Irodalom | Középiskola » Irodalom érettségi tételek, 2004

Érettségi tételek Seregélyes A Biblia kultúra megalapozó szerepe A Biblia a világ egyik legelterjedtebb könyve. Az emberiség történetének ugyanakkor olyan több ezer éves kultúrtörténeti és irodalmi dokumentuma, amely keletkezésétől kezdve napjainkig érezteti hatását. Hatott a társadalomra, befolyásolta a gondolkodást, politikai, hatalmi harcok igazolásául szolgált, inspirálta az irodalmat és a művészetet. Ismerete hozzátartozik az általános műveltséghez. A Biblia mindenféle irodalmi műfaj kezdeti formáira mintát nyújt ( elbeszélés, példázat, himnusz, jövendölésstb. ) Jelképes nyelve a költői kifejezés nyelvével rokon, témáiban emberi alaphelyzetek, élmények fejeződnek ki. Két része: • A korábbi Ószövetség • Újszövetség Ószövetség: Az óhéber irodalom foglalata, műfajuk, keletkezésük, nyelvük tekintetében egymástól eltérő irodalmi művek gyűjteménye. Kb 1000 év irodalmát tartalmazza, nyelve

nagyrészt héber, ill arámi. Az ókori keleti irodalmak fejlődése során a múlt irodalmi emlékeinek tudós vizsgálata, válogatása, a végleges szövegek kialakítása indult el, ezt nevezzük kanonizálásnak. Az irodalmi emlékek megmentése is vezette a tudós papokat, így kerülhettek a kánonba világi könyvek, ( pl. Eszter könyve ), közmondások, erkölcsi-filozófiai költemények, (pl Jób könyve ), szerelmi-lakodalmi költészet, ( Énekek éneke ). 1. Teremtés könyve: Az első könyv az úgynevezett „mózesi könyvek” közül. Latin neve Genesis A világ teremtését, az emberiség őstörténetét mondja el. • Az első történet szerint Isten a semmiből, 6 nap alatt teremtette meg a világot, a teremtés csúcspontja az ember. • A második teremtéstörténetben a föld porából formálja Isten az embert. Ádám és Éva történetében megtalálható a bűnbeesés ősi motívuma. Az Éden elvesztésével szakad rá az emberiségre az élet

minden nyomorúsága. 1 Érettségi tételek Seregélyes Ádám és Éva első gyermekeinek, Káinnak és Ábelnek a története, Káin alakja a későbbi évszázadok, évezredek köztudatában a gonoszság, emberellenesség, kegyetlenség jelképe lett, Ábelé a szelídségé, kiszolgáltatottságé. A teremtés könyve az első 11 fejezet után áttér egy család történetének elbeszélésére. Legszebb, szinte önálló kisregény József története. Az elbeszélt eseményekből az az erkölcsi tanulság is kiolvasható, hogy csak az képes nagy tettekre, aki maga is megjárta a szenvedéseket. A kis próféták gyűjteményébe tartozik a Jónás könyve mely tulajdonképpen elbeszélés. Egy engedetlen próféta némileg mulatságos történetét meséli el E bibliai elbeszélés legnevezetesebb magyar feldolgozása Babits Mihály: Jónás könyve című elbeszélő költeménye. Zsoltárok könyve: különböző korokban keletkezett liturgikus énekek-verses

szövegek. ( himnusz, könyörgés, panasz, ima ). A 23 zsoltárban a „képes beszédet” tanulmányozhatjuk Újszövetség: Az Ókeresztény irodalom legfontosabb alkotásait foglalja magában. A kanonizált könyvek a Kr. utáni I század végére nyerhették el mai formájukat Nyelve görög Az első részt 4 evangélium alkotja. Máté, Márk, Lukács evangéliumában Jézus születésének, tanításainak, emberként vállalt kínhalálának elbeszélésekor ugyanazt a hagyomány anyagot használják fel. A negyedik, János evangélium azonban eltér, Jézusról, mint Istenről beszél, aki bár emberi testet öltött, de isteni lényét szüntelenül kimutatja. Az Újszövetség hatása az európai művelődésre szinte felmérhetetlen. A kereszténység két évezredes történelmében megszámlálhatatlan mennyiségű irodalmi-képzőművészeti-zenei alkotás merítette témáját elsősorban az evangéliumi eseményekből. Leggyakrabban Jézus születését, halálát

dolgozták fel. Bibliai témák a magyar irodalomban A Mózes könyvéből ismert teremtéstörténet és az emberpár bűnbeesése jelenik meg legelső ránk maradt összefüggő nyelvemlékünkben, a Halotti beszédben (1200). A középkori pap a tiltott fa gyümölcsének leszakításával indokolja a halál kikerülhetetlenségét. Ez a téma jelenik meg Madách Imre (1823-1864) Az Ember tragédiájában. Berzsenyi Dániel (1776-1836) Fohászkodás című himnikus ódájában dicsőíti a teremtő Istent. 2 Érettségi tételek Seregélyes A bibliai bűnbeesés szolgál kiindulópontjául Ady Endre (1877-1919) Ádám, hol vagy? Című versében: „Oszlik lelkemnek barna gyásza: Nagy, fehér fényben jön az Isten, Hogy ellenségeim leigázza” Káin és Ábel történetét Kosztolányi Dezső (1885-1936) novellája: „Káin ” helyezi megdöbbentően új megvilágításba. Az Énekek éneke éled újjá Babits Mihály: Énekek éneke című költeményében, melyben az

eredeti ének finom erotikájú képei újszerű jelentőséget kapnak. A zsoltárok könyvének volt talán a legerősebb kisugárzása az elmúlt évezredekre. Kiemelkedő remekmű Dzsida Jenő (1907-1938): Psalmus Hungaricus című 6 részes költemény, amelyben a magyarság tragikus sorsát mondja el, biblikus átkok kíséretében. Az Újszövetség könyvei közül az evangélium történetei térnek vissza a leggyakrabban. Az Ómagyar Mária siralomban (1300 körül) Szűz Mária, Jézus anyja siratja el keresztre feszített egyetlen fiát. A Jelenések könyvének elemei is több irodalmi műben fedezhetők fel, pl. Petőfi Sándor (1823-1849) az Ítélet című verse a próféták által ígért utolsó ítéletet s az elkövetkező „ örök üdvösséget ” a nép végső diadalával azonosítja. Karácsony boldog ünnepét állítja a középpontba Jókai Mór (1825-1904) Melyiket a kilenc közül? Című novellája. A karácsonyi ünnepek körül alakultak ki a

népköltészetben az ún Bethlehemes játékok, melyek dramatizálva jelenítik meg a kisJézus születését, a pásztorok köszöntését, s a háromkirályok hódolatát. A Biblia két önálló részét, az Ó- és Újszövetséget Hieronymus kapcsolta össze egyetlen gyűjteménnyé nevezetes latin nyelvű fordításában, a Vugatában. A Bibliát eddig több száz nyelvre fordították le. Utóélete, hatása a művészetekre szinte felmérhetetlen, ma is jelképként, hasonmásként, érvként, hivatkozási alapként számos története tovább él. * 3 Érettségi tételek Seregélyes II. A homéroszi eposzok világa, jellemző jegyei A trójai mondakörhöz kapcsolódik a görög irodalom két hatalmas és művészileg utolérhetetlen tökéletességű alkotása, az Iliász, és az Odüsszeia. A hagyomány mindkét eposz költőjének Homéroszt tartja. Életéről semmit nem tudunk, már az ókorban is a mítoszok légköre vette körül személyét. Egy biztos, mind

az Iliász, mind az Odüsszeia költője, Homérosza páratlanul tehetséges, zseniális művész volt. Az Iliász és az Odüsszeia a világirodalom kiemelkedő eposzai. • Eposz: az epika műnemébe tartozó nagy terjedelmű elbeszélő költemény. Rendkívüli képességekkel rendelkező hőse természetfeletti lényektől is támogatva ( de nem varázserő révén ) nagy, egy egész közösség sorsára kiható tetteket hajt végre. • Epika: eseménysort (történetet ) monologikus formában elbeszélő mű. A külvilág áll az ábrázolás középpontjában. A két eposz közül az Iliász a korábbi, a trójai háború után kb. 500 évvel, tehát az ie VIII században keletkezhetett. Nem népeposz, nem naiv eposz, mely a népköltészetből nőtt ki Erre vall a bámulatos szerkezeti egység, a mondanivaló tudatos megrostálása, sajátos költői nyelve. Az Iliász költője egyetlen epizódot ragad ki a trójai mondakör szerteágazó eseménysorozatából, a trójai

háború utolsó esztendejének 52 napjáról szól a költemény, Akhilleusz haragjának okáról, következményeiről, feloldódásáról. Az eposz 24 énekből áll, főhőse Akhilleusz, akitől szeretett rabnőjét Agamemnón erőszakkal elveszi. A költemény ettől kezdve egyenes vonalú, kronologikus sorrendben adja elő az eseményeket. Mivel Akhilleusz nem vesz részt bosszúból a csatában, barátja az ő fegyverzetében indul harcba, ám Patrokoloszt Hektor megöli. Ez az események menetében fordulatot jelent, Akhilleusz haragja maga ellen fordul. Bosszút áll, megdöbbentő vérengzést visz végbe a trójaiak közt, majd megöli Hektort. Az eposz kölcsönös kiengesztelődéssel zárul, Akhilleusz kiadja Hektor holttestét, a temetési ünnepségre 12 napos fegyverszünetet rendel el. Az eszmények megtestesítője volt Akhilleusz, aki a katonai eseményekben, harci dicsőségekben megtestesülő emberi nagyság, a Homérosz-kori nemesség ideálja volt. 4

Érettségi tételek Seregélyes A szerző világképe azonban már némileg túl lép ezen az emberi ideálon, kritikusan szemléli a főhőst, bár Akhilleusz képes a megtisztulásra. A jellemzés sajátos eszköze az Iliászban a hősök neve előtt szereplő ún. eposzi jelzők állandó használata. Az emberek még az „ istenek játékai ”, a végzet által előre eldöntött sorsukat kikerülni nem, legfeljebb tragikus hősiességgel vállalni tudják. Bár az Odüsszeia költője is átveszi az Iliász egész istenvilágát, az istenek szerepét azonban jelentősen korlátozza, s közvetlen, személyes beavatkozásra nem kerül sor. Az Odüsszeia világában az emberek sorsát már nem, vagy nem kizárólag az istenek irányítják. Létezik ugyan még a végzet, de ez az emberek lelkében, jellemében, alkatában rejlik. A társak pusztulása már nem kikerülhetetlen, oka a balgaság, butaság. Az okos, eszét használó, bölcs Odüsszeusz hazatér. Az Odüsszeia hőse

a felnőtt ember Az egész történet azt példázza, hogy az ember nem csak vállalhatja, hanem alakíthatja is a sorsát. A mű egyetlen embert állít a középpontba, s elsősorban a főhős jellemzésére szolgál. Hektor halála után Trója elveszett, s az életben maradottak mind hazatérnek. Csak egyetlen hősre, Odüsszeuszra várnak hiába hazájában, Ithakában. Az ő viszontagságos küzdelmeiről, 10 éves hányódásáról, s hazatéréséről szól a második homéroszi költemény. Ez valamivel később keletkezhetett, mint az Iliász. A 24 énekből álló hősköltemény jelenideje mindössze 40 nap A műben megjelenő újfajta, bonyolultabb embereszmény megjelenése az Iliászénál sokkal bonyolultabb mesét és szerkezetet követelt. A mű cselekmény egyszerre, egyidőben 2 szálon, 2 színtéren indul meg. A költő először az otthonvárakozókhoz vezet el, Ithakába Megtudjuk, hogy Odüsszeusz feleségét élősdi kérők ostromolják, Télemakoszt,

Odüsszeusz fiát meg akarják ölni. A következő színtér a mesék birodalma: ugyanebben az időben Kalüpszó nimfánál találkozunk először Odüsszeusszal. Innen kel útra 7 év után Hajótörést követően ér el Szkhéria szigetére, megismerkedik Nauszikával. Újabb színtér váltás után a hely földrajzilag nem behatárolható, az idő a múlt, a külső veszedelmek ellen vívott küzdelmeit Odüsszeusz maga meséli el a phaiákoknak. Az eposz teljes második felének eseménye, 12 ének, Ithakában történik. Szinte egyszerre ér haza fiával, aki keresésére indult, a főhős. Odüsszeusz Télemakosz és egy-két hűséges cseléd segítségével kikémleli a helyzetet, többszörös próbára teszi feleségét és szolgáit. Figyelmezteti a kérőket, végül kénytelen velük végezni, s helyre állítja a megbomlott törvényes rendet Ithakában. 5 Érettségi tételek Seregélyes Időméréses verselés, versláb Az Iliász és az Odüsszeia sorai

időméréses verselésűek, azaz a szöveg kötöttségét a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása, ismétlődő visszatérése állítja elő. Az időmértékes verselés időegysége a mora, egy rövid szótag kiejtésének idejével egyenlő, a hosszú szótag értéke általában 2 mora. Ennek a verselésnek ritmikai alapegysége a versláb, meghatározott számú és sorrendű rövid és hosszú szótag kapcsolata. A két eposzban az alábbi verslábak fordulnak elő: Daktilus, spondeus, trocheus. Tulajdonképpen daktilusokból és spondeusokból épül fel az eposzok hagyományos sorfala, a hexameter, amely 6 verslábból áll: Az első 4 versláb lehet daktilus vagy spondeus, de az ötödiknek mindig daktilusnak kell lennie, az utolsó versláb pedig általában spondeus. Az Iliász és az Odüsszeia nyelve több dialektus elemeit magában foglaló, a köznapi életben soha nem beszélt műnyelv volt, és újszerű versformája sem tette lehetővé az énekes

előadást. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy egy kivételes képességekkel rendelkező zseniális költő tudatos alkotásairól van szó mindkét eposz esetében. * 6 Érettségi tételek Seregélyes III. A görög színjátszás és dráma Szophoklész: Antigoné című tragédiája alapján A dráma: a líra és az epika mellett az irodalom harmadik alapformája, műneme. A dráma cselekményt, emberi sorsot, emberek közötti összeütközést, konfliktust ábrázol, melyet a szereplők párbeszédei, dialógusai jelenítenek meg. A drámai cselekmény jelen időben, előttünk bontakozik ki. A lényeget kiemelő, rendszerint sorsfordulatot bemutató műfaj cselekménye sűrített. A drámai hősöket szavaik és tetteik jellemzik A dráma egyik műfaja a tragédia, mely tragikus kimenetelű konfliktust ábrázol. A görög tragédiák mindig valamilyen válságot, döntéskényszert ábrázoltak, mitólógiai témával, jelen idejű folyamatban. A görög dráma

