Jogi ismeretek | Felsőoktatás » 164 kérdés és válasz jogból

164 kérdés és válasz jogból 1. Mit jelent a hatalommegosztás elve? A hatalommegosztás követelményének megfelelően el kell különülni egymástól kiegyensúlyozott arányban együtt, kell működnie a háromhatalmi ágnak: -törvényhozói -végrehajtói -bírói ágnak. és 2.Hogyan csoportosíthatok a közt elnök jogosítványai? -többé-kevésbé autonóm módon gyakorolt jogosítványok -miniszteri ellenjegyzés mellet megvalósítható jogok Feladatai: -képviseli a magyar államot -megbízza és fogadja a nagyköveteket -kitűzi a helyi és önkormányzati választásokat -gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát 3.Milyen módon választják az orszképviselöket? Az Országgyűlést négyévi időtartamra választják általános és egyenlő választójog alapján közvetlen és titkos szavazással. 4.Sorolja fel az országgyűlés feladatait? -megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát -törvényeket alkot -jóváhagyja az állami kötségvetést

-megköti a nemzetközi szerződéseket -meghatározza a kormányzás szervezetét -közkegyelmet gyakorolhat -megválasztja a közjogi méltóságokat -népszavazást rendelhet el -dönt a fegyveres erők alkalmazásáról 5.Milyen önkormányzatokat különböztetünk meg? a/ Települési önkormányzatok -községi -városi -fővárosi kerületi b/ megyei / fővárosi önkormányzatok 6.Mi a Kormány szerepe és kik a tagjai? A végrehajtó hatalom ill. az államigazgatás legfőbb szerve a Kormány, mely a miniszterelnökből és miniszterekből áll. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg 7.Milyen ügycsoportokat különböztetünk meg a bíróságok munkájában? A rendes bíróságok tevékenysége három egymástól jól elkülöníthető ügyfajtára terjed ki: -polgári jogi ügyek -büntetőjogi ügyek -közigazgatási döntések elleni jogorvoslatok 8.Milyen szinteket különböztetünk meg a bírósági szervezeti rendszerben? A új bírósági szervezet

négyszintű: -helyi -megyei -táblabíróság -Legfelsőbb Bíróság 9.Milyen szerepet tölt be az Alkotmánybíróság? Független jogállású speciális bíróság. Két alapfeladata, az alkotmányos alapjogok védelme a törvényalkotásban, ill. a törvényekbe ütköző alacsonyabb jogforrási szintű jogszabályok intézményes kiszűrése. 10.Mi jellemzi az országgyűlési biztos eljárását? Nem hatóság, szankciót nem alkalmazhat. Leghatékonyabb eszköze a nyilvánosság Orsz.biz eljárást bárki kezdeményezhet, ha megítélése szerint valamely hatóság eljárása és az ennek során hozott határozat következtében alkotmányos jogaiban sérelem érte, és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket már kimeritete.Tevékenys évente besz Az orsz, gyűl.nek 11.Határozza meg a jog fogalmát? A jog az állam által alkotott vagy szankcionált, és a társadalom valamennyi tagjára kötelező, kikényszeríthető magatartási szabályok összessége.

12.Jellemezze az állam és a jog viszonyát? Az állam és a jog szorosan összefonódó intézmények: -az állam létezését a jog legitimálja, az állami szervek működésének jogi keretei vannak -a jogot viszont az állam jellemzően saját szervei útján alkotja és jutatja érvényre. 13.Milyen jogképződési módokat ismer? A jogtörténet három jogképződési módot különböztet meg: -szokásjog -bírói jog -törvényhozási jog 14.Mi a különbség a külső és belső jogforrás között? A belső jogforrás körébe azok a szervek tartoznak, amelyek a jogszabály megalkotására felhatalmazást kaptak. Pl: Kormány A külső jogforrás pedig az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik, amelyben kötelező ereje és más jogszabályokhoz való viszonya megtestesül. Pl: kormányrendelet 15.Jogforrási hierarchia szerint ismertesse a jogszabályokat? 1. Alkotmány 2. Törvények 3. Kormányrendelet 4. Miniszterelnöki- Miniszteri rendelet 5. Önkormányzati

rendelet 16.Mit nevez az Alkotmány a tőrvények törvényének? A jogforrási hierarchia élén az Alkotmány áll.1949évi XXtörvény Az Alkotmány az írott jog legmagasabb színtű jogszabálya. 17.Milyen két fő területet szabályoz az Alkotmány? Két fő szabályozási területe: -az állami berendezkedésre vonatkozó főbb szabályok -legalapvetőbb emberi és állampolgári jogok és kötelezettségek 18.Mit jelent a jogszabály érvényessége? A jogszabály érvényességének együttes feltételei: -kibocsátásra jogosult szerv hozza meg -ne legyen ellentétes magasabb rendű jogszabályokkal -az adott jogszabály meghozatalára előirt eljárási szabályokat be kell tartani -a jogszabályt az előirt helyen, és módon kell kihirdetni. 19.Jogszabály hatályának csoportjai? Minden jogszabálynak van területi, időbeli és személyi hatálya. 20.Mit jelent a jogszabály időbeli hatálya? A jogszabályt milyen kezdő és befejező időpont között kell

alkalmazni. A kezdő időpont általában a kihirdetés napja, a befejező időpontról általában a jogalkotó nem rendelkezik; általában addig áll fenn amíg hatályon kívül nem helyezik vagy egy újabb nem jogszabályt nem alkotnak. 21.Jogszabály szerkezeti elemei? Három szerkezeti elemből áll: -tényállás, azon körülményeket írja le, amelyeknek bekövetkezése esetére a jogszabály meghatározott magatartást parancsol -rendelkezés, amely meghatározza a követendő magatartást a tényállás bekövetkezése esetén -jogkövetkezmény amely kétféle lehet, -szankció és joghatás 22.Mi a különbség a kógens és a diszpozitiv jogszabály között? A kógens szabály feltétel nélkül kötelez, attól függetlenül, hogy a felek rendelkeztek-e az adott kérdésben A diszpozitiv szabálytól az eltérés megengedett, ez csak akkor érvényesül ha a felek másképpen nem rendelkeztek.(szerződések) 23.Milyen jogágakat ismer? Néhány fontosabb jogág:

