Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Bírósági szervezet, működés

Bírósági szervezet, működés 1. Az Alkotmány, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI törvény alapján a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást • • • • • a városi és kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: helyi bíróságok), a munkaügyi bíróságok, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok (a továbbiakban együtt: megyei bíróságok), az ítélőtáblák, és a Legfelsőbb Bíróság gyakorolják. Helyi és munkaügyi bíróságok A helyi bíróság első fokon jár el. A munkaügyi bíróság első fokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. Munkaügyi bíróság működik a fővárosban és a megyékben. A helyi bíróságokon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők. Megyei bíróságok A megyei bíróság - a törvényben

meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket. A megyei bíróságokon tanácsok, csoportok és büntető, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - a kijelölt megyei bíróságokon és illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el. Az ítélőtáblák A bírósági szervezet részeként 2003. január 1 napjától meghatározott illetékességi területtel a fővárosban, Szegeden és Pécsett ítélőtáblák létesülnek, melyek tényleges működésüket 2003. július 1. napján kezdik meg 2004 július 1-jétől további két ítélőtábla létesül győri és debreceni székhellyel, ezek 2005. január 1-jén kezdik meg működésüket Legfelsőbb Bíróság A Legfelsőbb Bíróság a legfőbb bírói szerv, amely elbírálja -

törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. A Legfelsőbb Bíróságon ítélkező és jogegységi tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. 2. A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el. Senki sem vonható el törvényes bírájától, aki a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró. Az ügyelosztási rendet a bíróság elnöke határozza meg, amelyet a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen

ki kell függeszteni. Ettől a rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, illetőleg igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni. A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános, a tárgyaláson hozott határozatát a bíróság nyilvánosan hirdeti ki. A bíróság a határozatát - ha törvény másként nem rendelkezik - indokolni köteles, a határozatok ellen - törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - jogorvoslatnak van helye. A bíróság - ha a törvény másként nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik. A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák (ülnökök) is részt vesznek az ítélkezésben, egyesbíróként és a tanács elnökeként azonban csak hivatásos bíró járhat el. Alkotmányos elvek és alapjogok a bíróságokon A bíróság előtti egyenlőség A bíróságok védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az

állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. /Alkotmány 50§ (1)-(2) bekezdés/ Az Alkotmány 57.§-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek alapvető alkotmányos joga, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. A bírói függetlenség A bírói függetlenség fogalmát kettős értelemben használjuk. Jelenti egyrészt a bírósági szervezet egészének függetlenségét, másrészt az ítélkező bíró függetlenségét. A bírói függetlenség azt hivatott biztosítani, hogy a bírót semmiféle befolyás ne érhesse döntésének meghozatalában. A bírói függetlenség elve olyan nagy jelentőségű, hogy érvényesülése alkotmányos garanciák

megfogalmazását kívánja meg. A bírói hatalom - amely az u.n hatalommegosztás elvének megfelelően alkotmányos rendünkben elválik a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól -döntően az ítélkezésben ölt testet. A bírói hatalom sajátossága, hogy a másik két "politikai" jellegű hatalmi ággal szemben állandó és semleges. Ezt a semlegességet fogalmazza meg az Alkotmány 50§-ának (3) bekezdése azzal, hogy a bírák függetlenek és csak a törvényeknek vannak alávetve. Még egyértelműbbé teszi a bírói hatalom politikai semlegességét az az alkotmányos rendelkezés, amely szerint a bírák nem lehetnek tagjai politikai pártoknak és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A bírósági szervezetet és a bírót megillető különböző szervezeti és jogállási garanciák is a független ítélkezés biztosításához szükségesek. Ezek körében az Alkotmány rögzíti, hogy a bíróságok igazgatását az Országos

Igazságszolgáltatási Tanács (1) végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek. /Alkotmány 50§ (4) bekezdés/ Előírja továbbá, hogy a hivatásos bírákat a törvényben (2) meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki - szimbólikus jelentősége van annak, hogy a semleges bírói hatalmat a semleges köztársasági elnöktől kapott kinevezéssel nyeri el a bíró, - és arról is rendelkezik, hogy a bírákat e tisztségükből csak törvényben (2) meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. /Alkotmány 48§ (2)-(3) bekezdés/ A nyilvánosság elve A bírósági tárgyalás általában nyilvános. A bíróság - törvényben (3) meghatározott esetekben és okokból - az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja a nyilvánosságot /zárt tárgyalás/ A tárgyaláson hozott határozatot azonban akkor is nyilvánosan kell kihirdetni, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárták.

Az anyanyelv használatának joga A bírósági eljárás nyelve a magyar. A bíróság előtti egyenlőség és a bárminemű megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvéből azonban az következik, hogy a bírósági eljárások során a magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány.(4) Ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog Különös jelentőséggel bírnak azok a bírósági eljárások, amelyek valakinek a bűnösségéről vagy ártatlanságáról hivatottak dönteni. Ezért az Alkotmány külön megfogalmazza az ártatlanság vélelmét /57.§ (2) bekezdés/, amely azt jelenti, hogy senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Az Alkotmány 57§-ának (3) bekezdése alapján a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga (5) Az ártatlanság vélelméhez hasonlóan évszázados garanciális elv, hogy

senkit sem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetése idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény /Alkotmány 57.§ (4) bekezdés/ Személyes szabadság biztosítása Az Alkotmány 55.§ (1) bekezdés kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben (6) meghatározott okokból és a törvényben (7) meghatározott eljárás alapján megfosztani. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyt a legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani vagy bíró elé kell állítani. A bíró ilyen esetben köteles az elé állított személyt meghallgatni és szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. / Alkotmány 55§ (2) bekezdés/ A jogorvoslati jog A bíróságok jogalkalmazói tevékenységük során jogokat és kötelezettségeket

állapítanak meg, határozataik kötelező érvényűek. Mivel nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az eljárás során jogszerűtlen döntések is születhetnek, az Alkotmány 57. §-ának (5) bekezdése kimondja: a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogviták ésszerű időn belüli elbírálása Az Alkotmány 57. §-ának (5) bekezdése alkotmányos szintű követelménnyé emeli a jogviták ésszerű időn belül történő elbírálását. A polgári peres ügyek, illetőleg eljárások tekintetében külön törvény (8) részletesebben is kifejti: a per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával,

illetőleg mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. (1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI törvény 34-60§-a (2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII törvény 1-14§-a, valamint 57-61.§-a (3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III törvény 5§-a, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I törvény 11 §-a, 2003 január l napjától a büntetőeljárásról szóló 1998 évi XIX törvény 237-239.§-a (4) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III törvény 6§-a, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I törvény 8 §-a, 2003 január l napjától a büntetőeljárásról szóló 1998 évi XIX törvény 9. §-a (5) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX törvény 5§-a (6) A Büntető Törvénykönyről szóló 1978. évi IV törvény (7) Az 1998. évi XIX törvény a büntetőeljárásról (8) A polgári perrendtartásról szóló 1952.

évi III törvény 2§-a Legfelsőbb Bíróság Ítélőtáblák Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Heves Megyei Bíróság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Nógrád Megyei Bíróság Pest Megyei Bíróság Somogy Megyei Bíróság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Tolna Megyei Bíróság Vas Megyei Bíróság Veszprém Megyei Bíróság Zala Megyei Bíróság Fővárosi Bíróság Megyei bíróságok Bács-Kiskun Megyei Bíróság Baranya Megyei Bíróság Békés Megyei Bíróság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Csongrád Megyei Bíróság Fejér Megyei Bíróság Fővárosi Bíróság