Betekintés: Idegenforgalmi tételek, 2007

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Idegenforgalmi tételek Határozza meg a turizmus fogalmát, ismertesse a turizmus történeti fejlődését! Ismertesse a turizmus rendszerét és a környezeti hatásokat! Már az ókorban kialakult a turizmus, igaz akkor még az utazók- főleg rómaiak, föníciaiak- kereskedelmi céllal utaztak. A rómaiak körében megjelent a gyógyturizmus (Aquincum). Ebben az időben lóváltásra hoztak létre fogadókat, azaz megfigyelték, hogy egy ló milyen távot tud megtenni egyhuzamban. Ahol a ló elfáradt, fogadókat hoztak létre. A Római Birodalomnak már az ókorban saját pénzneme volt, a rómaiak húztak először országhatárt, mellyel párhuzamosan létrejött az első útlevél, mely egy igazoló okmány volt az utazóknál. Később már a sport is motivációs tényezővé vált, az Olimpia megjelenésével. Később megjelentek a zarándoklat utak, főként a spanyol és az iszlám világban. Az ókorban és középkorban az ismeretszerzés is motivációt jelentett.

Ebből a célból nemesek és diákok utaztak. A nagy földrajzi felfedezések korában még elterjedtebbé vált az utazás, a szárazföldi utazás mellett el kezdett fejlődni a tengeri közlekedés is. Az első kolostorok is szállást nyújtottak az utazóknak, ekkor már sűrűbben alakultak fogadók is. A történelemben a keresztes hadjáratok idején volt a következő nagy fejlődési szakasza a turizmusnak. A reneszánsz korban ismét a kereskedelmi célú utazás vált meghatározóvá. Ekkor már megjelent a maihoz hasonló útlevél, utakat építettek és nyilvántartották a fogadókat (Magyarországon ebben az időben 6 fogad volt. Ma Európában 1,3 millió nyilvántartott vendéglátó-ipari egység, szálloda van, melynek 96%-a 9 fő alatti vállalkozás) Az újkort 1492-től számítjuk, ekkor jelentek meg az első szervezett utak, az úgynevezett ’grand tour’-ok. Ekkor még népszerűbbé váltak a diákok körében a tanulmányutak. Főként a párizsi,

londoni és római egyetemeket látogatták. Az ipari forradalom újabb fejlődést eredményezett a turizmusban –főleg a gazdagok körében. Megjelentek az első gőzmozdonyok, gőzhajók Az első csomagtúra, mely vonattal történt 1841-ben volt, Thomas Cook nevéhez fűződik Az 1900-as évektől kezdve napi rendszerességgel szerveztek utakat, már hajóra is. 1902-ben alakult meg az első magyar utazási iroda, az IBUSZ. Megjelennek az autók, buszok, repülős utazás az 1960-as évektől kezdve létezik. A turizmus fogalmát 1967-ben, Markos Béla fogalmazta meg: a turizmus az idegenforgalom olyan önkéntes, békés célú és tömeges utazási fogalom, melynek résztvevői, mint fogyasztók és szolgáltatások igénybe vevői, átmenetileg tartózkodnak a meglátogatott helyen A turizmus negatív hatása a környezetre: • • • • • • Tájrombolás Szennyezések Zaj Csökkenti a szűkös erőforrásokat (kőolaj, víz) Robbanásszerűen növekszik a

népességvilágméretű szegénység, éhség Elhanyagolt szociális juttatások Ezeken e problémákon megfelelő marketinggel lehet változtatni, felhívni az emberek figyelmét a romboló, pusztító hatásra. Svájcban már megjelentek az ökofalvak. Napelemes házak alkotják, a f alvakba autóval nem lehet behajtani, minden természetalapú Politikai környezet hatásai: • • • Politikai instabilitás (polgárháború, vagy háború más országokkal) Természeti katasztrófák kezelése Ország fejlettsége Társadalmi környezet: • • • • • Emberek és a turizmus kapcsolata Népességnövekedés Életkor meghosszabbodás  GAZDASÁGI JÓLÉT Szabadidő növekedése Városi életmód taszító hatása Gazdasági környezet: • • Bevétel a turizmusból (euróban): 1996-2.7 milliárd, 2000-3.8 milliárd Magyarországon 200.000 ember dolgozik az idegenforgalomban (a világon 200 millió) Technikai környezet: • Telefon • Internet •

Számítógép Ismertesse a turisztikai kereslet meghatározó tényezőit és elemezze őket! Ismertesse Magyarország vonzerőit és a Magyarország iránti turisztikai kereslet jellemzőit! Jellemezze Magyarország idegenforgalmi fogadóképességét! A turisztikai kereslet a turisták azon készségét jelenti, hogy különböző, meghatározott mennyiségű turisztikai árut különböző, meghatározott pénzmennyiségért elcseréljenek, azaz megszerezzenek. A szubjektív haszon jelentése kimondja, hogy a kereslet számos, nem utolsó sorban irracionális tényező határozza meg. A külföldi vendégek jelentőségétől függően a belföldi szolgáltatások árszintje mellett az átváltási árfolyamok is döntően meghatározzák a turisztikai keresletet. Ezek a paritások a kínált szolgáltatások árszintjét pozitívan csökkentik vagy negatívan drágítják. Ezen túlmenően utalni kell a keresletnek az adott szükségletstruktúra mellett az ártól és

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


jövedelemtől való függésére is. Jelentős a keresletnek a jövedelem- és árváltozásokra történő reagálása, ahogyan a vonatkozó jövedelem- és árrugalmasságban kifejezésre jutnak. További tényezők, melyek befolyásolják a keresletet: szabadidő mennyisége, egészségügyi okok, családi körülmények, érdektelenség; állami befolyásolás (deviza, vízum), társadalmi befolyásolás (lakók és turisták viszonya), természeti és építészeti hatás (város infrastruktúrája), konkurencia, gazdasági és technológiai háttér. Magyarország főbb turisztikai vonzerői: • Budapest műemlékei, gyógyfürdői, múzeumai, természeti adottságai • Nemzeti parkok: Aggteleki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park • UNESCO Világörökség részei: Budai vár és a panoráma, Baradla-barlang (Aggtelek), Bencés Apátság (Pannonhalma) • Gyógyhelyek: Fonyód, Kékkút, Balf, Miskolctapolca, Hévíz, Sárvár • Egyedi természeti

adottságok: Aggtelek, Abaliget • Arborétumok: Szarvas, Zirc • Műemlék városok: Eger, Esztergom, Pécs, Sopron, Szentendre • Borvidékek: Eger, Tokaj-hegyalja, Balatonfüred, Villány Az idegenforgalmi fogadóképesség a környezet idegenforgalmi adottságaira épült, céltudatosan megvalósított idegenforgalmi létesítményeknek, szolgáltatási lehetőségeknek az együttese, melyek az aktív idegenforgalom lebonyolításnak feltételei. Magyarország befogadóképesség fejlesztésre szorul elszállásolási (színvonal, mennyiség), infrastrukturális (szemét kezelése, parkolók, utak minősége) és egyéb szolgáltatások (pl.: gépkocsi bérlés) tekintetében. Milyen szerepet játszik a közlekedés az idegenforgalomban? Elemezze Magyarország közlekedésének főbb jellemzőit és azok fejlesztésének szükségességét a turizmus szemszögéből! A közlekedés formái tekintetében a légi, vízi, vasúti és közúti közlekedést különböztetjük