-Államjog -polgári jog -polgári eljárásjog -munkajog -pénzügyi jog -közigazgatási jog -büntetőjog -büntetőeljárás jog -nemzetközi magánjog 24.Nemzetközi magánjog szabályai? A nemzetközi magánjog szabályai adják meg a választ arra, hogy a külföldi elemeket is tartalmazó jogvitában melyik állam anyagi jogát kell alkalmazni és milyen eljárási szabályok szerint, kell majd eljárni. 25.Soroljon fel három kapcsolódó elvet a nemzetközi magánjog területéről? Kapcsolódó elvek: -állampolgárság -lakóhely -jogi személy honossága -lobogó joga -eljáró bíróság joga -kikötött jog 26.Hogyan alkalmazzuk az EU jogszabályokat a tagállamokban? A közösségi jog normái nagy többségükben közvetlenül hatályosak, és a nemzeti bíróságok közvetlenül is alkalmazzák. A közösségi jog által szabályozott kérdésekben a közösségi jog minden más jogi normával szemben elsőbbséget élvez. 27.Mi a Társulási Megállapodás

célja? Az EU csatl. Jogi kereteit biztosítja A társulás célja: -fokozatos szabadkereskedelmi övezet létesítése -szoros politikai kapcsolatok kifejlesztése -új szabályokat, politikát és gyakorlatot létesítsen amelyek MO. a integrációjának alapját képezi -előmozdítsa a gazdasági, pénzügyi és kulturális együttműködést -társulás ténylegessé tételét szolgáló intézmények létrehozása Közösségbe történő 28.Milyen részekből áll a PTK? A PTK. Hat részből áll, azon belül címekből, majd fejezetekből: -Bevezető rendelkezések -Személyek -Tulajdonjog -Kötelmi jog -Öröklési jog -Záró rendelkezések 29.Polgári jog alapelvei? -Személyhez és vagyonhoz fűződő jogok védelmének elve -Tulajdon védelmének és a károk megelőzésének elve -Kölcsönös bizalom elve -Egymüködési kötelezettség elve -Törvényben biztosított alanyi jogok elve 30.Mi jellemzi az ember jogképességét? Az ember jogképessége az jelenti, hogy

polgári jogviszony alanya lehet, vagyis polgári jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Az ember jogképessége tehát: -általános, mert kivétel nélkül minden embert megillet -egyenlő, mert nincs különbség az egyes emberek között -feltétlen 31.Mi a vélelem? A vélelem egy jogszabály szerkesztési módszer. A vélelemhez a jog a való tényállás jogkövetkezményeit fűzi, anélkül , hogy az be lenne bizonyítva. 32.Mit jelent jogi értelemben a cselekvőképesség? A cselekvőképesség az embernek az a képessége, amelynél fogva saját akaratából, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Érvényes jognyilatkozattételi(szerződéskötési) képességet jelent. 33.Cselekvő képesség kategóriái? Három csoportra osztható: -teljesen cselekvőképesek -korlátozottan cselekvőképesek -cselekvőképtelenek 34.Kik számítanak cselekvőképtelennek? -14. életévet be nem töltött kiskorú -akit a bíróság

cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett -akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége átmenetileg hiányzik 35.Mi jellemzi az állampolgári jogalanyiságát? Az állam a polgári jog szabályai szerint a polgári jog más alanyaival egyenrangú, előjogokat nem élvez , ugyanolyan szabályok szerint felel és ugyanúgy perelhető, mint bármely más jogi személy. 36.Jogi személyek általános jellemzői? -a jogi személyeknek az alapítóktól viszonylag elkülönült szervezete van -az alapító vagyonától elkülönített vagyonnal rendelkezik -a szervezett relatíve tartósan működik -az állam által elismert céllal rendelkezik -létrejöttéhez valamilyen szakhatóságra is szükség van 37. Mit értünk személyhez fűződő jogok alatt? Személyhez fűződő jogok alatt az abszolút szerkezetű alanyi jogokat értjük, melyeknél fogva /a törvények korlátai között/ személyiségét, egyéni integritását mindenki szabadon

