Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügytan tételek, 2005

Pénzügytan tételek - 2005 1.a Jövedelmek keletkezésének társadalmi viszonyai Szükséglet: a lét fenntartására és kiteljesítésére irányuló emberi igények - alapvető (Maslow féle hierarchia) - egyéni és társadalmi (közösségi) - effektív (tényleges, fizetőképes) - látens (vágyak, álmok) Javak: az emberi szükségletek kielégítését szolgáló eszközök - szabad javak (korlátlanok) - szűkös javak (term. tényezők): fogyasztási cikkek termelése révén elégítik ki a szükségleteket - fogyasztási cikkek: szükséglet kielégítés közben teljesen elhasználódnak - tartós fogyasztási cikkek: nem egy fogyasztási aktus alatt használódnak el - kiegészítő (komplementer) javak: együtt való fogyasztásuk nagyobb hasznosságot nyújt - helyettesítő javak: szükséglet kielégítés szempontjából egyenértékűek Hasznosság: egy jószág azon tulajdonságai, melyek révén szükségletek kielégítésére képes Termelési lehetőségek

határa (t-1 görbe) nem megvalósítható megvalósítható, de nem hatékony Gazdálkodás alapelvei - opportunity cost (haszonáldozat költség): olyan tevékenységet érdemes végezni, amelyeknél nincs jobb a feláldozottak között - maximum elv: adott erőforrás felhasználással (ráfordítással) a termelés maximalizálása - minimum elv: meghatározott gazdasági cél elérése minimális ráfordítással 1.b Jövedelem-aggregátumok 1. háztartások, üzleti szervezetek (együtt: gazdasági (privát) szektor), 2 államháztartás, 3 külföld Három jövedelemtulajdonosi csoport nettó pü-i egyenlegei (I – S) + (G + Tr – T) + (X – M – R) = 0 Pénzügyi közvetítő rendszer funkciói - jövedelemtulajdonosok folyó jövedelemegyenlegeinek összekapcsolása - jövedelemtulajdonosok pozitív és negatív jövedelemegyenlegei közötti átcsoportosítás hitelnyújtással - biztosítja a megtakarítás felhasználását, azokat a végső felhasználók felé

áramoltatja Mikró- és makrószinten is teljesül egy adott időszakban: K (folyó kiadások) – B (folyó bevételek) = dKF (pótl. külső finansz) – dPE (pü-i eszk vált.) nettó megtakarító: B > K és dPE > dKF nettó adós: B < K és dPE < dKF egyensúlyi költségvetésű: B = K és dPE = dKF Megtakarítók: a jelenben pénzt kínálnak, a jövőbeli pénzekre keresletet támasztanak - preferenciáik: hozam, kockázat, likviditás, tranzakciós költség 1 Beruházók: a megtakarítások végső felhasználói, a jövőbeli jövedelmek terhére jövőbeli pénzkínálatot biztosítanak jelenbeli pénzek ellenében - preferenciáik: külső finanszírozási szükséglet volumene, lejárat, forrásköltség, tranzakciós ktg. 2.a A piaci koordinációs mechanizmus működési elvei, monetáris és reálfolyamatai Társadalmi-gazdasági koordinációs sémák - Polányi Károly - reciprocitás: kölcsönösség; tradíciókon, hagyományok, jóindulaton

alapuló csere; értékmérlegelés nincs - redisztribúció: cserében való résztvevők között hierarchikus rend van; a tranzakciók motívuma az utasítás; elvonás - újraelosztás - árucsere: felek egyenrangúak; racionális, haszonelvű mérlegelés; mozgatórugója a piaci alku, amelyben minden fél szükségleteinek maximális kielégítésére tör - Kornai János - etikai koordináció (= reciprocitás) - bürokratikus koordináció (= redisztribúció) - piaci koordináció (= árucsere) - agresszív koordináció 2.b Közvetlen és közvetítő pénzügyi piac (funkcióik és intézményeik szerinti összehasonlítás) Finanszírozási csatornák - közvetlen: megtakarító és beruházó igényei megfelelnek egymásnak, a megtakarítás közvetlenül cserél gazdát a beruházó fizetési ígéretét megtestesítő (elsődl.) értékpapírral (közvetítő cégek (bróker, bef. bank) hatékonyabbá tehetik) - közvetett: a megtakarításokat a pénzügyi közvetítő

intézmények gyűjtik össze, és (saját kockázatukra) tovább közvetítik a beruházóknak; független üzletfélként, mindkét féllel ők vannak szerződéses viszonyban; közbenső kereslettel és kínálattal lépnek fel - transzformálják a lejáratokat - összegyűjtik a szétszórt megtakarításokat - csökkentik a tranzakciós költségeket - terítik az egyes ügyletek kockázatait 3.a A kereskedelmi banki aktív számlapénz-teremtés módozatai, hatásmechanizmusa Számlapénz teremtés - aktív módon - aktív bankügyletekkel: hitelezéssel, adásvételi (értékpapír) ügyletek révén - forgalomban lévő pénzmennyiség nő 3.b A mai pénz fogalma, funkciói Funkcionális megközelítés Általános definíció a pénzre: belső tartalma van, vagy törvény erejű intézkedés következtében meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a ker. forgalomban, mint fizetési eszköz funkcionál A „mai pénz” olyan hitelpénz, bankpasszíva, amely képes

betölteni a forgalmi eszköz, fizetési eszköz, és felhalmozási eszköz funkciót. - forgalmi eszköz funkció 2 - általánosan elfogadott csereeszköz - csereláncolatok helyett két mozzanat (1. saját termék elidegenítése általános egyenértékes fejében, 2. áru beszerzés általános egyenértékesért) - fizetési eszköz funkció - hitelnyújtás és visszafizetés eszköze - felhalmozási eszköz (értékmegőrző) funkció - a beszerzési döntések időben elhalaszthatók, nem kell az értékesítést követően azonnal beszerezni - vásárlóértéke az idő függvényében konstans - a bevételek és kiadások aszinkronja is igényli ezen funkciót - elszámolási eszköz (értékmérő) funkció - minden áru értékét saját egységére vetítve meghatározza > meghatározható az áruk értékaránya - absztrakt tulajdonság, hiszen ezt a funkciót más aktíva is betöltheti (számítási pénz) Marx 5 (+ értékmérő, világpénz)

Gazdasági-filozófiai alap termelésből Értékelő törvény munkaérték elmélet Mi az ár? Mibe kerül? Pénzszemlélet múltra irányul A pénz jellege utalvány A pénz gazdasági passzív szerepe Pénzfunkciók száma + Jevons 3 fogyasztásból (hasznosság) szubjektív értékelmélet Mit ér? jövőbe irányul ígérvény aktív A pénz időértéke (menny-ének folyamatosan nőnie kell) 4.a A kereskedelmi banki passzív számlapénz-teremtés módozatai, hatásmechanizmusa Számlapénz teremtés - passzív módon - passzív bankügyletekkel: betét elfogadás, bankközi átutalás 4.b A pénzmennyiség számbavétele: monetáris aggregátumok Monetáris aggregátumok - M0 = jegybankpénz (monetáris bázis) - M1 („priori pénz”) = készpénz (nem bank, csak a forgalomban lévő) + látra szóló betétek - M2 = M1 + határidős betétek („kvázi pénz”) - M3 = M2 + bankrendszer által kibocsátott értékpapírok (takarékbetétek) - M4 = M3 + állampapírok, MNB

kötvények 5.a A reál-pénzkereslet determináló változói Pénzkereslet alatt az egyes gazdasági szereplőknek azt az igényét értjük, hogy vagyonuk egy meghatározott hányadát pénzformában tartsák. Megkülönböztetünk tranzakciós, óvatossági és spekulációs pénzkeresletet. 3 5.b A tranzakciós pénzkereslet változói, hatásmechanizmusa Tranzakciós pénzkereslet - oka: a bevételek és kiadások aszinkronja - adott szinkronizáltsági fok mellett a tranzakciós volumen (jövedelem és kiadások) fogja a tranzakciós pénzkeresletet meghatározni - nagysága függ - tranzakciós volumentől (ha nő, pénztartás nő) - bevételek és kiadások szinkronizáltsági fokától (ha nő, pénztartás csökken) - a pénztartás haszonáldozat költségétől - az alternatív befektetési lehetőségek hozamaitól és tranzakciós költségeitől - a ker. hitelek „kisimítják” a tranzakciós pénzkeresletet, növelik a likviditást Az óvatossági

pénzkereslet változói, hatásmechanizmusa Óvatossági pénzkereslet - oka: a tranzakciók volumene és azok felmerülési időpontja nem ismert pontosan - ha túl magas, magas a haszonáldozat költség - ha túl alacsony, illikviditás lép fel (hitelfelvétel, aktívák kényszerértékesítése, csőd, felszámolás) - növekszik, ha - a jövedelem vagy az illikviditás költségei növekednek - a kamatlábak csökkennek A spekulációs pénzkereslet változói, hatásmechanizmusa Spekulációs pénzkereslet (Keynes) - a tranzakciós és óvatossági likviditási igény felett a potenciális befektetési lehetőségek gyors kihasználásnak érdekében tartott pénz - növekszik, ha az értékpapír ára várhatóan esni fog - csökkenteni (felhasználni) kell, ha árfolyam emelkedés várható 6.a Az értékpapírok általános fogalma, kategóriái Értékpapír - közgazdasági értelemben: vagyoni jogot megtestesítő forgalomképes okirat, értékpapírszámlán megjelenő

