Jogi ismeretek | Nemzetközi jog » Előadások a nemzetközi közjog témaköréből

ELŐADÁSOK A NEMZETKÖZI KÖZJOG TÉMAKÖRÉBŐL Az előadásokat tartottat: Dr. Kovács Péter A Diplomáciai kapcsolatok, és az Államok nemzetközi felelősségéről szóló előadásokat tartotta: dr. Szabó Marcel. Legyezte és szerkesztette: Gyurcsó Judit. Lektorálta: Dr. Kovács Péter A NEMZETKÖZI JOG TÖRTÉNETE 1 A nemzetközi jog Ubi societas, ibi ius - ahol van szervezet ( társadalom ), ott van jog is. államok nélkül A fenti állítás szerint a jog léte az államhoz kötődik. A törzsek azonban már az államok kialakulása előtt is kapcsolatban álltak egymással. Területeiket elhatárolták egymástól, megszabták, ki mikor halászhat, illetve ki hol gyűjtögethet. Már a bronzkorban és a vaskorban is összekapcsolta a népeket a cserekereskedelem, és szintén korán kialakult az a szokás, hogy házasság végett más törzsekből szerezzenek asszonyokat. Mindezek ellenére azonban praktikus, ha a nemzetközi jogot az államok létezéséhez

kötjük. 1. ÓKOR 1.1 A keleti Az első nemzetközi szerződésnek Umma és Lagas város által - Kre. 2600-2800 körül - birodalmak kötött megállapodás tekinthető. Ebben a két város kijelölte a köztük lévő határt, továbbá megállapodtak abban, hogyha valamelyik városból egy rabszolga átszökik a másik város területére, azt visszaadják. Hasonló tartalommal született meg Kre 1292-ben II Ramszesz és III. Hattuszilisz hettita uralkodó által kötött kőtábla szerződés Eszerint az egyik államból a másikba államba menekülteket kiszolgáltatják egymásnak. A szerződések megjelenés emellett már az ókorban ismert volt a követküldés intézménye, melynek keretében biztosították a követek védelmét, sőt különleges elbánásban részesítették őket. 1.2 Görög-ország Nagy birodalmak fennállása nem kedvez a nemzetközi jog fejlődésének Gyorsabb fejlődés figyelhető meg, ha több egyenrangú állam “áll egymással szemben.”

Szerződések A görög félszigeten működő a sok, apró városállam szükségszerűen kapcsolatban állt egymással. Ennek egyik eredménye volt, hogy már korán kialakult a mai konzulátus intézményének elődje a proxenia. A proxenos feladata volt, hogy segítse azokat, akik nem tartoztak az adott polisz joghatósága alá (= területen kívüliség intézménye). A poliszok különféle szerződéseket kötöttek egymással: A) Amphiktüonia: szent helyek, jósdák védelmére kötött szerződések. B) Szümmakhia: katonai védelmi szövetségi szerződések, pl. Déloszi szövetség Időbeli hatály Ismerték a szerződések időbeli hatályát is, így kötöttek olyan szerződéseket is, amelyek csak meghatározott időre szóltak. Filozofikus megközelítés jellemezte őket, melynek eredménye a méltányosság elvének kidolgozása volt. 2 Választott- Ismert volt a választottbíráskodás intézménye, amely keretében két városállam konfliktusát

bíráskodás egy harmadik bevonásával igyekeztek rendezni. 1.3 Róma A rómaiak alapvetően kétféle szerződést kötöttek: 1.31 Foedus aequum, amely az egyenlők közötti szerződést jelentette Amíg Róma - a görög poliszokhoz hasonlóan - kis városállam volt számos megállapodást kötött a szomszédos népekkel (etruszkok). Ilyen formában állapodtak meg például az érdekszférák felosztásáról. 1.32 Foedus inaequum az egyenlőtlenek közötti szerződés, amelyeket Róma általában a győztes háborúi után kötött. 1.33 Ismerték a békeszerződések mellett a mai fegyverkorlátozási, illetve leszerelési szerződésnek megfelelő megállapodásokat is. Ilyen volt Hannibállal kötött szerződés, amelyben kötelezték őt a hadi elefántok átadására, illetve eltiltották azok tenyésztésétől. Hadijog Indiához és Görögországhoz hasonlóan Rómában is korán kialakultak a hadijogi szabályok. Ennek keretében tiltották a kutak

megmérgezését, az asszonyok megerőszakolását, és a fegyvertelenekkel szembeni harcot. Ius gentium Görög hatásra jelent meg a ius gentium és a ius fetiale. Ius fetiale - isteni eredetű jog, melynek keretében biztosították más vallások papjainak, és a követek sérthetetlenségét. A követek akkor is sérthetetlenek voltak, ha a két ország szemben állt egymással. A ius gentium - népek joga, amit a rómaiak a mai nemzetközi magánjog értelemben használtak. Ez szabta meg, hogy a praetor peregrinus milyen jogot alkalmazzon a nem rómaiakkal szemben. A középkorban ius intergentesként vált ismertté Ebből alakult ki a későbbiekben az angol international law, illetve a francia droit international, vagy a droit des gens. 1. Mit tekinthetünk az első nemzetközi szerződésnek? 2. Hogyan befolyásolja a nemzetközi jog fejlődését az államok egymáshoz fűződő viszonya? 3. Válassza ki a párokat? 1. Foedus aequum a) Görögök szent helyek védelmére

kötött szerződése. 2. Amphiktüonia b) Róma egyenlő felekkel kötött szerződése. 3) Szümmakhia c) Görög katonai védelmi szövetségi szerződés. 4. Foedus inaequum d) Vesztes háborúk után kötött római szerződések. 3 4. Ismerték-e a görögök a konzuli intézményt? Ha igen, mi volt az elnevezése? 2. KÖZÉPKOR 2.1 A Frank A Nyugat Római Birodalom bukását követő átmeneti időszak után, a VIII. századtól Birodalom megjelennek a szervezettebb államok, így például a Frank Birodalom Chlodvig király, majd Kis Pippin, végül pedig Nagy Károly uralma alatt, aki 800-ban császárrá koronáztatta magát. A Birodalmat 843-ban a Verduni szerződéssel három részre osztották, a későbbi Német-Római Birodalom, a mai Észak-Olaszország, illetve Franciaország és Spanyolország területére. Ezek a területek továbbra is fenntartották egymással a kapcsolatot 2.2 Az egyház A nemzetközi jog ismertté válásában és

elterjedésében az egyház kiemelkedő szerepet szerepe játszott. Ennek alapja, hogy a templomokban és a kolostorokban a latin nyelv továbbvitte a római hagyományokat. Lovagiasság Átvették és érvényesítették a lovagiasság szabályait. Eszerint például lovag csak lovaggal szabályai küzdhetett és nem harcolhatott gyermekekkel, asszonyokkal. A humanitárius szabályok elődjeinek tekinthetjük az alábbi szabályokat: meghatározott időszakokban a keresztény katonák nem harcolhattak (treuga dei). Bizonyos területekre - például a templomokba - az állam hatóságai nem mehettek be, illetve ezeken a területeken nem volt joghatóságuk (pax dei). Követküldés Alkalmazták az ad hoc követküldés intézményét is. Az első állandó követséget Luxemburgi Zsigmond hozta létre, a Német-Római Birodalom és Itália között, a középkor végén. Választott- Tovább fejlődött a választottbíráskodás intézménye, amelyben a Szentszék

kiemelkedő bíráskodás szerepet játszott. Spanyolország és Portugália között – a zaragosai és a tordesillasi szerződés megkötésekor - VI. Sándor pápa húzta meg a határként szolgáló demarkációs vonalat Mentesítés Ismerték és alkalmazták a pacta sunt servanda elvét, amely alól az uralkodót csak a pápa oldozhatta fel ( fides non est habenda cum infidelibus ). Hasonló kimentés volt a törököknél az az elv, mely szerint a gyaurokkal kötött szerződést nem kell betartani. Így mikor a szolnoki katonáknak szabad elvonulás ígértek, a fegyverletétel után lemészárolták őket. Elismerés Ismerték az elismerés intézményét is. Így például amikor I István király koronát kapott a pápától - méghozzá egy zárt koronát - az azt jelentette, hogy Magyarországot egyenrangú félként befogadták a keresztény államok közé. 4 3. A NEMZETKÖZI JOG TÖRTÉNETE A KÖZÉPKOR VÉGÉTŐL 3.1 Gyarma- A gyarmatosítható új

területek felfedezése számos kérdést vetett fel. Bár kezdetben csak tosítás Spanyolország és Portugália vett rész a területszerzésben, már ekkor is felmerült a kérdés: mikor jogos a foglalás. Elegendő-e a “foglaló” ország zászlójának kitűzése, vagy kollektív kontrollt kell-e gyakorolnia az adott terület felett. Ez utóbbi elv nyert elfogadást Ha tehát egy állam nem tudott kontrollt gyakorolni a megszerzett területe felett, az továbbra is uratlan területnek minősült. Kalózkodás A gyarmatosításból kimaradó államok közül - a hajórakományok megszerzése végett - a hollandok és az angolok előszeretettel alkalmazták a kalózkodás intézményét. A kalózok az uralkodótól kapott megbízóleveleikkel szabadon fosztogathatták a gyarmatokról érkező hajókat. A megbízólevél fejében mindössze adózniuk kellett a zsákmányból Emellett a megbízólevél sajátos védelmi státuszt is biztosított. Ha ugyanis a fogságba esett

kalózok nem rendelkeztek megbízólevéllel, tengeri rablóknak minősültek és megölték őket. Megbízólevél esetén azonban életben hagyták őket. Státuszuk ebben az esetben hasonlított a mai hadifogolystátuszhoz. 3.2 Új euró- 1648, a harmincéves háború vége hozta meg a nemzetközi jog gyors fejlődésének pai államközi lehetőségét. A Német-Római Birodalom területén 300 fejedelemség jött létre, melyek már rend hasonlítottak a mai államokhoz. Kialakult a szuverenitásuk, mely alapján az uralkodók a saját területükön szabadon dönthettek, jogot alkothattak és kényszeríthettek ki, illetve másokkal egyenlőként létesített kapcsolatokat. 3.3 Szent Liga XVII. század végére - a Szent Liga segítségével - sikerült kiűzni a törököket Magyarországról. 3.4 Szent 1815 bécsi kongresszus: Európa újrarendezése. Európa csaknem valamennyi országa részt Szövetség vett a kongresszuson, ahol garantálták Svájc örökös

semlegességét. 1815-ben létrehozták a Szent Szövetséget. Az európai kérdést igyekeztek vele rendezni Elsősorban a forradalmakat akarták megelőzni, illetve elfojtani. A Szövetség mindössze egy sikert könyvelhetett csak el, amikor is Miklós cár segített leverni az 1848-49-es magyar szabadságharcot. Sikertelen volt azonban a szövetség a dél-amerikai spanyol és portugál gyarmatok esetében, amikor azok északhoz hasonlóan el akartak szakadni anyaországaiktól. Amikor Spanyolország segítségül hívta a Szent Szövetséget, Monroe, Amerika elnöke megfogalmazta a belügyekbe való beavatkozás tilalmának elvét. Eszerint: Amerika az amerikaiaké, vagyis Amerika nem avatkozik Európa ügyeibe, így azt sem tűri, hogy Európa 5 avatkozzon az ő ügyeibe, és ha kell, akár fegyverrel is érvényt szereznek ennek. Emiatt a Szent Szövetség visszariadt a beavatkozástól. 3.5 Párizsi 1856-ban a párizsi tengerjogi deklarációban az államok

megállapodást kötöttek arról, hogy tengerjogi beszüntetik a kalózlevelek kiadását, mivel azok veszélyeztetik a nemzetközi közlekedést. Az deklaráció egyezmény értelmében a kalózokkal szemben bármely állam érvényesíthette jogát. Betiltásra került továbbá a rabszolgakereskedelem is. Rabszolgákat szállító hajó ellen szintén bármelyik állam jogosult volt fellépni. Ez a két szabály jelentette az univerzalitás kezdetét. A felek ugyanis megállapodtak az úgynevezett akciószabadságról: az emberiség érdekében kényszerítőaktusokat hajtsanak végre. Tovább fejlődött a tengeri semlegesség is 3.6 Jay-szerződés 1793 óta léteznek az úgynevezett Jay-szerződések, amelyeket először Anglia és Amerika kötött egymással. Ezekben megállapodás született arról, hogy a felek vitás ügyeiket választottbíróság elé viszik és ott rendezik. 3.7 Első Az első nemzetközi szervezetek a XIX. században jelentek meg, igaz kezdetben

csak nemzetközi technikai jellegű kérdéseket szabályoztak. Pl: a távközlés és posta területén ITU, UPU szervezetek Együttműködtek az államok továbbá egészségügyi kérdésekben, állatfajok védelmében, melynek során például korlátozták, illetve tiltották a fókák vadászatát és a bálnák halászatát. 1. Válassza ki a párokat 1. Treuga dei a) Szent helyek, zarándokok egyháziak sérthetetlensége. 2. Pax dei b) Szent időszakok, amikor a keresztény katonák nem harcolhattak. 2. Milyen szerephez jutott az egyház a nemzetközi jogban a középkorban? 3. Ki adhatott felmentést a pacta sunt servanda elve alól a középkorban? 4. Mit tud a kalózkodás intézményéről: keletkezéséről, alkalmazásáról, megszűnéséről? 5. Mit fogalmaz meg a Monroe elv? 6. Mely országok és milyen tartalommal kötöttek Jay szerződést? 7. Sorolja fel a háború indítási jog korlátozásának főbb állomásait! 6 4. A NEMZETKÖZI JOG

TÖRTÉNETE A XX SZÁZADBAN A XX. század jelentős változásokat hozott a nemzetközi jogban 4.1 A hadijog 1899-ben és 1907-ben a hágai hadijogi egyezményekben írásba foglalták a szárazföldi és a fejlődése tengeri hadviselés szabályait. Állandó vitarendezési mechanizmusként létrehozták az Állandó Választottbíróságot, amely hatékony működése végett tényfeltáró bizottságokat hozott létre. A Választottbíróság békéltetés és közvetítés útján segítette két állam konfliktusának feloldását. Az eredmények azonban mérsékeltek voltak I. világháború 1914-18 I. világháború számos hiányosságra hívta fel a figyelmet a hadifoglyokkal való bánásmód, a szabályozás hiánya az új technikai eszközökre vonatkozóan: pl. a gázháborúra Genfi 1925-ben elfogadták a genfi jegyzőkönyvet a mérgező, fojtó vagy hólyaghúzó gázokról és jegyzőkönyv baktériumfegyverekről. A győztes hatalmak - a saját katonáikkal

ellentétben - igyekeztek a vesztes oldalon a háborús bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonni. A békeszerződésekben meghatározták, hogy a háborús bűnösöket nemzetközi törvényszék elé kell állítani, erre azonban nem került sor. Területi átrendezés. Enyhíteni kívánták az ellenállást azzal, hogy a kisebbségbe került népek felett nemzetközi felügyeletet gyakoroltak. 4.2 Nemzetek Nemzetek Szövetségét ellenőrzési joggal, politikai funkciók ellátására hozták létre. Célja az Szövetsége volt, hogy legyen egy olyan fórum, amely rendezi az államok közti kérdéseket, és bizonyos kérdésekben (kisebbség) rendelkezik az államok fölött, továbbá hogy rögzítse a nemzetközi szokásjogot. 4.3 Háború Az államok folyamatosan csökkentették a háborúindítás jogát. Míg korábban ultima ratio indítás joga regum, vagyis a király utolsó szava (eszköze) volt a háború, addig az 1907-es Drago-Porter egyezmény

szerint már tilos volt a fegyveres erő alkalmazás olyan szerződéses követelés behajtása végett, melyeket az egyik ország kormánya, mint az állam polgárait megilletőket, egy másik országtól követel. Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya tovább szűkítette a háborúindítás jogát. Az egyezmény értelmében tilos olyan háborút indítani, amely más állam területi épsége, politikai függetlensége ellel irányul. Kötelező megkísérelni a vita békés rendezését Ennek 7 eredménytelensége esetében is csak 3 hónap elteltével lehetett háborút indítani. 1928 Briand-Kellogg paktumban az államok lemondtak a háborúindítás jogáról, mint a nemzeti politika eszközéről. 4.4 ENSZ A II. világháborút követően két nagyhatalom: USA és Szovjetunió állt egymással szemben Létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mely elődjénél szélesebb hatáskörökkel rendelkezett. Szoros kapcsolat állt fenn az általános politikai

szervezet és a szakosított intézmények között, valamint a Nemzetközi Bíróságot is az ENSZ-hez kapcsolták. A II. világháború után is felmerült a bűnösök megbüntetésének kérdése Felállították a Nürnbergi Katonai Törvényszéket, ahol a német katonai és politikai vezetőket vonták felelősségre. Hasonló törvényszékek működtek Tokióban és Szovjetunióban is Az egyén felelősségét már korábban kimondták, most azonban szankcionálták is. A győztesek oldalán elkövetett háborús bűncselekményeket azonban most sem igyekeztek megtorolni. Azóta is több nemzetközi törvényszék került felállításra: Ruandában, Jugoszláviában az elkövetett emberiség elleni bűncselekmények felderítése és szankcionálása végett. 1998-ban a Római Diplomáciai Konferencián elfogadták az Állandó Nemzetközi Büntetőbíróság felállítását. bűncselekménynek: Igyekeztek agresszió, népirtás, megfogalmazni faji mi minősül

megkülönböztetésen nemzetközi alapuló állami berendezkedés. 4.5 Kodifi- A második világháború után ismét előkerült a szokásjog írásba foglalásának igénye. káció Kodifikálásra került például: Diplomáciai jog. Konzuli jog. Nemzetközi szerződések jog. Államutódlás. Tengerjog. A technikai fejlődés új kérdéseket is felvetett, például a mélytengeri kutatásokkal, illetve az űrkutatással kapcsolatban. Az ezekhez kapcsolódó szabályokat az 50-60-as évek során dolgozták ki. 4.8 Fejődő világ A gyarmati rendszer megszűnése után sok új állam került be a nemzetközi szervezetekbe. megjelenése Jelenleg is az ENSZ mintegy 190 tagjából mindössze 30 állam tartozik a fejlett világhoz. Többek között ez is az oka annak, hogy az ENSZ működése nem hatékony, politikailag könnyen lebénul és gazdaságilag is krízishelyzetben van. A szakosított intézmények azonban számos esetben igen hatékonyan működtek, működnek.

Ennek eredménye, hogy 8 sikerült elérni, hogy ma már nincs gyermekbénulás, vagy feketehimlő. A fejlődő országok nézete szerint a jelenlegi jog nem kötelezi őket, mivel az a gyarmatosítók joga, és azok kialakulásakor ők nem voltak szabadok. Ez eredményezi az átalakításokat, illetve az új intézmények létrehozását. Pl a nemzetek egészét részesíteni kell a mélytengeri és az űrkutatások kiaknázásából. 4.9 Regionális A regionális nemzetközi szervezetek valamilyen ideológia mentén jelentek meg, például nemzetközi jogállamiság, fejlettebb gazdaság - OECD. Számos regionális szervezet megszűnt az utóbbi szervezetek évtizedben: Varsói szerződés, KGST, de továbbra is működik az Arab Liga, az Iszlám Konferencia. Szoros együttműködés alakult ki az államok között: Terrorizmus elleni küzdelem. Környezetvédelem. Fegyverkorlátozás. 1. Hadijog fejlődésének fontosabb állomásai 2. Milyen tartalommal fogadták el a

Drago-Porter egyezményt? 3. Milyen céllal hozták létre a Nemzetek Szövetségét? 4. Miért vitatják a XX században újonnan létrejött államok a nemzetközi jog egy részét? TUDOMÁNYTÖRTÉNET Csak vázlatosan lehet utalni néhány kiemelkedő jogtudósra. Hugo Grotius Grotius tárgyalta először szisztematikusan a nemzetközi jog alapvető kérdéseit: - (1583-1645) diplomáciai mentesség. - tengeren való szabad hajózás. A gyarmatosítás idején szükség volt egy ideológiára, amellyel meg lehetett magyarázni a területfoglalás, a rabszolgaság intézményét. A természetjogi iskola vált ki belőle. Vitoria (1480- Véleményük szerint a gyarmatok nem uratlan területek, hiszen azokon valamilyen nép él 1546), Suarez bizonyos szervezetben. Arra kerestek magyarázatot, hogy ezeknek a népeknek miért kell (1548-1617) hűséget fogadniuk a spanyol királynak, illetve miért kényszeríthetők erre. 9 Jean Bodin Bodin nevéhez fűződik a

szuverenitás elméletének kidolgozása. (1530-1596) Pozitivizmus A 19 század új irányzata a pozitivista filozófia volt, melynek 18. századi előfutára volt Emmerich Vattel is. Triepel Vizsgálta a belső jog és a nemzetközi jog viszonyát. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért kötelező a nemzetközi jog. A 20. században éledt újra a természetjog, és ezen belül az a tétel, hogy létezik olyan szabály mely minden államra rákényszeríthető, és hogy kell egy olyan etikai alap, amivel akár a népirtással, akár emberiség elleni bűncselekményekkel szemben, de más esetekben is felléphetünk (Anzilotti ). Hans Kelsen Azt vizsgálta, hogy a nemzetközi jog parancsát miért nem kerülheti meg az állam. (1881-1973) Kidolgozta a normapiramis elméletét, a nemzetközi jog primátusát a belső jog felett. 1. Milyen területekkel foglakozott részletesen Grotius? 2. Ki fogalmazta meg az állam szuverenitásának elméletét? 3. Kik foglakoztak

a gyarmatosítás kérdéskörével? Mit fogalmaztak meg elméletükben? 4. Kik voltak pozitivista gondolkodók? a) Selden d) Moser b) Grotius e) Martens c) f) Suarez Pufendorf 10 A NEMZETKÖZI JOG ELMÉLETE 1. A NEMZETKÖZI JOG SAJÁTOSSÁGAI I. Nemzetközi Első kérdésként feltehető, hogy létezik-e nemzetközi jog. A számos jogfilozófus véleménye jog létezése szerint a válasz a nemleges. Más nézetek szerint ha létezik is valami, az nem tekinthető jognak, hanem csak valamiféle nemzetközi etikának. Ez a vita erről a napjainkban is létezik a jogfilozófusok és a nemzetközi jogászok között. 1. Nemzetközi A nemzetközi jog létét tagadó jogfilozófusok fő érve, hogy a nemzetközi jogban a jog jog tagadása jellemzői csak töredékesen érvényesülnek: 1.1 Jogszabály Hagyományos esetben a jogszabályok két részből állnak: elemei 1. Rendelkező rész 2. Szankció A római jog is megkülönböztette: 1. Lex perfecta: amely

rendelkező részből és (érvénytelenségi) szankcióból állt 2. Lex imperfecta: amely a tilos magatartáshoz nem fűzött semmilyen szankciót 3. Lex plusquamperfecta: amely büntető típusú szankciót is megfogalmazott Arra hivatkoznak tehát a jogfilozófusok, hogy a jogszabály egyik eleme, a szankció hiányzik a nemzetközi jogból. Ha ugyanis a belső jogban valaki megsérti a büntető, illetve a polgári jog szabályait az büntető, illetve polgári jogi szankciókkal találják magukat szemben. 1.2 Bírás- A nemzetközi jog alapelvei közül az elsők között szerepel a belügyekbe való beavatkozás kodás tilalma, a területi integritás védelme, a területi szuverenitás. Ezek ellenére vannak háborúk, amelyeket a nemzetközi jogközösség csak nehezen tud megakadályozni. A legfontosabb eltérés az állami bíráskodáshoz képest az, hogy bár léteznek bíróságok, azok abban az értelemben nem integráns elemei a nemzetközi életnek, hogy az

államokat perre lehetne kényszeríteni. Vagyis az államok maguk döntik el, hogy ügyük tisztázása végett a nemzetközi bíróságokhoz fordulnak-e vagy sem. A bíróságok kompetenciája nem azonos az állami bíróságokéval, ahol a bíróságot nem lehet kikerülni. További probléma a jogfilozófusok szerint, hogy a nemzetközi bíróságok nem működnek olyam hatékonyan, mint a belső jogban. Ennek igazolásául említik például a ruandai törvényszéket, a volt 11 Jugoszlávia területén elkövetett emberiség elleni bűncselekmények megbüntetésére felállított törvényszéket, a nürnbergi, vagy a tokiói törvényszéket. Ezek elé ugyanis számos esetben nem sikerült odaállítani éppen a legfőbb bűnösöket. 1.3 Jogalkotás Az országon belüli jogalkotási tevékenységet vagy az uralkodó, vagy a parlament végzi. Az elfogadott szabályokat azoknak is tiszteletben kell tartaniuk, akik nem értenek azzal egyet. A nemzetközi jogban a

“jogalkotás” elsősorban a szerződéskötéseken keresztül valósul meg. A szerződéskötés pedig az államok hajlandóságától függ. Egy nemzetközi szerződés elfogadtatásához az államok egyetértése kell. Nehéz megfogalmazni egy olyan szerződést, amelyhez minden állam csatlakozna, ez ugyanis a felek eltérő érdekei miatt azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a szerződésben csak a minimális elvárások szerepelnek. Továbbá a megegyezésig akár több év is eltelhet, pl: 1974-1977 hadijogi konferencia, ahol az új hadijogi szabályok kerültek elfogadására. 1982-ben fogadták el az új tengerjogi egyezményt, amely 10 éven át készült, s azt több, mint egy évtizedes előkészítő munka előzte meg. Fenntartás További kifogás, hogy a nemzetközi jogban az államoknak lehetőségük van arra, hogy a szerződésekhez fenntartásokat fűzzenek. Ennek következménye, hogy az állam a fenntartással érintett paragrafusok joghatálya alól kivonja

magát. Szintén támadási alap, hogy a nemzetközi jog hagyományos jogforrása a szokásjog, mely lényegesen nagyobb területet fog át, mint a belső jogban, ugyanakkor kialakulása és létének bizonyítása igen nehézkes. 1.4 Kormány- A kormányzat, mint harmadik hatalmi ág a belső jogban igen jól működő centralizált zat rendszer. A nemzetközi jogban nem beszélhetünk kormányról, noha már többször felmerül az igény a létrehozására. Az államok azonban mindig vonakodtak felruházni egy intézményt olyan hatalommal, mely hasonlít a kormányéhoz, illetve nem hajlandóak belépni egy ilyen jellegű nemzetközi szervezetbe, amely a hatékonyságuk kárára válhat. 1.5 Hatalmi ágak A hatalmi ágak a nemzetközi jogban egybecsúsznak, hiszen mind a hármat az államok elkülönülése alkotják. Az államok kötik a szerződéseket, ők hozzák létre a bíróságokat, és az államok képviselői ülnek a Biztonsági Tanácsban is - mely leginkább

hasonlít egy kormányhoz. A jogalkotási, igazságszolgáltatási, illetve a kormányzási eltérésekre alapozva vallják tehát azt a jogfilozófusok, hogy a nemzetközi jog nem jogi jellegű szabályrendszer. 2. A nemzet -közi A jogfilozófusok érveivel ellentétben, a nemzetközi jogászok azt vallják, hogy a nemzetközi jog létezése jog igenis jog, mivel teljesíti annak kritériumait: 12 2.1 Jogi jelleg és A nemzetközi jogászok szerint e két ismérv között nincs olyan szoros összefüggés. Az hatékony- ság állami szabályok egy részét sem tartják be - pl.: közteherviselés megvalósítása messze nem kapcsolata tökéletes. Ezek kikényszerítése a belső jogban sem olyan hatékony, mint amilyet a jogtudósok a nemzetközi jogtól elvárnak. 2.2 Jogalkotás A belső jogban egy jogszabály megszületéséhez a parlamenti többség szavazata szükséges. A valóság azonban közel sem ilyen egyszerű. Előfordul például, hogy a felsőház -

akár több alkalommal is - visszaküldi az alsóháznak a javaslatot, vagy az uralkodó, illetve a köztársasági elnök él a halasztó hatályú vétójogával, de az alkotmánybíróságok is meg tudják semmisíteni a jogszabályokat. Láthatjuk tehát, hogy nemcsak a szerződéskötések, hanem a belső jogalkotás is számos esetben bizonytalan. 2.3 Bírósági Fő elmélet: a bíróság joghatósága nem kerülhető ki a belső jogban. A peres felek számos rendszer esetben rendelkezhetnek illetékesség tekintetében, így például elfogultsági kifogással élhetnek., vagy fellebbezhetnek az ítélet ellen Így az eljárások a belső jogban sem fejeződnek gyorsan be. 2.4 Hatalmi ágak A történelem során számtalan esetben megfigyelhetjük, hogy a hatalmi ágak nem különültek elkülönülése el egymástól, pl.: a magyar jogtörténetben a székesfehérvári törvénykezőnapok, pallosjog Szövetségi államok esetén, illetve olyan államokban, ahol területi

autonómia van ma is előfordul, hogy eltérő szabályok kerülnek alkalmazásra. 2.5 Állami A belső jogban is gyakran előfordul, hogy valaki elkerüli a felelősségre vonást, mert például elismerés nem találják meg, vagy mert cselekménye már elévül. De ugyanúgy nehézségbe ütközik például az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megvalósítása, vagy a kilakoltatás. Vagyis elmondhatjuk, hogy a belső jog sem olyan hatékony, mint ahogy azt a jogtudósok állítják. Tény, hogy a nemzetközi jog nem olyan fejlett, operacionalizált és hatékony, mint a belső jog, de jog. Ennek egyik bizonyítéka, hogy maguk az államok sohasem tagadták a nemzetközi jog létét, sőt számos esetben hivatkoznak is rá. Az angol szokásjogi szabályok szerint a nemzetközi jog az ország szokásjogának része (international law is a part of the law of the land). Ehhez hasonló utalásokat találhatunk a legtöbb ország alkotmányában, pl: magyar alkotmány 7 §,

német alkotmány. Gyakorlati esetek megoldásában is hivatkoznak az államok a nemzetközi jogra. Anglia a Korfu-szoros ügyben arra, hivatkozott, hogy azért szedte fel Albánia partjainál az aknákat, mert azok veszélyeztették a nemzetközi hajózást. Szintén nem vonták kétségbe a nemzetközi jog létét az államok, amikor különböző törvényszékek felelősségre vonták a háborús bűnösöket. 1. Mely állítások nem támasztják alá a nemzetközi jog jogi jellegét? 1. A jogszabály egyik szüksége eleme, a szankció hiányzik a nemzetközi jogban 13 2. A belső jogban is számos olyan intézmény él, amely bizonytalanná teszi a jogszabály elfogadását, alkalmazását: köztársasági elnöki vétó, Alkotmánybíróság működése. 3. A szankció alkalmazása a jog hatékonyságával függ össze, nem a létezésével 4. Az államokat akaratuk ellenére nem lehet a nemzetközi bíróságok elé vinni 5. Amíg a belső jogban mindenkinek el kell

fogadnia a jogszabályokat, addig a nemzetközi jogban a jogalkotás az államok szerződéskötési hajlandóságától függ. 6. A bíróság joghatóságának elkerülése a belső jogban is lehetséges 7. A nemzetközi jogban nincs kormány 8. A nemzetközi jogban nem valósul meg a hatalmi ágak elkülönülésének elve, hiszen mindenhol az államok, illetve azok képviselői járnak el. 2. A NEMZETKÖZI JOG KÖTELEZŐ JELLEGÉNEK ALAPJA Jogi jelleg Ha tehát elfogadjuk a fentiek alapján, hogy a nemzetközi jog, jog, felmerül az a kérdés, hogy elismerése min is alapul a kötelező ereje. Két iskola fogalmazta meg nézeteit: 1 Formalista iskola 2. Objektivista iskola 1. Formalista 1.1 Wintscheid - Willenstheorie: a nemzetközi jog azért kötelező, mert az állami akarat iskola jelenik meg benne. 1.2 Triepel - Vereinbarung elmélet: a kötelező erőt az akaratok egybeolvadására vezeti vissza. Két állam szerződése közös akaratként jelenik meg, mindkét fél

szerződéskötési akarata benne van. A szokásjog annyiban tér csak el, hogy az minden állam akaratát magában foglalja. Ha pedig az állami akarat a belső jogban kötelező, akkor kötelező nemzetközi szinten is. 1.3 Jellinek - önkorlátozási elmélet: a nemzetközi jog nem egyéb mint az állam önkorlátozási tevékenysége. Minden állam képes arra, hogy önmagában létezzen, de az államoknak megéri, ha ezt a szabadságukat valamilyen előnyök végett korlátozzák. Ezért engedik be az országok a területükre a diplomatákat, hoznak létre demilitarizált övezeteket, ahol nem állomásoztatnak katonai erőket. A korlátozás mértéke az államtól függ Kritikai Ezek az elméletek az akarathoz kötődő elméletek. Mind Triepel, mind Jellinek elmélete megállapítások azonban cáfolható. Az akarategybeolvadás elméleténél vethető fel, hogy számos ország, amely korábban gyarmat volt nem járult hozzá a szabályok kialakulásához, hiszen nem is

létezett. Elmondhatjuk tehát, hogy ez az elmélet egy hipotézis További problémát jelent, ha egy állam nem csatlakozik egy nemzetközi szerződéshez. Ha például valamelyik állam nem csatlakozik az 1948-as Genocidium egyezményhez, felmerül a kérdés, hogy az talán jogosult lesz-e népirtást elkövetni? Természetesen nem. Tehát vannak olyan szabályok is melyek 14 akkor is kötelezik az államokat, ha azok nem vettek rész a jogszabály megalkotásában. Jellinek elmélete viszont arra nem ad választ, hogy mi történik akkor, ha egy állam nem hajlandó korlátozni magát, rá lehet-e erre rávenni egy államot és ha igen, hogyan. Mindezek mellett azonban a nemzetközi jogban azonban vannak olyan normák is, amelyek minden esetben korlátozzák az államokat. Ezek az úgynevezett imperatív normák / erga omnes / ius cogens szabályok. Normativista 1.4 A másik megközelítés híve Hans Kelsen, akinek a nevéhez fűződik a normativista iskola iskola

megalapítása. Nézte szerint a nemzetközi jog azért kötelező, mert elfogadjuk, hogy jog A normapiramis elmélete alapján normák azért kötelezőek, mert visszavezethetőek egy magasabb normára. A piramis csúcsán az alapnorma: a pacta sunt servanda elve áll, vagyis a szokásjog. Kelsen normapiramisából kiindulva nehéz megérteni, hogy a gyakorlat miért olyan töredékes, hiszen vannak olyan jogsértők, akiket nem kapnak el, az országok más nemzetközi szerződések tagjai, az országok nem minden országgal tartanak fenn kapcsolatot. Tehát tulajdonképpen nem csak egy piramis létezik, hanem sok Ezek kapcsolata azonban nem határozható meg Kelsen elméletével. 2. Objektivisa Az objektivista iskola álláspontja szerint a nemzetközi jog azért kötelező, mivel objektíve iskola létezik. Léte és kötelező ereje egy magasabb rendű parancsra vezethető vissza, amely lehet akár isteni, akár természetes, akár ösztönös eredetű is. Szociológiai

Szociológiai iskola: Scelle, Duguit. iskola Ahol van társadalom ott van jog is (ubi societas, ibi ius). Kell, hogy működési szabályok legyenek az államok között. Ez a folyamat már lejátszódott belső szinten, a törzsek között, most zajlik le az államok között. 3. Marxista A társadalomban van alap és van felépítmény. Az alap a gazdasági eszközök, termelő erők iskola A felépítmény a különböző intézmények. A nemzetközi jogban eszerint a gazdasági meghatározottság érvényesül. Azt fogadjuk el, amit a gazdaságilag nagyobb potenciájú országok kidolgoznak, mivel a kisebb országok nehezebben tudják egyenként érdekeiket érvényesíteni. A szavazati arány egy nemzetközi szervezetben tükrözheti a gazdasági potenciált is. Pl Világbank, Valutaalap EGK - súlyozott szavazás 4. Összegzés A nemzetközi jog kötelező erejét egyik iskola sem tudja teljesen megmagyarázni. Minden esetben csak egyes elemeket ragadnak meg, így

tulajdonképpen az összes elmélet együtt adhat magyarázatot arra, hogy miért kötelezi a nemzetközi jog az államokat. 15 3. A NEMZETKÖZI JOG ÉS A BELSŐ JOG KAPCSOLATA 1. Dualista iskola Ez az elmélet Németországból indult ki Két kiemelkedő alakja: a német Triepel, és az olasz Anzilotti. A nagy eltérések miatt két, egymástól független jogrendszert különböztettek meg: 1. Belső jog. 2. Nemzetközi jog Belső Nemzetközi jog jog Transzformá- Bár két önálló jogrendszerről van szó, mégis szükséges, hogy összefüggéseket építsenek ki ció köztük. A nemzetközi kötelezettségeket ugyanis be kell vinni a nemzeti jogba Ennek módja, ha a nemzetközi szerződéseket törvénnyé alakítják (transzformáció). Ez a rendszer akkor működne jól, ha az állam ügyelne arra, hogy a transzformáció minden nemzetközi szerződés esetében megvalósuljon. Dualista rendszer érvényesül Angliában, Amerikában, Szovjetunióban az 1950-es

évek óta. 2. Monista iskola A két nézet közül ez jelent meg korábban A monista iskola hívei szerint csak egy jogrendszer létezik. Belső Nemzetközi jog jog 2.1 Belső jog Ez az elmélet is német területről indult. Egyik megalapozója Hegel Akaratelméletében primátusa állami akaratról beszél. A nemzetközi jog szerint nem egyéb, mint külső államjog A kérdés már csak az, hogy melyik élvez primátust. Hegel elmélete szerint a belső jog élvez primátust. Ezt a nézetet vette át Marx és Lenin is Az 1950-es évekig azt a nézetet vallották a Szovjetunióban, hogy a cári Oroszország által kötött szerződések, koncessziók nem kötik ezt az új rendszert, mivel a belső jogrendszer azóta lényegesen megváltozott. Ez a nézet Szovjetunió gyors elszigetelődéséhez vezetett, hiszen senki sem akarta, hogy a megkötött nemzetközi szerződését egy belső jogszabállyal megsemmisíthessék, mivel ez egy igen kiszolgáltatott helyzetet

eredményez. Más megfontolásokból, de ugyanezt a nézetet vallotta Hitler is, és a nemzeti szocialista nemzetközi jogi doktrina is. Mára már érthető okokból ez az elmélet diszkreditálódott, nem alkalmazzák az államok. 16 2.2 Nemzet- E másik elmélet szerint, a két jog ütközése esetén a nemzetközi jognak kell primátust közi jog élveznie. Kelsen normapiramisának tetején is a nemzetközi jog áll a pacta sunt servanda primátusa elvével. Jelenleg is ezt a nézetet vallja pl a francia, a holland, a szlovák és a román alkotmány. 3. Magyar Az Alkotmány alapján sajátos helyzet érvényesül hazánkban. A proletárdiktatúra szabályozás kialakulásáig senki sem vonta kétségbe, hogy Magyarország dualista ország. Az 1949-ben elfogadott alkotmány erre a kérdésre vonatkozóan nem tartalmazott rendelkezéseket. Ebben az 1972-es módosítás sem hozott változást. Az ország dualista országként működött 1982től fogva azonban egyre

zavarosabbá vált a kép 1982. évi 1982. évi 27 tvr 13 § (1) szerint az Országgyűlés által megerősített nemzetközi 27 tvr. szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni. (2) Azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek a magánszemélyek és a jogi személyek számára közvetlenül és általános érvénnyel állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket, törvénnyel, törvényerejű rendelettel, minisztertanácsi vagy miniszteri rendelettel kell kihirdetni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett nemzetközi szerződéseket közzé kell tenni. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács ettől eltérően is határozhat. Kérdés az, hogy a közzétételnek milyen következményei vannak. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a 27-es tvr-t 1989-ben megerősítették, azaz nem mondhatjuk, hogy desuetudoba ment volna az új alkotmánnyal. Alkotmány Az Alkotmány 7. § alapján a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a

nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Megvizsgálva a jogszabályt, annak első fele monista, míg a második fele dualista szemléletet takar. Ez utóbbit erősíti meg az Alkotmány a VIII fejezetben - a fegyveres erőkről és a rendőrségről - a 40/C §-ban, mely szerint a honvédelmet érintő nemzetközi szerződéseket törvényben kell megerősíteni és nyilvánosan kihirdetni. Gyakorlat A gyakorlat szintén igen zavarosan alakult. A kormány számos nemzetközi szerződést nem terjesztett a parlament elé, amelyek ennek ellenére alkalmazásra kerültek. Dualista rendszer esetén ez elképzelhetetlen lenne. Pl: Szentszékkel kötött szerződések, (melyek közül egyik a tábori lelkészség intézményét szabályozza) nem kerültek kihirdetésre, de láthatóan ez nem akadálya az érvényesülésüknek. 17 AB határozatok Az Alkotmánybíróság is állást

foglalt a kérdésben: Igazságtételi törvények kapcsán: 53/1993 AB határozat. 36/1996 AB határozat. EU társulási szerződés kapcsán: 4/1997 AB határozat. 30/1998 AB határozat. 53/1993 AB Az újabb vitákban az alapot minderre az úgynevezett sortűz ügyek adták. Nemzetközi határozat konfliktusban ezek a cselekmények az 1949-ben elfogadott négy genfi egyezmény alapján háborús bűncselekménynek minősülnek. A közös harmadik cikk szabályozta a nem nemzetközi összeütközésre vonatkozó szabályokat is. Ezt az egyezményt Magyarország 1954-ben sajátos módon hirdette ki. Megjelent a kihirdetés ténye a Közlönyben, de a szöveg nem. Annak terjesztéséről csak gondoskodni kellett A rendszerváltás után, mint ismeretes felmerült az igény a felelősségre vonásra. A első igazságtételi törvényt (lex Zétényi-Takács) az AB alkotmányellenesnek találta, mivel az megsértette a visszaható hatály tilalmát. A II. Igazságtételi törvény az

1949-es hadijogi szabályozásra épült Az AB nem zárja ki a transzformációs aktust egyes nemzetközi szerződések esetén, ugyanakkor maga az alkotmány 7. §-a generálisan részévé teszi a magyar belsőjognak a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveit. Az AB alkotmányellenesnek talált néhány rendelkezést, mivel az az egyezményben nem szereplő összefüggéseket létesített. Különösen igaz volt ez az első cikkre. Így a parlament - az első cikket mellőzve - újraszámozva a törvényt 36/1996 AB A LB elnöke és a Legfőbb Ügyész az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel a gyakorlat sem határozat volt egyöntetű abban, hogy nem nemzetközi konfliktusnak minősül-e vagy sem. Az AB kimondta, hogy az igazságtételi törvény alkotmányellenes, és megsemmisítette azt. A törvény hatályon kívül helyezésével együtt azt is kimondta, hogy az állam a büntetőjogi igényét közvetlenül egy nemzetközi szerződés alapján érvényesítheti.

Megjegyzés (Kovács Péter): egy olyan egyezményre alapozva, melynek kihirdetése igen csak aggályos formában történt, mivel a genfi egyezmények szövege nem jelent meg a Magyar Közlönyben. 4/1997 AB Magyarország olyan generális kötelezettséget vállalt arra, hogy követni fogja a luxemburgi határozat joggyakorlatot, amely szerződésben nem volt megfogható. Az AB későbbre halasztotta a döntést (30/1998), de hosszasan méltatta a monizmus sikereinek okait, abban látva a jövő útját. Ez a határozat egyértelműen a monizmus mellett foglalt állást 30/1998 AB Magyarországon a nemzetközi szerződések érvényesítésének “normális” útja a kihirdetés, de határozat ennek elmaradása nem jelenti azt, hogy az adott szerződést ne lehetne alkalmazni. Az első három határozattal szemben az Alkotmánybíróság itt inkább a dualista rendszert látszik támogatni. 18 Nehéz tehát eldönteni, hogy a magyar jogrendszer dualista-e, vagy monista.

Self-executing A nemzetközi jogban vannak úgynevezett közvetlenül alkalmazható normák - self-executing normák normák. A gyakorlat számára a kérdés tehát az, hogy lehet-e közvetlenül alkalmazni egy nemzetközi szerződést. Dualista rendszer esetén - mint láttuk - szükséges a transzformáció Monista rendszer esetén is szükség lehet plusz elemre, ha a szerződés nem fogalmaz elég egyértelműen, pl.: “az állam mindent megtesz annak érdekében” Ha konkrét egyértelmű normát nem tartalmaz a nemzetközi szerződés, akkor az nem alkalmazható közvetlenül. Ilyenkor akárcsak - a dualista rendszer esetén - a belső jogi jogalkotás közreműködése szükséges a tényleges érvényesüléshez. 1. Párosítsa össze az elméleteket a jogtudósokkal 1.Jellinek a) Azért kötelező a nemzetközi jog mert az állam akarata jelenik meg benne. 2. Triepel b) A nemzetközi jog kötelező volta az állami akaratok egybeolvadására vezethető vissza. 3.

