Betekintés: Mikroökonómia tételek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


1. Mutassa be a közgazdaságtan alapvető fogalmait (termelési tényezők, termelési lehetőségek határa, gazdasági szereplők, gazdaságkoordináció típusai, a közgazdaságtan alapkérdései). A gazdaság a társadalom anyagi létszférája. A közgazdaságtan a szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya. Az embereknek a gazdasági folyamatban (termelés, elosztás, forgalmazás és fogyasztás) felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány. Illetve a gazdaság egészét, alapvető viszonyait, összefüggéseit feltáró elméleti alaptudomány. Részei:  Mikroökonómia  Makroökonómia  Nemzetközi közgazdaságtan  Gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése A közgazdaságtan alapkérdései:  Mit termeljek? – szükségletek szerinti igény: Az egyén és a közösség szubjektív hiányérzetét, életfeltételeinek kialakítása iránti belső igényt értjük. - effektív: legalapvetőbb,

mindenki számára elérhető - látens: nem annyira alapvető és nem mindenki számára elérhető - virtuális: extrém és csak a szűk felső réteg éri el  Hogyan termeljek? – cél a hatékonyság, jövedelmező termelés, kis ktg, több termék előállítása. A hasznosság alatt egy jószág azon tulajdonságainak összességét értjük, illetve azt a kielégülést, élvezetet, amelyet a fogyasztó az adott jószág vagy szolgáltatás elfogyasztása révén nyer  Kinek termeljek? – a társadalom egyes tagjai között hogyan történik az elosztás. Javak: a gazdasági szükségletek kielégítésének eszköze 1. Szabad javak (A természetbenkészen előforduló, közvetlenül fogyasztható javak. Szükséglet kielégítésre közvetlenül alkalmas. (napfény, víz) – elvileg korlátlanul állnak rendelkezésre 2. Gazdasági javak: a termeléssel létrehozott javak – korlátozott mennyiségűek, tehát szűkö-sek, tehát szűkösség a szükségletek

kielégítésére alkalmas gazd-i javak a szükségletekhez képest korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. Nem csak a gazd-i javakra vonatkoz-tatható, hanem a term-i tényezőkre, illetve az időre… a. - magánjavak: nem mindenki által hozzáférhető, elfogyasztásával kizárunk másokat a fogyasztásból - közjavak: mindenkinek rendelkezésre állnak és elfogyasztásával nem zárunk ki másokat a fogyasztásból b. - termékek (fizikai tulajdonsággal rendelkező javak) - szolgáltatások o anyagi jellegű (tercierek – szállítás, csomagolás) o nem anyagi jellegű (quartier – oktatás, eü) Termelés: az emberi szükségletek kielégítését szolgáló javak előállítása. Újratermelés: a javak előállításán túl magában foglalja a javak elosztását, forgalmazását és végső felhasználását azaz elfogyasztását is. - szűkített újratermelés T 0 >T 1 - bővített újratermelés T 0 <T 1 A termelési tényezők: azok a gazd-i

erőforrások, amelyeket a javak előállítása során használunk fel:  munka- mint munkaerő (az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyet a termelési tevékenység során felhasznál.)  természeti tényezők: amelyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra (pl: termőföld, vizek, erdő, bányakincsek)  tőkejavak: mindazon termeléssel létrehozott eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek, energia stb. amelyet a termelésben használnak fel. o Reáltőke – ezek tehát a termelt tőkejavak, amelyek valóságos fizikai tulajdonsággal rendelkeznek (gép, berendezés) o Fiktív tőke – ide tartozik pl: hitel, értékpapírok, kp.  vállalkozó: Az a személy, aki termelő tevékenységet folytat profitszerzés céljából, vagyis újít, kockáztat, szervező készséggel bír, de a legfontosabb, hogy kombinálja a termelési tényezőket. Gazdálkodáson a természeti erőforrások és javak

céltudatos felhasználását értjük, melynek eredményeként a szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégíthetők ki. A gazdálkodás azonban választások és döntések sorozatából áll. Az opportunity cost: -haszonáldozati költség, alternatív ktg vagy lehetőség ktg: az a jelenség, hogy valamely dolog megszerzése, más dolgok feláldozásával jár, hiszen a termelés, gazdálkodás során több lehetőség közül választhatunk, de csak egyet. Feltevésünk szerint a rendelkezésre álló adatok, vagyis az előzetes kalkulációt követően a legjobbat választottuk. A végső kalkulációnál azonban – mivel a 2. lehetőség versenyzik az 1 lehetőség ktg-eivel és hozadékaival – kiderülhet, hogy mégsem a legjobbat választottuk és az ~ a második legjobb lehetőség alternatív ktg-e, amely kifejezi a várakozásainkat is. A gazdálkodás nem csak a szükségletek rangsorát jelenti, hanem időbeni sorbaállítását is. A post hoc ergo propter hoc

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kifejezés azt jelenti, hogy ezután, tehát emiatt. Pusztán azért, mert az „A” jelű esemény megelőzte a „B” jelű eseményt, téves azt hinni, hogy az „A” okozta a „B”-t. Nem lehet a kettő között ok-okozati (klauzális) összefüggést keresni. Termelési lehetőségek határa: A közgazdtan lényege, megmutatja, hogyan lehet, ill. kell elosztani az erőforrásokat. Bj – Beruházási javak (a jövőt szolgálják) D *A * B *C E TL görbe: konkáv függvény, melynek minden egyes pontja hatékony és nincs inflexiós pontja (amikor a függv. görbületet vált) A „B” pontban maximálisan kihasználja az erőforrásokat, a „C” esetében nem, vagyis elmarad a hatékonysági lehetőségtől, az „A” esetében pedig nem elérhető, nincs kapacitása. F=fogyasztási cikkek (termékek, melyek a mindennapokat szolgálják) A TL görbe megmutatja: 1. egy nemzetgazdaság maximális termelési képességét 2. egy társadalom választási lehetőségeit

3. a szűkösséget – objektív gazd-i törvény, nem biztos, hogy szegény, de szűkölködik v.miben, pl időben. 4. a haszonáldozatot (minden választással szükségszerűen együtt jár) 5. csökkenő hozadék elvét (ha az erőforrásokat aránytalanul egyoldalúan használjuk fel, akkor a hozadék csökken) 6. a növekvő relatív ktg-ek érvényesülését Pareto hatékonyság: Az egyik jószág (Bj) termelésének növelése csak a másik jószág (F) termelésének csökkentésével valósítható meg. Minél inkább közelítünk az extrém pontokhoz (D-hez, vagy E-hez), annál inkább nő a relatív ktg. Az összetétel csapdája nem más, mint az összetétel hamissága (a rész és egész konfliktusa). Hamis általánosítás, ha v.mi a részre igaz, nem lehet általánosítani, hogy az egészre is igaz. A nagy egész nem egyszerűen a részek egyszerű számtani összege, hanem mindig egy más minőség. Ami igaz az egyes gazd-i szereplőkre, nem igaz a

nemzetgazdaságra. Keynes szerint a makrogazd-i tv-szerűségek csak makroszinten igazak és nem igaz az egyes gazd-i szereplőkre. Azok a döntések, amelyek a mikroökonómia szintjén racionálisak, nem feltétlenül vezetnek makro szinten kedvező fejleményekhez, következményekhez. Pl.: megtakarítás Gazdaság szereplői: - háztartás (jövedelmi és fogyasztási egységet alkotnak, hiszen a munkaerő képviselői, de szükségletük merül fel.) – jövedelmük egy részét megtakarítják, melynek egy része hitelalapul szolgál, más részéből pedig saját vagyonukat gyarapítják, amely a nemzeti vagyonnak is része - üzleti szervezetek – a vállalatok (jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozások), melyek feladata az előállítás, jellemzői: o önállóság, gazd-i elkülönültség o profitérdekeltség o kockázatvállalás o eredményességét a piac minősíti - állam (törvényi kereteket, jogi hátteret biztosít. Fontos a piaci irányító

szerepe a gazd-i hatékonyság elősegítése érdekében, valamint a nemzetgazdaság egyensúlya, stabilitása végett megfelelő bankirendszer és infrastruktúra kialakítása, illetve a jövedelem újraelosztása során a társ-i igazságosság és méltányosság Koordinációs mechanizmusok:  etikai koordináció (erkölcsi normákon alapul, megtalálható pl. kis közösség, család, egyház), az egészhez képest kiegészítő funkciója van.  agresszív koordináció (diktatórikus államokban fordul elő, pl.: gyarmatosítás) – alá- és fölérendeltségi viszonyokat teremt a kényszer útján, ritkán és rövid ideig állt fenn.  piaci (spontán) koordináció: a kereslet kínálat határozza meg, egyensúlyba kerül, az önérdek vezérli (Lassiez fair-láthatatlan kéz).  bürokratikus koordináció (központosított beavatkozás, pl. szocializmusban meghatározták, hogy ki mit termeljen.) – az alá-fölérendeltséget az utasítás és tiltás

segítségével teremtik meg. A modern gazdaságokban a koordináció tipusai:  piaci  bürokratikus (centralizált) és  vegyes koordináció (a piac és az állam egyaránt szabályoz) 2. A piaci kereslet és kínálat fogalma, a piaci mechanizmus működése. A Marshall-kereszt és a piaci egyensúly kialakulása. A keresleti és kínálati függvények mozgását meghatározó tényezők. Az időtávok szerepe az egyensúly kialakulásában. A ceteris paribus az egyéb feltételek változatlanságát jelenti, amikor csak egy körülményt vizsgálunk. A piac olyan eljárás (metodus-módszer), amelynek révén a vevők és az eladók (piaci szereplők) KÖLCSÖNHATÁSBA lépnek egymással, hogy meghatározzák az adott áru árát (P) és mennyiségét (Q). Áru jellemzői: 1. Hasznos, de mások számára 2. Adás-vétel útján jut el a felhasználóhoz, vevőhöz, aki szükségletét elégíti ki. Piaci szereplők: - vásárlók, akik vásárlóerejüket viszik a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


piacra és az érte kapott jövedelmet tudja szükségletei kielégítésére fordítani. - eladók, akik a termelés végeredményeként árukínálattal jelennek meg a piacon - állam és intézményei Közös jellemzőik a racionális gazd-i cselekvés, az önérdek vezérli őket, ill. a gazd-i hatékonyság. A piac elemei: 1. piaci kereslet - az az árumennyiség, amelyet a fogyasztók különböző árak mellett képesek és hajlandóak megvásárolni, tehát a vevők gyakorolják 2. piaci kínálat - az a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg, amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron felkínálnak, tehát az eladók gyakorolják 3. ár – az áru értékének pénzben történő kifejezése, meghatározza a keresletet és a kínálatot is. 4. jövedelem  eladói oldalról az árbevétel és a ktg közötti különbség  fogyasztói oldalról a vásárlásra fordítható, rendelkezésre álló pénzmennyiség  fontos a verseny is.

Keresleti függvény – egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében. P Termék ára egyéni kereslet (termékmennyiségben, de az adott piacon az összes, különféle árak mellett szóba jöhető kereslet) D – keresleti görbe Q Termék mennyisége (keresett és kínált mennyiségek sorozata) Jellemzői: 1. Negatív lejtésű 2. A függvényen történő elmozdulást: az árváltozás váltja ki (P Q ) 3. A függvény elmozdulása: : a fogyasztók száma, jövedelme, igényei és ízlése határozza meg Kínálati függvény – azt az összefüggést fejezi ki, hogy a termelők különböző árak mellett milyen árumennyiségeket kínálnak eladásra a piacon. P Ár S – Kínálati görbe Q (mennyiség) Jellemzői: 1. Pozitív lejtésű 2. A függvényen történő elmozdulás: az árváltozás váltja ki (P Q ) 3. A függvény elmozdulása: : a termelők számától és a termelő költségeitől függ.

Marshall-kereszt: a keresleti és kínálati függvény egy koordinációs rendszerben való ábrázolását, függvényeggyüttesét nevezzük így. P S (kínálat) PE E D (kereslet) QE A kereslet és a kínálat nem eshet egybe, hiszen az egyik negatív, a másik pozitív, viszont van egy közös metszéspontjuk az E egyensúlyi pont, amely meghatároz egy egyensúlyi árat P E -t és egy egyensúlyi mennyiséget Q E -t Q piaci egyensúly: ha a piacon olyan árak vannak, amelyek mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenlő. Egyensúlyi ár: az az ár amelynél a kereslet és a kínálat egyenlő. egyensúlyi mennyiség: az egyensúlyi árhoz tartozó keresett ill. kínált árutömeg. Az E ponttól balra túlkereslet (piaci ár az egyensúlyi ár alatt van), jobbra túlkínálat van (a piaci ár az egyensúlyi ár fölött van). Mikroökonómiai időtáv: a gazdasági (piaci) változásokra, impulzusokra való reagálás módja és időigénye alapján

határolható be. - Nagyon rövid (nem sikerül input-ot változtatni, a piaci kereslet változása a piaci ár változásához vezet) - Rövid táv (tudunk egy input-ot változtatni, mégpedig a munkát, a piaci kereslet változására változhat a kínálat is. Ennek van meghatározó szerepe; csak itt van értelme a ktg-ek felosztásának: fix- és változó ktg-ek) - Hosszú táv (ez mennyiségi változást jelent, hiszen minden input-ot képesek vagyunk megváltoztatni, a piaci kereslet változására megváltozik a kínálat. Itt minden ktg változó, nincs fix ktg.) - Nagyon hosszú táv (ez minőségi változást jelent, hiszen az innovációt [beleértve a piac megszerzését is], a technikai, technológiai módszereket is meg tudjuk változtatni. Ez az árak változásához vezethet, ez a legfontosabb.) A ktg változására jó példa a bérleti díj vagy a kamat, hiszen rövid távon fix, hosszú távon változó. 3. A hasznosság kardinális és ordinális szemlélete.

