Betekintés: A száj és a fogazat megbetegedései

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!




A száj- és a fogazat megbetegedései
Afták (a szájüreg-betegség)
A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált és a hátsó aránylag
sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és
amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított
nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny.
A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb.
A szájüreg elváltozásai közé tartozik az afta (szájfekély), a száj nyálkahártyáján megjelenő
kicsi, fehéres színű, piros szélű, igen fájdalmas foltok, amelyek megnehezítik a beszédet, az
étkezést. Sokszor évente több alkalommal visszatér.
A fájdalom mintegy másfél hétig tart, a súlyosabb eseteket láz, nyaki nyirkcsomó-duzzanat,
levertség kíséri.
Keletkezhet idegi alapon [stressz következtében (pl. vizsgaidőszakban vagy verseny előtt),
amikor a száj sav- és lúgháztartása megbomlik], de vírusfertőzés és allergia is okozhatja.
Kezelés
Az afta diagnosztizálása a fájdalom és a forma alapján állítható fel, ezzel elkülöníthető a hasonló
elváltozásokat okozó herpesz szimplextől (vírusfertőzés okozta hólyagos kiütés).
A kezelés elsősorban a fájdalom csillapításra terjed ki, érzéstelenítő készítményekkel,
ecsetelőkkel, használható tetraciklines szájvíz és doxycyclin-chinoin kapszula, és kortikoszteroid
kenőcs, amellyel közvetlenül lehet az aftát kezelni. Jelenleg már újfajta ecsetelő is kapható a
gyógyszertárakban.
A halántékcsonthoz és az állkapocshoz tartozó (temporomandibuláris) ízület rendellenességei
A rágóízületet (temporomandibuláris ízület) a halántékcsont, az alsó állkapocs, és a kettő között
elhelyezkedő kicsiny, speciális porckorong alkotja, amelynek feladata a csontok közötti súrlódás
csökkentése.
A fül előtt, az arc két oldalán elhelyezkedő rágóízület rendkívül bonyolult, összetett és sokféle
mozgásra képes. A halántékon és az állkapocs belső oldalán elhelyezkedő rágóizmok segítségével
az állkapcsot előre-hátra, oldalra tudják mozgatni, ugyanakkor zárni és nyitni. A táplálék rágását
segédrágóizmok is segítik. (A rágóizmok a fogsorok között igen nagy, néha még 100 kg erőt is
képesek kifejteni.)
Ízületi rendellenességet okozhat valamilyen ízületi elváltozás, az ízületet körülvevő izmok
betegségei, károsodása stb.
Az ízületi megbetegedés tünetei lehetnek: fejfájás, az ízület kattogása, a normálisnál kisebb erő
kifejtésre képes gyenge rágóizmok, az ízület kiakadása, izomfájdalom, izomfeszülés, az ízület
gyulladása, működési zavarok stb.
Az izomfájdalom és izomfeszülés az izmok a rágóizmok túlzott igénybevétele következtében
alakul ki, pl. izomgörcsökkel járó alvás alatti fogcsikorgatás következtében.
Az ízület működési zavarát okozhatja a porckorong normálistól eltérő elhelyezkedése, vagyis
amikor porckorong nem tér vissza eredeti helyzetébe az állkapocs mozgásakor, pl. a száj
zárásakor előbbre helyezkedik el, és csak a száj nyitásakor ugrik normális helyzetbe, kattanó
hang kíséretében.
A rágóízület gyulladása a fogsor hibás illeszkedéséhez vezethet, a reumatoid artritisz (az ízületi
tok, és a körülötte lévő szövetek hegesedéssel, deformitással, sorvadással járó gyulladása)
következtében fellépő állkapocs-rövidülés miatt. Ha a betegség súlyos, ízületi merevség
(ankilózis) is létrejöhet (az állcsont hozzánőhet a koponyához, nagy mértékben akadályozva a
száj nyitását).
A rágóízület gyulladása arcot ért ütés miatt is létrejöhet.

I



Ízületi bántalmat okozhat nem gyulladásos ízületi betegség is (artrózis), amelyben az ízületi porc
degenerálódik, lyukacsossá válik stb. A száj mozgására reszelő érzés keletkezik Súlyos esetben
esetleg egyik oldalra tolódik el az állkapocs, és a beteg nem tudja visszaigazítani.
Az ankilózis az ízület merevségét okozza, azaz az ízületet alkotó csontok összenövését, amely
nagy mértékben megakadályozza a száj mozgását.
Laza állkapocs. Az állkapocs rendellenes mozgását, ficamát laza, megnyúlt ízületi szalagok
okozzák. Ilyenkor az állkapocs kicsúszik a vápából, fájdalom lép fel, és a száj zárása lehetetlen.
Ez a jelenség rendszeresen ismétlődhet, főleg ásításnál.
Az ízület fejlődési rendellenességek, mint pl. az állcsont ízü
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


