Egészségügy | Kardiológia » Szív- érrendszer anatómiája és működése

II. Szív- érrendszer anatómiája és működése: A szív A szív latin nevén Cor, a vérkeringés központi szerve és motorja, mely biztosítja a vérkeringést és a véráramláshoz szükséges vérnyomást. 300 gramm súlyú, kúp alakú, izmos alakú üreges szerv. A gátorüreg (mediastinum cardiacum) elülső, alsó részében, a középső mellüregi területen a szívburokban helyezkedik el. A szívburok (pericardium) fali és zsigeri lemezzel rendelkezik. Artériás és vénás áthajlás a két lemez között Két fő része van a basis cordis, amely a felső szélesebb rész és az apex cordis a szívcsúcs. Ezeket a sulcus coronarius választja el, amely a koszorúbarázda és ebben futnak a szív saját erei. Két felszín: 1. facies sternocostalis – a sternum és a bordák felé 2. facies diaphragmatica – ráfekszik a rekeszizomra Szívfal szerkezete: 1. endocardium: szívbelhártya, vékony kötőszövetes hártya ennek kettőzetei adják a szív billentyűit

2. myocardium: szív izomrétege, középső legvastagabb réteg, a pitvarok falában vékony kétirányú izomzat, a kamrák fala vastagabb három izomrétegből áll (külső ferde, középső körkörös, belső hosszanti lefutásos izomrostok) 3. epicardium: szív legkülső rétege, fénylő savós hártya a szívburok belső zsigeri lemeze szorosan összenőve a szív izomrétegével. Külső barázdák: Sulcus coronarius: szív artériás vénás erei, rostos gyűrű, szinte teljesen körbejárja a szöveteket, pitvar kamrai határon található. Sulcus interventricularis anterior Belső barázda: A szív vázát a sulcus coronarius síkjába elhelyezkedő anulus fibrosus vagyis a rostporcos gyűrű adja. Erről erednek felfelé a pitvarok izomrostjai, lefelé a kamrák izomrostjai. Ez a gyűrű függetleníti egymástól a kamrák és a pitvarok működését A septum cordis vagyis a szívsövény, amely jobb és bal félre osztja a szívet. A szív üregei: 1. 2. 3. 4. jobb

pitvar – atrium dextrum bal pitvar – atrium sinistrum jobb kamra- ventriculus dexter bal kamra – ventriculus sinister A pitvarok a basis cordis részben helyezkednek, a kamrák pedig az apex cordis részben. A septum cordis a szívet jobb és bal szív-félre osztja, a pitvarokat és a kamrákat a billentyűk választják el egymástól. 1. Jobb pitvar – atrium dextrum: A nagyvérkör vénái nyílnak bele: vena cava superior, vena cava inferior, és a sinus coronarius, ami a szív saját vénár ereit gyűjti össze. Itt emelkedik ki a jobb fülcse az auricula dextra. A jobb pitvart és a jobb kamrát az ostium atrioventriculare dextrum köti össze. 2. Bal pitvar – atrium sinistrum: A tüdőkből friss vért hozó négy vena pulmonalis nyílik bele, faláról emelkedik ki a bal fülcse auricula sinistra. A bal pitvart és a bal kamrát az ostium atrioventriculare sinistrum köti össze. A két pitvart egymástól a septum interatriale vagyis a pitvarsövény választja

el. Jobb oldalán ovális mélyedés a fossa ovalis található megy intrauterin életben még nyitott – foramen ovale – magzati vérkeringésnél a két pitvar közlekedik egymással. 3. Jobb kamra – ventriculus dexter: A fala vékonyabb, mint a bal kamráé Belőle indul ki az truncus pulmonalis, amely a test elhasznált vérét szállítja el a tüdőkhöz. 4. Bal kamra- ventriculus sinister: a szív legvastagabb falú ürege, belőle indul ki az aorta a testet friss vérrel ellátó verőere. Szív szájadékok: 1. Jobb vénás szájadék: Jobb pitvar és jobb kamra között (ostium atrioventriculare dextrum) -> tricuspidalis billentyű 2. Bal vénás szájadék: Bal pitvar és bal kamra között (ostium atrioventriculare sinistrum) -> dicuspidalis billentyű 3. Jobb artériás szájadék: Bal kamra és aorta között (ostium arteriosum dextrum) > aorta billentyű 4. Bal artériás szájadék: Jobb kamra és truncus pulmonalis (ostium arteriosum sinistrum) ->

