Egészségügy | Betegségek » A száj és a fogazat megbetegedései

A száj- és a fogazat megbetegedései Afták (a szájüreg-betegség) A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny. A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb. A szájüreg elváltozásai közé tartozik az afta (szájfekély), a száj nyálkahártyáján megjelenő kicsi, fehéres színű, piros szélű, igen fájdalmas foltok, amelyek megnehezítik a beszédet, az étkezést. Sokszor évente több alkalommal visszatér A fájdalom mintegy másfél hétig tart, a súlyosabb eseteket láz, nyaki nyirkcsomó-duzzanat, levertség kíséri. Keletkezhet idegi alapon [stressz következtében (pl.

vizsgaidőszakban vagy verseny előtt), amikor a száj sav- és lúgháztartása megbomlik], de vírusfertőzés és allergia is okozhatja. Kezelés Az afta diagnosztizálása a fájdalom és a forma alapján állítható fel, ezzel elkülöníthető a hasonló elváltozásokat okozó herpesz szimplextől (vírusfertőzés okozta hólyagos kiütés). A kezelés elsősorban a fájdalom csillapításra terjed ki, érzéstelenítő készítményekkel, ecsetelőkkel, használható tetraciklines szájvíz és doxycyclin-chinoin kapszula, és kortikoszteroid kenőcs, amellyel közvetlenül lehet az aftát kezelni. Jelenleg már újfajta ecsetelő is kapható a gyógyszertárakban. A halántékcsonthoz és az állkapocshoz tartozó (temporomandibuláris) ízület rendellenességei A rágóízületet (temporomandibuláris ízület) a halántékcsont, az alsó állkapocs, és a kettő között elhelyezkedő kicsiny, speciális porckorong alkotja, amelynek feladata a csontok közötti

súrlódás csökkentése. A fül előtt, az arc két oldalán elhelyezkedő rágóízület rendkívül bonyolult, összetett és sokféle mozgásra képes. A halántékon és az állkapocs belső oldalán elhelyezkedő rágóizmok segítségével az állkapcsot előre-hátra, oldalra tudják mozgatni, ugyanakkor zárni és nyitni. A táplálék rágását segédrágóizmok is segítik. (A rágóizmok a fogsorok között igen nagy, néha még 100 kg erőt is képesek kifejteni.) Ízületi rendellenességet okozhat valamilyen ízületi elváltozás, az ízületet körülvevő izmok betegségei, károsodása stb. Az ízületi megbetegedés tünetei lehetnek: fejfájás, az ízület kattogása, a normálisnál kisebb erő kifejtésre képes gyenge rágóizmok, az ízület kiakadása, izomfájdalom, izomfeszülés, az ízület gyulladása, működési zavarok stb. Az izomfájdalom és izomfeszülés az izmok a rágóizmok túlzott igénybevétele következtében alakul ki, pl.

izomgörcsökkel járó alvás alatti fogcsikorgatás következtében Az ízület működési zavarát okozhatja a porckorong normálistól eltérő elhelyezkedése, vagyis amikor porckorong nem tér vissza eredeti helyzetébe az állkapocs mozgásakor, pl. a száj zárásakor előbbre helyezkedik el, és csak a száj nyitásakor ugrik normális helyzetbe, kattanó hang kíséretében. A rágóízület gyulladása a fogsor hibás illeszkedéséhez vezethet, a reumatoid artritisz (az ízületi tok, és a körülötte lévő szövetek hegesedéssel, deformitással, sorvadással járó gyulladása) következtében fellépő állkapocs-rövidülés miatt. Ha a betegség súlyos, ízületi merevség (ankilózis) is létrejöhet (az állcsont hozzánőhet a koponyához, nagy mértékben akadályozva a száj nyitását). A rágóízület gyulladása arcot ért ütés miatt is létrejöhet. I Ízületi bántalmat okozhat nem gyulladásos ízületi betegség is (artrózis), amelyben az

ízületi porc degenerálódik, lyukacsossá válik stb. A száj mozgására reszelő érzés keletkezik Súlyos esetben esetleg egyik oldalra tolódik el az állkapocs, és a beteg nem tudja visszaigazítani. Az ankilózis az ízület merevségét okozza, azaz az ízületet alkotó csontok összenövését, amely nagy mértékben megakadályozza a száj mozgását. Laza állkapocs. Az állkapocs rendellenes mozgását, ficamát laza, megnyúlt ízületi szalagok okozzák. Ilyenkor az állkapocs kicsúszik a vápából, fájdalom lép fel, és a száj zárása lehetetlen Ez a jelenség rendszeresen ismétlődhet, főleg ásításnál. Az ízület fejlődési rendellenességek, mint pl. az állcsont ízületi része kisebb mint a normális, vagy gyorsabban nő stb., ritkán fordulnak elő Az arc alakjában vagy a fogak helyzetében hoz létre elváltozást. Kezelés A rágóízület elváltozásainak diagnosztizálása (fogorvos feladata) fizikális vizsgálattal, speciális

röntgentechnikával (artrográfia), komputertomográfiával (CT), és mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) történik. A fogorvos megtapintja a rágóizmokat, és figyeli, az állkapocs mozgását, normálisan záródik-e, esetleg nem csúszik-e félre. A fogcsikorgatás kezelésére különféle speciális kezelések léteznek, pl. a rendszerint felső fogra illesztett vékony műanyag sín éjszakai használata. Fizikoterápiás kezelésre is sor kerülhet, és esetleg izomlazító gyógyszerek alkalmazására. A porckorong elmozdulásból eredő állkapocsfájdalom kezelése csak akkor szükséges, ha a beteg nem tudja száját normálisan nyitni, csukni. Erre rendszerint olyan sínt alkalmaznak, amely az állkapcsot úgy mozdítja előre, hogy a porckorong a normális helyzetben marad, és bizonyos idő elteltével a rögzítő izom megerősödik. Ugyanakkor kerülni kell minden olyan állapotot, amely a száj nagyra nyitásával jár. Ritkán sebészeti beavatkozás

szükséges a porckorong elváltozásának helyrehozatalára. Artrózis kezelése fájdalomcsillapítással, állkapocs mozgásának minimálisra csökkentésével, az izmok feszességének szabályozására sínezéssel történik. A reumatoid artritiszt fájdalomcsillapítókkal, kortikoszteroidokkal kezelik. Az összenövés (ankilózis) megelőzésére fizikoterápiát alkalmaznak, amennyiben az állapot súlyosabb, műtéti megoldásra van szükség. Laza állkapocs előfordulásakor a kiugrott állkapocs visszahelyezésére van szükség. Többszöri kiújulás esetén műtéti beavatkozás szükséges az ízületi szalagok megrövidítésére. Az ízület fejlődési rendellenességei csak műtéti megoldással hozhatók helyre. Fogfájdalom – sürgősségi ellátást igénylő fogászati probléma Bizonyos esetekben a fogászati betegségek (hirtelen fellépő fogfájdalmak, sérülések stb.) sürgős orvosi beavatkozást igényelnek részben a fájdalom csökkentése,

részben a további károsodás elkerülése végett. Erős fogfájdalmat okozhat lyukas fog (szuvasodás), tályogképződés, az előbújó fog koronája körüli gyulladás, amit a visszahajló íny alatt összegyűlt baktériumok okoznak, vagy az arcüreggyulladás. A fog rágófelületét a fogkoronát fogzománc (a szervezet legkeményebb szövete) borítja, az alatta lévő réteg a fog alapállománya a dentin (csonthoz hasonló anyag), a dentin alatti réteg az ereket és idegeket tartalmazó fogbél. Ezek a gyökérhártyával bevont foggyökérben is megtalálhatók, de a foggyökeret nem fogzománc, hanem csontszerű gyökércement borítja. A gyökérben lévő gyökércsatorna a gyökér csúcsában ér véget (a fogbél erei és idegei itt lépnek be, illetve itt lépnek ki). II Hirtelen fellépő fogfájdalmat okozhat a fogszuvasodás (üregképződés a fogban). A fogakat megtámadó baktériumok, savak a fogzománcot fellazítják, az alsóbb rétegek

