Egészségügy | Anatómia » Az emberi szervezet tételek, 2008

Biológia „B” témakörök AZ EMBERI SZERVEZET HOMEOSZTÁZIS Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét! A homeosztázis a belső környezet dinamikus állandóságát jelenti, az élő szervezetek egyik legfontosabb jellemzője. A belső környezet dinamikus állandósága és stabilitása alatt a megfelelő tápanyagellátottságot, a légzési gázok szükséges mennyiségét és minőségét, a testfolyadékok megfelelő mennyiségét, minőségét (térfogat, ionösszetétel, kémhatás, hőmérséklet, ozmotikus nyomás) és a védekező módok meglétét, megfelelő működését értjük. Ezeket az „összetevőket” az önfenntartó működések biztosítják az élő szervezet számára, a hormon- és az idegrendszer segítségével, amelyeket együttesen önszabályozó működéseknek nevezünk. A dinamikus állandóságra azért van szükség minden élő szervezet számára, mert a sejtek csak az ősi körülményekhez (az élet megjelenésének ideje)

hasonló környezetben képesek létezni és működni, tehát kimondhatjuk, hogy a sejtek számára „életfeltétel” a belső környezet dinamikus stabilitása/állandósága, amely az ősi környezethez hasonlóvá teszi magukat a sejteket. KÜLTAKARÓ 1. Bőr Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás, érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek). A bőr elhatárolja a szervezetet a környezettől, védelmet nyújt a kiszáradás, a felületére jutó mikroorganizmusok, a kémiai és mechanikai hatások, illetve az ultraibolya sugárzás ellen. Az állandó testhőmérsékletet a hőtermelés és a hőleadás egyensúlya tartja fenn. A hőleadás döntő része a bőrön keresztül megy végbe. Két féle képpen megy végbe a hőleadás: (1) melegben az irha hajszálereibe több vér áramlik át, , így több hőt leadva a környezetbe, vagy (2) a verejtékmirigyek verejtéket juttatnak a bőr külső felületére, és ahogy az elpárolog, úgy hőt

von el, ezzel hűtve a szervezetet. A bőrben sok receptor található, melyek az érzékelésben játszanak fontos szerepet. Ezek kombinált információkat nyújtanak a bőrre ható mechanikai ingerekről, a bőr hőmérsékletének megváltozásáról. Érzékeli a tapintást, nyomást, hőingereket és a fájdalmat Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit! Az emberi bőrt az állatokéhoz hasonlóan három réteg, a felhám (többrétegű elszarusodó laphám), az irha (lazarostos kötőszövet) és a bőralja (rostos kötőszövet) alkotja. Legfontosabb mirigyei a faggyú- és a verejtékmirigyek, melyek a bőraljában és az irhában találhatók. A verejtékmirigy a verejték előállításában, így a hőleadásban játszik szerepet A hám felületére nyíló vékony kivezető csövein a verejtéket a bőr felszínére juttatja, ami onnan elpárologva hőt von el. A faggyúmirigyek váladéka a

szőrtüszőkbe ömlik, a faggyú a szőrszál mentén a bőr felszínére kerül és bevonja, átitatja a szaruréteget ezzel védve a szervezetet a kiszáradástól és a kórokozóktól. (ábra: 10-es Tk 117. o) 1 Magyarázza a hám megújulását! A felhám alsó hámrétegében a sejtek folyamatosan osztódnak, így az idősebb sejtek kitolódnak a bőr felszínére, melynek közelében ellapulnak és szaruanyag halmozódik fel bennük, majd szarupikkelyekké válnak és elhalnak. Ez az elhalt sejtekből álló réteg véd a kémiai és mechanikai hatásoktól, gátolja a párologtatást és a kórokozók bejutását. A szaruréteg az igénybevételtől függően folyamatosan kopik, hámlik, és folyamatosan pótlódik az alsóbb rétegekből. 2. Szabályozás Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomba! Melegben az irhában lévő hajszálereken több vér áramlik át, , így több hőt leadva a környezetbe,

ezzel hűtve a szervezetet. Hidegben a bőr erei szűkülnek, ami mérsékli a hőveszteséget. 3. A bőr gondozása, védelme Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést! A bőr színét a felhámban elhelyezkedő pigmentsejtek adják, melyek sötét festékszemcséi a nap ultraibolya sugárzásával szemben védik szervezetünket. napozás hatására a festékanyag termelése fokozódik, és a bőr sötétebbé válik. A lebarnulás védekező reakció, mivel a festékanyag elnyeli az ultraibolya sugarak egy részét, és megóvja tőlük a mélyebb rétegeket. A nagy intenzitású UV sugárzás megváltoztatja a DNS-molekulák szerkezetét, mutációt idéz elő. Minél erősebb UV sugárzású területen él egy népcsoport, annál sötétebb bőrszín jellemző rá. Az erős napsugárzásnak kitett bőr égési sérüléseket szenved. A rendszeres, túlzott napozás rosszindulatú

daganatos kialakulását idézhet elő. A túlnapozott bőr kiszárad, gyorsabban öregszik, ráncosodik. DE: a nem túl erős napsütés tisztítja, fertőtleníti a bőrt, fokozza a D-vitamin szintézisét. Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük! Anyajegy alatt a kültakaró színbeli vagy szövetbeli veleszületett elváltozását értjük, mely mindig bizonyos körülírt helyre szorítkozik. A szemölcs kis kölesnyi vagy lencsényi, ritkán nagyobb kiemelkedés a bőrön, melyek a felhám körülírt túltengéséből állnak, másodlagosan társul hozzájuk a alatta lévő szövet. Ha a faggyúmirigyek túl sokat termelnek, a faggyú könnyen eltömi a szőrtüszőket és kis dugókat, mitesszereket képez benne. Pattanások akkor alakulnak ki, ha a szőrtüszőbe gennyesedést okozó baktériumok jutnak. A vízhólyag az adott bőrterület egyidejű nyomása és súrlódása miatt alakul ki

akkor, ha ez a súrlódás elválasztja a bőr felső rétegét az alatta fekvőtől. Az egymástól elvált két réteg közti területet nyirok, azaz szövetközti folyadék tölti ki. Ha a dörzsölődés során véredény is sérül, vérhólyag keletkezik, ami lényegét tekintve ugyanaz a kategória, csak ijesztőbben fest. A nyirok feszíti az érintett területet, ami egyrészt fájdalmas lehet, másrészt előbb-utóbb óhatatlanul a hólyag megrepedéséhez vezet. Ezt megelőzendő érdemes kiszúrni a vízhólyagot, de – mivel valóban fertőzésveszélyes lehet – előtte alaposan meg kell tisztítani a környezetét, és a művelethez tiszta eszközt kell használni. Érdemes alkohollal vagy valamilyen sebfertőtlenítővel megtörölgetni a vízhólyagot, a bökésre pedig ugyanezzel a szerrel megmosott, esetleg láng fölött csírátlanított tűt alkalmazni. 2 Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni AZ égési

sérüléseket súlyosságuk szerint kategóriákba osztjuk: elsőfokú égés esetén a bőrpír jelenik meg, másodfokú égés hólyagosodással jár. A harmadfokú égési sérülés a mélyebb rétegeket is érinti, a bőrfelület elhal, fehéredik vagy színesedik. Az égési sérülés veszélye, hogy az égett területen a bőr nem tud párologtatni. A kisebb égési sérüléseket mártsuk hideg vízbe, vagy borogassuk, amíg a fájdalom megszűnik. a harmadfokú és a nagyobb bőrfelületű égéssel orvoshoz kell fordulni! MOZGÁS 1. Vázrendszer Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit! 1. A szervezet szilárd vázát alkotja 2. Passzív mozgásszerv: azaz a mozgások jelentős része azáltal jön létre, hogy az izomrendszer a csontok egymáshoz viszonyított helyzetét változtatja. 3. Védőburkot alkot egyes mechanikai hatások iránt különösen érzékeny szervek számára (agy- és gerincvelő, egyes érzékszervek), egyben külső vázat képez olyan

szerveknél, amelyek működése ilyet igényel (pl. a mellkas a tüdő és a légzési funkció esetében) 4. Vérképzés: azaz helyet ad a szervezet vérképző szövete, a vörös csontvelő számára, és biztosítja a fejlettebb formájú vérképzés helyi feltételeit (osteohaematopoeticus egység). Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját Gerincoszlop tájékai: nyakcsigolyák, hátcsigolyák, ágyékcsigolyák, keresztcsont, farokcsont Mellkas: a gerincoszlop mellkasi csigolyáihoz 12 pár borda csatlakozik ízülettel, melyek elöl a mellcsonthoz kapcsolódnak, így alkotva zárt mellkast. A fej csontos váza, a koponya két fő tájéka az agykoponya és az arckoponya. Az agykoponya védi az agyvelőt. Alsó nyakszirti része a csigolyákhoz ízesül A

koponya nyakszirti nyílásán, az öreglyukon át kapcsolódik egymáshoz az agy- és a gerincvelő. Csontjai: homlokcsont, falcsont, halántékcsont és nyakszirt csont. Az arckoponya csontjai: orrcsont, járomcsont, felső és alsó állkapocscsont. Az alsó állkapocs ízülettel, mozgathatóan kapcsolódik az agykoponyához A nyaki és ágyéki szakasz homorú, a háti és a keresztcsonti domború. Az így kialakulóó kettős görbület a függőleges erőhatásokat rugalmasan fogja fel, járás közben megkíméli a fejet és a mellkasi szerveket a rázkódástól. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel! Sejtközötti állomány szerves anyagokból és szervetlen sókból áll. A szerves anyagok (gyűjtőnevén osszein) legnagyobb tömegükben fehérjék és különböző glükoproteidek. A szervetlen sók közül a

legfontosabbak a kalcium- és magnézium-karbonát valamint a kalcium- és magnézium-ortofoszfát. Emellett a lényegesen kisebb mennyiségben előforduló kationok közül a kálium, az anionok közül a fluorid érdemel említést. A csontszövet rugalmasságáért a szerves, keménységért és szilárdságáért pedig a szervetlen összetevők a felelősek. Gerincferdülés: a gerincoszlop oldalirányú görbülete, amihez legtöbbször a csigolyák elfordulása is társul. Az érintett csigolyák mozgékonysága legtöbbször lényegesen lecsökkent, olyannyira hogy a csigolyaoszlop aktív kiegyenesítése már nem lehetséges. A csigolya-csavarodás következtében a háti szakaszon bordapúp, az ágyéki szakaszon ágyéki púp alakul ki. Kiváltó okok lehetnek: ideg-izom problémák, rossz tartás, csigolyák elváltozása Kezelése 3 súlyos esetekben műtéttel, kevésbé súlyos esetekben gyógytornával történik. Megelőzés: helyes testtartás, mezítláb való

járkálás. Csontritkulás: a csontszövet olyan mértékű minőségi és mennyiségi csökkenése, amitől már csekély sérülés következtében is kialakulhat csonttörés. A csontok 30 éves kor után bomlásnak indulnak, normális esetben 3-5%-kal csökken a csontozat tömege életünk végéig; kórosnak tekinthető, ha ez az érték 5% felé szökik. Kockázati tényezők: örökletes hajlam; korai menopauza; vékony testalkat; fizikai aktivitás hiánya; kalcium-, D-vitaminszegény táplálkozás; dohányzás; túlzott alkoholfogyasztás; sok koffein bevitele. Diagnosztizálás csontsűrűség-méréssel történik Megelőzés: azon kockázati tényezők limitálása, amikre lehetőség van. Csípőficam: a combcsont fejének tökéletlen elhelyezkedése az ízületi vápában. A csípőficam valójában az ízületi vápa már születéskor fennálló rendellenessége. Mivel a vápa túl lapos, az izmok húzó hatására a combcsont feje kiízesülhet a vápához tartozó

üregből, és felfelé csúszhat, kialakítva így a ficamot. A kóros oldalon a láb rövidebb, a farredők egyenlőtlenek és a combredők is különböznek a két oldalon. A csecsemőknél nem könnyű észrevenni a tüneteket, különösen, ha a baj kétoldali. Ezért fontos a szűrővizsgálat elvégzése, mert a megelőzés sokkal egyszerűbb, mint később a kezelés. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be A csontokat kívülről csonthártya borítja, melynek kötőszövetes állományában erek és idegek találhatók. Ez teszi lehetővé a csontok anyagcseréjét A csonthártya nélkülözhetetlen a csontok növekedésében és regenerációjában. A csonthártya alatt nagy teherbírású tömör csontállomány van. A lapos csontok nagy felületűek, viszonylag kis keresztmetszetűek, gyakran szabálytalan alakúak. Csak

szivacsos és tömör állományból állnak A belső szivacsos állomány tölti ki őket, azok üregrendszerében pedig vörös csontvelő található. A koponya egyes lapos csontjaiban levegő van Ilyenek például a lapocka, a szegycsont, a koponyacsontok stb. A csöves csontok henger alakúak. Végeik jellegzetesen kiszélesednek, ezek a vastag felszíni rétegtől eltekintve szivacsos állományból állnak, amelyben vörös csontvelő található. Középső szakaszaik falát vastag, tömött csontállomány képezi, belül üregesek, ezekben főként zsírszövetekből álló sárga csontvelő van. A csöves csontok méretük szerint lehetnek hosszú csontok, ilyenek például a lábszárcsontok, és rövid csontok ilyenek például az ember ujjpercei. A csigolya csigolyatestből, csigolyalyukból és nyúlványokból áll. A csigolyalyukak összessége alakítja ki a gerinccsatornát, amiben a gerincvelő húzódik. A gerincoszlop azért olyan hajlékony, mert a csigolyák

apró mozgásai összeadódnak. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken! Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Két csont között a legstabilabb összekapcsolódási mód a csontok összenövése. A két csont egymáshoz képest egyáltalán nem tud elmozdulni. Az evolúció során ott jön létre, ahol nagyfokú stabilitásra, szilárdságra van szükség. A madarak vázrendszerében a repülés miatt számos csontkapcsolat összenövéssel válik igen stabillá. Összenőnek például a kereszt és ágyékcsigolyák és a lábtőcsontok és a lábközépcsontok összenövéséből alakul ki az egységes csűdcsont. A varratos kapcsolódás ugyancsak nagyon stabil kapcsolódási mód. A varrat kötőszövetes összeköttetés két csont között. A koponyacsontok egy részére jellemző, például az emlősöknél Az 4 összekapcsolódó

csontok szélei fűrészfogszerűen illeszkednek egymásba, amelyeket vékony kötőszöveti réteg szegélyez Idősebb korra a varratok fokozatosan elcsontosodnak. Porcos kapcsolódás esetén a két csont nincs közvetlen kapcsolatban egymással. Közöttük porcszövetből álló képződmény található, amelynek a csontok nekifeszülnek. Legjellemzőbb az emlősök gerincoszlopában, ahol a csigolyák között lapos porckorongok biztosítják az illeszkedést. Az ízületes kapcsolódás ízülettel megszakított összeköttetés két csont között, amely nagyfokú mozgékonyságot biztosít a két csont számára. Az illeszkedő csontvégeket üvegporc borítja és tömött rostos kötőszövetből álló ízületi szalagok kapcsolják egymáshoz. Kívülről az ízületi tok burkolja be, amelynek felszíni rétege folyamatosan megy át a csonthártyába. Belső rétege ízületi folyadékot termel, ez tölti ki a csontok , a szalagok valamint a tok közötti szabad teret, az

ízületi üreget. Az ízesülő csontfelszínek alakja egymásba illő, az egyik domború, ez az ízületi fej, a másik homorú, ez az ízületi árok. Kialakulásuk és alakjuk megszabja az illeszkedő csontok mozgási irányait. 1) ízületi tok 4) ízületi szalag 2) porc 5) csont 3) ízületi nedv Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait! A végtagok váza függesztőövön keresztül kapcsolódik a törzsvázhoz. A felső végtag függesztőöve a vállöv, amely a lapockából és a kulcscsontból áll. A vállízületet a vállöv és a felkarcsont alkotják. Az alkar két csontja a singcsont és az orsócsont Az al- és felkarcsontok a könyökízületben kapcsolódnak össze. A csuklóízületben a kéztőcsontok ízesülnek A kéz csontjai a kéztőcsont és a kézközépcsont, illetve az ujjpercek. Az alsó végtagok függesztőöve a medenceöv., amely keresztcsontból és a két medencecsontból áll. A

combcsont a combízületben kapcsolódik a medencecsonthoz A lábszár csontjai a sípcsont és a szárkapocscsont, melyek térdízületben a combcsonthoz, bokaízületben a lábtőcsontokhoz ízesülnek. A lábfejet a lábtő- és lábközépcsontok, illetve az ujjpercek alkotják Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget! • • • férfi és nő csontvázának alapvető különbözőségei (csontok mérete, súlya, tarajok fejlettsége, csontfal vastagsága) elkülönítő jellegek a koponyán, állkapcson, medencén kémiai nem-meghatározás: alapja a csont kalcium-citrát összetétele 2. Izomrendszer Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom. Gyűrű alakú záróizmok találhatók a száj körül A mimikai izmok szintén a fej izmai, az arcjátékot alakítják

ki A bordaközi izmok a légzésben vesznek részt, a törzs izomzatához tartoznak. A mellizmok is a törzs izmai közé tartoznak, feladatuk a kar mozgatása. A hasizmok széles, lapos izmok, a törzset előre és oldalra hajlítják, illetve csavarják. Fontos szerepük van a hasfal kialakításába. A gátizom hüvely és a végbél közötti terület Tágabb értelemben a gáton az egész medencefeneket értjük. Itt található sok önálló gyűrű izom Egyik 5 izomkarikában a húgycső és hüvely, másik karikába a végbélnyílás helyezkedik el. Az izmok egy része akaratunktól függetlenül működik, másik részüket tudatosan tudjuk működtetni. A rekeszizom (diafragma), a hasüreget elválasztó izom, amely minden kedélyhullámzáskor megrázkódik, belélegző mozgásokat téve. A végtagok izmai a kart és a lábat mozgatják, elöl helyezkedik el a hajlító, hátul a feszítő izom. Ezek egymással ellentétesen működő izmok. A fejbiccentő izom a nyak

külső oldalán található két oldalt. A szegycsonton és a kulcscsonton ered és a halántékcsontra tapad. Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak! Az izomsejtek építik fel az izomszöveteket. Attól függően, hogy sima- vagy harántcsíkolt izomszövetről van szó, másmilyen az alakjuk. A harántcsíkolt izomszövetet hosszú sejtek, ún izomrostok építik fel. Ezek sejtplazmája hosszirányban rendezetten helyezkednek el A simaizomszövet megnyúlt, két végén kihegyesedő sejtjei szorosan egymáshoz tapadnak. Az izmok alapegysége az izomrost. Az izomrostokat kötőszövet foglya fogja össze izomnyalábokká, majd azokat izmokká. Az izmokat az izompólya burkolja be, melynek szövetében a szervet ellátó erek és idegek haladnak. Az izmok elvékonyodó végét inak rögzítik a csontokhoz, melyek hosszan húzódnak a csont felületén és nagy súrlódásnak vannak kitéve. Az inak nagy szakítószilárdságú, kevésbé rugalmas

tömöttrostos kötőszövetből állnak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz! Ha a szervezet nincs különösebb megerőltetésnek kitéve, az izom vérkeringése és az energiaanyagcsere is kímélő (alap)járatban van. Ezért az izmokat, a szalagokat és az ízületeket is lassan hozzá kell szoktatni a rájuk váró feladatra. A bemelegítés következtében az energia-anyagcserénk felgyorsul és a testhőmérsékletünk enyhén megemelkedik. Az izmok, inak és szalagok hajlékonysága (rugalmassága) fokozatosan növekszik és az általános mozgékonyság javul. Egyre inkább eléri a test teljes teljesítőképességét. Az intenzíven működő izmokban, amikor a keringési rendszer már nem biztosít elegendő oxigént a lebontáshoz, tejsavas erjedés következik be. Az izomban felhalmozódó tejsav a felelős az izomlázért. A könnyű mozgás fokozza az izom vérkeringését, ami segít eltávolítani a tejsavat az izomból. 3.