kialakulása vallásos szertartásokhoz, elsősorban Dionüszosz kultuszához kapcsolódik. Az ie VI-V századra jellemző, fénykora az V század Háttere a gyorsan változó világ, az egyén és a közösség megváltozott viszonya. A görög demokrácia erkölcsi, politikai kérdéseit feszegeti. A drámát szabadtéri színházakban, nappal adták elő, kórus, énekkar szereplésével. Az előadás nagyon összetett volt ( szavalat, tánc, ének ) A görög dráma tagolatlan, szereplői álarcban játszottak, férfiak adták elő a női szerepeket is. Az i.e V századtól vált szokássá, hogy az előadást a főhős monológja, vagy két színész párbeszéde nyissa meg, ez volt a prologosz. Ezt követte a kar bevonulása Ezután következtek a párbeszédes jelenetek, a dialógusok, s az állva előadott kardalok. A kórus, vagy az egyik színész kivonuló dala fejezte be a játékot. Ma már természetesen nem lehet pontosan rekonstruálni, hogy milyen is lehetett egy

színházi előadás: az énekek kottája, a táncok koreográfiája nem maradt ránk, a drámaszövegek pedig nem tartalmaznak színpadi utalásokat. Az bizonyos, hogy rendkívül összetett látványosság lehetett, ének-tánc-zene-szavalat-díszlet együttesen hatott a nézőkre. ANTIGONÉ A sikeres életű, 90 esztendőt megélt Szophoklész (i.e 496-406 ) munkásságában érte el a görög tragédiaköltészet fejlődésének tetőpontját. Szophoklész nagy művésze a dráma szerkezeti felépítésének, már a prológusban érezzük az összeütközés bekövetkeztét, s ettől kezdve biztos kézzel vezet a végkifejlődésig. A tragédia vége felé néha reménysugarat is nyújt, de csak azért, hogy annál megsemmisítőbben hasson a katasztrófa. Művészi tudatossága főleg a jellemek rajzában tűnik ki. Antigoné című tragédiája, melyet ie 442-ben vagy egy-két esztendővel korábban mutattak be, a thébai mondakörhöz kapcsolódik. 7 Érettségi tételek

Seregélyes A thébai mondakör: Théba alapítása Kadmosz türoszi királyfi nevéhez fűződik. Az ő leszármazottja volt Laiosz, aki Iokasztét vette feleségül. Borzalmas jóslat nehezedett a királyi párra: Laiosz születendő fia meg fogja ölni apját, és anyját veszi feleségül. Ettől megrémülve a király újszülött gyermekét kitette a Kitharion rengetegébe, hogy ott elpusztuljon. A parancsot végrehajtó pásztornak azonban megesett rajta a szíve, és az átszúrt bokájú gyermeket ( innen a neve: Oidipusz, dagadt lábú ) egy korinthoszi pásztornak adja át. Ez a pár a csecsemőt királyának ajándékozza, s e gyermektelen házaspár saját fiaként neveli fel a származásáról mit sem tudó Oidipuszt. Ifjú korában egy lakomán valaki „cserélt gyereknek” nevezte, ekkor kezdett gyanakodni. A sértés nyugtalanította, s hogy utána járjon a dolognak, fölkereste Apollón jóshelyét Delphoiban. De ott ugyanazt a jóslatot kapta, mint egykor apja,

Laiosz. Hogy a borzalmas jóslat teljesedését megakadályozza, elhatározza, hogy soha nem tér vissza Korinthoszba, s elindul a Théba felé vezető úton. Útközben egy keresztútnál idegenekkel találkozik, vita és verekedés keletkezik, s Oidipusz ekkor, tudtán kívül – önvédelemből – megölte apját s kíséretét, egyetlen szolga kivételével. Így teljesedett be a jóslat egyik fele Midőn Thébaiba ért, már Kreón, Laiosz sógóra uralkodott. Éppen abban az időben egy leányarcú, oroszlántestű, madárszárnyú emberevő szörny, a Szphinx pusztította a várost. Relytéjes mosojával adta fel találós kérdését a város polgárainak, s arra kényszerítette őket, hogy amíg ezt meg nem oldják, napról-napra egy embert áldozzanak fel neki. Kreón tehetetlenségében királyságát, és nővére Iokaszté kezét ajánlotta fel annak, aki a szörnyet elpusztítja. Oidipusz könnyűszerrel megoldja a talányt, (Mi az, ami reggel 4 lábon, délben 2

lábon, este 3 lábon jár? Az ember, mivel gyerekként négykézláb, felnőtt korában két lábon, öregségében botra támaszkodva három lábon jár.) Így lett Thébai királya, s megint csak véletlenül, tudtán kívül édesanyja férje. Beteljesedett tehát a végzet Négy gyermekük született: két fiú (Polüneikész, Eteoklész), és két lány (Antigoné, Iszméné). Egyszer pusztító dögvész keletkezett a városban, mely a delphoi jóslat szerint addig nem múlik el, amíg Laiosz király gyilkosa kézre nem kerül. Oidipusz mindenre kiterjedő nyomozásba kezd, s éppen ennek következtében derül fény mindenre. Iokaszté önkezével vet véget életének, Oidipusz pedig kivájja mindkét szemét, mert azok nem látták előre a végzetet. Fiaira, akik ellene fordulnak, szörnyű átkot mond, s hűséges leánya, Antigoné kíséretében útra kel. Hosszú bolyongás után az Athén melletti Kolónoszban talál menedéket, itt fejezi be sorsüldözött életét.

Oidipusz két fia, miután rájuk szállt a királyság, békésen megegyezett, hogy felváltva fognak uralkodni. Azt remélték, így megtörik az apai átkot, s elkerülhetik a testvérviszályt Az első esztendőben Polüneikész, az idősebb, majd Eteoklész uralkodott. Egy év elteltével azonban a zsarnok Eteoklész megszegte a szerződést, s bátyját örökre száműzte hazájából. Polüneikész az argoszi királyhoz menekült, leányát feleségül vette, majd sereggel Thébai ellen indult. Az elkeseredett küzdelemben a thébaiak győztek, a két testvér pedig egymás kezétől esett el. A királyi hatalmat ismét Kreón vette át. Itt kezdődik Antigoné története Az Antigoné az európai dráma egy sajátos típusát képviseli. Ez a tragédia egyetlen konfliktus köré épül: két egymás ellen feszülő akarat összeütközését ábrázolja. A prológusban már adott a drámai szituáció. Két törvény áll egymással szemben: az istenek ősi, íratlan

törvénye (a halottat mindenképp el kell temetni), más szóval a lelkiismeret és az emberség parancsa, s a királyi törvény, Polüneikészt, mivel hazaáruló Kreón szerint, sem eltemetni, sem megsiratni nem szabad. Ebben a jellempróbáló helyzetben másképp dönt Antigoné, aki lelkiismeretére hallgat, s másképp Iszméné, aki összeroppan, s nem mer Kreón parancsával szembeszállni. 8 Érettségi tételek Seregélyes Antigoné habozás nélkül dönt, s tudatosan megy „szép halála” felé. Kreón a hatalomtól megrészegedve kérkedő magabiztossággal beszél, de még el sem hangoznak utolsó szavai, az őr jelenti, első rendeletét már meg is szegték. A 2 jelenetben kerül egymással szembe, csap össze a két főszereplő. Antigoné férfiasan kemény, még büszkén nevetni is tud Kreón lecsap az áldozatra, azt várja, tagadni fog a leány, de Antigoné rácáfol: „Elvállalom s tagadni nem fogom”. Iszméné is megjelenik, s hőssé magasodik:

a korábban még rettegő, csak végtelen szenvedésre jó szánalmat keltő leány nővére példáját látván vállalja a halált, a vértanúságot. Vétlenül is vállalja a „bűnt” s azt a büntetést, amelytől félve nem tudott Antigoné méltó társa lenni. A 3 jelenetben Haimón megjelenése a nézőben azt a reményt kelti, hátha tud hatni apjára, és még megmentheti menyasszonyát, ám Kreón gőgős elvakultságában fia egyik kétségbeesett feljajdulását is félre érti. Hogy még jobban gyötörje, szeme előtt akar végezni „az undok nőszeméllyel”. A kar látva Haimón halálba rohanó kétségbeesését, Erósz veszélyes hatalmáról énekel. A kar énekébe szövődik Antigoné megható és gyönyörű halotti siralma ( 4 jelenet ): a föld odvába vájt sírja, nászszobája felé megy nászdal nélkül, násztalanul. S ha eddig valami emberen túli erő, kemény akarat jellemezte Antigonét, most megtelik gyengéd nőiességgel, gazdag

érzelemmel, tiszta emberséggel. Zokogva búcsúzik Thébai földjétől, a halála nem szép már, hanem iszonyat. Antigonét elhurcolják, ez a jelenet a drámai cselekmény tetőpontja. Kreón látszólag győzött, de a nézőközönség szorongó érzéssel várja a fejleményeket, mert érzi, hogy valaminek még történnie kell. A kar gyászos hangulatú dala után azonnal megjelenik a jós, a vak Teiresziász. Arra kéri, inti a királyt, tegye jóvá tévedését, el kell temetni Polüneikészt. Erre a szelid kérésre is felcsattan Kreón, újra összesküvésre gyanakszik, istengyalázó kijelentést tesz. Most hangzik el Teiresziász jóslata: a halottakért váltságul fiát fogja elveszíteni, házát hamarosan férfiak és nők sírása tölti be. Kreón megtörik, elrendeli a temetést, Antigoné kiszabadítását. A kar még bizakodik, ám hírnökök hozzák a hírt Antigoné, Haimón s Eurüdiké haláláról. Kreón, felesége s fia átkaival fején összeroppan,

erkölcsileg omlik össze. Összeomlása nem tragikus bukás, hanem jogos büntetés Helyre áll az erkölcsi világrend felborult harmóniája: ha a bűnteleneknek ártatlanul bűnhődniük is kellett, legalább a bűnös sem menekült meg a büntetéstől. A kar a gőg elítélésével zárja le a tragédiát. 9 Érettségi tételek Seregélyes Már a cselekmény felidézése közben észrevehető a görög tragédia néhány jellegzetes vonása: Az események színtere egyetlen tér, amit látni lehet, Thébaiban történik, a királyi palota előtt. A konfliktus itt szenvedélyes szócsaták formájában valósul meg: ellentétes erkölcsi-politikai nézetek, eltérő emberi magatartásformák összecsapásában. A valóságos tettek, összeütközések máshol, nem a színpadon zajlanak le. Ezekről az őr, ill hírnökök elbeszéléséből értesülünk. A tragédia időtartama csupán néhány óra, a cselekmény egyetlen eseményre szűkül. Az egyes kardalok nemcsak

elválasztják, hanem össze is kapcsolják az egymás után következő párbeszédes jeleneteket. Szemmel látható különbség van a kardalok s a párbeszédes jelenetek verselése, nyelve, stílusa között. A dialógusok hatos jambikus sorokból állnak, s a harmadik lábban – a görög eredetiben – sormetszet, cezúra található. A kardalok a mai olvasót a modern, kötetlen szabadversekre emlékeztetik. Antigoné, a dráma főszereplője, tragikus hős. A tragikus hős az átlagembert felülmúló drámai jellem, aki az adott viszonyok között nem tud élni, mindent kockára téve küzd céljaiért, eszméiért, elveihez a végsőkig ragaszkodik. Küzdelmébe belebukik, s rendszerint meg is hal. Bukása ellentmondásos érzést kelt: az értékpusztulás megrendítő s az emberi nagyság átélésének felemelő érzését váltja ki. A tragikus hős nem feltétlenül hibátlan Tévedés, vétség is hozzájárulhat bukásához, de ember nagyság nélkül a bukást sem

érezzük tragikusnak. Antigoné nem Kreón ellen harcolt, nem akarta megdönteni uralmát, pusztán sugárzó embersége, erkölcsi tisztasága és jellemszilárdsága révén lett – egyéni szándékától függetlenül – a zsarnokellenesség hőse és mártírja, örök példakép a szabadság és humánum hívei számára. Halhatatlansággal jutalmazott halála megrendít, de egyben felemel, azt bizonyítja: van még érték és erő. Babits Mihály állapítja meg Szophoklész művészetéről: „Szophoklésznél sohasem uralkodnak a részletek. De épp azért minden részlet fontos és tökéletes. Az utólsó szolga-szereplő kész jellem- és sors tanulmány, az utólsó mondat is kiszámított műremek. Minden szó, minden verssor az egésznek hatását szolgálja tökéletesség, első és egyetlen, soha meg nem ismétlődő pillanata a fejlődésnek. Lehet-e a jég forró? Lehet, egy másodpercre, egyszer, egyetlenegyszer, a legelőször, mikor váratlan hozzáérsz.

