Történelem | Tudomány és Technika » Gulyás Enikő - Az írás előzményei

http://www.doksihu Az írás előzményei Összeállította: Gulyás Enikő Bényei Miklós előadásai alapján 1 http://www.doksihu A KÖNYVTÁRAK A MŰVELŐDÉS RENDSZERÉBEN Vázlat: 1) A művelődés fogalma 2 A művelődés rendszere 3) A könyvtárak helye A könyvtár a művelődés egyik alapintézménye – alaptétel a könyvtártörténet szempontjából is: fontos eleme a művelődési, kulturális folyamatnak; szerves része az emberi tevékenységnek, a társadalmi mozgásnak, haladásnak. A kérdés elméletileg nem kellően kimunkált és megvalósulása a gyakorlatban sem teljesen zavartalan: a különféle művelődési intézményekkel, információtárakkal indokolatlan párhuzamosságok, funkciókeveredés, olykor még szembenállás is. A művelődés fogalma A kultúraelméleti kutatások egyik legvitatottabb kérdése – sokféleség a kultúra, a művelődés fogalmának értelmezésében; a fogalom történetileg is változott a különféle

tudományágak (filozófia, etnográfia, régészet, művelődéstörténet, pedagógia stb.) ma is más és mást értenek rajta. Bizonyos egyetértés: társadalmi meghatározottság, történetiség, egyetemes és nemzeti dialektikája, belső tartalmi egység, kontinuitás és diszkontinuitás stb. nincs egyetlen általánosan elismert és végérvényesnek tekinthető meghatározás – különféle értelmezések vannak megemlítendő: kísérlet az általában szinonim fogalomként használt latin eredetű „kultúra” és a magyar „művelődés” (az előbbi tükörképe) jelentésének elkülönítésére – a kultúra kategóriája tágabb, átfogóbb lenne – egyelőre nem maradandóak e kísérlet eredményei. Célszerűbb a kultúra (művelődés) már régóta kialakult tágabb és szűkebb felfogásáról (felfogásairól) beszélni – a „művelődés” és ikerszava, a „műveltség” eleve e kettős jelentéssel született a legtágabb – szokás mondani:

filozófiai – értelmezés szerint a kultúra az ember, a társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak (dolgok, eszmék, intézmények stb.), értékek összessége, valamint a létrehozásukra, felhasználásukra irányuló tudatos, célszerű tevékenység (munka, gazdálkodás, nevelés, életmód stb.) és ennek eszközrendszere – vannak, akik e tevékenységnek bizonyos fajtáit (pl. a gazdaságit) kirekesztik a fogalomból – e felfogásban a kultúrának tevékenység- (folyamat-) és tartalom(állapot-) oldala határolható el – a magyar művelődés szó inkább az előbbit, a műveltség inkább az utóbbit jelöli, bár átfedés is megfigyelhető – a megközelítés jogossága nemigen vitatható, hiszen a szellemi és az anyagi szféra dialektikus kölcsönhatásából, egységéből indul ki – gyakran zavart okoz azonban, hogy e tág felfogásban a kultúra lényegében az emberi tevékenységgel. A társadalmi gyakorlattal azonos, nem mutathatók

ki sajátos vonásai a szűkebb értelmezés szerint a kultúra, a művelődés fogalma a társdalom szellemi életéhez kötődik: a mindennapi, hagyományos szóhasználatban magát a szellemi életet jelöli – az elméleti irodalomban is elég gyakori ez a felfogás: közismert a kultúra és a tudati felépítmény vagy a kultúra és társadalmi tudatformák azonosítása – mások szerint a művelődés a szellemi, tudati tevékenységnek csak egyik, ám legfontosabb része, amely felöleli ennek objektiválódott (tárgyiasult) termékeit, intézményeit, eszközeit is (ilyenformán a műveltség a szellemi javakkal vagy azok birtoklásával azonos) – vagyis e kategória nem tartalmazza a tudati működés valamennyi fajtáját: a reprodukáló munka gondolati elképzelése, eltervezése, az adminisztráció, a jelek és jelzések stb. kívül maradnak rajta – e szűkebb értelmezésben a művelődés a társadalmi élet, a társadalmi cselekvés egyik sajátos

területeként jelenik meg; maga is összetett jelenség, bonyolult viszonyrendszer, amelynek szerkezeti részelemei, egyes oldalai szervesen, dialektikusan kapcsolódnak egymáshoz. 2 http://www.doksihu A művelődés rendszere A művelődés (a kultúra) elsősorban tevékenységi forma (az ember legfőbb sajátossága a tudatos tevékenység!) – mint ilyen, öt főbb mozzanatra bomlik: alkotás, közvetítés, felhalmozás, elsajátítás, irányítás. Alkotás: új szellemi értékek, új ismeretek, eddig nem létező formák előállítása (pl. tudományos kutatás, felfedezés, művészeti alkotás, új termelési-technikai eszközök konstruálása, ipari formatervezés, erkölcsi-jogi normák megfogalmazása, elméleti gondolkodás stb.) – a hangsúly az „új” jelzőn van a végeredmény mindig új információ vagy a már meglévők új összefüggésbe állítása Közvetítés: információk, tudattartalmak, kulturális értékek (azaz a műveltséganyag)

közlése, meg- és átörökítése, átadása, hagyományozása, terjesztése (pl. oktatás, hangverseny, kiállítás, filmvetítés) – az átszármaztatott tudattartalom lehet abszolút új ismeret (műalkotás, találmány, eszme stb.) és lehet relatíve új, vagyis annak számára ismeretlen, aki felé a közlés irányul (tananyag, filmfelújítás, egy könyv új kiadása stb.) Felhalmozás: a létrehozott, tárgyi formát öltött, fennmaradt értékek összegyűjtése, rendszerezése, őrzése, gondozása (pl. könyv- és hanglemezgyűjtés, levéltári és múzeumi munka, műemlékvédelem, katalogizálás, számítógépes adatbázis) Elsajátítás: az ismeretek, a szellemi javak befogadása, a személyiség részévé alakítása (pl. tanulás, olvasás, zenehallgatás) – sohasem passzív szemlélődés (hallgatás, jelenlét), hanem gyötrelmes, gyönyörködtető, mindig aktív tevékenység Irányítás: az előbbi folyamatok szervezése, igazgatása, vezetése

– legátfogóbb eleme a művelődéspolitika, amely további részágazatokra tagolódik – gyakori eset, hogy az irányítás mozzanatát az orientálással tévesztik össze, amely a lehetséges befogadó ilyen vagy olyan irányba, bizonyos szellemi termékek felé való ösztönzését, a szellemi javak iránti igény felébresztését jelenti (a keverés egyik forrása: a művelődéspolitika, művelődésirányítás is magára vállalja ezt a feladatot, hol nyíltan, hol burkoltan). A felsorolt tevékenységfajták a gyakorlatban nem határolódnak el ilyen élesen. • sok az átfedés (alkotás – közvetítés, felhalmozás – közvetítés stb.) • a különböző részfolyamatok feltételezik egymást • társadalmi méretekben a részmozzanatok nem egymás után, hanem egy időben vannak jelen (a felvázolt utat csak egy-egy ismeret, információ járja be ily módon, vagy csak egyének, kisebb csoportok esetében válhatnak külön az egyes elemek) A művelődés

szó egyébként rendkívül kifejező: a visszaható alak már önmagában is utal arra, hogy a művelődési tevékenység társadalmi jellegű, hiszen miközben egy-egy személy vagy kisebb csoport új ismereteket, produktumokat alkot vagy ilyenekhez jut, a társadalom, az egyetemes emberiség is művelődik, gyarapodik általa – mondhatjuk úgy is, hogy a művelődés a szellemi és áttételesen az anyagi műveltségben való előrehaladás össztársadalmi folyamata (e folyamat magában foglalja az egyén, az egyes emberek művelődését, „kiképződését”, szellemi gazdagodását is). A művelődési tevékenység fontos jellemzője az aktivitás – könnyen belátható, ha az ember (vagy egy közösség) és a tudattartalmak, ismeretek viszonyaként szemléljük a közvetítés (és az irányítás) viszont ember és ember közötti viszony is, ahol már beszélhetünk aktív és passzív félről (tanár és diák, szereplő és néző stb.) – a közvetítés persze

csak és csakis akkor eredményes, akkor kapcsolódik hozzá a befogadás, elsajátítás mozzanata, ha az úgy nevezett passzív fél a folyamatban aktivizálódik. A művelődés specifikuma a tudatos, célszerű és értékelő válogatás: választás az értékes és az értéktelen, a lényeges és a lényegtelen, a hasznos és a haszontalan között, valamilyen cél érdekében ma már egyre inkább szervezett formában, intézményi, szervezeti keretekben megy végbe a művelődés (az önművelés is!) – a tudatosság, a célszerűség és a szervezettség 3 http://www.doksihu különbözteti meg a művelődés a többi környezeti hatástól: tehát nem tartozik ide az anyanyelv elsajátítása, a családi nevelés, bizonyos szokások, hiedelmek megismerése, a hétköznapi beszélgetés, a járulékos tapasztalatszerzés stb. A művelődés struktúrájának további elemei: tartalmi, tárgyi, módszerbeli, intézményi és személyi oldal: • tartalmi oldal:

műveltséganyag, ismeretek • tárgyi oldal: a művelődési tevékenység során keletkezett, objektiválódott, materiális alakban megjelent szellemi termékek, értékek, információhordozók • módszerbeli vagy eszközoldal: hogyan, milyen módszerekkel történik az alkotás, a közvetítés stb. (pl ásatás, tanóra, vita – írás, rádiókészülék, magnetofon stb) • intézményi oldal: szervezeti formák, intézmények, amelyekben a művelődési tevékenység végbemegy (iskola, könyvtár, kutatóintézet stb.) • személyi oldal: a művelődés szubjektumai, a folyamatban részt vevő személyek (pl. tudósok, művészek, pedagógusok, iskolai tanulók, könyvtári olvasók) – sajátos társadalmi réteg az értelmiség, amelynek hivatásszerű feladata a szellemi munka (az alkotás, a közvetítés, a felhalmozás, az irányítás) A művelődési tevékenység rendkívül szorosan kapcsolódik az emberi-társadalmi tevékenység egészéhez, ezen belül a

társadalmi lét szempontjából döntő jelentőségű termelő munkához a művelődés mindenkori állapotát, dinamizmusát, kiterjedtségét és az egyes embereknek, csoportoknak a kultúrához való viszonyát (érdekeltség, igények, lehetőségek stb.) Elsősorban a társadalom fejlettségének mindenkori szintje, illetve az adott osztály, csoport, egyén társadalmi helyzete határozza meg. Közelebbről: • a termelőerők színvonala • a társadalmi-gazdasági struktúra • a demográfiai és a települési viszonyok • a munkamegosztás, a munkaidő hossza • a szociális és a kommunális ellátottság • az életszínvonal • az életkörülmények stb. (ez a könyvtárakra, az olvasásra, a könyvhasználatra is igaz!) A művelődés viszont közvetlenül vagy közvetve hat a termelőmunkára, az elosztásra, a politikai irányításra, a természeti környezetre, az életmód alakulására stb. Az úgy nevezett anyagi és szellemi tevékenység között nincs

merev válaszfal, különállásuk viszonylagos – hiszen minden anyagi jellegű cselekvés a tudat közbeiktatásával történik, az anyagi termelés némely eleme (pl. a vezetés és a munkaszervezés, a nyilvántartás) a szellemi tevékenység körébe tartozik – ugyanakkor a szellemi munka számos eredménye materializálódik, tárgyi formát ölt: új gépek, új növényfajták, műalkotások stb. a kultúra tágabb és szűkebb értelmezése tehát közelíthető egymáshoz: pl. úgy, hogy a művelődési tevékenység fentebb említett öt mozzanatát kiegészítjük egy hatodikkal: az alkalmazással – e kategória (vagy más hasonló) az információk, tudattartalmak, szellemi értékek gazdasági, politikai és egyéb, azaz a művelődésen kívüli felhasználását jelölhetné A könyvtárak helye Ha a könyvtáraknak a művelődés rendszerében elfoglalt helyét keressük – akár a kultúra tágabb, akár a kultúra szűkebb felfogásában –, mindenekelőtt

az intézményi oldalra gondolunk – sajátosságait a tevékenységi oldal szemügyre vételével találhatjuk meg. 4 http://www.doksihu A könyvtárak a kulturális felhalmozás intézményeként jöttek létre – mindmáig a gyűjtés, a megőrzés, a nyilvántartás, a feltárás, a rendszerezés – vagyis a felhasználásra való alkalmassá tétel – az egyik legfontosabb társadalmi funkciójuk a könyvtári anyag – mit gyűjtenek, őriznek, rendszereznek – igen sokrétű (az elnevezés félrevezető: azt sugallja, hogy csupán könyvek találhatók benne). A leszűkítő szemlélet bizonytalanságát, tarthatatlanságát két gyakorlati tény igazolja. Az idők folyamán a könyv formája és fogalma is sokat változott (és nyilván változik ezután is). A könyvtárak másfajta dokumentumokat is gyűjtöttek, gyűjtenek a helyes megközelítés a bevált és elterjedt kifejezést meghagyva, a tartalmi és tárgyi oldalt összetettebben értelmezi: Eszerint a

könyvtárak rögzített információkat, illetve tudattartalmakat, ismereteket hordozó, magukban foglaló dokumentumokat őriznek – mégpedig olyan dokumentumokat, amelyek a világról szerzett ismeretek legjavát, lényegében az emberiség által teremtett szellemi értékek, az emberi műveltség döntő hányadát tartalmazzák A forma kezdettől fogva másodlagos volt: agyagtábla, papirusztekercs, pergamen, kódex, nyomtatott könyv, időszaki sajtótermék, kisnyomtatvány, kotta, térkép, mikrofilm, hanglemez, hangszalag, lyukkártya, CD-ROM, DVD, egyéb elektronikus információhordozó stb. egyaránt a gyűjtés tárgyává vált Kétségtelen, hogy a könyvtári anyag többségét ma is a nyomtatott dokumentumok és a kéziratok alkotják, ám a szöveg-, adat-, kép- és hangrögzítés egyéb fajtáinak aránya és jelentősége egyre növekszik – a fejlődés hozta magával, hogy a korszerű könyvtárak a rögzített információk összetartására,

egybefoglalására törekszenek, úgy nevezett integrált (vagy hibrid) gyűjtemények. A könyvtári anyagot a tartalmi komplexitás is jellemzi: a valóság bármely szeletére vonatkozóan tartalmaznak információkat (eltérő mértékben) – az, hogy egy-egy könyvtár pontosan mit gyűjt, az jellegétől, feladataitól, hagyományaitól, használóinak igényeitől stb. függ. Információhordozók őrzésével, feltárásával más intézmények is foglalkoznak – hajdan csak az egységes közgyűjtemény típusa volt ismert, ebből nőtt ki a múzeum, a könyvtár, a levéltár – mellettük alakultak ki (de nem teljesen különváltan): hangtár, filmtár, médiatár, adatbank stb. – ma is sok az átfedés, a gyűjtőkörök nagyrészt a hagyományokon alapszanak (pl. kéziratok, számítógépes információk) – vannak jogszabályok is, de nem kielégítőek, illetve a hagyományok erősebbek – a közeljövőben a határvonalak még inkább elmosódhatnak egyes

dokumentumfajták esetében – mindez csak akkor okoz nagyobb gondot, ha a használó számára bizonyos információhordozók vagy információk hozzáférhetetlenné vagy a kívánatosnál nehezebben hozzáférhetővé válnak – ez elkerülhető az együttműködéssel, a folyamatos kölcsönös tájékoztatással. A könyvtárak a szellemi javak, ismeretek közvetítésének folyamatába is bekapcsolódtak – ezt a társadalmi gyakorlat mindig megkövetelte (helyben olvasás, kölcsönzés, tájékoztatás, más szolgáltatások stb.) Ebben a megközelítésben a könyvtár szolgáltató intézmény (ez az úgy nevezett muzeális gyűjteményekre is áll, hiszen nekik sem pusztán a megőrzés a hivatásuk, hanem a bemutatás és rajta keresztül az ismeretterjesztés és a kutatás segítése is) – a könyvtár szolgáltatásainak jelentékeny hányada egyedi jellegű, vagyis az egyén, a használó igényeihez és képességeihez igazodik. A könyvtár a szellemi javak,

tudattartalmak elsajátításának, befogadásának egyik színhelye, és ezt a folyamatot akkor is előmozdíthatja, ha az a falain kívül megy végbe – igény-kielégítés mellett igényfelkeltés, igényfejlesztés is. Az alkotás folyamatához is szorosan kapcsolódik a könyvtári munka: • a kutatók, művészek stb. rendelkezésére bocsátja dokumentumait, a felhalmozott ismereteket, tájékoztatja őket az új információkról (ez tulajdonképpen a közvetítés fogalmába tartozik) 5 http://www.doksihu • a könyvtárakban, a könyvtárosok részvételével szintén folyik kutatás – azaz a könyvtár a kutató-, alkotóműhely szerepét is betöltheti (főleg olyan témákban, amelyekhez az eszközök, források adottak: történettudomány, irodalom-, tudomány-, művészet-, sajtótörténet stb.) – maga a könyvtári gyűjtés, feltárás, szolgáltatás stb is kitermelte azokat a kérdéseket, amelyekre szintén az elméleti, tudományos vizsgálódás

adhat választ: pl. könyv- és könyvtártörténet, olvasásszociológia, olvasáspszichológia, katalogizálás- és osztályozáselmélet, informatika stb. Az irányítás, a szervezés mozzanatát sem nélkülözheti a könyvtári tevékenység – ez egy-egy intézményen belül és az intézményrendszer egészében is megtalálható – a művelődéspolitikának is kialakult egy ágazata, amely a könyvtárak irányítását, ellenőrzését, igazgatását végzi: a könyvtárpolitika a könyvtári munka kifejezetten művelődési tevékenység – az intézménytípus szolgáltatásai azonban túlnyúlnak a szellemi kultúra határain és egyre növekvő hányadban a társadalmi gyakorlat más területein kerülnek felhasználásra: a termelésben, a fejlesztésben, a közigazgatásban, a politikai vezetésben stb. – a könyvtárak példája is igazolja, hogy a művelődés és a társadalmi élet egyéb rendszerei között milyen rendkívül szoros a kötődés az

eszközoldal: a könyvtári tevékenységnek évszázadokon keresztül alakultak ki a módszerei, eszközei – változott a könyvtár külső képe is (épület, berendezés stb.) – azáltal, hogy a gyűjtött információhordozók köre állandóan tágult és a szolgáltatási formák is bővültek, az eszközrendszer is módosult, fejlődött, különösen az utóbbi időben a technikai vívmányok alkalmazásával (számítógép, reprográfiai eszközök, mikrofilm-leolvasó, lemezjátszó stb. a személyi oldal: két alapeleme évezredekkel ezelőtt is ugyanaz volt, mint most: a könyvtár kezelője (a könyvtáros) és használója (az olvasó) – időközben azonban mind a könyvtáros, mind az olvasó fogalma nagy változásokon ment keresztül, főként a differenciálódás ötlik szembe könyvtáros: kölcsönző, raktáros, tájékoztató, szakozó, bibliográfus stb. használó: hajdan csak a könyvtártulajdonok vagy a tudósok használták a könyvtári

