Jogi ismeretek | Polgári jog » Gyermekjóléti és gyermekvédelmi jog

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi jog 1. Alapvető fogalmak meghatározása (vizsgán 4 fogalom meghatározása lesz a követelmény) /a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény – továbbiakban: Gyvt/: 1. gyermek : A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959 évi IV. tv 12 §-a szerinti kiskorú Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. 2. fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltötte, de 18 évét még nem 3. fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24 élét nem töltötte be 4. a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az

örökbe fogadó szülők, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek. 5. a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másként nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek 6. gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve gyermekvédelmi szakellátás keretében - működési engedéllyel - végzett tevékenység, függetlenül e törvényben nevesített formájától és módjától, a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása. 7. gyermeki jogok : A Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 29-én kelt Egyezmény

kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV tv-ben és más törvényekben megfogalmazott , a gyermeket megillető jogok összesség. 8. ellátások a gyermekvédelemben: Jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás. 9. gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal 10. gyermekvédelmi gondoskodás: A törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem. 11. veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. 12. tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít. 13. fenntartó: A közigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv. A

magyar székhelyű egyházi jogi személy. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy. A magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. Az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező más államban van. 14. természetes személyazonosító adat: Az érintett személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekülési jogállása, lakó és tartózkodási helye. 15. intézmény: Az e törvényben meghatározott gyermekjóléti

és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három fő foglalkoztat teljes munkaidőben, és tevékenysége működési engedélyköteles. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülő, illetve nevelőszülői hálózatra is. 16. működtető: Az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi. 2. Soroljon fel legalább nyolc gyermeki jogot / Gyvt/ Joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. Joga van, hogy

segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéshez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához a társadalomban való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. Joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. Joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. Felzárkóztató, tehetségfejlesztő

programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt. 3. Sorolja fel pontosan a gyermekek védelmével kapcsolatos fontosabb jogforrásokat (törvény, végrehajtási rendeletek). A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv, A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint a személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV30) NM rendelet A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX10) Kormrend 4. A gyermeki jogok védelmének jogi szabályozása Kinek feladata a gyermeki jogok védelme általánosan és különösen. A gyermekjogi képviselő hatásköre és feladatai. Röviden mutassa be a gyermekek védelmének négy fő rendszerét, és azok alrendszereit/ Gyvt./ A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával,

ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesülésében. Kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére. Figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. Indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy a gyermekét a családban gondozza, nevelje és gyermeke testi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást, valamint

az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. Pénzbeli ellátások: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, az otthonteremtési támogatás. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi alapellátások: a gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel, tartós nevelésbe vétele, nevelési felügyelet elrendelése, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás elrendelése. 5. Az adatok kezelésének általános és speciális szabályai a gyermekvédelemben Az

adatokat kezelő szervek köre. Kinek, és milyen mélységben kezelhetők, továbbíthatók az adatai/ Gyvt./ A gyermekek védelmét biztosító feladat és hatáskört gyakorló állami és nem állami szerv az törvényben szabályozott feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat kezelheti. Az adatkezelő gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében az érintett az adataihoz hozzáférhessen. A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási eljárás során a hatáskört gyakorló szerv a jogosult megállapításához adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől. Adatok felhasználására az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, a helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási hatáskört, illetve szociális hatáskört gyakorló szerve, a személyes gondoskodást nyújtó személy és intézmény, közoktatási és

felsőoktatási intézmény, igazságszolgáltatási és ingatlan-nyilvántartási szerv, valamint a pénzintézet, külföldi hatósági és bíróság jogosult e törvényben meghatározott módon és mértékben. Adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek fővárosi főjegyző gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény vezetője, helyettes szülő, nevelő, a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátott jogi képviselő. Az örökbefogadó, illetve a családbafogadó személy személyazonosító adatait, továbbá egészségi állapotára és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyámhivatal kezelheti. A gyermek

személyazonosító adatai az ingatlanra vonatkozó adatok az ingatlan-nyilvántartás szerveinek az ingatlantulajdonnal kapcsolatos jogot érintő változás esetén, a készpénzvagyonára vonatkozó adatokat a pénzintézetnek a gyámhatósági fenntartásos betétkönyv vagy folyószámla kezelése, illetve egyéb szerződések megkötése céljából továbbíthatók. A gyermek személyazonosító adatai, továbbá egészségi állapotára és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbíthatók a szociális hatáskört gyakorló szervnek a szociális ellátás megállapítása, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyi szakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatására. A külföldi hatóságnak, illetve bíróságnak családi jogállás, gyermektartás, kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, a gyermek érdekében tett ideiglenes intézkedés, valamint a gyermek jogellenes külföldre vitelének

megszüntetése céljából. 6. A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szervei, és ezek főbb feladatai/ Gyvt/ A gyámügyi feladatok, továbbá a gyermekek védelmét biztosító ellátórendszer működésének ellenőrzése állami feladat, melyet a települési önkormányzat jegyzője, a városi és megyei gyámhivatal lát el. Felügyeletét az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter gyakorolja. A települési önkormányzat jegyzője: teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel. ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját. A gyámhivatal felkérése Gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, közreműködik a gyámhivatali határozatok végrehajtásában. Dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről A gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik

szülőnél, más hozzátartozónál helyezi el. Közreműködik a gondozási díj, megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában. A gyámhivatal feladata: Ellenőrzi a személyes gondoskodást nyújtó ellátást, a gyámügyi igazgatási feladatok ellátását. Véleményezi az ellátórendszer átalakítására vonatkozó javaslatokat. Közreműködik a képzési, továbbképzési feladatok ellátásában. Elsőfokú hatósági jogkört gyakorol a tv-ben vagy kormányrendeletben megállapított gyámügyi igazgatósági hatósági ügyekben, ellátja a hatáskörébe utalt egyéb közigazgatási feladatokat. Városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál, dönt az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról. Dönt más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről és megváltoztatásáról, átmeneti nevelésbe

veszi a gyermeket és egyidejűleg gyámot rendel. Dönt az otthonteremtési támogatás megállapításáról, a gyermektartásdíj megelőlegezéséről. Örökbefogadással kapcsolatban dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról. A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezését és annak megszüntetését kezdeményezheti. A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, irányítja és felügyeli a gyám a hivatásos gyám tevékenységét. Megyei gyámhivatal: Ellátja illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak a szakmai irányítását és felügyeletét, másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének, a városi gyámhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági

ügyeiben. Összehangolja a településen és a megyén belül a gyermekek számára indított bűnmegelőzési programokat, együttműködik a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást ellátó személyekkel és intézményekkel. 7. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997 évi XXXI törvény szerkezetének bemutatása. Első rész: I fejezet Alapvető rendelkezések: Általános rendelkezések. A törvény célja és alapelvei A törvény hatálya Értelmező rendelkezések. II. fejezet: Alapvető jogok és kötelességek: Gyermeki jogok Gyermeki jogok védelme. Szülői jogok és kötelességek III. fejezet: A gyermekek védelmének rendszere. Második rész: IV: fejezet: Pénzbeli és természetbeni ellátások. Pénzbeli ellátások formái: Rendszeres gyermekvédelmi támogatás. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyermektartásdíj megelőlegezése Otthonteremtési támogatás.