mésztartalmát csökkentik, a baktériumok tovább terjedve károsítják a fog belsejét. Mészszegény területek alakulnak ki, ahol az elvékonyodott zománcréteg rágás közben betörik, és láthatóvá válik a lyuk. Fogfájást okozhatnak szabadon álló gyökérfelszínek, vagy eltörött fogak is. A perikoronitisz akkor lép fel, ha a fogíny ráhajlik a még teljesen ki nem bújt fogra. Alatta összegyűlik a baktériumokat tartalmazó lepedék, ami gyulladást és komoly fájdalmat okoz. A pulpitisz (fogbélgyulladás) fogszuvasodás vagy fogsérülés következtében jön létre. A pulpitisz a fog legbelső, élő rétege, amelyben az idegek és erek találhatók. A baktériumok behatolnak a fogbélbe, gyulladást okoznak, a fogbél megduzzad, és mivel szilárd fal fogja körül, nem tud tágulni, csak a belső nyomás növekszik, ezáltal összenyomja a benne lévő az ereket és idegeket, ami erős fogfájást okoz. Ha a gyulladás fokozódik, a foggyökér csúcsán

kipréselődhet a fogbél (pulpa), és a gyökeret bevonó gyökérhártya gyulladását okozhatja és károsodhatnak a környező szövetek is. A gyökércsúcson át terjedő fertőzés gennygyülemet, tályogot, ínyduzzanatot és fájdalmat hozhat létre, ami tovaterjedhet az állkapocs vagy a szájüreg felé. A felső állcsontban elhelyezkedő páros arcüreg gyulladása egyebek között a fogakból kiinduló fertőzés következtében is kialakulhat, és a felső fogakban fájdalmat hozhat létre, főleg étkezésnél, vagy lehajlásnál. Kezelés Arcüreggyulladás gyógyszeres kezelése antibiotikummal, vagy az arcüreg átmosása gyulladáscsökkentővel. A fájdalomra jó hatású a gőzölés vagy infralámpa használata A gyökérhártyagyulladás, illetve tályog esetén a fogorvos megnyitja a fogat, szabaddá téve a gennygyülem útját, és gyulladáscsökkentő gyógyszerrel átöblíti. A szájüreg nyálkahártyáján keletkezett színeltérések A szájüreg az

ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny. A szájüreg elváltozásai közé sokféle sérülés, daganatos kinövés stb. tartozik, amit a nyálkahártya színének megváltozása, a nyálmirigyek rendellenes működése is jelez. A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb. A nyálkahártya minden elszíneződését a lehető leghamarabb meg kell orvosnak mutatni. Ha a beteg vérszegény, a nyálkahártya világosabb színű. A vérszegénység megszűntével a nyálkahártya visszanyeri eredeti színét. Elszíneződés jelezheti a mellékvese megbetegedését, vagy rosszindulatú daganat

kialakulását. Szájpenész (sarjadzógombás fertőzés) van jelen, ha a fehér területet ledörzsölve vérző, hámnélküli sérülés marad vissza, amelyet fájdalom kísér. Makacs esetben általános megbetegedést jelezhet, legyengült idős embereknél. Fehéres foltokat okozhatnak a nyálkahártyán az elszarusodott laphámsejtek (leukoplákia), amely többnyire a dohányosokat, a dohányt rágó embereket, és a tubákolókat érinti. Ha az elszíneződés sötétebb vöröses színű foltként jelentkezik, azt jelenti, hogy a foltoknál a nyálkahártya elvékonyodott, alatta a véredények áttetszenek, ez okozza a sötétebb vörös színt. A kanyaró első tüneteként az őrlőfogak magasságában a száj nyálkahártyáján kékesfehér apró, vörös határú pöttyök jelentkezhetnek, az ún. Koplik-foltok Mindenfajta elszíneződést, legyen az fehér vagy vöröses színű, fájdalommentes vagy fájdalommal járó, a lehető legrövidebb időn belül meg kell

orvosnak mutatni, mivel lehetnek jóindulatúak, lehetnek rákmegelőzők, és rosszindulatúak is. A szájpadláson keletkezett elszíneződések irritáció, vagy fertőzés következményei lehetnek. III Pipázó emberek szájpadján fehéres, apró vörös foltokkal tarkított, dudoros változás keletkezik. Ha sérülés keletkezik az ilyen elváltozású szájüregben, és hosszabb ideig, egy-két hét fennáll, feltétlenül orvosi vizsgálatra van szükség. Pontszerű vérzések jelenhetnek meg orális szexet követően, a nyálkahártya véredényeinek sérülése miatt. Ezek napok alatt elmúlnak Pontszerű vérzések az előbb említetteken kívül is létrejöhet, amelyek viszont érrendellenességekre utalhatnak. A szájpadon kialakuló vörös, burjánzó területek általában protézisek miatt jönnek létre. Vagy nem illeszkednek pontosan, vagy túl sokáig nem vették ki. A szájpadon megjelenő lilás foltok Kaposi-szarkómára (rosszindulatú daganat)

utalhatnak. Kezelés Sem a szájüreg sebeit, sem a megjelenő foltokat, nem szabad figyelmen kívül hagyni, és egy hét után minden esetben ajánlatos orvoshoz fordulni. Az elváltozásokat az orvos minden esetben a kiváltó ok alapján kezeli. Ajakelváltozások, ajakgyulladás A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny. A szájüreget kívülről határoló ajkak külső felszíne bőrszerű, belső felszínét nyálkahártya borítja. Az ajkak elváltozása többféle lehet, elváltozhat alakjuk, színük, felületük Az ajkak gyulladását, duzzanatát különféle kóros eredetű okok hozhatják létre, lehetnek

bőrgyógyászati eredetű, baktérium-fertőzés, allergia, az ajak apró nyálmirigyeinek megnagyobbodása, időjárás okozta sérülések. Az ajkak erősen duzzadtak, sebesek, vörösek és e tüneteket fájdalom kíséri. Az allergia okozta ajakduzzanat létrejöhet egyes ételektől, gyógyszerek is kiválthatják, vagy bizonyos kozmetikai szerek (pl. rúzsok) Angioödéma (érödéma) öröklődő betegség, gyakran visszatérő, rohamokban jelentkező gyulladást, illetve duzzanatot hoz létre. Vérbő, gyulladásos elváltozással jár a eritéma multiforme, a napártalom, vagy bizonyos traumás hatások. Az erős napsugárzás, a nagy hideg, vagy a száraz időjárás miatt az ajkak hámlása következhet be. A napsugárzás hatására az ajkak megkeményednek, kiszáradnak, vöröses foltok és fehér, hártyaszerű réteg jelenik meg rajta. Ezek a tünetek rák kialakulásához vezethetnek Az ajkakon évekig megmaradó szeplők és barnás részek is létrejöhetnek.

Ezeknek nincs jelentőségük. Az ajkakon szétszórtan megjelenő, apró, barnás-fekete foltok öröklődő emésztőrendszeri megbetegedést jeleznek, azaz a Peutz–Touraine–Jeghers-szindróma jelenlétére utalnak (a szindróma pigmentzavarral és a bél polipkinövéseivel jár). Az ajakrák főként az alsó ajkon keletkezik, kiváltó oka a rendszeres irritáció, mint pl. a pipázás, a trópusokon az erős napsütés, az erős szél. Állandóan kiújuló, felrepedező, vérző, kifekélyesedő sebek jelennek meg. Kezelés A kideríthető oknak megfelelő kezelés, vagy ha ez nem lehetséges, a fájdalom enyhíthető kamillás vagy egyéb borogatásokkal, krémekkel. Ajakhámlásra kortikoszteroid tartalmú kenőcs használható, ha a kiváltó ok megszűntével nem múlnak el a tünetek. Súlyos esetben szteroid injekcióval enyhíthető az ajakduzzanat. IV Az idősebb korban elvékonyodnak az ajkak. Szépségplasztikával megnagyobbíthatók (a test más részéből

vett kötőszövettel stb., azonban elváltozhat, eltorzulhat az ajkak külső határvonala Az ajkak napártalom elleni védelme napellenzős sapkával, fényvédő ajakbalzsammal érhető el. Ajakrák kezelése műtét, besugárzás. A nyálmirigyek elváltozásai A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny. Nyálmirigy alatt – orvosi gyakorlatban – a szájüreg környékén található mirigyeket értik. A nyálkahártyában lévő nagyszámú kis nyálmirigy mellett három pár nagy nyálmirigy tartozik a szájüreghez: az állkapocs alatti mirigy, a nyelv alatti mirigy és a fültőmirigy. Ezek a nyálat kiválasztó mirigyek

