Agrártudomány | Növénytermesztés » A szója szerepe a gazdasági állatok takarmányozásában

Alapadatok

Év, oldalszám:2014, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:7

Feltöltve:2006. február 09.

Méret:823 KB

Intézmény:
[SOE] Soproni Egyetem

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Figyelmébe ajánljuk ! A szója szerepe a gazdasági állatok takarmányozásában Dr. Schmidt János, Dr Zsédely Eszter NyME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Intézet, Mosonmagyaróvár Dr. Fébel Hedvig Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom A Második Országos Szója Fórumot 2014. május 28-án – akár az elsőt –, a minisztérium Darányi Ignác termében tartottunk, amint arról július havi lapszámunkban beszámoltunk. A konferencia témái a GM-mentes szójafeldolgozás és -hasznosítás lehetőségei voltak. A panelbeszélgetéseken hangsúlyosan szerepeltek a takarmánycélú feldolgozás, továbbá az élelmiszeripari felhasználás irányai Az itt közölt előadás az előbbi témakörrel foglalkozott A fehérje az egyik legfontosabb táplálóanyag mind a humán táplálkozásban, mind pedig a gazdasági állatok takarmányozásában. Az egészséges táplálkozás egyik fontos feltétele, hogy egy

felnőtt ember naponta átlagosan legalább 70-80 g fehérjét fogyasszon, amelyből a nagy biológiai értékű állati eredetű fehérjék menynyisége 42-48 g – azaz az összes fehérjefogyasztás mintegy 60 %-a – legyen. Annak, hogy ez utóbbi feltétel döntően a hazai állattenyésztés termékeivel valósuljon meg, számos egyéb feltétel mellett az is kritériuma, hogy gazdasági állataink fehérjeszükségletét minél teljesebben fedezzük. Ismert tény, hogy a hazai növénytermesztés állattenyésztésünk fehérjeigényét már régóta és jelenleg sem tudja teljes egészében fedezni. A hiányzó fehérjét import útján vagyunk kénytelenek pótolni. Fehérjeimportunk túlnyomó többségét az extrahált szójadara teszi ki, amelyből az elmúlt években évente változóan 400-600 ezer tonnát importáltunk fehérjeszükségletünk fedezésére. A szója régóta alapvető szerepet tölt be gazdasági állataink fehérjeellátásában, amely szerep a

vágóhídi melléktermékeknek a gazdasági állatok takarmányozásában bevezetett tilalmát követően tovább növekedett. A szója napjainkban nem csupán a monogasztrikus állatok takarmányozásában nélkülözhetetlen, hanem egyre kiterjedtebb mértékben kerül felhasználásra a kérődzők – közülük is elsősorban a tejelő tehenek – takarmányozásában is. 66 A szója takarmányozásban betöltött kiemelkedő szerepe kedvező táplálóanyag-tartalmával, elsősorban jelentős fehérjetartalmával függ össze. A konvencionális szójabab fajták és a belőlük készült extrahált szójadara kémiai összetételére vonatkozó adatokat az 1. táblázatban foglaltuk öszsze Ezekből megállapítható, hogy az extrahált szójadara kiemelkedő nyersfehérje-tartalmával, a full-fat szója pedig a nagy fehérjetartalom mellett számottevő olajtartalmával érdemelte ki a gazdasági állatok takarmányozásában előkelő helyét. A növénynemesítők

munkájának eredményeként ma már a hagyományos szójafajták fehérjetartalmát számottevően meghaladó fehérjetartalmú új szójafajták is rendelkezésre állnak. A kis oligoszacharid-tartalmú full-fat szója 39-40 %, a belőle előállított extrahált dara akár 50 % nyersfehérjét is tartalmazhat, míg a nagy fe- Szárazanyag (%) Nyersfehérje (%) Nyerszsír (%) Nyersrost (%) Nyershamu (%) N-mentes kivonható anyagok (%) Bruttó energia (MJ/kg) Emészthető energia (sertés, MJ/kg) AMEn (baromfi, MJ/kg) Nettó energia (kérődző, MJ/kg) NEm NEg NEl hérjetartalmú (High Protein) szójafajták nyersfehérje-tartalma full-fat állapotban 42-44 %, extrahált daraként 53-55 % is lehet. A fehérjetartalom növekedése sajnos mind a kis oligoszacharid, mind a High Protein szójafajták esetében az olajtartalom csökkenésével jár együtt. A szójának nem csak a fehérjetartalma jelentős, hanem kedvező táplálóanyagainak emészthetősége is. Kiemelendő, hogy a

