Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügy tételek, 2009

Pénzügy tételek - 2009 1. TÉTEL: MUTASSA BE AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS JELLEMZŐIT! Egyéni vállalkozás: Belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű – saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenysége. Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel. Ki lehet egyéni vállalkozó? – Magyarországon lakóhellyel rendelkező, cselekvőképes magyar állampolgár - Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamainak polgárai - Csak felnőtt korú lehet, ezen belül: nyugdíj mellett, nappali tagozatos főiskolai hallgató, főállásban, 36 órás munkaviszony mellett. Ki nem lehet egyéni vállalkozó? - bűncselekményt követett el, és emiatt szabadságvesztésre ítélték - adótartozása van (adó-, vám-, TB) - Gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja - foglalkozástól a bíróság eltiltott - korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-,

vámtartozás, ill. adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták és tartozását még nem rendezte. Egyéni vállalkozóvá válás folyamata: Egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában végezhető! A vállalkozói igazolvány közokiratnak minősül. A vállalkozói igazolványt a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányiroda adja ki. Ehhez egységes formanyomtatvány kitöltésével kérelmet kell benyújtani az okmányirodába. Kérelem tartalma: - személyi adatok (név, születési adatok, anyja neve) - főtevékenység megjelölése – TEÁOR szám (KSH honlapon megnézhető) - vállalkozás székhelye (kzp-i ügyintézés helye), telephelyei (vállalkozás gyakorlásának helye), fióktelephelyei (más településen található, mint a székhely) Kérelem mellékletei: - nyilatkozat arról, hogy nincs eltiltva az általa folytatni kívánt tevékenység végzésétől - erkölcsi bizonyítvány - a

jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okirat - jogszabályban előírt más hatóság engedélye (ÁNTSZ, kéményseprők) - igazolások adótartozásról (30 napnál nem régebbi) – APEH, vám, helyi adók - nyilatkozat ÁFA alany akar-e lenni vagy tárgyi mentes (ha az éves bevétel nem haladja meg az 5 millió ft-ot, akkor alanyi mentes lehet) - Kér-e közösségi adószámot vagy sem? - átalányadózást választ-e vagy sem? (a bevétel 20%-a után adózik,a többi költségbe számít pl. fodrász, kozmetikus, taxis, háztartási gépjavítást végzők, mezőgazdasági., kereskedők) - rendelkezik-e adóazonosító jellel Teendők a vállalkozói igazolvány kézhezvétele után: - adószám közlésétől számított15 napon belül bankszámlanyitás - bejelentőlap APEH felé - TB-hez bejelentkezés - Helyi adókhoz (iparűzési adó, kommunális adó) bejelentkezés - könyvelő - megbízási szerződés - egyszeres könyvvitel - minden változást be

kell jelenteni az okmányirodában Egyéni vállalkozás megszűnése: - vállalkozó halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén - vállalkozó visszaadja vállalkozói igazolványát - igazolványt visszavonják – működéshez szükséges követelményeknek nem felel meg - adó-, vámfizetési kötelezettségeinek 12 hónapig nem tesz eleget - bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettséginek nem tesz eleget - érintett hatósági engedélyt a megadott határidőig nem mutatja be. Átalakulás gazdasági társasággá: Egyéni vállalkozás (egyszemélyes Kft.) egyéni cég gazdasági társaság 2. TÉTEL: ISMERTESSE A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSÁT, TEVÉKENYSÉGI KÖRÉT ÉS ÁTALAKULÁSÁT! Fogalom: Gazdasági társaság olyan társulás, szervezeti összekapcsolódás, amely természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság hoz létre, üzletszerű, közös gazdasági tevékenység

folytatására, a törvényben meghatározott módon és formában. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK egyéni vállalkozó kooperációs társaságok gazdasági társaságok jogi személyiség nélküliek alapítványok (személyegyesítők) KKT BT jogi személyiséggel rendelkező jogi személyiséggel rendelkezők (tőkeegyesítők) KFT RT ZRT Közös vállalat NYRT Besorolás: Létszám nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg Mikrovállalkozás < 10 fő < 2 millió euró Kisvállalkozás < 50 fő < 10 millió euró Középvállalkozás < 250 fő 50 millió euró vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 43 millió euró nagy vállalkozás minden ami több részesedés önkormányzat vagy állam közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése a tőke vagy a szavazati jog alapján külön-külön vagy együtt sem haladhatja meg a 25%-ot gazdasági társaságok: alapítók alaptőke legfőbb szervek szerződés BT min. 2 fő (beltag + kültag) nincs

min. tőkebetét tagok gyűlése vezető: beltag társasági szerződés KKT min. 2 fő (egyenrangú tagok) nincs min. tőkebetét RT nincs min. tag ZRT min. 5 millió NyRT min. 20 millió alaptőke közgyűlés vezető: igazgatóság KFT nincs min. tag min. 500000 Ft törzsbetét taggyűlés vezető: ügyvezető tagok gyűlése vezető: 2 tulajdonos társasági szerződés alapszabály társasági szerződés 3. TÉTEL: A GAZDASÁGI TÁRSASÁG FORMÁI Gazdasági társaság a. Jogi személyiség nélküli (személyegyesítő) • KözKereseti Társaság (egyenrangú tagok) • Betéti Társaság (beltag + kültag) Alapítása Társasági Szerződéssel, min. 2 fő létszámmal, vagyoni hozzájárulás tőkebetét formájában, de nincs min. összeg, legfőbb szerve a tagok gyűlése Szerződéseket köthet, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, követelései lehetnek, de ha a társaság vagyona nem elég a kötelezettségekre, akkor a tagok magánvagyona

lép előre, azon hajtják be a követeléseket. b. Jogi személyiséggel rendelkező (tőkeegyesítő) • Korlátolt Felelősségű Társaság: alapítása Társasági Szerződéssel, nincs min. létszám, vagyoni hozzájárulás min 500e Ft törzsbetét formájában, legfőbb szerve a taggyűlés, képviselője az ügyvezető. • Részvény Társaság: alapítása Alapszabályzattal, nincs min. létszám, legfőbb szerve a közgyűlés, képviselője az igazgatóság/vezérigazgató/igazgató tanács  Zárt (ZRT): vagyoni hozzájárulás min. 5m Ft alaptőke, részvény névértéken; csak belső tulajdonosai vannak, ezért csak a többi részvényes beleegyezésével adható el a részvény  Nyitott (NyRT): vagyoni hozzájárulás min. 20m Ft alaptőke, részvény névértéken; a részvény bármikor tőzsdére vihető A társaság a vagyonával felel a kötelezettségekért a tulajdonrész arányában, de a magánvagyon nem vonható be a kötelezettségek behajtásához.

Gazdasági társaság lehet tulajdonos másik gazdasági társaságban. A Társasági Szerződés tartalma: - a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; - a gazdasági társaság tagjait, mégpedig - ha a törvény másképp nem rendelkezik - nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük), a természetes személy tag anyja nevének, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével; - a gazdasági társaság főtevékenységét és azokat a tevékenységeket, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván; - a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; - a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; - a tagok (részvényesek) által kijelölt első vezető tisztségviselők, illetve - ha a társaságnál működik

felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló - az első felügyelőbizottsági tagok és az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét), továbbá a természetes személy anyja nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát); - a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják (ha erről a tagok nem rendelkeznek, a társaság határozatlan időre alapítottnak tekintendő); Felügyelőbizottság: A felügyelőbizottság létrehozásának kötelezettségét az új törvény jelentősen szűkítette. Míg korábban a részvénytársaságoknál minden esetben kötelező volt felügyelőbizottság létrehozása, mára már ott is csak szűk körben áll fenn ez a kötelezettség, továbbá a korlátolt felelősségű társaságok esetén megszűnt az ún. értékhatárhoz kötődő létrehozási kötelezettsége A Gt. jelenlegi szabálya

szerint a tagok (részvényesek) a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenőrzése céljából jogosultak - bizonyos, a Gt. szerinti esetekben pedig kötelesek - társasági szerződésükben felügyelőbizottság létrehozását előírni. A fentieknek megfelelően tehát kötelező a felügyelőbizottság létrehozása: - a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében, kivéve, ha a részvénytársaság az egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik; - zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező alapítók, illetve tagok (részvényesek) kérik; - a társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében, vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja; - ha a törvény a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik. A

szerződésmódosítási kötelezettség tekintetében a fenti rendelkezések kapcsán arra kell figyelemmel lenni, hogy amennyiben a cég úgy dönt, hogy él választási lehetőségével, és megszünteti az adott gazdasági társaság vonatkozásában a felügyelőbizottság intézményét, úgy az erre vonatkozó társasági rendelkezéseket törölni kell, a felügyelőbizottsági tagok visszahívása mellett. Előtársaság Bár a már működő társaságoknál az előtársaság kérdése nem merül fel, célszerű törölni az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseket - az arra való utalás mellett, hogy a társaság társasági szerződése ellenjegyzése napjától előtársaságként működött -, mivel az előtársasági szabályok jelentősen változtak, és ha a korábbi társasági szerződés azokat részletezte, az ellenétes az új rendelkezésekkel, amelyeket a teljesség érdekében ismertetünk. Módosítás egyszerű szótöbbséggel A gazdasági társaság

cégnevét, székhelyét, telephelyeit és fióktelepeit, valamint a társaság tevékenységi köreit - ha a tagok ezt a társasági szerződésben nem zárták ki - a társaság legfőbb szerve egyszerű szótöbbséggel is módosíthatja. Társasági szerződés módosítása ügyvezetés által Új szabály, hogy a társasági szerződés felhatalmazhatja a gazdasági társaság ügyvezetését - a főtevékenység megváltoztatása kivételével - az előzőek szerinti döntések meghozatalára, és ezzel összefüggésben a társasági szerződés módosítására. Ez jelentős könnyítés az operatív döntések meghozatala tekintetében, célszerű tehát a hatályosításkor a felhatalmazás megadása az ügyvezetés részére. Korlátolt felelősségű társaság A társasági szerződésben - az összeállításunk korábbi részében felsoroltakon kívül - meg kell határozni - az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét, valamint - a szavazati jog mértékét is -

hasonlóan a korábbi Gt.-ben foglaltakhoz A Társasági Szerződést ügyvéd nyújtja be a cégbíróságra, ahol nyilvántartásba veszik és nyilvántartják (cégkivonat bármikor kérhető). Minden év lezárása után a Cégbíróságra és a Cégnyilvántartóba meg kell küldeni a beszámolót 4. TÉTEL: A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ PÉNZFORGALOM A gazdaság alanyai egymás közötti jogügyleteikből kifolyólag fizetéseket teljesítenek, azaz pénzbevételeik és pénzkiadásaik keletkeznek. A pénznek ezt az áramlását - vagyis a pénztulajdonosok közötti pénzmozgásokat - nevezzük pénzforgalomnak. A pénzforgalom a fizetés módját tekintve lehet • készpénz nélküli: bankszámlák közötti elszámolás útján teljesített fizetés, • készpénzkímélő fizetési forma és • készpénzforgalom. A pénzforgalom nagyrészt készpénz nélkül, azaz bankszámlák közötti átutalással bonyolódik le. A készpénzkímélő fizetési formák a II.

