Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügy tételek, 2008

Pénzügy tételek - 2008 1. A pénz kialakulása, szerepe, feladatkörei, klasszikus pénzhelyettesítők kifejlődése és jellemzése Kialakulása: A történelmi előtti időkben a különböző termékek cseréje közvetlenül ment végbe. Ha valakinek olyan cikkre volt szüksége, amelyet ő maga nem tudott előállítani, akkor elcserélte. Ez azonban nem mindig volt túl egyszerű, mert lehet, hogy akivel cserét akart lebonyolítani, annak éppen más terméke volt. Kevésbé valószínű, hogy a két félnek éppen ugyanabban a pillanatban van szüksége a másik által felkínált árura. Az árucseréknél fontos szempontok: Tartósság: az eladott áruért cserébe kapott cikk időközben nem veszíthet az értékéből Oszthatóság: tetszőleges kis értékű termékek megvásárlása is lehetséges legyen Egyneműség: az általánosan elfogadott csereeszköz egyes darabjai azonos értéket képviseljenek Fajlagosan nagy érték: ha a kiválasztott árú fajlagosan nagy

értéket képvisel, hiszen ez jelentősen megkönnyíti a tranzakciók fizikai lebonyolítását Gazdasági szereplők mindegyike: elfogadja az egyenértékesítési szerepkörben tetszelgő cikk uralkodási jogát Az árukereskedelem kiszélesedésével vették át a pénz-funkciót a nemesfémek, az arany és az ezüst együtt ezt a rendszert a két fém együttes jelenléte alapján bimetallizmusnak nevezzük. Pénzhelyettesítő: azok a csereeszközök, melyeket viszonylag széles körben elfogadnak a valóságos pénz helyett. Egyik csoportjuk az arany forgalmieszköz- funkciójából ered pl váltópénz, papírpénz, másik csoportjuk a fizetésieszköz-funkcióból pl. kereskedelmi váltó, bankjegy. Váltó: a hitel elterjedésével kialakuló értékpapír, melyen a kibocsátó kötelezettséget vállal, hogy meghatározott időben és helyen a váltón szereplő összeget ki fogja fizetni Bankjegy: a váltóforgatásból és váltóleszámítolásból kinőtt hitelpénz,

eredetileg a bank saját váltója. Aranyérme rendszerben aranyra való beváltási kötelezettségvállalás mellett került forgalomba és a bank fizetési ígéreteként forgott. A pénztörténet első nagy korszakában az adta a pénz lényegét, hogy önmaga is belső értékkel bírt. Funkciói: értékmérés (Az értékmérő szerep azt jelenti, hogy az egyes termékek ára a pénzen keresztül határozódik meg, tehát az egyes termelők által előállított áruk piaci megmérettetése, egymáshoz való aránya a pénz bekapcsolódásával történik. ) forgalmi eszköz ( A forgalmi eszköz funkció arra utal, hogy az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz segítségével és nem egyszerű árucsere formájában bonyolódnak le. ) fizetési eszköz (Fizetési eszköz szerint az árutermelés fejlődésével jellemzővé válik, hogy az áru eladása nem feltétlenül jelenti az árbevétel egyidejű realizálását.) felhalmozódási eszköz (Felhalmozási funkció

szerint a pénz alkalmas arra, hogy amennyiben nem áll szándékomban a birtokomban lévő összeget azonnal további áruk vásárlására fordítani, akkor a felhalmozás eszköze legyen. A pénz ne csökkenő értékű legyen.), nemzetközi pénz (A nemzetközi pénz fogalma azt jelenti, hogy a nemzetközi forgalom bővülésével szükségessé válik olyan eszközök megjelenése, melyek a fenti négy funkciót betölteni és általánosan elfogadott módon e szerepnek megfelelni. A pénzvilág funkcióit napjainkban az amerikai dollár tölti be.) Pénzről akkor beszélünk, ha az képes betölteni az értékmérő, fizetési, forgalmi és felhalmozási funkciókat ezen túlmenően elláthatja a nemzetközi pénz szerepét. A pénzhelyettesítők egyrészt célszerű, másrészt viszont szükségszerű okokkal magyarázhatóan jöttek létre. A pénzforgalom lebonyolítása során egy idő után célszerűnek tűnt, hogy a nemesfémek helyett önmagában értéktelen,

papíranyagú pénzhelyettesítők forogjanak. 1 Az ipari forradalmat követően az áruk és majdan a szolgáltatások mennyiségének bővülésével, a tömegtermelés beindulásával a forgalom lebonyolításához szükséges pénzmennyiség is megnövekedett. Mivel a pénz mennyisége nem növelhető, korlátlanul relatív pénzhiány alakult ki, vagyis a forgalom pénzigényéhez képest a pénzmennyiség növekedése kisebb volt, attól rendre elmaradt, s ezt csak egy ideig ellensúlyozhatta a pénz forgási sebességének növelése. Erre találták ki azt a megoldást, hogy a kereskedő elvitte az árut, de erről kiállított egy gyakorlatilag hitelviszonyt jelentő értékpapírt, konkrétan váltót, melyben rögzítette a visszafizetés feltételeit. Két iskola alakult ki, hogy milyen kapcsolat legyen a pénzhelyettesek és a nemesfémek mennyisége között. (Currency iskola és banking) A Currency iskola hívei szerint az összesített pénzmennyiség nem lehet

nagyobb, mint a nemesfémek mennyisége, ha ennél több lenne, akkor az inflációt idézne elő. A pénztömeg szabályozása tehát úgy történik, hogy az nem haladhatja meg az arany mennyiségét. A banking elmélet követői szerint nem baj, ha az arany mennyiséget meghaladóan bocsátanak kik pénzhelyetteseket,bár elismerték, hogy annak túlzott mértéke inflációt okozhat. 2. Bankrendszerek és a jegybanki szabályozás A modern bankrendszerek szereplői: Központi bank, Kereskedelmi bankok, Nem monetáris pénzintézetek Kereskedelmi bankok feladata A pénzügyi közvetítés lebonyolításában, a megtakarított és a megtakarítások felhasználói közötti kapcsolat létrehozásában szerepet vállaljanak. A létrejövő letéti intézmények az elhelyezett összegről letéti bizonylatot állítottak ki, és ezek helyettesítették az aranyat vagy az ezüstöt. Kezdetben e cégek, akárcsak a csomagmegörzők, 100%-os tartalékot képeztek. Ez azt jelentette, hogy

minden üzletfél pénzét külön kezelték és annak jelentkezéséig azt megőrizték. Idővel aztán más jellegű intézmények jöttek létre Betéteket gyüjtő, azok után kamatokat fizető és persze hiteleket nyújtó, azok után kamatot felszámító pénzintézetekről beszélhetünk. Az angol típusú bankrendszerekben a bankok megtartották klasszikus tevékenységi körüket, míg az új- és jóval kockázatosabb- igényeknek megfelelő kínálatot külön intézmények biztosították. A vezérlő elv tehát az, hogy a különböző típusú és főleg kockázatú ügyletek elkülönüljenek. A német típusú bankrendszerben nem történt meg ez a szétválás, s ez különösen fontos volt e régióban. Az így létrejött nagy tőkeerejű hitelbankok a relatív fejletlenség mellett a tőkekoncentráció aktív megvalósítójaként betölthették a modernizáció történelmi szerepét. Központi bank Fontos szerepet tölt be a pénzügyi rendszer működésében.

A világon az első jegybank Angliában jött létre 1694-ben. A központi bank létrejötte a pénzmennyiség hatékony szabályozásának alapjait teremtette meg, és általában részvénytársasági formában működnek, a részvények állami kézben találhatók. A központi bank egyrészt őrködik az adott ország pénzének értékállandósága felett, másrészt biztosítania kell az ország fizetőképességét. Az adott gazdaság egészére érvényes hatókörrel bíró ún. Jegybankpénz kibocsátása a Központi Monetáris hatóság feladata, emellett a monetáris politika eszközeivel folyamatosan hatást gyakorol a gazdaság egészének pénzmennyiségére, a pénzügyi folyamatokra. A jegybank egyik szerepe a pénzintézeti számlák vezetése, számukra likviditási szolgáltatás biztosítása. A likviditás általános értelemben jelenthet egyrészt pénzzé tehetőségi fokot, másrészt fizetőképességet. A pénzzé tehetőségi fokról akkor beszélünk, ha

a pénzzé tétele nem azonos időt igényel, vagyis más és más likviditási fokkal rendelkezik. A második esetben akkor beszélünk 2 likviditásról, ha az illető gazdasági szereplő képes aktuális kötelezettségeinek eleget tenni, vagyis fizetőképes. A jegybank nagyon lényeges szerepe tehát a „végső mentsvár” funkció A jegybank csak jó fedezet mellett ad hitelt, azaz nem veszteséges, rosszul gazdálkodó bankok támogatásáról van szó, hanem az egyébként jól működő pénzintézetek átmeneti megsegítését célozza. A jegybank minden jó hitelbiztosítékot elfogad, azaz a kereskedelmi bank biztos lehet abban, hogy megfelelő fedezet nyújtása mellett pénzhez jut. A jegybank relatíve magas kamatot számít fel a hitelek után, azaz tényleg csak végszükség esetén éri meg felvenni. A jegybank a működési elveit nyilvánosságra hozza a gazdasági szereplők számára A jegybank szerepei központi költségvetésen keresztül az

