Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A pénz kialakulása, szerepe, feladatkörei, klasszikus pénzhelyettesítők kifejlődése és jellemzése

http://www.doksihu A pénz kialakulása, szerepe, feladatkörei, klasszikus pénzhelyettesítők kifejlődése és jellemzése Pénztörténeti korszakok: 1. A pénz kialakulása (árupénz) 2. Pénzhelyettesek és az arany 3. A modern pénz, hitelpénz A pénz megjelenése előtt az egyes termékek ÁRUCSERE során cseréltek gazdát. A pénz kialakulásakor kezdetben az adta a pénz lényegét, hogy BELSŐ ÉRTÉKKEL RENDELKEZETT, önmaga is ÁRU volt. Később önmagukban értéktelen PÉNZHELYEWTTESEK jelentek meg, ekkor az arany és a pénzhelyettesek együtt töltötték be a pénzfunkciókat. A modern pénz NEM RENDELKEZIK BELSŐ ÉRTÉKKEL, úgynevezett HITELPÉNZ. 1. A pénz kialakulása:  A különböző termékek cseréje közvetlen megy végbe, a csereformák fajtái: 1. Egyszerű, véletlen csere (Á-Á pl:1 kabát 3 liba, barter kereskedelem) 2. Kifejlett csereforma (Á-Á1, Á2, Á3 pl: kabátot több dologra cserélhet) 3. Általános csereforma: saját terméket

fontosabb termékre cserél, ez az "általános egyenértékes" és azt cseréli tovább másra (valamelyik termék értékalkotó lesz) 4. Pénzforma: adott termék helyett kialakul egy áru (pl: arany) amit a társadalom is elfogad  Az "általános egyenértékes" később betölti a pénzfunkcióit  Az első jelentősebb fordulat tehát, amikor a pénz megjelent s az áruk egyszerű cseréje helyett a pénz közbeiktatásával történő fizetések időszaka következett el. Fajtái: 1. bimetalizmus (több fém is elfogadott) 2. Monometalizmus (egy fém van) GRESHAM törvény: a rossz pénz kiszorítja a jó pénzt! (A jó pénzt elkezdik felhalmozni, kinccsé merevedik, emiatt használnak ritkábban bimetalizmust.)  A pénz funkciói: 1. Értékmérő: a termék ára a pénzen keresztül határozódik meg, ezen keresztül történik a piaci megmérettetés 2. Forgalmi eszköz: az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz segítségével bonyolódnak le

3. Fizetési eszköz: az áru eladása nem feltétlenül jelenti az árbevétel egyidejű realizálását (később is el lehet költeni) 4. Felhalmozási eszköz: ha nem akarunk vásárolni, felhalmozzuk a pénzt (fontos, hogy ne csökkenjen az értéke) 5. Nemzetközi pénz: a nemzetközi forgalomban fontossá válik egy olyan pénz, amely a fenti 4 tulajdonságot hordozza, és általánosan elfogadják. Megjegyzés: pénz: hitelpénz nyomdatechnikai alakja Bankkártya, csekk: készpénz Váltó, bakjegy: bankó ≠ bankjegy T1, T2 - termelők K - kereskedő L - lakosság 96a - 96 egység arany 98JBJ - 98 jegybank jegy http://www.doksihu MB - magánbank  Váltó: leírja, hogy fizetni fog, valamikor, valamennyit. Fizetési ígéret A névérték több mint az áru értéke  A 3. Helynél kerül forgalomba a váltó  Diszkontálás: a bank (MB) vásárolja meg a váltót, de kevesebbet ad érte (100 helyett 96 aranyat), tehát lediszkontálja a váltót (ez a tranzakció

az 5.-nél látható) A különbséget leszámítolási diszkontlábnak nevezzük.  Bankjegy: a bank kiad egy bankjegyet, ami névlegesen takarja az arany értékét, így az arany nem vándorol  Ha egy bank egy másiknak adja el váltóját, akkor cserébe jegybankjegyet kap a másik banktól. A fizető bank viszont leszámítolást alkalmaz (rediszkontláb)  Ha a bankok között kialakul egy fő bank, akkor ennek a jegybankjegyeit fogják elfogadni, ez lesz a JEGYBANK. A pénzhelyettesek megjelenése egyrészt CÉLSZERŰ, másrészt SZÜKSÉGSZERŰ volt. Mivel az arany kopik és szállítása kockázatos, ezért célszerűen letéti intézmények jöttek létre, melyek az elhelyezett nemesfémről igazolást állítottak ki. Az árutermelés bővülésével, mivel az arany termelése nem bővíthető korlátlanul, RELATÍV PÉNZHIÁNY alakult ki, vagyis a gazdaság pénzigényéhez képest KEVÉS volt a pénzmennyiség. Ezért SZÜKSÉGSZERŰ módon pénzhelyttesek jelentek

meg, melyek tulajdonképp HITELVISZONYT testesítettek meg. 3. A modern pénz:  Nem rendelkezik belső értékkel, ún. hitelpénz  Gazdaságba való bekerülése, onnan történő kikerülése csak a bankrendszer intézményeinek segítségével valósulhat meg. A bankrendszer intézményei: 1. Központi bankok 2. Kereskedelmi bankok 3. Nem monetáris pénzintézetek  A pénz lényegének és tömegének meghatározása: Pénz készpénz Számlapénz egyszerűen, mint banki követelési tétel (A készpénz és a számlapénz gyakorlati szerepe ua., csak megjelenési formában különböznek) További csoportosítás lsd. 2 Tétel: A modern pénz kapcsolata a bankokkal című résznél Pénzteremtés 2 féleképpen lehetséges: (részletesen lsd. 5 Tétel) 1. Hitelnyújtással 2. Devizavásárlással