleteket feljegyezzük. I PONT KIT ZÉSE, RÉSZTVEV K MEGHÍVÁSA A meghívó tartalmazza a témát és az id pontot. Fejezze ki a meghívottak szakmai okok miatti fontosságát. Utaljon a várható rövid, maximálisan egyórás id tartamra Jelezzük, hogy írásos felkészülésre nem tartunk igényt, azonban kérjük meg a résztvev ket a témával kapcsolatos ötleteik átgondolására. A BRAIN STORMING MENETE A brain storming-megbeszélést vezet személy (moderátor) olyankor érkezzen a helyszínre, amikor ellen rizheti a helyiséget, a kellékeket (tábla, irón). Esetleges hiányosság esetén így intézkedhet RÉSZTVEV K ÜDVÖZLÉSE, SZABÁLYOK MEGBESZÉLÉSE A résztvev k számára néhány szóban ismertetjük, hogy miért, mi célból hívtuk össze ket. Felhívjuk a figyelmet, hogy az id vel takarékosan szeretnénk gazdálkodni,

ezért mindenki röviden, szabatosan fogalmazzon, úgy, hogy javaslata néhány szóban rögzíthet legyen. Javaslat formájában természetesen homlokegyenest mást is mondhatnak, mint az el ttük szólók, de ezt a tényt senki ne min sítse. JAVASLATOK GY JTÉSE A brain storming megbeszélésen általában egy-két perc mély csend követi a moderátor bevezetését. Ezt kihasználhatjuk arra, hogy beépített segédek rövid, bemutató jelleg hozzászólásával kezdjük a javaslatok gy jtését. A két minta rendszerint követ kre talál, és sima lefolyású, ötletgazdag eredménnyel zárhatunk. A tet szakaszt az esetek többségében 30-40 percen túl nem tudjuk tartani 6. ábra Ötletek gyakorisága az id függvényében A MEGBESZÉLÉS EREDMÉNYÉNEK HASZNOSÍTÁSA A falitáblára írt ötletek lehet leg szó szerinti leírásával és a résztvev k megnevezésével jegyz könyvet készítünk. A brain storming eredeti kidolgozója, OSBORN erre nem ad útmutatást.

Rendszerint még egy-két interjú szükséges ahhoz, hogy a lista valamennyi elemét megértsük. A listában található két elem logikai viszonya háromféle lehet: • az egyik elem része a másiknak, • az egyik elem kiegészíti a másikat, • az egyik elem ellentmond a másiknak. A logikai kapcsolat alapján a brain storming megbeszélés eredménye tovább feldolgozható, a javaslatok csoportosíthatók. Nyilván csoportosítás szempontjából az a cél is befolyásolható, amelynek elérése érdekében döntöttünk a brain storming alkalmazása mellett. Rövid id alatt gazdag listát kapunk, amelyet egyetlen ember nem lenne képes összeállítani. A 45 percnél rendszerint nem hoszszabb brain storming el készítése (az interjúkat is beleértve) megközelít en 2-5 óra, feldolgozása pedig 5-10 óra 4./1 BRAIN STORMING Elvont problémák megoldására jó ötletbörze! Egy eszköz, amellyel emberek egy csoportja rövid id alatt sok ötletet termel. - - Emberek

csoportjának alsó határa: 5-6 f fels határa: 20 f ideális: 12 f • kívülálló illetve bennfentes is legyen • fele n illetve fele férfi legyen Rövid id alatt: 1 órától fél napig (3-4 óra) tart Ötlet: csúcs: " 1 óra alatt 100 ötlet " fél nap alatt 6-800 ötlet Csapat összeállítása! Szabályok közlése: • • • • Ítélkezés felfüggesztése! Szabad szárnyalás! Mennyiségre való törekvés! Kölcsönös megtermékenyítés! Ötletbörze szakaszai: X-PROBLÉMA Kreatív szakasz: j Probléma vázolása 10 perces! Gazda szerepel " bemutassa a problémát k Probléma újravázolása 15-30 perc! Az el bb felvázolt problémát újravázolják a résztvek ( Hogyan kezdet mondatokkal). Pl. Hogyan növeljük a forgalmat! 30-40 mondatra törekszünk. l Kiválasztás/sz kítés Végigolvasni és végiggondolni a mondatokat és kiválasztani a legjobb 2- t. Pl. Hogyan szerezzünk több vásárlót! Hogyan vegyük rá az embereket, hogy több

pénzt költsenek nálunk! m Bemelegítés 5 perces! Hülyéskedésre alkalmas kérdés! El hozzuk a gyereket. Pl. Az evésen kívül a banánt mire lehet használni? n Tulajdonképpeni ötletbörze Az egész lelke! Az el bbi 2 kérdésre mindenki mondhat mindent. o rült ötletek órája 10 perc! Perverz, törvénytelen ötletek! Pl. Zöld szín ketchup " óvodások szeretik! SOK ÖTLET Analitikus szakasz: (M) Minden résztvev részt vesz az értékelésben j Legépelni az ötletlistát. k Minden résztvev nek megküldeni az ötletlistát. Megkérni ne beszéljenek egymással. l Megkérni válasszanak ki 10%-ot bel le! A legjobb 10%-ot! m Visszajuttatás. n Összesítés: tréner megcsinálja a saját legjobb 10%-át. o Legjobb ötletek listája. (CS) Csoportos értékelés. 3-4 f értékeli ki a 12 ember által megcsinált ötleteket (tag a 3-4 f ) j Összes ötlet kifüggesztése. k Ötletek csoportosítása " 10 csoportnál több ne legyen! l Minden ötletcsoportot

elnevezünk, kiszedjük a teljesen egyformákat. m Egyesével átnézzük minden ötletcsoportot. n Legjobb eredmények (ötletek) listája. p/o LEGESLEGJOBB ÖTLETEK LISTÁJA Csak azok kerülnek be, amelyek mind a két értékelésnél szerepelnek. ADVOCATUS DIACOBOLI (Az ördög ügyvédje) Keresztény egyház által kidolgozott. Az adott ötlet hogyan bukhat meg? 5. KREATÍV MENEDZSER TECHNIKÁK 2 - SZINEKTIKA, TULAJDONSÁGLISTA, ER LTETETT KAPCSOLATOK SZINEKTIKA Elvont problémák megoldására jó. 1930-as években az USA-ban találták ki. 8 emberb l áll: 1 vezet (levezénylés, tartalmi kérdésekbe nem avatkozhat bele); 1 ügyfél kulcsszerepl (problémamegoldás); 6 résztvev . Nyolc szakaszból áll, legfeljebb 50 perc alatt! j AP szakasz - adott probléma szakasza, az ügyfél beszél - egyetlen egy mondattal fogalmazza meg a problémát k Elemzés - az ügyfél b vebben feltárhatja a problémát pl. Nagyon jó lenne, ha Eddig 5 perc összesen! l Hogyan 1. - ügyfél

hallgat, 6 résztvev : pl. Hogyan mondattal vázolják újra a problémát 10 perc! 25 db Hogyan kérdés m Hogyan 2. - az ügyfél a 25 probléma közül válassza ki a leghasznosabbat - indokolni, hogy miért n Ötlet o Kifejtés p Tételes válasz - 1 mondattal kibontva mondjanak ötleteket - értékeli az ügyfél - labda visszadobása Vége ha az ügyfél megtalálta a legjobbat. 6. KREATÍV MENEDZSER TECHNIKÁK 3. - DELPHIMÓDSZER, 635-ÖS MÓDSZER, NCM-MÓDSZER q Megvalósítás Szinektika el nye: gyors 50 percnél nem hosszabb hátránya: az ügyfélen múlik sok minden; hirtelen kreatív és analitikus szakasz váltakozása TULAJDONSÁGLISTA Leírjuk a fontos tulajdonságát Minden egyes tulajdonságot egyesével megvizsgálunk gyan változtatható meg! A DELPHI-MÓDSZER A Delphi-módszer a csoporttagok formális együttléte nélkül valósít meg csoportmunkát. Termék fejlesztésben használatos. • • ÖNÁLLÓ IRODALOMFELDOLGOZÁS: Bálint Sándor Erd si

