A sün

Dátum: 2024. február 22. 00:10:01.
Forrás : Wikipedia

A keleti sün (Erinaceus concolor) az emlősök (Mammalia) osztályának a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjéhez, ezen belül a sünfélék (Erinaceidae) családjához tartozó faj. Régebbi besorolások szerint a rovarevők (Eulipotyphla vagy régebben Insectivora) rendjébe tartozott. A keleti sünt leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés is. Egyéb népies nevei a sül és a tüskésdisznó.

Előfordulása
Oroszország, Törökország, Ukrajna, Románia, Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Irán, Izrael, Libanon és Szíria területén honos.

Megjelenése
A keleti sün testhossza legfeljebb 35 centiméter, farokhossza 4-5 centiméter, testtömege 400-1900 gramm. Kültakaróján a szőrszálak között sűrűn elhelyezkedő hegyes tüskék vannak. A fekete-fehér, gyűrűs tüskék csak kis idővel a születés után keményednek meg. Mellét fehér bunda borítja. Bőrizomzata fejlett, ezért veszély esetén tüskés labdává tud gömbölyödni. Hegyes pofája éles fogakat rejt, amelyekkel nemcsak a földigilisztákat, hanem egy kígyót is könnyen ketté tud harapni. Zápfogai gumós rágófelületűek.

Életmódja
Éjszakai életmódot folytat. Dús aljnövényzetű, ritkás erdőkben fordul elő, de mindenekelőtt cserjésekben, települések környékén él, sőt, még belvárosi parkokban is. Szívesen elfogadja a szabadba kirakott ételt is. Az utakon található sok elütött sün szomorú jele annak, hogy előszeretettel telepszik meg falvak és kisvárosok szélén is, hiszen ott nemcsak táplálékot, de egy komposztkupacon vagy hasonló búvóhelyen át is tud telelni, mivel téli álmot alszik. A keleti sün számára az év egy aktív időszakra és a téli álom idejére tagolódik, amelyet avarból készült alomban tölt el. Tavasszal bújik elő, amikor a külső hőmérséklet már elég magas. A kritikus érték 15 Celsius-fok körül húzódik. Ily módon a téli melegbetörések megtéveszthetik és előcsalogathatják a sünt téli álmából, ami igen veszélyes, hiszen ilyenkor azokat a fontos tartalékokat használja fel, amelyek egy hosszabb utótél esetén talán éppen a túlélést jelentenék számára. Ha a hőmérséklet télen kellően alacsony, az állat életfunkciói „alvás” közben erősen lecsökkennek. Belső hőmérséklete körülbelül 5 Celsius-fok. Ha környezete túlságosan lehűl, a sün egy szabályozórendszer segítségével pontosan annyira fűti testét, hogy hőmérséklete színte változatlan maradjon. Amennyiben vacka jól védett, a téli álmot alvó keleti sünnek nincs különösebb gondja. Erre az időre tömör, teljesen merev, tüskés gombóccá húzza össze magát, szétnyitásához nagy erőre lenne szükség. A külső hőmérséklet emelkedésével, március-áprilisban az állat szíve egyre gyorsabban kezd verni. A lélegzetvételek száma sűrűsödik, és az állat hamarosan eléri rendes testhőmérsékletét, ami mintegy 35-37 Celsius-fok. Ekkorra már felhasználta zsírtartalékának nagy részét, amelyből a téli álom idején táplálkozott. Szinte lötyög rajta a bőr. Az állat ébredés után rengeteget eszik és iszik, próbálja bepótolni súlyvesztességét. Kilométereken keresztül vándorol, hogy olyan helyet keressen, ahol bőséges táplálékot talál. Territóriumot ennél fogva nemigen tart, bár korábban ennek ellenkezőjét feltételezték. A keleti sünnek van ugyan lakóterülete, de nem gátolja fajtársait abban, hogy oda belépjenek, csak akkor, ha a szomszéd nem vadászni jött, hanem a szaporodásra kész nőstényért. Ekkor lökdösni és bokszolni kezdik egymást, amelynek során a hím megpróbálja elűzni a jövevényt. Az állatok területei egyébként meglehetősen szabadon keresztezhetik egymást, anélkül hogy territoriális harcokra kerülne sor.