Wintscheid c) A nemzetközi jog nem egyéb, mint az államok önkorlátozása. 2. Melyik iskola nézetei ezek? Kik a képviselői? a) A nemzetközi jog és a belső jog két önálló jogrendszer. A kettő között a transzformáció segítségével teremthetjük meg a szükséges kapcsolatot. b) Egy jogrendszer létezik csupán. A belső jog és a nemzetközi jog együtt adja a jogrendszert 3. Mely államokban érvényesül a dualista rendszer? 4. Mi a transzformáció lényege? 5. Milyen irányzatokat ismer a monista iskolán belül a primátus szempontjából? 6. Az Alkotmány mely rendelkezései teszik bizonytalanná a magyar szabályozás jellegét? 19 A NEMZETKÖZI JOG LÉTREJÖTTE A Nemzetközi A Nemzetközi Bíróság statútumának 38. cikke szerint jogforrás: Bíróság 1. Nemzetközi szerződések statútumának 38. 2. Szokásjog cikke 3. Általános jogelvek A Nemzetközi Bíróság statútuma nem állít fel hierarchiát a jogforrások között, így

azokat egyenrangúaknak kell tekinteni. Jog megállapításának két kiegészítő eszköze: 1. Kiemelkedő jogtudósok véleménye 2. Bírói, bírósági gyakorlat Kiegészítő Noha a 38. cikk nem tartalmazza, mégis jogforrásnak tekinthetők: 1. Egyes nemzetközi szervek határozatai jogforrások 2. Egyoldalú aktusok 1. Nemzetközi Nemzetközi jog legfontosabb forrásai a nemzetközi szerződések. Ennek oka, hogy szerződések szerződéskötéskor az állam szabad akaratából, taxatíve vállal kötelezettséget, amely aztán szembeszegezhető vele, számonkérhető tőle. Szokásjogi definíciója: a nemzetközi jog alanyai által kötött olyan megállapodások, melyek nemzetközi jogok és kötelezettségek kiváltására irányulnak, melyet maga a nemzetközi jog rendez. 2. Szokásjog Szokásjognak két eleme van: materiális és pszichikai elem. A materiális elem jellemzője, hogy bizonyos precedensek időben és térben megismétlődnek. A pszichikai elem,

más néven opinio iuris az államnak az a meggyőződése, hogy a nemzetközi jog alapján valaminek a tevése, nem tevése vagy tűrése kötelező. Sehol sem találunk ugyanis olyan konkrét előírásokat, amelyek meghatároznák, hogy ilyen helyzetben az államoknak milyen magatartást kell tanúsítaniuk. Pl.: amikor 1999-ben a kolozsvári konzulátusról letépték a magyar zászlót, a román 20 kormány bocsánatot kért a magyar kormánytól. Ez a nemzetközi jogban az elégtételadás egyik formája. Sehol sincs azonban az pontosan leírva, hogy a zászlóletépés milyen szintű jogsértésnek számít, és hogy azt milyen módon kell orvosolni. A kialakult gyakorlat szerint ilyen esetekben bocsánatot kell kéri az érintett országtól, ellenkező esetben egy ilyen incidens a két ország közti viszony megromlásához vezethet. Mind Románia, mind Magyarország úgy gondolta, hogy ezzel a bocsánatkéréssel a jogsértést megfelelően elrendezték. 3. Jogelvek

Olyan szabályok ezek, amelyek különböző országok jogában egyöntetűen jelen vannak. Pl: a) az okozott kárt meg kell téríteni, b) nemo plus iuris stb. 4. Bírói döntések Hágai Nemzetközi Bíróság, illetve egyéb fontos választottbírósági ügyek kapcsán korábban megszületett döntések, vagy az ügyek érvrendszere iránymutató jellegű a későbbi döntéseknél. A statútum szerint a bírói döntések önmagukban nem jogforrások, csak a jog megállapításának segédeszközei. 5. Jogtudósok ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának nemzetközi jogászai, illetve a Hágai Nemzetközi véleménye Bíróság tagjainak az ítélethez csatolt egyéni, illetve különvéleményei, valamint a nemzetközi jogról alkotott nézeteik szintén irányadóak lehetnek. 6. Egyes Például az ENSZ Alapokmány 25. cikke szerint a Biztonsági Tanács olyan határozatot nemzetközi hozhat, amely az ENSZ minden tagállamára kötelező, pl.: nemzetközi béke és

biztonság szervek kérdésében, tagfelvételre vonatkozóan. Igen ritkán és kivételesen az ENSZ Közgyűlése határozatai szintén hozhat kötelező határozatokat, pl.: mandátumokkal kapcsolatban, vagy az attól való megfosztásról: Dél-Afrika Namíbia kapcsán kapott mandátumot a Nemzetek Szövetségétől, amelytől 1996-ban megfosztotta az ENSZ Közgyűlés és a Biztonsági Tanács. 7. Egyoldalú Egy állam nyilatkozata, jogelismerése, jogról való lemondása, amely akkor is kötelezi az aktusok államot, ha azt egyoldalúan - más állam “ellenszolgáltatása” nélkül - tette. 1. Milyen jogforrásokat sorol fel a Hágai Nemzetközi Bíróság statútumának 38 cikke? 2. Melyek a nemzetközi jog megállapításának kiegészítő eszközei? 3. Milyen jogforrásokat nem tartalmaz a Hágai Nemzetközi Bíróság statútuma? 4. Milyen elemei vannak a szokásjognak? 5. Kötelezi-e az államokat az egyoldalúan tett nyilatkozataik? 21 NEMZETKÖZI

SZEZŐDÉSEK 1. SZERZŐDÉSEK DEFINÍCIÓJA ÉS OSZTÁLYOZÁSA 1. Nemzetközi 1.1 Szokásjogi definíció: a nemzetközi jog alanyai között kötött olyan megállapodások, szerződés melyek nemzetközi jogok és kötelezettségek kiváltására irányulnak, melyet maga a definíciója nemzetközi jog rendez. 1.2 1969-es Bécsi egyezmény alapján a nemzetközi szerződés az államok között írásban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodás, függetlenül a dokumentumok számától. 1986-os szintén bécsi egyezmény rendezi az államok és a nemzetközi szervezetek, illetve a nemzetközi szervezetek egymással kötött szerződéseinek joganyagát. 1.3 Összegezve: a nemzetközi szerződések olyan megállapodások, melyek jogok és kötelezettségek létrehozása, módosítása vagy megszüntetése céljából, a nemzetközi jog alanyai (államok, nemzetközi szervezetek) között jönnek létre. Szerződéseknek sok más elnevezése is van. Maga

a terminológia azonban nem játszik döntő szerepet 2. Egyes 2.1 Egyezmény: leggyakrabban részterületet szabályoz nemzetközi 2.2 Megállapodás: általában nem államközi szintű, hanem két kormány köti kisebb szerződések ügyekben pl.: árucsereforgalmi megállapodás elnevezései 2.3 Alapokmány - Charta: nemzetközi szervezet alapítóokmánya, pl: ENSZ Alapokmány 2.4 Kompromisszum: két állam a vitáját egy választottbíróság, vagy egy állandó nemzetközi fórum elé viszi. 2.5 Modus vivendi: nemzetközi szerződés vitás kérdései kapcsán, a viták ideiglenes megoldására szolgál. A vita végső rendezéséig a felek ezeket a szabályokat alkalmazzák, pl: Szentszék és Magyarország kötött ilyet az 50-es években. 2.6 Konkordátum: Szentszék és az államok közti megállapodások 2.7 Nyilatkozat: szintén nemzetközi szerződési tartalmat hordozhat, pl.: rabszolgakereskedelem tilalmáról szóló párizsi nyilatkozat. 2.8 Akta: pl:

1928 választottbíráskodási akta Gyakran a szerződéskészítés folyamatának bizonyos részeit rögzítik “aktában”, ekkr azonban az akta nem szerződés. Záróakta: szerződés hitelesítésének egy formája. 22 2.9 Jegyzékváltás: két állam egybehangzó akarata nem egy, hanem két azonos szövegű dokumentumban jelenik meg (az állam vagy illetékes vezetője - jegyzék formájában levelet ír egy másik államnak, amit az az állam azonos tartalommal megerősít.) Ez az aktus nem minden esetben ugyan, de szintén nemzetközi szerződést eredményezhet Az államok sem csak nemzetközi szerződéseket köthetnek egymással - vannak olyan megállapodások, melyek polgári jogi megállapodásoknak minősülnek és így nem hoznak létre nemzetközi jogi kötelezettséget. 3. Szerződés- 3.1 Ügyintéző (traité-contrat), illetve normaalkotó (traité loi) szerződés: ek osztályo- Normaalkotó nemzetközi szerződések: a későbbi nemzetközi szerződések

ezeknek zása megfelelően születnek, pl.: bécsi egyezmény Ügyintéző nemzetközi szerződések: konkrét ügyek lebonyolítására szolgálnak, teljesítéssel szűnnek meg, pl.: fogolycsere szerződések 3.2 Általános és különös nemzetközi szerződések Általános nemzetközi szerződés: általános kérdések részletes szabályrendszerrel történő körülírása, pl.: diplomáciai kiváltságok, konzuli kiváltságok 3.3 Bilaterális, partikuláris és univerzális nemzetközi szerződések 3.4 Normatív és konstitutív nemzetközi szerződések Normatív szerződés: jogokat és kötelezettségeket rögzít. Konstitutív szerződés: nemzetközi szervezetek alapokmányát rögzíti. 3.5 Szerződés résztvevői alapján: Állam - állam, állam - nemzetközi szervezet, állam - Szentszék. Nemzetközi szervezet - Szentszék, felszabadítási szervezetek - állam. 3.6 Egyszerű, illetve ünnepélyes formában kötött nemzetközi szerződések Egyszerű

formában kötött nemzetközi szerződés: az aláírással beáll a kötelezettség. Ünnepélyes formában kötött nemzetközi szerződés: ratifikáció szükséges. 3.7 Nyílt és zárt szerződések Nyílt szerződés esetén a szerződés megkötése után, ahhoz más államok is csatlakozhatnak. Félig zárt szerződések: tagfelvételi eljárás keretében lehet csatlakozni a szerződéshez. Zárt nemzetközi szerződés: nem engedi más államok csatlakozását. Főszabályként a nemzetközi szerződések egyenrangúak. Az ENSZ alapokmányának 103 cikke alapján, ha egy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettség ütközik az ENSZ 23 alapokmányából fakadó kötelezettséggel, akkor ez utóbbi kötelezettség teljesítendő. 1. Melyik (ek) a nemzetközi szerződések definíciója? a) A nemzetközi jog alanyai között kötött olyan megállapodások, melyek nemzetközi jogok és kötelezettségek kiváltására irányulnak, melyet maga a nemzetközi jog

rendez. b) Az államok között írásban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodás. c) Olyan megállapodás államok, illetve nemzetközi szervezetek között, amelyeknek tárgya kizárólag a szokásjog írásba foglalása. 2. Soroljon fel a nemzetközi szerződések elnevezéseit 3. Milyen szempontok alapján csoportosíthatjuk a nemzetközi szerződéseket? 2. SZERZŐDÉSES KAPCSOLATOK JOGÁNAK SZABÁLYOZÁSA 1. Bécsi A nemzetközi szerződésekre vonatkozó szokásjogi szabályokat az ENSZ Nemzetközi Jogi egyezmény Bizottsága gyűjtötte össze 1950-1969 között. Az eseti döntések és az állami gyakorlat alapján megszületett egyezményt, 1969. május 23-án fogadták el Magyarországon az egyezményt a 1987. évi 12 tvr hirdette ki 3. SZERZŐDÉSKÖTÉS MENETE 3.1 Közös eljárási szabályok 1. Szöveg Szerződés előkészítése: például úgyis, hogy a kormányban egy miniszter felveti a kidolgozása megtárgyalandó témát,

amiről az adott ország kialakítja az álláspontját. Szerződés kezdeményezése: diplomáciai csatornákon keresztül jelzik a szerződéskötési igényüket, és ha van fogadókészség, akkor megkezdődhetnek a tárgyalások. 1.1 Szöveg 1. Megbízólevél ellenőrzése tárgyalása 2. Ügyrend elkészítése 3. Érdemi vita 24 Megbízólevél 1.11 Megbízólevél ellenőrzése: a felek elküldik az arra meghatalmazott képviselőiket, hogy folytassák le a tárgyalásokat. A képviselőt parlamentáris rendszerekben a külügyminiszter vagy a kormányfő, prezidenciális rendszerekben elnök meghatalmazási okirattal látja el. A megbízólevél tartalmazza a képviselő nevét, beosztását és a meghatalmazás mértékét. A felek a tárgyalás elején a meghatalmazásokat kicserélik és megvizsgálják. A meghatalmazás terjedelme: 1. Szerződés tartalmának letárgyalása 2. Szerződés letárgyalása és aláírása - ez utóbbit külön rá kell vezetnie az

okiratra Az államfő, kormányfő, külügyminiszter meghatalmazás nélkül jogosult aláírni a szerződéseket. Tárgyalási jogosultság illeti meg: 1. A diplomáciai képviseletek vezetőit - aláírási jogosultságuk azonban csak meghatalmazás esetén van. 2. A nemzetközi szervezetek mellé akkreditált misszió vezetőket Ügyrend 1.12 Ügyrend: az ügyrendet a tárgyalás elején, a belső kérdések szabályozására készítik el Emellett az ügyrend tartalmazza a tárgyalás során elkészült szövegtervezeteket, kiegészítve azokat a elfogadás, vagy az elutasítás indokával, egyes fogalmak pontos meghatározásával. Tárgyalás 1.13 Tárgyalás lefolytatása: Gyakran alkalmazott eljárás, hogy a szerződés egyes részeinek tervezetét más-más országok dolgozzák ki, így a szöveg hitelesítéséig több változat is létezik. A végleges szöveg a tárgyalások során alakul ki Az eredeti javaslatokat az adott állam külügyminisztériumában

megőrzik. Ha a szerződés értelmezésével kapcsolatban problémák merülnek fel, a szerződés történeti módszerrel történő értelmezésnél megvizsgálják, hogy melyik ország, milyen indítványokat tett, illetve vetett el. Ezeket a javaslatokat travaux préparatoires-nak ( előkészületi munkálatok ) nevezzük. 1.2 A A nemzetközi szerződések szerkezete: szerződés 1. Preambulum szövege 2. Rendelkező, érdemi rész 3. Zárórendelkezések Preambulum 1.21 Preambulum tartalmazza a szerződő felek megnevezését, továbbá megfogalmazza azokat a célokat, amelyek miatt megkötötték a szerződést. Maga a preambulum nem bír kötelező erővel, mégis a szerződések teleologikus értelmezése esetében jelentős szerepet játszik. 25 Érdemi rész 1.22 Érdemi rész: jogilag kötelező elemek összessége: meghatározások, rendelkező rész, vitarendezési fórum megjelölése. Záró rendel- 1.23 Záró rendelkezések: szerződés

megerősítése, hatályba lépés, csatlakozás formái, kezések feltételei, letéteményes ország, hiteles nyelv, szerződés kelte. 1.3 A szöveg 1.31 Parafálás: szövegjavaslat hitelesítésének módja: a nevek kezdőbetűjének az okmány hitelesítése szélére jegyzése (sok résztvevő esetén ezért inkább záróokmányt készítenek). Maga a parafálás nem kötelezi az államot az szerződés aláírására. Jelentősége az, hogy a felek ezzel jelzik, hogy ez a végleges szöveg. 1.32 Ad referendum aláírásra akkor kerül sor, ha a megbízott attól tart, hogy esetleg túllépte a hatáskörét, nem meri végleges hatállyal aláírni azt, de megtagadni sem akarja az aláírást. A végleges kötelezettségvállaláshoz emiatt szükség van az állam jóváhagyására 2. A szerződés Szerződéskötés két formája: kötés formái 1. Egyszerű formában kötött nemzetközi szerződés 2. Ünnepélyes formában kötött nemzetközi szerződés

Egyszerűsített 2.1 Egyszerűsített formában történő szerződéskötés: az állam már a szerződés aláírásával felvállalja az abból folyó nemzetközi kötelezettségeket. Ez a szerződéskötési forma kétoldalú egyezményeknél gyakori. Ünnepélyes 2.2 Ünnepélyes formában történő szerződéskötés: A szerződéskötésnek két eleme van: 1 Állam magas rangú képviselője aláírja a szerződést. 2. A parlament elé terjesztik, ahol megtárgyalják azt Ennek oka, hogy az országgyűlés fenntartja magát a jogot, hogy a szerződéskötési folyamatot ellenőrizze. Azt, hogy egy szerződést meg kell-e erősíteni a szerződésnek tartalmaznia kell. Északi-tengeri Felmerül a kérdés, hogy milyen hatása van akkor egy szerződésnek, ha azt egy ország kontinentális aláírta, de nem ratifikálta. Pl: északi-tengeri kontinentális talapzat ügye: NSZK aláírta az talapzat ügye 1958-as genfi tengerjogi egyezményeket - amelyek a tengeri

határok kijelölésének elveit tartalmazta - de azok ratifikációjára nem került sor. Hogyan jelöljék ki az úgynevezett kontinentális talapzatotok közötti határt Dánia és Németország, illetve Hollandia és Németország között? A vita során Dánia és Hollandia azzal érvelt, hogy bár Németország nem ratifikálta a szerződést, de úgy kell tekinteni mintha ratifikálta volna, mert nem nyilatkozott a szerződés ellen. Németország a maga részéről kifejtette, hogy mivel a szerződésben szabályozott más területeken sem hivatkozott védelem érdekében a 26 szerződésre, így abból sem jog, sem kötelezettség nem származik rá. A Hágai Nemzetközi Bíróság elfogadta Németország védekezését és elismerve azt, hogyha egy állam aláír, de nem ratifikál egy szerződést, abból csak olyan kötelezettsége keletkezik az államnak, hogy nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a későbbiekben az adott szerződés tárgyát, célját

meghiúsítaná. Ez a kötelezettsége az államnak addig áll fenn míg ki nem fejezi, hogy nem kívánja a szerződést ratifikálni. Ratifikációs Ha az illetékes úgy dönt, hogy ratifikálják a szerződést, ezt rávezetik a szerződés valamelyik okirat példányára, azaz ratifikációs záradékkal látják el a szerződést. Ezután az aktus után már ratifikációs okiratról beszélünk. Hivatalos aktus a ratifikációs okmányok cseréje is. Erről jegyzőkönyvet vesznek fel Szerződések 2.3 Nemzetközi szerződések jóváhagyása: kormány vizsgálja meg és fogadja el a szerződést jóváhagyása A szerződés a jóváhagyástól kötelező. Az államok jegyzékváltással tudatják, hogy magukra vállalták a nemzetközi szerződést, nincs ünnepélyes okiratcsere. 3. Szerződés 3.1 Hatály: fontos kérdés, hogy mikor tekinthetünk egy szerződést hatályosnak: bevezetése a 1. Maga a szerződés határozza meg az időpontot nemzetközi 2. Felek

megállapodása szerinti időpont jogrendbe 3. Ha a felek nem állapodtak meg, egyszerűsített formában kötött szerződések esetén az aláírás időpontjában. 4. Ratifikáció köteles szerződések esetén a ratifikációs okmány kicserélésével 5. Gyakori megoldás multilaterális szerződések esetén, hogy a hatályba lépést bizonyos számú ország ratifikációjához, és azt követő meghatározott nap elteltéhez kötik. Pl az 1969es bécsi egyezmény 22 ország aláírásának letétbe helyezést követő 30 napon lépett hatályba - ehhez 15 évnek kellett eltelnie. Letéteményes Multilaterális szerződés esetén megbíznak egy államot, nemzetközi szervezetet, hogy tartsa nyílván a részes államokat. Általában ezt a feladatot az az ország látja el, ahol a tárgyalások folytak. 3.2 Beiktatás: Minden állam érdeke, hogyha megszületik egy nemzetközi szerződés, arról mások is tudomást szerezzenek. Wilson volt az, aki elsőként nyíltan

elítélte a titkos diplomáciát, és a nyílt kötelezettségvállalás mellett foglalt állást. Népszövetség alapítóokmánya: minden egyezményt be kell jelenteni a Titkárságnak különben az érvénytelen: ENSZ alapokmány: a szerződéseket a felek kötelesek bejelenteni a Titkárságon. Ellenkező 27 esetben az ENSZ egyetlen szerve előtt sem lehet arra hivatkozni. (Ez reálisabb megközelítés mint a Nemzetek Szövetségben alkalmazott – amit tulajdonképpen nem lehetett betartani.) 3.2 Sokoldalú nemzetközi szerződések megkötésének egyes aspektusai 1. Konferen- Tipológia: Történetei fejlődés során a nagy politikai összejöveteleket a XIX. században ciák össze- kongresszusnak, míg a XX. században inkább konferenciának hívták A konferencia az hívása államok egy jelentős részének összejövetele szerződés elfogadása végett. Mindig felmerül a kérdés, hogy ki hívja össze a konferenciát. 1.1 Az összehívás származhat egy

államtól, pl: hágai békekonferenciák 1899-ben és 1907ben, amelyeket Miklós cár kezdeményezett 1.2 Származhat az összehívás több államtól is, pl: ENSZ-t létrehozó San Fancisco-i értekezletre Szovjetunió, Anglia, Kína és USA küldte el a meghívókat. 1.3 Nemzetközi szervezet is összehívhat konferenciát, sőt államok is kezdeményezhetik, hogy valamelyik nemzetközi szervezet adjon helyet egy konferenciának. Pl: a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság hívta össze az 1974-1977-es diplomáciai konferenciát új hadi jogi jogszabályok elfogadását kezdeményezve. 2. Megbízás Többoldalú nemzetközi szerződéseknél szintén meg kell vizsgálni, hogy a tárgyaló felek vizsgálata képviselhetik-e az államokat. A megbízólevél vizsgálatával kiderül, hogy ki az eljáró személy, és mire szól a felhatalmazása (egyszerű formában kötött, vagy ratifikáció köteles nemzetközi szerződés elkészítésére van-e felhatalmazva). Nemzetközi

szervezet esetén is kellőképpen felhatalmazott személynek kell eljárniuk, de ilyenek a szervezet mellé akkreditált misszióvezetők, akik külön felhatalmazás nélkül is részt vehetnek a szerződések készítésében, azonban aláírási joguk nincs. A gyakorlat azonban úgy alakult, hogy a tárgyalásokat otthonról küldött képviselők folytatják le. Ilyenkor a szervezet mellé akkreditált misszió is bejelentheti, hogy ki képviseli Magyarországot. Ez a jegyzék ugyanúgy mint a megbízólevél - feljogosít a részvételre 3. Ügyrend A tárgyalás és elfogadás szabályairól már az ügyrendben dönteni kell. Többoldalú nemzetközi szerződések esetén az államok közösen döntik el, hogy milyen formában történjék a szerződés egyes részeinek elfogadása. A bécsi egyezmény utalása szerint praktikus a 2/3-os arány alkalmazása, de ettől 2/3-os döntéssel eltérhetnek. A nemzetközi szervezetek keretei között készített nemzetközi

szerződések egyszerűbb a eljárás, mivel a szervezeteknek már kiforrott technikái vannak. 28 4. A szöveg Sokoldalú nemzetközi szerződés szövegének kidolgozását megakadályozná, ha abban kidolgozása minden részes fél részt kívánna venni. Az államok ennek elkerülése végett két lehetséges mód között választhatnak: 1. Igyekeznek meggyőzni egyes államokat, hogy ne vegyenek részt a szövegezésben Nyilvánvaló azonban, hogy ezt igen nehéz lenne elérni. 2. Gyakorlattá vált, hogy a résztvevők kis létszámú bizottságokat hoznak létre, és rájuk bízzák egy-egy terület szabályozásának kidolgozását (package deal) pl.: a tengeri jogi egyezmény előkészítésénél létrehoznak egy bizottságot, amelyik a parti-tenger státuszával foglakozik, egy másikat, amelyik a kizárólagos gazdasági övezettel, ezen belül akár egy albizottság is létrehozható, amelyik a halászati kérdéssel foglalkozik, egy másik, amelyik a nyílt

tengeren való halászattal stb. A bizottságok munkájának elfogadását segíti elő, ha azok összetétele a méltányos földrajzi megoszlás elvét tükrözik. Így tagként bekerülnek a bizottságba BT tagállamok képviselői, a fejlődő országok jogászai, dél-amerikai jogászok, illetve korábban a “szocialista országok” ( jelenleg Közép-Kelet-Európa) jogászai is. Egy ilyen összetétel elősegítheti azt is, hogy a kívül rekedt államok sem vetik majd el a tervezetet. A bizottságok munkájának összehangolása elengedhetetlen. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra. Ezt a feladatot leggyakrabban a diplomáciai konferencia titkársága látja el. A szükséges infrastrukturális háttérről az az állam, illetve szervezet gondoskodik, ahol a konferencia zajlik. Ha minden bizottság elkészült a maga szövegtervezetével, akkor kerül sor az elfogadásra, amelyre vagy 1. a nemzetközi szervezet valamely testületét, vagy 2. a diplomáciai

konferencia plenáris ülését jogosítják fel Felhatalmazhatják a plenáris ülést arra is, hogy véglegesítése a szöveget. Kevés résztvevő esetén a parafálás intézményét alkalmazzák, sok állam részvétele esetén záróokmány készítésére, vagy a nemzetközi szervezet szerve általi becikkelyezésére kerül sor. 5. Záró- A záróokmány egy olyan jegyzőkönyv, amely röviden utal a konferencia összehívásának okmány történetére, felsorolja a résztvevő államokat, megnevezi a szerződés létrehozásának célját, utal arra, hogy az államok megállapodtak az alábbi nemzetközi szerződés elkészítésében és rögzíti a szerződés készítésének helyét. Mellékletként a dokumentumhoz lehet csatolni azokat a tervezeteket, amelyeket nem fogadtak el, vagy nem tudták olyan formában megfogalmazni, hogy az a törzsrészbe bekerülhessen, vagy egyéb, a dokumentumhoz szorosan nem kapcsolódó részeket, amelyek azonban lényegesek

lehetnek, pl. felülvizsgálati konferencia tartása. A záróokmányt a szakértő bizottság választott elnöke és a szervezet részéről mellérendelt titkár aláírja. Ezután hívják fel az államokat az aláírásra Az államok 29 szabadon eldönthetik aláírják-e, illetve ratifikáció köteles szerződés esetén megerősítik-e szerződést. Egyes területeken sajátos szabályok érvényesülnek a szerződések elfogadása során. Pl: 1919-ben létrehozták a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet - ILO. Ez a szervezet nemcsak a kormányokra épül. Minden országot négy fő képvisel Ebből kettő a kormányt, egy a munkáltatókat, egy fő pedig a munkavállalókat. Szerződések elkészítésénél ők tárgyalnak egymással. A szervezetnél hiányzik az aláírás intézménye Az államot az elfogadott szerződések csak akkor kötelezik, ha azt külön megerősítette. A többi szerződéssel ellentétben azonban itt két évenként be kell számolni arról az

államnak, hogy miért nem ratifikálta az elfogadott egyezményt. Ez a szervezeti tagságból fakadó kötelezettsége az államnak. 6. Időben ké- 6.1 Időben később megejtett aláírás: multilaterális szerződések esetén a részes felek sőbb meg- ejtett meghatározzák azt időszakot, amely alatt a szerződést alá lehet írni. aláírás Csatlakozás 6.2 Csatlakozás: multilaterális szerződés esetén, a már létrejött szerződések vonatkozásában biztosítják más államok számára, hogy magukra vállalhassák a szerződésből folyó jogokat és kötelezettséget. 7. Fenntartás A nemzetközi szerződések kidolgozása során senki sem tudja teljes körűen érvényesíteni saját akaratát, elképzeléseit. Bár az államok akarata nagyjából egybehangzó, de mindenkinek vannak javaslatai, amelyeket elvetettek, noha szerinte azok jelentősek. Ilyen esetekben az államoknak több lehetősége adódik: 1. Az állam bízik abban, hogy később kiegészítő

jegyzőkönyv formájában a szerződés része lehet az általa javasolt elképzelés. 2. Az állam nem fogadja el a nemzetközi szerződést Ennek a kihatása az egyezményre az adott ország gazdasági potenciáljától függ. Pl: 1948-ban az ENSZ Közgyűlés kidolgoztatta a népirtás bűncselekmények tilalmáról szóló egyezményt, amellyel megelőzni igyekeztek olyan bűncselekmények megismétlődését, amelyeket Hitler követett el: vallási, faji, nemzeti, nyelvi közösség elpusztítása. Népirtásnak minősítették egy csoport tagjainak fizikai megsemmisítését, olyan feltételek rákényszerítést a csoportra, mely elpusztítja azt, (pl. varsói gettók - tömeg tífusz, éheztetés), csoport tagjainak testi, lelki sérelem okozását (sárga csillag viselése, egyes foglalkozásokból való kizárás), születés meggátlását a csoporton belül (orvoskísérletek), csoport gyermekeinek erőszakkal más csoportban történő átvitelét. 1948-ben elkészült

ez az egyezmény. Felmerült azonban a kérdés mi történik majd akkor, ha mégsem tartják be az államok a rendelkezéseket, vagy esetleg később már nem lesz világos, 30 mit is jelent például a súlyos testi, lelki sérelem. Mindezek elkerülése végett rögzítették az államok, hogy az egyezmény értelmezéséből, alkalmazásából fakadó vitákat a Nemzetközi Bíróság jogosult rendezni. Szovjetunió képviselője azonban nem fogadta ezt el, arra hivatkozva, hogy az államok szuverenitása alapján ilyen generális alávetés nem tehető. Bíróság elé csak úgy kerülhet egy állam, ha ahhoz hozzájárul, vagyis fenntartják maguknak azt a jogot, hogy akkor mennek bíróság elé, ha abba beleegyeznek. Ennek a fenntartásnak az volt az egyik oka, hogy Szovjetunióban is történtek hasonló incidensek (pl. krími tatárok ellen, mivel együttműködtek a németekkel, volgai németek kitelepítése), és ezért meg akarták előzni a későbbi felelősségre

vonást. 1948 előtt 1948-ig az a gyakorlat élt a nemzetközi jogban, hogy a fenntartás csak akkor volt hatályos, ha azt minden állam elfogadta. Abban az esetben, ha a fenntartást akár csak egy állam is ellenezte a fenntartást tevő állam nem lett a szerződés részese. Genocídium A Genocídium egyezmény esetén ennek az elvnek az érvényesítése azzal járt volna, hogy egyezmény sem Szovjetunió, sem a szocialista országok nem fogadták volna el az egyezményt. Mivel ez nem volt érdeke a többi államnak, az ENSZ Közgyűlés a Nemzetközi Bírósághoz fordult tanácsadó véleményért. A Bíróság a Genocídium egyezményhez fűzött fenntartások tárgyában adott tanácsadó véleményében kifejtette, hogy a szerződés abszolút integritásának elve – azaz, hogy egy fenntartás csak akkor fogadható el, ha ahhoz minden tagállam hozzájárult - nem vált a nemzetközi jog általános szabályává, tehát ki lehet kötni egy nemzetközi szerződés

esetén azt, hogy ahhoz fenntartás nem tehető, de ezt a szerződésnek külön tartalmaznia kell. Az ennek nyomán kialakult gyakorlatot a bécsi egyezmény már szokásjogként rögzítette, vagyis ha egy nemzetközi szerződés hallgat a fenntartásokról, vagy nem derül ki belőle, hogy eleve kizárták volna ezt az intézményt, akkor fenntartások fűzhetők a szerződéshez. Panama- Egyértelmű, hogy a fenntartást csak multilaterális szerződéseknél lehet alkalmazni. Híres (és csatorna zavaros) 1977-ben USA és Panama, a Panama csatornáról kötött szerződést. Ez alapján a csatorna 2000-től Panama fennhatósága alá tartozik, addig azonban USA garantálja a fennhatóságot és a szabad haladást. USA-ban azonban azzal a fenntartással ratifikálta a szerződést, hogy 2000 után is jogosult lesz katonailag beavatkoznia a hajózás szabadsága érdekében. Ez tulajdonképpen egy kétoldalú szerződéshez fűzött fenntartás, ami valójában

elképzelhetetlen. A nemzetközi jogászok ezért jobb híján azt az elméletet találták ki, hogy ez voltaképpen egy hallgatólagos szerződésmódosításra emlékeztető megoldás. Fenntartással 1. A bécsi egyezmény kimondja, hogy nem lehet olyan fenntartást tenni mely szembeni jog- összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával és céljával. intézmények. 2. Biztosítja továbbá az egyezmény a többi államnak azt a jogot, hogy ne fogadja el a 31 fenntartást, vagyis kifogást emeljen. Ez csak a fenntartást tevő és a kifogást emelő állam között lesz hatályos. Kettejük viszonylatában nem engedi érvényesülni azokat a részeket, amelyekhez fenntartást fűzött az adott állam. Kifogás 1969 bécsi egyezmény alapján a kifogásnak két formája lehet: 1. A fenntartást ugyan nem fogadja el az állam, de elismeri, hogy anélkül kettejük között mégis hatályos a szerződés. 2. A két állam között a szerződés egyáltalán nem lesz

hatályos. Pl.: öt állam vesz részt egy nemzetközi szerződés elfogadásában E állam fenntartást fűz a szerződéshez, mert szerinte az pontatlan. A és B állam hallgat - kettejük között a szerződés fenntartás tartalmával létrejön. C állam kitart az eredeti szöveg mellett, és kifogást emel a fenntartással szemben, de nem zárja ki azt, hogy kettejük között létrejöjjön a szerződés. Köztük a szerződés a fenntartással érintett rész nélkül hatályosul. D állam nézetei szerint a fenntartás olyan lényeges részeket érint, amelyek nélkülözhetetlenek, ezért olyan kifogást emel, amely alapján a két állam között nem jön létre a szerződés. Az államok igyekeznek nem alkalmazni a kifogás intézményét. El akarják ugyanis kerülni a kapcsolatok megromlást, vagy nem akarják lassítani bekerülésüket egy nemzetközi szervezetbe. Fenntartás A szerződés kikötheti, hogy nem tehető bizonyos cikkelyekhez fenntartás, vagy csak

tételének bizonyos tartalmú fenntartás tehető az egyezményhez. Pl az Emberi jogok európai kizárása egyezményéhez általános tartalmú fenntartás nem fűzhető, csak konkrét, amelyben meg kell jelölni azt a belső jogszabályt, amely miatt az állam nem tudja elfogadni a szerződés adott cikkelyét. Ellenkező esetben a fenntartás nem váltja ki a szándékolt joghatást Értelmező Gyakran előfordul, hogy az államok értelmező nyilatkozatok fűznek olyan szerződéshez, nyilatkozatok amelyhez fenntartás nem tehető. Az értelmező nyilatkozat célja, hogy az állam meghatározza, hogy a szerződés adott részének milyen jelentést tulajdonít. Több esetben előfordult, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága az értelmező nyilatkozatot fenntartásnak minősítette. 1. Mikor fogadták el a bécsi egyezményt? 2. Milyen formában kötött nemzetközi szerződésekre vonatkozik a bécsi egyezmény? 32 1. szóbeli 2. írásbeli 3. mindkettő 3.

Kötelezi-e a bécsi egyezmény azokat az államokat, amelyek ne írták alá? Ha igen, mennyiben? 4. Mi az a meghatalmazási okirat? Kinek nincs rá szüksége? 5. Melyek a szerződés részei? 6. Mit tartalmaz a preambulum és mikor van jelentősége? 7. Mi a travaux préparatoires és hol van jelentősége? 8. Mit takar a parafálás intézménye? 9. Mi a ratifikáció? 10. Mire szolgál a letéteményes intézménye? 11. Milyen jogkövetkezményeket fogalmazott meg a Nemzetek Szövetsége és az ENSZ a Titkárságon be nem jelentett szerződésekre? 1.Nemzetek Szövetsége a) A be nem jelentett szerződésekre egyik szerve előtt sem lehet hivatkozni. 2. ENSZ b) A be nem jelentett szerződések nem érvényesek. 12. Milyen szerződéskötési formákat ismer? 13. Mire kötelezi az országokat egy ünnepélyes formában kötött szerződés aláírása? 14. Milyen szerződési fajtákat ismer a csatlakozás alapján? Jellemezze röviden azokat! 15. Keresse meg a párját! 1.

Záróokmány a) Államok egy jelentős részének összejövetel végett. 33 szerződés elfogadása 2. Fenntartás b) Jegyzőkönyv, mely utal a konferencia összehívásának történetére, felsorolja a résztvevőket, feltünteti az elfogadott egyezményt. 3.Konferencia c) Olyan egyoldalú nyilatkozat mellyel az állam kizárja, hogy a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatálya rá kiterjedjen. 16. Milyen esetekben nem fűzhető fenntartás egy nemzetközi szerződéshez? 17. Hány hónap eltelte után vélelmezi a nemzetközi jog a hozzájárulást a fenntartáshoz? 18. Milyen gyakorlat élt a nemzetközi jogba a fenntartás hatályosságával kapcsolatban a Genocidium egyezmény megszületéséig? 19. Ismertesse a kifogás jogintézményét 4. NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYESSÉGE 1. Érvényes- Miután az államok elfogadtak egy dokumentumot felmerül a kérdés, hogy az a nemzetközi ség feltételei jog szempontjából érvényesnek

tekinthető-e: Érvényes egy szerződés, ha a: 1. Megtételére jogosult a fél kötötte 2. A nemzetközi joggal nem összeegyeztethetetlen célú 3. Megvan a szabad, akarathibamentes akarat 4. Formai előírásoknak is megfelel 2. Érvény- Érvénytelenségi okok csak egyszerűsített formában kötött nemzetközi szerződés esetén telenségi okok tudnak igazán érvényesülni, hiszen ratifikáció köteles szerződés esetén Magyarország esetében a külügyminiszter, a kormány és a parlament és a köztársasági elnök jóváhagyás is szüksége. 1. Belső jogszabályba ütközés 2. Tévedés 3. Megtévesztés 4. Megvesztegetés 5. Erőszak 6. Ius cogensbe való ütközés 34 2.1 Belső jogba Szerződés elfogadása esetén előfordulhat, hogy a képviselő túllépi az eredeti mandátumát és ütközés többet vállal, mint amire a megbízólevele felhatalmazza, vagy amire hazai joga lehetőséget nyújt. Erre az esetre két elméletet ismer a

nemzetközi jog: 1. Akarati elv: szuverén államok akarata a döntő, így a vállalás nem köti az államot 2. Nyilatkozati, vagy bizalmi elv: amit egyszer kimondtak az már kötelező Feltétele A bécsi egyezmény alapján a belső jogba való ütközés érvénytelenségi jogcím ugyan, de csak akkor, ha az szemmel látható, és alapvető fontosságú, ilyen például, ha bizonyos kérdéseket csak az államfő, vagy az országgyűlés dönthet el, az alkotmány értelmében 2.2 Tévedés Akkor fogadják el érvénytelenségi oknak, ha a tévedés: - Szemmel látható volt. - Alapvető fontosság. - Jóhiszemű. Ténybeli tévedés A nemzetközi tankönyvek szerint érvénytelenségi ok ténybeli tévedés lehet. Bizonyos esetekben nehéz elhatárolni a ténybeli tévedést a jogi tévedéstől. Preah Vihear Ez a templom Thaiföld és Kambodzsa határán áll. Kambodzsa francia gyarmatterület volt, templom ügye amikor a két ország megállapodott abban, hogy a

köztük lévő határ a vízválasztón fut. Ez alapján készítették el a térképeket. A térkép szerinti határ azonban nem egyezett meg sem a vízválasztóval, sem azzal, amit a terepen kijelöltek. A templom a térkép szerint Kambodzsához tartozott, de ha a határ valóban a vízválasztó lett volna, akkor Thaiföldhöz tartozott volna, így Thaiföld magának követelte a templomot. Arra hivatkozott, hogy jogi tévedések is történtek, amikor rögzítették az elhatárolási kérdéseket. A Nemzetközi Bíróság ekkor nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy jogban való tévedésre hivatkozzanak előtte. A konkrét ügyben elutasította a Nemzetközi Bíróság a thai “jogi tévedés” relevanciáját. Ténybeli tévedést sem igazán sikerült érvényesíteni eddig, hiszen igen nehéz bizonyítani, hogy ez a tévedés olyan súlyú volt, hogy enélkül nem kötötték volna meg a szerződést. 2.3 Meg- Esetén a valóstól eltérő elképzelések

kialakulását a másik eljáró fél okozza. tévesztés Vannak példák arra, hogy történtek komolyabb megtévesztések, pl.: magyar határok trianoni megváltoztatásakor Ronyvát az Ipolyt a csehszlovák delegáció hajózható folyónak minősítette, holott tény hogy nem az. Felmerül tehát a kérdés, hogy hivatkozhat-e erre most Magyarország. Nyilvánvalóan nem, hiszen ez már a ratifikáció során is ismert volt számunkra. Általában véve pedig a ratifikáció lezárásáig sok olvasaton megy át egy 35 szerződés, így érthető az a feltevés, hogy ezek során az érvénytelenségi okokra fel kell figyelni. Emiatt nem találhatunk sikeres precedenst 2.4 Meg- Ratifikációköteles szerződés esetén ugyanaz a probléma merül fel, mint az előző esetekben, vesztegetés vagyis az, hogy mind a kormány, mind a parlament jóváhagyta a szerződést, és az nehezen képzelhető el az, hogy nemcsak az eljáró diplomatát, hanem őket is megvesztegették

volna. (Igaz, hogy az 1969-es bécsi egyezmény eleve nem érinti a hatályba lépése előtti békeszerződéseket.) 2.5 Erőszak, Mindkettő irányulhat az eljáró diplomata, illetve az állam ellen. kényszer Pl.: 1939 március 13-án Csehszlovákia elnöke, Hacha Berlinbe repült, ahol Hitler közölte vele, hogy járuljon hozzá, hogy Szlovákia függetlenné váljon, és az ország többi része pedig protektorátusként olvadjon be a harmadik birodalomba. Az elnök ezt elutasította Hacha cukorbeteg volt, inzulinra lett volna szüksége, de nem engedték hozzá az orvosát. Ezzel igyekeztek őt “jobb belátásra bírni”. 1968-ban a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Csehszlovákia területére. Az akkori vezetést kivitték Moszkvába, ahol “rábírták” őket, hogy hagyják jóvá az akciót. E két példából is látható, hogy nehezen elválasztható, hogy az állam ellen vagy az eljáró képviselő ellen alkalmazzák-e a kényszert. 2.6 Ius cogensbe

Vannak a nemzetközi jogban imperatív normák, más néven cogens normák. Noha sem a való ütközés bécsi egyezmény, sem más kódex nem sorolja fel ezeket a normákat, az ezekbe ütköző szerződések érvénytelenek. A bécsi egyezmény azonban definiálja ezt a fogalmat: érvénytelen az a nemzetközi szerződés, amely a nemzetközi jog olyan imperatív normájával ütközik, amelyet a nemzetközi jogközösség olyannak fogadott el, mint amelytől eltérni nem lehet. Barcelona A Nemzetközi Bíróság számos eset kapcsán mondta ki egy-egy normáról, hogy az cogens Traction ügy norma. 1970-ben a Barcelona Traction ügyben az volt a kérdés, hogy Belgium gyakorolhate diplomáciai védelmet egy Spanyolországban működő, kanadai alapítású vállalat részvényesei fölött azon az alapon, hogy a részvényesek többsége belga. A Nemzetközi Bíróság - az ügy lényegétől függetlenül - kimondta, hogy vannak a nemzetközi jognak imperatív normái, ilyenek

pl.: emberi alapjogok védelme, a népirtás, rabszolgakereskedelem tilalma. Imperatív normának minősítette továbbá a Nemzetközi Bírósága szabadság védelmét, és a diplomáciai kiváltságok legalapvetőbb normáit is. 36 3. Érvény- Az érvénytelenítési eljárásban nemzetközi szerződések esetén a semmisségi ok meglétét telenítési eljárás nem ex officio (hivatalból) vizsgálják, arra hivatkozni kell. 1969-ben úgy gondolták, hogy a megtévesztéstől minőségileg el kell különíteni az erőszakot, amely a ius cogens körével is érintkezik. A ius cogens kérdésében a döntést az 1969-es bécsi egyezményben a Nemzetközi Bíróságra bízták, de azt akkor a szocialista országok nem fogadták el, s fenntartásaikkal akarták kizárni vagy korlátozni a Nemzetközi Bíróság ezen jogosítványát. A Nemzetközi Bíróság így inkább saját kezdeményezésére jelentette ki egy normáról, hogy ius cogens (teheráni túszügy,

Kelet-Timor ügy), de pl. a Bős-Nagymarosi perben a környezetvédelem állítólagos – esetleg ilyenné formálódó - ius cogens voltáról nem nyilatkozott egyértelműen a Bíróság, illetve az atomfegyverek ügyében adott tanácsadó véleményben sem élt a kínálkozó lehetőséggel. Ha a nemzetközi jog egy imperatív normájába ütközik egy egyezmény, a kogencia az egész nemzetközi jogközösségre mutat vissza, mégsem hivatkozhatnak rá a nem részes felek, a bécsi egyezmény szerint a locus standi – a fellépési jog csak a részes államokat illeti meg. 4. Érvény- Ha egy egyezmény érvénytelenségét megállapítják, az ex tunc hatályú, de a megtett, telenség jóhiszemű szolgáltatásokat el kell számolni egymással szemben. joghatásai A 1969-es bécsi egyezmény szerint az érvénytelenség alapvetően a szerződés egészre vonatkozik, de ha nem okoz nagy gondot (ld. a szerződésben meghatározott esetek) és az adott cikkely

elválasztható a szerződés egészétől, nem kizárt a részleges érvénytelenség. 1. Sorolja fel az érvényesség feltételeit 2. Milyen érvénytelenségi okokat ismer? 3. Fejtse ki az érvénytelenségi okok közül a tévedés esetét 4. Milyen szerződéstípushoz kapcsolódhatnak az érvénytelenségi okok? 5. NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK ALKALMAZÁSA 1. Teljesítés Pacta sunt servanda. A szerződésben vállalt kötelezettséget jóhiszeműen kell végrehajtani 1.1 Időbeli hatály Megállapítható, hogy főszabályként a nemzetközi jog sem ismeri el a visszaható hatályt (ez egyezik a voluntarista nézettel). A felek azonban eltérhetnek ettől, ha a szerződésben kifejezetten megállapodnak a visszaható hatályban. 37 Nürnbergben a védelem álláspontja: nem vonatkozik rájuk a Londoni egyezmény, mivel az1945-ből való. A vád szerint azonban már az 1907-es Hágai egyezményekben is megjelentek az adott elvek. 1.2 Területi A kötelezettségvállalás

az adott állam területére vonatkozik. Kivéve, ha a felek a hatály szerződésben ettől is eltérően állapodnak meg, vagy a szerződés teljesítését nem tudják biztosítani az egész területükön: 1. Gyarmati klauzula: amikor bizonyos (gyarmati) területeken az állam nem tud kötelezettséget vállalni. 2. Autonómiák: (pl Aland Finnországban; Grönland, Feröer szigetek Dániában) a szerződésben kiköthető, hogy erre a területre csak a saját parlamentjük hozzájárulásával hatályosul a szerződés. 1.3 Személyi A nemzetközi jog alapelve, hogy két állam szerződése harmadik felet nem kötelezhet - pacta hatály tertiis nec nocent nec prossunt. Kivételek 1. Kollaterális szerződések: érvényesülhet a szerződés a harmadik állam tekintetében, ha azt az egyezmény előírja, illetve a harmadik állam beleegyezett. Pl: A és B állam megállapodást köt egymással, hogy a köztük lévő vámok mindig az egyébként érvényesülő

legkisebbek lesznek, ami ekkor 10%. Ezt követően B állam szerződést köt C állammal, amelyben megállapodnak, hogy 7%-os vámmal kereskednek. Ebben az esetben A állam igényelheti a vámok leszállítását = legnagyobb kedvezmények elve. 2.Objektív helyzetek intézménye: államok egy kivételes területre (pl: folyó hajózása, tenger, határ) speciális szabályokat állapítanak meg, amely mindenkit kötelez, függetlenül attól, hogy nem részese a megállapodásnak. Pl: Duna szabad a kereskedelmi hajózás, de hadihajózás esetén a területi állam hozzájárulást be kell szerezni. 3.Szokásjog: ha egy egyezmény csak a szokásjogot foglalja össze és nem tartalmaz újításokat, az teljes egészében kötelezi azokat az államokat is, amelyek nem írták alá a szerződést. 4.Imperatív normát rögzít: Pl 1948-as Genocídium egyezmény - azok az államok sem követhetnek el népirtást, amelyek nem írták alá. 5.Harmadik állam javára tett stipulatio: egy

harmadik állam feljogosítása, hogy a nemzetközi szerződésből előnye legyen, noha a szerződésnek nem részese. Amennyiben egy szerződés kötelezettséget állapít meg a harmadik államra nézve, az csak akkor érvényesül, ha ahhoz az állam írásban és kifejezetten hozzájárul. 2. Szerződés- Az értelmezés feladata, hogy megállapítsa a tényleges alkalmazandóságot és annak ek értelmezése terjedelmét, tisztázza az adott helyzetre alkalmazandó jogszabály tartamát és pontos értelmét. 38 2.1 Értelmezé- 2.11 Autentikus értelmezés: si hatáskör 2.111 Állam általi értelmezés: minden államnak joga van megjelölni a szerződés értelmét Ez azonban csak magára nézve irányadó. Az értelmezés értelmező nyilatkozatok formájában is megjelenhet. Pl 1920 Trianon Magyarország nyilatkozatban rögzítette, hogy elismeri a kötelezettségeket, de lehetségesnek tartja a változtatást a nemzetközi jog alapján. 2.112 Kollektív

értelmezés: eius est interpretari, cuius est condere - az jogosult értelmezni, akitől a szerződés ered. Az egyezményhez tartozó összes állam együtt értelmez Jellemzően az értelmezést - értelmező klauzulákkal - az egyezmény törzsébe viszik 2.113 Nemzetközi szervezet által végzett értelmezést (általában saját alapszabályát) - ezt a gyakorlatot a Nemzetközi Bíróság sosem utasította el. A hiteles értelmezés joga átadható egy testületnek. Ekkor már az “alapító atyák“( a szerződést eredetileg kötő államok) autentikus értelmezése szinte érdektelen. Pl Emberi Jogok Európai Bírósága jogosult értelmezni a Római szerződést, az azt megkötő 10 állam helyett a szerződést. (Ma már ráadásul 41 részes állama van, 31 ott sem volt a szerződés megalkotásakor). 2.12 Nem autentikus értelmezés Ilyen értelmezés a tudományos értelmezés, amelynek nincs jogi relevanciája, mégis igen gyakori (pl. tankönyvek) Az értelmezés

célja elsősorban az, hogy megpróbáljon választ adni arra, hogy mi volt a szerződő felek szerződéskötési akarata. Egyértelmű In claris non fit interpretatio - ami tiszta, nem kell értelmezni. esetek Az ésszerűség keretein belül nincs helye vitának. Acte claire (fr) A kérdés az, hogy ki dönti el, hogy mi “tiszta eset” Pl. "Mindent megtesznek bizonyos nehézségek elhárítására" - van mérlegelési lehetőség a gyakorlati megvalósítás terén! Nemzetközi Munkaügyi Szervezet: Nők éjszakai munkájának tilalmáról szóló szerződés esetében - Állandó Nemzetközi Bíróság értelmezte a “nő”, a “munka” és az “éjszaka” fogalmát. Nem egyértel- A magyar nyelv általában csak a kétoldalú szerződésekben hiteles nyelv. A többoldalú mű esetek nemzetközi szerződés fordítása azonban nem mindig tökéletes. Több hiteles nyelvű szerződések esetén is adódhatnak különbségek a hiteles nyelvek nyelvtani

értelmezése között. Pl. Emberi Jogok Európai Egyezménye: "mindenféle hátrányos megkülönböztetés nélkül." Francia fordítás szigorúbb: sans distinction aucune Angol fordítás: without any discrimination (angol) - csak a negatív diszkriminációt zárja ki, nem pedig mindenféle 39 megkülönböztetést (pl. pozitív diszkriminációt) A problémát az jelenti, hogy mindkét szöveg hiteles. A viták elkerülés végett indokolt a záró rendelkezésben megjelölni, hogy kétség esetén melyik nyelv irányadó. Emberi Jogok Európai Bírósága: az ún belga nyelvi ügyben mindent egybevéve, a felek eredeti akaratát az angol nyelvű szöveg tükrözi, jóllehet, mindkettő egyaránt hiteles. 2.2 Értelme- 1. Nyelvtani értelmezés zés fajtái 2. Történeti értelmezés 3. Logikai értelmezés 4. Rendszertani értelmezés 5. Gyakorlati értelmezés 6. Teleologikus értelmezés 2.21 Nyelvtani A szavak értelmét normális, köznapi értelemben

kell venni. Kivételt képeznek ez alól a értelmezés szakkifejezések. Gondot jelenthet, hogy az szavak értelme idővel változhat Ilyen esetekben vizsgálni kell, hogy mi volt a szerződő felek akarata a szó használatakor. A Bíróság azonban figyelembe veszi a jelenlegi értelmet. 2.22 Történeti Történeti értelmezéskor a szerződést előkészítő anyagok értelmezésére kerül sor. Travaux értelmezés préparatoires – a tárgyalási jegyzőkönyvek tartalmazzák a felek felvetéseit, véleményeit, szövegfordulati javaslatokat, visszavonásuk okait. Ez a forma nem a történelmi körülmények vizsgálatát jelenti, ilyenkor a szerződéskötés történetét vizsgálják. (Minden egyes dokumentumot saját nyelvén kellene vizsgálni, ez azonban gyakorlatilag lehetetlen.) 2.23 Logikai A logika általános szabályait (pl. argumentum a contrario, stb) felhasználva az adott értelmezés szövegrész belső struktúráját világítja meg. Pl: akkor

lehetséges egy államot bíróság elé vinni az adott szerződéssel kapcsolatban, ha egy adott cikkelyt külön ratifikál. Vagy ha az egyezmény “védi a négylábúakat” –akkor a kutyákat is védelemben kívánják részesíteni. 2.24 A nemzetközi szerződést a nemzetközi jog egésze szempontjából vizsgálja, figyelembe véve Rendszertani a szokásjogot, az adott államok közti egyéb nemzetközi szerződéseket. Pl “emberi jog” – értelmezés kifejezés Magyarország alapszerződéseiben. ENSZ keretei között kötött és más regionális szerződések alapján értelmezhetjük. Pl ha a szerződés nem tartalmazza, hogy nem fűzhető hozzá fenntartás, akkor a nemzetközi szokásjog, és a bécsi szerződés alapján fenntartás tehető (hacsak a felek a szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokon nem tették egyértelművé ennek kizárását). 2.25 Gyakorlati Azt vizsgálja, hogyan jártak el a felek a gyakorlatban, a szerződés

végrehajtása során. Ha értelmezés ugyanis egy szerződés hosszú ideje hatályban van akkor kialakul a végrehajtással 40 kapcsolatban egy gyakorlata. Pl mit tekintettek sürgős döntést igénylő esetnek, és milyen eljárást alkalmaztak rá; vagy az adott esetre az ENSZ Közgyűlés sorozatos határozatait is ilyennek tekintheti a Nemzetközi. Bíróság 2.26 Ennél az értelmezési formánál a szerződéskötés célját kell vizsgálni. Kiindulási alapja az, Teleologikus hogy a felek azért kötötték a szerződést, hogy az adott célt elérjék. Az értelmezés nehézségét értelmezés az adja, hogy a szerződés sokszor bizonytalan tartalmú, mivel a szerződéskötés során az államok különböző érdekeit kellett egyeztetni, aminek következtében az eredeti cél elhomályosulhat. Lehet, hogy a preambulum csak általánosságokat tartalmaz és lehet, hogy a szerződés törzsében a hatáskörök elnagyoltak, hiányosak. Pl.: A szerződés

elfogadásakor számos olyan kérdés marad szabályozatlanul, amely csak később merül fel. Az ENSZ Alapokmánya nem tartalmazza a békefenntartók küldésének lehetőségét, ma már mégis lehetőség van rá. Koreai háború A teleologikus értelmezés egyik híres (és vitatott) példája az ENSZ koreai beavatkozása. Észak-Koreában a második világháború után Szovjetunió bevezettette a kommunista rendszert. 1949-ben Kínában is győzött a kommunista irányzat Ezt követően Kínát - a nyugati államok akaratának megfelelően – azonban még mindig a Tajvanra menekült kormány képviselte, mivel a kommunista Mao-Ce-tungot nem fogadták el. Szovjetunió nem értett ezzel egyet, és azzal zsarolta a nyugati államokat, hogy addig nem látogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) üléseit, amíg a tényleges helyzetet nem veszik figyelembe Kína képviseleténél. Eközben Észak-Korea átzúdult a demarkációs vonalon Dél-Koreára. Emiatt összehívták a

BT-t, ahol a Szovjetunió nem jelent meg. Gyors szavazással Észak-Koreát agresszornak nyilvánították, és megindult a csapatok gyűjtése. A Szovjetunió igyekezett leállíttatni a gyülekezést, de ezt USA nem engedte. “Válaszként” Szovjetunió viszont megvétózta a csapatok bevetését. Ekkor lépett közbe a Közgyűlés. 377 sz Egyesült Erővel a Békéért című határozatában kimondta, hogy sérült a nemzetközi béke és biztonság, ugyanakkor a BT határozatképtelen. Két bizottság került felállításra: 1. tűzszünet-megfigyelő bizottság (a csehek benne voltak) 2. kollektív intézkedések bizottsága (csak nyugati államokkal)- ellenőrzi a parancsnokot Hátba támadták az északi csapatokat, mivel azonban állítólag pár bomba lehullott Kínára is, ennek másfél millió katonája özönlött át Koreába, mint “önkéntes”, úgymond a proletár internacionalizmus elvét megvalósítva. A fegyverszünetet 1953-ban kötötték meg.