államháztartással finanszírozási kapcsolat fenntartása. Feladatai köré tartozik az árfolyam-politikai döntések meghozatala, az árfolyam-politikával kapcsolatos esetleges devizapiaci intervenciós kötelezettség végrehajtása. 3. A kereskedelmi bankok kialakulása és ügyletei A kereskedelmi bankok feladata, hogy a pénzügyi közvetítés lebonyolításában a megtakarítók és a megtakarítások felhasználói közötti kapcsolat létrehozásában szerepet vállaljanak. Már sok évvel ezelőtt, amikor a kereskedelem és a pénzforgalom alapját a nemesfémek illetve az ebből készült érmék képezték, felmerült a különböző letéti illetmények létrehozásának gondolata. A letéti intézmények az elhelyezett összegről bizonylatot állítottak ki és ezek helyettesítették az aranyat vagy az ezüstöt. Kezdetben a cégek, akárcsak a csomagmegőrzők 100%-os tartalékot képeztek. Ez azt jelentette, hogy minden ügyfél pénzét külön kezelték és

annak jelentkezéséig megőrizték. Az üzleti bankok (kereskedelmi bankok – hitelintézetek, szakosított pénzintézetek, befektetési bankok, takarékszövetkezetek) Feladataik: betétgyűjtés, bankszámlák vezetése, az ügyfelek pénzforgalmának lebonyolítása, hitelek nyújtása, garancia, pénz és kölcsönügyletek közvetítése, értékpapír-kibocsátás, forgalmazás és megőrzés, vállalkozásokban való részvétel, befektetés, követelések megvásárlása és eladása, faktoring ügyletek, külföldi fizetőeszközök adás-vétele, nemzetközi pénzügy műveletek lebonyolítása, készpénzkímélő eszközök kibocsátása, pénzügyi lízing.Betétgyűjtés Betétnek nevezik a banknál kamatozással elhelyezett pénzösszeget. A látra szóló betét folyószámlán elhelyezett pénz (követelés), amelyről az elhelyező ügyfél bármikor rendelkezhet. Az ilyen betéteket a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítására használják fel.

Ilyen típusú betét a lakossági folyószámlákon elhelyezett betétek nagy része. A látra szóló betétek után alacsonyabb kamatot fizetnek, mint a lekötött, határidős betétek után. A határidős betétek általában 15, 30, 90, 180, 360 napra helyezhetők el határidős betétszámlán. A takarékbetétként elhelyezett megtakarításokról külön okmányt, takarékbetétkönyvet állítanak ki az ügyfél részére. A takarékbetétek általában nem használhatók fel a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítására, tehát csak készpénzt lehet elhelyezni a betétkönyvben és készpénzt lehet felvenni a betétkönyvből. A takarékbetét is kamatozik, a kamatok jóváírása az év végén vagy a betét megszűnésének napján történik. A takarékbetét lehet látra szóló, lekötéses, illetve vannak még ún nyereménybetétkönyvek is (ilyen az autónyeremény-betétkönyv), amelyre nem fizetnek kamatot, hanem időközönként

nyereménytárgyakat sorsolnak ki a betétesek között. Hitelnyújtás A betétgyűjtés mellett a kereskedelmi bankok legjellemzőbb tevékenysége. Amikor a bank hitelt nyújt, lényegében pénzt ad az ügyfélnek későbbi visszafizetésre, kamat fejében. A hitelek kamata általában magasabb, mint a betétek kamata, a különbség fedezi a bank költségeit és képezi a nyereségét. A hiteleket általában törlesztő-részletekben kell visszafizetni. A törlesztő-részletek az esedékes kamat és más felszámított díj, kezelési költség összegét is magukban foglalják. A hitel visszafizetésének biztosítékaként rendszerint valamilyen fedezetet szoktak kérni a hitelt kérelmezőtől. Nemfizetés esetén a bank a fedezetből elégíti ki az ügyféllel szembeni követelését. A fedezet lehet jól értékesíthető 3 ingóság, értékpapír, ingatlan. A hitel visszafizetésének garanciája a kezesség intézménye is Az adós helyett nemfizetés esetén a

kezes felel, ő tartozik fizetni. Az egyszerű kezesség esetén előbb az adóson kell behajtani a tartozást, s ha ez sikertelen, akkor lehet a kezestől követelni a fizetést. Az ún készfizető kezesség esetében a bank a fizetést elmulasztó adós helyett rögtön a kezesen követelheti a tartozást. A kereskedelmi bankok általában elkülönítve kezelik a lakossági és a vállalkozói hitelügyeket. A lakossági hitelek lehetnek személyi hitelek és áruvásárláshoz, illetve szolgáltatások vásárlásához kötődő hitelek. Bankszámlavezetés A bankszámla tulajdonképpen a bank nyilvántartása a nála elhelyezett betétekről és az eszközölt kifizetésekről. A lakossági bankszámla már széles körben elterjedt (kezdetben átutalási betétszámlának nevezték). A lakossági bankszámlát nyitó ügyfelek általában rendszeres havi jövedelmüket, fizetésüket utaltatják át munkáltatójukkal a bankszámlára, és utasítják a bankot, hogy rendszeres

fizetési kötelezettségeiket (lakbér, társasházi közös költség, közüzemi díjak) átutalással rendezze. Kényelmes módszer, mert nem kell minden egyes alkalommal befizetési utalványt kitölteni, és sorban állni a postán vagy a bankban. Az átutalás tulajdonképpen készpénz használata nélküli fizetési mód. A megbízó arra utasítja a bankot, hogy a nála vezetett bankszámláról írjon át a megbízásban szereplő személy, intézmény bankszámlájára. A lakossági bankszámlára átutaláson kívül készpénzt is be lehet fizetni, továbbá egyes bankautomatáknál bankkártyával is el lehet helyezni betétet. Az átutalással történő kifizetés mellett lehetőség van a bankszámláról készpénzfelvételre is. Az ügyfél köthet olyan szerződést is a számlavezető bankkal, hogy a számla terhére csekkel is fizethet (csekkszámla). A bankok a betétszámla fedezetével, meghatározott feltételekkel bankkártyát is bocsátanak az ügyfél

rendelkezésére. A bankszámla vezetése, a róla teljesített kifizetések, átutalások, az ügyfél számára kiállított számlakivonatok, igazolások kapcsán a bank költségeket számít fel. A bankszámla egyenlege viszont kamatozik. A látra szóló kamatnál magasabb kamatot fizet a bank, ha a bankszámlán lévő összeg egy részét leköti az ügyfél. A bankszámla terhére folyószámlahitelt is lehet kapni. A forintban vezetett bankszámlák mellett lehetőség van devizaszámla nyitására is. A deviza külföldi fizetőeszközre (valutára) szóló követelés A legtöbb kereskedelmi bank foglalkozik devizaszámla vezetésével. A devizaszámláról elsősorban külföldi utazás céljára szoktak pénzt felvenni. A devizaszámlán elhelyezett összegek leköthetők. A forint konvertibilissá válásával, ami azt jelenti, hogy szinte korlátozás nélkül lehet külföldi valutához jutni forint ellenében, csökkent a devizaszámlák jelentősége. A legtöbb bank

meghatározza azt a minimális összeget, amellyel számlát lehet nyitni, illetve amekkora összeget le lehet kötni. A devizaszámla nyitása lehet megtakarítási, befektetési forma is. Letétek kezelése, értékőrzés A kereskedelmi bankoknál biztonságos őrzésre el lehet helyezni különböző értékpapírokat, részvényeket, betéti okiratokat, bérelni lehet továbbá széfet is. A filmekből ismert széfek a bank megfelelő biztonsággal kialakított termében sorakozó kisebb-nagyobb fémkazetták, amelyekbe különböző értéktárgyakat, fontos iratokat lehet elhelyezni rövidebb-hosszabb időtartamra. Tulajdonképpen az otthoni páncélszekrényt helyettesítik. A bankok a letétek őrzéséért díjat és kezelési költséget számítanak fel Értékpapírok forgalmazása, befektetési tanácsadás A kereskedelmi bankok széles körben foglalkoznak saját kibocsátású és más értékpapírok, betéti konstrukciók forgalmazásával. Szakszerű

felvilágosítást adnak a befektetési lehetőségekről, segítséget nyújtanak az ügyfél igényeihez legjobban igazodó befektetési forma kiválasztásához. Bővebben olvashatsz erről a befektetés fejezetben. Fizetési forgalom lebonyolítása A pénzintézetek jelentős részt vállalnak a gazdaság szereplői közötti fizetési forgalom lebonyolításában. Fizetni lehet pénzzel és ún. pénzhelyettesítőkkel A pénz fogalomkörébe tartozik a készpénz, a bankjegyek és az érmék, valamint az ún. bankszámlapénz A bankszámlapénz tulajdonképpen bankbetét, amelyet látra szólóan helyeztek el. Kívánságra bármikor átváltható készpénre, de számlakövetelés formájában is fel lehet használni fizetésre, pl. átutalás formájában (bankszámlavezetés). A pénzhelyettesítők közé sorolják a váltót és a csekket A váltó törvény által szabályozott formához kötött fizetési kötelezvény, amely meghatározott 4 pénzösszeg,

meghatározott időben és helyen való megfizetéséről szól. Magánszemélyek között viszonylag ritka fizetési forma, ezért itt nem foglalkozunk vele részletesebben. A csekk tulajdonképpen a kibocsátó által írásban közölt utasítás, hogy a pénzintézet meghatározott pénzösszeget fizessen ki a csekk bemutatójának, mégpedig a kibocsátó folyószámlájának terhére, amelyet a fizetésre felszólított bank vezet. A csekkeket általában nyomtatott formában szokták kibocsátani. A csekken szerepelni kell a csekk szónak (ez különbözteti meg az utalványtól), a meghatározott összegre vonatkozó fizetési felszólításnak, a fizetésre felszólított pénzintézet nevének, a kiállítás helyének és idejének, valamint a csekket kibocsátó aláírásának. A csekkek sajátos fajtája a külföldi utazásra kiváltható utazási csekk, amelyet meghatározott címletekben bocsátanak ki. Az utazási csekket kiváltásakor és beváltásakor is alá kell