Természetben nyújtott ellátások V. fejezet: A személyes gondoskodást nyújtó ellátások: Az ellátás igénybevételének módja. Tájékoztatási kötelezettség. A gyermek és hozzátartozójának kapcsolattartása Érdekvédelem. Az ellátás megszüntetésének módja VI. fejezet: Gyermekjóléti alapellátások: Gyermekjóléti szolgáltatás. Gyermekjóléti szolgálat Gyermekek napközbeni ellátása. Családi napközi Házi gyermekfelügyelet Gyermekek átmeneti gondozása. Helyettes szülő Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona VII. fejezet: A gyermekvédelmi szakellátások: Otthont nyújtó ellátás Utógondozói ellátás. Nevelőszülők Gyermekotthon Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A nevelőszülői jogviszony A nevelőszülő díjazása A hivatásos nevelőszülői jogviszony. A hivatásos nevelőszülő díjazása A helyettes szülő díjazása Harmadik rész: Gyermekvédelmi gondoskodás. VIII. fejezet: védelembe vétel IX

fejezet: Családbafogadás X. fejezet: Ideiglenes hatályú elhelyezés XI fejezet: Nevelésbe vétel: Átmeneti nevelésbe vétel. Tartós nevelésbe vétel Nevelési felügyelet. A gyermek gondozási helyének meghatározása XII fejezet: A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló egyes gyermek gyámsága: A gyám kirendelése és jogállása. A gyermek gondozása és nevelése A gyermek képviselet A gyermek vagyonának kezelése. A hivatásos gyám jogállása XIII fejezet: Utógondozás: Utógondozói ellátás. egyedik rész: A gyermekvédelmi feladatok és ellátása és irányítása. XIV fejezet: A települési önkormányzat feladatai A megyei, fővárosi és megyei jogú városi önkormányzat feladatai. Ellátási szerződés XV fejezet: Az ifjúsági, családügyi és esélyegyenlőségi miniszter feladatai: Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet. Az országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék. XI fejezet: A fenntartó feladat és jogköre Ötödik rész: A

gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szervezete és feladata XVII. fejezet A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szervei XVIII. fejezet: A települési önkormányzat jegyzőjének feladat és hatásköre. XIX fejezet: A gyámhivatal feladat és hatásköre. A városi gyámhivatal feladat és hatásköre A megyei gyámhivatal feladat és hatásköre. XX fejezet A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási főtt szabályai Általános illetékesség. Egyéb illetékesség Egyéb eljárási szabályok Hatodik rész: XXI. fejezet: Általános szabályok Nyilvántartások vezetése XXII fejezet A gyermekek védelmének főbb finanszírozási szabályai. Térítési díj Gondozási díj XXIII. fejezet Zárrendelkezések Hatálybaléptetés Átmeneti rendelkezések Felhatalmazás. Hatályukat vesztő rendelkezések 8. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak általános bemutatása mellett, részletesen kifejteni a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése

érdekében előírt feladatokat / a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV30) NM rendelet – továbbiakban: 15/1998. (IV30) NM rendelet / A gyermekvédelmi szolgálat szervezési feladatai körében gondoskodik a szabadidős programoknak, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének, valamint a helyettes szülői hálózatnak a szervezéséről, működtetéséről, vagy az önálló helyettes szülők foglalkoztatásáról. Alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat - elláthatja a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásainak, valamint az ifjúsági lelkisegélytelefonvonalnak a működtetését. A gyermeket, illetve szülőjét tájékoztatni kell mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki

egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével. Segítséget nyújt a gyermek vagy szülője kérelmének előterjesztéséhez. Szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál. A gyermeket, illetve a szülőt felkészíti a támogatás célszerű felhasználására. A gyermekjóléti szolgálat a szociális válsághelyzeten lévő várandós anyát tájékoztatja az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, közreműködik problémái rendezésében. Amennyiben a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, felhívja a gyermeket,

illetve szülőjét a tanácsadás igénybevételének lehetőségére, tájékoztatja a tanácsadás céljáról és feltételeiről, segíti a tanácsadást nyújtó felkeresésében. Tájékoztatja a gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát az örökbeadás lehetőségéről, az örökbefogadást közvetítő civil szervezetekről, az örökbefogadási eljárásról. Segíti a gyermeket, illetve családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásba, illetve segíti a gyermek mielőbbi hazakerülését. A gyermek számára szabadidős programokat kell szervezni, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna. Segítséget nyújt a gyermeknek, illetve a szülőnek ügyeik hatékony intézéséhez, tájékoztatja a gyermeket, illetve a szülőt az igénybe vehető jogi képviselet

lehetőségéről, a gyámhatóság felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján kitöltve környezettanulmányt készít. 9. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak általános bemutatása mellett, részletesen kifejteni a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében előírt feladatokat. /15/1998 (IV30) NM rendelet / A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, a gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. Megszervezi és összehangolja a Gyvtben meghatározott más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő

és jelzőrendszerben. Fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket és segíti őt problémája megoldásában. Működésének megkezdéséről, tevékenységének céljáról és tartalmáról, továbbá elérhetőségéről, valamint a szolgáltatási igénybevételének módjáról tájékoztatja a település lakosságát, továbbá a tv-ben meghatározott személyeket és intézményeket. Esetmegbeszélést tart Állandó meghívottja a védőnő bölcsőde, óvoda munkatársa, iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa. Az esetmegbeszélésre a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét meg kell hívni, ha olyan család ügyét tárgyalják, melynek bármely tagja fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll. Minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatói figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését,

áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. Tanácskozásra meg kell hívni: a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő-testület tagját, vagy a jegyzőt, fenntartót, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit, jelzőrendszer tagjainak képviselőit, gyámhatóság munkatársát, szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét, fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megyei gyámhivatalban működő gyermek és ifjúságvédelmi koordinátort. 10. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak általános bemutatása mellett, részletesen kifejteni a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében előírt feladatokat. /15/1998 (IV30) NM rendelet / A kialakult veszélyeztetettség megszűntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő

kapcsolat keretében támogatja a gyermeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében, segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében, kezdeményezi a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást. A családgondozó a gondozás megkezdésekor rögzíti a gyermek és szülője személyi adatait, továbbá helyzetértékelést készít. A családgondozó a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitölve gondozási tervet készít. A családgondozó a gyermek és a szülő közreműködésével - szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás eredményességét és a megállapításokat a helyzetértékelésben, rögzíti. A családi

konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére. Ha a gyermek veszélyeztettségét a gyermek, illetve szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségügyi állapota vagy fogyatékossága okozza, a gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi. Ha a gyermekjóléti szolgálat valamely ellátás biztosítását kezdeményezi, előzőleg kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje a gyermek, illetve szülője (törvényes képviselője) együttműködését, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy sürgős szükség áll fenn. Az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe

tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség. Javaslatot tehet a jegyzőnek a gyermek védelembe vételére, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésére, a városi gyámhivatalnak a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére. 11. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak általános bemutatása mellett, részletesen kifejteni a védelembe vételhez kapcsolódó, szolgáltatásként előírt feladatokat /15/1998. (IV30) NM rendelet / A gyermekjóléti szolgálat - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, ha a szolgálat előzetesen megkísérelte a gyermeknek az alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy szülője megfelelő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett eredményre. A védelembe vétel során a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó a jegyző

határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. A családgondozó gondozási nevelési tervet a szülő, a gyermek az érintett személyek és szükség esetén szakemberek bevonásával készíti el. A gondozási nevelési terv tartalmazza: a veszélyeztető körülményeket, a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő, továbbá a gyermek feladatait, határidők megállapításával, család részére szükséges ellátásokat, segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek megjelölését, feladataik meghatározásával együtt, szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket. Családgondozó feladata: a gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása, a jegyző tájékoztatás - felülvizsgálat keretében, illetve szükség szerint a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó

körülményekről. Amennyiben a gondozási-nevelési terv megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges a családgondozó írásban jelzi ezt a jegyzőnek, felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor. A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a jegyzőt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről és megindokolt javaslatot tesz a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, a jegyző vagy a gyámhivatal által teendő intézkedésekre. 12. A gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak általános bemutatása mellett, részletesen kifejteni az a visszahelyezéssel, utógondozással, örökbefogadással kapcsolatosan előírt feladatokat. /15/1998 (IV30) NM rendelet / A gyermekjóléti szolgálat a családból

kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozó a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. Együttműködik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a gyermekotthon családgondozójával. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családgondozást következő szolgáltatásokkal teljesíti: A személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítása, folyamatos kapcsolattartásuk segítése. Közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében. Szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása. A szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének támogatása. Társadalmi és önkéntes segítők közreműködésének kezdeményezése A gyermek nevelésbe

vételének felülvizsgálata során a gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a gyámhivatalt a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a szülő életkörülményeinek alakulásáról. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, lakókörnyezetébe történő beilleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely-felkutatás segítése. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére környezettanulmányt készít a gyermek szüleinél, véleményt ad arról, hogy az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekét szolgája-e. Figyelemmel kíséri az örökbefogadni szándékozó személyhez

gondozásra kihelyezett gyermek ellátást, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermeknek a családba történő beilleszkedését és a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát. 13. A gyermekjóléti szolgálat feladatai általánosan A gyermekjóléti központ feladatai részletesen. /15/1998 (IV30) NM rendelet / Önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ olyan szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében alaptevékenységként gyermekjóléti szolgáltatást nyújt. Vezetőjének feladata: az esetek elosztása a családgondozók között. havonta kétszer szakmai megbeszélések szervezése, melynek célja az esetmunka hatékonyságának elősegítése, továbbképzések megszervezése. A családgondozó a feladata ellátása során a gyermekkel vagy családjával kapcsolatos adatokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kezeli. Biztosítani kell a családgondozó számára olyan

önálló infrastruktúrával ellátott irodát, amely megfelel a személyes segítő munka követelményeinek. Heti munkaidejének legalább felét kötetlen munkaidő beosztás keretében, a személyes segítő munka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez . Rendszeres szakmai továbbképzést, közlekedési eszköz használatát. lehetőség szerint szupervíziót Az intézmény alapító okirata tartalmazza a gyermekjóléti szolgálat vagy központ feladatainak ellátását. Biztosítani kell a központ önálló szakmai egységként történő működtetését. Legalább három főállásban foglalkoztatott szakembert, akik közül egy elláthatja a szakmai egység vezetését is. Lakosságot tájékoztatni kell arról, hogy az intézmény a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III tv-ben meghatározott családsegítés feladatán túl a gyermekjóléti szolgáltat feladatait is ellátja. Társulás keretében vagy ellátási

szerződés kötése útján is elláthatja feladatát Az önálló családgondozó számára külön irodai helyiséget kell biztosítani. Biztosítani kell a szükség szerinti szakmai és módszertani konzultációt, esetmegbeszélést több szakember közreműködésével, rendszeres szakmai továbbképzést, családgondozó szakszerű helyettesítését. 14. A bölcsődei ellátás részletes bemutatása /15/1998 (IV30) NM rendelet / Feladata a három éven aluli gyermekek gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Vállalhatja hat éven aluli fogyatékos gyermek korai fejlesztését, gondozását, fejlesztő felkészítését, amennyiben tárgyi és személyi feltételeivel rendelkezik. Működhet: önálló bölcsődeként, Bölcsődei Igazgatóságként, többcélú közös igazgatási intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként. Feladat jellegétől függően napos

vagy hetes bölcsőde. A gyermek húszhetes korától harmadik életévének, fogyatékos gyermek az ötödik életévének betöltéséig vehető fel. A gyermek felvételét a szülő hozzájárulásával a körzeti védőnő, házi gyermekorvos vagy a háziorvos, szociális, illetve családgondozó, gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság is kezdeményezheti. Napos bölcsőde a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek ellátását. A hetes bölcsőde naptári hetenként legalább 120 óra időtartamban bentlakásos formában folyamatos ellátást biztosít. Hetes bölcsődébe azt a gyermeket lehet felvenni, akinek egészsége, testi vagy szellemi fejlődése a család szociális helyzete, illetve otthoni körülményei miatt otthonában hétközben nem biztosítható. Nem gondozható a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy háziorvos igazolás szerint ez az állapot fennáll. Ellátás keretében

biztosítani kell a gondozás-nevelés teltételeit, fokozatos beilleszkedés lehetőség, megfelelő textíliát és bútorzatot, játéktevékenység feltételeit, szabadban való tartózkodás feltételeit, megfelelő étkeztetést. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 10 gyermek gondozható, fogyatékos gyermeket is ellátó csoportban legfeljebb 8, a kizárólagos fogyatékos gyermeket ellátó csoportban legfeljebb 6 gyermek gondozható. Fogyatékos gyermek elhelyezése történhet egészséges gyermekekkel közös csoportban, speciális bölcsődei csoportban. Ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek a harmadik életévet betöltötte. Ha bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, a bölcsődei térítési díj ellenében külön szolgáltatásként játszócsoportot, időszakos gyermekfelügyeletet, gyermekhotel, egyéb gyermeknevelést segítő szolgáltatást biztosíthat. Bölcsődék szakfelügyeletét az ÁNSZ gyakorolja Szakvéleményt ad

a felügyeletet gyakorló szervnek, valamint a fenntartónak, hogy a bölcsőde tárgyi és személyi feltételei, szakmai programja és működése megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai követelményeknek. 15. A családi napközi részletes bemutatása /15/1998 (IV30) NM rendelet / Alapellátás keretében gyermekek napközbeni ellátására családi napközi működtethető az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más célra kialakított helyiségben. Családi napköziben ellátást olyan nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek felügyeletére gondozására, kizárási ok nem áll fenn, érvényes egészségügyi nyilatkozattal rendelkezik, tanfolyamon részt vett. A családi napközit működtető akkor kezdheti meg a tevékenységét, ha érvényes működési engedéllyel rendelkezik, helyettesítése megoldott olyan személlyel, aki az

alkalmassági feltételeknek megfelel. Csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület vagy lakás alkalmas. Amennyiben saját otthonában nyújtja az ellátást háziorvosi igazolással kell tanúsítania, hogy a vele közös háztartásban álló személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket. A gondozás - nevelés részletes szakmai szempontjait úgy kell meghatározni, illetve az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a Családpolitikai Intézet módszertani levelében foglaltaknak. Családi napközibe húszhetestől tizennégy éves korig vehető fel gyermek, legfeljebb 5 gyermek gondozható. Egy Fogyatékos gyermeket is gondozhatnak, akkor a gondozható gyermekek száma 4 fő, amennyiben valamennyi fogyatékos 3 fő. Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3-14 éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az

l éves kor alattiak részére elkülönített játszó és öltözőhelyet kell kialakítani. 16. Házi gyermekfelügyelet részletes bemutatása /15/1998 (IV30) NM rendelet / Alapellátás keretében a gyermekek napközbeni ellátásaként házi gyermekfelügyelet biztosítható a 20 hetes kortól az általános iskolai tanulmányokat folytató, tanköteles korú gyermek ellátásában akadályozott szülő kérelmére. A fogyatékossága vagy súlyos betegsége miatt egyéb napközbeni ellátásban nem részesíthető, a nappali intézményben elhelyezett, de a nappal intézmény nyitvatartási idején túl felügyelet nélkül maradó, napközbeni ellátást igénybe vevő, de átmeneti kóros állapota miatt hosszabb ideig otthoni gondozásra szoruló gyermek számára. Indokolt a biztosítása: az egyedülálló szülő gyermeknevelésben való átmeneti akadályoztatása esetén, ikergyermek gondozásának segítésére, váltott műszakban dolgozó, egyedülálló szülő

gyermekének a kora reggeli, vagy késő esti órákban. A gyermek életkorának, egészségi állapotához igazodó gondozást, felügyeletet kell biztosítani. Gondozói tevékenységet hivatásos és társadalmi gondozó végzi. Gondozási tevékenységéről, a térítési díjakról gondozási naplót vezeti. Gondozói tevékenységet olya személy láthat el, aki nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek felügyeletére gondozására, kizárási ok nem áll fenn, érvényes egészségügyi nyilatkozattal rendelkezik, tanfolyamon részt vett. 17. Alternatív napközbeni ellátás részletes bemutatása /15/1998 (IV30) NM rendelet / Alternatív ellátást valamely gyermekekből álló célcsoport életkori sajátosságaihoz, a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő,

a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon, rendszeresen, meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység. Formái: A sport és szabadidő - tevékenységekhez kötődő, hasznos időtöltés és felügyeletet biztosító klubfoglalkozás, a játéktevékenységhez kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő, illetve szülő-gyermek kapcsolatot erősítő játszóház, integratív családi játéktár, valamint játszótérprogramok., az azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetű gyermekek, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év felettiek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások. Alternatív napközbeni ellátást nyújtó személyek és szervezetek együttműködnek az