Gyula - Nahlik Gábor: Csoportos szellemi alkotó technikák. 50 old - 91 old Budapest KJK, 1984 A DELPHI-MÓDSZER EL ho- Pl. csavarhúzó - Tömör fa nyele van " legyen üreges - Vége " Legyen csillag - Kézi hajtású " legyen elektromos Adott termék tulajdonságát lehet-e alkalmazni másik területen (pl. autókölcsönzés " lehet-e mást is kölcsönözni) ER LTETETT KAPCSOLATOK Emberek azon gondolkodnak, hogy mit mivel lehet összekapcsolni (pl. szék, asztal " székasztal) KÉSZÍTÉSE A Delphi-módszert az alkotómunkában els sorban koncepcióalkotás, a problémamegoldás, a részletes terv készítésekor használhatjuk fel. A DELPHI-MÓDSZERREL ELÉRNI KÍVÁNT CÉL MEGHATÁROZÁSA A Delphi-módszerrel lehet leg a teljességre törekszünk. Ezért nem elegend egyetlen kérdés, hanem a résztvev kkel írásban közöljük azt a problémát, amely a célhoz vezetett. Röviden összefoglaljuk a Delphi-módszer alkalmazását megel munka

menetét, eredményeit. A cél rendszerint valamilyen multidiszciplináris ismeretanyag összegy jtése, konzisztens módszerbe foglalása kés bbi alkalmazás érdekében. A RÉSZTVEV K KIVÁLASZTÁSA A résztvev k lehetnek a célelérésben érdekelt szakemberek és küls szakért k is. Szakmai szempontból a többi szellemi alkotó technikákhoz hasonlóan a cél határozza meg a csoport összetételét. A Delphi-módszer talán az egyetlen, amelynek alkalmazásakor a személyi tulajdonságok gyakorlatilag figyelmen kívül hagyhatók, csak a szaktudás lényeges. Az egyetlen fontos személyi tulajdonság a pontosság. ÉRTÉKEL CSOPORT KIJELÖLÉSE A Delphi-módszer alkalmazásakor a felkért szakemberek írásban terjesztik el javaslatukat. Ezek alapulvételével a munkát irányító szervez vagy tervez csoport dolgozza ki a komplex megoldás variációt. Az irányító csoport tagjaitól ezért a felkért szakért k által képviselt társtudományokban bizonyos szinten

jártasság várható el. A DELPHI-MÓDSZER MENETE A cél a résztvev k meghatározása után levélben felkérjük a résztvev ket, hogy els sorban szakismeretükre alapozva fejtsék ki részletesen javaslatukat, amely a cél eléréséhez vezet. A felkérést kérd ív formájában is megfogalmazhatjuk. Ilyenkor a Delphi-módszert megel interjúk vagy problématérképet körvonalazó brain storming után alkalmazzuk. A beérkezett válaszokat az értékel csoport (személy) el ször értelmezi, majd összeállítja a komplex javaslatot. Meghatározza azokat az ellentmondásokat, amelyek a komplex javaslat és a szakért i egyes javaslatok között fennállnak. Ezután újra megszerkesztik a résztvev k második felkérésére szolgáló levelet vagy kérd ívet. Ez már rendszerint nem uniformizált. Külön-külön hívja fel a figyelmet az ellentmondásos elemekre. A felkérést l felkérésig terjed munkaszakaszt Delphi-fordulóknak nevezzük A Delphi-fordulók száma függ a

probléma bonyolultságától, a résztvev k képességeit l, az irányító(k) munkájától. A Delphi-fordulók addig folytatódnak, míg valamennyi résztveegyet nem ért az értékel csoport által kidolgozott komplex megoldással. Az eljárás f korlátja, hogy a céleléréshez több hónapra van szükség. A 635-MÓDSZER A 635-módszer a megnevezését a módszerre jellemz számszer adatok alapján kapta. 6 f s csoportok 3 megoldási változatot 5-ször továbbfejlesztenek. A módszer kimondottan m szaki problémák interdiszciplináris közelítésére alkalmas. A 635-MÓDSZER EL 7. ábra Delphi-fordulók folyamata KÉSZÍTÉSE A 635-módszer nyitott problémák alapos megoldását képes szolgáltatni. Lényegében épít a brain storming és a Delphi-módszerre egyaránt. A 6 f s csoportok szakmailag vegyes összetétel ek. A módszer alkalmazását, a résztvev k kiválasztását megel zi a célmeghatározás. A cél ne sugalmazza a megoldás valamely irányát A cél

meghatározását követi a résztvev k kiválasztása. A 635módszer lényegesen hosszabb, mint a brain storming, akár 2-3 órát is igénybe vev eljárás. A 6 f s csoportok létrehozásakor arra ügyeljünk, hogy lehet leg ne legyen egy szakterületet képvisel két tagja egyetlen csoportnak sem. Ezért célszer az ülésrendet névkártyával kijelölni. A 635-módszer speciális berendezés termet igényel. Akár 30 f (5 csoport) együttes foglalkoztatása is lehetséges. 8. ábra A terem berendezése a 635-módszer alkalmazásakor A 635-módszer alkalmazásakor egyetlen moderátor is elegend , mert a 6 f s csoportok külön vezet t nem igényelnek. A résztvev k meghívása a hierarchiában els közös f nök útján célszer . A meghívással egyid ben a résztvev k közvetlen felettesét is tájékoztatni kell. A meghívóban a témára és a célra elegend röviden utalnunk A módszerr l és annak magyarázatáról a meghívóban nem javasolható szót ejteni. A számok

csak találgatásra, felesleges érdekl désre adhatunk alkalmat. A 635-MÓDSZER MENETE A résztvev k ülésrend szerint elfoglalják helyüket. A vezet vagy megbízottja üdvözli a résztvev ket. Ismerteti a célt és a prob- léma nyitottságát. Esetleg, panelvitában, a cél elérésével kapcsolatos széls séges véleményeket is ismertetik a résztvev kkel. Felkérjük a csoport tagjait, hogy a él elérését el segít három tervvariánst készítsék el és helyezzék el az el ttük fekv mappákban, majd adják tovább a jobbról mellettük ül knek. Ha végeztek a három variáció felvázolásával, akkor kezdjék meg a bal oldali szomszédjuk munkájának tanulmányozását. El ször éljék bele magukat a szomszéd javaslatába, próbálják meg azt felfedezni, ami eredeti, érdekes, jó gondolás Ezután azt gondoljuk végig, hogy az eredeti ötletek realizálását mi gátolhatja. Próbáljuk meg feloldani ezeket a problémákat, illetve a javaslat realizálását

