Környezetvédelem | Felsőoktatás » Makra László - Erdőirtás

Erdőirtás Makra László Vázlat I. • Bevezetés 9 A Föld erdői 9 Károk és előnyök 9 Az erdők és a szén • Célok • Tények fotók a világűrből • Az erdőirtás alapvető oka Vázlat II. • Az esőerdőkről • Az erdőirtás okai • Az erdőirtás környezeti hatásai • Az erdőirtás elleni küzdelem lépései • Erdőirtás Amazóniában • Marhatenyésztés, földhasználat és erdőirtás – összehasonlító elemzés (Brazília, Equador, Peru) Vázlat III. • Amazónia és az éghajlatváltozás • Erdőirtás a trópuson kívül • Út a jövőbe • Erdőkitermelés Magyarországon • Az erdőterületek csökkenésének okai – összegzés • Az erdőterületek csökkenésének következményei – összegzés • Epilógus Bevezetés A FÖLD ERDŐI • Kiterjedésük csaknem 4 milliárd hektár • Az erdőborítottság az eredeti 50 %-ról napjainkra 30 %-ra csökkent • Az erdőterületek eloszlása egyenetlen

• Kétharmaduk 10 országban található (Oroszország, Kanada, Kína, Brazília, USA, Kongó, Peru, Ausztrália, Indonézia, India) • 50 %-uk 5 országban található (Oroszország, Kanada, Kína, Brazília, USA) A FÖLD ERDŐI • A szárazföldi felszínek csaknem egyharmadát erdők borítják; a Földet borító erdők területe a felére csökkent az elmúlt 3 évszázad során. • A Föld erdőterületei 2005-ben 4 milliárd hektárt tettek ki; az erdőirtás mértéke kb. 13 millió hektár évente. Az erdőterületek nettó változása 2000-2005 között kb. -7,3 millió hektár évente. • A trópusi erdők a Föld növény- és állatfajai 50 %-ának az otthona. • Világszerte kb. 1,5 milliárd tonna tűzifát termelnek ki évente. • Az erdők a biológiai diverzitás legnemesebb tárolói – az ismert földi fajok kétharmadának adnak otthont; egyúttal a legtöbb fenyegetett faj menedékei. Károk és előnyök • 13 millió hektár

tűnik el évente • 5,7 millió hektár keletkezik évente • A nettó évi veszteség -7,3 millió hektár (2000-2005) • -8,9 millió hektár, vagy annál több (1990-2000) A tiszta erdőterület jelentős változásai régiónként, 2000-2005 Az erdők és a szén Erdők – a szén létfontosságú nyelői • Az erdő ökoszisztémákban tárolt szén mennyisége 4.500 gigatonna széndioxiddal egyenértékű (1 Gt = 109 t) • Ez több, mint a Föld jelenlegi összes olajkészletében tárolt szén mennyisége • És több, mint az összes légköri szén mennyisége Az erdőirtásból származó üvegházgáz emissziók igen jelentősek • • • • elektromos- és hőenergia földhasználat – erdőirtás közlekedés mezőgazdaság 25 % 18 % 14 % 13 % Az erdők megfelelő kezelése a következő problémák enyhítéséhez járulhat hozzá: • megőrzés – megtartás mérsékli az erdőirtást • az erdőterületek változatlanul hagyása -

újra erdősülés » - újra erdősítés - fenntartható erdőkezelési módok • pótlás - a tűzifát fosszilis üzemanyaggal pótoljuk - a fa termékeket beton-, acél- és műanyag termékekkel helyettesítjük Célok • Előrejelezhetjük-e az erdőknek a klímaváltozásra gyakorolt hatását? • Az erdők területének változatlanul hagyása miként járulna hozzá a globális változások enyhítéséhez? • A jelenlegi erdőpolitika és -gyakorlat alkalmazkodik-e a megváltozott feltételekhez? • A nemzetközi keretegyezmények és megállapodások megfelelnek-e a fenntartható erdőgazdálkodás és az újratelepítések követelményeinek? • Ezen egyezmények elegendőek-e az erdőirtások és az erdőterületek degradációjának megállítására? • Miként kell válaszolnia a nemzeti és a nemzetközi erdőszektornak a jövő változásaira? • Szükségesek-e új kutatások, intézkedési tervek, gyakorlati kezdeményezések? TÉNYEK