Ehhez hasonlítom Szophoklész tökéletességét.” * 10 Érettségi tételek Seregélyes IV. Középkori irodalom (vallásos irodalom, világi irodalom) A középkorban az irodalom is izgalmasan gazdag virágkort ért el. A vallásos szellemet terjesztő, a túlvilági áhítatot propagáló, változatos műfajokat létrehozó egyházi (latin nyelvű) irodalom mellet ez a két évszázad teremti meg a világi jellegű lovageposzt , a lovagregényt, a trubadúrok és a minnesängerek szerelmi líráját, a harsány életkedvet árasztó, szabadszájú, az egyházi és a világi hatalmat nyíltan támadó diákköltészetet: a „tekergők”, azaz a vágánsok (vagy goliárdok ) poézisét. Ezekben a századokban a Kárpát-medencébe sodródott magyarság is bekapcsolódott. A kereszténység felvétele utáni első századokban a mi irodalmi alkotásaink is az akkori világirodalom nemzetközi nyelvén, latinul szólaltak meg, a XIII-XIV. századtól kezdve pedig egyre

határozottabb magabiztossággal jelentkezett a magyar anyanyelvünk. A magyarországi irodalom az európai kultúra szerves része lett. A sok szálból összefonódó, gazdag témájú és változatos formájú középkori irodalomnak, művelődésnek a legfontosabb központjai a kolostorok és a főúri várkastélyok, királyi udvarok voltak. Vallásos irodalom: A kolostorok vagy rendházak szerzetesek otthonai voltak. Zárt vallási közösséget alkottak A kolostorokból kisarjadó irodalom mindenestül az egyház céljait szolgálta, a vallásos világszemléletet hirdette. S ez a vallásos szellem az egyház hódító terjeszkedése idején volt a legszigorúbb. A keresztény szemlélet központjába a világ megvetése, a haláltudat és a túlvilág került. A pokol iszonyú kínjai riasztották, s a mennyország csodálatos örömei vonzották a középkori szerzetest, hívőt. A szegénység, az alázat és a testi gyötrelmek biztosíthatják a halál utáni boldog

életet. Az ember legnagyobb ellensége a saját teste, ez a bűnös vágyak forrása, ezért böjttel, önkínzással kell sanyargatni. A test bűnös voltából következett a higénia szinte teljes hiánya, s ez is egyik magyarázata a nagy középkori járványos betegségeknek. A középkori vallásos irodalomnak legnépszerűbb műfaja a himnuszok, a legendák és a példák voltak. Himnuszok: Ezek templomi éneklésre szánt s a hívők áhítatos érzelmeit kifejező költemények voltak. A himnuszokkal az európai verselés történetében egészen új korszak kezdődött. A középkori vallásos líra legszebb s a hivők számára is legkedvesebb darabjai a Máriahimnuszok voltak. Ezekbe a himnuszokba valóságos földi érzések, evilági gondok, emberi 11 Érettségi tételek Seregélyes fájdalmak, megrendülések nyomulnak be. Mária, isten anyja, földi asszonyként éli át a legnagyobb emberi csapást, egyetlen fiának megszégyenítő halálát. A

legmegrendítőbb Mária-siralomnak, a Stabat Mater-nek a szerzője Jacopo da Todi (12361306) A középkori himnuszokban született meg a modern verselés. • A leginkább szembeötlő, füllel hallható újdonság az antik klasszikus verseléshez képest a rím megjelenése ( a verssorok végének hangzásbeli összecsengése ). Rímet az eddigi műköltészet nem ismert, s valószínűleg népi költészetek hatására került a latin versbe. A rím ettől kezdve hosszú időn át szinte elválaszthatatlan volt a vers fogalmától. A himnuszok népszerűségéhez minden bizonnyal hozzájárult a rímek által felfoghatóbbá, érzékelhetőbbé váló versdallam is. • Átalakul, módosul a klasszikus időmérték is, megnő a hangsúly ritmuskeltő szerepe, s ezzel együtt kialakulnak a szótagszámláló sorok. A himnusz latin szövegét lehet ugyan még az időmértékes trocheusok szerint is ritmizálni, de ezekben a verslábakban már a hangsúly az úr. A hangsúlytalan

szótag igen gyakran akkor is rövidnek számít, ha rövid magánhangzó után két mássalhangzó következik, és fordítva: rövid is számíthat hosszúnak, ha hangnyomaték esik rá; tehát ezek a verslábak már hangsúlyos trocheusok. A „legelső” magyar vers az Ómagyar Máriasiralom, 1300 körül írhatta egy névtelen, tehetséges költő. Volt ugyan latin nyelvű mintája, de nem „fordította”, hanem annak elemeit felhasználva „újraköltötte” azt. Végig kétütemű sorfajtában írta meg a maga költeményét, de szótagszámban egyáltalán nem ragaszkodott eredetijéhez. Legelső versünkben már fejlett rímek, nagyszerű alliterációk találhatók. Változatos a rímelhelyezés is: találunk páros rímeket, félrímes megoldásokat és rímtelen sorokat is. Legendák, példák: A legenda a szentek, vértanuk, remeték érdekesen megírt, regényes életrajza. A jámbor szerzők egyesítették a hasznosat a kellemessel, az épületest a

szórakoztatóval, s a földi életet, a világot megvető, az istenes életet propagáló történeteket a regényből vett motívumokkal tették érdekesebbé. A legtöbb legenda izgalmas, a képzeletet megmozgató, érdekfeszítő regény. A legendák, mint latin elnevezésük is jelzi, kezdetben latin nyelven árasztották el Európát. Később anyanyelvén szólaltak meg. A magyarországi anyanyelvű irodalom kezdeteit is a XIII. század elejére vagy közepére kell tennünk A Margit-legenda, IV. Béla szomorú sorsú, szentté avatott lányának története is a laikus vallásos mozgalmak eredményeképpen megnövekedett olvasási igényt szolgálta. A 12 Érettségi tételek Seregélyes XIV. század legelején, 1310 körül keletkezhetett Margit domonkos rendi apáca volt, s a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten lévő kolostorban élte le rövid, aszkézisben eltelt életét. A legenda a jámbor élet, emberideál propagálását összekapcsolja saját korának

kemény bírálatával. Az utolsó részletből a feudális anarchia képe bontakozik ki A legendákkal rokon műfaj a középkorban annyira kedvelt példa erkölcsi tanulsággal vagy allegorikus értelemmel ellátott rövid, anekdotikus történet. A középkori lelkipásztor ilyenekkel szerette fűszerezni prédikációit és elmélkedéseit, s a legendák szerzői is gyakran iktattak a szentek életrajzába efféle érdekes „novellákat”. Világi irodalom: A keresztes hadjáratok idején főúri várkastélyokban és királyi udvarokban alakult ki az un. lovagság. A lovagi ideál volt az európai ember első állásfoglalása, amely már ezen a világon találta meg értelmét és nem a másvilágon. A lovagban a középkori felfogás a lelki nemesség, az erkölcsi tisztaság, a becsület és a harci bátorság példáját látta, az igazság fáradhatatlan védelmezőjét tisztelte. Az udvariasság, a testi ápoltság, a vidámság és az udvari szerelem tartoztak még a

lovag jellemző vonásai közé. Ez az udvari, lovagi kultúra teremtette meg a lovagi epikát: a lovageposzt és a lovagregényt. Elsősorban francia és német nyelvű művek maradtak ránk a középkorból. A XIII század folyamán osztrák és bajor földön számos költemény keletkezett. A legjelentősebb ezek közül a Nibelung-ének A középkori lovagvilág jellegzetes szerelmi költészetének, a trubadúrlírának DélkeletFranciaországban, Provence-ban volt a bölcsője. A trubadúrok a latin nyelvből kialakult sajátos provence-i ( provenszál ) nyelven énekeltek. A Minnesang a trubadúrköltészet német változata. Vágánsdalok: A vallásos himnuszokkal s a lovagi szerelmi dalokkal egy időben élte virágkorát a XII-XIII. században a világi lírának egy harsányabb plebejus ága is, a művelt városi vándordiákok, azaz vágánsok vagy goliárdok költészete. Lázadó költészet ez, minden hangja az egyéniség és az ösztönök szabad kibontakozásáért

száll síkra a feudális kötöttségekkel és az egyházi világnézettel szemben. Európa nagy egyetemei között vándorló diákok, kóbor lovagok és szökött papok, szerzetesek írják latinul a himnuszok ritmusában, versformáiban és dallamára széleskedvű dalaikat. A humanizmus előfutárai, a vágánsok nem ismernek születési nemességet, csak virtuson (erényen) alapulót, és lenéznek mindenkit, aki műveletlen. Haragjuk a pénz hatalma és ereje ellen megragadó. Legfőbb témájuk azonban az életöröm hirdetése 13 Érettségi tételek Seregélyes V. Dante Isteni színjátéka, mint a középkor enciklopédiája Az átmenet a hanyatló középkorból a reneszánszba jóval hosszadalmasabb, bonyolultabb folyamat, mint gondolnánk. Reneszánsz és humanizmus nem hirtelen megvilágosodásként jelent meg, hanem a középkor sajátos világában nőtt fel, belőle fejlődött ki, s nem egyszerűen megszabadult tőle. Tulajdonképpen a középkor „világi”

törekvései erősödtek fel, s közeledtek egyre inkább az antik szépség és bölcsesség felé, ugyanakkor a jellegzetes középkori gondolkodás nyomai a reneszánszban, sőt jóval a reneszánsz után is fellehetők. Dante Alighieri (1265-1321) költő, tudós és politikus volt. Firenzében született, s olaszos szenvedélyességgel vetette bele magát a pártküzdelmekbe. Az ország egységéről, a világ békéjéről álmodozott, s mindezt a pápasággal szembeforduló császárságtól várta. Politikai ellenfelei száműzték, és hosszú bujdosás után halt meg Ravennában. Személyében és életművében a középkor alkonya már az újjáébredés, a reneszánsz hajnalát jelzi. Hatalmas, 100 énekből álló, olasz nyelven irt elbeszélő költeménye az Isteni színjáték (Divina Comédia). Ez a mű egyetlen szóépítménybe foglalja össze a világegyetemről alkotott képet Dante műve a keresztény világképet: a középkor vallásos hitét, filozófiáját,

erkölcstanát, tudásának egész anyagát kifejezi. Szemléletébe azonban már behatolnak az új, humanista gondolkodás elemei is. Dante nagyszabású vízió keretében járja be a keresztény túlvilág tartományait. A 100 ének (kb.14 ezer sor) úgy oszlik 3 nagy egységre, a Pokolra, a Purgatóriumra, és a Paradicsomra, hogy az első, bevezető éneken kívül mindegyik rész 33-33 (összesen tehát 99) éneket foglal magában. Az Isteni színjáték egyúttal a legteljesebb emberi színjáték is: a túlvilági tájakat a XII. és a XIV. századi Itália s a történelem emlékezetes, élő és halott szereplői népesítik be, Dante politikai meggyőződése szerint a Pokolban bűnhődve, vagy a Paradicsomban megdicsőülve. Új, reneszánsz vonás a műben többek között az antikvitás nagyfokú tisztelete, a pápaság erkölcsi züllöttségének elítélése, a hazaszeretet forró vallomása, a szerelem felmagasztalása s a rendkívüli művészi öntudat. Az Isteni

színjátékot joggal nevezik a középkor enciklopédiájának, az egész korszak szinte lexikálisan teljes tudástömegét foglalja magában, a természettudományok korabeli ismereteitől kezdve az antik filozófián át a középkori teológia nagyszabású összegzéséig. 14 Érettségi tételek Seregélyes Dante műve nehéz olvasmány, a maga korában is már tudós magyarázatokra szorult. Különösen a Purgatórium és a Paradicsom megértése igényel nagy tudományos felkészültséget, a korabeli tudomány, teológia alapos ismeretét. A mai embernek a legkönnyebben felfogható rész a Pokol. Az Isteni színjáték hőse az emberélet felén, 35 éves korában eltévedt az élet nagy „sötétlő erdejében”, ebben a sűrű, kusza vadonban, mivel elvesztette s elhagyta Beatricét, a tökéletességet. Fel szeretne jutni az erény dombjára, de 3 allegorikus vadállat álja útját: a kéjvágy foltos bőrű párduca, a gőg és erőszak oroszlánja, s a

kapzsiság vézna nőstényfarkasa. Erre a hűtlen és méltatlan állapotra utal a Purgatórium XXX. énekében Beatrice is, mintegy összefoglalva a költő jelképes életrajzát: „oly mélyre süllyedt: láttam, íme nincsen eszköz üdvére más, mint megmutatni a veszett népet az örök bilincsben” Beatrice kéri meg a nagy római költőt, Vergiliust a Pokol tornácára leszállva, hogy legyen segítségére az utat tévesztett léleknek. Ő kalauzolja végig a mű főszereplőjét a Poklon át, és ő lesz a kísérője a Purgatóriumban a tisztulás hegyének meredélyein. Vergilius azonban csak a földi Paradicsomig kísérheti el, itt már Beatrice veszi át a szerepét, s vezeti ezután a mennyei Paradicsomba földi szerelmét az Isten látásáig. Dante pontosan tudósít az indulás időpontjáról: 1300 nagycsütörtökének éjjele, a túlvilágon való tartózkodás óráiról, és a Paradicsomba való megérkezésről: 1300 húsvét hetének szerdája. A Pokol: a

kapu felirata Isten Hatalmát, az Ős Szeretet és a fő Okosság örök érvényességét hirdeti. A földi bűnök itt nyerik el méltó büntetésüket A borzalmak láttán gyakran felzokogó költőnek Vergilius feddőn magyarázza: „Itt akkor él a jóság, hogyha meghal; jajgatni az ellen, mit Isten intéz, lehet-e nagyobb bűn és bűnösebb jaj?” Maga a mű hőse kíváncsian járja a kárhozottak birodalmát. Hírt akar vinni róluk az élőknek, hogy figyelmeztesse őket a bűnök riasztó következményeire. Elismeri a büntetés jogosságát, Isten bölcs igazságát, de gyakran mély részvétet, szánalmat érez a sokfajta szenvedés láttán. A kárhozottak szenvedése azonban csak átmeneti állapot, az utolsó ítéletkor a lelkek újra egyesülnek valódi, feltámadott testükkel, s kínjaik akkor válnak örökké és még teljesebbé. A bűnösök „rangsor” szerint helyezkednek el a Pokolban, a vétek súlya szerint egyre mélyebb köreiben. A Pokol kapuja

közelében, még az Acheronon innen szenvednek a közönyösök, „mert őket a pokol is szégyellte”. 15 Érettségi tételek Seregélyes Az Acheronon túl Charón, a révész szállítja át lelkeket. Az I körben, a Pokol tornácán kín nélküli fájdalomban lebegnek azok, akik nem vétkeztek, de nem voltak megkeresztelve, így nem juthatnak a Paradicsomba. Itt találkozik Dante az ókor nagy költőivel (Homérosz, Horatius, Ovidius, Lucanus) és boldog, hogy beveszik maguk közé. A tulajdonképpeni kárhozat A bűnösök 5 nagy csoportra oszthatók: 1. mértéktelenek: akik nem tudják magukat fékezni szerelemben, evésben-ivásban, pénzben, indulatban. 4 kört töltenek meg a II-V-ig, az ő büntetésük a legenyhébb a Pokolban. 2. Eretnekek: a VI. körben, a Styx folyón túl lángoló sírban égnek, ezt a helyet a Flegeton, a vérfolyó választja el a Pokol mélyebb köreitől. 3. Erőszakosak: a VII. kör 3 gyűrűje az örök bűnhődés helyszíne,

forró vérpatakban nyögnek, elvadult bokorrá lesznek, tűzesőben égnek. 4. Csalók: a VIII kör 10 bugyrában azok a csalók bűnhődnek, akikben eleve nem lehet megbízni. (kerítők, hízelgők, varázslók, nyerészkedők, képmutatók, rablók, rossz tanácsadók, hamisítók, viszályszítók) 5. Árulók: a Gigászok kútja után következik a IX kör, ez a Pokol legszűkebb köre Mivel a árulásnak is vannak fokozatai, ez a kör is 4 lejjebb és lejjebb elhelyezkedő alkörből áll. A Pokol legmélyén a Föld középpontjában áll félig jégbe fagyva Lucifer. A legszebb angyal volt, most a legrútabb sátán, mert fellázadt Isten ellen. Dante a középkori vallás dogmái alapján szabta ki a halottak túlvilági sorsát, az örök büntetést, vagy az örök üdvösséget. Műve ugyan misztikus látomás, mégis az egyes túlvilági tartományok - különösen a Pokol - nagyon is konkrétnak tűnő, pontosan körülhatárolt, elképzelhető, feltérképezhető

részei a térnek. A geocentrikus világképnek megfelelően az Isteni színjátékban leírt hármas birodalom a Föld középpontjában áthaladó függőleges világtengely körül helyezkedik el. Ez a képzeletbeli tengely az északi féltekén Jeruzsálem városánál lép be a föld alá, s a Pokol lefelé egyre szűkülő körei tölcsérszerűen veszik körül. A Pokol feneke egybe esik a Föld középpontjával A túlsó, déli félgömbön a világtengely keresztülhalad a tengerből kiemelkedő Purgatórium hegyének csonka kúpján (fennsíkján helyezkedik el a bibliai Édenkert), majd pedig elhagyva a Földet az égi Paradicsom koncentrikus köreinek középpontján át az ég felső csúcsán eljut ahhoz a trónushoz, ahol a mindenséget megteremtő Istenség létezik. 16 Érettségi tételek Seregélyes VI. Villon költészetének tartalmi és formai jellemzői A középkor és a világirodalom egyik legnagyobb költője egy párizsi csavargó, Francois Villon

