Hogyanok > Hogyan írjunk esszét a történelem érettségire?




Készítette: BD

Lektorálta és kiegészítette: Fábián Zoltán

1. A legfontosabb tudnivalók

Sokan még az érettségi előtti hetekben is csak ijedten pislognak, ha meglátnak egy esszéfeladatot. Nem csoda, hiszen a tanárok sokszor nem készítik fel eléggé a diákokat, hogy a magas érettségi követelményeknek megfeleljenek. Ezeknek a diákoknak készült ez a kis összefoglaló, már a 2017-től érvényes, új rendszer követelményeit figyelembe véve. A most következő tanácsok tekinthetők Szentírásnak, hiszen saját tapasztalatainkból, a tanárok javaslataiból merítve állítottuk össze őket.

Középszinten kétféle esszé fordul elő: egy rövid (17 pont) és egy hosszú (33 pont). Négy lehetőséget adnak meg, amelyek közül neked kettőt kell kiválasztanod!

A rövid esszékben (12-16 sor) csak egyetemes történelem, a hosszú esszékben (26-32 sor) pedig csak magyar történelem lehet.

Fontos, hogy az egyik 1848 előtti, a másik pedig 1848 utáni legyen, tehát nem írhatsz meg egyetemesből és magyar töriből is 1848 előttit, csak azért mert neked az jobban megy, mint a 20. század! Ez szabálytalan, az egyik esszédet nullázni fogják!

A következő két kombináció lehetséges:

  • - 1848 előtti egyetemes és 1848 utáni magyar történelem.
  • - 1848 előtti magyar és 1848 utáni egyetemes történelem.

Azt javaslom, úgy válassz, hogy a több pontot érő, vagyis a hosszú esszé legyen jobb! Ugyanis 33 pontot nehéz úgy összeszedni, hogy nem vagy képben a témával, vagy idegenek a források. A rövid esszéhez egyrészt csak egy forrás tartozik, azt már könnyebben meg lehet oldani, mint hármat, másrészt pedig a rövid esszénél minimum 10 pontot már azzal el tudsz érni, hogy

  • - a témáról írsz,
  • - helyesen írsz,
  • - az atlaszból írsz évszámokat,
  • - helyszíneket és
  • - esetleg a kronológiából valami eseményt.

Ha 10 pontot elérsz, az itt csak 7 pontnyi veszteség, míg a hosszú esszénél 23.

Ne csak cím alapján dönts!

Mielőtt választasz, mindenképpen nézd meg a feladat utasítását is (és fusd át a forrásokat), mert abban van a lényeg, hogy miről is kell valójában írnod.

Ha pl. "A kiegyezés" a cím, a feladat pedig a dualista állam berendezkedése, Te nem kezdhetsz el írni a kiegyezéshez vezető útról, a Bach-korszakról, Deákról és az előzményekről, mert az valószínűleg nem fog túl sok pontot érni.

Ha megvannak a kiválasztott esszék, először a hosszút írd meg, mert több időt vesz igénybe a felépítése. Érdemes vázlatot is készíteni, ha esetleg összekavarodnának a gondolataid (egy kb. 30 soros esszével megtörténhet). Ne az érettségi füzetben kelljen javítgatnod! A feleekkora, rövid esszénél ez talán nem annyira lényeges. A hosszú esszénél ajánlott bekezdésekre tagolni a fogalmazásod, így az jobban átlátható lesz.

Amire pontokat kaphatsz:

  Rövid Hosszú
Feladatmegértés (a témáról írtál) 2 2
Tér/Idő meghatározása (évszám, hely) 2 4
Kommunikáció - szaknyelv (fogalmak) 4 6
Forrás(ok) használata 3 9
Eseményeket alakító tényezők (háttérinformációk, összefüggések) 6 12

Nagyon fontos az atlaszhasználat! Térképek és kronológia egyaránt! Ajánlom a Mozaikos, piros atlaszt (könyvtári szám MS-4116U), mivel rengeteg plusz információ, illetve jobb térképek találhatók meg benne.


2. Az esszé felépítése

2.1. Helyezzük el térben és időben!

Ezzel már szerzünk 2/4 pontot, ha helyesen tesszük.

Rövid esszénél sokszor elegendő az évszázadot beleírni, ami gyakran már a címben is benne van; ez nagy segítség a tájolásban.

Pl.: A feladat, hogy Mutassa be milyen okai és előzményei voltak a 15-16. századi földrajzi felfedezéseknek! Itt a megoldókulcs elfogadja a századot is: "A földrajzi felfedezések legfontosabb eseményei a 15-16. században történtek" vagy pedig írhatunk pl 1492-t, vagy 1498-at, amit könnyedén ki tudunk lesni a kronológiából! Térnek az ehhez tartozó események elfogadhatók, pl. Amerika felfedezése volt a cél, vagy Afrika megkerülése.