a szájüregbe nyílnak, és váladékukat kivezető csöveken keresztül a szájüregbe ürítik. A különböző nyálmirigyek különböző összetételű nyálat termelnek. Az egyik részük savós (igen bőséges, hígan folyó), a másik részük nyákos (rendkívül kevés, tapadós) összetételű anyagot termel. A nyál legnagyobb része víz, ezenkívül különböző enzimeket, sókat tartalmaz, és baktériumölő tulajdonsága van. A nyálban található enzimek az emésztés folyamatában vesznek részt. A nyál baktériumölő tulajdonsága miatt valamennyire védi a fogakat a fogszuvasodás kialakulása ellen. Elégtelen nyáltermelés esetén ez nem áll fenn A szájszárazságot okozhat a nyáltermelés elégtelensége, kevés folyadékfelvétel, szájon át lélegzés, gyógyszer mellékhatás, nyálmirigyek működését gátló betegségek, a nyálmirigyek kivezető csöveinek elzáródása mészlerakódás vagy kőképződés következtében. Ha kő vagy

mészlerakódás zárja el a nyál útját, a nyál felhalmozódik, és a mirigy duzzanatát hozza létre, ami bakteriális fertőzéshez vezethet. (Ha a mirigy duzzanata főleg savanyú ízű ételek fogyasztásakor fokozódik, akkor biztos az elzáródás. A savanyú íz ugyanis fokozott nyálelválasztást hoz létre.) Az apró nyálmirigyek sérülése bekövetkezhet pl. az alsó ajak sérülésekor, megharapásakor, ami a nyálürítést akadályozhatja. Lencsényi, puha, kékes színű kis kinövés keletkezik, ami rendszerint magától rendbe jön, de ha nem gyógyul, szájsebészeti műtéttel könnyen megszüntethető. A fültőmirigy duzzanatát okozhatja mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás), és bakteriális fertőzések. A nyálmirigyek duzzanatát létrehozhatják daganatok (rosszindulatú daganat esetén a mirigy kőkemény tapintatú), fertőzések, elzáródások. Kezelés A nyálmirigy duzzadást nem szabad figyelmen kívül hagyni, és (minden esetben) minél

előbb ajánlatos orvoshoz fordulni. A kő vagy mészlerakódás okozta nyálmirigy elzáródás megszüntetése többféleképpen történhet. Fogorvos a nyál kivezető csövére kétoldali nyomást gyakorolva távolíthatja el, vagy vékony drótszerű műszer bevezetésével kiveszik a követ, ha ezek a módszerek eredménytelenek, műtéti megoldás jön szóba. A nyelv elváltozásai A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny és az ízérzés, nyelés szerve, az ízlelőbimbókkal és nyálkahártyával borított nyelv. V A nyelv betegségei általában a szájbetegségek részeként jönnek létre, de különféle elváltozásokat okozhatnak a szervezetben

fellépő egyéb betegségek is, pl. gyomor-bél problémák, fertőző betegségek jellegzetes lepedéket képeznek a nyelven. A nyelv önálló betegségei ritkán fordulnak elő, mint pl. a (kis műtéti beavatkozást igénylő) beszédet akadályozó nyelvfék-lenövés. A nyelvben fellépő fájdalmat legtöbbször gyorsan gyógyuló sérülés (harapás) okozhatja, mivel a nyelvben számtalan idegvégződés található, és nagyon érzékeny a fájdalomra. A nyelv színváltozása különféle betegségek tünete lehet. A vöröses szín vitaminhiány vagy vészes vérszegénység, a halvány és sima felszínű nyelv vashiány, az epernyelv majd a málnanyelv a skarlát, a sima és vörös nyelv a nikotinsavhiány következtében fellépő betegségre utal. A térképnyelv kialakulásának oka ismertetlen, a nyelv felszínén bársonyos, szabálytalan alakú területek ép területekkel váltakoznak. A feketés színű, szőrös nyelv keletkezésének oka szintén nem ismert. A

nyelven található szemölcsök burjánzása, megnyúlása, valamint ezek sárgás-barna elszíneződése miatt nevezték el. Sebeket, apró hólyagokat hozhat létre a nyelven a herpesz szimplex vírusa, a tuberkulózis, a szifilisz (korai szakaszában), immunrendszer betegségei, allergia stb. A többnyire ismeretlen eredetű nyelvgyulladásnál (glosszitisz) a nyelv vörös, fájdalom, duzzadás kíséri. A nyelvfájdalom (glosszodinia) égető érzéssel és fájdalommal párosul. A nyelv két oldalán történt elváltozások általában ártalmatlanok. Ha csupán az egyik oldalon jelenik meg elváltozás, púp, vagy a szájfenéken, az rosszindulatú daganat jelenlétére utalhat. Magában a nyelvben is megjelenhet hólyagszerű elváltozás, a nyelvciszta, amely rendszerint a nyelv alsó oldalán a nyelv csúcsa közelében a nyálmirigy cisztája. Kezelés A kideríthető oknak megfelelő kezelés. A térképnyelv kezelés nélkül is elmúlik. Szintén kezelés nélkül

gyógyul a szőrös nyelv is, de fertőtlenítő oldatokkal öblögetés és B 6 vitamin adása gyorsítja a gyógyulást. A nyelvgyulladás és nyelvfájdalom oka lehet alkohol, dohányzás stb. Ajánlatos a fogkrém megváltoztatása, és jó hatású a szájöblítők és rágógumi használata. A nyelv rosszindulatú daganatának (nyelvrák) korai felismerése és azonnal elkezdett besugárzáskezelése teljes gyógyulást eredményez. Állcsonttörések – sürgősségi ellátást igénylő fogászati probléma A felső állkapcsot két csont (a felső állcsont, ebben helyezkedik el a felső fogsor) alkotja, amelyek szorosan illeszkednek egymáshoz és a szomszédos csontokhoz. Az alsó állcsont csontja a patkó alakú állkapocscsont, amelyben az alsó fogsor helyezkedik el, szintén két összeforrt részből áll. Ez az egyetlen mozgatható koponyacsont, amely ízülettel kapcsolódik a többi koponyacsonthoz. A rágóizmok az alsó állkapcsot előre, hátra, oldalt

képesek elmozdítani. Ha az állkapcsot bármilyen mechanikai erőbehatásra sérülés éri, fájdalom jelentkezik, és az alsó és felső fogsor helyzete egymáshoz képest megváltozik. Az alsó állkapocs törését követő tünetek: az állkapocs vagy jobbra vagy balra eltolódik, a száj nehezen nyitható. Felső állcsont törése kettős látást és a szem környékén a bőr zsibbadását, vagy a járomcsont (a szemüreg alatti, kidudorodó pofacsont) megváltozását okozza. Kettős látást a szem körüli izmok, a bőr zsibbadását pedig az idegek sérülése hozza létre. VI A nyaki gerinc is sérülhet az állkapocs törés következtében, mivel elég nagy erőbehatás szükséges ahhoz, hogy eltörje az állkapcsot. Felléphet agyrázkódás, agyvérzés, belső vérzések, légzés akadályozottsága stb. Ha fennáll a gyanú az állkapocstörésre, óvatosan rögzíteni kell az állkapocs és a fogak mozgásának megakadályozására. Kezelés Elsősegély

az állkapocstörésnél: az állkapocs és a fogak rögzítése a fejen és az állkapocs alatt többször körbetekert kötéssel, (óvatosan felhelyezve, a fulladás elkerülésére!), és azonnali orvosi ellátás szükséges, a súlyosbodás elkerülése végett. Állkapocstörésnél a gerinc épségének vagy esetleges sérülésének felderítése röntgenátvilágítással történik. Az állkapocs törésnél a törött csontokat összedrótozzák, vagy műtéti beavatkozással a törött csontvégeket fémlappal erősítik meg. Mindkét esetben a beteg szívószálon át folyékony, illetve csak puha ételeket fogyaszthat pár héten keresztül. Gyermekek állkapocs-törését nem rögzítik, és kisfogú mozgást is engedélyeznek. A törés pár hét alatt meggyógyul. Ha többszörös állkapocstörés jött létre, akkor a kezelés antibiotikumok adásával egészül ki, a fertőzések elkerülése végett. Szájüregben keletkező sebek, fekélyek, kinövések A

szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny. A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb. A szájüreg elváltozásai közé sokféle sérülés, daganatos kinövés stb. tartozik, amit a nyálkahártya színének megváltozása, a nyálmirigyek rendellenes működése is jelez. Ha a szájüregben bármilyen – egy héten belül nem javuló – elváltozás, seb keletkezik, célszerű orvosnak vagy fogorvosnak megmutatni (főleg, ha nem kíséri fájdalom). Az afták, a véletlen harapások okozta sebek nem annyira jelentősek, de lehetnek a Behçetszindróma tünetei is