fotók a világűrből ERDŐK • Tai nemzeti Park, Elefántcsontpart • Kisangani, Kongó • Itampolo, Madagaszkár • British Columbia, Kanada • Gaspe-félsziget, Kanada • Angangueo, Mexikó • Országhatár, Guatemala / Mexikó • Olympic-félsziget, USA • Washington D.C, USA ERDŐK • Pápua Új-Guinea • Demilitarizált övezet, Korea • Oudomxay, Laosz • Arhangelszk, Oroszország • Szahalin, Oroszország • Lappi, Finnország • Iguaçú, Dél-Amerika • Rondônia, Brazília • Valdivia, Chile ERDŐK 1900 3,18 A Föld zsugorodó erdőterületei (hektár / fő), 1900-2000 1950 1,85 1960 1,45 1970 1980 1,17 0,97 1990 2000 0,82 0,64 Erdőirtás a Tai Nemzeti Parkban, Elefántcsontpart E képek azokat a területeket mutatják, ahol valószínűleg a legnagyobb mértékű erdőirtások tapasztalhatók a Földön. • 1988: kisebb erdőirtások. • 2002: A világosabb zöld csík – mely kettévágja a képeket – kiterjedt erdőirtás és

intenzív földművelés eredménye. A sűrű esőerdők folyamatos irtása, Kisangani, Kongó • 1975: A város és a környező területek tisztán láthatók. • 2001: A város körüli lepusztított terület kiterjedt és egységessé vált, kiszélesedve a folyók és utak mentén. Változások a keskeny parti síkságon, Itampolo, Madagaszkár • 1973: Sűrűn erdősült terület, egyedi, s ritka növény- és állatfajok otthona. • 2001: Az erdőt teljesen fölégették, s a szabaddá vált területen szárazrizs termesztésébe fogtak. A fakitermelés hatása, British Columbia, Kanada • 1975-1999: A fakitermelés hatása az eredeti tájon. Erdők a Gaspe-félszigeten, Kanada A fakitermelés hatására összezsugorodott erdőterületek 1993-2000 között. Angangueo – a királypillangó fontos élőhelye, Mexikó • 1986: A képek az erdőterületek degradációját jelzik. • 2001: 1984 és 1999 között az erdők területének 38 %-a

degradálódott. Eltérő földhasználati módok láthatók az országhatárok mentén, Mexikó/Guatemala • 1974 - 2000: Az egykori erdőterületek mezőgazdasági művelés alá kerülnek. • Napjainkban az országhatár már az űrből is látható. A mérsékelt övi erdők eltűnése, Olympic-félsziget, USA • 1974: A szürkés foltok a tarra vágást jelzik • 2000: Bizonyíték a fák újraképződésé-re az erdőrezervátumok területén. Drámai mértékű erdőirtás, Washington D.C, USA • A műholdképek drámai mértékű erdőirtást mutatnak. • Erdővédelmi alapot hoztak létre azon célból, hogy visszaállítsák a korábbi erdőborítottságot. Erdők helyén pálmaültetvényeket hoznak létre, Nyugat-Irián, Indonézia • 1990: új emberi jelenlét – földutak az erdők szívébe • 2000: a letarolt tábla területe 10.000 hektár • 2002: A kivágott erdők területe csaknem megkétszereződik 2000 óta Erdők a

demilitarizált zónában (DMZ), Korea A képek kiterjedt fölégetett területet jeleznek a DMZ-ben Erdőirtás, Oudomxay, Laos • 1975: A képen teljes az erdőborítottság • 2000: Az erdőtakarón belül kiterjedt tisztások láthatók Felszabdalt erdőterületek, Arhangelszk, Oroszország • Néhány körzetben nagy területeken irtották ki az erdőt • Másutt zárt rendszerek láthatók, ahol viszonylag háborítatlan erdőszelvények maradtak meg a tisztások között Boreális erdők, Szahalin, Oroszország Erdőtüzek pusztította terület a boreális térségben Erdőirtás a Lappföldön, Finnország A képek a fakitermelés eredményét mutatják az ország északkeleti területein A barna foltok 2002ben a letarolt területek jelentős növekedését jelzik Iguaçú – a veszélyeztetett esőerdők hazája, Argentina • 1973: Számottevő erdőborítottság az egész térségben • 2003: Kiterjedt erdőirtás Paraguay-ban Az erdők