full-fat szója és az extrahált szójadara nyersfehérje-tartalmát a sertés 84, illetve 85 %-os, míg a kérődzők 90-90 %-os hatékonysággal emésztik. Hasonlóképpen jól emészti mindkét állatfaj a szója N-mentes kivonható anyagait (sertés 86-94 %, kérődzők 82-93 %) is. A bendőben zajló intenzív mikrobás fermentáció következtében a kérődzők a full-fat szója, illetve az extrahált szójadara nyersrostját is hatékonyan (99, illetve 81 %) bontják. Full-fat szójabab Extrahált szójadara 91,1 (89,8-92,4) 35,5 (33,5-37,5) 19,0 (18,0-20,0) 6,7 (4,1-9,3) 5,3 (4,9-5,7) 24,6 (19,9-29,3) 21,87 17,54 13,5 90,5 (88,0-93,8) 45,8 (42,9-49,1) 2,9 (1,5-5,7) 4,9 (3,3-6,3) 6,0 (5,7-6,4) 30,8 (28,5-34,3) 17,81 15,15 10 9,63 6,82 8,86 7,74 5,27 7,08 1. táblázat A full-fat szójabab és az extrahált szójadara kémiai összetétele és energiaértéke 9. 2014 Aminosav (g/kg) Arginin Hisztidin Izoleucin Leucin Lizin Metionin Fenilalanin Treonin Triptofán

Valin Glicin Prolin Sertés Baromfi ileális emészthető valódi emészthető 23 8,1 13,4 21,6 18,5 4,4 14,8 11,4 3,3 13,7 11,8 15,6 23,4 8,1 14 22,6 19 4,5 15,4 11,9 3,4 14,3 12,3 15,9 2. táblázat A full-fat szójabab emészthető esszenciális aminosav-tartalma sertésben és baromfiban Táplálóanyag Nyersfehérje Lizin Metionin + Cisztin Ileális emészthetőség (%) előírás szerint alul kezelt túlkezelt 83 87 78 84 77 83 81 78 74 3. táblázat A tósztolás során elkövetett technológiai hiba hatása az ileális emészthetőségre (von Werden, 1985) A full-fat szójának tekintélyes olajtartalma, valamint táplálóanyagainak jó emészthetősége folytán nagy mind az emészthető, mind a metabolizálható, mind pedig a parciális nettó energiatartalma (1. táblázat), aminek következtében mind a sertés és baromfi, mind pedig a kérődzők takarmányozása során alkalmas a takarmány energiakoncentrációjának növelésére. A

szójafehérjének értékes az aminosav-összetétele. Különösen lizintartalma kiemelkedő, de az állatok igényének megfelelően jelentős a treonin, a triptofán, az izoleucin, valamint leucintartalma is. A szója limitáló aminosava a metionin, ami azonban ipari úton előállított dlmetioninnal gazdaságosan pótolható A kedvező aminosav-összetételt igazolják a 2. táblázat adatai, amelyek a szójának a sertés számára szükséges ileálisan emészthető, valamint a baromfi-takarmányozásban használatos valódi emészthető esszenciális aminosav-tartalmat mutatják be. A full-fat szója egy további kedvező tulajdonsága, hogy olajának értékes a zsírsavösszetétele. Ez abban jut kifejezésre, hogy csak kevés (mintegy 18 %) telített zsírsav található benne, zsírsavainak döntő hányadát (több mint 80 %-át) a telítetlen, főleg a többszörösen telítetlen (PUFA) zsírsavak teszik ki. Ez utóbbiak közül kiemelendő az n-3 zsírsavak közé

tartozó linolénsav, amelyből a szójaolaj a napraforgóolajnál lényegesen többet (csaknem harmincszor annyit) tartalmaz. Amennyiben a magyar konyha több szójaolajat használna, számottevően javítható lenne a hazai étkezésre jellemző kedvezőtlen n-6 : n-3 arány. A szójaolaj kedvező zsírsavöszszetétele azzal az előnnyel jár, hogy full-fat szója etetésekor kedvezőbbé tehető – a humán igényhez közelíthető – az állati eredetű élelmiszerek (hús, tojás, tej) zsírsavösszetétele, valamint felhasználásával akár funkcionális élelmiszereket tudunk előállítani. A full-fat szója ásványianyag-tartalmát illetően említeni szükséges, hogy mind a Ca-, mind a P-tartalma nagyobb a gabona és hüvelyes magvakénál, bár P-tartalmának több mint felét a fitin-foszfor teszi ki, amelynek gyengébb értékesülése fitáz enzim kiegészítéssel javítható. A számos eddig említett kedvező tulajdonság mellett szólni szükséges arról is,

