Betekintés: Neveléselmélet tételek, 2003

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


1. tétel A pedagógia és a neveléstudomány. A ped. mint tudomány.(tárgya, módszerei, jellemzői) Területei, tudományközi kapcsolatai. 2 fogalmat használnak egyszerre: pedagógia és neveléselmélet. A pedagógia a régebbi a görög paidagogosz –gyermekvezető szóból származik, eredetileg a gyakorlati neveléssel foglalkozott. Mai értelemben: a nevelést 2 nézőpontból vizsgálják: -a konkrét nevelési folyamatot emeli ki, a gyakorlati oldalról, hogy mit csinál a nevelő. -a gyakorlati nevelésről, törvényszerűségek, összefüggések, elmélete. (a pedagógiai gyakorlat és elmélet kölcsönhatásban van egymással). A pedagógia és a nevelés tudománynak 2 álláspontja van: azonos, egymás szinonimájának tekinthetők, PED.: -magában foglalja mind a gyakorlati nevelést valamint a nevelési folyamat történéseinek tudományos megközelítését. Neveléstudomány: -a pedagógia elméleti része, szélesebb értelemben vett nevelés, vizsgálja

azokat a folyamatokat, körülményeket, amelyek közreműködnek a nevelésben. Feltárja az összefüggéseket, törvényszerűségeket, s meghatározza a nevelés célját, alapjait, feladatát, valamint azokat az eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a nevelési cél és eszközrendszer elérését. A pedagógiai tudomány: önálló tudomány. A ped. tárgya: az ember formálása, fejlesztése, nevelése, a nevelés valósága. -A nevelés általában 2 ember között történik(nevelő-nevelendő) -A nevelés meghatározott szándékok, célok szerint történik (nevelő-nevelendő: nevelési tartalmak-nevelési cél), -Mindíg konkrét helyzetben történik, amelyet a környezet, társadalom, család és a benne élő emberek befolyásolnak (u.a. + nevelési feltételek). A ped. módszerei: -empirikus: arra szolgálnak, hogy a valóság egy részét tervszerűen megfigyeljük és leírjuk, valamint objektív ellenőrizhető adatokat nyerjünk tapasztalati,

tudományos úton (megfigyelés, kérdezés, teszt, kísérlet) -elméleti: a megértést --szolgálják az értékek és értelmi összefüggések keresése által,(lehetnek: hermeneutika, fenomenológia, dialektika,) A ped. jellemzői: társadalomtudomány, tényfeltáró, leíró és magyarázó tudomány, normatív tudomány, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatban van a pedagógiában. A ped. területei, résztudományai: Hagyományosan, belső struktúra alapján alapján: - pedagógia alapjai- neveléselmélet – oktatáselmélet vagy didaktika – iskola szervezettan – összehasonlító, kísérleti pedagógia – neveléstörténet – nevelésszociológia. Alkalmazott pedagógiák, életkor alapján: - újszülött és csecsemőkori ped. -óvodáskorúak pedagógiája – iskoláskorúak pedagógiája – serdülőkorúak – ifjúkorúak – felnőtt korúak pedagógiája. A nevelés színterei - alapján: - családpedagógia – napközi otthoni nevelés – kollégiumi

nevelés – gyógypedagógia – katonai pedagógia – börtönpedagógia. A nevelési feladatok alapján: -értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai, technológiai, testi nevelés. Egyéb, speciális területek alapján: -gyógyped. ,hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermek pedagógiája. Pedagógia kapcsolatai más tudományokkal: Filozófia, teológia, antropológia, orvostudomány, biológia, pszichológia, szociológia, politika tudomány, etnológia. 2. tétel Az ember alakulása. Az emberformáló folyamatok. A pedagógia tárgya az ember alakítása, fejlesztése, nevelése, alakítása. Az emberformáló folyamatok közül a fontosak: 1. A biológiai életképesség kialakulása: erre épül a fejlődés minden szakasza. -genetikai kód, szülő eü. állapota, életmódja, a szüléstől. 2. Az alapadottságok kibontakozása: csak tanulással fejlődnek képességgé, az első 3 évben alakul ki. -lokomóció = helyváltoztatás lehetősége -manipuláció =

kézi alkotó tevékenység -intellektuális tevékenység = gondolkodás és beszéd alapjai Az adottságok kialakulásának feltételei -a testi épség, -a fejlődést elősegítő környezet 3. A szociális életképesség kifejlődése: a mindennapi életben az elsajátítás tapasztalati úton történik. Családi, rokonsági viszonyokba vezeti be a kisgyermeket. Pedagógiai változata az óvodai nevelés, iskolára való előkészítés. 4. Az általános képességek fejlesztése(iskolázás): kialakulnak a társadalom intézményes formái, az általános képességek fejlesztése (írás, olvasás, cselekvés) 5. A speciális képességek fejlesztése(szakképzés): társadalmi munkamegosztásba vezet be. Elemei: -ált. műveltség, -generelista szakértelem, -specialista szakértelem. 6. Az életvezetési képességek kialakulása: egyszerre kell dönteniük a párválasztásról, pályaválasztásról, munkahelyről, családalapításról. 7. Az érett személyiség

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


önfejlesztő képességeinek felhalmozódása: képes tudatos önfejlesztő tevékenységre. Ezek a folyamatok egymásra épülnek, egyik folyamat sem hagyható ki, egyenrangúak. Az ember társadalmi lény, önmagát csak a többi emberrel képes beteljesíteni, ehhez szükséges 2 alapfogalom: -kommunikáció: az emberek közötti érintkezés és kapcsolatok rendszere, az egyén és a közösség közti információ átadása.(-gesztus,-mimika,- hangsúly.) –kooperáció: az emberek együttműködése valamely közös cél megvalósítása érdekében, a nevelés nélkülözhetetlen. A társadalom: meghatározott szerkezettel és intézményekkel rendelkező, strukturált emberi kapcsolatok rendszere. -gazdaság, Területei: -kultúra. (művelni, lakni, gondot viselni, ápolni, megőrizni. A kultúra az ember által létrehozott világ, ezen belül: az ember által létrehozott tárgyak, ~ ember által átalakított természet, ~ átalakult emberi természet. A kultúra által az

ember megvalósítja életét. A kultúra részei: -a nyelv, -az erkölcsi normák és viselkedési minták, -az érzelem kifejezési mód, -a szociális szervezetek és szerepek, -a jog és politika intézményei, -a gazdaság és munka különböző formái és eszközei, -vallási kultuszok, -az ember létfenntartásához szükséges technikai eszközök. Az ember számára létfontosságú a tanulási folyamat. A kultúra folyamatai: Enkulturáció (a kultúrába történő bevezetés) az a folyamat, melynek során az újszülött kultúrlénnyé válik, aki rendelkezik az emberre jellemző alapvető tulajdonságokkal, és képessé válik a kulturált életmód elsajátítására, valamint a társadalomba való beilleszkedésbe.(nyelv, vallás, sport, művészet) Szocializáció: a személyiség kialakulásának és fejlődésének a társadalmi és tárgyi környezettel kölcsönhatásban lezajló bonyolult folyamata, amelynek során lényeges szempont, hogy fejleszti az