világháború után terjedtek el, ezek egyrészt a készpénzhez kapcsolódnak (azt helyettesítik), másrészt a bankszámlákhoz kötődnek (azaz bankszámlákon bonyolódik le a forgalom). A pénzforgalom zavartalanságáért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint jegybank felel (pénz és elszámolás forgalomról) és az egységesség biztosítása érdekében többek között kialakítja az országos fizetési és elszámolási rendszert, meghatározza az alkalmazható fizetési módokat. Ezt a 6/1997 (MK 61.) MNB rendelkezés szabályozza, amelynek hatálya kiterjed a pénzforgalmat lebonyolítókra, tehát a hitelintézetekre és a külön törvény alapján korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetésére felhatalmazott jogi személyekre, valamint a postai pénzforgalmi tevékenységet végző szervezetekre. Természetesen a rendelkezést alkalmazni kell a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó szervezetek ügyfeleire is: a bankszámlaszerződés-kötésre

kötelezettekre, a lakossági bankszámla-tulajdonos természetes személyekre és a devizakülföldiekre. A pénzforgalmat irányítja a kormány (kormányrendelet a pénzforgalomról) A jelenlegi magyar gyakorlatban az alábbi fizetési módokat lehet alkalmazni: • átutalás, ezen belül: egyszerű és csoportos; • beszedési megbízás, ezen belül: azonnali, csoportos, váltóbeszedési, határidős; • okmányos meghitelezés (akkreditív); • készpénz-helyettesítő fizetési eszközök: csekk, bankkártya; • készpénzfizetés. Amennyiben törvény vagy kormányrendelet kötelezően nem írja elő a fizetés módját, a felek szabadon állapodhatnak meg erre vonatkozóan, megállapodás hiányában pedig főszabályként egyszerű átutalással kell fizetni. A fizetési mód megválasztásában általában a szokások vezérlik a magánszemélyeket, a gazdálkodó szektorban azonban szigorú jogi szabályozás érvényesül a pénzforgalmi rendre vonatkozóan. A

készpénzfizetés előnyei többek között, hogy a tranzakció azonnali, nincs probléma a későbbi ellenőrzésekkel vagy az egyenleg túllépésével; az elfogadás egyetemleges, készpénzzel bárhol lehet fizetni; sőt egyes kifizetések jellege eleve nem teszi lehetővé a számlapénzzel történő fizetést (pl. borravaló); emellett készpénzzel bárki fizethet; nincsenek formális előírások, nyomtatványok, ráadásul anonim a fizetés. Praktikus okokból szinte kizárólag készpénzzel fizetnek a személyszállításban és az üzletekben, a kis összegű vásárlásoknál. A számlapénzes fizetés és a készpénzkímélő fizetési mód előnye a biztonság, hiszen nem kell számolni a készpénz elvesztésének vagy ellopásának kockázatával; pontosan megállapítható, hogy mikor, kinek és mennyit fizettek. Amennyiben azonban nagy összeget kell fizetni vagy nagy földrajzi távolság van a felek között, mindenképpen előnyösebb a számlapénzes fizetési

mód. KÉSZPÉNZ NÉLKÜLI FIZETÉSI MÓDOK A számítógépeknek köszönhetően lehetővé vált nagy tömegű adat feldolgozása kis költségen, miközben továbbra is ellenőrizhető a folyamat egésze. Napjainkra az ebben a címben tárgyalt fizetési módoknak két alaptípusa alakult ki: az átutalásos és a csekkes rendszer. A fizetési mód megválasztásánál többnyire a történelmi szokások dominálnak. Hazánk az "átutalásos országokhoz" sorolható, s ez a hatékonyabb módozat, ugyanis az átutalásos fizetés jobban automatizálható. Átutalás Az átutalás a kötelezettnek előnyösebb, hiszen ő kezdeményezi a fizetést. Éppen ezért ez a fizetési mód feltételezi a partnerek közötti bizalmat, a tartós szakmai kapcsolatot. Az átutalás lehet egyszerű vagy csoportos. Közös szabály, miszerint a kötelezett kezdeményezi a fizetést, mégpedig úgy, hogy megbízza a számlavezetőjét, hogy a bankszámlája terhére utaljon át

meghatározott összeget a jogosult bankszámlája javára. Az átutalási megbízás nincs értékhatárhoz kötve. Egyszerű átutalás A számlatulajdonos és a számlavezető abban állapodnak meg, hogy a hitelintézet meghatározott napon (értéknap) könyvelje a bankszámlán az átutalási megbízást. A legtöbb pénzintézet a bankszámlaszerződésben vagy az üzletszabályzatában külön is felhívja a számlatulajdonos figyelmét erre a lehetőségre. Csoportos átutalás Csoportos átutalásnál a kötelezett számlatulajdonos úgy teljesíti az azonos jogcímeken fennálló fizetési kötelezettségeit, hogy kötegelve nyújtja be a jogosultak bankszámlája javára a meghatározott öszszegre szóló megbízásokat. A csoportos átutalási megbízás nemteljesítéséről (a jóváírás meghiúsulásáról), illetve annak okáról a jogosult számláját vezető hitelintézet a megbízás visszaküldésével értesíti a kötelezettet, akinek a számlavezetője - az

eredetileg benyújtott csoportos átutalási megbízás sorrendjébe rendezve - továbbítja a megbízást a kötelezett részére. Beszedési megbízás Valamennyi beszedési megbízás közös jellemzője, hogy a fizetés kezdeményezője a pénzkövetelés jogosultja, ő ad megbízást a hitelintézetnek, hogy a kötelezett bankszámlája terhére szedjen be meghatározott összeget az ő bankszámlája javára. Ez a jogosultnak biztosít előnyösebb helyzetet, hiszen ő kezdeményezi a fizetést. Azonnali beszedési megbízás (prompt inkasszó) A hitelintézet - a megbízás teljesítése előtt - nem értesítheti a kötelezettet az azonnali beszedési megbízásról, és a kötelezett hozzájárulása nélkül vagy esetleges rendelkezése (kifogása) ellenére is teljesíti a megbízást. Az azonnali beszedési megbízás alsó értékhatára 20000 Ft, a számlatulajdonos azonban az ugyanazzal a kötelezettel szemben fennálló és az értékhatárt el nem érő követeléseit

összegyűjtve, egy megbízással is benyújthatja. Amennyiben a hitelintézet üzletszabályzata lehetővé teszi, a teljesítési felső határ és a benyújtás gyakorisága (esetenkénti, napi, havi) is megadható. Az azonnali beszedési megbízás benyújtásáról a jogosult köteles értesíteni a kötelezettet. A jogosult számlavezető pénzintézete csak akkor fogadja el a megbízást, ha a számla tulajdonosa a pénzforgalmi bankszámlája javára kéri teljesíteni azt. • Azonnali beszedési megbízásnak van helye, ha 1. alkalmazását törvény vagy kormányrendelet írja elő (például a vonatkozó jogszabályok a bankszámlával rendelkező kötelezettektől elsődlegesen azonnali beszedési megbízással rendelik behajtani a vámtartozásokat, az adótartozásokat, illetőleg a bírósági végrehajtás során a pénztartozásokat, ilyenkor nincs alsó értékhatár). A végrehajtási eljárásban benyújtott pénzfizetésre szóló határozatok érvényesítésére

irányuló beszedési megbízást "Végrehajtás" jelzéssel kell ellátni, és csatolni kell a végrehajtható határozat hiteles kiadmányát, illetve az eredeti közjegyzői okiratot. Ezeken a megbízásokon fel kell tüntetni a jogszabály számát is; 2. a kötelezett felhatalmazó levélben bejelenti a bankszámláját vezető hitelintézetnek azoknak a számlatulajdonosoknak a megnevezését és pénzforgalmi jelzőszámát, akik (amelyek) megállapodás (szerződés) vagy üzletszabályzat alapján jogosultak alkalmazni vele szemben ezt a fizetési módot. A szerződésen alapuló azonnali beszedési megbízás feltételhez kötheti a bejelentés (a felhatalmazás) kötelezett általi viszszavonását, de csak akkor, ha a hitelintézet vállalja a feltétel figyelembevételét. Amennyiben a felhatalmazás teljesítési értékhatárt is tartalmaz, a hitelintézet csak az azt meg nem haladó összegű beszedési megbízást teljesítheti. A bejelentési

kötelezettség az egy esetre szóló azonnali beszedési megbízás benyújtására vonatkozó megállapodásnál is fennáll. A lakossági bankszámlák javára, illetve terhére nem alkalmazható ez a fizetési mód. Csoportos beszedési megbízás A csoportos beszedési megbízás az azonnali és a határidős beszedési megbízás sajátos keverékének tekinthető. A jogosult az azonos jogcímen kötegelve benyújtott beszedési megbízások átadásával megbízza a számlavezető hitelintézetét - feltüntetve a terhelés meghatározott időpontját (terhelési nap) -, hogy szedjen be meghatározott összeget a bakszámlája javára (a kötelezettek bankszámlái terhére). Ennek a módszernek az azonnali beszedési megbízással rokon vonása, hogy akkor alkalmazzák, ha a kötelezett erre felhatalmazást ad, illetőleg a hitelintézet nem köteles értesíteni a kötelezettet a megbízás benyújtásáról. A határidős beszedési megbízással való rokonsága pedig abban

áll, hogy a jogosult a terhelési napot legalább hat munkanappal megelőzően - a fizetés alapjául szolgáló dokumentumok megküldésével - köteles értesíteni a kötelezettet, aki a terhelési napot megelőző munkanapon reggel 9 óráig kifogást tehet számlavezetőjénél a megbízás teljesítése ellen (csak a teljes összeget lehet kifogásolni). A számlavezető hitelintézet a kifogás szerint jár el, s annak indokoltságát és jogosságát nem vizsgálja. A megbízás teljesítéséről vagy nem teljesítéséről (annak okáról) a kötelezett számláját vezető hitelintézet értesíti a jogosult számlavezetőjét, amely az eredeti csoportos megbízásban meghatározott sorrendbe rendezve értesíti a jogosultat a megbízásról. A csoportos beszedési megbízás értékhatárra tekintet nélkül nyújtható be. Váltóbeszedési megbízás Amikor a váltójogi előírások szerint - lejáratkor - fizetés végett az idegen váltó elfogadója, illetve a saját

váltó kiállítója által megjelölt hitelintézetnél bemutatják a váltót, váltóbeszedési megbízást állítanak ki. A megbízás csak pénzforgalmi számla ellenében nyújtható be, és a benyújtó számlatulajdonos pénzforgalmi számlája javára teljesíthető. A váltókezesekkel és más megtérítési váltóadósokkal szemben csak a kötelezett felhatalmazásával alkalmazható váltóbeszedési megbízás, lakossági bankszámla terhére pedig nem lehet ilyet benyújtani. A benyújtás értékhatárra tekintet nélkül és úgy történik, hogy a váltókövetelés teljesítésére vonatkozó beszedési megbízás közlemény rovatába a "Váltóbeszedés" szöveget tüntetik fel és hozzácsatolják a váltót. A hitelintézet a teljesítés előtt nem értesíti a kötelezettet, a jogosult viszont a megbízás erre kijelölt példányával köteles őt tájékoztatni a megbízás benyújtásáról. Ez a rendelkezés elősegíti, hogy a kötelezett

letilthassa a megbízás teljesítését. A pénzintézet nem vizsgálja a letiltás jogosságát (indokát). Határidős beszedési megbízás Ezt a megbízást kizárólag a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) számlával rendelkező kötelezettel szemben - megállapodáson alapuló - fizetésikötelezettség-vállalás érvényesítésére lehet benyújtani. Ez a fizetési mód is értékhatárra tekintet nélkül alkalmazható A kötelezett a jogosult által megjelelölt határidőben (kifogásolási idő) kifogással élhet a megbízás ellen, a kifogásolási idő utolsó napja legkorábban a jogosult számlavezetőjéhez történt benyújtást követő 10. munkanap lehet A jogosult mellett a számlavezető Kincstár is köteles előzetesen értesíteni a megbízás benyújtásáról a fizetésre kötelezettet. A Kincstár a kötelezett rendelkezése szerint teljesíti a megbízást. Amennyiben a kötelezett a kifogásolási határidő utolsó napját

megelőző munkanapon a Kincstár által meghatározott formában és időpontig kifogást jelentett be, a Kincstár nem vizsgálja annak jogosságát és indokoltságát. Ha viszont a határidőn belül nem él a kifogásolás lehetőségével, a Kincstár a jogosult rendelkezése szerint teljesíti a megbízást. Okmányos meghitelezés (akkreditív) Az akkreditív az angol "documentary credit", illetve a francia "crédit documentarie" kifejezésekből ered, s a félrevezető hazai elnevezése ellenére nem tapad hozzá hitelviszony. Főként nemzetközi fizetéseknél jellemző, de a magyar viszonylatban is létező fizetési forma, az MNB 1993. január 1-jétől tette lehetővé az alkalmazását a forintban történő belföldi fizetések körében. Az akkreditív fizetési ígéret, amelyben az akkreditívet nyitó bank - az alapügylet kötelezettjének megbízása alapján - arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kedvezményezett a megadott