általuk ellátott gyermekek családjával, illetékes oktatási -nevelési intézménnyel, gyermekjóléti szolgálattal, egyéb segítő szervezetekkel, különösen ha az együttműködés a gyermeket veszélyeztető körülmények, illetve helyzet felszámolására és a gyermek érdekében szükséges intézkedés megtételére vagy tevékenység megvalósítására irányul. A foglalkozások vezetéséről csak felsőfokú végzettségű szociális vagy mentálhigiénés végzettséggel rendelkező szakember útján gondoskodik. Önkéntes segítők felkészítéséről folyamatos szakmai segítéséről és szupervíziójáról a programot működtető felsőfokú szociális alapvégzettséggel vagy mentálhigiénés végzettséggel rendelkező szakember útján gondoskodik. 18. Gyermekek átmeneti gondozásának általános szabályai /15/1998 (IV30) NM rendelet / Alapellátás keretében a családban nevelkedő, rászoruló gyermeket ideiglenes jelleggel életkorához,

egészségi állapotához igazodó teljes ellátást biztosító átmeneti gondozásban kell részesíteni. Gondozásának célja, hogy ideiglenes helyettesítse a gyermek gondozásában akadályoztatott szülő gondoskodását, együttes elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná vált szülő és gyermeke számára. A gyermekjóléti szolgáltatást végző családgondozó bevonásával egyéni gondozási nevelési tervet kell készíteni, melyben be kell vonni a terv megvalósításában részt vevő szakembereket, valamint lehetőség szerint a gyermek szülőjét. Az átmeneti gondozást nyújtó intézmény elősegíti a gyermeknek a szülővel való kapcsolattartását. A házirendben foglaltak szerint a szülő látogathatja a gyermeket, illetve elviheti és élhet a kapcsolattartás egyéb formáival. Az átmeneti gondozást nyújtó a gyermek átmeneti gondozásáról értesíti a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot és

együttműködik vele az átmeneti gondozást szükségesség tevő okok megszűntetése, a gyermek hazakerülése érdekében. A gyermekotthonban a gyermekkel folytatott egyéni beszélgetés során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását előidéző, illetve ideiglenes gondozását szükségessé tevő okokat. Amennyiben az ideiglenes gondozásban részesülő gyermekért a szülő nem jelenik meg, haladéktalanul értesíteni kell az illetékes gyámhivatalt a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából. Az átmeneti gondozás megszüntetése, illetve megszűnése esetén a gyermeket a szülőjének vagy a gyámhivatal határozatában megjelölt személynek lehet átadni. 19. A helyettes szülői ellátás részletes bemutatása /15/1998 (IV30) NM rendelet / A felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégző személyt, mint helyettes szülő férőhelyet biztosítót- a működtető és jelentkező személy közös kérelmére a gyermekjóléti

szolgálat nyilvántartásba veszi, és a működtető megállapodást köt a helyettes szülői feladatot vállaló személlyel. Az önálló helyettes szülőt foglalkoztató, illetve helyettes szülői hálózatot működtető a helyettes szülő folyamatos szakmai segítésérő., ellenőrzéséről gondoskodik A helyettes szülő befogadja az átmeneti gondozást igénylő gyermeket, ha az átmeneti gondozás biztosítására kijelölték. A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a helyettes szülő értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A helyettes szülő és a helyettes szülői tanácsadó elkészítik a gyermek egyéni gondozási nevelési tervét, melynek megfelelően a helyettes szülő saját háztartásában biztosítja az ellátást, gondozást, nevelést. 20. Gyermekek átmeneti otthonának részletes bemutatása /15/1998 (IV30) NM rendelet/ A gyermekek átmeneti otthona megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos gyermekintézmény,

amely az alapellátás keretében a gyermek számára alaptevékenységként átmeneti gondozást biztosít. Alapokiratában rögzítettek szerint alapfeladatként biztosíthat egyéb személyes gondoskodást nyújtó ellátási formákat is. Alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását, a gyermekek testi, értelmi, erkölcsi fejlődését. Az otthonba történő befogadásról haladéktalanul értesíti a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekkel kapcsolatos eseményekről haladéktalanul értesíti a fenntartót és a törvényes képviselőt. Legalább 12 de legfeljebb 40 fő ellátására alkalmasnak kell lennie. A gyermekek nevelését, gondozását a szakmai programban meghatározott elvek szerint kell biztosítani. Egy csoportban legfeljebb 12 fő helyezhető el. A csoport kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a csoportok nemek, és életkorok szerint

vegyes összetételűek legyenek. Testvéreket csak kivételes esetben lehet külön csoportban elhelyezni A csoportok számára önálló lakóteret kell biztosítani, amely hálószobákból, közös nappali szobából, konyha/étkezőből, valamint fürdőszobából és nemenként WC helyiségből áll. Egy hálószobában 4 gondozott helyezhető el Több csoport elhelyezésére szolgáló gyermekotthonban ki kell alakítani sportolásra alkalmas teret, látogatók fogadására alkalmas helyiséget, terápiás célú foglalkozásokhoz szükséges csoportszobát. Lakásotthon olyan gyermekotthon, ahol önálló lakásban vagy családi házban történik a gondozott gyermek, fiatal elhelyezése. Legfeljebb 12 gondozott gyermek helyezhető el. 21. Családok átmeneti otthonának részletes bemutatása /15/1998 (IV30) NM rendelet / A családok átmeneti otthona megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakások intézmény, amely az alapellátás keretében a gyermek

és szülője, illetve a várandós anya számára alaptevékenységként biztosítja az átmeneti gondozást. Az ellátás jellegének megfelelő személyi és tárgyi feltételeket ellátási formánként külön-külön biztosítani kell. Alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását, az elhelyezett gyermekek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését. A befogadásról haladéktalanul értesíti a gyermek és szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot, ha a szülő kiskorú, törvényes képviselőjét, valamint a gyermeke törvényes képviselőjét is. Az otthon a szülő és gyermeke együttes lakhatását otthonszerű elhelyezés formájában biztosítja. Legalább 12, de legfeljebb 40 személy ellátására alkalmas. Az egyes családok elhelyezésére külön lakószobát kell biztosítani. Biztosítani kell az éjszakai és nappali tartózkodásra, személyi tisztálkodásra,