hogy a full-fat szója antinutritív hatású anyagokat is tartalmaz. Közülük első helyen említendők a tripszininhibitorok (Kunitz inhibitor, Bowman-Birk inhibitor), amelyek azáltal fejtik ki kedvezőtlen hatásukat, hogy inaktiválják a hasnyálmirigyben termelődő tripszin és kimotripszin fehérjebontó enzimeket a vékonybélben. Ez azzal a következménnyel jár, hogy csökken a takarmány fehérjéiFull-fat szója nek emészthetősége, ami tekintélyes termelés (súlygyarapodás, tojástermelés) csökkenést és takarmányhasznosítás romlást okoz. A tripszininhibitorok mellett egy további antinutritív anyag – szojin – is található a full-fat szójában, mely anyag a lektinek közé tartozik. A szojin ugyancsak rontja a táplálóanyagok emészthetőségét, ami annak következtében alakul ki, hogy kötődik a bél nyálkahártyájának szénhidrátjaihoz, gátolva ezzel a bélhám működését. A full-fat szója inhibitorainak káros hatását

hőkezeléssel lehet megelőzni, ugyanis mind a tripszininhibitorok, mind a lektinek hőérzékenyek. A 1015 percig 110-150 °C-on végzett nedves hőkezeléssel mind a tripszininhibitorok, mind a szojin inaktiválható. Az extrahált szójadarát nem szükséges hőkezelni, mert azt az extrakciót követően a növényolajipar elvégzi (toaszterezés). A szója tripszininhibitorait a TIU egységgel (Tripsin Inhibitor Unit) fejezik ki, amely a hőkezeletlen szójababban 90-100 körüli érték, amelyet helyesen végzett hőkezeléssel 9-10 körüli értékre lehet (szükséges) csökkenteni. A kezelés során az említett paraméterek betartásának fontosságára hívják fel a figyelmet a 3. táblázat adatai Az extrahált szójadara meghatározó jelentőségű a sertés és a baromfi takarmányozásban. A brojler hízlalás során etetett tápokban az extrahált szójadara a táp féleségétől függően általában 25-30 % részarányban szerepel és ezzel az állatok

fehérjeszükségletének 60-65 %-át fedezi. A tojótyúkok esetében az extrahált szójadara szerepe a fehérjeellátásban kisebb, a tojótápok 10 % körüli extrahált szójadara-tartalma a tyúkok fehérjeigé- Tojástermelés Takarmány-felvétel Tojástömeg Takarmány-értékesítés (%) (%) (g/tyúk/nap) (g/tyúk/nap) (kg tak./kg tojás) 0 10 16 22 96,7 96,1 97,2 97,3 111,7a 105,6c 108,3bc 109,5ab 59,7ab 58,7b 60,1a 60,5a 1,870a 1,799b 1,804b 1,809b 4. táblázat A full-fat szója hatása a tojástermelésre (33-42 hetes kor között) (Senkoylu és mtsai, 2005) Megjegyzés: a, b, c: a különböző betűvel jelölt értékek min p<0,05 szinten szignifikánsan különböznek azonos oszlopon belül 67 ! Figyelmébe ajánljuk Takarmány 2 Kontroll takarmány Kísérleti takarmány 90,96a 97,34b Bendőben lebontatlan nyersfehérjehányad (%) 4 8 16 24 bendőben tartózkodás ideje (óra) 87,90a 80,47a 58,08a 21,37a 95,96b 95,42b 84,39b 73,37b 48

2,91a 22,73b 1. ábra A SoyPreme nyersfehérje lebomlásának dinamikája a bendőben (Schmidt és Zsédely, 2012) Megjegyzés: a, b: a különböző betűvel jelölt értékek min p<0,01 szinten szignifikánsan különböznek PUFA: többszörösen telítetlen zsírsavak MUFA: egyszeresen telítetlen zsírsavak SFA: telített zsírsavak 2. ábra A tejzsír zsírsavösszetételének alakulása a SoyPreme kiegészítés hatására (Galamb, 2013) nyének mintegy 30-33 %-át elégíti ki. A sertéshízlalás első szakaszában (2060 kg között) a hízótáp mintegy 15-17 % extrahált szójadara-tartalma a táp fehérjetartalmának hozzávetőleg 5055 %-át teszi ki, a hízlalás második szakaszában (60-110 kg) a hízótáp extrahált szójadara-tartalma 10 % körülire mérsékelhető, amely szójamennyiség a fehérjeigénynek átlagosan 28-30 %-át fedezi. A full-fat szójával a tápok extrahált szójadara hányadának egy része a kí- 68 sérletek tanúsága szerint jó