leti része kisebb mint a normális,
vagy gyorsabban nő stb., ritkán fordulnak elő. Az arc alakjában vagy a fogak helyzetében hoz
létre elváltozást.
Kezelés
A rágóízület elváltozásainak diagnosztizálása (fogorvos feladata) fizikális vizsgálattal, speciális
röntgentechnikával (artrográfia), komputertomográfiával (CT), és mágneses rezonancia
vizsgálattal (MRI) történik.
A fogorvos megtapintja a rágóizmokat, és figyeli, az állkapocs mozgását, normálisan záródik-e,
esetleg nem csúszik-e félre.
A fogcsikorgatás kezelésére különféle speciális kezelések léteznek, pl. a rendszerint felső fogra
illesztett vékony műanyag sín éjszakai használata.
Fizikoterápiás kezelésre is sor kerülhet, és esetleg izomlazító gyógyszerek alkalmazására.
A porckorong elmozdulásból eredő állkapocsfájdalom kezelése csak akkor szükséges, ha a beteg
nem tudja száját normálisan nyitni, csukni. Erre rendszerint olyan sínt alkalmaznak, amely az
állkapcsot úgy mozdítja előre, hogy a porckorong a normális helyzetben marad, és bizonyos idő
elteltével a rögzítő izom megerősödik. Ugyanakkor kerülni kell minden olyan állapotot, amely a
száj nagyra nyitásával jár.
Ritkán sebészeti beavatkozás szükséges a porckorong elváltozásának helyrehozatalára.
Artrózis kezelése fájdalomcsillapítással, állkapocs mozgásának minimálisra csökkentésével, az
izmok feszességének szabályozására sínezéssel történik.
A reumatoid artritiszt fájdalomcsillapítókkal, kortikoszteroidokkal kezelik.
Az összenövés (ankilózis) megelőzésére fizikoterápiát alkalmaznak, amennyiben az állapot
súlyosabb, műtéti megoldásra van szükség.
Laza állkapocs előfordulásakor a kiugrott állkapocs visszahelyezésére van szükség. Többszöri
kiújulás esetén műtéti beavatkozás szükséges az ízületi szalagok megrövidítésére.
Az ízület fejlődési rendellenességei csak műtéti megoldással hozhatók helyre.
Fogfájdalom
– sürgősségi ellátást igénylő fogászati probléma
Bizonyos esetekben a fogászati betegségek (hirtelen fellépő fogfájdalmak, sérülések stb.)
sürgős orvosi beavatkozást igényelnek részben a fájdalom csökkentése, részben a további
károsodás elkerülése végett.
Erős fogfájdalmat okozhat lyukas fog (szuvasodás), tályogképződés, az előbújó fog koronája
körüli gyulladás, amit a visszahajló íny alatt összegyűlt baktériumok okoznak, vagy az
arcüreggyulladás.
A fog rágófelületét a fogkoronát fogzománc (a szervezet legkeményebb szövete) borítja, az
alatta lévő réteg a fog alapállománya a dentin (csonthoz hasonló anyag), a dentin alatti réteg az
ereket és idegeket tartalmazó fogbél. Ezek a gyökérhártyával bevont foggyökérben is
megtalálhatók, de a foggyökeret nem fogzománc, hanem csontszerű gyökércement borítja.
A gyökérben lévő gyökércsatorna a gyökér csúcsában ér véget (a fogbél erei és idegei itt lépnek
be, illetve itt lépnek ki).

II



Hirtelen fellépő fogfájdalmat okozhat a fogszuvasodás (üregképződés a fogban). A fogakat
megtámadó baktériumok, savak a fogzománcot fellazítják, az alsóbb rétegek mésztartalmát
csökkentik, a baktériumok tovább terjedve károsítják a fog belsejét. Mészszegény területek
alakulnak ki, ahol az elvékonyodott zománcréteg rágás közben betörik, és láthatóvá válik a lyuk.
Fogfájást okozhatnak szabadon álló gyökérfelszínek, vagy eltörött fogak is.
A perikoronitisz akkor lép fel, ha a fogíny ráhajlik a még teljesen ki nem bújt fogra. Alatta
összegyűlik a baktériumokat tartalmazó lepedék, ami gyulladást és komoly fájdalmat okoz.
A pulpitisz (fogbélgyulladás) fogszuvasodás vagy fogsérülés következtében jön létre. A pulpitisz
a fog legbelső, élő rétege, amelyben az idegek és erek találhatók.
A baktériumok behatolnak a fogbélbe, gyulladást okoznak, a fogbél megduzzad, és mivel szilárd
fal fogja körül, nem tud tágulni, csak a belső nyomás növekszik, ezáltal összenyomja a benne lévő
az ereket és idegeket, ami erős fogfájást okoz. Ha a gyulladás fokozódik, a foggyökér csúcsán
kipréselődhet a fogbél (pulpa), és a gyökeret bevonó gyökérhártya gyulladását okozhatja és
károsodhatnak a környező szövetek is. A gyökércsúcson át terjedő fertőzés gennygyülemet,
tályogot, ínyduzzanatot és fájdalmat hozhat létre, ami tovaterjedhet az állkapocs vagy a
szájüreg felé.
A felső állcsontban elhelyezkedő páros arcüreg gyulladása egyebek között a fogakból kiinduló
fertőzés követk
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


eztében is kialakulhat, és a felső fogakban fájdalmat hozhat létre, főleg
étkezésnél, vagy lehajlásnál.
Kezelés
Arcüreggyulladás gyógyszeres kezelése antibiotikummal, vagy az arcüreg átmosása
gyulladáscsökkentővel. A fájdalomra jó hatású a gőzölés vagy infralámpa használata.
A gyökérhártyagyulladás, illetve tályog esetén a fogorvos megnyitja a fogat, szabaddá téve a
gennygyülem útját, és gyulladáscsökkentő gyógyszerrel átöblíti.
A szájüreg nyálkahártyáján keletkezett színeltérések
A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó
aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya
borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal
borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny.
A szájüreg elváltozásai közé sokféle sérülés, daganatos kinövés stb. tartozik, amit a
nyálkahártya színének megváltozása, a nyálmirigyek rendellenes működése is jelez.
A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb.
A nyálkahártya minden elszíneződését a lehető leghamarabb meg kell orvosnak mutatni.
Ha a beteg vérszegény, a nyálkahártya világosabb színű. A vérszegénység megszűntével a
nyálkahártya visszanyeri eredeti színét.
Elszíneződés jelezheti a mellékvese megbetegedését, vagy rosszindulatú daganat kialakulását.
Szájpenész (sarjadzógombás fertőzés) van jelen, ha a fehér területet ledörzsölve vérző,
hámnélküli sérülés marad vissza, amelyet fájdalom kísér. Makacs esetben általános
megbetegedést jelezhet, legyengült idős embereknél.
Fehéres foltokat okozhatnak a nyálkahártyán az elszarusodott laphámsejtek (leukoplákia), amely
többnyire a dohányosokat, a dohányt rágó embereket, és a tubákolókat érinti.
Ha az elszíneződés sötétebb vöröses színű foltként jelentkezik, azt jelenti, hogy a foltoknál a
nyálkahártya elvékonyodott, alatta a véredények áttetszenek, ez okozza a sötétebb vörös színt.
A kanyaró első tüneteként az őrlőfogak magasságában a száj nyálkahártyáján kékesfehér apró,
vörös határú pöttyök jelentkezhetnek, az ún. Koplik-foltok.
Mindenfajta elszíneződést, legyen az fehér vagy vöröses színű, fájdalommentes vagy
fájdalommal járó, a lehető legrövidebb időn belül meg kell orvosnak mutatni, mivel lehetnek
jóindulatúak, lehetnek rákmegelőzők, és rosszindulatúak is.
A szájpadláson keletkezett elszíneződések irritáció, vagy fertőzés következményei lehetnek.