érvényesítheti. 38.Emlitsen három klasszikus személyiségi jogot? -névviselési jog -jó hírnévhez füzödö jog -személyi titok védelem -magánlakás védelme -személyes adatok védelme 39.A szellemi alkotásokat jogvédelmi szempontból milyen csoportra osztjuk? A szellemi alkotásokat a jogvédelem szempontjából két fő csoportra osztjuk: -szerzői jog -iparjogvédelem 39.Az iparjogvédelem részterületei? -szabadalmi jogviszony -védjegyoltalom -ipari minta oltalma -használati minta oltalma -származás és eredet megjelölés oltalma 40.Milyen tevékenység tartozik a szerzői jogvédelem alá? Szerzői jogvédelem alá tartozik az irodalom, tudomány, és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül: -irodalmi mű -színmű -zenemű -számítógépes programalkotás -filmalkotás stb. 41.Kik a szomszédos jogi jogosultak a szerzői jogban? Az előadóművészek, a hangfelvételelőállítók, rádió- és televíziószervezetek,

filmelőállítók. 42.A szerző személyhez fűződő jogai? -A mű nyilvánosságra hozatalának joga -A név feltüntetéséhez való szerzői jog -A szerzői minőség elismeréséhez való jog -A mű integritásához való jog 43.Milyen hosszú a védelemi idő a szerzői jogra? A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 évig részesülhet védelemben. A védelmi idő letelte után a felhasználó, engedély és díjfizetés nélkül jogosult a felhasználásra. 44.Mi a felhasználási szerződés szerepe a szerzői jogban? A felhaszn. Szerz Alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó köteles ennek fejében díjat fizetni. A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. 45.Mi a szerzői jog két fő korlátja? -szabad felhasználás esetei -közös jogkezelés területe 46.Szerzői jogban a szabad felhasználás leggyakoribb esetei? -idézés -oktatási

célú felhasználás -magáncélú másolás -művek szabad előadása 47.Miért részesül jogi védelemben a szoftver? A szoftver fejlesztésében résztvevők erkölcsi, és anyagi elismerésén keresztűl ösztönözze az új szellemi alkotások látrejöttét, cselekvési (pénzügyi) szabadságot biztosítson az alkotóknak. 48.Mikortól sorolja a szoftvert magyar jog a szerzői jog körébe? A magyar jogszabály 1983 óta , szerzői jogi védelem alá tartozó művek közé sorolta a szoftvert. A védelem nem csak az egész műre hanem a részleteire is kiterjed. 49.Másolható-e magán célra a szoftver a szabad felhasználás körében? A szoftver magáncélú másolása nem tekinthető szabad felhasználásnak, tehát a szerző engedélye nélkül magáncélra sem másolható. 50.Mi a különbség a bérlet és a haszonkölcsön szerződés között? Alapvető különbség a két szerződés között, a bérlő a bérleti díj fejében adja át a dolog időleges

használatát másnak, míg a haszonkölcsönbe adó a használatért nem igényel ellenszolgáltatást, a haszonkölcsön ingyenes jogügylet. 51.Milyen szabályok vonatkoznak a munkaviszonyban alkotott szoftverre? Amennyiben munkaköri kötelezettség keretében létrehozott mű jött létre, akkor a szoftver felhasználási joga a munkáltatóra száll át. Ebben az esetben a szerző külön díjazásra nem lesz jogosult, ha a munkáltató egy harmadik személynek engedélyezi a felhasználást. 52.Mi a BSA? A BSA, a szoftverfejlesztők és forgalmazok nemzetkőzi szervezete, amelynek célja a szoftverek jogi védelme és az illegális szoftverhasználat visszaszorítása. 53.Mi lehet a tulajdonjog tárgya? A tulajdonjog tárgya valamilyen birtokba vehető dolog lehet. A tulajdonjog szabályait alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre is. 54.Csoportositsa a dolgokat forgalomképesség szempontjából?

-forgalomképes dolgok, melyek szabadon átruházhatók -korlátozott forgalomképes dolgok(pl. lőfegyver) -forgalomképtelen dolgok(állami tul. Kizárólagos tárgyai) 55.Mi a mellékdolog? A mellékdolog az alkotórész: mindaz, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztásával a dolog elpusztulna, illetőleg az értéke csökkenne.(autó kormány) Tartózék:mindaz ami ugyan nem alkotó rész de a dolog rendeltetésszerű használatához szükséges.(elakadásjelző háromszög) 56.Hogyan csoportosíthatjuk a tulajdonos jogait? A tulajdonost megillető alanyi jogokat az ún. hagyományos triász elnevezéssel is szokták kifejezni: -Birtoklás joga -használat és hasznok szedésének joga -rendelkezési jog 57.Tulajdonos használati jogának törvényi korlátai? -szomszédjog -szükséghelyzet -közérdekű korlátozás 58.A használati jogok milyen milyen önállósult formáját ismeri? Két önállósult formája: -haszonélvezet -telki

szorgalom 59.Mi a haszonélvezet lényege? A haszonélvezeti jog személyhez kötött használati jog amelynek jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot birtokolhatja , használhatja és hasznosíthatja. A rendelkezés joga továbbra is a tulajdonost illeti meg.A haszonélvezeti jog személyhez kötött nem örökölhető és nem ruházható át. 60.Hogyan keletkezhet haszonélvezeti jog? -szerződéssel -jogszabály rendelkezése folytán -bírósági vagy hatósági rendelkezés folytán 61.Eredeti tulajdonszerzési módok? A tulajdon szerzés lehet: -eredeti jogszerzés -számazékos jogszerzés Az eredeti jogszerzés esetén új tulajdonjog jön létre. A jogszerzés főbb esetei: -hatósági határozat vagy árverés -elbirtoklás -gazdátlan javak elsajátítása -találás -kisajátítás 62.Mi az elbirtoklás? Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. Kivéve bűncselekmény, erőszak által