ember önmagát társadalmilag cselekvőképes szubjektummá. A személyre gyakorolt hatása alapján lehet: Pozitív, romboló, semleges. Hatásmechanizmus alapján lehet: Zárt, nyitott. A szocializációs folyamat részei: Elsődleges-primer: születéstől 5-6 éves korig. Másodlagos-szekunder: 5-6 éves kortól 14-15 évesig. Másodlagos szociális fixálódás: a felnövekvő ember megtalálja helyét a felnőttek világában. A szocializációs folyamat az ember élete végéig tart. Enkulturáció és szocializáció összehasonlítása: míg az enkulturáció általános érvényű kulturális tartalmak elsajátítására törekszik, addig a szocializáció a kulturális tartalmak egy sajátos típusának megtanulásáról beszél. Ezt igazolja a nyelv megtanulása. A nevelés: társadalmi lénnyé alakítás: a nevelés kultúrlénnyé alakítás céltudatos tervezett folyamata. A nevelés és a szocializáció összehasonlítása: 1.különböző folyamatokról van szó, a

nevelés nem a szocializáció része, nem folytatása, egy emberformáló folyamat önálló szakasza. 2.a nevelés logikailag a szocializációnak alárendelt. Individualizáció: az egyedi lénnyé válás, beilleszkedik a közösségbe, kialakul az én tudata, kézségeinek, képességeinek rendszere. 3. tétel A nevelés értelmezési lehetőségei A nevelés fogalmát vizsgáljuk: Történeti szempontból, Pedagógiai szempontból, Komplex értelemben. I./Alapvető nevelési modellek a 20. sz.-ban: Nevelési értékközvetítés szerinti: -normatív nev. modellek, itt fontos a maradandó emberi érték, mivel ezeknek az értékeknek a révén tud csak beilleszkedni az ember a társadalomba. -értékrelativista nev. modellek, ezek az értékek múltbeli tapasztalatokra épülnek. Tapasztalatok alapján alakul ki a saját érték és norma rendszerünk. Nevelési folyamat szabályozottsága szerint: -irányított nev. modellek, a pedagógus irányít, ő határozza meg a

tananyagot, a gyerek valamennyi tevékenységét, munka módját. -szabad nevelési modellek, a nevelő feladata a feltételek megteremtése. Nevelési hatásszervezés szerint: -intellektualista nev. modell, a kultúra eredményeinek elsajátítása fejleszti a neveltek személyiségét. -naturalisztikus nev. modell, tapasztalatokat és beidegző-begyakorló hatásokat részesítik előnyben. 20. sz. nev. irányzatok: nevelési irányzat = a nev. modellek gyakorlatban adaptált változatai. -neotomizmus, -instrumentalista, -funkcionális, -önkibontakoztatás, -társadalmi partner viszonyokra nevelés. II./A nevelés tartalmát kiemelő meghatározások: 1.A nevelés mint a kultúra átszármaztatása. A hazai pedagógiai gondolkodók közül többek véleménye szerint a nevelés az emberiség által felhalmozott kultúra átszármaztatása a felnövekvő nemzedékre 2.A nev. mint értékközvetítő tevékenység: Az érték olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Egyrészt hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösség fejlődéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közösségfejlesztő funkcióval. Másrészt elősegíti az egyén fejlődését is, azaz individuális fejlesztő funkciót is betölt. III./A nev. értelmezése a pedagógiai alapfogalmak összefüggésében: a nevelés – oktatás – képzés a pedagógia fő fogalmai. Tágabb értelmű nevelés: magába foglalja a szűkebb értelmű nevelést és az oktatást. Tartalma: -ismeretek átszármaztatása, -alkalmazó és alkotóképesség fejlesztése, jellem, szokás, magatartás formálás, -adottságok, hajlamok fejlesztése. Szűkebb értelembe vett nevelés: jellem, szokás és magatartás alakítása. Oktatás: tartalma, formái, módszerei a nevelés céljától függnek. Az oktatás a tanulás és a tanítás egysége, a gyermek személyiségének irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességeinek optimális fejlesztése.

Képzés: az a tevékenység amelynek során az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása segítségével kimutatjuk, a szükséges tevékenységi formákat s kifejlesztjük a képességeket. IV./A nev. komplex fogalma: A nev, célját, tartalmát, formáit, módszereit tekintve magán viseli a történelmileg változó gazdasági, társadalmi, kulturális viszonyok jellegzetességeit. A nev. történelmileg, társadalmilag meghatározott, az emberi társadalom létezésének, fejlődésének feltétele. 4. tétel A nevelés lehetősége és szükségessége. A természettudományok bizonyítékai a nevelés lehetőségéről és szükségességéről.(az ember előnyei és hátrányai, s ezekből levonható következtetések a nevelés lehetőségére és szükségességére.) Nevelhetőség: Mindenféle nevelés eleve feltételezi az ember alakíthatóságát. Ahhoz, hogy az ember emberré, a társadalom tagjává váljon, szükség van a nevelésre. A nevelhetőség

bizonyítékai: A nevelhetőség lehetőségét és szükségességét igazolják a : -természettudományos ismeretek, -társadalomtudományi megállapítások, -a hiányzó, a nem kielégítő és a tévúton haladó nevelés. A tanulási képesség és a nevelhetőség fogalma: a tanulás és a nevelés lehetőségét jelenti. A tanulás és a nevelés szükségességének fogalma: a tanulás és a nevelés elengedhetetlenségét fedik, ezeket az antropológia kutatja. A természettudományos állításokkal még nem lehet az ember lényét kellően definiálni, kiegészül a szellemtudományi és a társadalomtudományi szempontokkal is. A természettudományokon belül az ember és az állat közötti különbségekkel bizonyítják a nevelés lehetőségét és szükségességét a kutatók. Biológiai különbségek: felegyenesedés, beszéd, gondolkodási kép., tervezett cselekvés, környezeti beill.-uralása, tanulási képesség, különleges agyszerkezet. Az agyfunkciók

nem maguktól fejlődnek ki, szükség van tanulásra, nevelésre. Emberi viselkedésformák, amit a környezet befolyása által, ill., a nev. által kell megtanulnia. Ösztönök: öröklött viselkedési módok, melyek ingerek hatására válnak ki és mindig ugyanúgy, automatikusan folynak le. Állat: Ösztönlény: ösztönös táplálékfelvétel, ivadékgondozás, fészeképítés, Specializálódott szerveik a támadást, védekezést, menekülést jól segítik. Környezetükbe beágyazódva élnek, a körny.-höz kötöttek. Ember: Hiányos ösztönökkel rendelkező lény, ezért veszélyeztetett faj. A világra nyitott lény, nincs behatárolt élettere. Nevelés útján meg kell tanulnia a világban való létezést és környezetének formálását is, képes a tervezett és céltudatos cselekvésre, kultúrát teremt, kreatív. A nevelésben az első életévnek különleges szerepet tulajdonítanak. A felegyenesedett járást, a beszédet, a gondolkodást, a