(valószínűleg vírusfertőzés következtében létrejövő, idült, ismételt allergiás betegség, amely a szem szivárványhártyájának gyulladásával, a száj és a nemiszervek nyálkahártyáin fekélyes gyulladások megjelenésével jár). Szájüregi elváltozást okoz a szifilisz (nemibetegség) is, amelynek első jele fehér, fájdalommentes sebek (sánker) a szájban (orális szex után kb. 1 hét–3 hónap megjelenési időintervallumban), ami pár hét után eltűnik. Ha a szifiliszt nem kezelik, a következő fázisában fehér foltok jelennek meg az ajkakon és a szájüregben. Mindkét állapot rendkívül fertőző (még a csóklózás is!). A szájüreg daganatos megbetegedései főleg a szájfeneket érintik, és veszélyeztetettek a dohányzó, alkoholizáló, idősebb emberek. A szájfenéken ciszták is kialakulhatnak (folyékony vagy félig szilárd anyagot tartalmazó, önálló fallal rendelkező üregek), amely eltávolítása sebészi beavatkozással

történhet. A szájban bárhol megjelenhetnek hólyagok akár a pemphigus (hólyagképződéssel járó bőrbetegség) következtében, akár bárányhimlő, kanyaró miatt átmeneti rendellenességként, és főleg gyermekeknél, akár valamilyen kisebb sérülés is okozhatja. Elhanyagolt alsó fogak okozta szájfenék fertőzés következménye lehet a Ludwig-féle szindróma, amely a szájfenék olyan nagyfokú megduzzadásához vezet, hogy a nyelv hátratolásával elzáródik a légút. Azonnali orvosi beavatkozásra van szükség VII Az orcák belső felének rendszeres harapdálása jóindulatú daganatot hozhat létre, ami műtéttel megszüntethető. Szemölcsfertőzések (általában vírus okozta) következtében is létrejöhet a szájüregben elváltozás (szemölcsös ujj szopogatása, vagy a hímvesszőn lévő szemölcs, a kondiloma okozhatja orális szexnél). A szájpadláspadlás gyorsan terjedő (1–2 nap) nagyfokú fájdalommentes szövetelhalása

következik be, résképző sebet létrehozva a nekrotizáló szialometaplázia betegség miatt. Létrejöhet fogászati kezelés vagy egyéb sérülés után, de nyolc héten belül gyógyul. Egész életen át fennmaradó, jóindulatú csontkinövés (csontos kiemelkedés, torusz) keletkezhet a szájpadlás középvonalában, amely – ha nem okoz nyálkahártyasérülést, vagy nincs szükség azt a részt befedő fogpótlásra – nem igényel sebészi beavatkozást. A szájpadlás daganatai rendszerint a 40–60-as korúak között jelennek meg, kevés kezdeti panasszal és tünettel (pl. szájpadlás duzzanat, meglazult fogpótlás stb), a fájdalom jóval később jelentkezik. Kezelés A szájüreg sebeit nem szabad figyelmen kívül hagyni, és egy hét után minden esetben ajánlatos orvoshoz fordulni. A sebeket az orvos minden esetben a kiváltó ok alapján kezeli. Szájüregi daganatos megbetegedések A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény,

barázdált szájpadlás és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny és az ízérzés, nyelés szerve, az ízlelőbimbókkal és nyálkahártyával borított nyelv. A szájüregben keletkező daganatos megbetegedések több fajtája ismert. A jóindulatú daganat többnyire fájdalmat okoz, elmozdítható, műthető. A rosszindulatú (rákos) daganatok a kezdeti stádiumban fájdalommentesek, a környező szövethez szilárdan kapcsolódnak (nem mozgathatók) és lehetnek elsődlegesen kialakuló, vagy ritkán, a test más részéből áttétel révén. A szájüreget borító nyálkahártya rosszindulatú daganata a karcinóma, a mélyebben fekvő rétegekben létrejött rosszindulatú kötőszöveti daganat pedig a szarkóma. A rosszindulatú elváltozások helye

többnyire a nyelv oldalsó felszíne, a kemény és lágy szájpadlás, a pofa belső felszíne és az ajkak. A rákos daganat a kialakulás kezdetén nem okoz fájdalmat, csupán látható szöveti elváltozást, ami általában a fogorvosi rutinellenőrzésnél derül ki. A betegség előrehaladtával nyirokcsomóduzzanatot jön létre A daganatok kialakulásának kockázati tényezői főként a dohányzás és az alkohol. Az ajkak gyulladását, duzzanatát különféle kóros eredetű okok hozhatják létre, lehetnek bőrgyógyászati eredetű, baktérium-fertőzés, allergia, az ajak apró nyálmirigyeinek megnagyobbodása, időjárás okozta sérülések. A dohányzás miatt, ahol a cigaretta vagy pipa rendszeresen érintkezik az ajakkal, a szeplőhöz hasonló barna, lapos folt keletkezhet. A napártalom, vagyis az erős napsugárzás, a nagy hideg, vagy a száraz időjárás főként az alsó ajkon hozhat létre vérbő, gyulladásos elváltozást. A napsugárzás hatására

az ajkak megkeményednek, kiszáradnak, hámlanak, vöröses foltok és fehér, hártyaszerű réteg jelenik meg rajta. Ezek a tünetek rák kialakulásához vezethetnek, vagyis állandóan kiújuló, felrepedező, vérző, kifekélyesedő sebek jelenhetnek meg. A felső ajkon ritkábban jön létre elváltozás, de az rendszerint rosszindulatú. A nyelv két oldalán történt elváltozások általában ártalmatlanok. Ha csupán az egyik oldalon jelenik meg elváltozás, rosszindulatú daganat jelenlétére utalhat. (Rosszindulatú elváltozás soha VIII nem jelentkezik a nyelv hegyén.) Mivel a kezdeti tünetek csak vöröses elszíneződést okoznak a nyelv oldalán, fájdalmat nem, ajánlatos minél előbb orvoshoz fordulni. A szájpadon keletkezett elszíneződések irritáció következményei lehetnek, pl. a pipázó emberek szájpadján fehéres, apró vörös foltokkal tarkított, dudoros változás keletkezik. Ha megsérül az ilyen elváltozású szájüreg, és

hosszabb ideig (egy-két hétig) nem gyógyul a seb, feltétlenül meg kell orvosnak mutatni. A szájpadon megjelenő lilás foltok Kaposi-szarkómára (rosszindulatú daganat) utalhatnak. A szájpad daganatai rendszerint a 40–60-as korúak között jelennek meg, kevés kezdeti panasszal és tünettel (pl. szájpad duzzanat, meglazul a fogpótlás stb), a fájdalom jóval később jelentkezik A lágy szájpad rosszindulatú elváltozása szintén a nyálkahártya irritációjából eredhet (a nyálkahártyán fekélyhez hasonló foltok jelennek meg), de a benne lévő számtalan apró nyálmirigyből (kis alakú duzzanat formájában) is kiindulhat. A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb. A nyálkahártya minden elszíneződését a lehető leghamarabb meg kell orvosnak mutatni. Fehéres foltokat okozhatnak a nyálkahártyán az elszarusodott laphámsejtek (leukoplákia), amely többnyire a dohányosokat, a dohányt rágó