Az elbirtoklási időt megszakítja: -a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja -a tulajdonos a dologgal rendelkezik -a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti. 63.Mi a kisajátítás? A kisajátítás jellemzője, hogy rendkívül erősen sérti a tulajdonosi viszonyokat. Ezért csak kivételes esetben és szigorú feltételek mellett alkalmazható.-kisajátitani csak az állam vagy helyi önkormányzat részére lehet -csak törvényben meghatározott közérdekű célra lehet -a kisajátított ingatlanért teljes és feltétlen kártérítés jár -az eljárásra kivételesen kerülhet sor, ha az ingatlant adásvétellel nem lehet megszerezni. 64.Melyek a leggyakoribb származékos szerzésmódok? A legelterjedtebb származékos szerzési módok az öröklés és az átruházás. 65.Mit jelent a közös tulajdon? Közös tulajdon esetében a tulajdonjog oszlik meg eszmei hányadrészek szerint, tehát nem a dolog van megosztva, hanem a dologra

vonatkozó tulajdonjog. Minden tulajdonostárs joga kiterjed az egész dologra, de csak tulajdoni hányada erejéig. Saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs szabadon rendelkezhet. 66.Közös tulajdon megszüntetése? A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Először természetben kell megosztani a közös tulajdont, ha ez nem osztható akkor a dolgot megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adja. Végül ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg akkor a közös tulajdon értékesítésére kerül sor. 67.Milyen kötelem keletkező tényeket ismer? -szerződés -szerződésen kivüli jogellenes károkozásból keletkező felelősség -jogalap nélküli gazdagodás 68. Mikor jön létre egy szerződés? A szerződés két vagy több személy jogi hatást kiváltó, kölcsönös egybehangzó akaratnyilatkozata. Lényegesnek ezért feltétlenül meg kell állapodni a következő

kérdésekben: -a szerződés tárgyában -amit a törvény az egyes szerződésfajtákra kötelezőként előír -bármely szerződő fél annak minősít 69.Mit jelent a szerződési szabadság elve? A szerződési szabadság elve alapján a szerződő felek szabadon dönthetnek: -kötnek-e szerződést-kötési szabadság -partnerválasztási szabadság -típusszabadság -tartalmi szabadság 70.Mi a jogügylet? Azokat az akaratnyilatkozatokat, melyek valamilyen meghatározott jogi hatás elérését célozzák, jogügyletnek nevezzük. 71.Melyek a szerződés lehetséges létszakaszai? A szerződéses viszony rendszerint többé-kevésbé hosszan tartó folyamat, amelynek különböző szakaszai vannak: -szerződés létrehozásának folyamata -teljesítési határidőig terjedő szakasz -teljesítés szakasza -szerződésszegés szakasza 72.Mit jelent az ajánlati kötöttség? Az ajánlattévő az ajánlat megtétele után egy bizonyos ideig köteles állni ajánlatát.

Egyoldalúan nem léphet vissza és az elfogadó nyilatkozatra nem mondhatja azt, hogy időközben meggondolta magát. 73.Milyen módon köthető meg egy szerződés? 1.szóban 2.írásban 3.ráutaló magatartással 74.Sorolja fel az írásba foglalt szerződés formáit? -egyszerű írásbeli forma -minősített írásbeli forma -közokirati forma 75.Mi az előszerződés? A felek megállapodhatnak abban is, hogy későbbi időpontban kötnek egymással szerződést. Ezt a Ptk. előszerződésnek nevezi Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződés megkötésére 76.Mi a fő különbség a szerződés érvénytetelenségének két csoportja között? Semmis szerződés esetén az érvénytelenségi ok önmagában kiváltja az érvénytelenséget. A megtámadható szerződés érvénytelensége attól függ, hogy az érvénytelenségi okra hivatkozva törvényes határidőn belül az erre jogosított személy megtámadja-e.(1éven belül írásban) 77.78Semmis és

megtámadható szerződés esetei? Semmis: -cselekvőképtelen személy jognyilatkozata -színlelt szerződés -kötelező alakszerűség megsértésével kötött szerződés -képviseleti jogkör hiánya -lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés Megtámadhatóság: -tévedés -megtévesztés -jogellenes fenyegetés -feltűnően nagy értékkülönbség 79.Milyen következménye lehet egy érvénytelen szeződésnek? Az érvénytelenség legáltalánosabb következménye az eredeti állapot helyreállítása. Ha nem lehet, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyílvánítja. Érvényessé lehet nyílvánítani, ha az érvénytelenség oka megszüntethető. 80.Szerződést biztosító mellékkötelezettségek? -foglaló -jogvesztés kikötése -kötbér -zálogjog -jótállás -óvadék -bankgarancia -kezesség 81.Mi a foglaló? A foglaló a szerződés megkötésekkor a kötelezettség vállalás jeléül és biztosításául

átadott pénzösszeg vagy más dolog. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni. 82. Mi a kötbér? A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból amelyért felelős nem vagy nem szerződés szerint teljesít. A kötbérnek ösztönző szerepén túl, gyakorlati előnye hogy szükségtelenné teszi a kár bizonyítását. 83.Mi a különbség a kézi zálogjog és a jelzálog között? Kézi zálogjogról akkor beszélünk, ha a zálogtárgy a zálogjogosult birtokába kerül, jelzálogról pedig ha csupán a zálogtárgy megjelölése történik. 84.Mit lehet óvadékba adni? Az óvadék pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír átadása a jogosultnak. 85.A kezzeségnek milyen fajtái vannak? Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. Fajtái:-egyszerű kezesség -készfizető kezesség 86.Szerződés szegés