meg. Az emberek üzleti, illetve magánjellegű céljaikat figyelembe véve választanak a szállítási módok közül. Sok kérdés alapján születik döntés, pl.: árak, gyorsaság, kényelem, stb. A légi közlekedés esetében a légiforgalmi vállalatok korlátozott kínálati monopolhelyzetben vannak. Áraikat többnyire nem önállóan határozzák meg, az International Air Transport Association (IATA) tarifát tartalmazzák. A légi közlekedési vállalatok menetrendszerű repülőjáratait többségükben az üzleti, a városlátogató és a nem üdülő célú turizmus keretében utazók veszik igénybe. Ezzel szemben a charter-ajánlatok menetrendszerű ajánlatoktól való elhatárolási ismérve az, hogy a charter-járatokat kizárólag utazásszervező vállalkozások bérelhetik ki és köthetik le. A repülés nagy távolságok gyors áthidalására alkalmas, azonban költséges utazási forma. Megvalósításához szükséges kis és nagy létszámú

utazóközönség befogadására alkalmas géppark és megfelelő minőségű, szolgáltatású repterek megléte. Magyarországon a légi közlekedés területén a légügyi törvény biztosítja a máris meglehetősen előrehaladott harmonizáció kereteit. A pénzügyi kapacitásra vonatkozólag nincs előírás, a technikai feltételek és a biztosítási követelmények szintén harmonizációt igényelnek. A repülőterekre (résidő-összehangolás, vagyis az adott időben az adott légtérben illetve légifolyosón engedélyezett maximális repülőgépszám koordinálása) és a környezetvédelemre (zajkibocsátás) vonatkozó acquis (EU országok által elfogadott jogok és kötelezettségek) átvétele még az ország előtt áll. A vasúti közlekedés a 19. században még egyeduralkodó volt. A 20.sz.-ban azonban a távolsági buszok és a s zemélygépkocsik megjelenésével, valamint a légi közlekedés beindulásával a közlekedési szolgáltatások terén is

kialakultak a versenyviszonyok. A vonat általában olyan, szép kilátást nyújtó helyeken halad, amelyeket a levegőből vagy autóból nem lehet látni, valamint kényelmes alvási lehetőségeket is kínál. A turizmus szempontjából Európában nagy jelentősége van az országok közötti „EC” és a „TEE” rendszereknek. A MÁV jelenlegi gazdasági helyzete kedvezőtlen hatást gyakorol a vasúti közlekedésre. A problémákat –mint például az átstrukturálás, marketing problémák- kezelendő erőfeszítések már folyamatban vannak. További problémát jelent a vasúti közlekedésben a vonatok állapota. Jelenleg csak az IC-k felelnek meg az uniós normáknak. Ezek a vonatok azonban mégis csak egy „felsőbb” rétegnek elérhetők. A gyors- illetve személyvonatok azonban hagynak kivetnivalót maguk után, mind külsőben, mind tisztasági oldalról. A távolsági autóbusz-közlekedés meglehetősen környezetszennyező, azonban az utas „háztól

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


házig” kényelmesen utazhat. Viszonylag nagy mennyiségű csomagot vihet magával az utas. Az autóbusz-üzemeltetéssel foglalkozó vállalkozások többsége magántulajdonban van. Áraikat a fix, állandó költségek és a változó költségek alapvetően befolyásolják. A távolsági autóbuszos utazások 4 kategóriája ismert: 1. Inter City autóbuszjáratok 2. távolsági, kiránduló autóbuszos „package-túrák” 3. utazások bérelt (charter) autóbusszal 4. repülőtéri transzfer, elővárosi autóbuszjáratok A közúti közlekedés fejlesztését szolgálják hazánkban a következő törekvések: autópálya-építés, 4-es metró építése, utak karbantartása, valamint „új” járművek –buszok, villamosok- üzembe helyezése a BKV-nál. Az autópályadíj bevezetése is a harmonizáció felé való törekvést szolgálta. Magyarország közúti közlekedése azonban folyamatos fejlesztésre szorul. Az utak rossz állapota, valamint a bonyolult

tömegközlekedés elveszi a külföldiek kedvét a hazánkba való utazástól. Tengeri vagy f olyami hajózás ma már kevésbé közlekedési eszköz, inkább férőhelykapacitás, pl. tengerjáró luxus utazások esetében, vagy híd helyett használatos, pl. komp. A vízi közlekedésnek sajátos lehetőségei vannak az idegenforgalomban, főleg Magyarországon. A vízi közlekedés főleg olyan területeken jellemző, melyet tenger vagy óceán határol. Magyarországon a Balaton, a Tisza illetve a Duna biztosít lehetőséget az utazás eme formájának, a MAHART irányításával. Ebben az ágazatban a korszerűtlen flottakapacitás a kulcsprobléma. Ez akadályozza, hogy a magyar hajók jelentős piaci részesedéshez jussanak a vízi szállításban. Magyarországot inkább a szárazföldi, tehát a közúti- és vasúti közlekedés jellemzi, valamint a légi közlekedés. Ismertesse az utazásszervezéssel és az utazásközvetítéssel foglalkozó vállalkozások

formáit, azok szerepét a turizmus lebonyolításában! Milyen üzletágakkal találkozhat egy utazási irodában? 3 formája van az utazási irodáknak: Bt., Kft. és Rt. A Bt alapításához nem szükséghez szakmai bizonyítvány. A társszerződésben pontosan meg kell nevezni a t evékenységi kört –utólag is lehet módosítani, ebben az esetben több, mint 100.000 forintba kerül. A beltag a vagyonával felel, de! ma már a kültag is felelősségre vonható A Kft esetében a tagok nem felelnek vagyonukkal, csak a cég vezetője vonható felelősségre. Az alapítás összege 3.000.000 forint Rt alapításakor, az alapítási összeg 20.000.000, melynek felét alapításkor kell befizetni, másik felét 1 éven belül. Ha már a társasági szerződés megköttetett, közjegyző által hitelesíteni kell. Utána a szerződést be kell adni a cégbírósághoz, ahol már meg kell adni a cég nevét is- érdemes több nevet adni, hátha az egyik már foglalt- a papírok

beiktatására kb. 1 hónapot kell várni. A beiktatási idő alatt nyitni kell egy céges bankszámlát, APEH -tól kérni kell egy céges adószámot, valamit tb számot is igényelni kell, valamint céges pecsétet kell csináltatni. Egy utazási irodában legtöbbször a következő üzletágakkal lehet találkozni: • Belföldi turizmus • Aktív- passzív turizmus • Valutapénztár • Kereskedelem (pl.: utazási könyvek, filmek értékesítése) A turizmus lebonyolításában igen fontos szerepet töltenek be az utazási irodák. Előkalkuláció elkészítése után hirdetik meg az utakat. Az útfoglalás ma már nem csak személyesen az irodában, hanem Interneten is lehetséges. Abban az esetben, ha az utazni vágyó nem tudja eldönteni utazásának célját az utazási irodák ebben tanácsot adnak (érdeklődés, pénz, stb. függvényében) vagy személyesen, vagy prospektusok útján. Ismertesse a teljes körű tevékenységet folytató utazási vállalkozás