A határhaszon elmélet. Gossen I. és II. törvénye. A hasznosság: valamely jószág hasznos tulajdonságainak összessége, illetve az a kielégülés, élvezet, amelyet a fogyasztó az adott jószág, vagy szolgáltatás elfogyasztása révén nyer. A fogyasztó nagyrészt a hasznosság alapján dönt. A hasznosság mérhetősége: (kétféle szemlélet létezik) Kardinális megközelítés: A fogyasztó az élvezet értékét, a hasznosságok abszolút nagyságát tőszámokkal is meghatározhatja. Szubjektíven nem lehet meghatározni pontosan, ezért gyorsan átadta helyét a Ordinális megközelítés: A fogyasztó viszonylagosan hasznossági sorrendet is felállíthat – relatívan ki lehet fejezni. Pl. a nagyobb, mint vagy a kisebb, mint kifejezéssel. Preferencia-rendezés. Ez azért lényeges mert a jószágok soha nem önmagukban léteznek (jószágkosár). A hasznosság kardinális megközelítése. A határhaszon elmélet Telítettségi pont: Egy jószág azon

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


mennyisége, amelynél a fogyasztó összes haszna már nem nő tovább. Adott termék határhaszna (MU = marginal utility): Hasznosságnövekmény, vagyis az a szám, amely megmutatja, hogy hogyan változik a fogyasztó összhaszna (TU = total utility), ha egy egységgel növeli valamely termék fogyasztását. Határhaszon (MU) = Összhaszon változás ( TU) TU = MU = Elfogyasztott termék mennyiségének változása ( Q) Q A utility, a haszon: a fogyasztó szubjektív értékítélete. Az összhaszon, teljes haszon (TU): a határhasznok összege. Az összhaszon és a határhaszon összefüggése: MU Összhaszon TU TU telítettségi pont Q MU Q Az egyre növekvő termék fogyasztásával járó Az összhaszon nem nő a végtelenségig határhaszon csökkenő tendenciát mutat. Az összhaszon (TU) a határhaszontól (MU) függ. Ahol MU = 0 ott a TU maximuma. Ahol MU negatív ott a TU csökkenő. Gossen I. törvénye A csökkenő határhaszon (MU) elve: az egymást

követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő, így a határhaszon csökken. (Hermann Gossen). A törvény nem igaz minden esetre (szenvedélyek). A javak nagy részére igaz a törvény, azonban nem biztos, hogy telítettségi pontról lehet beszélni. Az MU és TU közötti összefüggés nem keverendő a csökkenő hozadék elvével, mely a termelési tényezőkkel van összefüggésben, míg a Gossen I. törvény a fogyasztással.) Elfogyasztott Termékmennyiség 0 1 2 3 4 5 Összhaszon TU 0 4 7 9 10 10 Határhaszon MU 4 3 2 1 0 Legnagyobb haszna az első elfogyasztott terméknek van, majd folyamatosan csökken addig, amíg el nem éri az állandó, vagyis a 0-t. Optimális fogyasztói döntés több termék esetén: A cél megközelítése során kérdés, hogy hogyan lehet kialakítani a legkedvezőbb fogyasztási szerkezetet. Szoros a kapcsolat a feláldozott haszonnal. A feláldozott haszon: azon termék utolsó

egységének határhaszna, amelyről lemondani kényszerülünk, a nyert haszon pedig az így fogyaszthatóvá vált másik termék határhaszna. Meddig érdemes csereberélni a termékek között? Addig, amíg az összhaszon a csere segítségével növelhető. Míg a lemondással feláldozott haszon kisebb, mint a nyert haszon. Gossen II. törvénye: a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora. (cél: legnagyobb hasznosság elérése) . MUa = MUb = MUn = Határhaszon Egyenlő kell, hogy legyen. Pa Pb Pn Egységár 4. A közömbösségi görbék rendszere A hasznosság ordinális szemlélete: a fogyasztó képes hasznossági sorrendbe állítani a jószágokat és szolgáltatásokat. A fogyasztói kosár: a fogyasztó által megvásárolható valamennyi jószágkombináció, különféle áruk különféle mennyiségei. Ha két jószágkosarat hasonlítunk össze, azt

preferenciaviszonyoknak, vagy relációknak nevezzük. A preferenciaviszonyok két jószágkosár összehasonlításakor lehetnek:  Szigorúan preferáltak – az egyik kosár határozottabban hasznosabb a másiknál  Gyengén preferáltak – az egyik kosár legalább olyan jó, mint a másik, ill.  Közömbös a viszony a két kosár között. A preferenciarendezés axiómái: - Teljesség követelménye: a fogyasztó két kosár közül eltudja dönteni, hogy melyiket preferálja a másikkal szemben, tehát nem mondhatja, hogy nem tud dönteni. - Reflexivitás követelménye: két teljesen egyforma kosarat közömbösnek kell nyilvánítani - Tranzitivitás követelménye: ha A-t preferálja B-vel szemben és B-t preferálja C-vel szemben, akkor az A-t C-vel szemben is preferálni kell. - Dominancia elve: két kosár közül azt preferálja, amelyikben legalább egyből több van, mint a másikban. A közömbösségi görbe Ruházati cikk 60 B 50 A-hoz képest gyengén

preferált relációs terület F 40 D A 30 E C 20 A-hoz képest diszpreferált 10 0 Élelmiszer (egység) 0 20 40 60 A közömbösségi görbe: a fogyasztó számára egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarak (termékkombinációk) mértani helye a fogyasztói térben. Azonos hasznosságú pontok. Adott háztartás esetében nem lehet ennyire szélsőséges, hiszen B pontban luxusruhákban járnánk és minimálisan ennénk, viszont C pontban fordított lenne helyzet. Sokkal kisebb skálán mozog a valóságban. A közömbösségi görbék jellemzői:  Nem metszehetik egymást  Negatív meredekségűek, a változók között fordított arányosság áll fenn  Konvexek  Minél távolabb helyezkednek el az origótól, annál preferáltabbak Közömbösségi térkép y termék 60 50 40 U1 30 U2 20 U3 10 0 X termék 0 20 40 60 A közömbösségi térkép: Az azonos hasznosságot megtestesítő termékkombinációkat folytonos

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vonallal kötjük össze, ezek a közömbösségi görbék együttese adja a közömbösségi térképet, amely kifejezi a fogyasztó ízlését, preferenciarendszerét. Számtalan sok van, az a legjobb, ha az Origótól legtávolabbin helyezkedik el, mert az nyújtja a legnagyobb hasznosságot. X terméket preferálja Y terméket preferálja y termék y termék 60 60 50 50 40 40 30 30 20 20 U1 U2 U3 U1 10 U3 U2 10 0 0 X termék 0 20 40 60 X termék 0 20 40 60 Helyettesítési hatás a fogyasztói magatartásban: Ha megváltozik v.minek az ára, az helyettesítésre ösztönzi a fogyasztót. Célja, hogy ne romoljon tovább, illetve javuljon a jóléti szintje. Ne közelítsen az Origóhoz a közömbösségi görbéje. A jövedelmi-hatás a fogyasztói magatartásban: Ha megváltozik v.minek az ára, vagy csökkenti, vagy növeli a reáljövedelmemet, attól függően, hogy hogyan változik az ár. Helyettesítési ráta RS: két terméknek az az

aránya, amely mellett a fogyasztó hajlandó elcserélni az egyik jószágot a másikra. y RS= x Helyettesítési ráta Ruházati cikk 60 B 50 F 40 Y 30 D A E X 20 Y C U X Y 10 0 0 10 20 Élelmiszer (egység) 40 60 Ha a két jószágkombinációt jelentő pontot közelítjük egymáshoz, akkor azok a közömbösségi görbe egy pontjában találkoznak. Ezen ponthoz húzott érintő meredeksége (abszolút értéke) megadja a Helyettesítési határrátát. Helyettesítés határrátája MRS: az egyik jószág azon mennyisége, amelyet a fogyasztó hajlandó feláldozni a másik jószág egy tetszőleges kis egységével történő növelése céljából. MRS  lim y MU x dy   x  0 x dx MU y A helyettesítési határráta a határhasznok arányát is kifejezi, hiszen ha a közömbösségi görbe mentén jobbra haladok, így növelem x termék arányát (nő a fogyasztása – csökken a határhaszna), úgy csökken y termék

aránya (csökken a fogyasztása, nő a határhaszna). Az MU (határhaszon) határrátáját fejezi ki. 34. Miért csökkenő a helyettesítés határrátája? Egységnyi növekedés valamely termék fogyasztásában csökkenti, csökkentése pedig növeli a határhasznot. Helyettesítés esetén a haszonnövekedés és csökkenés kiegyenlíti egymást, vagyis összegük: 0. Különleges alakú közömbösségi görbék: Két terméknek a fogyasztásban létrejött viszonya szerint lehetnek: Egymást helyettesítő: Szélsőséges esetben egy-egy egységük tökéletesen helyettesítheti egymást, akár oly mértékben is, hogy a másikból nulla lesz a fogyasztás (kifli - zsemle). kifli U1 U2 U3 zsemle Egymást kiegészítő: Őket csak egy meghatározott arányban együtt lehet használni (autó - benzin). Jobb cipő U1 U2 U3 Bal cipő Semleges: A szükséglet kielégítés szempontjából közömbös termékek, melyek közül egyiknek sincs hatása a szükséglet

kielégítésre (napernyő - üzemanyag). Napernyő U1 U2 U3 Üzemanyag 5. A háztartások költségvetési korlátja. A fogyasztó optimális választásának bemutatása a költségvetési korlát és a közömbösségi görbék rendszerének segítségével. Költségvetési egyenes: A fogyasztói magatartás az azonos preferencia egyenesen elhelyezkedő jószágkosarak esetében az előzőek alapján nem eldönthető – még az sem, hogy mely közömbösségi görbéről választ. Azonban ismertek a fogyasztói lehetőségek korlátjai: a jószágok ára (p), és a fogyasztó rendelkezésre álló jövedelme (I). E kettő együttesen be is határolja a megvásárolható jószágkombinációkat. Ezen megvásárolható jószágkombinációk ábrázolása a költségvetési egyenes. A költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összessége, a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből, annak teljes elköltésével megvásárolhat, adott

piaci árak mellett. Szórakozás (y) Az egyenesen kívüli pontok az adott árak és jövedelmek mellett elérhetetlenek, az egyenesen belüli pontok esetében valamennyi jövedelem megtakarításra kerül. Így az egyenes kemény költségvetési korlátot jelent a fogyasztónak, hogy vásárlásaival meddig mehet el. Élelmiszer (x) I I A költségvetési egyenlet: I px  xpy y az x és y tengelyt metsző pontokra az x , y px py egyenlőség áll fenn. A ktgvetési egyenes mozgása, origótól mért távolsága a fogyasztó jövedelmétől függ. (Cet.par.: a jövedelem változó és az ár állandó) A jövedelem-változás lényege, hogy távolodik, vagy közeledik az Origóhoz képest, de mindig önmagával párhuzamosan. y y=I/py Jövedelem változás hatása y=I/Py x x=I/px x=I/Px Az árváltozáshatásai a költségvetési egyenesre y y X termék ára nő A y Y termék ára csökken x B A és B együttesen x C x A ktgvetési egyenes

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


meredekségét a két termék árainak aránya határozza meg, vagyis: . m Px py (Ceteris paribus: ár változik, jövedelem állandó) Ha az egyik termék ára növekszik, akkor szűkül a ktgvetési korlát, csökken a termékvásárlási lehetőség. A fogyasztó racionális választása (a közömbösségi görbe és a költségvetési egyenes együttes elemzése): A fogyasztó törekvése az elérhető legnagyobb haszon megszerzése (amely tehát az origótól legtávolabbi közömbösségi görbén foglal helyet), a költségvetési egyenes viszont korlátot szab ennek a törekvésnek. Ruházati cikk 60 50 Ott van tehát a racionális választás pontja, az optimális jószágkosár, ahol a ktgvetési egyenes érinti az általa elérhető legtávolabbi közömbösségi görbét. B 40 30 Y1 A 20 C 10 0 0 X1 10 20 U1 U2 U3 Y MRS  dy MU x p   x dx MU y py Élelmiszer (egység) 40 60 A két függvény meredeksége ebben az egy pontban egyenlő.