főbb esetei? -kötelezett késedelme -jogosult késedelme -hibás teljesítés -teljesítés lehetetlenné válása -teljesítés megtagadása 87.Mit követelhet a jogosult a kötelezett hibás teljesítése esetén? Hibás teljesítés esetén érvényesíthető szavatossági jogok: -kijavítást vagy árleszállítást kérhet -ha dolgot mennyiség és fajta szerint határozták meg, kérheti a dolog kicserélését, kivéve ha a hiba rövid idő alatt és értékcsökkenés nélkül javítható -a jogosult elállhat a szerződéstől 88.Hogyan lehet egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetni egy szerződést? Két fajtája van: -felmondás, aki a szerződésnél felmondásra jogosult, e jogát másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja(a szerződést- megszünteti) -elállás (visszamenő hatállyal szünteti meg) 89.Miben különbözik a követelés engedményezése a tartozásvállalástól? Engedményezés: olyan szerződés mellyel a jogosult követelését másra

ruházza át. Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell. De nem kell az engedélye! Tatozásátvállalás: valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállaja A tartozásátvállaló köteles a jogosult hozzájárulását kérni ! 90.Mi a polgári jogi kártérítési felelősség általános szabályai? Aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítható, hogy úgy járt el ahogy az az adott helyzetben elvárható.(Ptk 339§) 91.Polgári jogi felelősség négy feltétele? -jogellenes magatartás -kár -okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között -vétkesség 92.A károkozás jogellenességét mely körülmények zárják ki? -károsult beleegyezése -jogos védelem -szükséghelyzet -jogszabályi felhatalmazás 93.Vagyoni kár esetei? -felmerült kár és értékcsökkenés -indokolt kiadások pl. javítási költségek -elmaradt vagyoni előny pl. kieső

jövedelem 94.Mi a nem vagyoni kár? Nem vagyoni kár esetén pénzben meghatározható kárról nincs szó, de a károkozás következtében a károsult életének minősége kedvezőtlen irányba változott.Cégnek is lehet, üzleti hírneve vagy hitelképessége elvesztése következtében. 95.Mit jelent a kárenyhítési kötelezettség? A polgári jogi felelősség körében a Ptk. a károsultra is ró kötelezettséget A károsultnak a kár elhárítása ill. csökkentése érdekében úgy kell eljárnia , ahogy az adott helyzetben az elvárható 96.Mi a veszélyes üzemi felelősség? Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat , köteles az ebből eredő kárt megtériteni.A legelterjedtebb veszélyes üzemi tevékenység a gépjármű üzemben tartás. 97.98Hogyan csoportosíthatok a szerződés fajták? 1.Visszterhes -adásvétel és csere -bérlet -megbízási -bizomány -biztosítási -letét -vállakózási -fuvarozási -szállítmányozási -társasági

2.Ingyenes -ajándékozási -haszonkölcsön -kötelezettségvállalás közérdekű célra 99.Adásvételi szerződés különös nemei? -megtekintésre vagy próbára való vétel -minta szerinti vétel -részletre való vétel -elővásárlási jog -visszavásárlási jog -vételi jog 100.Mit jelent az elővásárlási jog? Lényege, hogy ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, azt elsősorban az elővásárlási jogosultnak kell felajánlani. H a jogosult határidőre nem nyilatkozik vételi szándékáról akkor a tulajdonos másnak is eladhatja azt. 101.Milyen fő kötelezettségei vannak a vállalkozási szerződést kötő feleknek? A vállalkozó fő kötelezettsége az eredmény létrehozása, a megrendelőé pedig a díj kifizetése. 102.Vállalkozási szerződés főbb fajtái? -építési szerződés -szerelési szerződés -tervezési szerződés -kutatási szerződés -utazási szerződés 103.Bizományi szerződés legfontosabb jellemzői? Bizományi szerződés

alapján a bizományos díjazás ellenemében köteles a megbízó javára, de a saját nevében adásvételi szerződést köt.Előnyösebb adásvételi szerz A haszon a megbízóéÁron aluli eladásnál, ha nem bizonyítja kárenyhitési szerepét, és ,hogy nem tudta értesíteni a bizományba adót, a bizományos az árkülönbözetet megtéríti.A megbízó nincs kapcsolatban a harmadik személlyel. 104.Biztositási szerződés fajták? -vagyonbiztosítás -felelősségbiztosítás -életbiztosítás -baleset -viszontbiztosítás 105.Milyen sajátossága van az ajándékozási szerződésnek? Az ajándékozásnál a jogviszony befejezetté válásához az is szükséges, hogy a megajándékozott a neki szánt juttatást elfogadja. Az ajándékozás az ingyenes szerződések alaptípusa. 106.Mi a lízing? A lízing atipikus szerződés, tartalmában bérlet és az esetek többségében részletvétel is. A szerződés során a tulajdonjog a lízingbeadóé marad. A szerződés

lejártával a vevő lehetőséget kap maradvány értékben a megvásárlásra. 107.Mi a franchise? A szerződés alapján a vállalkozó a nagyvállalat jól bevezetett márkájával működik és árusítja annak termékeit. Az áruszállításról és a marketingről a nagyvállalat gondoskodik A vállalkozó meghatározott ellenértéket fizet. 108.Milyen a Ptk-tól eltérő szabályok érvényesülnek a külkereskedelmi szerződéseknél? A Ptk. szabályait az 1978évi 8 törvényerejű rendeletben rögzített eltéréseket kell alkalmazni -a szerződés a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbség miatt nem támadható meg -szerződés megszegése esetén a kötbért meghaladó kár nem érvényesíthető -a követelés teljesítésére irányuló felszólítás az elévülést nem szakítja meg -a károkozó azt a kárt köteles megtéríteni, amely magatartásának közvetlen következménye. 109.Melyek a bírósági úton nem