dokumentumokat – ma már elvileg bárki számára hozzáférhetők a közkönyvtárakban őrzött dokumentumok, információhordozók – gyakori: a könyvtárhasználó meg sem fordul az intézményben, hanem a kért információt vagy dokumentumot információközvetítő eszközök segítségével, postán vagy másolatban, számítógépen (interneten) is olvashatja, megkaphatja (az olvasó, a könyvtárhasználó nagyon gyakran személytelenné vált, a könyvtár egy másik intézménnyel, szervezettel áll szemben) – a használók kezében a könyvtár, az információ a társadalmi dinamizálás eszköze hajdan a könyvtárak elkülönültek, elszigetelődtek egymástól – ma a rendszerszemlélet került előtérbe – differenciálódás és integrálódás egyidejűleg (nemzetközi, nemzeti, helyi keretekben egyaránt) a számítógépes és távközlési technika fejlődése elősegíti: az olvasó, a használó számára szükséges könyvtári dokumentum (vagy a

benne foglalt információ) a rendszer bármely pontját elérhető legyen 6 http://www.doksihu A könyvtártörténet tárgya Vázlat: 1) 2) 3) 4) A könyvtártörténet jelentősége A tárgykör értelmezése A könyvtártörténet kapcsolódása a társadalomtudományokhoz Az írásbeliség és a könyvtárak fejlődésének néhány jellegzetessége A könyvtártörténet jelentősége a könyvtár a társadalmi felépítmény része, ezen belül a művelődési folyamat és intézményrendszer egyik alkotóeleme elsőrendű funkciója, hivatása a rögzített információk, a tudattartalmakat, ismereteket hordozó, magukban foglaló dokumentumok őrzése, gyűjtése, nyilvántartása, feltárása, rendszerezése (információk felhalmozása) fontos feladata az információk, szellemi javak közvetítése színhelye az elsajátításnak kapcsolódik hozzá az alkotás (elsődlegesen a kutatás) folyamata is vagyis a könyvtár az információhordozók, a gyűjtött

dokumentumok, más szóval a szöveg-, adat-, kép- és hangrögzítés különféle fajtáinak megőrzésével, közvetítésével az emberi tudás, a műveltség tárháza (mint információbázis), és részese az emberi művelődés folyamatának, ezen keresztül a társadalmi mozgásnak, fejlődésnek is a könyvtártörténet jelentősége a könyvtár sajátos társadalmi funkciójából egyenesen következik a könyvtár – mint intézmény – és a benne zajló munkafolyamatok történeti változásainak nyomon kísérése, feltárása fontos eleme a társadalmi-kulturális mozgás, fejlődés megismerésének, ezáltal a könyvtártörténet fontos része a történettudománynak, a művelődéstörténetnek + hozzásegít a nemzeti múlt, a nemzeti művelődés múltjának alaposabb megismeréséhez + egy adott hely múltjának feltárásához a történeti kutatás fontosságát a könyvtári munka jellege is igazolja – Franz Milkau német könyvtártörténész írta:

„Ha van tudományos hivatás, amelynek műveléséhez elengedhetetlen saját területe múltjának ismerete, úgy elsősorban a könyvtárosság az. Senkit sem kötnek olyan erősen a hagyományok, senki nem él annyira előző nemzedékétől örökölt feltételek között, mint a könyvtáros.” a könyvtártörténet művelése tudatosabbá, célszerűbbé teheti a mai feladatok megoldását, hozzájárulhat a hatékonyabb módszerek kimunkálásához, növelheti az önbizalmat, mélyítheti a szakma önismeretét (Gyurkó László: márpedig „ha múltunkat rosszul ismerjük, önmagunkat is rosszul ismerjük.”) A tárgykör értelmezése a könyvtár, ennélfogva a könyvtártörténet fogalma is összetett – tárgykörének meghatározása (körülhatárolása) nem egységes sem az elméleti-módszertani irodalomban, sem a könyvtártörténet-írás gyakorlatában, sem a bibliográfiai gyakorlatban, sem az oktatásban különféle – szűkebb és tágabb –

értelmezések ismeretesek: - egy-egy könyvtári intézményre, gyűjteményre, az abban folyó munkára korlátozódik - magában foglalja az egész könyvtári kultúrát: könyvtárügy, könyvtárpolitika, könyvtárak irányítása, könyvtáros-képzés, a könyvtárosok-könyvtárak szervezetei (egyesületei) és orgánumai (sajtója), könyvtáros-pálya fejlődése 7 http://www.doksihu - a könyvtárban őrzött dokumentumok és használatuk történeti fejlődése is – paleográfia, könyv-, sajtó-, nyomda- és olvasástörténet stb. (voltaképpen határterületek, határtudományok: a könyvtári gyűjtőkör legnagyobb hányadát alkotó dokumentumok előállításának és forgalmazásának fejlődését vizsgálják) /kommunikációtörténet – mostanában formálódó új stúdium: az ismeretközvetítésnek ezen belül elsősorban a rögzített információk közvetítésének – történetét kutatja; e folyamatban kimagasló jelentősége van a

könyvtáraknak – voltaképpen ez is határterület/ mi a harmadik, legtágabb értelmezést vesszük alapul – lényegében az írásbeli közlésmód fejlődéstörténetét vázoljuk fel, természetesen az újabb időszak tárgyalásakor (érintőlegesen) kitérünk a könyvtári gyűjtőkörbe tartozó egyéb információhordozók történetére is szűkebb és tágabb értelemben egyaránt áll: a könyvtártörténet a társadalomtudományok egyik elkülönülő ága – mivel a könyvtár (a vizsgálat tárgya) sok-sok szállal kötődik a gazdasági, politikai, kulturális élethez, a könyvtártörténet tartalmilag sokrétű, szükségképpen interdiszciplináris jellegű tudományág ebből következik: a kutatás során figyelembe veendők a többi társadalomtudomány, mindenekelőtt a történettudomány, azon belül is főleg a művelődéstörténet eredményei, módszerei mi ezt az interdiszciplinaritást, történeti kitekintést idő hiányában nem végezhetjük

el – csak érintjük a történeti tudnivalókat, utalunk a legfontosabb történeti, művelődéstörténeti összefüggésekre A könyvtártörténet kapcsolódása a társadalomtudományokhoz a könyvtár (az írás, a könyv, a sajtó stb.) társadalmi-történeti jelenség, a műveltséganyag, az emberi információk egyik gyűjtőhelye, illetve közvetítő intézménye, formája utaltunk rá: minden a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális gyakorlat része és szorosan kapcsolódik az eszmei áramlatokhoz a történettudomány – különböző ágazatai – ennek megvalósulását, megnyilvánulásait vizsgálják a maguk konkrét (időhöz és helyhez kötött) történetiségében és sokrétűségében a történettudomány összetett, átfogó diszciplína – a társadalmi mozgás minden oldalú megközelítésére törekszik, a társadalmi élet egészét, minden területét vizsgálja ennek magyarázata a valóságban rejlik: Manfred Kossok írta: „A

történelem, mint folyamat, végső soron oszthatatlan mind nagyban, mind kicsiben.” ez a komplexitás a könyvtárak, az írás, a könyv, az információrögzítés történetének kutatásában is jelentkezik: több történettudományi ág is foglalkozhat, foglalkozik ezen intézményrendszer fejlődésével, helyével, szerepével a teljesség igénye nélkül említjük meg ezeket a kutatási ágakat, irányokat politikatörténet: a könyvtár, a könyv, a sajtó stb. mint a politikai mozgás egyik eleme, esetleg a politikai élet, a politikai küzdelmek egyik színtere érdekli – foglalkozik a könyvtárpolitika, sajtópolitika stb. és az úgy nevezett általános politika vagy más politikai ágazatok kapcsolódásával, valamint az egyes könyvtárosok, könyvkiadók, sajtótermékek politikai tevékenységének szerepével is (részben elkülönült ágazat: munkásmozgalom-történet, beleértve szegényparasztság, antifasiszta mozgalmak stb. – olvasóegyletek,

olvasókörök, kiadványok, szakszervezeti és pártkönyvtárak stb.) eszmetörténet: a politikai-ideológiai áramlatok, a történelemformáló eszmék terjedésének és hatásának feltárása, elemzése megköveteli, hogy a kutató tanulmányozza az írás, a könyvek, a sajtó, a könyvtárak aktív és passzív szerepét ezekben a folyamatokban (pl. 8 http://www.doksihu a könyvtárak egy-egy adott időszakban milyen eszmeközvetítő nyomdatermékeket vagy más információhordozókat szereztek be, forgalmaztak, illetve milyen eszmék propagálását, terjesztését vállalták tudatosan) társadalomtörténet: a könyvtárak, az írás, a könyv, a sajtó stb. társadalmi osztályokhoz, rétegekhez, csoportokhoz való kötődését, az olvasóközönség összetételét stb. vizsgálja, tárgya lehet a könyvtárosok, a nyomdászok, újságírók stb. mint társadalmi csoportoknak a fejlődése, változása is történeti szociológia: rokon az előző tudományággal;