(1431-1463?). a tekergő vágáns-poéták utóda, költészetük folytatója Életét alig ismerjük, legfőbb adatait bírósági jegyzőkönyvek s börtönakták őrizték meg. Párizsi diák volt, de a százéves háború alatt (Anglia és Franciaország között) a megtépázott Párizsban a diákélet is teljesen lezüllött. A Sorbon, a híres egyetem banditák menedéke lett, akik az egész várost rettegésben tartották. Villon is részt vett a gaztetteikben, betörés és lopás miatt újra meg újra bebörtönözték. Később, mint visszaeső bűnöst halálra ítélték, majd az ítéletet száműzetésre enyhítették. 1463 január 8-án elhagyta anyját, nagybátyját, Párizst Több adat nincs róla Valószínűleg megrokkant egészségével nem élhetett sokáig, hamar elérhette a halál. 1461-ben, a börtönből szabadulva írta híres művét, a Nagy Testamentumot. A beteg és nincstelen költő gunyoros fricskával, parodikus éllel végrendeletet ír – a

semmiről, és közbeszövi csodálatos balladáit. „Csupa cinikus és zokogó vallomás” ( Babits Mihály ) ez a hosszú költemény. Műfajának jellegéből következik, hogy a törvénytől üldözött csavargó a halál fenyegető közelségéből tekint vissza hányattatott és elrontott életére. Az élet szépségei, örömei, viharai negatív módon jelennek meg, mint örökre elveszett és visszasírt értékek, vagy fájdalmas őszinteséggel megbánt bűnök. Egyrészt kihívó, dacos póz, a világgal szembeforduló lázongó hetykeség, másrészt középkori bűnbánat és vezeklés, gyötrő haláltudat keveredik verseiben. A Nagy Testamentum tehát afféle összefoglaló mű: belevette minden valamire való korábbi versét is. 173 oktávból áll, ezek közé ékelődik 15 ballada, meg néhány más jellegű költemény ( egy panasz, három rondó, egy tanítás, egy dal, egy sírfelirat ). Nem a szerelmi bánat, vagy az utazás indítja végrendelkezésre,

hanem a börtönben szerzett betegsége, a fiatalság vége, a megrendültség, mely általában a halál közelében éri el az embert. A mű alaphangulatát a visszatekintés határozza meg A Testamentum kb. egyharmada (1-69 oktáv) a közbeszőtt balladákkal nem is annyira végrendelet, mint inkább annak megokolása, hangulati előkészítése, züllött életének mentegetése. Diomedes meséjével (17-21) például azt próbálja igazolni, hogy a szegényeket csak sanyarú helyzetük, a szükség kényszeríti bűnre, a kalóz és a császár között a különbség pusztán annyi, hogy az egyik nagyobb csónakkal, a másik egész hajóhaddal rabol. A költeményben jelentős szerepet játszik a halál, a mulandóság tudata. Ma már furcsa, de a középkorban a temetők afféle sétakertként is szolgáltak, a temetők falait haláltánc képek és versek díszítették. Villon is részletesen foglalkozott ezzel a témakörrel 17 Érettségi tételek Seregélyes Először

saját, észrevétlenül elrepült ifjúságát zokogja el (22-28.), majd régi cimboráit idézi Hat versszak valódi Haláltánc-ének (36-41.), itt villantja fel tömören, hatásvadászat nélkül a nagy igazságot: „mindenkit elvisz a halál.” , egyedül a női test torzult látványát részletezi (41.): „orra megnyúl, ere feszül, nyaka duzzad, lehull álla ez vár rád, hogy vére kihűlj?” A fiatalság, szépség, a földi értékek elenyészéséről szólnak a közbeiktatott balladák is. A szívéhez legközelebb álló asszonyokról ír a Ballada letűnt idők asszonyairól című versben. Kurtizánok közt említi a szerencsétlen sorsú Héloise-t, s Szent Johannát. Hasonló a témájuk van a Ballada tűnt idők lovagjairól, A szép fegyverkovácsné panasza öregségében című betéteknek. A Kettős ballada a bolond szerelemről bizonyítja a szerelmi vágy romlásba döntő erejét mitológiai, bibliai példákon át. Ilyen hosszas előkészítés után

kezdődik a 70. oktávval a tulajdonképpeni testamentum Betegágyán íródeákjának diktálja végrendeletét a semmiről. A Szentháromsághoz intézett könyörgő imában az a mélységes hit és remény kap hangot, hogy ő, a kocsmatöltelék az isteni irgalom révén megmenekülhet az örök kárhozattól. Édesanyjának egy gyönyörű balladát küld, hogy imádkozhassék Miasszonyunkhoz. A Testamentum legértékesebb, a mi olvasóhoz legközelebb álló alkotásai a balladák. Ennek a 15 költeménynek eredetileg nem volt címe, ezeket később a fordítók adták. Villon korában a ballada táncdalt, tehát dalformát jelentett. A XIII sz -i provence-i, francia, olasz ballada elnevezésnek pusztán verstani jelentése volt. Villon balladáit bravúros módon csupán 3 rímre építette fel. Az egyszerű balladák jellemzője, hogy a három, 8-10 soros versszakot ugyanaz a rím, rendszerint azonos rímrendszerrel fonja egységbe. Rímképlete a legtöbbször mindhárom

szakaszban: ababbcbc. A negyedik strófa az úgynevezett ajánlás, 4-6 soros, a ballada záró része, rímképlete: bcbc . Rendszerint herceg, fejedelem megszólítással kezdődik Mind a négy versszak azonos sorral, a refrénnel zárul, mely sűrítve foglalja össze a ballada mondanivalójának lényegét. A sorkezdő betűk függőlegesen olvasva a szerző, vagy más személy nevét adhatják. A kettős balladának többnyire nincs ajánlása 18 Érettségi tételek Seregélyes Villon balladái témájukban, hangulatukban különbözőek: - az az ima, melyet a költő édesanyjának készített, a naiv áhítat hangján szól, a középkori Mária-himnuszok tisztasága csendül fel benne. - A trubadurlíra utolsó francia gyöngyszeme az a ballada, melyben Párizs főkapitányának esküvőjét ünnepli. - Vidám, tréfásan játékos a Ballada és könyörgés Cotard mesterért A Jó tanítás balladája a rossz életűeknek címe félrevezető, hiszen a vers éppen

arról szól, hogy semmiféle jó tanítással nem váltható meg a világ. Villon kissé cinikusan ismételgeti a refrénben, hogy akár tisztességes, akár tisztességtelen valaki, pénzét mindenki borra és lányokra veri el. Egyes szakaszok a pénz megszerzésének különböző lehetőségeit sorolják fel Az első strófában visszataszító bűncselekményeket, a második strófában kevésbé elítélhető módszereket. A bor és a szerelem tűnik az életet irányító legfőbb értéknek e ballada szerint, mindenki útja a züllésbe torkollik. Kijózanítani csak a halál, vagy annak közelsége képes az esendő embert: „Cimborák, a kéj, a tivornya Teste gyújt, és lelket aszal. De rút lesz, de fekete, de ronda Az ember, mikor belehal! Kerüljétek, gyilkos e baj; Irtsátok hát az erejét. Tudván - Krisztusom! - hogy hamar Fejetekre kondul a vég.” A Testamentum végén álló Záróballada egyes szám harmadik személyben szól Villonról, mintha már meghalt

volna. A verset indító gyászos hangulatot egy groteszk fordulat komikumba váltja át, élete utolsó perceiben is „Ámor vad fullánkja kínozta, marta, szúrta, vájta”, s így lett a szerelme mártírja. Az egész Nagy Testamentumból az a meggyőződés, világkép bontakozik ki, hogy az ember védtelen a kísértésekkel szemben, különösen fiatalkorában, vissza-vissza zuhan a bűnbe, ezért Villon az isteni szánalomban talál csak menedéket, az isteni könyörülettől, irgalomtól várja a feloldozást. Ugyanakkor a hazug, már tartalmát vesztett középkori erkölcs ellen lázad, vállalja – keserűen - az életet, meri vállalni az elzüllés provokáló dacát, mert ez a magatartás még mindig őszintébb, sokkal emberibb, mint a képmutató farizeuskodás. Ez a meghökkentően hetyke őszintesége, a hazugságokkal szembeforduló tisztasága halhatatlanságának és újból és újból feléledő reneszánszának titka. 19 Érettségi tételek

Seregélyes VII. Az itáliai reneszánsz bemutatása Petrarca és Boccaccio művein keresztül A reneszánsz pontos meghatározása nem lehetséges, mert a korok egymásba mosódnak. Kb 1450-1640-ig szoktuk számítani, bár már korábban is születtek reneszánsz alkotások. (pl.:Petrarca, Boccaccio) A reneszánsz nyitja meg az újkori Európában szélesebb körben elterjedt irányzatok sorát. E mozgalom és életszemlélet kialakítója a 14-15 században létrejött nagy szellemi megújulás, amit a kor gondolkodói „újjászülető irodalomnak” neveztek. Ez azt jelenti, hogy a középkor vallásos világnézetével szemben példaképük az antikvitás, és az antik kultúrát újították fel. Ezáltal döbben rá a reneszánsz, hogy a középkor nem teljesen sötét kor, hanem törvényszerű folyamat (az ókor és a reneszánsz között). Nem csupán az antik kultúrát, hanem az antik filozófiát is feleleveníti, amely szerint „minden dolgok mértéke az ember”.

Térhódítása Itáliába tehető. Társadalmi alapjára jellemző, hogy a 14-15 században megerősödnek az itáliai városok, amely már a 12. században kialakult polgárság fejlődését segíti elő. Ez magával hozza az árutermelés megnövekedését, a pénzgazdálkodást, a kereskedelmet. Mindez azt eredményezte, hogy a feudális kötöttségek széthulltak, a földbirtok mozdíthatatlanságát tükröző középkori vallásos világképet egy újszerű, reneszánsz vallásos életforma váltotta fel. Ezt jelzi a pénz felértékelése Ebből alakult ki az a szemlélet, hogy az ember képes arra, hogy mindent irányítson, aminek hatására elkezdik az egyéniséget vizsgálni, másrészt hirdetik az ember, a természet és a világ harmóniáját. Rádöbbennek, hogy az ember tevékeny, sokoldalú, képességeit maximálisan kibontakoztató egyéniség. Ez a felfogás hozta létre a reneszánsz polgár eszmerendszerét, a humanizmust, ami a reneszánsz szerves része. A

művészetekre is hatott Humanizmus: A polgárság olyan szellemi áramlata, amelyben jelen van az antik világ kultusza, az emberközpontúság, és a tudós magatartás együttese, amely a nemzeti nyelvű irodalom létrehozását segítette. A világirodalomban is az olasz reneszánsz a kiemelkedő. 20 Érettségi tételek Seregélyes Francesco Petrarca (1304-1374) költészete már kimondottan reneszánsz felfogást tükröz, bár neveltetése által vonzódik a vallásos művekhez. Ugyanakkor nagy hatással van rá az antik kultúra (Cicero-levelek felkutatása). Szerelmi érzése is igazi reneszánsz költőről tanúskodik Másik reneszánsz vonása a természet imádata. A hagyomány szerint 1327. április 6-án reggel az avignoni templomban látta meg azt az asszonyt, kit Laurának nevezett. Nem hozzá, nem róla, hanem önmagáról, a vágy hatalmáról, lelki szenvedéseiről, boldog boldogtalanságáról szólnak híres versgyűjteményének, a Daloskönyvnek

szerelmes versei (a 366 költemény nem mind szerelmes vers).Catullus „gyűlölök és szeretek” ambivalenciáját idézi fel, s Laura valódi hús-vér nőként jelenik meg verseiben. Ezekben a versekben az elégikus hangulattól eljut az önmegfigyelő líráig A ti szerencsés füvekcímű versében szerelme nagyságát a természethez fűződő ambivalens érzésével szemlélteti. A Pó, gyorsfutású címűben pedig szintén a természet kap főszerepet,(Pó, a folyó), de negatív értelemben. Ugyanis elrabolja kedvesétől, de végül a humanista költő emelkedik felül a műben, mert bár a halandó test eltávolodik szerelmétől, a halhatatlan szerelem ott marad. Kedvenc formája a szonett (a XIII.sz közepe táján született műforma), amelyet ő fejlesztett tökéletessé. A szonett 2 db négysoros, 2 db 3 soros versszakból áll, ezek a sorok 11 szótagszámúak. Az első 3 versszak invokáció, megszólítás Rímképlete: abba abba cdc dcd A Daloskönyv 35.