összeg, vagy elektronikus jel - jogi értelemben: a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz - értékpapír az, amelynek kibocsátását jogszabály lehetővé teszi, és rendelkezik a jogszabályi kellékekkel - az értékpapír a kibocsát feltétlen és egyoldalú kötelezettségvállalása Értékpapírok csoportosítása - alapjogviszony szerint - pénzkövetelést megtestesítő (váltó, csekk, kötvény, letéti jegy) - részesedési jogot (tagságot) megtestesítő (részvény, befektetési jegy) - áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő (közraktárjegy, hajóraklevél) - egyéb jogviszony megtestesítő (kárpótlási jegy) - átruházási lehetőség szerint - bemutatóra szóló - névre szóló (rektapapírok) - rendeletre szóló (forgatható) - megjelenési forma szerint 4 - - - - - materializált - dematerializált - immobilizált lejárat szerint - rövid lejáratú: 1 évnél rövidebb, „pénzpiaci

eszközök” (váltó, kincstárjegy) - közép lejáratú: 1-5 év (letéti jegy, kötvény) - hosszú lejáratú: 5 évnél hosszabb, de meghatározott lejáratú (kötvény, jelzáloglevél) - feltételekhez kötött lejárattal (életjáradék) - lejárat nélküli (részvény, egyéb tagsági jogot megtestesítő) hozam szerint - nem kamatozó (diszkont): kibocsátás névérték alatt, visszavásárlás névértéken - kamatozó - változó hozamú (részvény) - átmeneti konstrukciók (innovatív eszközök) kibocsátó személye szerint - állam: központi költségvetés kötelezettség vállalása - önkormányzat - társaságok, gazdálkodók - bárki: váltó kibocsátás iránya szerint: belföldre, külföldre forgalomképesség szerint - közforgalmú (átruházására nincs korlátozás) - korlátozottan (meghatározott körben) forgatható forgalomba hozatal szerint - nyilvános: ajánlattétel nyomtatott sajtóban - zártkörű (előre meghatározott befektetői

kör részére előzetes szándéknyilatkozat alapján) 6.b A likviditás és a vagyontartás formái közötti összefüggés Likviditás - a gazdasági szereplők azon tulajdonsága, hogy esedékes fizetési kötelezettségnek időben eleget tudnak tenni (= fizetőképesség) - az aktívák azon tulajdonsága, hogy minden más aktívára átválthatók > a pénz a leglikvidebb, és az egyes aktívák likviditási fokát a pénzközelségükkel mérjük, azaz milyen gyorsan és mekkora költséggel konvertálhatók készpénzzé A gazdasági szereplő akkor likvid, ha likvid aktívák fölött diszponál. A szubjektív és az objektív likviditás közötti eltérés a jövedelmi kilátásoktól függ. Pénz likviditás-elmélete A nem monetáris közvetítők pénzhelyettesek révén hozzájárulnak a nemzetgazdasági likviditás növekedéséhez, növelik a pénzforgási sebességet (csökkentik a pénzkeresletet), tevékenységük lehetőséget teremt pótlólagos kiadások

finanszírozására. - pénz-értékpapír konverziókor a vevő likviditása alig csökken, az eladóé viszont jelentősen nő - a kereskedelmi hitelek módot adnak a vevőnek az ellenérték későbbi kiegyenlítésére, amikor a likviditási helyzete esetleg kedvezőbb Adott pénzmennyiség mellett a lebonyolítható tranzakciók volumene inaktív pénzállományoknak a finanszírozási körforgásba történő bevonása révén növelhető 5 7.a Az értékpapírok előállításának módjai, lehetséges kibocsátói, átruházásának szabályai Előállításának módjai: materializált - kinyomtatott forma - részei a köpeny (előlap, legfontosabb információkat tartalmazza) és szelvényív (kuponok a kifizetésekhez) dematerializált - rendszerint számítógépes jelsorozat immobilizált biztonságos helyen összegyűjtött, csak a forgalmára vonatkozó igazolások cserélődne Lehetséges kibocsátói: - állam: központi költségvetés kötelezettség vállalása

- kockázatmentesek (nominálisan mindig fizetőképes) - egyszerűen, engedélyezési és lebonyolítási eljárásárok nélkül - önkormányzat - társaságok, gazdálkodók - szigorú feltételekhez kötöttek - részvény – Rt, szövetkezeti üzletrész – szövetkezet, letéti jegy – bank, közraktárjegy – közraktár, jelzáloglevél – jelzáloghitelintézet, befektetési jegy – befektetési alapok bárki: váltó Átruházásának szabályai: bemutatóra szóló - egyszerű átadás - az okiratból ki kell tűnnie ennek a jellegnek - átalakítása névre szólóvá = vinkulálás névre szóló (rektapapírok) - lelépési (átruházási) nyilatkozat = cedálás (= engedményezés) - a cedálási műveletet a forgatás lassítja rendeletre szóló (forgatható) - forgatmányi rendelkezés, rendeleti záradék - negatív rendeleti záradék különbözik a záradék nélküliségtől - forgatmány lehet teljes (régi és új jogosult feltüntetése), vagy üres

(csak régi jogosult) 7.b A váltójogi jogviszony, a váltó kötelező jogszabályi kellékei, átruházásának szabályai Váltó - olyan rendeletre szóló értékpapír, amelyben egy később esedékes fizetés testesül meg - fajtái - saját váltó: a kiállító fizetési ígérete (fizetési ígérvény) - idegen váltó: a kiállító fizetési felszólítása - telepített váltó: a telepítés helye nem a címzett (váltókötelezett) lakóhelye, hanem a váltón feltüntetett egyéb cím (telepes: akinek fizetnek) - rektaváltó: átruházását rendeleti záradékban megtiltották - váltókötelezett: az idegen váltó elfogadója, a saját váltó kiállítója 6 - rendelvényes: a váltó eső jogosultja (idegen váltónál a kibocsátó) - kezesek: mindig készfizető kezesség; vélelem, hogy a kezességvállalás idegen váltó esetében a kibocsátó, saját váltó esetében a kiállító érdekében történt - fő (egyenes) adós: az idegen váltó

elfogadója, a saját váltó kiállítója és ezek kezesei - megtérítési (visszkereseti) adós: az idegen váltó kibocsátója, a forgatók, ezek kezesei és a közbenjáró elfogadó - átruházása forgatással - forgatmány (írásos átruházó nyilatkozat) - teljes: az átruházó a kedvezményezett (forgatmányos) személyét is megjelöli - üres: csak az átruházót (forgatót) tünteti fel - óvás (óvatolás)a főadós nem tud fizetni, közjegyzői okiratban ezt rögzítik - kellékei: 1. váltó elnevezése, 2 meghatározott összeg (számmal, betűvel; betű a mérvadó), 3. címzett (váltókötelezett) neve, adatai, 4 esedékesség napja, 5 esedékesség helye, 6. rendelvényes neve, 7 kiállítás napja, helye, 8 kibocsátó aláírása 8.a A kétszintű bankrendszer intézményrendszere Magyarországon A magyar bankrendszer - egyszintű bankrendszer (nem egyenlő a mono-bankrendszerrel): funkcionális alapú munkamegosztás - beruházások finanszírozása

(Állami Fejlesztési Bank) - forgóeszközökkel kapcsolatos hitelnyújtás (MNB – pénzforgalmi, hitel-, devizamonopólium) - lakossági pénzügyek intézése (OTP, Takarékszövetkezetek) - nemzetközi pénzfolyamatok lebonyolítása (MKB) - 1987. január 1 Kétszintű bankrendszer kialakulása, az első kereskedelmi bankok megjelenése (MHB, OKHB, BB, ÁÉB) - 1989. január 1 a kereskedelmi bankok engedélyt kaptak a lakossági és vállalati banktranzakciók folytatására - 1992. január 1 MKB függetlensége (a 1991 évi IV tv alapján) - 1997. január 1 Hitelintézeti törvény (1996 évi CXII tv) 8.b A kötvény jellemzői, szerepe, típusai, kibocsátásának és átruházásának szabályai Kötvény - hitelviszonyt megtestesítő, névre (v. bemutatóra) szóló, (korlátozásmentesen, vagy korlátozottan) átruházható értékpapír - a kibocsátó kötelezettséget vállal a pénzösszeg és kamatának megfizetésére, a vállalt szolgáltatások teljesítésére a

kötvényben meghatározott módon és időpontban - ideiglenes tőkeátadás, a követelés sosem évül el - lejárattal rendelkezik, lejáratkor esedékes a visszafizetés, de lejárat előtt is visszavásárolható - kibocsátó lehet: állam, önkormányzat, pénzintézet, jogi személyiséggel rendelkező gt., központi költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet, külföldi részvételű gazdasági társaság - tulajdonjogát jegyzéssel (csak írásban) lehet megszerezni (a befektetőnek a jegyzési íven tett feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata) - túljegyzés esetén követendő eljárás az allokáció - átruházás: bemutatóra szóló egyszerű átadással, névre szóló forgatmánnyal, dematerializált számlán való átvezetéssel - lehet visszahívható, visszaváltható, átváltoztatható, jegyzésre jogot biztosító 7 - árfolyam jelenérték számítással 9.a Az MNB monetáris politikájának jellemzői, klasszikus jegybanki feladatai