írni a biztonság érdekében. Elvesztését azonnal be kell jelenteni a csekket forgalmazó társaságnak vagy banknak, ez esetben az elvesztett csekkek pótolhatók. A lakossági fizetési forgalomban egyre nagyobb szerepet játszik a kereskedelmi bankok közreműködésével lebonyolítható bankkártyás fizetés. A faktorálás és a lízing A faktorálás tulajdonképpen követelés megvásárlása a követelés lejárta előtt. Elsősorban vállalatok egymás közötti áruszállításából fakadó követelésekre vonatkozik, így itt nem foglakozunk vele részletesebben. A lízing (eredeti angol formájában leasing) gépek, berendezések bérbeadása díj ellenében. A bérlettől abban különbözik, hogy a lízingszerződéssel a bérleti időszak leteltével tulajdonjogot lehet szerezni. A lízingügyletekkel erre szakosodott vállalkozások, de bankok is foglalkoznak. 4. Aktív bankügyletek (kötelezettségvállalás, speciális finanszírozási formák, pénzhitel) A

bank a felhasználókhoz a számukra szükséges pénz az aktív bankműveletek útján juttatja el, ami azt jelenti, hogy a banknak követelése keletkezik ügyfeleivel, a hitelfelvevőkkel szemben. Aktív bankműveletek: Hitelnyújtás, Betételhelyezés, Követelést megtestesítő értékpapírok vásárlása, Tőkeérdekeltségek szerzése A hitelek csoportosítása: Lejárat alapján: Rövidlejáratú, Középlejáratú, Hosszúlejáratú hitelek Fedezet szerint: Fedezettel bíró hitelek, Fedezet nélküli, vagy biankó hitelek Hitel tárgya alapján: Forgóeszközhitel, Beruházási hitelek A visszafizetés forrása alapján: Árbevételből Jövedelemből Egyéb forrásból Üzleti feltételek mellett, vagy kedvezményesen lehet-e hiteleket igénybe venni Hitelszerződés tartalma szerint: Pénzhitelek Kötelezettségvállalási hitelek Pénzhitelek A bank a szerződésben rögzített összegeket készpénzben az adós rendelkezésére bocsátja vagy jóváírja a

számláján. 1 Személyi hitelek: a bank mérlegeli az ügyfél pénzügyi helyzetét és ettől teszi függővé a biztosíték igényét Biankó hitelek: a hitelező az adós üzleti lehetőségeit, feltételeit, fizetőképességeit, bonitását, egyéb vagyoni feltételeit ismerve nem köt biztosítékot, sőt kezességet sem Üzemviteli hitelek: a vállalkozás működéséhez szükséges készletek, követelések finanszírozását, ezeket mindig rövid lejáratra bocsátják rendelkezésre Szezonális hitelek: a cég időszakos többlet pénzigényét biztosítják bármely gazdasági ágban Kishitelek: főként a lakossági fogyasztás finanszírozásának területét jelenti Kezes hitelek: ezeket a hiteleket harmadik személy kezességvállalása mellett lehet igénybe venni 2. Reálhitelek Költségvállalási hitelek  Kauciós hitelek: a kaució a bank egyszerű kezessége, a hitelfolyósítási kötelezettség csak akkor lép életbe, ha a kauciós hitelt igénybe vevő

adós a saját szállítójával szemben kötelezettségét nem teljesíti. Ezt tehát a bank részéről az ügyfele kötelezettségteljesítéséért vállalt kezesség vagy garancia. 5  Elfogadványhitelek: a bank jogot ad ügyfele számára, hogy meghatározott keretösszegig és feltételekkel a bankra váltókat intézményezzen.  Okmányos meghitelezés (akreditív nyitás): az akreditív a fizetési forgalom lebonyolításához technikai eszköz, amelynek megnyitásakor a bank kötelezettséget vállal, hogy megbízója számlája terhére, harmadik fél javára okmányok alapján kifizetést teljesít.  Rembours hitelek: másként okmányos elfogadványhitelek. Ezt az importőrrel kapcsolatban álló bank az exportőr számára nyújtja meghatározott okmányok benyújtása ellenében. Az importőr megbízza bankját akreditív nyitásra azzala feltétellel, hogy meghatározott összegig az exportőr váltóit fogadja el. Speciális finanszírozási formák

Lízing: meghatározására többféle megközelítés is létezik: elsődlegesen bérletként értelmezhető, ahol is a bérlő igényének megfelelő speciális eszközt adnak bérbe hitelezési tevékenységként is megjelölhető, mert a hitelintézetek saját pénzkihelyezéseik között szerepeltetik, ezért a lízing speciális finanszírozási forma kereskedelmi tevékenység ként is közelíthető, mert a lízingtársaság megvásárol egy eszközt, amelyet lízingdíjjal növelt összegben „ad el” partnerének. A lízing olyan üzlet, amelynek során a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott jószágot, hogy adott időre, díjfizetés ellenében a jószág használatát a lízingbe vevőnek átengedje. Típusai:: Pénzügyi vagy finanszírozási lízing: A lízingbeadó ingatlan, vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a

lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő : viseli a kárveszély kockázatot hasznok szedésére jogosulttá válik viseli a közvetlen terheket (fenntartási és amortizációs költségeket is) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kötött időtartam lejártával Ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen A bérbeadó gyakorlatilag a finanszírozó szerepét tölti be. Operatív vagy működési lízing E lízingszerződéssel meghatározott időszakra igényelt berendezésekhez jut a bérbevevő. Olyan üzlettípus, amelynél a lízingbe adó a saját tulajdonában lévő eszközeit a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átengedi, úgy, hogy az eszközökkel történő haszonszerzés a lízingbe vevőt illeti, míg a kockázatot a felek megosztják a lízing futamideje alatt. A lízingbe

vevő érdekelt az eszközök kedvező felhasználásában, mert így jelentős többletbevételre tud szert tenni. Nem érdekelt a tulajdonjog megszerzésében A szerződés lejártakor a bérbevevőnek lehetősége van a szerződés meghosszabbítására, a lízingtárgy újralízingelésére, de elővásárlási joga nincs. Visszlízing Ez a speciális forma a vállalatfinanszírozási lehetőséget jelenti. Az ingatlant, vagy berendezést a tulajdonosa vagy gyártója a lízingcégnek értékesíti, majd lízingszerződést köt a javak használati jogára és ugyanúgy üzemelteti, mint korábban. Szervizlízing alkalmazása esetén a pénzügyi és operatív lízing mellett szervízszolgáltatást vállal a lízingtársaság. Lízngek csoportosítása: a szerződésben résztvevők száma alapján lehet: közvetlen – a bérlő és a bérbeadó köt egymással szerződést klasszikus – a szállító és a lízingbevevő közé bekapcsolódik egy harmadik fél, a lízingcég,