Szabályozás Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek. A vázizomzat mozgatásáért az izommal szinapszist alkotó mozgatóneuronok a felelősek. Izomösszehúzódás akkor következik be, ha a mozgatóidegsejt axonján haladó ingerület átadódik az izomra. A tudatosan befolyásolható mozgásoknál az ingerület az agykéregből indul, főként a homloklebeny hátulsó részéből. 4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei. Csontjaink rugalmasak, de hirtelen, nagy erőbehatásra törés következhet be. Zárt törés esetén a bőr ép marad, nyílt törés esetén a bőr is átszakad. A törések ellátása orvosi feladat, ne próbálkozzunk a sérült

részek helyrerakásával! Rándulás kor az ízesülő csontvégek kimozdulnak helyükről, de az izmok hirtelen összehúzódnak és visszarántják a csontokat eredeti helyükre. Az ízületi tok vagy szalag 6 megnyúlhat, ami mozgás közben fájdalmat okoz. A borogatás és az ízület pihentetése általában elegendő a gyógyuláshoz. A ficam esetén a csontok nem kerülnek vissza eredeti helyükre, a megfeszülő izmok pedig rendellenes helyzetben rögzítik őket. A kificamodott csont visszahelyezése orvosi feladat A csípőficam veleszületett elváltozás. A csípőízület mélyedése túl sekély, emiatt a combcsont feje kicsúszik a helyéről, a beteg biceg. Az elváltozás újszülött korban felismerhető és gyógyítható Az ízület gyulladás valamely ízület heveny, vagy idült gyulladása, mely bakteriális fertőzés vagy reumatikus gyulladásos folyamat következtében alakul ki. Húzódások, ficamok, izomrándulások és ínszalaghúzódások. Az ilyen

sérülések oka, hogy az izmok és ízületek feszítése jóval meghaladja a mozgathatóságuk határait. A talp boltozata elosztja a test súlyát a talpon, rugalmas alátámasztást biztosít járás közben, és megakadályozza a talp ereinek, idegeinek összenyomódását. Ha a lábboltozat megsüllyed, lúdtalp alakul ki. A testsúlyelosztása megváltozik, a láb fáradékonyabbá válik, a mozgás fájdalommal társulhat. Bokasüllyedéshez vezethet, ha a talp kis izmait nem tornáztatjuk, sokat állunk vagy járunk kemény, sima felületen, illetve ha olyan cipőt viselünk, amely nem támasztja megfelelően a lábunkat. Serdülőkorban az izomzat fejlődése gyakran nem tart lépést a csontozat gyors növekedésével és a gyenge hátizmok nehezen tudják egyenesen tartani a törzset. Ez a hanyag tartás, melynek kialakulását elősegíti a mozgásszegény életmód és az egy irányú, helytelen fizikai terhelés súlyosabb esetben gerincferdüléshez vezethet. Ilyenkor a

gerincoszlop oldal irányban deformálódik. Szakorvos által előírt kezeléssel, rendszeres gyógytornával, úszással kezelhető Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). A rendszeres testedzés az egészséges táplálkozás mellett az egyik legfontosabb kockázatcsökkentő módszer az egészségünk hosszú távú megőrzésében. A fizikai aktivitás növeli az önbizalmat és az állóképességet. Javítja az általános közérzetet, az alvást, nagyon jó alkalmat nyújt a stressz levezetésére, így csökkenti a feszültséget és a depresszió előfordulását. A testedzés azért hasznos, mert több izomcsoportot is megmozgat. Alapvetően háromféle edzéstípus van: az erőnövelő, az állóképességet fokozó és az ügyességi edzés. A gyakorlatban persze ezek nem különülnek el élesen Az erőnövelő edzés növeli leginkább az izomtömeget. Ezt viszonylag nagyobb erőkifejtéssel, kevesebb

ismétlésszámmal lehet elérni Az állóképességet fokozó edzés fejleszti a tüdőt, a szívet, az izmokban új erek képződését segíti, a csont, az ín, a szalagok szerkezetének átépülését váltja ki. Az állóképesség javítását viszonylag kisebb erőkifejtéssel, de nagyobb ismétlésszámmal lehet elérni. Az ügyességi edzés elsősorban a mozgáskoordináció javítására szolgál. Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában. A szervezet integritásának megőrzése érdekében bonyolult szabályozási rendszerrel őrködik azon, hogy testsúlyát megtartsa. A szabályozás az energia felvétel és leadás révén biztosítja az egyensúlyi helyzetet. Testsúlygyarapodás jön létre az energia felvétel növekedése, vagy a leadás csökkenése és testsúlycsökkenés alakul ki az energia felvétel csökkenése, vagy a leadás növekedése miatt. Az energia felvétel a táplálkozás révén, az energia leadás több összetevővel jut

érvényre, amelyek közül kiemelhető a mozgás szerepe. TÁPLÁLKOZÁS 1. Táplálkozás Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait. 7 Szervezetünk felépítéséhez és működéséhez sokféle szervetlen és szerves anyagokra van szükség, melyeket a táplálékfelvétellel biztosítunk. (folyamatait lsd lentebb) Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és a tápanyag között! Tápanyag: az élet fenntartásához nélkülözhetetlen fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok és víz összefoglaló neve. A táplálék pedig az az étel/ital, mellyel a szükséges tápanyagokat a szervezetünkbe visszük. 2. Emésztés Ismerje fel az ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit! Az ember emésztő szervrendszere a bélcsatornából és az ahhoz kapcsolódó mirigyekből áll. A bélcsatorna elő-, közép- és utóbélre tagolódik. Az előbél feladata a táplálék aprítása és kémiai lebontásának

megkezdése. Nyálmirigyek kivezető csövei nyílnak ide. Az előbél részei: szájüreg (fogak, nyelv, lágy szájpad), garat, nyelőcső, gyomor. A szájüregben a fogak által felaprított táplálék nyállal keveredik, a nyálban lévő amiláz hatására megkezdődik a keményítő lebontása. A lenyelt táplálékot a nyelőcső perisztaltikus mozgással továbbítja a gyomorba. A gyomorban a béltartalom összekeveredik az erősen savas gyomornedvvel, és a pepszin hatására megkezdődik a fehérjék hidrolízise. A gyomor szakaszosan továbbítja a pépessé vált béltartalmat a középbélbe. A középbél az emésztés és a tápanyagok felszívódásának fő helye. Első szakaszába, a patkóbélbe torkollik a máj és az epe kivezető csöve. Az epe a zsírok emésztésében játszik szerepet. A középbél redőzött nyálkahártyáját felszívóhámmal borított bélbolyhok nagyobbítják A bélbolyhok által felszívott tápanyagok először a májba kerülnek,

ami a szervezetszintű anyagcsere központja .A májsejtek glikogént tartalmaznak, méregtelenítenek, részt vesznek a vérplazma fehérjének szintézisében. A középbélből az emészthetetlen salakanyagok az utóbélbe jutnak. Az utóbél szakasza a vakbél, a vastagbél és az utóbél. A vastagbél a víz és ásványisók felszívásának területe A salakanyagból kialakuló széklet a végbélen keresztül távozik a szervezetből. Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. A máj váladéka, az epe a folyamatosan képződik a májsejtekben és az epehólyagban gyűlik össze, ahol besűrűsödik és tárolódik, amíg a patkóbélbe nem kerül. Emésztőenzimet nem tartalmaz, mégis rendkívül fontos a zsírok emésztésében. Hatóanyagai az epesavak A táplálék megemésztését és felszívódását követően a nagy mennyiségű glükóz érkezik a májba.

A glükózt a májsejtek glükogénné alakítják A májsejtekben raktározott glükogén ismét glükózzá alakul és a vérbe kerül szükség esetén -> fontos a szerepe a vércukorszint szabályozásában. A májba jutó aminosavakból sokféle fehérje képződik., itt szintetizálódik a vérplazma számos fehérjéje (pl. fibrinogén) A táplálékkal felvett zsírsavakat a szervezet szükségleteinek megfelelően átalakítják, vagy lebontják. Kiemelt szerepe van a táplálékkal a szervezetbe jutó méreganyagok ártalmatlanításában. A bélrendszer felől érkező, a szervezet anyagcseréjétől idegen, többnyire vízben nem oldódó anyagokat vízben oldhatóvá alakítja, amelyek a vérkeringésbe, onnan pedig a vesébe kerülnek. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. A fogakat különleges csontszövet, a dentin építi fel. A dentin sejtjeit ellátó erek és idegek a fogbél laza kötőszövetében találhatók. A dentint a koronában a fogzománc, a

gyökérben a cement fedi. 8 Felnőtt korban a teljes fogazat32 fogból áll. A fogak típus szerinti számát a fogképlettel adjuk meg, mely a fogsor jobb oldali felének felső és alsó fogaira vonatkozik: 2 1 2 3 2 1 2 3 metszőfog szemfog kisőrlő nagyőrlő Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ha a zománcréteg megsérül, a fog szuvasodni kezd, ugyanis a felszínre került dentin állomány gyors pusztulásnak indul. Ha az egyre növekvő lyuk eléri a fogbelet, bekövetkezik a fog pusztulása, hiszen vérellátás hiányában a sejtek táplálása megszűnik. Szuvasodáshoz vezethet, ha valaki nem mos rendszeresen fogat. Különösen káros az esti fogmosás elmulasztása. A szájüregben található baktériumok a táplálék anyagaiból a fogak felszínére rakódó vékony hártyát, lepedéket hoznak létre. A lepedékben a baktériumok elszaporodnak és az anyagcseréjük során termelt savas anyagokkal

károsítják a fogzománcot. Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában! − nyál: a nyálmirigyek termelik, melyek kivezető csövei a szájüregbe vezetik. Nagy része víz, ionokat és szerves anyagokat tartalmaz oldott állapotban. Kémhatása semleges vagy enyhén lúgos. Hatóanyaga az amiláz enzim, ami a keményítőt hidrolizálja kisebb-nagyobb egységekre − gyomornedv: a gyomor nyálkahártyamirigyeiben termelődik a sósav és az emésztőenzimek erősen savas kémhatású keverékeként. A sósav a elpusztítja a bejutott kórokozókat és megfelelő közeget biztosít a pepszin számára. A pepszin megkezdi a fehérjék emésztését, kisebb egységekre, peptidekre bontja azokat. − hasnyál: a hasnyálmirigy külső elválasztású mirigysejtjeiben képződik, lúgos kémhatású. Többféle tápanyag emésztéséhez tartalmaz enzimeket. A keményítő

emésztésére amilázt, a fehérjékére például tripszint, a zsírokéra lipázokat tartalmaz. − bélnedv: a nyálkahártya mirigyei termelik, kémhatása lúgos. Enzimei szénhidrát, fehérje és zsírbontó enzimek. − epe: a májban termelődik és az epehólyagban gyűlik össze. Enzimeket nem tartalmaz, de a zsírok emésztésében fontos szerepe van. 3. felszívódás Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét! A vékonybél nyálkahártyája redőzött, belső felületén bélbolyhok találhatók. Felületüket mikrobolyhos felszínű felszívóhám borítja, kötőszövetükben vérerek, nyirokerek és simaizomsejtek találhatók. Feladatuk a kis molekulájú tápanyagok felszívása Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát! A bélfal izomzata hosszanti és körkörös rétegekre különül el. Ezen izmok váltakozó összehúzódása hozza létre a perisztaltikus mozgást, amely a béltartalmat egy irányba, a végbél felé továbbítja. 4.

Szabályozás Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. 9 Táplálékfelvételre az éhségérzet ösztönzi az embert, melynek kialakulásáért az alacsony vércukorszint és a gyomor fezsültségi állapotát érzékelő receptorok jelzései felelősek. A táplálékfelvételt szabályozó központok az agyban találhatók. Az étvágyat befolyásolja az étel látvány, illata, íze és az étkezési szokások is befolyásolják. Nyeléskor a lágy szájpad felemelkedi, megakadályozva, hogy a táplálék az orrüregbe kerüljön. A falatot a garatizmok a nyelőcsőbe nyomják, amely perisztaltikus mozgással továbbítja a falatot a gyomor felé. A falat fölött az izmok összehúzódnak, alatta pedig elernyednek, így a falat egyre lejjebb csúszik. Hányáskora gyomor és a nyelőcső perisztaltikus

mozgása megfordul. Ezt okozhatja fertőzés, mérgező anyag, émelyítő, kellemetlen szag, stb. Minőségi éhezés: ha a szervezet nem megfelelő összetételben kapja meg a tápanyagszükségletét. Mindenféle tápanyagféleség hiánya előfordulhat, de leggyakrabban a fehérje és vitaminszegény táplálkozás fordul elő. Mennyiségi éhezés: ha a szervezet kevesebb energiát vesz fel, mint amennyi a napi teljes energiaszükséglete. A szervezet túl kevés tápanyaghoz jut, ennek következtében a májban raktározott glikogén (összetett szénhidrát) és a zsírszövetben felhalmozott zsírok kezdenek elhasználódni. Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár. − fehérje: nem energiaszolgáltató anyagokként fogyasztjuk elsősorban. Azokat a fehérjéket tekintjük táplálkozási szempontból

teljes értékűnek, amelyek tartalmazzák a szükséges mennyiségű és minőségű aminosavakat. Az esszenciális aminosavakat sejtjeink nem képesek előállítani, ezekhez csak a táplálékkal juthatunk hozzá. − szénhidrátok: nagyrészt növényi eredetű táplálékkal illetve cukor formájában vesszük fel. Sok keményítő van a burgonyában, rizsben, borsóban, babban, lencsében, kukoricában, kenyérben és tésztafélékben. − zsírok: sok zsírt tartalmaznak a sajtok, egyes húsfélék, húskészítmények, az olajos magvak és a csokoládé. A magas koleszterintartalmú ételek rendszeres fogyasztása elősegítheti az érelmeszesedés kialakulását. − növényi rostokban gazdag ételek a gabonafélék, magvak, zöldségek. Ezek elősegítik az emésztőrendszer működését. − ásványi anyagok találhatók a gyümölcsökben, zöldségfélékben és a gombákban. Ezek nélkülözhetetlenek az anyagcsere-folyamatokban. − vitaminok: kis molekulájú

szerves vegyületek, amelyek kis mennyiségben, de mindenképpen szükségesek a szervezet megfelelő anyagcseréjéhez. Ha a szervezet nem jut elegendő vitaminhoz, hiánybetegségek alakulhatnak ki. A-vitamin: zsírban oldódó vitamin, ami a karotinból alakul ki a májban. Szerepe van a bőr és a haj egészségének megatartásában és a fényérzékelésben. B-vitaminok: vízben oldódó vegyületek, egyes B-vitaminokat a bélbaktériumok állítanak elő. B12 a vörösvértestek képződéséhez és a hemoglobin szintéziséhez szükséges. C-vitamin: vízben oldódó vitamin, nélkülözhetetlen a sejtek lebontó folyamataihoz. Hőre érzékeny vegyület. D-vitamin: zsírban oldódó vegyületek, a bőrben keletkezik előanyagaiból a napfény hatására. Elősegíti a kalcium felszívódását a bélből és beépülését a csontokba K-vitamin: a véralvadásban szereplő anyagok szintéziséhez szükséges zsírban oldódó vitamin, növényi eredetű táplálékból és a

bélbaktériumok által juthatunk hozzá. Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnakszükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). 10 Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. A táplálékkal elfogyasztott fehérje testünk fehérjéinek kicserélődéséhez szükséges, emellett növekedési időszakokban arányosan több fehérjére van szükség. A táplálékkal elfogyasztott kalcium és foszfor elsősorban a csontokba és a fogakba épül be. Terhes illetve szoptató nőknek a foszfor bevitelére különösen ügyelniük kell! Az 1 éves gyermek intenzív növekedési szakaszban van, szervezete folyamatosan

nagy mennyiségű fehérjét igényel, pl. az izomzat felépítéséhez, ehhez szüksége van minden aminosavra, amelyek ideális arányban az állati fehérjékben találhatók meg. Ezzel szemben az idősek fehérjéi már nem épülnek, csak a fehérjék folyamatos megújulása folyik, így kevesebb fehérjére van szükségük. Ismertesse az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait. LÉGZÉS 1. Légcsere Ismertesse a légzőrendszer funkcióit! A légzőszervek feladata a sejtek biológiai oxidációjához szükséges oxigén felvétele és a folyamatban keletkezett széndioxid leadása. Belső légzés során a szövetnedv és a nagyvérköri kapillárisok között cserélődnek a légzési gázok. Külső légzés során a vér oxigént vesz fel a léghólyagocskák levegőjéből és leadja a felesleges széndioxidot. Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat! Az ember

légzőrendszerében felső és alsó légutakat különböztetünk meg. A felső légutakhoz tartozik az orrüreg, a garat és a gége. Az alsó légutak részei a légcső, a tüdő hörgőrendszere és a léghólyagocskák. Az orrüreg nyálkahártyája vízgőzzel telíti, szűri, dús érhálózata révén pedig felmelegíti, esetenként lehűti a belélegzett levegőt a test hőmérsékletére. Felső részén található szaglóhám Az orrüregből a levegő a garatba jut, ahol a mandulák a kórokozók ellen védik a szervezetet. A gége a felső légutak utolsó szakasza. Vázát porcok alkotják, bemenetét nyeléskor a gégefedő zárja le. Belsejében kétoldalt mozgatható hangredők találhatók, a közöttük lévő nyílás a hangrés A hangredőkben hangszalagok húzódnak, melyek a gégeporcok között feszülnek. A levegő útjában következő légcső falát nyálkahártya borítja, amely alatt C alakú porcok vannak a légcső szilárdítására. A levegő ezt

követően a légcsőből elágazó két főhörgőbe áramlik A főhörgők egyre kisebb hörgőcskékre ágazva szállítják a levegőt a léghólyagokig. A főhörgőkben és a nagyobb hörgőágakban is találhatók porcok, de a kisebbekből már hiányoznak. A legkisebb hörgők falában simaizomszövetek találhatók, amelyek szabályozzák a léghólyagocskákba jutó levegő mennyiségét. A léghólyagocskák falát egyrétegű laphám alkotja, melyet sűrűn behálóznak a kis vérkörhöz tartozó hajszálerek. A léghólyagocskák belső felülete alkotja a légzőfelszínt Ezen a részen történik a külső légzés. 11 2. Gázcsere Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. A léghólyagocskák levegőjének felfrissülését a légcsere biztosítja, melynek két részfolyamata a kilégzés és a belégzés. A külső és a belső légzés gázcsere, melynek során a széndioxid, illetve az oxigén diffúzióval áramlik a nagyobb

koncentrációjú hely felől a kisebb koncentrációjú hely felé. A sejtlélegzés során olyan kémiai folyamatok mennek végbe, melyek végeredményében oxigént fogyasztanak és széndioxidot termelnek. A légzés ezt szolgálja Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. A tüdő légzésben passzív szerepet kap, követi a mellüreg térfogatváltozásait. A mellüreg térfogatát a légzőizmok: a bordaközi izmok és a rekeszizom változtatja. Belégzéskor a légzőizmok összehúzódnak, a bordaközi izmok emelik a bordákat, a rekeszizom pedig a hasüreg felé húzódik. A térfogat-növekedés következtében a tüdőben lévő levegő nyomása csökken -> a külvilágból levegő áramlik be egészen addig, amíg a nyomás a külsővel meg nem egyezik. Kilégzéskor a légzőizmok elernyednek, a bordák lesüllyednek, a rekeszizom bedomborodik a mellüregbe. A mellüreg térfogata

csökken, így nő a levegő nyomása -> a levegő addig áramlik kifelé, amíg a nyomás meg nem egyezik a külsővel. A mellüreget a mellhártya borítja, amelynek egyik lemeze a mellüreg falát, másik lemeze pedig a tüdő felszínét borítja. A kettő között vékony folyadékréteg van, ami csökkenti a légzőmozgások során fellépő súrlódást és nem engedi a tüdőt a mellkasfalról leválni. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát! Ezzel az értékkel a tüdő térfogatát jellemezzük, vagyis egy erőltetett kilégzés során mennyi levegőt tudunk kifújni. Ez utal arra, hogy hány literes a tüdőnk A kutatások azt mutatják, hogy a tüdő térfogata elsősorban a nemtől, kortól és a testalkattól függ, vagyis egy magasabb, erősebb felépítésű embernek nagyobb a tüdeje. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre! Fiatalabb korban a