költeménye a Magamban, lassan, gondolkodva járok kezdetű szonett. Az első strófában a magány és a csend uralkodik, s ezt egészíti ki, ehhez idomul a külső és belső csendet nem zavaró lassú, vontatott mozgás. A természeti környezet riasztó magánya, az elhagyott pusztaság árulkodik arról, hogy zaklatott belső gondolatokat titkolni vágyó menekülés ez. A 3 strófában robban ki a panasz, a költő csak a természetre bízhatja titkait, melyet az emberek közt rejtenie kell. Az utolsó versszak a végső kibontakozás, s minden mozzanata a legelső szakasz tagadása. A versindító motívumok önmaguk ellentétébe csapva térnek vissza, tökéletes, lezárt szerkezetet adva így a szonettnek. A magány nem egyedüllét, a csend már izgatott, s nincs menekülés: Ámor mindenütt a nyomában jár nyugtalanságot keltő kérdéseivel és válaszaival. A természet sem tudja biztosítani a lélek csendjét, hiszen a szenvedés forrása a lélekben van. Vágy és

valóság, a szellem szabadsága és a hányatott, nyugtalan élet kényszere közötti ellentmondás rányomta bélyegét Petrarca sorsára is. Kiváló művészi erények, és nagy emberi bűnök, jellemhibák keverednek életében. 21 Érettségi tételek Seregélyes Ezen az úton halad a prózában Giovanni Boccaccio (1313-1375), Petrarca barátja, Dekameron (jelentése „tíz nap”) című művének megírásával, mely 100 novellát tartalmazó gyűjtemény, és amely nagy meglepetést okozott témája nyíltságával, őszinteségével. A mű regényt alkot, de a történetek laza egymásmellettiségét csupán a kerettörténet és egy tágabb csoportosítás köti össze. A kerettörténet: 1348, pestisjárvány. Hét ifjú lány és három fiatalember egy firenzei villába költözik Úgy mulatják az időt, hogy minden nap kijelölnek egy királyt, vagy királynőt, aki megad egy témát, és mindenkinek kell mondania egy történetet hozzá. Így minden nap 10

novella hangzik el (ezt jelöli a cím is, 10 nap, napi 10 novella). Tartalmilag-hangulatilag két csoportra oszthatók ezek a novellák: 1. lovagi-nemesi Hangulatuk érzelmes, központi témája a virtus, szeretet, gyöngédség, áldozatkészség. 2. polgári-népi Ez a pikánsabb Hangulata ironikus-szatirikus, központjában a hatalomvágy, a pénz, a papi álszenteskedés és a testiség áll. A minden perc örömét leszakító életvidámság a korai reneszánsz sajátsága, amelynek jelenét még nem nyugtalanítja a holnap. Az egész későbbi reneszánsz irodalom hősei együttvéve sem élnek annyi boldog percet, mint Boccaccio szereplői. Boccaccio hatására írta meg Geoffrey Chaucer a Canterbury mesék című művét, amelyben az utazók a hosszú utón szórakoztatják egymást, itt azonban az egyes történetek nem önállóak, szorosan összetartoznak. Szintén Boccaccio hatására született nem sokkal a Dekameron után Navarrai Margit Heptameron című műve. Itt

azonban a szerző inkább az erkölcsiséget hangsúlyozza, míg Boccaccio nem kíméli kora társadalmát, egyházát, jókedvű humorral mutatja be sajátos erkölcseit. Novella: a szó maga újdonságot jelent, érdekes hírt, pletykát. A novella (elbeszélés) az epika egyik műfaja, cselekménye egyetlen meghatározott esemény körül összpontosul. * 22 Érettségi tételek Seregélyes VIII. Shakespeare reneszánsz színháza a Rómeó és Júlia alapján A 16. században élte Anglia a fénykorát A központi hatalom a polgárságra támaszkodik; Anglia megszerzi a tengeri egyeduralmat, gazdasági sikerei kiteljesednek. E viszonylagos nyugalom ellenére is a dráma virágkorát éli. A középkori dráma érdekessége, hogy nem ismeri a görög dráma szabályait. Kialakulása a 11 századi liturgikus drámához kapcsolódik. Ez tulajdonképpen vallásos párbeszédes jeleneteket jelent, amelyet a templomokban adnak elő. Később világi mozzanatokkal egészülnek

ki, ezért kiszorul a templom előtti piacra. A színészek kezdetben vendégfogadók, kocsmák udvarán mutatták be előadásaikat. A középső fal, illetve a hátsó kapu előtt emelkedett a színpad Három oldala nyitva volt, így nyúlt be az udvaron álló egyszerűbb közönség közé. (Az előkelőbbek a fogadó szobáinak ablakában, vagy az emeleti folyósokon helyezkedtek el.) ez az előszínpad a szabadban játszódó, sok szereplőt felvonultató jelenetek számára szolgált: itt zajlottak le, pl. a csatajelenetek, utcai csetepaték Az előszínpad mögött volt egy három oldalról zárt terem, a hátsó színpad, az épületek szobáiban játszódó események részérre. Ezt függöny választotta el az előszínpadtól, s a függönyt a belső jelenetek bemutatásakor felhúzták. A színpad fölötti erkélyen mutatták be mindazt, ami a magasban, hegyen, várban történt. Ettől kezdve több drámafajtáról beszélhetünk. A legfontosabbak közzé tartoznak: 1.

A minisztérium-dráma, amelyben dramatizált formában az egész bibliai történetet feldolgozták. 2. A mirákulum-dráma, amely a szentek életét dolgozta fel 3. A moralitás-dráma: ebben a drámafajtában megszemélyesített bűnök és erények harcoltak az emberi lélekért. Ezeket a drámákat jellemzi, hogy naturalisztikus alapossággal mutatnak meg mindent, nem ismernek hangulati egységet, nagy terjedelműek. Nincs bennük drámai sűrítés, éles konfliktus. Igen nagy időközöket ölelnek fel, a történet megszerkesztetlen, laza epizódokból épül fel. E drámák mindig több helyszínen játszódnak 23 Érettségi tételek Seregélyes Shakespeare (1564-1616) a Rómeó és Júlia (1592-94) darabjában követi ezeket a jegyeket. Sokféle helyszínt alkalmaz, amelyek gyors váltakozását színek jelzik Sok szereplő van. Minden társadalmi réteg képviselője megtalálható közöttük, és a dráma hangulatára is a hangulati ellentétesség jellemző. A

komikus, a humoros keveredik a tragikus színezettel. Több újítást is bevezet e darbjában, amely már a reneszánsz dráma kialakulását jelzi. Leszűkül az időtartam, a témája is teljesen újszerű a műnek: Középpontjában a szerelem és az emberség áll, amely mindenképpen új emberi erkölcs a durva környezetben. A Rómeó és Júlia szerkezete is eltér a középkoritól. Egyrészt lazán összefüggő drámába rendet visz, és ezáltal a színeknek jelentősége lesz. Másrészt él a párhuzamos szerkesztéssel, így állítja szembe a feudális és az új erkölcsöt. Váratlan megoldása Shakespearenek, hogy az egyes motívumok fokozódó intenzitással térnek vissza. Pl: a családi viszály – először csak egy utcai csetepaté a szolgák által, aztán a bálban komoly szópárbajra kerül sor, és be kell avatkozni, hogy ne legyen komolyabb; a végén Mercutio és Tybalt halálába kerül. Reneszánsz a Rómeó és Júlia abban is, hogy a jellemeket

Shakespeare már sokoldalúan ábrázolja. Pl: Capuletet először modern felfogású apának ismerjük meg; mihelyst azonban szembeszegülnek parancsának, már a zsarnoki apa érvényesül. A megoldás is újszerű, ugyanis a drámát jelképesen zárja A költői bravúrját pedig az 1. felvonás 5 színében bizonyítja: szonettformát alkalmaz Mindenképpen Shakespeare művészi továbbfejlődését képviseli. Műfaját tekintve lírai tragédia, amelyben a középkori trubadúrlíra elemeit is felhasználja: a hölgyet lemondással, s végtelen állhatatossággal kell meghódítani; a tragikum helyett a pátosz és bánat adja a mű alaphangulatát. Ezt egészíti ki Shakespeare bámulatos nyelvi bravúrja. Pl: szóképek összerímeltetése ( hasonló alakú, de igen eltérő jelentésű szavakat passzít össze, és ezek rímelnek a sorok végén – ebből komikum, humor lesz ). A mű egészén 2 motívum, a szerelem és a halál egymáshoz társítva vonul végig. Valamint a

cselekmény megszerkesztésében igen nagy szerepe van a véletlennek, amely a végzetszerűség benyomását kelti. A nagy tragédiák rokona ez a mű, hiszen központjában családi feszültséget ábrázol, amely olyan összeütközést szül, amely a különböző nemzedékekben megy végbe. A fiatalok nem csupán címszereplők, hanem az egyetlen pozitív érték, a szerelem megtestesítői. Ezért az ezzel járó kockázatot is vállalják, még életük árán is. 24 Érettségi tételek Seregélyes Az öregek az előítéleteket, a megkövesedett szokásokat, a középkori normákat jelképezik, az ifjúkor bátor kezdeményezésével és a szabad párválasztással szemben. A dráma erényei közé tartozik a mellékszereplők arcképszerű megformálása is, vagyis egy- két tulajdonság alapján a szereplő egész személyiségét megadja. Általában valamilyen indulat vezérli cselekedeteiket. Például Tybaltot meggondolatlansága, vakmerősége viszi a halálba,

ami éppen ezért cél nélküli. Capuletet vak dühe irányítja A dadusra a tudatlanság és a szószátyárság jellemző, ebben rejlik a humor forrása. Mercutio, bár mellékszereplő, a műben kulcsszereppel bír: ő képviseli legteljesebben a fiatalságot. Végtelennek látja a világot és a lehetőségeket. Ezért talán korai halála azt sugallja, hogy a korlátlan szabadság érzése nem több ábrándnál. De az ő halála indítja el a voltaképpeni tragédiát. Rómeó és Júlia, a főszereplők alakja egyszerű, őszinte Egyetlen, de a legigazibb és legmélyebb érzés hatja át őket: a „halálos szerelem”. A mű szerkezete a hagyományos drámát követi. Az expozíciót a mellékszereplőkkel indítja. Fokozatosan vezet be a mű világába A két főszereplőt is csak közvetve ismerjük meg. A bonyodalomban talál egymásra és a szerelemre Rómeó és Júlia Rómeó itt döbben rá eddigi felszínes érzelmeire. A krízisben köt házasságot a két fiatal, s

kerül sor a végzetes párbajra. A retardációban indul el Rómeó után a levél ( de elkerüli ), illetve színlel halált Júlia. A megoldás egyben a mű katasztrófája Nagy jelentősége van a herceg jelképes megjelenésének, ami a mű zárását is jelképessé teszi. Jelentheti a fiatalok halála az elégtételt a kibéküléshez; de jelenti azt is, hogy a Capulet és Montague család egymás elleni indulatával magát pusztította el. A harmadik jelkép: az élet – halál összeütközéséből a halál kerül ki győztesen, a középkori gondolkodás szerint. Rómeó és Júlia tragikus hősök. Nem belső hibáik, „tragikus vétségük” miatt buknak el, hanem az elavult, káros és emberellenes hagyományok törik össze őket. Bukásukban is felmagasodnak, erkölcsi fölényük, feltétlen igazuk a dráma végén ragyogva tündököl. * 25 Érettségi tételek Seregélyes IX. A magyar reneszánsz és humanizmus Janus Pannonius és Balassi költészetén

keresztül Magyarország életében a 16. század zűrös, válságos időszak ( levert parasztfelkelés, az ország 3 részre szakadása, török, német árulások ). Ennek ellenére jelentős irodalom bontakozik ki, főleg Mátyás udvarában, a humanizmus középpontjában. Új, vallásos keretben jelenik meg a vallásos irodalom, amelynek egyetlen alapja a Biblia. Ezért születik sok Biblia-fordítás; a legjelentősebb: Károlyi biblia ( 1590 ), Vizsolyban, Hess András nyomtatta. Kialakulnak a hitvitázó drámák ( disputa ), példázatos tanítómesék születnek ( Heltai Gáspár: Száz fabula ). Egymás után jelennek meg prédikáció gyűjtemények, jeremidák. Erőteljesen virágzik a világi irodalom is: históriás énekek ( Tinódi Lantos Sebestyén ), néphistóriák ( Gergei Albert: Árgílus királyfi története – ez a Csongor és tünde forrása ), és verses elbeszélések ( Ilosvai Selymes Péter: Toldi – Arany János Toldijának forrása). Ehhez az

időhöz kapcsolódnak a drámairodalom kezdetei is ( Bornemissza Péter: Electra – nem csak lefordította, hanem magyarosította is ). Mégis legjelentősebb reneszánsz költőnk Balassi, akinek egész élete, és különösen életműve magán viseli a reneszánsz jellemzőit. Élete: 1554-ben Zólyom várában született. Bornemissza Péter neveli 1569-ben apját, Balassi Jánost összeesküvés vádjával le akarják tartóztatni, de Lengyelországba szöknek ez elöl. 1575-ben részt vesz az apa a bécsi udvar által támogatott Bekes Gáspár seregében, az erdélyiek elleni harcban; vereséget szenvednek. Báthori István erdélyi fejedelem fogságába kerülnek a fiatal Balassi is. Itt ismerkedik meg és hat rá először a reneszánsz udvar Hazatérésekor otthon pörösködés várja: rokonai folyamatosan fosztják ki vagyonából. 1578-ban ismerkedik meg Ungnád Kristófné Losonczy Annával, aki hányatott életének egyik legnagyobb örömét adja ( 1582-ig ). A másik