embereket, és a tubákolókat érinti. (Ezeket nem lehet törléssel eltüntetni.) Ha az elszíneződés sötétebb vöröses színű foltként jelentkezik, azt jelenti, hogy a foltoknál a nyálkahártya elvékonyodott, alatta a véredények, azaz a felszínes hajszálerek áttetszenek, ez okozza a sötétebb vörös színt. A szájüregi nyálkahártyán keletkező fekély következtében a nyálkahártyán fehéres lyuk képződik, és láthatóvá válik az alatta lévő szövet. Ha jóindulatú, minden esetben fájdalommal jár A fájdalommentes és másfél hét után is jelenlévő fekélyt mindenképpen meg kell orvosnak mutatni, mivel a rákmegelőző állapotot, vagy magát a rákot jelezheti. A fogínyben keletkezett csomót általában a fogágyban jelenlévő tályog vagy gennyes fog okozza. A fogíny műtéttel eltávolítható jóindulatú daganatos elváltozása gyakran előfordul. Az íny izgalmát kiváltó ok megszüntetése (pl. a protézis rendbehozatala,

megfelelő becsiszolása) után általában nem tér vissza. A nyálkahártyában lévő nagyszámú apró nyálmirigy mellett három pár nagy nyálmirigy tartozik a szájüreghez: az állkapocs alatti mirigy, a nyelv alatti mirigy és a fültőmirigy. Ezek a nyálat kiválasztó mirigyek a szájüregbe nyílnak, és váladékukat kivezető csöveken keresztül a szájüregbe ürítik. A nyálmirigyek duzzanatát létrehozhatják fertőzések, elzáródások, daganatok. A rosszindulatú, gyorsan növő daganatok esetén a mirigy kőkemény tapintatú. Jelentkezhet fájdalom, vagy lehet fájdalommentes is a kezdeti szakasz. Állkapocsban létrejött daganat fájdalomérzéssel, zsibbadással jár, de felléphet az érzéstelenítő hatásának megszűnéséhez hasonló tünet is. A szájüreg daganatos megbetegedései főleg a szájfeneket érintik. Kezelés A szájüregben keletkező mindenfajta elszíneződést, legyen az fehér, barna vagy vöröses színű, fájdalommentes vagy

fájdalommal járó, vagy ha egy héten belül nem javuló seb keletkezik, a lehető legrövidebb időn belül meg kell orvosnak mutatni, mivel lehetnek jóindulatúak, lehetnek rákmegelőzők, és rosszindulatúak is. Annak eldöntése, hogy az ajkon lévő elszíneződések (barna, lapos folt, durva foltok, kőkemény tapintatú, nem elmozdítható daganat) rákosak-e vagy sem, biopsziával (szövetmintavétel laboratóriumi vizsgálat céljára) történik. Az állkapocs daganata röntgenfelvétellel, mutatható ki, de pontos diagnózis szintén csak biopsziával történhet. Herpeszfertőzések a szájüregben IX A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a

fogakra tapadva) a fogíny. A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb. A szájüreg elváltozásai közé tartozik a herpeszvírus fertőzés okozta elsődleges herpeszfertőzés (herpesz szimplex), amelynek következtében a száj nyálkahártyáján és a fogínyen gyorsan kifejlődő afta (szájfekély) jelenik meg. Az afta kicsi, fehéres színű, piros szélű, igen fájdalmas folt, amely a fennálló fájdalom miatt megnehezítik a beszédet, az étkezést. Sokszor évente több alkalommal visszatér. Emberről emberre a herpesz váladékával átvihető, fertőző betegség. Pl az ajakherpeszben szenvedő felnőtt megcsókol egy gyermeket, akinél ezt követően nyaki nyirokcsomó duzzanat, láz, fogínygyulladás, szájüregi gyulladás jön létre. 2–3 nap után nagyon apró hólyagocskák jelennek meg a szájban, ezek gyorsan felszakadnak, hámhiányt és apró sebet hagyva maguk után. A fogínyen minden esetben

megtalálhatók. A fájdalom mintegy másfél hétig tart és a gyermek meggyógyul, de a herpesz szimplex vírus egész életében a szervezetében marad, és bármikor újabb megbetegedést okozhat, ami apróbb elváltozások formájában jelentkezik. A hólyagok feltűnése előtt egy-két nappal égető, fájdalmas érzés jelzi a kiújulást. A szájüregi kis hólyagok felszakadva összefolynak, és nagyobb, nagyon fájdalmas, vöröses színű aftákat keletkeznek. A herpesz szimplex a legyengült szervezetű embereknél (AIDS, sugárkezelés, csontvelőátültetés) életveszélyt jelenthet, vagy az étkezés akadályoztatása miatt, vagy ha a vírus az agyat támadja meg, halálos kimenetelű szövődményt okozva. Kezelés A herpesz szimplex (vírusfertőzés okozta hólyagos kiütés) diagnosztizálása a fájdalom, a forma és a fogínyen minden esetben jelenlévő elváltozás alapján állítható fel. Az elsődleges herpeszfertőzés kezelése elsősorban a fájdalom

csillapításra terjed ki, érzéstelenítő készítményekkel, ecsetelőkkel, használható tetraciklines. Jelenleg már újfajta ecsetelő is kapható a gyógyszertárakban, de szódabikarbóna tartalmú szájöblítők is enyhíthetik a fájdalmat. Mivel főként gyermekekről van szó – akik a fájdalom miatt megtagadják mind a folyadékfelvételt mind az étkezést – a gyorsan bekövetkező kiszáradás miatt sok folyadékot kell itatni velük. A másodlagos herpesztfertőzés (az ajkon keletkező hólyagos kiütés) kezelését még a hólyag megjelenése előtt el kell kezdeni, főleg C-vitaminnal. Acyclovir tartalmú kenőcsök csökkenthetik a fájdalmat és gyorsabb gyógyulást biztosítanak. Antibiotikumok szedése ajánlatos a bakteriális fertőzések megelőzésére (vírusra hatástalanok!). A betegeknek kerülni kell minden olyan dolgot, ami elősegíti a betegség kiújulását (ételek, napfény, ez utóbbi ellen fényvédő krém használata az ajkak

védelmére). Fogbetegségek – fogszuvasodás A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny. A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb. A szervezet legkeményebb része a fogsor, különálló, azonos szerkezetű fogakból áll. Elhelyezkedésük és feladatuk szerint jellegzetes alakjuk van. A fogak az állkapocs fogmedrébe gyökérrel (az őrlő és zápfogak 2–3 gyökérrel) rögzülnek, a fogíny pedig a fog nyakára körben, szorosan, tapad, a fog kőkemény zománccal borított koronája pedig szabadon emelkedik ki belőle. X A fog rágófelületét a fogkoronát

fogzománc (a szervezet legkeményebb szövete) borítja, az alatta lévő réteg a fog alapállománya a dentin (csonthoz hasonló anyag), ), a dentin alatti réteg az erekkel és idegekkel átszőtt fogbél. A gyökérhártyával bevont foggyökér, a csontszerű gyökércementből, a dentinrétegből és a fogbélből áll. A gyökérben gyökércsatorna található, amely a gyökér csúcsában ér véget (a fogbél erei és idegei itt lépnek be, illetve itt lépnek ki). Az ép, egészséges fogak megőrzése megköveteli a napi legalább kétszeri szájápolást (fogkefe, fogkrém, szájtus, fogselyem stb.) Fogszuvasodás (üregképződés). A fogakat baktériumok, ételmaradékok bomlása, savak támadják meg, ezek a hasadékokban, fogközökben erjedésnek, szaporodásnak indulnak. Az erjedésből keletkezett tejsav megtámadja a fogzománcot, fellazítja és csökkenti az alsóbb rétegek mésztartalmát. A baktériumok ezen a mészszegény területen a mélyebb rétegekbe

hatolnak, és fokozatosan pusztítják. Rágás közben az elvékonyodott zománcréteg betörik, és látható lesz a keletkezett lyuk. A szuvasodás (káriesz) különféle típusú lehet. A lassan kifejlődő simafelszíni káriesz visszafordítható, gyors fogorvosi kezeléssel. A gödör- és barázdakáriesz gyorsan hoz létre fogromlást maradandó fogak rágófelszínén és az őrlőfogak külső részén, mivel ezeken a helyeken a fogápolás nem tökéletes. A gyökérkáriesz a visszahúzódott (sorvadt) íny következtében jön létre, a foggyökér cementjén. A zománckáriesz a fog legkeményebb rétegében lassan alakul ki, majd tovább károsítja az alatta lévő rétegeket. A fogszuvasodás fájdalommal jár (de fogfájást okozhatnak szabadon álló gyökérfelszínek, vagy eltörött fogak is), amikor a folyamat a dentint elérte. Hidegre, melegre, édesre éles fájdalom jelentkezik. Ekkor még a fogbél egészséges, és a fog megmenthető Ha tovább terjed a