pulmonalis billentyű A szív billentyűi: A vér áramlási irányát kétféle szívbillentyű szabályozza: vitorlás vagy csúcsos billentyű – valvula cuspidalis, félhold alakú vagy zsebes billentyű valvula semilunaris. 1. A cuspidalis billentyűk: a pitvar kamrai szájadékokon helyezkednek el, három részből állnak. Vitorla – cuspis, ínhúrok – chordae tendineae, szemölcsizmok – musculi papillares. A vitorlákat ínhúrok rögzítik a kamrák falából kiemelkedő szemölcsizmokhoz, ezek összehúzódása megakadályozza a vitorlák átcsapódását a pitvarok felé. A cuspidalis billentyűk a vérnek csak a pitvarokból a kamrákba való áramlását teszi lehetővé. Valvula Tricuspidalis: három csúcsú vitorlás billentyű az ostium atrioventriculare dextrumon található. Valvula Bicuspidalis: kétcsúcsú vitorlás billentyű, püspöksüvegnek is nevezik, az ostium atrioventriculare sinistrumon található. 2. Semilunaris billentyűk: Az aorta és a

truncus pulmonalis kezdeti részében találhatóak. Mindegyik artériás szájadékban lévő billentyű 3-3 félhold alakú képletből áll. A vérnek a kamrákból a nagy erek irányába (perifériába) való áramlását teszi lehetővé. Szívci klus: A két kamra és a két pitvar egymással szinkron működik, az azonos üregek funkcionálisan egy egységként funkcionális szincíciumként dolgoznak együtt. Mechanikai szívciklus: sistole-ősszehúzódás, diastole – elernyedés Sistole –vért présel ki, diastole – vér áramlik be 1. Pitvari sistole illetve kamrai diastole: nyitott cuspidalis vitorlás billentyű, JP-> JK, BP-> BK, Zárt seminularis, zsebes billentyűk 2. Pitvari diastole illetve kamrai sistole: zárt cuspidalis billentyűk, Vena Cava Superior -> Jobb Pitvar, Vena Cava Inferior -> Bal Pitvar, nyitott seminularis billentyű, Jobb Kamra -> truncus pulmonalis, Bal Kamra -> aorta Elektromos szívciklus: A szív automácia!

-> önálló impulzust generáló központ Elsődleges ingerképző központ: Sinus-csomó (Pacemaker sejt), 60-80 jelet generál, a jobb pitvar falában található. Sinus csomóból akciós potenciál indul (sinus ritmus) a pitvari szívizomsejtekhez (pitvari munka-izomsejtekhez) -> pitvari sistole Szívizom sejtek között direkt elektromos szinapszis van -> GAP junction GAP junction – réskapcsolat: foltszerű szerkezet, mely a szomszédos sejtek között számos pórust képez, amiken ionok és más kisméretű molekulák áramolhatnak át egyik sejtből a másikba. Hálós rendszerben kapcsolatban vannak egymással (terjed az elektromos impulzus). Másodlagos ingerképző központ: AV-csomó, 30-40 jelet bocsát ki • His-köteg • Tawara-szár • Purkinje rostok • Kamrai munkaizom sejtek = kamrai sistole Vérkör: A szívből kapilláris hálózaton keresztül egy anyag energia transzportot alakít ki, mely visszavezet a szívhez. Kettős véráramlás:

szívtől a sejtekig, sejtektől a szívig. Kisvérkör: Jobb Kamra (ventriculus dexter) – Truncus Pulmonalis- (tüdőértörzs) – arteria pulmonalis (2db) – tüdő (pulmo)- kapillárisok – (külső légzés) –összeszedődnek a kapillárisok vena pulmonalis dextra et sinistra – Bal pitvar (atrium sinistrum) Külső légzés: vérgázcsere, tüdőbe érkező artériák egyre kisebb kapillárisokra oszlik, a léghólyagok körül hajszálérhálózatot alakítanak ki. A vénás vérből CO2 adódik le, a vörös vérsejtek oxigént vesznek fel –> passzív transzport. A vena pulmonalis oxigén dús vért szállít Nagyvérkör: Érhálózata a szívet és a test szöveteit köti össze egymással. Bal kamra (ventriculus sinister)- aorta (főverőér)- mellkasi aorta- hasi aorta- külső és belső csípőartéria- test (sejtekig szállítja az oxigén és tápanyag dús vért, szabályozó anyagokkal való ellátás – nutritív) – vena cava superior et inferior- Jobb

