Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Fizetési módozatok

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:69

Feltöltve:2010. június 29.

Méret:51 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Fizetési módozatok, egyéb banki szolgáltatások. A bankok passzív ügyletei, a modern pénz mechanizmusa  Fizetési módozatok: (fizetési forgalom lebonyolítása) A forgalomban lévő pénzek két fő technikai formája: számlapénz és készpénz. Ennek megfelelően a fizetési forgalom lehet: - Számlapénzforgalom: a számla lényege, hogy arról naponta átutalásokat (kifizetéseket) lehet teljesíteni, illetve jóváírásokat (pénz befolyásokat) lehet fogadni. - Készpénzforgalom: a modern gazdaságokban aránya egyre csökken. (Befizetni lehet: bankokban, átutalási postautalványon stb. Kifizetés lehetséges: postautalvánnyal, csekkel történő fizetés nyomán, készpénzfelvételi utalvánnyal) A fizetési forgalom irányát tekintve lehet: - Belföldi (nemzeti): 1. Átutalás: a kötelezett kezdeményezi a számla vezetőjénél 2. Inkasszó: a jogosult kezdeményezi azzal, hogy a beszedés folyamatát elindítja a bankjának adott ilyen irányú

megbízással. Fajtái: határidő, és azonnali inkasszó - Külföldi (nemzetközi): 1. Átutalás 2. Inkasszó 3. Akkreditív v okmányos meghitelezés: az egyik legbiztonságosabb fizetési mód A bank kötelezettséget vállal arra, hogy megbízója számlájának terhére harmadik személy, a kedvezményezett javára fizetést teljesít előre meghatározott összegben. Kockázat csökkentési lehetőség az eladónak és a vevőnek is. (Az eladó a bank fizetési ígéretét tartja kézben, biztosabb lehet abban, hogy fizetnek neki, kockázata csökken. A vevő fizetőképességét erősíti a tárgyalási pozíciókban ez a lehetőség.) Az akkreditív fajtái 1. Visszavonható: ha adott, előre kikötött feltételeknél visszavonható (ritka, mert nem elég biztonságos) 2. Visszavonhatatlan: általában ezt használják Fajtái: - Igazolt - Nem igazolható Az avizáló bank a hagyományos értesítő és okmánytovábbító funkción kívül beléphet az ügyletbe. Ezt

akkreditív igazolásnak v konfirmálásnak nevezzük és az avizáló bankot igazoló v. konfirmáló banknak Ennek megfelelően létezik a fenti két fajta Konfirmálásra akkor kerül sor, amikor a vevő országában valamilyen politikai, gazdasági instabilitás van és ezzel a módszerrel igyekszik az eladó biztosítani magát. Igénybevételének formái szerint lehet: 1. Látraszóló (okmány elfogadás után azonnal esedékes a fizetés) 2. Halasztott hatályú (bizonyos idővel utána kell fizetni) 3. Határidős váltó elfogadására vonatkozó akkreditív (a halasztott hatályt egy váltó is megerősíti) Az akkreditívek negociálása: egy KB saját kockázatára megvásárolhatja az eladótól az intézvényt vagy az okmányokat. 1  Egyéb banki szolgáltatások: Növekvő aránya jellemző a bankoknál, ennek oka, hogy a hitelezésnél felhalmozott tudás kamatoztatható ezen a területen. A bank a nyújtott szolgáltatásokért cserében juttatásokban