Pénzügyi politika - fiskális politika - monetáris politika: magába foglalja a pénz- és hitelállomány nagyságának, valamint a pénz belső és külső árának, azaz a kamatlábnak és az árfolyamnak a szabályozását A monetáris politika irányítása a jegybank feladata, de az árfolyam-, illetve devizapolitika a jegybank és a kormányzat megosztott kompetenciája Célok eszközlése A célok eszközlése és a hatás kialakulása között időbeli késedelem van (Time Lag) > lehet, hogy már nem is arra monetáris politikai eszközre lenne szükség - inside lag: az intézkedés szükségessége korábban jelentkezett az intézkedés megkezdésénél (jegybanki szint) - intermediate lag: az eszközölt intézkedés következtében a jövedelmezőség fenntartása miatti intézkedés (bankrendszer szintje) - outside lag (nem banki, gazdasági színtér) Indikátorok > inside lag > monetáris politikai eszközök > intermediate lag > közbülső cél >

outside lag > végső cél (infláció, GDP, munkanélküliség változása, stb.) Az MNB monetáris stratégiája - árstabilitás elérése és fenntartása - határozott inflációcsökkentési program (az uniós csatlakozásnak is feltétele) - az antiinflációs politika megvalósítása érdekében a Ft euróval szembeni árfolyamingadozási sávjának kiszélesítése 15%-ra - irányadó kamatok változtatása - inflációs előrejelzések publikálása Az MNB klasszikus jegybanki feladatai MNB alapvető feladatai - elsődleges célja: az árstabilitás elérése és fenntartása, anélkül, hogy ezen célját veszélyeztetné, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját - a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme - bankjegy és érmekibocsátás (monopólium) - deviza- és aranytartalékok képzése, kezelése - árfolyam-politika, devizaműveletek - árfolyamrendszer megválasztása, árfolyamok

jegyzése - le-fel értékelés megszűnt, csak le-fel értékelődés van, amit a devizapiaci keresletkínálat alakít - beavatkozás = intervenció (interveniál a jegybank) - Ft erősödés > export vállalatok versenyképessége romlik > folyó fizetési mérleg romlik - devizatartalék > külföld hitelezése belföld által - belföldi fizetési rendszerek kialakítása, szabályozása, működésük támogatása - statisztikai információk gyűjtése, közzététele - a pénzügyi rendszer prudenciális felügyelete - egyéb tevékenységek 9.b A részvény jellemzői, szerepe, kibocsátásának és átruházásának szabályai. A részvényesek jogai törzsrészvény és elsőbbségi részvények esetében. 8 Részvény - bemutatóra vagy névre szóló, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír - végleges tőkeátadás - névérték alatti kibocsátás semmis - a névre szólókat részvénykönyvben vezetik - lehetnek materializáltak és

dematerializáltak - hozama: osztalékból, árfolyam változásból - részvényes jogai - vagyoni jog - osztalékra jogosultság - elővételi jog (alaptőke emeléskor a tulajdoni hányad megtartása) - likvidációs hányadra való jog (megszűnés esetén) - tagsági jog - közgyűlésen való részvétel - szavazati, beleszólási jog, határozatok megtámadására, ellenőrzésére való jog - mellékjogok - tulajdonjog feltüntetési a részvénykönyvben - jóhiszeműen felvett osztalék megtartása - betét összegének felemelése ellen tiltakozás - fajtái - elsőbbségi - osztalékelsőbbségi (más részvényeket megelőzően, ill. kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra, a tulajdonosának szavazati joga korlátozott lehet) - likvidációs elsőbbségi (megszűnés esetén vagyon kielégítési elsőbbség) - szavazatelsőbbségi (meghatározott mértékű többszörös szavazati jog) - dolgozói (ingyenes vagy kedvezményes, névre szóló a teljes vagy

részmunkaidősöknek) - kamatozó (előre meghatározott kamat, max. az alaptőke 10%-áig bocsátható ki) - törzsrészvény (közönséges részvény, leggyakoribb) - árfolyamra vonatkozó elméletek - fundamentarista elemzés (jövőbeli jövedelemfolyam jelenértéke, ami függ a múltbeli teljesítménytől, osztaléktól, növekedéstől, kockázattól, kamattól, ezek változásától) - technikai elemzés (chartisták, múltbeli viselkedésből szabályszerűség) - spekulációs buborék („önmagát beteljesítő jóslatok”) - hatékony piacok elmélete, portfólió 10.a A pénzügyi intézményi rendszer intézménytípusai (a Hitelintézeti törvény szerint) Pénzügyi intézmények - hitelintézet - bank: a pénzügyi szolgáltatások teljes körének végzésére jogosult - szakosított hitelintézet: a pü-i szolgáltatások meghatározott körét végezheti - szövetkezeti hitelintézet: nem végezhet valuta-deviza kereskedelmi tevékenységet, nem vállalhat

kezességet, garanciát, nem lehet befektetési alap letétkezelője, és a többi tevékenységet is csak saját tagjai körében végezheti - pénzügyi vállalkozás: egy vagy több pü-i szolgáltatást végezhet, de nem láthat el pü-i kiegészítő szolgáltatást, pü-i ügynöki tevékenységet végezhet, akár kizárólagos tevékenységként is 9 10.b Az állampapírok funkciói, a kibocsátásuk során követett eljárások (aukció, jegyzés) Állampapírok: az állam az állam (kincstár) adósságának fedezésére bocsátja ki Kibocsátásakor az állam arra vállal kötelezettséget, hogy az állampapírt megvásárló félnek adósságot törleszt, kamatot és járadékot fizet az értékpapírban részletezett tartalommal. Az államadóssági kötvény az állam hosszú lejáratú adósságát megtestesítő értékpapír. Hosszú lejárata miatt ezek a papírok magas hozamot biztosítanak, és mögöttük állami garancia áll. Az állam rövid lejáratú

adósságának kiegyenlítésére szolgáló értékpapír az államjegy. Az állami pénztárjegy az állam átmeneti pénzhiányának fedezésére kibocsátott, a visszaváltás napjáig kamatozó értékpapír. Egy évnél rövidebb lejáratú, és az állam fenntartja a jogot a lejárat előtti visszaváltásra. Nemzetközi gyakorlatban az egy éven belüli állampapírokat kincstári váltónak, az egy éven túliakat kincstárjegynek nevezik. (Hazánkban a kincstárjegy egy éven belüli) Aukció: előre meghatározott „Kibocsátási naptár” alapján, rendszeres időközökben történik. Az aukciós értékesítés esetében az államkötvény feletti tulajdonjog a pénzügyi teljesítés napján száll át a befektetőre. Az aukciós ajánlatban az ajánlattevőnek az által megajánlott nettó árat kell megjelölnie. Az aukció részleteiről nyilvános ajánlattétel tájékoztatja a befektetőket. Jegyzés: a vásárlásra tett feltétlen és visszavonhatatlan

nyilatkozat, kötelezettségvállalás az ellenszolgáltatás teljesítésére 11.a A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások köre, főbb jellemzői Pénzügyi szolgáltatások - betétgyűjtés; pénzkölcsön nyújtás; pénzügyi lízing; pénzforgalmi szolgáltatások - készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása, szolgáltatások - kezesség, bankgarancia; valuta, deviza kereskedelmi tevékenység - pénzügyi szolgáltatás közvetítése; befektetési alap letétkezelés - letéti szolgáltatás, széfszolgálat; hitelreferencia-szolgálat; készpénz átutalás - önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és magánnyugdíj-pénztár részére vagyonkezelés Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások - pénzváltási tevékenység - átutalási rendszerek működtetése (elszámolási forgalom) - pénzfeldolgozási tevékenység - pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon 11.b A hitelintézetekre vonatkozó prudenciális

előírások szerepe. A betétbiztosítás intézménye Prudenciális szabályok - a hitelintézetnek fenn kell tartania azonnali fizetőképességét és szolvenciáját (saját vagyon megőrzése, eszköz > kötelezettség) - saját tőkéjének összege nem csökkenhet a jegyzett tőke alá - szavatoló tőke (a saját tőke azon elemeinek figyelmen kívül hagyása, amelyek nem tényleges fedezetet nem jelentenek a veszteségekre) - alapvető tőkeelemek: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény, általános tartalék - járulékos tőkeelemek: értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke - 25%-nál nagyobb mértékben nem csökkenhet 10 - tőkemegfelelési mutató (méri a hitelintézetek kockázatát) = szavatoló tőke osztva a kockázatnak megfelelő mértékben súlyozott eszköztételek és mérlegen kívüli tételek összegével, 8%-nál kevesebb nem lehet - mások pénzét kockáztatják, ezért alapvető fontosságú,