különleges agyszerkezete képessé teszi az embert a tanulásra. Az emberi viselkedésmódot és viselkedésformákat meg kell tanulni. Az ember biológiailag is hiányosan fejlett, szervileg nem specializálódott a természet erőivel szemben ( karmok, védekezés, stb. ) A szervek sokoldalú használatát tanulnia kell, képességei is tanulással fejlődnek. 5. tétel A társadalomtudományok bizonyítékai a nevelésről és szükségességéről.(Az ember értelmes, társas és kultúrlény) A hiányzó, a nem kielégítő és a tévúton haladó nevelés mint bizonyíték.(elvadulás, a hospitalizmus, a túlzott szigor vagy az engedékenység következményei). A társadalomtudományok megállapításai: -az ember értelemmel rendelkező lény: az ember az egyetlen olyan lény, aki tudattal, értelemmel, emlékezőképességgel, fogalmi nyelvvel, ítélő és reflexképességgel rendelkezik. Képes: saját gondolatok alkotására, a tárgyaknak értelmet kölcsönözni,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


célokat kitűzni, a világot alakítani és átalakítani, idejét beosztani, az időt megkülönböztetni (múlt, jelen, jövő),a jövőt gondolatilag előre látni, alkalmazkodni a célokhoz, kívülről nézni önmagát. Az emberi értelem nem magától fejlődik ki, az élet során tudással és neveléssel kell kifejleszteni. -az ember mint kultúrlény:(aktív teremtője a kultúrának, önmaga is a részévé válik) az ember mindig kultúrában élt és él. Hozzátartozik a művészet, a jog, a tudomány, a vallás, a kommunikáció, a természet megváltoztatása. A kultúra az ember terméke és az ember a saját kultúrájának terméke. Ahhoz, hogy az ember kultúrában élhessen, meg kell tanulnia a kulturált életmódot elsajátítania, olyan technikákat, amelyek a mindenkori kultúra megtartását és továbbadását lehetővé teszik. Ehhez szükség van: gondolkodásra, írásra, olvasásra, az értékítéletre, kreativitásra, felelősségtudatra. A nevelés

feladata, hogy belátassa az emberrel: találnia kell egy életformát, ha nem akarja elpusztítani életfeltételeit. -az ember mint társas lény: az ember léte társadalmi életmódhoz kötött, születésétől kezdve embertársaira, és a társas kapcsolatokra utalt. Csak a másokkal való együttélésben tud létezni, emberré válni, ehhez meg kell tanulnia az együttéléshez elengedhetetlen szociális viselkedési formákat, (csoportos, intézményi, társas együttélésre való utaltság, szükségletek kielégítése) a kultúrált életmódot.(ésszerűség, értékek, életmód ismeret,) (létezési formája a család, iskola, munkahely) Fel kell készítenie az embert az igazságtalan, a szociális életben való elnyomás megakadályozására. Képessé kell válnia a szoc. viszonyok megújítására. A hiányzó, a nem kielégítő és a tévúton haladó nevelés következményei: Ha a nevelés elmarad, az ember, emberré válása kerül veszélybe. Elvadulás,

hiányos nevelés: a nevelés, a társadalmi környezet teljes hiányának a következménye az elvadulás.(kamala) Hospitalizmus, nem kielégítő nevelés: testi, lelki zavar, visszafejlődési jelensége, inger, érzelemszegény környezet,( megjelenik: táplálkozási zavarok, sírási hajlam, érdektelenség, közöny, testi-motorikus-nyelvi-szellemi fejlődés kélekedése, félénkség, depresszió, körömrágás-fejrázás-hajtépés, hangulatingadozás) A hosp. okai: érzelmi törődés hiánya, ingerek közvetítésének hiánya. Túlzott szigor, engedékenység, tévúton haladó nevelés: elhanyagolás, kényeztetés, túlféltés, okozhatnak szoc. eltérő magatartást. (túlzott félénkség, agresszív viselkedés, kábítószer és alkohol élvezete, lopás, hangulati zavarok) A gyerekek zavart vagy széthullott családi viszonyok között nőnek fel. Az emberi életmód kialakulásához sokéves tanulásra van szükség. A hiányzó, nem kielégítő és a tévúton

haladó neveléskövetelményei is azt igazolják, hogy az embernek szüksége van a nevelésre. Az ember nem emberként születik, hanem azzá fejlődik, alakul. Az életforma gyermekkorban szilárdul meg, később ezen nehezen lehet változtatni. 6. tétel „A nevelés alapkérdései: A nevelés célja és eszközei.” Az érték fogalma, jellemzői, típusai. Az értékrendszer fogalma, típusai, szerepük az ember életében és a nevelésben. Az értékelsajátitás útjai. Normák: konkrét elvek, szabályok, amelyeket az adott csoport valamennyi tagjától elvárnak. Nemcsak elvárja az adott viselkedés típusát, hanem bizonyos viselkedéseket tilt is, értékeket tartalmaznak, az értékek megvalósulását segítik.( anyagi, szellemi dolgok) Érték fogalma: mindaz, ami az ember számára jelentős, fontos, lényeges valamilyen szempontból. Jellemzői: az igazságelmélet-megismerési érték, erkölcstan-az erkölcsi érték, a művészet és műalkotások

elmélete-esztétikai érték. A nevelés különböző területein használjuk ezeket az elméleteket. Az értékek típusai: 1. csop: anyagi, kézzel fogható(ékszer, pénz, lakás), szellemi, eszmei érték(jóság, boldogság, szeretet) 2. csop: vitális értékek(élet, erő, jó megjelenés) szellemi érték(tudás, kultúra) erkölcsi érték(jóság, szeretet) vallási értékek(Istenhit, szentségek) 3. csop: alapvető értékek(táplálék, levegő) szociális értékek(munkalehetőség, közbiztonság) létkiteljesítő(műveltség) személyiségi érték(szellemi függetlenség) 4. csop: célérték(egyéni vagy közösségi elképzelések) eszközérték(cél megvalósítását szolgáló érték, föld és a munka) Az értékek funkciói: Egyes esetekben az embernek választania kell különböző cselekvési alternatívák között. Az értékek orientálnak, ugyanakkor a kívánatos, a jó, az igaz felé irányítanak, a nem kívánatos viselkedésre pedig