betegség, a fog maradandóan károsodik és állandó fájdalom léphet fel. Ha a baktériumok bejutottak a fogbélbe, a fogbél elhal, de a gyökércsúcson át továbbterjedő fertőzés ismét a fog fájdalmát okozza, gennygyülem jön létre a fog körül, ami gyulladásba hozza az ínyt, és állkapcsot. Kezelés A kellő szájápolás mellett ajánlott fél évenként fogorvoshoz fordulni, ellenőrzés végett. A fogszuvasodással (a fog hiányzó részének betömése végett) ajánlatos minél előbb orvoshoz fordulni, hogy még megmenthető legyen a fog tápláló szerve, a pulpa. Ha ez nem sikerül, a fog elhal, és előbb utóbb a fog elvesztésével jár. Ma már szinte fájdalommentesek a fogászati kezelések, a modern berendezések miatt, de az orvos érzéstelenítőt használ a kezelés alatti esetleges fájdalmak megelőzésére. A fog nagymértékű károsodása esetén vagy a fogbél, vagy maga a fog eltávolítására kerülhet sor. Ha a fogbél eltávolítása

történik, a gyökérkezelt fogra korona felhelyezése szükséges, ami a rágófelszínt helyettesíti. Ha fogeltávolításra került sor, a pótlásról ajánlatos hamar gondoskodni, mivel a fogak közötti hiány a többi fog helyzetének megváltozását okozhatja. Ha a fogászati bármilyen kezelés után láz, fájdalom, fejfájás, duzzanat jelentkezik, orvoshoz kell fordulni. A fogbetegségek megelőzésére szükség van megfelelő szájápolásra (szájhigiéne) reggel és lefekvés előtt, táplálkozásbeli változtatások, hogy a fogak minél kevesebb ideig maradjanak cukorral érintkezésben (tehát nem a mennyiség, hanem az időtényező a lényeg), emellett ajánlatos a cukor mennyiségét is csökkenteni, fluoridbevitel, illetve fluoridtartalmú fogkrémek használata, barázdazárókkal (letisztított fogzománcra folyékony műanyag felvitele akár 10 évig is fogvédelmet biztosít) védheti a fogorvos az őrlőfogakat. Fogbetegségek – gyökércsúcs körüli

tályogok A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya XI borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny. A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb. A szervezet legkeményebb része a fogsor, különálló, azonos szerkezetű fogakból áll. Elhelyezkedésük és feladatuk szerint jellegzetes alakjuk van. A fogak az állkapocs fogmedrébe gyökérrel (az őrlő és zápfogak 2–3 gyökérrel) rögzülnek, a fogíny pedig a fog nyakára körben, szorosan, tapad, a fog kőkemény zománccal borított koronája pedig szabadon emelkedik ki belőle. A fog rágófelületét a fogkoronát fogzománc (a szervezet legkeményebb

szövete) borítja, az alatta lévő réteg a fog alapállománya a dentin (csonthoz hasonló anyag), a dentin alatti réteg az erekkel és idegekkel átszőtt fogbél. A gyökérhártyával bevont foggyökér, a csontszerű gyökércementből, a dentinrétegből és a fogbélből áll. A gyökérben gyökércsatorna található, amely a gyökér csúcsában ér véget (a fogbél erei és idegei itt lépnek be, illetve itt lépnek ki). Az ép, egészséges fogak megőrzése megköveteli a napi legalább kétszeri szájápolást (fogkefe, fogkrém, szájtus, fogselyem stb.) A fogakon megtapadó ételmaradékok bomlásakor keletkezett tejsav megtámadja a fogzománcot, fellazítja és csökkenti az alsóbb rétegek mésztartalmát. A baktériumok ezen a mészszegény területen a mélyebb rétegekbe, a fogbélbe hatolnak, és fokozatosan elpusztítják. A baktériumok a fogbél gyulladását okozzák, a fogbél megduzzad, és mivel szilárd fal fogja körül, nem tud tágulni, csak a

belső nyomás növekszik. A megduzzadt fogbél összenyomja a benne lévő az ereket és idegeket, ami erős fogfájást okoz. Ha fokozódik a gyulladás, a foggyökér csúcsán kipréselődhet a pulpa, és a gyökeret bevonó gyökérhártya gyulladása, valamint a gyökércsúcs körül a baktériumok miatt tályog alakulhat ki. A gyökércsúcson át terjedő fertőzés gennygyülemet, azaz tályogot és fájdalmat okoz, a tályog az íny duzzanatát okozza, és tovaterjedhet az állkapocs vagy a szájüreg felé (esetleg sipolyt is létrehozhat. ) Kezelés A gyökércsúcs körüli tályog kezelése vagy gyógyszeresen (antibiotikummal), vagy megnyitásával történik. A beteg és már menthetetlen fogbelet a gyökérből el kell távolítani, majd gyógyszeres és mechanikai kezelés után betömni. (Gyökértömés) A tályog másik megszüntetési módja a rezekció. A szájsebészeti beavatkozás célja, hogy a foggyökér csúcsa körüli tályogot eltávolítsa,

kitisztítsa a gyulladásos csontüreget. A rezekció előtt gyökértömésre van szükség. Ha a fogászati kezelés után láz, fájdalom, fejfájás, duzzanat jelentkezik, orvoshoz kell fordulni. A fogbetegségek részben megelőzhetők megfelelő szájápolásal (szájhigiéne) reggel és lefekvés előtt, táplálkozásbeli változtatásokkal, hogy a fogak minél kevesebb ideig maradjanak cukorral érintkezésben (tehát nem a mennyiség, hanem az időtényező a lényeg), emellett ajánlatos a cukor mennyiségét is csökkenteni, fluoridbevitellel, illetve fluoridtartalmú fogkrémek használata, barázdazárókkal (letisztított fogzománcra folyékony műanyag felvitele akár 10 évig is fogvédelmet biztosít) védheti a fogorvos az őrlőfogakat. Fogbetegségek – pulpitisz A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet

nyálkahártya borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny. A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb. A szervezet legkeményebb része a fogsor, különálló, azonos szerkezetű fogakból áll. Elhelyezkedésük és feladatuk szerint jellegzetes alakjuk van. A fogak az állkapocs fogmedrébe XII gyökérrel (az őrlő és zápfogak 2–3 gyökérrel) rögzülnek, a fogíny pedig a fog nyakára körben, szorosan, tapad, a fog kőkemény zománccal borított koronája pedig szabadon emelkedik ki belőle. A fog rágófelületét a fogkoronát fogzománc (a szervezet legkeményebb szövete) borítja, az alatta lévő réteg a fog alapállománya a dentin (csonthoz hasonló anyag), ), a dentin alatti réteg az erekkel és idegekkel átszőtt fogbél. A gyökérhártyával bevont foggyökér,

a csontszerű gyökércementből, a dentinrétegből és a fogbélből áll. A gyökérben gyökércsatorna található, amely a gyökér csúcsában ér véget (a fogbél erei és idegei itt lépnek be, illetve itt lépnek ki). Az ép, egészséges fogak megőrzése megköveteli a napi legalább kétszeri szájápolást (fogkefe, fogkrém, szájtus, fogselyem stb.) A pulpitisz (fogbélgyulladás) fogszuvasodás vagy fogsérülés következtében jön létre. A pulpitisz a fog legbelső, élő rétege, amelyben az idegek és erek találhatók. A fogakon megtapadó ételmaradékok bomlásakor keletkezett tejsav megtámadja a fogzománcot, fellazítja és csökkenti az alsóbb rétegek mésztartalmát. A baktériumok ezen a mészszegény területen a mélyebb rétegekbe, a fogbélbe hatolnak, és fokozatosan elpusztítják. A baktériumok okozta gyulladás miatt a fogbél megduzzad, és mivel szilárd fal fogja körül, nem tud tágulni, csak a belső nyomás növekszik, ezáltal