III



Pipázó emberek szájpadján fehéres, apró vörös foltokkal tarkított, dudoros változás keletkezik.
Ha sérülés keletkezik az ilyen elváltozású szájüregben, és hosszabb ideig, egy-két hét fennáll,
feltétlenül orvosi vizsgálatra van szükség.
Pontszerű vérzések jelenhetnek meg orális szexet követően, a nyálkahártya véredényeinek
sérülése miatt. Ezek napok alatt elmúlnak.
Pontszerű vérzések az előbb említetteken kívül is létrejöhet, amelyek viszont érrendellenességekre utalhatnak.
A szájpadon kialakuló vörös, burjánzó területek általában protézisek miatt jönnek létre. Vagy
nem illeszkednek pontosan, vagy túl sokáig nem vették ki.
A szájpadon megjelenő lilás foltok Kaposi-szarkómára (rosszindulatú daganat) utalhatnak.
Kezelés
Sem a szájüreg sebeit, sem a megjelenő foltokat, nem szabad figyelmen kívül hagyni, és egy hét
után minden esetben ajánlatos orvoshoz fordulni.
Az elváltozásokat az orvos minden esetben a kiváltó ok alapján kezeli.
Ajakelváltozások, ajakgyulladás
A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó
aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya
borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal
borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny.
A szájüreget kívülről határoló ajkak külső felszíne bőrszerű, belső felszínét nyálkahártya
borítja. Az ajkak elváltozása többféle lehet, elváltozhat alakjuk, színük, felületük.
Az ajkak gyulladását, duzzanatát különféle kóros eredetű okok hozhatják létre, lehetnek
bőrgyógyászati eredetű, baktérium-fertőzés, allergia, az ajak apró nyálmirigyeinek
megnagyobbodása, időjárás okozta sérülések.
Az ajkak erősen d
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


uzzadtak, sebesek, vörösek és e tüneteket fájdalom kíséri.
Az allergia okozta ajakduzzanat létrejöhet egyes ételektől, gyógyszerek is kiválthatják, vagy
bizonyos kozmetikai szerek (pl. rúzsok).
Angioödéma (érödéma) öröklődő betegség, gyakran visszatérő, rohamokban jelentkező gyulladást,
illetve duzzanatot hoz létre.
Vérbő, gyulladásos elváltozással jár a eritéma multiforme, a napártalom, vagy bizonyos traumás
hatások.
Az erős napsugárzás, a nagy hideg, vagy a száraz időjárás miatt az ajkak hámlása következhet
be. A napsugárzás hatására az ajkak megkeményednek, kiszáradnak, vöröses foltok és fehér,
hártyaszerű réteg jelenik meg rajta. Ezek a tünetek rák kialakulásához vezethetnek.
Az ajkakon évekig megmaradó szeplők és barnás részek is létrejöhetnek. Ezeknek nincs
jelentőségük.
Az ajkakon szétszórtan megjelenő, apró, barnás-fekete foltok öröklődő emésztőrendszeri
megbetegedést jeleznek, azaz a Peutz–Touraine–Jeghers-szindróma jelenlétére utalnak (a
szindróma pigmentzavarral és a bél polipkinövéseivel jár).
Az ajakrák főként az alsó ajkon keletkezik, kiváltó oka a rendszeres irritáció, mint pl. a pipázás,
a trópusokon az erős napsütés, az erős szél. Állandóan kiújuló, felrepedező, vérző, kifekélyesedő
sebek jelennek meg.
Kezelés
A kideríthető oknak megfelelő kezelés, vagy ha ez nem lehetséges, a fájdalom enyhíthető
kamillás vagy egyéb borogatásokkal, krémekkel.
Ajakhámlásra kortikoszteroid tartalmú kenőcs használható, ha a kiváltó ok megszűntével nem
múlnak el a tünetek.
Súlyos esetben szteroid injekcióval enyhíthető az ajakduzzanat.