érvényesithatő követelések? Két fő csoportja van: -az elévült követelések és bizonyos járadékszerű követelések -szűkebb értelemben vett természetes kötelmek 110. Mit jelent az elévülés a polgári jogban? Az elévülésnél a követelés fennmarad, de az csak a kötelezett önkéntes teljesítésével rendeződhet. Elévült követelést bíróság előtt érvényesíteni nem lehet. Ha a jogszabály másként nem rendelkezik a követelések 5 év alatt évülnek el. 111.112Mi a különbség a polgári peres és a nemperes eljárások között? Polgári peres eljárás az elsődleges és tipikus. Fő jellemzője, hogy az eljárás kereset benyújtásával indul, a felek meghallgatása és a bizonyítási eljárás lefolytatása után az ügy jogerős bírói ítélettel fejeződik be. Nem peres eljárásnál nincs kereset, nem minden esetben hallgatják meg a feleket az ügyet pedig nem ítélettel hanem végzéssel fejezik be. Pl.: csődeljárás,

végelszámolás, hagyatéki eljárás, cégbírósági eljárás 113.Mit jelent a bíróságok hatásköre és illetékessége? Tágabb értelemben a hatáskör a bíróság , a közigazgatás és az egyéb szervek közötti ügymegosztás. Szűkebb értelemben az ügyeknek a különböző színtű bíróságok közötti megosztását értjük. Az illetékesség az ügyek megosztása az azonos hatáskörű bíróságok között. 114. Milyen perek tartoznak a megyei bíróságok hatáskörébe? -azok a vagyon perek amelyek tárgyának értéke a 10 millió forintot meghaladja -szerzői jogi és iparjogvédelmi perek -nemzetközi szállimányozási szerződéssekkel kapcsolatos perek -cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítására irányuló perek stb. 115.Hogyan nevezik a polgári peres ügyekben a feleket? -felperes aki a pert indítja -alperes aki ellen a per indul A perben több felperes és alperes is szerepelhet, ezt pertársnak nevezik.

116.Polgári per folyamata? A pert a felperes keresetével kell megindítani. A bíróság ellenőrzi, hogy a kereset alkalmas-e a tárgyalásra, ha nem akkor visszaküldi hiánypótlásra, ha igen kitűzi a tárgyalást. A bíróság a tárgyalást a számbavétellel kezdi. -megnyitja a tárgyalást -megállapítja, hogy a felek, a tanúk, és a szakértők megjelentek-e -megvizsgálja a képviselőként megjelent személyek meghatalmazását A bíróság ismerteti a kereset levelet és az alperes ellenkérelmét. A bíróság az érdemi tárgyalás folyamán folytatja le az eljárást. Meghallgatja a tanúkat. A bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és megygözödése szerint bírálja el. -Zárt tárgyaláson határozatot hoz 117.Milyen bizonyítási eszközöket ismer? -felek előadása -tanúvallomások -szakértői vélemények -szemle -okiratok -tárgyi bizonyítékok 118.Milyen perorvoslatokat ismer? Két fő csoportja van:-jogerőre nem emelkedett bírósági

határozatok megtámadására szolgáló rendes perorvoslat, a fellebbezés -jogerős bírósági határozatok megtámadásának eszköze a rendkívüli perorvoslat, ilyen a perújítás és a felülvizsgálat. 119.Melyek a választott bírósági eljárás előnyei? -az eljárás gyorsabb -döntéshozatalban a felek bizalmát élvező személyek vesznek részt -a szabályok többsége diszpozitiv -az ítélet külföldön történő végrehajtása egyszerűbb -az eljárás nem nyilvános 120.Milyen két fajtája van a választót bíróságoknak? -eseti választatott bíróságnál a felek a bírákat maguk jelölök ki. Alkalmilag hozzák létre, a döntés után a választatott bíróság megszűnik. Ez az általános -állandó választott bíróság, állandó szervezet keretében folyamatosan működik 121.Milyen értékű a csak fizetési meghagyással érvényesíthető pénz követelés? Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére

irányuló olyan követelés, amelynek összege a 200 000 Ft nem haladja meg. 122.Mi történik az ellentmondással nem támadott fizetési meghagyással ? Ha a fizetési meghagyást ellentmondással kelő időben nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van mint a jogerős ítéletnek. 123.Melyek a végrehajtható okiratok? A bírósági végrehajtást végrehajtó okirat kiállításával kell elrendelni. Ilyen okiratok végrehajtási lap, végrehajtási záradék. 124.Munkabérre vezetett végrehajtás szabályai? A végrehajtás során a munkabérből történő levonás a kötelező járulékok levonása utáni összegből lehetséges, általában legfeljebb 33% kivételesen 50%. 125.Mi a csődeljárás célja? A csődeljárás olyan nemperes eljárás, amelynek során az adós fizetési haladékot kezdeményez, ill. csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A legfontosabb célkitűzés a fizetőképesség helyreállítása. 126.Ki kezdeményezheti a felszámolási

eljárást? A felszámolási eljárást az adós, a hitelezők, a végelszámoló kérelmére vagy a cégbíróság értesítése alapján folytatható le. 127. Mi a felszámolási eljárás célja? Célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. 128.Mi a felszámolási eljárás során a kielégítési sorrend? -felszámolás költségei -zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések értékének erejéig -a szervezetet terhelő baleseti járadék jellegű követelések -magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő követelése -társadalombiztosítási, adó, és egyéb köztartozások -egyéb követelések -késedelmi kamat és pótlék 129.Mikor kerül sor végelszámolásra? A végelszámolás a fizetőképes, de tevékenységét megszűntető gazdasági társaságok megszűnésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.(jogutód nélkül) 130.Munkaügyi

