Jogi ismeretek | Nemzetközi jog » Forró Tamás - Az Európai Bíróság

Az Európai Bíróság Forró Tamás III.Kgh 2004.1130 A Bíróság huszonöt bíróból és nyolc főtanácsnokból áll. Amennyiben a Bíróság kéri, a főtanácsnokok számát a Tanács, egyhangú határozattal megnövelheti. A bírákat és a főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki hat évre szóló, megújítható mandátummal. Olyan jogászok közül választják ki őket, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok. A Bíróság bírái maguk közül választják meg a Bíróság elnökét három éves, megújítható időtartamra. Az elnök irányítja a Bíróság munkáját és szervezeti egységeit, elnököl a legnagyobb létszámú ítélkező testületekben, a tárgyalásokon, valamint a tanácskozásokon. A főtanácsnokok részt vesznek a

Bíróság munkájában és segítik feladatának ellátását. Feladatuk, hogy a Bíróság elé terjesztett ügyekben pártatlanul és függetlenül eljárva nyilvános tárgyaláson terjesszék elő indítványaikat, kivéve a Bíróság ellenkező döntése esetén, amikor az ügy nem vet fel új jogi kérdést. Szerepük nem összekeverendő az ügyész vagy más hasonló hatóság szerepével. A teljes ülések és tanácsok A Bíróság teljes ülésben, nagytanácsban ( tizenhárom bíró) vagy három- és öttagú tanácsokban jár el. A félként részt vevő tagállam vagy közösségi intézmény kérelmére, valamint a különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben, a Bíróság nagytanácsban ülésezik. Az öt bíróból álló tanács elnökeit három évre, míg a három bíróból álló tanács elnökeit egy éves időtartamra választják meg. A Bíróság teljes ülésben kivételes alkalmakkor ülésezik, amelyeket korlátozó jelleggel állapít meg a

Szerződés (az európai ombudsman vagy a kötelezettségeit megszegő európai biztos felmentésének bejelentése) valamint ha a Bíróság úgy találja, hogy egy ügy különös jelentőséggel bír. A teljes ülésnél a határozatképességhez szükséges bírók száma 15 fő. A hivatal és az igazgatás A Bíróság hivatalvezetőjét a Bíróság nevezi ki hat éves időtartamra. Ugyanazokat a bírósági feladatokat látja el, mint a nemzeti bíróságok hivatalvezetői, de emellett az intézmény főtitkári tisztségét is betölti. Független és önálló intézményként a Bíróság a hivatalvezető mellett saját igazgatási szervezettel rendelkezik, amelynek többek között része egy fordítószolgálat (fordítás, tolmácsolás), amely fontos szerepet tölt be, mivel működése során a Bíróság a közösség valamennyi hivatalos nyelvét köteles használni. A hatáskörök A Bíróság feladata a jog tiszteletben tartásának biztosítása az Európai

Közösségeket létrehozó szerződések, valamint a hatáskörrel rendelkező közösségi intézmények rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása során. A feladat sikeres elvégzése érdekében a Bíróság többek között széleskörű bírói hatáskörrel rendelkezik, amelyet a különféle eljárások során gyakorol. A Bíróság többek között hatáskörrel bír tagállam vagy intézmény által indított megsemmisítés iránti keresetek vagy intézményi mulasztás megállapítására irányuló keresetek, tagállami mulasztás megállapítására irányuló keresetek, előzetes döntéshozatali eljárások esetén és az Elsőfokú Bíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezések ügyében is. A különféle keresetfajták A tagállami mulasztás megállapítására irányuló kereset: Ez az eljárás lehetőséget ad a Bíróságnak arra, hogy ellenőrizze teljesítik-e a tagállamok a közösségi jog alapján fennálló kötelezettségeiket. A