ő a közvetítő a partnerek között – viszontlízing - a klasszikus lízing szereplői mellé bekapcsolódik egy lebonyolító szervezet, ennek feladata a szerződések megkötése 6 áttételes lízing – a bérlőn és a bérbeadón kívül a hitelezők kapcsolódnak az ügyletbe a lízing iránya szerint lehet: belföldi lízing – minden résztvevő azonos ország állampolgára exportlízing esetén a berendezés és az exportőr belföldi, a lízingcég és a bérbevevő más országban vannak importlízing esetében a bérbeadó és a szállító külföldi, a többi résztvevő belföldi a lízing tárgya szerint: tőkejavak lízingje (ingatlan, gép, berendezés, felszerelés stb.) fogyasztási javak lízingje (tartós fogyasztási cikkek) személyi lízing ( szakemberek) A bérelt tárgyak állapota alapján beszélhetünk: „first hand” lízing (új állapotú) „second hand” lízing (korábban már használatban volt) A lízingdíjnak fedezetet kell

nyújtani a vételárra, kamatra. Faktoring : faktoring az áruszállításból, szolgáltatásnyújtásból származó rövidlejáratú követelések folyamatos megvásárlását, kezelését jelenti. Fortetírozás: A fortetírozás elsősorban középlejáratú ügylet (6 hónaptól 6 évig terjed), de a hosszúlejáratú követelések átruházása is ebben a formában valósul meg, általában fix kamatozás mellett. 5. A bankok passzív ügyletei, a modern pénz teremtésének mechanizmusa A forgalomban lévő pénz 2 formában bonyolítja le a fizetési forgalmat, készpénz formájában és számlapénz formájában. Készpénzforgalom Kik között?:Gazdálkodó egység-lakosság, gazd.egys- gazdegys, lakosság egymás között A készpénz kezelésére banki szempontból akkor kerül sor, amikor a bankszámlára készpénzt befizetnek, illetve onnan készpénzt felvesznek. Készpénz befizetés: számlavezető bank pénztáránál, postahivatalban. Esetleg megállapodás

alapján más banknál is. Készpénz kifizetések a bankszámláről két csoportot alkotnak, lehetnek készpénzfelvételek és készpénzkiutalások Kp felvét: készpénzfelvételi utalvánnyal, esetenkénti átutalás/ kis egység kp ellátása/, felvásárlási kp utalvány /mezőgazdasági termékek felvásárlására/ készpénz kiutalások: hitelintézeti postautalvány / posta útján fizessen a bank 3. személynek a számlámról/, távirati postautalvány /mint előző min1000 max 50000b ft/, pénzforgalmi betétkönyv / nem kamatozó betétkönyv amit a postahivatal vezet a betétkönyvre hitelintézeti és távirati postautalvánnyal lehet utalni/. Passzív bankműveletek E bankműveletek elsődleges célja olyan mértékű és szerkezetű források biztosítása az üzleti bankok számára, amelyek alapján képesek kielégíteni – mind nagyságát, mind szerkezetét illetően – ügyfeleik hitel- vagy pénzigényét. Általában véve a bankok forrásaikat betétek

gyűjtése, hitelek igénybe vétele, értékpapír-műveletek, valamint tőkeemelés és tartaléknövelés útján bővíthetik. 1. Számlanyitás, betétgyűjtés; pénzalapok és alapítványok kezelése A forrásszerzés leginkább elterjedt és méreteiben is legjelentősebb módja a számlák nyitása és vezetése az ügyfelek részére, valamint betétek elfogadása azoktól. A gazdasági alanyok ui tevékenységük során bevételekre tesznek szert, illetve kiadásokat teljesítenek, bevételeik egy részét pedig 7 hosszabb-rövidebb ideig pénz formában tartják. Az előbbi két funkciót, vagyis a pénzforgalmat a bankszámlákon keresztül bonyolítják le, míg megtakarításaikat betétekben (betétszámlákon) tartják. Funkciójuk szerint a bankszámlák a következő főbb csoportokba oszthatók: pénzforgalmi, folyó-, betét-, letéti számlák. A pénzforgalmi és a folyószámlák között az a különbség, hogy míg előbbi az ügyfelek és a bank

közvetlen kapcsolatára helyezi a hangsúlyt, utóbbinál a gazdasági alanyok egymás közötti jogviszonya az elsődleges. A betétszámlák pénzbeli megtakarításokat tartalmaznak, a letéti számlák pedig főként (dematerizált) értékpapírokat tartanak nyilván. Az ügyfelek szempontjából a számlák lehetnek: közületi – vállalatok, vállalkozások, intézmények, önkormányzatok, stb., magán – lakosság, külföldiek, stb A lekötés módját tekintve a betétek látra szólóak – a betéttulajdonos azonnal hozzájuthat pénzéhez, határidősek – a rendelkezés korlátozott, lekötési, illetve felmondási időhöz, vagy kamatkonzekvenciákhoz kötött. A lekötés idejének szempontjából megkülönböztetünk rövid lejáratú (1 éven belüli lejáratú), középlejáratú (1-5 éves időre szóló), hosszú lejáratú (5 évre, vagy annál hosszabb időre szóló) lekötött betéteket. Az ügyfelek nyithatnak számlát vagy elhelyezhetnek betétet

hazai, vagy külföldi pénznemben. Az ügyfelek számlái és betétei vezetésének következményeként egyrészt megteremtődnek a modern, bankszerű fizetési forgalom lebonyolításának lehetőségei, másrészt egyenlegeik hosszabb-rövidebb ideig tartó pénzfelhalmozást vagy pénzkészletet fejeznek ki, amelyek az üzleti bankok számára forrásként figyelembe vehetők. Bár funkcióik eltérőek, mégis a betétekéhez hasonló a szerepük az üzleti bankoknál elhelyezett pénzalapoknak és alapítványoknak. Mivel ezek általában hosszabb időszakra vonatkozó pénzkezelést igényelnek, a bankok igyekeznek forrásként való megszerzésükre. E „betétek” rendszerint tartósak, így kihelyezésre különösen alkalmasak. 2. Értékpapír-kibocsátás A forrásgyűjtés egyre terjedő módját jelenti az üzleti bankok saját értékpapírjainak kibocsátása. Míg a számlavezetés és a betétgyűjtés nélkülözhetetlenné teszi az üzleti bankok és az

ügyfelek közvetlen kapcsolatát, addig az értékpapírok kibocsátásával a bankok ügyfélkörén kívül eső pénzforrásokat is meg lehet célozni. A bankok forrásszerzés céljából általában részvények (alaptőke-emelés), kötvények és záloglevelek formájában bocsátanak ki értékpapírokat. (Az értékpapírok részletes tárgyalását lásd később) 3. Jegybanki refinanszírozási hitel igénybe vétele Az üzleti bankok – forrásaik alakulásának függvényében – hitelezési tevékenységük fenntartása vagy bővítése érdekében, esetleg kihelyezéseik miatt keletkezett forráshiányaik esetén hitelt vehetnek igénybe a bankrendszertől. Ha ezt a jegybanknál kezdeményezik, akkor jegybanki refinanszírozásnak nevezik, ha pedig a bankrendszer egyéb tagjaitól, akkor bankközi hitelfelvételnek. A jegybanknál elérhető refinanszírozási hitel formái: Forráskiegészítő hitel: a kihelyezések következtében fellépő tőkehiány

pótlására. Tevékenységbővítő hitel: az üzleti bankok hitelkihelyezéseinek növelése érdekében. A jegybank rendszerint meghatározott mértékben teljesíti egy-egy üzleti bank ilyen igényét, az átfogó mennyiségi hitelszabályozás keretében. Nemzetközi forrásokat közvetítő hitel: a szelektív refinanszírozás sajátos formája. A külföldi hitelezők egy része kevésbé tartja kockázatosnak a jegybanknak történő hitelnyújtást, mintha az üzleti bankok számára közvetlenül tenné azt. E hitelek közvetítésével a jegybank erős szelekciót érvényesíthet, mivel előírja azokat a feltételeket, amelyeket az igénylőknek teljesítenie kell. 4. Váltók viszontleszámítolása Az üzleti bankok kezdeményezhetik a náluk levő, leszámítolt váltók újbóli leszámítolását a jegybank által. A váltók viszontleszámítolása a monetáris szabályozás egyik fontos eszköze, de a bankok egymás között is kezdeményezhetik a

viszontleszámítolást. E tekintetben az üzleti bankok között is kialakulhat bizonyos hierarchia a kisebb, közepes és jelentősebb bankok között. 8 5. Értékpapír fedezetű hitelek A jegybanktól értékpapír-fedezet mellett is kérhető hitel Az értékpapír ebben az esetben tulajdonképpen zálog funkciót tölt be. Az értékpapír névértéke vagy árfolyama rendszerint meghaladja a nyújtott hitel összegét. Ezt a tevékenységet értékpapír-lombardhitel felvételnek nevezik, s a forrásszerzés egyik módozatát jelenti. 6. Bankközi hitelfelvétel Az üzleti bankok nemcsak a jegybankhoz fordulhatnak hitelért, de egymáshoz is. Igaz, a bankközi hitelezést kemény törvényi korlátok szorítják keretek közé, szerepe mégis egyre nő. A bankok azért veszik igénybe a bankközi piacot, hogy rövid lejáratú, átmeneti likviditási problémáikat áthidalhassák. A gyakorlatban kialakult bankközi hitelfelvétel az ún. napi pénz Ez általában 1-3 napos

likviditási nehézségek áthidalását teszi lehetővé, különösen akkor, amikor a bankok fizetési kötelezettségei egy-egy napra koncentrálódnak (pl. az ügyfelek tömeges kifizetéseinek esedékességekor) 7. Nemzetközi közvetlen hitelfelvétel Az üzleti bankoknak – a jegybank által közvetített hiteleken túlmenően – módjuk van közvetlenül is részt venni a nemzetközi hitelkapcsolatokban, a következő formákban: Kötvénykibocsátás: technikailag hasonló módon bonyolódik, mint hazai formája. Direkt hitelfelvétel: a bankok a kamatszínvonal függvényében hitelt helyeznek ki egymáshoz, vagy hitelt vesznek igénybe egymástól. Betételhelyezés: főleg akkor alkalmazzák, amikor hitelezés nem vehető igénybe (lényegében ez is hitelezés), vagy egyéb üzleti megfontolásból (pl. akkreditív telepítése, a forgalom irányítása). 8. Tőkeemelés A banktevékenység tartós bővülésének, illetve az erre irányuló törekvésnek természetes