Szovjetunió a 377. sz közgyűlési határozatot durva Alapokmánysértésnek tekintette, illetve érvénytele Alapokmánymódosításhoz hasonlította. A nyugati államok szerint azonban szó sem volt módosításról, csupán értelmezték az Alapokmányt, és kibontották a benne lévő 41 hatásköröket-melyet a francia és angol szakirodalom úgy ismer, mint implied powers (angol) / pouvoirs implicites (fr). ENSZ A Nemzetközi Bíróság a szuezi és a kongói konfliktusban felvetett ENSZ tűzszüneti költségeivel alakulatok költségeivel összefüggő tanácsadó véleményében kimondta: kívánatos az kapcsolatban alapokmányszerű működés, de ha a bizonyos szervezet kompetenciája nem egyértelmű, adott tanácsadó vagy nem is létezik, de a lépések a szervezet célját szolgálták, akkor ez a szervezet költsége, vélemény tehát a résztvevő államok kötelesek kifizetni, hiába nem az tette meg a lépést, aki arra fel volt hatalmazva. A

Nemzetközi Bíróság tehát a “bizonyos ENSZ költségek tárgyában” adott tanácsadó véleményében áttételesen jóváhagyta a 377. sz közgyűlési határozatot, azaz igazolta a “benne rejlő hatáskörök” tézist. 3. Értelmezés Az értelmezés eredméyne a nyelvtani értelmezéshez képest: eredménye 3.1 Megállapító értelmezés: ha a végeredmény egybeesik a nyelvtani értelmezéssel 3.2 Kiterjesztő értelmezés: ha a felek akarata a szó jelenlegi nyelvtani értelménél szélesebb körre irányult. 3.3 Megszorító értelmezés: ha a felek akarata a szó jelenlegi nyelvtani értelménél szűkebb körre irányult. (Nem mi szűkítünk, hanem csak a nyelvtani értelmezéshez viszonyítunk!) Ha egy szűkebb és egy tágabb értelmezés mellett ugyanolyan érvek szólnak (50-50 %), akkor a szűkebb értelmet kell alapul venni azon logika szerint, hogy az államok szuverenitásukat mindig a lehető legkevésbé akarják korlátozni. Ha az egyik lehetséges

értelmezés szerint a szerződés nem lenne hatályos, vagy érvényes, akkor a másik értelmezést kell figyelembe venni, hiszen vélelmezzük, hogy nem irányulhatott a felek akarata érvénytelenségre, hatálytalanságra. 4. Norma- Mivel a nemzetközi jog forrásai között nincs hierarchia az esetleges összeütközéseket fel konfliktus kell oldani. 4.1 Doktriná- 4.11 Szubjektivista iskola: a szerződések mindegyike érvényes Összeütközés esetén az lis megközel- értelmezés, illetve a szerződés szövege (pontosabban valamely szövegrésze) ad eligazítást. ítés 4.12 Objektivista iskola: nincs konfliktus, mivel minden jogrendszerben vannak általánosan érvényesülő szabályok, jogelvek, valamint feltétlen alkalmazást igénylő normák. Továbbá a jogrendszer belső logikájára is lehet hagyatkozni. 4.2 Össze- 4.21 Összeegyeztethetőségi nyilatkozatok: már magában a szerződésben vannak olyan 42 egyeztethető- beépített -

értelmező jellegű - fordulatok, amelyek kizárják a kollízió lehetőségét. Pl “ezen ség problémá- szerződés egyetlen cikkelye sem értelmezhető úgy, hogy az más szerződéssel ellentétes jának megoldása legyen vagy mintha az sértene valamilyen nemzetközi normát.” Látszatkollízió fordulhat elő csupán. 4.22 A felek megállapodnak abban, hogy egyeztetik álláspontjaikat, - a tárgyalási technikára kerül így a hangsúly: egyeztetési és/vagy értesítési kötelezettséget ír elő a szerződés a felek számára, pl. ebbe a körbe tartozó újabb szerződés megkötésekor értesítik egymást. 4.23 Ha a fenti két eset nem érvényesül: Georges Scelle hármas hierarchiája alkalmazható: 1. Ha azonos tárgyban, ugyanazok a felek kötik a szerződéseket, és azok ellentétesek egymással, a későbbi lerontja a korábbit - lex posteriori priori derogat. 2. Ha nem teljesen azonos a tárgy, - részben a lex specialis derogat generalis - elvet kell

alkalmazni - másfelől a pacta sunt servanda - elvet kell figyelembe venni, ami az eredeti szerződés alkalmazására is vezethet. Mindig az adott helyzet dönti el 4.3 Össze- Mindig meg kell vizsgálni, hogy valóban van-e összeütközés a szerződések között. egyeztethető- ség vizsgálata Előfordulhat, hogy az új szerződés kiegészíti a régit. Ld. például a kiegészítő jegyzőkönyvek - nincs lerontó jellegük az eredeti szerződéshez képest, csupán további szabályokkal bővítik azt. Pl. (1) Hadi jogi egyezmények 1949 1977-ben kiegészítő jegyzőkönyvek: aki ennek részese, többet kell, hogy teljesítsen, de a kettő nincs között kollízió. Ha 49-es szerződésben benne van A, B, C állam, de D, E, F aláírta a 77-es szerződést is, akkor F B-vel (aki csak kevesebbre köteles) szemben annak dacára is alkalmazni fogja mindkét szerződést pacta sunt servanda-elv alapján, hogy B-nek kevesebb kötelezettsége merül fel. A szerződésnek nem

kell kiegyensúlyozottnak lennie Pl. (2) Van kollízió a korábbi (1) és a későbbi (2) szerződés között, ekkor az államnak választania kell, hogy melyiket alkalmazza. Gazdasági egyezmény: (1): <-----------------> (2) tartalma: ha a felek kisajátítják a beruházást, nincs kártérítés. adekvát, likvid, arányos. kárpótlást kell fizetni részes fél: A, B, C, D, E, F D, E, F 43 egymás között: pacta sunt servanda lex posterior-elv A-t nem köti D újabb szerződése, nem köteles fizetni. De! Ha tartalma: általános, méltányos környezetvédelmi beruházások körében kártérítés teljes kártérítést ír elő Akkor: akár a lex posteriort alkalmazzuk, akár a lex specialist, ugyanaz lesz a végeredmény, aki a második szerződésnek is részese, arra mindkettő vonatkozik, nem mondanak ellent a szerződések, csupán a második speciális. De! Ha: (1) speciális szabály - korábbi (2) generális szabály- későbbi Akkor a lex

specialis és a pacta sunt servanda - elveket együtt kell alkalmazni. Pl. (3) a szerződések relatív hatályának elve: a nemzetközi szerződés csak azokat köti, akik annak részesei, így az elv védi azokat, akik valamely nemzetközi szerződésnek nem részesei. Ld pacta tertiis nec nocent, nec prossunt- elv, a maga kivételeivel: 1) ius cogens: feltétlen alkalmazást igénylő normák. Az ezekkel nem összeegyeztethető szerződés érvénytelen. Így a ius cogens legyőzi a lex posterior, lex specialis, valamint a pacta sunt servanda - elveket. 2) ENSZ Alapokmány 103. cikk: Az Alapokmány elsőbbséget élvez, ha valamely nemzetközi szerződéssel ütközik. A nemzetközi szerződés nem lesz érvénytelen, csak alkalmazását fel kell függeszteni. Pl. a Lockerbie-ügy: A PanAm járatát terroristák felrobbantották Lockerbie fölött A felelősségre vonás végett kérték Líbiától a terroristák kiadását. Líbia azonban megtagadta A Biztonsági Tanács

válaszként polgári közlekedési embargót vezetett be annak ellenére, hogy az ún. Chicago-i egyezmény (ICAO) ezt nem tette lehetővé a részes felek között Líbia ezért a pacta sunt servanda- elvet kérte számon. A Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy a BT határozata felfüggesztette az ICAO alkalmazását (vagyis kiterjesztőleg értelmezte a 103. cikkelyt) és a Biztonsági Tanács határozatra is érvényesítette a 103. cikkely szerinti elsőbbségi elvet. 4.4 A norma- 4.41 Nemzetközi szerződés ütközése EU szabállyal: a Luxemburgi Bíróság szerint, ha az kollízió egyéb EU szabályok nem összeegyeztethetőek egy nemzetközi szerződéssel, akkor az EU norma fajtái élvez elsőbbséget. Ez az álláspont érvényesül a bíró gyakorlatban Ennek magyarázata, hogy mind a belső jogok, mind a nemzetközi szerződésekkel szemben egy belső, önálló 44 jogrendszert kívántak létrehozni, Ugyanakkor alapvető törekvés figyelhető meg a

normakollízió eltörölésére, pl. a Luxemburgi Bíróság előzetes nyilatkozatával; ha ütközés van, a megoldás az lehet, hogy vagy a nemzetközi szerződést, vagy az EU normát módosítani kell. 4.42 Nemzetközi szerződés és belső jogi norma ütközése: ez a kérdéskör visszavezet a nemzetközi jog és a belső jog kapcsolatának általános problémájához (monizmus, dualizmus). 1. Monista iskola: technikák melyek biztosítják valamelyik jog primátusát: a) Hegel: a későbbi belső jog primátusa érvényesül (egy ideig a SZU-ban a ’20-as, ’30-as években és a náci Németországban). b) Kelsen a nemzetközi jognak ad primátust, hiába későbbi a belső jogi norma. 2. Dualista iskola: a) lehetőség van a lex specialis elvének alkalmazására, ha a jogalkotó/alkalmazó úgy találja megfelelőnek. b) Magyarország tekintetében zavaros a helyzet, mivel a dualista gyakorlat mellett találkozhatunk monista jelenségekkel is. (ld Az Alkotmány 7 §-át

és annak nem egyértelmű gyakorlatát. A jogalkotó feladata az ütközések lehetőségének minimálisra csökkentése - vagyis elkerülhető, sőt elkerülendő a nemzetközi szerződés és a belső jog ütközése. Ha becikkelyezett nemzetközi szerződésről van szó, akkor a belső jog jogforrási hierarchiájára kell támaszkodni. Magyarország tekintetében jellemző volt, hogy a 80-as évek végéig a nemzetközi szerződéseket tvr-ben hirdették ki, mára azonban már tvr. nem bocsátható ki Mi a helyzet az Alkotmányba ütköző nemzetközi szerződésekkel? (Ez közelebb visz a hegeli elmélethez.) Alkotmánybíróság (a magyar-EU társulási egyezményben foglalt kötelezettségek kapcsán) a Luxemburgi Bíróság gyakorlatának átvételéről kimondta, hogy nem lehet ilyen generális szabályt szabni alkotmánymódosítás nélkül, és 1999. XII 30-ig adott határidőt a kollízió feloldására. Kimondta, hogy nemzetközi szerződés alkotmányosan nem

alkalmazható ilyen körülmények között, tehát nem érvénytelenítette a nemzetközi szerződést (nem is tehette volna!). Így: a. vagy a nemzetközi szerződést kell módosítani, b. vagy Alkotmányt kell módosítani (a parlamenten kell átvinni a reformot) Ami mindenféleképpen lényeges, hogy nemzetközi szerződés nem tartalmazhat burkolt alkotmánymódosítást. Matter doktrína Matter-doktrína: "egybehangolni a normákat" - olyan értelmezést igyekeznek elérni, amely 45 minimálisra csökkenti a kollízió lehetőségét. Ahol a két normatulajdonképpen egymás mellé lép. 1. Milyen hatálya van a nemzetközi szerződéseknek? 2. Mit jelent a pacta tertiis nec nocent nec prosunt elv? Milyen kivételeket ismer? 3. Relevancia szempontjából hogyan csoportosíthatók a nemzetközi szerződések? 4. Milyen jogértelmezési technikákat ismer? Jellemezze valamennyit röviden 5. Mit takar a normakollízió problémája? 6. Milyen megoldások

születtek a normakollízió problémájának feloldására? 7. Milyen eseteit ismeri a normakollíziónak? 8. Mit mond ki a Matter doktrina? 6. SZERZŐDÉSI NORMÁK MEGSZŰNÉSE 1. Szerződés 1.1 Multilaterális szerződések módosítása: 1950 Emberi Jogok Európai Egyezménye - módosítása deklarálta az élethez való jogot, de a halálbüntetés tilalmát nem mondta ki. Az az állam, amelyik csak ennek az egyezménynek részese, az a "pacta sunt servanda" elv alapján fog eljárni. A gyakorlat azonban gazdagítja az államok tapasztalatát, adott esetben azok további kötelezettségeket is vállalhatnak, s így kiegészítő jegyzőkönyvet kötöttek a halálbüntetés alkalmazásának tilalmáról. 1986. VI kiegészítő jegyzőkönyv: 1. Csak az az állam írhatja alá, aki részese az 1950-es egyezménynek is Ugyanakkor, aki részese az egyezménynek, nem köteles aláírni a kiegészítő jegyzőkönyvet. 2. Amely állam mindkét szerződés részese, csak

a speciális és későbbi szabályt alkalmazhatja (hiszen itt a két szerződés nem egyeztethető össze). Nemzetközi szervezetek tekintetében ez a "többsebességes" működés gyakorlatilag menedzselhetetlenné teszi a szervezetet, így bizonyos esetekben felszólítják módosításokhoz nem csatlakozott államokat, hogy hagyják el a szervezetet, ha: a.) a szerződés jellege ennek ellenkezőjét nem indokolja 46 a b.)a nem csatlakozó állam kilépése nem hátrányos a szervezet egészére nézve Ki kell zárni azonban a joggal való visszaélés eseteit. 1.2 Bilaterális szerződések módosítása: a szerződés módosításának feltétele az akarategység. Kétoldalú szerződésekhez fenntartás nem fűzhető, azt módosításnak kell tekinteni (Ld. 1977 évi Panama-csatorna szerződés) 2. Szerződés A nemzetközi szerződés megszűnte visszavezethető: megszűnése 1. A felek akaratára, amely lehet kifejezett, szövegszerűen megjelenő

vagy hallgatólagos 2. Magára a nemzetközi jogra 2.1 Határidő A nemzetközi szerződés megszűnésének egyik lehetősége, ha a szerződésben megjelölt határidő lejár. Természetesen van lehetőség a határidő meghosszabbítására, akár hallgatólagosan is (senki sem tiltakozik a lejárat előtt, így a szerződés meghosszabbodik). 2.2 Bontó feltétel A határidő lejártához hasonló a helyzet, ha a nemzetközi szerződésbe úgynevezett bontó feltételt iktatnak. A szerződés megszűnik, ha a bontófeltétel teljesül Pl: a szerződés addig él, amíg Magyarország az EU tagja nem lesz. 2.3 Felmondás 1. Tartalmazhatja maga a szerződés (pl 10 évre szól, de 5 év után fel lehet mondani) 2. Lehet, hogy szerződés nem rögzíti, de logikailag mégis szükségszerű Pl. traité loi (normaalkotó nemzetközi szerződés - hosszú távú) - akkor működik jól a szerződés, ha soká teljesítjük, traité contrat (valamilyen konkrét probléma megoldására

kötik) - ez utóbbi esetben ha megtörtént a teljesítés, a szerződés megszűnik. 2.4 Másik fél Mentesülhet a szerződő fél a teljesítés alól, ha a másik fél kötelességszegést követ el. (Non kötelesség- adimplenti non est adimplendum.) A szerződésszegésnek a szerződés lényeges elemét kell szegése érintenie: 1. Szerződés meg nem engedett, egyoldalú felmondása 2. Szerződés tárgyának, céljának megvalósításához szükséges rendelkezés megsértése A stabilitás igénye miatt azonban a gyakorlatban igen nehéz rá hivatkozni. (pl jóllehet a Bős-Nagymaros esetében a szlovák fél állandóan megsértette együttműködési kötelességét,) a Nemzetközi Bíróság szerint csak kivételesen fogadható el ez az ok, mivel a nemzetközi jogrend felbomlásához vezethetne, ha minden “kis” kötelességszegés esetén alkalmazható lenne. 2.5 Állam- A felek akaratának jelentős szerepe van államutódlások kérdésében. Így a volt

gyarmat nincs utódlás kötve az anyaállama által kötött szerződésekhez. 47 2.6 Szerződés Ekkor az állam azon az alapon tekinti megszűntnek a szerződést, hogy a teljesítés lehetetlenü- lehetetlenné vált. lése 1. Ténybeli lehetetlenülés: Pl a szigetet, ahol kikötést engedélyezett az állam, elnyelte a tenger. 2. Jogi lehetetlenülés: két állam szerződéskötését követően kialakul egy kogens norma Trónutódlási szerződést kötött két monarchia, s egyikben kikiáltották a köztársoságot. Háború csak akkor szünteti meg a nemzetközi szerződést, ha azt a két hadban álló fél kötötte (függetlenül attól, hogy jogszerű volt-e a háború indítása, és ki indította). Az ellenfélnek saját szövetségeseivel kötött (casus foederis – szövetségi kötelezettség beállta), illetve a semlegesekkel kötött szerződéseket a háború nem érinti. A háború befejezése után a győztes dönti el, hogy mely szerződéseket

tekinti ismét hatályosnak. Létezik azonban olyan szerződés, amely akkor él igazán, akkor fejti ki joghatásait, ha háború van. Pl Genfi egyezmény (hadifoglyok). Többoldalú szerződés esetén a háború esetleg felfüggesztési ok lehet. 2.7 Körülmé- Clausula rebus sic stantibus. Szerződések megkötésekor bizonyos körülmények fennállt nyek alapvető lényeges alap volt a szerződés megkötése szempontjából. Így tulajdonképpen vélelmezhető, megváltozása hogy minden nemzetközi szerződés hallgatólagosan tartalmazza azt a kikötést, hogy csak addig áll fenn, amíg a kiváltó körülmények nem változnak meg alapjaikban. Érvényesülésének feltétele: 1. A felek akaratának lényeges tartalmát képezte a megváltozott körülmény 2. Aránytalanul terhesebbé válik a szerződésből fakadó kötelezettségek terjedelme 3. A körülmények megváltozásának továbbá kívül kell esnie a felek akaratán Az államok gyakran hivatkoznak rá,

de ritkán tudják érvényesíteni. Pl a szétválás és kiválás önmagában nem szünteti meg a szerződést, amennyiben földrajzilag immár ne tartozik az államhoz az a terület, amelyre a szerződés vonatkozott (folyami kikötő, gát, stb.) akkor mentesül a kötelezettségek alól ez az ország. Pakisztán esetében, ahol Banglades, mint eleve területileg külön álló rész szakadt el, ez a szabály alkalmazást nyert. Pl A II világháború után a békeszerződések tiltották a németekkel folytatandó fegyverkereskedelmet, és a tisztképzésben való diákcserét. A német egyesítés után pl Finnország is kiiktatta a békeszerződésből ezeket a passzusokat mondván, hogy a mai Németország teljesen más, mint az akkori. Nem érvényesíthető olyan szerződéseknél, amelyek határt állapítanak meg. 2.8 Felek száma, Megszűnhet a szerződés, ha a felek száma a szerződésben meghatározott létszám alá össze- csökken, vagy stratégiailag fontos

államok kiesnek a szerződésből (pl. egy katonai 48 tétele szerződésben). 1. Min alapulhat a nemzetközi szerződések megszűnése? 2. Milyen szerződés megszűnési okokat ismer? 3. Milyen esetben lehet a másik fél kötelezettségszegésére hivatkozni nemzetközi szerződés megszüntetéseként? 4. A lehetetlenülésnek milyen eseteit ismeri? 5. Milyen esetben hivatkozhat egy állam a clausula rebus sic stantibus elvére? 6. Milyen típusú szerződéseknél nem hivatkozhat az állam a clausula rebus sic stantibus elvére? 7. Milyen hatása van a szerződésre nézve az, ha a szerződés már a megkötésekor ius cogens normába ütközik, illetve az, ha a ius cogens norma a szerződés megkötése után alakul ki? 49 SZOKÁSJOG 1. SZOKÁSJOG, MINT SPONTÁN KIALAKULT JOGFORRÁS 1. Szokásjog, Szokásjog: “a jog gyanánt elismert általános gyakorlat” - Nemzetközi Bíróság statútumának mint jogforrás 38.cikke szerint 2. Szokásjog 2.1

Voluntarista iskola: középpontjában az állami akarat áll Az állam az alapja a különböző alapja intézményeknek. A szokásjogot is az államok hallgatólagos megállapodása hozza létre 2.2 Objektivista iskola: szokásjog nem hallgatólagos megállapodások összessége Önállóan létezik. Kialakulásához társadalmi, logikai szükségszerűség vezet Az 1960-as években jelentkezett gyakorlati problémaként, hogy az államok melyik álláspontot fogadják el: a volt gyarmati országok arra hivatkoztak, hogy ők nem vettek rész a szokásjog kialakításában és így az nem kötelezi őket. A nemzetközi jogközösség azon a véleményen van, hogy vannak bizonyos elvek, amelyeket mindenki köteles betartani. Bár a volt gyarmatok nem vettek részt a szabályok kialakításában mégis kénytelenek megörökölni ezt a szabályrendszert. Különösen élesen merültek fel ezek a kérdések a tulajdonnal kapcsolatos szabályok esetén, a koncessziós szerződésekkel

és bizonyos hadijogi szabályokkal kapcsolatban. 2. SZOKÁSJOGI FOLYAMAT 1. Materiális Egybevágó tartós gyakorlat ( fontos, hogy egyöntetű, egybevágó legyen ) elem 1.1 Időbeni Ahhoz, hogy eldönthessük egy gyakorlatról, hogy az szokásjog-e, az államok aktusait kell kiterjedtség figyelembe venni: 1. Belső törvényhozást 2. Államnak a nemzetközi jogközösséghez tanúsított magatartását 3. Külképviseleti rendszer megnyilatkozásait 4. Igazságszolgáltatás nemzetközi jogra nézve releváns döntéseit Regionális Elismerhető-e a regionális szokásjog? A válasz igenlő. Lásd az alábbi példát szokásjog 50 Haya della Torre Haya della Torre perui politikus volt, aki puccsot akart szervezni. Terve kiderült, így ügy Kolumbia limai nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kért. (Sajátosan érvényesül a diplomáciai menedékjog Dél-Amerikában. Ha valaki megkapta, akkor azzal a szabadon engedés jogát is megszerezte.) Kolumbia

ez alapján kérte a Nemzetközi Bíróságot, hogy ismerje el, hogy jogosan fogadta be a politikust, és így Perunak ki kell engednie őt az országból. A Bíróság kimondta, hogy Kolumbiának nem volt joga menedékjogot nyújtani, azonban nem kötele kiadni. Peruval szemben az Bíróság azt mondta, hogy elméletileg nincs akadálya egy regionális szokásjog kialakulásának. Megvizsgálta, hogy a diplomácia menedékjog egyöntetűen létezik-e a dél-amerikai államok gyakorlatában, de úgy találta, hogy az erre irányuló gyakorlat még Dél-Amerikában is széthúzó. Így Peru nem volt köteles elismerni Haya della Torre mentességét. Kétoldalú Lehet-e kétoldalú szokásjogról beszélni? Igen. Lásd a következő esete: szokásjog Az indiai India a Brit birodalom gyarmata volt, területén azonban volt néhány portugál enkláve, amely területen való India felszabadulás után is portugál gyarmat maradt. (India természetesen azt akarta, hogy áthaladás

ügye ezek az enklávék is India részei legyenek.) Az egyik enklávéban zendülés tört ki, amelynek elfojtására Portugália a másik enklávéból akart katonai segítséget küldeni. India a területén való átvonulás lehetőségét visszautasította. Portugália azzal fordult a Nemzetközi Bírósághoz, hogy létezik egy olyan, angol - portugál gyakorlatból eredő szokásjog, mely még az angol gyarmati időkben alakult ki, amely alapján biztosított a szabad átjárás. India azonban arra hivatkozott a Nemzetközi Bíróság előtt, hogy az átengedésre vonatkozó szokásjog akkor alakult ki, amikor India gyarmat volt, így az nem köti őt. Továbbá vitatta, hogy egyáltalán létezhet-e kétoldalú szokásjog Nemzetközi Bíróság azt mondta, hogy meg kell vizsgálni van e ilyen szokásjogi szabály (ezzel az objektivista iskola nézetét ismerete el). A Bíróság megállapította, hogy nem volt egyértelmű gyakorlat. Volt ugyan átjárás az enklávék

között, de az a civil lakosság, és az adminisztráció átjutását biztosította, míg a katonai átjárásra nem alakult ki egyértelmű gyakorlat, sőt tulajdonképpen a katonai átvonulást korábban is engedélyeztetni kellett. Passzivitás Eredményezhet-e passzivitás szokásjogot? Norvég, angol A parti tenger (az államok kizárólagos joghatósága érvényesül itt) szélességét a XVIII. halászati vita század végén 3 mérföldben határozták meg. Norvégia azonban mindig is 6 mérföldes 1951 szélességben érvényesítette a parti tengerre vonatkozó jogait. Anglia arra hivatkozott a Nemzetközi Bíróság előtt, hogy a nemzetközi jogközösség elfogadta a 3 mérföldet, és az már szokásjoggá vált. Norvégia ellenben azzal érvelt, hogy a tartózkodási aktusokat is figyelembe kell venni. Ő következetesen, mindig 6 mérföldön belül érvényesítette jogait, ahogy ezt különböző feljegyzések is igazolják. Anglia sokáig nem 51

tiltakozott a 6 mérföldes norvég parti tenger ellen, ezzel kettejük között más szokásjog érvényesül. A Bíróság Norvégiának adott igazat Szokásjog A szokásjogi szabályok alkalmankénti megsértése kétségbe vonja-e az egybevágóságot? megsértése Abban az esetben, ha evidens hogy szokásjogról van szó, ennek megsértése nem vonja kétségbe a szokásjog létét. Nicaragua ügy USA a belügyekbe való beavatkozás elve alóli kivételre hivatkozott. A Nemzetközi Bíróság szerint kivételre csak főszabály esetén lehet hivatkozni. Ha az állam nem tartja be azt a szabályt, ami szokásjog, de arra hivatkozik, hogy a magatartása a szabály alóli kivételnek felel meg, ezzel már el is ismeri, hogy a norma érvényes, létező. Időbeni Milyen régi gyakorlat szükséges ahhoz, hogy szokásjogról beszélhessünk? kiterjedés 1. Az objektivista iskola nézetei szerint emberemlékezet óta követett szokást kell érteni nagyága alatta. Ekkor is

felmerül egy kérdés, tudniillik, hogy az emberiség emlékezet meddig nyúlik vissza? 2. Sokszor előfordult továbbá, hogy több százéves gyakorlatot nem kellett felmutatni, így a múlt században azt fogadták el, hogy ez az idő 99 év. A XX században azonban tovább gyorsultak az események. A Nemzetközi Bíróság számos esetben elismert olyan gyakorlatot, amely mögött nem állt 99 éves gyakorlat. Pl.: Danzig, mint szabad város az ILO tagja volt Az államok magatartásából egyértelműen kitűnt, hogy elfogadták egyenjogú tagként a nemzetközi munkaügyi szervezetben. Van tehát szervezeti szokásjog, pedig nyilvánvalóan nem emberemlékezet óta léteznek. Pl.: tengerjog esetén 1945-ben Truman elnök kijelentette, hogy a kontinentális talapzat kiaknázása (kőolaj található benne) a parti államokat illeti meg. Ez 13 év alatt egyértelmű szabály lett, így 1958-ban Tengerjogi egyezmény elfogadásakor senki sem vitatta, hogy a kiaknázásra a parti

államnak van joga. Pl.: Űrkutatás, rakéták fellövése: 1957-től folyamatosan lőttek fel rakétákat Az afrikai államok bérleti díjat akartak az un. geostacionárius pályákon kerengő objektumokért, amit sem USA, sem Szovjetunió nem volt hajlandó fizetni. 1967. űrkutatási egyezmények idején már nem vitatták, hogy bérleti díj nem kérhető Az űrkutatást az emberiség javára, közösen kell végezni. Annak ellenére, hogy évekig csak két állam vett részt aktívan az űrkutatásban mégis szokásjog alakult ki. Bár láthatóan van egy rövidülés az időtartamban, ez mégsem jelenti azt, hogy 10 vagy akár 4 év szükségképpen elég lenne a szokásjog kialakulásához. Továbbra is áll az a tétel, hogy a szokásjog alapja az emberemlékezet óta egybevágó akarat, azonban bizonyítani lehet és kell, 52 hogy a többi állam egybevágó gyakorlata már rövidebb idő alatt kialakult. 1.2 Térbeni Az objektivista iskola szerint az emberiség

egészének akarata szükséges ahhoz, hogy kiterjedtség szokásjogról beszélhessünk. A Nemzetközi Bíróság azonban nem vetette el, hogy létezhet regionális szokásjog is, de azt bizonyítani kell. Pl: angol, norvég halászati vita 2. Pszichikai Tudati elem: opinio iuris sive necessitatis, vagyis, hogy az államok azért követik a elem gyakorlatot, mert úgy vélik, hogy ezzel jogi kötelezettségeiket teljesítik. Az opinio iuris meglétének bizonyítása: 1. Az államok ilyen jellegű megnyilatkozásai, pl: USA, Anglia által kiadott repertóriumok 2. Nemzetközi Bíróság által tett ilyen irányú megállapítás 3. Egyes nemzetközi szervezetek aktusai pl: ENSZ Közgyűlése generálhat szokásjogot és rögzítheti a szokásjogi folyamat kialakulásának lezárulását. 4. A szokásjog kodifikációs egyezménybe való foglalása 3. A SZOKÁSJOG BIZONYÍTÉKA 1. Kodifikáció Eredeti jelentése: a szokásjog írásba foglalása. Mivel csak szokásjogot

foglal össze, így azokat az államokat is kötelezi, amelyek nem írták alá a kodifikációs egyezményt. Gyakran azonban az államok új szabályokat is hozzáfűztek a szokásjoghoz. Ez a progresszív fejlesztés. Az ilyen szabályok viszont csak a részeseket kötik Első kísérletek Pl.: katonai szabályok összefoglalása 1899, 1907 Az I világháború után a Nemzetek Szövetsége kísérletet tett a szokásjog összefoglalására. 1930-ban kodifikációs konferenciát hívtak össze Hágában, a parti tenger, az állampolgárság és az állami felelősség egyes kérdéseiben. Ez a konferencia azonban nem vezetett eredményre 1945-ben új kísérletet tettek a szokásjog összefoglalására. Az ENSZ felállította a Nemzetközi Jogi Bizottságot, amely 34 független szakértőből áll. A szakértők tükrözték a méltányos földrajzi eloszlás elvét, továbbá képviselve volt minden nagy jogrendszer. ENSZ Közgyűlés dönt a kodifikálandó témáról. A

Nemzetközi Jogi Bizottság kijelöl soraiból valakit, például azt aki korábbi tevékenysége során már foglalkozott az érintett témával. A témát további alkérdésekre darabolják és megkérik az államok hivatalos álláspontjait arról. Ezeket az álláspontokat vetik aztán egybe. Álláspontjaikat cikkelyszerűen megfogalmazzák és egyeztetik. Ha a tervezet elkészül azt beterjesztik az ENSZ Közgyűlés jogi főbizottsága 53 (tagállamok 1/3 jelen van benne) elé. Ez vagy jóváhagyja a közgyűléshez való benyújtást, vagy konferencia összehívását javasolja, vagy visszaadják a nemzetközi jogi bizottságnak a tervezetet további munkára. Az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága által összegyűjtött kodifikációs anyagokat vagy ENSZ konferencián, vagy ENSZ határozattal fogadják el. Jellegzetességük, hogy akár aláírja egy állam azokat akár nem, azok kötelező erővel bírnak rá nézve is, mivel szokásjogot foglalnak egybe. Az olyan

rendelkezések, amelyek a nem képezik a szokásjog tárgyát csak az aláíró államokat kötelezik. Ezek az úgynevezett nemzetközi jog fokozatos fejlesztési szabályai, amelyek előrelépést tartalmaznak, vagyis nem mutatják minden állam gyakorlatát. Egyezmények 1958 Genf: Parti tenger, csatlakozó övezet Nyílt tenger Kontinentális talapzat Halászat 1961 Bécs: Diplomáciai kapcsolatok jogáról 1963 Bécs: Konzuli kapcsolatok jogáról 1969 Bécs: Szerződések jogáról 1986 Bécs: Államok és nemzetközi szervezetek, nemzetközi szervezetek és nemzetközi szervezetek közötti szerződések jogáról 1982 Montego Bay tengerjogi egyezmény 1978 Bécs: Szerződésekben való államutódlás 1983 Bécs: Állami javakban, állami archívumokban és állami adóságokban való államutódlás Kodifikáció egyéb keretei: 1949-es genfi egyezményeknél az előkészítő munkát a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottság végezte el. Szokásjog A kodifikáció mellett a

szokásjog fokozatos fejlesztésére is sor kerülhet az egyezmények tovább- keretében. fejlesztése a kodifikáció során Pl.: Északi-tengeri kontinentális talapzat : Németország - Hollandia - Anglia 1958-as tengerjogi egyezmény a kontinentális talapzatról rendelkezet: az elhatároláshoz a tengerjogban az egyenlő távolságok elvét alkalmazzák. Németország tiltakozott ez ellen, mivel partja homorú, így részesedése a kontinentális talapzatból kisebb. Továbbá arra is hivatkozott, hogy ő ugyan aláírta az egyezményt, de nem ratifikálta azt, ezért az nem kötelező rá. Hollandia álláspontja alapján a szerződés kötelezi Németországot, mivel az szokásjogot foglalt össze. 54 Németország azonban azzal érvelt, hogy 1958-ban nem csak kodifikálás történt, hanem új szabályokat is alkottak az államok, és többek között ilyen volt az egyenlő távolság elve, ami nem volt szokásjogi szabály. A Nemzetközi Bíróság Németországnak

adott igazat. Kimondta, hogy külön kell választani az igazi szokásjogi elemeket és a fokozatos továbbfejlesztés elemeit - ez utóbbiak csak azokat az államokat kötelezik, amelyek aláírták, ratifikálták a szerződést. Kodifikáció Kodifikáció előnye, hogy a szokásjog írott anyaggá válik Hátránya, hogy az államok a előnyei kodifikációs konferenciákon esetleg az önös, napi aktualitású érdekeiket törekszenek érvényesíteni, és gyakran a szokásjogilag tulajdonképpen elfogadott szabályokat az írásbafoglaláskor gyengíteni igyekeznek. A kodifikáció nem szünteti meg a szokásjogi jelleget. 4. SZOKÁSJOG ÉRVÉNYESÜLÉSE 1. Hierarchia Nemzetközi Bíróság statútumának 38. cikke szerint a szerződések és a szokásjog egyenrangú jogforrás. Szokásjogi normák ütközése esetén alkalmaznia kell a lex posterior és a lex specialis szabályait. 2. Szokásjog 2.1 Ajánlások: mivel az ajánlás nem forrása a nemzetközi jognak, így

ütközés esetén a ütközése egyéb szokásjog érvényesül. normákkal 2.2 Belső jog: a) Monista iskola: nemzetközi jog az ország jogának a része. b) Dualista országok: nemzetközi jogot át kell alakítani nemzeti joggá, így ha egy szerződést kihirdettek, nem merülhet fel ez a probléma. Probléma csak akkor merül fel, ha szokásjog nem került kodifikálásra, ilyen esetekben a dualista állam “megakad.” Felmerül a kérdés, hogy milyen alapon tudja érvényesíteni ezt a szokásjogi normát? A gyakorlatban vagy megkísérlik elkerülni a szokásjog alkalmazását, vagy pedig azt mondják, hogy a belső jogba “recepcióval” vagy “generális adapcióval” került be a nemzetközi szokásjog. Az alkotmányok gyakran tartalmaznak ti. általános utalást a nemzetközi jog követésére Magyar szabályozás: 53/1993 AB határozat és a 36/1996 AB határozat: genfi egyezmények szokásjogi jellegűek és a magyar alkotmány 7. §-a alapján a szokásjog

államilag elismert szabályok, ezek elismerését az Alkotmány biztosítja. Nicaraguai ügy A kommunista gerillák megdöntötték a korábbi katonai rendszert és átvették a hatalmat. A 55 polgári erőkkel korábban együtt harcoltak, de ők a sandinista hatalomátvétel után szembefordultak a “Castro-barát” kormányzattal, és most ők kezdtek gerillaháborút, és a legyőzött csapatok is melléjük álltak. A gerillákat USA segítette Ezért Nicaragua a Nemzetközi Bírósághoz fordult azzal, hogy USA beavatkozik a belügyeibe, amit az ENSZ alapokmánya tilt. USA elfogadta a Nemzetközi Bíróság joghatóságát, kivéve a többoldalú nemzetközi szerződések értelmezése esetén, ahol csak akkor fogadta el a Nemzetközi Bíróság joghatóságát, ha minden érintett részes fél peres fél is egyben. USA pedig arra hivatkozott, hogy a gerilla, illetve a partizánmozgalmak összekapcsolódnak Salvadorral és Hondurassal, így ők is érintettek az ügyben.

Ahhoz tehát, hogy elismerje a Nemzetközi Bíróság joghatóságát mind a négyüknek részt kellene venniük a jogvitában. Nemzetközi Bíróság elismerte, hogy az ENSZ Alapokmány egy többoldalú nemzetközi szerződés, s vonatkoztatható rá az USA fenntartása, de a Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy szokásjog alapján eljárhat. Ez alapján pedig megállapította, hogy USA magatartása sérti a nemzetközi jogi kötelezettséget. 1. Mi a szokásjog definíciója a Nemzetközi Bíróság statútuma alapján? 2. Melyik elmélet nézetei ezek? a) Szokásjog az államok hallgatólagos megállapodásaiból alakul ki. b) A szokásjog kialakulásának alapja a társadalmi, logikai szükségszerűség. 3. Milyek a szokásjog elemei? 4. Vezethet-e a passzív magatartás szokásjog kialakulásához? 5. Elismeri-e a Nemzetközi Bíróság a bilaterális szokásjogot? 6. Hogyan változott meg a szokásjog időbeli követelménye a múlt századtól? 7. Milyen térbeli

kiterjedtséget kíván meg az objektivista iskola a szokásjog elismeréséhez? 8. Mivel bizonyítható az opinio iuris megléte? 9. Mi a kodifikáció eredeti jelentése? 56 10. Megszünteti-e a kodifikáció a szokásjogi jelleget? 11. Kötelezik-e azokat az államokat a szokásjogot összefoglaló egyezmények, amelyek nem írták alá azokat? 57 CIVILIZÁLT NEMZETEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGELVEK 1. Általános A bíróságnak akkor is döntenie kell, ha egy olyan ügy kerül elé, amelyre nem vonatkozik jogelvek, mint egy szerződés sem, illetve ha esetleg igen, de azt még nem ratifikálták, és nincs szokásjogi jogforrás szabály sem, mert például hiányzik az opinio iuris. 2. Elnevezés A címbeli elnevezés igen vitatott. Vannak olyan nézetek, amely szerint civilizált nemzetek és nem civilizált nemzetek megkülönböztetése sértő, és egyébként is ez már egy meghaladott álláspont. A Nemzetközi Bíróság statútuma szinte azonos az Állandó

Nemzetközi Bíróság statútumával. Tehát a kérdés az, hogy mit értettek ezalatt, amikor megfogalmazták az Állandó Nemzetközi Bíróság statútumát. 1815. előtt a “keresztény államok közössége” megfogalmazást használták Voltak olyan államok, amelyek nem ugyan voltak keresztények, de tagjai voltak a nemzetek szövetségének. Szintén nem lehetett alkalmazni az “európai államok” kifejezést sem, mert azzal kizárták volna például a dél-amerikai államokat. A “civilizált nemzetek” kifejezése a XIX. század során mindazokat a független államokat jelölte, amelyek a nemzetközi jogközösséget alkották. Alapvetően a modern államok gyakorlatát értették alatta Rossz volt a fordítás is: “művelt” nemzetek kihívóbb, mint a “civilizált”. 3. Terjedelem Általános jogelvek jelentése: két megközelítés volt: 1. Nemzetközi jog alapelveit kell ezen érteni 2. Az összes állam jogrendszerében egyöntetűen érvényesülő

jogelvek Ez utóbbi nyert elfogadást. Pl: aki kárt okoz köteles azért helytállni, senki nem lehet bíró saját ügyében, egyéb perjogi garanciák. Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Bíróság is ex officio alkalmazta ezeket. Regionalitás Felmerült, hogy lehet-e alkalmazni speciális jogelveket, amelyek csak bizonyos államok kérdése jogában van csak benne. Erre akkor van lehetőség, ha az érintett államok felhatalmazzák erre a Bíróságot. Pl.: Behring-szoros-i fókák ügye USA és Kanada nevében az egyesült Királyság megállapodott egymással, hogy korlátozzák a fóka vadászatot. Felmerült azonban az a 58 kérdés, hogy hogyan lehet eldönteni, hogy a fóka “amerikai” illetve “kanadai” fóka-e. Felhatalmazták egy választott bíróságot, hogy alkalmazzon egy belső jogi elvet: állatoknak hazatérési ösztöne van. Ez alapján feltételezték, hogy a fókáknak is van ilyen ösztönük Az amerikai sziget mellett talált

fóka tehát Amerikához tartozik. 4. Általános 1. Joggal való visszaélés tilalma jogelvek 2. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat 3. Ex iniuria ius non oritur: jogsértés következtében létrejött helyzet nem teremthet támogatást senkinek. 4. Jogsértés esetén: eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége 5. Károkozás esetén kártérítés fizetése 6. Adekvát kauzalitás elmélete: a jogsértő fél és a bekövetkezett kár között közvetlen okozati összefüggés legyen (büntetőjogi elv). 7. Res iudicata 8. Felek egyenlősége 9. Összeférhetetlenség: egyszerre nem lehet valaki fél és bíró 1. Mit értünk általános jogelveken? 2. Milyen ismérvei vannak az általános jogelveknek? 3. Soroljon fel lényegesebb jogelvet A MÉLTÁNYOSSÁG, MINT JOGFORRÁS A civilizált nemzetek által elismert jogelvek közé tartozik, mégis kiemelt szerepet kap a nemzetközi jogban. 1. Alkalmaz- 1.1

Équité-equity: alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a többi jogforrás alapján elért hatóság megoldás - a körülményekre tekintettel - "igazságtalan" lenne, és enyhíteni kell. Többen vitatják, hogy sor kerülhet-e erre. Megállapíthatjuk azonban, hogyha a jogforrások mechanikus alkalmazásával egyaránt jogosnak tűnik egy keményebb, és egy méltányosabb döntés meghozatala, akkor a bíró preferálhatja a méltányosabbat. Bizonyos azonban, hogy contra legem nem lehet méltányosságot alkalmazni, és még a praeter legem alkalmazás is vitatott. Pl. a kontinentális talapzat ügyében került előtérbe a méltányosság 1.2 Ex aequo et bono: a felek a 38 cikk (2) bekezdése alapján kérhetik, hogy a Nemzetközi 59 Bíróság az ex aequo et bono elv alapján bírálja el ügyüket. Az ex aequo et bono döntésnél a bírónak szabadságot adnak arra, hogy minden szerződéstől és jogforrástól eltekintve, csak a méltányosság talaján

állva hozza meg döntését. Ez megkülönböztetendő az equity (equité) bíráskodástól, ahol a jog szabályai alapján hozott döntést alakítják át méltányossá. 1. Milyen esetekben kerülhet sor a méltányosság alkalmazására a nemzetközi jogban? 2. Mit jelent az equity bíráskodás? 3. Milyen szabályok mentén jár a bíró, ha ex aequo et bono elv alapján ítélkezik? 60 JOGTUDÓSOK VÉLEMÉNYE 1. Segéd- eszköz A jogtudósi vélemények nem jogforrásai a nemzetközi jognak. Mindössze segédeszközként szolgálnak. Ez az álláspont már a 20-as években is elfogadott volt A kérdés ez alapján az, hogy miért tartalmazza mégis a jogtudósok véleményét a jogforrási felsorolás. Ennek oka, hogy előfordulhat, olyan jogvita, amelyben az alkalmazandó “valódi” jogforrások homályosak, eltérő tartalommal ismertek, vagy nem magyaráznak meg minden részletproblémát. Akkor is indokolt lehet rájuk hivatkozni, ha a felek kifogynak az

érvekből Ilyenkor célszerű több jogtudós, tankönyv egybehangzó véleményét idézni. 2. Jog- tudósok Minden államnak és minden nemzetközi jogásznak, diplomatának vannak kedvelt köre jogtudósai. Ugyanakkor a nemzetközi jogban sehol sem találunk egy olyan listát, amely tartalmazná azokat a jogtudósokat, akiknek véleménye irányadó lehet egy jogvitában. Tehát mely jogtudósokra hivatkozhatunk? A nemzetközi jog tudománytörténetének híres gondolkodói: Grotius, Liszt, Triepel, Anzilotti, Kelsen stb. Az alábbi testületek mai és korábbi tagjait rendszerint idetartozónak lehet tekinteni: Nemzetközi Jogi Különböző földrajzi blokkokból delegáltak jogtudósokat ide. Vélelmezhető tehát, hogy ők Bizottság ismertek, elismertek, tanulmányaik nagyobb tekintéllyel rendelkeznek. (vö a kodifikáció menetével, ahol a Nemzetközi Jogi Bizottság tagjai közül raportőröket neveznek ki, akik jól ismerik az adott jogterületet. Ti az ő

kérdéseiktől is függ az államok válasza, a szerződés végleges formája sokat köszönhet nekik.) Nemzetközi Tagjainak tekintélyes, bölcs emberek, akik szakterületük mestereként kerültek ide. Bíróság Jogosultak az ítéletekhez egyéni véleményt (ha alapjában egyetértenek a döntéssel), illetve különvéleményt (ha a döntéssel sem értenek egyet) csatolhatni. Ezekre aztán későbbi jogvitákban hivatkozni lehet. Pl. Bős-Nagymaros ügye: a C variáns felépítése jogszerű volt-e? Szlovákia szerint a ‘77-es szerződés szerint nem volt felépíthető, így ők a megközelítő alkalmazás elvét (approximative application - Lauterpacht bíró, a Nemzetközi Bíróság egyik korábbi tagja 61 egy akkor egyéni véleményében létező szabályként írta le. Szlovákia tehát a valóban igen híres Lauterpacht tekintélyére is hivatkozott) tekintették irányadónak. Ezt azonban a Nemzetközi Bíróság nem tartotta idevágó szabálynak. 1.

Milyen szerepe van a jogtudósok véleményének a nemzetközi jog megállapításában? 2. Milyen esetekben hivatkozhat valaki a jogtudósok véleményére? 3. Mely jogtudósok véleménye irányadó? 62 BÍRÓSÁGI DÖNTÉSEK 1. Segéd- A nemzetközi jog nem olyan, mint az angolszász common law. Az egyedi bírói ítéleteknek eszköz nincs jogforrási ereje, csak inter partes vonatkozik. Az ítéletek visszaidézhetősége stabilabbá teszi a nemzetközi jogot. A korábbi döntésekből ugyanis kikövetkeztethető a Bíróság véleménye az adott kérdésben, amihez már a beadványokat is igazítani lehet. 2. Alkalmazás 2.1 Eredményes lehet a jogvita eldöntése szempontjából, ha a felek olyan döntéseket indokai sorakoztatnak bel, ami számukra kedvező lenne. Ha a hiteles értelmezés jogát átruházták a Bíróságra, akkor értelemszerűen az értelmezés kötelező erejű lesz. Pl ius cogens esetén (ti egy norma imperatív-e vagy sem) a 69-es bécsi

egyezmény a Nemzetközi Bíróságot hatalmazta fel arra, hogy döntsön e kérdésben. 2.2 A Bírósági döntés részei: ratio decidendi (ügy eldöntéséhez szükséges) obiter dictum (nem szükséges, de fontosnak tartotta a Bíróság valamely tétel kimondását) Az obiter dictum szerepe bizonyos esetekben szintén jelentős lehet. Pl a Nemzetközi Bíróság a Barcelona Traction ügyben (diplomáciai védelem gyakorlásának joga) az ügyhöz tulajdonképpen nem is kötődő, de a Bíróság által fontosnak tartott tételeket mondott ki az obiter dictumban (az emberi jogok tiszteletben tartásának imperatív szabályát). Gyakran előfordul, hogy az itt kimondott elvek később a ratio decidendi részét képezik majd. 2.3 A Bíróság fel tudja gyorsítani a szokásjoggá válást Kimondhatja ugyanis a szokásjog kialakulásának befejeződését, az opinio iurisnak meglétét. 3. Bírósági A Bíróság döntéseit szavazattöbbséggel hozza. A döntésekhez a bírók

egyéni, illetve döntés különvéleményt fűzhetnek. Egyéni vélemény Ilyenkor a bíró tulajdonképpen egyetért a döntéssel, de a döntéshez fűzött indoklással kapcsolatban fenntartásai vannak. Külön vélemény Ebben az esetben a bíró már a döntés tartalmi részével sem ért egyet. 63 A bírósági döntés mellett ezekre a véleményekre is hivatkozni lehet, bár jelentőségük nem éri el az ítélet jelentősségét. 1. Milyen szerepe van a korábbi bírósági döntéseknek a nemzetközi jog megállapításában? 2. Mi az egyéni vélemény és a különvélemény? 64 EGYOLDALÚ AKTUSOK 1. EGYOLDALÚ AKTUSOK DEFINÍCIÓJA Noha a 38. cikkelyben nem szerepelnek, de a nemzetközi jog szerint jogforrások: 1. Jogforrások 1. Államok egyoldalú aktusai 2. Nemzetközi szervezetek bizonyos aktusai 2. Aktusok 2.1 Autonormativ jellegű aktus: magára a kibocsátóra vonatkozik jellege 2.2 Heteronormatív jellegű aktus: a kibocsátón kívül

másokra is vonatkozik 2. EGYOLDALÚ ÁLLAMI AKTUSOK 1. Jogforrás A nemzetközi joggyakorlat elismeri az egyoldalú állami aktus jogforrási jellegét. 1.1 Kisebbség- Szerepet kapott a népszövetségi kisebbségvédelmi rendszerben: védelem A két világháború között Nemzetek Szövetsége (ENSZ elődje) számos állammal - köztük Romániával, Lengyelországgal, Jugoszláviával - kisebbségvédelmi szerződést kötött. Bizonyos országokkal - amelyek szintén csatlakozni akartak a Nemzetek Szövetségéhez, így Irak, Albánia, balti államok - azonban erre nem került sor. Felhívták ezeket az államokat, hogy tegyenek egy nyilatkozatot, amelyben vállalják bizonyos hasonló helyzetű országok (Románia, Csehszlovákia) kötelezettségeit, s ezért cserébe úgy bánnak majd velük is, mintha szerződést kötöttek volna, s így őket is felveszik a Nemzetek Szövetségébe. 1.2 Csendes- A 60-as évek elején született meg a Részleges atomcsend egyezmény.