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


figyelmeztetnek. Az értékek rendszerként szabályoznak bennünket. Az értékrendszer: az értékek logikai rendszere, néhány alapérték logikája összefüggő rendszerré szervezi az ember döntéseit. Meghatározza döntéseinket, cselekedeteinket, viselkedésünk legfőbb mozgatói. Különbözünk, mégis az értékek ránk jellemző rendszere hasonló. Az értékeket, értékrendszereket átadhatjuk spontán( szülő, környezet,), tudatos nevelőhatással, szóbeliség által, ami harmonizálhat, de ellentétes is lehet. Típusai: Szokás és hagyományőrző értékrendszer,(az egyén alárendelése a közösségnek, alkalmazkodva tud csak boldogulni) Az individualisztikus értékrendszer.(az egyén kiemelése, központba állítása) Mindkét é. r. szerint lehet szeretetteljesen vagy hidegen, harmonikusan, diszharmonikusan nevelni. Az é. r-et nem lehet minősíteni, ha nem épül be az értékrendszer a személyiségbe, akkor már az élet során ezt nehéz lesz

pótolni, felépíteni. Nehéz más é. r.-hez igazodni, mint amibe felnőttünk. Az értékek a nevelés céljában és tartalmában jelennek meg elsősorban. 7. tétel A szokás és hagyományőrző valamint az individualisztikus értékrendszer jellemzői, megjelenésük a szülők nevelési instrukcióiban. A szokás és hagyományörző értékrendszer: Központi parancsa: légy olyan mint a másik! Az egyén alárendelése a közösségnek, az egyén a közösség része. Nevelés célja: a gyereket becsiszolnia a közösségbe, a gyermek a család folytatója. Az alkalmazkodás fontos, az egyén ne akarjon kitűnni, s ne tulajdonítson magának nagy fontosságot. Az egyén ne lépje túl saját csoportja, közössége határait. Fontos a tradíció tisztelete. Kiemelt tulajdonságok: szorgalmas, szófogadó, tisztelettudó, jószívű, kitartó… Individualisztikus értékrendszer: Központi parancsa: legyél különb, mint a többi! Az egyén kiemelése, központba

állítása. Nevelés célja: a gyermek kimunkálása, felkészítése az önérvényesítésre. A gyermek lezáratlan, elvben korlátlan lehetőség. Fontos az egyediség hangsúlyozása. A mérce az egyén maga. Újra való nyitottság. Az egyén maga választ környezetet, közösséget. Önálló vélemény és ítélet. Ha véleménye ütközik a családéval, nem mindig veszik figyelembe. Legfontosabb tulajdonságok: ügyes, talpraesett, találékony, céltudatos, eredeti. Mindkét é. r. szerint lehet szeretetteljesen vagy hidegen, harmonikusan, diszharmonikusan nevelni. Az é. r-et nem lehet minősíteni, ha nem épül be az értékrendszer a személyiségbe, akkor már az élet során ezt nehéz lesz pótolni, felépíteni. Nehéz más é. r.-hez igazodni, mint amibe felnőttünk. Az értékek a nevelés céljában és tartalmában jelennek meg elsősorban. 8. tétel „A nevelés célja és feladatai. Acélokról általában, cél és eszközrendszer a nevelés

folyamatában.” A nevelés célja. A nevelési cél és eszköz összefüggése. A pedagógiai célrendszer elemei. A pedagógiai célok változása a történelem során. A nevelési célok típusai. A nevelési feladatok. Nevelési modellek alakulnak ki: normatív nevelési koncepció(pontosan meghatározzák a nevelés célját),értékrelativisztikus koncepciók(maga alakítja ki a normáit, értékeit, amelyet követni akar Nevelés célja: A nevelés céltudatos, mindenképpen célok által motivált tevékenység. Célok motiválják cselekedeteinket, tevékenységünke, csak az emberi faj képes rá. A nevelés céltudatos, tervezett, szervezett személyiségformálás, a szülők nevelési elképzeléseiben is megjelenik a céltudatosság. A nevelési célok funkciói: A célok a nevelendő ember tulajdonságait, viselkedésmódját befolyásolják, segítik a társadalomba való beilleszkedését, meghatározzák a nev. eszközeit, lehetővé válik a nevelői magatartás

ellenőrzését. Fontos a gyereket becsiszolni a közösségbe, a gyermek kimunkálása, felkészítése az önérvényesítésre. A gyermek lezáratlan, elvben korlátlan lehetőség. Fontos az egyediség hangsúlyozása. Mindkét cél szerint lehet szeretetben vagy hidegen nevelni. Ha nem épül be az értékrendszer a személyiségbe, akkor már az élet során ezt nehéz lesz pótolni, felépíteni. Nehéz más é. r.-hez igazodni, mint amibe felnőttünk. Az értékek a nevelés céljában és tartalmában jelennek meg elsősorban. A mérce az egyén maga. Újra való nyitottság. Az egyén maga választ környezetet, közösséget. Önálló vélemény és ítélet. A normák, értékek közvetítése helyett a gyermeket életszerű körülmények között kell tevékenykedtetni, így tapasztalathoz juttatni. A nevelési cél és eszköz összefüggése: Célrendszer: a nev. eredményéről alkotott kijelentés amely némiképp felvilágosítást ad arról, hogyan viselkedjen a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nevelendő személy a jelenben és a jövőben. A nevelési célok a „hová?”, „miért?” kérdésekre adnak választ. Eszközrendszer: a célok eléréséhez vezető tartalmi, szervezeti, módszerbeli és felszerelésbeli tényezőknek a tagolt együttese. A pedagógiai irányzatok: Értékelméleti irányzatok: korok, kultúrák, társadalmak fölött állónak tekintett örök értékek, (igaz, szép,) alakítására törekszenek. Biológiai és pszichológiai alapokon álló ir.: az egyén testi és lelki erőinek kibontakozását tartják a nevelés elsőrendű céljának. Szociális alapokon álló ir.: az egyén nevelését a társadalom aktuális szükségleteinek és követelményeinek rendelik alá. Szintézispedagógiák: figyelembe veszi mind az „örök” és aktuális értékeket, mind a társadalmi követelményeket. A pedagógiai célrendszer elemei: Tartalmi szempontból: A cél elképzelés az elérendő állapotról. A nevelési feladatok a nevelési célt

bontják le, a célokból fakadó nevelői teendők. 8/2 táblázat Követelmény: a célnak és feladatnak megfelelő tervezett tanulói tevékenység, teljesítmény, neveltségi szint. A nevelés idődimenzióját tekintve: Távoli célok: eszmények. Stratégiai célok: az eszményt realizálni kívánó tevékenység. Taktikai célok: egy rövidebb intervallumra konkretizált célok. Operatív célok: az itt és most elérhető célok. A célrendszer az oktatás összefüggésében: általános cél, konkrét cél, operacionalizált célok. Célok szerepe szerint: elsődleges nevelési cél: a közösségfejlesztő magatartás- és tevékenységformák kialakítása. Másodlagos nevelési cél: az önfejlesztő magatartás és tevékenységformák kialakítása. A nevelés céljait meghatározzák: gazdasági hatóságok, a politikai hatalom birtokosai, politikai pártok, egyházak és egyesületek, elméleti szakemberek, gyakorló pedagógusok A nevelési célok változása

a történelem folyamán: A nevelés történelmi, társadalmi kategória. Célja tartalma változott a történelem folyamán: értelmi nev. 8/1 táblázat. 9. tétel Egy mai magyar nevelési célrendszer bemutatása. (Bábosik: az autonóm vezérlésű közösségfejlesztő és önfejlesztő aktivitás kialakítása. Az elsődleges nevelési cél és másodlagos nevelési cél). Bábosik István koncepciója: Bábosik abból indul ki, hogy a nevelés lényege: az értékközvetítés és értékteremtés. Az érték általában olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be: -hozzájárul egy szűkebb vagy tágabb emberi közösség fennmaradásához és fejlődéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közösségfejlesztő funkcióval, -elősegíti az egyén fejlődését, azaz van individuális fejlesztő funkciója. A nevelési folyamatban a cél az, hogy az egyén belső indíttatásból hajtsa végre a konstruktív magatartás és tevékenységformákat, tehát