öröme: 1579-ben az egri végvári katonák életét éli. 1584: hogy vagyonából valamennyit megőrizzen, elveszi unokatestvérét Dobó Krisztinát, sőt elfoglalja a sárospataki várat. És bár áttér a katolikus hitre is házassága érdekében, így is érvénytelenítik azt. Ebben az időszakban özvegyül meg Losonczy, azonban utána nem fogadja vissza Balassit, máshoz megy. 1589-ben ezért Lengyelországba megy, és Wesselényi Ferencnél vendégeskedik. Bele is szeret feleségébe, Szárkándy Annába Verseiben Célia néven emlegeti. 1593-ben visszatér Magyarországra Esztergom alatt részt vesz a török elleni harcban. Rá egy évre itt hal meg 1594-ben 26 Érettségi tételek Seregélyes Életét kortársa, Istvánffy Miklós törtenitíró ( 1538 – 1615 ) örökítette meg. Élete is tehát a reneszánsz embert mutatja. Neveltetésétől kezdve már korán vállalkozik egy vallásos mű lefordítására, mégpedig olyan témájúra, amely a lelket

vigasztalja. Címe: Beteg lelkeknek való füves kertecske. Ez egy német protestáns szerző elmélkedése Báthori fogságában közvetlenül is hat rá a reneszánsz. További életét ez fogja meghatározni, amelyre két esemény gyakorol igen nagy hatást: az egyik a katonaélet, a másik a szerelem: ez a szerelmi érzés tipikusan reneszánsz, nem pedig elvonatkoztatott, plátói érzés. Ez a két esemény lesz költészetének ihletője, amely a humanista vallásosságával egészül ki. Balassi jelentőségét bizonyítja, hogy ő volt az első magyarul író reneszánsz költőnk; 9 nyelven értett. De ha csak életművét tekintjük is, kortársai fölé emelkedik lírájával, újszerű, humanista témáival. Az ő nevéhez fűződik egy olasz dráma lefordítása is, amelynek címe: Szép magyar komédia ( ez is magyarosított cím ). Költészetének megközelítéséről különböző feltevések alakultak ki. Verseit lehetne az időrendi sorrend szerint csoportosítani,

azonban ez bizonytalan. A másik a tematikus felosztás lenne Ez azonban külsődleges, elhomályosítja az életmű egységét, megszerkesztettségét. A legfontosabb megközelítést Gerezdi Robán irodalmár adta, aki versciklusokra osztotta fel Balassi életművét. Ennek alapjául Balassi költészetét veszi, amely a reneszánsz kor szellemét idézi. Az maga kezével írt könyvébűl – ez az első megszerkesztett versgyűjtemény. Jellemzői: versei még dallammal együtt keletkeztek. 66 versből áll, ami eleve mutatja, hogy nála is nagy szerepet játszott a számmisztika, illetve a sorrenddel együtt a vázát adja a kötetnek. 33 vers a költő házassága előtt keletkezett. Bocsásd, meg Úr Isten c verssel záródik A másik 33 vers házassága után keletkezett, zömét a szerelmes versek teszik ki ( Anna, Júlia, Célia ). Ezek elé tervezett még 33 istenes verset, de nem készült el. Az első közülük 99 soros lett volna, ez 3 himnuszt foglalt volna magában. A

kötetterven való munkálkodáskor 33 éves volt Balassi A versszak is tudatos: 3-szor 3 egységre osztható, amelyek 6, 6, 7 szótagos sorokból állnak. Rímképlete: AAB, CCB, DDB. Janus Pannonius (1434 -1472) Petőfiig az első magyar költő, akit ismert és elismert Európa. Neve költői név, a humanisták szokásának megfelelően felvett latin név. Eredeti neve Csezmicei János Születési helye bizonytalan. Nagybátyja, Vitéz János nagyváradi püspök Itáliában neveltette, csaknem nyolc évig a híres ferrarai humanista iskolában tanult. 15 – 16 éves korában költővé érett, s hírnevet 27 Érettségi tételek Seregélyes szerzett Itáliában. Ezek után négy évig Padovában egyházjogot tanult, s megszerezte a doktori címét. Itáliában klasszikus latin nyelven írt verseket: csipkelődő, erotikus epigrammákat. Kipróbálta költői erejét nagyobb terjedelmű dicsőítő költeményekben is. 1495 - től pécsi püspök, feudális nagyúr. Itthon

mégsem érezte jól magát: szellemi hontalanság gyötörte, visszavágyott Itáliába. Társtalanságának többször is hangot adott A régi barátok, a pezsgő ferrarai és padovai után vágyakozva írt. 1465 - ben még egyszer eljuthatott szeretett Itáliájába. A pápához küldte a király követként, de itt elkövetett politikai hibája miatt pályája megtorpant, kegyvesztett lett. Mellőzöttségét nehezen viselte el, s belső válságát súlyosbodó betegsége is mélyítette. Később a költő a nagy adóterhek miatt a király ellen fordult, s ezért menekülnie kellett. Horvátországban érte utol a halál. Munkássága: Janus Pannonius latinul írta verseit. Ebben az időben még nem volt erős, fejlett városi polgárság, a humanista világnézet csak egy maroknyi értelmiségi, főleg tudós főpapi csoporthoz juthatott el, s ezek tagjai kiválóan tudtak latinul. 1451 elején vakációból tért haza, s szabadsága egy részét nagyváradon töltötte. Ez a

vers az első magyar földön született remekmű. Témáját valódi élmény ihlette, éppen ezért kevésbé terhelik mitológiai utalások: újszerű, könnyed és természetes. A búcsúzás összetett érzését szólaltatja meg. Visszatartó kedves emlékek és jövőbeli reményteli tervek, lehetőségek megvalósulása. Kettős hangulat jellemző a műre A felépítést az ellentétek szembeállítása határozza meg. Az első három vsz felvillantja a jövőben lebegő utazás színhelyét, az ezután következő négy strófa a jelen helyzetet mutatja: Nagyvárad marasztaló emlékei, a búcsúzás szívszorító érzései. A jövő, a jelen, a múlt időszakai keresztezik egymást a gyors, pattogó ütemű költeményben. Az első vsz.- ban a zord viszonyok a költő szorongását, félelmét érzékelteti, de ezekkel szemben ott áll a meghívás parancsa, s megszólal a refrén sürgetése is. A második, harmadik vsz.– ban feloldódik az utazástól félő költő

hangulata, s a tél inkább, mint az utazás elindító oka van jelen. A feloldódást egymással ellentétes motívumok bizonyítják: folyó, ingoványmegdermedt habok, csónak – repülő szán, nyár – tél A korábbi félelmet vidámság, reménykedés váltja fel, s a refrén csak erősíti ezt az érzést. Most amikor a bátorság a költőben a jelen van, ekkor szólalnak meg a város múlt, visszahúzó emlékei. ( Várad környéki gyógyforrások, humanista könyvtárak ) 28 Érettségi tételek Seregélyes Ezekben a versszakokban a refrén szemben áll a visszahúzódó költő lelki állapotával. A múlt örömei, s a jövő reményei között felerősödik a jelen szomorúsága, borongóssága. Végső elhatározásában Szent László segítségét kéri az útra, ez az ima visszakapcsol a vers kezdő soraihoz, s ezzel keretes szerkezetet alakít ki. A vers kifejezi a humanista ember értékrendjét. * 29 Érettségi tételek Seregélyes X. Zrínyi

barokk eposza a Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós a magyar barokk legkiemelkedőbb alakja. Csáktornyán született 1620-ban, de a család a nevét a Horvátországban található Zerin váráról kapta. A család vagyonát és hírét a dédapa alapozta meg, aki horvát bán volt. Korai árvasága miatt tanításáról Pázmány Péter gondoskodott. Iskoláit Grazban, Bécsben és Nagyszombaton végezte 1637-ben tért haza, saját főnemesi udvart hozott létre. 1646-ban köti első házasságát: Draskovich Mária Eusélia lesz felesége. Annak halála után 1652-ben nősül újra Löbl Máriát veszi el Életét a katonai élet határozza meg. Harcol Szibériában a svédek ellen, a Felvidéken I Rákóczi György ellen. Először tábornoki, majd horvát báni kinevezést kapott Nádori címet szeretne, de politikai programjai, nem kapja meg ( Magyarország és Erdély összefogása, ill. a nemzeti hadsereg és nemzeti királyság terve – ez a Habsburgok ellenszenvét váltotta

ki). Ezt fokozzák további szervezkedései, a Habsburgokkal való szakítás. A francia-német kapcsolatok ápolását segíti: a Wesselényi-féle összeesküvésben is részt vesz. 1963-ben megöli egy vaddisznó. Bethlen Miklós írja le halálát Szigeti veszedelem A műeposzok körébe tartozik. Zrínyi tartja magát a Homérosz nyomán kialakult eposzi sajátosságokhoz, bár egyes esetekben eltér azoktól. A mű barokk vonásai: A barokk korában az eposz rendkívül kedvelt műfaj volt, mint az irodalmi műfajok között a legmonumentálisabb. Tehát már a műfaj a barokk vonás Zrínyi ezzel a művel buzdítani akarja a nemzetet. Azonban a mű témájául egy vesztett csatát választ A koncepció ellentmondásossága a másik alapvető barokk elem. A világ kaotikus és labirintusszerű: így látták a művészek a reneszánsz végén. A barokk viszont jól rendezett és hierarchikusan tagolt látomásban szemléltette a világot. Ez a rend az ellentétek küzdelmében

megvalósuló, az akadályok ellenére létrejövő harmónia. Ezt hangsúlyozzák a barokk eposzok, amelyek az alvilág minden erejével szemben is győzelemre juttatják a jó erőit. Magyarországra a jezsuiták hozzák el Jellegzetessége a látszólag valóságosságát állító paradoxon. Igazán érett formában Zrínyi Miklós lírai és epikai költészetében jelenik meg a magyar barokk. 30 Érettségi tételek Seregélyes A szerkezet Zrínyi a struktúra alakításában eltér a homéroszi eposzkezdés hagyományaitól. Az ab ovo („tojástól”) kezdést használja. Így, mire eljutunk a vár ostromához, már számos eseményről szerzünk tanúságot. A Szigeti veszedelemben fogalmazódik meg először az a gondolat, hogy a magyar nép bűnös, Isten a törököket szemelte ki a magyarok megbüntetésére. A vétkeiért bűnhődő nemzeti közösség motívuma itt jelenik meg először. Ez a gondolat tovább él, és később a reformkorban jelenik meg

Kölcseynél, Vörösmartynál, Berzsenyinél. Ezt követően Zrínyi megemlít két kisebb jelentőségű, de győztes vállalkozást: Thury György várpalotai és Zrínyi Miklós (dédapa) siófoki győzelmét. Ez is az író koncepciójának a része: elmondja, hogy a török sereg milyen nagy, hatalmas, erős és rettenthetetlen, azonban legyőzhető. Az eposzok centrumában mindig valamiféle harc, küzdelem áll Ezek a harcok közösségek, nemzetek sorsáról döntenek, ebben az esetben a magyar nemzet sorsa a tét. Zrínyi tudatosan ír egy várostromról. Tisztában van azzal, hogy az egyéni hősiesség példáján keresztül kell elérnie a tömeges helytállást. Ilyen elemekkel próbálja a nemzetet összefogásra buzdítani. Zrínyi korában élt két jelentős szerző: Tasso és Marino Mindketten nagy hatással voltak Zrínyire és művére. Tasso a Megszabadított Jeruzsálem című eposzában megjelenő szerelmi szálat rettenetesen túlírja, mintegy gúzsba köti a

cselekményt. Ez a motívum pedig „átmentődik” a barokk átlageposzokba. Zrínyi művében is megjelenik a Cumilla és a Delimán szerelme, az író azonban szakít a Tasso-i modellel. Ez ugyancsak a koncepció része Zrínyi a mű fő terjedelmét dédapja hősiességének, az egyéni hősiességének a bemutatására használja. Megtartja a Homéroszi eposzok jellegzetes elemét, a seregszemlét. Szulejmán a szigeti vár ellen kilenc rohamot vezetett, de a várostromot zrínyi egyetlen csatába vonja össze. Ez a heroikus megfogalmazás barokk eleme a szerkezetnek. A mű zárlatában, az ostrom folyamán a törökök és a magyarok is egyaránt kimerülnek. Ezt követően zajlik le a postagalamb jelenet A magyar sereg győzött, hiszen a törökök abba akarják hagyni az ostromot. Azonban a balsors szembeszáll ezzel a győzelemmel. Megjelenik az író életének alapmotívuma: a kudarc és a szerencsétlenség. Zrínyi két történelmi tényt használ fel a mű

lezárására • A várostrom során járványban meghalt a török hadvezér. Zrínyi ezt a tényt a saját koncepciójának a szolgálatába állítja, megváltoztatva a történelmi igazságot, szembeállítja Zrínyit és Szulejmánt. Végül Zrínyi öli meg Szulejmánt • A műben maga Zrínyi is meghal sok társával együtt. A főhőst azonban csak egy orvlövész golyója tudta leteríteni, mert a közelharcban nincs párja. Ezt a történelmi tényt az író szintén a koncepció részévé teszi. A várvédő Zrínyi Miklós olyan módon hal meg, hogy közben nem szenved vereséget. 31 Érettségi tételek Seregélyes A mű végkifejlete, lezárása ilyen szempontból hasonlít a Roland-dal megoldására. Az eposz végén sajátságos deus ex machinával találkozunk. Megmozdulnak a transzcendes erők Zrínyi lelkét angyalok emelik az égbe. Több szempontból is megfigyelhetjük azt, hogy a szerzőnek minden szerkezetátalakítási törekvése arra

irányul, hogy feloldja mondanivalójában rejlő ellentmondást. Jellemkezelés Az eposzi kellékek közé tartozik a jellemek statikussága. Ezt az eszközt Zrínyi is alkalmazza Egy polarizált képet tár elénk az író. A magyarok mindvégig pozitív, a törökök pedig negatív pólust képviselnek. A két csoport közt nincs keveredés, átmenet, két ellentétes végletet alkotnak. A magyarok jó kapcsolatban állnak vezérükkel, esküt tesznek, hogy akár az életük árán is megvédik a várat és a házat. Nem riadnak meg a sokszoros túlerőben lévő ellenségtől Fondorlatos, ravasz cselekkel próbálják gyengíteni az ellenfelet. Ebben a maroknyi csapatban az egyén képviseli az erőt. Másik oldalon a törökök rettegnek vezérüktől, számukra egyetlen döntő elem az, hogy túlerőben vannak. Itt a tömeg jelenti az erőt A két ellentétes pólus tetőpontján áll két hadvezér. Szulejmán negatív jellem, Zrínyi elítéli őt Azonban ezt a keménykezű

uralkodót tisztelettel említi meg művében. Ez összefügg Zrínyi abszolút, teljhatalmú uralkodó eszményével. A magyar történelemben ezt Mátyás királyban fedezte fel Ezt az eszményt látja Szulejmánban is. Ettől azonban a török hadvezér nem válik pozitív jelleművé. A mű végén minden gonosz megtestesítője lesz Zrínyi kezdettől pozitív hős, jelleme a cselekmény folyamán fokozódik. A Szigeti veszedelem végére szinte emberfeletti tulajdonságokkal rendelkező hőssé válik. Bátorság, harcban való jártasság, testi erő, ügyesség, ezek a katonai erények jellemzik Zrínyit és a magyar sereget. Jellemét azonban nemcsak a katonaember, hanem a mélységesen vallásos, a hívőember alkotja. Ilyen módon Zrínyi lelki tulajdonságaival is felülmúlja a törököt. Egy maroknyi csapat élén képes volt arra, hogy vereséget mérjen a törökökre. A Szigeti veszedelem a maga korában visszhangtalan maradt, csak a XVII. században jelent meg

újra. Az író halálának esetében újra megjelenik a kudarcmotívum: Zrínyi és társai a törökök ellen szervezkedtek és indítottak egy hadjáratot, 1664-ben azonban a magyar barokk legkiemelkedőbb személyisége, Zrínyi Miklós egy vadászbalesetben meghalt. * 32 Érettségi tételek Seregélyes XI. Moliére: Tartuffe -a francia klasszicista dráma Francia lírai színműíró, eredeti neve: Jean Baptiste Poquelin. Apja jómódú kárpitos 6 fia közül ő a legidősebb. Anyja korán meghalt, apja nevelte A clermanti jezsuita kollégiumba latinul tanult. Az egyetemen jogot, filozófiát hallgatott A Bejart családhoz költözik, színtársulatot alakítanak. Kétszer is az adósok börtönébe kerül, de kimentik. 1645-ben vándorszínész lett. 13 évig tapasztalatokat szerez Kiváló komikus, példaképe Scarmucci, olasz műveket dolgozott át. 1673-ban egy színdarabban rosszul lett, meghalt Az egyház nem engedte, hogy nappal temessék el. Főbb művei:

Tatuffe, A fösvény, Don Juan, Nők iskolája, Férjek iskolája, Tudós nők, Schopin furfangjai. Írói pályájának jellemzői: pályafutása a 17. század legragyogóbb éveire esik: kevesebb a belső ellentmondás, ezért komédiákat ír. Művészete nem csupán a királyt szolgálja, hanem azokat a helyzeteket ábrázolja, amelyekben a királyt a polgárság a maga szolgálatába állítja. Újszersége: a polgár erkölcsét igyekszik formálni. Központba kerülnek a közvetettebb erkölcsi problémák: a szerelem, a természetes életrevaló érzelmek, de a párválasztás kérdése is. Kényesebb témája: a párizsi szalonok világának bemutatása Bírálatai: vagy 1-1 jellemet kritizál, vagy 1-1 rossz társadalmi szokást, lényege: a címben mindig benne van a tartalom. Anyaggyűjtés: ”onnan merítek, ahol találok”. Tartuffe: Egyik legjobban sikerült „vígjátéka” a Tartuffe (1664). Témája világos és áttekinthető: egy rokonszenves, jómódú polgári

családba befurakodik egy démoni gazember, s körmönfont ravaszságával, mindenre elszánt aljasságával csaknem végső romlásba dönti őket. Formája teljesen „klasszikus”, azaz Moliérnek sem volt más választása abban a korban, mint követni a hármas egység kötelező szabályát. Moliére kész kiforrott jellemekkel dolgozik, mint a commedia dell’arte. Jellemalkotási módszere, hogy kiválaszt egy-egy sajátos típust, lelki tulajdonságot, társadalmi hibát, mellőzi kifejlődésének ábrázolását, viszont következetesen végigviszi következményeit. Hőseit több oldalról, több, egymással ellentétes szemszögből vizsgálja meg, s az egyes jelenetek és felvonások a változatlan jellemek újabb és újabb vonásait villantják fel. 33 Érettségi tételek Seregélyes Az I. felvonás 1 jelenetében a két főszereplőn kívül mindenki színre lép Egy családi perpatvar kellős közepébe pottyanunk be: az anyós, Pernelle asszony dühös –

bár mértéktartó - szidalmak közepette hagyja el Orgon házát. Eleinte teljesen egyoldalú a családi veszekedés, senki sem jut szóhoz: egy – egy megkezdett, tört mondat vagy egy ártatlan kötőszó után beléjük fojtja a szót az öregasszony. A II. felvonás Tartuffe-öt közvetlenül Mariane és Valér, közvetve pedig Damis boldogságának szétzúzójaként tünteti fel. Orgon eddig rejtegetett terve napvilágra kerül: értelmetlen, ésszerűtlen és ezért erkölcstelen házasságba akarja kényszeríteni leányát. A képlet hasonló, mint a Romeo és Júliában: Mariane alig tiltakozik, majd kezdeti ellenállása is megtörik, s nem mer ellentmondani a szülői önkénynek. A „gyermeki engedelem” tíltja meg neki, hogy szembeszálljon apjával, s a női szemérem tartja vissza, hogy harcoljon szerelméért. A korabeli játékokra jellemző, hogy a félénk és gyámoltalan szerelmesek helyett a talpraesett, okos és bátor komorna, Dorine perlekedik, érvel,

bizonyít és taktikázik. Két felvonáson át csak Taruffe-ről folyt a szó, a szélsőséges szempontokat érvényesítő vita. A néz úgy érezhette, hogy mindent megtudott már erről az emberről. Sőt, a forrófejű Damis épp most akarja túlzó heveskedéssel meggátolni „e csirkefogó cselét”. Megint csak Dorine a csillapító, a diplomata. S mikor a második jelenetben hosszadalmas előkészítés, az érdeklődés felcsigázása után maga a címszereplő lép színre, kiderül, hogy még mindig csak nagyon felületesen ismerjük. Csodálnunk kell az írói zsenialitást, mely új megvilágításba helyezve még inkább kibontja a „hős” jellemét. Tartuffe eddig sem volt komikus, komédiába illő alak, most sem az, s a következő felvonásokban még kevésbé. Egyszerre mozgásba lendül minden, felgyorsulnak az események, megnő a jelenetek száma is Szenvedélyek robbannak ki, s Orgon a hiszékeny vakbuzgóság lejtőjén egyre gyorsabban rohan saját

bukásába. Orgonban is kevés a komikus vonás, ő valóban mélyen vallásos. A IV. felvonásban éri el csúcspontját a dráma, az események tragikus fordulatot vesznek: kacagni senkinek se lehet kedve. Nem is komédia ez tulajdonképpen, ezért is szokták heroikus (hősi) komédiának is nevezni. A komédia a dráma műnemébe tartozó szépirodalmi műfaj, amelyben kisszerű emberek, illetve kicsinyes emberi tulajdonságok ütköznek össze egymással vagy a körülményekkel; megoldás többnyire szerencsés, de legalábbis nem tragikus kimenetelű. Moliére darabjának talán „legkomikusabb” jelenete az- ha lehet egyáltalán így nevezni-, mikor az együgyű Orgon az asztal alatt feszengve tanúja Tartuffe udvarlásának s erotikus vágyai mohóságának. Igaz, Tartuffe gyanakvó és ravasz, mégis befut az egérfogóba A jelenet trtagikomikus feszültségét fokozza a furcsa helyzet s a főszereplő most már leplezetlen 34 Érettségi tételek Seregélyes

erkölcstelensége közötti ellentét. Tartuffe egy sajátos és meghökkentő erkölcstant fejt ki Elmírának. Sokan a Jezsuitizmus módszereire, érveire ismertek rá ebben Moliére végső üzenete mindenesetre az, hogy az emberek lelkében él rend és harmónia utáni vágynak két ősi, démonikus ellensége van: a butaság és a gonoszság. Ezek ellen küzdeni pedig mindenkori emberi kötelesség. * 35 Érettségi tételek Seregélyes XII. Csokonai Vitéz Miháy Csokonai Vitéz Mihály a XVIII. Század második felének legnagyobb és legjelentősebb költője. Balassi után ő az első a magyar irodalomban, aki világirodalmi rangú költőnek nevezhetünk. Ő volt az első költőnk, aki csak poéta kívánt lenni, s csak ebből akart megélni, de sajnos hazánkban, ebben az időben még nem volt nagy kereslet az írói tehetségre, ezért terve meghiúsult. Nagyon sokszínű költő volt, több stílusirányzat is hatott rá, ilyen volt például a klasszicizmus, a

rokokó, a szentimentalizmus és a népies műfajok is. Témáiban is sokoldalú volt, sok minden foglalkoztatta, mint például a társadalomkritika, a magány vagy a szerelem. Nagy műveltségre tett szert, eredetiben olvasta a francia felvilágosodás nagy alakjainak műveit, melyek nagy benyomást gyakoroltak rá. Nem nemesi családban született. A debreceni kollégiumban tanult, ahol megismerkedett Kazinczyval. Már diákként megírta legnagyobb verseit A gimnázium után Sárospatakra ment jogot hallgatni, ám tanulmányait megszakítva Pozsonyba ment az országgyűlésre mecénást keresni, de nem talált. Nem adta fel küzdelmét, hogy verseit kiadathassa, így egy lapot indított, melynek címe a Diétai Magyar Múzsa volt. Néhány számot élt csak meg a folyóirat, de aztán kudarcba fulladt. Ezt követően Komáromba ment, ahol megismerkedett Vajda Júliával, akit veseiben Lillaként emlegetett. Jómódú kereskedő lánya volt, így apja annak fejében

ígérte lányát, ha Csokonai állást vállal. El is ment, s a Dunántúlon kapott is munkát Ám mire visszatért a lány apja már máshoz adta Lillát. Csurgón kapott állást egy évre. Tankönyvet írt a versírás művészetéről Ebben az időszakban színműveket is írt, melyeket diákjai adtak elő. Egy év múlva visszatért Debrecenbe, ahol háza leégett és a nyomor szélére jutott. Tüdőbaja is kiújult, s már csak alkalmi versek írásából próbált megélni. A nagy nehézségek a sírba taszították A francia felvilágosodás alakjainak, mint Voltaire-nek és Rousseau-nak munkái eredetiben jutottak hozzá, s ezek a művek formálták gondolkodását. Már 20 éves korában nagy erővel szólalnak meg ezek az eszmék gondolati költeményeiben. Az egyetemen két stílusban folyt a versírás. Az egyik a szentencia, mely egy antik költő bölcs mondásainak részletező kifejtése, a másik, a pictura pedig a természet, tájak, emberek leírása. A két

verstípusból nőttek ki a felvilágosodott költeményei. Az estve és a Konstancinápoly című művei a felvilágosodás két irányzatát képviseli. 36 Érettségi tételek Seregélyes A Konstancinápoly Voltaire egyházellenességét, racionalizmusát hirdeti, a műben a felvilágosodás általános győzelmének hite szólal meg. A vallási fanatizmus bírálata közben felidézi a rousseau-i ősállapotot. Az emberi társadalom megromlásának következményének tartja a vallást. A vers a pictura és a szentencia váltakozására épül, a vers első harmadában a pictura térbeli rendező elve érvényesül. Kívülről a tenger felől közelít a városhoz, majd a konstancinápolyi utcák belsejébe jutunk. Ezután egy benső, intim helyre vezet minket, a szultán háremébe. Ezt a részt a játékosság jellemzi, mely felváltja az előző részek leíró, komoly hangulatát. A zárt térből ismét a szabadba jutunk, ahol égig érő templomok sokaságát

pillantjuk meg. A leírást követő elmélkedő részben az időbeli szerkezeti elv érvényesül, mely a szentencia sajátosságait hordozza. A templomok bemutatási filozófiai általánosításba vált át Itt a vallást kritizálja, kritikája a mohamedán vallás ellen irányul, de általánossá válik és a keresztény egyházra is kiterjeszti. Elítéli a keresztény vallás elvakultságát, mely száműzi az észt és a virtust, s nem fogadja be az emberséges embert. Szembe állítja Rousseau elveivel, mely szerint vissza kell térni a természetben, az ősállapotba. A költeményt jövendölés, boldogító látomás zárja le az új világról, melyben megvalósulhat a testvériség eszménye. Csokonai hisz az eljövendő kor boldog utópiájában, de ennek megvalósulását csak a késő századoktól reméli. Verselése ütemhangsúlyos, magyaros. Az estve Rousseau felfogását képviseli, aki a romlott társadalommal szemben a természetes állapot idilli

harmóniáját hirdeti, s szembe is állítja őket. Az alkony rokokó leírásával indul a költemény. A napszaktól való búcsúzás szomorkás hangulatát jeleníti meg Idilli hangulat jellemzi. A legelső sorokban a színhatások vizuális élménye az uralkodó. Az alkonyban nyugovóra készül a természet, s az erdő búcsúzik a fénytől. Ebben a részben a hanghatások zenei elemei jelennek meg, ám nem csak a táj, hanem maga a költő is hozzájárul a hanghatás teljességéhez: alliterál. A következő rész aktív sorral indul, a költő ebbe az idealizált világba menekül vigasztalásért, lelki enyhülésért. A fájdalom, a szomorúság ismeretlen a természeti környezetben, s már itt előrevetítődik a későbbi éles kontraszt. Az alkony egyre szebbé és 37 Érettségi tételek Seregélyes vonzóbbá válik, a vizuális élmények most illathatással is kiegészülnek. Mitológiai elemek is megjelennek, a Gráciák táncot lejtenek az idilli

környezetben. A harmadik szakaszban a teljes fény hiányt jelzi, megjelenik az előző világ ellentéte. Az egész sötét, komor és hideg lesz, a színek a hangok ellentétei jelennek meg. Kellemetlen hangok hallatszanak, a Gráciák tánca helyett, tömeg tolongása tapasztalható. A szépséget elpusztította a durvaság, a közönségesség, a harmóniából diszharmónia lett. Az összes költő eszközzel: képpel, hanggal egy megromlott világ képét rajzolja elénk. Megkeresi a felelőst ezért az állapotért, aki a bódult emberi nem, mert eltért a rousseau-i gondolatoktól. A múltba álmodott aranykort a negatív festés módszerével idézi fel, mely során gyakran utal a Magyarországi viszonyokra. Szembe állítja a természetet és a zsarnok társadalmat. A jogi, vagyoni egyenlőség megszűnésével megjelent a romlott világ A befejezés egy rezignált sóhaj, melyben elmondja, hogy a közös csupán a természet áruba még nem bocsátott szépsége, mint

például a holdfény. Nyíltan sorsközösséget vállal a szegényekkel. Az utolsó sorokban ódai szárnyalásúvá válik a mű S kimondja, hogy a természet szerint minden ember egyenlő. 38 Érettségi tételek Seregélyes XIII. Berzsenyi Dániel Egyházashetyén született, középbirtokos nemesi család egyetlen gyermekeként. Édesapja szerint a gyerekeket nem szabad 10 éves koruk előtt iskolába engedni, így fiát is ő tanította írni és olvasni. A soproni egyetemen végezte tanulmányait, melyeket időközben megszakított. Az iskolai évek alatt sokat olvasott, kitűnően tudott latinul és németül is Részletesen ismerte az antik görög-római mitológiát. Már 20 éves kora óta írt verseket, titokban, családja elől rejtve kiváló műveit. Sem környezetében, sem feleségében nem talált megértő társra, így vált magányos költővé. Ekkor jött a nagy áttörés életében, verseit megmutatta Kis János lelkésznek, aki pártolta

művészetét. Egy pár művét el is küldte Kazinczynak, ám a versek csak több év elmúltával kerültek nyomdába. Elszigetelt magányában és ingatag testi és lelki állapotában érte Kölcsey kemény kritikája A halál Niklán érte, s temetésén Kölcsey engesztelőbeszédet mondott. . Berzsenyi ennek hatására a tollat örökre letett, s az ezt követő időkben már csak az foglalkoztatta, hogy revánsot vehessen csorbult becsületéért. Tanulmányok sorában magyarázta, miért formálta úgy verseit, ahogyan megformálta őket. A teljesületlen élet, a terméketlen vágyak, a félbemaradt akarások költője Berzsenyi. Életének legjellemzőbb eleme a várakozás. Képes megalkotni a magyar felvilágosodás költészetének szintézisét, és egyszersmind elindítani a romantikát. A költői hivatás, csupán mélyen rejtegetett parázs marad életében, az irodalmi élet bevilágító lángolássá soha nem bontakozhatott, noha eszméi már a reformkorban hatni

kezdenek. A romantikában általános volt az elmúlás felett érzett szomorúság és borongóság. Vigasztalásért B. Horatiushoz fordult, aki olyan nemes derűvel és bölcsességgel vette tudomásul az elmúlást. Az óda műfaját is Horatiustól vette, (Horatius-nál a műfaj még tágabb értelmezésű tematikáját és hangnemét tekintve is). Kazinczy is az ódaköltő posztját jelölte ki Berzsenyi számára. Ez a műfaj megfelelt a reformkori költészet társadalmi szerepének: a hazafiság, a nemzeti gondolat, a magyarság fennmaradásáért érzett aggodalom kifejezésének, másrészt a horatiusi tanító célzatnak: a lelkeket kívánta művelni, nemzetét akarta szolgálni hazafias ódáival. A romantika egyelőre a klasszicizmus köntösében jelentkezett. Berzsenyi a korai szentimentális hangvétel után, amelyben még kereste magát, a saját hangvételét, eljutott azokhoz az antik ódaformákhoz, amelyeknek a deákosok voltak az úttörői Baróti Szabó