határidőn belül benyújtja a meghatározott okmányokat (rendszerint az áru feladását igazoló és az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okiratot), akkor a vevő számlája terhére kifizeti az eladónak az akkreditívben megjelölt összeget. Az akkreditíves ügylet minimálisan három résztvevő között jön létre: 1. a vevő (importőr), aki akkreditívnyitási megbízást ad bankjának, 2. a nyitó bank (rendszerint a vevő bankja), amely a feltételek teljesülése esetére fizetést ígér és 3. az eladó (exportőr), aki az akkreditív kedvezményezettje A fizetési mód időben első jogviszonya a vevő és a nyitó bank között keletkezik a vevő akkreditívnyitási megbízása alapján. Ettől függetlenül az alapjogviszony a bank és az eladó közötti jogviszony, amikor a kedvezményezett kézhez kapja az akkreditívet. Ezáltal az eladó biztosítani tudja magát, hogy az áru rendeltetésszerű leszállításakor bizonyosan hozzájusson az

akkreditív összegéhez, azaz az áru ellenértékéhez. Az eladónak általában nincs kapcsolata a nyitó bankkal (mert nemzetközi akkreditívnél a bank másik országban tevékenykedik), ezért az akkreditíves ügyletbe bekapcsolódik egy az eladóval kapcsolatban álló másik, rendszerint az eladó számláját vezető hitelintézet is. A közbeiktatott banknak mindig a nyitó bank ad megbízást vagy felhatalmazást. A kedvezményezett az okmányos meghitelezésben előírt okmányokat - megfelelő igénybejelentő levéllel - közvetlenül vagy a számlavezető hitelintézete útján juttatja el a nyitó hitelintézethez. A nyitó hitelintézet az okmányos meghitelezésben vagy az igénybejelentő levélben meghatározott pénzforgalmi bankszámlára utalással fizeti meg az okmányos meghitelezés összegét a kedvezményezettnek. Az alapügyletbeli kötelezett a megbízási szerződésben foglaltak szerint fizeti, illetve téríti meg a nyitó hitelintézet részére az

általa a kedvezményezettnek kifizetett összeget. A hitelintézet az üzletszabályzatában határozhatja meg azt az összeghatárt, amely felett elfogad akkreditívmegbízást. (Hazánkban az akkreditívre a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által kiadott egységes szabályokat - NKK 500. számú brosúra - kell alkalmazni) Lakossági bankszámla javára, illetve terhére nem alkalmazható ez a fizetési mód. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközök A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásához a hitelintézetnek rendelkeznie kell az MNB engedélyével. A kibocsátás feltételeit a hitelintézet az üzletszabályzatában határozza meg Bankkártya A bankkártyával a kártyabirtokos készpénzt vehet fel, illetőleg az elfogadóhelyeken igénybe vett szolgáltatásokat vagy a megvásárolt áruk ellenértékét fizetheti meg. Kereskedő elfogadó helynek (sic!) minősül az a kereskedő, illetve szolgáltató, aki/amely a kibocsátó

hitelintézettel vagy a szerződéskötésre feljogosított más szervezettel megkötötte a kártyaelfogadás szabályait megállapító szerződést. A bankkártya a kibocsátó hitelintézet tulajdona, s jogában áll azt visszavonni. A kártya személyhez kötődő, nem ruházható át másra, a bankkártya útján adott fizetési megbízás - a készpénzforgalom biztonsága és az elfogadók védelme érdekében - visszavonhatatlan. A kibocsátó hitelintézet a szerződésben tájékoztatja a számlatulajdonost a kártya használatáról. A hitelintézet felel azért, hogy a kártya birtokosát a használat során azonosítani tudja, gondoskodnia kell arról, hogy a birtokos a kártyát az átvételkor aláírja, illetőleg hogy az ügyfelek időben letilthassák az elveszett kártyákat. A kártya lehet: 1. azonosításra szolgáló ügyfélkártya, 2. pénzfelvevő kártya, 3. pénzfelvevő és fizetési kártya, ezen belül: • terhelési kártya, halasztott fizetési

kártya, amelyhez a pénzintézet hitelkeretet biztosít ügyfele részére, 4. előre fizetett kártya (pl telefonkártya), 5. zárt körben kibocsátott kártya, ahol a jogviszonynak csak két résztvevője van, a számlavezető hitelintézet és a számla felett rendelkező számlatulajdonos, a kártyabirtokos. • Csekk A csekk olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó arra utasítja a bakszámláját vezető bankot, hogy a csekk alapján bizonyos összegű pénzt fizessen ki. A csekk tehát határozott pénzösszeg fizetésére szóló, feltétlen írásbeli meghagyás. Amennyiben a számla tulajdonosa kibocsátóként alkalmazni kívánja a csekket - amelyre mint fizetési eszközre a 2/1965. (I 24) IM rendelettel közzétett Genfi Csekkjogi Egyezmény szabályai az irányadók -, csekkszerződést köt a hitelintézettel. Kibocsátó ugyanis csak az lehet, akinek számlája van valamely pénzintézetnél, a címzettje pedig az a pénzintézet, amelynek a kibocsátó a

fizetési utasítást adja. A hitelintézet és a számlatulajdonos megállapodhatnak abban, hogy a hitelintézet a számlatulajdonos részére csekkfedezeti számlát nyit, amelynek terhére kifizeti a fizetésre bemutatott csekkek összegét. A belföldi gyakorlatban megszokott az ún. garantált csekk kibocsátása A hitelintézet - meghatározott feltételek betartása mellett - garantálja a csekket fizetésként elfogadóknak, hogy az azon feltüntetett összeghatárig fizetést teljesít, tekintet nélkül arra, hogy a számlatulajdonos bankszámláján van-e fedezet a csekk bemutatásakor. A pénzintézet garanciavállalásának mögöttes jogterülete a polgári jog (Ptk. 249 §) A garancia - a feltételek megtartása esetén - valamennyi, a csekket fizetésül elfogadó személyre kiterjed. A hitelintézet által garantált csekk beváltásánál követendő eljárást a hitelintézet üzletszabályzata vagy a kibocsátó és az elfogadó között létrejött megállapodás

tartalmazza. Lakatos Péter Készpénzfizetés Készpénzfizetés teljesíthető: • a pénzösszeg közvetlen átadásával, • a jogosult bankszámlájára teljesített készpénzbefizetéssel, • készpénzátutalási megbízással, • kifizetési utalvánnyal, • készpénzfelvételi utalvánnyal, • pénzforgalmi betétkönyv felhasználásával, • postai küldemény utánvételezésével, • az egyszerű átutalással átutalt összegnek készpénzben való felvételével. Készpénzbefizetés A számlavezető hitelintézet bármely erre kijelölt pénztáránál vagy ilyen funkciót is ellátó bankjegykiadó automatánál lehet bankszámlára fizetni. A hitelintézet a pénzintézetek közötti megállapodás alapján a nem nála vezetett bankszámlára is elfogadhat befizetést; ezeket postákon, készpénz-átutalási megbízással teljesíthetik. A nagy összegű készpénzforgalmat lebonyolító számlatulajdonos – külön megállapodás alapján - a

számlavezető hitelintézetnél, illetve az erre kijelölt postákon úgynevezett zsákos (kazettás) pénzfeladással is befizethet készpénzt a bankszámlájára. A postai befizetésnél a befizető a jóvá nem írt tételekre vonatkozóan a Posta Üzletszabályzata szerint tudakozódhat bármely postahivatalnál, a Posta Elszámoló Központnál, valamint a számlavezető hitelintézetnél. Készpénzkifizetés Készpénzfelvételi utalvánnyal úgy lehet fizetni, hogy a számlatulajdonos kiállítja az utalványt a bankszámlája terhére. Ezzel a számlavezető hitelintézetnél vagy – külön megállapodás alapján - más hitelintézet pénztáránál, illetve az erre kijelölt postákon lehet készpénzt felvenni. Postán is lehet készpénzt fizetni a bankszámláról, mégpedig úgy, hogy a számlatulajdonos kifizetési utalvány és feladójegyzék (illetve a postával kötött megállapodás alapján csak feladójegyzék) kiállításával megbízza a

számlavezetőjét, hogy a bankszámlája terhére postai úton fizessen ki a címzettnek meghatározott összeget. A megbízás - különszerződés alapján - elektronikus úton is benyújtható. A hitelintézet a bankszámla megterhelése után (felszámítva a postai költségeket is) átadja az utalványokat a székhelyén működő postának, amely továbbítja azokat a címzett lakhelye szerinti postára. A számlatulajdonosok – külön megállapodás alapján - az erre kijelölt postára, illetve közvetlenül a Posta Elszámoló Központjához számítógépes adathordozón is eljuttathatják a kifizetési utalványok adatállományát. A pénzforgalmi betétkönyv az arra kijelölt posta által vezetett különleges keretnyilvántartó könyv, amely a nem a hitelintézet székhelyén működő számlatulajdonos, illetve annak kirendeltsége számára a készpénz felvételére rendelkezésre álló keret kimutatására és igazolására szolgál. 5. TÉTEL: ISMERTESSE

A MAGYARORSZÁGI ADÓZÁSI RENDSZERT Adó: kényszerített jellegű, vissza nem térülő, általános, pénzbeli szolgáltatás, amelyet az állam, vagy más közjogú egyesület (helyi, területi önkormányzat) olyan szabályok alapján hajt be, amelyek meghatározzák ezen kötelezettségek nagyságát, feltételeit, fizetési esedékességét. Adóviselés alapján való osztályozás − direkt (közvetlen) adók (Szja, vagyonadó, társasági adó- az adóalany egyben az adóteher viselője) − indirekt (közvetett adók (Áfa, Fogyasztási adó – adóalany áthárítja az adóterhet) - Adóalanyok szerinti osztályozás: magánszemélyek adói vállalatok, vállalkozások (egyéb gazdálkodó szervezetek) adói Adó tárgya szerinti osztályozás − Bevételt terhelő adók: − jövedelemadó: minden jövedelemre, eredményre kiterjed − hozadéki adók: adó tárgyának hozadékát adóztatják meg (kamat, prémium, osztalék árfolyamnyereség − Vagyont terhelő

adók: meghatározott vagyontárgyak tulajdonához, használatához kapcsolódnak. (gépjárműadó, telekadó, építményadó) Adó felhasználása szerinti osztályozás − Általános adók: nincs speciális célhoz, területhez kötött rendeltetése. (Áfa, Szja, fogyasztási adó, jövedéki adó) − Céladók: állam előre meghatározott célokra használja fel. (rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás) Adó mértéke szerinti osztályozás − Lineáris (arányos) adóztatás: adó kulcsa nem változik (állandó) − Progresszív adóztatás: adókulcs az adóalap növekedésével együtt emelkedik. − Degresszív adóztatás: adókulcs az adóalap emelkedésével csökken. − − − − Adók egyéb tipizálásának példái Központi adók: állami költségvetés bevételeit növelik Helyi adók: helyi önkormányzatok bevételét növelik Rendes adók: adózási rendszerben évről-évre fellelhető adók Rendkívüli adók:

rendkívüli eseményhez kapcsolódnak, átmeneti ideig kerülnek kivetésre. Adórendszer: többféle adónak céltudatos, egymás mellett való alkalmazása azért, hogy azok egymást jól kiegészítsék. Az adórendszer az adott országban kötelező adók olyan együttese, amely belsőleg is egységet alkot jogi és gazdasági tekintetben egyaránt. ⇒ az adók fajtáinak, adózás alapelveinek, az adó-megállapítás, az adókivetés, az adófizetés stb. gyakorlati eljárásainak összességét jelenti Adó alapja: Ellenérték ellenértékbe tartozik minden, amit a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésére kötelezett adóalany akár a megrendelőtől, akár 3.személytől kap vagy kapnia kell (árkiegészítések, államháztartási támogatások) Általános forgalmi adó (Áfa) Az Áfa olyan többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadottérték után meg kell fizetni, de az

adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli. Áfa jellemzői • általános: minden termelésre, eladásra, exportra, importra kiterjed • forgalmi: az értékesítésnél kell az adót fizetni • többfázisú: a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kell fizetni • nettó típusú: nem tartalmaz halmozódást • közvetett: az adófizetésre kötelezett és az adóterhet viselő személy nem ugyanaz • hozzáadott értékadó: az eladási és beszerzési ár különbsége után kell megfizetni • fogyasztói adó: a végső felhasználót terheli • verseny semleges: független a piaci viszonyoktól • eredmény semleges: független a vállalkozás eredményességétől • szervezet semleges: független a vállalkozási formától • számlaadási kötelezettségre épül. Áfa hatálya • Területi hatálya: Magyarország területe • Személyi hatálya: az adó alanya (saját nevében jogokat szerez és kötelezettséget vállal,

gazdasági tevékenységet folytat, perelhet is) • Tárgyi hatálya: az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, termékimport Áfa alanya • termékértékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál o vállalkozás o intézmény o alapítvány o más szervezet • termékimportnál o importáló Áfa tárgya Az adóalany által belföldön végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, termékimport. 1. Termékértékesítés: a birtokba vehető dolgoknak ellenérték fejében történő átadása Kivétel: pénz átadása, értékpapír adásvétele, betételhelyezés, hitelnyújtás Termékértékesítésnek számít: • gazdasági tevékenységből történő termékkivonás • tárgyi adómentes felhasználás • üzemanyag-felhasználás • saját rezsis beruházás • vállalkozás megszűnésekor az olyan termék, ami után beszerzéskor az ÁFA-t levonták • ellenérték nélküli szolgáltatás, ha a

tevékenységhez felhasznált dolog vagy szolgáltatás ÁFAja visszaigényelhető Nem minősül termékértékesítésnek: • áruminta • kis értékű ajándék (5000 Ft alatti) • alapítványba befizetett közcélokra adott természetbeni adomány • ha az átadást jogszabály írja elő • vásárlási pontakció 2. Szolgáltatásnyújtás: minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, ami nem minősül termékértékesítésnek. 3. Termékimport: a termék külföldről belföldre történő behozatala vagy más módon történő bejuttatása. Áfa teljesítés helye • termékértékesítésnél az a hely, ahol a termék az adófizetési kötelezettség keletkezésekor található • az a hely, ahol a termék a feladás vagy fuvarozás megkezdésekor található • szolgáltatásnyújtásnál o szolgáltató székhelye, telephelye, lakhelye, tartózkodási helye o az ingatlan fekvési helye o a ténylegesen megtett útvonal közlekedésnél o a

szolgáltatást megrendelő székhelye, telephelye, lakhelye o a szolgáltatásnyújtás helye Áfa mértéke • általában 20 % --> visszaszámítása 16,67% • 5% --> gyógyszerek, tankönyvek, napilapok, bizonyos újságok • 0% (adómentesség levonási joggal)--> az export, ha a terméket 3 hónapon belül végleg kivisszük az országból, a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás Áfa alapja • termékértékesítésnél, szolgáltatásnyújtásnál o ellenérték o forgalmi érték (ha az ellenérték irreálisan alacsony, vagy magas) o előállítási költség • termékimportnál o vámérték + vám + vámkezelési költség + adók, illetékek + az első belföldi rendeltetési helyig felmerült járulékos költségek ÁFA fizetési kötelezettség keletkezése 1.Termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál • Számla esetén a

feltüntetett teljesítés napján • Egyszerűsített számlánál • Saját beruházásnál az üzembe helyezés időpontján • Ajándékozás esetén a szerződés dátumának napján • Előlegfizetéskor, az előleg átvétele, illetve jóváírása napján • Halasztásra jogosultság esetén a teljesítés napja + 30 napon belül (halasztásra jogosult: egyszeres könyvvitelt vezető) 2.Termékimport esetén • vámkezeléskor • árunyilatkozat elfogadásakor Alapbizonylata: • számla, készpénzfizetési számla, nyugta Adóteher viselője: • a vevő = fogyasztó A fogyasztáshoz, a forgalomhoz kapcsolható központi adók, járulékok, hozzájárulások, elvonások 1. Általános forgalmi adó 2. Kulturális járulék 3. Fogyasztói árkiegészítés 4. Regisztrációs adó 5. Jövedéki adó 6. Környezetvédelmi termékdíj 7. Energiaadó A vállalkozásból származó nyereséget és a személyi jövedelmeket, béreket terhelő központi adók, járulékok,

hozzájárulások, elvonások 1. Társasági adó 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Egyszerűsített vállalkozói adó Személyi jövedelemadó Munkaadói járulék Munkavállalói járulék Vállalkozói járulék Szakképzési hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás és támogatás Társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékok Egészségügyi hozzájárulás Az önkormányzatokat egészben vagy részben megillető adók 1. Helyi adók 2. Gépjárműadó Egyéb (meghatározott tevékenységekhez, körülményekhez kapcsolódó) adók, járulékok, hozzájárulások, elvonások 1. Játékadó 2. Bányajáradék 3. Vízkészlet járulék 4. Környezetterhelési díj 5. Innovációs járulék 6. Luxus adó 7. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 8. Szolidaritási elvonás 6. TÉTEL: MUTASSA BE A HÁZIPÉNZTÁR SZEREPÉT! A házipénztár rendeltetése, hogy a vállalkozás mindennapi működéséhez szükséges készpénzállományt biztosítsa. Vállalat

székhelyén, telephelyén megfelelő biztonsági, számviteli stb követelményeknek eleget tevő pénztára, amely a felmerülő kisebb kiadások fedezésére szolgál. Ez a készpénz állomány azonban minden vállalkozás esetében eltérő. Ebből kifolyólag nem határozható meg általánosságban egy olyan értékhatár, amely felett már rendeltetésellenes a házipénztári pénzkészlet. A számviteli törvény előírása alapján a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább − a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, − a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, − a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, − a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, − a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, − az ellenőrzés gyakoriságáról, − a

pénzszállítás feltételeiről, (2 M. felett 1 fő nem szállíthat és csak zárható bőröndben) − a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről − és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról A pénzkezelési szabályzat rendjének megsértése esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható. Ezt követően az adóhatóság határidő kitűzésével felhívja az adózót a hiba kijavítására, megszűntetésére. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. E szabálynak az értelmezése az is lehet, hogy ha nem tartja be az adózó például a házipénztári pénzkészlet – általa előírt – záróállományát, vagy ezt az adóhatóság magasnak találja, akkor a mulasztási bírság addig nem kerülhető el, amíg a házipénztári pénzkészlet nem rendeződik. De a számviteli törvény

már régen érvényes szabályait is be kell tartani, mi szerint a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül − készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, − bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor rögzíteni kell. [Számv tv 165.§ (3)] A pénzkezelési szabályzat tartalmazza − a házipénztári pénzkezelés, beleértve a valutapénztárt is, − a bolti pénztárak, − az elszámolási bankszámla forgalmának, − valamint a készpénz-helyettesítő eszközöknek (bankkártya)a kezelését. A pénzkezelési szabályzatban legalább a következőknek kell szerepelnie: − a szabályzat hatályba lépésének napja, − a cég neve, székhelyének címe, valamint valamennyi telephelyének címe ahol pénzkezelés történik, − a pénzforgalmi bankszámlák számlavezetője és bankszámla száma, − az egyes pénzkezelési helyek megnevezése, − a

pénzkezelési helyek egymáshoz való viszonya, (főpénztár, alpénztár, valutapénztár, bolti pénztár) − a pénzkezeléssel kapcsolatos jogszabályokra való hivatkozás (lásd az előzőekben), − a házipénztár feladata, − a pénzkezelés személyi feltételei, (a pénztár kezelésével megbízottak) − a pénzkezelés tárgyi feltételei, (tárolás helye, külön helyiség, szekrény, stb.) − a házipénztár nyitvatartási ideje, − a pénztár kezelésével megbízottak felelőssége, − a pénztári nyilvántartások vezetése (nyomtatvány, integrált számítógépes vagy más számítógépes nyilvántartás) − a házipénztári záró állomány mértéke, − az elszámolásra kiadott pénzeszközök kezelése, (nyilvántartás tartalma, elszámolási határidők, az elszámolás módja, azok be nem tartása esetén követendő eljárás, stb.) − a bolti pénztárak kezelése, − a pénzkezeléssel járó terítő fuvarokat végző személyek

elszámoltatásának rendje, − a kiküldetési rendelvények elszámolási rendje (belföldi, külföldi), − a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímei és eljárási rendje, − a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalom, − a bankszámlán történő pénzforgalom, − a pénztár ellenőrzésének módja és gyakorisága A pénzkezelési szabályzat mellékletében a következőket célszerű szerepeltetni: − megbízás pénztárosi teendőkre. − megbízás pénztáros helyettesi teendők ellátására. − megbízás pénztár ellenőri tevékenység ellátására − felelősség vállalási nyilatkozat a pénztárostól. − pénztáros munkaköri leírása. (minta) − utalványozásra jogosultak nyilvántartása − pénzszekrény kulcskezelési nyilvántartás − jegyzőkönyv a házipénztár átadás-átvételről − jegyzőkönyv a hamis (hamisnak tűnő) bankjegy vagy érme visszatartásáról − minta az

elszámolási előlegek nyilvántartására − kimutatás a házipénztárban elhelyezett letétekről − kimutatás a házipénztárban elhelyezett értékpapírokról − pénztár ellenőri jegyzőkönyv − nyilvántartás a pénztári ellenőrzésekről. Természetesen szükség szerint, a vállalkozás jellegéből és a pénzkezelési rendjéről következően ezeken kívül bármivel ki lehet egészíteni a szabályzatot. A pénztárosnak minden pénztári befizetést és kifizetést a felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe fel kell jegyeznie. 7.TÉTEL:ISMERTESSE AZ ÁRBEVÉTEL ELEMZÉSÉT Az árbevétel elemzése, tervezése viszonyszámok segítségel A forgalom elemzése a kereskedelmi vállalkozások áfa nélküli árbevételének elemzését jelenti. A vállalkozások számára ugyanis csak ez jelent valódi bevételt, ez szolgál az árréstömeg és az eredménymegállapítás alapjául. Az árbevétel elemzése történhet: - idõbeli