helyén mezőgazdasági területeket hoznak létre, Rondônia, Brazília • 1975 – Egészséges természetes vegetáció • 1989 – „Halszálka” rendszer a tájban: mezőgazdasági parcellák • 2001 – a mezőgazdaság tovább terjeszkedik az erdők rovására Az Amazonas esőerdeinek rendszeres monitoringja Az Amazonas esőerdeinek csaknem egyötödét már kivágták. Csak 2003 augusztusa és 2004 augusztusa között 26.000 km2 erdőt taroltak le; 6 %-kal többet, mint az előző 12 hónap során. A legkiterjedtebb erdőirtás Mato Grosso államban volt Az eredeti erdők az egzotikus erdőkkel szemben, Valdivia, Chile Az eredeti erdőknek az állattartás és földművelés céljaira történő kivágását, a nagymértékű haszonfa kitermelés váltotta fel • 1975-2001: A földhasználat változását jelzi az elmúlt 30 évben Rendkívül kiterjedt erdőirtás Thaiföldön a normalizált eltérésű vegetációs index (NDVI) alapján van vegetáció

letarolt erdőterületek Tüzek, füstfáklyák, Borneo Erdőirtás, Tierras Bajas, Bolívia NAGY KITERJEDÉSŰ, ANTROPOGÉN EREDETŰ KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS VÁLTOZÁSOK A földfelszín antropogén eredetű változásai felgyorsulnak. 41 1985 1992 TRÓPUSI ESŐERDŐ LEPUSZTULÁSA Dél-Amazónia, Rondônia, Brazília A letarolt esőerdők kiterjedése már meghaladja a még megmaradtakét. 42 2001 1983 A Betsiboka-folyó deltája, Bombetokaöböl, Madagaszkár Természetes erdők letarolása kiterjedt talajpusztulás gyors delta növekedés43 54 Dél-kaliforniai erdőtüzek, 2003. október 26 A San Bernardino-hegység tüzeit az erős szelek táplálják. Erdőtüzek I. Természetes és antropogén okok Erdőtüzek II. Természetes és antropogén okok Az erdőirtások alapvető oka A Föld népességének növekedése 10 AFRIKA EURÓPA 8 ÉSZAK-AMERIKA ÁZSIA és ÓCEÁNIA 6 LATIN-AMERIKA és a KARIB-TÉRSÉG 4 2 0 1950 2000 2050

Forrás: United Nations (U.N) Population Division, Long Range World Population Projections: Two Centuries of World Population Growth: 1950-2150 (U.N, New York, 1992), Table 6, p.22 Az esőerdőkről A Föld legegyenletesebb éghajlatú tája. A levegő páratartalma igen magas. Az évi csapadékmennyiség 2000 és 4000 mm. Napi átlaghőmérséklet 26 °C körül mozog. A Föld erdeinek egyharmadát az esőerdők teszik ki. Föld tüdejének is szokták nevezni őket. ERDŐÍRTÁS ERDŐÍRTÁS Az esőerdők elpusztítása A kiirtott erdők területe napjainkban meghaladja az évi 200 000 km²-t. Az amazóniai esőerdők területükből már mintegy 25%-ot veszítettek. Ha ilyen ütemben folyik a kitermelés, akkor 15-20 éven belül eltűnhetnek az őserdők. ERDŐÍRTÁS Az erdőírtás oka: Területszerzés mezőgazdasági termeléshez. • És a különböző ipari Területszerzés az állattartáshoz cikkek létrehozása Éslegelők kialakítása végett. a

különböző ipari Három évi művelés után a talaj gyakorlatilag kimerül. cikkek létrehozása Haszonfa kitermelés. ERDŐÍRTÁS Amazónia A fakitermelés üteme itt a legnagyobb az egész világon. Napjainkig kb. 600 000 km2 esőerdőt pusztítottak el A fakitermelés üteme 30%-kal meghaladja az indonéziait A kivágott famennyiség 50 %-a faszénként hagyja el Amazóniát Hatalmas erdőterületeket égetnek fel azért, hogy helyüket marhalegelő foglalhassa el Illegális aranyásók ERDŐÍRTÁS Élővilág Az esőerdőket 5.000–30000 növényfaj népesíti be • Itt él a legtöbb a madárfaj Napjainkig 324 emlősfajt írtak le, melyek esőerdőkben élnek. 2500–3000-re becsülik a halfajok számát, ami az európai halfajok számának 15-szöröse! Itt él a legtöbb madárfaj. Különböző állatrekordokkal is büszkélkedhet. Az erdőirtás következményei I. ERDŐÍRTÁS Az erdőkben élő fajok kb. 6-14 %-a fog eltűnni 2015-re, 17-35%-a 2040-re .