6. Az ICC a PCC és az Engel-görbe levezetése, mikroökonómiai jelentősége. Az inferior és a Giffen javak. A paradox árhatások. ICC görbe (jövedelem-fogyasztás görbe): a fogyasztó optimális választásait képviselő pontok sorozata, növekvő jövedelem és változatlan árak mellett. Változatlan árak mellett a jövedelem változásával a közömbösségi görbe önmagával párhuzamosan eltolódik. A ktgvetési egyenes és a közömbösségi görbe közös érintő pontjai egy-egy optimális pontok, Ha ezeket összekötjük, megkapjuk az ICC görbét Y ICC X I Engel görbe Az Y tengelyen a jövedelmet, az X tengelyen a termék mennyiséget ábrázoljuk, majd az ICC görbe levetítésével megkapjuk az adott termékre vonatkozó Engel görbét. Engel-görbe (az ICC görbe levetítése): a fogyasztó jövedelme és az adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki változatlan árak mellett. Jellemzi a jószágok keresletének változását

a jövedelem változásával. X Ár-fogyasztás görbe, PCC görbe: Nem csak a jövedelem, hanem az árváltozás is előidézi a költségvetési egyenes elmozdulását: Árváltozás hatására ha a pénzjövedelem és a másik termék ára is változatlan, a ktgvetési egyenes elmozdul. Az elmozdulás következtében már nem érinti az előző keresleti görbét, hanem egyre alacsonyabb szintű hasznosságot jelentő jószágkosarat tartalmazók felé mozdul. Ezen új érintőket összekötve kapjuk az árfogyasztás görbét. PCC X Ebből levezetve kapjuk az egyéni keresleti görbét, amely megmutatja az adott termék azon mennyiségeit, amelyeket az egyéni fogyasztó különböző árak mellett hajlandó és képes is megvásárolni. Vagyis árcsökkenés esetén növekszik a megvásárolható termék mennyisége. Egyéni Az adott áru, különböző piaci árak melletti összes keresett mennyiségét, vagyis az áru piaci keresletét, az egyéni keresleti függvények

egyszerű összeadásával kapjuk meg. keresleti görbe X A piaci keresleti függvény az egyéni keresleti függvények horizontális összegzése. A kereslet terjedelmét tekintve a jószágok lehetnek:  luxus jószágok – a kereslete a jövedelem növekedésével növekszik. Pl.: új autó,  normál jószágok – a kereslete a jövedelem növekedésével viszonylag állandó, pl.: ruházati cikkek  inferior javak, vagy alacsonyabb preztizsű javak – a kereslete a jövedelem növekedésével csökken, pl.: szalonna, zsír… Ezekbe a kategóriákba való besorolás nem állandó, idővel változhat. Az általános szabály alól, hogy az ár és a kereslet ellentétes irányba mozog, vannak kivételek, ezt paradox árhatásoknak nevezzük. Tipusai: 1. Giffen-hatás, Giffen-javak: Ezek az inferior javakon belül képeznek egy külön csoportot, ilyen pl. a kenyér és a krumpli, melyeknek az áremelése esetén is növekszik a kereslete, hiszen a szegénység

növekedésével másra már nem jut. 2. Veblen-hatás: érvényesül, amikor a fogyasztó az árhoz kapcsolja a minőséget és a magasabb áruból vásárol többet annak reményében, hogy jobb a minősége. Mivel ez nem minden esetben van így, ezért ez általában hibás feltételezés. 3. Presztizs-, vagy sznob-hatás: Ha a divatos árucikk ára csökken, akkor a fogyasztók egy része már nem veszi, mivel azt bárki megveheti. 4. Spekulációs hatás: Az áremelésre a fogyasztó többletvásárlással reagál, újabb áremeléstől tartva. 7. A kereslet árrugalmassága, jövedelem rugalmassága, és keresztárrugalmassága. A fogyasztó preferenciáinak rendezése során egyéni ízlésből, saját szükségletei szerint igyekszik az ár- és jövedelemkorlátjain belül a számára legjobb helyzetbe kerülni, viszont másokkal együtt, mások választásának és döntésének ismeretében rendezi preferenciáit. A többi fogyasztó befolyását az egyéni fogyasztói

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


döntésre extern-, vagy külső fogyasztói hatásoknak nevezzük. Tipusai: 1. Nyáj hatás: a fogyasztó követi az uralkodó divatot és ez alapján tolódhat el a piaci kereslete azonos ár mellett is. 2. Sznob-hatás: ha a fogyasztó olyasmit keres, fogyaszt, amit mások nem, vagy csak kevesen és ezzel igyekszik kitűnni, ez is nyáj hatásnak fogható fel, csak negatív előjellel. 3. Veblen-hatás: érvényesül, amikor a fogyasztó az árhoz kapcsolja a minőséget, így az is előfordulhat, hogy a drágább termék a keresettebb. Keresletrugalmasság: az a számérték, amely megmutatja, hogy hány százalékkal változik adott jószág keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényező egy százalékos változásának hatására: x x keresett mennyiség % - os változása   y y kereslet befolyásoló tényezõ % - os változása A keresletet befolyásoló tényezők:  Adott termék árváltozása árrugalmasságot befolyásoló tényezők 

Egy másik termék árváltozása  A fogyasztók jövedelem változása Ennek megfelelően a következő keresletrugalmasságokról beszélhetünk: 1. Árrugalmasság: kifejezi, hogy a jószág árának egy százalékos változása hány százalékos változást idéz elő a keresett mennyiségben. Általában negatív szám, mert az ár és a keresett mennyiség ellentétes irányba mozog, viszont eltekintünk a negatív számtól. Lehet: - rugalmas kereslet, ekkor |ε|>1 - rugalmatlan kereslet, ekkor |ε|<1 - egységnyi kereslet, ekkor |ε|=1 x x Ε x,px = px px P Adott áru árrugalmassága: Q% P  P%    X Kereszt-árrugalmasság: kifejezi, hogy egy termék árváltozása milyen változást idéz elő egy másik termék keresletében. yQ% y  termék  ker esett mennyiségének %  os változása =  xP% x  termék %  os árváltozása Ennek előjele lehet: 1. Pozitív: a két termék helyettesíti

egymást 2. Negatív: a két termék kiegészíti egymást 3. Nulla: a két termék független egymástól a fogyasztásban. Jövedelemrugalmasság: kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg egy áru kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változásának hatására. Q% = I % Általában pozitív, de nem minden esetben, hiszen a jövedelem növekedésével új termékek lépnek be a fogyasztásba, míg mások kiesnek onnan. Így:  luxus jószágok esetében a kereslet jövedelem rugalmassága pozitív és a jövedelem növekedésével növekszik. Pl.: új autó,  normál jószágok esetében a kereslet jövedelem rugalmassága pozitív, de viszonylag állandó, pl.: ruházati cikkek  inferior javak, vagy alacsonyabb preztizsű javak esetében pedig a kereslet jövedelem rugalmassága negatív, pl.: szalonna, zsír… luxus jószágoknál normál jószágoknál inferior javaknál

A kínálat változására ható tényezők:  termelési ktg-ek változása  időjárás  alternatív termékek ára  kapcsolódó v. alapanyagot biztosító ágazat termelésének alakulása  várakozások  kínálati oldal szereplőinek száma A kínálat árrugalmasság: megmutatja, hogy az adott termék árának 1%-os változása milyen változást idéz elő, annak a kínált mennyiségben. E S = a kínálat árrugalmassága, abszolút értékben, ami lehet:    rugalmas (E S >1, a kínált mennyiség százalékos változása nagyobb, mint az ár százalékos változása) egységnyi rugalmasságú (E S =1, vagyis az ár és a kínált mennyiség %-os változása megyegyezik) rugalmatlan (E S <1, vagyis a kínált mennyiség %-os változása kisebb, mint az ár %-os változása) 8. A termelési függvény és a termelés technikai összefüggései (határtermék átlagtermék, csökkenő hozadék törvénye! Mikroökonómiai

időtáv: a gazdasági (piaci) változásokra, impulzusokra való reagálás módja és időigénye alapján határolható be. - Nagyon rövid (nem sikerül input-ot változtatni, a piaci kereslet változása a piaci ár változásához vezet) - Rövid táv (tudunk egy input-ot változtatni, mégpedig a munkát, a piaci kereslet változására változhat a kínálat is. Ennek van meghatározó szerepe; csak itt van értelme a ktg-ek felosztásának: fix- és változó ktg-ek) - Hosszú táv (ez mennyiségi változást jelent, hiszen minden input-ot képesek vagyunk megváltoztatni, a piaci kereslet változására megváltozik a kínálat. Itt minden ktg változó, nincs fix ktg.) - Nagyon hosszú táv (ez minőségi változást jelent, hiszen az innovációt [beleértve a piac megszerzését is], a technikai, technológiai módszereket is meg tudjuk változtatni. Ez az árak változásához vezethet, ez a legfontosabb.) A ktg változására jó példa a bérleti díj vagy a kamat,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hiszent rövid távon fix, hosszú távon változó. Piaci egyensúly kialakulása piaci, rövid és hosszú távon: P P P S D2 D1 S D2 D1 S Q Q Nagyon rövid, vagy piaci időtáv rövid táv némi rugalmassága van Teljesen rugalmatlan D2 D1 Q hosszú táv sokkal rugalmasabb A vállaltok arra törekszenek, hogy a tényező ráfordítások adott mennyiségével a legnagyobb kibocsátást érjék el, vagy egy adott kibocsátási szintet a legkisebb ráfordítással valósítsanak meg. A ráfordítás és a kibocsátás kapcsolatát fejezi ki a termelési függvény. A termelési függvény: olyan technikai összefüggés, amely a különböző termelési tényező-kombi-nációk által előállítható maximális kibocsátási mennyiséget (TP) adja meg a technikai fejlettség adott állapota mellett. Egy vállalat nagyon sokféle inputtal dolgozik, de biztosan alkalmaz munkát (L) és tőkét (K) Ezért általános alakja: Q  F(L, K) , vagyis a kibocsátás (termelés)

mennyisége a felhasznált munka és tőke függvénye. A függvény feltételezi, hogy a termelési tényezőket maximálisan kihasználják. A termelési függvény ábrárolása előtt szükség van a következő meghatározásokra: Határtermék MP (Marginal Product): azt az összefüggést fejezi ki, hogy milyen mértékben válto-zik az össztermelés (TP), az adott termelési tényezőből újabb és újabb egységének felhasználása eredményeként. Lehet határterméke: TP  A munkának: MPL  – ez vezethető le a rövid távú termelési függvénnyel, mivel rövid L távon csak a munka változtatható. TP – ez vezethető le a hosszú távú termelési függvénnyel, mivel csak  És a tőkének: MPK  K hosszú távon változtatható a tőke. Átlagtermék AP (Average Product): az össztermék és az összmunka hányadosa, ami megmutatja, hogy egységnyi munkára átlagosan mennyi termék jut. TP – ezt nevezzük a munka átlagtermékének,

vagy az élő munka produktivitásának, vagy a APL  L munka termelékenységének, melyet pl. egy főre v. egy munkaórára vetítünk. Amilyen egy ország átlagos termelékenysége, olyan az átlagos életszinvonal. TP A tőkének is lehet átlagterméke, ebben az esetben APK  K Rövid távú vagy parciális termelési függvény: Q TL A C ε>1 ε=1 ε<0 L ε<1 Q D K AP L MP L 1 2 3 A rövid távú termelési függvény jellemzői:  Mivel csak a munkát tudjuk változtatni, ezért csak rövid távon igaz  Parciális (cet.par.), vagyis a többi tényező változatlan  Nem lineáris  Q=f(L) A „C” pont az inflexiós pont, ahol a függvény görbületet vált. Itt lesz konvexből konkáv. Az „A” pont a maximum pont, ebben az esetben a határtermék értéke 0. A TL görbéből látszik, hogy a termelés eleinte csorsulva nő, majd egyre lassuló ütemű, végül csökkenni kezd. Ugyanilyen elven működik a határtermék is, vagyis az 1.

szakaszon a munkának növekvő hozadéka van, a 2. szakaszon a munka hozadéka pozitív, de már csökkenő és a 3. szakaszon a pótlólagos munkának csökkenő hozadéka van, de már negatív. L Ha a határtermék értéke negatívvá válik úgy az a tényező túlzott pazarlására utal. Az átlagtermék ott a maximális, ahol egyenlő a határtermékkel, vagyis a K pontban, innen az is csökken. A maximális termelés ott érhető el, ahol a határtermék értéke nulla és az összes kibocsátás maximális. Csökkenő hozadék elve: azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás újabb egységnek felhasználása egy ponton túl csökkenő határterméket (MP) eredményez változatlan feltételek mellett. A csökkenő hozadék elve ott lép be, ahol az inflexiós pont van, vagyis a C pontban. Feltétele, hogy legalább egy termelési tényező fix (cet.par.), ezért a rövid távú elemzéseknél találkozunk vele. Nem kererendő össze a csökkenő

határhaszonnal, vagyis Gossen I. törvényével. 9. Az izoquant görbék rendszere és az izocost egyenes. Az optimális tényezőkombináció meghatározása. A vállalatok stratégiai céljai a piaci részarány növelése, a vállalat külső megítélésének alakítása, a jó pénzügyi helyzet fenntartása, növekedés, fejlődés, korszerűsítés, innováció, jövedelmezőség, de a legfontosabb a vagyon gyarapítása, hiszen ebben az esetben a többi célkitűzés már realizálódott. E cél eléréséhez taktikailag fontos a profitszerzés, tehát nem célkitűzés. Hosszú távon egy vállalat v.mennyi imputját képes megváltoztatni, ekkor az a kérdés, hogy milyen kombinációval állítsa elő az adott terméket, hogy a legnagyobb profitot tudja realizálni. K (tőke) Elő lehet állítani sok tőkével és kevés élőmunkával, ill. fordítva is. Mindig a tényező ár-aránya dönti el. A termelő közömbösségi görbéit (Q1, Q2, Q3) Q 3 (1500db)