összehasonlítással - tervhez történõ viszonyítással - térbeli összehasonlítással - az árbevétel árucsoportok szerinti összetételének vizsgálatával. Az árbevétel idõbeli alakulásának elemzése Az árbevétel idõbeli alakulásának elemzését a statisztikában már megismert dinamikus viszonyszámok segítségével végezhetjük el. E0= árbevétel a bázisidõszakban E1= árbevétel a tárgyidõszakban V= dinamikus viszonyszám A dinamikus viszonyszám kifejezi, hogy a tárgyidõszak adata hányszorosa illetve %-os formában kifejezve hány %-a a bázisidõszak adatának. Ha idõsor adatait hasonlítjuk össze, akkor bázis- és láncviszonyszámokat egyaránt számíthatunk. A bázisviszonyszámok számításakor az idõsor minden adatát egy kiválasztott idõszak - a bázisisõszak - adatához viszonyítjuk. A bázisviszonyszámok kifejezik az árbevétel változásának %-os mértékét, azt, hogy a bázisul választott idõszakhoz képest hány %-kal

változott az árbevétel. Ez esetben ügyelni kell arra, hogy bázisul ne olyan idõszakot válasszunk, melyben valamilyen rendkívüli ok miatt kiugróan magas, vagy túl alacsony volt a forgalom. Több idõszakra vonatkozó adatot összehasonlíthatunk oly módon, hogy minden árbevételi adatot a közvetlenül megelõzõ idõszak árbevételéhez viszonyítunk. Ez esetben láncviszonyszámokat számítunk, melyek a forgalom változásának ütemét fejezik ki. Az idõbeli összehasonlítást mindig azonos idõszakra vonatkozóan lehet elvégezni: évekre, negyedévekre, hónapokra, esetleg azonos szempontok összehasonlításával. A tevékenységi kör jelentõs megváltozása esetén az idõbeli összehasonlítás csak akkor ad hasznosítható eredményt, ha azt azon áruféleségekre vonatkozóan végezzük el, melyeket mindkét idõszakban forgalmazunk. A tényleges és tervezett árbevétel összehasonlítása Az árbevétel tervezésekor azt határozzák meg a

vállalkozások, hogy milyen mértékû - hány %-os forgalomváltozást terveznek, azaz hogyan alakul a tervezett árbevétel a múltban elért tényleges árbevételhez képest. Ez tervfeladat viszonyszámmal fejzehetõ ki Vtf: tervfeladat viszonyszám Et = tárgyidõszaki tervezett árbevétel E0 = bázisidõszaki tényleges árbevétel A tervfeladat viszonyszám kifejezi, hogy a tervezett árbevétel hány %-a, illetve hányszorosa a bázisidõszak árbevételének. A tárgyidõszak ténylegesen elért árbevételének tervezetthez történõ hasonlításának nagy jelentõsége van. Ebbõl ugyanis következtethetünk a tervezés helyességére, az áruforgalmi tevékenység színvonalára és a váratlan események hatására egyaránt. A tényadatok tervezetthez történõ hasonlítása tervteljesítési viszonyszámmal történik. A tervtõl való lemaradás oka lehet az árbevétel helytelen elõrejelzése, az elérhetõ forgalom túlbecslése. Ha azonban a tervezés megfelelõ

módszerekkel történik, megalapozott volt, máshol kell keresni a lemaradás okát. A tervezettnél alacsonyabb forgalomnak oka lehet a nem megfelelõ áruválaszték, a túl magas ár, az udvariatlan kiszolgálás, versenytársak megjelenése, vagy egyéb feltételek kedvezõtlen változása. A tervtõl való lemaradás okának felderítését követõen nem kell tenni a szükséges intézkedéseket a forgalmi lemaradás okainak megszüntetésére, illetve alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez. A terv jelentõs túlteljeseítése esetén is meg kell vizsgálni az okokat Lehetséges, hogy a tervkitûzések voltak irreálisan alacsonyak, de a túlteljesítés összefügghet a kiemelkedõ áruforgalmi munkával. Az árbevétel elemzése összehasonlító viszonyszám segítségével Több hálózati egység árbevételének elemzésekor térbeli összehasonlítást is végezhetünk, azaz a vizsgált egység forgalmát összehasonlíthatjuk a vállalkozás más

hasonló profilú egységeinek forgalmával. Vö = összehasonlító viszonyszám Eö = összehasonlítandó egység árbevétele E0 =alapul szolgáló egység árbevétele Az összhasonlító viszonyszám kifejezi, hogy az összehasonlítandó adat hány %-a az alapul válaszott adatnak. Hasznos információt nyújthat, ha a térbeli összehasonlítást azonos árucsoportot értékesítõ egységek 1 m2 -re jutó forgalmára végezzük el. Az áruforgalom árucsoportonkénti összetételének elemzése Több árucsoport forgalmazása esetén célszerû megoszlási viszonyszámok segítségével az egyes árucsoportok részarányának alakulását is megvizsgálni. Vm =megoszlási viszonyszám Er = egy adott árucsoport árbevétele Ee = az egység teljes árbevétle. A viszonyszám kifejezi, hogy a vizsgált árucsoport forgalma hány %-át teszi ki az összforgalomnak. Ez az összehasonlítás természetesen csak akkor végezhetõ el, ha a pénztárgép különbözõ regisztereinek

segítségével külön gyûjtjük az egyes árucsoportok forgalmát, vagy a mérlegsor összefüggéseit felhasználva számítjuk ki azt. Ezután a felszámított áfa levonásával megkapjuk az áfa nélküli árbevételt. Az árucsoportok forgalmi részarányainak változására következtethetünk úgy is, hogy a vizsgált árucsoport árbevételének alakulását jelzõ dinamikus viszonyszámot összehasonlítjuk az összforgalom dinamikájával. azon árucsoportok részaránya növekedik az elõzõ idõszakhoz képest, melyeknél a forgalom változását kifejezõ dinamikus viszonyszám magasabb az átlagosnál. Azoknak az árucsoportoknak csökken a részaránya az összforgalomból, melyeknél a fogalom dinamikus viszonyszáma az átlagosnál alacsonyabb. Az átlagossal megegyezõ dinamikus viszonyszám a forgalmi részarány változatlanságára utal. Az árbevétel elemzése, tervezése, indexek segítségével. Az árbevétel elemzéséhez alkalmazott dinamikus,

összehasonlító, tervteljesítései viszonyszámok számításakor az eddigiekben a forgalom értékének alakulását vizsgáltuk. A forgalom értéknek alakulása az eladási árak és az eladott mennyiségek változásától függ. A tényleges áruforgalmi folyamatok elemzéséhez és a tervek készítéshez nélkülözhetetlen annak megállapítása, hogy a forgalom értékének a változásához milyen mértékben járult hozzá az eladási árak és milyen mértékben az eladott mennyiség változása. Ehhez az érték-, ár- és volumenindexek együttes vizsgálata szükséges. Az értékindex több termék forgalmi értékének együttes átlagos változását fejezi ki az elõzõ idõszaki, vagy a tervezett forgalomhoz képest. Számítása többnyire aggregált formában történik Ha azt akarjuk megállapítani, hogyan alakult adott egység vagy vállalkozás tárgyidõszaki árbevétele a bázisévhez képest, az alábbi képlettet alkalmazzuk:*Az árindex Az árindex

több termék árának együttes átlagos változását fejezi ki a bázishoz, illetve a tervhez képest. Az index számításhoz az áfa nélküli (nettó) árakat célszerû alkalmazni A tényleges átlagos árváltozást a bázishoz képest a következõ módon kapjuk meg: *A volumenindex : A volumenindex több termék volumenének együttes átlagos változását fejezi ki. Az alábbi képlettel meghatározható hogyan alakult a tárgyidõszakban eladott termékek volumene a bázishoz képest: * Az árbevétel tervezésének egyéb módszerei Minden vállalkozás számára fontos, hogy meghatározza üzletpolitikáját. Az üzletpolitika a vállalkozás fõ célkitûzéseit és ezek megvalósításának eszközeit foglalja magába. Üzletpolitikai célkitûzést jelenthet egy-egy kereskedelmi vállalkozás számára a piaci részesedés növelése, meghatározott árucsoportok forgalmának emelése, a hatékonyság javítása, új áruféleségek forgalmazásának bevezetése,

s ezáltal a vevõkör bõvítése stb. A tervek a célkitûzések számszerû megfogalmazását jelentik. Az üzletpolitika megfogalmazása és a vállalkozás egész tevékenységére kiterjedõ készítése azért fontos az adott gazdálkodó szervetet számára, mert: - így a vállalkozás miden tagja és dolgozója számára egyértelmûvé válik, hogy melyek a megvalósítandó fõ feladatok és mik az elvárások tevékenységükkel szemben - lehetõség nyílik arra, hogy a vezetõk és a beszotottak a célok ismeretében nagy önállósággal végezzék munkájukat - elkerülhetõvé vállnak a kitûzött céloknak és esetleg egymásnak istmondó ötletszerû döntések - a célok és feladatok elemzésén alapuló meghatározás megkönnyíti a vállalkozó feltételekhez való alkalmazkodását A kereskedelmi vállalkozások árbevételi tervét többféle módszerrel határozhatjuk meg. Ha a vállalkozás már több mint egy éve mûködik, és nem várható lényeges

változás a gazdálkodás külsõ és belsõ feltételeiben, akkor az elõzõ idõszak fejlõdési ütemének átlagát jelezhetjük elõre a következõ idõszakra. Átlagos fejlõdési ütem: * A forgalom értékének tervezett változása a tervezett eladási árakra vonatkozó árindexek és a tervezett volumenindexek szorzataként Az átlagos fejlõdési ütem: * Ez esetben a korábbi idõszakok fejlõdési ütemének mértani átlaga tekinthetõ a forgalomra vonatkozó tervfeladat viszonyszámának. A forgalom értékének tervezett változása a tervezett eladási árakra vonatkozó árindexek és a tervezett volumenindexek szorzataként is meghatározható. Az eladási árak változásának tervezésekor figyelembe kell venni: - a beszerzési árak várható alakulását - a vállalkozás árpolitikai célkitûzéseit - az árakba beélülõ preferenciák, diszpreferenciák várható változását 8.TÉTEL: AZ ÜZLETI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE, CSOPORTOSÍTÁSA

ÉS JELENTŐSÉGE A stratégiai tervezés célja, hogy hosszú távra biztosítsa a vállalkozás létét, a jövőbeli sikerlehetőségek és tartós versenybeli előnyök kialakítása útján. Az operatív tervezés célja az, hogy hatékony legyen a vállalkozás vezetése, biztosítva legyen pénzügyi egyensúlya és sikereket érjen el a vállalkozás a forgalom és a nyereség területén. A napi feladatmegoldásokhoz operatív döntésekre van szükség. Ezek közvetlen módon befolyásolják a: - ráfordításokat, - a teljesítményeket, - az eredményeket. Az operatív döntések célja, hogy megakadályozzák a rendelkezésre álló jövedelemszerző képesség csökkenését. A megfelelő operatív döntés jelentősége nagy lehet, ha egy vállalkozás: - vezető pozíciót tölt be valamely piacon - meg akarja javítani piaci helyzetét és eredményességét - hosszú ideje működik egy piacon - vissza akarja szerezni korábbi piaci helyzetét Az operatív

döntések rövid- és középtávú célok megoldására irányulnak. Az operatív döntés eredménye az Operatív terv. Az operatív tervezésben két ellenirányú követelmény érvényesül: - az eredményt hátrányosan befolyásolható zavaró körülmények jellegét és terjedelmét minél korábban felismerni - a pozitív befolyásoló tényezők mielőbbi érvényesíthetőségének a feltételeit megteremteni A vállalkozás vezetése a megvalósítás tervezésével az alábbi előnyöket érheti el: - kellő időben foghat hozzá a hosszú távú projektekhez - felkészíti a különböző szintű vállalati vezetőket a várható változásokkal kapcsolatos teendőkre - a hosszú távú cselekvési programokat idejében tudja korrigálni A rövid távú tervezés három súlyponti eleme: 1. Permanens igazodás a külső körülményekhez (elsősorban az értékesítési és beszerzési piacokon), figyelembe véve a hosszú távú célok optimális megvalósítását. 2.