autonóm módon személyiségének belső feltételrendszere által(akkor is mosson kezet, ha a szülő nem látja) A nev. folyamat végeredménye: nem egyszerűen a közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás és tev. formák kialakítása, hanem az autonóm vezérlésű közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás és tev. formák létrejötte s ezáltal a konstruktív életvezetés megalapozása. Az egyén életvezetése lehet: konstruktív: szociálisan értékes, egyénileg eredményes életvezetés, építő, ez az egyik legfontosabb érték. destruktív: romboló, nem felel meg az értékek két kritériumának nem közösségfejlesztő, nem önfejlesztő. A konstruktív magatartás és tevékenységformák fokozatos kiépítésével alakítható ki. A nevelés során folyamatosan törekszünk a gyermek szociálisan értékes és egyénileg eredményes magatartás- és tevékenységformáinak stimulálására, megerősítésére, (jóváhagyás, elismerés,

jutalmazás.) ezzel a destruktív megnyilvánulásokat leépítjük.(kritika, tiltás, szankció) Sokat árthat a nevelői közömbösség, ha a nevelő nem jelez vissza valamilyen konstruktív vagy destruktív megnyilvánulásra, az értékközvetítés szempontjából. A konstruktív életvezetés lehet: -közösségfejlesztő, morális magatartás és tevékenységformák, a legértékesebb magatartás, mert nélküle nem maradhat fenn, és nem fejlődhet a társadalom.(fizikai, szellemi munka, kulturális, természeti értékek megóvása, kreativitás, fegyelmezettség) A társaság, az ember egyik alapszükséglete, ehhez az együttélést meg kell tanulnia az embernek. A nemzet szempontjából az erkölcsi nevelés körébe tartozik. -önfejlesztő magatartás és tevékenységformák: az egyéni sikert, az egyéni boldogulást segítik.(tanulás, esztétikai tev., az egészséges életmódú tevékenység)A nevelési feladatok hagyományosan jelennek meg, az értelmi nevelés,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


az esztétikai nevelés, a testi nevelés formájában. Az elsődleges nev. cél és másodlagos nev. cél: 9./ táblázat Gáspár László elmélete a nevelés céljáról és eszközeiről: A nevelésnek azokat az emberi tulajdonságokat kell előnyben részesíteni, amelyek társadalmi és egyéni reprodukció szempontjából lényegesek. Reprodukció: egyszerre jelent mind a társadalom, mind a társadalomban élő egyén újra- és újjátermelését. A társadalmi reprodukció elemei: népesség reprodukciója; alapvető társadalmi tevékenységi módok; társadalom gazdasági, politikai, kulturális viszony- és intézmény rendszerének reprodukciója; eszmék, szimbólumok reprodukciója. A nevelés célja: a társadalmi és egyéni reprodukció szubjektuma, az a kifejlett, kiművelt autonóm egyén, aki képes és kész arra, hogy meghatározza a maga szuverén viszonyát a társadalmi és egyéni lét egészéhez. A nev. feladatai: azoknak a képességeknek és

tulajdonságoknak a kifejlesztése, amelyek alkalmassá teszik az egyént arra, hogy cselekvő és alkotó módon hozzájáruljon a társadalom és önmaga fennmaradásához és fejlődéséhez. A nevelés végső eredménye tehát: A meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyén. Tulajdonság: minden olyan vonás, képesség, megnyilvánulás, amely az általunk nevelt embert nagy valószínűséggel jellemez. Az emberi tulajdonságok csoportjai: - képesség: meghatározott tevékenységre való alkalmasság. – szükséglet: meghatározott tevékenység gyakorlása ill. a tevékenység eredménye iránti igény. – tevékenység: meghatározott szükségletek kielégítését szolgáló képesség felhasználás. Az általunk nevelt ember alkalmassá válik az értelmes, tevékeny, produktív élet gyakorlására. A társadalmi cselekvőképesség feltételei: egyetemes látókör, maximális gyakorlatiasság, kezdeményezőképesség, szervezőképesség, felelősség.

10. tétel A nevelési célok megvalósításának személyiségbeli feltételei. A személyiség szerkezeti elemei(az ösztönző-reguláló, a szervező-végrehajtó és a biológiai sajátosságaink) jellemzőik és szerepük a nevelési célok megvalósításában. A cél az, hogy az egyén belső indíttatásból hajtsa végre a konstruktív magatartás és tevékenységformákat, tehát autonóm módon, személyiségének belső feltételrendszere által. Meghatározó az ösztönző-reguláló sajátosságcsoport fejlesztése, a nevelés elsődleges feladata. A szervezető-végrehajtó sajátosságcsoport a kivitelezést, a problémák megoldását segíti, fontos, de nem meghatározó az életvezetés szempontjából. A biológiai sajátosságokat nem tudjuk befolyásolni, normál fejlődés esetén az életvezetést nem befolyásolja. A személyiség szerkezeti elemei: 10/1 táblázat. 1. Ösztönző – reguláló sajátosságcsoport: Azokat az ösztönzőket kell

kialakítani, melyek rögzítik a pozitív-értékes magatartás és tevékenységformákat. Ez a csoport determinálja, határozza meg a magatartás minőségét, hogy konstruktív, destruktív módon viselkedik-e az egyén. Motivációs szükségleti rétegekből épül fel: -közösségfejlesztő aktivitás szükségletei, -intellektuális, művelődési szükségletek(az új információk, ismeretek iránti szükséglet), -esztétikai szükségletek; -egészséges életmód iránti szükségletek; Az ö.-r. sajátosságcsoport formai elemei: Szokás: beidegzés, begyakorlás útján szükségletté vált magatartás és tevékenységforma. Kialakulásához nagyszámú ismétlésre van szükség. A szokások kialakítása elsősorban a család, óvoda, az iskola feladata. Magatartási- tevékenységi modellek: meghatározott magatartási- tevékenységi modellek követésének szükségletei. A vonzónak talált minta, utánzásra készteti az egyént. A modell két szintje:

-példakép: egy konkrét minta követésének szükséglete. (korán kezd működni, alacsonyabb fejlettségi szintet képvisel.) -eszménykép: az életvezetési koncepció, az életideál, az életeszmény. Ezek felépüléséhez hatékony nevelési modellre van szükség, hatékony pedig az, aki szuggesztív, többletekkel rendelkezik (jogi, ismeretbeli, esztétikai, fizikai erőnlét többlete) ezen kívül élményforrás az környezet számára. Meggyőződés: belső szükségletté vált norma, nézet vagy eszme. A beszédbeli fordulatokban is megfigyelhető, pl.: Én azt hiszem…, Tudom…, … 2. Szervező – végrehajtó sajátosságok: A kivitelezés részleteit határozzák meg. Fontosak az ösztönző rendszer fejlődéséhez, de nem meghatározóak az életvezetés szempontjából. Elemei: Az ismeret: megismerési folyamat eredményeképpen kialakult pszichikus képződmények. Bennük a valóság objektumai ill., ezek egyes részei tükröződnek. Szerepük:

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szükségesek az életvezetéshez, szokások, meggyőződések kialakításához, hogy az életben felmerülő problémákat sikeresen megoldja. Kézségek: lineáris algoritmusú tevékenység a maximális begyakorlottság szintjén. Szerepük: Segítik a tevékenység gyorsabb, zavartalanabb lefolyását, menetesítik a figyelmet. A szokásokhoz szükség van készségekre. pl.: az olvasás készsége a betűk automatikus összekapcsolása. Jártasság: olyan tevékenység, amely feladat megoldását teszi lehetővé pl.: gépjármű vezetésben előzés, kanyarodás. Képesség: valamilyen tevékenység végrehajtását teszi lehetővé. Típusai: -általános képességek (beszéd, írás, olvasás, érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, mozgás, gondolkodás, együttműködés), -speciális képességek (zenei hallás, nyelvi ábrázoló és kifejezőkészség). Az ösztönző – reguláló nevelési szempontból elsőbbséget élvez, mivel ez felelős az

aktivitás minőségéért, vagyis ettől függ, hogy konstruktív vagy destruktív irányú lesz-e a magatartás. A szervező – végrehajtó fontos de nem meghatározó. 10/2. ábra 3. Biológiai sajátosságok: Ezek képezik személyiségünk biológiai alapját. Ezek velünk születettek neveléssel nem tudjuk befolyásolni ezeket, egészséges fejlődés esetén nem befolyásolják az életvezetést. Sajátosságok: adottság(a képesség alapja), biogén szükségletek(alvás, evés, mozgás), testalkati sajátosságok, vérmérséklet, neurohormonális alap. 11. tétel Az erkölcsi nevelés. Milyen értékeket közvetítsen ma iskola? (hagyományos és új értékek) A erkölcs. A jellem. A jellem és viselkedés. Jellemvonások. A jellem fejlődését meghatározó tényezők. (az életkor, az érésés a lakó, iskolai, családi környezet. A jellem fejlödését segítő és gátló tényezők a családban) Minden társadalomban, fontos volt az együttéléshez

szükséges szabályok megtanítása. „a törvénynél fontosabb és maradandóbb az erkölcs” Az erkölcs magasabb rendű, egyetemes emberi értékek kifejezője lehet. Az iskolának arra kell törekednie, hogy a maradandó erkölcsi értékeket továbbadja az újabb nemzedékeknek. Napjainkban fellazultak az erkölcsök, kizökkentetnek látszik az erkölcsi világrend, válságok vannak, értékválságról is beszélnek. Értékválság okai: korlátozott egyházi működés; hidegháborús évtizedek, gazdasági feszültségek, családok szétesése; munkanélküliség; iskolai nevelés. Az értékválság, tünetei: elbizonytalanodás; bűnözés növekedése, idegengyűlölet; szexuális szabadság; farkastörvények eluralkodása. Az erkölcs és érték szoros kapcsolatban van egymással, de nem fedik le egymást. Mit tehet az iskola? Vannak olyan normák, értékek, amelyeket közvetíthet, ill., közvetítenie kell. Közvetítendő értékek csoportjai: hagyományos

értékek: egzisztenciális normák; emberi élet védelme; gyengébbek és elesettek segítsége; emberi munka tisztelete; tisztesség; becsület; hazaszeretet; szülők tisztelete, szeretete; új értékek: önismeret; kreativitás; természethez való viszony; tolerancia; pluralitás; empátia. Az új értékek szükségszerűen alakultak ki Erkölcs: azon normák, szabályok, parancsok értékítéletek összessége, melyek magatartásunkat, cselekedeteinket (az erkölcsi jó) érdekében gyakorlatilag szabályozzák a magunk és mások javára. A moralitás, erkölcsiség, erkölcsi magatartás=az ember a normákhoz való alkalmazkodása. Az erkölcs fő jellemzői: tudatosság, szándékosság, lelkiismeret, önkontrol. Erkölcsi nevelés = jellemfejlesztés A jellemet a személyiség gerincének nevezik. A személyiség olyan lényeges vonásainak összessége, amelyek az ember viselkedését és tetteit befolyásolják. A jellem: a közösségfejlesztő aktivitás

szükségleteinek rendszere. A jellem az erkölcsi magatartás személyiségbeli szabályozója. Megfelelően kell fejleszteni a nevelés sorén annak érdekében, hogy az ember a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartásformákat autonóm módon produkálja, tehát akkor is, ha nincs szociális kontrol. Nem öröklött, nem velünk született adottság, hanem a nevelés hatására alakul ki az egyénben. Szüntelenül alakítják az életben szerzett tapasztalatok, rendszeres nevelés, a munka, a tevékenység. A jellem alkotóelemei: - az erkölcsi szokások; - erkölcsi példa és eszménykép; - erkölcsi meggyőződés. Jellem és viselkedés: A jellemvonások a viselkedésben és magatartásban válnak gyakorlati elvekké, erkölcsi tulajdonságokká. A jellem formálásában a tevékenységnek, a saját tapasztalatnak van kiemelt szerepe, Az ember jellemét meghatározó tulajdonságok, a Jellemvonások. Vannak pozitív és negatívak. Pl.: becsületesség –

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


becstelenség, igazságosság – igazságtalanság, fegyelmezettség – fegyelmezetlenség, következetesség – következetlenség, vagy: önzetlenség – irigység, nyíltság – zárkózottság, lelkiismeretesség – felületesség, munkaszeretet – lustaság, A jellem fejlődését meghatározó tényezők: belső és külső tényezők, az életkor, biológiai érés(nem egyértelmű a szerepe), az értelmi fejlettség(nincs összefüggés a morális és az intellektuális fejlődés között), külső környezeti(meghatározó szerep, városi körny-nél negatív hatások, falusinál pozitív hatások, iskolai képzés iránya), tárgyi és szervezeti feltételek. A család, a jellemformálást segítő tényezők: ép családszerkezet; önkiszolgáló és segítő tevékenység, több gyermek; testi fenyítés mellőzése, A gátló körülmények: gyerek szabadjára engedése; törődés hiánya, túlkövetelés; elkényeztetés; munkavégzés hiánya, büntetés.

12. tétel Aközösség szerepe az egyén és a társadalom szempontjából. A közösség fogalma, szerepe a nevelés folyamatában. (cél, eszköz, módszer) Az iskolai társulások módjai, közöséggé válásuk lehetősége. Az osztály rétegződése. Az ember bioszociális lény Egyrészt biológiai, másrészt társadalmi lény. A társaság az ember egyik fontos szükséglete. Az egyéni lét feltétele a közösségi létnek, a közösségi lét feltétele az egyéni létnek. A társadalomnak és az egyénnek is szüksége van a közösségre. A társadalomnak azért, mert: közösségek nélkül tehetetlen tömeggé válik; képtelen az egyéni érdekek sokféleségének megfelelni. Az egyénnek azért, mert: biztonságot nyújthat számára; tartalmat, célt adhat életének; nagyobb hatékonyságot szándékainak. A közösség fogalma: az emberek olyan egyesülése, amelyet a közös cél, a közös érdekek a közös értékrendszer és e három tényező meglétének