Ha tudunk évszámot is, írjuk bele. Menjünk biztosra, hiszen sosem tudhatjuk, hogy mit kér a megoldókulcs!

FONTOS! Időnek, ha egy királyról, vagy politikusról szól az esszé, akkor az uralkodása/hivatali ideje követelmény! Ilyen például, ha Mária Terézia intézkedéseiről írunk; ez esetben rögzíteni kell, hogy 1740-80-ig uralkodott. Ha a Horthy korszakról beszélünk, bele kell írnunk, hogy 1920-44-ig tartott.

Ha egy vallásról beszélünk, ahol tudunk konkrét évszámot, ott nem elég a század, ilyen pl. az iszlám, ahol a hidzsra esetében a 622-es évszámot kéri a megoldókulcs.

Ha a kereszténység általános jellemzőiről, tanairól, vagy kialakulásáról beszélünk, oda elég a kr. u 1. század, mivel ott pontosabban nem tudjuk meghatározni. Ám ha például a nyugati és a keleti kereszténység szétválásáról írunk, oda szükséges az 1054-es egyházszakadás. Hasonlóképpen a reformációnál, ahol az 1517-es lutheri hittételek kihirdetése fontos.

Elég hasonló a helyzet a térnél, vagyis a helyszín-színtér megadásánál. Lehet ez egy város, ország, országrész, több ország, esetleg általános földrajzi fogalom. Minden esetben egy fontos megállapításba foglalva, vagy a térrel kapcsolatban következtetést levonva.

Feladata válogatja, melyiket a legcélszerűbb megadni.

Ha tudunk kötni egy fontos eseményt vagy eseménysorozatot egy városhoz, az is lehet elfogadott mint tér. Pl. Az első világháború lezárásánál a megoldókulcs a Párizs-környéki békéket vagy Versailles-t fogadja el térnek. Ha nem tudunk eseményt semmilyen helyszínhez kötni, maradnak az általános fölrajzi fogalmak, mint például A középkori jobbágyság vagy a Manufaktúrák témakörben marad Nyugat-Európa.

Kádár-kornál például nem elég annyit írni, hogy ez a rendszer Magyarországon volt jelen, hanem rögzíteni kell, hogy Magyarország ekkor a szocialista tömb tagja volt.

2.2. Elemezzük a forrásokat és vonjuk le a következtetéseket!

Második és egyben legfontosabb lépésünk, a források elemzése, a megállapítások, következtetések levonása.

Lényegében az egész esszé a forrásokra kell, hogy épüljön. Ez főképpen igaz a hosszúra, ahol 3 forrás is található. Ezért érdemes választás előtt átfutni a forrásokat is, nem csak téma és feladat szerint dönteni, mert a források és a hozzá tartozó megállapítások adják az esszé nagyjából egyharmadát! Ha nem érted a forrást, nem tudsz belőle következtetéseket sem levonni, és nem is biztos, hogy azokról az eseményekről írsz, amit a megoldókulcs kér!

Ideális esetben akkor válasszuk az adott esszét, ha mindhárom forrással találkoztunk már. Vagyis tudjuk, hogy mi, vagy ki van a képen és érzésünk szerint tudunk is a témához illő megállapításokat tenni.

Sajnos a helyzet nem mindig ideális.

Ezért ha olyan forrásba botlunk, amit még sohasem láttunk:

  1. 1. Nézzük meg, ki írta, honnan származik, talán még évszámot is látunk.
  2. 2. Olvassuk el a forrást többször, értelmezve próbáljuk a lehető legtöbbet leszűrni belőle. Illesszük be az adott témába, és mindenképpen írjunk róla egy-két mondatot, magáról a forrásról is, mert nagy valószínűséggel 1 pontot már az is érhet.
  3. 3. Ha képet, vagy ábrát kapunk, az alá pontosan le lesz írva, mi is van rajta, így könnyű belőle következtetéseket levonni.
  4. 4. Ha térkép, akkor valószínűleg vaktérkép lesz. Rögtön nyissuk ki az atlaszt és keressük meg a „normális” változatát, amin sokkal több információt fogunk találni

Példák:
  • - ’Térkép a Szent István kori Magyarország egyházszervezetéről’ – ez esetben biztosan le kell írnunk, hogy az adott forrás a Szent István által megalkotott új közigazgatási egységeket mutatja, az egyházi vármegyéket, amiből 10-et hozott létre. Ezzel csupán leírtuk a forrást, ehhez tennünk kell egy megállapítást, vagyis valami olyat kell írnunk, ami ebből következik, ehhez szorosan kapcsolódik. Pl.: Ebből 2 érsekség volt, az Esztergomi és Kalocsai. S már meg is kaptuk a teljes 3 pontot erre a forrásra.
  • - Ha a két világháború közti Magyarország idejéből kapunk egy részletet Bethlen 1928-as beszédéből, rögtön leszűrhetjük, hogy a Trianon utáni elégedetlenségről van szó. Vagyis meg kell fogalmaznunk, hogy Bethlen elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békét, mert rengeteg magyar szorult ki a határon túlra. Ezután tovább kell gondolnunk és meg kell állapítanunk, hogy Bethlen fő politikai törekvése a revízió volt, amit békés úton kívánt megvalósítani, ezért akart belépni a Népszövetségbe.
  • - Ha ábrát is kapunk, talán az a legnagyobb segítség.