Dávid óta; és amelynek addig az egyetlen igazi költője Virág Benedek. De milyen halovány, milyen erőtlen minden hazai klasszicizálás Berzsenyihez képest! És főleg milyen problémátlan! Berzsenyinél az ódák drámákat rejtenek. Itt vádlóként jelenik meg a dicsőséges múlt az elkorcsosult jelen szemében. Nemesi gőg ütközik össze a józan értelemmel Itt minden érzelem szenvedéllyé fokozódik. De a csöndes bánatoknak is annyi árnyalatuk van, hogy az olvasó a saját lelki életét is gazdagabbnak érzi, mint azelőtt volt. Berzsenyi Dániel klasszicizmusa Berzsenyi az antik mintákat, különösen Horatius ideálját állította maga elé. Műveiben érvényesül a horatiusi „aurea mediocritas” és a carpe diem életérzés. Horác című költeményében párhuzamot von az ókori klasszikus költészet legnagyobb alakjának sorsa és a saját létmódja között. Berzsenyi kedveli azokat a témákat, amelyeket, Horatius verseket olvasgatva

láthattunk, találhatunk (pl.: az emberi életöröm, a magány, az ars poeticus 39 Érettségi tételek Seregélyes vallomásosság, a természeti motívumok és a sors tisztelete). Az alkotóban ötvöződik a klasszikus Horatius és a felvilágosodott Rousseau természetszeretete. Egyik fő témája a magányosság és az elmúlás fájdalma, A közelítő tél című elégiájában lehet ezt megtalálni. Episztolaszerű elégiája a Levéltöredék barátnémhoz című műve. A Kölcsey által ódaszerzőnek nevezett Berzsenyi 1803-tól kezdi írni az ódáit és elégiáit. Mivel a szerző nem dátumozta műveit, keletkezési idejüket pontosan meghatározni nem lehet. Nem csupán klasszikus költőről beszélhetünk, hanem a romantika előfutáráról is. Műveinek stílusában keveredik a klasszicizmus, a szentimentalizmus és a romantika. Vannak olyan művei, melyben túlsúlyban vannak a klasszicista vonások, erre példa a Horác és A magyarokhoz mindkét változata,

a Napóleonhoz és a Közelítő tél. Legfőbb jellemzőjükként fellelhetők bennük az antik értékek, például az emberarányúság. Berzsenyi nem felmutatja a klasszicista értékeket, hanem folyamatosan vágyakozik rájuk, ezért romantikus és szentimentális költő. Harmóniát keres, és diszharmóniát lel Másik legfontosabb témája a hazaszeretet, hazaféltés Horatiust utánozván. Horatius A Rómaiakhoz című költeményének parafázisa Berzsenyi A magyarokhoz című műve. A Berzsenyi-féle klasszicizmus legerősebb megnyilvánulása az, hogy antik strófákban és sorokban írja költeményeit. A kevés hangsúlyos verse közül talán a leismertebb a Levéltöredék barátnémhoz. Berzsenyi ódái nagy nyelvi erővel szólnak, de nem érik el elégiáinak egyetemes mélységét, a romantika hirdetésére hajlanak. Műveiben kettősség uralkodik, melyet erősít a klasszikus és romantikus elemek keveredése. Hogy Berzsenyit mégis a klasszikusokhoz sorolják,

példázza az ódáiban az általánosságra való törekvés. Jellemző még rá a Kölcsey bírálta dagályosság és áradó, túlzó jelzők használata. Költészetének legjellemzőbb műfajai a hazafias ódaköltemények, az elégiák, melyekben a mulandóságról beszél, s itt nyilvánul meg leginkább alaptermészete és az episztolái, melyekben a felvilágosodás gondolatai tűnnek fel. Műveit elsősorban antik időmértékes forma jellemzi, háromféle strófaszerkezetet használt: alkaioszi szapphói aszklephiádészi A magyarokhoz (I.) című verse klasszicista alkotás, mitológiai elemekkel, zaklatott menetű, nagy ellentéteket egymásnak feszítő alkotás. A romlott jelent és a dicső múltat állítja szembe egymással. A vers kulcsszava az erkölcs, a régi, tiszta erkölcs mára megromlott, elfajult, ez az oka a nemzet hanyatlásának, menthetetlen pusztulásának. A vers műfaja óda, melynek hangvétele ünnepélyes, patetikus. Eredeti címe Kesergő volt,

mivel a műben a nemesi nemzet hanyatlása miatt kesereg. A versben a nemzet jövőéért érzett aggodalom, fájdalom jelenik meg. A mű az idő és értékszembesítő alkotások sorába tartozik. A vers szerkezetét az idősíkok alapján lehet részekre osztani. Az 1-6 versszakban a múlt érdemeit, nagyságát mondja el, a 7-10. versszakokban a jelen eltorzult világa jelenik meg, a 11-12. versszakban ismét visszatér a múltba, a 13-14 szakaszban azonban teljesen új hangnemet üt meg, az ódai hangvételt elégikus váltja fel. Az első versszak megszólításában már megjelenik a vers szerkesztő elvét alkotó éles szembeállítás, mely erkölcsi ítélet is. Tételmondat szerűen fogalmazza meg a 40 Érettségi tételek Seregélyes dicsőséges mált és a hanyatló felen szembeállítását. A következő versszakokban végigvonul ez a szembeállítás. Ebben a szakaszban számon kérő, ostorozó kérdésekkel indít, de nem igazi kérdések ezek, költőiek

csak. A második versszakban a múlt helytállásait idézi, a dicső múlt példáihoz fordul a jelen kétségbeejtő zűrzavarából. A múltbeli erős nemzetet szembesíti a jelen pusztuló, hanyatló magyarságával. Megidézi Buda ostromát, a vár jelképe a nemzeti függetlenségnek ezt rombolja le a veszni tért erkölcs. A harmadik szakaszban megjelenik a vers kulcsszava, s szembeállítja a régi tiszta és a mostani romlott erkölcsöt. Három versszakon át (4-6) a múlt tényei sorakoznak A negyedik versszakban a külső hatalmaknak ellent álló dicső szembeszállást jeleníti meg, a magyarság helytállását. Felidézi a tatár, török támadásokat, s említést tesz Szapolyai Jánosról is. A hatodik szakaszban visszatér a kulcsszó, mely a régi erő alapja is volt egyben. A következő négy versszakban (7-10.) olvashatjuk a jelen bűneit, mely egyben egy fájdalmas önostorozás. Megjelenik a tölgyfa metafora, ahol a belső szétzüllésre utal, mely a nemzet

halálát is okozza. Ez a tölgyfakép a vers eszmei tartalmát sűríti egybe, s ez az egyetlen részletesen kifejtett költői eszköz a vers során. A jelenbe fordul, önostorozza magát, kétségbeesett hangon szól arról, hogy elpuhult a magyar nemzet. A romlásba döntő vétkeink a hagyományok megvetése, az anyanyelv elhagyása és az idegenmajmolás. A 11-12. versszakban a dicső múltat eleveníti fel, felhozza Árpádot, a Hunyadiakat és Attilát is. A múlt értékeit sóvárogja vissza, hangnemében benne van a kétségbeesett tehetetlenség, kiábrándultság. A lezáró szakaszban (13-14.) megváltozik az ódai hangneme, melankolikus, rezignálttá vélik. Lemondóan összegzi tapasztalatait, mely szerint csupán játékszerei vagyunk a sorsnak. Előre vetíti a nemzet halálát, de azzal a szándékkal, hogy a nemzet megmentésére mozgósítson. Felháborodásának őszintesége az ezt kifejező hatalmas költői erő avatta ezt a verset egyik leghíresebb

ódánkká. Formáját tekintve meghökkentő metaforákat (vérzivatar, öldöklő század), meglepő szembeállításokat, erőt sugárzó szókapcsolatokat sorakoztat fel. Verselése időmértékes, alkhaioszi strófában íródott a mű, mégis rímtelen. A magyarokhoz (II.) hasonlít az előző vershez alkhaioszi strófaszerkezetében, mindkét versnek a megszólítottja a magyar nemzet és mindkettőben sok az antik utalás. Ám számos dologban el is tér tőle, ilyen például a szerkezete is, ennek a versnek sokkal kiegyensúlyozottabb, rövidebb, harmonikusabb a szerkezete, mivel csak két szerkezeti egységből áll. Sokkal optimistább és derű látóbb ez a költemény. A műben a térbeli áttekintés, rendezőelv érvényesül, Poroszországon keresztül Görögországon át egészen DélAmerikába vezet minket Berzsenyi. Az első szerkezeti egység(1-3.) uralkodó érzelme a rémület, a megdöbbenés A háborúk által mozgásba lendült történelem viharzását a

tenger tajtékzó hullámainak képe jeleníti meg. Az ezt követő két versszakban ez a kép az egész világra kiterjed (Poroszország−Görögország−Dél-Amerika−Kis-Ázsia). Egyik legdöntőbb élménye, hogy az eddig öröknek hitt világ és rendje összeomlott, semmi sem állandó, minden változik. Ebből az élményből nem egy pesszimista következtetést von le, mint A magyarokhoz (I) –ben, hanem egy pozitív, bizakodó ábrándot jelenít meg(4-6). Hisz abban, hogy hazánk nem fog elpusztulni, s kívül marad az örökös változás történelmi szükségszerűségén. Bizakodásának alapja az I Ferencbe és a nemzet egységébe vetett 41 Érettségi tételek Seregélyes hite, mely őrzi a régi rendet, s a lélek és a szabad nép erkölcsi fölénye, mely képes „csuda dolgokra” is. Optimista tanulsága szerint az ősi tiszta erkölcsök tették naggyá és híresé Rómát és Buda várát is. Ezek a példák a hősi lélek magasabbrendűségét

hirdeti a nyers erővel, a tömeggel szemben. Elégiáinak alaptémája a mulandóság, az idő gyors, visszafordíthatatlan múlása, minden élő elkerülhetetlen végzete. A közelítő tél című versének is ez a központi témája, mely az egyik legkitűnőbb műve Berzsenyinek. Komor hangulat uralkodik a versen Eredeti címe Az ősz, melyet Kazinczy változtatott meg. A vers felépítése logikus, jól követhetők. Az első három strófában tagadásra fordított idill jelenik meg. Ebből bontakozik ki az őszi táj lehangoló képe, mely egyszerre jellemzi az évszakot, az ifjúság örömeinek elvesztése és a kiábrándító niklai környezetet is. Az évszakok és a költői érzelmeinek párhuzama gyakori a versekben, A versben klasszicista, romantikus elemek is megtalálhatók. A költői negatív festés kettős hatást ér el, s nemcsak a jelen sivárságára döbben rá, hanem tudatosítja a múlt értékeinek visszahozhatatlan elvesztését. Az első három

szakaszban a természet festésével érzékelteti az idő múlását. A negyedik strófában filozófiai általánosítást von le. A mindennapos metaforából, egy sajátos gondolatváltással lesz szárnyas idő. Majd az általános pusztulás hatalmas képi élményét kapcsolja össze a kis nefelejcs enyészetével. Az 5-6. versszakban saját életére vonatkoztatja az előbbi tételt Személyes panaszba olvad, saját fiatalságának elmúlását siratja, még a szerelem sem hozhatja ezt vissza. Szomorú lemondással veszi tudomásul, hogy örökre elmúlt ifjúsága Az utolsó sorok felkiáltó mondatai az érzelmi telítettséget fejezik ki. Az elégia legnagyobb erénye a művészi kompozíció. Ahogy tájfestésből egy rezignált bölcselkedésen át a legszemélyesebb lírai mondanivalóig jut el. A vers fontos eleme az idő, mely romantikus elem. Az ősz élményébe belesűríti a múltat, a jelent és a jövőt is. A vers számos igéje mozgást kifejező ige, de ezek az

elmúlás felé rohannak (hullanak, elvirít). Számos klasszicista elem található a versben, verselése antik időmértékes. Sok benne az antik görög, latin szó, ám népies szavak is előfordulnak, mint például a gerlice. A Levéltöredék barátnémhoz című elégiája nem levél, nem is töredék, hanem egy létösszegző vers. Lelki társtalanságát, vidéki elvonultságát, egész életének szomorúságát festi le. Az első versszakban a távoli barátnő kérdését fáradt melankóliával utasítja vissza, hisz az úgyis ismeri magányát. A következő szakaszban mégis felel a kérdésre, és reális helyzetképet fest. A családját nyugodni engedte, majd az utolsó sorral átvezet az ábrándozásba. Az ábrándozás folyamatát a 3-4. szakaszban írja le, melyben elszakad a környező valóság szürkeségétől, a képzelet égi álmába merül. Életre kelnek ifjúságának örömei és kínzó ellentét tárul fel az érzelmekben gazdag múlt és a jelen

között. Az ötödik versszak öt sorra bővül, életét összegző jelképpé emelkedik ez a néhány sor. Visszatérnek a 2,3,4, szakasz képei és jelképessé válnak A hangok szerepe igen nagy. Eben a versben már nincsenek antik utalások, szókészletében nincsen keresettség. Személyesebben szabadabban tudja itt megfogalmazni gondolatait. Ütemhangsúlyos verselésű, nem szabályos az utolsó versszak 5 sora miatt, szabad ütemezésű, négyütemű 12-es, rímei keresztrímek. 42