hogy a kihelyezéssel járó kockázatot a minimálisra csökkentsék, az ügylet mögé biztosítékot vagy fedezetet kell megkövetelni - nagykockázat: a szavatoló tőke arányában meghatározott szint, melynél nagyobb arányban nem koncentrálhatják kihelyezéseiket egy adott ügyfélre vagy egymástól pénzügyileg függő ügyfélkörre - kockázati céltartalék-képzés, és általános kockázati céltartalék-képzés Betétbiztosítás - Országos Betétbiztosítási Alap - a hitelintézetek kötelesek hozzá csatlakozni, egyszeri csatlakozási díjat kell fizetniük az éves biztosítási díj fizetése mellett az OBA 1 MFt-ig biztosítja a betétesek által a hitelintézeteknél elhelyezett névre szóló betéteket 12.a Passzív, aktív és semleges bankműveletek elhatárolása Passzív bankügyletek (a bank forrásszerzését szolgálják) - betétgyűjtés - látra szóló betét - határidős betét - takarékbetét - banki értékpapírok (letéti jegy,

takaréklevél) - kötvény-, váltókibocsátás, váltóleszámítolás - kölcsönfelvétel a bankközi piacon Aktív bankügyletek (a gazdasági szereplők finanszírozása, a bank követelést szerez) - klasszikus felosztásban - hitelnyújtás, pénzkölcsönzés - fedezet szerint - személyi hitelek - személyi biztosítékok: kezesség (egyszerű, készfizető), garanciavállalás (önálló jogügylet) - formái: folyószámlahitelek (hitelkeret = overdraft), váltóleszámítolási hitelek - dologi hitelek - dologi biztosítékok: óvadék, zálog (jelzálog, kézizálog, lombard hitelek (értékpapír, váltó, áru, arany, nemesfém, követelések, jogok lombardja)) - formái - jelzáloghitelek - kötelezettségvállalási hitelek - kauciós hitel (előre meghatározott összegig banki kezesség vagy garancia) - elfogadványhitel (meghatározott összegig váltó befogadás) - okmányos meghitelezés (akkreditív) Semleges bankügyletek - pénzváltás, valuta- és

devizaügyletek - széfszolgáltatás, értékpapírok letéti őrzése - a hitelintézet az elhelyezett értékpapírok vagy vagyontárgyak megőrzésére, kapcsolódó alapszolgáltatások végzésére vállal kötelezettséget - befektetési vagyonkezelés 11 - nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos jegyzési garanciavállalás - teljes: az újonnan forgalomba hozott értékpapírcsomag teljes egészét rögzített áron megvásárolja, majd értékesíti a befektetők számára - részleges: a jegyzési eljárás során eladatlanul marad értékpapírokat előre meghatározott áron megvásárolja - bizományos (bróker) vagy kereskedő (saját számlájára) a másodlagos értékpapírpiacon - vállalati egyesülések és felvásárlások folyamatában való részvétel - önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak és a magánnyugdíjpénztárak számára vagyonkezelési tevékenységet folytat - bankári tanácsadás - nem kamatjellegű jövedelmet

generáló szolgáltatás - az ügyfél számára optimális befektetési alternatíva megkeresése a befektetendő összeg és kockázati preferenciák alapján Speciális finanszírozási szolgáltatások - lízing - pénzügyi: eszközkimutatás a lízingbevevő könyveiben, kárveszély, hasznok szedése, terhek lízingbevevő által, futamidő lejártával tulajdonossá válás - operatív: a futamidő általában rövidebb a dolog élettartamánál, eszközkimutatás a lízingbeadónál, a karbantartás, javítás a lízingbeadót terheli, a futamidő végén nem lesz tulajdonos - szerviz: a lízingbeadó szervízszolgáltatásokat is vállal - vissz: értékesítés, majd lízingbevétel - faktoring - bankári biztosítékkal nem fedezett szállítói számlakövetelések megelőlegzése - vevőkockázat átvállalása - visszkereseti faktorálásnál a vevő nemfizetése esetén visszakövetelhető az összeg az eladótól - forfetírozás - közép és hosszú lejáratú

követelések visszkereset nélküli megvásárlása - a különböző időpontokban esedékes összegekből álló követeléssorozat egyetlen tranzakcióban való eladása a forfetőrnek - szindikált forfetírozás: a követeléssorozat részekre bontása és több forfetőr bevonása 12.b A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tevékenysége a hitelintézetek vonatkozásában Állami Bankfelügyelet és Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet összevonása > ÁPTF ÁPTF, Állami Biztosításfelügyelet és Állami Pénztárfelügyelet integrálása > 2000.0401 PSZÁF - engedélykérelmek és más beadványok elbírálása - törvényben előírt nyilvántartások vezetése, információ-, adatszolgáltatás ellenőrzése - a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülésének ellenőrzése, vizsgálata - a pénzügyi intézmények prudens működésének, a betétek és más visszafizetendő

források biztonságának vizsgálata - intézkedés az észlelt szabálytalanságok megszüntetésére - kivételes intézkedések meghozatala a súlyos szabálytalanságok megszüntetésére - feltárt szabályszegés miatti bírságolás - az OBA igazgatótanácsa által hozott döntések előkészítésének és végrehajtásának segítése 12 - vitás esetben annak az eldöntése, hogy valamely tevékenység pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül-e 13.a A hitelezés folyamatának meghatározó elemei Hitelezés folyamata Cél: jövedelmező hitelek nyújtása minimális kockázattal Korlát: likviditás, tőkemegfelelés, tartalékolás Hibás döntés: olyan ügyfélnek folyósítás, aki nem teljesít, vagy hitelezhető ügyfél elutasítása 1. szakasz: üzletfejlesztés és hitelanalízis - piackutatás, reklám, PR - kérelem befogadása, előszűrés (BAR – rossz adós lista) - hitelbírálati díj kapcsolódik

hozzá, ami nem jár vissza kedvezőtlen elbírálás esetén sem - kockázat elemzés - ügyfélminősítés - scoring: mutatószámok > pontszámok > összpontszám > ügyfélkategóriák - objektív tényezők: likviditás, tevékenység, tőke, jövedelmezőség (min. 50%-nak kell lenni) - szubjektív tényezők: tulajdonos, menedzsment, működés, piac, banki kapcsolat - fedezetértékelés (HBÉ: hitelbiztosítési érték) - hitelcél-vizsgálat - előterjesztés, javaslat 2. szakasz: hitelnyújtás, adminisztráció, ellenőrzés (monitoring) - döntés, cenzúrabizottság (jóváhagyási kompetenciák a hitelösszeg függvényében) - szerződés (hitelcél, feltételek, visszafizetési terv), fedezetek, kötelezettség vállalások - hiteldosszié megnyitása, karbantartása - folyósítás - hitelellenőrzés - hitelkockázat csökkentése - az adós pénzügyi helyzetének figyelemmel kísérése - hiteldokumentáció, teljesítések ellenőrzése - problematikus

hitelek kezelése, korrekciós lépések - fedezetek értékvesztésének kezelése - a szerződéses feltételek módosítása - fizetésképtelen adó eszközeinek likvidálása 13.b A betéti számlák szerepe, betéti típusok Látra szóló betét - olyan folyószámlán lévő követelés, amelynek felhasználásáról a tulajdonosa bármikor rendelkezhet - alapvető funkciója a fizetési forgalom lebonyolítása - kifizetésre szóló megbízás - inkasszó (a kedvezményezett kezdeményezésére történő pénzmozgás) - felhatalmazás alapján - a tulajdonos beleegyezése nélkül (pl. APEH) (lakossági folyószámlán nem lehet) - alacsony kamatozású, mivel a legkevésbé hatékonyan kikölcsönözhető Határidős betét - előre meghatározott időre, kedvezőbb kamat reményében leköt az ügyfél - lehet minimalizált összegű, fix lejáratú és kamatozású, felmondásos konstrukció 13 - lejárat előtti igénybevételt szankcionálják Takarékbetét -

hosszabb távú, vagyonfelhalmozást szolgáló megtakarítások konstrukciója - okirat - nem a fizetési forgalom lebonyolítására szolgál 14.a Az értékpapír-piacok szegmentálása (elsődleges és másodlagos piac, ill koncentráltság szerint) Pénzügyi piacok - elsődleges funkciója a tőkeáramlás elősegítése - legfontosabb követelménye a piac likviditása (az adott pénzügyi eszközt gyorsan el lehet adni, meg lehet venni, a kereslet-kínálat törvényei által igazolt áron - ideális piac - elegendő információ áll rendelkezésre és minden piaci szereplő számára azonos időben elérhető - folyamatos az áralakulás, új piaci információ hiányában bármely szereplő a legutóbbi azonos jellegű tranzakció árához igen közeli áron adhat el vagy vásárolhat - minden szereplőnek azonos lehetősége van a piacra jutásra - az árak a nyilvános információkhoz gyorsan alkalmazkodnak - az ideális piac követelményei nem azonosak a tökéletes