tudata, a mi tudat jellemez. A közösség a legmagasabb fejlettségű és szervezettségű emberi létforma. Sajátos minőségű szociális alakzat, amely nyitott a kisebb és nagyobb közösségek felé. A csoport szervezett emberi együttes, amelynek tagjai közös cél elérése érdekében közös munkát végeznek. Társadalmi sajátosságait az érvényes normarendszer határozza meg. A közösség szerepe a nevelés folyamatában: Az ember társas lénnyé csak csoportok, közösségek segítségével fejlődhet. Mint cél: KÖZÖSSÉGI EMBERT kell nevelni. Mint eszköz: csak a közösség segítségével lehet ezt a célt elérni. Mint módszer: a közösségi nevelés lehetővé teszi, hogy a neveltre ne csupán közvetlenül, hanem közvetetten, a közösségen keresztül is hasson a nevelő. Az iskolai társulások módjai, közöséggé válásuk lehetősége: Osztályközösség, nevelőközösség, szülői munkaközösség, diákparlament. A közösség egyre inkább

közös vállalkozás kell, hogy legyen a nevelők és a tanulók szándékának, akaratának megfelelően. Szervezet: meghatározott feladat, feladatkör betöltésére jön létre. Tanulói szervezetek az iskolában: érdekképviselet. osztály: véletlenszerű, nem önkéntes társulás. Kicsi az esély a közösséggé válásra. Iskola által támogatott szervek, csoportok: ezt az iskolások és a nevelők alkotják. (sportkörök, szakkörök,önképzőkörök) Nagyobb az esély a közösséggé válásra, tagságuk önkéntes. Alkotmányosan működő- iskolán kívüli, iskolától független szervezetek: Az osztály rétegződése: azonosulók(a nevelő számára a legkevesebb problémát ők jelentik, pozitív meggyőződés) alkalmazkodók(jó gyerekek, törekvő magatartás, nem népszerűek, nehezen aktivizálhatók), kritikusok(kötözködnek, vitatkoznak nyitottak a világra, feltűnési vágy, kapcsolatkeresés), csatlakozók( kritikusok vagy agresszívek, bandához

tartozás) sodródók(befolyásolhatóak, hátrányos családi környezet, testi, szellemi elmaradás, tanulási problémák) elszakadók(a felnőttes életforma érdekli őket, ingerszegény környezet) agresszívek(lázadók, erőszakosak, veszélyeztető családi háttér, nincs önfegyelme, frusztrált) Egy ilyen tanuló sem reménytelen! A közösség fejlődésének szakaszai: a közösség szerveződésének periódusai: itt a szabályok, normák elfogadása, tudatosítása. Fontos a felnőtt vezetés. a közösségi központ kialakulása viszonyok, az önkormányzat alapjainak lerakása: a pedagógus feladata az aktíva védelme, ösztönzése, segítése. A közösségi érés szakasza: egyre több lehetősége legyen a tanulónak a döntésre. Szilárdulnak a hagyományok. a közösség kiteljesedésének szakasza: a felső tagozat utolsó osztályaira, lehet ezt elérni. A közösség már felnőtté válik, önállóan képes kezdeményezni, tervezni, szervezni,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ellenőrizni és értékelni. 13. tétel A tevékenység ( aktivitás) szerepe életünkben és a nev. folyamatában. A tevékenység tipusai. A tev. formai és tartalmi változatai. A tev. szabályozása. A tev., az aktivitás fejlődési szakaszai,(inpulzív aktivitás, heteronóm szabályozású tev., vagy aktivitás: a tekintélyszabályozás alatt álló tev., vagy aktivitás és a szociális szabályozás alatt álló aktivitás, autonóm szabályozású aktivitás) A tevékenység szerepe: A tevékenység életünk kísérője, hiszen az aktivitás az ember egyik vele született szükséglete. (biogén) Kialakítandó tevékenységekre is igaz ez a mondás: „ Ha mondod, elfelejtem, ha mutatod, talán megmarad bennem, ha engeded csinálni, megtanulom.” Az értékek, normák, magatartás és tevékenységformák elsajátításában, a tanulói tev.-nek kiemelt szerepe van. A nev.-i folyamat központi eleme a tevékenység. A nev.-ben fontos a tev., sokféleségének

biztosítása. Adottság====tevékenység====képesség. Ha csak tanulási tevékenység van jelen az iskolában, nem fejlődhet a személyiség optimálisan. A tevékenységek formai változatai: tanulmányi, önkormányzati , fizikai munka, szabadidős tevékenység., A tevékenységek tartalmi változatai: közösségfejlesztő, önfejlesztő, önérvényesítő egoisztikus tevékenység., A tevékenység szabályozása: A tevékenységformákat úgy szervezzük, irányítjuk, hogy azokban folyamatosan erősítjük a közösségfejlesztő és önfejlesztő akciók gyakoriságát, dominanciáját és megpróbáljuk visszafejleszteni az egoisztikus, az aszociális vagy destruktív elemeket, törekvéseket. A tevékenység, az aktivitás fejlődési szakaszai: impulzív: az ember születésétől jellemző. Az aktivitás szükségletével születünk. Az egyedfejlődés kezdetén a tárgyi környezetből származó szituatív hatások befolyása alatt áll. heteronóm: tekintélyi: a

személyi környezet gondoskodó hatására kialakul a gyermekben a felnőttel való kapcsolattartás másodlagos szükséglete, ami arra készteti, hogy elfogadja a tekintélyi személyek irányítását, tevékenységét. Család, iskola, óvoda 10 éves korig. szociális: a tekintélyi szabályozást kiegészíti majd felváltja a szociális szabályozás. A felnőtt tekintélyi személyek mellett, azzal párhuzamosan szerepet kapnak a kortársi csoportok. Pedagógiai szempontból a heteronóm fázisnak fontos szerepe van, mivel meghatározza az autonóm vezérlésű aktivitás minőségét. autonóm szabályozású: közösségfejlesztő és önfejlesztő aktivitás /tevékenység = KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS. A nevelt tevékenységét a nevelés folyamatában bonyolult tényezőrendszer irányítja. 14. tétel A nevelés módszerei. A nevelési módszer fogalma, a nev. módszert meghatározó tényezők. (a nevelési cél, a nevelő, a nevelt, a nevelési helyzet) A nev.