működéséhez szükséges technikai, pénzügyi és jogi feltételeket, különös tekintettel az utazásszervezést és -közvetítést szabályozó, mindenkor érvényes rendeletre! A technikai felszereltséghez elengedhetetlen a számítógép, turisztikai programmal- pl.: Amadeus repülőjegy értékesítési program-, Internet- saját honlappal, foglalás-, telefon és fax. Személyi feltétel, hogy legyen egy idegenforgalmi ügyintéző- pultos-, idegenforgalmi technikus-, aki a kalkulációt végzi-, egy valutapénztáros és egy idegenforgalmi szakmenedzser, aki vezeti az irodát. Pénzügyi feltétel a számlatömb, valamint egy céges folyószámla. Jogi feltétel az erkölcsi bizonyítvány, a vállalkozás vezetője nem lehet büntetett előéletű. Akinek tönkrement az irodája, 5 é ven belül nem alapíthat újabb vállalkozást. A kaució összegét be kell tartani- mindig a bevételtől függ, általában 15%, de charter járatoknál még magasabb, 20-25%. Valamint

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kell egy közvetítő, akinek nincs szabott %-a, de általában 10%. Az utazásszervezéssel foglalkozó cégek szerkezete – tevékenységi körük kiterjedtségétől függően – igen változatos lehet. Az ellátandó feladatok vállalaton belüli nagyságrendje pedig meghatározza az azon a területen dolgozók számát. A vállalatvezetés: Feladata a vállalat profiljának meghatározása az üzletpolitikai célkitűzések, és az azok megvalósításához szükséges stratégia kialakítása. A vállalatvezetés dönt a nagy horderejű szerződéskötések, pénzügyi lépések, fejlesztési kérdések és esetleges társulások ügyében. -> az utazásszervezésért felel! Kisebb cégeknél a vállalat vezetését 1-2 fő is alkothatja, nagyobb cégeknél többtagú vezetést találunk, pl. vezérigazgatóság, igazgatóság. A vállalatvezetőség egyes tagjai meghatározott területeket felügyelnek és irányítanak, pl: a. Kereskedelmi igazgató: a forgalmi területet

vezeti, hozzá tartoznak a k ereskedelmi üzletágak, b. Marketing igazgató: a piackutatásért, reklámtevékenységért fele, de feladatköre egyes cégeknél kiterjedhet olyan tevékenységekre is, amelyet másutt a k ereskedelmi igazgató végez (az idegenforgalmi termékek, tehát túrák és programok előállítása, értékesítésre való előkészítése). c. Hálózati igazgató: irányítja a hálózatot az ügyfélszolgálat a „fiók” irodák működését. d. Gazdasági igazgató: felügyeli a pénzügyi és számviteli tevékenységet, irányítja a költséggazdálkodást. e. Humánpolitikai igazgató: területe a vállalat munka-erőgazdálkodásának felügyelete, az oktatási-továbbképzési kérdések. Forgalmi üzletági területek = referens: A különféle idegenforgalmi üzletágak, azaz a belföldi turizmus, a ki- és beutazó nemzetközi turizmus szerezésének és lebonyolításának feladatát látják el. Nagyobb cégeknél ezek a területek

igazgatóságokra, de legalább osztályokra tagozódnak és ezeken belül is további tagozódások figyelhetők meg. Egyes üzletágakon belül elkülönülhet a csoportos és egyéni ügyintézés, illetve földrajzi területek, azonos munkanyelvű országcsoportok, vagy túrafajták szerint is működnek munkahelyi egységek. A forgalmi üzletági területek szakelőadóit az utazási iroda gyakorlatban referenseknek nevezzük. Kisebb vállalkozásoknál természetesen nincsen ilyen tagozódás, ugyanaz a s zemély feladatköre a termék előállításától a végső értékesítésig minden fázisra kiterjedhet. A „pultos” ügyintézőtől(front office): Svaló elvárások: udvarias köszönés, ápolt megfelelő megjelenés és öltözködés, S Tilos: dohányzás, étkezés, asztalra ülés. S Ügyféllel kontaktus: udvarias, kulturált stílus, stresszes szituációk kezelése (nem visszavágni). S értékesítés, rábeszélés. S ismerje a s zolgáltatásokat S

idegennyelv ismrete S megbízhatóság, lelkiismeretesség S kerülje a magánéleti beszélgetéseket, amíg az ügyfél az irodában van Sorolja fel az utazásszervezés folyamatszakaszait az aktív és a passzív turizmusban! Utazásszervező az, aki saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldre, illetőleg belföldről külföldre utazási szerződés alapján közvetlenül, vagy közvetítő útján értékesít. Nem minősül utazásszervezésnek az önállóan (nem utazási csomagban) értékesített: közlekedési szolgáltatás, a menetjegy- kiszolgálás, a s zálláshelyi szolgáltatás (szobafoglalás), helyi programszervezés, az idegenvezetői szolgáltatás. Az utazásszervezők egyik problémája, hogy a szervezés megkezdésétől az utazás befejezéséig akár 18 hónap is eltelhet. Ez alatt az utazásszervező piackutatást végez, melybe az előző túrák eredményeinek elemzése is beletartozik. A piackutatás fő

célja a potenciális turisták igényének megismerése. Ennek alapján kerül sor az egyes utak egyedi jellemzőinek meghatározására, azaz melyik korosztálynak ajánlják az utakat, milyen árban, milyen szezonban, stb. Az alapvető szolgáltatások- pl.: elszállásolás- beszerzéseinek és az utazás szervezéseinek általában 1 évvel az utazás megkezdése előtt meg kell kezdődnie. Ennek a szakasznak az alapvető célja, hogy az utazásszervező személyesen látogat el a célország által kínált helyekre, ahol maga nézi meg a különböző szolgáltatások minőségét. Természetesen az utazásszervezőnek több szállodát, programot, netán célországot kell megnéznie, hogy a potenciális vevőknek a lehető legjobb ajánlatot tegye. Ezt követi a túra költségeit és az ár kialakítását érintő döntés (előkalkuláció). A következő hónapokban elő kell készíteni a katalógust, el kell intézni a helyfoglalásokat, és tárgyalni kell az utazást