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


egyenlő termék, vagy isoquant görbéknek Q 2 (1000db) nevezzük: ezek a tőke (K) és a munka (L) azon Q 1 (500db) kombinációit ábrázolják, amelyek ugyanakkora kibocsátáshoz szükségesek. L (munka) Isoquant térkép adott termelési függvényt reprezentáló isoquant görbék összessége. A hosszú távú termelési függvény jellemzői: 1. két termelési tényező helyettesítési határrátáját fejezi ki. 2. az origótól távolodva egyre nagyobb termelési szintet képviselnek és minél távolabb helyezkednek el az origótól, annál preferáltabbak 3. a görbék negatív meredekségűek, vagyis fordított arányosság áll fenn 4. konvexek és nem metszhetik egymást 5. Q=f(L,K), vagyis a termelés függ a munka és a tőke mennyiségétől A technikai helyettesítés határrátája (MRTS) az az arányszám, amely megmutatja, hogy ha egy egységgel csökkentjük az egyik termelési tényezőt, mennyivel kell növelni a másikat ahhoz, hogy a kibocsátás ne

változzon. K K MPL MPL MRTS=  MRTS=  L MPK L MPK Vállalatunknak ahhoz, hogy a legnagyobb profitot realizálni tudja, a termelést a legkisebb költség-gel kell folytatnia. Ehhez nyújtanak segítséget az egyenlőktg egyenesek, vagy isocost egyenesek, melynek miden pontja azonos összköltséget reprezentál, vagyis azt fejezi ki, hogy a két inputtényező milyen kombinációi vásárolhatók meg adott összegből. C=P K *K+P L *L Az isocost egyenes meredeksége egyenlő a tényező árak arányával, mozgását pedig a tőkében és a munkában bekövetkező változások határozzák meg. Az optimális inputkombináció meghatározása az isoquant görbék és az isocost egyenes segítségével! Egy vállalat adott mennyiségű kibocsátásának legkisebb költségű változatát az a tényező kombináció jelenti, amelyet az isoquant görbe és az azt érintő isocost egyenes közös pontja képvisel A vállalat hosszú távon akkor cselekszik

profitérdekének megfelelően, ha olyan technológiát választ amely biztosítja az alábbi egyenlőség teljesülését, vagyis a tényezők árarányainak és határtermékeik arányának egyezőségét. PL MPL  PK MPK 10. A vállalkozások költségei és a költségfüggvények. A bruttó, a számviteli és a gazdasági profit. A vállalat jövedelmezősége attól függ, hogy az árbevétel és a ktg-ek hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ha az árbevétel nagyobb, mint a ktg-ek, akkor a gazdálkodás eredményesen, azaz profittal zárul. Ellenkező esetben azonban veszteség keletkezik. A vállalati ktg-elemzés előtt meg kell határozni a különbséget a ráfordítás, a ktg és a kiadás között. A ráfordítás egy naturális fogalom, a ténylegesen felhasznált eszközök (élő- és holtmunka, anya-gok) természetes mértékegységben kifejezett mennyisége, tehát nem értékösszeg. Pl.: kombájn/ha, m2, db, kg… A költség a tényleges ráfordítások pénzben

kifejezett értéke. (Lehet pl. USD, Ft, Euró…) A kiadás nem ugyanaz, mint a ktg, vagy szűkebb, vagy tágabb fogalom, a pénzeszközök csökkené-se. Általában a jövőbeni felhasználásra vásárolt készletek, anyagok beszerzésére, v. más működési feltételek felhasználására kifizetett pénzösszeg. A vállalati ktg-ek csoportosítása: 1. számviteli és gazdasági ktg-ek 2. fix- és változó ktg-ek rövid távon 3. explicit- és inplicit ktg-ek Árbevétel Termelés gazdasági ktg-ei Gazdasági profit Normál profit Számviteli ktg Számlákon megjelent + elszámolható az adott időszakban Közvetlen ktg + amortizáció Inplicit ktg Explicit ktg Számlákon nem jelennek meg Számlákon megjelenik (amortizáció + normál profit) és adott időszakra vonatkozik. (Közvet-len ag-, bér-, energia-ktg) 1. Számviteli profit – Számviteli költségnek nevezzük a folyó ktg és az amortizáció (tartós lekötések értékcsökkenésének) összességét.

folyó költség: azon termelési ráfordítások értéke, amelyek az adott időszakban merülnek fel és a termék eladásával meg is térülnek) – Gazdasági költség: a számviteli ktg-nél tágabb fogalom, mert magába foglalja a termelés érdekében felmerült v.mennyi rágordítás pénzben kifejezett értékét, vagyis a számviteli költséget és az alternatív költséget is. Alternatív költség: egy haszonáldozat, elveszett hozam, amelyről a vállalkozás érdekében le kellett mondani. Így pl.: a kamat, a vállalkozó saját munkabére, melyek általában megtérülnek és a vállalkozóé lesznek. Az alternatív ktg a vállalatban felhasznált termelési tényezők átlagos normális, elvárt hozadékát foglalja magába, ezért ezt normál profitnak is nevezzük. A normál profit tehát egy adott üzletágban elérhető profit, adott üzletághoz kötődik, ezért nem egységes. Ktg-ként értelmezhető, illetve a számviteli profit részeként is

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


értelmezhető. 2. Megjelenésüket tekintve lehetnek – explicit- vagy kifejezett költségek, azok, amelyek adott időszak folyamán a termeléssel kapcsolatosan felmerülnek és számlákon, pénzügyi átutalásokban, kifizetésekben kifejezett formában megjelennek (pl: munkadíj, bérleti díj, energiaktg, szállítási díj, kamatktg.) – implicit költség: rejtett költség, az alternatív ktg azon része, amely ugyan pénzkifizetés formájában nem jelenik meg, de tényleges ráfordítás, így a gazd-i döntéseknél szükséges számbavenni. (pl.: saját munka-, illetve tőkeráfordítás) 3. A mikroökonómiai időtáv következtében (rövid távon legalább egy term.tényező fix!) a vállalat összes ktg-e két részre osztható (TC=FC+VC): – fix költségek FC: állandó költségek, amelyeket akkor is fizetni kell ha nincs kibocsátás (pl. amortizáció, bérleti díj, kölcsönök kamata – ezek tehát nem változnak a termelés volumenének

változásával) – változó költségek VC: a kibocsátás mennyiségével együtt változnak (pl. anyagköltség, munkabér, energiaköltség) A változó költség és a termelés volumenének változása közötti összefüggés lehet:  lineáris: amikor a változó költség pontosan követi a termelés változásának ütemét és irányát  degresszív: amikor a változó költség a termelésnél kisebb mértékben változik  progresszív: a változó költség gyorsabb ütemben nő vagy csökken mint a termelés Az árbevétel (R) az eladott termékek mennyiségének és árának a szorzata: R   p  Q Bruttó profit: az árbevételből levonjuk a folyó, explicit költségeket (ag, munkabér, energia). Számviteli profit: az árbevételből levonjuk a számviteli költségeket (vagyis a folyó ktg-eket és az amortizációt). Gazdasági profit: az árbevételből levonjuk a gazdasági költségeket (vagyis a számviteli ktg-eket [folyó ktg +amortizáció]

és az alternatív ktg-eket [saját munka- és tőkeráfordítás pénzben kifejezett értékét]). R, TC TC R A vállalat profitja = a bevétel – a költségek, melyek mindegyike függ a termelés méretétől, vagyis: π (q)=R(q)-C(q) Jelen esetben a vállalat a „b” és „c” pontok között nyereséges, mivel Ezen a szakaszon alacsonyabb az összktg-e, mint a bevétele. a C b c Q TC A teljes ktg tehát felírható a következő alakban: TC=FC+VC VC FC Q Átlagktg MC AC AVC AFC Q Az átlagktg (AC) az egységnyi termékre jutó ktg. Beszélhetünk az - átlagos fix ktg-ről (AFC), amely a termékegységre jutó fix ktg-et mutatja, az összes fix ktg és a termelés hányadosa: AFC=FC/Q - átlagos változó ktg-ről (AVC), amely a termékegységre jutó változó ktg-et mutatja, az összes változó ktg és a termelés hányadosa: AVC=VC/Q - átlagos összktg-ről (ATC), ami term.egységre jutó teljes ktg-et mutatja, az összes ktg és a termelés hányadosa:

ATC=TC/Q Felírható a változó és fix összegeként is: ATC=AVC+AFC A határktg az egységnyi kibocsátásnövekményre jutó ktgnövekményt jelenti, vagyis azt a ktg-változást, amelyet egy egységnyi pótlólagos termékkibocsátás okoz. TC MC= Q A ktgfüggvények jellemzői:  Ha a cég semmit nem termel, akkor is ktg-be kerül, mert a fix ktg nagysága független a kibocsátástól  Kevés termék előállítása nagy indulóktg-el jár, de a ktgnövekedés lassul a termelés fokozásával.  A határ- és ktgfüggvények U alakúak.  Az AC és AVC függvények közelítenek egymáshoz, hiszen a különbség közöttük az FC, ami a termelés fozozásával csökken.  A határktg (MC) először csökken, majd növekszik és az AC, illetve AVC függvényeket azok minimumánál metszi.  Az MC és AC metszési pontjánál nagyobb értékek esetén a vállalat nyereséges, attól kisebb értékeknél veszteséges. A határktg pont úgy viszonyul az

összktg-hez, mint a határhaszon az összhaszonhoz, vagyis: MC MU  TC TU 11. A tökéletes versenypiac jellemzői. Profitmaximalizálás a kompetitív piacon. A kínálati görbe származtatása. A veszteségminimalizáló stratégia: az üzembezárási és a fedezeti pont. Egy termék piacának jellegét, formáját vagy szerkezetét meghatározó tényezők:  piaci szereplők száma és nagysága  piacra lépés feltételei  termék jellege  piaci szereplők befolyása az áralakulásra  az információhoz való hozzájutás lehetőségei Piaci szerkezeti formák:  a tökéletes versenypiac  és a monopolpiac, amelyek a piaci versenyhelyzet két szélsőséges formája, a kettő között számtalan árnyalati formában működik a piac. A tökéletes piaci verseny (kompetitív piac): az a piaci forma, amelyben a piaci szereplők száma nagy, a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőkhöz képest, a termék homogén, a piacra jutás szabad, a szereplők

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


árelfogadók, az információk szabadok. Valójában a piaci versenyhelyzet egyik szélsőséges formája, a valóságban tiszta formában nem létezik, hiszen azt sokféle tényező befolyásolja, de mint modell jól alkalmazható. A kompetitív vállalatról tudjuk, hogy a piacon nagyszámú, hasonló adottságokkal rendelkező versenytárssal versenyez, termelése csak igen kis hányadát adja a termék összkínálatának, ezért számára az ár külső adottság. Ebből következik, hogy a tőle függetlenül kialakult áron tudja az összes termékét értékesíteni, mert ha növeli, vagy csökkenti a kínálatát, az az összkínálatot észrevehetően nem változtatja. Cégünknek meg kell keresnie, azt az optimális kibocsátást, amely mellett a profitja maximális lesz. Ha a cég költségeit adottnak vesszük, akkor a profit maximalizálás egyetlen eszköze a bevételek növelése. A bevételeket újabb és újabb kibocsátással lehet növelni, hiszen minden

kibocsátás az adott piaci árral szorozva újabb bevételnövekményt eredményez. A határbevétel, MR: megmutatja, hogyan változik az összes bevétel, ha eggyel több terméket adunk el. Az átlagbevétel, AR: az árbevétel és az eladott mennyiség hányadosa. A kompetitív piacon fix árak esetén a határbevétel egyenlő lesz az árral, és az átlagbevétel ugyancsak egyenlő lesz ezekkel: MR=p=AR A kibocsátás növelése nemcsak a bevételt növeli, hanem a költségeket is. A kibocsátást addig érdemes növelni, amíg a bevételnövekmény nagyobb, mint a ktgnövekmény. Az utolső előállított termék az, amelynél a kettő éppen egyenlő, vagyis MR=MC Így elmondható, hogy a versenyző vállalat profitmaximalizálásának feltétele: MC=p=MR n Ebben az esetben a gazd-i profit nagysága:  ( MRi  MCi )   i 1 P,AC MC MC AC p1, D1 p2, D2 AVC Ha a ktgfüggvényeket kiegészítjük a keresleti függvénnyel – ami nem más, mint az ár

magasságában elhelyezkedő vízszintes egyenes–, akkor 4 speciális esetet kapunk: 1. esetben a gazd-i profit nagysága az ár és az MC p3, D3 görbe által behatárolt nagyságú terület.MC=p 1 =MR 2. esetben a vállalat nem tud gazd-i profitot realizálQ ni. MC=p 2 =ATC min Ha az ár a határktg-függvényt ott metszi, ahol az átlag összköltség minimuma van, akkor ezt a pontot fedezeti pontnak (F) nevezzük. Ebben az esetben minden költség megtérül (még az alternatív ktg is), tehát a cég normálprofitot is tud realizálni. A fedezeti ponthoz tartozó termékmennyiséget fedezeti mennyiségnek nevezzük. 3. esetben az ár a határktg-függvényt ott metszi, ahol az átlagos változó ktg minimuma van – p 3 =MC=AVC min , –, ezt a pontot üzembezárási pontnak (Ü) nevezzük. Ebben az esetben a változó ktgek még éppen megtérülnek, de a fix ktg-ek teljes egésze már veszteség, ekkor a tevékenységet abba kell hagyni. 4. Abban az esetben, ha az ár az