A termékek előállítására irányuló folyamatos racionalizálás, beleértve az anyag- és információ felhasználás logisztikai meghatározását. 3. A munka- és folyamatrendszerek állandó fejlesztése Az üzleti terv készítésének szükségessége A vállalkozás működéséhez több, egymáshoz kapcsolódó tevékenységet kell ellátni, az ezeket összefoglaló tervnek piacközpontúnak kell lennie. Ahhoz, hogy a stratégiában átgondolt koncepció megvalósításra kerülhessen, rövidebb időtávra konkretizált üzleti tervet célszerű készíteni. Az átgondolt (realitásnak megfelelően) tervkészítés megkívánja a vállalkozás működésének elemzését. Meg kell vizsgálni: - mit kíván gyártani (eladni, szolgáltatni) a vállalkozás - milyen kereslet van erre a termékre - van-e konkurencia - van-e olyan minőségű terméke, hogy a konkurenciától el tud hódítani egy részt - van-e olyan elképzelése, amellyel a vevőkör (ügyfélkör)

bővíthető - tud-e olyan minőségi szintet produkálni, amely lehetővé teszi az exportot (nemzetközi kapcsolat) ? Az üzleti tervezés az a folyamat, amelynek során a leendő vállalkozó számba veszi céljait, feladatait, eszközeit és lehetőségeit. Az üzleti terv egy olyan 3 (maximum 5 ) évre szóló koncepció, amely a: - vállalkozás környezetének és belső helyzetének reális felmérése alapján tartalmazza a vállalkozás üzleti céljait, - bemutatja a célok elérésének tervezett módját, (vállalkozás megismertetése, hitelfelvétel) - ismerteti az igénybe veendő külső (hitel, pályázat) és belső (saját tőke) erőforrásokat, - bemutatja felhasználásuk várható eredményeit. Az üzleti tervek csoportosítása 1. Kinek a számára készítjük az üzleti tervet a. Belső használatra Célja: a tervezett lépés beindítása előtt dönthetünk arról, hogy érdemes-e belevágni Általában egy üzlet, vagy új feladat, vagy jelentősebb akció

beindítása előtt készítünk magunk számára tervet. Az ilyen terv elkészítésének az a célja, hogy tisztázzuk, mi mindenre van szükségünk az adott akció véghezviteléhez és ebből mivel rendelkezünk. A terv megvalósításának folyamatában rendszeresen összehasonlítjuk időarányos eredményeinket a tervvel és időről időre újra átgondoljuk az egyes tevékenységeket. b. Mások számára (külső felhasználásra) Célja: gyakran külső források (hitel, támogatás, kedvezmények) igénybevételéhez kérik a külső forrásokat biztosítók. A biztos megtérülés érdekében a támogatást nyújtók képet szeretnének nyerni arról, milyen tervezethez nyújtják a segítséget és főleg a bankok elvárják, hogy az üzleti tervből kitűnjön, megvan-e a fedezet a hitel visszafizetéséhez. Ha az üzleti terv a vállalkozáson kívülre készül, érdemes a célratörő és áttekinthető, rendezett leíráson túl megfelelő csinos formában

megjeleníteni, bekötni, mellékleteit fényképekkel vagy más, az olvasóban szimpátiát keltő módon gazdagítani. 2. Üzleti terv csoportosítása aszerint, hogy a tervezett vállalkozás valamely különösen fontos részének a tervét tartalmazza-e, avagy a komplex teljes üzletre, akcióra kiterjedő tervezetet. Rész üzleti tervek lehetnek: - a marketing terv - a termelési terv (működési terv) - a szervezeti terv - a pénzügyi terv. A teljes üzleti terv nem az előbbi résztervek összege, hanem további fontos fejezetekkel egészül ki. Gyakori hiba, hogy az üzleti tervet azonosítják a vállalkozás pénzügyi tervével. Az üzleti terv rendeltetése, jelentősége Az üzleti terv feladata a vállalkozás céljai és a tényleges lehetőségei közötti összhang keresése és megteremtése, ennek módjának, tartalmi összefüggéseinek bemutatása. Rendeltetését figyelembe véve az alábbi esetekben készül üzleti terv: - a cég alapításakor - az

üzletmenet ellenőrzéséhez - ha a vállalkozás a működés finanszírozásához hitelt kíván igénybe venni - ha a cég továbbfejlesztéséhez tőkebefektetést kíván igénybe venni - a zavartalan működés, a magas színvonalú, jól szervezett működés meglétének bizonyítására - átalakuláskor - belső, jelentős szervezeti változások esetén - ha a cég stratégiai célkitűzései változnak A terv elkészítése során a gondolkodási folyamat értékes tapasztalatokhoz juttathatja a vállalkozót. Kikényszeríti azt, hogy átgondolja a cég jövőbeni stratégiáját, objektíven számot vessen erőforrásaival és korlátjaival. Megmutatja melyek a fejlesztés kulcsfontosságú területei, amelyek speciális szakértelmet követelnek. Az üzleti terv főbb funkciói a következők: - elengedhetetlen dokumentuma külső tőke bevonásához és hitelből való finanszírozásához - módszertani segédeszköz a vállalkozás előkészítéséhez - image és

kapcsolatteremtő eszköz - útmutató a vállalkozás irányításához - mérce a tulajdonosok számára a menedzsment munkájának megítéléséhez, másrészt a menedzsment számára a munkatársak tevékenységének méréséhez. 9.TÉTEL: AZ ÜZLETI TERV TARTALMA ÉS FELÉPÍTÉSE Az üzleti terv tartalma, felépítése Nincs kötelező érvényű szerkezeti felépítés, séma az üzleti terv tartalmára és felépítésére. Úgy célszerű az üzleti tervet összeállítani, hogy azok igényeit elégítse ki, akik számára készül. A szakkönyvek, a szakmai gyakorlat, a bankok elvárásai útmutatást adnak arra vonatkozóan, hogy mit tartalmazzon a terv, milyen legyen a szerkezeti felépítése. Általános követelmény, hogy tartalmazza az üzleti terv az alábbi szempontokat: - az üzleti terv készítésének időpontjában honnan indul a vállalkozás - milyen adottságokkal rendelkezik - hová, mennyi idő alatt és miért akar oda eljutni - milyen eredményeket vár

az üzleti tervben foglaltak megvalósulásától - milyen módon, milyen eszközök és források igénybevételével kívánja célkitűzéseit elérni Az üzleti terv tartalmát befolyásolja: - meghatározó a terv készítésének rendeltetése és hogy kinek készül Más- más fejezetek kerülnek mélyebb kibontásra, ha azt egy bank, egy potenciális befektető számára készítjük, vagy ha az üzleti terv image szempontból a vállalat bemutatását célozza meg. - A vállalkozás mérete Egészen más az egyszemélyes vagy néhány fős vállalkozás, és egy kiterjedt piacú, nagyobb létszámú, jelentős tőkével működő vállalkozás üzleti terve. - A tevékenység és a felvevő piac jellege és nagysága Másként mutatható be az üzleti tervben egy egyszerű termék, eljárás, lokális piaci részesedést jelentő üzleti vállalkozás, mint bonyolult terméket, széles profilt, kiterjedt piacot célzó cég. - A piacon uralkodó viszonyok Meghatározó

lehet az üzleti terv piacanalízisénél a versenytársakra, a verseny élességére, formáira, a változások irányaira vonatkozó kibontás. Célszerű dinamikus, marketing középpontú üzleti tervet összeállítani. Az ilyen terv sajátos szemléletmódja, hogy a vállalkozás és a vevő- felhasználó kapcsolatrendszer középpontjába a vevőcentrikusságot a rugalmas technológiai rendszer és a speciális felhasználói igény kielégítés termelésszervezési módját állítja. Az üzleti terv javasolt felépítése, az egyes fejezetek tartalma Az üzleti terv felépítése sokféle lehet, nincs általános felépítési szabály. Az üzleti terv javasolt fejezetei a következők: 1. Bevezető 2. Összefoglaló 3. Iparágelemzés (ágazati elemzés) 4. A vállalkozás bemutatása (leírása) 5. Működési terv (termelési terv) 6. Marketing terv 7. Szervezeti terv (felépítés) 8. Kockázatbecslés 9. Pénzügyi terv 10. Függelék (mellékletek, dokumentumok) A

fejezetek tartalma 1. Bevezető oldal Ebben a részben ismertetni kell a vállalkozás legfontosabb adatait: - nevét, címét - tulajdonosaik nevét, címét - a tulajdonosok részesedési arányait a vállalkozásban - a menedzsment adatait - a vállalkozás alapításának évét, rövid történeti bemutatását - a vállalkozás működési körét - a cég finanszírozásának módját - a terv kezelésére vonatkozó igényt (bizalmasan kezelendő) 2. Összefoglaló Az üzleti terv legfontosabb része, mert a külső olvasó (potenciális befektető, bankár, tulajdo-nos) e fejezet alapján bírálja el az egész üzleti tervet. Általában az összefoglalót olvassák el először és ha az ebben foglaltak kedvező benyomást keltenek, akkor számíthatunk az üzlet iránti további érdeklődésre. Az összefoglalót mindig a terv kidolgozása után készítsük el, amikor már minden információ birtokában vagyunk és ezek összegzését adjuk meg e fejezetben. Az

összefoglalóban kell bemutatni: - az üzleti terv megírásának célját - a vállalkozás céljait, indoklását - milyen feltételezésekre alapozva készítették el a tervet - tervezett finanszírozási módok és indoklásuk - a legfontosabb pénzügyi mutatókat, a befektetés megtérülésének időpontja Az összefoglaló terjedelme lehetőleg ne haladja a 2-6 oldalt. 3. Iparágelemzés A vállalkozás értékelésénél lényeges, hogy milyen annak az iparágnak a helyzete. Iparág alatt a cégek azon csoportját értjük, amelyek termékei hasonlóak, vagy azonosak egymással, szoros versenyhelyzetben vannak és ugyanazon vásárlók hasonló igényeit szolgálják ki. A makro környezet tényezői: - politikai, jogi környezet - gazdasági környezet - technológiai környezet - társadalmi, kulturális környezet - nemzetközi környezet Az adott iparág környezetének szerkezeti jellemzői: - az eladók száma és azok relatív nagysága - a vezető pozíciókban

lévők azonosítása - a gyártó és végfelhasználó közötti forgalmazás sajátosságai, csatornái - az iparágba be- és kilépés nehézsége - az iparág mérete és földrajzi határai - az integráció fejlettsége az adott iparágban - az iparág összehasonlító elemzése más iparágakkal Az iparág bemutatásához információkat kell szerezni a következőkről: - mekkora forgalma volt az iparágnak - kik a legnagyobb forgalmazók - milyen az iparági szerkezet, milyenek a kilátások - mekkora növekedés várható a következő években - hány és milyen méretű vállalkozás alakult, ill. szűnt meg az iparágban - kik a domináns versenytársak 4. A vállalkozás bemutatása Ebben a részben kell részletesen jellemezni a vállalkozást, le kell írni, hogy mekkora lesz a vállalkozás, kik a tulajdonostársak, milyen társasági szerződés szabályozza jogaikat, milyen és mekkora személyzet segíti munkájukat. Néhány mutatóval kell jellemezni a

vállalkozás méretét, a foglalkoztatottak számát, a tervezett vagy már létező termelési értéket, a bruttó árbevételt, a nyereséget. Be kell mutatni ebben a fejezetben a megalakulás időpontját, a termékfejlesztés állomásait, már működő vállalkozás esetén a vállalkozás történetét, eredményeit, a korábbi eladási mutatókat, főbb sikereket. Induló vállalkozás esetén be kell mutatni a megelőző lépéseket, esetleg a korábbi személyes iparági tapasztalatot, amely indokolja a vállalkozás indítását. Ebben a fejezetben be kell mutatni: - A vállalkozás termékének, szolgáltatásának részleteit, funkcionális jellemzőit (lehetőleg fényképpel) úgy, hogy az is megértse aki nem szakember az adott területen, le kell írni elsődleges felhasználásának módjait, egyedi voltának tartalmát. - Fel kell sorolni a lehetséges hátrányokat, a termékfejlesztések eredményeit, a meglévő szabadalmakat, jogvédelmet. - A terméket,

szolgáltatást a fogyasztó szemszögéből kell leírni, rámutatva arra, hogy a fogyasztó számára milyen előnyei vannak az adott vállalkozás termékeinek a konkurenciához képest. - A termékek gazdaságosságát is be kell mutatni, ehhez az elemzőmunkához az ABC analízist és a BCG- mátrix (Portfólió) módszert alkalmazhatják. Az ABC analízis módszer jellemzői: A termékeket, termékfajtákat az árbevétel vagy a fedezet alapján A, B és C termékcsoportokba sorolják. Az "A " termékek közé a nagy, "B" termékek közé a közép "C" termékek közé a kis értékesítési bevétellel rendelkező termékeket sorolják. A vállalkozás bemutatása fejezet termékek, szolgáltatások bemutatásánál ki kell térni: - Melyek a főbb termék-, szolgáltatáscsoportjaink ? - Milyen jellemzői vannak a főbb (A és B csoportba sorolt) termékeinknek ? - Milyen előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek termékeink a

versenytársaink termékeivel szemben ? - Az életgörbe mely szakaszában vannak a főbb termékek ? - Milyen piacokra, milyen célra, milyen volumenben és árban értékesítjük termékeinket ? - Milyen a fedezeti hányada, a nyereségessége ezeknek a termékeknek ? - Milyen elképzeléseink vannak a termékfejlesztéssel kapcsolatban ? A termék/szolgáltatás leírását a vállalkozó bemutatása kell hogy kövesse. A vállalkozók önéletrajzának rövid tőmondatokban a következőket kell tartalmaznia: Név, lakcím, életkor, családi állapot, gyermekek száma, képzettségek, munkahelyek, beosztások, társadalmi tevékenység, egyéb tapasztalatok. A tulajdonosi struktúra bemutatását az adminisztratív felépítés bemutatása követi. Meg kell jelölni a minimum létszámkövetelményt, munkaköröket, elvárt végzettségeket. 5. Működési terv Az üzleti tervnek ezt a fejezetét többféleképpen is nevezik: - a termelő tevékenységet folytató