következménye, az előírt eladósodottsági mutató (saját és idegen tőke aránya) miatt pedig esetenként kötelező a saját tőke emelése. Mivel az üzleti bankok túlnyomó hányada részvénytársasági formában működik, a saját tőke emelése általában új részvények kibocsátásával valósul meg. 6. Fizetési módozatok, egyéb banki szolgáltatások, bankok elektronikus szolgáltatásai Választható fizetési módozatok belföldi gyakorlatban: Átutalás: A lebonyolítás során a kötelezett írásban, a megfelelő formanyomtatványon megbízást ad a banknak, hogy bankszámlája terhére, a jogosult bankszámlája javára a megbízáson szereplő összeget számolja el./egyszerű megbízás/ A megbízásnak nincs értékhatára, kivételt a távirati megbízás jelent, ahol az alsó értékhatár 10000 Ft. Beszedési megbízás (inkasszó): Az inkasszó a hitelező által kezdeményezett fizetési módozat, amelyben jogosult megbízza a bankszámláját

vezető bankot /hitelintézete hogy bankszámlája javára a kötelezett bankszámlája terhére meghatározott, okmányokkal igazolható összeget számoljon el. Határidős inkasszó: A kötelezettet az inkasszó előtt értesíti a bank Amennyiben a kötelezett a kifogásolási határidőn belül (8 munkanap) kifogásolási jogával él, a teljesítés elmarad. Ha nem él a bank teljesíti a kötelezettséget Azonnali beszedési megbízás teljesítéséhez nem kell a kötelezett előzetes beleegyezése, a teljesítésre az inkasszó benyújtásakor azonnal sor kerül. Következő esetben: jogszabály írja elő, a felek ilyen fizetési módban állapodnak meg. Alsó értékhatár20000Ft Váltó inkasszó azonnali inkasszó formanyomtatványával kell megbízást adni a jogosult bankszámláját vezető banknak+ csatolni a váltót Csoportos inkasszó: meghatározott helyen, módon és gyakorisággal kell benyújtani a megbízást a számlavezető hitelintézet részére.

Akkreditív vagy okmányos meghitelezés: kötött fizetési mód, melynél a vevő megbízásából egy bank, a nyitó bank kötelezettséget vállal a kedvezményezettel szemben, hogy javára fizetést teljesít, váltóit 9 elfogadja, vagy megvásárolja, amennyiben nála benyújtja a megadott határidőn belül az előírt okmányokat, s ezek formailag kifogástalanok. 7. Államháztartás, központi költségvetés Az államháztartás feladatai: biztosítania kell a piacműködéséhez elengedhetetlen termelési és fogyasztási feltételeket( vízellátás, kommunikáció, rend,-és jogbiztonság, védelem, utak,vasútak építése és fenntartása ) szabályoznia kell a piac struktúráját, pl. monopóliumok korlátozása, piaci verseny megörzése meg kell teremtenie a piaci ösztönzőket mérsékelnie kell a környezet szennyezést meghatározó szerepet tölt be a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartásában és a szociálpolitikai célok

megvalósításában Az állam működése a mai gazdaságban az alábbi funkciókat foglalja magában: allokációs funkció,amely az erőforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi fogyasztást elosztási funkció, amely koordinálja a piaci folymatokból és a tulajdonjogok örökléséből származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat. stabilizációs funció, amely célja az egyenletes gazdasági növekedés elősegítése, a megfelelő szintű foglalkoztatás biztosítása. A feladatok ellátását szolgáló rendszereket államháztartásnak nevezzük Az államháztartás nem egységes egész, hanem alrendszerein ( központi, helyi önkormányzatok, elkülönitett alapok, kötelező társadalombiztosítás) keresztül működik, megosztva a közösségi feladatokat, forrásokat. Az államnak feladatai ellátásához jövedelemre van szüksége, a bevételek döntő hányada az adó, amelyet az állam törvényekkel, rendeletekkel,

kényszer alkalmazásával szerez meg. Az állam a megszerzett jövedelmet áruk, javak, és szolgáltatások vásárlására, bérek kifizetésére, valamint transzferkiadások( szociális jellegü kiadások, állami kezesség, garanciák) teljesíésére használja fel. A központi költségvetés A költségvetés egy időszak várható bevételeinek és kiadásainak összeállítása. Magyarországon a költségvetés kétszintű, helyi és központi A költségvetés mindig meghatározott időre szól, naptári évre (Mo.) vagy gazdasági évre (USA) Tartalmilag a költségvetés az állam és társadalmi és gazdasági tevékenységének pénzügyi alapja, amely meghatározza az államháztartás kereteit. Formailag a várható bevételek és kiadások szembeállítása. a jövőre vonatkozik, legjelentősebb pénzügyi terv szisztematikusan tagozódik, mérlegként publikálják parlamenti felhatalmazáson alapul Alapelvek: jogi alapelvek, készítés szabályai gazdálkodási

alapelvek, a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatosak elszámolási alapelvek, amelyek a pénzügyi és nem pénzügyi folyamatok számbavételi módját rögzítik A költségvetés összeállítása kötelezően vezetett számlákon alapul. Általában vagyonmérleget is készítenek az állami vagyonról Gyakran a nemzetközi szervezetek is előírnak dolgokat. Bevételek meghaladják a kiadásokat = szufficit, kiadások meghaladják a bevételeket = deficit Deficit = (Bevétel+Adományok) - (Kormányzati vásárlások+bérkifizetés+nettó hitelnyújtás) (kiadási megközelítés) Deficit = (Állami adósságállomány) - (Törlesztés+költségvetési pénzkészlet csökkenése) (állományváltozásból kiindulva) Elsődleges deficit vagy szufficit: bevétel-(kiadás-nettó kamatfizetés és törlesztés) = állami vásárlás + bérkifizetés + transzferfizetések A mai gazdaságban a deficit finanszírozása általában értékpapírokkal

történik. Közvetlen hitelnyújtással történő finanszírozást általában a jegybank végzi. Utóbbiról azt tartják, hogy növeli a pénzmennyiséget, ezért inflációs hatású. A deficit külföldi forrásokból is finanszírozható. A belföldi piacon maga s deficit és így magas állami hitelfelvétel mellett jelentkezik a kiszorító hatás, azaz az állami hitelfelvétel elvonja a tőkét a 10 magánbefektetésektől. Nőnek a kamatok is, amely a hitelből finanszírozott fogyasztást drágítja és csökkenti. Államadósság = a helyi, szövetségi és központi kormány adósságainak konszolidált összege. Ide tartozik a kezesség vagy garanciavállalás miatti hiteltartozás, a különböző elkülönült pénzalapok és az állami beruházásokat kezelő szervezetek hitelei vagy az állami vállalatoktól átvállalt hitelek. Deficit finanszírozás hatására tipikusan nő az államadósság, de nőhet egyensúlyban lévő költségvetés esetén is, ha pl.

elkülönült alapok adóssága nő Miután a bevételek és kiadások időbeni ütemezése rendszerint eltérő rövid lejáratú hitelek biztosítják a likviditást. Ha a hitelt az adott évben visszafizetik, akkor nem növeli a hiányt, ha nem, akkor igen. Normális körülmények között az állam betartja a piaci szabályokat, de elképzelhető kényszerkölcsönzés is. A kényszerkölcsönök kivételével az állam kölcsöneiért kamatot fizet Jegyzésüket segíti, ha kiépült másodlagos piacuk van Külföldi hitelfelvétellel, ha nem korábbi hitelt fizetünk vissza, az importon keresztül nő a az ország rendelkezésére álló javak és szolgáltatások mennyisége. Külföldi hiteltörlesztésnél pont fordított a helyzet, ha nincsenek szabad eszközök, akkor exporttal kell fedezni, ami a belföldi fogyasztást csökkenti. Ha az állam a hiteleket úgy használja fel, hogy javítja a jövőbeni gazdasági növekedés feltételeit, akkor ez ellensúlyozza a kezdeti

kiszorító hatást. A későbbi gazdasági növekedés pedig növeli a bevételeket és így a visszafizetés lehetőségeit. Ha a hitelből transzfereket vagy adminisztratív kiadásokat finanszíroznak, akkor ez csökkenti a gazdasági növekedés lehetőségeit. Névleges törlesztéstől beszélünk akkor, amikor hitel visszafizetését újabb hitelből oldjuk meg. Az államadósság nagyságának és változásának a tendenciáját a GDP-hez viszonyított adósságállomány relatív nagyságával fejezzük ki. Államadósság belföldi finanszírozása történhet: államháztartáson belül (pl. értékpapírt tb jegyzi) jegybanki hitelnyújtással (pl. közvetlen hitelnyújtás, állampapírok megvásárlása más bankoktól) üzleti bankok által, értékpapírok vásárlásával vállalatok és a lakosság által Államadósság külföldi finanszírozása: hosszú vagy középlejáratú kötvény rövid lejáratú kincstárjegy és kincstári váltó hosszú lejáratú