AC minimuma és az AVC minimuma közé esik – AVC min <p 4 <ATC min – , a vállalat rövid távon a termelés folytatásával csökkenteni tudja a veszteségét. Ekkor az alternatív ktg-ek egy része megtérül, tehát valamilyen mértékű normál profitot tud realizálni. Ezt a zónát veszteség minimalizálási zónának nevezzük. A fentiek alapján elmondható, hogy a szabadon versenyző (azaz kompetitív) vállalat kínálati függvénye azonos a határktg (MC) függvénnyel az üzembezárási pont feletti árak esetén. Ennél kisebb árak esetén a kínálat nulla. Ezek az összefüggések csak rövid távon igazak, illetve, ha a tőkeállomány adott. Hosszú távon azonban a vállalat a legkisebb ktg-ű technológiát választja. A hosszú távú ktgfüggvényt úgy kapjuk, hogy összekötjük a különböző tőkebefektetési szintekhez tartozó rövid távú átlagktg függvények minimum pontjait. Ezért a hosszú távú átlagktg függvényt un. burkoló

görbének nevezzük, mivel alulról zárja be a rövid távú függvényeket. SAC – rövid távú átlagktg függvények AC LAC – hosszú távú átlagktg függvény Hosszú távon a versenyző vállalat nulla gazdasági profitra tesz szert, mert, ha egy ágazatban az árak magas gazd-i profitot biztosítanak, egyre több vállalat lép be, ami növeli a kínálatot, csökkenti az árakat, így a profitot is. Q* Q A burkoló görbe minimum pontja az optimális üzemméret, amit Q*-al jelölünk. 12.tétel: A monopólium kialakulásának okai. A természetes monopólium. A monopolpiac jellemzői. Egy termék piacának jellegét, formáját vagy szerkezetét meghatározó tényezők:  piaci szereplők száma és nagysága  piacra lépés feltételei  termék jellege  piaci szereplők befolyása az áralakulásra  az információhoz való hozzájutás lehetőségei Piaci szerkezeti formák:  a tökéletes versenypiac  és a monopolpiac, amelyek a piaci

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


versenyhelyzet két szélsőséges formája, a kettő között számtalan árnyalati formában működik a piac. A monopolpiac a szabadverseny ellentéte, vagyis  egyetlen vállalat van jelen (így a vevő nem választhat az eladók között)  az adott terméket egyetlen vállalat állítja elő  a termék nem helyettesíthető  nincs versenytársa, hiszen egyetlen vállalat sem képes a piacra belépni  így a termék áráról maga a vállalat dönt és ő birtokolja az összes információt. A monopóliumok kialakulásának okai:  a minimálisan hatákony méret (a kibocsátás azon szintje, amelyik a kereslet nagyságához viszonyítva minimalizálja az átlagos ktg-et) túl nagy a piac méretéhez viszonyítva. Ebben az esetben – ha még a piac mérete sem növelhető – az iparág szabályozás, vagy más állami beavatkozás tárgya lesz 1, 2, 1, Versenyző piac: a kereslet P P nagy a minimális hatékony mérethet képest AC p* AC p* 2, Monopolpiac: a

kereslet kicsi a minimális hatékony mérethez képest MES Q d Q MES Q d Q  egy iparág vállalatai összeállnak, kartellé szerveződnek – a legtöbb országban tiltják, így a titokban kötött megállapodások betartását senki nem garantálja. Legismertebb az olajkartell, az OPEC.  történeti fejlődés véletlene folytán A monopólium különleges formái:  természetes monopólium: Ha egy adott vállalat egyedüli termelőként kisebb átlagköltséggel tudja kielégíteni a szükségleteket, mintha ugyanezt a terméket több termelő termelné, akkor ez a vállalat a természetes monopólium állapotában van. Legtöbb esetben vagy az állam, vagy az állam által szabályozott magánvállalatok működtetik. Itt általában a fix ktg-ek aránya magas, pl.: gáz-, telefon-, energia-ellátás területén. tiszta monopólium (amely a monopólium szélsőséges esete) esetén ha sok eladó és vevő van, az egyedi tevékenységük nem befolyásolja a piacot. 

Monopszónia, oligopszónia a monopol, ill. az oligopolpiac sajátos formája, amikor a vásárló van uralkkodó helyzetben.  Oligopolpiac: az abszolút monopolhelyzet és a monopolverseny jegyeit egyidejűleg mutató piactípus. Jellemzői: néhány vállalat működik a piacon, melyek kölcsönösen függnek egymástól (vagy függetlenek, de ekkor is figyelembe kell venni a riválisok döntéseit, vagy összejátszanak). A vállalatok árkövetők, vagyis képesek befolyásolni az árakat, de áralakító szerepük korlátozott. Ez jellemző pl.: személygépkocsi-ipar, légitársaságoknál. o Speciális esete a duopólium, amikor a piacon két vállalat van. Cournot-egyensúlyi helyzetben mindegyik vállalat a másik vállalat kibocsátási szintjét adottként feltételezve maximalizálja a profitját, továbbá ezek a várakozások az egyensúlyban be is igazolódnak: mindegyik vállalat optimális kibocsátási döntése az a kibocsátás, amit a másik vállalat elvár

tőle. Ez a stratégiai kölcsönhatás klasszikus esete, mely elemzésekre ma is széleskörben alkalmazzák a játékelméletet, melyek közül legismertebb a fogoly dilemmája, ami nem más, mint a 1. Kriminalisztika, 2. Játékelmélet, 3. Mindezek közgazdasági vetülete Kevés az információ, mégis a legjobb döntést akarjuk hozni. Pl.: a börtönben lévő két rab – akik társak voltak egy bűntényben – és egymástól elszigetelten hallgatnak ki. A foglyok választási lehetőségei: bevallja a bűntényt – ezzel társát is vádolva – vagy választja a bűntényben való részvétel tagadását. A bíró ajánlatát figyelembe véve: „A” játékos szerint: ha „B” játékos tagadja a bűntényt, akkor jobban járnak a vallomással, mert akkor szabadon engedik Őket. Ha társa vall, akkor is a legjobb megoldás a vallomás, mert így 3 hónappal megússza és ez jobb, mint 6 hónap. Tehát bármit tesz a társa, legjobb alternatíva a vallomás. Itt is, de

a gazdasági döntéseknél is jelen van az együttműködés szükségessége és az egymást kijátszási szándék. „A” játékos „B” játékos Vall Tagad Vall 3, 3 0, 6 Tagad 6, 0 1, 1 Mutató körök (mellyel megállapítható, hogy egy vállalat kompetitív-e vagy monopólium):  koncentrációs ráta: Azt fejezi ki, hogy adott ágazat össztermeléséből vagy forgalmából milyen százalékban részesülnek a legnagyobb cégek.  Herfindahl index: Az adott ágazatban működő összes vállalat piaci részarányának négyzetre emelésével és ezek összegzésével számítható ki.  Lerner index: A piaci erőt a vállalat terméke keresletének rugalmasságával hozza összefüggésbe. Ha a termék rugalmas, akkor nem lehet a vállalat monopolhelyzetű. 13.tétel: A monopólium profitmaximalizáló tevékenysége. A monopólium tevékenységéből eredő jóléti

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


veszteség. Az árdiszkrimináció formái: első-, másod- és harmadfokú árdiszkrimináció. A monopólium is a profit maximalizálására törekszik. A monopólium profit maximalizálási feltétele: MC=MR P D  MC MR Pm* A monopolvállalat költségfüggvényei megegyeznek MC a versenyző vállalatéval. A monopólium arról is dönt, milyen áron adja el a termékeit, vagyis a költségek mellett a bevételi oldalt is vizsgálnia kell. Pv* Nincs versenytársa, keresleti függvénye megegyezik a piaci kereslet függvénnyel. MR és P kapcs. monop. esetén lin. D függv. feltét: a határbevétel kisebb, mint az ár MR < p A határbevételi függvény mindig a keresleti görbe alatt Qm* Qv* helyezkedik el. A maximális profitot biztosító kibocsátás a monopólium számára is a határbevétel és a határköltség által meghatározott mennyiség. Az így meghatározott mennyiséghez tartozó ár magasabb, mint a határköltség. A versenyző vállalat ott termel, ahol

az ár egyenlő a határktg-el, tehát a hozzá tartozó mennyiség Q v *, a hozzá tartozó ár pedig P v *, ebből is látszik, hogy több versenyző esetén jóval nagyobb mennyiséget alacsonyabb áron visznek a piacra, míg monopólium esetén az ár nagyobb (P m *), a termelés pedig kevesebb lesz (Q m *). Ebből jól látható, hogy a monopólium kibocsátása a társadalom szempontjából nem hatékony. A kibocsátásnak az a hatékony szintje, ahol a kibocsátási többletért a fogyasztók pontosan annyit hajlandók fizetni, mint amennyi ennek a többletegységnek az előállítási költsége (MC=p) Ez az egyenlőség azonban csak versenyző vállalat esetében áll fenn. A monopólium létéből származó holtteher-veszteség: az elmaradt kibocsátást méri azon az áron, amelyet az emberek hajlandóak lettek volna fizetni ennek a kieső outputnak a megtermeléséért. Függvényünkben a sötét rész jelképezi a holtteher-veszteséget, amely tehát megadja azt a

mérték-számot, amennyivel az emberek rosszabbul járnak. (Ezt rajzoljátok már be a könyv alapján, mert nem tudom, hogyan kell!) A monopólium tehát nem a kibocsátás hatékony szintjén működik, vannak olyan fogyasztók, akik a többlet kibocsátásért hajlandók többet fizetni, mint a határktg, viszont a monopóliumnak nem célja a az árcsökkentés, viszont célja a kapacitás teljes kihasználása abban az esetben, ha az növeli a profitját. Ennek megoldása az árdiszkrimináció, ami a termékek különböző egységeinek, különböző árakon történő eladását jelenti.  Az elsőfokú árdiszkrimináció, vagy tökéletes árdiszkrimináció azt jelenti, hogy a monopolista a különböző egységeket különböző árakon adja, ezek az árak vevőnként különböznek. (a személyben és az árban is különbséget tesz)  A másodfokú árdiszkrimináció azt jelenti, hogy a monopolista a különböző egységeket különböző árakon adja el, de

mindenki, aki ugyanazt a mennyiséget vásárolja, ugyanazt az árat fizeti. (a személyekben nem tesz különbséget csak az árban)  Harmadfokú árdiszkriminációról van szó, ha a monopolista a különböző egyéneknek különböző áron ad el, de ugyanaz az ember az eladott mennyiség minden egységét azonos áron kapja. Idetartozik pl: a nagycsaládosoknak és az idősebbek számára nyújtott kedvezmények. (csak a személyben tesz különbséget) 14. Hasonlítsa össze a kompetitív piacon lévő vállalkozást a monopóliummal, a kibocsátás, a profit, az árak, és jóléti hatások szempontjából. Résztvevők száma (eladó-vevő) Termékének jellege Tiszta monopólium Oligopólium Tiszta Differenciált oligopólium oligopólium 1 homogén kevés Homogén differenciált Termékének helyettesíthetősége Verseny jellege Árak alakulása Piacra jutás Nem helyettesíthető Tökéletlen verseny áralakító Árkövető, képesek befolyásolni, de

áralakító szerepük korlátozott Nehéz, de az ott lévők kölcsönösen függ-nek egymástól Lehetetlen, így nincs versenytárs Kibocsátás Nem hatékony szinten működik, mert vannak olyan fogyasztók, akik a többletkibocsátásért többet fizetnének, mint a határktg. Profitmaximalizálás MC=MR feltétele A fogyasztók rosszul járnak, mivel az ár Jóléti hatások nagyobb, a termelés kevesebb. A holtteherveszteség megadja azt a számot, amennyivel az emberek rosszabbul járnak Információ egyedüli birtokosa Versenypiac Monopolisztikus Tiszta verseny verseny sok differenciált Homogén Egymást helyettesíthetik Tökéletes verseny Árelfogadók, számukra külső adottság Szabad Hatékony, hiszen a piaci kereslet-kínálat befolyásolja MC=p=MR A fogyasztók ekkor járnak jól, hiszen a termelést is és az árakat is a fogyasztók kereslete alakítja szabad áramlás 15. A termelési tényezők piaca. A termelési tényezők keresletét meghatározó

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tényezők. Az optimális tényezőkombináció. A termelési tényezők: 1. Elsődleges termelési tényezők (kínálata gazd-on kívüli korlátba ütközik, így rugalmatlan)  munka- mint munkaerő (az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyet a termelési tevékenység során felhasznál.) – realizálható jövedelme a munkabér.  természeti tényezők: amelyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra (pl: termőföld, vizek, erdő, bányakincsek) – realizálható jövedelme a járadék 2. Tőketényezők ,tőkejavak: mindazon termeléssel létrehozott eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek, energia stb. amelyet a termelésben használnak fel, így kínálata a gazd. igényéhez igazodik. o termelt tőkejavak – ez a reáltőke, amelyek valóságos fizikai tulajdonsággal rendelkeznek (gép, berendezés) – realizálható jövedelme a bérleti díj o Fiktív tőke vagy humán tőke –ide tartozik pl: az 1