Részleges, mert csak a óceáni nukleáris nagyon szennyező légköri és tengeri robbantásokat tiltották be, a földalattiakat nem. kísérletek ügye Franciaország nem csatlakozott ehhez az egyezményhez. Franciaország a Muroroa korallzátony mentén végezte kísérleteit (mivel Algéria függetlenedése után a szaharai robbantásoktól elesett). Itt azonban légköri robbantásokat is végeztek. A szél Ausztrália és Új-Zéland felé vitte a szennyezést, ahol radioaktív eső esett (emiatt a mezőgazdasági termékek értékesítése csaknem lehetetlenné vált). Ezért Ausztrália és Új-Zéland panaszt nyújtott be a Nemzetközi Bíróság elé. Franciaország kétségbe vonta a Bíróság joghatóságát, mondván annak katonai ügyekben nincs joghatósága, mivel ezt a francia alávetési nyilatkozat kizárta. 65 Eközben Franciaország elnöke és miniszterelnöke kijelentette, hogy eljutottak arra a kísérleti szintre, hogy már elégségesek a föld

alatti robbantások. Erre alapozva Nemzetközi Bíróság megszüntette az eljárást, mint önmagától sikeresen megoldódott ügyet, Vagyis a Bíróság a francia vezetés egyoldalú nyilatkozatát (kötelezettségvállalását: nem lesz több légköri robbantás) elfogadta. A nyilatkozattétellel ugyanis olyan lett tehát Franciaország helyzete, mintha csatlakozott volna a Részleges atomcsend egyezményhez, amire a perben őt a felperesek kötelezni akarták. Láthatjuk, hogy az egyoldalú állami aktus jogot keletkeztethet más államoknak. 2. Kötelezett- A Nemzetközi Bíróság megállapítása szerint - jogi jellegénél fogva - az államra ség terjedelme kötelezettséget ró az ígérete, de ez a kötelezettség nem örök érvényű, azt a nemzetközi jog szabályaival összhangban meg lehet változtatni. Természetesen csak alkotmányjogi értelemben felelős, felhatalmazott tisztségviselő nyilvános kijelentése keletkeztet kötelezettséget. 3. Osztályozás

3.1 Szűkebb értelemben vett egyoldalú aktus Pl. az elismerés (kormányelismerés) Jelentősége nem csekély, ugyanis egy el nem ismert ország útlevelébe nem kaphat vízumot az állam polgára, az útlevelet nem fogadják el, stb. Pl. Kelet-Grönland-ügy: Dániának területi igénye volt Grönlandon Dánia kérdéséra a norvég külügyminiszter kijelentette, hogy Norvégiának nincs területi igénye az adott területen. Később Norvégia mégis előállt területi igényével Az Állandó Nemzetközi Bíróság azonban a norvég külügyminiszter korábban tett nyilatkozatát szegezte vele szembe. Ha tehát egy állam olyan releváns jognyilatkozatot tesz, amelyben ígéret tesz, vagy lemond valamiről, az a későbbiekben köti az államot. A bizonyítási forma nem kötött, a Nemzetközi Bíróság bármit elfogadhat a nyilatkozat megtételének bizonyítására, amelyben az állami akarat megjelent. 3.2 Tágabb értelemben vett egyoldalú aktus: nemzetközi egyezmény,

vagy a szokásjog egyértelműen feljogosítja az adott államot az egyoldalú aktusra. Pl. fenntartás, kifogás Záró rendelkezések tartalmazhatják a szerződés hatályának automatikus meghosszabbítását, ha egyik fél sem tiltakozik. 3. HETERONORMATIVITÁS 1. Osztályozás 1.1 Az egyik állam kötelezettsége a másiknak jogot biztosít (általános) 66 1.2 Az egyik állam másik kötelezettséget ró egy másik államra – ez igen ritkán fordulhat elő Pl. Nemzetközi katonai-védelmi segítségnyújtási egyezmény: Ha A állam kijelenti, hogy segítségre van szüksége, a többi részes államnak segítenie kell. (Itt azonban e kötelezettség az eredeti nemzetközi szerződésen alapul.) 1. 3 Nemzetközi szervezetek kötelező döntése a tagállamokra Az államok akarata irányulhat olyan nemzetközi szervezet létrehozására, amelyet felruháznak jogalkotási (jogot és kötelezettségeket keletkeztető) jogosultsággal. Pl az Európai Unió. 4. NEMZETKÖZI

SZERVEZET EGYOLDALÚ AKTUSAI 1. Auto- Amikor egy szervezet önmagára nézve hoz határozatot. Ilyen például a szervezet által normatív elfogadott, a saját funkcionáriusaira vonatkozó jogszabályrendszer. szabályok 2. Hetero- Amikor egy szervezet döntése nem a saját belső életét érinti, hanem: normatív 1. a tagállamokra vonatkozik szabályok 2. kiterjed a nem tagállam országokra is Tagállamokat 1. Különböző technikai, igazgatási szervezetek: WHO, WMO, stb kötelezi 2. Politikai szervezetek, pl Nemzetek Szövetsége e szerepet még nem merte felvállalni, az ENSZ azonban már igen, a nemzetközi béke és biztonság megsértése esetében (Így pl. a Kuvaitot lerohanó Irakkal szemben kötelező határozatokat hozhatott.) Tagállamokon 1950-ben, amikor az ENSZ fellépett a Dél-Koreát lerohanó Észak-Koreával szemben a kívül is kötelez nemzetközi béke és biztonság érdekében. 3. Biztonsági Namíbia ügye: Dél-Afrika mandátumot

kapott Namíbia kormányzására (korábban gyarmat Tanács volt). A Nemzetek Szövetségének megszűnése után, az ENSZ gyámsági szerződést kötött a mandátumot gyakorlókkal. Dél-Afrikai Köztársaság azonban nem kötött ilyen szerződést, mert ő integráns területként igazgatta Namíbiát. Az ügy többször Nemzetközi Bíróság elé került. A Bíróság kimondta, hogy Dél-Afrika nem kötelezhető szerződéskötésre Ebben az esetben azonban mandátumosként kell vele bánni. Ez azt jelentette, hogy Dél-Afrikának fennmaradt a beszámolási kötelezettsége, amit most már nem a Nemzetek Szövetsége, hanem az ENSZ előtt kellett megtennie. Ennek a kötelezettségének Dél-Afrika nem tett eleget. 1966-ban az ENSZ megvonta Dél-Afrikától a mandátumot, aki azonban azt állította, hogy ez nem kötelezi őt, mivel nem a nemzetközi béke és biztonság (7.fejezet) érdekében tette az ENSZ. 67 A Nemzetközi Bíróság végül kimondta, hogy nem csak a 7.

fejezet, hanem a 25 cikkely alapján is hozhat kötelező döntést a BT. A ’90-es évekre Dél-Afrika végül "eleresztette" Namíbiát, majd megszüntette az apartheid rendszert is. Itt a BT a Nemzetek Szövetsége jogosítványát gyakorolta, s ezt az “utódlást” a tagállamok, illetve a Nemzetközi Bíróság is elismerte. 4. ENSZ Az ENSZ Közgyűlésének döntéshozatali jogosultsága körül is folytak viták. Közgyűlés 1. tézis szerint: a Közgyűlést az államok nem jogosították föl kötelező döntések hozatalára 2. tézis szerint: ez még nem jelenti azt, hogy döntéseinek ne lenne normatív tartalma Pl. az opinio iuris létrejöttéhez segítség az államok részéről az ajánlások önkéntes teljesítése A Közgyűlés határozatával megállapíthat szokásjogi gyakorlatot, föl is idézheti határozataival azt. Az ENSZ saját alapokmányát értelmezheti is Ezek pedig lehetnek heteronormatív hatással rendelkező normák is. 1970.

2625(XXV) számú határozat az államok közötti együttműködés és baráti kapcsolatok rendezéséről: meghatározta többek között az állami szuverenitás és az államok egyenlősége fogalmát. E határozat alapokmány-értelmezés volt, melyhez szükséges: - utalni arra, hogy alapokmányi szabályt fog értelmezni, - valamint szükséges, hogy a Közgyűlés lehetőleg egyhangúlag elfogadja az értelmezést. Hasonló volt a helyzet a Gyarmati népek függetlenségi és önrendelkezési jogáról szóló, 1514. sz határozat esetében is 5. ILO ILO (International Labour Organization – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) már kb. 150160 szerződést alkottak, amikor is a szerződés egyhangú elfogadása egyenértékű a parafálással és kicsit több annál is. Sőt a szervezetnek joga van az államok 2 évenkénti felszólítására, ha azok nem fogadnák el: magyarázatot kell adniuk, hogy miért nem tudtak csatlakozni. 6. WHO WHO (World Health Organization –

Egészségügyi Világszervezet) opting out ill. contracting out technikák alkalmazása, mely szerint a döntések kötelezőek, hacsak az adott ország kifejezett nyilatkozattal el nem utasítja (hallgatás beleegyezés). Ez az eljárás nem rontja le az államok szuverenitását, mert a szervezetet ők hozták létre, azaz az alapításkor vagy a belépéskor elfogadták a feltételeket. 7. Közösségi jog Kötelező, közvetlenül végrehajtandó jog. A közösségi jog azonban sui generis jog, s nem nemzetközi jog. Ezeket a szabályokat a közösségi területekre belépő idegenek, illetve államok nem kerülhetik meg, olyan mintha az állami területi felségjog aktusával 68 szembesülnének. 1. Jogforrásnak tekinthetjük-e az egyoldalú aktusokat? 2. Mit értünk autonormativ, illetve heteronormatív aktuson? 3. Osztályozza az egyoldalú aktusokat 4. Mikor mentesülhet egy állam az általa tett egyoldalú nyilatkozat hatálya alól? 5. Egy nemzetközi szervezet

aktusa kötelezhet-e egy olyan államot, amely nem tagja az adott nemzetközi szervezetnek? A NEMZETKÖZI JOG ALANYAI - AZ ÁLLAM 1. AZ ÁLLAM MEGHATÁROZÁSA A NEMZETKÖZI JOG SZERINT A nemzetközi jog tipikus jogalanyai az államok. Az államok alkotják a nemzetközi jogot, ők vesznek részt a nemzetközi jog érvényesítésében, és az igazságszolgáltatás gyakorlása is visszavezethető az államokra. 1. Az állam Jellinek államfogalmában 3 komponenst határoz meg: konstitutív 1. Terület elemei 2. Lakosság 3. Főhatalom 1.1 Lakosság Lakosság nélkül nem működhet egy állam sem. A kérdés az, hogy ki tartozik bele ebbe a fogalomba. Szűk értelemben csak az “állampolgárokat” értsük-e alatta, vagy a “honos” tágabb kategóriáját? A nemzetközi bíráskodási gyakorlat is ellentmondásos ebben a kérdésben. Mind a szűkebb, mind a tágabb értelemre találhatunk bírói utalásokat Jellinek 69 valójában a “nép” kifejezést

használta, aminek tulajdonképpen a sajátos töltete van. A nép egy olyan közös nyelvi, etnikai közösség, mely különbözik a környezetétől. Vannak azonban olyan multinacionális államok, ahol különböző népek élnek egymás mellett. Pl: Izrael, ahol zsidók és palesztinok élnek együtt, az orosz föderáció stb. További jelenség, hogy a lakosság kategóriába beletartoznak a menekültek és a hontalanok is. Önálló államiság Központi kérdés az, hogy önálló államiságra van-e joga az adott közösségnek, vagy nincs. ENSZ Közgyűlés 2625. határozatában (1970) a nemzetközi jog alapelvei között rögzíti a népek, nemzetek önrendelkezési jogát. Ez jelenti az állam megteremtését, más állammal való egyesülést, saját ügyek önálló intézését, de ! mindennek gyakorlása nem járhat az államok területi integritásának sérelmével. Új államot úgy létrehozni, hogy a már létező államok határai ne sérüljenek, igen nehéz.

Irányzatok Két tendencia érvényesült ezzel kapcsolatban a nemzetközi jogban: 1. A függetlenségig tulajdonképpen nem lehet eljutni Ez a szabály csak arra szolgál, hogy a gyarmatosító hatalmak emancipálják a korábban igazgatott területeiket. 2. A gyarmatok azonban függetlenné akartak válni és meg is szerzeték a függetlenségüket, így a 1960-as évek után az az elmélet került előtérbe, mely szerint az önrendelkezési jog a gyarmatok függetlenné válását jelenti. Vagyis a függetlenséghez való jog csak a gyarmattartó és a gyarmat közötti kotextusban érvényesülhet. Ugyanakkor számos függetlenné vált gyarmat kegyetlenül elbánt saját lakosságának azon részével, akik szintén saját államot kívánt létrehozni, pl.: Nigériában, Etiópiában 1995-ben a Hágai Nemzetközi Bíróság a Kelet-Timor ügyben kimondta, hogy az önrendelkezési jog erga omnes jellegű szabálya a nemzetközi jognak . Önrendelkezési jog deklaráció

szintjén elismert, de tényleges érvényesítése számos nehézségbe ütközik. Változatlanul bizonytalan ugyanis a nemzetközi jogközösség abban a kérdésben, hogy melyik államnak van joga arra, hogy függetlenné váljon. Búza László az 1950-es években megalkotott meghatározása alapján vannak úgynevezett program jellegű normák: van egy ígéret a nemzetközi jogközösség részéről, amelyet tartalommal a nemzetközi jogközösség utólag tölt ki. (A soft law fogalma részben ugyanazt fedi le, mint Búza “programjellegű norma” kifejezése. 1.2 Terület Állam nem létezhet terület nélkül. Ugyanakkor nincs olyan minimális területnagyság meghatározva, amelytől már államról beszélhetnénk, pl.: Vatikán állam területe 44 hektár, mégis saját jogalanyisága van. Olaszország nem gyakorol területi felségjogot ezen a területen. A nemzetközi jogközösség elfogadta, hogy ekkora területen is lehet államot működtetni. (Ettől

függetlenül létezik az Apostoli Szentszék jogalanyisága) Hasonlóan kis 70 területű városállamok léteznek Olaszországban San Marino, Franciaországban Monaco. Ezek is államoknak minősülnek és teljes jogú jogalanyként vesznek részt a nemzetközi jogban. Területi Nem szükséges, hogy a terület összefüggő egész legyen. Pl: Nagy-Britannia: Észak- összefüggőség Írország, Man sziget és más szigetek; a két világháború között Németország; függetlenné válása után Pakisztán, amíg le nem vált róla Bangla Desh, stb. 1.3 Főhatalom A hatalomgyakorlás tényleges legyen. Az állam szervei meg tudják valósítani az államisággal összefüggő funkciókat. Ugyanakkor nincs egy egyöntetű szabály arra, hogy milyen szerveknek kell ehhez létezniük. Nyugat-Szahara Spanyolország igazgatta a nyugat-szaharai térséget, de a 1970-es évektől jelezte, hogy ügyében adott hajlandó lemondani róla. A két szomszédos ország, Marokkó

és Mauritánia is meg szerette tanácsadó volna szerezni ezt a területet. ENSZ Közgyűlés tanácsadó véleményt kért a Nemzetközi vélemény Bíróságtól. Az eljárás során mindkét ország azt hangsúlyozta, hogy ezen a területen a spanyol gyarmatosítás előtt sohasem volt igazi államiság. Valójában volt itt egy nomád államiság, amely felett az gyakorolta a hatalmat, szedte az adót, aki katonailag éppen fölényben volt. A Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy teljesen egyértelműen, hogy ez a terület sem Marokkóhoz, sem Mauritániához nem tartozott, annak ellenére, hogy befolyásukat érvényesíteni tudták. Nemzetközi Bíróság szerint ugyanis nincs olyan egyértelmű szabálya a nemzetközi jognak, amely megszabná a hatalomgyakorlás módját. Számos különböző tényező vehető figyelembe. Spanyol-Szaharának a státuszában az bizonyos, hogy sohasem volt uratlan terület, mindig volt államgépezet, azaz nincs alanyi joga semelyik

államnak arra, hogy ezt a területet magáénak minősítse, okkupálja. Összegezve: nincs olyan általános szabály a nemzetközi jogban, ami a hatalomgyakorlás módjára vonatkozna. Terjedelem Ha a hatalomgyakorlás nem terjed ki az állam egész területére, az még nem jelenti az állam megszűnését. A nemzetközi jog tolerálni tudja a hatalomgyakorlás ideiglenes bizonytalanságát, sőt az időleges anarchiákat is. Államok Elképzelhető-e, hogy egy állam mind a három komponenssel rendelkezik, az államok elismerése jelentős része mégsem ismeri el? 1. Stimson-doktrína: (Stimson USA külügyminiszter volt a 30-as években) “nem ismerhető el olyan állam, amit a Nemzetek Szövetsége egyezségokmányának vagy a Briand-Kellogg paktumnak a megsértésével hoznak létre”, pl. a hatalmat egy másik állam fegyveres ereje biztosítja –Mandzsukuo – japán fegyveresek árnyékában. 71 2. Dél-Afrikában a fehérek apartheid politikát folytattak

Ők lehettek csak állampolgárok, a feketék csak másodosztályú lakosok voltak, akiknek nem voltak politikai jogaik. A feketék harcoltak azért, hogy ők is beleszólhassanak az ország sorsába. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus katonai sikereket ért el gerilla harcokkal. A fehérek azért, hogy a feketék követeléseinek “eleget tegyenek” a Kei folyó partján “államokat” hoztak létre: Ciskei, Transkei, Bophutatswana, Venda. Azt mondták, hogy a feketék náluk csak vendégmunkások, mivel ezekből az országokból érkeztek, és ezért nem illeti meg őket szavazati jog és nem jogosultak résztvenni a johannesburgi parlament munkájában. 1976-ban az ENSZ Közgyűlés felszólította tagállamait, hogy ne ismerjék el ezeket a bantusztánokat államként. Bár volt területük, lakosságuk, és valamilyen hatalom is működött, de ez a hatalom nem egy tényleges hatalom volt. Ugyanis nem saját apparátusa gyakorolta a hatalmat, hanem a dél-afrikai

rendőrség kényszeríttette ki az engedelmességet. Továbbá a feketék nem ezt akarták elérni. Ez az egész tulajdonképpen az önrendelkezési jog kijátszására irányult. Így tehát a lakossági akaratot, az önrendelkezést is fegyelembe vette a közgyűlés a három komponens vizsgálatakor. Feltételek Államelismerés jogintézménye: államiság elismerését külön feltételekhez kötheti a többi állam. Pl: Jugoszláviából kiváló államok esetén: korábbi katonai fegyverzetkorlátozási szerződések hatályának elismerése, emberi jogok biztosítása, kisebbségvédelem biztosítása. Állam elismerése független az államként való létezéstől. Az el nem ismert állam is létezik tulajdonképpen. Pl: Izrael - noha az arab államok egy része még mindig nem ismerte el 2. Az állam Csak független és szuverén kormányzattal rendelkező közösség tekinthető államnak. Az alkotmányos államelméletekhez már a kezdetektől szorosan

hozzátartoznak a szuverenitáselméletek. autonómiája 2.1 Szuvere- Ha egy állam létezik, ha megvannak a fogalmi elemek, megvan a befogadás a nemzetközi nitás fogalma jogközösségbe. Mint állam ő is szuverén és egyenlő a többi állammal Állam szuverenitása a külkapcsolatokban meglévő függetlenséget jelenti / Max Huber / - Las Palmas szigetek ügye. Ha egy “állam” nem tud közvetlenül részt venni a nemzetközi jogközösségben akkor a nemzetközi jogban ő nem állam, hanem államisággal nem rendelkező egyéb egység. Az államok lemondhatnak arról, hogy közvetlenül vegyenek részt a nemzetközi jogban, pl.: belépnek egy szövetségi az államba. A tagállamok bizonyos területeken azonban maguk is megjelenhetnek a nemzetközi jogban. pl.: Németországban az alkotmány meghatározza a tagállamok önálló nemzetközi tevékenységének kereteit: belbiztonság, környezetvédelem, gazdasági kapcsolatok. Protektorátus intézménye: az állam a

belső ügyeit intézte, kifelé azonban egy másik állam 72 képviselte - a gyarmatosítás egyik formája volt ez. Konföderáció: államok bizonyos ügyek elintézésére társulnak, de saját államiságukról nem mondanak le Közvetlen Minden állam szükségképpen alá van vetve a nemzetközi jognak . Az államnak abban van alávetettség saját döntése, hogy milyen konkrét kötelezettséget vállal. Nem zárhatja, ki, hogy vonatkozzanak rá a szokásjogi, vagy az erga omnes jellegű szabályok. Bizonyos nemzetközi szabályokat tehát el kell hogy fogadjon az állam. A nemzetközi jognak való alávetettség megnyilvánul: 1. Többi állam államiságának tiszteletben tartása, 2. Belügyekbe való beavatkozás tilalma, 3. Államok együttműködési kötelezettsége 4. Viták békés rendezésének kötelezettsége, 5. Vállalt kötelezettségek jóhiszemű végrehajtása Államok Főszabályként az államok szuverének és egyenlőek. Az államok azonban

lemondhatnak az szuverén egyenlőség követeléséről. Vannak olyan szervezetek, amelyekben nem érvényesül az egyenlősége államok egyenlőségének elve. Pl.: a) Világbank, Valutalap, Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés - részvénytársaságként műkődnek, vagyis a államok szavazati joga a jegyzett alaptőkétől függ b) Biztonsági Tanácsban öt államnak vétójoga van: Oroszország, USA, Kína, Anglia, Franciaország. Ez azonban nem sérti az államok egyenlőségének elvét, mivel az államok szabadon eldönthetik, hogy csatlakoznak-e ezekhez a szervezetekhez. Szuverenitás A nemzetközi jog elismeri az állam alkotmányos autonómiáját. Volt azonban példa arra, korlátozható- hogy az ha más államok békéjét, biztonságát veszélyeztette, a nemzetközi jogközösség sága fellépett az állammal szemben. Nicaragua kontra Amikor Nicaraguában Castroista kommunista rendszer került hatalomra, miután a korrupt USA ügy a rendszer megbukott, USA

arra hivatkozott, hogy ez veszélyezteti a környező államok Nemzetközi békéjét, Bíróság előtt beavatkozásnak minősül, ha egy államok meg akarja tiltani egy másik államnak, hogy egy biztonságát. A Nemzetközi Bíróság szerint azonban belügyekbe való bizonyos ideológiát elfogadjon. A nemzetközi jogközösség több beavatkozást igénylő helyzetbe nem avatkozott be, ami később igen súlyos következményekhez vezetett. Pl: azután, hogy az indokinai háború végén az amerikaiak kivonultak. Kambodzsában egy maoista rendszer került hatalomra, élén Pol Pottal. Néhány hónap alatt kiirtották ország lakosságának 2/3-t (értelmiséget, városlakókat, tisztviselőket, papokat, stb., azokat, akiket még az “átnevelésre” is 73 alkalmatlannak tartottak). Ez a tragédia - és a nemzetközi jogközösség ekkori figyelmetlensége, hitetlensége – a 80/90-es évekre aktívabb, érzékenyebb politikát eredményezett. A “berlini fal”

leomlás ezt megkönnyítette. Azóta a nemzetközi jogközösség törekszik arra, hogy a durva visszaéléseknél fellépjen. Lásd például az ENSZ fellépését a haiti polgári kormányzás helyreállítására, vagy az I.CTY bíróság előtt Milosevics vád alá helyezését ( I.CTY az egykori Jugoszláviában elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekmények nemzetközi büntetőtörvényszéke) 2.2 Szuvereni- 2.21 Az államok akciószabadságát biztosító elvek: tás joghatásai 1. Állami aktusok szabályszerűségének vélelme, és az állami magatartás jóhiszeműségének vélelme. Lac Lanoux ügy: Lac Lanoux egy tó Spanyolország és Franciaország között. A tavat tápláló folyó egy részét a franciák elcsatornázták azért, hogy egy vízierőművet működtethessenek. Spanyolország tiltakozott ez ellen Bár Franciaország megígérte, hogy mindig lesz elég víz a tóban, Spanyolország arra hivatkozott, hogy Franciaország ezt az

ígéretét bármikor megszegheti. A választottbíróság kimondta, hogy ha egy állam kötelezettségvállalást tesz, azt valószínűleg be fogja tartani, a nemzetközi vitában nem lehet vélelmezni a másik fél rosszhiszeműségét . 2.22 Az államok akciószabadságát korlátozó elvek: 1. Nemzetközi jog tiszteletben tartásának elve 2. Belügyekbe való beavatkozás 3. Viták békés rendezése 4. Együttműködési kötelezettség 2.3 Szuvereni- Az államok ragaszkodnak a szuverenitás abszolút koncepciójához. Az államok azonban tás védelme gyakran megsértik más államok szuverenitását bizonyos lépéseikkel. az államok ragaszkodnak az önálló döntéshez, a nemzetközi együttműködés azonban bizonyos közös elvek követését igényli. Fenntartott Van-e olyan szférája az állam belső életnek, berendezkedésének, ahol önkéntesen sem lehet hatáskör kötelezettségeket vállalni? Állandó Nemzetközi Bíróság a Marokkói

állampolgársági dekrétumok ügyében kimondta: 74 belső ügynek számít az, hogy egy állam kinek, milyen alapon ad állampolgárságot. De ez csak akkor áll fenn, ha az állam nem tesz konkrét kötelezettségvállalást más államok irányába. Ebben az esetben ugyanis a partner államokkal szemben köteles ezeknek a vállalt kritériumoknak megfelelni. ENSZ és a A Nemzetek Szövetsége és az ENSZ alapokmánya is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy fenntartott vannak-e az államoknak fenntartott hatáskörei. hatáskörök Nemzetek Szövetsége: “a szervezet nem avatkozik bele azokba az ügyekbe, amelyeket a intézménye nemzetközi jog valamely állam kizárólagos belső joghatóság körébe tartozónak minősít” ENSZ: “a szervezet nem avatkozik bele azokba az ügyekbe, amelyek lényegileg egy állam belső joghatósági körébe tartozónak minősülnek” Eltérések oka: 1. A nemzetközi jogban nincs egy olyan szerződés mely felsorolná, hogy mi

is a belső joghatósági kör. “Amit a nemzetközi jog annak minősít” - túl általános volt ez a megfogalmazás. 2. Vannak olyan kérdéskörök, ahol érintkezhet a nemzetközi jogi kötelezettségvállalás és a belső jogi szabadság (ld: marokkói állampolgársági dekrétumok ügyében hozott ítélet) Az ilyen vegyes típusú kötelezettségeket az első megfogalmazás homályban hagyta. 1945 után nem sokkal rájöttek, hogy egyes államok arra használják fel ezt az általános megfogalmazást, hogy kivonják magukat a nemzetközi kontrol alól (Közép-Kelet-Európa a sztálinizmus idején). Arra hivatkoznak ugyanis, hogy a joghatósági körüket a belső jog határozza meg. Ennek elfogadása viszont azt jelentené, hogy az államok elfogadják a belső jog primátusát a nemzetközi jog fölött, ami nyilvánvalóan a nemzetközi jog létét kérdőjelezné meg. Beavatkozás: Annak megállapításához, hogy be lehet-e avatkoznia a nemzetközi jogközösségnek

egy állam ügyeibe, az általános és esetleg a partikuláris szabályok alapján meg lehet állapítani. Ilyenkor ugyanis a konkrét kötelezettségvállalásokat kell vizsgálni, ahogy a marokkói állampolgársági dekrétum ügyében történt - az emberi jogok A Nemzetközi Bíróságnak a magyar, román, bolgár békeszerződések tárgyában adott védelme tanácsadó véleményében szintén ez a kérdés merült fel. Az 1947-ben aláirt érdekében békeszerződések értelmében az emberi jogokat faji, vallási diszkriminációtól mentesen kell biztosítani. Ezzel kapcsolatos vita felmerülése esetén választottbíróságot kell létrehozni A két érintett államok kijelölnek egy-egy bírót, az elnök személyében pedig a bírók közösen állapodnak meg. Ha az elnök személyében nem tudnak megegyezni, annak kijelölésére az ENSZ főtitkár jogosult. Mindszenty hercegprímás ellen indított per kapcsán USA tiltakozását fejezte ki, mondván, hogy a nem

megfelelő eljárás tulajdonképpen vallási 75 diszkrimináció. Magyarország arra hivatkozott, hogy ez az ő belügye, a belügyekre pedig nem vonatkozik a békeszerződés, ezért nem jelölt ki bírót. Nemzetközi Bíróság szerint, ha egy állam kötelezettséget vállal, annak végrehajtása már nem tartozik a belső joghatóságba. Pusztán azt döntheti el szabadon, hogy hogyan, milyen eszközökkel tesz eleget a kötelezettségvállalásának, de ezt is csak akkor, ha ebben nem korlátozta magát. Vagyis Magyarországnak ki kell jelölnie egy bírót Magyarország azonban ennek ellenére sem jelölt ki bírót. Arra a kérdésre, hogy jogosult-e az ENSZ főtitkár ilyen helyzetben kijelölni az elnököt a Nemzetközi Bíróság nemleges választ adott. Ezek után arra a kérdésre, hogy egy ilyen csonka választottbíróság eljárhat-e, úgy vélte válaszolnia sem kell, mivel okafogyottá vált az előző nemleges válasz miatt. Azóta több nemzetközi

szerződés megfogalmazta, hogy a emberi jogok tiszteletben tartása nem minősül belügynek. Pl: Ugyanígy a kisebbségek kérdése is az államok figyelmére tart igényt. Európa Tanács egyezményei, magyar-román, magyar-szlovák alapszerződések - társadalmi Fel lehet-e lépni egy “szalonképtelen”, kegyetlen rendszerrel szemben? Ez csak rendkívüli berendezkedéssel körülmények között lehetséges: szemben Szovjetunió “bosszút akart állni” Spanyolországon azért, mert az szolidaritásból sereget ( kék hadosztály) küldött ellene a Don kanyarba. Franco hatalomra kerülése után, Szovjetunió ösztökélésére Lengyelország lépett fel és indított eljárást, mondván a spanyolországi helyzet fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot ( ENSZ Biztonsági Tanácsa kompetens ilyen esetekben, kötelező döntést is előírhat) és a Biztonsági Tanács ezért távolítsa el Francot az ország éléről. Biztonsági Tanács: elvben bekövetkezhet

egy ilyen helyzet, ám Lengyelország nem tudta bizonyítani, hogy a kialakult helyzet valóban veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. -humanitárius Modern eszközrendszerének kidolgozása 1980-as évek végén, illetve a 90-es években intervenció történt. (A XIX században még széleskörűen gyakorolták, ám az erőszak alkalmazása tilalmának kialakulásával az államok felhagytak vele. Ruandai Ezen a területen többségben éltek a hutuk, kisebbségben a tuszik, akik a belga és az angol mészárlás ügye gyarmatosítókat kiszolgálták. Amikor Ruanda függetlenné vált, a tuszikat megaláztak, másodosztályú polgároknak tekintetté őket és szankciókkal sújtották őket. A 90-ea években puccsot szerveztek a hutu államfő ellen. Véres polgárháború tört ki, a hutuk egy része átállt a tuszikhoz, így most ők vannak hatalmon. Ez a helyzet veszélyeztetheti a nemzetközi békét és a biztonságot, ugyanis egy több milliós

menekült tömeg érkezhet a szomszéd országba, megfelelő ellátás, higénia nélkül. Az ENSZ megállapította, hogy ez a helyzet fenyegeti a 76 nemzetközi békét és biztonságot és Franciaországot felhatalmazta a vérengzés leállításra, a katonai bevonulásra. Haiti Haitin Duvalier volt a diktátor, halála utána pedig a fia került hatalomra. Az ő hatalmát megdöntötték, és egy plébánost, Jean-Bertrand Aristide-t választottak elnökké. Az új elnököt fél év után megbuktatta a katonaság, akik ezt követően átvették a hatalmat. USA a Biztonsági Tanács elé vitte az ügyet: a kialakult helyzet veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Biztonsági Tanács: jogosult fellépni a Biztonsági Tanács. Felszólították a katonai erőket, hogy adják vissza a hatalmat a polgári erőknek, ellenkező esetben minden szükséges eszközt hajlandóak bevetni annak érdekében, hogy az eredeti hatalom visszakerüljön a helyére. A Biztonsági

Tanács USA-t bízták meg az ügy vezetésével, aki egy repülőgép anyahajót és néhány csatahajó elvonultatott Haiti mellett. Ez elég volt ahhoz, hogy a hatalmat visszaadják a polgári erőknek. Koszovói Az ottani helyzet Biztonsági Tanács döntéshozatali lebénulástól tartva, BT jóváhagyás nélkül történt a NATO katonai fellépése. (Magát a durva emberi jogsértést a BT többször elítélte és szankciókat léptetett életbe Jugoszláviával szemben.) Utólag azonban a Biztonsági Tanács - az 1244-es határozatában - jóváhagyta az akció eredményeként létrejött megállapodást. Az ENSZ, itt olyan ügyekben lépett fel, amelyeket korábban a belső joghatóságba tartozónak minősített volna. A nemzetközi jogközösség törekszik annak elkerülésére, hogy az államok a belügyekbe való beavatkozás tilalmára hivatkozva nemzetközi bűncselekményt kövessenek el, vagy alapvetően megsértsék a demokratikus intézményeket. Nincs

általános szabály - láthatóan az államok nem készek egy átfogó szabályozás megalkotására - így nincs egyértelmű jogi alátámasztottság, ezért az ENSZ esetről esetre halad előre. 1. Melyek az állam szükséges komponensei Jellinek szerint? a) Terület. b) Lakosság. c) Főhatalom. d) Önrendelkezési jog. e) Közös nyelv és kultúra. 2. Szüksége feltétele-e az egybefüggő terület, egy állam létezésének? 77 3. Előírja-e a nemzetközi jog az államterület minimális nagyságát? 4. Melyik az alábbiak közül Stimson doktrina? a) Erőszak jogellenes alkalmazásával létrejött államot nem szabad elismerni. b) Az erőszak alkalmazásával létrejött államot nem szabad elismerni. c) Erőszak alkalmazásával létrejött államokat mindaddig nem lehet elismerni, amíg az ENSZ Közgyűlése jogosnak nem minősíti az erőszak alkalmazását. 5. Mely elvek korlátozzák az államok akciószabadságát? a) Clausula rebus sic stantibus

elve. b) Belügyekbe való beavatkozás tilalma. c) Viták békés rendelkezésének kötelezettsége. d) pacta sunt servanda elve. e) Nemzetközi jog tiszteletben tartásának elve. f) Állam alkotmányos autonómiájának elve. g) Erőszak alkalmazásának tilalma. h) Emberi jogok tiszteletben tartása. i) Állami aktusok szabályszerűségének vélelme. 6. A nemzetközi jog szabályai alapján államnak tekinthető-e egy: a) Szövetségi állam tagállama. b) Jogellenes erőszakkal létrehozott állam. c) Olyan állam, melynek területén átmenetileg zavargások vannak. 7. Kizárhatja-e egy állam a nemzetközi jog kötelező erejét magára nézve? 8. Milyen általános elvet fogalmazott meg a választottbíróság a Lac Lanoux ügyben? 9. Milyen érdekre hivatkozva léphet fel az ENSZ az államokkal szemben, a belső ügyeikbe tarozó kérdésekben? 2. AZ ÁLLAM HATÁSKÖREI 2.1 Az állam saját területén gyakorolt hatáskörei 1. Általános Az állam területi

főhatalma az állam számára nyújtott, vagy elismert jogi kompetenciát jellemzők jelent, hogy egy üggyel foglalkozzon, döntést hozzon, vagy jogvitát rendezzen. 78 1.1 Teljesség Az állam a saját kompetenciájába tartozó aktusokat korlátozás nélkül végzi. Az állam mindazt megteheti, ami a szuverenitásba, mint jogi koncepcióba belefér. A szuverenitás a függetlenség szinonimája, azaz, más államok kizárásával gyakorolhatja a hatalmat, mely az igazságszolgáltatás, törvényhozás, végrehajtás során megtett aktusokra vonatkozik. Korlátozás A teljesség azonban korlátozásokat szenved: 1. Szomszéd- Szomszédjogok által (úgy használd a jogaidat, hogy másokat ne sérts). jogok Kérdés: Vannak-e kivételek az állam hatalmi kompetenciájának kérdésében? Válasz: Igen. Az állam lemondhat pl bizonyos csoportok feletti jogérvényesítésről Pl a kapitulációs szerződések a Török Birodalom és az európai nagyhatalmak között a

XIX. században. 2. Diplomáciai A területi főhatalmat gyakorló állammal szemben személyi főhatalma alapján próbál egy védelem állam állampolgára javára elégtételt szerezni, ha az már kimerítette a belső jogorvoslati fórumokat. 3. Emberi jogok Az az állam nemcsak a külföldi, de saját állampolgáraival szemben sem tehet meg bizonyos védelme aktusokat (pl. Oroszország durva csecsenföldi hadvezetése és jogsértése ellen a nyugateurópai országok tiltakoztak) 4. Nemzetközi A külföldieket védte az önkényes elbánással szemben(pl.: kártalanítás nélküli kisajátítással minimum szemben). (Ezen elv visszavonulóban van, átadja helyét más elveknek, illetve bizonyos standard emberi jogi szabályok és gazdaság nemzetközi jogának analóg szabályai váltották fel.) 5. Nemzetközi Pl. az USA védnöksége alatt, Szerbia, Montenegro, Bosznia-Hercegovia, Horvátország szerződések között kötött Daytoni megállapodás: egyik

része tartalmazza Bosznia alkotmányát. Erre a rendkívüli megállapodásra a balkáni háború körülményei között került sor, de jóváhagyta a Biztonsági Tanács is. 1.2 Kizáróla- Az állam területén egy állam rendelkezik e jogosítványokkal. Az állam területén maga gosság gyakorolja a hatalmat. más állam ott a területi főhatalom állama beleegyezése nélkül állami jogosítványokat nem gyakorolhat. Korfu-szoros ügy (A hágai Nemzetközi Bíróság tárgyalta) A II. világháborút követően Anglia felszedte az Albánia előtti Korfu-szorosban elhelyezett olasz aknákat. Később Albánia politikai irányváltása miatt angol haditengerészeti egységek tüntetően elvonultak a szorosban. az 79 egyik következő hadihajó egység azonban már aknára futott, amiket az aknamentesítés után helyeztek el. Ezt követően az angolok ismét, de engedély nélkül behatoltak albán területekre, és aknamentesítést végeztek. A Bíróság mind

Albánia (kártérítést kellett hogy fizessen), mind Anglia (mivel Albánia szuverenitását megsértette) felelősségét megállapította. Iráni túszügy Az iszlám forradalom elsöpörte az iráni uralkodóházat, s mivel az kiszolgálta USA-t, a forradalmárok USA ellenesek is voltak. A forradalom során 2-3000 diák (milicista) túszul ejtette az amerikai nagykövetség embereit. USA a Nemzetközi Bíróság elé vitte az ügyet, és kérte a túszok haladéktalan szabadon bocsátását. Carter elnök egy egységet küldött kiszabadításukra, sikertelenül. A Nemzetközi Bíróság Iránt a túszszedésért, a diplomáciai jog megsértéséért elítélte, de rosszallását fejezte ki amiatt is, hogy az USA más állam területére engedély nélkül katonai egységet küldött. Afrikai polgárháború alkalmával: humanitárius intervenció: jellemzően Franciaország küldött egy kommandót saját ill. szövetségesei állampolgárainak kimenekítésére Volt

úgy, hogy az állam beleegyezésével, de esetenként anélkül is sor került rá. 1976. Uganda: terroristák leszállásra kényszerítettek egy izraeli gépet, s mivel Uganda láthatóan összejátszott a terroristákkal, Izrael egy kommandó alakulatot küldött, amelyik semlegesítette az ugandai alakulatokat, megsemmisítette a terroristákat, kiszabadította a túszokat. 1986. Nicaragua-ügy: Hága kimondta: a humanitárius segítségnyújtás az, ami a Vöröskereszt által szentesített céloknak megfelelően, az emberi szenvedések megelőzésére és az emberi személyiség tiszteletben tartása érdekében történik. 1.3 Gazdasági Ez a fogalom jellemzően a fejlődő államokhoz kapcsolódik. Ti függetlenségük után szuverenitás kiderült, hogy fontos gazdasági egységeik volt gyarmatosító államuk polgárai kezében vannak, ezért a szocialista megoldáshoz hasonlóan az államosítás intézményét alkalmazták. Ehhez nemzetközi jogalapot kerestek: az

államosítás nem tilos, ha közérdekű, és a károsultakat kártalanítják. A koncepció arra vonatkozik, hogy az államok rendelkezhessenek természeti adottságaikkal, korábbi koncessziók ellenére. (A kártalanítás mellőzésére irányuló törekvéseket azonban a fejlődő államok nem tudták jogszerűként elfogadni.) 2. Állam -terület Az állam jogrendszerének térbeli érvényesülését jelentő szélső pontokat összekötő vonal az elhatárolása állam határa. Ezen belül van az államterület 2.1 Határ - 1. Delimitáció: szerződésben rögzítjük, hogy az állam hatáskörei meddig terjednek Pl rögzítési eljárás Kambodzsa és Sziám között a határ a vízválasztó. (ld: Preah-Viheari templom ügye) 80 2. Demarkáció: térben és terepen is meghatározzák ezt (a gyakorlatban Kambodzsa számára kedvezőbb volt). 3. Abornement: határ egyértelmű kijelölése, messziről láthatóvá tétele A nemzetközi szerződéstől elválhat a

tényleges határ: Pl. a Duna sodorvonalán van a határ Eltolódott-e a Bős-Nagymarosi gátépítéssel? Nem, mert az abornement már megszabta konkrétan. 1977-es szerződés megerősítette, hogy a határ ugyanott marad, még akkor is, ha a fővízmennyiség a csatornában lesz. 2.2 Választási 1. Természetes határok elve: El Salvador-Honduras vitájában a Nemzetközi Bíróság lehetőség kimondta, hogy ezen elvre tekintettel kell lenni. Pl. 1902 Ausztria-Magyarország között független nemzetközi bíróság döntött egy már 200 éve vitatott 5 km2-es területről. A Tátrai Tengerszem ügyeként folyt hosszú ideig, végül a természetes határokra hivatkozva döntött a bíróság. 2. Uti possidetis elve: Először Dél-Amerikában, majd Afrikában merült fel Ti e területeken a gyarmati határokat a népességre tekintet nélkül húzták meg, tehát nem feletek meg az etnikai viszonyoknak. A felszabadulás után úgy látták, hogy nem érdemes a határokat

megváltoztatni, mert az véres harcokat eredményezne. Pl. Jugoszlávia felbontásakor is ezt alkalmazta, a Jugoszlávia békekonferencia melletti választottbíróság (Badinter-bizottság). 2.3 Határzóna Szabályozza, hogy a határmenti lakosok hogyan érintkezhetnek egymással. szabály - Pl. Nem lehet a szomszéd államot szennyezi, vagy az feljebb fekvő ország nem építhet gátat rendszerek a folyóra a lentebb fekvő ország beleegyezése nélkül akkor, ha ezzel a teljes vízmennyiséget elvonná az alulfekvőtől. (Lac Lanoux-ügy) 2.2 Az állam saját területen kívül gyakorolt hatáskörei I. “Kisebb” Ha az államnak az államterülethez nem tartozó térségekben gyakorolt hatáskörei nem területi pusztán az ott folytatott tevékenységgel, hanem a terület birtoklásával függenek össze. hatáskörök 1. Kizárólagos gyakorlás 1.1 Bérlet Pl. Amerika Japánban, Kubában így szerzett területeket (pl guantanamoi támaszpontot) 81 1.2

Átengedés 1878-ban a Török Birodalom részét képező Bosznia-Hercegovina ügyében úgy döntöttek, kormányzás és hogy azt az Osztrák-Magyar-Monarchia közigazgatásához rendelték, anélkül, hogy az közigazga- államhoz csatolták volna. tás céljára Anglia Ciprust ugyanígy igazgatta az 1878 berlini kongresszus döntése alapján. 1.3 Megszállás Katonai megszállás: ma már csak akkor jogszerű, ha az adott ország beleegyezését adja vagy kéri. pl Horthy beleegyezését ezért akarta Hitler megszerezni 1.4 Nemzet -közi 1. Montenegró parti sávjának katonai ellenőrzése: Osztrák-Magyar-Monarchia tette szolgalom 2. Indiai területeken való áthaladás ügye: India területébe portugál enklávék (gyarmatok) ékelődtek. Amíg India angol gyarmat volt, az enklávék közti átjárás szabad volt A felszabadulás után India akadályozta az átjárást mind a civilek, mind a katonaság tekintetében. A Nemzetközi Bíróság ítélete szerint a

civileket, a civil közigazgatást át kell engedniük 1.5 Protek- A védő állam intézi a védett állam bizonyos “külső” hatásköreit. torátus 2. Kollektív gyakorlás 2.1 Kondomí- A kondominium eredetileg közös tulajdon jelenet. A nemzetközi jogban azonban két vagy nium több állam által közösen igazgatott területet jelent. Az igazgatott terület felett semelyik államnak nincs szuverenitása, de az erre emlékeztető attribútumokat közösen gyakorolják. Különösen a gyarmati időkben volt jellemző. Pl: a mai Vanuatu, ami Új-Hebridák néven angol és francia irányítás alatt állt; a Fonseca-öböl, ami Salvador és Honduras közötti terület. 2.2 Kollektív Fegyveres konfliktus esetén alakulhat ki, megszállás esetén. Több állam gyakorol területi katonai igazgatási jogcímeket egy másik állam területén. megszállás Pl.: Magyarországot a II világháború után a SZEB (Szövetségközi Ellenőrző Bizottság) irányította,

amíg az ország - az 1947-es párizsi békeszerződéssel - vissza nem nyerte az a szuverenitását. SZEB egy angol, amerikai, szovjet testület volt, melyben az angolok és az amerikaiak részvétele csak formális volt, a vezető szerepet az oroszok gyakorolták. Ez az intézmény nem csupán történelmi jelentőségű, hiszen ma is alkalmazzák. Pl.: Biztonsági Tanács 1244 határozata: nemzetközi felügyelet létrehozása Koszovóban, 82 amely addig tevékenykedik, amíg a demokratikus igazgatást nem sikerül kiépíteni. A koszovói ideiglenes adminisztráció első vezetője Bernard Kouchner. 3. Ellenőrzött Országok gyakorolhatnak területi igazgatási jogcímeket - akár kollektíven, akár egyedül - gyakorlás úgy, hogy nincs egy magasabb, adott ellenőrzés felettük, amely hosszú távon rendszeres és általános beszámoltatásra kényszerítené őket. Elképzelhető, azonban, hogy az állam a nemzetközi közösségnek beszámolóval tartozik. A Nemzetek

Szövetségének idején a mandátumrendszer, ENSZ megalakulása után a gyámsági rendszer működött így. 3.1 Mandátumre Mandátumrendszer célja a két világháború között: a központi hatalmak elvesztették az első ndszer világháborút, az Antant kielégítette magát a hadizsákmányból (a központi hatalmaktól elcsatolt területekkel kifizette a szövetségeseket és önmagát). Ugyanakkor, hogy ne lehessen azt mondani, hogy csak a területekért és nem igazságos célokért harcolt, civilizációs misszióként állították ezt be, mely szerint a Nemzetek Szövetégétől kaptak megbízást arra, hogy a Német és Török Birodalomtól elvett gyarmati területeket igazgassák, és segítsék elő azok függetlenné válását, vagy biztosítsák a lakosság jólétét, óvják meg a lakosságot a kirívó visszaélésekkel szemben (szeszcsempészet, egyoldalú munkafeltételek rákényszerítése a lakosságra). Az igazgató államok jelentéseket készítettek

a Nemzetek Szövetségének az igazgatott területekről. Fajtái 3 típusú mandátumot különböztetünk meg: A mandátum B mandátum C mandátum 1. A mandátum: Közel–Keleten lévő, korábban német igazgatás alatti területek Közeli függetlenséget ígérték nekik, ami azonban 1946-ig nem realizálódott, pl.: Libanon, Jordánia 2. B mandátum: nem ígértek függetlenség ezeknek a területeknek, de volt egy jelentős belső igazgatás. Gyakorlatilag itt egy autonómia konstrukciót dolgoztak ki A német gyarmatok egy része ilyen volt Afrikában. 3. C mandátum: a mandátumos ország saját területének integráns részeként igazgathatta ezeket a területeket, és csak a szeszcsempészettől, kábítószercsempészettől és a legdurvább kizsákmányolástól kellett csak megóvni a terület lakosságát. A mandátumtól C mandátum felé haladva nőttek az igazgatási jogkörök és csökkentek a függetlenség esélyei. 3.2 Gyámsági A gyámsági rendszert - a

Nemzetek Szövetségének megszűnése után - az ENSZ alakította rendszer ki, melynek keretében maga az ENSZ gyámsági szerződést kötött az igazgató államokkal. 83 Érintett területek: 1. II világháború után az ellenséges hatalmaktól elcsatolt területek 2. Volt mandátumos területek 3. Önként gyámság alá helyezett területek (nem volt ilyen terület) Namíbia esete Délnyugat-Afrika felett Dél-Afrika gyakorolta a mandátumos jogokat. A gyámsági rendszer létrehozása után viszont nem volt hajlandó gyámsági szerződést kötni. Arra hivatkozott, hogy ő teljesítette volna a mandátumos kötelezettségét a Nemzetek Szövetségének, de mivel az megszűnt, ő tovább igazgatja ezt a területet, de nem fog beszámolni az ENSZ-nek. Az ENSZ Közgyűlés a Nemzetközi Bírósághoz fordult, kérdezve, hogy köteles-e Dél-Afrika arra, hogy belépjen a gyámsági rendszerbe, mivel a szöveg azt fogalmazta meg, hogy “a volt mandátumos területeket

gyámság alá kell vinni”. Dél-Afrika azzal érvelt, hogy a gyámsági szerződés egy szerződés, azaz kétoldalú jogi aktus, amelyhez mindkét fél akarata szükséges, de a szerződés megkötéséhez az ő akarata hiányzik. Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy Dél-Afrika nem kötelezhető a szerződés megkötésére, ez azonban nem jelenti azt, hogy saját területeként kezelheti ezt a terület, hiszen nem szűnt meg felette a felügyelete. Ha ugyanis Dél-Afrika nem köti meg a gyámsági szerződést, akkor a mandátumos rendszer szabályai érvényben maradnak, mindössze annyi változik, hogy a Nemzetek Szövetsége helyébe, az ENSZ lép. Ez alapján Dél-Afrikának az igazgatásról jelentéseket kell adnia az ENSZ Gyámsági Tanácsának. Dél-Afrika azonban nem adott be egyetlen jelentést sem. Libéria és Etiópia panaszt nyújtott be a Nemzetközi Bíróságnak Dél-Afrikával szemben, azzal hogy Dél-Afrika alapvetően megsérti a nemzetközi jogot, amikor

nem teljesíti a mandátumos kötelezettségeket. Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy bár nem helyes amit Dél-Afrika tesz, de ez nem államközi jogvita. Vita legfeljebb az ENSZ és Dél-Afrika között lehetne A Nemzetközi Bíróság erre hivatkozva elutasította az akciót. Libériának és Etiópiának nincs olyan jellegű jogilag védett érdeke, amely alapján kereseti joguk lenne Dél-Afrikával szemben. Azt elismerte a Nemzetközi Bíróság, hogy mulasztás történik, mivel Dél-Afrika nem számol be az igazgatási feladatok teljesítéséről, és az ENSZ-t emiatt megilleti a mandátum visszavonási jog. Így a Biztonsági Tanács és a Közgyűlés is úgy döntött, hogy megvonja a mandátumot Dél-Afrikától. Ugyanakkor az 1966-68-as megvonás után érdemben semmi sem változott. 1968 után az ENSZ létrehozta a Namíbia Bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy nemzetközi szinten fellépjen Namíbia és a lakosság érdekében, nemzetközi szerződéseket

kössön a javukra. Ez a szerv azonban nem működött hatékonyan 84 A változatlan helyzet miatt az ENSZ Közgyűlés tanácsadó véleményt kért a Nemzetközi Bíróságtól arra nézve, hogy hogyan viselkedjenek a tagállamok Dél-Afrikával szemben, mivel megvonták tőle a mandátumot, de ő mégsem vonult ki a területről. A Nemzetközi Bíróság megerősítette, hogy Dél-Afrikának semmilyen jogcíme nincs a területi igazgatásra, mivel mandátumát a Biztonsági Tanács és a Közgyűlés megvonta. Az ENSZ tagállamoknak ebben a szellemben kell eljárniuk, vagyis nem tarthatnak fenn olyan jellegű kapcsolatot, amely úgy lenne értelmezhető, hogy azzal elismernék Dél-Afrika jogait Délnyugat-Afrika fölött. Továbbá ne ismerjék el Dél-Afrika aktusait sem, mivel azok jogilag nem létező aktusoknak minősülnek. Vannak azonban olyan szabályok, melyek a terület lakosságának érdekeit szolgálják (pl.: érettségi, házassági bizonyítvány, kötelező

védőoltást előíró szabályok, telekkönyvi nyilvántartások), így ezek hatályosságát el kell ismerni. A probléma végleg csak a berlini fal leomlásával szűnt meg, mivel ekkor szűnt meg az a szembenállás USA és Szovjetunió között, ami megadta a stratégiai hátteret ahhoz, hogy Dél Afrika szembehelyezkedhetett az ENSZ aktusaival. Végül Dél-Afrika 1992-ben kivonult Délnyugat-Afrika területéről. Gyámsági 1945 után kezdett működni, paritásos alapon. Tagjai: a Biztonsági Tanács állandó Tanács tagállamai, minden igazgató állam, amit kiegészítenek úgy, hogy azonos számban legyenek benne a területet igazgató és nem igazgató államok. A gyámsági területek azonban folyamatosan függetlenné váltak. 1990-es évek elején már csak a Csendes-óceáni szigetek álltak irányítás alatt. Ezeket az USA igazgatta, de a jelentést stratégiai okok miatt, az ENSZ alapokmánya szerint, a Biztonsági Tanácsnak kellett leadnia. A Csendes-óceáni

szigetek függetlenné válásával kiürült a Gyámsági Tanács, nem volt igazgató állam. 3.3Önkormány A kondomínium és a kollektív katonai megszállás mellett a harmadik csoportot az zattal nem önkormányzattal nem rendelkező területek adják. Ezek a területek már az I világháború rendelkező előtt is angol, francia, vagy spanyol birtokok voltak, mégis az ENSZ kiterjesztette rájuk az területek általános ellenőrzést. Mára azonban gyakorlatilag ezek is függetlenné váltak A Gyámsági Tanács csipkerózsika álmot alszik. Falkland szigetek Brit gyarmat volt, amit Argentína, stratégiai okokból mindig is meg akarta szerezni. Ennek ügye érdekében arra hivatkozott, hogy a gyakorlatban az ilyen területek elszakadtak a gyarmatoktól, és ő igényt tart rájuk. 1982-ben katonai akcióval igyekezett megszerezni az angol lakosságú területet, de Anglia visszafoglalta. II. Személyi A személyi főhatalom lehetőséget biztosít az államoknak,

hogy főhatalmat gyakoroljanak a főhatalom határaikon kívül. Jelentősége az állampolgároknak nyújtott védelem esetén kiemelkedő 85 1. Az egyén Állampolgárság megszerzésének fajtái: állampolgár- 1. Születés helye szerint - ius soli sága 2. Leszármazás alapján – ius sanguinis Az államok szabadon eldönthetik, hogy melyik elvet alkalmazzák. A legtöbb állam vegyíti a két elvet. A ius soli elvét leggyakrabban azok az államok alkalmazzák, amelyek jelentős számban fogadtak bevándorlókat (pl.: USA) Európában Franciaország vallja ezt az elvet Úgy vélik, ugyanis, hogy ez nagyvonalú gesztus, mivel a külföldi állampolgárok könnyen megszerezhetik a francia állampolgárságot. A gyakorlatban ez természetesen ez nem ilyen egyszerű. (Az lesz francia állampolgár, aki olyan Franciaországban elő szülőktől született, aki maguk is Franciaországban születtek, vagy az, aki ugyan külföldiek gyermeke, de 18 éves koráig

Franciaországban élt, s ott is született, és igényli az állampolgárságot). Magyar Magyarországon ius sanguinis elve érvényesül. Ott ahol nincs megállapítható szabályozás állampolgárság, kisegítő jelleggel alkalmazzuk a ius soli elvét, ha a gyermek Magyarországon született, illetve ismeretlen szülőktől itt találták. Állampolgárs-ági A nemzetközi jog mindössze 2 esetben avatkozik be: konfliktus 1.Állampolgárság halmozódása esetén: pl: egy külföldi felveszi egy másik állam állampolgárságát, anélkül, hogy az eredeti állampolgárságáról le kellene mondania; 1956ban elmenekült magyarok, akik közül többet megfosztottak a magyar állampolgárságuktól, a rendszerváltás után ismét magyar állampolgárok is lettek; ius soli-s területen ius sanguinises szülőktől születik gyerek, pl.: USA-ban magyar állampolgároknak gyereke születik, megkapja az amerikai állampolgárságot, de megkapja a magyart is.