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


értékesítő ügynökséggel-, ügynökségekkel. Miután ezt megtettük, szét kell osztani a katalógusokat, az információs anyagokat a viszonteladóknak illetve közvetlen értékesítés esetén a p otenciális vevők- háztartások, szervezetek- között. Ezt követi az út tényleges értékesítése, a marketingkommunikációs aktivitások. (pl.: sajtó-, rádió-, TV-hirdetések) Az utazásszervezők másik problémája egy út megszervezésénél, hogy már 1 évvel a túra megkezdése előtt szerződésben rögzítik a pénzügyi elszámolás pénznemeit. Az utazásszervező a befizetett összegeket annak az országnak a pénznemében kapja meg, amelyben az utat értékesítik. Ezért a valutaárfolyamok kedvezőtlen változása az utazásszervező profitjának gyors csökkenését okozhatja. A kedvező hatás viszont a profit növekedését eredményezheti. Sorolja fel, és röviden magyarázza, milyen elemeket tartalmaz a b eutazó és a k iutazó túrák

előkalkulációja! Ismertesse a hozzá tartozó adókat, jutalékokat és az alkalmazott árfolyamot! Az utazási irodák mindig egy kalkuláció alapján hirdetik meg ajánlataikat. Az előkalkuláció mindig piackutatással kezdődik. Ha az iroda meghatározta a célországot, utána meg kell nézni a kalkuláció 3 alappontjának lehetőségeit a célországban: elszállásolásétkezés, programok és közlekedés. Minden esetben hagyni kell 10% biztonsági tartalékot, azaz, ha 100 férőhellyel rendelkezem, akkor a kalkulációt 90 főre végzem el lehet, hogy valaki visszamondja az utat, ha nem a 91. fő már nyereség. Szállás-étkezés: • Több lehetőséget kell felajánlani • Mindig 1 főre és DZ (doppelte Zimmer)-el számolunk • 1 ágyas szoba felára: az 1 ágyas szoba árából kivonom a 2 ágyas szoba 1 főre eő részét • Étkezés: R- reggeli, FP- félpanzió, TP- teljes panzió, ALL- all inklusive, korlátlan fogyasztás • Ide kell számolni a

pluszétkezéseket is, valamint az idegenvezető étkezéseit is Programok: • Ide kell számolni a különböző belépődíjakat • Idegenvezető díját, mely 2 típusú lehet: 1. fix bér pl.: naponta 10.000 forint (általános nyelveknél), 20%-os áfa van rajta 2. napi díjazás: nincs meghatározva konkrétan, hogy mennyi, nincs rajta áfa • bele kell számolni az idegenvezető belépődíjait! Közlekedés: • ha egyéni nem kell a kalkulációba számolni • repülő esetén az iroda megveszi a gépet  charter járatok • busz esetében két féle módon számolom ki a szolgáltatást: 1. km-ben MINDKÉT ESETBEN VAN KISZÁLLÁSI DÍJ 2. órában • mindig a magasabb költségű utazást választom a busznál, valamint 12% áfát kell rászámolni; ha a busz más városba megy, a sofőr és az idegenvezető szállását+ étkezését is az utasok fizetik A kalkuláció végén összeadjuk a részösszegeket, így kapjuk meg a vetítési alapot, melyre még rá kell

számolni a szervezési díjat (általában a vetítési alap 5-20%-a), illetve a szervezési díjon lévő 20%-os áfát. Nincs szervezési díj: • illetéken, vízumon • baksison (előre fizetett borravaló, pl.: Egyiptom) • kerozin díjon (repülő esetén, illeték mellett minisztériumnak kell befizetni) • üdülési adón szedik, környezetvédelmi Mutassa be a beutaztatásban és a k iutaztatásban ismeretes kiajánlási módokat! Ismertesse a bizalmas tarifa és a programfüzet szerkesztésének tartalmi és formai követelményeit! (Ismertesse a mindenkor érvényes rendelet szerint!) A kiajánlásokról általában utazási csomagoknál, 2 i roda között beszélünk. A nettó kiajánlás, amikor egy út pl.: 85.000 forint. Ezt az utat én átadom egy másik irodának, aki ezt leszámlázza. Másik forma a juttatásos kiajánlás, amikor 10%-ot hagyok fel, azaz a m ásik iroda a leszámlázás mellé még ír egy juttatásos számlát 10%-ról, azaz ebben az

esetben 8500 forintról. Bizalmas tarifa: két iroda között megy át az alapár. Pl.: az interneten hirdetett utak esetében ki van írva az út ára; pl.: 120.000 forint. Ha „iroda” vagyok, akkor egy jelszóval erre az összegre rá tudok kattintani, így meglátom mennyi az út alapára. A bizalmas tarifát az utasok nem tudhatják- nincs jelszavuk-, csak az irodák. A programfüzetnek tartalmaznia kell az utak részletes leírását, azaz mikor van út, hány napos, melyik szállodába, az a szálloda milyen kategóriába esik, valamint, hogy az ár mit tartalmaz (repülőjegy, idegenvezető, transzfer, félpanzió vagy all inclusive…). Fel kell tüntetni a pluszköltségként felmerülő összegeket (pl.: illetékek, vízum…) A formai követelményekhez tartozik, hogy mettől meddig érvényes a katalógus, az utazási feltételeket, valamint az iroda adatait (telefon, fax, internetes elérhetőség ha van, engedélyszám) Ajánlat készítése: Az árualapok

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


értékesítése kiajánlások formájában történik, mai lehet: a. általános jellegű, figyelemfelkeltő ajánlat: pl: direct mail. Ekkor készül a Bizalmas tarifa is: : a kiadvány nem az utasok részére, hanem kizárólag a külföldi partnerirodák részére készül. Az iroda által közvetített szállodák, programlehetőségek, stb. felsorolása, majd a csomagajánlatok, lehetséges kombinációk. A fogadó fél rögzíti a feltételeit az adott üzleti évre az ajánlatait, amiből a küldő fél választhat. A tarifa fontos része a cég bemutatása, referencialista, az iroda fő tevékenyégi köreinek megismertetése, együttműködések főbb feltételei (megrendelések és visszaigazolások rendje, lemondási feltételek, fizetési előírások, jutalék nagysága, ingyenesség stb). A tarifában rögzíteni kell, hogy a benne lévő árak, nettó vagy bruttó értendők. A confidental tariff helyett egyre gyakrabban használják az értékesítési kézikönyv

elnevezést. Hasznos kiegészítő információkat tartalmazhat még (éghajlat, ünnepek, öltözködés, vízumrendelkezések) ) b. konkrét ajánlat a külföldi partner kérésére: egyedi kívánságainak figyelembevételével készül. Formai elemei: S címzés, megszólítás; S hivatkozás a kapott érdeklődésre; S az ajánlat tartalmának részletezése; S az ajánlatadás dátuma, ügyintéző aláírása. Tartalmi követelményei: S s szolgáltatások pontos ismertetése (minőség, mennyiség); S ár, bruttó vagy nettó jutalék, ingyenesség, milyen időszakra érvényes, ha csomagár milyen létszámra vonatkozik; S opciós határidő – ajánlat érvényességének időtartama; S ha nincs szerződésünk a partnerrel, üzleti feltételek megfogalmazása. Megrendelések regisztrálása, és visszaigazolása: ha a p artner az ajánlatot elfogadja és a csomagot megrendeli: Regisztrálás: a csoportot azonosító, pozíciószámmal kell ellátni, a pénzügyi,

számviteli feldolgozás érdekében, és ezután a csoporttal kapcsolatos összes levelezésen szerepelnie kell. Ez a szám sokat elárulhat a csoportról. Állhat betűkből és számokból is. A megrendelést a lehető leghamarabb vissza kell igazolni (íratlan szabály 24 órán belül), akkor is ha pl: kérésére még nem tudunk ajánlatot adni, de megköszönjük, és mielőbb jelentkezünk. A visszaigazolás legfontosabb tartalmi és formai elemei: - címzés, megszólítás - a visszaigazolt szolgáltatások részletes felsorolása - ár pontos megadása (nettó, bruttó) - egyágyas felár, pótágy megadása, ha szükséges, ingyenesség rögzítése - lemondási határidő, fizetési feltételek - visszaigazolás dátuma, aláírás Minden csoportnak külön dosszié, amibe minden hivatalos levelezés és fax időrendben kerül a határidők figyelése érdekében is. A partner írásos megrendelése és a fogadóiroda írásos visszaigazolása jogi értelemben