évnél hosszabb lejáratú hitel, értékpapírok, maga a pénz. – realizálható jövedelme a kamat, osztalék, árfolyamnyereség 3. vállalkozó: Az a személy, aki termelő tevékenységet folytat profitszerzés céljából, vagyis újít, kockáztat, szervező készséggel bír, de a legfontosabb, hogy kombinálja a termelési tényezőket. – realizálható jövedelme a gazdasági profit. A piac lehet: -termékpiac -tényezőpiac A termelési tényezők piaca, ahol a háztartások, a termelési tényezők tulajdonosai jelennek meg a maguk kínálatával, hogy jövedelemre tegyenek szert fogyasztásuk finanszírozásához, és az üzleti szervezetek a termelési tényezők iránti keresletükkel. A vállalatok a termelési tényezők szolgáltatásaiért díjat fizetnek, amely számukra költség, de ugyanakkor a tényező tulajdonosok jövedelme is. A tényezőpiacon a keresleti és kínálati oldalon lévők kölcsönösen egymásra ható döntéseinek eredményeként

alakul az emberek jövedelme. A termelési tényezők kereslete: származékos kereslet ami azt jelenti, hogy a vállalat azért és annyiban keres egy adott erőforrást, mert a vásárlók meg kívánják venni a közreműködésével előállított terméket, olyan árat kínálva érte, ami hosszú távon a termelési tényezőre fordított összegen felül legalább normálprofitot biztosít. Ehhez kiindulásként a vállalat alapvető célját a profitmaximalizálást kell figyelembe venn, megállapíthatjuk, hogy addig érdemes egy-egy input tényező felhasználását növelni, míg az inputnövekmény költségvonzata kisebb, mint a felhasználásból származó bevételnövekmény. (Költségnövekmény < Árbevétel növekmény) Általánosan: MFC=VMP F Vagyis az adott termelési tényező határktg-e egyenlő az adott tényező határtermékbevételével. A termelési tényező határktg-e (MFC) az input tényező mennyiségének változása szorozva az input

egységárával. Egy-egy tényező keresleti függvénye egyenlő a tényező határtermékbevételi függvényével. VMP Az adott termelési tényező határterméke, határtermelékenysége: az a kibocsátás mennyiség, ami egy pótlólagos inputegység alkalmazásával Monopólium nyerhető. Adott termelési tényező határbevétele (VMP), határtermék értéke, vagy határtermék bevétele: az a bevételnövekmény, amely egy pótlólagos inputegység alkalmazásával elérhető. az adott termelési tényező (munka vagy tőke) határtermékének F (adott term-i tényező) piaci értéke, vagyis a terméknövekmény és a termékár szorzata. A termelési tényezők keresleti függvényének fő komponensei, amelyek a termelési tényezők keresletét is: meghatározzák: o Az adott termelési tényező határterméke o És a termelt termék ára, ami természetesen az iránta megnyilvánuló kereslet kifejezője Kompetitív váll. A vállalat a termelési tényezőket

együtt alkalmazza, valamennyi tőkét, valamennyi munkával kombinálva. A termelési tényezők kereslete együttes kereslet. A termelési tényezők bizonyos korlátok között egymással helyettesíthetők. A vállalat hosszú távon nemcsak kínálatának nagyságáról dönt, hanem technológiát választ. A technológia választás mikéntjét az határozza meg, hogy az egyes termelési tényezők határtermelékenysége és ára hogyan viszonyul egymáshoz. Technikailag minden technológia hatékony, amelyik nem alkalmaz fölösleges kapacitást. Gazdaságilag viszont csak az hatékony, amelyik ugyanazt a kibocsátást a legkisebb költséggel képes előállítani. A termelési tényezők határköltsége: megegyezik azzal az árral amin a pótlólagos egység beszerezhető. Az optimális, legkisebb költségű és a legnagyobb profitot biztosító tényezőkombináció kritériuma az, hogy a tényezők határtermékének aránya egyezzen meg a tényezők árarányával.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


MPmunka MPföld MPgép   Pmunka Pföld Pgép Azokban az országokban, ahol alacsony a munkabér, a munkaigényesebb technológiákra esik inkább a választás, míg ha a gépek, berendezések relatíve olcsóbbak, tőkeigényes technológiát alkalmaz. Ebből az is látszik, hogy egy-egy term-i tényező keresletét a helyettesítő term-i tényező relatív ár és hatákonyság változása is befolyásolja. A termelési tényezők allokációján: az erőforrások különböző termelési területek közötti elosztását értjük, hiszen a szűkös erőforrásokból az a cég szerezhet be többet, amelyiknél az adott term-i tényező határtermelékenysége magasabb. A term-i tényezők kínálata: Az erőforrások kínálói: 1. háztartások o munka tekintetében o pénzmegtakarítások és a természeti erőforrások tekintetében 2. üzleti szervezetek o termelt tőketényezők eladói

o jelentős pénztőke kölcsönzők A tényezők tulajdonosai az árak emelkedésére kínálatuk növelésével reagálnak, viszont különbség van abban, hogy milyen időintervallumon belül. 16. A munkapiac jellemzése. A munkapiac keresletét és kínálatát meghatározó tényezők. A bérkülönbségek okai. A munka a társadalom legfontosabb erőforrása, a jövedelmek legnagyobb birtokosa. A munkapiac szereplői: munkapiac ↓ ↓ Kereslet Kínálat ↓ ↓ Munkáltató Munkavállaló Munkakínálat: Az egyén célja az élet minőségének maximalizálása. Ennek eszköze:  fogyasztási javak megszerzése (ennek feltétele a jövedelem, ennek feltétele a munkavégzés)  szabadidős tevékenységek, pihenés, szórakozás, nem piaci jellegű aktivitások (ennek feltétele a szabadidő, ennek feltétele az elegendő jövedelem) A munkabér a munka ára, ami pénzbeni jövedelemként jelenik meg. Ez lehet:  nominálbér: pénzbér, ami összeget fizetéskor a

borítékban találunk, vagy amelyről a munkaszerződés szól  reálbér: a pénzbér vásárlóereje, azt mutatja meg, hogy a borítékban lévő összegért mit kapunk a boltban. Ez a pénzbéren kívül a fogyasztói árak alakulásától is függ. reálbér index: a reálbér változását mutatja. no min álbér index reálbér index  fogyasztói árindex Az egyéni munkakínálati görbe: (W-munkabér, L S -munkakínálat) W (bér) jövedelemhatás erősebb Helyettesítési hatás erősebb Eléggé magas bér esetén a munkavállalaló fokozódó szabadidő igénnyel lép fel, így munkakínálata csökkenő, a görbe visszahajlik. L s (egyéni munkakínálat mennyisége) Kétféle hatással találkozunk a növekvő jövedelem esetén: o helyettesítési hatás: a magasabb bér csábítása a szabadidő munkával való helyettesítésére. o jövedelemhatás: a magasabb jövedelem fokozott igény támaszt a szabadidőre, az élet élvezetére. A magas jövedelemre a

munkakínálat csökkentése a reakció. A munkakínálat béren kívüli tényezői:  nők munkaerő-állományban való részvétele – ami a kétkeresős modell miatt inkább kényszer  közösségbe kerülés lehetősége (a nők motivációját erősíti)  egyéb elfoglaltság időigénye (pl. automata mosógép)  munkakereslet is megteremtheti a munkakínálatot (pl. új üzem létesülése) Munkakereslet:  Származékos tényezőkereslet, a fogyasztási cikkek piaci helyzetének alakulásától függ, vagyis a gazdasági élet hullámzásától, ill. a fogy. cikkek árától.  Együttes kereslet is, hiszen a tényezők egymással kölcsönhatásban állítják elő a végterméket, viszont egymással helyettesíthetők. A munka határterméke, határtermelékenysége azt jelenti, hogy az adott gazdálkodó egységben, minden egyéb feltételt változatlannak tekintve, a pótlólagosan felhasznált egységnyi munka, mekkora termelésnövekedést produlál.

Függ a többi term-i tényező mennyiségétől, ill. a munka minőségétől. A munka határtermék bevétele, vagy a határtermék piaci értéke egyenlő a határtermék és az előállított termék árának szorzatával, vagyis (MP • p). W VMP L W* LS LD L* A profitját maximalizálni kívánó vállalkozó a foglalkoztatottak létszámát a határbevétel és a határktg alapján határozza meg, vagyis MC L =VMP L egyenlőség mellett található az optimális alkalmazotti létszám. A munkakeresleti és kínálati görbe metszéspontjának megfelelő bér az egyensúlyi bér, amely egyenlő a határktg-el. W=MC L L A munkapiac egyensúlyáról akkor beszélhetünk, ha nem mutatkozik tendencia a bérkülönbségek bővülésére, vagy szűkülésére. Ilyenkor feltételezhető, hogy az egyes munka kategóriák összkereslete megegyezik kínálatukkal. A bérkülönbségek okai:  Eltérő munkatermelékenység a különböző foglalkozási ágakban  Kompenzációs

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


bérkülönbségek o Vannak kellemetlen (emelni kell a béreket) és kellemes (alacsonyabb bér esetén is az) szakmák o Társadalmi értékítélet (az elit munkahelyen alacsonyabb bér mellett is biztosítható a kínálat) o Magasabb szakképzettség (humántőke befektetés=tanulmányokra való idő és pénzbefektetés) o Kivételes tehetségek (a legjobb jövedelem feletti többletet tiszta gazd-i járadéknak nevezzük. Fontos, hiszen munkakínálatuk teljesen rugalmatlan)  Munkapiac sajátosságai o Munkaerő területi inmobilitása o Társadalmi felfogás, diszkrimináció: ha a jövedelemkülönbség lényegtelen személyes tulajdonságból ered, pl.: faji, nemi, vallási hovatartoás miatt. Bér és munkakereslet nem kompetitív viszonyok között:  bürokratikus minimálbér (ha ez magasabb, mint az egyensúlyi bér, akkor csökkentik a foglalkoztatottak számát a vállalatok)  munkakínálat korlátozása (pl. külföldi munkavállalás)  természetes

monopolhelyzet esetén az egyensúlyi árnál alacsonyabb áron is kielégítheti munkaerőigényét  A munkabérek felső határát a vállalatok jövedelmezőségi viszonyai befolyásolják, alsó korlátja pedig a létminimum, vagyis a dolgozó rövid és hosszútávú megélhetési, képzési és családfenntartási ráfordításai. 17. A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása A tőke és piaca, annak formái: 1. Reáltőke (termeléshez szükséges gépek, berendezések, anyagok) – piaca az eszközpiac 2. Nominál-, vagy kölcsöntőke (megjelenése a pénz és értékpapír) – piaca a pénzpiac, tőkepiac és értékpapírpiac A pénzügyi piac levált a tényező piacról, két része van:  Pénzpiac (1 évnél rövidebb lejáratú kölcsöntőkék piaca) o kereskedelmi váltó o kincstárjegy o rövid lejáratú bankbetét o rövid lejáratú bankhitel o rövid lejáratú letétijegy 

tőkepiac (hosszabb lejáratú, vagy lejárat nélküli tőkeátcsoportosítást jelent.) o hosszú lejáratú bankbetét o hosszú lejáratú bankhitel o kötvények o részvények o záloglevelek Az értékpapírok adás-vétele az értékpapírpiacon történik, egyaránt rész a pénzpiacna, a tőkepiacnak, de ezektől függetlenül is létezik. betét hitel Megtakarítók Bank Beruházók betétikamat hitelkamat kamatrés kamat: a kölcsönadott pénz, a tőke használati díja, vagyis a tőke határktg-e. betéti kamat: a megtakarítóknak fizetett kamat hitelkamat: a hitelezők a felvett hitelek után fizetik kamatrés: a betétikamat és a hitelkamat közötti különbség, a bank jövedelme, aminek fedezie kell a bank költségeit és nyereségét. kamatláb (k): a kölcsöntőke kamata, a kölcsöntőke összegének százalékában kifejezve, 1 éves futamidőre számítva. (nominális kamatláb) Reálkamatláb=a nominálkamatláb és az inflációs ráta különbségével

VMP K , 1, 2, k VMP K S 1, A tőkepiac keresleti-kínálati viszonyai S k rövid távon. A kínálat teljesen rugalmatlan, hiszen adott nagyságú tőkeállományE E nyal rendelkezünk. 2, A tőkepiac hosszú távon: a kínálati D D K K függvény emelkedő. A tőke keresleti függvénye megegyezik a tőke határtermékével, vagyis a határtermelékenységi függvénnyel. Határktg-e pedig egyenlő a tőke határtermékbevételével, vagyis MC K =VMP K . A bankbetét és a különböző értékpapírformák egymással versenyeznek. Ez hosszú távon a hozadékuk kiegyenlítődése irányába hat, vagyis a tőke hozadékrátája egyenlő a piaci kamatlábbal. Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. Típusai: 1. váltó (fizetési igérvény vagy felszólítás, rövid lejáratú forgatható értékpapír) o saját váltó (kiállító fizet) o idegen váltó (fizetési teljesítésre egy másik személyt szólít fel)

váltóforgatás: átruházható, fizetést lehet vele teljesíteni leszámítolás, diszkontálás: a bank készpénzre váltja a lejárat előtt kamat felszámításával 2. állampapírok (az állam adósságát megtestesítő értékpapír) Formái: o államkötvény (hosszúlejáratú, nagy címletű) – a ktgvetés tartós hiányát fedezi o kincstárjegy (rövid lejáratú, kisebb címletű, előfordul diszkont formában is, amikor névérték alatt bocsátják ki, ilyenkor nem jár kamat, hanem a névértéken vásárolják vissza.) – rövid távú likviditási gondok megoldását szolgálja. Megvásárolhatják magánszem-ek, vállalkozások és külföldi befektetők is. 3. kötvény (hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású, hosszú lejáratú értékpapír), vállalatok, intézmények bocsátják ki. A kötvénytulajdonosnak nincs tulajdonosi joga, nem vesz részt a vállalat irányításában. 4. záloglevél (főként a mezőgazdaság hosszúlejáratú