főként a könyvtár, az írásbeliség múltbeli társadalmi-politikai szerepét, valamint a könyvtári dolgozók, írnokok, nyomdászok, olvasók stb. mindenkori társadalmi helyzetét tanulmányozza gazdaságtörténet: a könyvtár, a nyomda, a könyvkiadó, a lapkiadó stb. mint gazdasági, gazdálkodó egység érdekelheti – sajátos, már-már elkülönülő ágazata az üzemtörténet: egy-egy nyomda, egy-egy könyvkiadó-vállalat, egy-egy gyári, termelőszövetkezeti könyvtár fejlődését, mutatja be (vagy azt is), hasonlóan a könyvkereskedéseket, kölcsönkönyvtárakat, mint üzleti célú vállalkozásokat technikatörténet: az írás, a nyomdászat, az információrögzítés, a könyvtári munka eszközeinek, főként gépi technikájának fejlődése lehet a témája, újabban pedig a nagyobb arányú gépesítés, a számítógépek alkalmazásának helyi kísérletei közigazgatás- és hivataltörténet: azt kutatja, hogy a közigazgatás szervezetében,

a hivatali struktúrában milyen helyet foglal el a könyvtár, a könyvkiadó, a lapkiadó stb. (mint intézmény, mint igazgatási egység), természetesen tárgya a hivatali, intézményi könyvtárak története is (de az mindig a közigazgatási szervezet vagy az adott hivatal, intézmény egészén belül jelenik meg) egyháztörténet: egyházi könyvgyűjtemények, könyvkiadás, könyvelőállítás (pl. középkori kódexek) vizsgálatát nem mellőzheti – rendkívül fontos az egyházak nagy kulturális, politikai szerepe miatt neveléstörténet: az iskolai könyvgyűjtemények, a diáktársaságok (mint olvasói közösségek), az iskolai és pedagógiai lapok, könyvek stb. múltjának feldolgozása mellett a könyvtáros-, nyomdász-, újságíró-, írnokképzés stb. történetével is foglalkozik általában is vizsgálja (történetileg) a könyvtár, a könyv helyét a nevelési, oktatási folyamatban tudománytörténet: általában és ágazatonként is azt

kutatja, hogy a könyvtárak, a könyvek, a sajtótermékek, más információhordozók stb. milyen szerepet játszottak a tudományok, illetve az adott szaktudomány fejlődésében, korabeli életében – megemlítendő a tudós könyvtárosok tevékenységének feltárása irodalomtörténet: mivel a szépirodalmi alkotások zöme könyvben, időszaki lapban jelenik meg és talán legfontosabb gyűjtő- és forgalmazó helyeik a könyvtárak, e tudományág művelői alaposan tanulmányozzák, hogy mit és milyen mértékben, hogyan adtak közre, közvetítettek, a használat milyen lehetőségét kínálták a könyvtárak érdeklődéssel fordulnak az irodalmár könyvtárosok, újságírók stb. munkássága felé is művészettörténet: az egyes művészeti ágak (képzőművészet, zene, színház-, fotó- és filmművészet, építészet stb.) történeti kutatása során ilyen vagy olyan vonatkozásban szóba kerülhet a könyvtár is: mint az alkotások gyűjtőhelye, mint

alkotás (épület, bútorok, freskók stb.), mint a művészeti intézményekben, műhelyekben folyó munka kisegítő eszköze (pl. színdarabok gyűjteménye, szerkesztőségi folyóirattár, kottatár, filmarchívum) – az írás, a könyv, a hanglemez, a sajtó stb. mint művészeti alkotás is a kutatás tárgya közművelődés-történet (népművelés-történet): a népművelési, közművelődési tevékenység egyik intézményeként, bázisaként tekinti a könyvtárt, fontos elemeként a könyv- és lapkiadást, videofilm-készítést stb. 9 http://www.doksihu művelődéstörténet: interdiszciplináris jellegű tudományága, az emberi művelődés mozgástörvényeinek, lényegi vonásainak, a rendkívül összetett, heterogén szellemi kultúra általános jegyeinek, jellemzőinek megismerése a célja – a könyvtárt, az írást, a könyvet, az információrögzítés egyéb fajtáit mint kulturális jelenséget szemléli sajátos megközelítési irány,

szempont lehet: az életrajzi mozzanatok, adatok kutatása, feltárása: kiemelkedő tudósok, írók, művészek, politikusok stb. könyvtári, bibliográfiai munkássága a jeles személyiségek mint könyvtári olvasók (milyen információkhoz, élményekhez juthattak, jutottak hozzá) kiemelkedő személyiségek a könyvkultúrában, a sajtóban mi nem történettudományi megközelítésben foglalkozunk tárgyunkkal, hanem mint a könyvtárelmélet, könyvtártudomány egyik ágával – azaz szorosan vett könyvtár-, könyvtörténeti szempontból a periodizáció problémája: a könyvtár, a könyv történeti jellegével függ össze a könyv- és könyvtártörténet, illetve az úgy nevezett köztörténet (pláne politikatörténet) korszak- és szakaszhatárai nem mindig esnek egybe pl. könyvnyomtatás feltalálása, közművelődési könyvtárak megjelenése hazánkban mindazonáltal a tapasztalatok szerint célszerű a köztörténeti periodizációhoz igazodni -

kellő finomítással - , különösen akkor, ha egy-egy hosszabb korszakot tekintünk át Az írásbeliség (információrögzítés) és a könyvtárak fejlődésének néhány jellegzetessége társadalmi meghatározottság társadalmi feltételek serepe: gazdaság, politika, technika, kultúra, eszmék (példák) társadalmi szükséglet meghatározza a cél- és funkciórendszert lehetőségek az írásos-nyomatatás közlésmód, a könyvtárak hatása ezek is változnak – együtt a társadalmi mozgással – a különböző társadalmi rendszerek írás-, könyv- és könyvtárkultúrája szükségképpen különbözik, olykor alapvetően! történeti jelleg az írásos-nyomtatásos közlésmód, a könyvtár és különböző oldalai, elemei a történelem folyamán erősen, olykor gyökeresen változtak, bővültek – változnak, bővülnek – differenciálódás is írás-olvasás – információrögzítés és visszakeresés, „visszaolvasás” írásművek,

kiadványok könyvtárak – könyvtári munka (pl. bibliográfia, dokumentáció) regionális, nemzeti, helyi – azaz földrajzi – eltérések – egy időben is! egyetemes, nemzeti, helyi tagolódás (esetleg: regionális – egyetemes és nemzeti között) mozgástendencia: egyetemes jelleg felé – nemzeti sajátosságok fennmaradása (de ez automatikus!) az írásbeliség társadalmi mozgásának fokozódása és hatáskörének állandó bővülése az írás és olvasás ismerete, az írásművek, könyvtárak használata egyre szélesebb körre terjed ki – de ma is sok írástudatlan (nem egyenes vonalú mozgás!) az egyes embereknek az írással, olvasással összefüggő személyes gyakorlata is egyre inkább elmélyül, sokoldalúvá és intenzívvé válik (ez csak megszorításokkal igaz!) bizonyos, olykor lényeges változások az úgy nevezett technikai közlésmódok előre törésével 10 http://www.doksihu Az írás előzményei Sokáig a beszéd volt a

legfontosabb, a mimika, a gesztus, a tánc, az emlékezet, ezek azonban nem voltak megbízhatóak. Hatásuk térben és időben korlátozott A társadalmi fejlődés adott szakaszában kialakultak más jelrendszerek, az úgynevezett tárgyi jelrendszerek is: • tulajdonjegy, billog • csomójelek: pl. az inkáknál a kipu • kagylófüzér: Észak-Amerikában és Nyugat-Afrikában • rováspálca: a mennyiség jelölésére használták, például a 18. században az adóhivatalokban, a Hortobágyon a pásztorok a 19. század végén is • hírvivőbotok: Norvégiában és Ausztráliában Ezek a tárgyi jelrendszerek egymás, sőt az írás mellett is éltek. Az írás spontán folyamat révén alakult ki. Kr. e 3400-3300-3100 Négy folyammenti kultúrában alakult ki az írás: Mezopotámia déli részén Egyiptomban Kínában India északkeleti részén Három fontos tényező az írás létrejöttében: • gazdasági – termelés, kereskedelem • állami adminisztráció –

adózás • vallás – és az ettől elválaszthatatlan tudományosság Az írás Kéki Béla szerint: „Nyelvileg kifejezett gondolatok maradandó rögzítésére szolgáló kisebb-nagyobb emberi közösségektől elfogadott egyezményes, grafikai jelek rendszere.” Az írás áttöri az idő és a tér korlátait, de sok írásemlék megsemmisült. Fokozta az emberi munka eredményességét. A tartalom magasabb minőségben jelenik meg, mint élőszóban Írás-jelrendszerek típusai: • képírás: piktográfia – piktogramma • fogalomírás: ideográfia – ideogramma • szó- és szótagírás: logográfia – logogramma • betű vagy hangírás - fonogramma (mássalhangzóírás vagy magánhangzót is használ) Fontos mivel és min írnak Az ókori kelet írásai Ékírás vagy mezopotámiai írás sumerek – Uruk városa (Kr. e 3300-3100 körül jött létre) Kr.u 1 századig először fentről lefelé jobbról balra írtak, később vízszintesen balról jobbra