vagy hatékony piac követelményeivel Elsődleges piac - újonnan kibocsátott értékpapírok forgalmazása - a vevők pénze a kibocsátóhoz folyik be Másodlagos piac - már forgalomban lévő papírokkal való kereskedés - a piac bármely szereplője elődéként vagy vevőként léphet fel Koncentráltság szerint - koncentrált (tőzsdei) kereskedelem – első piac - nem koncentrált (tőzsdén kívüli) kereskedelem - szervezett tőzsdén kívüli kereskedelem = OTC – második piac - értékpapír-forgalmazók helyiségeiben, telefonon vagy számítógépes kommunikációk keresztül - szervezetlen tőzsdén kívüli kereskedelem – harmadik, negyedik piac - harmadik piac: nagy értékpapírpiaccal rendelkező országokban; olyan OTC piacnak tekinthető, ahol nem tőzsdetag cégek egy-egy befektetési eszközre nézve piacteremtőként lépnek fel, állandó piacot biztosítanak a befektetők számára - negyedik piac: tőzsdéken listázott papíroknak piacteremtők

nélküli vagy azokat megkerülő kereskedelme Egyéb csoportosítás: kereskedelem tárgya alapján (reménytelen), kibocsátó alapján (állam, önkorm., váll), ügyletek lejárata, típusa lapján (azonnali – prompt, spot; határidős – forward, termin) 14.b Fedezet felosztás szerinti főbb hiteltípusok Fedezet szerint - személyi hitelek - személyi biztosítékok: kezesség (egyszerű, készfizető), garanciavállalás (önálló jogügylet) 14 - formái: folyószámlahitelek (hitelkeret = overdraft), váltóleszámítolási hitelek - dologi hitelek - dologi biztosítékok: óvadék, zálog (jelzálog, kézizálog, lombard hitelek (értékpapír, váltó, áru, arany, nemesfém, követelések, jogok lombardja)) - formái - jelzáloghitelek - kötelezettségvállalási hitelek - kauciós hitel (előre meghatározott összegig banki kezesség vagy garancia) - elfogadványhitel (meghatározott összegig váltó befogadás) - okmányos meghitelezés (akkreditív) 15.a A

befektetési szolgáltatások köre, főbb jellemzői A befektetési piacon működő közvetítők tevékenységét általánosságban befektetési szolgáltatásnak nevezzük. Tárgya csak befektetési eszköz lehet: átruházható ép-k, pénzpiaci eszközök (ép-nak nem minősülő pénzkövetelésre szóló okiratok), határidős ügyletek, határidős kamatlábügyletek, kamat-, deviza- és tőke-csereügyletek, vételi és eladási opciók Befektetési szolgáltatási tevékenységet kizárólag felügyeleti engedély birtokában lehet végezni Az összes tevékenység végzésére csak az ép-befektetési társaságok és bankok jogosultak Minimális tőkekövetelmény: bizományos 50 MFt, ép-kereskedő 200 MFt, bef. társaság 1 Mrd Ft Befektetési szolgáltatás - bizományosi tevékenység: megbízás alapján a befektetési szolgáltatató saját nevében más személy javára (számlájára) folytatott adásvételi tevékenysége - kereskedelmi tevékenység:

befektetési eszköz saját számlára történő adásvétele, cseréje - portfoliókezelés - jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, ill. megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás - ügynöki tevékenység: befektetési eszközre vonatkozó adásvételi és bizományosi szerződések közvetítése a befektetési szolgáltató és az ügyfél között - forgalomba hozatal szervezése 15.b Klasszikus felosztás szerinti főbb hiteltípusok Klasszikus felosztásban - hitelnyújtás: a bank arra tesz visszavonhatatlan ígéretet, hogy bizonyos feltételek megvalósulása esetén hajlandó az ügyfelének pénzt adni, vagy helyette fizetést teljesíteni - pénzkölcsönzés: tényleges rendelkezésre bocsátás 16.a Tőzsdetípusok, kereskedett instrumentumok Tőzsdei kereskedők - tőzsdei kereskedést csak ők folytathatnak - számuk nem korlátozható, de működési engedélyük feltételekhez kötött Tőzsdei

ügylet - az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén tőzsdei termékre vonatkozóan köt - formái 15 - azonnali ügylet: az ügylet trágyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna - határidős ügylet: a felek az ügyletben vállalt kötelezettségeiket későbbi időpontban teljesítik - opciós ügylet: - vételi opció, ha a jogosult a vételi jog tárgyát egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja - eladási opció eladója a jogosulttal szemben a tőzsdei termékre vételi kötelezettséget vállal - az opció legfeljebb öt évre köthető ki Tőzsdetípusok: árutőzsde, értéktőzsde 16.b Bankszámlák útján történő fizetési módok Pénzforgalom, bankszámlák - kötelező a pénzforgalmat bankszámlán lebonyolítani - bankszámla szerződés kötési kötelezettség (bejegyzési kérelem, KSH szám) - hitelintézet szabad megválasztása - szabad

rendelkezés a bankszámla felett (kivéve csőd esetén) - bejelentett aláírók, aláírási címpéldány - bankszámla kivonat - bankművelet azonosítására szükséges adatok - minden terhelésről és jóváírásról - lakossági minimum havonta egyszer - teljesítési határidők - elszámolás forgalom: elektronikus átutalási rendszeren keresztül (GIRO) - átutalási megbízás - átutaló neve, székhelye, számlaszáma - jogosult neve, székhelye, számlaszáma - összeg, értéknap (ha szükséges), közlemény (ha szükséges), aláírás (bejelentett), dátum Fizetési módok - átutalás (egyszerű, csoportos) - beszedési megbízás (inkasszó) - azonnali, csoportos, váltó, határidős) - okmányos meghitelezés - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - elektronikus fizetési eszköz (távolról hozzáférést biztosító, elektronikus pénzeszköz) - csekk - készpénzfizetés - pénzösszeg közvetlen átadása, bankszámlára történő befizetés -

készpénzfelvételi és kifizetési utalvány - pénzforgalmi betétkönyv, (posta), postai küldemény utánvételezése - esetenként átutalt összegből készpénz felvétel 17.a A fizetési mérleg felépítése és strukturális összefüggései Fizetési mérleg 16 - a devizabelföldiek és a devizakülföldiek között zajló jószág-, illetve vagyoni tranzakciókat méri pénzértéken egy adott időszakra – általában egy évre – vonatkoztatva - hazai pénznem mellett USD-ban szokás összeállítani (Mo. 2000 óta EUR-ban vezeti) - áramlási nagyságokat tartalmaz - a központi bankok havi fizetési mérleg pozíciókat is vezetnek - csak a részmérlegeinek lehet egyenlege - aktívumán vagy passzívumán – az IMF-ajánlás szerint – devizatartalékok változása nélkül számított egyenleget szokás érteni alatta Jószágtranzakció: áruk és szolgáltatások exportja, ill. importja Vagyoni tranzakció: pénz, értékpapír és dologi tőke nemzetközi

adásvétele Fizetési mérleg felépítése 1) Kereskedelmi mérleg Aktív oldalon: export, passzív oldalon: import Döntő befolyással van az egész folyó fizetési mérleg egyenlegére Hazánk kereskedelmi mérlege a keleti piacok összeomlása óta jelentős passzívumot mutat 2) Szolgáltatások mérlege Főbb tételei: idegenforgalom, építési-szerelési, kereskedelmi, fuvarozási és szállítmányozási, üzleti, technikai és kulturális, kormányzati szolgáltatások Hazánk esetében az idegenforgalom mérlege jelentős aktívumot mutat 3) Tőkejövedelmek mérlege Kamat, profit, osztalék 4) Viszonzatlan folyó átutalások Lakossági devizaszámlákra valutákban történő be- és kifizetések forgalma Segélyek, szerencsejátékok nyereményeinek kifizetései, adó-visszatérítések Aktívuma jelentős mértékben járul hozzá az áruforgalom és a tőkejövedelmek negatív egyenlegének kompenzálásához EU-tagállamok esetében a közös költségvetésbe

történő be- és kifizetések 5) Egyéb folyó fizetések A) Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4+5) Aktív oldalon: külföldről a belföld felé irányuló pénzmozgások Passzív oldalon: a belföldtől a külföld felé irányuló pénzmozgások Tételeinek ellenkönyvelése a pénzügyi mérlegben történik Egyenlege megegyezik a belföldnek a külfölddel szembeni nettó vagyoni pozíciójának változásával (aktívuma nettó tőkeexportot, passzívuma nettó tőkeimportot is jelent) B) Viszonzatlan tőkeátutalások (tőkemérleg) Természetbeni vagy tőkejavak tulajdonjogának ellentételezés nélküli átruházása, vagy korábbi tartozások ellentételezés nélküli elengedése Nem anyagi javak (szabadalmak, védjegyek, szerzői jogok, franchise, lízing) forgalma 6) Közvetlen befektetések „Zöldmezős” beruházások, részvények vagy kft. üzletrészek megvásárlása, külföldiek által végrehajtott telekvásárlások, alaptőke emelések és megképződött