vitálkapacitási értékek kevésbé függenek a nemtől és az edzettségi állapottól. Futás közben egy sportoló percenkénti légzésszáma kevesebb, mint egy nem sportolóé, miközben légzési perctérfogatuk közel azonos. A sportoló tüdejében nagyobb mennyiségű léghólyagocska vesz részt a gázcserében. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést! Nyugalmi állapotban a felnőttek percenként 10-16-szor vesznek levegőt. A percenként cserélt levegő mennyisége, a légzési perctérfogat tehát 6-8 dm3 A fizikai terheléshez az ember a légzési perctérfogat növelésével alkalmazkodik. Edzett ember egy légvétellel több levegőt cserél, ezért légzésszáma kevésbé növekszik. Edzetlen ember légzésszáma terhelésre azonnal növekszik 3. Hangképzés Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. ábra: 11. Tk 107 o 12 Ismertesse a hangszalagok szerepét a

hangképzésben. Hangadáskor a hangszalagok megfeszülnek, a hangrés szűkül. A kiáramló levegő feltorlódik a hangredő mögött, és megrezgeti a hangszalagokat. Ennek hatására a levegő is rezgésbe jön, kialakul a hang, melyet a garat, az orrüreg és a szájüreg módosít. A hangadás tehát kilégzéshez kapcsolódó folyamat. 4. Szabályozás Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja. A belégzés folyamatát a vér kémiai összetételének változása indítja el. Ha a vér széndioxidkoncentrációja emelkedik, vagy oxigén-koncentrációja csökken, belégzésre kerül sor A vér széndioxid-koncentrációjának növekedése közvetlenül ingerli a nyúltvelő belégzési központját, az oxigéncsökkenést az aoratív falában lévő kemoreceptorok érzékelik. A nyúltagy kilégző központja a hólyagocskák feszültségi állapotáról kap folyamatos információkat. Ha a feszültség meghalad

egy bizonyos értéket, akkor a kilégző központ gátolja a belélegző központ működését, kilégzés következik. 5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana Ismertesse az orron át történő belélegzés előnyeit a szájon át történő légzéssel szemben! Az orrüreg nyálkahártyája vízgőzzel telíti, szőrszálai által szűri, dús érhálózata révén pedig felmelegíti, esetenként lehűti a belélegzett levegőt a test hőmérsékletére. Ezzel szemben a szájon át belélegzett levegőszűrése, megfelelő hőmérsékletre való melegítése, illetve hűtése nem történik meg. Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma)! Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét! Hideg, száraz levegő belélegzésekor az orrüreg nyálkahártyáján átáramló vér mennyisége megnő, és fokozódik a nyálkatermelő mirigyek működése. A lehűlt nyálkahártyán

keresztül náthát okozó vírusok kerülhetnek a szervezetbe. A fertőzés következménye orrfolyással, torokfájással járó, általában enyhe lefolyású betegség. A szénanátha allergiás eredetű betegség, amit kiválthat a belélegzett levegőben található virágpor, állatszőr, stb. A szem viszketésével, erős orrfolyással és könnyezéssel jár A hörgőrendszer allergiás megbetegedése az asztma. A roham nehéz légzéssel jár, melyet a hörgőcskék simaizomzatának görcsös összehúzódása és a fokozott nyálkatermelés vált ki. Kezelésében a gyógyszerek mellet fontos a kiváltó okok felkutatása, lehetőség szerinti kiküszöbölése. A tüdőgyulladást okozhatják különböző baktériumok, vírusok, gombák, mérgező anyagok. A kórokozóktól függően tünetei is változatosak. Mindenképpen orvosi kezelést igényel A tuberkulózist baktérium okozza, ellene BCG-oltást alkalmaznak. A megbetegedés kockázata az alultáplált, rossz

szociális helyzetben élő emberek körében nagyobb. A fertőzött ember sokáig tünetmentes, sőt előfordulhat, hogy a betegség előrehaladott állapotában is az, ugyanakkor a környezetében élő embereket megfertőzheti. Ezért van különös jelentősége a tüdőszűrésnek, amely a tbc és más betegségek korai felismerését szolgálja. A dohányzás amellett, hogy a gázcsere hatékonyságát csökkenti (széndioxid koncentrációja sokkal magasabb, oxigén koncentrációja alacsonyabb) az égés során szénmonoxidot termel, amely a hemoglobinhoz sokkal erősebben kötődik, mint az oxigén, ezzel akadályozva az oxigénszállítást. 13 A dohányos ember szervezetében emellett még sokféle káros anyag, köztük rákkeltő hatású égéstermékek is jutnak. A dohányzásnak vezető szerepe van a tüdőrák kialakulásában, és sok más súlyos betegség kialakulását is segíti. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás

középfülgyulladással. A két betegség nem feltétlenül jár egymással. Együtt is előfordulhatnak Nem mindig van, de ok-okozati összefüggés is lehet a kettő között. A dobüreg a fülkürtnyíláson keresztül az orrgaratba nyílik, orrgarati gyulladás esetén a normál ventilláció zavart szenvedhet, hurut vagy középfülgyulladás is kialakulhat. A garat gyulladását okozó baktériumok vagy vírusok a fülkürtön keresztül bejuthatnak a középfülbe is. Ilyenkor középfül gyulladás alakul ki Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására! ANYAGSZÁLLÍTÁS 1. Testfolyadékok Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket. A szövetnedv az emberi szervezet sejtjeit körülvevő folyadéktér, amelyből a sejtek fel tudják venni a szükséges

szerves tápanyagokat, ásványi sókat, oxigént, és ahova leadják anyagcseréjük végtermékeit, a széndioxidot, a különböző bomlástermékeket, stb. Ez jelenti tehát a sejtek belső környezetét. A szövetnedv a hajszálerek falán keresztül kapcsolatban áll a vérrel. A vér sejtközötti állománya a vérplazma, amely a sejtes elemeket tartalmazza: a vörösvérsejteket, a fehérvérsjteket és a vérlemezkéket. Valamennyi sejtes elem a vörös csontvelőben keletkezik A teljes vértérfogat 5 dm3. A vérplazma a vértérfogatnak mintegy felét teszi ki A vörösvérsejtek száma 1 mm3 vérben 4,5-5 millió, A fehérvérsejtek száma egy egészséges ember 1 mm3 vérében 4-10 ezer, melyben a granulociták aránya 70%, a limfocitáké 25%, a monocitáké pedig 5%. A vérlemezkék száma 1 mm3 vérben 150-300 ezer. A vérplazma sárgás színű folyadék, melynek legnagyobb része víz. Különböző ionokat, szőlőcukrot, aminosavakat, fehérjéket és egyéb

szerves anyagokat tartalmaz. Ebben találhatók a vér sejtes elemei. A vörösvérsejtek lapos, fánk alakú sejtek, melyek nem tartalmaznak sejtmagot. Sejtplazmájukban nagy mennyiségű hemoglobin található. A vörösvérsejtek feladata a légzési gázok szállítása a vérben. A fehérvérsejtek változatos alakú és méretű, sejtmagvas alkotóészei a vérnek. Három fő típusa van: granulociták, monociták és limfociták. Mindegyikük szerepe a kórokozók elleni védekezésben jelentős. A vérlemezkék sejtmag nélküli, kis méretű elemei a vérnek, szerepük a véralvadásban van. A kapillárisok falán kiszűrődött, de vissza nem került folyadékból jön létre a nyirok, amelyet a nyirokkeringés szállít vissza az érbe, fenntartva ezzel a szövetnedv és a vér állandó térfogatát. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és

következményeit! A vörösvérsejtek lapos, fánk lakú sejtek, melyek nem tartalmaznak sejtmagot és semmilyen sejthártyával körülhatárolt sejtalkotót. Sejtplazmájukban nagy mennyiségű hemoglobint tartalmaz. Feladata a légzési gázok szállítása a vérben Keletkezési helye a vörös csontvelő 14 Ha a vörösvérsejtek száma a normális érték alá esik, vagy a vörösvérsejtek nem tartalmaznak elég hemoglobint, vérszegénység alakulhat ki. Ez fáradékonysággal, fejfájással, általában testi gyengeséggel jár. A fehérvérsejtek változatos alakú és méretű, sejtmagos alkotóelemei a vérnek. A szervezet belső önvédelmi rendszerének tagjai, fertőzések, betegségek kísérőjeként megnő a számuk, és az arányok is eltolódnak. A limfociták sokféle speciális feladatot látnak el, a vörös csontvelőben, a nyirokcsomókban, a lépben és a csecsemőmirigyben képződnek. Két fő típusuk a T-limfociták és Blimfociták A granulociták a

vörös csontvelőben őssejtekből képződnek Bakteriális fertőzések esetén elszaporodnak. A monociták a csontvelőből a vérkeringésbe, onnan a szövetekbe kerülnek A vérlemezkék sejtmag nélküli, kis méretű sejtes elemei a vérnek, melyek a csontvelő óriássejtjeiből darabolódással keletkeznek. A véralvadásban, a vérzéscsillapításban és az érfal megvédésében van szerepe. A véralvadási zavarok egyik típusa a vérzékenység, amikor a vér alvadási ideje kórosan megnő. Vérzékenységet okozhat a vérlemezkék alacsony száma, a véralvadásban szereplő fehérjék működési zavarai, a K-vitamin hiánya, a májkárosodás, stb. Véralvadási zavar a fokozott véralvadási hajlam is, amikor az érfal sérülése nélkül is keletkeznek a keringési rendszerben vérrögök. Ezek elzárhatják az ereket, trombózist okozhatnak Fokozott véralvadási hajlamhoz vezet a vérlemezkék magas száma, az érfalak egyenletlenségei. Ismertesse a

vérzéscsillapítás módjait! A vérzéseknek az értípusok számának megfelelően három típusát különítjük el: kapilláris, vénás és artériás. A kapilláris vérzés esetén a vér vékonyan szivárog, egyes esetekben cseppenként távozik. Ilyen vérzéssel van dolgunk általában horzsolások esetén. Vágás, szúrás és sok más esetben többnyire vénás vérzéssel állunk szemben, amely folyamatosan, a seb nagyságától függő intenzitással távozik az ereinkből. Mindkét esetben legelső cselekedetünk a sérült végtag szív fölé helyezése legyen. Karsérülésnél ez könnyen megoldható, de lábsérülésnél a sérültet fektessük le és emeljünk lábát a teste (szíve) fölé. Fertőtlenítéshez legcélszerűbb Betadine-oldatot vagy kenőcsöt használnunk, ezt közvetlenül a sebbe is jutathatjuk, de jód esetén ügyeljünk arra, hogy csak a seb szélét fertőtlenítsük. A sebbe került jód szövetroncsolódást okozhat. A hajszáleres

vérzésre és gyengébb vénás vérzésre ún. fedőkötést, erősebb vénás vérzésre ún nyomókötést alkalmazzunk. Mindkét kötözéshez steril mull-lapra és mullpólyára lesz szükségünk A fertőtlenítés után a sebre helyezzük a mull-lapot, majd körkörös mozdulatokkal, a pólyatekerccsel rögzítjük. A nyomókötés esetén a gézlapra keményre gyűrt gézgombócot vagy kibontatlan pólyatekercset helyezünk, s ezt szorosan, körkörösen rögzítjük a mullpólyával. Komoly felelősség hárul ránk ütőeres vérzés esetén, hisz ilyenkor a sérült pár perc alatt sokkos állapotba kerülhet, rosszabb esetben elvérezhet, ha nem járunk el helyesen. Az artériás vérzés jellemzője az élénk piros, a szív ritmusának megfelelő ütemben, lüktetve távozó vérzés. Ellátása a következő sorrendben történik: 1. Helyezzük a sérült végtagot a szív fölé 2. A sérült artéria megfelelő nyomáspontját a közeli csonthoz nyomjuk 3. Társunk

(az ellátáshoz két ember szükséges) készítsen nyomókötést az előbb leírtak alapján, azzal a különbséggel, hogy a sérült sebbe legelőször gézgombócot kell nyomni, ezzel teljesen kitöltve a seb üregét. 4. Hívjunk orvost, mentőt! 15 A csonthoz szorított artériát addig ne engedjük el, amíg a megfelelő kötést nem helyeztük fel. Az átvérzett kötést nem szabad eltávolítani, újat kell ráhelyezni. Artériás nyomópontok 2. Szöveti vérkeringés Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét! A kapillárisok falán kiszűrődő vér csak mintegy 90%-a jut vissza a keringésbe. A kiszűrődött, de vissza nem került folyadékból jön létre a nyirok, melyet a nyirokkeringés szállít vissza a vérbe, fenntartva ezzel a szövetnedv és a vér állandó térfogatát. A szövetnedv az emberi szervezet sejtjeit körülvevő folyadéktér, amelyből a

sejtek fel tudják venni a szükséges szerves tápanyagokat, ásványi sókat, oxigént, és ahova leadják anyagcseréjük végtermékeit, a széndioxidot, a különböző bomlástermékeket, stb. Ez jelenti tehát a sejtek belső környezetét. A szövetnedv a hajszálerek falán keresztül kapcsolatban áll a vérrel Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében! A keringésben az artériák egyre kisebb ágakra oszlanak. A legkisebb artériák a vékony falú hajszálerek, más néven kapillárisok, melyek a vénákban gyűjtődnek össze. Az anyagcsere a hajszálerek területén történik. A kapillárisok falát csak egy rétegű laphám alkotja, kötőszövet és izomzat nincs benne. A vékony hámsejtek könnyen átjárhatók az egyes anyagok számára, de apró nyílások, pórusok is segítik az anyagszállítást. A pórusok lehetővé teszik a kis molekulájú anyagok átjutását is az érfalon. A kapillárisok teát félig áteresztő

sajátosságúak Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét! A kapillárisokból kiszűrődött, de vissza nem került folyadék a nyirok, amit a nyirokkeringés juttat vissza a vérbe. A nyirok a szövetek között vakon kezdődő nyirok hajszálerekbe kerül, amelyek egyre nagyobb nyirokerekké egyesülnek. A nyirokerek mentén található nyirokcsomók megszűrik a rajtuk átáramló folyadékot. A nagy nyirokerek végül a nagy vérkör vénás rendszerébe vezetik a nyirkot. A nyirokcsomóknak fontos szerepük van a kórokozók elleni védekezésben, a nyiroksejt képzésben is. 16 3. A szív és az erek Ismertesse a szív felépítését és működését! A szív a keringési rendszer központja, a mellüregben, a két tüdőfél között helyezkedik el. Fala hámrétegű. Kívülről vékony szívnurok borítja Ez alatt található a szívizom, mely gyors összehúzódásra képes és nem fáradékony. A szív belső része az üregeket bélelő

rugalmas szívbelhártya. A szív belső üregrendszerét egy hosszanti sövény két, egymástól teljesen elkülönülő részre, jobb és bal szívfélre osztja. A két szívfelet a szívbelhártyából kiinduló hártyás billentyűk pitvarra és kamrára osztják. A pitvarokba torkollanak a vénák, az kamrákból indulnak ki az artériák. A jobb kamrából a tüdőartéria a kis vérkör felé, a bal kamrából a főverőér (aorta) a nagy vérkör felé pumpálja a vért. Az artériák kilépésénél zsebes billentyűk vannak, gátolva a vér visszaszivárgását. A szív összehúzódását a jobb pitvar falában található szinuszcsomó szabályozza. A szívműködés ismétlődő szakaszokra, szívciklusokra osztható. A szívciklus alatt először a jobb pitvarok, majd kamrák húzódnak össze. A jobb és a bal kamra egy összehúzódásával ugyanannyi vért továbbít kis és a nagy vérkör felé. A vér egyirányú áramlását a szívbillentyűk biztosítják

Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása! A szív szöveteinek vérellátását a nagy vérkör részét képező koszorúerek végzik. A szív koszorúereibe jutó vérből 15% a jobb, 85% a bal szívfelet látja el, ami megfelel a munkamegosztásban fennálló különbségnek. Terheléskor a szívet ellátó vér mennyisége a perctérfogattal arányosan fokozódik. A koszorúerekben is kialakulhatnak vérrögök A koszorúerek elzáródása miatt szívizomelhalás, infarktus következhet be. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét! A vérnyomás a vérnek az érfalra gyakorolt hidrosztatikai nyomása. A vér a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású felé. A nagy vérkörben a nyomás a bal kamrától a jobb pitvarig jellegzetesen változik. A vérnyomás mérésekor rendszerint az aortában mérhető legmagasabb, illetve legkisebb nyomást határozzák meg. Felső értékét szisztolésnek, alsó

értékét diasztolésnek nevezik. A kettőt tört alakban szokták megjeleníteni Normál értékei így 120/80 Hgmm körüliek. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni! A szív összehúzódását az artériák rugalmas fala is követi, amit pulzushullámnak nevezünk. A percenkénti pulzusszámot – ami megegyezik a szív összehúzódásainak számával – rendszerint a csuklón mérjük. Normális értéke nyugalmi állapotban 83-96/perc A vérnyomás mérésre történhet közvetlen és közvetett módon. Közvetlen mérésre állatkísérletekkor kerül sor. A közvetett vérnyomásmérés a mindennapos orvosi gyakorlat része zabályszerűen minden ruhát el kell távolítani a páciens alátámasztott, a szív szintjébe felemelt karjáról. A vérnyomásmérő mandzsettáját körbetekerik a felkarján A sztetoszkópot (fonendoszkóp, "hallgató") a karját ellátó verőér fölé helyezik a könyökárokba, és a vérnyomásmérő mandzsettát gyorsan

felfújják, mintegy 30 Hgmm-rel magasabb nyomásúra, mint ami a páciens várható vérnyomása. A mandzsettát ezután lassan, másodpercenként 2-3 Hgmm-es sebességgel leengedik, miközben az áramló vér által keltett hangokat hallgatják. A hangok megjelenése az ún. szisztolés (a vérnyomásérték első száma, a "per" előtti érték), míg azok 17 eltűnése az ún. diasztolés vérnyomás értéke (a vérnyomásérték második száma, a "per" utáni érték). Ismertesse a lép helyét és szerepét! A lép kb. ököl nagyságú, dinnyeszelethez hasonló alakú szerv A hasüreg bal felső részében, jól védetten helyezkedik el, kb. a gyomor magasságában Kívülről feszes kötőszöveti tok veszi körül Belül vérrel telt szivacshoz hasonlít. A kettévágott lép metszési felületén vöröses és fehéres színű területek különíthetők el, ezeket vörös, ill. fehér léppulpának nevezik (a pulpa lágy szervtömeget jelent).