további ötletekkel kíséreljük meg el segíteni. Ha úgy érezzük, hogy nincs hozzátenni valónk, akkor anélkül, hogy teljességre törekednénk, nyugodtan adjuk tovább a jobb oldali szomszédunknak. Addig végezzük ezt a tevékenységet, amíg saját javaslatunkat, most már ötször továbbfejlesztve vissza nem kaptuk Ebb l következik, hogy a 635-módszert els sorban koncepcióvariánsok készítésekor, valamint részlettervek elvi kidolgozásakor alkalmazzuk. A 635-módszer el nye, túl a sok jó variáns kidolgozásának befogadására. Tisztelik a kollégájukban is az alkotó elmét Asszociatív úton hamar rákapcsolódnak a csoport által felvett gondolatokra. Ötletgeneráló képességük többszöröse az egyéni munkavégzéskor szokásosnak. A NOMINÁL CSOPORTOK MÓDSZERE (NCM)∗ A nominál csoportok módszere (NCM) a szabályfejleszt irányzat egyik csúcsteljesítménye. Az NCM-módszer alkalmazásának el feltétele az elvi tervezési feladatok és a

lebonyolításához szükséges technikai feladatok maradéktalan elvégzése. Eleinte természetesen csak az vet dik fel, hogy egy rosszul strukturált, nem algoritmizálható feladattal kerülünk szembe, amelyet elegánsan képtelenek vagyunk kikerülni, mivel a kikerülés a teljes feladat megoldását zárná ki. Rádöbbenünk bizonyos ponton arra, hogy semmiképpen sem vagyunk képesek magunk a megoldásra. ∗ Kindler József (1979) munkája alapján A problémát leíró sok tényez feltárására kínálkozna a brain storming vagy a Delphi-módszer. Az els l tudjuk, hogy nem alkalmas az összes fontos tényez feltárására; a másikról viszont tudjuk, hogy hosszú ideig tart A kutatók megpróbálták e két módszer el nyeit ötvözni, s ezáltal a Delphi-módszernél rövidebb id alatt, de a brain stormingnál jobb hatásfokkal csoportmunkát szerveznek. A Delphi-módszer el nye a többi szellemi alkotó technikával szemben, hogy nyugodt, elmélyült munkavégzést

tesz lehet vé. A brain storming ereje pedig els sorban abban rejlik, hogy gondolattársítások sorozatával fokozza az ötletgeneráló képességet, meggyorsítva ezzel a lényeges lehet ségek, megoldási irányok, problémák feltárását. Az NCM-módszerre azt mondhatjuk, hogy finoman kimunkált szabályok segítségével sorbaköti a Delphi-módszert és a brain stormingot, s ezt több fordulón megismétli mindaddig, amíg a csoport ezt igényli. AZ NCM EL résztvev k számától. Egy csoportba tapasztalataink szerint 5-11 f beosztása célszer . A csoport tagjainak elhelyezésekor alapszabály, hogy mindenki mindenkit jól lásson és halljon a megbeszélés közben. Mindvégig építünk arra, hogy a résztvev k viselkedése befolyásolja a teljesítményt. Ezenkívül látniuk kell a faliívet is, amely a csoport javaslatainak gy jt je A csoportot ezért U alakban helyezzük el Az U nyitott oldalán a faliív áll. KÉSZÍTÉSE NCM-KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA Az NCM

alkalmazásakor csak egy kérdést szabad feltenni a munkacsoportnak. A kérdés sugalmazásmentes, egyértelm legyen A kérdések megfogalmazása történhet próbafelmérések segítségével. Meghatározzák az absztrakció szintjét. Interjúk vagy néhány f vel el zetesen lefolytatott brain storming alkalmával meggy dünk róla, hogy a kérdés és a tervezett absztrakció szintje jól összeillik-e vagy sem. A kérdés emellett kell en általános legyen azért, hogy a szakmailag vegyes összetétel csoport minden tagja megértse és szakmai szempontból értékelje, a gondolattársítási folyamatot ne gátolja. A kérdés, valamint a probléma ismerete meghatározza a csoport szakmai összetételét. Az NCM nagy el nye, hogy szabálytisztel vezetése esetén gyakorlatilag invariáns a státuszhelyzetre. NCM TECHNIKAI EL KÉSZÍTÉSE A technikai el készítés célja az alkotást jól el segít terem berendezése és a kellékek összegy jtése. A terem berendezése függ a

9. ábra NCM-megbeszélésen részt vev k elhelyezése AZ NCM-MEGBESZÉLÉS KELLÉKEI - A/4-es lapra gépelt NCM-kérdés valamennyi résztvev nek, toll valamennyi résztvev nek, faliív, irónok a moderátor részére, A/5-ös szavazókártya, rendszerint a résztvev k számának tizenkétszerese. AZ NCM MENETE Az NCM menetének vázlata: - megnyitás, - javaslatok papírra vetése szótlanul, - javaslatok gy jtése a faliívre, - javaslatok megbeszélése, - javaslatok rangsorolása. MEGNYITÁS A megnyitás funkciója a résztvev k alkotásvágyának felkeltése. A napi problémáktól hirtelen elszakított résztvev k gondolatai a megbeszélés kezdeti szakaszában szétszórtak. A megnyitást vállaló vezet hangsúlyozza ki a kérdés fontosságát, azt, hogy a szervezet mely céljai elérésében nyújthatnak a résztvev k hathatós segítséget. A megnyitó zármondata, egyben a szótlan gy jtés kezdete minden esetben az NCM kérdés szó szerinti felolvasása. JAVASLATOK

PAPÍRRA VETÉSE SZÓTLANUL E lépés funkciója az els Delphi-forduló megoldása. A szótlan gy jtést nem egyid ben fejezik be a résztvev k. Egy darabig, amíg a többség ír, nincs probléma. Kés bb viszont, különösen az egymás mellett ül k, ha egyid ben értek az írás végére, duruzsolnak. Ilyenkor az alkotók érdekére hivatkozva, személytelenül, de határozottan kell leszerelni a beszélget ket. Kerüljük a teremben a járkálást. Ebben a szakaszban az a jó, ha a vezet k elvesznek a csöndben alkotó tömegben. A feleslegesen fecseg moderátorok mérhetetlen kárt tehetnek felt sköd magatartásukkal ebben a szakaszban. A szótlan gy jt szakasznak véget vethetünk, ha a résztvev knek már csak 5-10%-a ír és egyidej leg az alapzaj fokozódik. ELGONDOLÁSOK FELJEGYZÉSE A FALIÍVRE Ez a szakasz a brain stromingra hasonlítható. Feladata tehát a gondolatok társításával újabb javaslatok keletkezésének el mozdítása. A szabály, amelyb l beláthatatlan

következmények miatt egy jottányit sem engedhetünk: - felkérjük a résztvev ket, hogy hozzászólásuk el tt tömörítsék javaslatukat, a felesleges töltelékszavakat hagyják el, - egy résztvev egy alkalommal csak egy javaslatot mondhat, - a javaslatot körbejáró módon, egymás után mondják a résztvev k, - a moderátor lehet leg változtatás nélkül jegyezze a faliívre az elhangzott javaslatot, - a javaslatok sorrendjét illet en a résztvev maga dönt, - ha új javaslata támad valakinek, azonnal írja fel, - kritikai magatartás kizárt, de lehet javasolni ellentéteset a korábbiakkal, - egy korábbitól csekély mértékben eltér javaslat is felírható, a döntés joga mindig a soron lev résztvev é, - a javaslatot vitatni és magyarázni tilos, - a moderátor ne f zzön kommentárt egyetlen javaslathoz sem. ELGONDOLÁSOK MEGBESZÉLÉSE A megbeszélés célja a javaslatok további elszemélytelenítése, a kérdésre adott válaszok megismerése, az