pitvar (atrium dextrum) Sinus coronarius: a szív elhasznált vénás vérét szállítja. Szívműködés extrakardiális szabályozása: A szív alkalmazkodását teszi lehetővé. A szív impulzus keltésének gyakoriságát szabályozza A vegetatív rostok a Sinus-csomóban végződnek. Ezek a vegetatív rostok lehetnek szimpatikusak és paraszimpatikusak. A szimpatikusak trachikardiális –gyors, a paraszimpatikus brachikardiális –lassú. Auscultatio pontok): Projekciós helyei: (Hallgatózási pontok, szívhangok Első szívhang: 1-2 hallgatózás kamrai sistole, vitorlás billentyű záródási hangja, hallgatózási pontja az ötös borda magasságában és a szívcsúcs magasságában. (Bicuspidalis billentyű a szívcsúcsnál, jobb pitvar kamrai tricuspidalis az ötös bordánál. Második szívhang: 3-4 hallgatózás kamrai diastole. Záródnak a zsebes billentyűk Kettes bordaköz bal és jobb oldalán. Baloldalon a truncus pulmonalis zsebes billentyű

hallgatózási pontja, jobb oldalon az aorta szájadékban található zsebes billentyű hallgatózási pontja. Szívzörej: az egyes és a kettes szívhang közötti plusz hang, amelyet a billentyű elégtelen záródása (valvula insufficientia) okoz. (rendellenes véráramlás) Magzati vérkeringés A placentán keresztül kapja az oxigén és tápanyag dús vért, az anyai és a magzati vér közötti csere, de a vérük soha sem érintkezik. Placentás barrier van a két vér között, mely egy sejt és kötőszövetes állomány. A köldökzsinóron keresztül haladnak ezek a magzati erek: vena umbilicalis (tápanyag és oxigén dús vér), arteria umbilicalis. Keringési vonal: A placentától a friss vért a vena umbilicalis szállítja a magzat májához. Innen kerül a ductus venosusba majd vena cava inferior, jobb pitvar és bal pitvar. A tüdő nem működik, a nyomásviszonyok miatt kerül a jobb pitvarból a bal pitvarba a foramen ovalen keresztül. Bal pitvarból a bal

kamrába majd az aortába, onnan a sejtekhez és az arteria umbilicalisba. Az elhasznált vér a placentán szállítódik és megtörténik az anyai vérállomány és a magzati bolyhos kapillárisok közötti vércsere. Ductus arteriosus: ha áramlik a vér a jobb kamrába a truncus pulmonalishoz, ezen a járaton bekerül az aortába. Elzáródó útvonalak: - arteria / vena umbilicalis - ductus venosus - ductus arteriosus – ligamentum arteriosum - foramen ovale Foramen ovale apertum: ha nem záródik el, akkor blue body tünet. Bekékül a kisbaba . Kórtan Szívhibák: 1. szívszájadék szűkület – stenosis 2. Szívbillentyű elégtelen működése: valvula insufficientia – elégtelen záródás okai: gyulladás érinthette a billentyűt melynek következtében hegesedés, tökéletlen záródás alakul ki, rendellenes irányba áramlik a vér (kamrából a pitvarba) ez a szívzörej, amely az első és a második szívhang között hallatszó plusz hang. 3.

Szívelégtelenség: (decompensatio cordis) Bal szív fél esetén: A bal pitvarban és az előtti területeken pang a vér, amely tüdővizenyőhöz, ödémához vezethet. Alveorusok és a kapillárisok közötti szövetnedv felhalmozódik, a bal kamrai izomerő csökken. Légzésnehézség (dyspnoe) a jele 4. Szívelégtelenség Jobb szív fél esetén: Ha a jobb kamra nem tudja a vért pumpálni a kisvérkörbe, akkor a nagyvérköri pangás következik be. Periférián ödéma alakulhat ki Portális hipertónia Máj erei szétdurrannak, perforálódhat a tápcsatorna fala, hasvízkór, sepsis alakulhat ki. 5. Aorta stenosis: Az aortabillentyű nyílásának a szűkülete, ami emeli a bal kamrából az aortába áramló vérrel szembeni ellenállást. Portális hipertónia: magas vérnyomás a máj-kapuvénában Hasvízkór: (aszcitesz): fehérjetartalmú folyadék felgyülemlése a hasüregben. Sepsis: Egész szervezetre kiterjedő bakteriális fertőzés