Életfontosságú szerv, mely fontos szerepet játszik a betegségek elhárításában és a vér minőségének ellenőrzésében. A lépnek nagyon bőséges a vérellátása. A lépen áthaladó vér a lépvénákon keresztül jut ismét vissza a keringésbe, ahová így állandóan “frissen megtisztított, megszűrt” vér keveredik. A lép vörös pulpájának legfőbb feladata, hogy a kiöregedett vörösvértesteket a keringésből kivonja. Az élettartama vége felé a vörösvértest eredetileg lapos, a közepén kissé behúzódott, korongszerű alakja megváltozik, szabálytalanná válik, ami megkönnyíti, hogy a sűrű szövésű pulpaszűrő felismerje és kiszűrje. A fehér pulpa tüszőiben nyiroksejtek, lymphocyták képződnek. Ezek a különleges fehérvérsejtek meghatározott kórokozók elleni védekezésre, azok elhárítására specializálódnak. 4. Szabályozás Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és

vérnyomást! Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. A szervezet egészének vérigénye és azon belül az egyes szervek szükségelte között csak rendkívül kifinomult és árnyalt mechanizmus teremtheti meg az összhangot. Az egy vérellátátsa a legállandóbb, a bőr és a vázizmok keringése változhat a legszélsőségesebben. A szabályozásról helyi fizikai és kémiai tényezők mellett bonyolult idegrendszeri és hormonális apparátus gondoskodik. Ha ennek a működésében valamilyen zavar lép fel, súlyos, esetleg életveszélyes állapot jöhet létre. Enyhébb esetben ájulás, súlyosabb állapotként sokk jöhet létre 5. Keringési rendszer egészségtana, elsősegély nyújtás Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát! Érelmeszesedést okozhatnak az artériák falában

lerakódott különböző anyagok, amelyek csökkentik az érfal rugalmasságát. Az elváltozás magas vérnyomás kialakulásához vezet Érelmeszesedést okozhat a helytelen táplálkozás – zsíros, magas koleszterin tartalmú ételek –, a dohányzás, az ideges, túlhajtott életmód. Különösen a 40 év fölötti férfiak veszélyeztetettek Visszértágulatok leggyakrabban a láb bőrfelületén alakulnak ki az érfal tartós tágulata miatt. Mivel a tartósan álló emberben a vér súlya kitágítja a láb vénáit, leggyakrabban az álló foglalkozást végző emberek körében jelentkezik. Az értágulat növeli a trombózis kialakulásának valószínűségét. Trombózis alakulhat ki a véralvadási zavarok miatt. Ilyenkor az érfal sérülése nélkül is keletkeznek vérrögök, melyek elzárhatják az ereket. Ezek a fokozott véralvadási hajlam miatt jönnek létre. Ezt okozhatja a vérlemezkék magas száma, illetve az érfalak egyenetlenségei A normális

szívtevékenység bármilyen eredetű és természetű zavarát ritmuszavarnak, nevezzük. Gyakorlatilag mindenki megfigyelhet magán időnként aritmiás, szabálytalan 18 szívműködést, többnyire enyhe szívdobogás vagy szívdobbanások formájában, ez utóbbi esetben úgy érezzük, mintha kimaradna egy szívütésünk. Valójában ilyenkor az történik, hogy először egy korai ütés jelentkezik, amely túlságosan gyenge ahhoz, hogy megérezzük, majd egy-két másodperc múlva ezt egy szokatlanul erős szívütés követi, amit viszont nagy szívdobbanásként észlelünk, és a két ütés közötti hosszabb szünetet éljük meg úgy, mintha kimaradna egy szívütésünk. A koszorúerekben is kialakulhatnak vérrögök, , melyek elzárják azokat és így szívizomelhalás, infarktus alakulhat ki. KIVÁLASZTÁS 1. A vizeletelválasztó rendszer működése Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját! A kiválasztás feladata a szervezet

számára káros vagy fölösleges anyagok eltávolítása. A kiválasztásra kerülő anyagokat a vérkeringés szállítja a sejtek környezetéből a kiválasztó szervhez, a veséhez. Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit! A vizeletkiválasztó szervrendszer részei: a vesék, a húgyvezeték, a húgyhólyag és a húgycső. (ábra: 11. Tk 113 o) Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, hormonok. A karbamid az aminosavak lebontási terméke, mely a vesén keresztül távozik a szervezetből, vérszintje elsősorban a veseműködés jelzője. Emelkedett szintje általában a veseműködés elégtelenségét mutatja. 2. Szabályozás Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét! A vizelet átlagos napi mennyiség 1-2

dm3, de összetétele és mennyisége a szervezet szükségleteitől függően igen tág határok között változhat. Meleg, nyári napon, amikor verejtékezéssel sok vizet és sót veszítettünk és kevés folyadékot fogyasztunk, kis térfogatú, híg vizelet képződik. Ha túlságosan sok, alacsony ásványi-anyagtartalmú folyadékot fogyasztunk, nagy mennyiségű, híg vizelet képződik. Erősen sós ételek elfogyasztása után kevesebb, de töményebb vizeletet ürítünk. 3. Kiválasztó szervrendszer egészségtana Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben! A vesetestecskében a vérplazmából szűrlet képződik. A csatornákban áramló szűrletből a az elvezető és gyűjtőcsatornák fala visszaszívja a szervezet számára szükséges anyagokat a vérbe, illetve további anyagokat választ ki a vérből a csatornák üregébe. A gyűjtőcsatornákban alakul ki a szervezetből távozó vizelet. A

szűrletképzés során fehérjementes vérplazma kerül a vesetestecskéből az elvezető csatornába. A szűrés a hajszálerek falának és a kettős falú tok belső részének vékony, egyrétegű laphámján át történik a vérplazma anyagainak molekuláris mérete szerint. Azok az anyagok jutnak a szűrletbe, melyek elég kisméretűek ahhoz hogy átjussanak a vesetestecske és a kapillárisok falán -> egészséges ember vizeletébe nem kerülhetnek a vér sejtes elemei és a vérplazma fehérjéi. 19 Egészséges emberben az elvezető csatorna első szakaszán visszaszívódik a vérbe a glükóz teljes mennyisége. A glükóz visszaszívásnak azonban felső határa van, így ha a vércukorszint meghalad egy bizonyos értéket, akkor a vese nem tudja teljes mértékben visszaszívni a glükózt a vérbe Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében! A vesekövek megkeményedett kristálycsomók, amelyek a vizeletképző és

elvezető szervekben alakulhatnak ki. Általában azért alakulnak ki, mert az egyensúly a folyadék és az oldott anyagok között felborul. A veséknek a megfelelő mennyiségű vizet meg kell tartaniuk a szervezetben és egyidejűleg eltávolítani a használhatatlan anyagokat a szervezetből. Ha ez az egyensúly fel van borítva, a vizelet túl lehet terhelve különböző anyagokkal (általában kis kristályok) amelyek nem tudnak feloldódni a vízben. A kristályok lassan egybetapadnak, és fokozatosan több rétegben egymásra rakódnak és így köveket alkotnak. A vesekő hónapokig, néha évekig is nőhet mielőtt problémákat okozna. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét! A művesekezelés lényege a kiesett veseműködés mesterséges pótlása, a vér megtisztítása a mérgező anyagcsere-termékektől, az ionháztartás biztosítása, a szervezetnek a többlet víztől való megszabadítása, és ezen keresztül a vérnyomás normalizálása. Jelentősége

abban áll, hogy így lehet kezelni és megelőzni a veseelégtelenség következtében jelentkező agyműködésbeli zavarokat, szívburokgyulladást, magas vérsav-szintet, szívelégtelenséget, stb. SZABÁLYOZÁS 1. Idegrendszer Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést! Az irányítás két alapformája a vezérlés és a szabályozás. Vezérlés: egyirányú kapcsolat a központ és az irányított rendszer között. Az irányított rendszer nem befolyásolja a központ működését. Szabályozás: akkor valósul meg, ha az irányított rendszer működési jellemzőit bizonyos határok között kell tartani, és ehhez állandó visszajelzésre van szükség az irányított rendszer működéséről. A szabályozás kétirányú kapcsolatot jelent a központ és az irányított rendszer között. A kétirányú kapcsolat szabályozókört hoz létre Az élőlényekben a szabályozás kétféleképpen valósulhat meg: vegyi

(hormonális) szabályozással és idegi szabályozással. − Információelméleti vonatkozások Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban! A negatív visszacsatolás fontos jelzője minden szabályozórendszernek. Jó példa rá a szobában lévő termosztát. A korrekciós mechanizmus aktivitása visszacsatolódik a termosztátra és kikapcsolja a fűtést, h elérte a szoba a kellő hőmérsékletet. − Sejtszintű folyamatok Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását)! Az idegsejtek, más néven neuronok nyúlványos sejtek, központi sejtmagot tartalmazó részük a sejttest. Rövid, gazdagon elágazó nyúlványaik a dentrinek (ezek veszik fel az ingerületet és továbbítják a sejttest felé. A nyúlványok másik típusa a hosszú, kevésbé elágazó axon, melyből sejtenként általában egy van. Ez a sejttesttől az axonvégződésig

vezeti az ingert Az axonok felszínén a gliasejtek ellaposodott nyúlványai többszörösen feltekeredve szigetelőréteget, velőshüvelyt hoznak létre, melynek köszönhetően az ingerületvezetés sebessége többszörösére 20 növekszik. A velőshüvellyel rendelkező axon neve idegrost Az idegsejt axonja rendszerint elágazó végfácskákban folytatódik, melyek egy másik idegsejttel, izomsejttel vagy mirigysejttel létesítenek kapcsolatot, más szóval szinapszist. Az ingerület átadásának helye a szinapszis. Az idegsejt végbunkójában szinaptikus hólyagok vannak, amelyek ingerületátvivő anyagokat tartalmaznak. Az axon ingerületének hatására a az ingerületátvivő anyag exocitózissal a szinaptikus résbe ürül, majd megkötődik a fogadósejt membránján. Megkülönböztethetünk serkentő és gátló szinapszist Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki.

Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. AZ élősejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, ami potenciálkülönbséget alakíthat ki. Ennek következtében potenciálhullámok jönnek létre a fogadó sejt membránján. Ha csökkentik a küszöbértéket serkentő, ha növelik, gátló szinapszisról beszélünk. Az érkező akcióspotenciál-hullám és a membrán potenciálhulláma közt eltelt idő a szinaptikus késés. Az idegsejt membránpotenciáljának változása az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthat ki. Ekkor a változás olyan gyorsan lezajlik, hogy az inger hatását mérő műszer egy hirtelen tüskeszerű lefutást mutat az akciós potenciálban. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra. Ingerületnek nevezünk minden olyan külső vagy

belső hatást, amely úgy változtatja meg az anyagcsere reakcióútját, hogy a velük kapcsolatos energiafelhasználás nő. Az az állapot, amit az inger előidéz az aktivált állapot az ingerület. Ez maga az ingerre adott reakció Ingerküszöbnek nevezik valamely inger azon legkisebb fokát, mely mellett az érzést, az izmokban összehúzódást, a mirigyekben elválasztást képes támasztani. Az ingerküszöb aattl az inger hatástalan, azon túl pedig fokozódott működést vált ki. A szem látóidegének ingere p a fény; e fény azon legkisebb foka, mely mellett az, ha szemünkbe esik, már fényérzést okoz az Ingerküszöb; ennél gyengébb fényt nem tudunk még megérezni; erősebb fény behatása pedig az ingerküszöbnél nagyobb fokú fényérzést okoz. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő)! A receptorsejtek a szervezet belső környezetéből és a külvilágból érkező

ingerek felfogására alkalmas speciális sejtek. Ezek lehetnek módosult idegsejtek, hámszöveti és kötőszöveti eredetűek, illetve idegvégződések. A receptorsejtek mindig egyfajta ingerforma érzékelésére alkalmasak. Ezek az adekvát ingerek Az adekvát ingerrel szemben ingerküszöbük rendkívül alacsony, más ingerekkel szemben jóval magasabb. A receptorokat adekvát ingerük szerint csoportosítjuk Az inger jellegének megfelelően megkülönböztetünk fény-, kémiai, mechanikai és hőreceptorokat. A fényreceptorok a szemben találhatók. A mechanikai receptorok lehetnek izomreceptorok (az izmok állapotváltozásai jelentenek számukra ingert), helyzetérző receptorok ( a belső fülben, a labirintusszervben találhatók, ingere a nehézségi erő), hallóreceptorok (a fülben találhatók), tapintás-, nyomás-, fájdalom receptorok (saját axonjuk nincs, a legtöbbjük a bőrben helyezkedik el). A hőreceptorok az őket körülvevő sejtek változásait

érzékelik, ez jelent számukra ingert Egyaránt megtalálhatók a bőrben és a belső szervekben. A kémiai receptorok lehetnek ízlelő 21 receptorok (a szájüregben szétszórtan helyezkednek el, négy alapíz elkülönítése: savanyú, édes, sós keserű)), szaglóreceptorok (a levegőben terjedő illékony molekulák felfogására alkalmas, az orrüreg nyálkahártyáján elhelyezkedő sárgamezőben találhatók). − Szinapszis Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával! Az idegsejtek és más vagy hasonló neuronok érintkezési helye az ingerületátadó nyúlványvégződés, a szinapszis. Az idegsejt végbunkójában szinaptikus hólyagok vannak, amelyek ingerületátvivő anyagokat tartalmaznak. Az axon ingerületének hatására az ingerületátvivő anyag exocitózissal a szinaptikus résbe ürül, majd megkötődik a fogadósejt membránján. A

serkentő szinapszisokban az ingerületátvivő anyag hatására a membrán depolarizálódik, vagyis akciós potenciálhullám alakulhat ki. Az ingerület tovább terjed a következő sejtre A gátló szinapszisok ingerületátvivő anyaga fokozza a következő sejt sejthártyájának polarizáltságát, vagyis hiperpolarizációt idéz elő. A fogadósejt ekkor csak erősebb ingerrel hozható ingerületbe. Gátló szinapszis csak idegsejtek között fordul elő − Az idegrendszer általános működése Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését! A környéki idegrendszer azokból az idegpályákból áll, amelyek az agyat és a gerincvelőt a test többi részével összeköti. Két fő része, a szomatikus (elősorban érzékelő), és a vegetatív (elsősorban mozgató) idegrendszer. A szomatikus rendszer szenzoros idegei szállítják a

külső ingerek információit a központi idegrendszerbe. A motoros idegei pedig az impulzusokat a központi idegrendszerből a test izmaihoz. A környéki idegrendszerben levő neuronok sejttestei dúcokban csoportosulnak. A központi idegrendszer részei az agyvelő és a gerincvelő. Itt a neuronok sejttestei az agykéregben és a magokban csoportosulnak, a velőshüvellyel borított axonok kötegei, a pályák pedig a fehérállományt alkotják. Az idegrostok tömege a fehérállományt, a főként sejttesteket tartalmazó részek pedig a szürkeállományt alkotják. A fehérállományban hasonló irányban futó axonok kötegeit pályáknak nevezzük. A kéreg az agy felületén elhelyezkedő, szürkeállományból álló réteg. Az agyvelő belsejében elhelyezkedő szürkeállományú részek, a kéreg alatt lévő idegsejtek csoportjai a magok. Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt,

asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt)! Az idegrendszert működése alapján is feloszthatjuk. A reflexműködések során külső vagy belső hatásokra, ingerekre meghatározott válaszreakció alakul ki. A vázizmok működését a szomatikus igedrendszer, a belső szervek, zsigerek működését pedig a vegetatív idegrendszer szabályozza. Az érzőműködések során a külső környezetből származó ingerek feldolgozása történik, gyakran válaszreakció kialakulása nélkül. Az agykéreg működésével kapcsolatos Az akaratlagos mozgásszabályozás, például a járás, a vázizmok tudatos irányítását jelenti. Az agykéreg működésével kapcsolatos. A magasabb rendű idegi működések, például a gondolkodás ugyancsak agykéregi tevékenység. A receptorsejtek a szervezet belső környezetéből és a külvilágból érkező ingerek felfogására alkalmas speciális sejtek. Ezek lehetnek módosult idegsejtek, hámszöveti és kötőszöveti eredetűek,

illetve idegvégződések. AZ érző idegsejtek inger felvételét végzik, vagyis a szervezetet kívülről érő vagy belső állapotát jelző hatásokra ingerületbe kerülnek. Ingerületük az axon útján a központi idegrendszerbe jut Az asszociációs idegsejtek két vagy több idegsejt között közvetítik az ingerületet. 22 A mozgató vagy végrehajtó idegsejtek az ingerületet a végrehajtó szervhez továbbítják, például egy izomhoz vagy egy mirigyhez. Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. A reflexek a környezetből vagy szervezetből érkező ingerekre adott mozgásmegnyilvánulások, válaszok. A receptoroktól a végrehajtó célszervig vezető neuronsor a reflexív Reflexkör ??? A mozgatóműködések példáján

mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését! A vázizmok mozgásának szabályozása a szomatikus idegrendszer feladata. Az izommal szinapszist alkotó mozgató idegsejt axonján ingerület halad végig: izom-összehúzódás. A tudatosan befolyásolható mozgások szabályozásánál az ingerület az agykéregből indul, főként a homloklebeny hátsó részéből. A piramispálya az összpontosítást igénylő, nem begyakorolt mozgásokat szabályozza. A pályarendszert alkotó rostok az agykéregből kiindulva átkereszteződnek a másik oldalra, és ott alkotnak szinapszist a megfelelő izom agytörzsi vagy gerincvelői mozgató idegsejtjével. Bal oldal a jobb, jobb oldal a bal oldalt irányítja. Az extrapiramidális pályarendszer is az agykéregből ered és a szomatikus mozgatóneuronokon végződik. Közben sok szinapszison átkapcsolódik a nagyagy és az agytörzs magvaiban Rostjai a piramispályához hasonlóan átkereszteződnek. Járás, tánc, mimika Amíg

egy mozgássor az egyén számára új, addig minden mozdulatra ügyelve az agykéreg közvetlenül, a piramispálya útján szabályozza a mozgást. A begyakorlás során a szabályozás fokozatosan az extrapiramidális pályára tevődik át, így a már megtanult mozgások végrehajtása közben a figyelem, az agykérgi összpontosítás más tevékenységre fordítható. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. A gerincvelő a csigolyák által alkotott gerinccsatornában helyezkedik el. Szelvényes felépítésű, szelvényeit egy-egy külső gerincvelői idegpár jelzi. Kívülről zsákszerűen veszi körül a gerincvelői burok három egymást követő rétege, melyek kötőszövetből felépülő vékony hártyák. A két belső hártya közti rést agyfolyadék tölti ki. Ez megvédi a gerincvelőt a gerinccsatorna csontos falával való közvetlen érintkezéstől, és az

anyagcseretermékeinek a hajszálerekbe való eljuttatásában is szerepet játszik. A gerinccsatorna a nyakszirtcsont nagy nyílásán keresztül kapcsolódik az agykoponya üregéhez. A gerincvelő folytatásaként itt helyezkedik el az agyvelő. A koponyacsontok belső felülete és az agyvelő felszíne közötti rést a három agyhártya és a köztük lévő folyadék tölti ki. Ez lényegében folytatása a gerincvelői burok kötőszöveti hártyarendszerének. 23 − Gerincvelő Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége)! A gerincvelő elsődleges funkciója a központi idegrendszer és a test többi része között teremtsen összeköttetést; a másodlagos funkciója a mozgató parancsok kezelése. Azok az izmok, amelyek a gravitáció hatása ellenére lehetővé teszik a testhelyzet fennmaradását, állandóan többé-kevésbé összehúzódott