interdiszciplináris közelítésmód f bb gondolatainak megmagyarázása a résztvev k és a felhasználók számára. A csoport vezet je a résztvev ket felkéri, hogy a lista elemeinek sorrendjét követve tegyenek fel kérdéseket, adjanak b vebb tájékoztatót. A megbeszélés nem tetemre hívás, bárki kérdezhet és magya- rázhat függetlenül attól, hogy ki javasolta az éppen megbeszélésre került elemet. A megbeszél szakasz lehet az NCM-megbeszélés lezárása. Ha csak listázás, például egy hálóterv tevékenységeinek meghatározása volt a cél, akkor nincs is értelme a további rangsorolásnak. SZAVAZÁS A szavazás két lépésre tagolható: • el szavazás • végleges szavazás Az el szavazás A/5-ös formátumú szavazókártyákkal történik. A résztvev knek egyenl számú kártyát adunk. A megbeszél szakaszban már megfigyelhettük, hogy a csoport jelent sen eltér vagy inkább megegyez véleményen van. Ha éles viták alakultak ki, akkor nem

számíthatunk a szavazás során egységre Ekkor kevesebb szavazókártya is elegend , mert úgy is sok elemre adnak a résztvek szavazatot. Ha túlságosan homogénnek t nik a csoport, akkor fejenként több szavazókártyát (legfeljebb 11 db-ot) osztunk ki. A szavazókártyák számát befolyásolja még a lista elemeinek száma is. Kevés elemhez kevés szavazókártya is elegend . Például 40 elem lista esetén elegend 5 kártya, 150 elem lista esetén a 11 kártya sem nik soknak. 10. ábra NCM-szavazókártya Szavazáskor felkérjük a résztvev ket, hogy el ször válasszák ki azokat az elemeket a listáról, amelyeket fontosnak tartanak. Írják fel a sorszámukat és a megnevezésüket. A lapokat ezután helyezzék az általuk helyesnek tartott fontossági sorrendbe és a fontossági súlyszámot írják a jobb alsó sarokba. A legnagyobb súlyszámot a legfontosabbnak, a legkisebbet, általában egyet a legkevésbé fontosnak adják. A szavazókártyákat ezután

összeszedjük. Valamelyik elem fontossági súlyszáma az egyéni rangsorolók által adott súlyszámok öszszege lesz Az összegzett súlyszám függvényében elkészíthetjük a rangsorolt elemek fontossági sorrendjét. A második szavazás menete teljesen megegyezik az els vel. 7. PROBLÉMA-MEGOLDÁS probléma fn 1. Tud Megoldásra váró elméleti, gyakorlati kérdés. 2 sajtó Nehezen megoldható kérdés |Fejtörést okozó gond Shoji Shiba (japán professzor, TQM) 1. $ 2. $ 3. $ . . . $ 7. Probléma azonosítása! ellen rzés j Probléma azonosítása - Mi a baj? k Adatgy jtés segítségével a feltárt probléma megfogalmazása A probléma állapotból a kívánt állapotba való folyamat a megoldás. A probléma egy észlelt jelen idej állapot megváltoztatását célzó kielégítetlen szükséglet (igény), amelyik egy kívánatosnak min sített állapot elérésére irányul. Hogyan lehet feltérképezni a probléma állapotot? j adott problémát hogyan

lehet kezelni? - tüneti - oksági k - ismétl " programozott (analitikus) megoldás hirtelen felmerül " kreatív megoldás Hogyan jelenik meg a probléma? Mi a probléma els dleges oka? Próbálták-e már mások el ttünk ezt a problémát megoldani? Kik lehetnek a szövetségesek a probléma megoldásában? (vagy fordítva, kik lehetnek az ellenségek) l Elemzés Gyökér probléma: amely az összes többit okozza. Lusta vagyok! m A célállapot megfogalmazása Milyen feltételek teljesülése esetén tekintem a problémát megoldottnak. n Megoldási módozatok kidolgozása Hogyan fogom elérni a kíván célállapotot? Vége: döntés! Döntés: különböz lehet ségek közül egyet kiválasztani. o Megvalósítás p Eredmény értékelése Probléma-megoldás konkrét módszerekkel 8. DÖNTÉSELMÉLET 1 a) gyenge módszerek b) szakért módszerek alkalmazás: ha egyszer merül fel a probléma alkalmazás: ha gyakran felmerül probléma 1. Különbség

csökkentés stratégiája SZAKÉRT ZÁ! 2. Cél-eszköz elemzés alcélra való bontás " milyen eszközzel lehet elérni? (pl. gyereket a bölcsibe vinni) Jellemz i: - a szakért nek sokkal több leképezés van a fejében (mentális reprezentáció) - a szakért k másképpen képezik le a problémát - id s orvos: tünet " betegség fiatal orvos: betegség " tünet 3. Visszafelé haladás KELL HOZ- ÖNÁLLÓ IRODALOMFELDOLGOZÁS: Roger Dawson: Dönteni tudni kell. 204-273 old Budapest Aduprint Kiadó, 1996. A MAGABIZTOS DÖNTÉSHOZATALT GÁTLÓ TÉNYEZ K HOGYAN KERÜLJÜK EL A DÖNTÉSHEZ VEZET CSAPDÁKAT? ÚTON LESELKED SOHA NE • cselekedjen elhamarkodottan, • tétovázzon túl sokáig, • ítélje meg tévesen a sürg sségi tényez t, • vonakodjon beismerni, hogy hibázott, • legyen autokratikus. NE CSELEKEDJEN ELHAMARKODOTTAN AVAGY A SÍLÉC-FELESLEG ESETE Az els akadály, az elhamarkodott cselekvés valószín leg több hibás döntésért

felel s, mint bármi más. Általában azért esünk ebbe a hibába, mert sürg s döntést kell hozni. Ha sürget az id , - kevésbé alaposan elemezzük a problémát, - nem figyelünk fel fontos információkra, - hajlamosak vagyunk a lehetséges alternatívák számát csökkenteni, - általában kevesebb szakért vel konzultálunk, - általában kevesebb embert vonunk be a döntéshozatalba, - általában az els helyesnek látszó döntést meghozzuk. Ne hagyja, hogy elragadja a hév. Legyen türelme megérteni, hogy a helyes döntéshez hosszabb id re lehet szükség. Vizsgálja meg egy átmeneti megoldás lehet ségét, s ne keressen azonnal hoszszú távú választ. Hogyan juthatna lélegzethez? Ha gyors döntésre kényszerül, mindenképpen tekintse át újra a problémát, ha a nyomás megsz nt. Vizsgálja meg, nem merültek-e fel újabb lehet ségek. ÓVAKODJON ATTÓL, HOGY ÉRZELMI TÉNYEZ K BEFOLYÁSOLJÁK A DÖNTÉST Az elsietett döntések egy másik kiváltó oka a

