Középiskola > Kötelező olvasmányok > Erich Kästner - A két Lotti

Erich Kastner gyerekregényeinek szereplői többnyire nem a valóságtól távol álló, eszményi „gyermekhősök”, hanem talpraesett kisfiúk, bátor kamaszok, okos lányok, akik ha kell, még a felnőttekkel is szembeszállnak, hogy érvényesítsék igazukat. Az ifjúsági regény tizenkét fejezetből áll.


A mű szereplői:

- Luise Palffy és Lotte Körner – a két Lotti
- Luiselotte Palffy – a két Lotti mamája
- Ludwig Palffy – a két Lotti papája
- Irene Gerlach – elegáns bécsi hölgy, Palffy zeneszerző nőismerőse
- Gebele úr – festő, Palffy zeneszerző művésztársa
- Ulrike, Gerda kisasszonyok -. Nevelők
- Muthesiusné – a gyermekotthon vezetőnője
- Resi asszony – Ludwig Palffy házvezetőnője
- Strobl úr – udvari tanácsos
- Pepike – Srobl úr kutyája
- Monika, Trude, Brigitte, stb. – gyerekek, a két Lotti pajtásai

A regény első részeiben megismerjük azt a gyermeküdülőt, ahol a két Lotti egymásra talál. Luise már ott nyaral barátaival, Monika-val, Trude-del, Brigitte-tel, amikor megérkeznek az újabb autóbuszok, tele nyaralni vágyó gyerekekkel. Az egyik buszról mintha Luise szállna le. A kislány annyira hasonlít rá, hogy mindenki, még a nevelők is megdöbbennek, egyedül a hajukat hordják másképpen. Luise és barátai először ki akarják közösíteni az új kislányt, akit Lotte-nek hívnak. Később azonban Luise rájön, hogy itt nincs helye a haragnak, s utálatnak, így a lányok jó barátnők lesznek.

Hihetetlenül hasonlítanak egymásra, amit egyik alkalommal ki is használnak: megviccelik a többi gyereket, illetve nevelőiket is azzal, hogy a reggelinél szerepet váltanak. Luise Lotte-ként viselkedik, s Lotte Luise-ként. Azonban elnevetik magukat, s így kiderül a turpisság, majd mindenki jót szórakozik az egész viccen.

Később megengedik nekik, hogy bemehessenek a faluba. Ott csináltatnak magukról egy fotót, amit beküldenek az egyik újsághoz. Úgy vélik, jó kis sztori szülteik majd a kép láttán, hiszen ilyet, hogy egy gyermektáborban két egyforma lány találkozik, még senki sem látott.

A két lány annyira összebarátkozik, hogy egymás családjáról érdeklődnek. Kiderül, hogy egy napon születtek, ugyanabban az évben, és ami megdöbbentő számukra, hogy ugyanazon kis városkában. Elkezdenek gondolkodni, s rájönnek, hogy nem lehetnek mások, csakis ikrek. De hogyan? Miért vannak külön? Miért él az egyik gyermek az apukával Bécsben, a másik pedig az anyukával Münchenben?

Telnek, múlnak a vakáció napjai, lassan közeledik a hazaindulás napja. A két gyermek fantasztikus ötlettel állt elő. Mivel már egyszer jól sikerült a kis poénjuk a többi gyerek és a nevelők előtt, ezért úgy gondolják, hogy megismétlik az átverést. Elhatározzák, hogy ismételten szerepet cserélnek. Luise megy majd a mamához Münchenbe, holott ő valójában Bécsben él a papánál. S Lotte, aki valójában a mamánál lakik Münchenben, most majd Bécsbe fog menni a papához, Luise szerepében.

A vakáció utolsó napjáig tanulják egymás szokásait, iskoláik útvonalát, a szomszédoktól kezdve az árusokon át, mindent elmesélnek egymásnak a gyerekek, hogy még véletlenül se bukjanak le.

Eljön az utolsó nap, a hazautazás napja. A két lány remekül megtanult mindent a másikról. Bécsben már várja Luise-t a papa, aki mit sem sejt a cseréről. Münchenben azonban késik a mama, de megérkezése után ő sem sejt semmit a cseréről.

A két lány elég hamar be tud illeszkedni a másik szerepébe. Vannak furcsaságok körülöttük, de ezek nem tűnnek fel a szülőknek, így nem is kezdenek gyanakodni. Mindkét szülő a táborra fogja a lányok megváltozását. Ugyanis aki a papánál van az hirtelen szorgalmas lesz, segít a háztartásban, s odafigyel a papára. A papát Irene Gerlach kisasszony szemelte ki férjének. Erre azonban a kislány is rájön, s minden erejével azon van, hogy a házasságot megakadályozza. Titkon újra össze szeretné hozni régi családját. A mamánál lévő leány látványosan gyengébben tanul az iskolában, s nem is annyira házias, mint korábban. A gyermekek leveleznek egymással, így cserélnek információt a két szülőről, s saját életükről.

Srobl úr is kedvesen fogadja a papa oldalán érkező Luise-t, aki valójában Lotte, de még ő sem veszi észre a cserét. Ami furcsa viszont, hogy Srobl úr kutyája, Pepike a lánynak egyáltalán nem örül. Nem érti a gazdája, hogy mi ez a furcsa viselkedés, hiszen a kutya és a leány jó barátok voltak, korábban sokat játszottak együtt. Pepike végül kezdi elfogadni Luise-t, hiába érzi, hogy valami nem stimmel.

Telnek a napok, Palffy papa zeneszerzőként komponálja műveit, rendszeresen viszi lányát az előadásokra. Luise egyszer csak megbetegszik, s kanyarója miatt kénytelen ágyban maradni. Papája ápolgatja őt. Az igazi Luise meg csak várja a leveleket testvérétől, akinek arra sincs ereje, hogy feladja levelét postán. Közben a mama egy újságnál dolgozik Münchenben, de mivel éppen uborkaszezon van, elviszi lányát kirándulni. Munkahelyén azon töpreng, hogy miről lenne jó írni, s valamilyen nagy sztori után kutat. Ekkor akad kezébe a két lány fényképe, s hirtelen megdöbben. Gondolatban végigpörgeti maga előtt az eseményeket: a két lány, a gyermektábor, a lánya megváltozása, s rájön, hogy a két gyermek találkozhatott a táborban, s nem véletlenül fotóztatták le magukat, hanem azért, mert rájöttek, hogy testvérek, s mi több, ikrek!

Most már mindent ért, ezért felhívja a papát, s elmondja, hogy a két lány kicserélte egymást. Lotte, aki valójában Luise és a mamánál van, mindent bevall, s telefonon megbeszéli a papával, hogy odautaznak hozzá.

A két leánynak sikerül újra egyesítenie a családot, még ha ilyen furfangos módszerrel is, nehézségek árán. A mama és a papa újra összeházasodnak, s boldog családként élik tovább életüket lányaikkal.