Kétségtelen, hogy a kettős állampolgárság számos kérdést és nehézséget vet fel: melyik államban legyen az illető katona (ez különösen akkor probléma, ha a két ország szemben áll egymással), adminisztrációs nehézségek, hol fizessen adót, milyen szabályok szerint házasodjon(eltérő lehet pl. a házassági életkorhatár) A problémák elkerülése végett igyekeznek az államok csökkenteni a kettős állampolgárság lehetőségét (pl.: le kell mondani az előző állampolgárságról, ami azért problematikus, mert ilyenkor az eredeti államával megszűnik a kapcsolat, és az nem tudja segíteni; vagy nemzetközi szerződésben zárják ki ennek lehetőségét). 2. Hontalanság esetén, vagyis ha az állampolgárság nem állapítható meg, mert például megfosztanak valakit az állampolgárságától (pl. hitleri Németország), vagy - kisegítő szabály hiányában - ha egy ius soli-s szülő gyermeke ius sanguinis-es országban születik. Megoldás

lehet ilyen helyzetekben a kisegítő elv alkalmazása, illetve az, hogy az állam a hontalanoknak is biztosít jogosítványokat. 86 ENSZ egyezmény a hontalanság csökkentéséről és a hontalanokkal való bánásmódról: az országok vállalják, hogy a hontalanoknak ugyanolyan jogosítványokat és elbánást biztosítanak, mint a területükön élő külföldi állampolgároknak. Ennek az egyezménynek Magyarország is részese. 2. Személyi Állampolgárságon alapuló főhatalom lényege: az állam nyomon tudja követni polgárát, s ha főhatalom az bajba kerül segítséget tud nyújtani neki. gyakorlása Ez kétféle módon valósulhat meg: 1.Diplomáciai védelem: állampolgárát jogsérelem érte, és már az összes belső jogorvoslati fórumot kimerítette, de az nem vezetett eredményre. 2.Konzuli védelem: az eljárás bármely szakaszában felléphet az állam, nem kell kimeríteni a belső fórumokat, pl. ügyvéd biztosítása, elveszett útlevél

pótlása Személyi és A kérdés az, hogy milyen alapon kell, hogy tudomásul vegye a területileg illetékes állam azt, területi hogy a területén egy másik állam személyi főhatalom alapján különböző fellépési jogokat főhatalom vindikál magának. A fő elv a nemzetközi jogban az, hogy a területi főhatalomnak kell ütközése érvényesülnie, a személyi főhatalom csak akkor érvényesülhet, ha ahhoz a területileg illetékes állam hozzájárul. A hozzájárulás lehet: 1. Konkrét, eseti 2. A nemzetközi jogi kötelezettség alapján fennálló Az államnak jár annyi szabadság, hogy nem kötelesek minden fellépést elfogadni, ilyen lehet az, amikor nincs a két fél (az állam és az egyén) között olyan kapcsolat, amely indokolná a területileg illetékes állam visszavonulását. Nottebohm ügy Nottebohm német állampolgár, aki a század eleje óta Guatemalában üzletelt. 1939 előtt már előre látta, hogy USA szembe fog kerül

Németországgal, és valószínű, hogy a dél-amerikai államok USA mögött fognak felsorakozni. Ezért félő volt, hogy egy ilyen helyzetben - mivel ő német állampolgár - vagyonát zárolni, őt pedig internálni fogják. Valószínűleg anyagi juttatások fejében, sikerült elérnie, hogy liechtensteini állampolgárságot kapjon. Liechtensteinben a ius sanguinis elv érvényesült, a honosításhoz pedig hosszabb helybenlakás kellett, de a nagyhercegnek joga volt arra, hogy az állampolgársághoz szükséges tartózkodási idő alól felmentést adjon. A II világháború alatt valóban zárolták Nottebohm vagyonát, őt pedig internálták. A háború után Liechtenstein diplomáciai védelembe akarta részesíteni, mondván, hogy Nottebohm az ő állampolgára. Guatemala arra hivatkozott, hogy csak a német vagyonokat vettek zár alá, és Nottebohm német. A Nemzetközi Bíróság Guatemalának adott igazat. Kifejtette, hogy az állam maga választja 87 ki,

hogy milyen feltételek alapján ad állampolgárságot, ugyanakkor a gyakorlatnak meg kell felelnie bizonyos iránynak. Az állam ugyanis megtagadhatja, hogy vele szembeszegezzenek egy állampolgárságot, ha az az állampolgárság nem tényleges. A Nemzetközi Bíróság nem azt mondta, hogy Liechtenstein jogellenesen járt el, hanem azt, hogy Guatemala nem köteles tudomást venni erről az állampolgársági kapcsolatról, mert az nem tényleges. A diplomáciai védelem szokásjogi alapján az állam és állampolgárság közötti kapcsolatot – a fentiek figyelembevételével respektálják. A területileg illetékes államtól engedménynek tekinthető, hogy engedi a személyi főhatalom alapján a fellépést. Ha tehát ez a kapcsolat nem tényleges az állam nem köteles azt elismerni. 3. Jogi személyek Két lehetőség: honossága 1. Bejegyzés szerinti állam, a honos állam 2. Az az állam a honos állam, amelynek jog szerint a társaság megalakult Barcelona

Kanadában alapítottak egy vállalatot, amely Spanyolországban létesített elektromos Traction ügy távvezetékeket, de a részvényesek többsége belga volt. Franco hatalomra kerülése után számos társaságot államosítottak, gyakran úgy, hogy előtte csődközeli helyzetbe juttatták. A Barcelona Traction Ltd. is ennek a bekövetkezésétől tartott Kanada fellépett Spanyolországgal szemben, de később visszalépett. Ezt követően lépett fel Belgium mondván, hogy a részvényesek többsége belga. A Nemzetközi Bíróság Spanyolországnak adott igazat: nem a belga állampolgárokat állampolgári minőségükben, illetve emiatt - érte sérelem. Belgium akkor léphetett volna fel, ha csak a belga állampolgárokkal szemben alkalmaztak volna hátrányos intézkedéseket. 4. Uniós állam A Maastrichti Egyezmény bevezette az uniós állampolgárság intézményét. Ennek keretében polgárság a tagállamok vállalják, hogy diplomáciai védelmet nyújtanak az

uniós állampolgárnak, ha a harmadik államban az érintett személy állampolgársága szerint nincs diplomáciai képviselet. Azt az egyezményt a harmadik államok nem kötelesek elfogadni a pacta tertiis nec nocent, nec prosunt elv alapján. III. Közszolgá A területi és a személyi főhatalom mellett hatáskört megalapozó jogcím a közfunkciós latokra kapcsolatokban megvalósuló igazgatás. vonatkozó hatáskörök Két területet érint: 1. Diplomaták 2. Külföldön állomásozó katonák Annyiba tér el a személyi főhatalomtól, hogy közfunkciók esetében a hozzájárulás néhány jól körülírható nemzetközi szabályon alapul, vagyis tulajdonképpen már megvan a 88 területileg illetékes állam hozzájárulása, mivel vagy szokásjog alapján (diplomáciai jog), vagy pedig a csapatok állomásoztatásáról rendelkező nemzetközi szerződés szerint érvényesül. HA a közfunkciós hatalom a területivel szembesül, akkor a területi az

erősebb, de ha a személyi főhatalommal, akkor a közfunkciós a nagyobb súlyú. (ld Casablancai dezertőrök ügye) 1. Melyek az állam saját területén gyakorolt állami hatáskörök általános jellemzői? 2. Párosítsa össze 1. Teljesség 2. Kizárólagosság a) Az állam a saját területén egyedül (azaz csak ő) végzi aktusait. b) Az állam kizárólagosan gyakorolja területén a hatósági jogosítványait. 3. Párosítsa össze 1. Delimitáció a) Messziről látható kijelölés. 2. Demarkáció b) Delimitáció terepen történő kijelölése. 3. Abornement c) Az állami hatáskör térbeni érvényesíthetőségének rögzítése. 4. Mit jelöl az uti possidetis elv? 5. Milyen eseteit ismeri a kizárólagos hatáskörgyakorlásnak? Jellemezze ezeket 6. Milyen eseteit ismeri a kollektív hatáskörgyakorlásnak? Jellemezze ezeket 7. Ismertesse a mandátumrendszer jellemzőit 8. Mit jelent a személyi főhatalom és milyen formában valósulhat meg? 9.

Milyen esetekben avatkozik be a nemzetközi jog a személyi főhatalomba? 10. Területi és személyi főhatalom összeütközése esetén melyik élvez elsőbbséget? 11. Milyen szabályozás vonatkozik a nemzetközi jogban a társaságok honosságára? 89 3. AZ ÁLLAM KIALAKULÁSA ÉS ÁTALAKULÁSA 3.1 Állam létrejötte a mai világban 1. Gyarmatok A gyarmati felszabadulás során az eredeti keletkezésnek volt jelentősége, mivel ezek a felszabadul- területek elnyerhették a függetlenségüket. Az ENSZ alapokmány rendelkezései az ása önrendelkezési jogról azonban túl homályosan fogalmaznak ahhoz, hogy egyértelműen le lehessen vezetni belőle, hogy az a függetlenségig való eljutást is jelenti. Az 1960-as évekig az igazgató államok nem értettek azzal egyet hogy ez alapján el lehet jutni a függetlenségig. 1514 -es 1960 ENSZ Közgyűlés 1514 (XV) határozat: Nyilatkozat a gyarmati népeknek nyújtandó határozat függetlenségről és

önrendelkezési jogról. A határozat kimondta, hogy a terület lakosságának akarata mérvadó. A kérdés, hogy minden esetben kötelező-e kikérni a nép akaratát Főszabályként, a nép akaratának kinyilvánítását lehetővé kell tenni a döntés előtt. Spanyol Szahara Az üggyel kapcsolatban a Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy nem lehet eltekinteni a ügy megkérdezéstől. Csak azokban az esetekben tekintettek el a megkérdezéstől, amikor az ott élők nem voltak népnek tekinthetők, vagy olyan speciális körülmények esetén, amikor egyértelmű volt a nép akarata (pl.: gyarmatok esetén a függetlenségért vívott hosszú, a népet átfogó küzdelem). Kelet-Timor ügy Az önrendelkezési jog érvényesülését gyarmati kontextusban fogta fel a szakírók többsége 1995-ig, amikor is a Nemzetközi Bíróság döntött a Kelet-Timor ügyben, Ausztrália és Portugália között. A Bíróság kimondta, hogy önrendelkezési jog erga omnes

szabály, vagyis mindenkivel szembeszegezhető, tehát nem lehet csupán gyarmati kontextusra korlátozni. Új államok 1990-es években jelentős változások történtek. Új államok jöttek létre, kiszakadtak a föderációból. Visszanyerte függetlenségét Észtország, Lettország, Litvánia, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Örményország, Szlovénia, Horvátország. Szétvált Csehország és Szlovákia. Önálló államiság A nemzetközi jog tudomásul tudja venni a különböző kezdeményezéseket, de nem biztosít egyértelmű alanyi jogot, amely minden államnak, közösségnek garantálná a jogot az önálló államisághoz. 2625-ös 1970 ENSZ Közgyűlés 2625 (XXV) sz. határozata a nemzetközi jog alapelveit foglalja össze, határozat így rendelkezik az önrendelkezési jogról is. Az önrendelkezési jog megvalósítható úgy, hogy 90 terület számára önálló igazgatást adnak, a terület függetlenné válik, a terület más állammal önként

egyesül, mindez azonban nem értendő úgy, hogy bármiféle jogcímet szolgáltatna bárki számára az államok területi integritásának csorbítására. Ez a megfogalmazás persze igen kétértelmű. Nyilvánvaló az, hogy igen nehéz úgy kiválni egy államból, hogy azzal ne sértsék annak területi integritását. 3.2 Területszerzés jogcímei 1. Fajtái 1.1 Eredeti területszerzési jogcímek: nem állami uralom alatt levő területekre vonatkoznak 1.2 Származékos területszerzés: más államoktól való területszerzés 1.1 Eredeti 1. A tényleges birtokbavétel volt a mérvadó, a terület felfedezése nem volt elég Az új területszerzés területek felfedezésének lehetősége azonban a XIX. században kimerült 2. Földrajzi egybefüggőség elve: ez az elv két ügy kapcsán merült fel, amelyekben ellentétes döntések születtek. Mindkét esetben a földrajzi egybefüggőség elvére hivatkozva igényelték maguknak területeket az országok. Arktisz

Az Északi sark nem földrész, hanem összefüggő jég. USA (Alaszka), Dánia (Grönland), Norvégia, Oroszország területe is felnyúlik oda. Az érintett országok egy része azt állította, hogy joguk van a jégmezőre, ami a sarkkörön túl található. Javaslatuk alapján a határoktól az északi sarkra egy egyenest kellene felvinni, ami a határt jelölné. Szovjetunió és USA azonban fellépett az ellen, hogy itt kizárólagos jogosítványok legyenek. Demonstratív lépésekkel bizonyították, hogy a területi igényeket nem tekintik érvényesülőnek (jégtörő hajóikkal átmentek a Norvég területre) Mindazonáltal az államok elfogadták egyfajta igazgatási jogosítványt, tolerálták azt, hogy az államok különböző objektumokat létesítettek ezeken a területeken. Antarktisz A Déli sark egy kontinens. Argentína, Chile és Ausztrália a földrajzi egybefüggőség elvére hivatkozva állította azt, hogy jár nekik ez a terület. USA és Szovjetunió

ezt nem fogadta el 1959-ben elfogadtattak egy olyan megállapodást, amely szerint az Antarktiszra vonatkozó igényeket befagyasztják 30 évre, és ott csak békés célú kutatást engedélyeznek. Ezt a megállapodást az 1991-es madridi jegyzőkönyv meghosszabbította. A földrajzi egybefüggőség elvét más elvekkel párosítva, kisegítő elvként alkalmazták jogvitákban. Szerepet kapott a tengerjogban (Kontinentális talapzat ügye) 91 Nehézségét az adja, hogy állam állami területet csak másik államtól szerezhet meg. 1.2 Származékos Megszerzés módozatai: területszerzés 1. Szerződéses módozatok. 2. Nem szerződéses módozatok. 1.21 Szerződé 1.Területátruházási szerződés (cessio): egyik állam szerződéssel átadja a területét egy ses módozatok másik államnak, pl.: korábbi katonai vereség következtében 2.Szerződéses területegyesítés (fúzió) 1.22 Nem 1. Egyoldalú döntések: pl: választottbírósági döntés - I

és II bécsi döntés (1938 és 1940) szerződés- Az elmúlt években is volt rá példa. Az egykori Jugoszlávia területén az egyik stabilizáló es módozatok intézmény egy választottbíróság volt. A Daytoni békeegyezmény által előírt választottbírósági döntés Brcko nevű városhoz kötődött, ami stratégiai fontosságú volt, mivel két alapvetően szerb lakta területet választott el egymástól. Ha a város a szerbeké lenne, akkor össze tudnák kapcsolni a Szerbián kívüli területeket. A békeegyezmény előírta, hogy Brcko státuszát választottbírósági döntéssel kell eldönteni. 1999-ben hozott döntést nemzetközi igazgatást írt elő. Érdekessége, hogy nem jogi alapon történt a döntés egyik esetben sem (bécsi döntések, Brcko), hanem az összes körülmény figyelembe vétele alapján. 2. Annexió: fegyverese úton történő területszerzés Egyik fajtája a debelláció, amely során az elfoglalandó államot teljesen

lerombolják. A XX. század során a háborúindítási jog folyamatosan szűkült Ma már ezek a területszerzési módszerek nem alkalmazható. 3. Elbirtoklás: nemzetközi jog emberemlékezet óta tartó elbirtoklást kíván meg, amit 99 évvel szoktak szimbolizálni. Önálló jogcímként nehezen tud érvényesülni, hiszen nehezen elképzelhető, hogy egy állam nem tiltakozik, ha tudja, hogy területén más állam gyakorol hatásköröket és az sem valószínű, hogy ne tűnne fel neki a másik állam hatalomgyakorlása. 3.3 Államutódlás 1. Szerződés Új államok az utóbbi 100 évben jellemzően a gyarmati uralom alól felszabaduló területeken öröklése keletkeztek. (vö népek önrendelkezési joga, népszuverenitás) De ez történelmileg nem úgy 92 jogelődtől valósult meg, ahogy az feltételezhető lenne. Ti nem az afrikai nemzetek lettek szabadok, hanem a gyarmati államok váltak függetlenné, a gyarmati uralom alatt egységet alkotó területek,

nem pedig pl. a hutuk Uti possidetis elv: az önrendelkezési elv azzal a korlátozással él, hogy a határokat nem módosíthatják, és a gyarmati határok lesznek az államok határai is. Hogyan történik a gyakorlatban az államok önrendelkezési jogának megvalósulása? Pl. Banglades el akart szakadni Pakisztántól, s bár az ENSZ ezt kezdetben nem támogatta, amikor már az önálló állam létrejött, kénytelen volt azt elismerni, és felvette vele a kapcsolatot. Pl. Eritreia: Etiópiától akart elszakadni (annak kijárata a tengerhez) Ennek nem volt nemzetközi támogatottsága, de létrejötte után ezt is elismerték. A nemzetközi jog az egyes államokon belüli önrendelkezést garantálja, de az elszakadást akaró területekkel szemben rendszerint semleges (nem garantál, de nem is tilt.) Az államok viszont a szeparatizmus ellen fellépnek: lásd az el nem ismert észak-Ciprui Török köztársaság. 2. Államok Lehetséges, hogy felbomlik egy állam, de az

egyik darabkája sem marad az előző állam felbomlása és maradványa, mint a jogfolytonosság képviselője. szétválása (Jugoszláviában Kis-Jugoszlávia a régi Jugoszláviával államazonosnak tekintette magát. A nemzetközi közösség szerint nem elszakadásról van szó, hanem felbomlásról, így nem kaphatják meg Tito államának helyét az ENSZ-ben.) Milosevics bukása után az új jugoszláv vezetés is elfogadta ezt, s kérelmére új tagként felvették az ENSZ-be 3. Nemzetközi 1978. Bécsi egyezmény: a szerződésekben való államutódlásról egyezmények az 1983. Bécsi egyezmény: az állami vagyonban, állami archivumokban és állami állam- utódlással adósságokban való jogutódlásról. kapcsolatban A két szerződés még nem hatályos és csak részben tartalmaz szokásjogi kodifikációt. 3.1 Terület Változó szerződési határok elve. Az előállam szerződései a területre nézve megszűnnek az átcsatolás utódállaméi

kiterjednek rá. 3.2Elszakadás A államból kiszakad B és C, így három állam lesz az eredeti területen. A szerződések mindhármukra vonatkoznak. 3.3 Szétválás A állam B és C részre szakad, A szerződési hatálya kiterjed B-re és C-re (folytonosság elve). De: elszakadásnál, szétválásnál előfordulhat, hogy vannak olyan szerződések, melyek az államnak csak egy területére vonatkoztak, akkor a szerződés csak arra az állam(ok)ra 93 vonatkozik, mely területére az érintett körzet esik. A és B államból alakul ki C állam. Ekkor az A állam által kötött szerződés jogutóda C, de a 3.4 Egyesülés szerződés hatálya A volt területére terjed csak ki. Kivéve: 1. Többoldalú (multilaterális) egyezmények, melyek egyetemes értékeket képviselnek (pl emberi jogok), C állam egyoldalúan kiterjesztheti teljes területére. Erre joga van, nem kötelezettsége. Egyéb szerződések (ha új tagfelvétel esetén a bennlévők hozzájárulása

kell) esetében a többi részes egyetértésével terjeszthetikki a szerződést. 2. Kétoldalú egyezmények: A másik fél hozzájárulásán múlik, hogy C állam, mikor terjesztheti ki a szerződés hatályát B területére is (pl. vízumkényszer) Németország Az 1978-as nem nemzetközi jogi értelemben vett egyesülés volt, hanem a területi egyesülése szuverenitás kiterjesztése azon területeire, amelyeket korábban nem igazgatott. Az NDK állama megszűnt, és az egész ország az NSZK. Az NDK szerződéseit az NSZK nem vette át, de saját szerződéseit kiterjesztette a volt NDK területére is. A legfontosabb az ENSZ tagság volt. 3.5 Gyarmati Tiszta lap elve: az újonnan függetlenné vált államot az előállam szerződései nem kötik. sorból 1. Kétoldalú szerződések viszonylatában a két államnak kell megegyeznie, hogy a függetlenné vált szerződést hatályában fenntartják-e. államok sorsa 2. Többoldalú szerződéseknél a

függetlenné vált állam utódlási értesítéssel részese lehet az egyetemes értékeket képviselő megállapodásoknak. A tabula rasa (tiszta lap) arra jó, hogy a gyarmatosítók által kötött rossz szerződéseket ne kelljen felvállalniuk. 3.4 Államelismerés, kormányelismerés I. Elismerés Az állami elismerés a jogforrásoknál már említett egyoldalú állami aktusok körébe tartozik. fogalma Egyoldalú állami aktusról akkor beszélhetünk, amikor a nemzetközi jog valamelyik alanya olyan jellegű akaratnyilatkozatot tesz, amelyben jogi tényt kötelezőnek fogad el magára nézve és ehhez jogi konzekvenciákat is kész fűzni. Az elismerésnek legfontosabb két fajtája: 1. államelismerés 2. kormányelismerés, de el lehet ismerni nemzeteket, felszabadítási mozgalmakat, bizonyos helyzeteket, illetve vitatott tényeket is. 94 II. Állam- Ha az állam fogalmi elemi megvannak, akkor az állam tulajdonképpen létezik. Ennek elismerés feltétele a

terület, a lakosság és a szervezett hatalom (Jellinek elmélete alapján), de a nemzetközi jogközösség figyelembe veszi az önrendelkezési jogot is. 1. Elismerés Az államok azonban fenntartják a jogot maguknak, hogy valakit maguk közé emeljenek. joghatásai Kérdés, hogy milyen a joghatása van az államelismerésnek. Két iskola nézeteit különböztethetjük meg ebben a kérdésben: 1.konstitutív iskola 2. deklaratív iskola 1.1 Konstitu- Az államok “befogadó nyilatkozata” a negyedik fogalmi eleme az államiságnak. Ha egy tív iskola államot nem ismernek el, akkor nem tekinthető teljes jogú államnak, hanem csak valamilyen kezdetleges jogalanynak. Nehézséget jelent igazolni ezt az elméletet, amióta a nemzetközi jogközösség elfogadta az államok jogegyenlőségének elvét. Hiszen alapján felmerül a kérdés, hogy mi alapján dönt egy állam a másik államról. Gyakorlati problémát jelent, hogy az államok nem egyszerre ismerik el az új

államot. Ha egy államot elismertek, akkor azt az elismerő állam jogalanynak tekinti. Veszélyes lehet a konstitutív nézet: egy állam például azért nem ismer el a másik államot, hogy fegyveresen lerohanhassa, arra hivatkozva, hogy ő nem sértette meg az agresszió tilalmát, mert nem egy másik állammal szemben lépett fel. Például az arab államok ezért nem voltak hajlandóak elismerni Izraelt, és az első arab izraeli háború során rázúdultak Izrael állam területére. A konstitutív elmélet a fent említett okok miatt visszaszorult. 1.2 Deklaratív A jogalanyiságra nézve nincs az államok elismerő nyilatkozatának joghatása. Az állam iskola jogalanyisága a fogalmi elemek meglétével keletkezik. Az elismerő nyilatkozatok nem keletkeztetnek joghatást. Ez az elmélet azonban megkérdőjelezi az elismerés intézményének szükségességét. Hatása a jog- A gyakorlatban az elismerés a jogalanyiságra nem hat ki, de a államiságból fakadó

alanyiságra attribútumok gyakorlását jelentősen befolyásolja. Ha nem ismernek el egy államot az valójában csak a nemzetközi életben való fellépés lehetőségét szűkíti. El nem Egy el nem ismert állammal kapcsolatban számos nehézség merülhet fel: a magyar ismerésből adódó családjogban figyelembe kell venni a külföldiek hozott jogát a házasságkötésnél, ez problémák természetesen nem lehetséges, ha az államot Magyarország nem ismerte el. Vagy az ilyen állam útlevelével érkező személyt nem kell beengedni az országba, mivel az útlevele ilyen 95 esetben nem minősül hivatalos “állami” személyazonossági dokumentumnak. Ha egy állam elismer egy másik államot, könnyen tud azzal szerződést kötni. Könnyebben tud a bajba került állampolgárainak az adott országban segíteni. A diplomáciai kapcsolatok során a diplomatákat megilletik a kiváltságok és mentességek. Például Magyarország nem ismerte el Tajvant.

Magyarországon működik egy Tajvani Összekötő Iroda, de az ott dolgozók hivatalosan magánembereknek minősülnek, és így nem élveznek kiváltságokat, mentességeket. Emiatt “politikaépítő”, gazdaságfejlesztő tevékenységüket nehezebben tudják végrehajtani. Az elismerés, Az állam jogalanyisága ugyan objektív, de az államoknak nincs elismerési kötelezettsége. mint jog Ez egy diszkrecionális aktus. Az állam saját maga dönti el, hogy elismer-e egy másik államot. A gyakorlatban azonban az államok feltételtől teszik függővé az elismerést Ez nem feltétlenül joggal való visszaélést jelent. - feltételekhez Jugoszlávia és Szovjetunió szétesésekor az Európai Unió a következő feltételeket szabta az kötés utódállamok elismeréséhez: az új állam fogadja el az elődállam által kötött fegyverzetkorlátozási szerződéseknek rá vonatkozó területi hatályát, emberi jogokat biztosító jogállam legyen, és biztosítsa a

kisebbségek jogainak érvényesülését. Ezt nevezték az Európai Unió elismerési doktrínájának. Létrehoztak egy ad hoc választottbíróságot (Badinter-bizottság), amely azt vizsgálta, hogy teljesülnek-e ezek az elvárások az új államokban. Hasonló volt a helyzet 1878-ban, amikor Románia elismerését berlini kongresszus ahhoz kötötte, hogy Románia adjon állampolgárságot a zsidóknak. - visszaélés Természetesen megfelelő politikai, gazdasági potenciál esetén vissza is lehet élni ezzel a lehetősége “hatalommal”. Macedónia elismerésekor Görögország a következőkre hivatkozott: az elnevezés területszerzési igényeket sugall, Görögország északi területén van egy ilyen nevű megye, Macedónia jogtalanul birtokolja a nevet, hiszen a Kre. IV században élt makedón uralkodó, Nagy Sándor a görög kultúrkörhöz tartozik. Görögország az elismerés feltételéül szabta meg azt, hogy Macedónia lemond a nevéről és a

címeréről. Az Európai Unió végül Former Yugoslav Republic of Macedonia (FYROM) néven ismerte el az államot. Hallstein Sokszor megpróbálták zsarolni egymást az államok, mondván, ha a másik állam elismeri a doktrina kormányt, akkor megszakítja vele a diplomáciai kapcsolatot. Ezt a Hallstein-doktrina fogalmazza meg. Az 1950-60-as években nyert megfogalmazást, amikor is NSZK a diplomáciai kapcsolatok megszakítását helyezte kilátásba azokkal szemben, akik elismerik az NDK-t. Hasonló helyzet alakult ki Tajvan és Kína, Marokkó és Nyugat-Szahara, Ciprus és “Észak-Ciprusi Török Köztársaság” viszonylatában. 96 2. Elismerés 2.1 Egyéni vagy kollektív elismerés: formái Kérdés, ha valakit felvesznek egy nemzetközi szervezetbe, ez egyben jelenti-e az elismerést is? Ellene szóló érvként felhozható, hogy a felvétel a szervezetet kötelezi, nem pedig az összes államot. Lehetnek ugyanis olyan államok, amelyek a felvétel ellen

szavaztak, vagy nem vettek részt a szavazáson, ezért a tagfelvétel nem tekinthető kollektív elismerésnek. Egyes nemzetközi szervezetek tagjai tagállamok lehetnek. ENSZ tagfelvétel feltételei: minden békeszerető állam, ki a szervezet megítélése szerint a kötelezettségek teljesítésére kész és képes. Ha tehát felvesznek egy államot az ENSZ-be az nem mondhatják, hogy az a szervezeten kívül nem tekintik államnak. Ez tulajdonképpen egy elismerés, arra nem hat ki, aki nemmel szavazott, vagy nem vett részt a szavazáson. Az ilyen államra nézve a szervezeti életen kívül nincs következménye a felvételnek. 2.2 Ünnepélyes elismerés hallgatólagos elismerés: Hallgatólagos elismerésnek minősül államközi szerződés kötése egy olyan állammal, amelyet korábban nem ismert el az állam. De ilyen a diplomáciai kapcsolatok felvétele is A konzuli kapcsolat felvétele nem szükségképpen jelenti az államelismerést, mivel az az állampolgárok

segítését szolgálja. Ugyanakkor a konzul a megérkezése után a külügyminisztertől kér engedélyt (exequaturt) a működésre. Ilyenkor tehát szintén furcsa lenne azt mondani, hogy egyébként a küldő ország nem ismeri el az államot. 2.3 De iure és de facto elismerés: A de iure elismerés tényleges és teljes hatályú és végleges elismerést jelent, míg a de facto elismerés ideiglenes és korlátozott elismerés A megnevezés megtévesztő, mivel mindkét esetben jogi elismerésről van szó, csupán a terjedelmük különböző. Pl: Franciaország de facto ismerte e USA-t az 1776-os elszakadásakor. Stimson doktrina Mandzsukuo kikiáltásával nyer megfogalmazást a Stimson-doktrína, amely értelmében nem lehet elismerni erőszakos úton létrejött államot. A nemzetközi közösség dönthet úgy, hogy a megszállás ellenére elismer egy államot. 2.4 Ad hoc elismerés: tulajdonképpen nem elismerést jelent, hanem valamilyen kapcsolat felvételt. Pl:

hadifogolycserék esetén, ha a harcolók a másik államiságát nem ismerték el 3. Elismerés Az állam az elismeréssel megnyitja az utat a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt, s ez előnye rendszerint be is következik. Előfordulhat azonban, hogy jóllehet az elismerés megtörtént, 97 mégsem kerül sor érdemi kapcsolattartásra, a nagy távolság miatt, illetve mivel nincs jelentős érdek. Pl: Magyarország és Vanuatu (Új-Hebridák) között III. Kormány- Ha egy államot elismernek, azzal együtt elismerik a kormányt is. Kormányelismerésre elismerés kormányváltás esetén akkor van szükség, ha a kormányváltás alkotmányellenes módon történt. Vitatott, hogy a kormányelismerés nem minősül-e belügyekbe való beavatkozásnak Tobar-doktrína (Továbbfejlesztette Wilson, illetve Bétancourt doktrinát): alkotmányellenes úton hatalomra került kormányok elismerését meg kell tagadni, amíg demokratikus választáson meg nem erősítik

őket. Ha élvezik a nép a támogatását, nincs ok az elismerés további megtagadására Estrada-elv (Estrada mexikói külügyminiszter volt): tartózkodni kell a belügyekbe való beavatkozásoktól, ezért a kormányelismerés helyett a diplomáciai kapcsolatok megszakítását javasolja. Az 1980-as évek végéig inkább az Estrada-elv érvényesült. A berlini fal leomlása után a Tobar-doktrína került előtérbe. Jelenleg is ez utóbbi tűnik hatékonyabbnak Elismerés, mint A kormányelismerés másik esete, amikor az állam nem tudja megkerülni az elismerést, pl. kényszer mert több hatalom, kormány van egy adott országban és el kell dönteni, hogy kivel tart kapcsolatot az állam. Pl: a Ceausescut 1989-ben puccsal megdöntő Nemzeti Megmentési Frontot, amelynek Iliescu volt a vezetője számos állam (Magyarország is) már akkor elismerte, amikor a helyzet még képlékeny volt. Kína képviseletére 1949-71 között sok állam nem a pekingi

kormányt, hanem a tajvani kormányt ismerte el. 1971 óta tulajdonképpen minden állam elfogadta, hogy a hatalmat ténylegesen is gyakorló kommunista kormány jogosult Kína képviseltére. Menekült Sajátos a helyzet, ha menekült kormányt kell elismerni, amelynek belső puccs vagy külső kormány erőszak nyomásra kellett elmenekülnie. A puccsal eltávolított kormány esetén az elismerők elismerése politikai preferencái esnek latba. Ha azonban külföldi állam beavatkozása űzte el a kormányt, elismerése összeegyeztethető a nemzetközi joggal (vö.: Stimson doktrina) Konstitutív jelleg A kormányelismerés a két ország kapcsolatában konstitutív. IV. Nemzet- Pl.: Osztrák-Magyar-Monarchia I világháború utáni felbomlása Elismerés célja az volt, ként való hogy saját zászlajuk alatt harcoló seregeket lehessen felállítani az antant fogságába került elismerés cseh származású K.uK hadifoglyokból Később a gyarmatok

felszabadításáért küzdő szervezeteket ismerték így el. Pl: PFSZ, 98 SWAPO. Az elismerés quasi diplomáciai viszony létesítésére vezethet IV. Nemzet- A nemzetközi szervezetek jogalanyisága nem objektív. Itt érvényesül a pacta tertiis nec közi szerveze- nocent, nec prosunt elv. Kivétel ez alól az ENSZ, neki ugyanis objektív jogalanyisága van tek elismerése Lásd a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményét a Bernadotte-ügyben. A KGST és az Európai Gazdasági Közösség közötti kapcsolatteremtést a 70-80-as években nehezítette, hogy tagállamaik szervezetük elismerését előfeltételül tűzték ki. A Szovjetunió akkor megpróbálta nehezíteni az EGK nemzetközi diplomáciai fellépését az ENSZ-ben, s más szervezetekben. 1. Hogyan fejlődött az önrendelkezéshez való jog a nemzetközi jogban? 2. Milyen típusait ismeri a területszerzésnek? 3. Ismertesse a földrajzi egybefüggőség elvével kapcsolatban hozott ítéleteket

4. Milyen lehetséges esetei vannak a szerződéses, illetve nem szerződéses területszerzésnek? Jellemezze ezeket 5. Foglalja össze röviden az államutódlásra vonatkozó szabályokat 6. A nemzetközi jogban milyen esetei lehetnek az elismerésnek? 7. Osztályozza az államelismerés eseteit 8. Milyen joghatások fűződnek az államelismeréshez a konstitutív, illetve a deklaratív iskola szerint? 9. Mi a feltételes elismerés lényege? Mondjon rá példát 10. Mit mond ki a Stimson-doktrína? 11. Jelent-e az államelismerés egyben kormányelismerést is? 12. Mely doktrínák ezek? a) Alkotmányellenes úton hatalomra került kormányok elismerését meg kell tagadni, amíg demokratikus választásokon meg nem erősítik őket. b) Tartózkodni kell a belügyekbe való beavatkozásból, ezért az elismerés alternatívájaként a diplomáciai kapcsolatok megszakítását javasolja. 99 13. Mit mond ki a Hallstein-doktrína? 100 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 1. NEMZETKÖZI

SZERVEZETEK KIALAKULÁSA ÉS ALANYAI 1. Történeti Bár már a görögök is létrehoztak védelmi jellegű szervezeteket a poliszaik védelmére fejlődés (amphiktuonia, szümmakhia), a mai értelemben vett nemzetközi szervezetek a XIX. században jelentek meg először. Kiteljesedésük azonban egyértelműen a XX századhoz köthető. Létrehozásuk elsődleges célja az együttműködés operatívabbá tétele és intézményesítése volt. A XIX. században a nemzetközi szervezetek elsősorban technikai kérdések rendezésére jöttek létre. Ilyen a mai napig is működő Nemzetközi Távirati Unió (IUT), Egyetemes Posta Unió (UPU). Stabilabb intézményes rendszer létrehozására mutatott példát - Wilson elnök ötlete alapján - létrehozott Nemzetek Szövetsége. Az egyetemes szintű intézmények közül említhető az 1919-ben létrehozott Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), a II. világháború után létrehozott Egyesült Nemzetek, továbbá az ENSZ

mellett működő egyéb szervezeteket is, pl.: UNESCO, Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Valutaalap, Nemzetközi Pénzügyi Társaság, Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés. Regionális szinten létrehozott szervezet például az Afrikai Egységszervezet, Európa Tanács, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Északi Tanács, Amerikai Államok Szervezete. 2. Nemzetközi A nemzetközi szervezetek létrehozói és működtetői az államok. A tevékenységükben szervezetek ugyanakkor részt vehetnek a nemzetközi jognak nem állam jellegű alanyai is, pl. a alanyai Szentszék, a felszabadítási szervezetek, ezek azonban csak “megfigyelők”, azaz nem kapnak teljes jogú tagságot. 2. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK MEGHATÁROZÁSA 1. Definíció A Nemzetközi Jogi Bizottság egykori rapporteure, Fitzmaurice meghatározása alapján a nemzetközi szervezet az államok olyan társulása, amelyet nemzetközi szerződéssel hoznak létre, saját

alkotmánnyal, saját szervekkel rendelkezik, valamint a tagállamokétól eltérő jogalanyisággal bír. 1.1 Létrehozó A Nemzetközi szervezetet létrehozó nemzetközi szerződés a legfontosabb szabályokat nemzetközi rögzíti. Különböző formában születhetnek meg: 101 szerződés 1.11 Egy állam kezdeményezésére: Franciaország - Európai Szén- és Acélközösség 1.12 Több állam kezdeményezésére: USA, Szovjetunió, Anglia, Kína hívta össze San Franciscoba az államokat. 1.13 Nemzetközi szervezet kezdeményezésére Speciális Nemzetközi szervezetet létrehozó szerződések számos sajátossággal rendelkeznek. Így tartalmi elemek például: kimondják a saját elsőbbségüket, integráns egészként kell elfogadni azokat, vagyis a nemzetközi szervezetek alkotmányaihoz fenntartás nem fűzhető vagy az csak a szervezet egy meghatározott testületének jóváhagyásával lesz érvényes. Svájc például azért nem tagja az ENSZ-nek, mert

nem tehet fenntartást annak érdekében, hogy a semlegessége miatt ne kényszerítsék fegyveres fellépésre. További jellegzetesség, hogy a szerződések nem rendelkeznek az időbeli hatályáról, vagy abszurd módon hosszú időről szólnak (Római Szerződésnél nincs időbeli hatály, Európai Szén és Acélközösség esetén 50 év) Csatlakozás Ezek a szerződések mindig félig zárt nemzetközi szerződések. Az államok a hatékonyság megőrzése és a tekintély végett tagfelvételi kritériumokat fogalmaznak meg. Ennek egyik módja lehet, hogy a nemzetközi szervezetbe való belépés feltétele egy másik nemzetközi szervezetben való tagság. Ugyanakkor a szakosított intézményeknél általában nem kritérium, hogy a csatlakozni kívánó állam az anyaszervezetnek is tagja legyen. A szervezeten belül nincs államutódlás. 1.2 “Szervek” 1.21 Osztályozás : 1. Plenáris szervek: minden nemzetközi szervnek van ilyen szerve, jellemzője, hogy

minden ország részt vesz benne. Elnevezésük lehet: közgyűlés, általános konferencia, miniszteri bizottság. 2. Szűkebb formában működő szervek: az operatív tevékenység elvégzése miatt szükségesek, különösen a nagy taglétszámú szervezetek esetében. Szűkítés A szűkítés lényege a tagállamok kiválogatása. Az egyik kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy mennyire legyenek “szűkek” ezek a testületek. A Biztonsági Tanács 15 főből áll, amit az 5 állandó tag (USA, Franciaország, Kína, Anglia, Oroszország) és 10 - a Közgyűlés által 2 évre - választott tag alkot. Ez utóbbi megfelelően kell, hogy tükrözze a méltányos földrajzi megoszlást. Az IBRD igazgatótanácsában a legtöbb részvényt jegyző államok az állandó tagok, akikhez pár választott tag kapcsolódik. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kormányzó Tanácsának tagjai a Biztonsági Tanács állandó tagjai + atomkutatás területén jelentős eredményt elért

államok, és a méltányos földrajzi megoszlásnak megfelelő országok választás alapján. A kormányközi nemzetközi szervezetek minden szervében a kormány képviselői ülnek. Ezt 102 azonban lehet árnyalni, pl.: IBRD, IMF vagy a pénzügyminiszter vagy a jegybank elnöke képviseli az államokat. Emellett azonban olyan szervek is létrehozhatóak, amelyben nem vagy nem csak kormányképviselők vesznek részt. ILO-ban egy államot 4 személy képvisel Ebből 2 főt küld a kormány, 1 a munkáltatók képviselője, 1 pedig a reprezentatív szakszervezetek képviselője. Az érdemi döntés a kormányközi szerv kezében van. Európa Tanács: - Miniszteri Bizottság a külügyminiszterekből áll. - Parlamenti Közgyűlés - az államok nagysága szerinti számban megállapított parlamenti képviselőkből. Európai Unió: - Bizottság - független szakértők. - Tanács - miniszterek. - Európa Parlament - választott képviselők. Nincs sok kompetenciájuk,

szerepük van pl. tagfelvétel során vagy egy bizalmi szavazással lemondathatják a Bizottságot. 3. Fő szervek: az államok döntik el, hogy hoznak-e létre főszervet és mennyit 4. Nem fő szerveket Nemzetek - Közgyűlés Szövetségének - Tanács főszervei Autonóm egységként létezett, formálisan nem volt a Nemzetek Szövetségének része az Állandó Nemzetközi Bíróság. ENSZ főszervei - Biztonsági Tanács - Közgyűlés, - Gazdasági és Szociális Tanács, - Titkárság, - Nemzetközi Bíróság, - Gyámsági Tanács Nem fő szervek: az Európa Tanácsban a Helyi és Regionális Testületek Kongresszusa, Velencei Bizottság, más néven a Joggal a demokráciáért nevű szervezet (tagjai alkotmánybírók, alkotmányjogászok), a Régiók Tanácsa, stb. 5. Hosszú távú szervek 6. Rövidtávú szervek pl egy adott feladat megvalósítására hoznak létre egy testületet vagy 103 egy egy fős szervezet pl. Izrael által megszállt területek emberi

jogi helyzetének megfigyelése végett, választások lebonyolítása. 1.3 “Tagálla- Egy szervezet csak akkor hozhat döntést saját nevében, ha önálló jogalany, vagyis a mokétól eltérő jogalanyiság az, ami biztosítja a nemzetközi szervezetek számára, hogy meg tudjanak jogalanyiság- jelenni a nemzetközi életben, és ezáltal meg tudjuk megkülönböztetni őket például a gal bírnak” konferenciáktól. Az 1986 bécsi egyezmény az államok és nemzetközi szervezetek szerződéseiről is tanúsítja, hogy a szervezetek rendelkeznek szerződéskötési képességgel. Jogalanyiság Jogalanyiság jellege: jellege 1. Származékos - tagállamoktól ered 2. Részleges - kevesebb kompetenciával bírnak mint az államok. 3. Nem objektív jellegű. Egy nemzetközi szervezet jogalanyisága a tagállamokkal szemben “megáll.” A kérdés az, hogy a nem tagállamokkal szemben érvényesíthető-e a nemzetközi szervezet jogalanyisága. Két elv

ütközik ennél a kérdésnél: a pacta tertiis nec nocent, nec prosunt és a pacta sunt servanda elve. Joggal hivatkoznak a kívülálló államok arra, hogy azok a szervek, amelyeknek ők nem tagjai nem hozhatnak kötelező döntést rájuk nézve. Főszabályként a szervezet jogalanyisága nem objektív jellegű, nem szegezhető szembe erga omnes a kívülálló államokkal szemben. Egy kivétel van: ENSZ (Lásd a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményét a Bernadotte-ügyben) Az Egyesült A zsidó állam létrehozásakor a környező arabok megpróbálták terrorista akciókkal elüldözni Nemzetek a letelepedett zsidókat. Önvédelmi célokból a kibucok is felfegyvereztek magukat Az ENSZ szolgálatában főtitkár odaküldte békeközvetítőjét: Bernadotte-ot (a svéd királyi család tagja volt), aki ellen okozott károk egy zsidó csoport merényletet követett el. Az ENSZ az özvegynek kifizetett juttatást be tárgyában adott kívánta szedni Izraeltől,

ám Izrael ekkor még nem volt az ENSZ tagja. A kérdés tehát az tanács- volt, hogy hozhat-e az ENSZ olyan határozatot, amely kötelező erővel bír a nem adó vélemény tagállamokra is. Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményében kimondta, hogy az ENSZ jogalanyiság nemcsak a tagállamok irányában állapítható meg. Mivel a földkerekség állama túlnyomó többségét képező, és San Franciscoban összegyűlt államoknak jogukban állt olyan szervezetet létrehozni, ami joghatósággal rendelkezik a nem tagállamok viszonylatában is. Ennek a tanácsadó véleménynek igazán jelentős szerepe a nemzetközi béke és biztonság védelme esetében van, ezáltal ugyanis elméletileg nincs akadálya a fellépésnek a nem tagállamokkal szemben sem. 104 3. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK MŰKÖDÉSE 1.Költségvetés A szervezetek működéséhez biztosítani kell a szükséges összeget. A bevételek egyik forrása lehet az állami hozzájárulás. Ennek veszélye,

hogy a tagállam - akár önhibájából, akár önhibájukon kívül - nem fizeti be a tagdíjat, illetve az, hogy a tagállamok a befizetéssel próbálják befolyásolni a nemzetközi szervezetek tevékenységét. Mindemellett az államokat rá lehet szorítani a fizetésre. Így például az ENSZ-ben 2 évi ki nem mentett hátralék esetén lehetőség van a szavazati jog felfüggesztésének indítványozására. Ezzel a lehetőséggel azonban mindeddig nem éltek. Tagdíjfizetés Két megoldás lehetséges: 1. Mindenki ugyanannyit fizet, vagy 2. Valamilyen szempont alapján súlyozzák az államokat A gyakorlatban ez utóbbi érvényesül gyakrabban. A súlyozás szempontjai lehetnek: gazdasági potenciál, népesség figyelembevételével, “részvények” jegyzése (IBRD, IMF). Saját bevételek A nemzetközi szervezetek igyekeznek saját bevételre szert tenni. Hiszen minél függetlenebb egy szervezet anyagilag, annál jobban biztosított a hatásköreinek gyakorlása