Agyagba rótták az ékszerű jeleket vagy, kőbe vésték, a pecséthenger a személyek azonosítására szolgált (írás, vagy kép és írás együtt) az ékírás megfejtése Grotefend és Rawlinson nevéhez fűződik 11 http://www.doksihu Egyiptom három féle írásrendszer: hieroglifák, hieratikus, démotikus bonyolult jelrendszer (kép-, fogalom- és szóírás keveréke, majd az akrofónia átvezet a betűíráshoz fentről lefelé jobbról balra írtak, majd vízszintesen jobbról balra Mire írtak: Elefántcsontra, kőre (festettek, véstek) papiruszra: náddal írtak rá, göngyöltek a könyv formája a tekercs bőrre: jóval később Pergamon városról pergamennek nevezték Hettiták két írásmódon írtak: ékírással és hieroglif írással Kréta: agyagtáblában minószi hieroglif írás lineáris A írás lineáris B írás Kína jóscsontok: macska, szarvas, teknős hátpáncélja képírás, ma szó- és szótagírás csak egy szótagú szavakból áll

nem ismeri a ragozást az állapot és cselekvés nem különül el kb.: 44000 jelet használ bambusznádra függőlegesen írtak, majd selyemre tussal, ecsettel (nyúlszőrecsettel) papírt rongyból készítettek (ők találták fel a papírt) – első adat: Kr. U 105-ből ÓKORI BETŰÍRÁSOK Kr.e 1500 – Sínai-félsziget – Gardiner tanulmányozta ezt ósémiták – hangírás – talán betűírás vagy átmenet – elnevezése protosínai írás föníciaiak fénykora – betűírás – Kr.e 13 század mássalhangzóírás – „a” torokhang – 22 betű csak az első hangot olvasták ki (pl. alef – jelentése: ökör) jobbról balra írtak, nem használtak szóközt, majd „.” választja el a szavakat A betűírás két ága: 1. „keleti ág”: csak mássalhangzókat írnak arámi írás: Kr.e 8-10 század ilyen az arab, az iráni, az indiai brámi írás héber írás: Kr.e 900 Gezeri naptár (itt még föníciai jelek), majd VI században a sajátos héber

betűírás később a betű fölött jelölték a magánhangzót 2. „nyugati” ág, görög írás: a föníciai jeleket a görög írásban elfordították az írás iránya jobbról balra történt, majd ökörfordulás (busztrofedon) vagy ökörszántás: a sor végére érve az írás iránya megfordul, és visszafelé halad, 12 http://www.doksihu aztán rögzül a balról jobbra haladó irány 26 betűs, később csak 24 betűs a ión és a dór abc versengése ión: a keleti, ez maradt meg (Kr. e 403 – rögzült) dór abc: a nyugati papiruszra hasábolva írtak monumentális írás / kapitális írás: kőbe vésték, minden betű ugyanolyan magasságú könyvírás: kurzív vagy népi írás hivatali írás unciális írás latin írás: a dór görög írásból alakult ki az etruszkok közvetítésével – ábécé véglegesítése: Kr. e 312 az etruszkok csak a leírt hangot ejtették ki, a mássalhangzóhoz egy magánhangzót ejtettek, a mindennapi használatban

viasztáblára írtak, amelynek fapereme volt, stílussal írtak rá, aminek volt vékony és vastag vége, a hegyével karcoltak a viaszba, a vastag vége volt a spatula (törlésre szolgált) a rómaiak nyomán sok kőbe vésett felirat maradt fenn rabszolgák, felszabadított rabszolgák végezték a másolást papirusz, pergamen, (hártya) caudex = fatörzs, fából készült a pergamenlapokat összefogó kötéstábla monumentális vagy kapitális írás, a lapidárist kőbe vésték nem használnak szóközt, később a betűmagasság közepén ponttal jelölték a szóközt kvadráta IVLIVS – Julius rusztika – „durva írás” kurzív írás unciális szemiunciális: a szárakat megnyújtották Germán rúnaírás: 24 betűs, a rovásírás egyik fajtája – futhark – kevesebb betűt használnak AZ ÓKORI KELET KÖNYVTÁRAI Nagy gyűjtemények, majd magángyűjtemények is célok, jelleg szerint: gazdasági, állami adminisztráció, kultikus cél Mezopotámiai

gyűjtemények: Az első ismert gyűjtemény Kr.e 2500 – Ebla városa (ma Észak-Szíria) 1975 – megtalálták a királyi levéltár és könyvtár agyagtábláit 15-16.000 táblát, melynek 80%-a sumér, 20%-a nem ismert nyelven íródott, melyet elneveztek eblainak 90% levéltári és 10% könyvtári anyagot tartalmazott, melynél a könyvtári anyag volt a régebbi Valószínű, hogy külső támadásban pusztult el a palota 5x5 – 30x30 cm-esekig volt a méretük, szélükön besorolás volt található ami arra utal, hogy katalógus is lehetett a könyvtárban Mári – Kr.e 1700-1800 – Az Eufrátesz mentén Hattusa – Hettita Birodalom könyvtára Kr.e 1400 Ugarit – irodalmi szövegek, hivatali funkció szerint helyezték el a királyi palota külön 13 http://www.doksihu termeiben (proveniencia elve) magángyűjteményeket is azonosítottak az előkelők házaiban Asszír birodalom Királyi Könyvtára – Kr.e 1100 – Assur városa – zsákmányolt táblák,

asszír másolatokat találtak – később a főváros Kalhu (Kalah) (Nimrud) lett – majd Ninive Kr.e 7 században Assur-bán-apli (Assurbanipal Kr.e 668-627) volt az uralkodó, aki tudatos könyvtárszervezést valósított meg, cél: összegyűjteni és megőrizni az ősi ékírásos hagyományokat, egyetemességre törekvés, a 10.000 agyagtábla fele levéltári anyag, a másik fele irodalmi szöveg szakrendi elrendezésben, katalógus is lehetett Lagos – könyvtár – amin nincs ajtó, így a tetőn át lehetett bejutni Az agyagtábla könyvtáraknak szűk folyosórendszere volt, nádkosárban, faládában, fali fülkében, fapolcon, agyagpolcon, agyagedényben, agyagkorsóban tárolták a könyveket etikettek: ovális agyagtáblák, amelyre rá volt írva a téma, a korsó, kosár, polc mellé rakva katalógusok voltak kolofon – írásmű végén vagy a tábla gerincén a mű első sorával, valamint az írnok adataival, a főtáblaírnok nevével, a tábla sorozaton

belüli számával, tulajdonjeggyel Agyagtábla-könyvtárak típusai: • uralkodói (királyi) • templomi (oktatást is segítette) • magángyűjtemények (előkelőké) egyiptomi könyvtárak: Kr.e 15-14 századtól a könyvtárak fajtái (az első hármat írnokok kezelték): • udvari magánkönyvtár (a fáraóé) • előkelők és magas rangú hivatalnokok magángyűjteményei • állami intézmények könyvtárai • templomi könyvtár • iskolai könyvtár Edfu – Hórusz temploma – falba vésett könyvjegyzék, szakrendi elrendezés, fülkés falak, könyvládák Ókori indiai és kínai könyvtár: Krisztus előttről nincs emlék Indiában Kína Kr.e 1 évezredben az első könyvtárak GÖRÖG KÖNYVTÁRAK Klasszikus görög kor: Kr.e 6 században a türanniszoknak volt magángyűjteménye pl Peiszisztratosz – Kre 562 Kr.e 5 század – Kósz (Kos) – az orvos iskolának volt szakgyűjteménye a szóbeli kultúra volt domináló Kr.e 4-5 század – egyre

több magánkönyvtár (írók, tudósok) Euripidész könyvtára nem maradt fenn Kr.e 4 századtól filozófiai iskolák jöttek létre Platon iskolája mellett kellett lennie könyvtárnak Arisztotelész főiskolája Kr.e 334-ben alapítva, enciklopédikus gyűjtőkörrel, a hallgatók is használhatták. Halála után tanítványa, Teophrasztosz örökölte a könyvtárat, 376 tekercset 14 http://www.doksihu Állítólag egy része Nagy Sándor tulajdonába került. Kre 84-ben Sulla Rómába vitte a maradványokat. biblios (biblion) = könyv (könyvek) + théké (thekai) = láda, ládák bibliothekai = könyvládák (= könyvtár) latin: bibliotheca Alexandriai könyvtár I. Ptolemaiosz és Szótér (üdvözítő, üdvhozó) Kr e 300 körül – főiskola Alexandriában, Museion – tudományos intézmény, itt laktak a tudósok II. Ptolemaiosz Philadelphosz mindent megtesz érte Démétriosz, phaleroni – a könyvtár első vezetője királyi intézmény a könyvtár és a