IV



Az idősebb korban elvékonyodnak az ajkak. Szépségplasztikával megnagyobbíthatók (a test más
részéből vett kötőszövettel stb., azonban elváltozhat, eltorzulhat az ajkak külső határvonala.
Az ajkak napártalom elleni védelme napellenzős sapkával, fényvédő ajakbalzsammal érhető el.
Ajakrák kezelése műtét, besugárzás.
A nyálmirigyek elváltozásai
A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó
aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya
borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal
borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny.
Nyálmirigy alatt – orvosi gyakorlatban – a szájüreg környékén található mirigyeket értik.
A nyálkahártyában lévő nagyszámú kis nyálmirigy mellett három pár nagy nyálmirigy tartozik a
szájüreghez: az állkapocs alatti mirigy, a nyelv alatti mirigy és a fültőmirigy.
Ezek a nyálat kiválasztó mirigyek a szájüregbe nyílnak, és váladékukat kivezető csöveken
keresztül a szájüregbe ürítik.
A különböző nyálmirigyek különböző összetételű nyálat termelnek. Az egyik részük savós (igen
bőséges, hígan folyó), a másik részük nyákos (rendkívül kevés, tapadós) összetételű anyagot
termel. A nyál legnagyobb része víz, ezenkívül különböző enzimeket, sókat tartalmaz, és
baktériumölő tulajdonsága van. A nyálban található enzimek az emésztés folyamatában vesznek
részt.
A nyál baktériumölő tulajdonsága miatt valamennyire védi a fogakat a fogszuvasodás kialakulása
ellen. Elégtelen nyáltermelés esetén ez nem áll fenn.
A szájszárazságot okozhat a nyáltermelés elégtelensége, kevés folyadékfelvétel, szájon át
lélegzés, gyógyszer mellékhatás, nyálmirigyek működését gátló betegségek, a nyálmirigyek
kivezető csöveinek elzáródása mészlerakódás vagy kőképződés következtében.
Ha kő vagy mészlerakódás zárja el a nyál útját, a nyál felhalmozódik, és a mirigy duzzanatát
hozza létre, ami bakteriális fertőzéshez vezethet. (Ha a mirigy duzzanata főleg savanyú ízű
ételek fogyasztásakor fokozódik, akkor biztos az elzáródás. A savanyú íz ugyanis fokozott
nyálelválasztást hoz létre.)
Az apró nyálmirigyek sérülése bekövetkezhet pl. az alsó ajak sérülésekor, megharapásakor, ami a
nyálürítést akadályozhatja. Lencsényi, puha, kékes színű kis kinövés keletkezik, ami rendszerint
magától rendbe jön, de ha nem gyógyul, szájsebészeti műtéttel könnyen megszüntethető.
A fültőmirigy duzzanatát okozhatja mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás), és bakteriális
fertőzések.
A nyálmirigyek duzzanatát létrehozhatják daganatok (rosszindulatú daganat esetén a mirigy
kőkemé
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ny tapintatú), fertőzések, elzáródások.
Kezelés
A nyálmirigy duzzadást nem szabad figyelmen kívül hagyni, és (minden esetben) minél előbb
ajánlatos orvoshoz fordulni.
A kő vagy mészlerakódás okozta nyálmirigy elzáródás megszüntetése többféleképpen történhet.
Fogorvos a nyál kivezető csövére kétoldali nyomást gyakorolva távolíthatja el, vagy vékony
drótszerű műszer bevezetésével kiveszik a követ, ha ezek a módszerek eredménytelenek, műtéti
megoldás jön szóba.
A nyelv elváltozásai
A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó
aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya
borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el a fogakkal együtt
(szorosan a fogakra tapadva) a fogíny és az ízérzés, nyelés szerve, az ízlelőbimbókkal és
nyálkahártyával borított nyelv.

V



A nyelv betegségei általában a szájbetegségek részeként jönnek létre, de különféle
elváltozásokat okozhatnak a szervezetben fellépő egyéb betegségek is, pl. gyomor-bél
problémák, fertőző betegségek jellegzetes lepedéket képeznek a nyelven.
A nyelv önálló betegségei ritkán fordulnak elő, mint pl. a (kis műtéti beavatkozást igénylő)
beszédet akadályozó nyelvfék-lenövés.
A nyelvben fellépő fájdalmat legtöbbször gyorsan gyógyuló sérülés (harapás) okozhatja, mivel a
nyelvben számtalan idegvégződés található, és nagyon érzékeny a fájdalomra.
A nyelv színváltozása különféle betegségek tünete lehet. A vöröses szín vitaminhiány vagy vészes
vérszegénység, a halvány és sima felszínű nyelv vashiány, az epernyelv majd a málnanyelv a
skarlát, a sima és vörös nyelv a nikotinsavhiány következtében fellépő betegségre utal.
A térképnyelv kialakulásának oka ismertetlen, a nyelv felszínén bársonyos, szabálytalan alakú
területek ép területekkel váltakoznak.
A feketés színű, szőrös nyelv keletkezésének oka szintén nem ismert. A nyelven található
szemölcsök burjánzása, megnyúlása, valamint ezek sárgás-barna elszíneződése miatt nevezték el.
Sebeket, apró hólyagokat hozhat létre a nyelven a herpesz szimplex vírusa, a tuberkulózis, a
szifilisz (korai szakaszában), immunrendszer betegségei, allergia stb.
A többnyire ismeretlen eredetű nyelvgyulladásnál (glosszitisz) a nyelv vörös, fájdalom, duzzadás
kíséri.
A nyelvfájdalom (glosszodinia) égető érzéssel és fájdalommal párosul.
A nyelv két oldalán történt elváltozások általában ártalmatlanok. Ha csupán az egyik oldalon
jelenik meg elváltozás, púp, vagy a szájfenéken, az rosszindulatú daganat jelenlétére utalhat.
Magában a nyelvben is megjelenhet hólyagszerű elváltozás, a nyelvciszta, amely rendszerint a
nyelv alsó oldalán a nyelv csúcsa közelében a nyálmirigy cisztája.
Kezelés
A kideríthető oknak megfelelő kezelés.
A térképnyelv kezelés nélkül is elmúlik.
Szintén kezelés nélkül gyógyul a szőrös nyelv is, de fertőtlenítő oldatokkal öblögetés és B 6
vitamin adása gyorsítja a gyógyulást.
A nyelvgyulladás és nyelvfájdalom oka lehet alkohol, dohányzás stb. Ajánlatos a fogkrém
megváltoztatása, és jó hatású a szájöblítők és rágógumi használata.
A nyelv rosszindulatú daganatának (nyelvrák) korai felismerése és azonnal elkezdett besugárzáskezelése teljes gyógyulást eredményez.
Állcsonttörések
– sürgősségi ellátást igénylő fogászati probléma
A felső állkapcsot két csont (a felső állcsont, ebben helyezkedik el a felső fogsor) alkotja,
amelyek szorosan illeszkednek egymáshoz és a szomszédos csontokhoz.
Az alsó állcsont csontja a patkó alakú állkapocscsont, amelyben az alsó fogsor helyezkedik el,
szintén két összeforrt részből áll. Ez az egyetlen mozgatható koponyacsont, amely ízülettel
kapcsolódik a többi koponyacsonthoz. A rágóizmok az alsó állkapcsot előre, hátra, oldalt képesek
elmozdítani.
Ha az állkapcsot bármilyen mechanikai erőbehatásra sérülés éri, fájdalom jelentkezik, és az alsó
és felső fogsor helyzete egymáshoz képest megváltozik.
Az alsó állkapocs törését követő tünetek: az állkapocs vagy jobbra vagy balra eltolódik, a száj
nehezen nyitható.
Felső állcsont törése kettős látást és a szem környékén a bőr zsibbadását, vagy a járomcsont (a
szemüreg alatti, kidudorodó pofacsont) megváltozását okozza. Kettős látást a szem körüli izmok,
a bőr zsibbadá
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


sát pedig az idegek sérülése hozza létre.