étkezésre, közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Biztosítja a gyermek számára a teljes körű ellátást, a szülő, illetve várandós anya számára az életvitelszerű tartózkodás lehetőségét, tisztálkodási, mosási, főzési lehetőséget, textíliával történő ellátást és a személyes higiéné feltételeinek megteremtését, elsősegélyhez szükséges felszereléseket. Pszichológiai, jogi szociális, és mentálhigiénés segítséget nyújt, így különösen a fiatal szülő, családi krízis következtében, illetve bántalmazás, fenyegetés miatt védelmet kereső szülő és gyermek, a szociális krízis miatt bekerülő családok számára. 22. Otthont nyújtó ellátások A teljes körű ellátás /15/1998 (IV30) NM rendelet / Az otthont nyújtó ellátásban részesülő gondozott gyermek számára teljes körű ellátást, családgondozást, az örökbefogadás elősegítését, illetve utógondozást kell biztosítani. A gondozott

gyermekek számára naponta, az életkornak megfelelő, legalább ötszöri, legalább egy alkalommal meleg, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkezést kell biztosítani. Ruházat gyermekenként legalább 6 váltás fehérneműt, valamint 3 váltás hálóruhát, évszaknak megfelelő legalább 2 váltás hétköznapi felsőruhát és cipőt, valamint alkalmi és sportruházatot tartalmaz. Biztosítani kell a mindennapos tisztálkodáshoz, testápoláshoz szükséges feltételeket, tisztálkodási és testápolási szereket, 3 váltás ágyneműt. Az iskolai oktatásban, szakképzésben részt vevő, felsőfokú tanulmányokat folytató gondozott gyermek számára biztosítani kell az első szakképzettség megszerzéséhez szükséges tandíjat, tankönyveket, tanszereket és egyéb iskolai felszereléseket, valamint utazó és kézitáskát, továbbá az iskolába járással kapcsolatban felmerülő költségeket, a felzárkóztatás, és

tehetségfejlesztés költségeit. Az ellátást nyújtó gondoskodik a szabadidős tevékenységekhez szükséges és indokolt költségekről. A különleges vagy speciális ellátásra szoruló gondozott gyermek számára a fejlődéséhez, illetve fejlesztéséhez, a gyógyulásához, rehabilitációjához, terápiájához szükséges és indokolt eszközök beszerzéséről a fenntartó gondoskodik. A zsebpénznek mértékén felüli összeget a gondozott gyermek szorgalma, magatartása figyelembevételével a gyermekotthonban elhelyezetteknél a nevelő javaslatára az intézmény vezetője, nevelőszülőnél elhelyezettek esetében a nevelőszülő havonta állapítja meg és folyósítja, melyről zsebpénznyilvántartást kell vezetni. A fejlesztő felkészítésben való részvételre kötelezett, valamint 3-6 éves korú gyermek részére zsebpénz nem kerül kifizetésre, de biztosítani kell a személyre szóló felhasználást. 23. Gondozás, nevelés a gyermekvédelmi

szakellátásban /15/1998 (IV30) NM rendelet / A gondozás nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, a személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék és képessé váljon a vérszerinti családjába valló visszailleszkedésre, a nevelőszülői, vagy örökbefogadó családba történő beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre. A fogyatékos gondozott gyermek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó és azokat a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést kell biztosítani. A gyermekvédelmi nyilvántartást kitöltve el kell készíteni az egyéni gondozási-nevelési tervet. Be kell vonni az ítélőképessége birtokában lévő gondozott gyermeket, szülőjét, illetve gondozóját. Az ellátást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladatai: testi, értelmi,

érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító családpótló ellátásban részesíti a gyermeket. Az ellátást nyújtó gondoskodik arról, hogy a gondozott gyermek hozzájusson a megelőző és gyógyító ellátáshoz, terápiához, amely személyisége korrekciójához szükséges, gyógypedagógiai ellátáshoz, korának és képességének megfelelő oktatáshoz, szabadideje hasznos eltöltéséhez, szabad vallásgyakorlásról. Az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja a háztartási teendők végzésében, családi gazdálkodás megtervezésébe, a pénzkezelésbe. Az ellátást nyújtó biztosítja a gondozott gyermek környezetének állandóságát, a gondozott gyermek személyes tárgyainak elhelyezését, azt, hogy a gondozott gyermekről évente legalább egy fénykép készüljön. 24. Engedély nélküli eltávozás /15/1998 (IV30) NM rendelet / Ha a gondozott, illetve

egyéb okból ellátásra befogadott gyermek engedély nélkül eltávozott a gondozási helyéről vagy oda a számára előírt időpontban nem tért vissza, az ellátást nyújtó megkísérli felkutatni a tartózkodási helyét. Ha az eltűnt gyermek 14 éven aluli vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tud haladéktalanul. egyéb esetben 24 órán belül az ellátást nyújtó megkeresi az illetékes rendőre szervet az eltűnt gyermek felkutatása érdekében. Értesíti a gyermek szülőjét, valamint a gondozott gyermek esetében a szakszolgálatot is. Ha az eltűnt gyermeket az ellátást nyújtó megtalálta, vagy a gyermek önként visszatért, erről az illetékes rendőri szervet, illetve a szülőt haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíteni kell. Az eltűnt gyermekről az ellátást nyújtó nyilvántartást vezet és a hatóság megkeresésére az adatvédelmi szabályok betartásával adatot szolgáltat. A gondozás helyére

visszakerült eltűnt gyermekkel a gyámja bevonásával folytatott egyéni beszélgetés keretében fel kell tárni az eltűnése okát és körülményeit, valamint az eltűnés alatt vele történteket, tartózkodási helyét és megélhetési forrásait. 25. A családi kapcsolatok /15/1998 (IV30) NM rendelet / A kapcsolattartásra jogosult és a gondozott gyermek kapcsolattartását és gyámhivatal határozza meg. Formái: a gondozott gyermek meglátogatása, alkalmanként legfeljebb 2 napra történő elvitele, a gondozott gyermek szabadságra történő elvitele, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. A szülővel való kapcsolattartást elő kell segíteni abban az esetben is, ha a szülő előzetes letartoztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, feltéve, hogy ez megfelel a gyámhivatali döntésnek. A gondozott gyermeket a hozzátartozó a gyermekotthon, illetve más bentlakásos intézmény házirendje, illetve a nevelőszülői

hálózat működtetőjével történt előzetes megállapodás szerint látogathatja. Az ellátást nyújtó a kapcsolattartás során folyamatosan tájékoztatja a hozzátartozót a gondozott gyermek neveléséről, fejlődéséről és a vele kapcsolatos fontosabb eseményekről. Az ellátást nyújtó jelzi a gyámhivatalnak, ha megítélése szerint a hozzátartozó a kapcsolattartás során a gondozott gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, illetve ha kapcsolattartási jogával visszaél. A gondozott gyermek és családja közötti kapcsolat ápolása, a családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele érdekében a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a szakszolgálat családgondozója együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint kell végezni. A családgondozó feladata: A gondozott gyermek és családja közötti

folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése. A gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekkel való közlése, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben, a gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre, a hazakerülést követő teendők és életvitel a gondozott gyermekkel és a szülőkkel közös megtervezése. 26. Utógondozás, utógondozói ellátás /15/1998 (IV30) NM rendelet / Az otthont nyújtó ellátás keretében az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését utógondozással kell segíteni a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint. Az utógondozás során az utógondozó együttműködik a utógondozott lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal. Utógondozó feladata:

hazakerülését követően figyelemmel kíséri a családjába való beilleszkedést, segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításához, kiemelten kezelve az önálló lakhatásának megoldását, képességeinek megfelelő közoktatási, illetve felsőoktatási intézmény van munkahely kiválasztásában, segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában, havonta egyszer felkeresi az utógondozottat és tájékozódik körülményeinek és életvezetésének alakulásáról, jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismeretével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában. Az utógondozó a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint együttműködik a fiatal felnőttel a támogatás összegének célszerű felhasználásában, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt. Utógondozói ellátást a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig kérheti A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozás ellátás keretében a

szükséges teljes körű ellátást kell biztosítani azon időszak alatt, amíg létfenntartását nem tudja biztosítani. Segítséget kell nyújtani azon feltételek megteremtéséhez, amelyek az ellátásból kikerülő fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek. Utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára a befogadását vállaló nevelőszülő, gyermekotthon az utógondozó otthon lakhatási lehetőségről gondoskodik. Az ellátást nyújtó és a fiatal felnőtt utógondozói ellátásról írásbeli megállapodást köt, figyelemmel kell lenni a fiatal felnőtt vagyoni, jövedelmi viszonyaira, egészségi állapotára és személyiségére, családi körülményeire, kötelezettségeire. Az ellátásért külön jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat kell fizetni. Az ellátást nyújtó nevelőszülő, gyermekotthon vagy utógondozó otthon a fiatal felnőtt befogadásáról értesíti a