Museion Cél: a görög nyelvű irodalom teljes összegyűjtése (megvétele vagy lemásolása) Ószövetség görögre fordítása – Septuaginta állítólag a 12 izraeli törzs 72 embert küldött lefordítani Mózes 5 könyvét Honnan szerezték a műveket?: lefoglaltak hajókat, vámként fizettek tekercsekkel, lemásolták a tekercseket és nem mindig az eredetit adták vissza. A könyvtárban tudósokat alkalmaztak. A trónörökös nevelője volt a könyvtárvezető Kallimakhosz – Kr.e 260-240 között volt könyvtárvezető fő műve: a könyvtár katalógusa, csak a katalógus 120 tekercsből állt Közismert megnevezése: pinakész – (fatáblák) – a papiruszt fatáblára rögzítették és ezek voltak az oszlopokra kirakva a katalógus tartalma kb. 200000 tekercset vett nyilvántartásba 2 főcsoportba rendezték a könyveket: költők, prózaírók, valamint minden főcsoportnak 6-6 alcsoportja volt az adatokat a szerzők betűrendjében helyezték el a szerzők

rövid életrajzát is közölték a mű eredetiségét is jellemezte az első irodalomtörténet, az első tudománytörténet a könyvtár három részre tagolódott: díszterem, itt fejszobrok (hermák); a raktárakban ülőhelyek, mely a jegyzetelésre szolgált; oszlopcsarnok – sztoa (itt hangosan olvastak járkálás közben) Szerapeion (még II. Ptolemaiosz alapította) Kre 47 – Julius Caesar hadjárata után válik jelentőssé pergamoni könyvtár: I. Attalosz, II Eumenész, Kr e 200 körül Kr.u 2 században Hadrianus orvosi főiskola és könyvtár Alexandriában Római könyvtárak Kr.e 2 század – hadjárat – magángyűjtemények Kr. e 1 század Atticus-nak másolók dolgoztak Kr. e 39 Asinius Pollio – első nyilvános könyvtár megnyitása Rómában Hadizsákmány nyílt meg egy templom előcsarnokában. Bibliotheca Ulpia (Trajanus könyvtár) – külön volt a latin és a görög anyag A római polgárjoggal rendelkezők (nők is) látogathatták a nyilvános

könyvtárakat, élen a magas rangú hivatalnokokkal és tudósokkal Vitruvius – építész könyvtárat tervezett, amelyet Kelet felé tájolt (korán beáramlott a napfény) Róma nagyságát demonstrálta a könyvtár is a keresztény gyűjtemények megnevezésére bibliotheca sacra kifejezést használták 15 http://www.doksihu Könyvtártípusok: állami, magán, templomi, iskolai, szakfőiskolai római nyilvános könyvtár – állami intézmény általános gyűjtőkörrel, elsődlegesen világi tartalommal Kr.u 4 század elején 28 nyilvános könyvtár volt Rómában + 3 Itália nagyobb városaiban és a provinciákban a nagy könyvtárakat külön épületben vagy külön épületszárnyban helyezték el kis könyvtárak a templomban, az épület egy részében kaptak helyet szakcsoportos elrendezés Állománygyarapítás módja: helyben másolás, vásárlás, könyvkereskedelem, csere, hadizsákmány, sarc, hagyatékozás, ajándék azonosítócímke vagy titulus –

felirat vagy cím leltár dominált a katalógus helyett néhány szakkifejezés eredete ekkorra datálható, pl.: comparare – szerez, vásárol, digerare – eloszt, rendez Középkori írások Közép-amerikai indián írások: maja kultúra: 4 kézirat maradt fenn, a többi régészeti lelet azték kultúra: kevés kézirat mixtek: 8 könyv maradt fenn írásukkal, ami tiszta képírás a képírásokat szarvasbőrön, fügefaháncs, illetve agave rostjaiból készített anyagra készítették leporello-szerűen hajtogatták – ezek az amerikai kódexek A maja írást az 1950-es években fejtették meg. Japán írás Sokáig a kínai írásjeleket használták, amit a 4-5. században vettek át a kínai nyelvizoláló, a japán nem 8-9. században alakult ki saját írásrendszerük, a hiragana, amely szótagírás katanaka – másfél évszázaddal később alakult ki, szintén szóragírás kanji – kínai eredetű jelek, 1958-ban e jelek számának leszállítása,

nyomtatásban, oktatásban csak ez alapján lehet írni Függőleges írásirány; majd 1942-től jobbról balra írnak az iskolákban és a hivatalokban Arab írások: arámi eredet – a 4-6. századtól alakul ki, az írásirány jobbról balra szent szöveg, a Korán rögzítésére a kufi írást használták, ami díszírás naszkhi – mássalhangzó-írás 28 jellel állatok és emberek ábrázolása tilos, ezért növényi és geometriai elemeket és írásjeleket használnak díszítésre (kalligráfia) földrajzi- és foglalkozások szerinti differenciálódás az arab írások között Mire írtak?: pergamen, kőtábla, agyagedény, pálmalevél, csont, papirusz 751-ben vették át a papírkészítést a kínaiaktól papírból is készítenek egységesen 50 lapos kódexeket Cirill írás: A bizánci császártól a morva fejedelem hittérítő papokat kért. Konstantin (szerzetesi neve Cirill) és Metód a szláv nyelvre alkalmas abc-t készített: glagolita írás – 40

betűs görög kisbetűs írás (minuszkula) után alakult ki a glagolita írás átvették a csehek, lengyelek, szerbek, bolgárok, horvátok 16 http://www.doksihu Metód tanítványa, Kliment a bolgár cár udvarában tevékenykedett, továbbfejlesztette a glagolita abc-t. A görög nagybetűs abc-t használta fel Ezt nevezték el cirillnek Az új központ Kijev lett, és még jobban elterjedt a cirill írás. 1863-tól a románok áttérnek a latin írásra Magyar-székely rovásírás valószínűleg türk eredetű jelek a rovásírás a honfoglaló magyarság írása volt, de könyvírással nem foglalkoztak mai ismeretek szerint a székely rovásírás később alakult ki, mint a magyar rovásírás az utóbbit a 11. században a kereszténység megsemmisítette Latin írás 6. század elején ír és brit szigetek a bázihelyei félunciális vagy semiunciális ír változata: inzuláris angol szemiunciális is volt Nagy Károly tanácsadója Alkuin (Alcuin) a palotaiskola

vezetője – a kisbetűs írás, a latin minuszkula kialakulása 8-9. században elterjed a kisbetűs latin írás racionális érv a minuszkulára a pergamenhiány 11-14. század gótikus minuszkula 14-15. század – basztard írás (úgy nevezett korcsírás) elterjed a humanista írásmód (textúra) Magyarországon a kereszténység felvétele után a latin írásbeliség alakult ki 1181. – III Béla eldönti, hogy az udvarban mindent írásba kell foglalni lendület a hazai írásfejlődés fejlődésésnek KÉZIRATOS KÖNYVEK A KÖZÉPKORBAN Kódexek készítése: A pergamenív használatával alakult ki. Az V. századtól vált általánossá A kódex tartósabb, könnyebben kezelhető, a pergamen mindkét oldalára lehet írni. 15-20 papirusztekercs anyaga fért egy-egy kódexbe. Fával, durva bőrrel, puha bőrrel védték. Az araboknál a kötés keménypapírból készült. palimpszeszt – régi kódexből kivett lapra való újabb írás, úgy, hogy az előző írást

eltűntették (ledörzsölték, levakarták) róla festett pergamen, illusztráció, díszítés (iniciálé) incipit liber – így kezdődik a mű explicit – befejezve ( kigöngyöltetett) az incipit libert és az explicitet pirossal írták a fejezetek kezdőbetűit nagyobbra rajzolták – iniciálé – ebbe festették a kis képeket: miniatúra custos – első pergamenív végén a második első szava scriptorium – másolóműhely scriptuarius – a másolóműhely vezetője scriptor – másoló emendator – ő javította ki a hibákat rubrikátor – a mondatkezdést jelölte, a mondatkezdő szó elé hosszú piros vonalat húzott miniator – a miniatúrákat festette 17 http://www.doksihu illuminátor – a többi kép készítője ligátor – ő kötötte a kódexeket a néma barátok rendje (karthausi) nagyon sok kódexet másolt gyakran a kolostor könyvtárosa a scriptuarius bizánci és arab világi könyvmásolók a 7-8. századtól stationariusok: az egyetem

felügyelete alatt másoltak könyveket, amelyek megjelentek a könyvkereskedelemben kodikológia – kódexekkel foglalkozó tudomány Földközi-tenger menti kultúrkörök: bizánci, arab római keresztény Bizánc: tovább él a Római Birodalom öröksége a kódex forma is a Kelet-Római birodalomban terjed el először a 8-9. századig a könyvelőállítás nagy részét a képromboló mozgalom elpusztította kódexeikben előszeretettel használják az aranyat és a pirosat, legfeljebb feketével kombinálták legjelentősebb Studion-ban a könyvmásolás (Theodor apát irányításával) Arab kultúrkör: a világi elemek meghatározóak az első központ Bagdad, a kalifai másolóműhely más nyelvű kódexet is másoltak, fordítottak igyekeztek az iszlám hódítás során megismert más kultúrákat is elsajátítani, magába olvasztani szanszkrit, zsidó, perzsa és mindenekelőtt az ókori görög-latin kultúra, szellemi örökség jelentős elemeinek átörökítése

nem voltak ideológiai fenntartásaik a pogány nézetekkel szemben Sok tudás csak az araboknak köszönhetően maradhatott fenn. Nyugat-Európa római keresztény kultúrköre 5-6. század – Itália környékén a kereszténységnek nincs szüksége azokra, amit a pogányok elvártak, csak a Biblia kell, csúcspont a 6. század elején Decretum Geleisianum – ajánlott könyvek. Ellentétben álltak azzal a nézettel, hogy a kereszténységnek folytatni kell az antik örökséget, Cassiodorus kolostort alapít, melynek neve Vivarium, ahol az általa kiválasztott ókori műveket, köztük szép számmal pogány szerzőket másolták. A 6-12 századig a keresztény könyvkultúra létezett Nyugat-Európában gyakorlatilag. Nagy Károly művelődéspolitikája: Palotai iskola (Aachen) a centrum Alkuin mintakolostort alapít Tours-ban Karoling reneszánsz: a Frank Birodalom kulturális felemelkedése a 9-12. századig, csaknem kizárólagosan a kolostori könyvkultúra uralkodott