döntéshozó érzelmi állapota. Ha dühösek, szomorúak vagy betegek vagyunk, nagyobb az esély, hogy komoly kárt okozó döntést hozunk. A DÖNTÉS HALOGATÁSA UGYANENNYIRE VÉGZETES: NE HABOZZUNK jük, hogy túlzottan lelassítsa azt. Ha egy döntést meg kell hoznunk, jelöljük ki a határidejét. Túl sok információ. A túl sok információ korunk réme Akkora mennyiség információhoz juthatunk hozzá, hogy könnyen belezavarodhatunk. A túlzott információmennyiség zavaró tényez ként hat, és megbénítja intuíciónkat. Donald Rumsfeld Védelmi Miniszter egyszer azt mondta: Ha megpróbáljuk kideríteni, mi történik a Pentagonban, az olyan, mintha t zoltófecskend l próbálnánk inni annyi az információ. Amikor megpróbáljunk megjósolni a jöv t. A lassú döntéshozatal ötödik oka, hogy rengeteg id t pazarlunk arra, hogy megjósoljuk a jöv t. Pedig erre még a közgazdászok sem képesek TÚLSÁGOSAN SOKÁIG A jó döntés második akadálya, a

lassúság ugyanolyan problémaforrás, mint a kapkodás. Az, hogy néha a kritikus pontnál tovább késlelkedünk egy döntéssel hat okra vezethet vissza. Az elhárító halogatás. Mindenkinek van egy beépített problémahárító rendszere, vagyis kikerüljük a problémákat, és a lehet ségek felé lépünk tovább. • Velem ez nem történhet meg. • Majd kés bb foglalkozom a dologgal. • Aggódjon miatta valaki más. A ne nyúljunk hozzá, amíg nem romlott el teljesen szemlélet. A lassú cselekvés másik oka, hogy megelégszünk azzal, amink van. A mai gyorsan változó üzleti környezetben az embernek el re kell látni, hogy a cég hanyatlani fog. Ez azt jelenti, hogy terméke nem lesz mindig best-seller , tehát fejlessze miel tt az eladott mennyisége eléri a csúcsot. A konzultáció-mánia. A lassú döntéshozatal harmadik oka a mániákus vágy, hogy másokat is bevonjunk a döntési folyamatba. A konzultáció értékes eszköz lehet a döntéshozatalban, de

nem enged- A hibázástól való félelem. A lassú döntéshozatal hatodik oka nyilvánvaló: a hibázástól való félelem. Mindig tartsuk észben, hogy ha félünk a vesztést l, nem nyerhetünk. A legjobb módszer, amit a vesztést l való félelem legy zésére ismerünk az, hogy kigondoljuk a legrosszabb eset forgatókönyvét. Mi lehet a legrosszabb következménye annak, ha rosszul döntünk? Valószín leg nem olyan rossz, mint amennyire félünk t le. Jegyezzük meg: csak olyanok mondhatják valamire, hogy nem fog m ködni, akik már próbálták, és nekik nem m ködött. A lassú döntéshozatal hat oka: 1. Az elhárító halogatás Van egy beépített lelki mechanizmusunk, ami arra késztet, hogy elmeneküljünk a problémák el l 2. A ne nyúljunk hozzá, amíg nem romlott el teljesen szemlélet Ha el re látjuk, hogy amit most csinálunk nem marad mindig a legjobb megoldás, akkor meg rizhetjük el nyünket a konkurenciával szemben 3. A konzultáció-mánia Jó dolog,

ha másokat is bevonunk a döntéshozatalba, de csak akkor, ha ez nem késlelteti túlzottan az döntést. Jelöljük ki a határid t, és ha elérkezett, válasszuk az éppen rendelkezésre álló legjobb megoldást 4. Túl sok információ Ne hagyjuk, hogy maga alá temessen! 5. Ha arra vesztegetjük az id t, hogy megpróbáljuk megjósolni a jöv t. 6. A hibázástól való félelem NE ÍTÉLJÜK MEG TÉVESEN A SÜRG SSÉGI TÉNYEZ T Adódnak helyzetek, amikor a döntés annyira sürg s, hogy az összes döntéshozatali szabály érvényét veszti. Ha ez történik, az éppen rendelkezésünkre álló legjobb szakemberek legjobb elképzelését kell megvalósítani. De az, hogy helyesen mérjük fel a sürg sségi tényez t, és ha az azt követeli, ne várjunk, amíg jobb döntést hozhatunk, igazi m vészet Van néhány sürg sségi tényez , ami segít eldönteni, milyen sürs a döntés. 3. SZÁMÚ SÜRG SSÉGI TÉNYEZ : MENNYIRE VISSZAVONHATÓ A DÖNTÉS? Ez azt jelenti,

hogy mennyire könnyen mászhatunk ki a bajból, ha tévedünk. 4. SZÁMÚ SÜRG SSÉGI TÉNYEZ : MENNYIT KOCKÁZTATUNK? Mekkora a bukás esélye, ha rosszul döntünk? Ebbe a csapdába mindannyian belesétálunk. Mindannyian rágódunk, hogy melyik videofilmet vegyük ki? Pedig azt kellene mondanunk: Miért fecsérlem erre az id t? Három dollárt veszthetek? Ezt is kiveszem. Ha úgy döntök, hogy nem nézem meg, vesztettem három dollárt. Nem összeg. 1. SZÁMÚ SÜRG SSÉGI TÉNYEZ : MIT CSINÁL A KONKURENCIA? Az üzleti életben rendkívül fontos, hogy tudjuk, mit csinál a konkurencia már amennyiben meg akarjuk tudni, milyen gyorsan kell lépnünk. El ször is, ne féljünk felhívni ket. Ha csak nem ellenkezik az üzleti tisztesség szabályaival Persze lehet, hogy nem kapunk választ, de rengeteg dolgot megtudhatunk abból ahogy a megkérdezettek reagálnak. Ha a riválisokkal tárgyalunk és akarunk t lük valamit, akkor adnunk is kell cserébe. Legyünk hajlandók

információt csereberélni Néha az a legjobb, ha magunk szolgáltatunk önként adatokat, ami arra kötelezi a másik felet, hogy viszonozza azt. NE VONAKODJUNK BEISMERNI, HOGY HIBÁZTUNK Az egyik ok, amiért vonakodunk elismerni, ha hibáztunk, hogy féltjük a cég hírnevét. A másik ok, amiért nem szoktuk beismerni, hogy tévedtünk, hogy el re eldöntjük, bizonyos dolgok elképzelhetetlenek. Az okos döntéshozó megtanulja kezelni az adott helyzetet. Attól, ha idegesek vagyunk, vagy dühösek azokra, akik cserbenhagytak, nem oldódik meg a problémánk. Akkor oldódik meg, ha szembenézünk a realitásokkal, és tovább lépünk Ne kötelezzük el magunkat túlságosan a tervünk mellett. Ha nem vagyunk óvatosak, ezzel az egészet tönkretehetjük. NE LEGYEN TÚLSÁGOSAN AUTOKRATIKUS∗ 2. SZÁMÚ SÜRG SSÉGI TÉNYEZ : A DÖNTÉSEK AKTUALITÁSA Adódhat úgy, hogy ha túl sokat várunk, elkésünk akármilyen jó is a döntés. Szóval, ha a döntés rövid ideig

aktuális, gyorsabban kell meghozni. Ne csatlakozzon azokhoz, akik úgy gondolják, a csapatmunka azt jelenti, hogy mindenki azt teszi, amit ön akar. Ha nem engedjük, hogy az emberek kritikusan közeledjenek a hiedelmeinkhez, túlságosan mélyre belénk ivódnak. Jimmi Hoffa: Nekem is megvannak a magam hibái, de a tévedhet ség nem szerepel közöttük. ∗ zsarnoki, önkényuralmi Mindenképpen teremtsünk tehát olyan légkört a cégünknél, amelyben a beosztottak mernek kritikusan viszonyulni az Ön döntéseihez, mert a tévhiedelmek kellemetlen helyzeteket okozhatnak, t, egyenesen végzetesekké válhatnak. Akkor is autokratikusnak t nhetünk, ha azért limitáljuk azoknak a számát, akikkel megvitatjuk döntéseinket, mert attól tartunk, hogy kiszivárognak a hírek. Szüntesse meg a szivárgás okát, de ne változtassa meg miatta a döntéshozatal mechanizmusát Minden üzletember tudja, hogy a kudarc magva a nagy sikerek idején vettetik el. Ha jól megy az