módszerek csoportjai. A nevelési módszer fogalma: az vagy azok az eljárások, amelyek segítségével a nevelő megpróbálja elérni a nevelés célját. Konkrét segítséget ad a nevelés megvalósításához. Arra szolgál, hogy kialakítsa a helyes, elvárt magatartásformákat, a helytelent pedig kiiktassa a viselkedésből. A nevelés célja: a nevelő a nevelés céljához valósít. Ennek megfelelően tesz különbségeket mely viselkedés fogadható el, dicsérendő, vagy éppen büntetendő. A cél mindig értéket fejez ki. a nevelés módszere függ: a nevelő személyiségétől, értékrendszerétől, egyéniségétől, stílusától. a gyerek személyisége, szándéka, kora: a gyerek személyisége, élettörténete, meghatározó tényező. Másképp kell bánni egy befelé forduló gyerekkel, megint másképp olyannal, akit nagyon sokat büntettek a szülők. A nevelőnek meg kell különböztetni azt, hogy a nevelt szándékosan vagy véletlenül produkálja-e a

nem kívánt viselkedésformát. A gyerek kora több szempontból meghatározó lehet(impulzív aktivitás, heteronóm aktivitás, autonóm szabályozású aktivitás), a körülmények, az előzmények: ha a nevelő már többször figyelmeztette a gyereket, ennek ellenére az ismételten megteszi, akkor a nevelőnek erélyesebben kell vele szemben fellépni. Nem csak egyetlen meghatározott módszerrel lehet eredményt elérni. A nevelési módszerek csoportjai. 14. táblázat Egyszerű csoportosítás: támogató, útmutató módszer(dicséret, jutalmazás), Ellenkező hatást kiváltó módszer: emlékeztetés, figyelmeztetés, szidás, fenyegetés, büntetés, Bábosik módszerei: 15.tábl. közvetlen módszerek: itt a nevelő hatás forrása a felnőtt tekintélyi személy. Jellemzőik: felülről lefelé ható, direkt vagy közvetlen szükségletformálás; a nevelő közvetlenül hat a növendékre; a nevelő fogalmazza meg a célokat, normákat, eszméket; Használatuk: 10

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


éves korig. közvetett, indirekt nevelési módszerek: Jellemzőik: a nevelő nem közvetlenül hat a növendékre, hanem közbeiktatja a feladatot és a közösséget. A nevelőhatás forrásai: a növendék által végzett feladatok. Használatuk: 10 éves kor után. Előnyük: hatékonyak, mivel csökkentik a személyi ellenállást a legkritikusabb életkorban. 15. tétel A közvetlen nev. módszerek jellemzői (előnyei, hátrányai, használata) és típusai A beidegzés közvetlen módszerei: Követelés: azokat az optimális magatartásformákat határozzuk meg ezzel a módszerrel, amelyeket szokássá akarunk alakítani. Alkalmazásának feltételei: - reálisnak, végrehajtónak kell lennie; - az egyénhez kell igazítani; - fokozatosságra kell törekedni, enyhe formáit célszerű alkalmazni (kérés, óhaj, tanács) Gyakoroltatás: a közösségfejlesztés és önfejlesztés szempontjából optimális magatartás és tevékenységformák begyakoroltatásának

megszervezésére szolgáló módszer. A követelmény megvalósítását szolgálja. Azt célozza, hogy a tevékenység belsővé váljon. Alkalmazásának feltételei: - a gyakorlás tartalmának biztosítása, előkészítése, szervezése, vezetése. – a gyakorlás tartalmának helyes elosztása, folyamatosan biztosítani kell az osztály egészének a gyakorlási alkalmakat. – a tevékenységet motiválni kell. – gyakorlás kereteinek megszervezése. Segítségadás: feladata a nehézségek elhárítása vagy mérséklése, megkönnyíti a begyakorlás folyamatát. Alkalmazásának feltételei: - pozitív tanár diák kapcsolat; - a nevelő magatartásának egyik fő attitűdje a segítőkészség legyen. Ellenőrzés: a gyakorlás folyamatát biztosítja, egyúttal visszacsatolást is jelent a beidegzés folyamatában. Tájékoztatást ad arról, hogy a magatartás és tevékenységformák mennyire begyakoroltak. Alkalmazása: - ha az ellenőrzés elmarad, megakadhat a

gyakorlás, s ezáltal a beidegzés elmarad. Ösztönzés módszere: a preferált magatartás és tevékenységformák gyakorlását motiválják. Alapformák: elismerés, elmarasztalás, jutalmazás, büntetés, Egyéb formai változatai: osztályozás, bírálat, buzdítás, szóbeli minősítés. Alkalmazása :- megfelelő gyakorisággal kell alkalmazni az értékelést; - nagy hiba a nevelői közömbösség; - kedvező hatású a jutalmazás; - célszerű az ösztönzések finomabb változatait alkalmazni. Magatartási- tevékenységi modellek közvetítésének direkt (közvetlen) módszerei: Az elbeszélés módszerei: utánzásra készteti a tanulót Tények jelenségek bemutatása: erkölcsi normák és elvek megvalósulását jeleníti meg élményszerű, realisztikus körülmények között. Műalkotások bemutatása: pl. irodalom, zene, film felhasználása a példakép formálás céljára. Nevelő személyes példaadása: a nevelő személye, tevékenysége magatartása

példaformáló tényező. Meggyőződés- formálás közvetlen módszerei: erkölcsi, esztétikai, higiéniai normák közvetítésére szolgálnak. Előadás, magyarázat, beszélgetés: Alkalmazásuk: - módjai: rendszeres tudatosító tevékenységben, alkalomhoz kötötten, tantárgyhoz kapcsolódóan. –a nevelő ne legyen közömbös a normák, eszmék tekintetében; megfelelő számú ténnyel, bizonyítékkal alátámasztott legyen a meggyőződés; A tanulók önálló elemző munkája: az önálló feladat megkívánja a tanulóktól meghatározott normák, eszmék értelmezését, elemzését. 16. tétel A közvetett nev. módszerek (előnyei, hátrányai, használata) és típusai A beidegzés közvetett, indirekt módszerei: Közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységek megszervezésének módszerei: több módszer együttese. Alkalmazásuk: - minden tanuló részvételét biztosítani kell; - a tanulók között kölcsönös függési- felelősi viszony

alakuljon ki. Típusai: -önkormányzati feladatok megszervezésének módszere; -fizikai munkafeladatok; -tanulmányi munkafeladatok; Prespektívák megszervezésének módszerei: elsajátítandó magatartást vagy teljesítményszintet foglalja egységbe, a közösség tökéletesítését szolgálják. Alkalmazásuk: meg kell felelniük a közösség és az egyén szükségleteinek egyaránt. Hagyományok kialakulásának módszere: a hagyományok a közösség fenntartását biztosítják. Közvetett követelés: a nevelő a csoport egészére vagy egy részére fogalmaz meg követelményt, ezt a csoport egy része átveszi és a társainak közvetíti. Közvetett ellenőrzés: az ellenőrzést a csoport, közösség gyakorolja, de ennek alkalmait a nevelő szervezi. Közvetett ösztönzés: az értékelés a nevelő részéről indul el, egyénre vagy csoportra vonatkozik.rendszeres beszámoltatás:–tisztségviselők,-munkacsoportok. Magatartási- tevékenységi modellek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


közvetítésének közvetett, indirekt módszerei: A nevelő személyes részvétele a közösség életében: szerepe: - lehetővé válik a magatartás gyors átvétele; - az értékes kölcsönhatások gyakorisága nő; Pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből: szerepe: - tapasztalati mintát ad a magatartásformákra; - közvélemény formálója; Meggyőződés- formálás közvetett módszerei: Közvetett felvilágosítás: a tudatosító hatás a nevelőtől indul. Vita módszere: a közvetett felvilágosítás alkalmainak megszervezése. Tárgya: erkölcsi probléma; az osztály, csoport egy – egy mozzanata; az egyes tanulók magatartása és teljesítménye. A nevelő szerepe a vitában: összegzés és a helyes álláspont kialakítását segíti.