Bíróság előtti eljárást egy előzetes, a Bizottság által indított eljárás előzi meg, amelynek célja, hogy lehetőséget adjon a tagállamnak a benyújtott panaszokra történő észrevételek megtételére. Amennyiben ez az eljárás nem eredményezi a tagállam részéről a mulasztás megszüntetését, a Bíróságnál eljárás kezdeményezhető a közösségi jogsértésre vonatkozóan. Az eljárást a Bizottság - ez a leggyakoribb eset - vagy egy tagállam kezdeményezheti. Ha a Bíróság megállapítja a mulasztást, a tagállam köteles annak azonnal véget vetni. Ha a Bizottság kezdeményezésére indított újabb eljárás során a Bíróság megállapítja, hogy az érintett tagállam nem tett eleget az ítéletben foglaltaknak, a tagállamot átalányösszeg vagy kényszerítő bírság megfizetésére kötelezheti. A megsemmisítés iránti kereset: A megsemmisítés iránti keresettel, a kérelmező kérheti egy intézményi intézkedés (rendeletek,

irányelvek, döntések) megsemmisítését. Megsemmisítés iránti keresetet benyújthatnak a tagállamok, közösségi intézmények (Parlament, Tanács, Bizottság) vagy olyan magánszemély, aki egy aktus címzettje és ezen aktus őt közvetlenül és személyében érinti. Az intézményi mulasztás megállapítására irányuló kereset: Ez a kereset teszi lehetővé azt, hogy a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság ellenőrizze a közösségi intézmények mulasztásának jogszerűségét. Ezen kereset azonban csak azt követően nyújtható be, hogy az intézményt felkérték, hogy járjon el. Amikor a mulasztás jogszerűtlensége megállapítást nyer, az érintett intézmény megfelelő intézkedések megtételével köteles véget vetni a mulasztásnak. Kártérítési kereset: Ez a kereset, amely a szerződésen kívüli felelősségen alapul, lehetőséget ad az Elsőfokú Bíróságnak arra, hogy megállapítsa a Közösség felelősségét az intézmények és a

tisztviselők által, feladataik teljesítése során a polgároknak és vállalkozásoknak okozott károkért. Fellebbezések: Végül, az Elsőfokú Bíróság hatáskörében hozott ítéletekkel szemben, jogkérdésekben a Bírósághoz lehet fellebbezni. Amennyiben a fellebbezés elfogadható és megalapozott, a Bíróság megsemmisíti az Elsőfokú Bíróság határozatát. Amennyiben az ügyben ítélet hozható, a Bíróság a jogvitában döntést hoz. Ellenkező esetben a Bíróság köteles az ügyet visszautalni az Elsőfokú Bíróság elé, amely kötve van a fellebbezés során hozott határozathoz. Az előzetes döntéshozatali eljárás: Az előzetes döntéshozatali eljárás egy sajátos eljárás a közösségi jogban. Annak ellenére, hogy természeténél fogva a Bíróság a közösség jog tiszteletben tartásának legfőbb őre, nem ő az egyetlen bíróság, amely jogosult a közösségi jog alkalmazására. Ez a feladat megilleti a nemzeti bíróságokat

abban a mértékben, amennyiben hatáskörükbe tartozik a közösségi jog közigazgatási végrehajtásának - ami általában a tagállamok közigazgatási szerveinek feladata - ellenőrzése; a szerződések és a másodlagos jogforrások (rendeletek, irányelvek, döntések) rendelkezéseinek jelentős része közvetlenül egyéni jogokat keletkeztet a tagállamok állampolgárai részére, melyeket a tagállamok kötelesek megvédeni. Ily módon a tagállamok bíróságai természetüknél fogva a közösségi jog elsődleges biztosítói. A közösségi jogszabályok hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása, továbbá az értelmezési szabályok közötti különbség elkerülése érdekében, a tagállami bíróságok jogosultak, illetve bizonyos esetekben kötelesek a Bírósághoz fordulni, hogy annak értelmezése által a közösségi jog egy adott része pontosan meghatározásra kerüljön annak érdekében, hogy például ellenőrizhessék, vajon ezen jog