üzlet, ne essünk áldozatul a mindenhatóság szindrómának HOGYAN CSINÁLJUNK AZ AKADÁLYOKBÓL ÉPÍT KÖVET? NE • cselekedjen elhamarkodottan, • tétovázzon túl sokáig, • ítélje meg tévesen a sürg sségi tényez t, • vonakodjon beismerni, ha hibázott, • legyen autokratikus. Mindegyik akadály éppen a fordítottja annak, amit l Ön Magabiztos Döntéshozóvá válhat. A Magabiztos Döntéshozó gyorsan és határozottan tud cselekedni, de nem engedi, hogy mások az id sürget ségére hivatkozva elhamarkodott döntésekbe belehajszolják. A Magabiztos Döntéshozó megérti, hogy információkat kell gy jtenie, és az egész döntéshozatali folyamat során kezelnie kell azokat. Ha azonban gyorsan kell dönteni, hajlandók kevesebb tény ismeretében is cselekedni, mint amennyire ideális esetben szükségük lenne. A Magabiztos Döntéshozó elkötelezi magát döntése mellett, de mindig hajlandó visszakozni, ha kiderül, hogy tévedett. A Magabiztos

Döntéshozó bátran és határozottan dönt, de tudja, hogy nem szabad autokratikusnak lennie. Mivel a jó döntéshozatal útjában fellelhet összes akadály a Magabiztos Döntéshozó tulajdonságainak fordítottja, a tulajdonságok és az akadályok közti egyensúly megtalálása olyan m vészet, amit a Magabiztos Döntéshozó tapasztalás útján tanul meg. DÖNTÉSHOZATALI STÍLUSOK A DÖNTÉSHOZATALI STÍLUSOK JELENT SÉGE Mindenki másképpen hozza meg döntéseit. Négy különböz döntéshozatali stílus: • a BIKA, • a SAS, • a MÉH, • a VERÉB. A BIKA könyörtelenül feszül a problémának, míg meg nem adja magát. A SAS hosszasan köröz a probléma körül A MÉH addig döngicsél, míg konszenzust teremt. A VERÉB addig szimatol a probléma után, míg meg nem találja DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMAT Tudás Megfigyelés Folyamat Input Tudatos Nem tudatos Bika Sas Veréb Méh A táblázat függ leges vonala a döntést megel információszerzés

módját jelöli. A döntéshozó vagy arra reagál, amit tud, vagy arra, amit megfigyel. A táblázat fels része a rugalmatlanságot, alsó része pedig a rugalmasságot jelöli. Ennek megfelel en a táblázat fels részében elhelyezked BIKA és SAS már jóval a döntési folyamat kezdete el tt tudja, hogy mit akar. A táblázat alsó részében a VERÉB és a MÉH jóval nyitottabb az új információk iránt. A függ leges vonalat tehát értelmezési folyamatnak nevezzük, melynek fels része a tudás , alsó része a megfigyelés . Tudáson itt azt értjük, hogy a végkövetkeztetés azonos korábbi meggy désünkkel. A megfigyelés itt rugalmasságot jelent, melynek révén készek vagyunk az új ismeretek alapján megváltoztatni a véleményünket, és nem el zetesen kialakított véleményünk alapján döntünk. A vízszintes vonal a döntéshozatal módját jelöli. Az információt vagy tudatos, vagy ösztönös módon dolgozzuk fel. A vízszintes vonal a Döntési

folyamatot jelöli, melynek bal oldalán áll a tudatos, jobb oldalán az ösztönös megfontolás. A tudatos megfontolás az öt érzék munkája. Döntéshozatal esetén ez els sorban azt jelenti, amit látunk és hallunk. Az ízlelés, a tapintás és a szaglás most kevésbé fontosak. A jobb oldali ösztönös megfontolás azt jelenti, hogy tisztában vagyunk valamivel, amit tudatosan nem ismertünk meg HOGYAN DÖNT A BIKA? A bal fels sarokban elhelyezked BIKA, tudatosan gondolja át a problémát, nem ösztönösen közelíti meg. Megfigyeléseire támaszkodva hozza meg döntését, nem el zetesen kialakított véleménye alapján. A BIKA nem halogat. Nem bíbel dik konszenzus-kereséssel és a vélemények végighallgatásával, mert félti a jó ötletet. A csapatmunka számára azt jelenti, hogy emberek egy csoportja végrehajtja azt, amit akar. Fontosabb számára, hogy valamibe belevágjon, mint hogy tervezgetésre fecsérelje az idejét. Kés bb majd korrigálunk, ha kell

gondolja. A BIKA mindig azon töri a fejét: Miért tart ez ennyi ideig? Valaki szabotál? A BIKA személyesen is részt akar venni, és tele van energiával. Mottói: Addig üsd a vasat, míg meleg; az ellenállást el kell fojtani; ha valaki az utadban áll, mássz át rajta, vagy bújj át alatta. Mások motiválása egyszer a számára: adjunk mindenkinek egy kis tennivalót ugyan mi egyebet tehet, mint hogy elvégzi? A BIKA rámen s. HOGYAN DÖNT A SAS? A jobb fels sarokban szerepl SAST els sorban az különbözteti meg a BIKÁTÓL, ahogyan a problémát látja. Ahelyett, hogy fáradságos munkáéval végére járna a dolognak, ösztönösen érti a problémát A SAS döntéshozatali módja azonban azonos a BIKÁÉVAL Vagyis mindketten tárgyilagosan döntenek. A SAS azért dönt úgy, ahogy dönt, mert izgalmasnak találja a vállalkozást. A többieket is feltüzeljük Fergeteges reklámot csapunk a cégnek Óriási dolog lesz, ha sikerül, úgyhogy vágjunk bele Az

aprólékosság nem a kenyere, és hamar elkedvetlenedik, ha valami akadozik. Tudja, hogy óriási lehet ségek el tt állnak, és aki folyton a kockázatokat emlegeti, az egyszer en vészmadár A SAS roppant energikus. Kedvenc döntéshozatali módja a férfiak közötti informális megbeszélés Nézzük meg, hogy rá tudjuk-e hangolni az embereket, aztán essünk neki. HOGYAN DÖNT A MÉH? A táblázat jobb alsó sarkában elhelyezked MÉH, a BIKA ellentéte. Csaknem kizárólag az érzelmeire hagyatkozik, soha nem a tényekre Ösztönösen érzékeli a problémát, és döntése a megfigyelés helyett el zetes meggy désen alapul. A MÉH így vélekedik: Jó lesz ez nekünk? Hogyan reagálnak majd az emberek? Ügyeljünk, hogy mindenki támogassa az elgondolást. Ha széthozáshoz vezetne felejtsük el A MÉH kevéssé energikus Ne kavarjunk vihart Örüljünk, hogy végre mindenki magához tért a legutóbbi veszett ötlet óta. Döntéseit szíve szerint kis munkatársi