szakszolgálatot. 27. A nevelőszülő feladatai Milyen feltételekkel lehet valaki nevelőszülő, írja le ennek az eljárásnak a menetét. /15/1998 (IV30) NM rendelet / Egészségi állapot vizsgálatát a nevelőszülőnek jelentkező személy háziorvosa végzi. Véleménynek tartalmazni kell, hogy nem szenved-e a gyermek megfelelő ellátását korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban, súlyos pszichés zavarban, alkoholfüggőségben, kábítószer függőségben, olyan betegségben, amely akadályozza a gyermekről való gondoskodást, illetve amely a gyermek egészségét veszélyezteti. A nevelőszülői hálózat működtetője környezettanulmányt készít annak megállapítására, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a gyermek befogadására. A nevelőszülő háziorvosa véleménnyel igazolja a működtető felé, hogy a vele egy háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az

ellátandó gyermeket. Ha a nevelőszülői feladat ellátására a nevelőszülőnek jelentkező alkalmas, a nevelőszülői hálózat működtetője értesíti a jelentkezőt a nevelőszülő tanfolyam időpontjáról. A felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégző személyt a szakszolgálat nyilvántartásba veszi. Amennyiben a szakszolgálat az elhelyezési javaslatában a nevelőszülőnél történő elhelyezést indítványozza a gyámhivatalnak, a javaslattal egyidőben megállapodást köt a nevelőszülői feladatokra alkalmas személlyel. A nevelőszülői tanácsadó a nevelőszülővel közösen elkészíti az egyéni gondozásinevelési tervet. A nevelőszülő befogadja a szakszolgálat kijelölése alapján a gyámhivatal által nevelésbe vett gyermeket, ha a határozatban a gondozási helyeként a nevelőszülőt jelölték meg. A gondozott gyermek számára a nevelőszülő saját háztartásában biztosítja az egyéni gondozási - nevelési tervnek

megfelelően az ellátást, gondozást, nevelést. Biztosítani kell a nevelőszülők és a gyermekek külön szobában való elhelyezését, ahol a gyermekek személyes élettere legalább 6 m2 legyen. A nevelőszülő a gyámhivatal határozatában foglaltaknak megfelelően biztosítja, hogy a gondozott gyermek kapcsolatot tarthasson hozzátartozóival, ennek érdekében felkészíti a velük való találkozásra és biztosítja a megjelölt helyen és időben történő megjelenését. A nevelőszülő elősegíti, hogy a gondozott gyermek sikeresen visszailleszkedjen vérszerinti családjába, illetve örökbefogadó családjába beilleszkedjen. 28. A gyermekotthon, lakásotthon /15/1998 (IV30) NM rendelet / A gyermekotthon megszakítás nélküli munkarend szerint működő, bentlakások gyermekintézmény, amely a gondozott gyermekek számára alaptevékenységként biztosítja az otthont nyújtó ellátást a gyámhivatal által jóváhagyott egyéni elhelyezési terv és az

általa készített egyéni gondozási-nevelési terv szerint, fiatal felnőtt számára utógondozói ellátást biztosít, szükség esetén külső férőhelyeket működtet. A gyermekotthon az alapító okiratában rögzítettek szerint, és az adott szolgáltatás végzésére feljogosító működési engedély alapján alapfeladatként biztosíthat egyéb személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatást is, így különösen gyermekek és várandós anyák átmeneti gondozását. A gyermekotthon nevelési alapdokumentuma a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, továbbá a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak által elfogadott, az intézményben folyó nevelés céljait, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program. Házirendet az igazgató, a nevelőtestület, valamint a gyermekönkormányzat véleményének figyelembevételével és az intézményben működő érdek-képviseleti fórum egyetértésével hagyja

jóvá. A gyermekotthon befogadja a szakszolgálat kijelölése alapján az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a gyámhivatal által nevelésbe vett gyermeket, ha a határozatban a gyermek gondozási helyeként a gyermekotthont jelölték meg. A gyermekotthon a gondozott kérelmére befogadhatja annak saját gyermekét, a gyermek otthontalanná vált szülőjét, valamint a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyát is. Ideiglenesen befogadja azt a gondozott gyermeket, aki gondozási helyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt, valamint a rendőrség által bekísért, ideiglenes gondozást igénylő gyermeket. A gyermekotthon a gyámhivatalnak a gondozott gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti illetve tartós nevelését megszüntető határozata alapján az ellátást megszűnteti és a gondozott gyermeket a határozatban megjelölt személynek átadja. A gyermekotthonnal legalább 12, de legfeljebb 40 fő

ellátására alkalmasnak kell lennie. A csoport számára önálló lakóteret kell biztosítani. Egy hálószobában 4 gondozott gyermek helyezhető el Több csoport elhelyezésére szolgáló gyermekotthonban ki kell alakítani sportolásra alkalmas termet, látogatók fogadására alkalmas helyisége, terápiás célú foglalkozásokhoz szüksége csoportszobát. Lakásotthonban olyan gyermekotthon, ahol önálló lakásban vagy családi házban történik a gondozott gyermek, fiatal felnőtt elhelyezése, legfeljebb 12 gondozott gyermek, fiatal felnőtt helyezhető el. Csoportgazdálkodás pedagógiai célja a családi háztartás vezetésének modellezése annak érdekében, hogy a gondozott gyermek képessé váljon saját háztartás vezetésére. 29. Különleges és speciális gyermekotthon A minisztérium által fenntartott gyermekotthonok. /15/1998 (IV30) NM rendelet / Speciális gyermekotthon a szakellátás keretében a súlyos pszichés tüneteket mutató, súlyos

disszociális tüneteket mutató, pszichoaktív szerekkel küzdő 12. életévét - kivételesen 10 életévét betöltött gondozott gyermek számára kötelezően ellátandó alapfeladatként a gyermek állapotához igazodó speciális ellátást biztosít. Legfeljebb 40 fő helyezhető el A speciális gyermekotthon feladatkörébe tartozik a gyermekről való gondoskodás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció és rehabilitáció is, ha a speciális gondozás más gondozási helyen nem biztosítható, illetve ha a gyermeknek speciális gondozást nem igénylő gondozott gyermekektől való külön elhelyezése szüksége, és állapota nem indokolja a szociális bentlakásos intézményben való elhelyezését vagy elhelyezése férőhely hiányában nem lehetséges. Speciális ellátást igénylő gondozott gyermekek közül legfeljebb 8 azonos nemű helyezhető el egy csoportban, hálószobában legfeljebb 4 gondozott gyermek helyezhető el. A speciális

gyermekotthonban ki kell alakítani olyan, a lakótérhez kapcsolódó, de attól zárhatóan elválasztott, önálló lakószobából, fürdőszobából és WC-éből álló biztonsági elkülönítőt, amelyben személyes szabadságában korlátozott átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek tartózkodhat. Különleges gyermekotthon, a gyermekotthon különleges csoportja a szakellátás keretében a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró 3 év alatti, tartósan beteg, illetve fogyatékos gondozott gyermekek számára kötelezően ellátandóan alapfeladatként a gyermek állapotához, illetve korához igazodó különleges ellátást biztosít. Három év alatti gondozott gyermekek közül legfeljebb 8 helyezhető el egy csoportban, biztosítani kell egy csoportszobát, amely alvásra, játszásra és étkezésre szolgál, teraszt, játszásra alkalmas teret, biztosítani kell a rendszeres és folyamatos orvosi ellátást, védőnő látogatását, a csecsemő és