nyereségek visszaforgatása, külföldi leányvállalatoknak nyújtott (tulajdonosi) hitelek Fentiek a „működő tőke beáramlás” (nem adóssággeneráló finanszírozás) elemei 7) Portfolió befektetések Hozam-kockázati mérlegelésen alapuló értékpapír befektetések 8) Egyéb befektetések 17 Legfontosabb tétele a bel- és külföldiek között létrejött hitelforgalom, de ennek tekinthetők a nemzetközi szervezetekben szerzett részesedések is C) Pénzügyi mérleg (6+7+8) Folyó fizetési mérleg tételeinek ellenkönyvelése, továbbá Aktív oldalon: belföldnek a külfölddel szembeni kötelezettségei, passzív oldalon: követelései Bontása funkcionális jellegű D) Tévedések és kihagyások Teljes egyenleg (A+B+C+D) Devizatartalékok változása 17.b Devizaárfolyamok jegyzése, az árfolyam-leértékelődés értelmezése Nyitott nemzetgazdaság: a GDP jelentős hányada az exporton keresztül realizálódik A nemzetközi kereskedelemben, a

nemzetközi pénzügyi piacokon a világ vezető pénznemei (dollár, euró, jen) dominálnak. Valuta: valamely ország törvényes fizetőeszköze Deviza: valamely ország törvényes fizetőeszközére szóló követelés Árfolyam - a hazai és külföldi pénzek közötti átváltási aránya – bilaterális nominális árfolyam - a nyitott nemzetgazdaságok legfontosabb ár-jellegű változója (a bérek mellett) - meghatározza a belföld export-javainak a világpiaci árát, s azok termelőinek nemzetközi versenyképességét, mely lecsapódik a kereskedelmi mérlegben, a nemzeti jövedelemben és a foglalkoztatásban - meghatározza az import-javak hazai árát, ami közvetlen hatással van az infláció mértékére, a reáljövedelemre Árfolyamjegyzés - direkt: a külföldi pénznem 1 egysége hazai pénznemben kifejezve - indirekt: hazai pénznem 1 egysége külföldi pénznemben kifejezve (UK – GBP) - függ attól, hogy tőzsdei (fixing) vagy banki (vételi [bid],

eladási [offer]) árfolyamról van szó - azonnali (sport, prompt), határidős (termin) Reálárfolyam: a hazai és a külföldi pénznem vásárlóerejének aránya (nominális árfolyam × külföldi/hazai árszínvonal) Effektív árfolyam: olyan multilaterális mérőszám, melynek változása megmutatja a hazai pénznem értékének változását a legfontosabb kereskedelmi partnerországok pénznemeivel szemben Reál-effektív árfolyam: olyan multilaterális mérőszám, melynek változása megmutatja a hazai gazdaság versenyképességének változását a legfontosabb kereskedelmi partnerországok gazdaságaival szemben, emelkedése a hazai gazdaság nemzetközi versenyképességének növekedését jelzi Árfolyam-leértékelődés értelmezése Piaci mechanizmus eredménye, nem gazdaságpolitikai döntés (leértékelés) Devizapiac keresleti oldala: áruk és szolgáltatások importőrei és tőke exportőrei Devizapiac kínálati oldala: áruk és szolgáltatások

exportőrei és tőke importőrei Változatlan kínálat – kereslet növekedés -> árfolyam növekedés –> hazai pénznem leértékelődése A hazai pénznem leértékelődik, ha a hazai inflációs ráta magasabb, mint a külföldi. 18.a Az európai monetáris együttműködés előzményei, a Maastrichti Szerződés 1951. április 18 Párizsi Szerződés 18 - Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) (Franciao. – ElzászLotaringia, NSZK – Ruhr-vidék) 1957. március 15 Római szerződés - Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Ügynökség (Franciao., NSZK, Olaszo., Benelux államok) - áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad áramlása, vámunió kialakítása Európai Közösség (a három együtt) - legfontosabb gazdasági eleme az alapító országok közötti vámunió kialakítása (vámok eltörlése, mennyiségi korlátozások alkalmazásának tilalma) - vámunió kialakulása: 1968. július 1 - Európai

Elszámolási Egység: a közösséggel kapcsolatos fizetések lebonyolítására szolgált - 1962.: monetáris unió kialakításának gondolata hivatalos formában - 1964.: Jegybank Elnökök Bizottsága - 1969.: hágai csúcstalálkozó - Pierre Werner (lux. minelnök) feladata a monetáris unió kialakítási ütemtervének kidolgozása - 1970.: Werner-jelentés - a monetáris unió megvalósítására 10 évet irányzott elő, három átmeneti fázisban - első fázis: a tagállamok gazdaságpolitikájának közelítése - második fázis: fizetési mérleg problémákkal küzdő tagállamok számára intervenciós célokra is hitelt nyújtó közös alap létrehozásával az árfolyamingadozások mértékének csökkentése - harmdik fázis: árfolyamok rögzítése a tőkemozgások teljes liberalizálása mellett - 1971.: Werner jelentés elfogadása, de jelentős nézetkülönbségek maradtak fenn - 1975.: Elszámolási Egység kosárvalutává alakítása - a Bretton Woods-i

rendszer agóniája, majd az olajválság miatt csak 1979-ben került a monetáris együttműködés ismét a figyelem középpontjába - 1985.: Cockfield jelentés - 1987. július 1: Egységes Európai Okmány hatálybalépése (1986 februári aláírás után) - 1989.: Delorsterv Maastrichti Szerződés (TEU) - az Európai Uniót létrehozó egyezmény - 1993. november 1-jén lépett életbe - alapját az EK képezte, kiegészítve a politikai és gazdasági együttműködés elfogadott új formáival - megfogalmazott céljai - kiegyensúlyozott és tartós gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése a belső határok eltörlése, a gazdasági-társadalmi együttműködés erősítése és a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása révén - az európai identitás erősítése érdekében olyan közös kül- és biztonságpolitika kialakítása, mely idővel a közös védelmi politika létrehozásához járul hozzá - a tagországok állampolgárai jogainak és

érdekeinek védelmében az uniós állampolgárság bevezetése - az igazságszolgáltatás és a belügyek területén az együttműködés szorosabbra fűzése - az uniós intézményrendszernek a szerződéssel összhangban történő továbbfejlesztése - az EMU létrehozására vonatkozó elemei - árfolyamok visszavonhatatlan rögzítése - egységes pénz bevezetése - egységes pénz- és árfolyam-politika kialakítása 19 - a Közösség gazdaságpolitikájának a nyitott piacgazdaság és a szabad verseny elvén alapuló támogatása - célok elérésének feltételei - stabil árak - egészséges államháztartás és monetáris keretfeltételek - tartósan finanszírozható fizetési mérleg - tagjelölt országok számára megfogalmazott követelmények - tartós árstabilitás elérése: az inflációs ráta a felülvizsgálatot megelőző évben legfeljebb 1,5%-kal haladhatja meg az árstabilitás terén legjobb eredmény felmutató max. három ország inflációs

rátájának átlagát - államháztartás helyzetének konszolidálása: az illető ország ellen nem indult túlzott-deficit eljárás - árfolyam-mechanizmusban (ERM) való részvétel: az illető ország pénzneme a felülvizsgálatot megelőző két évben jelentős feszültségek nélkül az ERM normál sávhatárain belül tartózkodott - hosszú távú kamatlábak konvergenciája: a felülvizsgálatot megelőző évben az illető ország hosszú távú, összehasonlítható állampapírjainak átlagos nominális kamatlába max. 2%-kal lehet magasabb, mint az árstabilitás terén legjobb teljesítményt nyújtó három ország állampapírjainak átlagos kamatlába 18.b Az euró jelentősége és bevezetése során támasztott követelmények 1999. január: Euró számlapénzként történő bevezetése, a nemzeti valuták európaritásának visszavonhatatlan rögzítése Tagországok: 1 EUR = Ausztria 13,76 ATS Belgium 40,34 BEF Finnország 5,95 FIM Franciaország 6,56 FRF