Megreformálták a nyelvet, az írásrendszert, a szövegeket és a művek terjesztését. Az új írás a karoling minuszkula. Alacsony volt a világi művek száma, azok is főleg latin nyelvkönyvek, római szónokok művei. A 12. század végétől megjelenik a világi könyvkultúra, és a nemzeti nyelvű könyvkultúra, 18 http://www.doksihu például Dante Egyetemi másolók is tevékenykedtek. A 13. század második felétől uralkodói bibliofília Franciaországban és Prágában könyvillusztráció – prágai iskola polgári, lovagi olvasók – történelmi, katonai, földrajzi irodalom, például Marco Polo utazásai. Richard of Bury a 14. században III Edward nevelője, könyvgyűjtő, műve: Philobiblion (A könyv szeretete) A 15. század közepéig reneszánsz szakasz, a középkori könyvfejlődés csúcspontja Tartalmi újítás: világi tartalom előnyben, antik minták Formai újítás: a könyv külső megjelenése díszesebbé vált, megszaporodnak a

szegélydíszek, iniciálék, elegánsabb, harmonikusabb írás, a kötése is díszesebb lesz A könyvelőállítás központjai: Firenze és Velence Bisticci – könyvmásoló (Firenze) A nemzeti nyelv háttérbe szorul, a latin előre tör, hatást gyakorol Németországra és Magyarországra is. MAGYARORSZÁG A KÖZÉPKORBAN Az első könyveket a térítő papok hozták magukkal, viszonylag gyors volt a befogadás magyar félről, aminek okai: a honfoglalás során magas kultúrával jöttünk, valamint a honfoglalás előtt keresztény lakosság is élt a Kárpát-medence területén; a kereszténység felvétele szükségessé tette, hogy a hittérítés anyanyelven folyjon, ezért több könyv kellett. Könyves Kálmán papnak készült (az egyetlen európai uralkodó, aki ezt a melléknevet kapta) Jelentős a kolostori könyvmásolás, az egyházi téma. A Csatári Biblia 2 kötetes kódex. Elzálogosították, de nem tudták megfizetni, 2 falut kaptak helyette. (1 egész

falut ért 1 kötete a Bibliának) A 13. században világi téma, magyar nyelvű könyv, a külső megjelenése egyszerűsödik 14. század: Anjou, Károly Róbert, I (Nagy) Lajos Megjelenik az értelmiségi réteg, a királyok által fenntartott könyvfestő műhelyek. Magyarország felzárkózik az európai könyvkultúrához. Károly Róbert idején: Nekcsei Biblia és a Magyar Anjou Legendárium – magyar szentek legendái képes formában Nagy Lajos korában: Képes Krónika Jókai kódex – 1925-ben találták meg, ekkor volt Jókai 100 éves évfordulója, ezért lett ez a neve Vitéz János 15. század második fele – Mátyás király Mátyás király: Bibliotheca Corviniana Mátyás király Corvina könyvtára világhírű volt a maga idejében. 2000-2500 kötetével jelentős helyet foglalt el a XV. századi európai könyvgyűjtemények sorában A hitelesnek elismert Corvina-kötetek miniált címlapjain mindenütt fellelhető Mátyás hollós címere vagy Beatrix

címere, s egyik-másiknak keretdíszében vagy médallionjában Mátyás és Beatrix képmása is, de a feketésbarna és vöröses, kézi aranyozással dúsan díszített kecskebőr kötéses könyvek tábláin is ott van a hollós címer, vagy Magyarország és Csehország préselt címerképe. A legjobb mesterek készítette kötések fényűző volta semmiben sem maradt alatta a könyvek belső díszítésének. A bőrkötéseken kívül bordó-lila selyembársonyba is kötöttek könyveket - virágos díszes aranymetszéssel -, s a kötések tábláit zománcozott vagy aranyozott címeres kapcsok tartották össze. 19 http://www.doksihu A ma kétségtelenül valódiaknak elismert Corvin-kódexek száma több, mint180-ra tehető. Ezek közül 34 darabot őriz az Országos Széchényi Könyvtár, 14-t az Egyetemi Könyvtár, 2-t a Magyar Tudományos Akadémia, s 1-1-et Győr és Esztergom, összesen 52-et. A budai műhely valószínűleg Mátyás halála után megszűnt. Csak

az alig díszített kódexek maradtak meg, mert például a törökök is azokat a kódexeket vitték el, amelyek díszesek voltak, nem a tartalom érdekelte őket, csak a külső. A Domonkos rendi apácák magyar nyelvű kódexeket is másoltak, anyanyelvű másolás például Ráskai Lea, a latin szöveg magyarra való fordítása. KÖZÉKORI KÖNYVTÁRKULTÚRA Bizánci Birodalom könyvtárai: Kelet-Római Birodalom – Konstantinápolyban volt a székhely 356. – II Konstantin – könyvtár alapítása a császári palotában, görög és latin osztály, világi, tudományos és szépirodalmi művek gyűjtése, nyilvános könyvtár volt Julianus császár saját és magánszemélyek gyűjteményét beolvasztotta a könyvtárba. Valens – szervezeti magalapozása a könyvtárnak, a munkamenet, a feladatok megosztása, a könyvtár vezetését 7 fős főhivatalnoki testületre bízta, alattuk az ügykezelők és másolók dolgoztak I. (Nagy) Theodosius: a kereszténység

államvallássá tétele, a keresztény irodalom gyűjtése a könyvtárban, filozófiai és jogi főiskola tanulói és tanárai is használhatták a könyvtárat Az 5. század végén tűzvész Justinianus császár összegyűjtette a legnevesebb jogtudósokat és a római jogrendet kódexbe foglaltatta kormányzati szakkönyvtár – 6. század 8. század – képromboló mozgalom – ikonoklaszta 9. század – a mozgalmat elfojtották a 9. század második fele – Phótiosz megpróbálta rekonstruálni a bizánci könyvtárat, saját olvasmányaiból kritikai bibliográfiát írt, Bibliothékia – Myrobiblion – mintha olvasmánynaplót írt volna 10. század – a magyar honfoglalásról is találhatóak feljegyzések 13. század eleje – keresztes hadjáratban elfoglalják a várost, a császári székhelyt keletebbre helyezik Nicea (Nikaia), később egyesítik a két könyvtárat 1453 – a törökök elfoglalják Bizáncot pátriárka, püspöki, egyetemi, főiskolai,

kolostori könyvtárak Studion példája birodalom szerte hatott Oroszországban egyházi könyvtárak Arab (iszlám) könyvtárak 622. – Mohamed fellépte A 7. század második felében létesítettek könyvtárat 8. században könyvtári fellendülés A kalifák székhelyein udvari könyvtárak a művelődési javak közvetítésére. A könyvtárak vállalták az adott város főiskolájának ellátását dokumentumokkal. Oktatási intézmények könyvtárai medresz – középfokú, tudományos ismeretek, Korán és magyarázata mecsetek könyvtárai – alapfokú oktatás, vallás férfiaknál általános az írás és az olvasás tudása Bölcsesség háza 20 http://www.doksihu Bagdad – udvari könyvtár – Harún el Rasid Al-Mamún – könyvgyűjtés görög, latin, perzsa, szaszanida, természettudomány 11. század – Kairó – udvari, főiskolai könyvtár főiskola: Al-Azhar – ma is fennáll, egy mecset mellett működik 10. század – Ibériai-félszigeten

volt, hogy egyszerre 70 nyilvános könyvtár is működött Cordoba - 10. sz vége – II Hakim – egyetemességre törekedett, 40 kódexbe írták a katalógusát Utódai nem törődtek vele, egy hadvezér pedig elpusztította magánszemélyek is gyűjtöttek könyvtárat Nyugat-Európa kultúrköre római keresztény kultúrkör a Nyugat-Római Birodalom területén népvándorlások, a kereszténység államvallás ókori keresztény könyvtárak továbbfejlődése a 3. századtól pápai könyvtár Bibliotheca Sacra – szent könyvtár, aminek eszméjét a kolostorok vitték tovább 6. század – veronai püspöki könyvtár a legrégebbi még most s működő könyvtár Cassiodorus – Vivarium – könyvmásolás folyamatos az egyházi könyvtárak fejlődése Benedek regulája – a szerzeteseknek mikor és mit kell olvasniuk Nagy Károly – a püspököknek kötelezően kellett könyvtárat alapítaniuk Tours – Alkuin – mintakolostor mintakönyvtárral A Bibliotheca