kisgyermek folyamatos felügyeletét, a csoportban a gyermekek nevelését ellátó személyek közül 1 fő szakképzett csecsemő és kisgyermek gondozónő alkalmazását. Minisztérium országos illetékességgel speciális gyermekotthonokat működtet. Terápiát nyújt azok számára, aki súlyosan neurotikus, illetve pszichotikus állapota, súlyos erőszakos cselekmények elkövetése, pszioaktív szerek rendszeres használata, szerzett immunhiányos tünetegyüttesben való megbetegedése miatt szakértelmet igénylő terápiára szorul. 30. A nevelési felügyelet /15/1998 (IV30) NM rendelet / A nevelésbe vett gyermek személyes szabadságának korlátozását a felügyeletét ellátó munkatárs vagy az intézmény pszichológusa vagy orvosa kezdeményezésére a speciális otthon vezetője írásban rendelheti el, kijelölve a helyisége, ahol a nevelésbe vett gyermeknek tartózkodnia kell. Biztosítani kell, hogy a gyermekjogi képviselő a személyes szabadságában

korlátozott gyermekkel találkozhasson, ügyében tájékozódjon. Biztonsági elkülönítőben az orvos által szükségesnek tartott ideig, de legfeljebb 24 óráig tartózkodhat. Ha ez idő alatt magatartása nem rendeződik, kezelését fekvőbetegellátó intézményben kell folytatni A nevelési felügyelet alatt a speciális gyermekotthon vezetője gondoskodik a gyámhivatali határozatban foglaltak végrehajtásáról. 31. Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság /15/1998 (IV30) NM rendelet / Feladata: szakvéleményt készíteni a nevelés-bevételi eljárás, illetve a gondozási hely megváltoztatására irányuló eljárás során, ha a gyermek gondozási helyeként a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság, illetve a gondozási hely megváltoztatását javasoló szerv a gyermek gondozási helyeként a Minisztérium speciális gyermekotthonait javasolja. Felülvizsgálja a megyei bizottságnak a gyermek gondozási helyének meghatározása

tárgyában született szakvéleményét, ha azt az érdemi határozat elleni fellebbezési eljárásban kérték. A gyámhivatal felkérésére szakvéleményt készít az új elhelyezési tervhez. A bizottság különösen annak a speciális igényű gyermeknek javasolja a Minisztérium gyermekotthonában történő elhelyezését, aki súlyos neurotikus, pszichotikus állapota, pszchoaktív szerek használata miatt olyan különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul, amelyet a lakóhelyén, gondozási helyén nem tudnak biztosítani számára, illetve akinek kiemelése eddigi környezetéből a saját érdekében feltétlenül indokolt. Az országos bizottság szakvéleményének megküldésével egyidejűleg arról is tájékozatja a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy a Minisztérium melyik gyermekotthona, mely időponttól kezdve tudja fogadni a gyermeket. 32. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat (TEGYESZ) főbb feladatai, és azok rövid bemutatása.

/15/1998 (IV30) NM rendelet / A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében szakszolgáltatásként biztosítani kell: A gondozási hely meghatározását, az ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölésével, a nevelőszülői hálózattal, az örökbefogadás szakmai előkészítésével, a gondozott gyermek gondozásával, egyes nevelésbe vett gyermek gyámságával, gondokságával, hivatásos gyámsággal, szaktanácsadással, nyilvántartással, megyei bizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat. 33. Javaslat a gondozási hely meghatározására, és megváltoztatására /15/1998 (IV.30) NM rendelet / A gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében a szakszolgálat által működtetett megyei bizottság a gyámhivatal megkeresésére a gyermekre vonatkozóan szakvéleményt ad, és javaslatot tesz az elhelyezés formájára. Fogyatékos gyermek esetében a szakszolgálat a megyei bizottság részére beszerzi az

értelmi, testi, illetve érzékszervi fogyatékosságot megállapító szakvéleményt. Ha a megyei bizottság a Minisztérium gyermekotthonában történő elhelyezésre tesz javaslatot, a szakszolgálat a megyei bizottság szakvéleményének egyidejű megküldésével értesíti az országos bizottságot és felkéri szakvélemény elkészítésére. Az elhelyezési javaslat kialakítása érdekében a szakszolgálat elhelyezési értekezletet hív össze. Meg kell hívni a gyermeket és szülőjét, valamint a gyermek lakóhelye szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálat, a javasolni kívánt gondozási hely képviselőjét, akiknek a szakszolgálat által előterjesztett elhelyezési javaslatra vonatkozó véleményét írásban rögzíteni kell. A szakszolgálat javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gondozott gyermek gondozási helyének megváltoztatására, ha lényegesen megváltoztak azok a körülmények, amelyekre a gyámhivatal ah elhelyezési döntését alapította,

illetve, ha az a gyermek érdekében más okból szükséges. Ha a gondozási hely megváltozására irányuló javaslat a Minisztérium gyermekotthonában való elhelyezésre irányul, az országos bizottság szakvéleményét figyelembe véve a szakszolgálat jár el. 34. Az egyéni elhelyezési terv /15/1998 (IV30) NM rendelet / A szakszolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján kitöltve elkészíti a szülő, gyermek, valamint a gondozási hely, illetve a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a hivatásos gyám bevonásával a gyermek további életútjának alakítására vonatkozó célkitűzéseket és a szükséges intézkedéseket magában foglaló egyéni elhelyezési tervet. Az egyéni elhelyezési tervet úgy kell elkészíteni, hogy alkalmas legyen a gondozott gyermek saját családjába történő visszatérésének, az örökbefogadásnak, vagy más családot pótló

környezetbe bekerülésének elősegítésére. A tervben fel kell tüntetni a gyámhivatal jóváhagyását igénylő rendelkezéseket. Meg kell jelölni azt a személyt, akinek a gondozásába kerül a gyermek, az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetését követően. Meg kell határozni azt a határidőt, ameddig az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételeket biztosítani kell. Meg kell határozni a gondozott gyermek és a szülő kapcsolattartására vonatkozó elvárásokat, azokat a feltételeket, amelyeket a szülőnek biztosítani kell az átmeneti nevelésbe vétel megszűntetéséhez, azokat a feltételeket, amelyeket a gondozott gyermeknek teljesítenie kell az átmeneti nevelésbe vétel megszűntetéséhez. Az egyéni elhelyezési tervben olyan szakmailag indokolt feltételek határozhatók meg, melyek rögzítése a gyermek, szülő, a családgondozók, illetve mások együttműködésének szervezéséhez szükségesek. A szülőt,

illetve a gondozott gyermeket figyelmeztetni kell arra, hogy a feltételek teljesítése nem kötelező, de a teljesítés hiányában az átmeneti nevelés nem szűntethető meg. A szakszolgálat javaslatot készít az ideiglenes elhelyezést igénylő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, gondozási helyéről önkényesen eltávozott gondozott gyermeket ellátó nevelőszülő és gyermekotthon kijelölésére. 35. Az örökbefogadás előkészítése /15/1998 (IV30) NM rendelet / A szakszolgálat nyilvántartásba veszi a gyámhivatal határozatával örökbe fogadhatóvá nyilvánított, illetve tartós nevelésbe vett, örökbe fogadható gyermeket és erről tájékoztatja a Családpolitikai Intézetet. A szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyt külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felkészíti az örökbefogadásra. A szakszolgálat az örökbefogadási szándékkal jelentkező személyt nyilatkoztatja és tájékoztatja az örökbefogadás

feltételeiről, az alkalmassági vizsgálat céljáról, jellegéről, valamint helyéről és időpontjáról, továbbá a családi és lakáskörülmények feltárását szolgáló helyszíni tájékozódás időpontjáról. A szakszolgálatnak fel kell kérni a személy háziorvosát annak megállapítására, hogy az örökbefogadni szándékozó személy egészségügyi állapotát tekintve alkalmas-e a gyermek felnevelésére. A szakszolgálat megküldi a gyámhivatalnak a javaslatait, melyben ki kell térni arra, hogy az örökbefogadni szándékozó milyen életkorú, sérült vagy fogyatékos gyermek örökbefogadására alkalmas. A nyilvántartásba vételről amennyiben az örökbe fogadni szándékozó nyilatkozatával hozzájárult - a szakszolgálat értesíti a családpolitikai intézetet, valamint az örökbefogadni szándékozó személyt. A szakszolgálat feladata a nyilvántartásban szereplő örökbe adható gyermekek számára a nyilvántartási sorrend