kölcsön és hitel rövid lejáratú kölcsön és hitel Nagy összegű adósságnál különösen szükséges a megfelelő adósságmenedzselés. Ennek elem például a kölcsönfeltételek utólagos módosítása, pl. futamidő meghosszabbítása Költségvetési restrikció hatására rugalmas árfolyamok és szabad kereskedelmet és tőkeáramlást feltételezve a következő folyamatok mennek végbe: Az összkereslet mérséklődik, és csökken az infláció, ami ösztönzi az exportot, ugyanakkor visszamegy az import. Ez rendszerint a hazai pénz értékének emelkedéséhez vezet Mérséklődik az államadósság, ami csökkenti a reálkamatlábat, így a tőke kiáramlik az országból. Ez csökkenti a hazai pénz árfolyamát A két folyamat ellentétes hatású Költségvetési expanzió hatására pont ellentétes folyamatok mennek végbe Az államadósságnak a fizetési mérlegre kifejtett hatását gyengíti, ha az export termékek versenyképessége csak kicsit függ

az ártól, ha az exportnak jelentős az importtartalma, ha a 11 költségvetési restrikció vagy expanzió inkább a transzfereket befolyásolja stb. A költségvetés nemcsak passzívan, tehát az államadósságon keresztül, hanem aktívan is befolyásolni tudja a fizetési mérleget. 8. Fiskális politika, adózási alapfogalmak, magyar adórendszer A költségvetési politika általános célja a hosszútávú általános növekedés biztosítása. Olyan feladatokról van szó, melyek nem oldhatók meg az egyéni érdekeltségek szintjén. A hosszútávú gazdasági növekedés elősegítése magába foglalja pl. az infrastruktúrális beruházásokat, az oktatás hatékonyságának javítását, a társadalmi stabilitás elősegítését, a szociálpolitikai döntéseket, az adópolitika meghatározását. A költségvetési politikán belül a gazdaságpolitika célja, egyrészt a gazdaságra jellemző ingadozásokat próbálja keretek közé szorítani, vagyis a

gazdasági rendszerre jellemző a fellendülés- csúcspont- visszaesés- mélypont örökmozgóként működő, vissza-visszatérő ciklusokat próbálja megzabolázni. Fellendülés esetén visszafogja a felpörögni látszó gazdaságot, visszaesésnél megpróbálja tompítani a kedvezőtlen események hatásait. Másrészt a gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség szintjét kívánják ezen eszközök segítségével a lehető legkisebb szintre visszaszorítani. Az infláció és a munkanélküliség sok esetben nem tartható egyidejüleg alacsony szinten. Ha az inflációt sikerül megszelidíteni, akkor a munkanélküliség szabadul el, ha pedig a foglalkoztatottság mértéke kedvező képet mutat, akkor az árak emelkednek. Olyan szereplőre van szükség, aki képes feloldani az egyén és az egész gazdaság szintjén meglévő érdekkülönbözőségeket. Erre az állam az alkalmas, mert vásárolhat akkor is, ha nincs is pénze és a megpróbáltatások

közepette sem mehet tönkre. Tehát az állam pótlólagos keresletet támaszt, betöltve ezzel a kínálat és kereslet közötti űrt. A beavatkozás eszközei: Ha a gazdasági rendszert vizsgálva azt látjuk, hogy az gyengélkedik, vagyis recesszióra utaló jelekkel találkozunk, akkor egyrészt az adók csökkentését és újabb közkiadási programok beindítását célszerű megtenni. Ennek hatásaként az előző pillanathoz képest többletkereslet jelenik meg a gazdaságban. Amikor a gazdaság felpörögni látszik és magas inflációs rátával, illetve annak rémével találjuk szembe magunkat, a költségvetési politika irányítói az adókulcsok emelését, a közkiadások visszaszorítását javasolják. Automatikus eszközök: A modern gazdaságban a hosszú évtizedek tapasztalataira épülő rendszer már bizonyos stabilizátorokkal rendelkezik, vagyis egyes problémák külön beavatkozás nélkül megoldódnak, persze a hatókör és a mérték korlátozott. E

körbe tartozik a munkanélküli segély és a progresszív adózás rendszere. A progresszív adózás lényege, hogy a személyi és társasági jövedelmek sávosan adóznak, tehát magasabb jövedelemhez magasabb adókulcs tartozik. Mivel a magasabb jövedelmi sávokban magasabb adókulcsot tartalmaznak, ezzel az érdekeltség rendszerén keresztül automatikusan a stabilizáció irányába történik az elmozdulás. Diszkrecionális eszközök: Ide soroljuk a közmunkákat, a különböző eseti kifizetéseket vagy az adókulcsok változtatását, melyek mindegyike külön döntést igényel. Adózással kapcsolatos alapfogalmak Az adó olyan szolgáltatás, amelyet a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához, a maga által meghatározott mérték szerint, az adó fizetésére kötelezett természetes személyektől, jogi személyektől, gazdasági társaságoktól és más szervezetektől,

közvetlen ellenszolgáltatások nélkül megkövetel. Az adóztatás célja, hogy az állam és/vagy annak helyi önkormányzati szerve a társadalmi közös fogyasztás finanszírozásához, a társadalom és annak egyes rétegei számára nyújtott oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sport jellegű szolgáltatásához, a lakásépítési támogatásokhoz, az ország védelmének, belső rendjének és jogbiztonságának megtartásához, fejlesztéséhez pénzbevételre tegyen szert. Az adózás folyamatában megjelenik az adóztató (állam, önkormányzat) és megjelennek az adózók. Az adóra jogosult állam vagy helyi önkormányzat 12 nevében az adóztatással kapcsolatos jogokat az adóhatóságok gyakorolják és teljesítik az adóztatónak az adózóval szembeni kötelezettségeit. Adóhatóságok: APEH- Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Vám- és Pénzügyörség Országos Parancsnoksága és Szervei Az önkormányzat jegyzője

Illetékhivatal Az állami adóhatóság az adót megállapítja, beszedi, végrehajtja, nyilvántartja. A költségvetési támogatást nyilvántartja, kiutalja. Az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a társadalombiztosítási járulékot, a baleseti járulékot beszedi, végrehajtja, nyilvántartja. Az adókötelezettség teljesítését ellenörzi, megsértését feltárja és ellátja az adóztatástechnikai feladatait. Adók befizethetők: Állami adóhatósághoz: Személyi jövedelemadó (SZJA) Társasági és osztalékadó (TAO) Általános forgalmi adó(ÁFA) Fogyasztási adó Kereskedelmi és játékadó Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék Baleseti járulék Önkormányzati adóhatósághoz: Helyi adók Belföldi gépjárművek adója Vámhatósághoz: Vám Importtermék fogyasztási adója Importtermék általános fogyasztási adója Jövedéki adó Külföldi rendszámú gépjárművek adója Illetékhivatalhoz: Illetékek Adókötelezettségek:

Bejelentési kötelezettségek Nyilvántartás vezetésének kötelezettsége Adómegállapítási kötelezettség Nyilatkozattételi kötelezettség Adóbevallási kötelezettség Adatszolgáltatási kötelezettség Adófizetés, adóelőleg fizetésének kötelezettsége Bizonylatok kiállításának kötelezettsége Az adó tárgya az a dolog, jog, jogosultság, tevékenység, amely után az adót fizetik. Az adó alapja az adó tárgyának az az általános pénzben kifejezett mennyisége, amelynek alapján az adót számítják. Az adó mértéke kifejezi, hogy az adóalap vagy annak egysége után mennyi adót kell fizetni. Az adómértéket adókulccsal vagy adótétellel fejezik ki. Az adókulcs az adóalap meghatározott százaléka. Az adómértéket általában olyan esetben fejezi ki adótételben, amikor az adó alapját nem pénzértékben, hanem természetes mértékegységben határozzák meg. A lineáris adó ismérve, hogy adó mértékét kifejező adókulcs vagy

adótétel mindaddig, amíg azt a törvény meg nem változtatja fix,az adó pénzben kifejezett összegének változása az adóalap változásának mértékétől függ. (ÁFA) Progresszív adót jellemzi, hogy az adó mértéke az adóalap változásának függvényében növekszik, ill. csökken A progresszív adóztatás történhet sávos progresszivitással és lépcsőzetes progreszívitással. Annak alapján, hogy az adóalany által kifizetett adó terhét ki viseli,megkülönböztetünk közvetlen és közvetett adót. A közvetlen adó jellemzője, hogy az adó terhét az adó fizetésére kötelezett viseli. (SZJA) Azt az adót, amelyet az adó fizetésére kötelezett jogszerűen a vevőjére áthárít, közvetett adónak nevezünk. Ez olyan adó, amelyet az adóalany fizet meg az adóhatóságnak, és jogosult az adót továbbhárítani. Miután az akire az adót továbbhárították, az adót visszatéríti, az adó az adóalany jövedelmi viszonyait, vagyoni

helyzetét nem befolyásolja. Kivételt képez az alól a termék végső fogyasztója, mert ő nincs abban a helyzetben, hogy másra az adót átháritsa. Adók csoportosítása: Fogyasztáshoz kapcsolt adók: ÁFA Fogyasztási adó Jövedelemhez kapcsolt adók: Személyi jövedelemadó Társasági és osztalékadó Helyi adók: Építményadó Telekadó Kommunális jellegű adók Idegenforgalmi adó Helyi iparűzési adó Gépjárműadó Vám Illetékek: Vagyonszerzési illetékek Öröklési illeték Ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási illetékek: Államigazgatási eljárási illeték Bírósági eljárási illeték 9. Értékpapírpiaci alapfogalmak – értékpapírfajták 13 Az értékpapírokat kétféle szemlélet szerint vizsgálhatjuk: jogi és közgazdasági megközelítéssel. Jogilag egy eszköz magyarországon akkor értékpapír, ha ha a jogszabály annak minősíti, és kibocsátására lehetőséget ad. A közgazdasági