Sacra gyűjti: Biblia és könyvei, bibliamagyarázatok, prédikáció- és imagyűjtemények, énekeskönyvek, Biblia görögül, latinul és néha magyar fordítású részek, latin nyelvkönyvek, ókori latin szónokok gyűjteménye 1000-1200 kódexből álltak átlagban a nagyobb kolostori könyvtárak 6. század – Bobbio – Észak-Itália Sankt Gallen – a 10. században a kalandozó magyarok ezt is elérték, martirológium (naptár, minden naphoz egy szentet, mártírt osztottak) Michelsberg – egy könyvtáros megírta a könyvtár történetét Világi könyvtári kultúra lovagi nemesség első egyetemek Európában a 11. század végétől arab kultúra hatása ferences és domonkos rendek – prédikálás (vándorlás) kolostori könyvtárak a világi kultúra elemeire is fogékonynak bizonyultak néma barátok rendje, ágoston rendiek egyetemi könyvtárak a 12. század végétől kollégiumok keretében könyvtárak, majd központi egyetemi könyvtárak

gyarapítás: ajándék, hagyaték stationárius műhelyek a kor legjelentősebb gyűjteménye – Párizs – Sorbonne –– 1254-ben alapította kollégiumát maradtak fenn katalógusok A szerzők eredeti kéziratukat is elhelyezték a kollégium könyvtárában, gyakori lett a pénzörökség. Teológiai és filozófiai műveket gyűjtöttek elsősorban, valamint az antik szerzők műveit. Meghatározza, hogy rendezzék el a könyvtári anyagot Bibliotheca Magna – nagykönyvtár – 1 könyvtárterem 26 pulton voltak a kódexek, körülbelül 300 kötet, láncos könyv (ez volt az értékesebb rész) 21 http://www.doksihu Bibliotheca parva – kevésbé keresett dokumentumok szekrényben voltak elhelyezve – az egyetem polgárai minden kötöttség nélkül kölcsönözhették, kívülállók csak zálog ellenében vihettek el könyvet. Két alkalmazottja volt: könyvtáros, másoló Majd a kollégium tagjai is segítettek nekik. 1481 – új épületet emelnek a

könyvtárnak 13-14. század – több európai városban egyetemmel együtt könyvtárat is alapítottak Prága – IV. (Luxemburgi) Károly – Collegium Carolinum Németországban karokat hoztak létre, és azoknak volt könyvtáruk Erfurt – magánalapítványból kollégium illetve könyvtárak (Amplonius) Anglia – Oxford: 1327, majd 100 évig nem használták a könyvtárat, pultkönyvtár és Cambridge: a 15. század elején már biztos, hogy volt egyetemi könyvtára A fejedelmi udvarok megerősödtek. A 13. században fejedelmi gyűjtemények A Louvre-ban külön könyvtárhelyiség (Jó) Fülöp – a világ leggazdagabb könyvtárát akarta létrehozni Pápai könyvtár Avignon – elbirtoklási jog – ha a pápai udvarban halt meg valaki, annak mindene a pápáé lett Korabeli magángyűjtemények – megnőtt az érdeklődés az anyanyelvű irodalom iránt 14. században új jelenség, hogy néhány nagyobb német városban a polgári elemeken kívül (tanítók,

lelkészek) a városi tanács is létesített könyvtárakat azért, hogy a városi hivatalnokok a munkájukhoz szükséges dokumentumokhoz hozzáférjenek. A nyilvános könyvtár ókori eszménye – Petrarca Petrarca 1362-ben Velencébe menekült, a Szent Márk székesegyházra hagyja majd könyvtárát azzal, hogy legyen nyilvános. Ez az ígéret nem teljesült Könyvtártípusok: császári – Bizáncban másfajta uralkodói kalifátusi – Bagdadban főiskolai és egyetemi könyvtár egyházi könyvtár, kolostori könyvtár – Európában, Bizáncban az arab könyvtárakban sok a világi mű elhelyezése: pult, szekrény, szakcsoportonként Az arab könyvtárakban hírneves tudósok álltak a könyvtár élén. Sevillai Izidorus – Etymologiae (áttekintés a könyvtárak addigi történetéről is) A nagyobb könyvtárakban szükségessé vált a katalógus felállítása. A kolostorokban a legnépszerűbb a leltár. A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG KÖNYVTÁRAI A 10. század

végén, a 11 század elején jelentek meg az első könyvtárak Magyarországon Szent István 2. törvénykönyve szerint a könyvekről a püspök gondoskodik 996 – Pannonhalma – bencés kolostor – könyvleltára maradt fenn 1093 tájáról: 80 kötet körülbelül 250 mű A keresztfolyosó fali fülkében az egyéni olvasásra szánt művek voltak elhelyezve. Közös olvasásra tartalmaztak műveket és azok magyarázatait, egyéni olvasáshoz, iskolai oktatáshoz latin nyelvkönyveket, Cato és Cicero műveket. A díszes könyveket ládában helyezték el a szentélyben, a többit pedig a sekrestyében. 22 http://www.doksihu Tihany, Bakonybél -bencés apátságok könyvtárai Pécsváradról (szintén benedekrendi kolostor) hamisított alapítólevél került elő a 13. század elejéről. A 12-13. századból kevés a fennmaradt emlék A 12. század elején Kálmán király korabeli jelzője a Könyves, papnak készült, volt gyűjteménye, azonban ez nem

intézményesült. 12. században kolostori és monostori könyvtárak, új szerzetesrendek jönnek létre 1130 – premontrei kolostorok Magyarországon 1142 – ciszterci rend alakulása monostorok létesítése 12. században káptalani iskoláztatás 1114 – esztergomi zsinat rendelete: minden főesperesnél az egyházi törvények gyűjteménye meg kellett, hogy legyen 1156 – templomalapítás, könyveket is biztosít az alapító 1241-42 – tatárjárás, pusztítás IV. Béla – országépítés – egyházi intézmények újjászülettek a 13. század második felétől markáns könyvtárstruktúra kolostori könyvtárak: A ferenceseknek 40 kolostoruk volt Magyarországon. A domonkosok számára kötelező a könyvgyűjtés, könyvmásolás, könyvtárfejlesztés. Ágoston-rendiek székesegyházi könyvtárak: 5 püspöki színhelyen dúltak a tatárok, épen maradt a veszprémi, de később leégett. 3000 aranymárka értékű könyv pusztult el Veszprémben főiskola

párizsi mintára. Gyulafehérvár: 1277-ben ez is leégett, az erdélyi szászok gyújtották fel. főpapi könyvtárban kánonjogi könyvek plébánosok könyvei: 1279-ben budai zsinat a plébánosok könyveiről királyi család nőtagjainak könyvei, vallási művei a 14. században igyekeztünk felzárkózni az európai élmezőnyhöz, a világiasodási folyamat 100 éves késéssel jelent meg nálunk Károly Róbert királyi könyvtára (Nagy) Lajos könyvtárfejlesztése székesegyházi, káptalani könyvtárak A veszprémi könyvtárról 2 jegyzék is készült a 15. században Pozsonyban 1425-ben keletkezett könyvjegyzék. 1321 – pálosok karthausi rend 4 kolostorral, jelentős a könyvmásolás, a magánkönyvtárak A 15. század első fele Zsigmond királyi könyvtár tovább él székesegyházi, káptalani könyvtár továbbélése szakcsoportos elrendezés pultrendszeren Pozsonyból maradtak fenn kódexek, a toronyban megmaradt a könyvtár. Zágráb könyvtára

Nagyvárad, 1419 – könyvtáros neve ismert, akit a püspök külön jutalmazott, neve: Nagymihályi Miklós fia Antal plébániai könyvtár, ahol intézményesült a könyvtár 23 http://www.doksihu Szepesség: a 24 településnek 4 plébániája volt, alapítottak egy könyvtárat, 13 kötete fennmaradt, de jegyzéke nem Nagyszeben, Bártfa kölcsönzés is történt plébániákon: ima- és beszédgyűjtemények, nincs egyházjogi munka, nincs elvont teológiával foglalkozó mű, a mindennapi gyakorlathoz szükséges segédkönyveket tartalmaztak magánkönyvtárakkal kapcsolatos végrendeletek maradtak fenn kolostori könyvtárak hiányzik az egyetemi könyvtár (holott 1367-ben Nagy Lajos Pécsett egyetemet alapított) Reneszánsz könyvtári kultúra kezdete: Vergerio (olasz humanista) magyarországi ténykedése Vitéz János váradi püspök 500 kötetes gyűjteménye reneszánsz gyűjtemény volt, szükség esetén belejavított a kódexekbe, gyűjteménye csak latin

nyelvűeket tartalmazott. Csezmiczei János = Janus Pannonius (később pécsi püspök): latin és görög nyelvű kódexek gyűjtése Bibliotheca Corviniana: A magyar könyvtártörténet felülmúlhatatlan csúcsteljesítménye előzményei: Hunyadi Jánosnak is volt könyvgyűjteménye, és Mátyás kiváló nevelésben részesült, valamint volt korábban királyi könyvtár 1476 – Beatrix lesz a második felesége Galeotto Marzio – latin gyűjteményt szervezett Budán Taddeo Ugoleto – görög-latin kettősség kialakítása Mátyás halálakor 2000-2500 kötetes a könyvtár. Európában ez a második legnagyobb a Vaticana után, de korszerűbb, nyomtatott könyvek is voltak köztük, körülbelül 1/10-e volt nyomtatott. A könyvtár a budai várban kapott helyet, 3 teremben: előszoba és 2 helyiségben a könyvek, külön a görög és külön a latin Aranyozott állványokon fektetve tárolták a műveket. Függönnyel védték őket II. Ulászló idején nem fejlődik

a könyvtár Szulejmán néhány díszes kötetet elvitt magával. 53 corviniana van hazánkban, ha a nyomtatott műveket is ide számoljuk; Csapodi Csaba 213at számolt össze a világon Firenzében körülbelül 40 kötetet találtak, ezek azonban nem egyértelműen köthetőek Mátyás királyhoz Besancon – francia városban szintén találtak olyan kódexeket, amelyek vélhetően Mátyás megrendelésére készültek Humanista főpapi könyvtárak minden Mátyás kori püspöknek volt könyvtára, Bakócz Tamásnak kettőt is Mátyás király saját könyvtárosát, Ugoletot hívta meg a pozsonyi egyetemi könyvtár gyarapításával Egyházi gyűjtemények kolostori, káptalani, egyetemi könyvtár Budán a Királyi Kápolna Könyvtára egyházi jellegű volt, a török támadás után is megmaradt 1686-ban megtalálták kupacokban a könyveket, még körülbelül 1500 kötet. Apácakolostorokban is folyt könyvelőállítás és léteztek könyvtárak 24