szerződésnek minősül. Az utak meghirdetése: Programfüzet: program és utazási feltételek a 214/1996-os kormányrendelet alapján. A programfüzetnek tartalmaznia kell: S vállalkozó neve, székhelye, nyilvántartási száma, adószáma, telefonszáma. S Úti cél, útvonal, indulás pontos helye, időpontja. SSzálláshelyek típusai, főbb jellemzői, komfortfokozata. S Részvételi díj, előleg mértéke, a fennmaradó rész fizetésének feltételei. S Szállítási eszköz és jellemzői. S Étkezések és programok a részvételi díjban. S Fakultatív programok és jelentkezési feltételek. S Minimum létszám, lemondási határidő. S Igénylehető biztosítások, vízum kötelezettség, egészségügyi előírások. S Célországról információk: éghajlat, életmód, étkezés, közlekedés. A programfüzet összeállításának szempontjai (külső-belső): Tavasz – nyár, ősz – tél / év S Szolgáltatások precíz leírása S Hasznos gyakorlati

információk S Árak, időpontok S Fényképek S Általános utazási feltételek További teendők: S Szolgáltatások megrendelése partnertől. S Repülős utaknál – menetrendszerinti járatnál jegyek megrendelése. S Autóbuszos utaknál partner kiválasztása. S Idegenvezető kiválasztása. S Vízum intézés (ha szükséges). S Lemondási határidők figyelemmel kísérése. S Informálás: saját irodahálózat, ügynökök, háttérinfók. Ismertesse az utasprogram tartalmi követelményeit! Ismertesse a beutaztatásban használatos ajánlattétel tartalmi és formai követelményeit! Ismertesse milyen eladást segítő eszközöket ismer a beutaztatásban és a kiutaztatásban! Az utasprogram összeállításánál több tényezőt is figyelembe kell venni- kivéve, ha konkrétan megrendelt programról van szó. Az egyik szempont, hogy kinek kell összeállítani a programot: minél messzebbről érkezik egy csoport, annál több programot kell összeállítani,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


illetve figyelembe kell venni az utasok korát, mely nem csak programok, hanem a teherbírás szempontjából is fontos. Fontos, hogy mikor érkezik a csoport: a tavaszi, őszi időszak inkább a városnézésé, míg a nyár a Balaton irányába tolja a programokat, a téli időszakra jellemző a lovas kocsikázás, illetve a különböző bálok- pl.: Operabál- látogatása. Az utasprogramban körülbelül mindig 30% jut a szabadprogramokra- kb. fél nap- és 70% a kötelező programokra. Az időfelosztásnál figyelembe kell venni az étkezések idejét is, melyek átlagosan: 10 főnél 1 órát, 50 főnél 2 órát vesznek igénybe. Eladást segítő eszközök: az utazásszervezők két módszer között választhatnak az utazási szolgáltatások értékesítésekor: 1. vagy közvetítő utazási ügynökség segítségével, 2. vagy közvetlenül a nagyközönség körében értékesítik szolgáltatásaikat. A gyakorlat nem zárja ki a 2 módszer együttes alkalmazását sem.

Ma már egyre elterjedtebb a k özvetlen értékesítés, melynek két oka van: az egyik, hogy az utasoktól felvett, azaz közvetlenül megrendelt utakon a vásárlóknak is megtakarítás, míg az utazásszervező irodának is. Hiszen, a közvetítő útján történő értékesítés a következő költségeket foglalja magában: ingyenes katalógussal való ellátás, postai úton való rendszeres tájékoztatásuk, esetenkénti meglátogatásuk, illetve reprezentációs szóróanyag-ellátásuk. A másik oldalról vizsgálva, azonban korántsem olcsóbbak az utasok, sőt bizonyos esetekben még drágábbak, ha közvetlenül értékesítik őket, mivel a nagyközönség informálása és a reklám hatalmas összegeket igényel, nagy összegeket kell költeni a m édiareklámra. Állandó költségtényezőkként merül fel a nagy számú, saját rezervációs személyzet, és a nagyközönséget informáló többvonalas telefonszolgáltatás is. Azonban az utazásközvetítőknek

csak akkor kell jutalékot fizetni, ha üzletet közvetítettek. Ismertesse a szabadidő, a rekreáció jelentőségét, valamint az egészségtudatos életmód kialakulásának szükségességét! Mutassa be a szabadidő eltöltésének lehetőségeit a turizmusban! A rekreáció modern értelmezése szerint: a szabadidő-eltöltés kultúrája, az életminőség tana. Az ember felfrissülését, munkavégző képességének újratermelését, az igényesen megélt minőségi élet megteremtését szolgálja. Célja: a felüdülés, a jó közérzet megteremtése az egészség megteremtése. Rekreációnak nevezzük azokat az egyéni és társadalmi érdekeket kielégítõ magatartási formákat, amelyek az ember jó fizikai-, szellemi-, szociális közérzetének megteremtésére, a kreatív cselekvõ- és az optimális teljesítõképesség megteremtésére-, újrateremtésére-megújítására irányulnak. Pozitív élménnyel járnak, egyúttal a minõségi élet (jó

közérzet, jól-lét, jól-érzés) megteremtését és átélését szolgálják. Minõségi élet: a rekreációnak elsõsorban az érzelmi hozadéka a fontos, mely a különbözõ szellemi és fizikai tevékenységek következtében élhetõ át. Eszközei: szórakozás, katartikus élmény, hobby-tevékenység, sportok Feltétele: a szubjektív, személyes, tudatosult szükséglet (igény, szemlélet, lehetõség) Hangsúlyozni kell az idegenforgalom rekreációs jelentőségét, mert fontos a munkaerő megújításában, az egészség megőrzésében (prevenció), helyreállításában. A pihentető, kondicionáló utazások, az élettanilag hasznos kikapcsolódások már önmagukban is regeneráló hatásúak a mindennapos stresszhelyzetekben, urbanizációs ártalmak oldásában. A gyógyidegenfrogalomban rejlő lehetőségek, hobbi-, sport-, kalandturizmus, azok a formák, amelyek számos rekreációs tevékenységet foglalnak magukban, és segítenek leküzdeni a városi

életmód káros hatásait. A fent említett turizmusfajták motivációja nagymértékben megegyezik a rekreációs motivációkkal. Fizikai rekreáción értjük azokat a sport-, mozgás vagy turisztikai tartalmú foglalkozásokat, amelyeknek az ember önként adja át magát, kötelezettségeitől mentes szabadidejében, pihenés, szórakozás vagy önképzés céljából. A rekreáció tevékenységi skálái: 1 2 3 Pihenés: • Tétlen pihenés, szemlélődés • A szellemet foglalkoztató, fizikai aktivitást nem igénylő tevékenységek (pl.: zenehallgatás a rádióban) • Aktivitást igénylő szórakozás (pl.. tánc, kártya) Kreatív rekreáció: • Fizikai, szellemi, művészi alkotótevékenység (pl.: zenélés, barkácsolás, színjátszó kör, népi tánc) Fizikai és sport rekreáció: • Nem kötelességszerű fizikai tevékenység (pl.: sétálás, fűnyírás) • Természetközeli sportok (pl.: vadászat, horgászás, lovaglás) • Zárt térben végzett