csoportokban hozza meg, amelyekben mindenki vétójoggal rendelkezik. A MÉH tudja, hogy minden az embereken áll vagy bukik. HOGYAN DÖNT A VERÉB? A táblázat bal alsó sarkában elhelyezked VERÉB, a SAS ellentéte. Csaknem kizárólag a tényekre alapozza döntéseit Tudatosan mérlegeli és elemzi a problémát, majd el zetes meggy dése alapján hozza meg döntéseit. A VERÉB azt mondja: Ne ugorjunk bele, sokkal több információra van szükségünk. Bízzunk meg egy független tanácsadót, készíttessünk tanulmányt Mérjük meg kétszer, miel tt egyszer levágnánk Az el nyök jóval csekélyebbek, mint a kockázatok. Elemzéssel bizonyítja az elgondolások m köd képességét, és kevéssé energikus Jóval több információra van szükség, addig ne is beszéljünk a döntésr l. Kedvenc döntéshozatali módszere az értékelés, a kutatás és a ráfordítás-megtérülés elemzése. TUDJA, MELYIK STÍLUSSAL GY LIK MEG LEGINKÁBB A BAJA? A HELYES

DÖNTÉSHOZATALI STÍLUS ALKALMAZÁSA A döntéshozatalnak három szakasza van: • összegy jtjük a döntéshez szükséges információt, • feldolgozzuk a rendelkezésre álló információt, és • meghozzuk a döntést. A táblázat fels részébe sorolható emberek el re tudják, hogyan fognak dönteni, vagyis legalábbis ezt gondolják magukról. A táblázat alsó részébe sorolható döntéshozó típus szívesen tájékozódik HOGYAN HOZ? KÖZELÍTSÜNK AZ EGYES DÖNTÉSHOZATALI STÍLUSOK- A döntéshozatali stílusok értékelésének els lépése: mérje fel, mennyire rugalmas az érintett döntéshozó gondolkodása. Ezt megtudhatja abból, ahogyan az illet begy jti a döntéshez szükséges információkat. A következ lépés: figyelje meg, hogyan reagál az információra. A második dimenzió alkalmazásával megtudhatja, a négy döntéshozatali stílus melyikével áll szemben. A BIKÁVAL legyen nyílt és egyenes. Óvatosan kell bánnia a SAS el zetesen

kialakított véleményével is, de lelkesedéssel és jó érzékkel módosíthatja. A MÉH elfogulatlan, de szkeptikus A döntéshozatal a VERÉBNEK okozza a legtöbb gondot. DÖNTÉSHOZATALI STÍLUSÁT IGAZÍTSA A PROBLÉMÁHOZ Ha olyan döntés el tt áll, amely merész, gyors állásfoglalást követel, legyen BIKA. Ha nem egyértelm ek a lehet ségek, és merész, eredeti döntésre volna szükség, legyen SAS. Ha a lehet ségek nem egyértelm ek, és a döntést illet en lassan konszenzus van kialakulóban, els sorban a MÉHRE van szükség. Ha különféle lehet ségek közül válogathat, és a gondot éppen az jelenti, hogy mi volna a helyes választás, legyen VERÉB. A bal agyfélteke a domináns Pragmatikus (BIKA) Nehezen lelkesed Erélyes Elemz (VERÉB) Nehezen lelkesed Erélytelen A jobb agyfélteke a domináns Extrovertált (SAS) Lobbanékony Erélyes Szeretetreméltó (MÉH) Lobbanékony Erélytelen Mindig azzal a döntéshozatali stílussal gy lik meg leginkább a

baja, amely a táblázatban az Ön stílusával átellenes sarokban helyezkedik el. A KIEMELKED VONÁSA DÖNTÉSHOZÓ KILENC F A döntéshozatal fortélyain kívül tehát tudnia kell, hogy a kiemelked döntéshozó: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. soha nem riad meg a kétséges kimenetel helyzetekt l; mindig tisztában van a fontossági sorrenddel; figyelmesen meghallgat mindenkit; a döntésekkel kapcsolatban mindig konszenzust teremt; kerüli a sablonokat; rugalmas; tud bánni a közvetlen és a közvetett információval; józanul fel tudja mérni a terheket és a nehézségeket; nem téved döntéshozatali aknamez re. NE RIADJON MEG A KÉTSÉGES KIMENETEL HELYZETEKT L A magabiztos döntéshozó soha nem riad meg a bizonytalan helyzetekt l. Nem ragaszkodik hozzá, hogy a legapróbb részletet is ismerje. A HELYES DÖNTÉS NEM FELTÉTLENÜL AZONOS A TÖKÉLETES DÖNTÉSSEL. Az ember élete folyamán legfeljebb három-négyszer talál rá a tökéletes megoldásra Az esetek

többségében be kell érnünk azokkal a megoldásokkal, amelyek sikerrel kecsegtetnek ugyan, sikerünkben mégsem lehetünk biztosak. ALAKÍTSA KI A FONTOSSÁGI SORRENDET A helyes fontossági sorrend az a keret, amelyen belül meghozzuk döntésünket. Ez még nem maga a döntés, csak a terep, amelyen mozgunk. A fontossági sorrendet mindig a döntéshozó tulajdonságai határozzák meg Az alábbi tulajdonságok segítenek: • legyen határozott jöv képe, • átfogó képpel rendelkezzen, • ne ragaszkodjon feltétlenül mások helyesléséhez, • önállóan gondolkodjon, • ragaszkodjon saját értékrendjéhez. Az els tulajdonság: a határozott jöv kép azt jelenti, hogy a döntéshozó tisztában van döntése összes jöv beni vonzatával. A második tulajdonság: az átfogó kép ismerete nem tévesztend össze az el vel, a hosszú távú jöv képpel. Mindenekel tt abban kell biztosnak lennie, hogy a megfelel problémának szenteli a figyelmét. A megoldás kulcsa

az, hogy a probléma fölébe kell helyezkednünk, a kell s közepéb l ugyanis nem kaphatunk átfogó képet róla. A harmadik tulajdonság: ne ragaszkodjon feltétlenül mások helyesléséhez. Legyen képes meghozni a helyes döntést, és legyen képes meggy zni f nökét a döntés helyességér l A negyedik tulajdonság: az önálló gondolkodás képessége. Az ötödik tulajdonság: ragaszkodjon saját értékrendjéhez. Ahogyan Mencius ókori kínai filozófus mondta: Az embernek el kell döntenie, mit nem tesz meg, csak így képes eréllyel tenni, mit tennie kell. Vagyis a bels értékrend ellenáll minden csábításnak FIGYELMESEN HALLGASSON MEG MINDENKIT AZ ÖSSZPONTOSÍTÁS ER SÍTÉSE EGY EL ADÁS ALATT Gondolataink gyakran elkalandozhatnak, ha az el adó unalmas, reakcióink azonban érdekesebbé tehetik ugyanazt az el adást. Az alábbi néhány aprósággal bátoríthatjuk az el adót: • ljön el re. • Kicsit hajtsa félre a fejét ezzel is mutatva, hogy figyel.