VI



A nyaki gerinc is sérülhet az állkapocs törés következtében, mivel elég nagy erőbehatás
szükséges ahhoz, hogy eltörje az állkapcsot. Felléphet agyrázkódás, agyvérzés, belső vérzések,
légzés akadályozottsága stb.
Ha fennáll a gyanú az állkapocstörésre, óvatosan rögzíteni kell az állkapocs és a fogak
mozgásának megakadályozására.
Kezelés
Elsősegély az állkapocstörésnél: az állkapocs és a fogak rögzítése a fejen és az állkapocs alatt
többször körbetekert kötéssel, (óvatosan felhelyezve, a fulladás elkerülésére!), és azonnali
orvosi ellátás szükséges, a súlyosbodás elkerülése végett.
Állkapocstörésnél
a
gerinc
épségének
vagy
esetleges
sérülésének
felderítése
röntgenátvilágítással történik.
Az állkapocs törésnél a törött csontokat összedrótozzák, vagy műtéti beavatkozással a törött
csontvégeket fémlappal erősítik meg.
Mindkét esetben a beteg szívószálon át folyékony, illetve csak puha ételeket fogyaszthat pár
héten keresztül.
Gyermekek állkapocs-törését nem rögzítik, és kisfogú mozgást is engedélyeznek. A törés pár hét
alatt meggyógyul.
Ha többszörös állkapocstörés jött létre, akkor a kezelés antibiotikumok adásával egészül ki, a
fertőzések elkerülése végett.
Szájüregben keletkező sebek, fekélyek, kinövések
A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó
aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya
borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal
borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny.
A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb.
A szájüreg elváltozásai közé sokféle sérülés, daganatos kinövés
stb. tartozik, amit a
nyálkahártya színének megváltozása, a nyálmirigyek rendellenes működése is jelez.
Ha a szájüregben bármilyen – egy héten belül nem javuló – elváltozás, seb keletkezik, célszerű
orvosnak vagy fogorvosnak megmutatni (főleg, ha nem kíséri fájdalom).
Az afták, a véletlen harapások okozta sebek nem annyira jelentősek, de lehetnek a Behçetszindróma tünetei is (valószínűleg vírusfertőzés következtében létrejövő, idült, ismételt allergiás
betegség, amely a szem szivárványhártyájának gyulladásával, a száj és a nemiszervek
nyálkahártyáin fekélyes gyulladások megjelenésével jár).
Szájüregi elváltozást okoz a szifilisz (nemibetegség) is, amelynek első jele fehér,
fájdalommentes sebek (sánker) a szájban (orális szex után kb. 1 hét–3 hónap megjelenési
időintervallumban), ami pár hét után eltűnik. Ha a szifiliszt nem kezelik, a következő fázisában
fehér foltok jelennek meg az ajkakon és a szájüregben.
Mindkét állapot rendkívül fertőző (még a csóklózás is!).
A szájüreg daganatos megbetegedései főleg a szájfeneket érintik, és veszélyeztetettek a
dohányzó, alkoholizáló, idősebb emberek.
A szájfenéken ciszták is kialakulhatnak (folyékony vagy félig szilárd anyagot tartalmazó, önálló
fallal rendelkező üregek), amely eltávolítása sebészi beavatkozással történhet.
A szájban bárhol megjelenhetnek hólyagok akár a pemphigus (hólyagképződéssel járó
bőrbetegség) következtében, akár bárányhimlő, kanyaró miatt átmeneti rendellenességként, és
főleg gyermekeknél, akár valamilyen kisebb sérülés is okozhatja.
Elhanyagolt alsó fogak okozta szájfenék fertőzés következménye lehet a Ludwig-féle szindróma,
amely a szájfenék olyan nagyfokú megduzzadásához vezet, hogy a nyelv hátratolásával elzáródik
a légút. Azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.