és nemzeti szabályozásuk mennyiben van összhangban. Az előzetes döntéshozatali eljárásnak célja lehet továbbá egy közösségi jogi aktus érvényességének vizsgálata. A Bíróság nem pusztán véleményt nyilvánít, hanem indokolással ellátott ítélettel vagy végzéssel határoz. Azt a nemzeti bíróságot, amely a határozat címzettje, köti az értelmezés. A Bíróság ítélete ugyanolyan módon kötelező azon további nemzeti bíróságok számára is, amelyek tartalmilag hasonló kérdésben járnak el. Ugyancsak az előzetes döntéshozatali eljárás segítségével tudja valamennyi európai állampolgár meghatározni a rá vonatkozó közösségi jogi normákat. Annak ellenére, hogy csak a nemzeti bíróság indíthatja meg ezt az eljárást, mivel csak ő dönthet annak szükségességéről, valamennyi érintett fél, azaz a tagállamok, a nemzeti bíróság előtt már eljáró felek és a Bizottság is részt vehet a Bíróság előtt folyó

eljárásban. Számos jelentős közösségi jogi elvet az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés alapján állapítottak meg, amelyeket egyes esetekben az elsőfokú tagállami bíróságok tettek fel. Az eljárás A Bíróság előtti eljárás a nemzeti bíróságok előtti eljáráson alapul. Az ügy természetétől függetlenül az eljárás egy írásbeli szakaszból és rendszerint egy szóbeli szakaszból áll, amely nyilvános. Különbséget kell tenni azonban a közvetlen keresetek és az előzetes döntéshozatalra utalás között. A közvetlen kereset alapján indult eljárások Az eljárás kezdete: A Bírósághoz fordulni csak a hivatalnak címzett írásbeli keresetlevéllel lehet. Megérkezésekor a kérelmet bejegyzik a nyilvántartásba. A hivatalvezető közzéteszi a keresetet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában meghatározva a kérelem jogalapját és a kérelmező kereseti kérelmét. Ezt követően jelölik ki az előadó bírót és a

főtanácsnokot is, akiknek a feladata az ügy lefolyásának figyelemmel kísérése. A fentiekkel egyidejűleg a keresetet kézbesítik az ellenérdekű félnek, akinek a kézbesítést követő egy hónapon belül elő kell terjesztenie ellenkérelmét. A felperes jogosult választ, az alperes viszonválaszt benyújtani, amelyre mindkét esetben egy hónap áll rendelkezésre. A dokumentumok benyújtási határidejét szigorúan be kell tartani, kivéve, ha az elnök határidő-hosszabbítást engedélyez. Bizonyítás-felvétel és a tárgyalásra készített jelentés: Az írásbeli szakasz lezárását követően, a felek az attól számított egy hónapon belül arra irányuló kérelmet nyújthatnak be, hogy tárgyalás tartását kérik. A Bíróság az előadó bíró jelentése alapján és a főtanácsnok meghallgatását követően dönt arról, hogy szükség van-e bizonyítás felvételére, illetve, hogy a Bíróság milyen tanácsban járjon-e el. Az elnök kitűzi

a nyilvános tárgyalás időpontját. Az előadó bíró a tárgyalásra készített jelentésében összefoglalja a felek és adott esetben a beavatkozó által felhozott tényeket és az elhangzott érveket. Ezt a jelentést a tárgyalás során az eljárás nyelvén nyilvánosságra hozzák A nyilvános tárgyalás és a főtanácsnok indítványa: Az ügyet tehát nyilvános tárgyaláson, az ítélkező testület és az ügy figyelemmel kísérésére kijelölt főtanácsnok előtt folytatják le, hacsak az ítélet meghozatalára a főtanácsnoki indítvány nélkül kerül sor. Amennyiben szükséges, a bírák és a főtanácsnok kérdéseket tehetnek fel a feleknek. Néhány héttel később és ismét nyilvános tárgyaláson a főtanácsnok ismerteti indítványát a Bíróság előtt. Ennek során elemzi a ténykérdéseket és főként a per jogkérdéseit, továbbá függetlenül eljárva egy általa megfelelőnek tartott megoldást javasol a Bíróságnak. Ezzel zárul

az eljárás szóbeli szakasza. Tanácskozás és ítélet: Ezt követően a bírák és kizárólag ők megvitatják az előadó bíró által készített ítélettervezetet. Bármelyik bíró javasolhat módosításokat. A meghozott ítélet végleges szövegét nyilvános tárgyaláson hirdetik ki. Az előzetes döntéshozatali eljárás : A tagállami bíróság a közösségi jog értelmezésével és érvényességével kapcsolatos kérdéseket tesz fel, általában a nemzeti eljárási szabályoknak megfelelően meghozott bírósági határozat formájában. Miután a kérelmet valamennyi hivatalos nyelvre lefordították, a hivatalvezető értesíti az alapeljárásban részt vevő feleket, valamint a tagállamokat, a Bizottságot és adott esetben a Tanácsot. A hivatalvezető a Hivatalos Lapban közzétesz egy értesítést, amelyben megjelöli a feleket és a kérdések tartalmát. A feleknek, a tagállamoknak és a közösségi intézményeknek két hónap áll