figyelembevételével a legmegfelelőbb örökbefogadó szülő kiválasztása. Ha a nyilvántartásban találnak olyan gyermeket, illetve örökbefogadásra várót, akik közül az adatok alapján várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolat alakulhat ki, a szakszolgálat a gyermek gondozójának, valamint a törvényes képviselőjének bevonásával dönt a személyes kapcsolat felvételének a lehetőségéről és erről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt. A személyes kapcsolatfelvételtől számított 30 napon belül a szakszolgálat a gyermek gondozója, illetve törvényes képviselője bevonásával kialakítja álláspontját arra vonatkozóan, hogy javasolja-e a gyámhivatal felé a gyermeknek a kérelmező gondozásába történő kihelyezését és erről a kérelmezőt tájékoztatja. A szakszolgálat a gyámhivatal felkérésére figyelemmel kíséri a kihelyezett gyermek gondozását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermek

családba történő beilleszkedését, a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát. A szakszolgálat törli az örökbe-fogadható gyermekek nyilvántartásából azt a gyermeket, akiknek az örökbefogadását a gyámhivatal jogerős határozattal engedélyezte, és erről a Családpolitikai Intézetet is értesíti. 36. Az egyéni gondozási-nevelési terv /15/1998 (IV30) NM rendelet / A szakszolgálat elkészíti az általa működtetett nevelőszülői hálózatnál, illetve a más bentlakásos intézményben elhelyezett átmeneti vagy tartós gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét. A gyermekvédelmi nyilvántartást kitöltve el kell készíteni az egyéni gondozásinevelési tervet Be kell vonni az ítélőképessége birtokában lévő gondozott gyermeket, szülőjét, illetve gondozóját. Az ellátást nyújtónak az egyéni gondozási-nevelési terv alapján ellátandó feladatai: testi, értelmi, érzelmi

és erkölcsi fejlődést biztosító családpótló ellátásban részesíti a gyermeket. Az ellátást nyújtó gondoskodik arról, hogy a gondozott gyermek hozzájusson a megelőző és gyógyító ellátáshoz, terápiához, amely személyisége korrekciójához szükséges, gyógypedagógiai ellátáshoz, korának és képességének megfelelő oktatáshoz, szabadideje hasznos eltöltéséhez, szabad vallásgyakorlásról. Az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése érdekében életkorának megfelelően bevonja a háztartási teendők végzésében, családi gazdálkodás megtervezésébe, a pénzkezelésbe. Az ellátást nyújtó biztosítja a gondozott gyermek környezetének állandóságát, a gondozott gyermek személyes tárgyainak elhelyezését, azt, hogy a gondozott gyermekről évente 37. A TEGYESZ szakmai ellenőrzése, tanácsadása, segítségnyújtása /15/1998 (IV.30) NM rendelet / A szakszolgálat a gyámi gondozói

tanácsadója a gyermeki jogos érvényesülése érdekében szakmailag folyamatosan segíti és ellenőrzi a gondozott gyermek gyámjának, gondozójának nevelői, gondozói, illetve gyámi tevékenységét, az egyéni gondozási - nevelési tervben foglaltak végrehajtását, az egyéni elhelyezési terv megvalósulását. A gyámi gondozói tanácsadó szükség szerinti gyakorisággal, de legalább 2 havonta egyszer a kijelölt gondozási helyen találkozik a gondozott gyermekkel, a gondozóval és a gyámmal. A látogatás során szerzett tapasztalatait, megállapításait, illetve a gyermek érdekében tett intézkedéseit írásban dokumentálja, félévente tájékoztatja a gyámhivatalt a gyám tevékenységéről, a gyermek és szülő kapcsolattartásának alakulásáról, a gyermeknek a kijelölt gondozási helyre történő beilleszkedéséről. A nevelésbe vétel éves felülvizsgálatakor a szakszolgálat javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gondozott gyermek nevelésbe

vételének megszűntetésére vagy fenntartására, az elhelyezési tervének fenntartására vagy módosítására, a gondozási helyének megváltoztatására, úgy gyámjának kirendelésére, amennyiben szükséges. A gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozója a személyes segítő munka során segíti a gyermeket a családi, lakóhelyi és iskolai környezetbe történő visszailleszkedésben, gyermek és szülei kapcsolatának rendezésében, az önálló életvitel kialakításában. A szakszolgálat a szakellátást nyújtó intézmények felkérésére szakmai segítséget nyújt az intézmény szakmai programja, házirendje elkészítéséhez, továbbképzések szervezéséhez, szakmai munkaközösségek működéséhez, szakmai pályázati lehetőségek figyelemmel kíséréséhez és a pályázatok elkészítéséhez, új szakmai módszerek megismeréséhez, intézmény szakmai átalakításának megtervezéséhez. 38. Soroljon fel legalább öt különböző

ellátási formát, azon belül munkakört, amelyet felsőfokú szociális alapvégzettségnek tekintendő szociálpedagógus is betölthet. /15/1998 (IV30) NM rendelet mellékletei/ Gyermekjóléti szolgáltatás – családgondozó Gyermekjóléti szolgáltatás- módszertani szaktanácsadó Családi napközi – nevelő Házi gyermekfelügyelet - nevelő Gyermekek átmeneti otthona pszichológiai tanácsadó Családok átmeneti otthona - pszichológiai tanácsadó Nevelőszülői hálózat - nevelőszülői tanácsadó Gyermekotthon – gyermekfelügyelő 39. A védelembe vétel, mint hatósági intézkedés bemutatása / Gyvt, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX10) Kormány rendelet – továbbiakban :Gyer / Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy

segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével a gyermeket védelembe veszi. Egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a jegyző a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki és szükség esetén kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátást, az iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást. Figyelmezteti a szülőt a helytelen életvezetésének, magatartásának következményeire és felszólítja annak megváltoztatására. A kirendelt családgondozó a védelembe vételt elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a gyermekre vonatkozóan egyéni gondozási-nevelési tervet készít. Ha a védelembe vétellel a

gyermekveszélyeztetettségét megszűntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. Erre a jogkövetkezményre a szülőt figyelmeztetni kell 40. Az átmeneti és tartós nevelésbe vétel bemutatása / Gyvt, Gyer/ A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti és a veszélyeztetettség az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint védelembe vétellel nem lehet megszüntetni, a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonába helyezi el. Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének felügyeleti joga szünetel. Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az elhelyezési terv szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé

válik a gyermek visszafogadására. A gyermeknek a nevelőszülőkhöz vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakások intézménybe viteléről a gyámhivatal rendelkezése alapján a gyermek törvényes képviselője vagy a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője gondoskodik. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel fennállásának szükségességét a gyám, hivatásos gyám, nevelőszülő vagy intézmény, valamint a vér szerinti családot gondozó gyermekjóléti szolgálat és területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása alapján évente - három éven aluli gyermek esetében félévente felülvizsgálja. Az átmeneti nevelésbe vétel megszűnik, ha a gyermek tartós nevelésbe került, örökbe fogadták, nagykorúvá válik, vagy a bíróság a gyermekelhelyezésre vonatkozó döntését követően a különélő másik szülőhöz vagy harmadik személyhez került. A gyámhivatal tartós

nevelésbe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, a szülő vagy minkét szülő elhalálozott és a gyermeknek nincs gyakorló szülője, a gyermek ismeretlen szülőktől származik. A tartósan nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőknél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetőleg fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot rendel. A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni elhelyezési terv szerint biztosítja és felkészíti a gyermeket az örökbefogadásra, illetve önálló életre. A gyermek lakóhelye szerinti jegyző intézkedik A gyámhivatal a tartós nevelésbe vétel évente - három éven aluli gyermek esetében félévente felülvizsgálja annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek mihamarabbi örökbefogadását, vagy ha ez nem lehetséges tartós családot pótló nevelőszülői,

gyermekotthoni környezetbe kerülését