VII



Az orcák belső felének rendszeres harapdálása jóindulatú daganatot hozhat létre, ami műtéttel
megszüntethető.
Szemölcsfertőzések (általában vírus okozta) következtében is létrejöhet a szájüregben
elváltozás (szemölcsös ujj szopogatása, vagy a hímvesszőn lévő szemölcs, a kondiloma okozhatja
orális szexnél).
A szájpadláspadlás gyorsan terjedő (1–2 nap) nagyfokú fájdalommentes szövetelhalása
következik be, résképző sebet létrehozva a nekrotizáló szialometaplázia betegség miatt.
Létrejöhet fogászati kezelés vagy egyéb sérülés után, de nyolc héten belül gyógyul.
Egész életen át
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fennmaradó, jóindulatú csontkinövés (csontos kiemelkedés, torusz) keletkezhet
a szájpadlás középvonalában, amely – ha nem okoz nyálkahártyasérülést, vagy nincs szükség azt a
részt befedő fogpótlásra – nem igényel sebészi beavatkozást.
A szájpadlás daganatai rendszerint a 40–60-as korúak között jelennek meg, kevés kezdeti
panasszal és tünettel (pl. szájpadlás duzzanat, meglazult fogpótlás stb.), a fájdalom jóval később
jelentkezik.
Kezelés
A szájüreg sebeit nem szabad figyelmen kívül hagyni, és egy hét után minden esetben ajánlatos
orvoshoz fordulni.
A sebeket az orvos minden esetben a kiváltó ok alapján kezeli.
Szájüregi daganatos megbetegedések
A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó
aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya
borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el a fogakkal együtt
(szorosan a fogakra tapadva) a fogíny és az ízérzés, nyelés szerve, az ízlelőbimbókkal és
nyálkahártyával borított nyelv.
A szájüregben keletkező daganatos megbetegedések több fajtája ismert. A jóindulatú daganat
többnyire fájdalmat okoz, elmozdítható, műthető. A rosszindulatú (rákos) daganatok a kezdeti
stádiumban fájdalommentesek, a környező szövethez szilárdan kapcsolódnak (nem mozgathatók)
és lehetnek elsődlegesen kialakuló, vagy ritkán, a test más részéből áttétel révén.
A szájüreget borító nyálkahártya rosszindulatú daganata a karcinóma, a mélyebben fekvő
rétegekben létrejött rosszindulatú kötőszöveti daganat pedig a szarkóma. A rosszindulatú
elváltozások helye többnyire a nyelv oldalsó felszíne, a kemény és lágy szájpadlás, a pofa belső
felszíne és az ajkak.
A rákos daganat a kialakulás kezdetén nem okoz fájdalmat, csupán látható szöveti elváltozást,
ami általában a fogorvosi rutinellenőrzésnél derül ki. A betegség előrehaladtával nyirokcsomóduzzanatot jön létre.
A daganatok kialakulásának kockázati tényezői főként a dohányzás és az alkohol.
Az ajkak gyulladását, duzzanatát különféle kóros eredetű okok hozhatják létre, lehetnek
bőrgyógyászati eredetű, baktérium-fertőzés, allergia, az ajak apró nyálmirigyeinek
megnagyobbodása, időjárás okozta sérülések.
A dohányzás miatt, ahol a cigaretta vagy pipa rendszeresen érintkezik az ajakkal, a szeplőhöz
hasonló barna, lapos folt keletkezhet. A napártalom, vagyis az erős napsugárzás, a nagy hideg,
vagy a száraz időjárás főként az alsó ajkon hozhat létre vérbő, gyulladásos elváltozást. A
napsugárzás hatására az ajkak megkeményednek, kiszáradnak, hámlanak, vöröses foltok és fehér,
hártyaszerű réteg jelenik meg rajta. Ezek a tünetek rák kialakulásához vezethetnek, vagyis
állandóan kiújuló, felrepedező, vérző, kifekélyesedő sebek jelenhetnek meg. A felső ajkon
ritkábban jön létre elváltozás, de az rendszerint rosszindulatú.
A nyelv két oldalán történt elváltozások általában ártalmatlanok. Ha csupán az egyik oldalon
jelenik meg elváltozás, rosszindulatú daganat jelenlétére utalhat. (Rosszindulatú elváltozás soha

VIII



nem jelentkezik a nyelv hegyén.) Mivel a kezdeti tünetek csak vöröses elszíneződést okoznak a
nyelv oldalán, fájdalmat nem, ajánlatos minél előbb orvoshoz fordulni.
A szájpadon keletkezett elszíneződések irritáció következményei lehetnek, pl. a pipázó emberek
szájpadján fehéres, apró vörös foltokkal tarkított, dudoros változás keletkezik. Ha megsérül az
ilyen elváltozású szájüreg, és hosszabb ideig (egy-két hétig) nem gyógyul a seb, feltétlenül meg
kell orvosnak mutatni.
A szájpadon megjelenő lilás foltok Kaposi-szarkómára (rosszindulatú daganat) utalhatnak.
A szájpad daganatai rendszerint a 40–60-as korúak között jelennek meg, kevés kezdeti panasszal
és tünettel (pl. szájpad duzzanat, meglazul a fogpótlás stb.), a fájdalom jóval később jelentkezik.
A lágy szájpad rosszindulatú elváltozása szintén a nyálkahártya irritációjából eredhet (a
nyálkahártyán fekélyhez hasonló foltok jelennek meg), de a benne lévő számtalan apró
nyálmirigyből (kis alakú duzzanat formájában) is kiindulhat.
A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb.
A nyálkahártya minden elszíneződését a lehető leghamarabb meg kell orvosnak mutatni.
Fehéres foltokat okozhatnak a nyálkahártyán az elszarusodott laphámsejtek
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


(leukoplákia), amely
többnyire a dohányosokat, a dohányt rágó embereket, és a tubákolókat érinti. (Ezeket nem lehet
törléssel eltüntetni.)
Ha az elszíneződés sötétebb vöröses színű foltként jelentkezik, azt jelenti, hogy a foltoknál a
nyálkahártya elvékonyodott, alatta a véredények, azaz a felszínes hajszálerek áttetszenek, ez
okozza a sötétebb vörös színt.
A szájüregi nyálkahártyán keletkező fekély következtében a nyálkahártyán fehéres lyuk
képződik, és láthatóvá válik az alatta lévő szövet. Ha jóindulatú, minden esetben fájdalommal jár.
A fájdalommentes és másfél hét után is jelenlévő fekélyt mindenképpen meg kell orvosnak
mutatni, mivel a rákmegelőző állapotot, vagy magát a rákot jelezheti.
A fogínyben keletkezett csomót általában a fogágyban jelenlévő tályog vagy gennyes fog okozza.
A fogíny műtéttel eltávolítható jóindulatú daganatos elváltozása gyakran előfordul. Az íny
izgalmát kiváltó ok megszüntetése (pl. a protézis rendbehozatala, megfelelő becsiszolása) után
általában nem tér vissza.
A nyálkahártyában lévő nagyszámú apró nyálmirigy mellett három pár nagy nyálmirigy tartozik a
szájüreghez: az állkapocs alatti mirigy, a nyelv alatti mirigy és a fültőmirigy.
Ezek a nyálat kiválasztó mirigyek a szájüregbe nyílnak, és váladékukat kivezető csöveken
keresztül a szájüregbe ürítik.
A nyálmirigyek duzzanatát létrehozhatják fertőzések, elzáródások, daganatok. A rosszindulatú,
gyorsan növő daganatok esetén a mirigy kőkemény tapintatú. Jelentkezhet fájdalom, vagy lehet
fájdalommentes is a kezdeti szakasz.
Állkapocsban létrejött daganat fájdalomérzéssel, zsibbadással jár, de felléphet az érzéstelenítő
hatásának megszűnéséhez hasonló tünet is.
A szájüreg daganatos megbetegedései főleg a szájfeneket érintik.
Kezelés
A szájüregben keletkező mindenfajta elszíneződést, legyen az fehér, barna vagy vöröses színű,
fájdalommentes vagy fájdalommal járó, vagy ha egy héten belül nem javuló seb keletkezik, a
lehető legrövidebb időn belül meg kell orvosnak mutatni, mivel lehetnek jóindulatúak, lehetnek
rákmegelőzők, és rosszindulatúak is.
Annak eldöntése, hogy az ajkon lévő elszíneződések (barna, lapos folt, durva foltok, kőkemény
tapintatú, nem elmozdítható daganat) rákosak-e vagy sem, biopsziával (szövetmintavétel
laboratóriumi vizsgálat céljára) történik.
Az állkapocs daganata röntgenfelvétellel, mutatható ki, de pontos diagnózis szintén csak
biopsziával történhet.
Herpeszfertőzések a szájüregben