eredménynyel helyettesíthető. Ezt igazolják egy tojótyúkokkal végzett kísérlet eredményei (4. táblázat) Amikor a tojótáp extrahált szójadara-hányadát növekvő mértékben helyettesítették full-fat szójával a tojástermelés magas színvonala fenntartható volt, miközben a tojások súlya szignifikánsan nőtt és javult a tojók takarmányhasznosítása. Ilyen kísérleti eredmények a sertéshízlalás területéről is említhetők, így például Leszczynski és munkatársai (1992) hí- zósertések takarmányában az extrahált szójadara egy részét fehérjealapon 20 % full-fat szójával helyettesítették, miközben változatlan súlygyarapodás mellett javult a sertések takarmányhasznosítása. A szóját egyre kiterjedtebben használják fel a tejelő tehenek takarmányozásában, amit elsősorban a tehenek laktációs termelésének folyamatos növekedése indokol, de szerepet játszik benne a szója nagy fehérjetartalma és kedvező

aminosav-összetétele, továbbá az a tény is, hogy a szója nyersfehérjének bendőbeli lebonthatósága kisebb a takarmányokra jellemző átlagos lebonthatóságnál (70 %). A fehérje kisebb bendőbeli lebonthatósága a tehenek esetében azért minősül előnynek, mert az a bendőfolyadék NH3-tartalmának csökkenését eredményezi, ami szaporodásbiológiai szempontból kedvező. A nagy bendőbeli NH3koncentráció a vérplazma karbamidtartalmának növelésével ugyanis rontja a termékenyülési eredményeket. A szójafehérjének bendőbeli lebonthatósága speciális kezelésekkel (hőkezelés, kemikáliákkal végzett kezelés, hőkezelés és kémiai kezelés kombinációja) jelentősen tovább csökkenthető, úgynevezett bypass készítmény állítható elő. A kombinált kezelésnek a szójafehérje bendőbeli lebomlására gyakorolt hatását az 1. ábra mutatja be Ilyen „védett” (bypass) készítmény mind full-fat szójából, mind extrahált szójából

előállítható. A bypass szójakészítményeket előnyös hatásaiknak köszönhetően egyre több tejtermelő üzemben etetik. A tejtermelésre, a tej zsírtartalmára gyakorolt kedvező hatásuk mellett említeni szükséges azt is, hogy a full-fat szójából előállított bypass készítmény etetésekor előnyösen változik a tej zsírjának zsírsavösszetétele. Ez abban nyilvánul meg, hogy csökken a tejzsírban a telített zsírsavak és növekszik a kedvező élettani hatású többszörösen telítetlen (PUFA) zsírsavak részaránya (2. ábra), ami javítja a tej táplálkozásélettani hatásait. A full-fat szója alapú bypasskészítmény további előnye, hogy nemcsak fehérjéjének, hanem olajának bendőbeli lebomlása is kisebb 9. 2014 mértékű és lassúbb folyamat, mint más takarmányoké. A bypass full-fat szója ezért bizonyos mértékben bypass zsírforrásnak is tekinthető. Ez azért előnyös, mert a zsírok, olajok bendőbeli hidrolízise

során keletkező szabad zsírsavak – főleg a telítetlen zsírsavak – akadályozzák a bendőmikrobák működését, szaporodá- sát, ami ellen a bendőmikrobák azzal védekeznek, hogy biohidrogénezéssel telítik a telítetlen zsírsavakat. Ezzel viszont az érintett telítetlen zsírsavak elveszítik speciális élettani hatásaikat. Egy bypass full-fat készítmény esetében ez a kedvezőtlen folyamat lassabban és csak kisebb mértékben zajlik le. Ahhoz, hogy a szója értékes táplálóanyag-tartalmát, valamint annak kedvező élettani hatásait a gazdasági állatok takarmányozásában nagyobb mértékben tudjuk hasznosítani, a hazai szójatermesztés további fejlesztésére lenne szükség. ■ SAJTÓKÖZLEMÉNY Európában szeretik a magyar csemegekukoricát A hazai zöldségtermesztés egyik legdinamikusabban fejlődő kultúrája a csemegekukorica, a kontinens legnagyobb termőterülete hazánkban van. A kedvelt élelmiszernövény iránti növekvő