• Tegyen fel kérdéseket. • Adjon visszajelzést. • Mondja vissza a hallottakat. Agytornával is el zheti az unalmat. Arra koncentráljon, amit a beszél mond, ne az el adás módjára. Mivel ön négyszer olyan gyorsan képes hallgatni, mint amilyen gyorsan a beszél beszélhet, ki kell találnia valamit, különben elkalandoznak a gondolatai. Éberségi szintjét fokozhatja azzal is, hogy megváltoztatja légzése ritmusát. Ha ébrebb akar lenni, többet kell belélegezni, mint amenynyit kilélegez Ez oxigénnel táplálja az agyat Belélegzés közben számoljon hatig, kilégzéskor pedig csak háromig. Ugyanez megfordítva is jó, hogy csökkentse a stresszt HOGYAN FOKOZHATJA A HALLOTTAK MEGÉRTÉSÉT? El ször is beszélgetés elejét l jegyzeteljen. Akár Ön az egyedüli hallgató, akár nem, midig vigyen magával egy nagy jegyzetfüzetet. Ne ítélkezzen a beszél l addig, amíg nem fejezte be mondandóját. Ha az els pillanatban eldönti valakir l, hogy ellenszenves,

manipulatív vagy magamutogató, azonnal kizárja t, és már nem is figyel rá. Id ben döntse el, hogy mi az, amit a hallottakból meg akar tudni. Meg akarom tudni, hogy err l és err l mit tud nekem mondani. Tudnia kell, melyik agyfélteke dominál. Ha a hallottak feldühítik vagy felizgatják, ami a jobb félteke reakciója, váltson át bal féltekére úgy, hogy a tényekre és az adatokra koncentrál. Ha az el adás alatt unatkozik vagy türelmetlen, ami a bal félteke tevékenységére utal, kapcsoljon át a jobb féltekére úgy, hogy beleképzeli magát az el adó rébe, és beleéli magát az érzéseibe. Az is megváltoztathatja hallgatási képességét, ha cserélgeti a füleit . A módszer különösen akkor hasznos, amikor telefonon hallgatunk valakit, hiszen olyankor nagyon egyszer en irányítható, hogy melyik fülünket használjuk. HA ÚTBAIGAZÍTÁST KÉR, MINDIG A TÉNYEKRE TÁMASZKODJON Útbaigazítás alkalmával ne képzelje maga elé a helyszínt. Jobban

jár, ha a tényekre bízza magát. FEJLESSZE ÉRTÉKELÉSI KÉSZSÉGÉT Kérje meg a beszélget társát, hogy a végkövetkeztetéssel kezdje. Aztán, ha nem ért teljesen egyet vele, kérje meg, hogy támassza alá következtetését. Természetesen figyelmesen végig kell követnie a mondandóját. Ne hagyja, hogy valamely elgondolás iránti lelkesedése magával sodorja. Jobban jár, ha minden tényt végighallgat, miel tt belevágna Végül: használjon kettéosztott jegyzetfüzetet. Középre húzzon egy vonalat, bal oldalra írja föl a tényeket, úgy, ahogyan elhangzottak, jobb oldalra írja föl azt, ahogyan értékeli. MINDIG TEREMTSEN KONSZENZUST EGY DÖNTÉSSEL KAPCSOLATBAN A kiemelked döntéshozó mindig olyan döntést hoz, amelyr l tudja, hogy munkatársai támogatni fogják, és meg is gy dik róla, hogy valóban támogatják-e. A döntésre vonatkozó konszenzus megteremtésének egy másik összetev je az, hogy biztosnak kell lennie benne: a program

megvalósításáért felel s munkatársak támogatják a döntést. KERÜLJE A SABLONOKAT Nincs olyan ember, akinek ne volnának alaptalan feltevései, ami szebben hangzik ugyan az el ítéletnél, valójában mégis ugyanaz. A sablonosítás oka az, hogy az agy mindig a legrövidebb, leginkább járható utat keresi a döntéshez. Sablonokat azokban a helyzetekben gyártunk, amelyeket nem kedvelünk vagy érdektelennek találunk. A sablonosításnak azonban el nye is van: hozzásegít a következtetéshez akkor is, amikor hiányos információval rendelkezünk. Másfel l viszont akadályozza, hogy egy probléma összetev inek új kombinációit is felfedezzük. Az elképzelhet sablonok közül a lehet legrosszabb az, amelyet magunkról szoktunk kialakítani: olyan vagyok, amilyen vagyok . MARADJON RUGALMAS Legyen kissé határozottabb a rugalmasnál, ugyanakkor egy kicsit engedékenyebb a merevnél. A rugalmasság lehet séget teremt arra, hogy szükség esetén elinduljon a nem

egészen tökéletes megoldással. Mindig készen kell állnunk a terv elvetésére. JÓL BÁNJON A KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN INFORMÁCIÓVAL Közvetett információnak a statisztikai adatokat, a jelentéseket, elemzéseket nevezem. Közvetlen információk az ügyfelek és az alkalmazottak visszajelzései, valamint az, hogy hajlandóak vagyunk figyelmet szentelni a potenciális ügyfelek alkalmi reakcióinak. A Magabiztos Döntéshozó tudja, hogyan teremthet egyensúlyt a közvetlen és a közvetett információ között. És azt is tudja, hogy különböztetheti meg egyiket a másiktól JÓZANUL MÉRJE FEL A TERHEKET ÉS A NEHÉZSÉGEKET Ez különösen akkor fontos, amikor másoktól származik az ötlet, és az Ön jóváhagyását kérik. Ebben a helyzetben az emberek többsége optimistább a kelleténél KERÜLJE A DÖNTÉSI AKNAMEZ KET 1. Ha Donald Trump is tett ajánlatot, akkor az biztos jó üzlet 2. Ha reklámozzák, nyilván jól megy 3. Ha a japánok csinálják, az

biztos jó 4. Ha az ötletet szorgalmazó munkatárs lelkes, nyilván meg van gy dve róla, hogy az legondolás m köd képes. 5. Ha a szakért k mondják, biztosan igaz 9. DÖNTÉSELMÉLET 2 - DÖNTÉSI ELJÁRÁSOK A lehetséges cselekvések, megoldási módok közötti választ nevezzük döntésnek. Csak akkor áll fenn döntés ha minimum két lehet ség közül kell választani. Kritérium: - a döntéshozó rendelkezzen hatáskörrel a döntéshez - a döntéshozó felel ssége a meghozott döntéshez - a döntéshozó kell felkészültsége - a döntéshez szükséges elegend információ megléte - a döntéshozó érdekeltsége DÖNTÉSHOZATALI MÓDOK IGEN VAGY NEM TÍPUSÚ DÖNTÉSEK PÉNZFELDOBÁS Akkor lehet komoly döntésre használni, ha nem tudok dönteni. LISTÁS DÖNTÉS Összehasonlítani a két vagy több lehet séget. MENNYISÉGI ÉRTÉKELÉS Pozitív és negatív dolgok felsorolása. Objektív módszernek t szubjektív módszer! KÉT LEHET SÉG KÖZÖTTI

VÁLASZTÁS ÉRTÉKEL ÍV MÓDSZER 1. REAKCIÓ TÁBLÁZAT BENJAMIN FRANKLIN-MÓDSZER Azonos súlyú feltételeket kihúzva, döntök a fennmaradt tényez kb l. ÉRTÉKEL ÍV MÓDSZER 2. Nem pontozok! LEHET E SÉGEK SZÁMA 3 VAGY ANNÁL TÖBB NY-ÖSSZEGZÉS TÁBLÁZAT DÖNTÉS-FA Olyankor kell használni, ha egy részdöntés meghozása újabb döntést indukál. HIBA-FA Megmutatja, hogy az elképzelt változás, milyen esetben bukhat meg