erdőirtás következményei következményei II. II AzAz erdőirtás Az őserdőkben élő népeket – mint pl. a janomami indiánokat is – kihalás fenyegeti. Talajpusztulás. AZ ERDŐIRTÁS OKAI ¾ faszén előállítása ¾ a fa háztartási és ipari célú hasznosítása ¾ útépítés ¾ mezőgazdaság AZ ERDŐIRTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAI • • • • • • • • • talajerózió; földcsuszamlások; talaj degradáció; áradás; eliszaposodás – a korallzátonyok pusztulásához vezet, mely viszont, gyengíti a tengerpartok védelmét; a növény- és állatvilág élőhelyeinek pusztulása; a sebezhető növény- és állatfajok elpusztulnak; a talajvíz szintjének a csökkenéséhez vezet; befolyásolja a víz-ciklust; AZ ERDŐIRTÁS ELLENI KÜZDELEM LÉPÉSEI • • • • • törvények az erdők védelmére újra erdősítés parlagolás képzés körbeszántás és teraszok kialakítása (védekezés a földcsuszamlások ellen) •

földhasználat politika ERDŐÍRTÁS Erdőirtás Amazóniában Az Amazonas meanderei Manaus mellett, Brazília Amazónia megmentése • Amazóniában él az összes földi emlős 10 %-a, a szárazföldi növények 15 %-a és hektáron-ként 300 fafaj. 180 őslakos törzs lakik itt. • Amazónia a Föld legfontosabb oxigéntára, nagy a szerepe a klíma stabilitásában. Az esőerdők nélkül harmadával csökkenhet a csapadék mennyisége, s az átlaghőmérséklet 2-3 °C-kal emelkedhet. • Ha a brazíliai és indonéziai erdőirtások üteme a jövőben nem változna, akkor 2012-re a Kyotói Protokoll révén nyert emissziócsökkenés kb. 80 %-a eltűnne Az erdőirtás hajtóerői Amazóniában I. • Az amazóniai esőerdők kiirtásának azonosított közvetlen ösztönzői: – marhatenyésztés, – extenzív mezőgazdaság, – létfenntartó mezőgazdaság, – illegális (és néha legális) rönkfa kitermelés. • Latin-Amerikában az erdőirtás fő

okai: (1) az illegális rönkfa kitermelés, (2) az energiaszükségletek kielégítése (tűzifa), (3) a mezőgazdasági művelés kiterjesztése, (4) a tüzek és (5) az illegális kivágások. Az erdőirtás hajtóerői Amazóniában II. • A szegénység az egyik legfőbb közvetett ösztönző, mivel az emberek az erdős területekre költöznek, s elvonják onnan a túlélésükhöz szükséges erőforrásokat. • Minden egyes ösztönző – akár közvetlen, akár közvetett – eltérő intézkedéseket kíván, továbbá eltérő költségeket igényel a társadalom különböző szektoraiban. • Szükség van olyan tanulmányokra, melyek elemzik egyrészről a gazdaság, másrészről a lehetséges intézkedések kapcsolatát. Laurance et al., 2001 – pesszimista szcenárió (2020): szavannák, erdőmentes területek, kiirtott erdők, vagy súlyosan degradált területek mérsékelten degradált területek enyhén degradált területek háborítatlan területek

Trópusi erdőirtás és földhasználat változás Észak-equadori Amazónia Equador: • Az elmúlt 250 év során 19-46 endemikus növényfaj pusztult ki; • Jelenleg 282 endemikus növényfaj van a kipusztulás küszöbén; Trópusi erdőirtás és földhasználat változás, Észak-equadori Amazónia 1986 2010 Source: FAO Tervezett erdőirtások trópusi Latin-Amerikában, 2000-2010 Marhatenyésztés, földhasználat és erdőirtás Összehasonlító elemzés Brazília, Equador és Peru Atlantic Ocean Manaus Belém Fortaleza Brasília Recife Goiânia Salvador Uberlândia Belo Horizonte Rio de Janeiro Grande São Paulo Florianópolis Miért fontos a mezőgazdálkodás? Miért fontos a mezőgazdálkodás? • Az erdőirtás fő oka a területek megtisztítása a legeltetés számára Miért fontos a mezőgazdálkodás? • Az erdőirtás fő oka a területe megtisztítása a legeltetés számára • A szegényes erdőgazdálkodás fő oka a