értelmezés elsősorban arra fekteti a hangsúlyt, hogy a pénzügyi követelésnek kalkulálható belső értéke legyen, amelyet a jövőbeli cash flow egyértelműen meghatároz. A kétféle definiálás a gyakorlatban időnként összeütközik egymással. Az értékpapírok rövid története Az ókori görögök is ismerték, hiszen például váltó jellegű követeléseket elfogadtak és leszámítottak. A kötvények és a részvények hosszú fejlődése után a XVII-XVIII. Századra alakultak ki Az első társaság megalakítására 1407-ben, Itáliában került sor. Az első részvénytársaság a Mémetalföldön "bejegyzett” Kelet-indiai társaság volt A kötvények a fejedelmek, uralkodóházak adósságleveleiből fejlődtek ki. Az első hosszúlejáratú államkötvényeket 1672-ben Amszterdamban és Londonban, Párizsban bocsátották a piacra. Magyarországon 1807-ben alakult meg az első részvénytársaság, „Komáromi császári és királyi

hajóbiztosító társaság” néven. 1836-ban a Lánchíd megépítését is egy részvénytársaságra bízták. Az első hazai kötvénykibocsátásokra az 1820-as években került sor. A legnagyobb arisztokrata családok kiadásaik fedezésére próbáltak meg részkötvények kibocsátásával pénzhez jutni. A papírok fedezete a nemesi birtok volt (gyakorlatilag záloglevél), viszont az ősiség törvénye a föld eladását és így a követelés behajtását is lehetetlenné tette. Az értékpapírok csoportosítása értékpapír tartalmát kifejező jogviszony. hitel tulajdonosi árujogviszonyt megtestesítő papírokról beszélhetünk. Futamidő szerint: Rövid lejáratú - egy éven belüli- Közép lejáratú - egy és öt év közötti- Hosszú lejáratú - öt évnél hosszabb futamidejű értékpapír biztosította pénzáramlás (cash flow). Először azt vizsgáljuk, hogy mikor érkezik pénzáramlás az adott értékpapírból. Egy része kizárólag a

lejáratkor vagy a papír értékesítésekor fizet, pl. váltó, kincstárjegy, vagy kamatos kamatozású kötvénykonstrukciók. Másik csoportja rendszeres jövedelmet fizet, pl a befektetési jegyek, illetve általában a kötvények. Vegyes tipusúak a részvények Másodszor azt nézzük meg, hogy miből származhat a befektető nyeresége: Csak árfolyamnyereségből Csak kamatból Csak osztalék vagy osztalékjellegű kifizetésekből Nem pénzeszköz formájú (közraktárjegy, bónuszrészvények) A fentiek kombinációja Harmadikként pedig azt vesszük szemügyre, hogy az értékpapír ígérte hozam mennyire ingadozik. E tekintetben beszélhetünk: Fix Változó, illetve A fix és a változó hozam közötti átmenetet ígérő értékpapírokról. Fix pénzáramlást ígérnek például a lejáratig megtartott fix kamatozású kötvények, állampapírok, banki értékpapírok stb. Ezeknél a konstrukcióknál egyértelműen megadják, hogy milyen kamat kifizetésére

vállal kötelezettséget a kibocsátó. Továbbá az értékpapírokat csoportosíthatjuk a kibocsátó, azaz a feltétlen kötelezettségvállaló személye alapján is. Így beszélhetünk: Állampapírokról, amelyeket az adott állam központi költségvetése bocsáthat ki (államkötvény, kincstárjegy) Önkormányzati papírokról, amelyeket a helyi költségvetések bocsátanak ki Vállalati értékpapírokról, ahol vállalkozások, társaságok a kibocsátók (részvény, kötvény, befektetési jegy, váltó stb.) A pénzintézetek kibocsátásairól, ahol is bizonyos értékpapírokat kizárólag hitelintézetek bocsáthatnak ki (letéti jegy) Magánszemélyek kibocsátásairól (váltók) Beszélhetünk az értékpapírok lehetséges vásárlói köréről is: Csak valutabelföldi Csak valutakülföldi Mindkét fenti befektetői csoport által vásárolható értékpapírok További csoportosítás: Névre Bemutatóra Rendeletre szóló értékpapírok Forgalomképesség

szerinti csoportosítás: Tőzsdén jegyzett Tőzsdén kívüli értékpapírok Kötvény A kötvény egy nagyobb hitelösszeg részkötelezvénye. Évente egyszer, előre rögzített nagyságú kamatot fizetnek, és a hitelezett alapösszeget egy összegben, lejáratkor törlesztik. Az alapesettől való eltérés, ha: A kamatláb fix ugyan, de a futamidő előre magadott módon változik A kötvény változó kamatozású Nem évente, hanem évente többször van kamatfizetés Kamatos kamattal több időszak kamatát fizetik ki egy összegben-általában 14 lejáratkor A kötvény törlesztése nem egy időpontban, lejáratkor történik, hanem a törlesztő részletekre előbb is sor kerül A kötvény általános értelemben közép- vagy hosszú távú értékpapír, azaz futamideje legalább egy év. A magyar törvények azonban nem rögzítik a minimális futamidőt, így egy évnél rövidebb futamidejű kötvények is kibocsátásra kerülhetnek (kereskedelmi kötvény)

Tipusai: Vállalati kötvényeknek tekintjük a vállalatok (és pénzintézetek) által kibocsátott kötvényeket. Ezek a magánkötvények A vállalati kötvények visszafizetéséért a kibocsátó teljes vagyonával felel. Államkötvényeknek a központi költségvetés által kibocsátott, hosszabb távú papírokat nevezzük. Valamint az önkormányzati kötvények, mint a helyi költségvetések kibocsátásait. Örökjáradék-kötvények esetében a papírnak nincs lejárata, azaz futamideje végtelen. Az alapösszeg törlesztésére soha nem kerül sor, a befektető cash flow-ját kizárólag a fizetett kamatok biztosítják. Nem kamatozó kötvények esetében nincs kamatfizetés. A nyereménykötvények nem biztosítanak minden kötvénytulajdonosnak azonos cash flow-t, hanem közöttük sorsolás útján osztják el a szerződésben rögzített nagyságú, kifizetendő összeget. Az átváltoztatható kötvények tulajdonosuknak azt a lehetőséget adják meg, hogy

előre meghatározott időben kötvényüket a kibocsátó társaság hasonló névértékű részvényére váltsák. Az opciós kötvények vásárlóinak lehetőségük van arra, hogy későbbi időpontban, előre rögzített árfolyamon a kibocsátó cég részvényéből adott számút megvásároljanak. Az un nyitott kötvényeknél a futamidő előre rögzített időpontjaiban a kibocsátónak vagy a tulajdonosnak lehetősége van arra, hogy előre megadott árfolyamon kötvényét visszavegye/ visszaadja. A bóvlikötvények (junk bonds) rendkívüli kockázatot megtestesítő, de ennek fejében szokatlanul magas kamatot igérő konstrukciók. A kereskedelmi kötvények a váltók és a kötvények között helyezkednek el. Közgazdasági értelemben nem kötvények, mivel rövid távra bocsátják ki őket. Az osztalékot fizető kötvény, ami nem igér tulajdonosi (beleszólási, szavazati stb.)jogokat A fix kamat helyett a bizonytalan nagyságú osztalék. Állampapírok