IX



A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált és a hátsó aránylag
sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és
amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított
nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny.
A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb.
A szájüreg elváltozásai közé tartozik a herpeszvírus fertőzés okozta elsődleges
herpeszfertőzés (herpesz szimplex), amelynek következtében a száj nyálkahártyáján és a
fogínyen gyorsan kifejlődő afta (szájfekély) jelenik meg. Az afta kicsi, fehéres színű, piros
szélű, igen fájdalmas folt, amely a fennálló fájdalom miatt megnehezítik a beszédet, az étkezést.
Sokszor évente több alkalommal visszatér.
Emberről emberre a herpesz váladékával átvihető, fertőző betegség. Pl. az ajakherpeszben
szenvedő felnőtt megcsókol egy gyermeket, akinél ezt követően nyaki nyirokcsomó duzzanat, láz,
fogínygyulladás, szájüregi gyulladás jön létre. 2–3 nap után nagyon apró hólyagocskák jelennek
meg a szájban, ezek gyorsan felszakadnak, hámhiányt és apró sebet hagyva maguk után. A
fogínyen minden esetben megtalálhatók.
A fájdalom mintegy másfél hétig tart és a gyermek meggyógyul, de a herpesz szimplex vírus
egész életében a szervezetében marad, és bármikor újabb megbetegedést okozhat, ami apróbb
elváltozások formájában jelentkezik. A hólyagok feltűnése előtt egy-két nappal égető, fájdalmas
érzés jelzi a kiújulást. A szájüregi kis hólyagok felszakadva összefolynak, és nagyobb, nagyon
fájdalmas, vöröses színű aftákat keletkeznek.
A herpesz szimplex a legyengült szervezetű embereknél (AIDS, sugárkezelés, csontvelőátültetés) életveszélyt jelenthet, vagy az étkezés akadályoztatása miatt, vagy
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ha a vírus az
agyat támadja meg, halálos kimenetelű szövődményt okozva.
Kezelés
A herpesz szimplex (vírusfertőzés okozta hólyagos kiütés) diagnosztizálása a fájdalom, a forma
és a fogínyen minden esetben jelenlévő elváltozás alapján állítható fel.
Az elsődleges herpeszfertőzés kezelése elsősorban a fájdalom csillapításra terjed ki,
érzéstelenítő készítményekkel, ecsetelőkkel, használható tetraciklines. Jelenleg már újfajta
ecsetelő is kapható a gyógyszertárakban, de szódabikarbóna tartalmú szájöblítők is enyhíthetik
a fájdalmat. Mivel főként gyermekekről van szó – akik a fájdalom miatt megtagadják mind a
folyadékfelvételt mind az étkezést – a gyorsan bekövetkező kiszáradás miatt sok folyadékot kell
itatni velük.
A másodlagos herpesztfertőzés (az ajkon keletkező hólyagos kiütés) kezelését még a hólyag
megjelenése előtt el kell kezdeni, főleg C-vitaminnal. Acyclovir tartalmú kenőcsök csökkenthetik
a fájdalmat és gyorsabb gyógyulást biztosítanak. Antibiotikumok szedése ajánlatos a bakteriális
fertőzések megelőzésére (vírusra hatástalanok!).
A betegeknek kerülni kell minden olyan dolgot, ami elősegíti a betegség kiújulását (ételek,
napfény, ez utóbbi ellen fényvédő krém használata az ajkak védelmére).
Fogbetegségek – fogszuvasodás
A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó
aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya
borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal
borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny.
A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb.
A szervezet legkeményebb része a fogsor, különálló, azonos szerkezetű fogakból áll.
Elhelyezkedésük és feladatuk szerint jellegzetes alakjuk van. A fogak az állkapocs fogmedrébe
gyökérrel (az őrlő és zápfogak 2–3 gyökérrel) rögzülnek, a fogíny pedig a fog nyakára körben,
szorosan, tapad, a fog kőkemény zománccal borított koronája pedig szabadon emelkedik ki belőle.