vállalkozásnál termelési tervnek, - a kereskedelmi-, ill. szolgáltató tevékenységet folytató cégnél kereskedelmi, vagy működési tervnek. Az üzleti tervben be kell mutatni, hogyan fogja előállítani termékeit a vállalkozás, ill. milyen módon teljesíti majd szolgáltatásait. A működési terv csak annyira legyen részletes, amennyire azt a tervet értékelő igényli. A működési terv termelő vállalatoknál a következőket tartalmazhatja: - mi az általános működési koncepció - be kell mutatni a vállalkozás erőforrásait a. ismertetni kell az erőforrások összetételét, teljesítményét, és megjelelölni az esetleges erőforráskorlátokat b. a működés telephelyének bemutatása hol található, mekkora a mérete, milyen infrastrukturális ellátottsága, milyen előnyei vannak,stb. c. be kell mutatni az alkalmazott gépeket, berendezéseket, eszközöket milyen a technikai színvonaluk, az amortizációjuk, mennyire automatizáltak a

folyamatok, szükség van-e új gépekre az új tervek megvalósításához d. foglalkozni kell a tevékenység folytatásához szükséges anyagokkal, készletekkel milyen beszerzési forrásokból, honnan szerzi be a készleteket a vállalkozás, melyek a meghatározó jelentőségű szállítói e. fontos elem a munkaerőigény ismertetése, a munkaerő-állomány általános bemutatása - ismertetni kell az alkalmazott gyártási eljárást: mennyire automatizált a folyamat, hogyan történik az anyagmozgatás, mely munkákat adnak ki bérbe, vagy alvállalkozóknak tartalmazza a működési terv azt is, hogy milyen fejlesztéseket terveznek: a fejlesztések bemutatása különösen ott fontos, ahol rövid a termékek életciklusa vagy csúcstechnológiát alkalmaznak. - ha a termék jellege indokolja, említést kell tenni a szerviz-tevékenységről - be kell mutatni, hogy milyen központi előírások gyakorolnak hatást a vállalkozásra - be kell számolni arról, hogy milyen

szabadalmaztatott termékek, eljárások vannak a vállalkozásnál, rendelkezik-e a vállalkozás licencekkel, márkavédjegyekkel, szerzői jogvédelem alá tartozó alkotásokkal 6. Marketing terv Ez a tervfejezet a pénzügyi terv mellet az üzleti terv legfontosabb része. Bemutatja a piackutatás és piacelemzés eredményeit és az arra kidolgozott stratégiát, amelynek segítségével kihasználjuk lehetőségeinket és a konkurenciával szembeni versenyelőnyünket. A marketing terv foglalja össze, hogyan fogjuk a termékeinket forgalmazni, hogyan alakítjuk ki az árakat, hogyan juttatjuk el a terméket a vevőhöz, hogyan ajánljuk a terméket. A marketing terv a piac elemzésére épül, hiszen a piac kutatását, elemzését követheti csak a piacot megdolgozó akciók, tevékenységek terve. E tervfejezet elkészítése tehát helyzetelemzéssel, piacelemzéssel kezdődik. A piac elemzése A piaci információkhoz piackutatással juthatunk hozzá. A piackutatás a

piaci információk összegyűjtésének, feljegyzésének és elemzésének rendszeres folyamata, amely előkészíti a marketingdöntések meghozatalát. A piac elemzés célja annak előrejelzése, hogy ki, vagy kik fogják megvenni a termékeinket. A piacelemzés általában az adott termék legtágabb értelemben felfogott piacából az iparágból indul ki, majd fokozatosan szűkíti vizsgálódási körét és keresi meg azokat a megcélzott csoportokat, akik valójában vevői lesznek az adott terméknek. Ezt a tevékenységet nevezzük piacszegmentálásnak A versenytársakat és önmagunkat is elemezni kell, amelyhez a GYELV elemzést (vagy SWOT analízist) alkalmazhatjuk. Az analízisben meg kell határozni a vállalkozás: - gyenge pontjait - erősségeit - lehetőségeit - veszélyeztető tényezőket. Az elemzés eredményeit grafikusan is megjelenítjük és a feltárt eredmények tükrében cselekvési programokat dolgozunk ki. Olyan terveket kell kidolgozni, amelyekkel

a gyengeségeinket csökkenteni, a veszélyeket elkerülni, a lehetőségeket kihasználni, és az erősségeinket megjelentetni, kihasználni tudjuk. A piaci szegmentáció célja és funkciója az, hogy a vállalkozó egyértelműen behatárolja azt a részpiacot, amelyen termékével meg kíván jelenni és meghatározza azokat az igényeket, szükségleteket, amelyeket az adott célpiacon ki kell elégítenie. A marketingstratégia a vállalkozás összehangolt és összetett cselekvési programja a marketingcélok elérése érdekében. Megmutatja, hogy a vállalkozás melyik piacon, milyen módszerekkel kívánja a vevőkhöz eljuttatni termékét, szolgáltatását, hogyan győzi meg a vevőket, hogy az ő termékét vásárolják és a kereskedőket, hogy az ő áruját rendeljék meg. A marketing terv fő elemei, a marketing mix, vagy 4 P. - Termék (Product) - Ár (Price) - Értékesítési mód, vagy csatorna (Place) - Értékesítés ösztönzés (Promotion) A marketing

folyamat négy lépcsőből áll: a piaci lehetőségek elemzése, a marketingstratégiák kialakítása, marketingprogramok tervezése, ami együtt jár a marketing mix választásával, valamint a piaci erőfeszítések szervezése, megvalósítása és ellenőrzése. 7. Szervezeti terv Egy vállalkozás szempontjából igen fontos, hogy milyen társasági- és tulajdonformában működik. A szervezeti leírást célszerű rajzos és szöveges formában elkészíteni. A szervezet ábraszerű lerajzolása mellett röviden szövegesen is vázolni kell a döntési szinteket, a munka- és felelősségmegosztás fontosabb szempontjait a vállalkozáson belül. Amikor a lehetséges befektetők egy vállalkozást vizsgálnak, az értékelés egyik fontos szempontja a vezetők rátermettsége és elkötelezettségük a vállalkozás mellett. Ezért az üzleti tervben be kell mutatni a vezetőket, kitérve végzettségükre, szakmai vezetői múltjukra. A szervezeti struktúra meghatározza a

szervezet tagjainak munkakörét és a munkakörök egymás közötti kommunikációját. Magába foglalja a szervezeti sémát, az ösztönzési rendszert, a kiválasztás körülményeit és ismérveit, valamint a betanítást. A szervezeti rendszer kialakítása során két alaphelyzettel találkozhatunk: - vagy induló, új vállalkozás esetén kell a cég szervezeti felépítését kialakítani, - vagy a tulajdonosi forma változtatásához kell átalakítani Meg kell vizsgálni: - milyen működési társasági forma felel meg legjobban a vállalkozó üzleti elképzeléseinek - a vállalkozás szervezeti felépítése lehetővé teszi-e a stratégiai elképzelések megvalósítását ? - lehetőleg marketing- központú szervezeti forma kialakítására kell törekedni - megfelelően biztosított-e az ellenőrzés és a visszacsatolás lehetősége ? A szervezet fejlődése során egy vállalkozás a következő fázisokon át juthat el a marketingközpontú szervezeti

felépítéshez: - termelésközpontúság - értékesítés-központúság - marketing-központúság Olyan áttekinthető információkat kell a szervezeti tervnek tartalmaznia, amelyekből a befektetők számára kiderül, hogy ki irányítja, milyen formában a szervezetet és más tagok hogyan működnek együtt a vezetői funkciók ellátása során. 8. Kockázatbecslés Az üzleti terv akkor lesz igazán meggyőző, ha őszintén és alaposan áttekinti a vállalkozó a lehetséges kockázati forrásokat, amelyek érinthetik a vállalkozását. Döntő fontosságú, hogy a vállalkozó a lehetséges kockázatot felismerje és hatásos stratégiával készüljön fel kezelésére. Kockázati források: - menedzserek személyes tulajdonságai - menedzserek szakértelme és tapasztalata - a marketing-, a termelő-, vagy vezetőgárda gyengeségei, érdekellentétei - vásárlói szokások, kereslet és preferenciák megváltozása - piaci recesszió - versenytársak reakciója, új

versenytárs felbukkanása, régiek megerősödése - új technológiai vívmányok, amelyek a terméket elavulttá tehetik - üzleti partnerek kudarca - törvények, szabályok, politikai viszonyok változása - infláció mértékének a tervezettől eltérő alakulása A kockázati tényezőkre akkor is ki kell térni az üzleti tervben, ha egyikük sem jelent kockázatot és érvekkel szükséges alátámasztani, hogy miért nem. A vállalkozó sok kockázatra felkészülhet, azaz bemutathatja, hogy mi történik, ha valami nem úgy történik, mint tervezte. A lényeg, amit a szakemberek is látni akarnak a tervben, hogy van cselekvési alternatívája a vállalkozónak. 9. Pénzügyi terv Annak érdekében, hogy az üzleti terv megalapozott legyen, szükséges pénzügyi elemzést végezni. Célszerű a következő területek elemzését megtenni: - a pénzügyek megfelelő szintű ellenőrzéséhez jól kialakított, standardizált könyvelési rendszer álle rendelkezésre -

pénzforgalom elemzése - költségek elemzése - pénzügyi mutatók számításával fel lehet tárni a vállalkozás azon területeit, ahol szükségszerű a változtatás, fel kell tárni a behajthatatlan követeléseket - beruházás – elemzést kell végezni, mert az erőforrások korlátozott volta szükségessé teszi a racionális elosztást - adóbefizetések alakulása - finanszírozás, amely a tervezés sarkalatos pontja, azaz honnan lehet előteremteni a szükséges pénzösszeget. Törekedni kell a források mind jelentősebb hányadát saját forrás formájában előteremteni és csak ritkán igénybe venni a rövidlejáratú és igen drága hitelt. Az üzleti terv jellemzően szöveges, gyakran leíró fejezetei mellett fontos a jövőbeli gazdálkodási elképzelések pénzügyi- gazdasági szempontú bemutatása. Ennek felel meg a pénzügyi terv, amely részben az előző fejezetek számszaki összefoglalóját, részben azok kiegészítését jelenti. A

pénzügyi terv tartalmazza: - a vállalkozás jövedelemtervét (nyereségtervét) - előrejelzett mérlegét - likviditási tervét. - lehetőség szerint a tevékenységhez kapcsolódó fedezeti pont elemzést. Ezen kívül más pénzügyi információkat tartalmazó részei is lehetnek a pénzügyi tervnek, például: - a pénzeszközök forrásainak és felhasználásának terve - a várható vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet bemutató elemzések, számított mutatószámok A pénzügyi terv arról ad képet, hogy a vállalkozás milyen jövedelmet kíván realizálni, a következő terv időszakban milyen bevételekkel és ráfordításokkal számol tevékenysége során. Az üzleti terv többi tervfejezetéhez képest jelentős eltérést jelent, hogy a pénzügyi tervet nemcsak a közvetlenül következő évre állítják össze, hanem egyre gyakoribb, hogy hosszabb időszakra, jellemzően három évre előre. Ezzel is azt bizonyítják, hogy az elképzelések

szerint a vállalkozás hosszabb távon is életképes. A pénzügyi tervet úgy kell összeállítani, hogy igazolni tudjuk általa: - a potenciális befektető számára esetleges befektetésének megtérülését, hosszabb távú jövedelmezőségét - a hitelt nyújtó hitelintézet felé a törlesztés és kamatfizetés folyamatosságát, megalapozottságát Finanszírozási terv A finanszírozási szükségletet meghatározó tényezők: - a befektetett eszközök (főként a tárgyi eszközök) növekedése - a tartósan szükséges forgóeszközszint tervezett emelkedése - egyes forrásféleségek tartós növekedése A számításba vehető finanszírozási formák:  A belső finanszírozás megoldható: - értékcsökkenési leírásból - visszatartott nyereségből  Külső finanszírozás megoldható: - saját tőke megszerzéséből (például RT esetén részvénykibocsátás) - kölcsön tőke megszerzésével pl. bankhitel, kötvény, lízing A forráshiány

vagy felesleg felmérése Az egyes negyedévek összes bevételének és kiadásának különbsége adja az adott év pénzforgalmi egyenlegét. A bevételeket meghaladó kiadás negatív egyenleget, azaz pénzhiányt, a bevételi többlet értelemszerűen pénztöbbletet eredményez. A pénzforgalom egyenlegéből közvetlenül adódik az új hitelszükséglet: a negatív egyenleg pótlólagos hiteligényt fejez ki, míg a pozitív egyenleg pótlólagos befektetési lehetőséget jelez. Az egyensúly megteremtése az éves finanszírozási terv alapján Az eszköz oldalon a legkézenfekvőbb beavatkozás a feleslegek leépítése. Feleslegek jellemzően a tárgyi eszközök és a készletek körében keletkezhetnek – még jól szervezett vállalkozásoknál is főként a termékszerkezet ill. a kereslet változásai következtében A szükségtelenné vált tárgyi eszközök, elfekvő készletek feleslegesen kötik le a források egy részét, érdemes tőlük mielőbb szabadulni