legeltetés terjedése (további erdőirtás) ELVI SZERKEZET marha igen marha nem igen marha nem legeltetés igen igen legeltetés legelőgazdálkodás nem marha nem igen igen legeltetés legelőgazdálkodás nem marha erdőirtás nem igen igen legeltetés legelőgazdálkodás nem marha erdőirtás nem egyéb tevékenységek 1. döntés 2. döntés 3. döntés igen igen legeltetés legelőgazdálkodás nem marha erdőirtás nem egyéb tevékenységek 1. döntés 2. döntés 3. döntés igen igen családfenntartás piac legeltetés legelőgazdálkodás nem marha cégek erdőirtás nem egyéb tevékenységek helyi/regionális kapcsolat 1. döntés 2. döntés 3. döntés igen igen családfenntartás piac legeltetés legelőgazdálkodás nem marha cégek erdőirtás nem egyéb tevékenységek nemzeti kapcsolat helyi/regionális kapcsolat na d en gr sá gy 1. döntés 3. döntés igen igen

családfenntartás piac 2. döntés legeltetés legelőgazdálkodás nem marha cégek erdőirtás nem egyéb tevékenységek globális kapcsolat nemzeti kapcsolat helyi/regionális kapcsolat na d en gr sá gy 1. döntés 3. döntés igen igen családfenntartás piac 2. döntés legeltetés legelőgazdálkodás nem marha cégek erdőirtás nem egyéb tevékenységek MARKETING LÁNCOK MARKETING LÁNCOK • Meghatározott termelő fogyasztó termelő fogyasztó MARKETING LÁNCOK • Meghatározott MARKETING LÁNCOK • Meghatározott • Miért fontos? MARKETING LÁNCOK • Meghatározott • Miért fontos? – A vásárlók szabják meg az árat MARKETING LÁNCOK • Meghatározott • Miért fontos? – A vásárlók szabják meg az árat – A vásárlók szabják meg az egyéb paramétereket (mennyiség, minőség, gyakoriság) MARKETING LÁNCOK • Meghatározott • Miért fontos? – A vásárlók szabják meg az árat

– A vásárlók szabják meg az egyéb paramétereket (mennyiség, minőség, gyakoriság) – Az árak és az egyéb paraméterek 3 kritikus döntést befolyásolnak MARKETING LÁNCOK • Meghatározott • Miért fontos? – A vásárlók szabják meg az árat – A vásárlók szabják meg az egyéb paramétereket (mennyiség, minőség, gyakoriság) – Az árak és az egyéb paraméterek 3 kritikus döntést befolyásolnak – A marketing láncok megváltoztatása módosíthatja az erdőirtás mértékét lehetőségek költségek kényszerek előnyök termelő fogyasztó marketing lánc globális kapcsolat nemzeti kapcsolat helyi/regionális kapcsolat termelő fogyasztó marketing lánc SZIGNIFIKÁNS VÁLTOZÓK SZIGNIFIKÁNS VÁLTOZÓK • A különböző szereplők relatív erőssége termelő fogyasztó termelő fogyasztó marketing lánc termelő fogyasztó termelő fogyasztó termelő fogyasztó marketing lánc SZIGNIFIKÁNS

VÁLTOZÓK • A különböző szereplők relatív erőssége SZIGNIFIKÁNS VÁLTOZÓK • A különböző szereplők relatív erőssége • Többszörös marketing láncok jelenléte fogyasztó termelő fogyasztó SZIGNIFIKÁNS VÁLTOZÓK • A különböző szereplők relatív erőssége • Többszörös marketing láncok jelenléte • Hálózatok a linkek között a többszörös láncokban fogyasztó termelő fogyasztó ÖSSZEGZÉS • Összehasonlító elemzés: Brazília, Peru, Equador ÖSSZEGZÉS • Összehasonlító elemzés: Brazília, Peru, Equador • Befolyásoló tényezők: ÖSSZEGZÉS • Összehasonlító elemzés: Brazília, Peru, Equador • Befolyásoló tényezők: – Szarvasmarhák vásárlása (1. döntés) ÖSSZEGZÉS • Összehasonlító elemzés: Brazília, Peru, Equador • Befolyásoló tényezők: – Szarvasmarhák vásárlása (1. döntés) – Legelő-gazdálkodás (2. döntés) ÖSSZEGZÉS •