részesül. - Nyílt-, zártletét - Értékpapír kereskedés: tőzsdén kívüli papírok (OTC) adásvétele, határidős értékpapírügyletek kötése, értékpapírok letéti kezelése. - Információszolgáltatás - Vagyonkezelés - Valuta és devizákkal kapcsolatos ügyletek: adás, vétel, váltás. - Biztosítás - Bankügynöki tevékenység. - Befektetés és pénzügyi tanácsok  A bankok passzív ügyletei: A banki betétgyűjtéseket nevezzük így. A bankok saját tőkéjüket sokszorosan meghaladó forrásokat gyűjtenek be. Fajtái: 1. Betétek gyűjtése Fajtái: - Látraszóló (bármikor elviheti a pénzt) - Lekötött betét (előre meghatározott időre mond le a pénzéről) - (esetleg még) befektetési alapok (magasabb hozamot biztosítanak, bármikor hozzáférhetőek) 2. Banki értékpapír kibocsátás (pl: bankkötvény, letéti jegy) 3. Bankközi piacon szerzett pénzek (hitel felvétel jegybanktól, más kereskedelmi banktól)  A modern pénz

teremtésének mechanizmusa: A pénz nem más, mint bankkal szembeni követelés, vagyis bankpasszíva, mely betöltheti a pénz funkciókat és a bankrendszeren kívül értelmezhető. Pénztömeg definíciója: - M1: a szűken értelmezet ún. tranzakciós pénz, amely azonnal képes letölteni a pénzfunkciókat. - M2: tágan értelmezett, az M1-en túl a lekötött betéteket is tartalmazza. - M3: bizonyos összegek felett (pl.: USA-ban 100000$ felett) A pénzteremtés két fő módja: 1. Hitelnyújtás: Számlavezető bankunktól kérünk, és tegyük fel kapunk is hitelt. A BETÉTSZÁMLA mutatja a rendelkezésünkre álló összeget, a HITELSZÁMLA a bank a vállalattal szembeni követelést ezen jeleníti meg. Ezeknek a pénzeknek a megsemmisülése a hitel visszafizetésével történik meg. Két eset lehetséges: a. KB-i (ügyfélkörön belül alkalmas) pénzteremtés b. JB-i (bankok között alkalmas) pénzteremtés 2 a. Olyan vállalattól vásárol a cég, amelyiknek

ugyan annál a banknál van számlája A belső cliring körnél KB-i pénz keletkezik. Igazából csak a hitel útján keletkező pénz helyét változtatják meg, csoportosítják át. Mérlegeket lsd a következő ábrán: Bank 1 2 millió (HITEL) A: 2 millió BETÉT -0,5 B: 3 millió BETÉT +0,5 0,5 millió átutalására ad megbízást A vállalat Nem keletkezik pénz, csak "átcsoportosítás" 2 millió -0,5 B vállalat 0,5 milliójával több lesz a számláján 3 millió +0,5 b. A következő formánál a két ügyfél nem egy banknál vezeti számláját Ekkor a két banknak a JB-ban nyitott számlájukon keresztül történik a tranzakció. A JB a pénzintézetek számára számlát vezet, ezt használják az elszámolás eszközeként. Az átutalás folyamata alább látható: Jegybank Banki átutalások! PB betét: 70 millió -0,5 OTP betét: 100 millió +0,5 Postabank 70 millió JB -0,5 2 millió BETÉT -0,5 OTP 100 millió JB +0,5 Átutalási

megbízás a banknak 3 millió BETÉT +0,5 A vállalat Átutalás teljesítése! 2 millió -0,5 B vállalat Átutalás realizálódása! 3 3 millió +0,5 A KB-ok és a JB-ok pénzteremtése közötti különbségek: 1. A KB-i pénzteremtéssel csak saját clíring körön belül lehet fizetni, a JB-i pénzzel az egész gazdaságban. 2. A KB csak számlapénz formájában teremthet fizetési ígéretet, a JB egyedüli joga a pénzkibocsátása (emissziós képesség). 3. A bank devizavásárlása: A valuta készpénzt, a deviza pedig valutára szóló követelés (számlapénz, csekk). Ha devizánk van, akkor az adott ország JB-jával szemben van követelésünk. Az így teremtett pénzek a bank-deviza eladásával történik. (esetleg még ehhez a tételhez tartozhat a multiplikátor hatás????) 4