(engedményes eladással, selejtezéssel).Az eszköz oldal felülvizsgálatához tartozik a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok egy részének, esetleg egészének eladására vonatkozó döntés. E két eszközcsoport közös jellemzője, hogy a vállalkozás tevékenységéhez közvetlenül nem szükségesek, tartásukat többnyire jövedelmi vagy üzletpolitikai megfontolások motiválják. Értékesítésük hozzájárulhat az egyensúly megteremtéséhez A lehetséges intézkedések körébe sorolható a már folyamatban lévő ill. a tervezett beruházások felülvizsgálata, a megvalósítás késleltetése vagy teljes leállítása is. A készletszint leszorítására, illetve a készletforgás sebességének fokozására számos intézkedés kezdeményezhető az egyes vállalkozásoknál. A vásárolt készleteknél érdemes utánanézni a beszerzési forrásoknak (alacsonyabb beszerzési árak, kedvezőbb fizetési

feltételek, megbízhatóbb utánpótlás, stb.), de házon belül is számos intézkedés tehető: hatékonyabb termelésprogramozás, anyagkihozatal javítása. A saját termelésű készletek forgását a termelés és az értékesítés összehangolt ütemezésével, az értékesítési feltételek módosításával gyorsíthatja, szintjét pedig a fajlagos költségek csökkentésével mérsékelheti a cég. Rövid fizetési határidő, az eladó számára kedvező fizetési mód és könnyen értékesíthető biztosíték kikötésével, előleg megkövetelésével a vevők tartozása radikálisan mérsékelhető. Az éves cash-flow A cash-flow mérlegek többnyire a vállalkozás pénzjövedelmeinek áramlását, vagyis a pénzjövedelmek képződését és felhasználását vetik egybe. Készülhetnek terv- vagy tényadatok alapján egyaránt. Előbbi esetben a terv előzetes elemzésére alkalmasak, utóbbi esetben viszont a tényszámok értékelésére. Az éves

cash-flow a következő sémával írható le:  Bruttó cash-flow  A nettó cash-flow két célt szolgál: a befektetett eszközök gyarapítását és a tulajdonosi kifizetéseket. A helyesen összeállított éves cash-flow egyenlege a pénzeszközök állományváltozásával egyező. 10.TÉTEL:A PÉNZÜGYI TERV LÉNYEGE Elkészítésének menete: - Meghatároztuk a vállalat céljait és ezeket számokban is kifejeztük. - Ezeket az átfogó célokat lebontottuk részcélokra területeként, tevékenységenként. - Meghatároztuk, milyen tényezők és milyen irányba befolyásolják a vállalat tevékenységét. - Összeállítottuk a marketing tervet, a vevő akciókat, promóciókat,a reklámtervet, valamint azt, hogyan hatnak ezek a vállalat bevételeire, költségeire. - Elvégeztük a termékek vagy szolgáltatások értékesítésének elemzését: a különböző termékekből, szolgáltatásokból mennyit értékesít a vállalat, és ezt lebontottuk

vevőpartnerekre is. - Számba vettük, hány ember tudja elvégezni a feladatokat, milyen képességekkel, szakértelemmel, feltételekkel. Elemeztük, szükség van-e új kollégára a feladatok elvégzéséhez vagy megoldható a jelenlegi szervezettel. - Elkészültek a személyre szóló tervek: kinek, mit, hogyan és mikorra kell teljesítenie. Ezek után következhet két fontos feladat: 1. Az első egy részletes költségvetés készítése, amelynek során összesítjük a termék vagy szolgáltatás értékesítéséből származó tervezett bevételt és figyelembe besszük az összes felmerülő költséget, megtervezzük a vállalat eredményességét. 2. A másik fontos feladat, elkészíteni a pénzbeáramlásának és kiáramlásának tervét, szép magyar szóval a cash flow - t. 1. Költségvetés összeállítása: bevétel - költségek Minden vállalatnak tisztában kell lennie a felmerülő kiadásaival és várható bevételeivel, hiszen csak ennek ismeretében

derülhet ki, hogy tevékenysége nyereséges lesz-e vagy sem. Természetesen a könyvelési csoport, részleg vagy külső könyvelő cég elvégzi a napi könyvelési feladatokat, vezeti a bevételeket, a vevőktől beérkező forintokat, valamint a költségeket, a kifizetett számlákat. Napra készen láthatjuk, hogyan alakulnak a tényleges számok. Viszont most tervezünk, az előttünk álló időszak tevékenységének pénzügyi vetületeit vesszük számba. Ebben segítenek a könyvelők és a tervezési folyamatba már előzőleg bevont területek, osztályok. A könyvelés megadja az előző időszak számait, az előző év tényleges adatait: mennyit értékesített a vállalat a különböző termékekből, szolgáltatásokból, mennyi költség merült fel az előző évben a vállalat működésével kapcsolatban. Ezek az adatok viszonyítási alapként is rendelkezésünkre állnak, irányt mutatnak a következő időszak tervezéséhez. A kitűzött célok alapján

tehát először összeállítjuk a bevételi tervet: összesítjük a különböző termékekből, szolgáltatásokból mennyit értékesít a vállalat az elkövetkező egy évben. Ezek a számok már rendelkezésünkre állnak a korábbi tervezési fejezetekből (általános célok, értékesítési célok, marketing célok). Nézzük meg, van-e más bevételi forrás: kamatok, bérleti díj, forgalmi jutalék, stb Következő lépésként a kiadás oldalon figyelembe kell venni az összes felmerülő költséget. Az előző év költség adatait is elemezzük, milyen változások lesznek az elkövetkező időszakban az előzőhöz képest és nézzük meg, reálisan kalkuláltuk-e a költségeket. Tényezők figyelembevétele, ami termék vagy szolgáltatás előállításához, értékesítéséhez szükséges: - Alapanyagköltség, ami szükséges a termék előállításához - Üzem bérleti díja - Iroda bérleti díja - Raktározás költsége - Energia költség/

közüzemi díjak (víz, villany, gáz) - Telefon, fax, Internet - Irodaszer költség - Szállítás költsége - Marketing költség(promóció, reklám, fogyasztói akció, piackutatás) - Értékesítés költségei ( autó, utazás, promóciók) - Munkabér költség és járulékai - Képzések, tanfolyamok - Reprezentációs költségek és még lehetne sorolni. A bevételek tervezésénél a nettó bevételeket vegyük figyelembe, hiszen az ÁFA - t mindenképpen be kell fizetni a költségvetésbe, és ez nem befolyásolja a vállalat működésének eredményességét. Ez vonatkozik az úgynevezett bejövő számlákra is. A kiadási oldalon is a nettó, ÁFA nélküli értékeket vesszük figyelembe a tervezésnél. A bevételek az egyik oldalon, kiadások a másik oldalon: ha bevételi oldal meghaladja a kiadási oldalt, akkor a vállalat értékesebb lett vagy lesz az egy év alatt, tehát nyereségesen gazdálkodik. Persze csak akkor, ha a terveknek megfelelő vagy jobb

teljesítményt ér el a vállalat. Ha a nyereség után is befizette a vállalat az azt terhelő adót, az úgynevezett adózott nyereségről eldöntheti, mire is fordítja azt a következő évben. Mi a helyzet akkor, ha a kiadások meghaladják a bevételeket. Ebben az esetben veszteséges a gazdálkodás. El kell gondolkozni azon, mit kell változtatni ahhoz, hogy a vállalat elkerülje ezt a helyzetet: hogyan tudja a kiadásait csökkenteni vagy a bevételeit növelni úgy, hogy a költségek kisebb mértékben emelkedjenek, mint a bevételek. Ha elkészült mindkét oldal, havi bontásban is el kell készíteni a terveket, minden bevételi forrásra és költségre vonatkozóan. Így minden hónapban lehet látni: tudja-e tartani a vállalat a tervet, ha nem miért maradt el, mit kell változtatni, javítani. Jobb időben korrigálni, mint évvégén tapasztalni, hogy a bevételek nem teljesültek, viszont a költségek a tervnek megfelelően alakultak és kiderül, veszteséget

termelt a vállalat hosszú időszakon keresztül. 2. Cash flow elemzés Miután elkészült a vállalat költségvetése, jöhet a pénzmozgások megtervezése: a cash flow! Ne tévesszen meg bennünket az, hogy nyereséges üzletmenetre számít a vállalat és így azt gondoljuk, nem lehetnek napi fizetési gondok. Pont ez az egyik legnagyobb problémája a vállalatoknak Miért van ez? Ne felejtsük el, ha értékesítünk terméket vagy szolgáltatást, annak ellenértéket általában csak jóval később látja a vállalat a számláin. Gondoljunk a 8, 15, 30, 45 vagy éppen 60 napos fizetési határidőkre, amit a vevők kapnak. Természetesen a vállalat is kaphat kedvező fizetési határidőt azoktól, akiktől vásárol, de mi van akkor, ha egyrészt magas készletet kell tartani, hogy a vállalat folyamatosan ki tudja elégíteni a vevők igényeit vagy éppen nem fizet időben néhány vevő. Ez felboríthatja a pénzügyi életet. Ezért is fontos, hogy legalább tudjuk

azt, hogy normál üzletmenetnél, mikor és milyen nagy bevételre számíthat a vállalat, mikor jelenik meg a pénz a számlán és ezzel szemben a vállalatnak, mikor kell kifizetni a beérkező számlákat. Gondoljunk arra: szépen elkészültek a tervek, folyamatosan növekszik az értékesítés, de nem vesszük figyelembe, hogy bizonyos fizetnivalók már akkor felmerülnek, amikor még az értékesített termék vagy szolgáltatás ellenértéke nem érkezett meg a számlára. Fontos tehát különválasztanunk azt, hogy vannak a vállalatnak bevételei és költségei, melyek nagysága befolyásolja a tevékenység eredményességét: nyereséges vagy veszteséges a vállalat. A másik oldalon viszont pontosan meg kell tervezni, mikor kerül a pénz ténylegesen a vállalat számlájára vagy a pénztárba, mikor fogható a pénz, amivel kifizethetők a számlák: mikor történik valóságos pénzmozgás. Amikor a pénz ki- és beáramlását tervezzük, akkor szinte napra

lebontva kell figyelembe venni a beérkező pénzeket és a kimenő tételeket. Napról napra változik, hogy kinek tartozik a vállalat és ki tartozik neki. Az üzleti tervben viszont elég havi bontásban részletezni a pénzmozgásokat Amikor a cash flow-t tervezzük - a költségvetés tervezésével ellentétben - az ÁFA - val növelt, tehát bruttó összegeket kell figyelembe vennünk