összenyomja a benne lévő az ereket és idegeket, ami erős fogfájást okoz. Nagyobb fokú gyulladás esetén a foggyökér csúcsán kipréselődhet a fogbél (pulpa), és a gyökeret bevonó gyökérhártya gyulladását okozhatja, károsíthatja a környező szöveteket is. Kezelés A kellő szájápolás mellett ajánlott fél évenként fogorvossal ellenőriztetni a fogak épségét. A fogszuvasodást azért kell minél előbb orvosnak látnia, hogy még megmenthető legyen a fog tápláló szerve, a pulpa. Ha ez nem sikerül, a fog elhal, és előbb utóbb a fog elvesztése követi Ma már a modern berendezések szinte fájdalommentessé teszik a fogászati kezeléseket, de az orvos érzéstelenítőt használ a kezelés alatti esetleges fájdalmak megelőzésére. A pulpa épségének vizsgálatára hideggel kiváltott ingert alkalmaznak (a foghoz hideget érint az orvos). Ha másodpercek alatt a fájdalom megszűnik, érdemes a pulpát megmenteni, ezért ideiglenes,

nyugtatót tartalmazó anyaggal tömik be (fájdalmat is csillapítja). Kb egy hét múlva kicserélhetik végleges tömésre. Az ingerlés után tovább fennálló fájdalom már a pulpa nagyfokú károsodását jelzi, ekkor a fogbél eltávolítására, azaz gyökérkezelésre kerül sor. A gyökérkezelt fogra a rágófelszínt helyettesítő korona felhelyezése szükséges. Ha a fog érzékeny bármilyen kis érintésre, az a gyulladás továbbterjedését jelenti. Ha a fog olyan mértékben károsodott, hogy eltávolítása szükséges, ajánlatos a pótlásról hamar gondoskodni, mivel a fogak közötti hiány a többi fog helyzetének megváltozását, és egyéb károsodásukat okozhatja. Ha a fogászati kezelés után láz, fájdalom, fejfájás, duzzanat jelentkezik, orvoshoz kell fordulni. A fogbetegségek megelőzésére szükség van megfelelő szájápolásra (szájhigiéne) reggel és lefekvés előtt, táplálkozásbeli változtatások, hogy a fogak minél kevesebb

ideig maradjanak cukorral érintkezésben (tehát nem a mennyiség, hanem az időtényező a lényeg), emellett ajánlatos a cukor mennyiségét is csökkenteni, fluoridbevitel, illetve fluoridtartalmú fogkrémek használata, barázdazárókkal (letisztított fogzománcra folyékony műanyag felvitele akár 10 évig is fogvédelmet biztosít) védheti a fogorvos az őrlőfogakat. Törött, kilazult és kiütött fogak – sürgősségi ellátást igénylő fogászati probléma Bizonyos esetekben a fogászati betegségek (hirtelen fellépő fogfájdalmak, sérülések stb.) sürgős orvosi beavatkozást igényelnek részben a fájdalom csökkentése, részben a további károsodás elkerülése végett. Kínzó fogfájást hozhatnak létre a szabadon álló gyökérfelszínek, vagy az eltörött fogak. XIII Zöldág törésre, vagyis a fogállomány megroppanására, tökéletlen törésére (anélkül, hogy látható lenne) hívja fel a figyelmet az az éles fájdalom, amely

hideg étel-ital fogyasztásakor vagy rágáskor lép fel. (Zöldág, zöld gally törés, amikor a belső állomány megroppan, de a külső héj, a külső réteg ép marad.) A felső elől lévő metszőfogak igen sérülékenyek (pl. megsérülhet esésnél, sportolás közben, különféle balesetnél stb.) Ha levegővételkor nem érzékeny, azaz csak a fogkoronát borító külső zománcréteg sérült, vagy csak egy kisebb szilán tört le a zománcról, nem szükséges gyors beavatkozás. Viszont igen éles fájdalmat okoz a levegővétel, ha a fog alapállománya a dentin (csonthoz hasonló anyag), vagy a dentin alatti réteg az ereket és idegeket tartalmazó fogbél sérült meg, vagy mindkettő. A dentin és a fogbél sérülésénél, a törésnél, a törés vonalában vörös folt keletkezik, kevés vérzés kíséretében. Ha bármilyen oknál fogva a gyökeret is sérülés érte, és meglazult, valamint vérzik körülötte az íny is, ajánlatos minél előbb

felkeresni a fogorvost. Sérült tejfogak a maradandó fogak károsodása nélkül eltávolíthatók. Ha a hátsó tejfogakat érte sérülés, és szükség van eltávolításukra, akkor a fogorvos a maradandó fog helyének biztosítására kis készüléket helyez be a hiányzó helyre. Azonnali orvosi ellátást igényel a baleset miatt kiesett de egyébként ép, maradandó fog visszaültetése (replantáció), mivel a fogat fél órán belül vissza lehet helyezni a fogágyba, így a fog megmenthető. Későbbiek során szükség lehet gyökérkezelésre Kezelés Zöldág törésnél fogorvosi kezeléssel, töméssel szüntethető meg a fájdalom. Ha a fog zománc alatti rétegei, a dentin és a fogbél sérül, a fogorvos a súlyosabb károsodás, és a nagyobb fájdalom elkerülésére a fogat gyökérkezeli. 12 éves kor alatt gyökérkezelést nem végeznek a fejlődő fog érdekében. A kiütött maradandó fogat tiszta papírzsebkendővel letisztítva, vissza kell helyezni

a fogágyba (a helyére) és sürgősen fogorvoshoz fordulni, vagy a fogat egy pohár tejbe téve, a beteggel együtt szintén azonnal fogorvoshoz vinni. (Fél órán belül visszaültetett fog rendszerint visszaépül a fogágyba.) A fogorvos kb másfél hétre a mellette lévő fogakhoz sínezi a fogat Szájbűz A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny. A lehelet bűzösségét okozhatják rossz fogak, helytelen szájápolás, az ezek következtében létrejött ínygyulladások, különféle betegségek, pl. májgyulladás egérszagú leheletet, a cukorbetegség pedig acetonos (körömlakk lemosó szagához hasonló) leheletet

okoz. De okozhatják a szájbűzt a mandula, az orrüreg vagy garat gyulladása, felsőlégúti gyulladások, és nagyon bűzös a lehelete a tüdőtályogban szenvedőnek. Ha a lehelet kellemetlen szagát a helytelen szájápolás, a rossz fogak okozzák, helyes szájápolással, illetve fogorvosi kezeléssel megszüntethető a tünet. Egyes ételekből (pl. fokhagyma) a véráramba került illő olajok a tüdőn keresztül távoznak, így a tüdőből légzéssel a külvilágba kerülő kellemetlen szagot a fogmosás nem tudja eltüntetni. Kezelés Az orvos a lehelet szagából következtethet a betegségre, amelynek kezelése a diagnosztizált kiváltó ok alapján történik. Fogágybetegségek – foggyökérhártya-gyulladás (periodontitisz) XIV A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és

amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny. A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb. Az egészséges fogíny esetén a csontban szilárdan ül a fog. Foggyökérhártya-gyulladás, a fogszél melletti ínytasak gennyes gyulladásánál baktériumokat tartalmazó réteg (lepedék) szaporodik fel, az íny gyulladásba jön, és egy idő múlva elválik a fogtól, és a fog és az íny között tasak alakul ki, amely még több lepedéket tartalmazhat, mivel nem lehet rendesen tisztán tartani (keveset segíthet a szájöblítés). A tasakok egyre mélyülnek a foggyökér felé, a lepedékből fogkő lesz, és egyre több réteg rakódik rá. Ahogy a tasak a foggyökér végét elérte, a lepedékben lévő baktériumok elroncsolják a fogágyat (a fogat rögzítő csontot), a fog mozogni kezd, kilazul