Összehasonlító elemzés: Brazília, Peru, Equador • Befolyásoló tényezők: – Szarvasmarhák vásárlása (1. döntés) – Legelő-gazdálkodás (2. döntés) – Erdőirtás (3. döntés) ÖSSZEGZÉS • Összehasonlító elemzés: Brazília, Peru, Equador • Befolyásoló tényezők: – Szarvasmarhák vásárlása (1. döntés) – Legelő-gazdálkodás (2. döntés) – Erdőirtás (3. döntés) • A marketing láncok befolyása ÖSSZEGZÉS • Összehasonlító elemzés: Brazília, Peru, Equador • Befolyásoló tényezők: – Szarvasmarhák vásárlása (1. döntés) – Legelő-gazdálkodás (2. döntés) – Erdőirtás (3. döntés) • A marketing láncok befolyása • Célszerű eljárások az érzékeny pontokon Amazónia és az éghajlatváltozás Az éghajlat előrejelezhetősége Dél-Amerikában (a csapadékra) magas előrejelezhetőség közepes előrejelezhetőség alacsony előrejelezhetőség közepes előrejelezhetőség

közepes előrejelezhetőség Léghőmérsékleti trendek, Manaus, A2 és B2 IPCC SRES szcenáriók CCMa A2 CCMa B2 ECHAM4 A2 ECHAM4 B2 HadCM3 A2 NCAR A2 CSIRO A2 HadCM3 B2 NCAR B2 CSIRO B2 Csapadéktrendek, Manaus, A2 és B2 IPCC SRES szcenáriók CCMa A2 ECHAM4 A2 HadCM3 A2 NCAR A2 CSIRO A2 CCMa B2 ECHAM4 B2 ECHAM4 B2 HadCM3 B2 HadCM3 B2 NCAR NCARB2 B2 CSIRO B2 B2 CSIRO „Amazónia halála” A klímaváltozás hatására? Vegetációs típus Dél-Amerikában (a Hadley Centrum Modell a MOSES iteratív vegetációs rendszerrel) iparosodás előtti jelen 2100 Erdőirtás a trópuson kívül 16 kivágott nem –”határ” erdők 14 “határ” erdők 12 10 8 6 O és ros E zo ur rs óp zá a g Áz sia És Kö za zé kpA és m er D ik él a -A m er ik a Af rik a 4 ni Ó ce á 0 a 2 A boreális erdőket fenyegető veszélyek • olaj- és gázkitermelés • erdőgazdálkodás • mezőgazdaság • hidroelektromos

fejlesztések GLOBÁLIS LÉPÉSEK: ERDŐK ÉS KLÍMAVÁLTOZÁS • Az erdőkkel kapcsolatos intézkedések az UNFCC-re és a Kyotói Protokoll-ra korlátozódnak • Az erdők változatlanul hagyása, különféle előírások, stb. számításba vétele • A lehetőségek széleskörűek, az irántuk való érzékenység csekély • Igen fontos környezetpolitikai kérdés VÁLTOZOTT-E VALAMI? • Klímaváltozás – hatalmas kihívás • Erdőirtás – hatalmas kihívás • Ne essünk kétségbe • Igenis tudjuk, hogyan kell kezelnünk a természeti erőforrásokat • További lényeges erőforrások állhatnak majd rendelkezésre a jövőben • Mit tegyen az egyes ember? Út a jövőbe Út a jövőbe I. (trópusok) Az esőerdő nemzetek koalíciója Egyeztetések az ENSZ-ben: Peru, Congo, Costa Rica, Dominika, Mozambique, Tanzánia és Zambia Ők együtt globálisan a legnagyobb esőerdő területekkel rendelkeznek. Pápua Új-Guinea a Föld harmadik