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


finanszírozásában játszik szerepet), jelzálogkölcsön: a bank hitelt nyújt az adósnak, melynek fedezete a föld, ezt bejegyzik a telekkönyvbe, azonban más ingatlanra is bejegyezhetnek jelzálogjogot, a magánszemélyek között ez az elterjedtebb. 5. pénzintézeti értékpapírok lehetnek pl. a letéti jegy és a pénztárjegy 6. részvény (tulajdonosi jogokat megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír) Kibocsátási értéke nem lehet névérték alatt. Vissza nem váltható, csak adás-vétel útján juthat a befektetett tőkéjéhez. A részvény utáni jövedelem egyrészt az osztalék, másrészt az árfolyamnyereség, melyek bizonytalanok, előre nem kiszámíthatók, hiszen ez a vállalat eredményességétől függ. Több szempont szerint lehet csoportosítani, a legfontosabb:  Forgalomképesség alapján o szabadon átruházható o korlátozottan forgalomképes, ezek átruházása szabályozott  Átruházás lehetősége szerint: o Bemutatóra szóló o

Névre szóló  Tagsági jogok alapján o elsőbbségi részvény – az osztalék mértéke rögzített és kisebb, viszont elsődlegesen fizetik o törzsrészvény – az osztalék mértéke a váll. eredményességétől függ. o dolgozói részvény, amelyhez a dolgozók kedvezményesen, vagy ingyenesen juthatnak hozzá, névre szóló, csak dolgozói körben forgalmazható. Az értékpapírpiacnak két alaptipusa van: 1. elsődleges piac, amikor a beruházó, mint az értékpapír kibocsátója és a megtakarító, mint az értékpapír első vásárlója között jön létre a kapcsolat közvetítő segítségével. Ez általában egy megbízott pénzintézet. 2. másodlagos piac, amikor a már kibocsátott értékpapír cserél gazdát az első tulajdonos és az új vásárló között. Ennek csúcsintézménye a tőzsde, amely koncentrált piac, teret biztosít a keres-letkínálat egymásra találásának. Alsóbbrendű intézményei az előtőzsde, ill. az ún. harmadik

piac. Mivel a tőzsdei spekulációnak fontos szerepe van a piac élénkítésében, ezért nem tiltják, hanem szabályozzák a formáit, viszont szigorúan büntetik az összejátszást, hamis információk közlését, vagy az információ visszatartását, a látszat üzleteket. 18. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. A befektetést motiváló legfontosabb tényezők: 1. érték megőrzése, gyarapítása – a vagyontárgyak értékállandósága, -növekedése korlátozott mennyiségük miatt biztosabb, mint a pénzformában tartás (kp, takarékbetét). 2. folyó jövedelemszerzés – ilyen lehet az osztalék, bankbetét vagy értékpapír kamata… Minden esetben a befektetést a betéti kamathoz hasonlítják, hiszen ez egy jól kiszámítható, kockázatmentes befektetési forma, így kockázattal járó befektetésbe csak akkor fektetnek, ha

annak hozama, haszna ennél a kamatnál magasabb. A tőkebefektetések értékelésénél mindig figyelembe kell venni az időt, csak azonos időpontra átszámított jövedelmeket és ktg-eket szabad összehasonlítani. Ez alapján beszélhetünk:  jelenérték (PV): egy jövőbeni pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat mai pénzben kifejezve. 1 C PV= (1  r ) t t t= az évek száma C t = a t. évben esedékes összeg r= az éves pénzlekötés, bankbetét kamatlábának századrésze  nettó jelenérték (NPV): a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés pénzráfordításának különbsége. NPV>0 -a beruházás sikeres NPV=0 -teljesen mindegy, de a kockázat miatt nem biztos, hogy megvalósul NPV<0 -a befektetést nem célszerű megvalósítani A belső kamatláb és a nettó jelenérték közötti kapcsolat: Mind a kettőből lehet arra következtetni, hogy a befektetést célszerű-e megvalósítani. Ha egy

befektetés nettó jelenértéke negatív, a befektetést nem célszerű megvalósítani. Másik oldalról az összehasonlítást úgy is el lehet végezni, ha a piaci kamatlábat a tőkebefektetésből nyerhető százalékos profittal vetem össze. belső kamatláb: a tőkebefektetés %-os haszna. (A makroökonómiában azt a kamatlábat nevezzük így, amely mellett a beruházás-befektetés nettó jelenértéke 0.) külső kamatláb: piaci kamatláb  jövőbeni érték (FV): az idő és a kamatláb segítségével állapítjuk meg, vagyis kamatos kamatot számítunk. FV=C 0 (1+r)t C 0 = a jelenleg meglévő pénzösszeg Egy vállalat vagyonértékelésének módszerei: 1. jövedelemtermelő-képességének alapján 2. az az érték, amennyiért korábban létrehozták, ill. amennyi ma a könyv szerinti érték 3. egyenkénti eszközértékeléssel Egy vagyontárgy, tőkebefektetés, bérlemény üzleti értékelésének alapja a jövedelemtermelő képessége. Ennek alapján

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


állapítható meg a jelenlegi értéke. Vagyis egy vagyontárgy tőkeértéke annak jelenértéke, ami nem más, mint jövedelmeinek a kamatlábbal diszkontált hozadékösszege. 19. Mik a földpiac sajátosságai? Jellemezze a különbözeti- és az abszolút járadékot! Hogyan történik a föld árának meghatározása? A föld más természeti erőforrásokkal együtt sajátos termelési tényező, mivel korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, és nem szaporítható. A föld, mint termelési tényező kereslete:  A föld kereslete származékos tényezőkereslet, tehát végső soron a mezőgazdasági termékek iránti kereslet függvénye. Általánosan elmondható, hogy minden természeti tényező kereslete a velük előállítható javak keresletéből származik.  A föld keresletét – mint minden más termelési tényezőét – a határtermék bevételi görbéje határozza meg, vagyis d=MPV föld . Árukereslet Származékos tényezőkereslet P J A

meghatározó impulzusok (kukorica (kukoricamindig a termékpiacról inára) föld járad.) dulnak ki. D D Q (Kukorica menny.) F A föld kínálata:  A föld kínálatának jellemző vonása, hogy természeténél fogva összkínálata állandó, vagyis teljesen rugalmatlan. (Ugyanilyen a többi természeti tényező kínálata is.) A földterületnek, mivel az állandó, annyiért kell hasznosulnia, amennyit az iránta keresletet támasztók ajánlanak. Az ilyen tényezők árát nevezzük (a múlt MPV föld d=MPV föld századi klasszikus közgazdászok nyomán) S Járadék járadéknak, vagy néha tiszta gazdasági járadéknak. A járadék tehát: valamely állandó kínálatú termelési tényező hozadéka, így a földjáradék az állandó földterület hozadéka. A föld mennyisége A földjáradék első tudományos elmélete Ricardó nevéhez fűződik, aki a földjáradéknak, mint különbözeti járadéknak, ma is elfogadott magyarázatát építette ki. A

földjáradékokat két nagy csoportba soroljuk:  Különbözeti járadék: a föld minőségi különbségén alapul. A szükségletek kielégítéséhez a gyerngébb minőségű földeket is művelés alá kell vonni, ez határozza meg a termék árát (pl. gabona), így viszont a jobb minőségű földek tulajdonosai – mivel a terméket ugyanannyiért adják el – többletjövedelemhez jutnak. A föld minőségének többféle összetevője van, ez alapján a különbözeti járadéknak is különböző formái léteznek: o I. számú különbözeti járadék: egy minőségi különbség, a talaj és éghajlati adottságokból származó nagyobb termőképességből adódik. Az ebből származó többlet jövedelem neve: minőségi hozadék, vagy I. számú különbözeti járadék. o II. számú különbözeti járadék (intenzitási vagy belterjességi járadék) : ez a jobb technika, technológia alkalmazásához kötődik, hiszen jobb minőségű földön a pótlólagos

ráfordítás (jobb vetőmag, több műtrágya…) többlethozadékot eredményez. o Helyzeti járadék: esetében a terület különösen előnyös fekvésű (pl felvevő vagy feldolgozó piachoz, nagy városhoz van közel, de más tekintetben is előnyöket élvezhet (telek, üdülő). A különbözeti járadék a belterjesség fokozásával a technika, technológia, a közlekedés fejlődésével lassú csökkenő tendenciát mutat.  Abszolút járadék: ez a járadék a földtulajdon következménye. Oka, hogy a föld korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre, és ezzel monopolhelyzetbe hozza tulajdonosát. Ennek a jövedelemnek már nem a termelésben élvezett előny a forrása, hanem a földtulajdon. Annak aki a más földjét bérbe veszi a föld használatáért (a határföldért is) árat kell fizetnie. Ezzel a földtulajdonos olyan jövedelemhez jut, ami egyszerűen a földtulajdon következménye. Az abszolút földjáradék léte megkérdőjelezi a

mezőgazdasági termékek ára és a földjáradék kapcsolatára vonatkozó Ricardói elképzeléseket. A haszonbért ugyanis a bérlőnek ugyanúgy be kell számítania a költségeibe, mint ahogy beszámítja egyéb kiadásait is. Bérleti rendszer esetén tehát az ármeghatározó határföldön is növekszik a költség, amit az árban szükségszerűen érvényesíteni kell. A földjáradék, mint költségtényező, nemcsak a földtulajdonosok jövedelmének meghatározója, hanem az élelmiszerárakkal való kapcsolata révén a reáljövedelem alakító tényezője is. A föld hosszú távon az egyik legjobb értéknövekedésű vagyontárgy, vagyontartási forma. A termőföld árát a földjáradék tőkésített értéke határozza meg. Azonban napjainkban nem használhatjuk ezt a megfogalmazást, hiszen a valóságos földár ennek általában a többszöröse. Az áralakulásban meghatározó szerepe a kereslet-kínálatnak, tehát a működő földpiacnak van (ami

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hazánkban szinte nem létezik). A vállalkozó jövedelme: A vállalkozói jövedelem a vállalkozó bevétele és a folyó költségek közötti különbség. Nyeresége pedig a gazdasági profit, vagyis a bevétel és a teljes gazd-i ktg különbsége. 20. Hogyan történik a gazdasági tevékenység egyéni és társadalmi megítélése? Mutassa be a közjavakat, a vegyes javakat és magán javakat! A közjavak kereslete és kínálata. A javakat, a szolgáltatásokat a föld, a tőketényezők és a munka felhasználásával termelik. A fogyasztók és a termelők viselkedését két tényező alakulása határozza meg:  Ráfordítások és az  eredmények alakulása A két tényező összehasonlításánál azt a pontot keresik ahol a határráfordítás (az utolsó termékegységre jutó ráfordítás) éppen egyenlő a határeredménnyel (az egységre jutó eredménnyel). Az összevetés

eszköze a piaci ár, melyet szembeállítanak az áru elfogyasztásából vagy felhasználásából nyerhető plusz haszonnal, többletbevétellel. A láthatatlan kéz (saját önérdek) által vezérelt tökéletesen kompetitív piacon feltételezett, hogy  kínálatával vagy keresletével egyetlen piaci szereplő sem képes befolyásolni a piaci árat  információ áramlás tökéletes  a gazdasági szereplők párhuzamosan folytatott tevékenységei nincsenek hatással egymásra  minden haszon mérhetőnek tekintendő Így a piac működése biztosítja az allokatív hatékonysági állapotot, a termelési tényezők és a javak Pareto hatékony allokációját. Ez olyan erőforrás-elosztást jelent, amikor a gazdaság összes piacán egyidejűleg kereslet-kínálati egyensúly van és ez a piaci résztvevők számára a jólét maximumát biztosítja. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a feltételezések csak az idealizált modellben léteznek. Pareto optimumról akkor

beszélünk, ha:  Az összes érintett szereplő helyzete egyidejűleg nem javítható,  Nincs lehetőség valamelyik piaci résztvevő helyzetének javítására anélkül, hogy másvalakié ne romlana,  A piacon nincs további kölcsönösen előnyös cserelehetőség, a cseréből minden lehetséges hasznot, nyereséget kihoztunk. Ha tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett „Pareto- hatékony” allokáció nem felel meg a társadalmilag optimálisnak tekintett erőforrás felhasználásának, akkor beszélünk piaci elégtelenségről (tökéletlenségről, túlcsordulásról), piaci kudarcokról. A történelem a sorozatosan előforduló gazdasági válságok, az ipari fejlődéssel együtt járó környezetszennyezés tragikussá válása bizonyította, az idealizált piaci modell és a valóság súlyos eltérését. A piaci kudarcok ma is mindennapos jelenségek. Az alapvetően fontosnak tartott javakból, szolgáltatásokból sok helyen elégtelen a

kínálat. A társadalmi optimum eltér a piaci optimumtól. Ez a helyzet a piaci mechanizmusok kiterjeszthetőségének korlátaira utal. A piaci elégtelenség vagy tökéletlenség eredménye, hogy tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett tényező allokáció eltér a társadalmilag optimálisnak tekintett erőforrás felhasználásától. Egy gazdasági tevékenység közvetlen pénzformában nem fejezhető ki, ezáltal hasznossága sem mérhető. A különböző egységek akaratlanul előnyösen vagy hátrányosan befolyásolják mások gazdasági működési feltételeit. Ezek indokolják, hogy különbséget tegyünk a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó költség és haszon kategóriák egyéni és társadalmi értelmezése között. A határköltség (MC) és határhaszon (MU) fogalmakat a következőkkel egészítjük ki:  Egyéni határköltség MPC  Egyéni határhaszon MPB Valamely tranzakció teljes, társadalmi hatásának kifejezésére

használjuk a következő fogalmakat:  Társadalmi határköltség MSC: egy termék vagy szolgáltatás pótlólagos egységének előállítása miatt felmerülő összes többlet költséget jelenti, vagyis az egyéni határktg és azon ktg-ek összege, melyet kívülálló személy visel.  Társadalmi határhaszon MSB: egy termék vagy szolgáltatás pótlólagos egységének előállításával és elfogyasztásával járó összes hasznosságváltozásra utal. Optimális termelési tényező felhasználása: MSB=MSC, vagyis egy termelési tényező felhasználása társadalmilag akkor optimális, ha utolsó egységének felhasználásával nyert termék előállításából, elfogyasztásából nyerhető társadalmi határhaszon megegyezik a tényező társadalmi határköltségével. Negatív externália esetén MPC<MSC: egyéni határktg < társ-i határktg P Pozitív externália esetén MPB<MSB: egyéni haszon < társ-i haszon MSC (társ.kínálat) P MPC