és jogalanyiságának hatékonysága. A saját bevételek származhatnak öröklésből, ajándékból, pénzeszközök rövidtávú hitelezéséből, ingatlanok hasznosításából, jótékonysági estek, bálok szervezéséből. Az Európai Unió saját bevételei: agrárlefölözés, vám, ÁFA bizonyos %-a, a GDP bizonyos % -a. Rendkívüli A rendes költségvetés mellett beszélhetünk rendkívüli költségvetésről pl.: a nemzetközi béke költségvetés és biztonság megőrzéséhez szükséges kiadások fedezésére, tűzszünet megfigyelő csoportok költsége. Külön költségvetése van a Nemzetközi Bíróságnak 2. Döntés- Osztályozás: hozatal 2.1 Szavazatok megoszlása szerint: 2.11 Egy állam egy szavazat Ez a forma a szuverenitást biztosítja, de könnyen a szervezet lebénulásához vezethet; pl.: ENSZ 2.12 Egyéb forma: alapokmány rendezi; pl: IBRD részvények alapján Európai Unió legnagyobb államok 10 szavazattal rendelkeznek:

Franciaország, Németország Anglia, Olaszország, 8: Spanyolország, 5: Belgium, Hollandia, Ausztria, 3: Finnország, 2: Luxemburg. Összesen 87 szavazat, amelyből 62 szavazat szükséges a minősített többséghez ( a 2000. évi nizzai szerződés hatályba lépése után a súlyozás megváltozik) 2.2 Döntéshozatal szerint: 2.21 Egyhangúan 105 2.22Többségi szavazattal A döntés születhet sima többséggel, vagy 2/3-os többséggel, pl.: Közgyűlésben: tagfelvétel, kizárás, tagsági jogok felfüggesztés, nemzetközi béke és biztonság kérdései. A Biztonsági Tanácson belül minősített többség: 15-ből 9, de az állandó tagok szavazata szükséges. Ennek oka, hogy a gazdasági potenciállal rendelkezőket ne lehessen szankcióra rákényszeríteni. Együttes Együttes döntéshozatal valósul meg a Nemzetközi Bírósági tagsági helyeinek betöltése során, döntéshozatal ugyanis bíró csak az lehet, aki a Közgyűlésben és a Biztonsági

Tanácsban is elnyeri a szavazatok többségét. 3.Tevékenység A végzett tevékenységet figyelembe véve megkülönböztetünk normatív vagy operatív típusú tevékenységet folytató nemzetközi szervezeteket. Osztályozás 3.1 Normatív tevékenység: normaalkotás, mely lehet ajánlás vagy kötelező hatályú Azt, hogy milyen normát alkothat egy nemzetközi szerv, az alapokmány határozza meg. 3.2 Operatív tevékenység: a napi ügyek vitelét jelenti Tulajdonképpen minden szervezetben párhuzamosan jelen van mindkét tevékenység, de az, hogy melyik a domináns, rendszerint könnyen megállapítható. A Biztonsági Tanács és a Közgyűlés viszont mindkét tevékenységet végezheti. A humanitárius szervezeteket értelemszerűen inkább az operatív tevékenység jellemzi. 4. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK HATÁSKÖRE 1. Az alap- A nemzetközi szervezetek hatáskörét az alapokmányok fogalmazzák meg. Mint a legtöbb ilyen okmány és alapokmány, az ENSZ

alapokmányának módosítása igen nehézkes. Az utolsó jelentősebb kiterjeszté- változtatásra az 1960-as években került sor, amikor is a Biztonsági Tanács létszámát 15-re se bővítették. A túl gyakori módosítás elkerülését és a módosítás nehézségeinek kiküszöbölését (beleértett szolgálja a beleértett felhatalmazás intézménye, amely kapcsolódik a teleologikus felhatalma- értelmezéshez. Teleologikus értelmezés során azt vizsgáljuk, hogy a szerződésben rögzített cél zás) elérése érdekében szükség van-e például olyan aktusra, szervezet felállítására, amelyet szó szerint ugyan nem rögzít az egyezmény, de mégis tekinthetjük úgy, hogy az államok beleértették a szerződés szövegébe a felhatalmazást, csak a szövegezési hiányosság, figyelmetlenség, rossz kompromisszum megfogalmazni. Néhány példa erre: 106 miatt nem sikerült kellően egyértelműen Mandátum Lásd korábban. rendszer

Gyámsági rendszer Namíbia esete Mint arról már szó volt a délnyugat-afrikai ügyben a Nemzetek Szövetsége helyébe az ENSZ lépett. Ez alapján Dél-Afrikának az igazgatásról jelentéseket kellett készítenie az ENSZ Gyámsági Tanácsának, és az ENSZ hajtotta végre azokat a feladatokat, amelyeket a Nemzetek Szövetsége gyakorolt a mandátumos feladatok teljesítése során. Mindez tulajdonképpen beleérthető azokba a hatáskörökbe, amelyekkel a felek 1945-ben az ENSZ-t felruházták. 1968 után az ENSZ létrehozta a Namíbia Bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy nemzetközi szinten fellépjen Namíbia és a lakosság érdekében, nemzetközi szerződéseket kössön a javukra. Ez a szerv azonban inkább csak elméletben működött Mindazonáltal az, hogy az ENSZ egy olyan szervet hozhatott létre, amely más állam nevében szerződéseket köthet, szintén nem szerepel az alapokmányában egyértelműen, tehát itt is beleértett felhatalmazás

érvényesült. Béke- Az ENSZ alapokmánya szintén nem rendelkezik a békefenntartó egységekről, amelyek fenntartó tevékenykedtek és tevékenykednek Cipruson, Libanonban, Angolában stb. Mégis létre lehetett erők és lehet hozni ezeket. Ez is beleértett felhatalmazás alapján lehetséges ENSZ Nasszer államosította a szuezi csatornát, amelynek következtében a fő részvényesek (Anglia, költségek Franciaország) deszantos támadást indítottak Egyiptom ellen. USA és Szovjetunió nem értett ügyében adott egyet az akcióval. Ugyanebben az időben zajlott Magyarországon az 1956-os forradalom A tanácsadó közfelfogás szerint az USA megállapodást kötött Szovjetunióval, mely szerint ő rábírja az vélemény: angolokat és a franciákat a terület elhagyására, cserébe megengedte Szovjetuniónak, hogy azt előzményei: csináljon Magyarországon, amit szükségesnek lát. Az angolok és a franciák nem értettek egyet Szuezi kaland

USA-val, s nem fizették be azokat a költségeket, amelyeket a szuezi csatorna biztonságára felügyelő békefenntartó egységekre fordított az ENSZ. Kongo 1960-as évek elején a Belgiumtól függetlenné vált Kongó a Szovjetunió irányába orientálódott, ugyanakkor egy szakadár mozgalom lépett fel, Katanga tartományban, Kongó déli területén. A Lumumba kormány katonai segítséget kért az ENSZ-től a szakadárok ellen. A segítséget kérő moszkvabarát kormány a “segítő csapatok” furcsa akciói miatt egyre rosszabb helyzetbe került, végül még a miniszterelnököt is meggyilkolták alvezérei. Az új vezetés Nyugat felé orientálódott. Szovjetunió kijelentette, hogy mivel arról volt szó hogy megsegítik a vezetést, nem pedig arról, hogy még rosszabb helyzetbe hozzák őket, nem hajlandó kifizetni a költségeket. 107 A Nemzetközi Bíróságtól kértek tanácsadó vélemény: Franciaország és Szovjetunió is arra A tanács- adó

vélemény hivatkozott, hogy itt tulajdonképpen alapokmánysértés történt. A Biztonsági Tanácstól és a Közgyűléstől olyan hatáskörelvonások történtek, amelyek az egész akció legitimitását megkérdőjelezik. A Bíróság arról nyilatkozott, hogy ezek az akciók tekinthetők-e ENSZ akcióknak annak ellenére, hogy elég nehezen (egyesek szerint sehogy sem) egyeztethetők össze az alapokmánnyal. A Bíróság kimondta, hogyha az adott lépés a szervezet célját szolgálja, akkor azt a szervezet aktusának kell tekinteni, függetlenül attól, hogy arra esetleg nincs egyértelmű felhatalmazása. Eszerint a költségeket ilyen esetekben is be kell fizetniük a tagállamoknak Látható, hogy ez az érvelés szintén a beleértett felhatalmazást támasztotta alá. 5. NEMZETKÖZI SZERVEZETEK KOMPETENCIÁJA A nemzetközi szervezetek az államhoz hasonlóan területi, személyi és közfunkciós hatáskörrel rendelkeznek. 1. Terület- A székhelyállammal kötött

megállapodás alapján a szervezeten belül joghatóságot az állam igazgatási helyett a szervezet gyakorolja. A szervezet döntésétől függ, hogy igényli-e, hogy a székhely kompetencia állam rendőrsége, biztonsági egységei óvják-e az épületeket, vagy saját belső rendőrséget működtet. Mind az ENSZ, mind a székhelyállamok arra törekszenek, hogy a különböző nemzetközi szervezetek hasonlóan működjenek. Megnyilvánulá Területigazgatási kompetencia megnyilvánulásai: fogadó állam hivatalos hatósága csak a sa szervezet vezetőjének engedélyével léphet be az épületbe, kapcsolatok diplomáciai úton zajlanak (jegyzékek). Szervezet igazgathat igazi területeket is. Ez eredhet nemzetközi szerződésből vagy a szervezet saját döntéséből. Németország és Franciaország között mindig vitás terület volt Elzász-Lotaringia és a Saar vidék. 1919-35 különleges igazgatású terület volt, majd népszavazással visszakerült

Németországhoz. A II világháború után egyfajta nemzetközi igazgatás volt a terület fölött, 1949-55 Európa Tanács igazgatta a Saar vidéket. Erre nemzetközi szerződések hatalmazták fel az Európa Tanácsot. A szervezet saját döntése révén is megvalósulhat az igazgatás. Ha pl Dél-Afrika kivonult volna Délnyugat-Afrika területéről, a Namíbia Tanács automatikusan igazgathatta volna a területet. 108 A délszláv területeken a nemzetközi szervezetek és e területek lakosságának kompetenciája érvényesül. Bosznia-Hercegovinában az EBESZ-re telepítettek hatásköröket EBESZ kirendelt főmegbízottja kvázi államfői jogosítványokat gyakorolhat, jóllehet van egy kollektív államfői testület is. Ha azonban ott gond van, az EBESZ megbízottja tevékenykedik Osztott kompetencia: a területi szervek is igazgatnak és az EBESZ is. Hasonló a helyzet Koszovóban 2. Személyi Nemzetközi szervezet figyelemmel kísérheti az általa igazgatott

területen élő lakosság sorsát kompetencia akkor is, ha ezen a területen kívül tartózkodnak. 3.Köz- Közfunkciós hatáskört gyakorol saját megbízottjai, funkcionáriusai, ügynökei érdekeiben, funkciós amikor fellép az érdekükben annak ellenére, hogy ők egy állam állampolgárai. Pl: a fent hatáskörök említett Bernadotte ügy. Ilyen esetekben a tagállam nem opponálhatja a fellépéseket Nemzetközi szervetek joghatóságot gyakorolhatnak hajók, repülőgépek, űrobjektumok felett is. 1. Válassza ki a nemzetközi szervezetek definícióját: a) Államok társulása nemzetközi szerződés révén, amely alkotmánnyal, közös szervekkel és saját, a tagállamokétól eltérő jogalanyisággal bír. b) Államok illetve nemzetközi szervezetek által nemzetközi szerződéssel létrehozott társulás, amely alkotmánnyal, közös szervekkel és saját, a tagállamokétól eltérő jogalanyisággal bír. c) Államok által létrehozott

társulás, mely saját alkotmánnyal, közös szervekkel rendelkezik, és melynek elsődleges célja az átruházott állami feladatok ellátása. 2. Milyen sajátos tartalmi elemekkel rendelkeznek a nemzetközi szervezetek alapokmányai? 3. Milyen szervei vannak egy nemzetközi szervezetnek? Mi indokolja létrehozásukat? 4. Sorolja fel az ENSZ fő szerveit 5. Mi jellemzi a nemzetközi szervezetek jogalanyiságát? 6. Hozhatnak-e a nemzetközi szervezetek kötelező döntéseket nem tagállamok számára? 7. Alkalmazhatják-e a beleértett felhatalmazás intézményét a nemzetközi szervek? 8. Ismertesse a beleértett felhatalmazás jogintézményét Hozzon rá példákat 109 9. Milyen hatáskörökkel rendelkezhetnek a nemzetközi szervezetek? 10. Igazgathat-e egy nemzetközi szervezet egy országot? 11. Milyen felhatalmazáson alapulhat a nemzetközi szervezet területigazgatási kompetenciája? 110 MAGÁNSZEMÉLYEK 1. Magán- A XIX. század nézetei szerint az

egyén nem lehetett alanya a nemzetközi jognak személyek Érdekeinek védelmében csak valamely állam vagy nemzetközi jogközösség járhatott el. jogalanyisága A XX. században azonban számos olyan szabály jelent meg, amelynek következtében ma már nem tagadható az egyén jogalanyisága, bár az vitathatatlanul szűkebb körű mint az államoké. Két területen azonban kétség kívül érvényesül az egyén jogalanyisága: 1. Emberi jogok 2. Nemzetközi bűncselekmények Elméletek George Scelle, a szociológiai iskolához kötődő francia gondolkodó szerint nincs lényeges különbség az állam és az egyén között. Az állam valójában egy fikció, tulajdonképpen egyének vannak. Az egyén jogalany Ezzel szemben a hitleri Németország és Szovjetunió azt hangoztatta, hogy az egyén jogalanyisága szükségképpen beavatkozást jelent az állam jogkörébe, mert nem teszi lehetővé, hogy az állam teljes körűen gyakorolhassa a területi főhatalmát. Ha

vannak is jogai az egyénnek, azt az állam polgáraként élvezi, az állam közvetítésével. Egyén Azt, hogy az egyént kötelezettség terhelheti az államok hamarabb elfogadták azáltal, hogy kötelezettségei elismerték, hogy az egyént bizonyos tevékenységért felelősség terheli. 1. AZ EGYÉN BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGE A NEMZETKÖZI JOGBAN 1. Nemzetközi Meghatározásuk egy igen lassú folyamat eredménye, ami csak a II. világháborút követően bűncselek- gyorsult fel. mények 1.1 Rabszol- A rabszolgaság intézményét a XIX. században kezdték elítélni egyes államok, megszüntetni gakereske- azonban nem tudtak. A rabszolgakereskedést 1812, 1841, 1885 és 1890-ben több delem egyezményben megtiltották. Ezután, ha rajtakaptak valakit, az államnak joga volt eljárni a 111 rabszolgakereskedővel szemben. 1.2 Kalózko- Kalózkodás nyílt tengeren: 1856-tól tilos kalózleveleket kiállítani. Ha valakit ezt követően dás

kalózkodásán értek az azt jelentette, hogy az közönséges tengeri rabló, hiszen sérti a szabad kereskedelmet. Velük szemben bármely ország eljárhatott, tehát a fellépés nem személyi főhatalom alapján történt. 1.3 Háborús 1864-es egyezmény létrehozta a Nemzetközi Vöröskeresztet, és szabályozta a tábori orvosi bűncselekmé- személyzet biztonságát a csatamezőn. nyek 1899, 1907 hágai egyezmények: hadviselés szabályai. 1949, 1977-es genfi egyezmények: a háború áldozatainak védelméről. I. világháború során a hadijogi egyezmények jelentős részét betartották Az Antant pedig győzelme után igyekezett a Központi Hatalmakhoz tartozó jogsértőket felelősségre vonni, igaz ugyanezt azonban a saját embereivel nem tette meg. Ezzel újabb olyan terület jelentek meg, ahol nemzetközileg felelősségre lehet vonni az egyént. II. világháború során súlyos hadijogsértéseket követtek el az államok, s mindenekelőtt a

tengelyhatalmak. A német és a japán háborús bűnösök felelősségre vonásra a Nürnbergi és Tokiói Katonai Törvényszék előtt került sor. Genocídium 1948-ban az államok elfogadták a népirtás bűncselekmény elkerüléséről és megtorlásáról egyezmény szóló egyezményt - genocídium egyezmény. Eszerint elköveti a népirtás bűncselekményét az, aki abból a célból, hogy valamely vallási, faji vagy más közösséget megsemmisítsen, a csoport tagjait fizikailag megsemmisíti, csoport tagjaira olyan feltételek kényszerít, mely felidézi a csoport elpusztulását, csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, csoport tagjain belül meggátolja a születéseket, csoport gyermekeit erőszakkal más csoportokhoz viszi át. Mindezek deklarálása mellett szükség lett volna egy fórum felállítására is, amely eljárhatott volna a jogsértések esetén. Ezért rögzítették, hogy létre kell hozni egy nemzetközi bíróságot, amely

ellátja ezt a feladatot. Ez azonban elmaradt, többek között a világháborús győztesek ellenérdekeltsége miatt. Pl: Szovjetunió: németek, magyarok deportálása, krimi tatárok kitelepítése; jugoszláviai mészárlások a horvátok, magyarok ellen, USA-ban internálták a japán származásúakat, akkor is, ha amerikai állampolgárok voltak. Kódex Noha minimális esélye volt egy egyezmény megszületésére, megbízták a Nemzetközi Jogi kidolgozása Bizottságot azzal, hogy béke és biztonság elleni bűncselekmények kódexével foglakozzon, Apartheid Faji elkülönítés bűncselekményéről szóló egyezmény. 112 egyezmény Támogatta a Szovjetunió és a fejlődő világ, sok állam azonban kimaradt belőle, pl.: USA A felhatalmazás alapján bármely állam felelősségre vonhatta az elkövetőket. 1.4 Terroriz- Nemzetközi polgári légi közlekedés akadályozása, terrorizmus 1950-es évek repülőgép mus eltérítés, kalózkodás,

1960-70-es évek terrorista akciók megjelenése. A hágai, tokiói, montreali egyezmények 1963, 1970, 1971-ben rögzítették, hogy mivel ezeket a bűncselekményeket minden állam büntetni rendeli a belső jogában, az elkövetőkkel szemben az államok kötelesek felelősségrevonást alkalmazni, illetve kiadni az elkövetőket. 2. ICC A nemzetközi felelősségrevonás igényt a boszniai események és a ruandai népirtás idézte elő. Biztonsági Tanács 1993-ban létrehozta a büntetőtörvényszéket 1998-ban római diplomáciai konferencián megállapodás született a nemzetközi büntetőtörvényszék felállításáról (ICC). 2.1 Hatáskör Kompetenciája: 1. Béke elleni bűncselekmények - agresszív háború indítása: az ICC joghatóságának előfeltétele, hogy a Biztonsági Tanács elfogadja agresszió definícióját. 2. Háborús bűncselekmények 3. Emberiség elleni bűncselekmények: Genocídium egyezmény + nemi erőszak, mint hadviselési módszer,

erőszakos teherbe ejtés, mint hadviselési módszer, kínzás, erőszakos eltüntetések, apartheid érvényesítése, hadi célú környezetszennyezés elkövetése. Parancs A “parancsra tettem” védekezés nem mentség. A bűncselekmény elkövetésére utasító megtagadása parancsot meg kell tagadni. Enyhítő körülményként figyelembe vehető, de a büntethetőséget nem zárja ki. Következ- - Bizonyos visszatartó ereje van. mények - Az egyén büntetőjogilag közvetlenül felelős a nemzetközi jogközösség előtt a hivatali hatáskörben elkövetett cselekményekért is. 2.2 Jog- A nemzetközi bűncselekmények esetén a joghatóság univerzális, vagyis nem érdekelt állam hatóság is eljárhat. 2.3 Hatályba A hatályosuláshoz 60 ratifikáció szükséges. lépés 113 2. AZ EGYÉN NEMZETKÖZI JOGI VÉDELME 1.Nemzetközi- Az egyén az emberi jogok területén profitál nemzetközi jogalanyiságából mind saját, mind leg védett jogok

más államokkal szemben. 1.1 Osztályo- 1.11 Egyéni jogok: alanya maga az egyén zás 1.12 Kollektív jogok: a jogosult egy-egy absztrakt módon megfogalmazott közösség mint egész, ebből azonban egyéni jog nem feltétlen deriválódik. Pl: a kínzás tilalma egyéni jog adhatunk panaszjogot az egyén számára; a munkához való jogból azonban nem vezethető le az egyén joga a konkrét munkához vagy foglalkozáshoz, csupán az állam támogatási kötelezettsége; az, hogy a munkahelyteremtést segítse elő, illetve akinek nincs munkája, kaphasson bizonyos segélyt. A panaszjogot kollektív jogok esetén nem igazán lehet megvalósítani, s ennek az az oka, hogy az államot csak arra lehet kötelezni e jogokkal kapcsolatban, hogy jelentések benyújtásával bizonyítsák kötelezettségeik betartását. 1.13 Polgári és politikai jogok: ez a csoport időben előbb nyert meghirdetést Az államra elsősorban tartózkodási kötelezettséget hárít, melyhez tartós

anyagi ráfordítás nem szükséges. Pl bántalmazásoktól való tartózkodás az őrszobán A panaszjog itt jobban érvényesül. 1.14 Gazdasági, kulturális és szociális jogok: ezek a jogok az állam anyagi tehervállalása mellett már aktív fellépést is megkívánnak az államtól. Pl hátrányos régiókban élő gyermekek azonos továbbtanulási esélyeinek biztosítása - ez hatalmas költségeket von maga után, ezért az államok e jogok kollektív jogokként való megfogalmazását támogatják. A jogok ily módon történő csoportosítása, jellemzése sem tökéletes, pl. a költségesség tekintetében sem feltétlen olcsóbb a polgári és politikai jogok biztosítása. Hiszen például az egyesülési jog (politikai jog) és a szabad, tiszta választások biztosítása rendkívül költséges. Szintén komoly terhet ró az államra a büntetőeljárási garanciák betartása. Ugyanakkor a fenti állítástól eltérve a kulturális jog is lehet egyéni jog –

pl. vallás és világnézet szempontjából megfelelő iskolába járathassa valaki gyermekét. 1.15 Első, második és harmadik generációs jogok: a harmadik generáciüs jogok elméleti megalapozói: Karel Vassak és Keba M’Baye. Az egyén jogait foglalja magában saját illetve azon állammal szemben, melynek a területére lépett: 1. Generáció: Aranybulla, Magna Charta, Bill of Rights, Ember és Amerikai Alkotmány, stb. 2. Generáció: Bismarcki törvények, szociális törvényhozás – Weimari alkotmány – ILO 3. Generáció: 1960-tól jellemző, a fejlődő országok megjelenéséhez kötődik. Olyan jogok tartoznak ide, amelyek az előző két kategóriába nem sorolhatók be, pl. békéhez, fejlődéshez, 114 egészséges környezethez való jog. A harmadik generációs jogok – részben harmadik világbéli – ideológusai szerint Afrikában az országok régiói között gyakran ellentétek vannak, emellett Észak és Dél szembenállása is

közismert. Általánosabb felelősségre volt e téren szükség, mert az első és második generációs jogok biztosítása függ a harmadik generációs jogok megvalósulásától. Az első és második generációs jogok nagy részét főként anyagiakkal lehet biztosítani, ezért okoz nehézséget a fejlődő országok számára, azaz meg vannak fosztva a nemzetközi fejlődés jogától, melynek leküzdéséhez nemzetközi biztosítékok kellenek. Pl. egészséges környezethez való jog: szintén fontos (hiába biztosítanak munkát a folyó mellett, ha ezzel két éven belül kiirtják a halállományt), komoly problémát okoz a határokon túli szennyezések kérdése (ld. cián) A harmadik generációs jogokat új koncepcióban kell tárgyalni, mert: • A jogosulti pozícióban egyén, család és közösség, régió, állam áll. • A kötelezetti oldalon egyén, család, állam, más államok állnak. 50 évet átívelő jogalkotásról van szó, ennek

megfelelően kell megközelítenünk. 3. AZ EMBERI JOG VÉDELME NEMZETKÖZI SZERVEZETEK KERETEI KÖZÖTT 1. ENSZ Az ENSZ alapfeladata az emberi jogok megkülönböztetés nélküli védelme. Az Alapokmány Alapokmány nem sorolja fel a jogokat. A tartalom meghatározását, az alapítók a későbbi jogalkotásra hagyták. 1946-ra azonban már világos lett, hogy a katalógus szerződésjogi elkészítése több éves munka eredménye lesz. Cassin René Cassin (béke Nobel-díjas) szerint több pilléren álló rendszert kell létrehozni. 1. Deklarálni kell az elérni kívánt célokat. 2. Számonkérhető formában, jogilag szabatosan kell megfogalmazni a jogokat. 3. Ki kell építeni a számonkérési mechanizmusát. 1. pillér: 1948 dec 10 Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Jogi relevanciáját sokáig vitatták. Emellett szól a Nemzetközi Bíróság Statútumának 38 cikkelye: civilizált nemzetek által elfogadott jogelvek jogforrási erejének kimondása. Emellett

pl bizonyos közgyűlési határozatok is felruházhatók normatív erővel (szokásjogot idéz fel, sőt generál, opinio iuris bizonysága lehet – az államok közösségének akarata jelenik meg bennük). Ld 2625 határozat: az államok kapcsolatait szabályozó elvekről (beavatkozás tilalma, önrendelkezési jog). A Nyilatkozat esetében gondot okozott, hogy 1948-ban, az elfogadásakor Szovjetunió mellett Jugoszlávia, Csehszlovákia és Lengyelország is tartózkodott. Az utóbbi országok valójában a polgári és politikai jogok számonkérhetősége ellen küzdöttek, de ezt leplezendő, 115 azt kifogásolták, hogy a nyilatkozatban a polgári és politikai jogok túlsúlyban vannak, a gazdasági és szociális jogokra pedig nem fordít kellő figyelmet a dokumentum. Egyezség- Cassin által elgondolt 2., 3 pillér helyett egy többpilléres rendszer alakult ki okmányok 1. Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 2. Polgári és

Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya E szerződések felsorolást és kontrollmechanizmust is tartalmaznak. 1966-ban születtek meg, de csak 1976-tól hatályosak. A fejlődés iránya már a szövegezés alatt is látható volt: a gazdasági kulturális és szociális jogok csak külön nemzetközi szerződések megkötésével váltak közvetlenül érvényesíthetővé, egyéni panaszjogot nem lehetett biztosítani. Addig is, amíg az ENSZ-ben az emberi jogvédelem egyezményes rendszere hatályba lépett, kialakult egy rugalmas. határozatokon alapuló emberi jogvédelem. “1503-as eljárás” Ha valakit jogsérelem ért, a világháború alatt megszokott módon (amikor is a Nemzetek Szövetségéhez nyújtottak be kisebbségi panaszokat), beadványokat küldhetett különböző helyekre, pl.: a főtitkárhoz vagy az Emberi Jogok Bizottságához Kontrollmechanizmus nélkül azonban nem sokat tehettek. Mindenesetre gyűjtötték a beadványokat, melyekből fontos

információkhoz jutottak. 1970-ben a Gazdasági és Szociális Tanács meghozta az 1503-as határozatot, amelyről az “1503-as eljárás” a nevét kapta. E tanácstól az Emberi Jogi Bizottság (Commission on Human Rights) kapta azt a feladatot még az 50-es években, hogy dolgozza ki a második pillér tervét. A segédszervként létrehozott Antidiszkriminációs és Kisebbségi Albizottság eredeti funkciója az lett volna, hogy elkészítsen egy kisebbségvédelmi koncepciót, de ez is elhúzódott. Így úgy tűnt, van szabad kapacitása arra, hogy operatív tevékenységet is folytasson az emberi jogvédelemben. Ha egy államból sok panasz érkezett (pl. Namíbia, Izrael Ciszjordániában), melyek durva jogsértésekre utaltak, a főtitkár az Albizottság jelzésére biztost nevezett ki, aki azonban csak az állam engedélyével léphetett be az állam területére, a szomszédos országokban lévő menekülttáborokat azonban látogathatta. Ez olyan kontroll

volt, amellyel az általánosan megfogalmazott kötelezettségeket is figyelni lehetett. Polgári és Az államok többsége egyszerre csatlakozott mindkét okmányhoz. Politikai Jogok Az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya által létrehozott Emberi Jogok Egyezség- Bizottsága (Human Rights’ Committee) 18 független tagból állt. A Bizottságot nem okmánya utasíthatja senki. Tevékenysége során nagyszabású értelmezési tevékenységet hajtott végre Az államok kötelezettsége lett országjelentéseket adni az emberi jogok helyzetéről, melyet ellenőrizni tudnak. A Szovjetunió ezt is elfogadta, bár nem tartotta a leghatékonyabb mechanizmusnak. 116 Polgári és A 41. cikkelye fakultatív rendelkezés a gyorsabban haladni kívánóknak Emiatt az Politikai Jogok államoknak külön meg kellett erősíteniük, ha elfogadták. Nemzetközi Ha két állam között vita volt, és a tárgyalások 12 hónap alatt nem vezettek

eredményre, a Egyezség- Bizottság segítette a békés megoldást. A Bizottságnak csak ajánlattételi kompetenciája volt okmánya Ha a Bizottság által leírt tényvázlattal nem értett egyet a sértett, és a panaszt fenntartotta, akkor békéltető bizottságot kellett létrehozni. Emellett az államoknak a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának egy fakultatív jegyzőkönyvét is elfogadhatták, és ha ehhez is csatlakoztak, akkor az egyén panasza a Bizottság elé kerülhetett, amely kivizsgálta alaposságát, és arra nézve ajánlást fogadott el. E két eljárást azonban 1989-ig a Szovjetunió és szövetségesei nem fogadták el. Az állammal szemben megtehető egyéni panasz lehetőségét csak a nyugati államok fogadták el. Gazdasági, A gazdasági, szociális és kulturális jogok esetén fel sem merült az egyéni panasz lehetősége. szociális és Eredetileg a Commission on Human Rights-nak kellett volna ellenőriznie a Gazdasági,

kulturális jogok Szociális és Kulturális Jogok egyezségokmányának teljesítését, de az “államok nevében” az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa úgy döntött, hogy itt is egy 18 fős független szakértői bizottság járjon el. Az egyezségokmányt azonban szerződéssel nem módosították Az Economic Social and Cultural Rights ellenőrzi az állami jelentéseket. 2. További - Genocídium egyezmény. nemzetközi - Apartheid büntetőjogi tilalmát kimondó egyezmény. egyezmények - ILO égisze alatt kiadott egyezmények (pl. a gyermekmunka tilalmáról) Az ILO egyezményekhez nem kötelező csatlakozni, sőt, többet fel is mondtak az államok. 3. Nemzetközi A Nemzetközi Bíróság az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát azzal, hogy megsértését Bíróság jogsértésnek minősítette a teheráni túszügyben, kiemelte a puszta Közgyűlési határozatok sorából. 4. Regionális Az univerzális emberi jogok védelme nehéz, nem nagyon

hatékony. Korábban az USA és a védelem Szovjetunió, ma a harmadik világgal való szembenállás miatt is nehéz egy ütőképes kontrollmechanizmust létrehozni. Egy-egy régió szintjén könnyebb megállapodni 4.1 Európa Emberi Jogok Európai Egyezménye. Az Európai Tanács keretében alakult ki a Tanács leghatékonyabb emberi jogvédelemi rendszer. Az 1950-es Emberi Jogok Európai Egyezménye nemcsak emberjogi katalógust fogalmazott meg, de hatékony jogvédelmet is. Ez alapvetően az egyéni panaszjogra épül és az Emberi Jogok Európai Bírósága által meghozott ítéletekre vezet. (1950-1998 között az Emberi Jogok Európai Bizottsága is működött, filterfunkciót látva el az egyén és a bíróság között. Az 1998-as reform óta az 117 emberi jogok Európai Bírósága a következő felállásban jár el: 3 fős bizottság: filterfunkció, panaszok elfogadhatósága 7 fős kamara: érdemi vizsgálat, ítélet 17 fős nagy kamara: elvi élű

döntés kiemelkedően fontos ügyben, vagy eljárás a 7 fős kamara döntésével szembeni fellebbezésben. Plenáris ülés: tisztségviselők (elnök, helyettes) választása. Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé abban az esetben vihet az egyén (vagy az állam) panaszt, ha az Egyezményben foglalt jogait sértették meg, ő az áldozat, kimerítette a belső jogorvoslati fórumokat, s aztán 6 hónapon belül nyújtotta be a panaszt. Az emberi Jogok Európai Egyezményének immár 12 kiegészítő jegyzőkönyve van, ezek egy része új jogokat illesztett be a katalógusba. (A gazdasági és szociális jogok védelmét nem az EBEE-ben, hanem egy másik szerződésben, az Európai Szociális Kartában biztosították az ET tagállamai. 4.2 Amerikai 1969-ben született meg az Emberi Jogok Amerikai Egyezségokmánya. Az általa létrehozott Államok Egység- bizottság “filter-funkciót” tölt be. Hatásköre kiterjed minden egyéni panaszra, de államnak szervezete

állam elleni panaszát csak akkor fogadhatja el, ha az erre vonatkozó rendelkezést az állam külön ratifikálta. Ezután kerülhet az ügy a Bíróság elé A bírósági eljárás feltétele, hogy a panaszt a rögzített jogok megsértése miatt a belső fórumok kimerítése után 6 hónapon belül nyújtsák be. Kiegészítő jegyzőkönyvben gazdasági, szociális jogokat is rögzítettek. 4.3 Afrikai 1981-ben született meg az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Chartája, mely elsőként Egység- deklarálja tételesen a 3. generációs jogokat A Bizottság eljárhat állam-állam elleni szervezet eljárásában, egyéni panaszokkal azonban csak akkor foglalkozhat, ha azok az emberi jogok tömeges és durva megsértésére utalnak (vö. 1503-as eljárás) Bíróságot ekkor még nem hoztak létre, mert a magyarázatok szerint az ellentétes az afrikai kultúrával. Ez azonban nem igaz, csupán az államok nem nézték volna jó szemmel a felelősségre vonást.

1998-ban azonban egy ouagadougoui kiegészítő jegyzőkönyvvel itt is felállításra került egy emberi jogi bíróság. 4.4 Arab Az arab államok is próbálkoztak hasonló szervezetek létrehozásával, sőt szocialista törekvések kísérletek is voltak. Mindesetre a regionális sajátosságok értékelése hasznos lehet, gyakran “puhításra” szolgálnak. 118 4. KISEBBSÉGVÉDELEM 1. Fejlődés A kisebbségvédelem kérdése minden olyan területen felvetődik, ahol a lakosság etnikai, nyelvi vagy vallási szempontból nem homogén. Célja a kisebbség védelme a többség esetleges visszaéléseivel szemben, továbbá sajátosságok megóvásának biztosítása. A két világháború között a kisebbségvédelem fontos szerepet töltött be. Az I világháborút követő egy-két évet még az “örök béke” hangulata lengte be. Az Antant be akarta bizonyítani, hogy nem hajtja a bosszú, és nyitva áll az út az emberek panaszai előtt. Az irredentizmus

elkerülése végett szükséges volt nemzetközi ellenőrzést biztosítani. Ugyanis a belső viszonyok is jobbak, ha a külső biztonság vagy ellenőrzés is biztosított. Ezért a békeszerződésben kisebbségvédelmi intézkedéseket is elfogadtattak. (Ezek is forrásai voltak a nemzetközi jognak.) Párizsi szerződés 1919-es párizsi szerződés Románia tekintetében előírta az anyanyelv használat, iskolák működtetése, az ehhez való méltányos állami hozzájárulás kötelezettségét, a kisebbségek közéletben való részvételének jogát, stb. Eljárási garanciákkal kívánták biztosítani a jogok érvényesülését. Ezek a rendelkezések megelőzték a belső törvényeket Módosításukhoz a Tanács beleegyezése volt szükséges. Az egyének panaszukkal nemzetközi fórumok előtt is felléphettek. A beadványokat a Tanács vizsgálta meg. A megtámadott államok meghallgatás után előkészítő bizottságok tettek jelentést a panaszokról. Ezt

követte a tényfeltárás és a javaslatok kibocsátása Amennyiben a Tanács általánosabb jogi problémát talált, az Állandó Nemzetközi Bíróságtól kérhetett tanácsadó véleményt. E rendelkezést később annyiban módosították, hogy kétoldalú nemzetközi szerződések esetén lehetett az ügyet az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vinni. Ez azonban senkit nem elégített ki. Gyakran nyilvánították elfogadhatatlannak a panaszt, nem volt hatékony a védelmi rendszer a kisebbségek részére. Az államok szempontjából az eljárás úgy jelentkezett, mint jogtalan “tetemre hívás”. Már az egyezményt sem nézték jó szemmel, azt a belügyekbe való beavatkozásként értékelték. Így 1948-ban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem is tartalmazott kisebbségvédelmi intézkedéseket (ez volt a SZU ürügye arra, hogy ne szavazza meg). 1949-1950-ben jelentette ki az ENSZ Főtitkára, hogy a kisebbségvédelemmel foglalkozó szerződések és a

kisebbségvédelmi rendszer rossz volt, és azok Nemzetek Szövetségének megszűnésével együtt maguk is megszűntek. Ezzel szemben Ausztria szerint a SaintGermain-i (1920) szerződés hatályos, továbbá a görögök és a törökök is fedeztek fel hatályos kisebbségvédelmi rendelkezéseket. A II világháború után az Antidiszkriminációs bizottság feladata lett, hogy ha kell, a kisebbségvédelem területén valamilyen dokumentummal tudjon szolgálni. Azonban hamar nyilvánvalóvá vált, diszkriminációmentesség nem elegendő a kisebbségek nyelvének megőrzéséhez. 119 hogy a Polgári és A Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya a diszkriminációt tiltó cikk mellett csak egy Politikai Jogok ti. a 27 cikkelyben rendelkezik a kérdésről Eszerint ahol kisebbségek élnek, ott nem lehet Egyezségok- tőlük megtagadni a jogot, hogy vallásukat gyakorolják, nyelvüket használják, kultúrájukat mánya megéljék. Ez azonban a korábbi

nézetek szerint csak passzív magatartásra kötelez 1994-ben mondta ki az Emberi Jogok Bizottsága, hogy pozitív kötelezettségek is származnak e cikkelyből az államokra. Pl: ha egy kisebbség nem tudja megélni a kultúráját, akkor az állam kötelezettsége megállapítható, habár ez a cikkely nyelvtani értelméből nem vezethető le. 2. Kisebbség A kisebbség fogalma a Human Rights Committee 1994-es definíciója szerint nemcsak az adott állam állampolgáraira vonatkozik, hanem a területén élő idegen államok polgáraira is. Ezért okoz problémát a bevándorló munkások esete. Dilemmában őrlődnek a nyugat-európai kormányok: úgy akarnak változtatni valamit Kelet-Európában, hogy az ő helyzetük közben ne változzon. 47/135. sz A 47/ 135. sz ENSZ Közgyűlési határozat a Nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez határozat tartozó személyek jogairól szól. Kimondja, hogy a kisebbségek javára tett intézkedések nem sérthetik az

egyenlőség elvét, elfogadja a pozitív diszkriminációt. 3. Univerzális Univerzális szinten a kisebbségvédelem területén egy szerződés kidolgozása reménytelen, védelem mivel a többséget jelentő fejlődő országok javarészt ellenérdekeltek. A megoldás tehát a regionális rendezés. 4.Regionális Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem foglal állást e jogok egyéni vagy védelem, kollektív volta mellett. Az állam kötelezettségeit fogalmazza meg Opcionális rendszert Európa Tanács hoztak létre. Az állam a csatlakozáshoz - a kisebbségek érdekeit figyelembe véve kiválasztja a felsorolt kötelezettségekből a kötelező számút (oktatásügyi, közigazgatási, bíróság előtti jogok és kulturális szférában). Az Európa Tanács a csatlakozni akaróknak a tagság feltételeként fogalmazta meg kötelezettségek felvállalását. A már tagsággal bíró államokat erre nem kötelezte. Önmagában katalógust alkotni

nem nehéz, hatékony katalógus megalkotása már annál nehezebb. Az államok a puha kontrollmechanizmusokban érdekeltek Az államok jelentést adnak, mely a Charta, illetve a Keretegyezmény szakértői bizottsága, majd az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé kerül. A Nemzeti Kisebbségek védelméről szóló Európai Keretegyezmény részben az általános emberi jogok (vallásszabadság, szólásszabadság) kisebbségi olvasatát adja, részben 120 programjellegű normák révén törekszik egy kisebbségbarát környezet megteremtésére. Elismeri a pozitív diszkriminációt. Visszatértünk tehát a két világháború közti rendszerhez? Szerencsés esetben bilaterális szinten ennél sokkal többet lehet biztosítani. 1. Milyen két területen érvényesül az egyének jogalanyisága a nemzetközi jogban? 2. Írja le a genocídium definícióját 3. Mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek a nemzetközi jogban? 4. Nemzetközi bűncselekmény

elkövetése esetén felelősségre vonhatja-e az elkövetőt nem érdekelt állam? 5. Osztályozza a nemzetközileg védett jogokat 6. Soroljon fel legalább 5 egyezményt, mely az egyén nemzetközi jogi védelmével foglalkozik 7. Milyen szervezetek foglalkoznak az emberi jogok védelmével egyetemes szinten és regionális szinten? 8. Milyen rendelkezéseket tartalma a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya a kisebbségvédelem témakörében? 121 DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK 1. Történelmi 1815-ig csak szokásjogi szabályok léteztek. Az 1815-ös bécsi kongresszus egyik fejlődés dokumentuma szabályozta először a diplomaták rangsorát. Ezt egészítette ki az 1818-as aacheni jegyzőkönyv. A szabályozás szerint misszióvezetőnek tekinthető a nagykövet, a követ és az állandó ügyvivő (az 1818-ban bevezetett miniszteri rezidens intézménye azóta eltűnt). Az első kettőt az államfő akkreditálja az államfőhöz, a harmadikat miniszter

a miniszterhez. A nagykövet kinevezéséhez szükséges a fogadó állam előzetes beleegyezése, agrément-ja. 2.Agrément Ha egy diplomata kinevezéséhez nem kérik a fogadó állam agrément-ját, az az ország megtagadás- szuverenitásának a csorbulását jelenti. Egy állam sem követelheti meg, hogy képviselőjét egy ának esetei másik állam fogadja. Az agrément megadását, megtagadását nem kell indokolni 2.1 Nem Előfordulhat, hogy valaki azért kap nagyköveti posztot, mert saját államában nem kívánatos kívánatos személyiség. Pl: Molotovot távolították el azzal, hogy a svéd nagyköveti posztot bízták rá A személy svédek azonban ezt megalázónak érezték. Nézetük szerint ugyanis egy bukott politikus nem tudja kellően ápolni a kapcsolatot a két ország között. 2.2 Vallási Korábban katolikus államokban nem fogadtak protestáns követeket, és viszont. Ma is hovatartozás előfordul, hogy izraelita vallásúaknak nem adnak

agrément-t egyes mohamedán államokban. 2.3 Korábbi Az állam azt a jelöltet is elutasíthatja, aki korábban az ő állampolgára volt. Ez azonban mára állampolgár- kikopott a gyakorlatból, pl. Izrael több budapesti nagykövete korábban magyar állampolgár ság volt. 2.4 Bűn- Köztörvényes vagy politikai bűncselekménybe keveredett saját hazájában, vagy a fogadó cselekmény országban. Ha államok szövetségi rendszerben vannak, elég lehet, ha az adott személy csak elkövetése az egyik államban követett el büntetendő cselekményt. Ilyen körülmény lehet például, ha hírszerző volt és rajtakapták. 2.5 Korábbi Ha a jelölt diplomata volt a fogadó állammal szemben "ellenséges" államban. Elképzelhető, diplomáciai hogy annyira elkötelezte magát az adott állam mellett, hogy az új fogadó állam nem tud tevékenység megbízni benne (pl. Izrael után Szíria) 2.6 Korábbi Lehetséges, hogy a jelölt nem

karrierdiplomata, hanem olyan művész, vagy tudós, aki 122 egyéb korábban nyilatkozott vagy tett valamit, ami sérti a fogadó államot. Pl: P Claudel francia író tevékenység propagandista volt, "minden német vámpír"-jelszót hangoztatta a iI. világháború alatt 3. Furcsa helyzet állt elő azzal, hogy egy diplomata kiküldéséhez két beleegyezés szükséges Magyar- országi hazánkban: a parlament külügyi bizottságáé és a fogadó államé. Hiszen, ha az egyik szabályozás elfogadja, a másik nem, akkor aki később dönt, úgy érezheti, hogy tekintélyén esett a csorba, mintha kénytelen lenne az adott személyt elfogadni. A gyakorlat szerint elsőként az agrément-oztatás zajlik, s utána hallgathatja meg a bizottság a jelöltet, de itt általában már nem szoktak elbukni. Agrément Agrément-oztatás után már általában zökkenőmentesen halad tovább a kinevezés, bár már visszavonása előfordult, hogy a diplomata

megérkezése előtt közölték, hogy tekintsék az agrément-t visszavontnak. Ez az eljárás akkor is, ha utólag derül ki valamely körülmény, melynek ismeretében a fogadó állam nem adott volna agrément-t. Személyi kör Az előzetes engedélyeztetést általában csak a misszióvezetőre kell kérni, a beosztott diplomatákra nem (ha nem kívánatosak, úgysem léphetnek be az országba, mivel nem kapnak diplomata vízumot, hiába van diplomata útlevelük), viszont bizonyos katonai attasékat szintén agrément-oztatni kell. Regisztrálják, hogy ki tartozik egy-egy követséghez Diplomata Magyarországon diplomata útlevele nemcsak diplomatáknak van: a diplomatákkal utazó útlevél családtagoknak, egyes állami vezetőknek, a parlamenti képviselőknek, házastársaiknak; az Alkotmánybíróság összes tagjának; a Legfelsőbb Bíróság elnökségének; a magyar kisebbségi önkormányzatok vezetőinek; a nem külügyminisztériumi állományú, magasabb

kormánytisztviselőknek. A funkcionális elmélet szerint pl az alkotmánybírák nem tekinthetők diplomatának, következésképpen diplomáciai mentességre sem jogosultak. 4. Eljárás a A kinevezett nagykövet megbízólevelével jelentkezik a fogadó állam fogadó államban külügyminisztériumában, ahol kéri, hogy szervezzék meg számára megbízólevele átadását az államfőnek. Ugyanis csak ezután lehet teljes jogú képviselője államának Nagyobb államokban előfordulhat, hogy az államfő elfoglaltságai miatt a megbízólevél átadása csak évi néhány alkalomra korlátozódik. Ilyen országokban a nagykövet mihelyt megérkezik, leadja megbízólevelének fénymásolatát, és elkezdi munkáját. Hátrány csak a rangsorban éri, mert az az akkreditáció időpontjától számít, ami a megbízólevél átadásához van kötve. Rangsor A diplomáciai testületet a legrégebben akkreditált diplomata, vagy a pápa követe, a nuncius

(internuncius) vezeti. Protokolláris eseményeken ő cselekszik először és ő képviseli a diplomáciai testületet. Képviselet A követ jogi kompetenciája azonos nagykövetével. A képviseletek apparátusának létszáma 123 az ország teherbírásától, és a kapcsolatok intenzitásától függ, ugyanakkor itt is működik a kölcsönösség és kiegyensúlyozottság elve. Ha a fogadó állam úgy érzi, hogy aránytalanul sok diplomata tartózkodik országában, felszólíthatja a küldő államot, hogy csökkentse ésszerű mértékre a létszámot. Ez a gesztus azonban a háttérben rossz kapcsolatokat sejtet, így ellenlépésekre lehet számítani (mint ahogy a hidegháború alatt meg is tették). 1. Ismertesse a diplomáciai kapcsolatok fejlődésének történetét 2. Milyen okok alapján tagadhatja mag a fogadó állam a jelölt diplomata fogadását? 3. Érvényesül-e a kölcsönös beleegyezés elve a diplomáciai kapcsolatokban? 4. Milyen funkció vannak a

képviseletnek? 5. Milyen mentességeket élveznek a diplomáciai képviseltek? (ld: tkv) 6. Milyen mentességeket élveznek a diplomáciai képviselők? (ld: tkv) 7. Akkreditálható-e képviselő nemzetközi szervezet mellé? (ld: tkv) 8. Mi a konzuli intézmény funkciója? (ld: tkv) 9. Szükséges-e a konzul működéséhez a fogadó állam hozzájárulása? (ld: tkv) 124 AZ ÁLLAMOK NEMZETKÖZI FELELŐSSÉG 1. NEMZETKÖZI JOGGAL ELLENTÉTES TÉNY 1. Államok felelősségének jogforrása ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának az államok felelősségének tárgyában született szerződéstervezete (1949- óta készül). Mivel ez a szerződéstervezet a szokásjogi szabályokat foglalja össze, így az államok hivatkozhatnak rá. 2. Felelősség 2.1 Polgári jogi felelősség: osztályozása megállapodásokból származó, Ptk-n alapuló jogviszonyból eredő helytállás. a polgári jogi szerződéses és nem szerződéses 2.2 Büntetőjogi felelősség:

bűncselekményért való helytállás A nemzetközi jogban mindkét típus felelősségi forma megtalálható, de jelentősebb szerepe a polgári jogi felelősségnek van. Felelősségi formákat az alany szempontjából 2.3 Saját magaért vállalt felelősség 2.4 Másokért vállalt felelősség: ilyen volt például a római jogban a hajósok, fogadósok, istállótulajdonosok felelőssége, akik feleltek a rabszolgáik, alkalmazottaik és a vendégeik által elkövetett cselekményekért. 3. Büntetőjogi Az állam büntetőjogi felelőségét taxatíve felsorolt cselekmények váltják ki. Az államok jellegű felelősség büntetőjogi felelősséget csak ezekben az esetekben érvényesíthetnek. 3.1 Nemzetközi béke és biztonság ellen elkövetett cselekmények, különös tekintettel az agresszióra. 3.2 Népek önrendelkezési jogának súlyos megsértése, különös tekintettel a gyarmati uralom erőszakkal történő fenntartására. 3.3 Rabszolgaság,

genocídium, apartheid és más hasonló súlyú emberi jogi jogsértés 3.4 Emberi környezet megőrzésével kapcsolatban súlyos szabályszegés, amely az 125 atmoszférának, a tengereknek a tömeges szennyeződéséhez vezet. Felróhatóság Arra ad választ, hogy egy jogellenes helyzet bekövetkeztekor felelőssé tehető-e valaki. 4.Betudható- 4.1 A bírói, törvényhozói és végrehajtói szerveinek a cselekményeiért, mulasztásaiért ság az államnak 4.2 Az alrendszereinek (megye, provincia, tartomány) működéséért 4.3 Bármilyen szervének állami alkalmazottjáért, ha ezek a szervek, illetve az állam tisztségviselői az állam nevében jártak el. 4.4 A tisztségviselők a cselekményeiért, ha hivatalos minőségben követték el, különösen a fegyveres testületek által elkövetett jogsértésekért, bármilyen alacsony rangú is az elkövető. • Az állam felelős azokért, akiket valamilyen módón ő irányít. • Az állam felelős azoknak

a jogsértéseiért is, akik az állam érdekeinek megfelelően lépnek fel, akkor is ha formálisan nem tartoznak az államhoz, nem tisztségviselői az államnak, pl.: egyik állam a másik államba küld terroristákat • Akkori is felel az állam, ha katonai tisztségviselői ultra vires, vagyis az állam utasításaival ellentétesein jártak el. 5. Nem Az állam nem felelős: betudható 5.1 Más államok, nemzetközi szervek katonai egységeinek az ő országában elkövetett cselekmények jogsértéseiért. 5.2 Ha külföldieket azért ér jogsértés, mert az állam olyan részében tartózkodnak, ahol forradalom, felkelés zajlik. Ha azonban a forradalom győzelemre jut, a forradalmi kormány már felelős lesz a forradalmi csapatok által elkövetett jogsértésekért, sőt felel az előző kormány jogsértéseiért is. 5.3 Azon személyek jogsértéseiért, akik nem az állam nevében jártak el 6.Jogellenes- 6.1 Állam egy másik állam fizikai kontrollja alatt