Vegyük például a dualista állam berendezkedésének ábráját. Mivel ez a forrásunk, bármit leolvashatunk róla, amiből utána következtetést tudunk levonni. Pl: Az Osztrák-Magyar monarchia egy kétközpontú dualista állam lett -> aminek az uralkodója és minisztériumai közösek voltak, ám mindkét ország 60-60 fős delegációt küldött az ellenőrzésükre. (Lényegében az ábra segítségével szereztél 3 pontot.)

2.3. Azonosítsuk az eseményeket alakító tényezőket!

Szintén nagyon fontos szempont, hiszen 6 és 12 pontot ér. Itt az adott téma összefüggéseit kell látnod, a gondolataidat kapcsolva a forráshoz, de nem kell olyan szorosan róla szólnia, mint az F pont következtetésének. Szükséges lehet kitérni a téma/probléma előzményeire, okaira, hátterére és következményeire, vagyis ezeket a pontokat a logikus gondolkodásra kapod. Vagyis arra, hogy mennyire látod át a történelem összefüggéseit és mennyire tudsz eseményeket személyekhez, más eseményekhez kapcsolni. Ehhez nagyban segítségedre lesz a történelmi atlasz kronológiája és néha még a térképek is. (Pl. hadjáratok összefüggései)

Az előbb említett Szent István-os esszében lehet pontot kapni ’E’ jel alatt arra, hogy:

  • - Géza követeket küldött a német-római császárhoz, megtérés céljával, illetve házasságokkal erősítette meg a nyugat-európai kapcsolatot. Ez egy előzmény-háttérinformációja az egyházszervezésnek.
  • - Írhatod például, hogy István letette az erős központi hatalom alapjait, létrehozta a királyi tanácsot.
  • - Utoljára, de nem utolsósorban pedig István megteremtette a magyar közigazgatási rendszer alapjait, az egyházi vármegyékkel véget vetve a vérségi alapokon nyugvó berendezkedésnek. A vármegyék élén a megyésispán állt.

Az a fontos, hogy minél inkább a témáról és minél inkább összefüggően írj, láss a források mögé!

Hosszú esszénél, összesen 4 gondolatra-megállapításra jár a pont, az E4-pont alatt nem adnak meg kritériumot, bármilyen információ, amit magadtól hozzáadtál az esszéhez, és az előzőekben még nem adtak rá pontot, jár a pont!


3. Amire még pontot kaphatsz

A kommunikáció-szaknyelvre, vagyis az egyes történelmi fogalmak használatára és arra, hogy mennyire van logikusan felépítve a szöveged. Sajnos, ha súlyos nyelvhelyességi hibát vétesz, az -1 pont. Ilyen például, ha egy ország/személy nevét kisbetűvel írod. (Ezt könnyen kiküszöbölheted atlaszhasználattal!)

A fogalmak:

  • - rövid esszénél 2 pont jár az általános és a konkrét fogalmakra egyaránt. Pl.: Az Európai Uniónál általános fogalmak az integráció, a nemzetközi szervezet, konkrét fogalmak pedig az Európai Tanács, Európai Parlament
  • - hosszú esszénél 4 pont jár a fogalmakra, mert itt külön veszi 2 ponttal az általános és külön 2 ponttal a konkrét fogalmakat. A 48-as forradalomnál az általánosak: forradalom, országgyűlés, törvények, alkotmány (ezeket bármikor, több témánál is használjuk, nem köthetők jelen esetben konkrétan a forradalomhoz), míg a konkrét, amit speciálisan ennél a témánál használunk: a törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, jobbágyfelszabadítás. stb.

    • A lényeg, hogy igyekezzünk úgy fogalmazni, hogy minél több szakkifejezés legyen a történelem érettségi esszében, akár a forrásból, akár magunktól.

      A feladatmegértésre

      Ez rövid-hosszú esszénél egyaránt 2 pont. Ha arról írtál, amiről a feladat szólt és elérted a maximum pontszám felét, ezt is megkapod. Rövidnél (17-2):2 = 7, hosszúnál pedig (33-2):2 = 15


      4. Ajánlott doksik