Hollandia 42,20 NLG Írország 0,79 IEP Luxemburg 40,34 LUF Németország 1,96 DEM Olaszország 1936,27 ITL Portugália 200,48 PTE Spanyolország 166,39 ESP 19.a A költségvetési politika célrendszere Államháztartástan: a közpénzügyekkel, az államháztartás működésével, kiadás- és bevételpolitikai céljainak meghatározásával és végrehajtásával kapcsolatos elmélet és gyakorlati ismerek összefoglalása Költségvetési politika célrendszere - allokációs politika - célja: a gazdaság rendelkezésére álló erőforrások optimális felhasználása - elosztáspolitika - célja: a piac működése nyomán kialakult elsődleges jövedelem- és vagyonelosztás módosítása, gyakran kiterjeszkedve a fogyasztás- és az esélyegyenlőség megvalósításának szándékára is - konjunktúrapolitika 20 - célja: a fontosabb nemzetgazdasági folyamatok és mutatók, mint pl. a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, a magas szintű foglalkoztatottság, a

stabil árszínvonal vagy a fizetési mérleg optimális alakulásának elősegítése A költségvetési politika származtatott céljai - fiskális célok: a költségvetési politika elsődleges céljainak megvalósításához szükséges költségvetési bevételek biztosítása, az államháztartás egyensúlyának és működőképességének biztosítása - származtatott allokációs célok: az államháztartás rendszerén belüli feladatmegosztás, valamint az egyes feladatokat ellátó alrendszerek és intézmények hatékony működésének megvalósítása 19.b A közjavak és az externáliák problematikája (a piaci allokációs mechanizmus hiányosságai) A piaci allokációs mechanizmus hiányosságai - tökéletes verseny hiánya - oka: magas piacra lépési költségek következtében kialakuló természetes monopóliumok - megoldása: piacra lépési költségek csökkentése, a természetes monopóliumok árképzésének szabályozása - információhiány - oka: a

piaci szereplő az információk nyilvánosságra hozatalában nem érdekeltek - megoldása: információs normák kidolgozása, információáramlás infrastrukturális feltételeinek megteremtése - közjavak és vegyes javak - oka: ezek esetében a piac egyáltalán nem, vagy csak részleges működőképes - megoldása: ezen javak állami előállítása vagy finanszírozása - externáliák - oka: valamely gazdasági szereplő magatartása más gazdasági szereplők számára olyan többletköltséget (többlethasznosságot) idéz elő, ahol elmarad ezen hatások piaci ellentételezése - megoldása: optimális allokáció megvalósítása adók (szubvenciók) révén Három kérdés - Az egyén fogyasztása csökkenti-e a többiek rendelkezésére álló mennyiséget? - Van-e rivalizálás a fogyasztók között? - Megvalósítható-e a fogyasztásból való kizárás? Három jószágtípus - tiszta közjószág: ha a három kérdésre a válasz NEM - tiszta magánjószág: ha a

három kérdésre a válasz IGEN - vegyes jószág: ha a három kérdésre a válasz vegyes 20.a A magyar államháztartás rendszerének felépítése Az államháztartás alrendszerei - a központi kormányzat költségvetése ( az államháztartás központi szintje) - elkülönítet állami pénzalapok - helyi önkormányzatok - társadalombiztosítás A közfeladatok ellátása nem korlátozódik kizárólag az államháztartás különböző alrendszereire. A közfeladatokat ellátó parafiskális (államháztartás rendszerén kívül működő) 21 szervezetek (alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, egyházi szervezetek) létrejöttét és tevékenységét az állam különböző kedvezményekkel, támogatásokkal segíti elő. 20.b Az államháztartási elosztás (redisztribúciós) politika; az ekvivalencia és a teljesítőképesség elve Az állami elosztáspolitika területei - egyének (családok, háztartások) közötti újraelosztás -

gazdasági ágazatok közötti újraelosztás - régiók közötti újraelosztás (regionális fejlettség aránytalanságainak mérséklése) - településtípusok közötti újraelosztás (város – falu, főváros – vidék) A mindenkori elosztáspolitika elveinek és gyakorlatának kialakítása elsődlegesen politikai döntések függvénye Különbségek mérésére szolgáló indikátorok - jövedelem - vagyon - fogyasztás Elosztáspolitika célja - a létminimum alatt élők támogatása - társadalmi létminimum kategóriájának megalkotása, támogatásuk eszközeinek meghatározása - társadalmi esélyegyenlőség megvalósítása - a társadalom esetleges privilegizált rétegeinek kiválasztása, támogatásuk mértékének és eszközeinek meghatározása, stb. Az államháztartás bevételei - adók, vámok (állami feladatok ellátásához közvetlenül nem kapcsolódik) - illetékek, díjak (állami tevékenységhez kapcsolódnak) - lakossági hozzájárulások

(állami feladatok ellátásából származó egyéni haszonnövekmény alapján megállapított) - állami vagyon hasznosításából származó bevételek (osztalék, bérleti díj, privatizációs bevétel) - államháztartás hitelfelvétele Optimális bevételi rendszerrel szemben támasztandó alapkövetelmények - a bevételi politika és a gazdaságpolitika összhangja - a bevételi rendszer hatékonysága (bevételi rendszer működésével kapcsolatos költségek optimalizálása) - a bevételi rendszer rugalmassága (jövedelmek progresszív adóztatása) - a bevételi rendszer átláthatósága és kiszámíthatósága - közterhek igazságos megosztása - ekvivalencia-elv - lényege: a társadalom és a gazdaság szereplőire háruló közterhek megosztásának alapja az állami szolgáltatásokból fakadó haszonnövekmény - előnyei - allokációs előnyök (térítési díjak bevezetése a korlátozott kapacitású állami szolgáltatások fogyasztásának

racionalizálására) - elosztáspolitikai előnyök (megszünteti a fizetőképes fogyasztók ingyenes fogyasztásából fakadó elosztáspolitikai torzulásokat) - fiskális előnyök (a közteherviselés alapelveinek társadalmi elfogadása, adómorál javulása) 22 - akadályai - térítési díjak bevezetése (fogyasztásból való kizárás) allokációs torzulásokhoz vezethet (pl. védőoltások) - megnyilvánuló társadalmi és politikai ellenállás - gyakorlati alkalmazása: piaci árak, árjellegű térítési díjak, adójellegű térítési díjak, lakossági hozzájárulások alkalmazása - teljesítőképesség elve - horizontális igazságosság elve: a társadalom azonos helyzetben lévő tagjainak azonos kezelése - vertikális igazságosság elve: a társadalom eltérő helyzetben lévő tagjainak ennek megfelelően eltérő kezelése 21.a A központi költségvetés feladatai és működésének forrásai A központi költségvetés gazdálkodása - kiadás

irányozható elő az állam nemzetközi, jogszabályi és szerződéses kötelezettségeinek, valamint a központi költségvetési szervek feladatainak ellátására - a szakmai programokkal összhangban álló központi beruházások 3 éves programját évente ki kell dolgozni (1 MrdFt felett tételesen) - általános tartalékot kell képezni az előre nem látható és nem tervezhető kiadásokra, valamint az előirányzott, de elmaradó bevételek pótlására (kiadási főösszeg 0,5-2%-a) - az általános tartalék terhére az első félévben annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség (ennél nagyobbra az Ogy. jóváhagyása szükséges) A központi költségvetés fejezetre, címekre, alcímekre tagozódik (pl. fejezet: Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, cím: Földhivatal, alcím: Megyei, Fővárosi) Központi költségvetés bevételei - adók, adójellegű bevételek (adók, vámok, vámbiztosítékok, illetékek, járulékok,

hozzájárulások) - nem adó jellegű bevételek (díjak, bírságok) - az állam tulajdonában levő vagyon hasznosításából, értékesítéséből, valamint a koncessziókból származó bevételek - a központi költségvetési szervek működési és vállalkozási tevékenységéből, valamint a vagyonértékesítésből származó bevételek - egyéb bevételek (adományok, segélyek) 21.b A költségvetési szervek típusa, gazdálkodásuk jellemzői Költségvetési szerv - az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi és működési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végez el - költségvetési szervek - központi költségvetési szervek - helyi önkormányzati költségvetési szervek -

társadalombiztosítási költségvetési szervek - köztestületi költségvetési szervek - éves költségvetés alapján gazdálkodnak - a jóváhagyott előirányzatokon belül kötelesek gazdálkodni 23 - eszközeinek, szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében, az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően vállalkozási tevékenységet is folytathat, amennyiben nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységének ellátását és az ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését - hitelt nem vehetnek fel, kötvényt nem bocsáthatnak ki, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el 22.a A költségvetési hiány (többlet) keletkezése, az államadósság finanszírozásának módozatai Adott költségvetési év bevételeinek és kiadásainak különbsége a tervezett, illetve tényleges költségvetési többlet (szuficit) vagy hiány (deficit). A

költségvetésben rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, illetve a költségvetési hiány finanszírozásáról. „Bárki - mindenki” kötelezhető az államháztartás által ellátott feladatok finanszírozásához, mely fizetési kötelezettséget előírni törvényben, vagy önkormányzati rendeletben lehet. Az államháztartás bevételei - adók, vámok (állami feladatok ellátásához közvetlenül nem kapcsolódik) - jövedelemadók - háztartások jövedelmének adója (személyi jövedelem adó) - vállalkozások adóztatása (társasági, jövedéki adó) - jövedelmek felhasználásának adóztatása (áfa, fogyasztási adó) - vagyonadók - adójellegű illetékek (ajándékozás, öröklés) - illetékek, díjak (állami tevékenységhez kapcsolódnak) - lakossági hozzájárulások (állami feladatok ellátásából származó egyéni haszonnövekmény alapján megállapított) - állami vagyon hasznosításából származó bevételek