állapotban vannak. Ez a jelenség az izomtónus, amely folyamatos reflexműködés eredménye. Például ha a test súlya miatt a térdízület behajlik, akkor emiatt a sípcsontra tapadó térdfeszítő izom megnyúlik. A megnyúlás ingerületet kelt az izom érző idegvégződésében. Az ingerület az érzőneuron útján a gerincvelői mozgatóidegsejthez, majd a térdfeszítő izomhoz jut, amely összehúzódik és így visszaáll az eredeti izomhosszúság. Védekező mechanizmusnak, vészreakciónak is nevezik a szimpatikus idegrendszer egészének aktivizálódását. Ez olyan helyzetekben következik be, amelyek alkalmazkodás nélkül a szervezet normális működését, épségét veszélyeztetnék. Ilyenkor a védekezést lehetővé tevő szervek vérellátása növekszik a zsigeri szervek rovására, a légzés fokozódik, a szívműködés gyorsul, a vérnyomás nő. A gerincvelő mellkasi szakaszából eredő egyes szimpatikus idegrostok közvetlenül a

mellékvesevelőhöz jutnak, és fokozzák az adrenalin termelődést -> segíti az idegi hatások egy részét és növeli a vércukorszintet, ami a működő izmok számára létfontosságú. Hidegben és a test hőmérsékletének csökkenésekor a a hűtőközpont működése csökken, és aktiválódik a fűtőközpont. Ennek hatására a verejtéktermelés minimálisra csökkennek és a bőr erei összeszűkülnek. Ha a hőmérséklet még alacsonyabb lesz, akkor akaratlan izommozgások indulnak be, amik hőt termelnek. A test hőmérsékletének szabályozásáért a hipotalamusz felelős − Agy Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs/nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy)! Gerincvelő, agytörzs: receptorokkal és végrehajtó szervekkel állnak közvetlen kapcsolatban; egyszerű működések. Nyúltvelő: vegetatív szabályozás (légzés, keringés, nyelés, stb) Híd:

nyúltvelői központok működését hangolja össze. Középagy: egyszerű mozdulatok irányítója; nagyagyból jövő leszállópályák átkapcsolódási helye. Hipotalamusz: fő vegetatív központ (szimpatikus és paraszimpatikus központ). Az agyalapi mirigyen keresztül a hormonrendszer legfőbb szabályozója. Talamusz: nagyagy felé menő érzőpályák kapcsolódnak át; szűrő szerep 24 Köztiagy: vegetatív működések felső szabályozója; kéregbe jutó információ szűrője. Nagyagy: tudatosuló érzőműködés és tudatos mozgatás központja. − Testérző rendszerek Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti! Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait! A bőr receptorai lehetnek mechanikai, fájdalomérzékelő, hőérzékelő és kemoreceptorok. A bőrben a tapintás, a fájdalom és a nyomás érzékelésére más és más receptorsejtek alakultak

ki. Közös jellemzőjük, hogy saját receptoraik nincsenek A tapintás receptorai a hám alatt, az irhában találhatók és egyszerre több axon idegzi be őket. A nyomás érzékelésére egyetlen, lapos dentrinvégződésből álló Merkel korongok szolgálna. A szövetkárosodás ingereire, a fájdalomra a általában szabad idegvégződések reagálnak. A hőreceptorok az őket körülvevő hőmérsékletét érzékeli, ez az ingerforrás. Nem abszolút hőmérsékletet mérnek, hanem a hőmérséklet változásait. Nagyobb számban kisebb számban hideg érzékelő receptorok vannak bőrünkben. Elhelyezkedésük sem egyenletes, a legtöbb hidegérzékelő receptor a hátunkon van. A kémiai receptorok rendszerint ízek érzékelésére és a szagok elkülönítésére alkalmasak. A belső szervek receptorai lehetnek mechanikai receptorok (nyomás, fájdalom érzékelése) és hőreceptorok (elsősorban a bélcsatorna falában vannak jelen). Értelmezzen kétpontküszöb

térképet! − Érzékelés Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet! Az ingerek felvételére szolgáló speciális sejtek, a receptorsejtek inger hatására ingerületet hoznak létra. Ingerületnek nevezünk minden olyan külső vagy belső hatást, amely úgy változtatja meg az anyagcsere reakcióútját, hogy a velük kapcsolatos energiafelhasználás nő. Az az állapot, amit az inger előidéz az aktivált állapot az ingerület. Ez maga az ingerre adott reakció Azt az ingert, melyre egy receptor a legérzékenyebb adekvát ingernek nevezzük. Az adekvát inger alapján megkülönböztetünk fény-, hő-, mechanikai és kémiai receptorokat. A receptorsejtekben csak azok az ingerek keltenek ingerületet, melyek erőssége eléri vagy meghaladja az ingerküszöböt. A receptorsejtekben keletkezett ingerület érzőidegeken és pályákon, általában a talamuszon keresztül kerül az agykéregbe, ahol kialakul az

érzet, vagyis tudatosul a receptorműködés. A receptorsejtek legtöbbször érzékszervekbe tömörülnek, amelyben a különböző segédberendezések hatékonyabbá teszik az ingerfelvételt. 25 Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Illúziónak azt nevezzük, amikor az észlelés során félre értelmezünk valamit, tehát látunk valamit, de mást hiszünk valójában. A hallucináció esetén nem félreértelmezésről van szó, hanem külső inger nélkül hisszük azt hogy látunk valamit. Természetesen nem csak a látás terén fordul mindez elő. Mindkettő kiváltásában szerepet játszhatnak pszichés tényezők, illetve drogok − Látás Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. A szem alapvető

funkciói: a tárgy-, a mélység- és a színlátás, a fényérzékelés és a fényerősséghez való alkalmazkodás. A szemgolyó fala három rétegű. Külső rétege az erős, kötőszövetes ínhártya, melynek külső felszínére tapadnak a szemmozgató izmok. A szemmozgató izmok működtetésével a két szemgolyó mozgását idegrendszerünk rendkívül pontosan összehangolja, így mindig ugyanabba az irányba nézünk. Az ínhártya elülső folytatása az átlátszó, domború szaruhártya Fontos a képalkotásban, hogy a szaruhártya egy rendkívül nagy fénytörésű, domború gyűjtőlencseként a fénysugarakat erősen megtöri. A szemhártya középső rétege a szövetek vérellátását szolgáló érhártya. A szaruhártya elülső részénél az érhártya gyűrűszerű megvastagodása hozza létre a sugártestet. Ebből ered a szem színét adó szivárványhártya, melynek középső kerek nyílása a pupilla. A pupillán keresztül jut a fény a szemgolyó

belsejébe. A szivárványhártya apró simaizmai szabályozzák pupilla méretét A szemgolyó legbelső rétege az ideghártya, más néven retina. Ez tartalmazza a fényingert felvevő receptorsejteket. A szemgolyó belsejét kitöltő átlátszó, kocsonyás anyag az üvegtest A pupillán bejutó fény útjába illeszkedik a szemlencse, amelyet a lencsefüggesztő rostok körben a sugártesthez rögzítenek. Az ideghártyán, a szemgolyó pupillájával szemközti belső oldalon található a sárgafolt, az éleslátás helye, amely kizárólag csapokból (színlátás) áll. A látótérnek csak azt a részét látjuk élesen, amelynek képe ide vetül. A szemből kilépő idegrostkötegk alkotják a látóideget. A látóidegnek a szemgolyóból való kilépési helyén, a vakfoltban nincsenek receptorsejtek. A látóidegek rostjai a talamuszban más idegsejteknek adják tovább az ingerületet. A nagyagy nyakszirti lebenyének kérgében keletkezik a látásérzet. 26 Ha a

szembe jutó fénysugarak a szaruhártyán és a szemlencsén áthaladva a retina előtt metszik egymást, akkor az ideghártyára nem éles kép vetül. Ez esetben az ember közelre jól át, de távolra nem. A szem elé ekkor homorú lencsét kell tenni Ha az éles kép az ideghártya mögött keletkezne, a retinára vetülő fénysugarak még életlen képet adnak. Ekkor a közeli tárgyakat nem lehet élesen látni, ezért ezt távollátásnak nevezik Domború lencsét kell a szem elé helyezni. Szürkehályog: Ez a betegség, melyet a szemlencse szerves anyagának, a krisztallinnak a homályossá válása okoz, az életkor előrehaladtával jelentkezik. Kiváltó okai között szerepel a hosszú ideje fennálló helytelen életmód és táplálkozás. A látóideg legyengülése és meglazulása a képek elhomályosodásához és látásromláshoz vezet. A "zöldhályog" kifejezés a szem tartósan magas belnyomását jelöli. A glaukómás roham erős fejfájással,

hányingerrel és hányással jár. A páciensnek káprázik a szeme, ugyanakkor az őt körülvevő tárgyakat homályosan látja. Értse a pupilla akkomodációs (alkalmazkodóképesség) és szemhéjzáró reflex funkcióit! A pupilla egy fényrekesz, a szembe jutó fény mennyisége ezen keresztül változtatható. A szivárványhártyában a pupillát szűkítő, illetve tágító izomrostok találhatók. Segítségükkel erős fényben és közel nézéskor szűkül, sötétben vagy távolra nézéskor tágul a pupilla. A szemhéjzáró reflex feladat a könnymirigyek által termelt könny szétkenése a szem elülső felszínén. Ezzel megakadályozza a kiszáradást és védi a kötőhártyát a fertőzésektől Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait Távolsági jelzőmozzanatok: a kétdimenziós kép azon jelzései, melyek a tárgyak távolságáról tájékoztatnak minket,lehetnek monokulárisak vagy binokulárisak attól függően hogy egy vagy két szemet

igényelnek. Monokuláris jelzőmozzanatok: Relatív nagyság: a kisebb tárgyakat távolibbnak látjuk Takarás: a takaró tárgyat közelibbnek észleljük Relatív magassági helyzet: a képen magasabban elhelyezkedő tárgyat távolibbnak észleljük Lineáris perspektíva: párhuzamos vonalak összetartónak látszanak,távolodónak észleljük őket Mozgásparallaxis: mozgó nézőpontból (pl. vonat) a közelebbi tárgyak az észlelővel ellentétes irányban és gyorsabban mozgónak tűnnek, míg a távolabbiak lassabban látszanak mozogni az észlelővel megegyező irányban Binokuláris jelzőmozzanatok: a két szem egymástól eltérő távolságra helyezkedik el,ezért különböző kép keletkezik a két szemben. A két nézőpont egyesülése a mélység benyomását teremti meg (sztereopszis). − Hallás és egyensúlyérzés Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit! ábra: 11. Tk 170o külső fül: fülkagyló, külső hallójárat

középfül: dobhártya, fülkürt, hallócsontocskák (kalapács, üllő, kengyel), ovális ablak belső fül: halántékcsont csontos üregrendszere és az abban található hártyás falú labirintusszerv Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét! 27 A középfül a dobhártyával kezdődik. Ez a vékony lemez választja el a külső hallójáratot a dobüregtől. A levegővel telt dobüreget vékony járat, a fülkürt köti össze a garattal A fülkürtön keresztül egyenlítődhet ki a nyomás a dobhártya két oldalán. A dobüregben három, ízülettel összekapcsolódó hallócsontocska található, sorrendben: a dobhártyához rögzülő kalapács, majd az üllő és végül a kengyel. A kengyel talpa a belső fülbe vezető nyílást, az ovális ablakot fedi be A külső fülön bejutó hanghullámok megrezgetik a dobhártyát, majd a rezgések végig haladnak a hallócsontocskákon, és közben föl is erősödnek.

A kengyel rezgése végül a belső fület kitöltő folyadékot hozza mozgásba. Az ingerület az agyidegek közé tartozó halló-egyensúlyozó agyideg, majd a hallópálya idegrostjain a talamuszba jut, onnan pedig tovább, a halántéklebenyen található hallóközpontba. Az agykéregben keletkezik a hallásérzet A hangok észlelése nem azonos a hangok megértésével! Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására! Az irányhallás az a képességünk, hogy a hang forrásának irányát meg tudjuk becsülni. Ez a képesség mindkét fül és a hallókéreg egészségéhez kötött. A test középvonalában elhelyezkedő hangforrás által kibocsátott rezgések azonos időben, fázisban és intenzitással érik a két fület. A medinánsíktól eltérő helyzetű hangforrás hangja a fej árnyékoló hatása miatt a tőle távolabb lévő fülbe kisebb intenzitással érkezik, a távolságkülönbség miatt pedig időbeli és fáziskésést szenved. Az

intenzitáskülönbség főleg a mély, az idő és fázisviszonyok inkább a magas hangok lokalizációjában fontosak. A kétféle jelzőmozzanat bizonyos határok között helyettesíti egymást Az alany háta mögött képezzünk hangokat, és az alany mutasson rá, hogy milyen irányból hallotta azt. A mutatott irányt szögmérővel jegyezzük fel Toldalékcsővel ellátott forendószkópot használjunk, melynek csövei ha egy hosszúságúak, akkor tökéletesen hátulról kell hallani a hangokat. Ha az egyik csövet megtoldjuk, vagy elszorítjuk, a hangirány érzékelése megváltozik Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító-pszichés hatását! A rezgő illetve hullámmozgásokat 0-20000 Hz frekvenciák között érzékszerveink fogják fel, a nagyobb rezgésszámú , ún. ultrahangokat hatásaiban érzékeljük A 0-8000 Hz frekvenciájú hangok a test szöveteit, alacsonyabb frekvenciák esetén pedig az egész testet rezgési állapotba kényszerítik.

Ilyenek például a pneumatikus munkagépek, járművek rezgései, melyeket a padlózat is közvetít. A mechanikai rezgések között különösen romboló hatásúak lehetnek az infrahangok (0-16 Hz), amelyet a szelek, viharok, egyes nagygépek, Diesel mozdonyok okoznak. Hatásukra károsodnak az épületek, látási zavarok jöhetnek létre. A zajhatások (16-20000 Hz) azok a nem kívánatos káros és füllel felfogható hangok, amelyek függnek a kisugárzott hangenergiától, illetve a hang erősségétől. Igen nagy hangerő már nem hallásérzetet, hanem fájdalomérzetet vált ki. A hang zavaróhatását nem csak erőssége, de ritmusa, gyakori megszakítottsága és váratlansága okozza. Különösen káros a távolsági sugárhajtású repülők zaja, általában a közlekedés, a munkahelyi és rakodási zajártalma. Ezek átmeneti halláscsökkenést, nagyothallást, siketséget, sőt traumát okozhatnak. A hangok másrészt fiziológiai, pszichés és idegrendszeri

zavarokhoz is vezethetnek. Ilyen például a munkateljesítmény, a figyelem, a koncentráció, a szellemi tevékenység romlása, stresszhatások. Emellett a növelik a balesetek számát és zavarják pihenést is. A 2000 Hz-nél nagyobb rezgésszámú hangok az ultrahangok, amelyeket az ember nem hall, de érzékel. Ez többnyire ipari forrásokból származik A szemlencsét és a szaruhártyát károsítják Ezeket orvosi célokra tudatosan is alkalmazzák. 28 Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét! A helyzetérző receptorok a belső fülben, a labirintusszervben találhatók. Ingereiket a nehézségi erő képezi. A labirintusszerv három félkörös ívjáratból, a tömlőcskéből és a zsákocskából áll A labirintusszerv folyadékkal telt. A három félkörös ívjárat a tér három síkjának megfelelően helyezkedik el. Vékony falú, hártyás csövek, kezdeti szakaszuk kitágult, itt találjuk a receptorsejteket, melyek

hosszú érzékszőröcskékkel rendelkeznek. Az érzékszőröcskéket kocsonyás nyálkaburok borítja, abba vannak beágyazva. Adekvát ingerük a fej gyorsuló vagy lassuló mozgása Ha a fej forog, vagy forgás után megáll, a hártyíás csatornában lévő folyadék a tehetetlenségénél fogva tovább mozog és meglöki a nyálkakúpot. Ezt a változást érzékelik a receptorsejtek A tömlőcske és a zsákocska a belső fül hártyás labirintusában találhat. Feladata a fej térbeli helyzetének érzékelése. Bennük alapállományba ágyazva ülnek az érzékelő szőrsejtek Az alapállomány itt apró mészkristályokat is tartalmaz. A fej különböző helyzeteiben a mészkristályoknak a receptorsejtekre nehezedő nyomása és annak irányi is más és más. Ezek a változások oknak ingerületet. − Kémiai érzékelés Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre! A belégzés folyamatát a vér kémiai

összetételének változása indítja el. Ha a vér széndioxidkoncentrációja emelkedik, vagy oxigén-koncentrációja csökken, belégzésre kerül sor A vér széndioxid-koncentrációjának növekedése közvetlenül ingerli a nyúltvelő belégzési központját, az oxigéncsökkenést az aoratív falában lévő kemoreceptorok érzékelik. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben! A légnemű anyagokat szaglással, a folyadékokat és az oldott anyagokat pedig ízleléssel érzékeljük. Az íz és a szagérzékelés szorosan összefügg egymással A szaglás receptorsejtjei az orrüreg felső részén, a szaglóhámban találhatók. Az orrnyálkahártyában oldódó folyadékok ingerlik a receptorsejteket. Az ingerület a szaglóidegen keresztül közvetlenül a homloklebeny kérgi részébe, a szaglóközpontba jut, ott keletkezik a szagérzet. Ez az egyetlen érzékszerbi pálya, ami a talamusz elkerülésével kerül az agykéregbe Az

ízérzékelés receptorainak túlnyomó része a nyelv felszínén található. A nyelv nyálkahártyájának kiemelkedései, a szemölcsök egy része mikroszkopikus méretű ízlelőbimbókat tartalmaz. Az ízlelőbimbókban receptorsejtek vannak, melyek négy féle alapíz érzékelésére alkalmasak. Ezek az édes, a sós, a savanyú és a keserű ízek, melyek különböző keverékei hozzák létre az ízkombinációkat. Az ízlelőbimbókból az ingerület az agyidegek rostjain a talamuszba, majd átkapcsolás után a fali lebenybe jut. Itt alakul ki az ízérzet − Testmozgató rendszerek Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). A tudatosan befolyásolható mozgások

szabályozásnál az ingerület az agykéregből, főként a homloklebeny hátsó észéből indul ki. Az itt található mozgatómezőben minden izomnak jó 29 elkülöníthető neuroncsoport felel meg. Az ingerület leszálló pályákon keresztül éri el a vázizmokat beidegző agytörzsi, gerincvelői mozgatóneuronokat. A piramispálya az odafigyelést igénylő, nem begyakorolt mozgásokat szabályozza. A pályarendszert alkotó rostok az agykéregből kiindulva átkapcsolódnak a másikoldalra, majd a lefutás után szinapszist alkotnak a megfelelő izom mozgatóidegsejtjével. Ez azt jelenti, hogy a bal félteke a jobb oldali, a jobb félteke pedig a baloldali izmokat működteti. A mozgást az agykéreg közvetlenül szabályozza. Az extrapiramidális pályarendszer is az agykéregből ered, és szomatikus mozgatóneuronokon végződik. Lefutás közben sok szinapszis átkapcsolódik a nagyagy és az agytörzs magvaiban Rostjai a piramispályához hasonlóan

átkereszteződnek. Ez a mozgató pályarendszer nagyobb izomtömegeket érintő, már begyakorolt, automatikus mozgások szabályozását végzi, amelynek a beindítása akaratlagos, de kivitelezése túlnyomórészt automatizált. Ilyen például a járás, a tánc, a mimika, stb. A kisagyban zajlik a mozgáskoordináció, a bonyolultabb, finomabb, célvezérelt mozgások kialakításában játszik szerepet. A nagyagytól, az agytörzstől és a gerincvelőből is érkeznek információk a speciális idegrostjai segítségével. Az itt feldolgozott információk a kisagy vevőállományában lévő magvak közvetítésével a középagyon és a talamuszon keresztül jutnak vissza a nagyagyba, és ezen keresztül befolyásolják annak mozgató szabályozását. Alkoholfogyasztás hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció. − Vegetatív érző és mozgató rendszerek Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg! A

vegetatív idegrendszer a zsigeri működéseket szabályozza. A vegetatív reflexek mozgató- (végrehajtó) neuronjai nem a központi idegrendszerben, hanem a környéki idegrendszer dúcaiban találhatók. A központi idegrendszerből kilépő, vegetatív szabályozást végző idegrostok a vegetatív dúcokba futnak, és ott szinapszist alkotnak a végrehajtó neuronnal. A végrehajtó neuron simaizommal vagy miriggyel végez szinapszist Ingerület hatására az izom összehúzódik, illetve a mirigy váladéktermelése fokozódik. Megkülönböztetünk szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszert aszerint, hogy a vegetatív működéseket szabályozóz idegsejtek hogyan fejtik ki hatásukat a zsigeri működésre. A szimpatikus idegrendszerben a vegetatív működéseket szabályozó idegsejtek axonjai a mellkasi és ágyéki gerincvelői idegekben lépnek ki, majd több irányban gazdagon elágaznak. A szimpatikus idegrendszer általános hatású, egyszerre több szerv

működését befolyásolja. Hatása az egész szervezetet igénybe vevő események és tevékenységek alkalmával kerül előtérbe. A paraszimpatikus idegrendszer a központi idegrendszerből egyes agyidegekben és keresztcsonti gerincvelői idegekben lépnek ki, és egyenesen valamely szerv felé futnak és annak közelében lévő vegetatív dúcban kapcsolódnak át végrehajtó neuronra. Körülírtan egy szervre hat, többnyire a szimpatikus hatással ellentétes módon. Paraszimpatikus hatásra a zsigeri szervek , köztük a bélcsatorna, az emésztőmirigye és a vese vérellátása nő, működésük fokozódik. Kialakul a szívműködés és a légzés nyugalmi állapota. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit! (lsd. az előbbieket) A szimpatikus idegrendszer hatása az egész szerveztet igénybe vevő események és tevékenységek alkalmával kerül előtérbe.