X



A fog rágófelületét a fogkoronát fogzománc (a szervezet legkeményebb szövete) borítja, az
alatta lévő réteg a fog alapállománya a dentin (csonthoz hasonló anyag), ), a dentin alatti réteg az
erekkel és idegekkel átszőtt fogbél.
A gyökérhártyával bevont foggyökér, a csontszerű gyökércementből, a dentinrétegből és a
fogbélből áll. A gyökérben gyökércsatorna található, amely a gyökér csúcsában ér véget (a fogbél
erei és idegei itt lépnek be, illetve itt lépnek ki).
Az ép, egészséges fogak megőrzése megköveteli a napi legalább kétszeri szájápolást (fogkefe,
fogkrém, szájtus, fogselyem stb.).
Fogszuvasodás (üregképződés). A fogakat baktériumok, ételmaradékok bomlása, savak támadják
meg, ezek a hasadékokban, fogközökben erjedésnek, szaporodásnak indulnak. Az erjedésből
keletkezett tejsav megtámadja a fogzománcot, fellazítja és csökkenti az alsóbb rétegek
mésztartalmát. A baktériumok ezen a mészszegény területen a mélyebb rétegekbe hatolnak, és
fokozatosan pusztítják. Rágás közben az elvékonyodott zománcréteg betörik, és látható lesz a
keletkezett lyuk.
A szuvasodás (káriesz) különféle típusú lehet. A lassan kifejlődő simafelszíni káriesz
visszafordítható, gyors fogorvosi kezeléssel. A gödör- és barázdakáriesz gyorsan hoz létre
fogromlást maradandó fogak rágófelszínén és az őrlőfogak külső részén, mivel ezeken a helyeken
a fogápolás nem tökéletes. A gyökérkáriesz a visszahúzódott (sorvadt) íny következtében jön
létre, a foggyökér cementjén. A zománckáriesz a fog legkeményebb rétegében lassan alakul ki,
majd tovább károsítja az alatta lévő rétegeket.
A fogszuvasodás fájdalommal jár (de fogfájást okozhatnak szabadon álló gyökérfelszínek, vagy
eltörött fogak is), amikor a folyamat a dentint elérte. Hidegre, melegre, édesre éles fájdalom
jelentkezik. Ekkor még a fogbél egészséges, és a fog megmenthető.
Ha tovább terjed a betegség, a fog maradandóan károsodik és állandó fájdalom léphet fel. Ha a
baktériumok bejutottak a fogbélbe, a fogbél elhal, de a gyökércsúcson át továbbterjedő
fertőzés ismét a fog fájdalmát okozza, gennygyülem jön létre a fog körül, ami gyulladásba hozza
az ínyt, és állkapcsot.
Kezelés
A kellő szájápolás mellett ajánlott fél éve
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nként fogorvoshoz fordulni, ellenőrzés végett.
A fogszuvasodással (a fog hiányzó részének betömése végett) ajánlatos minél előbb orvoshoz
fordulni, hogy még megmenthető legyen a fog tápláló szerve, a pulpa. Ha ez nem sikerül, a fog
elhal, és előbb utóbb a fog elvesztésével jár. Ma már szinte fájdalommentesek a fogászati
kezelések, a modern berendezések miatt, de az orvos érzéstelenítőt használ a kezelés alatti
esetleges fájdalmak megelőzésére.
A fog nagymértékű károsodása esetén vagy a fogbél, vagy maga a fog eltávolítására kerülhet sor.
Ha a fogbél eltávolítása történik, a gyökérkezelt fogra korona felhelyezése szükséges, ami a
rágófelszínt helyettesíti. Ha fogeltávolításra került sor, a pótlásról ajánlatos hamar gondoskodni,
mivel a fogak közötti hiány a többi fog helyzetének megváltozását okozhatja.
Ha a fogászati bármilyen kezelés után láz, fájdalom, fejfájás, duzzanat jelentkezik, orvoshoz
kell fordulni.
A fogbetegségek megelőzésére szükség van megfelelő szájápolásra (szájhigiéne) reggel és
lefekvés előtt, táplálkozásbeli változtatások, hogy a fogak minél kevesebb ideig maradjanak
cukorral érintkezésben (tehát nem a mennyiség, hanem az időtényező a lényeg), emellett
ajánlatos a cukor mennyiségét is csökkenteni, fluoridbevitel, illetve fluoridtartalmú fogkrémek
használata, barázdazárókkal (letisztított fogzománcra folyékony műanyag felvitele akár 10 évig
is fogvédelmet biztosít) védheti a fogorvos az őrlőfogakat.
Fogbetegségek – gyökércsúcs körüli tályogok
A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó
aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya

XI



borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal
borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny.
A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb.
A szervezet legkeményebb része a fogsor, különálló, azonos szerkezetű fogakból áll.
Elhelyezkedésük és feladatuk szerint jellegzetes alakjuk van. A fogak az állkapocs fogmedrébe
gyökérrel (az őrlő és zápfogak 2–3 gyökérrel) rögzülnek, a fogíny pedig a fog nyakára körben,
szorosan, tapad, a fog kőkemény zománccal borított koronája pedig szabadon emelkedik ki belőle.
A fog rágófelületét a fogkoronát fogzománc (a szervezet legkeményebb szövete) borítja, az
alatta lévő réteg a fog alapállománya a dentin (csonthoz hasonló anyag), a dentin alatti réteg az
erekkel és idegekkel átszőtt fogbél.
A gyökérhártyával bevont foggyökér, a csontszerű gyökércementből, a dentinrétegből és a
fogbélből áll. A gyökérben gyökércsatorna található, amely a gyökér csúcsában ér véget (a fogbél
erei és idegei itt lépnek be, illetve itt lépnek ki).
Az ép, egészséges fogak megőrzése megköveteli a napi legalább kétszeri szájápolást (fogkefe,
fogkrém, szájtus, fogselyem stb.).
A fogakon megtapadó ételmaradékok bomlásakor keletkezett tejsav megtámadja a fogzománcot,
fellazítja és csökkenti az alsóbb rétegek mésztartalmát. A baktériumok ezen a mészszegény
területen a mélyebb rétegekbe, a fogbélbe hatolnak, és fokozatosan elpusztítják.
A baktériumok a fogbél gyulladását okozzák, a fogbél megduzzad, és mivel szilárd fal fogja körül,
nem tud tágulni, csak a belső nyomás növekszik. A megduzzadt fogbél összenyomja a benne lévő
az ereket és idegeket, ami erős fogfájást okoz.
Ha fokozódik a gyulladás, a foggyökér csúcsán kipréselődhet a pulpa, és a gyökeret bevonó
gyökérhártya gyulladása, valamint a gyökércsúcs körül a baktériumok miatt tályog alakulhat ki. A
gyökércsúcson át terjedő fertőzés gennygyülemet, azaz tályogot és fájdalmat okoz, a tályog az
íny duzzanatát okozza, és tovaterjedhet az állkapocs vagy a szájüreg felé (esetleg sipolyt is
létrehozhat. )
Kezelés
A gyökércsúcs körüli tályog kezelése vagy gyógyszeresen (antibiotikummal), vagy megnyitásával
történik.
A beteg és már menthetetlen fogbelet a gyökérből el kell távolítani, majd gyógyszeres és
mechanikai kezelés után betömni. (Gyökértömés.)
A tályog másik megszüntetési módja a rezekció. A szájsebészeti beavatkozás célja, hogy a
foggyökér csúcsa körüli tályogot eltávolítsa, kitisztítsa a gyulladásos csontüreget. A rezekció
előtt gyökértömésre van szükség