Míg a keleti sün nyár elején és közepén jó kondícióban tartja magát, nyár végén valóságos farkaséhség lesz úrrá rajta. Jóval több táplálékot fogyaszt, mint amennyi létfenntartásához feltétlenül szükséges. Súlya rohamosan nő, három héten belül akár meg is kétszereződhet. A kifejlett példányok egy kilót, sőt, a legkövérebbek 1900 grammot is nyomhatnak. Egy éjszaka alatt képesek 150 grammot elfogyasztani, és ehhez 50 grammnál is több folyadékot isznak még. Az ily módon jól táplált sün szeptember végén, októberben keres magának téli menedéket. Nemegyszer levél- vagy komposzthalomba fészkeli be magát. Ha a középhőmérséklet több napon át nem éri el a 10 Celsius-fokot, a sün téli álomba merül. Testhőmérséklete egészen addig süllyed, míg el nem éri a 6 Celsius-fokot. Ekkor „automata fűtésre kapcsol”, és a hőveszteséget úgy próbálja kiegyenlíteni, hogy belső hőmérséklete soha ne süllyedjen a fagypont alá, ami számára végzetes lenne.

Tápláléka
Az állat tápláléka főként földigilisztákból és csigákból áll, de más kisebb állatokat is fogyaszt, például sáskákat, földön fészkelő madarak fiókáit, gyíkokat, de néha dögöket vagy lehullott gyümölcsöket is eszik. Időnként tojások is szerepelnek étlapján, de a sün állomány előfordulása és gyakorisága alapján véve a földigiliszták mennyiségétől függ. Miattuk is pusztul el olyan sok sün az utakon, mivel, főleg meleg esők után, a giliszták az aszfaltútra másznak, ahol a sünök könnyen összefogdossák őket.

Szaporodás
A nőstény évente kétszer fial. Egy alomban legfeljebb 7 utód van. A vemhességi idő mintegy két hónap. A párzásra márciustól júniusig kerül sor. A hím keresi fel a nőstényt, amely kezdetben kerülni próbálja. Minduntalan elszalad, de a hím addig próbálkozik, míg a nőstény le nem lassul. A hátulról közeledő hímet egy darabig még hevesen ellöki magától, de a pár hamarosan elkezd körbe-körbe forogni. Ez az „üldözés” órákig is eltarthat, és nyilvánvalóan ahhoz szükséges, hogy a nőstény felkészüljön a párzásra. Ha készen áll, lelapítja tüskéit, testét leengedi a földre, hátsó lábait pedig kissé megemelve hátraterpeszti. Ekkor bekövetkezhet a párzás, ami ugyan csak másodpercekig tart, de egymás után többször is megismétlődhet.

A hím egy idővel megkeményedő nyákdugót hagy hátra a hüvelyben, amely később kilökődik; ennek nyilván az a szerepe, hogy egy darabig meggátolja a többi hímet a párzásban. Hosszú időn át uralkodott az a tévhit, hogy a nőstény sün hegyes tüskéi miatt párzáskor a hátán fekszik. Az újszülött sünök tüskéi lágyak. Kezdetben tehetetlenek, de igen gyors fejlődésűek. Körülbelül kéthetes korukban kinyílik a szemük. Csak ekkor, fehér tüskéik kezdenek sötétedni és keményedni. Első útjaik alkalmával éles, kissé madárszerű füttyök segítségével tartják a kapcsolatot anyjukkal. Ha a nyár második felében születnek, gyakran nem érik el a sikeres átteleléshez szükséges minimális méretet, amely mintegy 700 grammos testtömeget jelent, bár ez az érték attól is függ, hogy az adott helyen milyen hosszú és kemény a tél.

A magas szaporulat biztosítja a faj fennmaradását, még akkor is, ha a kis sünök gyakran nem élik túl a telet. Biztos, hogy az efajta veszteségek kevésbé befolyásolják az állományok alakulását, mint a rendszeres gázolások. A keleti sün a tízéves kort is elérheti.

Egyéb
A sünállomány a közlekedés okozta súlyos veszteségekkel, ami elsősorban az éjszakai esőzések után jellemző a települések külterületén, a jelek szerint még mindig képes megbirkózni.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Tunguz katasztrófáról

A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.

A gyufa története

A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa.

Burgenland (Őrvidék) bemutatkozik

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék és Lajtabánság elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton. Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.