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


sportok (pl.: kondicionáló torna, squash, ping-pong) Falusi turizmus A rurális turizmus legjellemzőbb formája a falusi turizmus. Magyarországon az 1930-as években már a falun élő értelmiség is felismerte a falusi turizmus jelentőségét és aktívan közreműködtek abban, hogy magas színvonalú falusi turizmus jöjjön létre. Sajnos az 1950-es évektől kezdve tudatosan elsorvasztották a turizmusnak ezt a formáját. Napjainkban újra kezd divatba jönni a falusi turizmus, melynek lebonyolítására az elmaradott térségek is alkalmasak, mert környezetüket nem tudta tönkretenni az elmúlt évek kíméletlen tájrombolása. Magyarországon kilencezer szállásadó van beregisztrálva, valamint 3200 t elepülés amely részt vesz a falusi turizmusban. Ami azt jelenti, hogy egy falura négy kiadható ház esik. Előszöris tisztázni kell a magánszállás fogalmát. Saját lakásában alanyi jogon turisztikai céllal fogad vendégeket. Két fajtája van: Fizető

vendéglátás (városi), falusi elszállásolás (falusi környezet). Szállás helye szerint a fizető vendéglátásban a szállás nincs megkötve, míg a falusiban kötött( csak ami nem a központban van) Minősítésben is eltérnek. Míg a fizetővendéglátást csillagban osztályozzák, a falusiban napraforgóban. Csillagok maximális száma a három. Valamint apartman, és apartman deluxe minősítést is kaphatnak. A falusiban az egy napraforgó komfort nélküli, a kettő félkomfortos, a három komfortos, a négy összkomfortos szállást jelöl. Míg a falusi szállásadásnál kötelező a pihenőkert a fizetővendéglátásnál nem előírásos. Ugyanígy van a konyha szükségessége is, azzal a különbséggel, hogyha a fizetővendéglátásos szállás csillagos bejegyzésű nem kell, h apartman vagy apartman deluxe akkor kell. Étkeztetésben a fizető v.-nál nem kötelező, de ha van akkor engedély kell rá. A falusinál ha van étkeztetés van, ha nincs nincs.

Falusi vendéglátásnál nem kötelező a törölköző illetve ágynemű csee, takarításban pedig annyi a megkötés, hogy a vendégeknek tisztán kell visszaadni a szobát. A fizetővendéglátásnál biztosítani kell törülköző, ágynemű cserét, valamint rendszeres takarítást. A falusi elszállásoláshoz em kell vállalkozási igazolvány, csak bekell jelenteni a jegyzőhöz. Minden turisztikai szolgáltatást magába foglal: szállás, étkezés, programajánlatok, bicikli kölcsönzés, bográcsozó hely, medence. Hátránya, hogy nincs nagy bevétele, így nem tud fejlődni. Általában ez csak jövedelempótlásként szolgál. Gyógyturizmus Először fontos definiálni mit is értünk a turizmus fogalma alatt. A turizmus egy gazdasági folyamat, melynek piaca van, megfelelő szolgáltatásokkal. Jelenleg Magyarországon a GDP 12%-át teszi ki a turizmus, egy 1999-es adat szerint. Magyarország turisztikai vonzereje a gyógy-, és a termálturizmusban rejlik. E

téren a nemzetközi idegenforgalomban az ötödik helyet foglaljuk el. Az ágazat fontosságát felismerve, a kormány is egyre több támogatást kíván biztosítani. Geológiai szempontból az ország 4/5-én található hévíz; mely adottságot a geotermikus gradiensnek köszönhetjük, hiszen 1, 5 - szeres a világátlaghoz képest. (Geotermikus gradiens: egy mutató, mely azt mutatja, hogy egy adott területen hány fokkal nő a vizek átlaghőmérséklete, egy adott mélységben.) Magyarországon a gyógyturizmus hatalmas történelmi háttérrel rendelkezik, hiszen hazánk területén volt az Aquincum - „fürdőparadicsom”- az ókori Róma idején. A római császár ide küldte pihenni embereit, melyet a Thearme Maioresban tehettek meg. Ennek vizét a Római Fürdő táplálta. Már ebben a korai időszakban beszélhetünk gyógyturizmusról. A hanyatlása ennek az ágazatnak a Római Birodalom bukása után kezdődött, fejlődésről, pedig Zsigmond király idején

beszélhetünk, mikor a király felismerte eme adottság jelentőségét, és különböző fürdőhelyeket hozott létre. A rendszerváltás után, 1992-től privatizálni kezdték az ágazatot, mely irányítása addig az állami kézben lévő Danubius vállalathoz tartozott. 1995-ben a gyógyturizmus az egészségturizmus oldalágaként jelentkezett hazánkban, azonban napjainkban elmondható rendeződni látszik a gyógyturizmus sorsa; egyre nagyobb támogatottságot kapva. A támogatás mértéke 1998-ban 6 milliárd forint volt, 2002-re ez az összeg meghaladta a 28 milliárdot. Az ágazat fejlesztésének fontosságát jelzi, hogy részét képezte a S zéchényi- terv célkitűzéseinek is: • • • • • • már meglévő gyógy-, és termálfürdők felújítása; szolgáltatások fejlesztése; a feltárt de még nem hasznosított fürdők egészségturisztikai felhasználása; infrastrukturális fejlesztések; marketing kidolgozása és végrehajtása; humán

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


erőforrás fejlesztése Ezekre a célokra az állam 626 milliárd forint támogatást különített el. A Széchényi-terv mellett született meg egy 10 éves program is, mely egy több szintű gyógyfürdő- rendszert helyezett kilátásba, oly módon, hogy a gyógyturizmust wellness programmal egészítette ki. Gyógyszállodák: • az 1970-es évektől kezdve jelentek meg hazánkban; • céljuk, hogy ne keltsék egy gyógyászati épület érzését; • a kezelések átlagosan 3 hetesek • a szállodaszobákat úgy alakítják ki, hogy figyelembe veszik a mozgássérülteket is Összefoglalva a gyógyturizmus jelentős történelmi háttérre tekint vissza. Habár fejlesztésre szorul, mégis kiemelkedő jelentőséggel bír, a jövőben egyre nagyobb tere, és támogatottsági köre lesz a magyar gazdaságban. Hobbyturizmus A hobbyturizmus az alternatív turizmus egyik alágát képezi. A hobbyturizmus, mint a legtöbb turisztikai ágazat hazánkban, a megfelelő

programok hiányában kiaknázatlan, fejlesztésre szorul. A többféle termék összehangolt kínálataként megjelenő turisztikai termékcsomagok kínálata, pedig szűkös. Kedvezőtlenül befolyásolja a turisztikai termékek versenyképességét a k örnyezeti kultúra alacsony színvonala, a t ermészeti értékek nem megfelelő védelme. A hobbyturizmuson belül is különböző ágazatokat különböztetünk meg. Ide tartozik a vadászturizmus, lovasturizmus, vitorlázás, golfturizmus, légi turizmus… Lovasturizmus: A ’80-as években élte virágkorát hazánkban ez az ágazat, ebben az időszakban hazánkon kívül sehol sem szerveztek lovastúrákat. Speciális kínálattal Magyarországon is mindössze két iroda, az IBUSZ és a Pegazus Sport Tours foglalkozott. Érdekességként fontos megjegyezni, hogy a Pegazus Sport Tours a szállodák csillagrendszeréhez hasonlóan, a l ovas szálláshelyeket 1-5 patkókkal minősítette. Habár Európa-szerte egyedülállóak a