(osztalék, bérleti díj, privatizációs bevétel) - államháztartás hitelfelvétele Államadósság: minden hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség. - az államháztartás alrendszereire bontva kell nyilvántartani és az Ogy-nek bemutatni - a központi költségvetést terhelő államadósság kapcsán a pénzügyminiszter feladata - a központi költségvetés fizetőképességének fenntartása az éves költségvetési törvény alapján - a központi költségvetést terhelő államadósság, vállalt kezességek , pénzügyi kötelezettségvállalások, nemzetközi pénzügyi elszámolásainak nyilvántartása - központi költségvetést terhelő adósság és hiány finanszírozása, az államadósság kezelése és az azzal való gazdálkodás - a központi költségvetést terhelő államadósság kapcsán a MÁK és az Államadósság Kezelő Központ feladata - a központi költségvetés napi szintre lebontott, éves és középtávú finanszírozási

tervének elkészítése és naprakészen tartása - az államadósság finanszírozási stratégiájának kidolgozása, a kincstári egységes számla napi likviditásának biztosítása - az állampapír-kibocsátások és hitelfelvételek megszervezése a költségvetési törvényben foglaltaknak megfelelően - az államadósság törlesztése - másodlagos állampapírpiac megszervezése 24 - értékpapír-műveletek, állampapír-eladások és vásárlások lebonyolítása a másodlagos állampapírpiacon, értékpapír letétkezelési feladatok ellátása - határidős és fedezeti ügyletek megkötése az államadósság árfolyam és kamatkockázatának csökkentése érdekében 22.b Az államháztartási társadalombiztosítási alrendszer, és a piaci társadalombiztosítási intézmények szerepe Kötelező állami társadalombiztosítás ellátásaira vonatkozó jogosultság alapja - a biztosítottak kötelező részvétele és járulékfizetési kötelezettségének

teljesítése - a foglalkoztatók járulék- és hozzájárulás fizetési kötelezettségének teljesítése Kötelező állami társadalombiztosítás alrendszerei pénzügyi folyamatait lebonyolító pénzügyi alapok - Nyugdíjbiztosítási Alap - Egészségbiztosítási Alap Nyugdíjreform - a nyugdíjbiztosítási kötelezettség meghatározott részének szabadon választott magánnyugdíj-pénztárak keretében történő – kötelező vagy önkéntes – teljesítése - a felosztó-kirovó rendszerű nyugdíjrendszer részleges tehermentesítése, az állam újraelosztó szerepének csökkentése, az egyéni preferenciák és az egyéni érdekeltség figyelembevétele - a kötelező nyugdíjrendszer mellett, annak kiegészítéseként érvényesíthető öngondoskodási formák - non-profit alapon működő önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak - profitorientált alapon működő üzleti biztosítók által felkínált nyugdíj-biztosítási lehetőségek Központi

hivatali szervek - nyugdíjágazat esetében: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - egészségbiztosítási ágazat esetében: Országos Egészségbiztosítási Pénztár Társadalombiztosítási ellátások fedezete - biztosítottak által fizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (8 (2) + 3%) - foglalkoztatók által fizetett társadalombiztosítási járulék (18 + 11%) - magánnyugdíj-pénztár tagjai által fizetett nyugdíjjárulék és tagdíj (6% + tagdíj) - foglalkoztatók által fizetett táppénzkiadásokhoz történő hozzájárulás (1/3 23.a A társadalombiztosítás működési elvei Társadalombiztosítás - a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló, a biztosítási és a szolidaritási elvek sajátos ötvözetét nyújtó kötelező biztosítási rendszer - működése komoly redisztributív hatásokkal jár - feladata - a betegség, baleset, rokkantság vagy munkanélküliség következtében fellépő átmenti vagy tartós

keresőképtelenség és jövedelemkiesés kezelése - időskorban bekövetkező keresőképtelenség - hiányában felmerülő lehetőségek - előtakarékosság - egyéni biztosítások megkötése - a család vagy a különböző karitatív társadalmi szerveződések segítségnyújtásának igénybevétele - az állam szolidaritási elven alapuló segítségnyújtásának igénybevétele - rászorultság elvének érvényesítése 25 - bizonyos kockázatok vagy élethelyzetek bekövetkezése - ekvivalencia-elven alapuló jellemzői - a társadalombiztosítási szolgáltatások igénybevételének feltétele a járulékfizetés - a tagok által befizetett járulékok kizárólag társadalombiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos kiadások finanszírozására használható fel - a társadalombiztosításból származó nyugdíjak nagyságát részben az egyén által korábban befizetett járulék határozza meg - teljesítőképességen alapuló jellemzői - a

járulékfizetési kötelezettség mértéke a jövedelem függvénye - a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatások mértéke és színvonala nagyobbrészt független az egyén korábbi befizetéseitől 23.b A helyi önkormányzatok költségvetése, gazdálkodásuk jellemzői Helyi önkormányzat - községek, városok, a főváros, a fővárosi kerületek, valamint megyék önkormányzatai - a képviseleti demokrácia elvei alapján működnek - feladatait saját költségvetési szervek útján, más gazdálkodó szervezetek támogatásával vagy különböző javak és szolgáltatások vásárlásával látja el - alapítványt hozhat létre, és közérdekű kötelezettségvállalást tehet - hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki, de fedezetül nem használható az önkormányzati törzsvagyon, a normatív támogatás, az szja - gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, szabályszerűségéért a polgármester felelős - a veszteséges

gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel - bevételei - saját bevételek - helyi adók (vagyoni típusú, kommunális jellegű, helyi iparűzési adó) - saját tevékenységből, vállalkozásból, és önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség - illetékek - átvett pénzeszközök - környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság meghatározott hányada - vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel - egyéb saját bevételek - átengedett központi adók (pl. szja meghatározott része) - más gazdálkodó szervektől átvett bevételek - központi költségvetésből származó normatív hozzájárulások és támogatások - céltámogatások (kizárólag adott célra használható fel) - címzett támogatások (beruházási feladatok megvalósítására) - hátrányos helyzetben levő települési önkormányzatok kiegészítő állami támogatása

Helyi önkormányzatok költségvetése - költségvetésének feladata az önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatainak finanszírozása - költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg, mely határoz a többlet felhasználásáról, illetve a hiány finanszírozásáról - a polgármester elemi csapás és következményeinek elhárítása érdekében, átmeneti intézkedéseket hozhat, átcsoportosítást hajthat végre, felfüggesztheti egyes kiadási 26 előirányzatok teljesítését, és költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet - pótköltségvetési rendelettervezet előterjesztése: ha év közben a körülmények megváltozása jelentősen veszélyezteti a költségvetés teljesítését 24.a Az államháztartás és a helyi önkormányzatok közötti feladatmegosztás Államháztartás föderatív felépítése: vertikális tagolódás - dekoncentrált rendszer: a központi költségvetésnek

alárendelt alsóbb szintű egységek költségvetési önállósággal nem rendelkeznek - decentralizált rendszer: az államháztartás alsóbb szintjei érdemi költségvetési autonómiával rendelkeznek Alsóbb szinten ellátható és ellátandó feladatok - allokációs feladatok - helyi és regionális kollektív javakkal kapcsolatos allokációs döntések meghozatala, a vonatkozó egyéni preferenciák megismerése - helyi közösségi fogyasztás finanszírozási elveinek helyben történő meghatározása, mely javítja a fiskális ekvivalencia érvényesülésének lehetőségeit - alsóbb szinteken felkínált alternatív lehetőségek sokasága, az ezen szinteken kibontakozó verseny jelentősen növelheti a közszféra innovatív tevékenységét és működésének hatékonyságát - elosztáspolitikai feladatok - szociális segélyek - konjunktúrapolitikai feladatok - helyi vállalkozások támogatása 24.b Az állam vagyonának elemei, a kincstári vagyonnal

történő gazdálkodás. Privatizációs bevételek, koncesszió. Vagyonelemek - kincstári vagyon - tv-ben köztestület tulajdonába adott vagyon - helyi önkormányzatok vagyona - társadalombiztosítás vagyona Vagyongazdálkodás - a kincstári vagyonért felelős miniszter a tulajdonosi jogok gyakorlását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság útján látja el - értékesítés formái - nyilvános vagy zártkörű pályázat - árverés - zárkörű elhelyezés - nyilvános ajánlattétel - nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatal - tőzsdei értékesítésre adott megbízás Privatizációs bevételek - a piacgazdaság működési feltételeinek megteremtése feltételezi az állam vállalkozói szerepvállalásának és az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon körének csökkentését és korlátozását - a privatizációs tevékenység átmeneti bevételi forrás 27 - az állam tulajdonát képező vállalkozói vagyon hasznosítása és értékesítése

az ÁPV Rt feladata - ÁPV Rt. egyszemélyes Rt, a részvényesi jogokat a privatizációért felelős miniszter gyakorolja Koncesszió - lényege: állami, önkormányzati tulajdonelemek működtetésének, vagy az állam, önkormányzat hatáskörébe utalt tevékenységek gyakorlásának az állam által visszterhes szerződéssel történő időleges átengedése és részleges piaci monopolhelyzet biztosítása - koncesszió-köteles tevékenységek - országos közutak és műtárgyaik, vasutak, csatornák, kikötők, repülőterek, közműrendszerek működtetése - bányászati kutatás és termelés - csővezetékes termékszállítás és tárolás - hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása - szerencsejátékok szervezése és működtetése - postai alapszolgáltatás - távközlési szolgáltatás koncessziós szerződés határozott időtartamú, max. 35 év lehet 28