szabályozási rendszer? A/ törvényi szabályozás B/ alacsonyabb színtű jogszabályok C/ kollektív szerződés D/ munkaszerződés 131.Kollektiv szerződés szerepe? A kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket.A k.sz a munkaviszonyra vonatkozó szabályoktól eltérhet feltéve, hogy a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapit meg. 132.Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? -munkavállaló személyi alapbérét -munkakörét -munkavégzés helyét 133.Milyen alaki szabályok vonatkoznak a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokra? Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik, nincs alaki kötöttség. A munkavállaló kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az egyébként nem kötelező. 134.135Milyen időtartamra létesíthető munakviszony?Probaidő? 1.Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időtartartamtra jön létre 2.Határozott

időtartamra A munka viszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.A próbaidő tartama 30nap, de ennél rövidebb és hosszabb idő is kiköthető de ez nem lehet három hónapnál hosszabb.A próbaidő alatt a munkaadó és a munkavállaló is azonalli hatállyal megszűntetheti a munkaviszonyt. 136.Hogyan szűnik meg a munkaviszony? -munkavállaló halála -munkáltató jogutód nélküli megszűnése -határozott idő lejárta -közös megegyezés -rendes felmondás -rendkívüli felmondás 137.Rendes felmondás szabályai? A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkáltató mind a munkavállaló felmondhatja.A munkáltató köteles írásba foglalni felmondását és ezt meg is indokolni. Nem szüntethető meg rendes felmondással a munkaviszony:-betegség, katonai szolgálat, és terhesség alatt. A törvény meghatározza a felmondási idő min. és max is Ezek szerint a a felmondási idő legalább 30 nap és max. 1 év A törvény a munkavállalót

végkielégítésre is jogosítja, ennek egyik feltétele, hogy a munkavállaló legalább 3 évig alkalmazásban állt a munkáltatónál. 138.Mikor alkalmazható rendkívüli felmondás? Erre csak kivételes esetben kerülhet sor: -ha valamelyik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy gondatlansággal megszegi -ha a másik fél olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi 139.Munkáltató utasítási joga? A munkaszerződés az alkalmazásra vonatkozó lényegesebb feltételeket rögzíti, többek között előírja, hogy mely munkahelyen és munkakörben köteles foglalkoztatni a munkavállalót. Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles végezni. 140.Milyen pihenőidőre lehet jogosult a munkavállaló? Alapszabadság melynek legalacsonyabb mértéke 20 munkanap, és a munkavállaló 45. életévének betöltésekor éri el a

maximumot 30 munkanapot. Ezenkívül létezik pótszabadság és fizetés nélküli szabadság is. 141.Munkavállaló kártérítési felelőségének mértéke? -gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének az 50% nem haladhatja meg. -szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni -teljes kárt köteles megtéríteni pénztáros, pénzkezelő és leltárhiány esetében is. 142.Munkáltatató kártérítési felelősség? A munkáltató a munkavállaónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben fellel/objektív felelősség/ A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak : -dologi kárt -indokolt költségeket -elmaradt jövedelmet -nem vagyoni kárt 143.Hol és hogyan kezdeményezhető munkaügyi jogvita? A munkavállaló a szakszervezet ill. az üzemi tanács a törvény rendelkezései szerint a munkáltató

munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése ellen jogvitát kezdeményezhet.Először kötelesek egyeztetni. Ezen jogvitákban a munkaügyi bíróság jár el. 144.Milyen formákban hozható létre gazdasági társaság? Gazdasági társaság csak a törvényben szabályozott 5 formában alapítható. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság -közkereseti és betéti társaság Jogi személyiségű gazdasági társaság -közös vállalat -kft. -rt. 145.Gazdasági társaságok alapítására vonatkozó jogi korlátok? -egy ember egyidejűleg csak egy g.t ben lehet korlátlan felelősségű tag -a Ptk. szerint korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személy és kiskórú nem lehet közkereseti társaság tagja ill. bt beltagja -egyéni vállalkozó nem lehet g.t korlátlan felelősségű tagja 146.Mit kell kötelezően tartalmaznia egy társasági szerződésnek? -a g.t cégnevét és székhelyét -tagjai nevét és lakhelye címét -tevékenységi

körét -jegyzett tőkét -cégjegyzés módját -vezető tisztségviselők nevét, címét -valamint amit a törvény az egyes társasági formáknál előír 147.Apportot szolgáltató tag felelősége? Apportot szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított 5 éven át felel a g.t irányába azért, hogy apportjának értéke nem haladja meg a szolgáltatás idején fennálló forgalmi értéket. 148.Mi az előtársaság? Az előtársasági lét a társasági szerződés ellenjegyzésétől kezdődik és a cégbejegyzésig avagy a cégbejegyzés elutasításáig tart. 149.Cégvezető jogállására vonatkozó új előírások? Az új Gt. Több nyugat-európai országban szokásos gyakorlatnak megfelelően bevezette a cégvezető intézményét. A cégvezető a vezető tisztségviselőknek alárendelten, de önállóan látja el feladatát. 150.Mikor kötelező felügyelő bizottság létrehozása? -részvénytársaság esetén -kft. esetén ha a törzstöke 50

millió Ft-nál nagyobb -bármely gazdasági társaságnál, ahol a létszám éves átlagban 200 fő feletti 151.Cégbíroság törvényességi felügyeleti jogköre? A cégbíróságnak a társaságokkal kapcsolatos törvényességi felügyeleti intézkedésére hivatalból és kérelemre egyaránt sor kerülhet. A törvényeségi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, ill. a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági (célszerűségi) szempontból való felülvizsgálatára. 152.Hogyan zárható ki gt tagja? A részvénytársaság kivételével kizárásra minden társasági formánál sor kerülhet.A törvény kimondja, hogy kétszemélyes kft. esetében nincs kizárás és a stratégiai tehát 75%-kal rendelkező tagot sem lehet kizárni. A taggyűlés csak a kizárásra irányuló perínditásról dönt, kizárást csak a bíróság mondhatja ki. 153.Milyen korlátai vannak egy gt