hazai lovasturisztika lehetőségei, jelenleg ez az ág két problémával küzd: az egyik, hogy az újbóli fellendítéshez támogatásra lenne szükség, azonban kereslet nélkül nem kapják meg az egyes szervek a fejlesztésre szánt összegeket. Az illetékes szervek, szervezetek, pedig egymásnak tologatják át a támogatás megoldását. Ebből adódik a másik probléma: hazánkban csak kevesen foglalkoznak hobby lovak tartásával, tenyésztésével. (Ennek oka az is, hogy a hobbylovaknak alkalmassági vizsgálaton kell keresztül menniük, a turisták védelme érdekében; a vizsgálat is pénz kérdése). Az egyik olyan farmgazdaság, mely túrázás céljából tart lovakat, Nagyborsán található. Ezekből a problémákból adódik, hogy a lovasturizmus, mindig valamely más turisztikai ágazat mellett jelentkezik, pl.: a falusi turizmus mellett. Golfturizmus: A golf iránti igény több mint fele Amerikában jelentkezik 58%-al, míg Európában ez az érdeklődés alig

éri el a 9%-ot. H azánkban ez az ágazat jelenleg az előítélettel küzd, azaz, az emberek túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy túl költséges és időigényes a golf. Ezt támasztja alá az a felmérés, hogy hazánkban minden 10.000 emberből mindössze 2 ember golfozik. Magyarországon 6 darab 18 lyukú pálya üzemel. Ebből csupán 3 olyan, mely nemzetközi szinten is megállja a helyét. Ezzel szemben a v ilágon 32ezer professzionális pálya működik, kiszolgálva 75 millió regisztrált golfozót. 2000 óta térségünkben 130%-os növekedést regisztráltak, de még így sem vagyunk az első 10 között, a golfturizmus ágazatát tekintve. Vadászat: Kiaknázandó lehetőséget jelent, mely magas turisztikai költést vonna maga után. Ennek az ágazatnak az alapfeltétele, a vadállomány biztosítása, azonban pont a vadállomány érdekében korlátozottak a lehetőségek. Magyarországon fontos területek: Somogy, Veszprém és Zala megye. Gazdag vadállomány

található a Dél-alföldi Régióban: az erdőségek, árterek galéria-erdői őz, vaddisznó, a szántóföldek vadjai: nyúl, fogoly, fácán, a folyók, állóvizek vízi madarai: récék, szárcsák, stb. jelentik a fő vonzerőt, amely miatt NyEurópa országaiból (Németország, Olaszország,) számottevő érdeklődés tapasztalható A vadászat, illetve a vadgazdálkodás elsődleges célja a v adállomány számának optimalizálása, a természetes kiválasztódás segítése. A vadásztársaságok számára jelentős bevételi forrás, ha e munkában vendég (külföldi) vadászok is közreműködhetnek. Kerékpáros turizmus: a legköltségkímélőbb ágazata az aktív sportturizmusnak. Hazánkban számos, jól kidolgozott kerékpártúra-útvonal közül lehet választani. Egy, a Magyar Turizmus Rt. által készített felmérés alapján az aktív üdülési formák közül mind a fiatal, mind a felnõtt lakosság körében egyre nagyobb az érdeklõdés a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kerékpározás iránt. A Széchenyi-tervben kiemelten kezelik a k erékpárturizmus támogatását. A gazdasági és a közlekedési tárca a közeljövõben tervezi közös pályázat megjelentetését a k erékpárhálózat fejlesztésére. Eszerint 1 milliárd forint támogatás jutna a kerékpárutak fejlesztésére. Horgászat: Ennek az ágnak főként a Balaton, Velencei-tó, valamint a Duna és a Tisza ad otthont. Egyrészt költségkímélő ág, azonban, aki a profizmus szintjén vesz részt, annak „határ a cs illagos ég”. Ennek az ágazatnak hazánkban legnagyobb ellenségei a különböző vendéglátó ipari egységek. Az alapvető problémát az képzi, hogy a frissen telepített halállományt hálókkal merik ki az éttermek, így a nyílt vízi horgászatra a halállomány igen csekély hányada áll rendelkezésre. Minden horgásznak külön engedéllyel kell rendelkeznie, mely éves, vagy alkalmi tagsági díjjal jár. A díjból fedezik az újabb halállomány

betelepítését. Hazánkban ez az ágazat igen széles érdeklődési körrel rendelkezik, azonban erős szezonalitása révén, jelentős bevételt csak a nyári hónapokban jelent. Konferenciaturizmus A konferenciaturizmus a 20. s zázad második felében jött létre, a konferenciák iránti kereslet azóta is folyamatosan növekszik, a gazdaság, a politika és a tudományok egyre erősebb nemzetközi szerepe, valamint a technika fejlődése következtében. A konferenciaturizmus fejlődését jelzi, hogy amíg 1975-ben világszerte 3.300 na gy nemzetközi rendezvényt tartottak, addig 1998-ban ez a szám 9.500-ra emelkedett. Magyarország számára kedvező, hogy Európában található a nemzetközi szervezetek székhelyének 72%-a, és itt tartják a nagy nemzetközi rendezvények 57%-át. Erre az ágra erős koncentrációjellemző- azaz, hogy területileg hova koncentrálódnak a rendezvények-, ezt mutatja az a tény is, hogy az összes rendezvény ¾-nek húsz ország

ad helyszínt. Magyarország a világranglistán a 15. helyen állt 1999-ben. A nemzetközi konferenciák 2/5-e a speciálisan erre a c élra épített kongresszusi központok szolgáltatásait keresik, ezért elmondható, hogy ez az ágazat nem csak magas fajlagos bevételt adó, hanem tőkeigényes beruházásokat is igénylő ágazat. A konferenciaturizmus előnyei közé tartozik, hogy a rendezvények többsége időben a turisztikai szezonon kívül esik, ezáltal biztosítva a szálláshelyek folyamatos töltését, illetve a kapcsolódó turisztikai programok eladhatóságát. Előny továbbá, hogy a konferenciák szervezésébe szakmák sora kapcsolódik be, és mivel nagy az időszakos munkaerő iránti igény, ezáltal munkaalkalmat teremt (pl.: hangtechnikusok, tolmácsok…). Láthatjuk, hogy a rendezvények hatása tehát mindig túlmutat a turizmus keretein. Magyarországon jelenleg több tényező is gátat szab a konferenciaturizmusnak. Az egyik ilyen probléma, hogy