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


(egyéni kínálat) Ps Pp MPC=MSC (Cet.par.) Ps Pp MSB (társ-i kereslet, haszon) MPB (egyéni kereslet, haszon) MPB=MSB (Cet.par.) Qs Qp Q Q s <Q p és P s >P p Qp Qs Q s >Q p és P s >P p Q Javak csoportosítása: 1. Magánjavak: o elosztása piaci mechanizmuson keresztül történik o készletük korlátolt o fennáll a fogyasztásból való kizárás lehetősége o megfigyelhető fogyasztásukban a rivalizálás o haszon a fogyasztónál jelentkezik Tiszta magánjavak: azok a javak, amelynél a termelés, eladás, fogyasztás tagolható és a haszon közvetlenül a fogyasztónál jelentkezik. A tiszta magánjavak esetében könnyen és racionálisan megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása a fogyasztásból, ugyanakkor az egyes emberek fogyasztása csökkenti a mások által fogyasztható készletet, azaz verseny van a fogyasztók között a fogyasztásban, illetve a fogyasztásért. Pl.: kenyér, TV, fodrász. 2. Közjavak o elosztása

közös szolgáltatás formájában o készletük nem korlátolt o senki nem zárható ki fogyasztásukból o fogyasztásukban nincs rivalizálás o fogyasztásának társadalmi haszna van Tiszta közjavak: azok a javak, melyek egy kisebb nagyobb csoport tagjainak egyéni igényeit egyidejűleg, illetve közös szolgáltatás formájában elégítik ki. A közjavakra a kollektív fogyasztás jellemző, azaz párhuzamosan többen is fogyasztják ugyanazt a közjószágot, illetve annak szolgáltatásait. A közjavak elfogyasztásának társadalmi haszna van, növeli a jólétet, előállításának megnevezése azonban egyéni jövedelmezőségi kritériumok figyelembevételével nem valósítható meg. Pl.: honvédelem, környezetvédelem, közrend, védőoltások… 3. Vegyes javak: bizonyos jegyeik alapján a magánjavakhoz, más jelleemzőik alapján a közjavakhoz hasonlítanak inkább. o 1. csoport :nincs kizárás, készletük korlátolt, van rivalizálás pl. felsőoktatás o 2.

csoport: készlet minimálisan korlátolt, kizárhatóság a fogyasztásból, rivalizálás nem szükségszerű pl.: autópálya, áram-, ivóvíz-ellátás. A két szélső kategória, a tiszta magánjavak és a tiszta közjavak között átmeneti, vegyes javak találhatók. A határvonal meghúzása nem könnyű és nem egyértelmű, koronként és országonként is eltéréseket tapasztalhatunk. A közjavak gazdasági, társadalmi szerepe vitathatatlan. A piaci mechanizmus azonban akkor sem képes megfelelő mennyiségben előállítani őket, ha a verseny hibátlanul működik. A közjavaknak nem alakult ki a piaca, nincs piaci keresletük és kínálatuk. A kínálatot tekintve a közjavak előállítása hosszú megtérülési idejű beruházásokat igényel és nagyon költséges, így általában közüzemek vagy monopóliumok biztosítják. A keresletet az jellemzi, hogy a fogyasztók gyakran nem, vagy csak nagyon nehezen azonosíthatók, a szolgáltatás nagysága nem

mérhető. Szinte mindenki a a potyautas magatartást alkalmazza, mindenki kivonja magát a ktg-ek fedezéséből, de élvezik az előnyeit. Felmerül a kérdés, hogy ki fizeti ennek ktg-eit. Erre választ a fogoly dilemmája ad, ami nem más, mint a 4. Kriminalisztika, a 5. Játékelmélet, és 6. Mindezek közgazdasági vetülete Kevés az információ, mégis a legjobb döntést akarjuk hozni. Pl.: a börtönben lévő két rab – akik társak voltak egy bűntényben – és egymástól elszigetelten hallgatnak ki. A foglyok választási lehetőségei: bevallja a bűntényt – ezzel társát is vádolva – vagy választja a bűntényben való részvétel tagadását. A bíró ajánlatát figyelembe véve: „A” játékos szerint: ha „B” játékos tagadja a bűntényt, akkor jobban járnak a vallomással, mert akkor szabadon engedik Őket. Ha társa vall, akkor is a legjobb megoldás a vallomás, mert így 3 hónappal megússza és ez jobb, mint 6 hónap. Tehát bármit

tesz a társa, legjobb alternatíva a vallomás. „A” fogoly Vall „B” fogoly Vagyis a közjavakat az állam fizeti. Tagad Vall 3, 3 0, 6 Tagad 6, 0 1, 1 21. Mutassa be a pozitív és negatív externáliákat. Hogyan történik a külső gazdasági hatások intrenalizálása? Ismertesse a Coase- tételt! Externáliákról, vagy külső gazdasági hatásról akkor beszélünk, ha egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét. Az externáliák léte a piaci kudarcok egyik,- egyes megítélések szerint a legsúlyosabb- formája. Az externáliák lehetnek: 1. Termelési externáliák: termelési lehetőségeire befolyást gyakorolnak egy másik termelő vagy fogyasztó döntései.  Pozitív externhatás esetén az externália forrásaként tekintett szolgáltatás megvalósulása pótlólagos hasznosságot juttat az externhatás kedvezményezett szereplőjének. (pl.méhész és almásgazda) 

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Negatív externhatás esetén az externália forrásaként tekintett tevékenység pótlólagos költségeket ró az externhatás kárvallottjára. (vegyi üzem, halász) 2. Fogyasztói externáliák: ha a fogyasztási tevékenység következtében alakul ki külső gazdasági hatás.  pozitív: szomszéd virágos kertje  negatív: szomszéd hangos rádiózása A fogyasztói externáliák minősítése gyakran szubjektív. Sokszor találkozhatunk olyan esettel, amikor az adott tevékenység egyszerre pozitív és negatív hatással is jár. Pl.: Infrastruktúrális fejlesztések. A különböző közgazdasági irányzatok nézetei:  A jóléti közgazdaságtan megközelítésének lényege, hogy a negatív externáliák a társadalmi hatékonyságot rontják, jóléti veszteséget okoznak: hiszen létükből adódóan az egyéni és társadalmi hasznok és költségek között különbség keletkezik. Az eltérés okait A.C. Pigou angol közgazdász tárta fel: „A”

személy bizonyos szolgáltatást nyújt „B” személynek, amiért „A” megkapja a fizetségét. Ezzel hasznos vagy káros szolgáltatást nyújt „C” személynek. A haszon az azt élvezővel nem fizettethető meg, míg a kártérítés a károsult számára nem kényszeríthető ki. A jóléti közgazdaságtan a hatékonyságvesztést (jóléti veszteséget) az externáliák internalizálásával (a külső hatások belsővé tételével, piacosításával) kívánja megszüntetni. Az internalizálás lényege: az externhatás forrását és mértékét megjelölik. Így elérhető, hogy minden haszon a finanszírozójánál realizálódjon, illetve minden költséget az okozója térítsen. Az elméletileg egyszerűnek tűnő tétel gyakorlati megvalósítása legtöbbször komoly nehézségekbe ütközik. Pigou szerint az externális hatások intrenalizálását az állam gazdasági beavatkozásával kell megoldani: - A negatív externális hatások

forrástevékenységének megadóztatásával, - A pozitív externális hatásokat okozó tevékenységek támogatásával. Az externhatások optimális szintjének meghatározására széles körben alkalmazott az un. költséghaszon elemzés.  A jogi iskola felfogása szerint az externális hatások létezésének oka a gazdálkodásba bevont javak egy részénél (pl. víz, levegő) a tulajdonjogok tisztázatlansága. A jogi iskola alapját képviselőjük R. Coase elmélete adja. Álláspontjuk szerint az externhatással működő piacok résztvevői hosszabb időszak alatt a szerződésekbe bevonják az externális hatásokat. Ennek feltétele a tulajdonjogok meghatározása. Így a kormányzat beavatkozása nélkül, tárgyalásos, szerződéses formában, az érintettek maguk szüntetnék meg az externáliák miatt keletkező jóléti veszteséget. Coase tétele szerint a társadalmi optimum elérése- bizonyos körülmények között – független attól, hogy ki

rendelkezik a tulajdonosi jogokkal. A Coase tételből levonható tanulságok: - Az externáliák kezelése bizonyos esetekben állami beavatkozás nélkül is megoldható - Amennyiben valamely dolog tulajdonjoga nem kerül tisztázásra a „Csáki szalmája” effektus lép életbe. - Negatív externhatás esetén nem mindig az okozóra kell adót kivetni, esetenként a károsultnak is fizetnie kell, hogy az okozó csökkentse az emisszóját. A szimpatikusnak tűnő megoldás gyakorlati megvalósítása nehézségekbe ütközik. Okai: A piac nem teljesen kompetitív, Az esetek többsége sok szereplőt érint, így az alku kivitelezése szinte lehetetlen, Kérdés: ki viselje az alku költségeit. Az externáliák internalizálásának különböző szintjeit határozhatjuk meg:  Önkéntes megállapodás: az externhatások okozója és az érintett fél, saját érdekeinek figyelembe vételével egy kompromisszumos megoldást keres.  Vállalatok egyesülése: vagy azok

tulajdonjogának egyesítése. Ez esetben a külső hatás belsővé válik.  Jogi eszközökkel kényszerítés: akkor lép be, ha nem sikerül önkéntes megállapodásra jutni, első lépcsője az elismertetés : a felek közösen felkérnek egy döntőbírót, szakértőt, akinek a véleményalkotásában megbíznak.  Kényszerű kártalanítás bírósági közreműködéssel: ez az eljárás hosszadalmas, költséges megoldás és nem is biztos sikeres. Csak abban az esetben lehet sikeres, ha a tulajdonviszonyok egyértelműen meghatározottak, a jogszabályok kidolgozottak, végrehajtásuk biztosított.  Adminisztratív intézkedések: ez esetben hatósági előírásokkal próbálják korlátozni, megelőzni a negatív külső hatásokat eredményező tevékenységeket. Hangsúly a megelőzésen van, ill. a pozitív externáliát is lehet vele ösztönözni.  Adók és támogatások: adót kell kivetni a visszaszorítani kívánt negatív externáliák

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


forrástevékenységére, az ösztönözni kívánt pozitív externáliák forrástevékenységét pedig szubvencionálni (támogatni ) kell. Ezeket piaci szabályzónak is nevezik. A gyakorlatban általában ezeket az eszközöket együtt alkalmazzuk. JELÖLÉSEK TL Bj F P PE E Q QE D S MU TU RS MRS Termelési lehetőségek határa (TL görbe) Beruházási javak Fogyasztási cikkek Termék ára Egyensúlyi ár Egyensúlyi pont Termék mennyisége Egyensúlyi mennyiség Keresleti függvény jele Kínálati függvény jele TU Adott termék határhaszna (  ) Q Teljes haszon y Helyettesítési ráta (= ) x lim y dy MU x Helyettesítés határrátája (= )   x  0 x dx MU y I Fogyasztó rendelkezésre álló jövedelme (=p x •x+p y •y) I I x tengely esetében x= , y tengely esetében y= . Px py m Ktgvetési egyenes meredeksége (= ICC PCC px ) py Jövedelem-fogyasztás görbe Ár-fogyasztás görbe x x ) ε Keresletrugalmasság (= y y

Q% Árrugalmasság (= ) Εp P% yQ% Kereszt-árrugalmasság ( ) xP% Q% Jövedelem-rugalmasság ( ) I % Q=F(L,K) Termelési függvény általános alakja L Munka K Tőke MP Határtermék TP - munka esetében (MP L = ) L TP - tőke esetében (MP K = ) K AP Átlagtermék TP - munka esetében (AP L = ) L TP - tőke esetében (AP K = ) K K MPL )  L MPK MRTS Technikai helyettesítés határrátája (= FC VC TC Fix ktg Változó ktg Teljes ktg (=FC+VC) FC ) Átlagos fix ktg (= Q VC ) Átlagos változó ktg (= Q TC ; =AVC+AFC) Átlagos összktg (= Q TC ) Határktg (= Q AFC AVC ATC MC R π MR AR Ü F SAC LAC MFC MP VMP W LS LD PV NPV FV MPC MPB MSC MSB Árbevétel (  p  Q ) Profit [π(q)=R(q)-C(q)] – mindegyik függ a termelés méretétől TR Határbevétel (= ) Q TR ) Átlagbevétel (= Q Üzembezárási pont Fedezeti pont Rövid távú átlagktg-függvény Hosszú távú átlagktg-függvény Termelési tényező

határktg-e Határtermék - munka esetében MP L - tőke esetében MP K Adott termelési tényező határbevétele (MP•p) - munka esetében VMP L - tőke esetében VMP K Munkabér Munkakínálat Munkakereslet 1 Jelenérték (= Ct ) (1  r )t Nettó jelenérték (=PV – befektetés pénzráfordítása) Jövőbeni érték [=C 0 (1+r)t] Egyéni határktg Egyéni határhaszon Társadalmi határktg Társadalmi határhaszon