átalakulásának? Átalakulásnak minősül -cégforma váltás -összeolvadás -kiválás ,különválás Nem alakulhat át az a g.t amely felszámolás ill végelszámolás alatt van A g.t átalakulásáról szóló döntést két egymást követő Cégközlönyben közé kell tenni 154.Hogyan alakul a kkt-ba belépő és onnan kilépő tag felelősége? A tagok a társaság mögötti, de korlátlan és egyetemlegesen felelősek. A társaságba belépő új tag köteles a társaság anyagi helyzetéről tájékozódni, hiszen a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért is felelős. A k.kt-ban a tagsági viszony megszűnése nem érinti a társaságtól megváló tag felelőségét, olyan tartózásért amely a tagsági viszonya megszűnéséig keletkezett. 5 évig továbbra is felel 155.Mi a különbség a bt kül és beltag felelősége között? -a beltag felelősége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges -a kültag felelősége korlátozott, csak

vagyoni betétjével felel , újabb befizetésre nem kötelezhető 156.Milyen esetben lehet korlátlan a kft tagjának a felelősége a társaság tartozásáért? -a nem pénzbeli betétet szolgáltató tag a betét szolgáltatásától számított 5 éven át felelős a társaságnak azért, hogy a betétjének értéke a szolgáltatás idején a megjelölt értéknek megfelel -azok a tagok akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomások ellenére a valódi értéket meghaladó értékkel fogadtatják el -azok a tagok akik olyan határozatott hoztak amelyről tudták , hogy a társaság érdekeit nyilvánvalóan sérti 157.Kft törzstőkéje és az egyes tagok törzsbetéte? A törzstöke összege nem lehet kevesebb 3 millió Ft-nál. A pénzbetétek összege nem lehet az alapításnál, az összeg 30% vagy 1 millió Ft. A tagok törzsbetétei különbözőek lehetnek, de mértéke nem lehet kevesebb 100 000 Ft-nál. 158.Kft tag üzletrész átruházása? A tagok a

társaság fennállása alatt az általuk teljesített vagyoni hozzájárulást többé nem követelhetik vissza, a tag csak úgy tud megválni, ha üzletrészét valakire átruházza. A kft. tagjai üzletrészeiket egymás között szabadon ruházhatja át Ha a tag üzletrészért harmadik személynek kívánja adásvétel útján átruházni, a többi tagot, a társaságot, ill. a taggyűlés által kijelölt harmadik személyt elővásárlási jog illeti meg 159.160Milyen részvénytípusokat ismer? Részvényfajták? A/ névre szóló részvény B/bemutatóra szóló részvény Fajták: -törzsrészvény -elsőbbségi részvény -dolgozói részvény -kamatozó részvény 161.Milyen előírások vonatkoznak a saját részvény megszerzésére? -tilos azokat a részvényeknek a megszerzése, amelyek névértékét ill. kibocsátási értékékét még nem fizették be -Rt. saját részvényeit csak az alaptőkén felüli vagyonából szerezheti meg -Rt. a megszerzett saját

részvény alapján szavazati jogot nem gyakorolhat -saját részvényt egy éven belül el kell idegeníteni 162.Rt nyilvános alapításának főbb szakaszai? -A nyilvános alapításhoz alapítási tervezetre, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott tájékoztatóra és nyilvános ajánlattételre van szükség. -A következő szakasz a részvény jegyzés. -Az eredményes részvényjegyzéstől számított 60 napon belül kell, hogy sor kerüljön az alakuló közgyűlés megtartására. A közgyűlés kötelezően teljesítendő feladatai közé tartozik az alapszabályok elfogadása. 163.Miért van szükség a konszerjogi szabályozásra? A törvény a jelentős, a többségi és a közvetlen irányítást biztosító részesedést sorolja a konszernjog körébe. A konszerjog alapvető értelme, hogy a kisebbség számára módot ad a többség kialakulásának megakadályozására, ill. már megszerzett többség esetén igyekszik meggátolni

a kisebbség törvényes érdekeinek sérelmét. 164.Egyéni vállalkozóval szembeni kizáró okok? Hol nem lehet tag? Felellősége? Mikor szűnik meg a tevékenység gyakorlásának joga? Mi az egyéni cég? Nem kaphat vállalkozói igazolványt: -akit jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek -akit valamely foglalkozástól eltiltottak -aki g.t korlátlanul felelős tagja -akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát amiatt vonták be, mert saját hibájából a befizetési kötelezettségeknek nem tett eleget -akinek vám-adó- vagy társadalombiztositási tartozása van. Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. Megszűnik a vállalkozó tevékenysége ha: -vállalkozói igazolványát visszaadja -az igazolvány a hatóság visszavonja -a vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszíti Külön kérelemre az egyéni vállalkozó kérheti a cégjegyzékbe egyéni cégként való

bejegyzését. Ez az igény akkor merül fel ha az egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé vagy rt-vé akar alakulni