még hiányoznak a nagy befogadóképességű, komplex kongresszusi központok, ahol egy fedél alatt, egy időben lehet lebonyolítani a plenáris és szekcióüléseket, kiállítást és árubemutatót, valamint az ültetett és álló formájú étkezéseket. A másik gátló tényező, hogy a konferenciák hozatalában jelentős szerepet vállaló szakmai szervezeteknek korlátozottak az anyagi lehetőségei. A konferencia turizmus személyi és tárgyi jellemzőit jelentősen befolyásolja a rendezvény témája, azonban általánosságban elmondhatjuk, hogy a résztvevők vezetők, értékesítők, professzorok stb., tehát magasabb anyagi és értelmiségi körben mozognak. Tárgyi jellemzői, szintén attól függnek, hogy például termékbemutatóról, vagy előadói szemináriumról van-e szó. Minden esetben igaz, hogy technikailag jól felszerelt helyszínt kell biztosítani, mely könnyen megközelíthető. A rendezvényeket a kapcsolatépítés, üzlet-szerzés, vagy

ellenőrzés motiválja. Ebből következik az a jellemző is, hogy ezek a rendezvények kerülik a tömegturisták által kedvelt helyszíneket. Fontos szót ejteni arról is, hogy milyen módon szervezik meg a konferenciákat. Először is mindig 2-4 évvel korábban kezdik el szervezni a tényleges konferencia előtt. Pontos lista készül a résztvevőkről is, akiket levélben értesítenek a helyszínről, dátumról, az utazás lehetőségeiről, az elő- és utóprogramokról. A helyszín kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kell venni: az egyik szempont a megközelíthetőség, a szállás megfeleljen a szervezést kérő vállalat, vagy az egyéni résztvevők anyagi kereteinek. Megfigyelhető, hogy a külföldről érkező résztvevők általában magasabb színvonalú szállásokat, szolgáltatásokat vesznek igénybe, mint a hazai résztvevők. Mindig biztosítani kell a megfelelő személyzetet (pl.: tolmácsokat), ezáltal termet munkát ez az ágazat.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Mindezek következménye, hogy a résztvevők költsége legalább háromszorosa egy átlagos turista költésének. Mint minden ága a turizmusnak a konferenciaturizmus is fejlesztésre szorul, ezt kívánja céljaival és eszközeivel segíteni a k onferenciaturizmus fejlesztési alprogram, mely magában foglalja többek között a hazai fogadókapacitás bővítését, a rendezvények számának növelését, valamint Magyarország népszerűsítését konferenciaturisztikai célterületként. SPORTTURIZMUS Motiváció oldaláról két csoport: • Aktív Sportturizmus • Passzív Aktív sportturizmus: Sportolásra alkalmas helyet tételez fel Leggyakoribb formája a víziturizmus (vitorlázás, horgászat), téli sportturizmus Mindegyik ágra erős szezonalitás jellemző, kivéve a horgászatra Speciális sporteszközöket igényel => megdrágítja a részvételt Hazánkban a legnagyobb kockázatot az időjárás jelenti (pl.: a bizonytalan síelési lehetőség nem teszi

lehetővé a sípályák gazdaságos üzemeltetését) • A sportturizmus legnagyobb hagyományokkal rendelkező és legegyszerűbb ága a természetjárás • „exkluzív” és egyre népszerűbb formák:  vadászat: o alapfeltétel: a vadállomány biztosítása=> a vadállomány érdekében korlátozott o Magyaro.-on fontos területek: Somogy, Veszprém és Zala megye • a világ egyes részein (Közép-Afrikában) ebből alakult ki a szafari-utazás  Lovaglás: o Jó terepadottságokat, megfelelő lóállományt és szakszemélyzetet igényel  Légi turizmus: o Csak a túrarepülés tart. Ide, a nagyon kedvelt sétarepülés nem o Ide soroljuk továbbá a repülőgéppel történő repülést, a sárkányrepülést és az ejtőernyős repülést Lovasturizmus: • • • • • • • • • 80-as években élte virágkorát hazánkban, ekkor még sehol másutt nem szerveztek lovastúrákat speciális kínálattal itthon is csupán 2 i roda, az IBUSZ és a

Pegazus Sport Tours foglalkozott érdekesség, hogy a Pegazus Sport Tours a szállodák csillagrendszeréhez hasonlóan egytől ötig patkókkal minősítette a szálláshelyeket habár Európa-szerte egyedülállóak a hazai lovasturisztika lehetőségei, jelenleg ez az ág két problémával küzd: o az újbóli fellendítéshez támogatásra lenne szükség, azonban kereslet nélkül nem kapják meg az egyes szervek a fejlesztésre szánt összegeket o a háború óta nincs lovasoktató képzés hazánkban • • • • • ezekből adódik, hogy a lovasturizmus jelenleg minden esetben valamely más ágazat mellett jelentkezik; pl.: a falusi turizmus mellett ma lehetőséget nyújt az Alföld északi régiója (puszta- és lovasprogramok) ill. ÉszakMagyarország természeti adottságai; a B alaton melletti lovardákban akár szöfözni és vitorlázni is megtanítják az embert. (pl.:várvölgyi Hegyi Lovasudvar és Panzió) akad olyan hely is, ahol siklóernyőzést

oktatnak (Kisfüzesi Lovasudvar) egy másik probléma, hogy jelenleg csak kevesen foglalkoznak hazánkban hobbilovak tenyésztésével (egyik ok, hogy a t uristák biztonsága érdekében ezek a l ovak alkalmassági vizsgálaton esnek át, mely megint anyagi függvény kérdése) az egyik olyan farmgazdaság, ahol túrázás céljából tartanak hátasokat, Nagyborsán található, tulajdonosa: Agárdi László mérnök Golfturizmus: • • • • • • az igény több, mint fele Amerikában jelentkezik(58%), ezután áll Ázsia 25%-al, majd Európa 9%-al a hazai golf legnagyobb ellensége az előítélet hazánkban 6 darab 18 lyulú pálya működik, melyből csupán 3 olyan, mely nemzetközi szinten is megállja a helyét ezzel szemben a világon 32 ezer professzionális pálya működik, kiszolgálva 75 millió regisztrált golfozót statisztikák: Írországban az emberek 7%-a golfozik, míg Magyaro.-on 10 e zer emberből mindössze 2 golfjátékos akad 2000 óta

térségünkben 130%-os növekedést regisztráltak, de még így sem vagyunk az első 10 között ( cseheknél 63 pályán 24 ezer leigazolt játékos játszik) Víziturizmus, vitorlázás: • • • • • • • Balaton egyik legnagyobb bevételét jelentő ágazat A kikötő lánc jelenleg a Balatoni Hajózási Rt. tulajdonában áll, 10 nagyobb és 11 kisebb kikötővel Volt egy 10 éves projekt, mely során évente 1-2 kikötőt újítottal fel, ez idő alatt megduplázódott a balatoni vitorlázók száma Az elkövetkezendő évekre újabb 3000 hely várható a Balatonon Bár az éves bérlettel rendelkezőknek majdnem 90%-a magyar, az időszakos vitorlások több mint felét külföldiek adják (főként osztrákok és németek) A vitorlásoknak a horvát kikötők jelentenek alternatívát, pedig a hazai árszínvonal kb. 30%-al a külföldi alatt van és a szolgáltatások tekintetében nincs különbség Azonban a horvátoknál nagyon népszerű charter-flották még

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hiányoznak a Balatonról Összefoglalva: a magyar aktív sportturizmus még igencsak gyerekcipőpben jár, fejlesztésre és bővítésre szorul. Ám amíg nincs támogatási rendszere, sajnos nincs lehetőség a szükséges lépések megtételére.