Vészreakciónak is nevezik a szimpatikus idegrendszer 30 egészének aktivizálódását, mert olyan helyzetekben következik be, melyek alkalmazkodás nélkül s szervezet egészségét, normális működését veszélyeztetnék. Hatására a védekezést biztosító szervek vérellátása növekszik a zsigerek rovására. A vér megfelelő oxigénkoncentrációjának fenntartására a légzés fokozódik, a szívműködés gyorsul, a vérnyomás nő, így biztosítva a sejtek fokozott oxigén és tápanyagellátását. A bélcsatorna mozgása és az emésztőnedvek termelése csökken. A gerincvelő mellkasi szakaszából eredő egyes szimpatikus rostok közvetlenül a mellékvesevelőhöz futnak és fokozzák az adrenalin termelődését. Az adrenalin segíti az idegi hatások egy részét, pl. befolyásolja a véreloszlást, másrészt növeli a vércukorszintet, ami a működő izmok számára létfontosságú. 2. Az emberi magatartás biológiai pszichológiai alapja − A

magatartás elemei Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat! A öröklött viselkedésben nincsenek tanult elemek, a magatartás minden részlete bele van íródva a génekbe. A viselkedés a megfelelő ingerre kiváltódik, és mindig azonos módon zajlik le Zárt genetikai programként zajlódnak le, minden elemük genetikailag meghatározott sorrendben zajlik le. Ezek a fej fenntartását, az egyedek életben maradását szolgálják Legegyszerűbb formája a feltétlen reflex, amely egyetlen ingerre vagy inger csoportra szabályosan és tipikusan bekövetkező válaszreakció. Taxisról beszélünk, ha az inger nem csak kiváltja, de irányítja is a viselkedést. Ez már nem formaállandó, a válaszreakció az inger irányától függ. Az öröklött mozgáskombináció többnyire külső ingerek által kiváltott, szigorú sorrendben lezajló, merev magatartás. Az ingerek aktiválnak egy öröklött idegi mechanizmust, és az automatikusan megszervezi a

válaszreakció-sorozatot. A megközelítés és az elkerülés olyan öröklött viselkedési elemek, melyeknek a lezajlása nem előre meghatározott, a mozgás plasztikus, az adott helyzetnek felel meg. A tanulás teszi lehetővé a változásos környezeti elemekhez való alkalmazkodást. A tanulás három alapvető formái: megszokás, társításos tanulás és belátásos tanulás. A megszokás a tanulás egyik legegyszerűbb típusa. Egy váratlan inger az első alkalommal tájékozódó vagy menekülő magatartást válthat ki az állatoknál. Ha ennek az ingernek nincs káro vagy hasznos következménye az állatra nézve, akkor közömbösnek mondhatjuk. Ha többször ismételjük az ingert, akkor a válaszreakció egyre kisebb lesz, végül megszűnik. A megszokás biológiai funkciója, hogy az állat így elkerüli a környezet nagy számú közömbös ingereire adott fölösleges ingereire adott válaszokat és így az energiaveszteséget. A társításos tanulásnak

két típusa ismert: a feltételes reflex és az operáns tanulás. A feltételes reflex kialakulásakor két feltétlen reflex társítása rögzül a állat idegrendszerében néhány ismétlés után (pl. kutya-csengő-kaja) A két feltétlen reflex idegi központja között kapcsolat jön létre az egyidejű ingerlés miatt, tehát egy ingertársítás jön létre. A feltételes reflexek bizonyos körülmények között törvényszerűen kialszanak, bekövetkezik a felejtés. Operáns tanulás estén nem valamilyen külső inger fontosságát erősíti meg a második inger, hanem az állat valamilyen saját tevékenységét. Ha valamilyen véletlen cselekvés mindig ugyanolyan következménnyel jár, akkor azt az állat megtanulja. Ekkor tehát az állatok idegrendszerében az rögzül, hogy saját cselekvéseik közül melyek alkalmasak valamely kívánatos cél elérésére vagy kellemetlenség elkerülésére. Ha hosszú ideig nem használja az állat a megismert

összefüggést, az lassú felejtést okoz. Igen gyors felejtést eredményez, ha a mozgás nem vezet eredményre A belátásos tanulás csak a magasabb rendű gerincesek, a madarak és az emlősök körében jellemző, mivel igen fejlett idegrendszeri működést igényel. A belátásos tanulás során az állat 31 korábbi információit előrelátó, tervezett módon egymáshoz illeszti úgy, hogy addig ismeretlen problémát old meg. Tehát a korábban szerzett tapasztalatait új sorrendbe állítva old meg egy problémahelyzetet. − Öröklött elemek Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak! lsd. előbbiek Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió)! Agresszió: a lakóhelytől, ivari partnertől, megszerzett tápláléktól való másik féllel szembeni eltávolító magatartás. Szopóreflex: már a magzati fejlődés 28. hetében kialakul Ez a

gyakorlatban azt jelenti, hogy a kisbaba arrafelé fordítja a fejét, amelyik oldalról megérintik az arcát, száját kinyitja, keresőmozgást végez, majd amit odanyújtanak neki, azt bekapja és szívni kezdi. Ez a valami optimális esetben az anyamell, melynek jellegzetes, csak az anyára jellemző illata van. Az újszülött agyában pillanatok alatt összekapcsolódnak ezek a dolgok: a veleszületett reflex megerősödik, illat, hőmérséklet, íz, a legégetőbb szükséglet kielégítése kapcsolódik hozzá. Mimika − Tanult elemek Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján! A tanulásra a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás miatt van szükség. A változatos környezeti feltételek közt élő fajoknál nagyon fontos a tanulás, hiszen ez alapján tudja meg, hogy a környezetben található sokféle zsákmány közül melyiket és milyen módon lehet eredményesen elfogni. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas

ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). A feltételes reflex kialakulásakor két feltétlen reflex társítása rögzül a állat idegrendszerében néhány ismétlés után (pl. kutya-csengő-kaja) A két feltétlen reflex idegi központja között kapcsolat jön létre az egyidejű ingerlés miatt, tehát egy ingertársítás jön létre. A feltételes reflexek bizonyos körülmények között törvényszerűen kialszanak, bekövetkezik a felejtés. ??? A feltételes reflex kialakulásának biológiai szerepe, hogy az állatok bizonyos környezeti ingereket jelzésként fogják fel. Egyes ingerek a táplálék, más ingerek pedig a támadó közeledéshez kapcsolódnak (megközelítés – elkerülés). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során

(bevésődés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban 32 − Társas viselkedés alapjai Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl behódolás, fenyegetés). A szociális vonzódás egyes állatfajoknál közösségek kialakulásához vezet. Zárt közösségekben erős a szociális vonzódás, a bekerülő idegenekkel szemben gyakran elutasító magatartást mutatnak a közösség tagjai. A madarak és az emlősök körében gyakori a család kialakulása A család a szülőállatok és az ivadékok közössége. A szülők ivadékgondozási viselkedése alapján beszélhetünk szülői,

anya- és apacsaládról. Egy faj egymással szoros vagy kevésbé szoros társas kapcsolatban lévő egyedi között sajátos törvényszerűségek szabályozzák a közösség életét. Mindig kialakul egy alá- és fölérendeltségi viszony, amely leggyakrabban rangsor formájában nyilvánul meg. A rangsorban elfoglalt helyekért a közösség tagjai megküzdenek, de a küzdelem sosem halálos kimenetelű. A gyengébb , tapasztalatlanabb, vagy kevésbé harcias állat behódolással jelzi a küzdelem végét. A kívülről érkező új egyednek is meg kell küzdenie a rangsorban elfoglalt helyéért. A rangsor által nyilvánvalóvá válik, hogy ki táplálkozhat előbb, ki hol foglalhat magának hálóhelyet melyik hímé az első párosodás jog, stb. A közösségben élő állatok életét sajátos, távolságtartó törvényszerűségek is szabályozzák. A legjellemzőbb, hogy az egyedek a rendelkezésre álló tér egy részére igényt tartanak, mint személyes térre. Az

egy fajba tartozó egyedek erőszakos eltávolító magatartása az agresszió. Ezzel próbálja eltávolítani a fajtársat a lakóhelyétől, ivari partnerétől, táplálékától. Agresszió kizárólag a fajtársakkal szemben nyilvánul meg, ez sem halálos kimenetelű, ha a „vesztes fél” felveszi a behódoló pózt, a „győztes” azonnal felhagy a támadással. Az állatok kommunikációja lehet kémiai kommunikáció (pl. feromon), vizuális kommunikáció (pl. állatok színe, mintázata, mozgása) és akusztikus kommunikáció (ivari hívogatás, illetve riasztás, territórium jelzés, ivadékkal való kommunikáció, stb.) Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), alturizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében! Alturizmus: erkölcsi alapelv, amely megköveteli az embertől, hogy fékezze önnön egoizmusát, önzetlenül szolgálja felebarátját, legyen kész feláldozni saját érdekeit mások érdekeiért. Ne csak a saját

érdekeit nézze az illető, hanem kerüljön előtérbe a közösség és annak érdekei. Agresszió: lsd. előbbiek − Pszichés fejlődés Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival! Az érzelmek okainak és hatásainak azonosítása csak az értelmi fejlődéssel párhuzamosan alakul, fejlődik. 3. Az idegrendszer egészségtana Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát! 33 Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Stressz hatása alatt a rezisztencia (ellenállás) fenntartásában különösen fontos szerephez jut az idegrendszer és az endokrin (hormonális) rendszer. E két rendszer igyekszik a test egyensúlyi állapotát fenntartani, az úgynevezett homeosztázist, az önnfenntartó erőt, amit a különféle stresszor tényezők

megbonthatnak: idegfeszültség, fertőzések, sérülések, környezeti és egyéb mérgek, szociális feszültségek . A már káros mértékű stressz következtében kialakulhatnak a stresszbetegségek: szív- és keringési zavarok, a zsír- és cukorháztartás zavarai, gyomor és bélfekélyek, az immunrendszer erőteljes gyengítettsége miatt, csökkent ellenálló képesség miatti betegségek. A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás, ami mögött a félelem, aggódás, feszültség, rossz előérzet van. A másik általános reakció a stresszhelyzetekre a harag, ami agresszióhoz vezethet, de lehet válasz a teljesítmény csökkenés, a visszahúzódás és fásultság is. A stressz fizikai jelei: – a légzés felgyorsul, intenzitása nő; – a szív hevesen dobogni kezd; – vérnyomás, vércukorszint emelkedik; – pupilla kitágul. Helyes életmód, megfelelő táplálkozás és mozgás, a káros szenvedélyek lehetőség szerinti kerülése vagy

legalábbis minimalizálása - ezek a stressz káros következményei, az úgynevezett stresszbetegségek elleni legfőbb védekezési formák. A "felpörgetett" létformához javasolt a döntően szénhidrátban dús étrend. Tudja a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit! A receptre és recept nélkül kapható különböző fájdalomcsillapítók, hangulatjavítók miközben hatásosan megszüntetik a fájdalomérzet közvetítését, vagy jó közérzetet biztosítanak terhelik, sőt károsítják a máját, a vesét, aluszékonnyá tesznek, a szteroidtartalmúak pedig roncsolják a szöveteket, fokozzák a véralvadást, rontják az immunaktivitást. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés! Az agyrázkódás a fejet ért direkt ütés vagy indirekt lökéshullám (pl. talpra esés) kapcsán létrejövő múló funkciózavar, melynek jellemző tünetei : rövid tudatzavar

(eszméletvesztés vagy zavartság), vegetatív tünetek : fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, sápadtság, verítékezés, a baleset körüli percekre vonatkozó emlékezetkiesés A migrén jellegzetesen rohamokban jelentkező fejfájás. A rohamok 4-72 órán át is tarthatnak A migrénes fejfájás általában közepes-súlyos erősségű, a betegek napi tevékenységét jelentősen gátolhatja. Jellemzően lüktető, féloldali a fájdalom, gyakran kíséri hányinger, hányás, fokozott érzékenység fényre, zajra, a betegek ezért csendes, sötét szobában tudják többé-kevésbé elviselni a migrénes rohamot. A jellemző tünetek (féloldali, lüktető, kínzó fejfájás, hányinger, hányás, fényés zajérzékenység) mellett jellemző, hogy ezek nyugalomban enyhébbek, ha a beteg valamilyen tevékenységbe kezd, fokozódnak. Az epilepszia rohamszerűen jelentkező, majdnem mindig eszméletvesztéssel járó, kóros agyi izgalmi állapot, amit esetleg egyéb

rohamszerű motoros, érző vagy vegetatív jelenségek kísérnek. 34 A rohamok az agyban található idegsejtek nagy erejű elektromos kisüléseiből keletkeznek. Ezek az elektromos viharok az agy területeiről régióiból indulnak ki. Az epilepsziás görcsök megjelenése attól függ, hogy hol keletkezik az elektromos kisülés, és lefolyása során az agy mely területeit vonja be. A szélütés akkor keletkezik, amikor egy vérrög eljut az agyba, megakadályozva ezáltal a vérellátást és ezáltal az oxigénnel való ellátását az idegsejteknek abban a térségben. Ezáltal a sejtek elhalhatnak és azok a testrészek, amelyeknek a működését irányították abbahagyhatják a működést. Szintén szélütéshez vezet ha egy ér, amely ellátja az agyat elpattan Az agyvérzés (stroke, szélütés) során valamilyen fő ér trombózisos (helyben keletkezett érrög), vagy embóliás (leszakadt érrög) elzáródása következtében az agy állományában

keletkezett lágyulást vagy vérzést jelenti. A vérzés vagy a lágyulás az agy különböző területein jelentkezhet, ennek megfelelően alakulnak ki a tünetek. − Drogok Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit! A tudatot, hangulati állapotot befolyásoló anyagokat pszichoaktív szereknek nevezzük. Hatásuk alapvetően három féle lehet: nyugtató-kábító, élénkítő és hallucinációt okozó. A viselkedési és kémiai függőség közös mechanizmusát az okozza, hogy az ingerek ugyanazokon a „jutalom” áramkörökön haladnak át az agyban. A függő kényszeresen és ismételten kielégíti szenvedélyét, függetlenül attól, mennyire árt magának és környezetének. A játékos addig rulettezik (sőt, azon túl is), amíg mindenét elveszíti, és függőségét éppen úgy nem habozik bűnös módon kielégíteni, mint a drogos. Jellemzője a tolerancia kialakulása: az

azonos hatás eléréshez a függőnek folyamatosan emelnie kell a drog vagy alkohol adagját, vagy a képernyő előtt töltött időt. Ha nem, elvonási tünetek jelentkeznek, súlyos testi és lelki következményekkel. A függőség nemcsak a testet roncsolja, de megváltoztatja a személyiséget is Többek között beszűkülés, önzés, elsivárosodás lehet a következmény. Egyedül képtelen leszokni, csak a teljes absztinencia segít – de még így is könnyű visszaesni. A kémiai addikció kórélettani háttere ismert, a viselkedésfüggőség kórlélektani okai kevésbé. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében! 4. Hormonrendszer Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását! A hormonális rendszer a sejtanyagcsere szabályozáson keresztül hat a szervezet anyagcseréjére, és így fontos szerepe van a belső környezet állandóságának

fenntartásában, a külvilág változásaihoz való alkalmazkodásban. Ezek mellett a hormonrendszer szabályozza a szaporodást, a növekedést, és az egyedfejlődést is. A belső elválasztású mirigyek váladékának hatóanyagai, a hormonok a vérbe kerülnek és a keringési rendszer útján jutnak el a többi sejthez, befolyásolják ezek működését. A legfontosabb belső elválasztású mirigyeink: az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, az ivarmirigyek és a hasnyálmirigy sejtcsoportjai. Minden hormon a szervezet meghatározott sejtjeire fejti ki hatását, ezeket a sejteket a hormon célsejtjeinek nevezzük. − Hormonális működések Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is! 35 A szabályozásnak két módja van: a hormonális szabályozás és az idegi szabályozás. A két szabályozó rendszer szoros kapcsolatban áll egymással, együttesüket

közös néven neuroendokrin rendszernek nevezik. A belső elválasztású mirigyek váladékának hatóanyagai, a hormonok a testfolyadékba kerülnek és így jutnak el a szervezet sejtjeihez. A hormonok hatása ezen az úton viszonylag lassú, de általában tartós. Az idegrendszer szabályozó hatása az idegsejtek nagy sebességgel terjedő jelei révén gyorsan kialakul, de többnyire csak rövid ideig tart. Ezekből következik, hogy a hormonrendszer a szervezet működésének hosszan tartó alapjelenségeit állítja be, az idegrendszer pedig a gyorsabb folyamatokat szabályozza. Ezek egymással szorosan együttműködnek. − Belső elválasztású mirigyek Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin! A test legfontosabb belső elválasztású mirigyei: agyalapi mirigy, pajzsmirigy ( a gége mellett szimmetrikusan elhelyezkedő szerv),

mellékpajzsmirigy (több elkülönülő sejtcsoportot alkot a pajzsmirigy felszínébe ágyazódva), mellékvese (páros szerv, mely süveg szerűen borítja a vesék csúcsát), hasnyálmirigy, ivarmirigyek (a férfi és női nemi szervekben. Az inzulin a sejtek anyagcseréjét befolyásoló, általános hatású peptidhormon. A hasnyálmirigyben termelődik. Ez az egyetlen hormon, ami csökkenti a vércukorszintet Hatására a sejtek glükózfelvétele és –felhasználása is növekszik. A vérből felvett cukor a májban glükogénné, a zsírsejtekben zsírrá alakul. Egyidejűleg csökken a zsírok bontása is Az inzulin elválasztását a vér magas glükózkoncentrációja serkenti. A mellékvese hormonja, az adrenalin egyszerű aminosav-származék. A szervezetet megterhelő stresszhelyzethez való alkalmazkodását biztosítja. Általános hatású, gyakorlatilag minden szövet működését befolyásolja. Serkenti a májban tárolt glükogén hidrolízisét, a

zsírszövetben pedig a zsírok bontását, ezáltal növelve a vércukorszintet és a vér zsírsav-koncentrációját. Ez biztosítja a szövetek energiaellátását. Emellett elsősorban az izmok vérellátását biztosítja A mellékvesevelő működését az idegrendszer szabályozza, a hormontermelést a gerincvelőből eredő idegrostok serkentik. A pajzsmirigy egyik hormonja a tiroxin, amely jódtartalmú vegyület. A szervezet csaknem minden sejtjére kifejti hatását. A sejtekbe bejutva a génműködésen keresztül szabályozza az egyes fehérjék szintézisét. Elsősorban a szervezet energiafelszabadító, ATP-termelő folyamatait serkenti, ami a sejtek megfelelő energiaellátásához szükséges. Hatására fokozódik az oxigénfogyasztás és a hőtermelés. Alapvető szerepet játszik a normális egyedfejlődésben is: az egészséges növekedéséhez és az idegrendszer kifejlődéséhez is nélkülözhetetlen. Termelését a hipotalamuszagyalapimirigy rendszer

szabályozza Magas koncentrációja gátolja az agyalapi mirigy serkentő hormon termelését, így csökken a pajzsmirigy működése -> negatív visszacsatolás. A herében a csatornácskák közötti sejtek termelik a tesztoszteron nevű szteroidhormont. Ennek hatására alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek, megindul és folyamatosan fennmarad a spermiumok képzése a herecsatornákban. Az agyalapi mirigy hátsó lebenyében termelődő hormonok egyike az oxitocin, mely egyes simaizmok összehúzódását idézi elő. Elsősorban a terhes nők méhfalának izomzatára hat: a szülés során szerepet játszik a méh összehúzódásában. A szoptatás során az emlőmirigyek falában levő izomelemek összehúzódását serkenti, így biztosítja az anyatej kiürülését. 36 Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletbe végbemenő változásokat. Értse hormonális