Egy éven belüli lejárat: kincstári váltó Egy és öt év közötti lejárat: kincstárjegy Öt évnél hosszabb lejárat: államkötvény Pénzintézeti értékpapírok Annyiban különböznek a lekötött betétekből, hogy. Standard címletekben kerülnek kibocsátásra Forgathatóak Általában nagyobb a nem fizetés kockázata Részvények Részvényeket részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőkéjének emelésekor bocsátanak ki. A részvények névértéke az alaptőkéhez való hozzájárulás nagyságát mutatja. A részesedési jogot biztosító értékpapírok névértéktől az alábbi jogok függtek: Szavazati jog Osztalékra való jog Likvidációs hányadra való jog A későbbi kibocsátásokra esetlegesen elővételi jog Befektetési jegyek A befektetési jegyek befektetési alapok résztulajdonát igazoló értékpapírok. A befektetési alapok megalakulásának célja több befektető pénzének összegyűjtése, kedvezőbb befektetési lehetőségek

megvalósítása. A befektetési jegyek tulajdonosainak korlátozott részesedési jogaik vannak. A vagyoni jogok közül joguk van: A nyereség felosztott részére, a hozamra Speciális magyar értékpapír a a kárpótlási jegy. A kárpótlási jegy kamatozó értékpapír, követelést az állammal szemben névértékben testesít meg. A követelés az alábbi felhasználási lehetőségek valamelyikét jelenti: Életjáradékra váltás Termőföld vásárlása Önkormányzati lakás megvásárlása Állami vállalatok részvényeire történő becserélés E- hitel önrészének beszámítása Kereskedelmi cégeknél fizetési eszközként való felhasználás 10. A tőzsde kialakulása, kereskedelmi rendszere, ügyletfajták A tőzsde mindenekelőtt a tőzsdére bevezetett értékpapír, áru vagy egyéb érték keresletét, kínálatát és kereskedelmét koncentráló központi piac. A tőzsdére a piac szereplőinek azért van szükségük, mert a koncentráció révén

nagyobb likviditás biztosítható és a tranzakciók lebonyolítási költségei is csökkenthetők. Tőzsdék akkor és ott működnek, amikor és ahol a piac szereplőinek tartósan szükségük van arra, hogy likvid,olcsón elérhető, szabályozott és 15 áttekinthető piac alakuljon ki. A piaci likviditás mértéke – vagyis a gyorsan, olcsón, a jellemző ártól nem nagy eltéréssel lebonyolítható adásvételek lehetősége – mind az eladók, mind pedig a vevők számára alapvető ma piaci döntéseket befolyásoló jelentőségű. A nem likvid piaccal rendelkező tőzsdeterméket például a vásárló kevésbé szivesen veszi meg, hiszen nagyobb a kockázata annak, hogy eladáskor csak viszonylag alacsony ár érhető el. Ezzel szemben a likvid piaccal rendelkező tőzsdetermék tulajdonosa bármikor eladhatja a terméket és nem kell attól tartania, hogy az ügyletben elért ás lényegesen alatta lesz a korábbi piaci árnak. Sok vevő és eladó kereslete

illetve kínálata jelentkezik a tőzsdei ügyletkötésekben. Homogén, felcserélhető árukkal (értékpapírokkal) kereskednek a tőzsdén, így nagy tételben folyhat az adásvétel, hiszen az áruknak nem kell a helyszinen jelen lenniük. A tőzsdei befektetés szinte mindenki számára lehetőség, azaz szabad a be- és kilépés. Információs központ A tőzsde éltető eleme az információ. A piacon általában és nagy számban akkor jön létre üzlet, ha az eladó és a vevő a tőzsdetermék jövőbeni árára vonatkozó várakozásai eltérnek egymástól. A tőzsde azért szükségszerűen kommunikációs központ is, amelyen keresztül a tőzsdetermékekkel és a piaci helyzettel (árak) kapcsolatos információk áramlanak a piac szereplői, a tőzsdetermékek kibocsátói és a piac felügyeletével megbízott szervezetek között. A tőzsdei kereskedelemben szereplő értékpapírok esetében például a tőzsdék jelennek meg az eladási és vásárlási

szándékok, és az értékpapír kibocsátója a tőzsdének küldi el a gazdálkodásával összefüggő adatokat, amelyeket azután a tőzsde hoz nyilvánosságra. A Budapesti Értékpapírtőzsde A Budapesti Értéktőzsde ún. magántőzsde, nem állami intézmény. Sem alapításában, sem működésében nincs az államnak szerepe Tevékenységének szabályait – az értékpapírtörvény keretei között – a tőzsde tagjai határozzák meg. Tőzsdetípusok kereskedés tárgyát tekintve: Értéktőzsdéket, amelyek belföldi és esetleg külföldi kibocsátású értékpapírokkal kereskednek Árutőzsdéket, ahol homogén mezőgazdasági és ipari nyersanyagok (azaz szabványosítható tömegcikkek) valamint gyakran nemesfémek és devizák kereskedelme folyik Az ügyletek teljesítése szerint Azonnali tőzsdéket – csak értékpapír Határidős tőzsdéket, ahol a legrövidebb lejárat egy hónap, a legtávolabbi általában két év –értékpapír, kamat, deviza,

index ill. nyersanyagalapúak Tőzsdei kereskedési rendszerek A tőzsdei kereskedési rendszereknek két alaptípusát különböztetjük meg: A nyílt kikiáltásos kereskedést, amikor az alkuszok hangos szóval bekiáltják ajánlataikat Az elektronikus piacot, amelyben számítógépes rendszer végzi az ajánlatok egyszeri vagy folyamatos párosítását A tőzsdéket további két szempont alapján lehet csoportosítani: Ha a kereskedelem un. ajánlatvezérelt piacon folyik, a megbízások akkor teljesülnek, ha a piaci alku folyamán a vételi és az eladási oldal ki tud egyezni az árban A kétoldalú árjegyzéssel jellemezhető piacokon egy vagy több piacvezető vállal a tőzsde felé kötelezettséget arra, hogy amennyiben a kereskedés folyamán spontán nem alakul ki olyan kereslet/kínálat, amely a két oldalt egy bizonyos árkülönbségen (ársávon) belül tartja, valamint mennyiségben is eléri a piacvezető által vállalt minimális ajánlati

kötelezettséget, akkor a piacvezető saját ajánlataival eleget tesz a követelményeknek Tőzsdei megbízások Minden megbízás egy-egy bizományos szerződés, amelyet a befektető a kiválasztott brókercéggel köt. A megbízásban a megbízó meghatározza a terméket, a vételi illetve az eladási szándékot, a mennyiséget és az árat. Azonnali értékpapírügylet esetén a vételi megbízás leadásakor a megfelelő pénzösszeget, eladáskor pedig az értékpapírt kell a brókercégnél elhelyezni. Határidős és opciós ügylet esetében a befektető nem az ügylet névértékének megfelelő összeget, hanem csak annak mintegy 2-5%-át helyezi el letétként a brókercégnél. Tranzakciós díjak és költségek Az azonnali ügyleteknél általában a megbízás volumenének bizonyos hányadát (a mai gyakorlat szerint 1%-át) fizeti a megbízó a teljesítő brókercégnek. 16 A határidős ügyleteknek fix költsége van, ami az ügylet névértékére

vetítve nem éri el az egy ezreléket. Azonnali megbízás esetén mindig meg kell fizetni a díjat, határidős megbízás esetében csak a pozíció nyitását terheli költség, a zárást nem. Adózási kérdések A magánszemély jelenleg forrásadót fizet határidős nyeresége után, miközben nem vonhatja le esetleges veszteségeit. 1998-tól éves szinten -–a társasághoz hasonlóan – a magánszemély is csak a nettó nyeresége után fizet adót. Megbízás típusok A megbízásokban a termék neve, ügylet típusa, az eladási vagy vételi szándék megjelölése egyértelmű.A megbízás határidejét a következő lehetőségek valamelyikével lehet megadni: Adott napra vagy időtartamra vonatkozó megbízás Azonnali piaci áron teljesítendő adásvétel Teljesítésig szóló megbízás, ha az ajánlati mennyiséget, akár több napon át és több áron, de teljesíteni kell Visszavonásig szóló megbízás A szerződés leglényegesebb pontja az ár

megjelölése: A piaci áron, vagy napi áron történő megbízás azt jelenti, hogy az alkusznak azon az áron kell az üzletet megkötnie, amelyik éppen abban a pillanatban elérhető, amikor a megbízást a bróker először teljesíteni tudja Napi áras megbízás esetén a megbízó a brókerre bízza az ajánlat teljesítését A limitáras megbízásban a befektető előre kiköt egy árat, és csak akkor teljesíthető a megbízás, ha ezt az árat a papír árfolyama eléri Nagy tételű ügyletknél célszerűbb az átlagáras megbízás alkalmazása A „küszöb”-áras (stop-loss) esetén a befektető előre kiköt egy árat: megadja a vételnél számára elfogadható legalacsonyabb, eladásnál a legmagasabb árat Határidős és opciós megbízások A határidős ügyletre szóló megbízás lényeges pontja a lejárati dátum megjelölése, ami alatt itt nem az ajánlat érvényességi időtartamát értjük, hanem az ügylet teljesülésének/lejáratának

időpontját. Tőzsdeindexek A tőzsde forgalmán az adásvételek összesített piaci értéket értjük. A tőzsde piaci értékén, tőkeértékén vagy kapitalizációján a cégek piaci értékének összegét értjük. A cég tőkeértéke részvényeinek darabszáma és egy részvény árának szorzata Tőzsdeindex alatt alapvetően kétfajta indextípust értünk: A tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapírokra számolt árfolyamindexeket A hitelviszonyt megtestesítőpapírokra alkalmazott hozamindexeket Az árfolyamindexek (Magyarországon a BUX, ill. a MAX) 17