legnagyobb kiterjedésű esőerdő területével rendelkezik Amazónia és Kongó után. Út a jövőbe II. (trópusok) • Cél: az esőerdő nemzetek hangolják össze érdekeiket a fejlett országokkal ‰ Az utóbbiak a növekvő szén-dioxid emisszióikért cserébe ajánljanak fel piacokat, illetve fa-termékeket. • Méltányosság: ha az esőerdő nemzetek csökkentik üvegházgáz emisszióikat, a fejlett országok kompenzálják őket ezért Út a jövőbe I. (globális) • indítványok - kormányközi - magánszektor és civil társadalom - önkéntes és kötelező - piaci és nem piaci • azonnali elsőbbség: ERDŐIRTÁS • újra erdősülés és újra erdősítés, de Út a jövőbe II. (globális) • A folyamatok harmonizálása kormányközi szinten UNFCCC UNCBD UNFF • Integrált földhasználat és természeti erőforrás menedzsment programok szükségessége • Megtesszük-e / képesek vagyunk-e rá, ha megvan hozzá a szükséges tőke?

Út a jövőbe III. (globális) Kifejlesztettek néhány eljárást – használnunk kell őket: • Monitoring • Nemzeti erdőprogramok • Kritériumok és indikátorok • „Erdő igazolvány” Út a jövőbe IV. (globális) Az előnyök jelentősek: • A klímaváltozás enyhítése • Élhetőség • Biodiverzitás • Talaj- és vízvédelem Út a jövőbe V. (globális) • A probléma mértéke aggasztó • Azonnali intézkedések szükségesek • Túl fontos ahhoz, hogy a következő állásfoglalásra várjunk • A Kyotoi Protokollon kívüli intézkedési tervek szükségesek • Minél nagyra törőbb, annál jobb • Most olcsóbb, mint később (Stern, 2006) Út a jövőbe VI. (globális) A fenntartható erdőgazdálkodás kritériumai ¾ erdei erőforrások fenntartása, bővítése; ¾ ¾ ¾ ¾ erdei ökoszisztéma egészségének fenntartása; erdők produktív bővítése; az erdők biológiai diverzitásának fenntartása; az erdők védelmi

funkciójának fenntartása; Út a jövőbe VII. (globális) Fenntartható erdőgazdálkodás és egyezmények: ¾ 1992: riói „Föld csúcs”; ¾ Erdőkkel Foglalkozó Kormányközi Testület (ENSZ keretében); ¾ Egyezmény a biológiai diverzitásról; ¾ Amazonas együttműködés; ¾ Délkelet-Ázsiai Egyesülés; ¾ Miniszteri Konferencia az Európai Erdők Védelmében; Mit fogunk mondani a jövő generációknak? Út a jövőbe VIII. (globális) • MEGŐRZÉS - az erdőirtások csökkentése • MEGŐRZÉS - a meglévő erdők fenntartható kezelése • VÁLTOZATLANUL HAGYÁS - újra erdősülés és újra erdősítés • PÓTLÁS - tűzifa, energia-termelésre • PÓTLÁS - a fa termékek fenntartható használata Út a jövőbe IX. (globális) • Új kutatások • Új szervezeti formák • Új politikai kezdeményezések • Új piacok • Új módszerek Erdőkitermelés Magyarországon Az erdőt érő károk: • • • • •

aszály gombák gyapjaspille búcsújárópille szú egészségügyi kitermelés Út a jövőbe (Magyarország) Nemzeti Erdőprogram • Magyarországon az erdők szerepe iránt tovább növekszenek a társadalmi-gazdasági igények; • kiemelt feladat marad az erdei ökoszisztémák megőrzése, a multifunkcionális erdőgazdálkodás elterjesztése; • környezetvédelmi, szociális, kulturális szolgáltatások; • a fa környezetbarát anyag; • az erdészeti kutatás támogatása; Az erdőterületek csökkenésének okai Összegzés Alapvető ok: a Föld népességének növekedése További okok: ¾ erdőirtás; ¾ erdőtűz (természetes); ¾ erdőégetés (antropogén); ¾ viharkár; ¾ vadak; ¾ illegális fakereskedelem; ¾ légszennyezés; Az erdőterületek csökkenésének következményei Összegzés Következmények: ¾ a biodiverzitás csökkenése; ¾ földcsuszamlások; ¾ áradások; ¾ cunamik; ¾ az újratelepítés nehézségei; ¾ a CO2

szintjének növekedése; ¾ klímaváltozás; Epilógus Szép a tavasz Szép a tavasz és szép a nyár is, Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, . Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot már végképp másoknak remél. József Attila: Ime, hát megleltem hazámat (részlet) Mára befejeztük, viszontlátásra!