áll, és az kényszeríti az akcióra séget kizáró okok 6.2 Az állam beleegyezését adta az ellene elkövetett nemzetközi jogi jogsértésbe 6.3 Jogszerű ellenintézkedésként alkalmazott jogsértés 6.4 Vis maior, szükséghelyzet, amely az államot arra kényszeríti, hogy jogsértést kövessen el. 6.5 Jogos önvédelem (ENSZ alapokmány 51 cikk) 6.6 Állam elemi érdekeinek védelmében elkövetett jogsértés 2. JOGSÉRTÉSEK 1. Osztályozás 1.1 Közvetlen jogsértés: magát az államot éri, pl: zászlóletörés, bombázás 1.2 Közvetett jogsértés: az állampolgárt külföldön, az állampolgársága miatt ér atrocitás, 126 amivel szemben a helyi hatóság nem lép fel Ez szintén megalapozza az állam felelősségét 2. Magán- Az állam védelmet biztosít: személy ellen 1. Az állampolgárainak. elkövetett 2. Lobogója alatt hajózó hajóknak és a lajstromozott repülőgépeknek. jogsértések 3. Az államban bejegyzett jogi

személyeknek. 2.1 Állam Az állampolgárság alapulhat a ius soli, illetve a ius sanguinis elvén. Kettős állampolgárság polgárok esetén az állam nem léphet fel azzal az állammal szemben, amelyikhez a személy védelme ténylegesen kötődik, de harmadik állammal szemben mindkét állam felléphet. 2.2 Diplomá- Az államok felelősségének körébe tartozó jogintézmény, mely során egy állam az ciai védelem állampolgárát ért jogsérelmet közvetve ellen irányuló jogsértésnek minősíti, és ennek megfelelően jár el. Diplomáciai védelem feltétele: 1. Jogsértő állam belső jogorvoslati fórumának kimerítése. 2. Az állam döntésétől függ, hogy gyakorolja-e a diplomáciai védelmet, vagyis senkit nem illet meg alanyi jog a diplomáciai védelemre. 2.3 Konzuli A konzuli védelem nem azonos a diplomáciai védelemmel. A konzul a külföldi hatóságok védelem előtt jár el. A konzuli védelem minden magyar állampolgárt alanyi

jogon megillet Nottebohm ügy Nottebohm német állampolgár volt, aki az 1920-as években Venezuelában telepedett le. A II. világháborúban Guatemala hadat üzent Németországnak A hadi állapot lehetőséget biztosított Guatemalának, hogy mindazon államok polgárainak a vagyonát lefoglalja, akikkel szemben hadban áll. Nottebohm azonban még a háború előtt Liechtenstein állampolgára lett, ennek ellenére az ő vagyonát is lefoglalták. A háború után Liechtenstein fellépett Guatemalával szemben az állampolgársági kapcsolatra hivatkozva. Guatemala arra hivatkozott, hogy Nottebohm csak vásárolta az állampolgárságát. Nemzetközi Bíróság: Liechtensteinnek nincs joga diplomáciai védelmet gyakorolni, mivel nincs közvetlen kapcsolat közte és az állampolgár között. Ezzel a Nemzetközi Bíróság a fellépéshez szükségessé tette az állampolgár és az állampolgársága szerinti ország közti tényleges kapcsolatot. Nem azt tagadták, hogy

Nottebohm liechtensteini állampolgár, hanem azt hogy a köztük lévő kapcsolat nem elég erős ahhoz, hogy az állam felléphessen. I’am Alone ügy USA-ban az alkoholtilalom idején szeszcsempészet folytatásához amerikai állampolgárok hajót vettek Kanadában. Az amerikai parti őrség elsüllyesztette a hajót Kanada fellépett, mivel a hajó kanadai lobogó alatt hajózott. Az ügy választottbíróság elé került A választottbíróság jóvátételt határozott meg, amely nem a hajó értékét akarta kompenzálni, 127 hanem a morális jogsértést orvosolta. A választottbíróság a szuverenitás megsértésén alapuló kártérítési összeget ítélt meg. Barcelona Kanadában bejegyzett cég, részvényesei - szinte teljesen - belga állampolgárok voltak. A Traction ügy cég a tevékenységét Spanyolországban folytatta. Franco uralma alatt olyan törvényeket hoztak, melyek tönkretették a céget. Kanada először fellépett Spanyolországgal

szemben, majd ezzel felhagyott. Belgium azonban keresetet indított Nemzetközi Bíróság elutasította Belgiumot. Kimondta, hogy csak Kanadának lenne joga diplomáciai védelmet nyújtani. 3.Külföldiek- Nemzetközi minimum standard és a nemzeti elbánás elve: nemzetközi jogtudósok egyes kel szemben csoportjai szerint a külföldiekre a legszűkebb állampolgársági jogviszonyból származó elkövetett jogokat és kötelezettségeket leszámítva, ugyanazokat a standardokat kell alkalmazni, mint a jogsértések belföldiekre. A nemzetközi minimum standard elve szerint léteznek olyan általános érvényű szabályok melyek minden természetes személyt megilletnek, államtól és állampolgárságtól függetlenül. Egyik leggyakoribb jogsértés a kisajátítás. A kisajátítás jogellenességét kizárja: - közcélra irányul, - diszkriminációmentesen kell megvalósítani, - megfelelő kompenzációt kell fizetni 3. FELELŐSSÉG JOGHATÁSAI 1. In integrum

Chorzow jogeset: Lengyelország területén működő német gyárat kisajátították. restitutio Nemzetközi Bíróság: a nemzetközi jogban a jogorvoslat fő módja az in integrum restitutio (eredeti állapot helyreállítása). Két jelentése lehet: 1. Jogsértés előtti helyzet visszaállítása. 2. Annak az állapotnak a létrehozása, mely akkor létezett volna, ha a jogsértés nem következett volna be. A Nemzetközi Jogi Bizottság ez első jelentést fogadta el. 2. Kártérítés Noha a jogorvoslat fő formája az in integrum restitutio, leggyakrabban mégis a kártérítés intézményét alkalmazzák. 3. Elégtétel Alkalmazására akkor kerül sor, amikor a károkozó aktus az állam megsértésében áll. A 128 tényleges anyagi kár ilyen esetekben általában minimális. Pl: kolozsvári nagykövetségről letört zászló miatt a román külügyminisztérium bocsánat kért. Formái fellazultak az évszázadok során, korábban ünnepélyes jelleg

jellemezte. Pl.: Németországban Franciaország elleni tüntetés során a francia nagykövetség épületét megdobálták és letörték a zászlót. A két állam abban állapodott meg, hogy a német csapatokat a francia himnusz alatt helyezik vissza a zászlót a nagykövetségen. 4. JOGESETEK A NEMZETKÖZI FELELŐSSÉG KÉRDÉSKÖRÉBEN Lusitania gőzős ügye: 1915. május 7-én a Lusitania gőzős USA-ból haladt a brit partok felé, amikor két robbanás rázta meg a hajót. Az első robbanást egy német torpedó okozta, a másodikat az a több tonna hadifelszerelés okozta, amelyet a hajó szállított. Az első robbanás azonban önmagában nem okozta volna a hajó elsüllyedését. Ez az incidens eredményezte, hogy USA belépett az I világháborúba A XX. században először ebben az ügyben próbálták meghatározni a kártérítés terjedelmét és korlátait A ténylegesen bekövetkezett kárértékek mellett - a mentális sokkért - általános

kártérítést ítélték meg azoknak is, akik életben maradtak. Kiszámolták továbbá, hogy mennyi kártérítést kell fizetni azokért, akik meghaltak, illetve azokért, akik elvesztették végtagjaikat vagy egészségkárosodást szenvedtek. Németország felelőssége közvetlen módon állt be, hiszen a német csapatok vezetése adta ki az utasítást, hogy minden mozgó tárgyat, ami USA-ból Angliába haladt - mivel feltehetően fegyvert szállít - el kell süllyeszteni. Az USA fellépése az állampolgárait ért károk alapján történt, azaz itt a közvetett elem jelent meg a kártérítésért fellépő állam szempontjából. Alabama ügy: az észak-amerikaiak blokád alatt tartották a déliek kikötőit, így az északiak fölénybe kerültek, ezért a déliek Angliában akartak hajót építtetni. Angliában azonban törvény tiltotta, hogy bármelyik félnek hadihajót vagy hadianyagot szállítsanak, ha az ország egy háború során semleges maradt. Ez a

szabály a semlegességnek nem szükségszerű eleme. USA kormánya többször felszólította Nagy-Britanniát, hogy állítsa le a hajó átalakítását, vagy biztosítson lehetőséget az amerikaiaknak a fellépésre. Anglia ennek nem tett eleget Arra hivatkozott, hogy a déli államok és egy angol cég közötti magánjogi szerződésről van szó, és így a demokrácia szabályai tiltják, hogy beavatkozzon. Az Alabama a legmodernebb haditechnikával felszerelt hadihajó volt, ami a háború során 70 hajót süllyesztett el. Anglia, hogy helyreállítsa a jó kapcsolatot USA-val, kezdeményezte egy választottbíróság felállítást, és felhívta USA-t, hogy jelentse be kárigényeit. USA kárigénye: 129 1. Elsüllyesztett hajók értéke. 2. Megemelt biztosítási összegek megtérítése (az Alabama sok hajót süllyesztett el, így a biztosítótársaságok megemelték a hajók biztosítási összegét). 3. Kenyérárak növekedésének megtérítése (a

déliek a hajókat a gabonaszállítástól vonták el, amelynek eredményeként nőttek a kenyérárak). 4. A háború elhúzódásából származó költségek megtérítése (az amerikaiak számítása szerint az Alabama 4 hónappal elhúzta a háború befejeződését). A nemzetközi jog alanyai először szembesültek azzal, hogy vannak olyan károk, amelyek összefüggenek ugyan a jogsértő cselekménnyel, de túl távoliak ahhoz, hogy meg lehessen ítélni őket- adekvát kauzalitás elve. A kártérítési igényt egy jogsértő cselekmény akkor alapozza meg, ha adekvát módon, megfelelően közeli kapcsolatban áll a jogsértő magatartással. A Nemzetközi Bíróság az elsüllyesztett hajók miatt bekövetkezett kárért állapított meg kártérítést. Ez az összeg azonban olyan nagyvonalú volt, hogy tulajdonképpen általános kártérítést is szolgálhatott. A többi igényt visszautasították. Az USA kormányát ért jogsértés közvetlen jogsértés volt,

mivel a hajók az ő tulajdonában voltak. A jogsértő cselekmény brit oldalról egy közvetett jogsértés, hiszen Nagy-Britannia nem a hivatalos személyiségei útján okozta azt, hanem hanyagságával. Csempészkirály ügye: 1754 Franciaország és Szárd Királyság közötti ügy. Történelmi háttér: a francia királyok az adószedést adóbérlőknek és főadóbérlőknek adták ki, akik saját haszonra is dolgoztak. Magas adótartalma volt a sónak, dohánynak, az angol szövetnek. Sóból minden családnak kötelező volt bizonyos mennyiséget venni. Louis Mandrem telke a két ország határán feküdt, de már savoyai területen volt. Ő és társai Franciaországba jártak át, ahol olcsóbban adták a sót, a dohányt. A francia katonáknak sohasem sikerült elfogniuk őket Végül a francia katonák parasztruhába öltözve átmentek Savoyaba, elfogták és áthurcolták Franciaországba 1750 május 10-én. A torinoi kormány azonnal tiltakozott. A szuverenitás

súlyos megsértését jelenti ugyanis, ha egy állam egy másik állam területén foganatosít hatósági akciót. Franciaország azzal védekezett, hogy nem érti Torino tiltakozását, hiszen Louis Mandremet francia területen fogták el. A torinoi kormány azonban bizonyította, hogy Mandremet nem francia területen fogták el Ezután Franciaország sajnálkozását fejezte ki, és megígérte, hogy kivizsgálja az ügyet. Végül megállapították, hogy tévedés történt és azt ígérték, hogy súlyosan megbüntetik azokat, akik ezt a francia kormány tudta nélkül elkövették. 130 A torinoi kormány követelte Mandrem szabadon bocsátását. Franciaország erre azt válaszolta, hogy keresik őt, mert nem tudják hol van, ugyanakkor utasították a bíróságot, hogy azonnal járjanak el az ügyben. Bizonyítás nélkül kerékbetörésre ítélték, és május 21-án kivégezték. Május 23-án a francia külügyminiszter azt közölte a savoyai képviselővel, hogy

intézkedéseket tettek a kivégzés elhalasztására. Az ügy hatására a savoyaiak a saját nagykövetüket visszahívták Franciaországból. Franciaország végül kénytelen volt bocsánatot kérni (elégtételadás egyik formája), és megbüntetni az érintett tisztségviselőket (elégtételadás). Franciaország kártérítést is fizetett a betörő banda által okozott kár címén Rainbow Warrior ügy: 1985. június 22-én Alain Mafart és Dominique Prieur - mindketten a francia katonai hírszerzés tisztjei - álnéven, svájci útlevéllel “nászútra” érkeztek az új-zélandi Aucklandba. Feladatuk az volt, hogy mozgásképtelenné tegyék a Rainbow Warriort. A következő nap kezdődtek ugyanis a francia atomrobbantások, amit a Greenpeace környezetvédő szervezet tagjai, úgy kívántak megakadályozni, hogy hajójukkal, a Rainbow Warriorral a helyszínre mennek. A kísérletek kezdetét megelőző éjjel azonban két robbanás rázta meg a hajót. A 2db 20

kilógrammos bomba 1,8x2,4 méteres lyukat ütött a hajótesten. A hajón tartózkodó 25 főből 24-en időben elhagyták a hajót, egy holland fényképész azonban életét vesztette. Az új-zélandi rendőrség július 12-én letartóztatta a hírszerzés két tisztjét, akik elkövették azt a hibát, hogy a rendőrségről felhívták a francia hírszerzés központját, így július 23-án vádat emeltek ellenük. Új-Zéland úgy nyilatkozott, hogy ez a legsúlyosabb atrocitás, ami valaha Új-Zélandot érte. Augusztus 8-án Mitterand elnök utasította Fabius kormányfőt, hogy folytassanak szigorú vizsgálatot. Az augusztus 25-ei jelentés szerint Franciaországot nem terheli felelősség. Szeptember 18-ás a Le Monde nyilvánosságra hozta, hogy 4 titkosszolgálati tag segítette az akciót és közvetett bizonyítékokat szolgáltattak arra, hogy az akciót Franciaország hajtotta végre. Szeptember 20-án lemondott a francia hadügyminiszter. Szeptember 22-én a

miniszterelnök elismerte, hogy az akciót a francia titkosszolgálat hajtotta végre. Szeptember 23-án a francia kormányfő sajnálkozását fejezte ki. Szeptember 24-én Új-Zéland kormánya felhívta Franciaország figyelmet, hogy 3 hónap alatt nem kért bocsánatot. November 22-én a két tisztet 10-10 évi börtönre ítélték. December 12-én Új-Zéland bejelentette, hogy a nyomozás és a bírósági tárgyalás költségeinek fedezésére és az érdeksérelem orvoslására 10 millió dollárra tart igényt. Franciaország jelezte, hogy kész anyagi ellenszolgáltatást nyújtani. Svájc is elégtételt követelt, hiszen útlevelét jogtalanul használták fel. Ez tipikus esete a közvetlen jogsértésnek: egyik állam közvetlenül okoz kárt a másik államnak, a kár közvetlenül áll be - a kár itt erkölcsi jellegű. A 131 jóvátétel megfelelő módja az elégtételadás: Franciaország hivatalos nyilatkozatban kifejezte sajnálkozását és elnézést

kért. Nagy-Britannia is fellépett és 1,2 millió dollár kártérítést követelt hajóért. A hajót ugyanis Nagy-Britanniában lajstromozták. Franciaország eleget tett a követelésnek A holland kormány az elhunyt fényképész miatt lépett fel. Franciaország 800 ezer dollár kártérítést fizetett az örökösöknek. Az ENSZ főtitkár közvetítésének eredményeként mindkét ország kötelezettséget vállat arra, hogy kötelező erővel végrehajtják a főtitkár döntését. Új-Zéland kérése: 10 millió dollár, Franciaország nyilvános elégtételadása, a két tiszt Új-Zélandon töltse le büntetését. Franciaország: fizet kártérítést a rendőrségi, nyomozási és bírósági eljárásra, de ügynökeit Új-Zéland bocsássa Franciaország rendelkezésére, ahol természetesen megbüntetik őket. A döntés alapján Franciaországnak 7 millió kártérítést kellett fizetnie, noha tényleges kár nem volt. Eddig az erkölcs kárra adott válasz az

elégtételadás volt. A tényleges költség pár 10 ezer dollár lehetett Tehát burkoltan ez egy fájdalomdíj volt a szuverenitás megsértéséért. A tiszteket pedig Hao szigetre (francia támaszpont) kell szállítani és 3 évet kell itt eltölteniük, és semmilyen okból nem engedhetők vissza Franciaországba. Új-Zéland külön kérte a Főtitkárt, hogyha Franciaország megszegi a döntés bármelyik rendelkezését, kötelező erővel forduljanak választottbírósághoz. Ahogy attól Új-Zéland tartott, a két tiszt hamarabb elhagyta a sziget (Dominique Prieur teherbe esett és a születendő gyermekre tekintettel elnöki kegyelmet kapott, Alain Mafart beteg édesapjához tért haza). Új-Zéland tiltakozott, és a Főtitkár döntésére hivatkozva választottbíróság elé vitte az ügyet. Rainbow Warrior választottbírósági ügy: A választottbíróság 1988. elején ült össze Az ítéletet 1989. márciusában hoztak ( a tiszteket 1986-ban szállították Hao

szigetére) A Bíróság kimondta, hogy Franciaország megszegte a kötelezettségét, ugyanakkor az eredeti ítélet úgy értelmezték, hogy a tiszteket 1986-tól számított 3 évre kellett a szigetre szállítani, azaz idő már eltelt (az ítéletet 1989-ben hozták), ami alatt teljesíteni kellett volna az ítélet. Új-Zéland az eredeti állapot helyreállítását követelte, és kijelentette, hogy nem fogad el cserébe kártérítést. Franciaország nem volt hajlandó visszaszállítani tisztjeit a szigetre. Az ítélet alapján létrehoztak egy új-zélandi-francia kibékülési pénzalapot, ahová Franciaország 5 millió dollárt fizetett be, és aminek kezelésével Új-Zélandot bízták meg. 132 Egy állam nemzetközi jogi felelősségét a hanyagság is kiváltja, így például ha a külföldi állampolgárokat nem védi meg. Túszszedés az USA teheráni nagykövetségén: iráni sah rendszerének az 1970-es évek végén történt megdöntése után USA és

Irán kapcsolata feszültté vált. 1979 november 4-én magukat iráni diákok nevező fegyveresek behatoltak USA teheráni követségére, ott lévő dolgozókat túszul ejtették, és kezdeményezték a felelősségre vonásukat azokért bűnökért, amit az USA nevében és érdekében követtek el. USA három módon is tiltakozott: az amerikai ügyvivő éppen a teheráni külügyminisztériumban tartózkodott és követelte az iráni katonai egységek követség köré vonását és a támadás megakadályozást. Magáról a követségről is kértek segítséget. A washingtoni iráni nagykövetet is értesítették és kérték, hogy azonnal lépjen a követség védelmének érdekében. Az iráni hatóságok mindezek ellenér semmit sem tettek. Ebben az esetben a jogsértés mulasztásban mutatkozik meg: a gyakorlatban ez a jogérvényesítési lehetőség nem biztosítását jelenti. USA a Nemzetközi Bírósághoz fordult. Az eljáráshoz azonban az irániak

hozzájárulására is szükség lett volna Irán mindössze egy levele küldött, amiben arra hívta fel a bíróság figyelmét, hogy nem szabadna csak ezzel a kérdéssel foglakoznia, hanem azt is vizsgálni kéne, hogy az elmúlt 25 évben USA hogy tiporta sárba Irán szuverén jogait. A Bírósága levelet úgy értelmezte, az egy felkérés, hogy széles értelemben foglakozzon az üggyel. A Bíróság ideiglenes intézkedést rendelt el: bocsássák szabadon az amerikaiakat, de a döntést nem tudta kikényszeríteni, Irán pedig nem tett eleget annak. 1980  áprilisában az amerikaiak megpróbálták kiszabadítani a túszokat, de az akció nem sikerült. Végül titkos diplomáciai tárgyalások eredményeként a túszok Algéria közvetítésével távozhattak. 1. Milyen felelősségi formákat ismer? 2. Milyen cselekmények elkövetése váltják ki az államok büntetőjogi felelősségét? 3. Megalapozza-e az állam nemzetközi jogi felelősségét az a

cselekmény, amely a hazai jogában alkalmas a felelősség kiváltására, de a nemzetközi jog nem ismeri? 4. Mely állítások igazak? a) Az állam általában nem felelős a magánszemélyek magatartásáért. b) Az állam nem felel funkcionáriusai cselekményeiért, ha azok az állami utasítással ellentétesen jártak el. c) Az állam felelősségét megalapozza az, ha nem tette meg a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket. d) A kormány felelős forradalom esetén a felkelői oldalon elkövetett jogsértésekért. e) A felkelők hatalomrakerülésük esetén felelnek az egységeik által elkövetett jogsértésekért. f) A felkelők győzelmük esetén nem felelnek az előző kormányzat által elkövetett jogsértésekért. 133 5. Kiválthatja-e egy állam felelősségét mulasztás? 6. Melyek a jogellenességet kizáró körülmények? 7. Melyek a felelősség joghatásai? 8. Milyen lehetséges jelentés van a nemzetközi jogban az in integrum

restitutio elvének és melyik az elfogadott? 9. Melyik a diplomáciai védelem fogalma? a) Külföldön dolgozó diplomatákat megillető mentességek, kedvezmények. b) Minden állampolgárt alanyi jogon megillető védelem a külföldi államok által, ellene elkövetett jogsértésekkel szemben. c) Az állam által állampolgároknak, szoros kapcsolatban lévő jogi személyeknek, lajstromozott vízi és légi járműveknek nyújtott védelem a külföldi államok jogsértéseivel szemben, mely csak akkor nyújtható, ha a külföldi állam belső jogorvoslatát már kimerítették és honos állam vállalja a védelem érdekében a fellépést. 10. Megilleti-e az állampolgárokat alanyi jogon a diplomáciai védelem? 11. Figyelembe vehető-e a nemzetközi jogban a erkölcsi kár? 12. Párosítsa össze(ld: tkv) 1. Sürgős szükség a) A nemzetközi szokásjog által elismert olyan ok, nemzetközi joggal össze nem amely egy egyeztethető tény jogellenességét

zárja ki. 2. Szükséghelyzet 3. Vis maior. b) Olyan külső esemény, mely az állami ellenőrzés lehetőségén kívül esik. c) Választási lehetőség, mely során jogtalan magatartás tanúsításával a végső veszély elhárítható. 13. Szükséghelyzet esetén milyen feltételek fennállta esetén nem minősül jogellenesnek az állam magatartása? 14. Ismertesse röviden a Lusitania gőzös ügyét 15. Mit fogalmaz meg az adekvát kauzalitás elve? 16. Mely államoknak felelős Franciaország a Rainbow Warrior ügyben? 134 17. Függ-e Franciaország felelőssége attól, hogy ügynökei utasításra cselekedtek-e, vagy túllépték hatáskörüket a Rainbow Warrior ügyben? 18. Megalapozza-e Irán felelősségét a segítségnyújtás elmulasztása? 135 NEMZETKÖZI VITÁK BÉKÉS RENDEZÉSE 1. ENSZ 2. cikk 3 bekezdése szerint az államok egyetlen lehetősége a viták rendezésére a békés út Alapokmány Korábban lehetőség volt háború

indításra, illetve folytatására is, ma azonban az erőszak alkalmazását imperatív norma tiltja. 33. cikke Minden olyan esetben, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás, kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választottbírósági vagy bírósági eljárás, regionális szervek vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés eszközök útján tartoznak megoldást keresni. 1. NEM BÍRÓI TÍPUSÚ VITARENDEZÉS 1. Közvetlen Noha ez az eljárás tűnik a legésszerűbbnek, számos esetben nem vezet gyakorlati tárgyalások eredményre. A nemzetközi jogban kötelező szabály írja elő, hogy a felek közvetlen tárgyalásokat folytassanak egymással, mielőtt más jogorvoslati eszközöket alkalmaznának. Ez a kötelezettség a feleket a vita kialakulásától fogva terheli. Kötelezettség Érdemi tárgyalások. Az érdemi

tárgyalások lényege, hogy egyik állam sem zárhatja ki eleve terjedelme az álláspontjának a módosítását. A gyakorlatban a felek lehet, hogy mellőzik a jogi érvek alkalmazását, vagy minimálisra szorítják azokat, és inkább politikai kérdéseket vitatnak meg. Abban az esetben, ha az ügyet bírósági útra kívánják terelni jelentősége lesz minden olyan nyilatkozatnak, melynek jogi tartalma van, hiszen a korábbi nyilatkozatok kötik a nyilatkozót. Estoppel elv Nyilatkozathoz való kötöttség elve (nem a közvetlen tárgyalás során érvényesül elsősorban). PL.: Északi-tengeri kontinentális talapzat ügye: Németország - sem jogok, sem kötelezettségek tekintetében - sohasem hivatkozott egy bizonyos kontinentális talapzatról szóló 1958-as genfi nemzetközi egyezményre. Noha aláírta, de nem ratifikálta A Nemzetközi Bíróság kimondta, hogyha Németország, akár csak jogok gyakorlása érdekében hivatkozott volna erre a szerződésre,

akkor nem háríthatta volna el a szerződés kötelező 136 voltát. 2. Kivizsgálás Nemzetközi ténymegállapítás. Két állam között nemcsak jogkérdésben, hanem ténykérdésben is vita alakulhat ki. Ilyen esetekben az érintett felek független szerveket, szervezeteket kérhetnek fel arra, hogy folytassanak le vizsgálatot tények bekövetkeztére, fennállására, megszűnésére vonatkozóan, anélkül, hogy az érintett államok közti jogvitát érdemben eldöntenék. 2. BÍRÓI VITARENDEZÉS 1. Választott A választottbíróság intézményét már a görög poliszok is alkalmazták, elsősorban vallási bírói vitáik megoldása érdekében. A középkorban mindenekelőtt a pápa, illetve a Német-római ítélethozatal birodalom császárának válsztottbírói döntése elé terjesztették a jogvitákat. 1.1 Az eljárás 1.11Választottbírósági ítélethozatal feltételei: általános 1. felek erre irányuló kifejezett akarat szabályai 2.

felek írásbeli megállapodása 3. megállapodásban kikötötték, hogy az ítéletet kötelezőnek fogadják el. Választott- 1.12 A választottbírósági alávetési szerződést “választottbírósági kompromisszumnak” bírósági kompro- nevezzük. misszum Tartalom Tartalma: felek szabadon határozzák meg: 1. Tárgy 2. Bírák megválasztásának módját 3. Alkalmazandó jog 4. Hatáskör 5. Ítélethozatalra rendelkezésre álló idő. Fontos elem, hogy a feleknek taxatíve meg kell állapodniuk azokban a kérdésekben, amiket a bíróság elé terjesztenek. Ezzel kiküszöbölik azt, hogy a bíróság bármely kérdésben dönthessen, ugyanakkor a bíróság is ismeri a döntéshozatal korlátait. Pl.: Alabama ügy 1872-ben megszületett döntése olyan választottbírósági működési, eljárási szabályokra épült, melyeket Anglia és USA 1794-ben a Jay-szerződéssel lefektettek. 1.2 A eljárás 1899-ben és 1907-ben hágai egyezmények

felállították az Állandó Választottbíróságot. intézményessé tétele 137 Állandó Az tulajdonképpen csak egy lista. A szerződésben részes államok 4 bírót ajánlanak (ebből Választott- mindössze 2 fő lehet a javasló állam állampolgára, a másik 2 fő az állam által ismert bíróság jogtudós). Vitarendezés esetén az államok erről a listáról választhatnak bírákat A bíróság összesen 25 ügyben hozott ítéletet. Az 1930-as évektől azonban egyetlen ügyet sem vittek eléjük. Tengerszem ügy 1902-ben egy 3 tagú választottbíróság döntött a magyar - osztrák területi vitában. Ez a terület, ahol egy tó volt, a középkorban hol a magyar, hol a lengyel király uralma alá tartozott. Az ítélet szerint, mivel nem tudták pontosan megállapítani, hogy hol húzódott a határ, azt a vízválasztón húzták meg azt. 2. Nemzetközi Állandó Nemzetközi Bíróság 1920 - 1946 bíróságok Nemzetközi Bíróság 1946-tól

működik. 2.1 Állandó A Népszövetség alapokmányát 1919. június 28-án fogadták el Eszerint az Állandó Nemzetközi Nemzetközi Bíróság hatásköre kiterjed a felek részéről elébe terjesztett minden vitás ügyre, Bíróság a ezen felül Bíróság véleményt mond minden olyan vitás esetben és kérdésben, amelyet a Tanács, vagy Közgyűlés hozzá utal. Az Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Bíróság közti legfontosabb különbség az, hogy a Nemzetközi Bíróság az ENSZ egyik fő szerve, így a Nemzetközi Bíróság statútumát az összes ENSZ tagállamnak el kell fogadnia. Bíróság Hogyan kerülhet egy ügy a Bíróság elé? hatásköre 1. Államok erre vonatkozó akaratnyilvánítása. 2. A felek nemzetközi szerződésben kikötik, hogy a szerződés alkalmazása vagy értelmezése tekintetében az ügyet az Állandó Nemzetközi Bíróság, vagy a Nemzetközi Bíróság döntse el (a Nemzetközi Bíróság az Állandó

Nemzetközi Bíróság jogutódja). 3. Forum prorogatum: egyik fél a bírósághoz fordul, a másik fél erre vonatkozó bármilyen nyilatkozatát pedig úgy veszi a Nemzetközi Bíróság, mintha az beleegyezését adná az eljáráshoz. Pl: Korfu-szoros ügyben Albánia sajnálatát fejezte ki, hogy a hajó aknára futott, de ennek ellenére úgy nyilatkoztott, hogy a Nemzetközi Bíróságnak mégsem kellene ezzel az üggyel foglalkoznia, de ha mégis foglakozni akar vele, akkor más szempontokat is vegyen figyelembe. Ebből a nyilatkozatból a Bíróság azt vette ki, hogy Albánia “nem bánja”, ha ítéletet hoz. 4. Alávetési nyilatkozat: egy állam nyilatkozata arra nézve, hogy őt bárki, bármilyen ügyben beperelheti, ha az az állam szintén tett alávetési nyilatkozatot. Több esetben az államok korlátozzák az alávetési nyilatkozatukat, így például kiveszik a peresíthető ügyek 138 alól azokat, amelyek a kizárólagos belső joghatóságukba

tartoznak. Működése Az Állandó Nemzetközi Bíróság 1922-ben kezdte meg működését és hivatalosan 1946-ban szűnt meg, noha ténylegesen csak 1940-ig működött. Létrehozásának célja az volt, hogy vigyázzon I. világháború utáni békerendszerre Főleg kisebb jelentőségű ügyekben hozott döntéseket. Magyarországgal Pázmány Péter Egyetem ügye: Magyarország és Csehszlovákia között zajlott másodfokon. kapcsola- Első fokon a trianoni békeszerződésben megjelölt vegyes választottbíróság járt el. tos ügyei Érdekessége az ügynek, hogy az egyik fél egy állam, a másik egy jogi személy, az egyetem. Az egyetem 1635-ben katolikus alapítványi egyetemként jött létre, nem pedig állami egyetemként. Ennek jelentősége később elmosódott, mivel ez volt az egyetlen egyetem, így a király is támogatta adományokkal, és a működésébe is beleszólt. A trianoni béke után az egyetemnek egy 3 millió aranykorona értékű földbirtoka

Szlovákia területére került. Ezt a területet Csehszlovákia elvette az egyetemtől, mondván, hogy a békeszerződés kimondja, hogy minden olyan állami tulajdon, mely az utódállamok területére került, az utódállam tulajdonába kerül. Az egyetem a választottbírósághoz fordult, mely kimondta, hogy a birtok az egyetemet illeti meg. A csehszlovák állam fellebbezett az Állandó Nemzetközi Bírósághoz Csehszlovákia azt kívánta bizonyítani, hogy az egyetem állami egyetemmé vált. A Bíróság alaposan megvizsgálta az egyetem történetét és azonos eredményre jutott, mint a választottbíróság, így 1933-ban elrendelte az in integrum restitutiot. Csáky, Pajzs, Esterházy ügy: Az utódállamokban jelentős földreformok hajtottak végre. A magyaroktól elevett földeket a szerbeknek adták. A helyi törvényhozás minimális kártérítést ítélt csak meg a volt földbirtokosoknak. Mivel ezt a nyugati országok is helytelennek tartották a Magyarország

által fizetett jóvátételt egy alapba fizetik be, és ebből egy magasabb kártérítési összeget fizettek a károsult földbirtokosoknak. Sem Csáky, sem Pajzs, sem Esterházy nem jelentette be igényét időben, de arra hivatkoztak, hogyha sem Jugoszláviától, sem a nemzetközi agráralaptól nem kapnak kártérítést, az méltánytalan lenne számukra, ezért választottbírósághoz fordultak, ahol kérelmüket elutasították. Magyarország az Állandó Nemzetközi Bírósághoz fordult, de a kérelmet - a határidők elmulasztása miatt - a Bíróság is elutasította. 2.2 Nemzetkö- ENSZ egyik fő szerve. Statútumának valamennyi állam részese zi Bíróság 2.21 Tagság A Bíróságnak 15 állandó tagja van. Tagság feltétele: 139 2 kategória: 1. Nemzetközi hírnévre szert tett jogtudósok 2. Jogászok (diplomáciai gyakorlatban részt vettek) Választás Az Állandó Választottbíróság 4 bírája állíthat jelölteket erre a posztra. A bírákat a

Közgyűlés és a Biztonsági Tanács választja meg abszolút többséggel (valamennyi szavazat 50%-a+1fő). Egy országnak csak egy bírája lehet a testület tagja A helyeket - szokásjogi alapon - regionális alapon osztják el. A bírákat 9 évre választják. A folyamatosság biztosítása érdekében 3 évenként 5 bírát Rotáció választanak. A bírák más kereső foglalkozást nem tölthet el Ad hoc bíró Ha az ellenérdekű felek közül az egyik félnek van bírája a testületben, a másik fél jogosult egy 16. bírót jelölni, aki lehet saját állampolgára is, de ez nem kötelező Ez az ad hoc bíró szintén részt vesz a döntéshozatalban. Szavazategyenlőség esetén az elnök ügydöntő szavazattal rendelkezik. A Bíróság általában teljesülésben jár el, bár vannak kollégiumai, pl.: környezetvédelmi Eljárás Ezek azonban csak akkor járhatnak el, ha az államok kompromisszuma ezt lehetővé teszi. 2.22 kör Hatás- A Nemzetközi Bíróság

csak akkor jár el, ha megállapítja saját hatáskörét: 1. Kompromisszum: felek megállapodnak hogy a Nemzetközi Bírósághoz fordulnak. Jellemzően kis horderejű ügyek esetében fordul elő. 2. Valamilyen nemzetközi megállapodás úgy rendelkezik, hogy az értelmezéssel, vagy az alkalmazással kapcsolatban felmerülő vitát a Nemzetközi Bíróság hatáskörébe utalják. 3. Alávetési nyilatkozat: általános felhatalmazás, melyben az állam vállalja, hogy az ugyanilyen alávetési nyilatkozatot tevő állam őt bármikor, bármilyen ügyben beperelheti. Az alávetési nyilatkozat korlátozható, pl.: belső joghatóság alá tartozó ügyeket kiveszik a felhatalmazás alól. Norvég kölcsönök ügye: Norvégia és Franciaország állt szemben egymással ebben az ügyben. Norvégia alávetési nyilatkozatát nem korlátozta Franciaország azonban a belső joghatóságba tartozó ügyben nem ismerte el a Nemzetközi Bíróság hatáskörét. Norvégia azzal

védekezett, hogy Franciaország olyan ügyben perelte be őt, aminek fordított fennállása esetén Norvégia nem tudná beperelni Franciaországot, mivel az, ezt a kérdést belső joghatóságába tartozó ügynek minősítette. A Nemzetközi Bíróság elfogadta Norvégia indoklását, és kifejtette, hogy az országok kötelezettség vállalásának arányban kell állniuk, így egy állam nem indíthat olyan ügyben pert, amelyet ellene nem lehet indítani. 140 4. Forum prorogatum: a Bíróság gyakorlata elismeri, hogy az alávetési szándék ráutaló magatartásból is kiderülhet. Ilyen például, ha a beperelt állam valamilyen formában reagál a beterjesztésre, akkor is, ha érdemi vitába nem bocsátkozik. Döntés 1. Ítélethozatal az államok által eléje terjesztett ügyekben 2. Tanácsadó vélemény adása ENSZ egyes szervei (Biztonsági Tanács, Közgyűlés) vagy erre feljogosított más szerv, illetve szakosított intézmény által eléje terjesztett

ügyekben. 2.23 Eljárás a A Nemzetközi Bíróság statútuma 36. cikke megjelöli a Bíróság joghatóságát: Nemzetközi 1. Nemzetközi szerződés értelmezése. Bíróság előtt 2. Nemzetközi jog bármely kérdése. 3. Olyan tény létezésének megállapítása, amelyek ha valónak bizonyul, nemzetközi kötelezettség megszegését jelentené. 4. Nemzetközi kötelezettség megszegése esetén teljesítendő jóvátétel terjedelme és természete. Szakértők A bírák minden felmerülő kérdésben dönteniük kell, így például tudományos technikai, műszaki kérdésekben is. Joguk van szakértőket bevonni az eljárásba, ez azonban igen ritkán fordul elő, pl.: Korfu szoros ügyben helyszíni megfigyelőket küldtek ki Eljárás nyelve Angol és francia. Eljárás szakaszai 1. Írásbeli. 2. Szóbeli. 1. Írásbeli Az 1920-30-as években a beadványokat az igazságügy vagy külügyminisztériumok szakasz készítették, terjedelmük 20-30

oldal volt. Ma már ügyvédek készítik a beadványokat és terjedelmük eléri a több száz oldalt is. Írásbeli beadvány: 1. Kereset és ellenkereset. 2. Válasz. 3. (Viszontválasz). Az írásbeli szakasz átlagosan 1,5 évig tart. 2. Szóbeli 1. Érvelések (mindegyik fél 1 hétig érvelhet). szakasz 2. További 2 nap, hogy összefoglalják érveiket és válaszoljanak a másik fél gondolataira 141 Az eljárás során nincs közvetlen válaszadási lehetőség. A bíróság által feltett kérdésekre a feleknek írásban kell válaszolniuk. Ügy érdemi Minden bíró köteles - név nélkül - egy ítéletet készíteni, ezt beadják a Bíróság főtitkárának, elbírálása aki szétküldi azokat többi bírónak. Ezt követi a közvetlen megbeszélés A Bíróságnak csak azokra a kérdésekre kell válaszolniuk, amelyeket a felek a kompromisszumban, vagy a keresetlevélben megfogalmaztak. A többségi vélemények alapján készítenek egy

döntéstervezetet. A tervezetet három fős ítéletszerkesztő bizottság fogalmazza meg, melynek vezetője a Bíróság elnöke, ha egyetért a többségi véleménnyel. Abban az esetben, ha az elnök nem ért egyet a többségi véleménnyel, a bizottság elnöke az ő elnökhelyettese lesz, amennyiben ő sem támogatja a többségi véleményt, akkor a rangban legidősebb bíró. Az egyes kérdésekre vonatkozó döntéstervezetet külön bizottságok is elkészíthetik. 2.24Döntés- Ezután a bírók megvitatják a tervezetet, módosítják azt, majd szavazásra bocsátják. A hozatal szavazás szóban, a ranghoz képest fordított sorrendben történik. Ellenvéleményt csatolhat az ítélethez az a bíró, aki nem ért egyet a döntéssel, illetve egyéni véleményt az, aki csak kiegészíteni kívánja a döntést. Az ítélet jogi Az ítélet kötelező és végleges, fellebbezésre nincs lehetőség. Abban az esetben, ha 10 éven hatása belül új tény merül

fel, annak felmerülésétől számított 6 hónapon belül új ítéletet lehet kérni. Ítélet ki- Az ENSZ Alapokmánya szerint a Biztonsági Tanács javaslatokat tehet, szükség esetén kényszerítése határozatokat hozhat. Az államok jelentős rész önként eleget tesz az ítéletnek Nicaragua ellen : USA pénzzel és fegyverrel támogatatta a nicaraguai kormánnyal szemben álló csapatokat. irányuló katonai A nicaraguai kommunista kormány a Nemzetközi Bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy és tevé- a Bíróság, hívja fel USA-t hogy a köztük lévő szerződést ne szegje meg azzal, hogy kenység ügye támogatja a kormányellenes erőket. Noha Nicaragua megnyerte a pert, USA csak részben tett annak eleget, ezért Nicaragua a Biztonsági Tanácshoz fordult szankciók elfogadása végett, ott azonban az amerikai vétó árnyékában nem született érdemi határozat. 1. Mit fogalmaz meg az ENSZ Alapokmányának 33. cikke? 2. Mely fogalmak

meghatározásai a következők? 142 a) Egy harmadik állam, nemzetközi szervezet befolyását arra használja, hogy megkönnyítse a nemzetközi vitában szereplő felek tárgyalásának megszervezését, de magukon a tárgyalásokon közvetlenül már nem vesz részt. b) Jogvita eredetéül szolgáló tény fennállásának, természetének, a kapcsolódó körülmények megállapítása. c) Egy harmadik állam, nemzetközi szervezet jelen van a tárgyalásokon, és javaslatokkal igyekszik segíteni a vita rendezését, ezeket a megoldásokat azonban nem kényszeríti a felekre. d) A vitának a felek által létrehozott, vagy már korábban létező, és a felek által elfogadott szerv elé terjesztése avégett, hogy az a megoldások érdekében javaslatot tegyen. 3. Mikor működött az Állandó Nemzetközi Bíróság? 4. Milyen eljárásai vannak a Nemzetközi Bíróságnak? 5. Milyen esetekben járhat el a Nemzetközi Bíróság? 6. Milyen szakaszokra oszlik a bírósági

eljárás? 7. Milyen írásbeli beadványokat ismer? 8. Mi az ellenvélemény? 9. Mikor kerülhet sor perújrafelvételre? 10. Hogyan kényszeríthetők ki a Bíróság ítéletei? 11. Mit takar az ad hoc bírói intézmény? 12. Mit jelent az érdemi tárgyalás követelménye? 13. Mi a fő különbség az Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Bíróság között? 14. Mik a választottbírósági ítélethozatal feltételei? 15. Mit határoznak meg a felek a választottbírósági kompromisszumban? 143 FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉS JOGA A Ius ad bellumot, a háború indításához való jogot az államok mára már elveszítették. Mindössze az önvédelem joga maradt meg, illetve az ENSZ keretekben való fellépés. 1. Történelmi Már az ókorban voltak olyan cselekedetek, amiket tiltottak. Pl: a kutak megmérgezése, fejlődés gyerekek, kolostorok ellen való harc. Emellett mindig voltak tiltott fegyverek is, pl bizonyos területeken mérgezett nyíl. A

felgyorsult fejlődés pusztítóbb fegyvereket hozott magával, így mindenkinek érdeke bizonyos szabályokat betartani. Nemzetközi Ferenc József és III. Napóleon 1859-es solferinoi csatájában mindkét oldalt nagy veszteség Vöröskereszt érte. Henry Dunant svájci állampolgár, mindkét féltől kérte a hozzájárulást ahhoz, hogy elláthassa a sebesülteket. Ennek eredményeként jött létre a Nemzetközi Vöröskereszt, melyet 1864-ben a genfi egyezménnyel is megerősítettek. Az államok ígéretet tettek arra, hogy a sebesülteket és a Vöröskeresztet nem támadják, sőt megalakítják a nemzeti szerveket, melyek saját állampolgáraikból állnak, nemzetközi együttműködést tartanak fenn, és tevékenységük során nem tesznek különbséget a sebesültek között állampolgárságuk szerint. 1868-ban szentpétervári nyilatkozatban megtiltották a 400 grammnál kisebb robbanólövedékek alkalmazását (amelyek a testben felrobbanva halált

okoznak). Azt is kimondták, hogy a hadműveletek során a továbbiakban nincs korlátlan lehetőség hadvezetés eszközeinek és módjának megválasztására, technikai lehetőségek bevetésére. Hágai 1899. és 1907 hágai békekonferencia: felmerült bizonyos hadviselési szabályok konferencia rögzítésének szükségessége. A konferencia eredményeként egyezményt fogadtak el a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól, valamint a tengeri háborúkról. (Ez utóbbi nem lépett hatályba). Martens A cári delegációban résztvevő Martens - szentpétervári professzor álláspontja szerint klauzula bármilyen egyezményt is készítenek, a technika idővel túl fogja szárnyalni. Ki fogják kerülni a megállapodásokat, ha konkrét leírást alkalmazunk. Ezzel ugyanis még pusztítóbb fegyverek előállítására ösztönzünk. Ezért általánosan kell törvényen kívül helyezni bizonyos fegyvereket. “Addig is, amíg egy átfogó

törvénykönyv nem készül, az államok azon szabályok hatálya alatt maradnak, amelyet az emberiesség, a közlelkiismeret és a szokások 144 megkövetelnek.” (de a kimerítő törvénykönyv elkészítése lehetetlen) Ez a Martensklauzula I. világháború I. világháború során nagyjából követték az írásban rögzített elveket A háború után (mindkét fél alkalmazott) a gázfegyvereket mégis betiltották, és a légi háborút is szabályozni próbálták. A Martens klauzulát a II világháború után, hibásnak találták: az egyezmény hatálya attól függ, hogy minden érintett fél részese-e, ha csak egy állam is van, amely nem részese annak, akkor azt senkinek nem kell betartania (Si omnes klauzula). 1929-ben pl a hadifoglyokról szóló egyezményhez Szovjetunió nem csatlakozott, így Németország is felmentve érzete magát alóla, hiába állította Szovjetunió, hogy ő be fogja tartani az egyezményt. Háborús bűnösöket a veszteseknél

megbüntették (Nürnberg, Tokio), a győzteseknél azonban elmaradt a felelősségre vonás. (Drezda, Hamburg szőnyegbombázása). 1949-es genfi 1949. genfi egyezmények az ún humanitárius jogi egyezmények Arra az esetre egyezmények vonatkoznak, ha valamely állam mégis háborút indítana, akkor milyen fegyvereket alkalmazhat, illetve milyen egyéb szabályt kell betartania. 1. Szárazföldi háborúk betegei, sebesültei, áldozatai védelméről 2. Tengeri háborúk betegei, sebesültei, áldozatai védelméről 3. Hadifoglyok védelméről 4. Megszállt területeken élő polgári lakosok védelméről Ezek az egyezmények alapvetően nemzetközi fegyveres konfliktusok esetében kerülnek alkalmazásra, függetlenül attól, hogy a felek a konfliktust háborúnak nevezik-e. A nem nemzetközi konfliktusokra a négy egyezmény közös 3. cikke vonatkozik Kiegészítő 1977-ben 2 kiegészítő jegyzőkönyv született. Az első a nemzetközi, a második a nem

jegyzőkönyvek nemzetközi fegyveres összeütközésekről. Az I jegyzőkönyvhöz sokan azért nem csatlakoztak, mert nem találták kielégítőnek a katonai mérlegelés lehetőségeit. Ez azonban problémákat eredményezett, pl. az Irak elleni akciónál, amikor is USA olyan parancsokat adott ki, mellyel a többi részes állam nemzetközi kötelezettségeit sértette meg, s például az angol parancsnok megtagadta teljesítésüket. Ezért a koszovói akció során szolgálati szabályzatába már USA is belefoglalta a jegyzőkönyvben rögzített elveket. 1981-es genfi 1981-es genfi egyezmény: tilos a Napalm (ragadós massza, leégeti, amire ráfolyik), valamint egyezmény a műanyag lövedékek (röntgen nem észleli), a polgári tárgynak (pl. focilabda, toll) álcázott robbanóeszközök alkalmazása. 1996-os genfi 1996-os genfi egyezmény a taposóaknák tilalmáról, melyeket csak tervezetten lehet egyezmény elhelyezni, és térképen rögzíteni kell

helyüket. Az egyezményekhez azonban nem csatlakozott minden állam. 145 Felelősségre- Azontúl a nemzetközi jog fejlődésével létrejöttek az elkövetett bűncselekményeket vonás kivizsgáló a törvényszékek, pl.: Ruandai, és a volt-Jugoszláv Nemzetközi 1998-ban a római diplomáciai konferencián elhatározták a Nemzetközi Büntető Büntető Törvényszék felállítását, melynek elveit a hágai és genfi egyezmények adják. Biztonsági Törvényszék Tanácsi határozatok, egyezmények pótolják a hiányos felelősségre vonási rendszert. 2.A humani- A humanitárius jog megközelítése azon alapul, hogy a betegek, sebesültek nem képesek tárius jog katonai akciókra, számukra az állapotuknak megfelelő segítséget kell nyújtani, továbbá bármely állampolgárságú hajótöröttet ki kell menteni. Aki nem harcképes, vagy megadta magát, az ellen az elfogó állam sem harcolhat. Az ilyen személy elkülöníthető, számára

megfelelő egészségügyi ellátást, és élelmiszert kell biztosítani, tekintettel kell lenni a rangokra, munkára csak a közlegényeket lehet fogni. A levelezés nem akadályozható, de ellenőrizhető. A szökés nem büntethető, hiszen a saját államának tartozik hűséggel. 2.1 Kombat- A fenti rendelkezéseket az befolyásolja, hogy az adott egyén kombattánsnak (harcoló erő) tánsi minőség tekinthető-e. Elfogása esetén a kombattáns hadifogoly státuszt kap Kombattánsnak minősül: Személyi kör a reguláris fegyveres erők tagja, a hadsereg mellett harcoló rendőr, a velük harcoló polgári lakosság, tömeges népfelkelés résztvevői, partizánok. 1949-es egyezmény szerinti feltételek: 1. Élükön olyan személy áll, aki felelős az alárendeltjeiért 2. Meghatározott és messziről felismerhető jelvényt viselnek 3. Fegyvereiket nyíltan viselik 4. Betartják a hadviselés törvényeit, szokásait Gerillák 1977. I jegyzőkönyv

kiterjesztette a védelmet a gerillákra is Nemzetközi A kombattánsi státus csak nemzetközi háború esetén érvényesül. Mi minősül nemzetközi konfliktus konfliktusnak? Polgárháború esetén a saját állampolgárok felelősségre vonhatóak. (Pl Algéria-Franciaország). 1977 óta a humanitárius nemzetközi jog (I kiegészítő jegyzőkönyv) ezeket is nemzetközi konfliktusnak tekinti, azaz a gyarmati felszabadítók kombattánsok a felszabadító háborúkban. Pl.: Amikor Szovjetunió bevonult Afganisztánba, ahol a kormány hadban állt a gerillákkal, a Szovjetunió tagadta, hogy ő Afganisztánnal nemzetközi fegyveres konfliktusban állna. Ebben az esetben azonban katonái nem tekinthetők kombattánsoknak, tehát fogságuk esetén nem minősülnek hadifoglyoknak. Ezért kialakult az a gyakorlat, hogy a külső beavatkozó irányába a nemzetközi konfliktusra vonatkozó szabályokat alkalmazzák, és ő is azt 146 alkalmazza. Így katonái kombattánsoknak

minősülhetnek, de neki is biztosítania kell a hadifogoly státuszt az elfogottaknak. 2.2 Polgári A polgári lakosságot és javait védeni kell. Tilos megkülönböztetés nélkül támadást indítani lakosság védelme Megkülönböztetés nélküli támadásnak minősül az a támadás, amely nem meghatározott katonai célpont ellen irányul, illetve amelynek során olyan harcmodort vagy harceszközt alkalmaznak, amelyet nem lehet meghatározott katonai célpont ellen irányítani, vagy amelynek hatását nem lehet korlátozni. Veszélyes erőket Tilos a veszélyes erőket tartalmazó művek és létesítmények elleni támadás. Biztosítani lehet tartalmazó a létesítmény katonai védelmét a lakossággal szemben, de katonai akció innen nem művek indítható, ellenkező esetben a létesítmény elveszti a mentességét. Jelzése: három narancssárga kör egy sorban. Polgári védelem 1977-ben a polgári védelem számára a narancssárga alapon kék három

szöget írták elő védelmi jelzésnek. Ők hadifogolyként nem kezelhetőek, ennél jobb helyzetben vannak, de nem is harcolhatnak a másik állam ellen. A polgári védelem tulajdonképpen a túlélést segíti pl. élelmiszerosztással, katasztrófa elhárításánál, az infrastruktúra helyreállításánál 2.3 Polgár- Hagyományosan a polgárháborút a nemzetközi jog az államok belső joghatósági körébe háború utalta, és nem szabályozta. Ezen a helyzeten változtatott az 1949-es egyezmény Eszerint nem nemzetközi konfliktusban is kötelező bizonyos minimális - a nemzetközi konfliktusban kötelező szabályok - betartása. 1977. II kiegészítő jegyzőkönyv hatálya csak azokra a nem nemzetközi konfliktusokra terjed ki, amelyek a központi kormány és olyan elkülönült fegyveres erők között zajlanak, amelyek területeket tartanak hatalmukban, és innen hajtják végre támadásaikat, tehát s polgárháború egy magasabb intenzitású formájáról

van szó. A szabályok tiltják a kínzást, az embertelen bánásmódot. Tételesen kifejti a büntető eljárásjogi garanciákat: ártatlanság vélelme, egyéni büntetőjogi felelősség, védelemhez való jog, tanúzási mentességek. 3. Atom- A humanitárius nemzetközi jog tiltja az indokolatlan fájdalmat okozó, valamint a vak (a fegyverek polgári és katonai célpontok között különbséget nem tevő) fegyverek alkalmazását. A alkalmazásá- nemzetközi jogászok közül sokan ilyennek tekintették az atomfegyvereket is. A katonai nak szabályozása álláspont szerint azonban csak ezzel tudták megőrizni a békét, és hatásai ma már sokkal pontosabbak, és “finomabbak” és lokalizálhatók. 1996-ban a WHO a Nemzetközi Bírósághoz fordult tanácsadó véleményért, a tekintetben, 147 hogy alkalmazhatóak-e az atomfegyverek. A Bíróság elutasította a megkeresést Ezt követően a Közgyűlés - csatlakozva a WHO-hoz - szintén tanácsadó

véleményt kért a témában a Nemzetközi Bíróságtól. A Bíróság elfogadta a megkeresést (a döntés során szavazategyenlőség volt, az elnök szavazata döntött). Nemzetközi Ha egy területet egy egyezmény atomfegyvermentesnek minősítenek (pl. Közép-Amerika) Bíróság ott tilos atomfegyvert alkalmazni. A Bíróság kimondta, hogy nem talált olyan általános tanácsadó jellegű egyezményt vagy szokásjogi szabályt, amely kifejezetten és mindenütt tiltaná az véleménye atomfegyver alkalmazását, vagy az azzal való fenyegetést. Az atomfegyverek alkalmazásának összhangban kell lennie a fegyveres összeütközésekre vonatkozó nemzetközi szabályozással. A tanácsadó vélemény a különböző nemzetközi jogi szabályokat egymásra vonatkoztatva úgy ítélte meg, hogy a mai nemzetközi joggal nem egyeztethető össze az atomfegyver alkalmazása és az azzal való fenyegetés. De emellett azonban a Nemzetközi Bíróság

megállapította, hogy nem tudja végleges jelleggel kimondani, hogy az atomfegyverek alkalmazása jogszerű vagy jogszerűtlen lenne a jogos önvédelem olyan keretei között, amikor magának az államnak a túléléséről van szó. Az államok azonban főként mégis egymásra, és nem a tanácsadó véleményre tekintettel csökkentik az atomfegyvereiket. 1. Érvényesül-e a nemzetközi jogban a ius ad bellum? 2. Mit fogalmazott meg a si omnes klauzula? 3. Milyen egyezmények szabályozzák a hadviselés szabályait? 4. Milyen esetben ismeri el az ENSZ Alapokmány az erőszak alkalmazásának lehetőségét, és milyen korlátozással érvényesül ez a lehetőség? Az Alapokmányon kívül milyen esetekben kerülhet még sor erőszak alkalmazására? (ld.: tkv) 5. Sorolja fel mely eseteket nyilvánít agressziónak a nemzetközi jog (ld: tkv) 6. Foglalja össze röviden a retorzió és a represszália jogintézményének jellemzőit, jogszerűségük feltételeit (ld: tkv.)