fogamzásgátlás biológia alapjait! A női ivarszervek ciklusos működését a hipotalamusz alakítja ki, amely a serdülőkortól kezdve átlagosan 28 napos ritmus szerint működik és hormonjai révén befolyásolja a hipofízis, azon keresztül pedig a petefészek hormontermelését. A ciklus elején az agyalapi mirigyben növekvő mennyiségben termelődő tüszőserkentő hormon hatására megindul a tüszőérés. Az érő tüsző hámsejtjei szteránvázas ösztrogén hormonokat termelnek. Az ösztrogén koncentrációja a vérplazmában fokozatosan nő, hatásukra a méh nyálkahártyája regenerálódni kezd a menstruáció után. Amikor az ösztrogén koncentráció elér egy bizonyos értéket, hatására a hipofízisben (agyalapi mirigyben) hirtelen nagymértékben megemelkedik a sárgatest serkentő hormon termelése. Ez idézi elő a tüszőrepedést (ovulációt – a tüszőből kilökődött petesejt a petevezetékbe sodródik) és a sárgatest kialakulását, majd

serkenti a sárgatest hormontermelését. A tüsző maradványaiból kialakuló sárgatest ösztrogén mellett progeszteront is termel. Az ösztrogén negatív visszacsatolással gátlólag hat az agyalapi mirigy tüszőserkentő hormonjának képződésére, ezért a ciklus alatt több tüsző már nem érik. A progeszteron hatására a méhnyálkahártya megvastagszik, vérellátása fokozódik, ezzel alkalmassá válik a beágyazódásra és az embrió táplálására. zen felül gátolja a méhizomzat összehúzódását, így a terhesség kialakulásában és fennmaradásában is fontos szerepe van. A progeszteron visszacsatolással gátolja a sárgatest serkentő hormon termelődését a hipofízisben. Ha a megtermékenyítés nem következik be, a sárgatest elsorvad, az ösztrogén és progeszteron koncentráció lecsökken a vérben, és bekövetkezik a menstruáció. A hormonális fogamzásgátlás módszere az agyalapi mirigyre irányuló visszacsatoláson alapul. Ezek a

készítmények ösztrogén és progeszteron szerű anyagokat tartalmaznak kis mennyiségben, és ezeknek a hatását utánozzák. A szervezetbe jutó ösztrogén a tüsző serkentő hormon termelését gátolja, a progeszteron pedig a sárgatest serkentő hormon képződését. Így a petefészekben nem történik tüszőérés és ovuláció, ugyanakkor a méhnyálkahártya ciklikusan változik. Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, trioxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján - a pajzsmirigy példáján - elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit! − A hormonrendszer egészségtana Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait! Az inzulintermelés zavaraira vezethető vissza a magas vércukorszinttel járó cukorbetegségek leggyakoribb formája. Az inzulinhiány miatt a betegek vércukorszintje magas, mert sejtjeik cukorfelvétele csökken. A sejtek energiaszükségletét

zsírok és fehérjék lebontása fedezi A zsírok oxidációja szénhidrátok hiányában szintén zavart szenved, ezért a vérben káros anyagok halmozódnak fel (pl. aceton, ecetsav) A magas vércukorszint miatt a betegek vizeletében szőlőcukor jelenik meg. Két típusa van: az inzulinnal kezelt (IDDM v 1 típusú), amikor a beteg inzulintermelése teljesen megszűnik, a második típus az, amelynél nem, vagy nem mindig szükséges inzulin adása (NIDDM v. 2 típusú) 37 A cukorbetegség tünetei: szájszáradás, nagy mennyiségű folyadék bevitele és ürítése, bőrviszketés, visszatérő fertőzések, elhúzódó sebgyógyulás, fogyás, testi leromlás. A cukorbetegség fennállása során, elsősorban rendezetlen anyagcsere, magas vércukor szintek esetén szövődmények jelentkeznek: kísérő-betegségek, pl. szemfenéki ill vese elváltozások veseelégtelenség, nagyér-betegségek, pl alsó végtagi érszűkület, szívkoszorús érbetegség, agyi keringés

zavarok. Kezelésére életmódi eszközök, pl. diéta, fogyás, testmozgás, illetve gyógyszeres eszközök, pl inzulin pótlása állnak rendelkezésre. A gyógykezelés alapja mindkét típus esetén a diéta szigorú és következetes betartása, mellette 1. típusú cukorbetegségben inzulin kezelés (számos változatban) 2. típusú cukorbetegségben - ha a diéta már elégtelen - tablettás, szájon át szedhető vércukor csökkentő gyógyszerek alkalmazása, ill. a hasnyálmirigy béta sejtjeinek kimerülése esetén az inzulin kezelés itt is szükségessé válik. 5. Immunrendszer − Immunitás Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát! Antitest: a kórokozók elpusztításában közvetlenül részt vevő ellenanyagok Antigén: a védekező reakciót kiváltó anyagok összefoglaló neve. Ellenük lép fel a szervezet immunrendszere. Immunitás: a szervezetben lejátszódott immunválasz eredményeként kialakult védettség. Az immunitás lehet

természetes (pl. fertőző betegséget nem kap el mégegyszer) és mesterséges (védőoltást kap). Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek)! Az immunitást a fehér vérsejtek okozzák. Két típusuk a falósejtek és a nyiroksejtek A falósejtek (granulocitákból és monocitákból alakulnak át)mindenütt megtalálhatók a szervezetben, a vörös csontvelőben termelődnek. innen kerülnek a vérbe, áthatolnak a hajszálerek (anyagszállítás) falán, a szövetek közé, a kórokozók irányába vándorolnak. Eleinte a bennük termelődő fehérjebontó anyagokkal küzdenek a kórokozók ellen, majd ha ez nem hatásos, akkor bekebelezik a kórokozókat. A nyiroksejteknek két alapvető típusát különböztetjük meg: a T-nyiroksejteket és a Bnyiroksejteket. A T-sejtek a szív közelében található csecsemőmirigyben érnek Működésük szerint több csoportjuk van. A segítő T-sejtek részt vesznek az antigén felismerésében és a

többi nyiroksejt aktivizálásában. A sejtfeleszínen található jelzőfehérjéik alapján folyamatosan ellenőrzik a sejteket, és ha vírussal fertőzött, rendellenesen szaporodó, vagy más szervezetből származó sejtekre bukkannak, aktiválják és osztódásra késztetik az ölő T-sejteket. Ezek felismerik az antigént hordozó sejteket, és olyan anyagokat termelnek, amelyekkel kilyukasztják annak sejthártyáját és ezzel elpusztítják. Ezt a védekező reakciót sejtes immunválasznak nevezzük Ha a segítő T-sejtek valamilyen baktériumra vagy antigénként viselkedő makromolekulára bukkannak a szervezetben, akkor aktiválják a B-sejteket. Az aktivizálódott B-sejtek gyorsan osztódnak majd meghatározott térszerkezetű, az adott antigénnel kapcsolódni képes, sajátos szerkezetű fehérjemolekulákat, ellenanyagokat (antitesteket) kezdenek termelni. Az ellenanyagokat exocitózissal adják le a szövetnedvbe és a vérplazmába. Az oldhatatlan

antigénantitest komplexet a falósejtek távolítják el Ezt a folyamatot antitestes immunválasznak nevezzük. 38 A segítő és ölő T-sejtek, illetve a B-sejtek egy része memóriasejtté alakul. A memóriasejt hosszú életű sejt, amely a következő fertőzés során azonnal felismeri az antigéneket és beindítja ellenük az immunválaszt, így az sokkal rövidebb időt vesz igénybe. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ha valahol megsérül a bőrünk vagy belső szervünk hámrétege, a baktériumok és egyéb kórokozók könnyen bejuthatnak szervezetünkbe. A baktériumsejtekből felszabaduló anyagcseretermékek és a sérült szöveti sejtek anyagai felhalmozódnak a seb körüli kötőszövetben. Hatásukra megnő a környező hajszálerek áteresztő képessége, és a vérből granulociták, monociták és nagyobb mennyiségű folyadék lép ki a fertőzött területekre. A seb körül bőrpír, pirosas duzzanat, gyulladás alakul ki. A

kötőszövetben a granulociták, és a monociták átalakulnak állábas falósejtekké, és endocitózissal felveszik, majd lebontják a baktériumokat és a sérült szöveti sejteket.A sérült szövet törmelékeiből, az elpusztult fehérvérsejtekből és a baktériumok maradványaiból sárgás színű genny alakul ki a seb környékén. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát! Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra! Az immunizálás lehet természetes és mesterséges aszerint, hogy a szervezet kizárólag maga alakította-e ki, vagy valamilyen beavatkozás révén jött létre. Természetes, ha az ember átesik egy fertőző betegségen, és a szervezete ily módon megismeri a kórokozó antigénjét. A védőoltásokkal mesterséges védettség alakítható ki. Az immunizálás továbbá lehet aktív és passzív is. Az aktív immunizálás során elölt vagy

legyengített kórokozókat juttatnak a szervezetbe, melyek ellen lejátszódik az immunválasz és ún. memóriasejtek alakulnak ki, melyek azonnal felismerik a kórokozót és beindítják ellene az immunválaszt. Passzív immunizálásról beszélünk, ha kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe Az ellenanyag megakadályozz a kórokozók elszaporodását vagy segít a már kialakult betegség leküzdésében. Passzív immunitás természetes körülmények között is kialakulhat. Például az anyaméhben fejlődő magzat a méhlepényen keresztül antitesteket kap az anyától. Magyarországon a kötelező védőoltások közé tartozik a BCG-oltás, amely a tuberkolózis, a DiPer-Te, amely a torokgyík, a HIB, amely az agyhártyagyulladás és a Hepatitis-B, ami a vírusos májgyulladás elleni aktív immunizálást szolgálja. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát! A fertőző betegségeket különböző csírák,

általában vírusok és baktériumok okozzák. A legáltalánosabb betegséget, a megfázást is vírusok okozzák. A többi általános gyermekkori betegség többségét (fülgyulladás, torokfájás, köhögés és hasmenés) okozhatják baktériumok és vírusok is, de kb. 80%-ban vírusok okozzák Nagyon fontos különbséget tenni a vírusok és baktériumok okozta betegségek között, mert az ajánlott kezelési módjuk eltérő: • Baktériumfertőzések kezelésére alkalmazhatók az antibiotikumok (pl., amoxicillin, sulfamethoxazole, erythromycin). • Vírusfertőzések egy héten belül maguktól enyhülnek. Immunrendszerünk sikeresen legyőzi a vírusokat. Vírusfertőzés esetén az antibiotikumok nem segítenek 39 Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét! Pasteur bizonyította, hogy bizonyos vegyületek kétféle alakban jelenhetnek meg, és ez a aké megjelenési forma egymás tükörképe. Ennek kapcsán fedezte fel, hogy a kémiai

vegyületek biológiai hatása nem csak az összetételtől, hanem a molekulát alkotó elemek elrendezésétől is függ. Felismerte, hogy a levegő meggyorsítja a tejsavas és az alkoholos erjedést. Bizonyította, hogy az élelmiszerek a levegőben levő organizmusok hatására indulnak bomlásnak, és átalakulása során spontán keletkeznek új organizmusok. Rájött, hogy a hő hatására lejátszódó csírátlanítás megakadályozza a termékek romlását az előállítás, a szállítás és a tárolás során. Megfigyelte, hogy az állatok bizonyos betegségekből felépülve később védettekké válnak az új fertőzések ellen. Legyengített vírussal oltotta be az állatokat, akik így immunissá váltak Ezen alapulva oltotta be Joseph Meistert egy veszettség elleni oltással is, ezzel megmentve az életét. Semmelweis jött rá elsőként, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és az orvostanhallgatók okozzák azzal, hogy a boncolás után fertőtlenítés nélkül

mentek a szülészeti osztályra. Sok kísérletezés után a klórvizet tartotta a legmegfelelőbb fertőtlenítő szernek. Ezzel a felfedezésével 6 év alatt 1% alá szorította a gyermekágyi láz arányát. − Vércsoportok Ismertesse az AB0 és Rh vércsoportrendszert! A vércsoportok jelentősége főként vérátömlesztésnél nagy. Az Rh-vércsoportrendszerben az emberek Rh-pozitív és Rh-negatív vércsoportúak lehetnek. Az Rh-pozitív emberek vörösvértestein Rh-antigén található, míg az Rh-negatív nincs ilyen természetű antigénjük. Az AB0vércsoportrendszer kialakításában az A- és B-antigének vesznek részt Ebben a rendszerben az emberek vércsoportja négy féle lehet: A, B, AB és 0.A 0- vércsoportúak vörös vértestein nincs sem A-, sem B-antigén, míg az AB vércsoportúak mindkét antigénnel rendelkeznek. Ismertesse az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét! A vörösvértestek eltérő antigénsajátságai miatt egyes esetekben

összeférhetetlenség alakulhat ki az anya és a magzat között. A leggyakoribb az Rh-összeférhetetlenség, ami akkor jön létre, ha az anya Rh-negatív, a magzat pedig Rh-pozitív. Az anya első terhessége ideén nem lépnek fel komplikációk, de a szülés alatt az anya és a magzat vére kis mértékben keveredik egymással, ezért az anyai szervezetben immunreakció zajlik le a magzat Rh-pozitív vértestjei ellen. Az anya szervezetében az immunreakció következtében memóriasejtek alakulnak ki és ellenanyagok jönnek létre. A problémák a következő terhesség idején keletkeznek, mivel az antitestek a méhlepényen keresztül átjutnak a magzatba és tönkreteszik annak vörösvértesteit. Az összeférhetetlenség kialakulása passzív immunizálással megelőzhető. A születést követő néhány órában az anya Rh-antitestet kap, ami elnyomja az immunreakció kialakulását. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét! A vérátömlesztés a

vér vagy valamelyik véralkotórész átvitele egyik személyből (donor) a másikba (recipiens). A vérátömlesztést a vér oxigénszállító képességének javítására, a vértérfogat helyreállítására, a védekezőrendszer erősítésére és a véralvadási zavarok rendezésére használják. Balesetek áldozatai, sebészeti beavatkozások alanyai, rákos megbetegedések (pl. leukémia) miatt kezelésben részesülők vagy egyéb betegségben (pl. sarlósejtes anémiában vagy talasszémiában) szenvedők gyakran kapnak vért. Az FDA (Food and Drug Administration - Országos Gyógyszerészeti Intézet, USA) szigorúan szabályozza a vér és a véralkotók gyűjtését, tárolását és szállítását. Ezek az intézkedések mind a 40 donor (adó), mind a recipiens (kapó) védelmét szolgálják. E szabályoknak köszönhetően mind a véradás, mind a vér bejuttatása nagyon biztonságossá vált. Ennek ellenére a vérátömlesztés még mindig hordoz bizonyos

veszélyt a recipiens számára: allergiás reakció, láz, hidegrázás, vértérfogat túlterhelés és baktériumok vagy vírusok okozta fertőzések fordulhatnak elő. Igaz ugyan, hogy az AIDS, vagy májgyulladás (hepatitisz) átvitelének valószínűsége vérátömlesztéssel igen csekély, az orvos a veszélyek tudatában csak abban az esetben rendel el vérátömlesztést, ha már más lehetőség nincsen. Véradás: Az egészségügyben évente mintegy 500 ezer egység (1 egység = egy véradáskor levett vér mennyisége, 4,5 dl) vért használnak fel az önkéntes véradóknak köszönhetően. Ma Magyarországon minden 18 és 65 év közötti ember adhat vért, nők esetében évente 3, férfiak esetében 4 alkalommal. A vérvételi zsákban a vér alvadását gátló és a vérsejteket tápláló oldat van. Ez a vérellátó állomásokra kerül, ahol további vizsgálatokat végeznek (szifilisz, hepatitis, AIDS stb.) A vért ezt követően különböző formátumban

(vörösvértest koncentrátum, trombocita koncentrátum, friss fagyasztott plazma stb.) hűtve tárolják A kórházak a betegek paramétereit elküldve igényelhetnek vért az Országos Vérellátó Szolgálattól. − Az immunrendszer egészségtana Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait A láz, mely sokféle betegség velejárója, a hipotalamusz hőszabályozó működésének átállítódása miatt következik be. Ha fertőzés vagy más ok következtében a fehérvérsejtek aktivizálódnak, olyan anyagokat termelnek, amelyek a hőszabályzó neuroncsoportok érzékenységét befolyásolják. Ilyenkor a hipotalamusz magasabb testhőmérsékletre áll át, és amíg a szervezet ezt el nem éri, addig a fűtőközpont uralja a hőszabályozás folyamatait. Láz kialakulásakor a beteg fázik, hideg rázza, hiszen így termelődik hő a testhőmérséklet emléséhez. Amikor a láz már nem emelkedik, akkor a hidegrázás és a

hidegérzet megszűnik. A normálisnál kissé magasabb testhőmérsékleten az immunrendszer működése fokozottabb, ami a betegség legyőzését elősegíti. Ezért a hónaljban mért 37,5°C körüli hőmérsékletig általában nem szükséges lázcsillapítást alkalmazni. A 38°C-nál magasabb testhőmérséklet viszont károsíthatja a szervezet fehérjéit, ezért az ilyen magas lázat feltétlenül csillapítani kell. 38°C feletti testhőmérséklet csillapítása elengedhetetlen, a 39°C feletti láz csillapítása görcs veszélye miatt elsősegély szükséges. A láz csillapítása elsődlegesen javasolt módszere a beteg életkorának, testsúlyának megfelelő gyógyszeres kezelés. Nehezen csillapítható láz esetén azonban javasolt a fizikális lázcsillapítás alkalmazása is, mely a hőelvonás elvén alapul. Ennek két módja ismert: • Hűtőfürdő: a testhőmérsékletű fürdővíz folyamatos hűtése, hideg víz folyamatos hozzáadásával. •

Hűtőborogatás: melynek során a testfelszín minél nagyobb részét (nemcsak a csuklót, hanem a törzs és végtagok teljes egészét) hűtjük langyos vízbe mártott, kicsavart 8-10 percenként cserélt textíliákkal, melyek fölé száraz pelenkát, lepedőt borítunk. A lázcsillapítás előtt és után rendszeres hőmérés ajánlott. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot! Az allergia kialakulásának alapját általában veleszületett hajlam, genetikai, biológiai háttér képezi. A hajlam lényege, hogy a szervezet az antigénekre túlzott ellenanyag (IgE) válasszal reagál A tünetek különbözőek (nátha, fulladás, bőrviszketés, hasmenés), de az eredetük azonos. Ezért van az, hogy az élet során egyik allergiás betegség „átmehet” a másikba. A túlérzékenység azonban önmagában nem vezet az allergia megjelenéséhez. Sokan

tünetmentesek annak ellenére, 41 hogy az allergiás bőrpróba kimutatja az érzékenységet bizonyos allergénekre. További környezeti faktorok együtthatása határozza meg, hogy az allergia mikor, milyen tünetekkel, milyen súlyos formában jelentkezik. Ilyenek a környezeti ártalmak, a szervezet akkori állapota (immunrendszer, hormon háztartás, fertőzések, keringés), az allergének aktuális jelenléte, az allergénnel való találkozások száma, keresztallergiák és nem utolsósorban pszichoszociális tényezők. Az „allergiásra hangolt” szervezetben a betegség manifesztálódását, illetve a meglévő betegség rosszabb ciklusait nagymértékben elősegítik külső, kiváltó tényezők. Ezek a kiváltó tényezők környezetünk biológiai fizikai és mentális szennyeződéséből adódnak. A fizikai környezeti szennyezők száma naponta növekszik, és megjelenésük üteme egyre gyorsabb: Lakáson belül az újabb építőipari technológiák által

alkalmazott, szinte havonta újabb és újabb anyagok, vegyszerek. A padlófűtés, szőnyegpadlók, gázfűtés A légkondicionálás, penészgombák, atkák, csótányok. A lakáson belüli dohányzás A „modern” családok (anya és gyermek) napjuk 90%-át ezekben a belső terekben töltik, jórészt egészségtelen környezetben. A lakáson kívül, városban sem sokkal jobb a helyzet: A közlekedési és ipari szennyezés, és a pollenek hatása mellett rengeteg vegyszer „bombázza” a szervezetünket. Az élelemmel magunkhoz vett növényvédő szerek, műtrágyák maradéka, a hússal megevett takarmány-kiegészítők és az állatgyógyításhoz használt antibiotikumok, az élelmiszeradalékok, ízjavítók, állományjavítók, színezékek, tartósítók jelentenek veszélyt. A munkahelyi ártalmak jelentősége is számottevő Allergén anyagok: − Akut allergia: házi por atka, penészgomba, vegyszerek, állati szőr, gyógyszerek bizonyos hatóanyagai, stb. −