kereslet azt eredményezte, hogy idén az előző évinél 3 ezer hektárral nagyobb területen, 37 ezer hektáron termesztenek a gazdálkodók csemegekukoricát. A szakemberek szerint vannak tartalékok az ágazatban. Ma már közismert, hogy Magyarország csemegekukorica nagyhatalom, a világpiac legnagyobb szereplői közé tartozunk, hangzott el a Syngenta Kft. szakmai rendezvényén, amelyet termelők és feldolgozóipari szereplők részvételével rendeztek 2014. augusztus 13-án, Hajdúszoboszlón - Az elmúlt három év nagyon stabil periódus az ágazat történetében, továbbra is nagy a piaci igény a magyar csemegekukorica iránt – hangsúlyozta Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldség üzletágának vezetője. - Idén a gabonafélék és az olajos növények felvásárlási árai visszaestek, az enyhe tél és a korán beköszöntő tavasz ösztönzést adott, hogy a termelési költségek emelkedése, valamint a felvásárlási árak csökkenése ellenére a

termelők nagyobb területen vessenek csemegekukoricát. A feldolgozók is viszonylag könnyen kötöttek szerződést a nagyobb területre, így a termőterület idén elérte a 37 ezer hektárt, ez 3 ezer hektárral nagyobb az előző évinél. A feldolgozók erőforrásaik teljes kihasználására törekednek, sőt néhány cég bővítette is kapacitását. A termelők számára így kellően vonzó kultúra a csemegekukorica, és a késztermék is nagy biztonsággal értékesíthető. Mint megtudtuk: a szállítási költségek növekedése miatt fontos tényező a konzervgyárak és hűtőházak elhelyezkedése, az egyre szélsőségesebb időjárás miatt pedig felértékelődtek az öntözhető területek. A legtöbb csemegekukorica a Hajdúságban, valamint Békés és JászNagykun-Szolnok megyékben terem, többségében olyan nagy tapasztalatokkal rendelkező gazdálkodóknál, akik évek óta termelik ezt a növényt. A termés döntő hányada feldolgozókba kerül:

kétharmadából konzerv készül, a többiből pedig gyorsfagyasztott csöves, vagy morzsolt termék lesz. A csemegekukorica alig 5 százaléka kerül a magyar háztartásokba, a többit Európa szinte összes országába exportálják. Pereczes János hozzátette: a kedvező piaci lehetőségeket más kelet-európai országok is igyekeznek kihasználni, Lengyelországban és Oroszországban a hazainál is nagyobb, 10 százalékos a termesztés volumenének növekedése. A magyar csemegekukorica jelenleg is versenyképes más európai gyártókkal szemben, de az elmúlt két évi a 13 tonna hektáronkénti mennyiséget alig meghaladó országos termésátlag azt jelzi, hogy még jelentős tartalékok vannak a hozamok növelésére. Terméskilátások tekintetében nem ígérkezik rossznak az idei év. Az enyhe, száraz telet változékony és csapadékszegény tavasz követte, ez megviselte a korai vetésű kukoricákat. Ennek ellenére a kukorica legjelentősebb kártevői nem

szaporodtak el rendkívüli mértékben, jelenleg ígéretes termést mutat a határ. - A betakarítási szezon első harmadában vagyunk, így nehéz megbecsülni a várható termést. A tavasz kedvezőtlenebb volt, mint tavaly – különösen a Hajdúságot sújtotta a júniusi csapadékhiány – ami a korai fajtáknál terméskiesést okozott – mondta Pereczes János. - A nyári csapadék mennyisége sokkal több, mint tavaly, és június eleje óta kedvezően alakul az átlaghőmérséklet is. Az e havi betakarítású kukoricák nagy termést mutatnak, és ha nagyobb természeti csapás, jelentős belvíz nem éri a táblákat, akkor kiemelkedő hozamra számíthatnak a termelők. Jelenleg szépek a késői vetések is, viszont a termés nagyban függ a további időszak időjárásától, különösen az első őszi fagyoktól. A rendezvényen elhangzott: a Syngenta fajtaválasztéka piacvezető, és a növényvédelmi termékeink is meghatározóak az ágazatban. Az idei

évi vetőmag-ellátás a tartósan magas vetésterület és a tavalyi gyengébb amerikai vetőmagtermés miatt nehézkesebb volt a korábbiaknál, és ez lehetőséget adott a cég piaci részarányának további növelésére. Különösen a Spirit, a GSS 8529 és a GSS 1453 hibridek forgalma növekedett. - Több ígéretes fajtát is kínálunk a normál- és szuperédes fajtaválasztékunkban – mondta Tóth Csantavéri Szilvia kampánymenedzser. – Növényvédő szer portfóliónkkal pedig minden növényvédelmi problémára hatékony megoldást ajánlunk. Idén két új termékkel bővült a szerválaszték: elkezdtük az Ampligo rovarölő szer és a QuitXcel gombaölő szer értékesítését. Kapcsolat: Szellő Gábor KRQ Communications 30/7498810 szello.gabor@krqhu 69