7. A nemzetközi jogban ki minősül kombattánsnak? 8. Hogyan befolyásolja az egyén védelmét a kombattáni minőség? 148 9. Milyen rendelkezéseket tartalmaz az 1977 évi I jegyzőkönyv a polgári lakosság védelmével kapcsolatban? 10. Milyen rendelkezés vonatkozik a veszélyes erőket tartalmazó létesítményekre? 11. Vonatkoznak-e a nemzetközi jog szabályai a polgárháborúkra? Melyek? 12. Írja le a semlegesség definícióját(ld: tkv) 13. Ismertesse a Nemzetközi Bíróság atombombák használatával kapcsolatban adott tanácsadó véleményét 149 NEMZETKÖZI BÉKE ÉS BIZTONSÁG 1. INTÉZKEDÉSEK AZ ENSZ KERETEI KÖZÖTT 1. Minősítés joga 1.1 Biztonsági Az Alapokmány 39. cikke szerint a Biztonsági Tanács megállapíthatja a béke bármilyen Tanács veszélyeztetését, vagy megszegését, vagy bármilyen támadó cselekmény fennforgását. Megvizsgálhatja, hogy viszály elhúzódása, vagy a helyzet fennmaradása nem vezet-e a nemzetközi

béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére. A helyzet minősítése vétójogos kérdés. 1.2 Közgyűlés Az Alapokmány szubszidiárius hatáskört biztosít a Közgyűlés számára. A gyakorlat azonban szélesített ezen. 377 sz Közgyűlési határozat - Egyesült Erővel a Békéért - szerint: - A Biztonsági Tanács indítványozhatja, hogy a Közgyűlés rendkívüli ülésszakra üljön össze, hogy megvizsgálja a nemzetközi békét fenyegető helyzetet. - A Közgyűlés maga is dönthet a rendkívüli ülésszakról, ha a Biztonsági Tanács nem tudja teljesíteni a kötelességét, az állandó tagok közti összhang hiányában. Gyakorlati A Biztonsági Tanács hatásköre elsődleges, de nem kizárólagos. Ezt erősítette meg a nehézségek Nemzetközi Bíróság, amikor a szintén vitatott szuezi és kongói akciók kapcsán kialakult ENSZ költségvetési válság során tanácsadó véleményében kimondta, hogy bár legközelebb célszerű

lenne elkerülni a hasonló eseteket, a cél, a béke és biztonság megóvása érdekében szükség volt az adott lépésekre. A Biztonsági Tanács ritkán tudott élni felelősségével: 1956-ban például a szovjet vétó akadályozott meg minden lépést Magyarország érdekében, ha viszont USA szövetségesei követtek el valamit, az USA a pártjukra állt a Biztonsági Tanácsban. Még a berlini fal leomlását követő pár éves orosz-amerikai összhang idején sem sikerült 100 %-osan alapokmányszerű akciót lebonyolítani. (lásd az Irakkal szembeni akciót) 2. Katonai és E szankciók alkalmazására a nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetése vagy megsértése nem katonai esetén kerülhet sor. Katonai szankciók alkalmazásának lehetősége még szűkebb Ennek szankciók keretében olyan műveletek foganatosíthatók, amelyek a nemzetközi béke és biztonság érvényesítése fenntartásához vagy helyreállításához szükségesek. 2.1 Koreai

háború 1950 június 25-én a kommunista Észak-Korea lerohanta az USA-barát Dél-Koreát 1950- 150 ben Szovjetunió bojkottálta a Biztonsági Tanács üléseit, mivel nem fogadták el Mao Ce-tung kormányának a megbízó levelét. A Biztonsági Tanács így Szovjetunió távol maradásával megállapította Észak-Korea agresszióját. Szovjetunió kétségbe vonta a lépés jogszerűségét és azt, hogy távollétét jogilag a tartózkodással azonosították. Érvelése szerint a döntést csak az összes állam igenlő szavazatával lehetett volna meghozni. Nem sikerült visszavonatnia a határozatot, mivel USA megvétózta azt. Szovjetunió ezt követően, 1950 augusztus 1-jén visszatért a Biztonsági Tanácsba, ami a vétójog gyakorlása miatt ezt követően meg is bénult, s nem tudott parancsot adni az ENSZ csapatok bevetésére. Ekkor került sor a 377 sz Közgyűlési határozat elfogadására. Két bizottságot állítottak fel: 1. Tűzszünet-megfigyelő

bizottság 2. Kollektív intézkedések bizottsága Ez adta meg a parancsot a fellépésre Súlyos vereséget mértek az észak-koreai csapatokra. A szovjetek mindvégig támadták az Egyesült Erővel a Békéért határozatot. Sztálin halála után elismerték, hogy a távolmaradással megsértették az Alapokmányt, de azt kijelentették, hogy ez nem jogosított fel mást egy ennél súlyosabb Alapokmánysértésre. Kitartottak amellett, hogy a katonai lépések alapokmánysértőek voltak, és a Közgyűlés túllépte vele hatáskörét. A Közgyűlés a teleologikus értelmezést használva szintén kitartott amellett, hogy ha lépésük nem is volt alapokmányszerű, a szervezet célkitűzéseinek mégis megfelelt, így jogellenes sem volt. 2.2 Kuvaiti 1990. augusztus 2-án Irak lerohanta Kuvaitot Nyilvánvaló volt, hogy Irak nem fog háború kivonulni Kuvait területéréről. Lépését az ENSZ, alapokmányellenesnek minősítette, kintlevőségeit befagyasztotta, az

olajexportot megtiltotta. Az ENSZ-ben bár a viszony a két pólus között (USA és Szovjetunió) sosem volt jobb, a vezérkari bizottság mégsem működött. USA-ban a Kongresszusnak érvényben van az a döntése, mely szerint amerikai katona nem állhat, csak amerikai parancsnokság alatt. A franciák azonban nem akarták elfogadni USA vezetését. Így tehát két parancsnokság jött létre, és az ENSZ feljogosította a két államot, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket. Noha az Alapokmányban nincs benne, hogy a Biztonsági Tanács továbbadhatná kompetenciát, de ezt a gyakorlati értelmezés így alakította ki. A későbbiekben Albánia esetében Olaszországnak, Haiti esetében USA-nak, Bosznia Hercegovina esetében a NATO-nak adott a BT felhatalmazást. 2.3 Délszláv Bosznia-Hercegovinában Szerbia felkeléseket szított, és a hadsereg fegyvereit átjátszották a válság boszniai szerbek kezére. A bosnyákok az egyre nehezebb helyzet miatt segítséget

kértek a Biztonsági Tanácstól. A Biztonsági Tanács fegyverembargót vezetett be, amivel azt érte el, hogy a bosnyákok nem tudtak fegyverhez jutni, ezzel pedig vesztésre voltak ítélve. A orosz vétók azonban ismét meg-megbénították a Biztonsági Tanács működését. Az ENSZ csapatok hatáskörét csak hosszadalmas egyeztetés után sikerült tisztázni. Problémát jelentett, 151 hogy nem határozták meg, mit tehetnek az egységek. Ez ahhoz vezetett, hogy nem vették komolyan a csapatokat, provokálták, illetve meg is támadták őket. Az összhang hiányára utalt, hogy az eredeti álláspont szerint a katonák csak önvédelem esetén lőhettek. A szerbek azonban csak a bosnyákokra lőttek, az UNPROFOR-ra nem, és a Biztonsági Tanács csak több határozat után jutottak el oda, hogy a csapatok meg is védhetik a bosnyákokat. Koszovó esetében Jugoszlávia nem volt hajlandó eleget tenni a BT előírásainak. A NATO tisztában volt azzal, hogy nem fogja

megkapni a Biztonsági Tanács felhatalmazást, és vállalta, hogy a formális nemzetközi jog által nem támogatva indítja meg támadásait. Magyarázatként a humanitárius szükséghelyzetet hozta fel. A koszovói lakosságok elleni etnikai tisztogatás veszélye miatt ne felejtsük el a civilizált nemzetek által elismert azon jogelvet, mely szerint: summum ius summa iniuria. Az 1244-es Biztonsági Tanácsi határozat tudomásul vette azt a megállapodást, melyet a szerbek a NATO-val aláírtak. A háttérben az állt, hogy a NATO nem akarta, hogy megismétlődjön az, ami Pol-Pot Kambodzsájában, amikor is a lakosság 2/3-át, a városiakat, a papokat és az egyetemet végzetteket kiirtották. Hogy ez többet ne fordulhasson elő, a NATO vállalta a formális jogsértést. 2.4 Haiti 1945-ben abból a feltevésből indultak ki, hogy a béke és biztonság megsértése valójában háborút jelent, és ezért kell megakadályozni azt. Nem merült fel az a lehetőség, hogy

polgárháború esetén is beavatkozásra kerüljön sor. Tehát ezt is a gyakorlati értelmezés alakította ki. Haiti esetében, Duvalier volt a diktátor, aki után fia került hatalomra Majd megdöntötték ezt a hatalmat és egy plébánost, Jean-Bertrand Aristide-t választottak elnökké. Az új elnököt a katonaság fél év után megbuktatta. Ezután pedig átvették a hatalmat USA a Biztonsági Tanács elé vitte az ügyet: a kialakult helyzet veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Biztonsági Tanács megállapította, hogy jogosult fellépni. Felszólították a katonai erőket, hogy adják vissza a hatalmat a polgári erőknek, ellenkező esetben minden szükséges eszközt hajlandóak bevetni annak érdekében, hogy az eredeti hatalom visszakerüljön a helyére. A Biztonsági Tanács USA-t bízta meg az ügy vezetésével, aki egy repülőgép anyahajót és néhány csatahajó elvonultatott Haiti mellett. Ez elég volt ahhoz, hogy a katonai erők

visszaadják a hatalmat a polgári erőknek. 2.5 Albánia Egy piramisjáték csődbe vitte az ország lakosságát. Az emiatt kitörő a zavargást olyannak minősítették, mint ami fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot. Az anarchia megfékezésére az albán kormány maga kérte a BT-től a fegyveres segítséget. Az akciót a BT Olaszországra bízta. 2.6 Ruanda Ezen a területen többségben éltek a hutuk, kisebbségben a tuszik, akik viszont kiszolgálták a belga és az angol gyarmatosítókat. Amikor Ruanda függetlenné vált a tuszikat megaláztak, 152 szankciókkal sújtották őket valamint másodosztályú polgároknak tekintették őket. Puccsot szerveztek a hutu államfő ellen. A hutuk véres pogromokat hajtottak végre bosszúból a tuszi falvak ellen. A polgárháborúban a hutuk egy része átállt a tuszikhoz, így most ők vannak hatalmon. Ez a helyzet veszélyeztetheti a békét és a biztonságot, ugyanis egy több milliós menekült sereg

érkezhet a szomszéd országba, megfelelő ellátás, higénia nélkül. ENSZ: megállapította, hogy ez fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot. 2. BÉKEFENNTARTÓ MŰVELETEK 1. Béke- Az ENSZ hatásköre - külön döntés alapján - kiterjedhet a béke stabilizálására is: pl. fenntartás tűzszünet-megfigyelés. Erre vonatkozó konkrét szabályt nem tartalmaz az Alapokmányban, ezt a gyakorlat alakította ki. 1.1 Létesítés Az Alapokmány felhatalmazása alapján a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács -feladatainak módjai ellátása érdekében - jogosult segédszerveket létrehozni a. 1.11 Közgyűlés: fellépésére többnyire akkor kerül sor, ha a Biztonsági Tanács megbénul Ebben az esetben a Közgyűlés rendkívüli ülést tart, és az Alapokmány teleologikus értelmezése alapján próbálja meghozni a szükséges intézkedéseket. Pl: Szuez (1956) 1.12 Biztonsági Tanács: pl: a kongói kormány kérelmére (1960), vagy Szíria és Izrael

között a Golan-fennsíkon (1974). A létesítést különböző cikkekre, az utóbbi években főként a VII. fejezetre alapították Eszerint a Biztonsági Tanács kötelező döntési jogosítvánnyal is rendelkezik, ennek ellenére általában megpróbálják megszerezni az adott állam hozzájárulását. De pl az izraeli-arab konfliktusok kirobbanása előtt az arabok felszólították távozásra az ENSZ egységeket. (pl: 1967, 1973). 1.2 Összetétel, Az egységek összetétele az államok felajánlásaitól függ. A létszám változó, de viszonylag elnevezés, jogi jelentős is lehet. A gyakorlatban felmerült, hogy az államok nem kötelesek katonai erővel helyzet részt venni a békefenntartásban. Tűzszünet-megfigyelést végző csoportok neve UN-jelzéssel kezdődik (ld. UNPROFOR humanitárius folyosót próbáltak létesíteni a volt-Jugoszlávia területén) Korábban kizárólag a semleges államok vettek részt ezekben az akciókban Előbb kivételek

jelentek meg, majd a hidegháború befejeztével Kelet-Európa és a NATO tagállamok is aktívabbak lettek, így nemzetközi összetevőjű fegyveres erők alakultak ki. A békefenntartói tevékenység során problémát okozott, hogy nem határozták meg pontosan 153 az intézkedések körét. Ennek következtében nem vették komolyan őket, vagy provokálták őket, illetve meg is támadták őket. A gyakorlat szerint a békefenntartók katonái önvédelem esetén lőhetnek vissza. Ez azonban számos esetben nem volt elegendő A szerbek pl a bosnyákokra lőttek, az UNPROFOR-ra nem, és csak sorozatos Biztonsági Tanácsi határozatok után jutottak el oda, hogy az ENSZ katonák meg is védhették őket. Az esetek többségében stabilizálni tudták a helyzetet. Ezt követően a katonai megfigyelők rendészeti szervekké alakulhattak, ld. választási megfigyelések, aknaszedés (pl Kambodzsa, Angola) Ez extenzív, teleologikus, gyakorlati értelmezés volt. A

békefenntartó erőknek kijelölik a manőverezési területet. Előfordult azonban, hogy azok ettől eltértek, erre hivatkozva több állam is megtagadta a későbbiekben a költségekhez való hozzájárulást. A szuezi akcióban Franciaország a mandátum alapját, a kongói akcióban a Szovjetunió sérelmezte a mandátumtól való eltérést. Magyarország rendes tagdíja 1,6 millió $, 40000 $ a Nemzetközi Bíróság díja, 2,6 millió $ a béke-biztonság költségeihez való hozzájárulás. Néhány állam megelőlegezi a költségeket (Pl. amikor zsoldot fizet a rendelkezésre bocsátott katonáinak.) 1. Mely szervek jogosultak egy helyzetet a nemzetközi békére és biztonságra veszélyesnek minősíteni? 2. Milyen határozaton alapul a Közgyűlés hatásköre? 3. Milyen speciális elem jellemzi a Közgyűlés hatáskörét? 4. Milyen szankciós jogkörök alkalmazhatóak? 5. Milyen nem katonai szankciós eszközöket ismer? 6. Milyen esetekben került

érvényesítésre nem katonai szankciós jogkör? 7. Milyen esetekben került sor katonai szankciós eszközök alkalmazására? 8. A koreai háborúban mi eredményezte az összhang hiányát? 9. Mi jellemzi a békefenntartó erők jogi helyzetét? 154 TENGERJOG 1. TENGERJOGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS 1. Tenger Sós víz, amely a földbolygó egyéb pontjaihoz szabad és természetes összekötéssel fogalma kapcsolódik. E definíció alapján nem minősül tengernek a Holt-tenger, a Kaszpi-tenger és a Nagy Sós-tó sem. 2. Tengerjog A tengerjog az a területe a nemzetközi jognak, ahol a szokásjog, annak kodifikációja és az fejlődése ezen alapuló továbbfejlődés igen fontos szerepet játszik. 1958. genfi tengerjogi konferencia négy egyezményt fogadott el: 1. Parti tengerről 2. Nyílt tengerről 3. Nyílt tengeri halászatról 4. Kontinentális talapzatról 1982-ban fogadták el a Montego Bay-egyezményt, ami az 1958-as helyébe lépett. 3. Tengeri A

tengerjogi szabályozás lényege, hogy az állam a szárazföldi területétől kifelé bizonyos övezetek egyre csökkenő, de jelentős rendészeti és kitermelési jogosítványokat gyakorol a különböző övezetekben. 3.1 Alapvonal Alapvonalon az apályvonalat kell érteni. Homogén tengerpart esetén ennek megállapítása nem jelent nehézséget. Sziklás, fjordos tengerpart esetén az alapvonalon a legkiállóbb pontokat összekötő egyenest kell tekinteni. 3.2 Beltenger Alapvonal és a tényleges tengerpart közti rész. Ideértendők a kikötők, sziklás partképződmények, fjordokon belüli tengerrészek, történelmi öblök. Ezen a területen az állam területi főhatalma érvényesül. Ennek megfelelően az államok például engedélyhez köthetik a behajózást. Kivétel ez alól a vis maior esete, elsüllyedés veszélye esetén ugyanis nem alkalmazható ez a rendelkezés. 155 Ebben az övezetben a parti állam szuverenitása élvez elsőbbséget, így

a lobogó szerinti állam joghatósága nem érvényesül, kivéve a hadihajókat. 3.3 Parti tenger Bynkershoek szerint a parti tenger egy ágyúlövésnyi terület. A XVIII század végén ez sáv 3 mérföld volt. Ez lett a szokásjogi szabály Az 1958-as egyezmények kidolgozásakor több állam hivatkozott arra, hogy parti tengere ennél a távolságnál szélesebb, ezért fogadták el, hogy a szélességet 3, illetve 12 mérföld között állapíthatják meg az államok. A Montego Bay-egyezmény a parti tenger szélességét 12 mérföldben állapította meg. Az államok kötelesek tűrni, hogy a kereskedelmi és hadi hajók békés céllal áthaladjanak ezen a területen - békés áthaladás intézménye Nem minősül békés áthaladásnak: 1. Harci alakzatban történő hajózás 2. Megállás az áthaladás közben 3. Parti állam közrendjének megzavarása: fegyveres támadás, kalózrádió üzemeltetése, parti állam kommunikációs berendezéseinek megzavarása. 4.

Halászat, gazdasági jellegű kitermelés 5. Szándékos, súlyos környezetszennyezés 6. Tengeralattjáró felszín alatti haladása, anyahajókról gépek fölszállása stb 3.4 Szigetközi Szigetcsoportokból álló állam külső határvonalán belüli tengerrész. A tengervíz szárazföld tenger aránya: 9:1, legnagyobb távolság nem haladhatja meg a 100 mérföldet. A keresztülhajózás biztosított, de az állam előírhat kötelező jellegű útvonalat. 3.5 Csatlako- A csatlakozó övezet kialakításának oka az volt, hogy a szeszcsempészet miatt létrehozzanak zó övezet egy olyan zónát, ahol a parti állam bizonyos kizárólagos, de korlátozott jogokat élvez. Ehhez kapcsolódtak később a környezetvédelmi okok is. Szélességét 1958-ban úgy állapították meg, hogy azok az országok, amelyek csak 3 mérföldes parti tengert igényeltek, 9 mérföld csatlakozó övezetet kaptak, míg azoknál az államoknál ahol a parti tenger 12 mérföld széles

volt, nem volt csatlakozó övezet. A Montego Bay-egyezmény a csatlakozó övezet szélességét egyöntetűen egy újabb 12 mérföldben határozta meg. Ebben az övezetben a lobogó szerinti állam joga érvényesül, noha a parti őrség feltartóztathatja a hajókat és ellenőrizheti azokat. 3.6 Kizáróla- 1945. évi Truman proklamáció kimondja, hogy az USA-nak kizárólagos joga van kitermelni gos gazdasági a tenger alatti területeket. Később ez már nemcsak az altalaj kitermelését jelentette, hanem 156 övezet egyéb kiaknázást is: halászat, szél és vízenergia hasznosítása. 1958-as tengeri jogi egyezmény még nem ismerte el a kizárólagos gazdasági övezetet. 1982-as egyezmény alapján a kizárólagos gazdasági övezet szélessége a partvonal külső végétől számított 188 mérföld = alapvonaltól számított 200 mérföld. 3.7 Kontinen- Eredet: 1945-ben USA elnöke kijelentette, hogy a partok melletti alacsony lejtésű tengerrész

tális talapzat kitermelése az USA kizárólagos joghatóságába tartozik. 1958 egyezmény alapján a kontinentális talapzat 200 méteres vízmélységig terjed, illetve azon túl, amíg a gazdaságos kitermelés lehetséges. A technika fejlődésével ez a terület egyre kintebb húzódott, és az eltérő fejlettségű országoknál eltért az övezet szélessége. 1982-es egyezmény a kontinentális talapzat szélességét alapvonaltól kifelé számított 350 mérföldben határozta meg, de ha a kontinentális talapzat hamarabb véget ér, akkor 2500 méteres vízmélység vonalának elérése után 100 mérföld. Az államok itt saját felelősségre halászhatnak, de az altalaj kitermelése a parti állam alanyi joga. Területek Érintkező vagy szembeeső államok között merülnek fel a az elhatárolási problémák. A viták elhatárolása megoldására az 1958-as egyezmény az egyenlő távolságok elvét alkalmazza. Északi-tengeri Az elv érvényesítés miatt

merült fel vita Németország és Hollandia között. Németország kontinentális partja ugyanis homorú, ami azzal jár, hogy az egyenlő távolságok elvének alkalmazása talapzat ügye esetén a zárul a talapzata, míg Hollandia partja domború, ennek következtében talapzata kifelé tágul. Németország arra hivatkozott, hogy nem ratifikálta az 1958-as egyezményt, így az nem kötelezi őt. A szerződést elfogadó államok viszont azt hangsúlyozták, hogy ez az egyezmény a szokásjogot foglalja össze, így Németországra annak ellenére is kötelező, hogy nem ratifikálta. Németország ezzel szemben úgy védekezett, hogy - noha az egyezmény a szokásjogot foglalja össze - az egyenlő távolságok elve progresszív továbbfejlesztés eredménye. A Nemzetközi Bíróság Németországnak adott igazat, abban hogy az egyenlő távolságok elve valóban a progresszív továbbfejlesztés eredménye. Továbbá kimondta, hogy nemcsak ezt az egy elhatárolási

eljárást lehet alkalmazni. A Nemzetközi Bíróság gyakorlata szerint az egyenlő távolságok elve mellett figyelembe kell venni egyéb tényezőket is, mint például a speciális körülményeket is, úgy hogy az méltányos legyen. Az alkalmazás során tehát figyelemmel kell lenni a szárazföldi határokra, talapzat 157 folyamatosságára, a vetődés jellegére. Ez a meggondolás érvényesült az északi-tengeri kontinentális talapzat elhatárolásának ügye mellett, Tunézia és Líbia, illetve Líbia és Málta ügyében is. 3.8 Nyílt tenger A kontinentális talapzaton kívül eső terület. Az államok nem vonhatják jogszerűen kizárólagos szuverenitásuk alá. Jelentős gazdasági előnyöket biztosít ezen területek kiaknázása: olaj, olyan fémek, melyek nagy szilárdságú ötvözetté alakíthatók át. Emberiség közös Nyilvánvaló azonban, hogy a kiaknázásra csak a gazdaságilag fejlett országok képesek öröksége (USA, Japán,

Franciaország). 1982-ben elfogadtak egy új intézményt: emberiség közös öröksége. Eszerint a tenger és a mélytengeri altalaj az emberiség közös öröksége A kiaknázás érdekében létrehoztak egy Hatóságot és egy Vállalatot (Mélytengeri Zóna Kitermelésének Szabályait Megalkotó és Végrehajtó Hatóság, Mélytengeri Övezetben Folytatott Gazdasági Tevékenységet az Emberiség Közös Öröksége Szempontjából Kitermelő Vállalat). A kitermelés megoszlik a fejlett államok és az ENSZ multinacionális konzorciuma között, amelybe az államok részt vehetnek. A problémát az jelenti, hogy a fejlődő államok érdekérvényesítő képessége jelentősen csökkent, aminek következtében a fenti eljárás nem érvényesül. Korfu szoros ügye Görög fennhatóságú sziget, Albániával szemben. A II világháború után az angol aknaszedő hajók felszedték az aknákat. Ez követően, amikor az angol flotta elhaladt a szorosban aknára futott.

Ezután az angolok ismételten összeszedték aknákat A Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy Albániának tudnia kellett volna, hogy aknákat telepítettek a szorosba (kis távolság miatt látnia kellett). Albánia tiltakozott a második aknaszedés ellen, mondván Anglia megsértette a szuverenitását, hiszen ez a terület parti tenger, ahol csak békés áthaladásnak van helye, katonai manőverek nem végezhetőek. Albánia a vele szemben emelt panasz ellen úgy védekezett, hogy az angol hajók meg is kerülhették volna a szigetet, de ezt azért nem tették meg, mert elhaladásuk tulajdonképpen egy erődemonstráció volt. Nemzetközi Bíróság: a parti állam nem követelheti, hogy a másik állam alternatív útvonalakat használjon. 1982-es egyezmény szerint csak az minősül szorosnak, ami két egymáshoz közeli tengerpart által zárt terület (24 mérföld). Az államok kötelesek megengedni az áthaladást, de például a tengeralattjáró merülésben is

áthaladhat. A lehetséges útvonalak közül azt az utat kell 158 választani, amely a legkönnyebb. Nemzetközi szerződések előírhatják a szoroson való áthajózást. Pl: Gibraltári-szoros A montreuxi szerződés rendezi a hajók kifutásának szabályait a Fekete-tengerről a Földközitengerre. Háborúban, ha Törökország hadviselő fél, akkor saját belátása szerint dönt Ha semleges, a kereskedelmi hajókat át kell engednie, a hadihajókat viszont csak akkor, ha az adott állam kölcsönös segítségi egyezményt kötött vele. Békeidőben a tonna vízkiszorítása alapján határozzák meg a Fekete-tengeren tartózkodó hajók számát. (balti államok hajói + a behajózó államok hajói: 2:1). 3.9 Öböl Aminek a szájszélessége a parti tenger kétszeresét nem haladja meg, az ilyen öböl beltengernek minősül. 1958-as egyezmény megengedi, hogy történeti alapon ennél szélesebb tengerrészeket is birtokoljanak az államok. Pl: Hudson öböl

Öböl morfológiai szabálya: öböl az, ami a bejárat átmérőjére emelt körnél nagyobb vizet zár be. Nemzetközi A Montego Bay-egyezmény létrehozta a Nemzetközi Tengerjogi Bíróságot, melynek a Tengerjogi székhelye Hamburg. Bíróságot 2. CSATORNÁK 1. Szuezi 1888. évi konstantinápolyi egyezmény szabályozta, amely békében és háborúban egyaránt csatorna nyitottnak minősítette a csatornát. Ám miután Egyiptom függetlenné vált a csatornát államosították. A vitát az váltotta ki, hogy Egyiptom nem engedte át Izrael hajóit Az arabizraeli háborúk során a csatornát nem lehetett használni A BT megerősítette a konstantinápolyi egyezmény hatályát és a Camp David óta Egyiptom biztosítja Izrael számára a szabad hajózást. 2. Panama A területe eredetileg Kolumbiához tartozott. Kolumbia nem kívánta megadni azokat a csatorna koncessziókat, amelyeket USA kért: területen kívüli övezet vegye körül a csatornát, ahol

amerikai katonák állomásozhatnak. A polgárháború után Panama elszakadt és USA megkötötte vele a szerződést. 1977-ig a csatorna USA igazgatása alatt állt, ám az ekkor elfogadott egyezmény szerint a fennhatóságot fokozatosan át kell adni Panamának, és azt 2000-től teljes egészében Panama látja el. Békében és háborúban az áthaladás kereskedelmi és hadihajóknak egyaránt szabad 159 3. FOLYÓVIZEK, TAVAK 1. Szabályozás Egységes szokásjog és egységes szabályozás hiányában a nemzetközi folyókra és tavakra vonatkozó szabályozást különböző egyezmények rendezik. 2. Duna 1815. nagyhatalmak törekedtek arra, hogy ellenőrizzék a közlekedést a Dunán Létrehozták az Európai Duna Bizottságot majd a Parti Államok Bizottságát. 1948 belgrádi egyezmény: Szovjetunió azt akarta elérni, hogy a nagyhatalmakat kiszorítsa az ellenőrzésből. Éppen ezért például ezt az egyezményt nem írta alá Nagy-Britannia és Franciaország

sem. Hajózási szabályok: hadihajó csak a saját állam területén hajózhat szabadon, ha másik országon akar áthajózni be kell szereznie az állam engedélyét. Nemzetközi 1948-tól ez vette át a korábbi Európai Dunabizottság funkcióit. Nemzetközi Duna Bizottság, Duna Bizottság jogi személy, székhely Budapest. Szervezi és irányítja a Duna karbantartását A meder rendben tartása az állam felelőssége. Csak a tényleges szolgáltatásokért szedhető pénz, az áthaladásért nem. 3. Tisza 1986-os az egyezmény szennyezés esetében csak azonnali értesítést és konzultációt ír elő. A szennyező állam felelőssége ennek ellenére megállapítható a nemzetközi jogi általános szabályai alapján (pl.: szomszéd jog) 1. Sorolja fel a fontosabb tengeri jogi egyezményeket 2. Milyen övezetekre osztható a tenger? Jellemezze azokat 3. Mely fogalmakat takarják az alábbi definíciók? a) Sós víz, mely a földbolygó egyéb pontjaihoz szabad és

természetes összekötetéssel kapcsolódik. b) A beltengertől vagy a szigetközi tengertől kifelé eső tengerrész, amely felett az állam szuverenitást gyakorol. c) Szigetcsoportból álló állam külső határvonalán belüli tengerrész. 160 d) Szárazföldek közé szorított tengerrész, amely két tengert köt össze és nemzetközi közlekedésre szolgálnak. 4. Melyik állam joghatósága érvényesül a beltengeren? 5. Ismertesse a békés áthaladás intézményét 6. Milyen elv érvényesül az elhatárolási viták megoldásánál? 7. Milyen szabályozás vonatkozik a nyílt tenger kincseinek kiaknázására? 8. Melyik állam fennhatóság alá tarozik a panama csatorna 2000 óta? 9. Milyen jogforrások szabályozzák a folyóvizekre vonatkozó kérdéseket? 10. Milyen egyezmények születtek a Duna és a Tisza védelmében? 161 LÉGI JOG, VILÁGŰR JOG Erre a területre vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás igen későn alakult ki, noha már 1.

Szabályozás számos szerződés és a szokásjog is rendezte a felmerülő kérdéseket. Ténylegesen azonban csak néhány állam (8-10, köztük az USA és a Szovjetunió) tevőleges gyakorlata alakította ki. 1. LÉGI JOG 1. Szabályozás A légi jog fejlődése a XX. században indult meg fejlődése 1919. évi párizsi egyezmény USA elzárkózási politikája miatt kimaradt az egyezményből, és így számos dél-amerikai állam sem lett részese annak. Ők 1928-ban kötöttek meg a havannai egyezményt 1929. a párizsi szerződés felülvizsgálata 1944. chicagoi egyezmény Ez az egyezmény felváltotta a korábbi párizsi, illetve havannai egyezményeket. A légtér sorsát az aedificium solo cedit elvhez hasonlóan rendezték, vagyis a légtér osztja az alatta fekvő terület jogi státusát. (pl a nyílt tenger feletti légtér maga is nyílt) Az államok főhatalma a légtér határáig terjed, ugyanakkor a szuverenitás megjelenése itt eltérő. Az államok

kötelesek elfogadni, hogy a légterükön menetrendszerinti vagy rendkívüli polgári légijárművek szabadon áthaladhassanak Katonai járművek áthaladása azonban engedélyhez kötött. Nem kereskedelmi célú leszállás szabadsága érvényesül szükséghelyzet és üzemanyagfelvétel esetén (tehát nem utas fel- és leszállásra vonatkozóan). Nemzetközi 1944-ben létrehozták a Nemzetközi Légiközlekedési Szervezetet (ICAO), mely minden Légiközlekedési nemzet biztonsága érdekében technikai szabályokat állapított meg. Szervezetet Contracting out intézménye: ezeknél a szerződéseknél az államnak külön kell jeleznie, ha valamely rendelkezést nem ismeri el kötelezőnek önmagára nézve. A légi járműveket lajstromozási kötelezettség terheli, a lobogójuk viselése így független a tulajdoni viszonyoktól. Egyezmények: 1963. Tokió 162 1970. Hága 1971. Montreál Szabályozás tárgya: a gépeltérítés, a légi járművön

elkövetett bűncselekmények, valamint a légi közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények. Ezek univerzálisan üldözött bűncselekmények. Tokiói 1963. évi tokiói egyezmény: a lobogó szerinti államot képviselő személyzet, a kapitány egyezmény bűncselekmény elkövetése esetén jogosult az elkövetőt őrizetbe venni, illetve ehhez segítséget kérni. Ezen kívül más államok is rendelkezhetnek kompetenciával Pl: az az állam, amelynek területe ellen a cselekményt elkövették, amelynek a területén a gép leszáll, az elkövető állampolgársága szerinti állam, valamint az áldozatok állampolgársága szerinti állam. Vagyis majdnem minden érintett állam kompetens Általánosan elfogadott elv szerint pedig az állam vagy megbünteti, vagy kiadja az elkövetőt, így őt mindenképp felelősségre vonják. Montreáli 1971. évi montreáli egyezmény annyiban egészítette ki a fentieket, hogy a légi közlekedés egyezmény rendje elleni

bűncselekménynek minősítette az irányító torony és berendezések ellen elkövetett cselekményeket is. Az egyezményhez majdnem minden állam csatlakozott A chicagoi, az 1963-as, 1971-es egyezmények polgári légijárművekre vonatkoztak. Katonai gépek esetén az állam megtartja szuverenitását, ennek keretében rendelkezésére bocsáthatja légterét más államnak. Az ún "nyitott égbolt" egyezmények, melyek megnyitották a légtereket más államok katonai szakértői előtt, pl. a NATO és a Varsói szerződés keretei között jöttek létre. 1981-ben egy koreai gép (KAL CO7) Szöul felé tartva bekerült a nyílt, de a Szovjetunió által zárt tengerré minősített Ohotszki tenger feletti légtérbe, mivel ismeretlen okokból eltért a menetrendszerinti útjáról és emellett a hívásokra sem felelt. A gépet - fedélzetén 240 utassal - akkor lőtték le, amikor már éppen elhagyta azt a légteret, amit a Szovjetunió magáénak tekintett. Ennek

köszönhetően kötötték meg az 1984-es egyezményt, mely szerint polgári gépet még akkor sem lehet lelőni, ha megsérti egy állam légterét, mivel más eszközök is biztosítottak ahhoz, hogy leszállásra kényszerítsék. 2. VILÁGŰRJOG 1. Légtér Az első lényeges kérdés az, hogy hol húzható meg a légtér határa. A közgondolkodás szerint kiterjedése a légtér addig tart, ameddig levegő van. Ez azonban nem használható megoldás Bizonyos vélemények szerint a légtérnek nincs felső határa, minden állam gyakorolhatja 163 szuverenitását a felette fekvő térben. A nagyobb államok elvetették ezt az álláspontot Az atmoszféra elmélet szerint: addig tart a felségjog, amíg felette levegő van. Azonban ez alapján sem határozható meg pontosan a határ. Kármán Tódor szerint a felső határt az a pont adja, ahol az objektumok már csak kozmikus sebességgel tudnak haladni a légkör ritkasága miatt. Ez a határ ki is számítható, kb 83

km Ez az elmélet egybeesett az államok katonai megfontolásaival, mivel így a műholdak már e határ fölé esnek. Ezért a Kármán-vonalat az állam gyakorlata hamar elfogadta. 2. Egyezmé- 1967. Általános világűrjogi egyezmény Világűr nyek 1968. Űrhajósok mentése 1972. Űrobjektumok által okozott károk 1975. Űrjárművek lajtromozásáról 1978. a Holdról és a Naprendszer egyéb égitesteiről Emberiség közös Fontos kérdés volt - amit már a tengerjogban is megpróbáltak érvényesíteni -, hogy a világűr öröksége legyen az emberiség közös öröksége. Így az emberiség általános formában a nemzetközi jog alanya. Másrészt az űr több, mint res communis omnium usus, mindenki által szabadon használható tér. Az esetleges szabad rablásnak gátat kell vetni, hogy a hasznokból a közepes és szegény államok is részesüljenek. 1967-ben kimondták, hogy az űrkutatást az egész emberiség érdekében, az ENSZ Alapokmánnyal

összhangban kell végezni, békés célokra, ami azonban nem zárja ki a katonai megfontolásokat sem. A személyzet általában hivatásos katonákból áll 1968. óta az űrhajósokat minden állam köteles segíteni, az objektumok maradványait visszajuttatni a fellövő országnak. A járműveket szintén lajstromoztatni kell Európai Létrejött az Európai Űrkutatási Ügynökség. Űrkutatási Ügynökség 1972-ben szabályozták az űrkutatás során okozott károkért való felelősséget, amely közel áll a belső jogok által szabályozott gépjárművekre vonatkozó veszélyes üzemi felelősséghez. Eszerint, ha az objektum a Földön okoz kárt, a felbocsátó - vétkességre tekintet nélkül felel, kivéve, ha a kárt a károsult okozta, kivéve, ha a felbocsátó jogellenesen járt el. Űrobjektumok ütközése esetén azt terheli a felelősség, aki a balesetet okozta. Az űrkutatásba fokozatosan bekapcsolódnak magántársaságok is, a terület szabályozása

azonban töredékes. Égitestek 1978. Hold és egyéb égitestekről szóló egyezmény: ellentétes nemzetközi joggal minden olyan tevékenység, mely a különböző égitestek felparcellázásával foglalkozik. Az égitestekre területi igény nem alapítható. Már 1968-ban megállapodtak, hogy nem 164 igényelnek és nem ismernek el területi igényeket, alapuljon az zászlókitűzésen, vagy címer elhelyezésén a Holdon (szovjetek). 1. Milyen egyezmények szabályozzák a légi jog területét? 2. Milyen jogi státusa van a légtérnek? 3. Milyen jogok biztosítottak a polgári légijárművek számára? 4. Milyen rendelkezéseket tartalmaz a tokiói egyezmény? 5. Milyen elméletek ismer, melyek a légtér felső határának kijelölésével foglalkoztak? 6. Milyen egyezmények rendezik a világűrre vonatkozó szabályozást? 7. Milyen elvek érvényesülnek az űrkutatás során? 165 FÜGGELÉK RAINBOW WARRIOR ÜGY alatti atomrobbantások ellen. A kísérletek

kezdetét megelőző éjjel azonban két robbanás rázta meg a hajót A 2db 20 kilógrammos bomba 1,8x2,4 méterek lyukat ütött a hajótesten. A hajón tartózkodó 25 főből 24-en időben elhagyták a hajót, egy holland fényképész azonban életét vesztette. Az új-zélandi rendőrség július 12-én letartóztatta a hírszerzés két tisztjét, akik elkövették azt a hibát, hogy a rendőrségről felhívták a francia hírszerzés központját, így július 23-án vádat emeltek ellenük. Új-Zéland úgy nyilatkozott, hogy ez volt a legsúlyosabb atrocitás, ami valaha Új-Zélandot érte. Augusztus 8-án Mitterand elnök utasította Fabius kormányfőt, hogy folytassanak szigorú vizsgálatot. Az augusztus 25-ei jelentés szerint a kormány szintjén semmilyen döntés nem született, ami a Rainbow Warrior megrongálását célozta volna és a rendelkezésre álló információk alapján Mafart és Prieur ártatlanok az ügyben. Valójában - mint utóbb kitűnt - a

tájékoztatás hiányos volt. Szeptember 18-ás a Le Monde nyilvánosságra hozta, hogy 4 titkosszolgálati tag segítette az akciót és közvetett bizonyítékokat szolgáltattak arra, hogy az akciót Franciaország hajtotta végre. Szeptember 20-án lemondott a francia hadügyminiszter, a francia katonai titkosszolgálat vezetőjét pedig leváltották. Szeptember 22-én a miniszterelnök nyilvánosan elismerte, hogy az akciót a francia titkosszolgálat hajtotta végre, de azt, hogy erre ki adott utasítást továbbra sem sikerült felderíteni. Szeptember 23-án a francia kormányfő sajnálkozását fejezte ki. Szeptember 24-én Új-Zéland kormánya felhívta Franciaország figyelmet, hogy 3 hónap alatt nem kért bocsánatot. A két francia hírszerző tárgyalása 1985. november 4-én kezdődött A bírósági kihallgatás során elismerték bűnösségüket. Az aucklandi bíróság november 22-én a két tisztet 10-10 évi börtönre ítélte Kiadatásuk Franciaországnak a

büntetés végrehajtása céljából nem került szóba. December 12-én Új-Zéland bejelentette, hogy a nyomozás és a bírósági tárgyalás költségeinek fedezésére és az érdeksérelem orvoslására 10 millió dollárra tart igényt. Franciaország jelezte, hogy kész anyagi ellenszolgáltatást nyújtani. Svájc is elégtételt követelt Franciaországtól, hiszen útlevelét jogtalanul használták fel. Franciaország október 28án sajnálatát fejezte ki a hamis okmányok felhasználása miatt Svájc mellett Nagy-Britannia is fellépett, mivel a Rainbow Warrior brit lobogó alatt hajózott. Anglia 1,2 millió dollár kártérítést követelt a Greenpeace szervezetnek. Franciaország eleget tett a követelésnek A holland kormány az elhunyt fényképész miatt lépett fel Ennek eredményeként Franciaország 800 ezer dollár kártérítést fizetett az örökösöknek. 166 1986-ban Új-Zéland és Franciaország között titkos tárgyalások folytak. Május 31-én

a holland miniszterelnök felhívta a feleket, hogy vitájukat közvetítés útján rendezzék. A közvetítést az ENSZ főtitkára vállalta Az ENSZ főtitkár közvetítésének eredményeként mindkét ország kötelezettséget vállat arra, hogy kötelező erővel végrehajtják a főtitkár döntését. Új-Zéland kérése: 10 millió dollár, Franciaország nyilvános elégtételadása, a két tiszt Új-Zélandon töltse le büntetését. Franciaország: kártérítést fizet a rendőrségi, nyomozási és bírósági eljárásra, de ügynökeit Új-Zéland bocsássa Franciaország rendelkezésére, ahol természetesen megbüntetik őket. A döntés alapján Franciaországnak 7 millió kártérítést kellett fizetnie, noha tényleges kár nem volt lényeges. (Korábban az erkölcs kárra adott válasz az elégtételadás volt) A tiszteket pedig Hao szigetre (francia támaszpont) kell szállítani, ahol 3 évet kell eltölteniük, és semmilyen okból nem engedhetők vissza

korábban Franciaországba. Új-Zéland külön kérte a főtitkárt, hogyha Franciaország megszegi a döntés bármelyik rendelkezését, kötelező erővel forduljanak választottbírósághoz. Ahogy attól Új-Zéland tartott, a két tiszt hamarabb elhagyta a sziget (Domonique Prieur teherbe esett, Alain Mafart beteg édesapjához tért haza). Új-Zéland tiltakozott, és a főtitkár döntésére hivatkozva választottbíróság elé vitte az ügyet. Rainbow Warrior választottbírósági ügy A választottbíróság 1988. elején ült össze Az ítéletet 1989 márciusában hoztak (a tiszteket 1986-ban szállították Hao szigetére). A Bíróság kimondta, hogy Franciaország megszegte a kötelezettségét, ugyanakkor az eredeti ítélet úgy értelmezték, hogy a tiszteket 1986-tól számított 3 évre kellett a szigetre szállítani, az az idő pedig már eltelt (az ítéletet 1989-ben hozták), ami alatt teljesíteni kellett volna az ítélet. Új-Zéland az eredeti állapot

helyreállítását követelte, és kijelentette, hogy nem fogad el cserébe kártérítést. Franciaország nem volt hajlandó visszaszállítani a szigetre tisztjeit. Az ítélet alapján létrehoztak egy új-zélandifrancia kibékülési pénzalapot, ahová Franciaország 5 millió dollárt fizetett be, és aminek kezelésével ÚjZélandot bízták meg 167 168