és kiesik. Kezdő tünete a kellemetlen szájszag és a rendszeres fogínyvérzés Sokféle betegség hajlamosít a periodontitisz kialakulására, mint pl. a cukorbetegség, az AIDS, a mongolizmus (Down-kór). Kezelés A periodontitisz szakorvosi kezelést igénylő betegség, mivel a fog körül képződött tasakok kitisztítása szájápolással nem lehetséges. A tasakok leválasztása és kitisztítása után néha szükséges egy részük eltávolítása, mivel a megmaradó rész szorosan, tasak nélkül illeszkedik a foghoz. 5 mm-nél mélyebb tasakok kezelésére szájsebészeti beavatkozás szükséges. A gyógyulást elősegíti a tasakok antibiotikumos kezelése. Ha a fogágyban tályog keletkezik, nagyon gyors csontpusztulás jön létre, és sürgős sebészi beavatkozást igényel, valamint antibiotikumos kezelést. Fogágybetegségek – fogínygyulladás (gingivitisz) A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a

hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny. A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb. A fogíny kis nyúlványai, a papillák két szomszédos fog közé hatolnak, és nem megfelelő szájápolás következtében gyakran gyulladásba jönnek. A nem kielégítő szájhigiéne következménye a fogíny gyulladása is, amit a fogíny közelében lerakódott, baktériumokat tartalmazó réteg (lepedék) hoz létre. A könnyen vérző (fogmosás, evés) íny piros, és duzzadt, mozgatható, vagyis nem tapad szilárdan a fogakhoz. Ez a lepedék főleg azokon a helyeken halmozódik fel, amely nehezebben tisztítható (hibás töméseknél, a fog pótlásainál, fogszabályozónál). A

fogíny gyulladását okozhatja némelyik gyógyszer, vitaminhiány, vírusfertőzés, terhességnél a hormonális változások miatt, fehérvérűség, a kibújóban lévő fogra hajló íny alatti lepedék stb. Ha gyógyszer váltja ki a fogínygyulladást, az szintén a nem kellő szájápolás következménye, mivel a gyógyszer a fogíny burjánzását okozza, ami a tökéletes fogtisztítást megnehezíti. A vírusfertőzés a szájüregben és az ínyen komoly fájdalmat okozó aftákat hoz létre, és a fogíny világos vörössé változik. A terhességi fogínygyulladás részben a hormonháztartás megváltozása, részben az elégtelen (hányinger miatt elhanyagolt) szájápolás következtében alakul ki. Az ismeretlen eredetű hámlásos gingivitisz (fogínygyulladás) a klimax után jelentkezik. A fogíny külső rétege lehámlik, leválik az alatta lévő rétegtől, olyannyira, hogy légsugárral a fogorvos lefújhatja. XV A leukémiás fogínygyulladás a

betegség első tünete. Több percig tartó vérzés kísérheti a gyulladást. A perikoronitisz akkor lép fel, ha a fogíny ráhajlik a még teljesen ki nem bújt fogra. Alatta összegyűlik a baktériumokat tartalmazó lepedék, ami gyulladást okoz. Az ép, egészséges fogak megőrzése megköveteli a napi legalább kétszeri szájápolást (fogkefe, fogkrém, szájtus, fogselyem stb.) Kezelés A fogínygyulladás kialakulása rendszeres és alapos szájápolással előzhető meg. A képződött fogkövet rendszeresen el kell távolíttatni, mivel az is hozzájárul az ínygyulladás létrejöttéhez. Ha egyéb (pl. belgyógyászati) betegségek okozzák a gyulladást, a betegségeket kell kezelni Herpeszvírus okozta ínygyulladásnál óvatos fogmosás javasolt, és fájdalomcsillapítót tartalmazó szájöblítések. A hámlásos gingivitisz esetén hormonpótlás szükséges, és közvetlenül az ínyre felvitt kortikoszteroidot tartalmazó kenőcsök. Leukémiás esetben a

vérzés elkerülésére puha szivaccsal tisztítják a fogakat, klórhexidines szájöblítő használatával pedig megelőzhetők a szájüreg fertőzései. Perikoronitisznél a fogorvos vagy kitisztítja a behajlott íny alatti területet, vagy eltávolítja a bölcsességfogat. A kellő szájápolás mellett ajánlott fél évenként fogorvossal ellenőriztetni a fogak épségét. Fogágybetegségek – lövészárok-betegség A szájüreg az ajkak, kétoldalt az orcák, fenn az elülső kemény, barázdált szájpadlás és a hátsó aránylag sima lágy szájpadlás, lent pedig a szájfenék által határolt üreg, amelyet nyálkahártya borít, és amely hátrafelé a garatüregben folytatódik. A szájban helyezkedik el az ízlelőbimbókkal borított nyelv és a fogakkal együtt (szorosan a fogakra tapadva) a fogíny. A száj nyálkahártyája normális esetben vöröses színű, a fogíny valamivel halványabb. A nem kielégítő szájhigiéne következménye a fogíny

gyulladása is, amit a fogíny közelében lerakódott, baktériumokat tartalmazó réteg (lepedék) hoz létre. Az úgynevezett nem fertőző lövészárok-betegség, vagy Vincent-szindróma a nyálkahártya gyorsan elhaló és kifekélyesedő, fájdalommal járó betegsége. Láz és levertség a kísérő tünete Az első világháborúban a lövészárokban nagyon sok katonát érintett ez a betegség, amir az elégtelen szájhigiéne, a hiányos táplálkozás, a stressz, az alváshiány hozott létre. (Nevét is innen kapta.) Ha fennáll az ínygyulladás (gingivitisz) egyszerűbb formája, akkor stressz hatására (pl. vizsgaidőszak) átalakul a sokkal komolyabb lövészárok-elváltozássá, és a dohányosoknál gyakoribb. A betegség hirtelen lép fel, az íny fájdalmát, nyugtalanságot, levertséget hoz létre, és a fogíny kis nyúlványainak, a papilláknak (amelyek két szomszédos fog között találhatók) kimaródását okozza. Az egész területet szürke elhalt

hártya borítja Felléphet láz, állkapocs alatti nyirokcsomóduzzanat, gyakori vérzés, fájdalom az étkezésnél, nyelésnél. Kezelés A fogorvos helyi érzéstelenítés után eltávolítja a nekrotizálódott szövetrészeket és a fogkövet. A beteg ezután pár napig fogmosás helyett hidrogénperoxid oldattal naponta többször öblöget. Két héten keresztül minden nap fogorvosi ellenőrzésre, és a tisztítás megismétlésére van szükség mindaddig, amíg a gyógyulás nem indul el. Súlyos esetben gyógyszeres kezelésre antibiotikumot alkalmaznak. A fogínygyulladás kialakulása rendszeres és alapos szájápolással előzhető meg. XVI Fogászati kezeléseket követő szövődmények – sürgősségi ellátást igénylő fogászati probléma A fogászati kezelések – foghúzás, tömés, gyökérkezelés, gyökércsúcscsonkolás, fogpótlás stb. – után felléphet fájdalom, duzzanat, vérzés, hőemelkedés, ami szövődményre utal és

utókezelést igényel. A duzzanat rendszerint a foghúzás, vagy a kisebb műtéti beavatkozások után keletkezik. Ha a duzzanat három nap alatt nem lohadt le, és ellőtte erős fájdalom is fellép, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mivel elfertőződhetett a kezelt rész. Száraz fogágynál a csont szabadon kilátszik, a foghúzást követően. Javulás áll be a második nap tájékán, de azután hirtelen fülfájással együtt komoly fájdalom lép fel. Pár hét alatt magától is rendbe jön, de ajánlatos fogorvoshoz fordulni vele, hogy a sebet szakszerűen ellássa. Vérzés követheti mind a foghúzást, mind a kisebb műtéti beavatkozást. Többnyire az első órában megszűnik. Amennyiben a vérzés tovább tart, feltétlenül látnia kell szakembernek A vérzékenységről, vagy véralvadásgátló gyógyszerek szedéséről a fogorvosnak minden esetben előre be kell számolni. Kezelés A duzzanat kezelésére legjobb a jegelés, a beavatkozást követően. Ha

lehet, az első 18 órában fél óránként kb. 5 percig textillel fedett jeget tartalmazó zacskó arcra helyezése ott, ahol a duzzanat fennáll. Ha kellemetlen, az 5 perc lerövidíthető Az arc alakjához leginkább valamilyen apró szemű mirelit-áru idomul (pl. borsó) Száraz fogágynál a fogorvos naponta cserélendő, fájdalomcsillapítóval átitatott gézcsíkot helyez borogatásként a fogágyba. XVII