rendelkezésükre, hogy írásbeli észrevételeiket a Bírósághoz eljuttassák. Az eljárás ezt követő része megegyezik a közvetlen kereset alapján indult eljárásokéval. Mindenki, aki írásbeli észrevétel megtételére jogosult, szóban is ismertetheti érveit a tárgyalás során, amennyiben meghallgatásra is sor kerül. Miután a főtanácsnok előadta indítványát, és a bírák meghozták döntésüket, az ítéletet nyilvános tárgyaláson kihirdetik, és a hivatalvezető útján megküldik az érintett nemzeti bíróságnak, a tagállamoknak és az érdekelt intézményeknek. A különleges eljárások Indokolt végzés meghozatalával kapcsolatos eljárás Amennyiben egy kérdés, amelyet előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé terjesztettek, azonos egy olyan kérdéssel, amelyről a Bíróság már határozatot hozott, vagy az ilyen kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az esetjogból, illetve a kérdésre adandó válasz ésszerű

kétségnek nem enged teret, a Bíróság határozatát indokolt végzéssel hozhatja meg, amelyben adott esetben utal a korábbi ítéletre vagy a vonatkozó esetjogra. Ebben az esetben tájékoztatni köteles - az érdekeltek, valamint a főtanácsnok meghallgatását követően – az utaló nemzeti bíróságot. Ideiglenes intézkedés Az ideiglenes intézkedés célja egy intézmény által hozott valamely intézkedés végrehajtásának felfüggesztése vagy egy más súlyos és helyrehozhatatlan sérelem megvalósulásának elhárítása. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem az alapeljáráshoz kapcsolódik. Gyorsított eljárás A gyorsított eljárás lehetővé teszi, hogy a Bíróság az ügy rendkívüli sürgőssége esetén gyorsan határozzon. A felek egyike által benyújtott kérelmet követően a Bíróság elnöke jogosult – a többi fél meghallgatását követően – dönteni arról, hogy a rendkívüli sürgősség indokolja-e a gyorsított

eljárást. A nemzeti bíróság kérésére kivételesen az előzetes döntéshozatal esetében is alkalmazható gyorsított eljárás. Az ítéletek A Bíróság ítéleteit egyszerű többséggel hozza. Az ítéletet, eltérő vélemény hiányában, a döntéshozatalban résztvevő valamennyi bíró aláírja, majd azt nyilvános tárgyaláson kihirdetik. Az ítéletek kihirdetése és a főtanácsnokok indítványainak felolvasása napján, az iratok hozzáférhetőek az Európai Unió minden hivatalos nyelvén a Bíróság honlapján. Ezt követően kerülnek közzétételre a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság Határozatainak Tárában. Az eljárás nyelve Az eljárás nyelve a Közösség húsz hivatalos nyelve közül bármelyik lehet. Általában a kérelmező választja meg az eljárás nyelvét. Ha az alperes egy tagállam vagy egy tagállami állampolgársággal rendelkező természetes vagy jogi személy, az eljárás nyelve ennek a tagállamnak a hivatalos nyelve

lesz. Ha több hivatalos nyelv van az adott tagállamban, akkor a kérelmező választhatja ki a neki leginkább megfelelő nyelvet. Az előzetes döntéshozatali eljárás során, az eljárás nyelve annak a nemzeti bíróságnak a nyelve, aki a kérdést a Bíróság elé terjesztette. Költségmentesség Ha egy fél anyagi helyzeténél fogva nem képes az őt terhelő költségek teljes vagy részleges viselésére, költségmentességben részesülhet. A kérelemhez csatolni kell valamennyi információt, amely igazolja a kérelem megalapozottságát. Az a tanács dönt a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról, amelynek az előadó bíró a tagja