Krónikus allergia: tej, tojás, búza, stb. − Kontakt allergia: fémek (pl. króm, nikkel, kobalt), kozmetikumok, mosó- és fertőtlenítő szerek, stb. − Pszeudo allergia: az ételekben található adalékanyagok bizonyos beviteli mennyisége után alakul ki. SZAPORODÁS ÉS EGYEDFEJLŐDÉS 1. Szaporítószervek Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát! Férfi nemi szerv: A hím ivarmirigy, a here páros szerv. A here a hasüregen kívül helyezkedik el, mivel a test hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérséklet szükséges a működéséhez. Ezek falában meiózissal óriási számban képződnek a hím ivarsejtek, a spermiumok. Ezek innen a páros mellékherék csatornavezetékébe kerülnek, ahol tárolódnak és további érési folyamatokon mennek keresztül. A mellékherékből ered a két izmos falú ondóvezeték. Az ondóvezetékek végébe ömlik a páros ondóhólyag váladéka, amely a

spermiumok mozgásához biztosít energiaforrást. A prosztata páratlan szerve lúgos kémhatású váladékot juttat az ondóvezetékbe, amely a spermiumok életképességének és mozgékonyságának fontos feltétele. A hímvessző a férfiak párzószerve, melyben a barlangos test kiterjedt üregrendszert alkot. Szexuális inger hatására a barlangos test megtelik vérrel. Ez a folyamat a merevedés A makk bőrének tartós ingerlése reflexes úton magömlést idéz elő. A herében a csatornácskák közötti sejtek termelik a tesztoszteron nevű hormont, ami a másodlagos nemi jellegek kialakulásáért felelős, illetve ennek hatására indul meg és marad fenn folyamatosan a spermiumok képzése a herezacskóban Női nemi szerv: 42 A női ivarmirigy a páros petefészek. Születéskor több százezer tüsző található a petefészekben A tüszők az éretlen petesejtből és az ezt körülvevő speciális hámszövetből állnak. A női ivarszervek működése ciklikus

(lsd. előbbiek) A tüszőből a ciklus 14 napja körül kilökődő petesejt a petevezetékbe jut, ahonnan a petevezeték mozgása és csillóinak csapkodása a méh felé továbbítja. A méhnek igen vastag simaizomzata van, üregét nyálkahártya borítja A tüsző érésekor ez a nyálkahártya folyamatosan vastagszik, vérellátása nő. Ha a megtermékenyítés nem történik meg, akkor a nyálkahártya felső része elhal, és vérzés kíséretében leválik, majd a méhszájon és a hüvelyen keresztül távozik. Ez a menstruáció A nők párzószerve az izmos, rugalmas falú hüvely A hüvely mélyén található a méhszáj, amely a méhnyak vékony csatornáján keresztül a méh ürege felé létesít kapcsolatot. A hüvely külső nyílása a húgycsőnyílás közelében található A testnyílásokat két pár bőrredő, a szeméremajkak védik. A csikló a belső kis szeméremajkak találkozásánál helyezkedik el. Megtermékenyítés: A hüvelybe kerülő

hímivarsejtek a méhen végighaladva eljutnak a petevezetékbe. A megtermékenyítés során egy hímivarsejt feji része behatol a petesejtbe. A petesejt meiózisának utolsó szakasza csak a megtermékenyítés hatására következik be. A haploid hímivarsejt és petesejt magjának összeolvadása után kialakul a diploid zigóta. A petevezetékben a méh felé haladva a zigóta osztódni, fejlődni kezd. Szedercsíra állapot - 3 nap A méhbe érkezés - 5 nap, de ekkor már hólyagcsíra van. A beágyazódás az első hét végén kezdődik és a második végéig tart A beágyazódás közben megindul az embrió kialakulása. Hólyagcsírában két az embriócsomó sejtjei két üreget: amnionüreg, szikhólyag. Az amnionüregben fejlődik az embrió és a szikhólyagból táplálkozik eleinte. A két üreg egymás felé eső részén alakul ki a belső- (hám, idegr) és a külső (bélcs., máj, légzőszerv) csíralemez - együtt az embriópajzs, majd ebben a középső

csíralemez (izom, keringési r., erek, szív, vese, csont, porc) Közben hólyagcsíra belső felszínéről leváló sejtek körülveszik az amnionüreget és a szikhólyagot, mintegy burokba zárják. Ez a belső magzatburok, míg a hólyagcsíra falából a méh nyálkahártyájával közvetlen kapcsolatban lévő, bolyhos külső magzatburok alakul ki. 3 hét - velőcső, szervek 4 hét végére az embrió egyre jobban benyomul az a magzatvízzel telt amnion üregébe, majd a kialakuló köldökzsinóron keresztül kapcsolatba kerülve az anyai vérkeringéssel (ezt a méhlepény teszi lehetővé - külső magzatburok, méhnyálkahártya), lefűződik a szikhólyagról - az elsorvad. Köldökzsinórban az erek a bolyhoz nyúlványaiban hurkot képeznek - nincs közvetlen kapcsolat - a hámon átáramlanak az anyagok. A második hónaptól erőteljes fejlődés. A 12 héttől magzatnak hívjuk 3 hónap - végtagok, emberformájú. 4 hónap - megállapítható a nem 5 hónap - az

anya először érzi a mozgását, kb ekkora tölti ki a magzat a méh üregét. A szülés 9 hónapos terhesség után (az utolsó menstruációs vérzés első napjától számított 40. hét) A szülés szakaszai: tágulási szakasz: szülőfájások, később sűrűsödnek, a méhszáj kinyílik, a magzatburok megreped, a magzatvíz elfolyik. Kitolási szakasz: legintenzívebb fájások, legjobb, ha a baba feje halad elöl. Rövid pihenés után jön a méhlepény "megszülése". A köldökzsinór elvágása után az újszülött vérkeringése, légzése önálló A méh néhány hét alatt regenerálódik, de addig könnyen fertőződik, mert nagy a sebfelület.  Egyedfejlődés Az emberi magzat fejlődésének szakaszai. A terhesség jelei és a terhesség alatti életmód A méhlepény és a magzatvíz szerepe. A szülés szakaszai A császármetszés oka A szoptatás biológiai háttere. Az anyatej jelentősége Az ember posztembrionális fejlődése Az

egyedfejlődés embrionális szakasza az érett petesejt megtermékenyülésével kezdődik, ezt egyetlen hímivarsejt végzi el. Az így keletkezett zigóta barázdálódása már a petevezetékben megindul. Szedercsíra állapot - 3 nap A méhbe érkezés - 5 nap, de ekkor már hólyagcsíra van A beágyazódás az első hét végén kezdődik és a második végéig tart. A beágyazódás közben 43 megindul az embrió kialakulása. Hólyagcsírában két az embriócsomó sejtjei két üreget: amnionüreg, szikhólyag. Az amnionüregben fejlődik az embrió és a szikhólyagból táplálkozik eleinte. A két üreg egymás felé eső részén alakul ki a belső- (hám, idegr) és a külső (bélcs, máj, légzőszerv) csíralemez - együtt az embriópajzs, majd ebben a középső csíralemez (izom, keringési r., erek, szív, vese, csont, porc) Közben hólyagcsíra belső felszínéről leváló sejtek körülveszik az amnionüreget és a szikhólyagot, mintegy burokba zárják.

Ez a belső magzatburok, míg a hólyagcsíra falából a méh nyálkahártyájával közvetlen kapcsolatban lévő, bolyhos külső magzatburok alakul ki. 3 hét - velőcső, szervek 4 hét végére az embrió egyre jobban benyomul az a magzatvízzel telt amnion üregébe, majd a kialakuló köldökzsinóron keresztül kapcsolatba kerülve az anyai vérkeringéssel (ezt a méhlepény teszi lehetővé - külső magzatburok, méhnyálkahártya), lefűződik a szikhólyagról - az elsorvad. Köldökzsinórban az erek a bolyhoz nyúlványaiban hurkot képeznek - nincs közvetlen kapcsolat - a hámon átáramlanak az anyagok. A második hónaptól erőteljes fejlődés. A 12 héttől magzatnak hívjuk 3 hónap - végtagok, ember formájú. 4 hónap - megállapítható a nem 5 hónap - az anya először érzi a mozgását, kb ekkora tölti ki a magzat a méh üregét. A szülés 9 hónapos terhesség után (az utolsó menstruációs vérzés első napjától számított 40. hét) A gyermek

születése utáni egyedfejlődés több szakaszon keresztül érkezik el a felnőttkorig. 10 napos korig tart az újszülöttkor. Egy éves koráig tart a csecsemőkor, melyet a korai gyermekkor követ, mely 3 éves korig tart. A kisgyermekkor 6-7 éves korig tart A kölyökkor 12 éves korára fejeződik be. A serdülőkor 12-16 éves kor között van Az ifjúkor kb a 20 életkorig tart A felnőttek korosztályát is különböző korokba lehet osztani. Kb 35 éves korig tart az érett kor 1 szakasza (legtermékenyebb szakasz). A második szakasz kb 60 éves korig tart (nők klimaxa) 60-74 éves kor között van az időskor, melyet a 90 éves korig tartó aggkor követ. 90 év felett van a hosszú élet kora, matuzsálemi kor. Az ember terhessége kb. 280 napig, azaz 10 holdhónapig tart A kismama ezáltal átlagosan 812 kg-ot hízik A has a terhesség második harmadában kezd nőni és a terhesség felétől az anya már a magzat mozgását is érzi. A terhes méh egyre jobban

eltolja a beleket és az utolsó időszakban a rekeszizmokig nő (nehezedik a légzés, szív helyzetváltozása, nőhet a várnyomás). A terhesség első jelei a menstruáció elmaradása, rosszullét, érzékszervek erősödése (szaglás, ízlelés). Fontos, hogy a tehesség alatt a kismama felelősség teljes életmódot éljen, hiszen magzatáért is felel. Tilos ilyenkor cigarettázni, alkoholt vagy egyéb kábítószereket fogyasztani Mert a magzatra sokkal súlyosabban hat. Fontos a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok és egyéb vizsgálatokon való rendszeres megjelenés( a betegségek kiszűrése végett is) a helyes táplálkozás. A terhesség befejeződése a szülés. Hormonális hatásra indul meg Első jele a burok megrepesése és a magzatvíz elfolyása. 1. tágulási szakasz: 1-2órától akár 10-12 óráig is eltarthat A méh simaizomzatának összehúzódásai (fájások) eleinte rövid ideig majd egyre hosszabb ideig és gyakrabban jelentkeznek. Ekkor

tágul ki a méhnyak A gátizomzat nehezítheti a magzat kitolását (gátmetszés) 2. lepényi szakasz: kb ½ órával az újszülött megszületése után, méhösszehúzódással távozik a magzatburok és a méhlepény. Császármetszésre akkor kerülhet sor, ha a szülés folyamán valamilyen komplikáció lép fel. Ilyenkor a kismamát elaltatják, és az orvos a hasfalat és a méh falát felvágva emeli ki a magzatot. A szülés után vagy egy-két nappal később megindul a tejelválasztás. (gyermekágy időszak) Elsőként ürülő tej az előtej (speciális összetételű). Az emlőbimbó ingerlése reflexesen kiváltja a tej ürülését. A szoptatás egy agyban termelő hormon, az oxitocin felszabadulását is segíti: a tejmirigy és a méh simaizmát húzza össze. Ismertesse az akceleráció fogalmát! A fejlődés, növekedés folyamatának gyorsabbá válása a huszadik században, melynek legjellegzetesebb tünete, hogy a szexuális érést jelző első

menstruáció évekkel korábban tapasztalható, mint a múlt században. Együtt jár vele a testi fejlődés ált felgyorsulása, mellyel az érzelmi-pszichológiai fejlődés nem jár együtt. 44 Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén! Az öregedés folyamata minden szervet és szervrendszert érint. A kor előrehaladtával fogy a parenhimasejek száma, helyüket kötőszövet foglalja el, kialakul a fibrózis1. Subcellularis szinten változik a glikogén-raktározás, zsíros degeneráció jön létre, a mitokondriumok számának csökkenése, valamint a Na-Ka pumpafunkció romlása észlelhető. Mindezek miatt csökken a kardiopulmonális teljesítőképesség. Károsodik a homeosztázis, a nyugalmi alapanyagcsere csökken, lassul a mentális funkció. Fiatal korban a légzőrendszer jelentős funkcionális rezervkapacitással rendelkezik, mely beszűkül az öregedés folyamán. Az öregedés során az

izomszövet tömege csökken, a zsírszöveté pedig nő. A mozgásszegény életmód, a fokozott kalória-bevitellel karöltve túlsúlyhoz, elhízáshoz vezethet. Idősebbeknél tehát igen gyakori az obezitás és ennek kísérőbetegségei, a diabetes mellitus, hipertónia és szívbetegségek, valamint az izületi degeneratív elváltozások. Idős embereken a kor előrehaladtával megfigyelhető, testsúlytól független alapanyagcsereszint csökkenés is2,3. Így tehát idős populáción a testsúlycsökkentés diétás befolyásolásának csak korlátozott jelentősége van. Az átgondolt, jól megszerkesztett diétás megszorítások mellett a rendszeres fizikai aktivitás szerepe jelentős. Idős embereken a rendszeres fizikai aktivitás az alapanyagcsere növelésével és a mozgás révén fokozott energia-leadással, a zsírmentes testtömeg növelésével segíti az obezitás csökkentését. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között

A klinikai halál azt jelenti, hogy a keringés, a légzés, az agyműködés átmenetileg megszűnik, de az agyhalál még nem állt be, ezért a biológiai működések helyreállásának még van esély. Nincs esély az élet megmentésére, ha olyan sérülést szenvedett a szervezet, amivel nem élhet tovább (pl. a fej leszakad a törzsről), ha az illetőt gyógyíthatatlan betegség végstádiumában vagy szervezete elöregedése miatt érte a halál. A biológiai halál beállta után az életműködések már nem állíthatók vissza. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait! Az eutanázia mai jelentése: a gyógyíthatatlan beteg halálának a belegyezésével történő meggyorsítása vagy előidézése szenvedéseinek megrövidítése céljából. Az eutanázia hívei az élet utilitarista szemléletéből indulnak ki, nevezetesen: kisebb értéket tulajdonítanak az életnek, amikor annak hasznossága csökken, vagy egyenesen a végéhez közeledik.

Így követhető az a gondolatmenet, hogy a gyógyíthatatlan és fájdalmas betegség esetén vagy a végstádiumba jutott beteg esetében az élet fenntartása már nem áll érdekében sem a betegnek, sem a családjának, hozzátartozóinak, sem a társadalomnak. A következtetés pedig: az embernek nemcsak az életéhez van joga, hanem a halálához is, az emberhez méltó halálhoz való jogról beszélhetünk. A szenvedéstől való menekülést, megszabadulást humanista elvekkel magyarázzák, ám e vonatkozásban szembekerülnek a keresztény hitelvekkel – melyek a szenvedést az élet természetes részének fogják fel, sőt bizonyos lelki megtisztulást rendelnek hozzá. A legtöbb jogrendszerben nincs kifejezetten erre vonatkozó intézkedés, jogszabály, ezért az eutanáziát vagy öngyilkosságnak, vagy gyilkosságnak tekintik – ha mások követik el. Az aktív eutanázia egy tevőleges cselekmény, mely megvalósulhat kémiai, fizikai, biológiai eszközökkel.

Leggyakoribb formái a gyógyszerekkel, orvosi eszközökkel a gyógyíthatatlan betegek szenvedéseinek lerövidítése. A passzív eutanáziának további két formája van, az egyik, mikor nem is a beteg, hanem az orvos dönt a halálról. Ez esetben arra a kérdésre kell választ kapni, hogy meddig, milyen eszközökkel köteles azt a beteget életben tartani, akinek élete visszafordíthatatlanul a végéhez 45 közeleg. Itt az orvosi kötelesség és az emberhez méltó szép halál kerül szembe egymással, mely azonban feloldható. Az orvosi kötelesség nem értelmezhető egyoldalúan, a beteg jogainak tisztelete nélkül, így az élet működésének erőszakos fenntartása már nem az élet meghosszabbítását, hanem a haldoklás elnyújtását jelenti.  Szaporodás, fejlődés egészségtana: Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit! Családtervezés módjai: művi

meddővé tétel, abortusz, fogamzásgátlás, természetes családtervezés, mesterséges családtervezés. A terhességi tesztek lényege, hogy a vizeletmintából kimutatják a HCG hormont, ami a terhesség kezdetén kezd termelődni a szervezetben és mennyisége a várandósság előrehaladtával egyre nő, azután csökken, és kb. a 16 hétig kimutatható Terhességmegszakítása következményei: Korai szövődmények tehát azok, amelyek a műtétet követően néhány napon, héten belül fejlődnek ki. Az egyik leggyakrabban fellépő veszély a fertőzés A fertőzések mellett a leggyakoribb közvetlen szövődmény a terhességi szövetek visszamaradása a méhüregben. Vérzés, láz, erős görcsök jelzik a tökéletlenül végrehajtott abortuszt. Ilyenkor a méhüreg kitisztítását meg kell ismételni. Reális veszély a méh átfúródása is, mivel nehéz a küretet végző műszerrel érzékelni, milyen mélyen hatol be a méhfalba. Rendszerint azonnali műtét

szükséges, hogy a sérülést ellássák,s előfordul, hogy az életveszélyes állapot csak a méh eltávolításával hárítható el. A méh nyálkahártyája erekben gazdag, ezért esetleges sérüléskor erős vérzés indulhat meg. Különös veszély akkor jelentkezik, ha súlyos utóvérzés lép fel. Ilyenkor vérátömlesztést kell adni (kb. 100 esetnél 1-szer van erre szükség) Mint minden vérátömlesztés esetén, itt is megvan az esély pl. vírusos hepatitisz vagy AIDS megkapásának a gondos szűrési eljárás ellenére is További veszélyt jelent a terhességmegszakítás folyamán vérrögök és embólia kialakulása, amely súlyos károsodást, esetleg halált is okozhat. Ugyancsak okozhatja az abortuszon átesett nő halálát súlyos kismedencei gyulladásból továbbterjedő sepsis (vérmérgezés), vagy mellűri gennyesedés. Ritkán előfordul az is, hogy a terhességmegszakítás nem volt sikeres, különösen korai abortusz során (100 eset közül

1-szer az első héten végzett megszakítások esetében): a kis magzat nem kerül eltávolításra és továbbfejlődik. Késői szövődmények a műtétet követően hónapok, évek múlva fejlődnek ki, s csak később derül rájuk fény, amikor negatívan befolyásolják a jövőbeni teherbeesést. Ezek közül jelentősége miatt magasan kiemelkedik a másodlagos meddőség, méhen kívüli terhesség, a spontán vetélés és a koraszülések ugrásszerű növekedése. Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás)! Ha a hormonok által hordozott üzenet valahol elakad, akkor nem következik be ovuláció. Felmérések szerint a női meddőség közel feléért medencei elváltozások okolhatók, melyek főleg fertőzésekből erednek. Ilyen a kismedence-gyulladás, a méh felépítésének rendellenességei, a

méhnyak rendellenességei. A legtöbb spontán vetélés az első 12 hétben következik be Legtöbbször hormonális rendellenességre vagy genetikai hibákra vezethető vissza.(lásd még: dohányzás) A 12-24 hét alatti vetélések oka általában a méh valamilyen élettani rendellenessége (pl. T formájú méh), vagy a méhnyak spontán kinyílása Ha a magzat a 24-26 hét között élve jön 46 világra, akkor koraszülésről beszélünk, ha holtan, akkor halvaszületésről. Ezt okozhatják környezeti ártalmak, immunológiai okok és a veszélyeztetett csoportokba való tartozás. 47