Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Várhegyi Éva - Bankstratégiák

Pénzügykutató Zrt. Bankstratégiák Várhegyi Éva tudományos tanácsadó, az MTA doktora Újratervezés A GKI Gazdaságkutató Zrt. üzleti konferenciája Budapest, 2011. december 1 Vázlat 1. 2. 3. 4. 5. A magyarországi bankokat ért kettős sokk A kettős sokk hatása a magyar gazdaság finanszírozására Banki válaszok: a körvonalazódó üzleti stratégiák Várható következmények Következtetések 2 1. A magyarországi bankokat ért kettős sokk a) Általános, mindenütt érvényesülő sokk: hitelválság • Portfolióromlás, jövedelmezőség-csökkenés, tőkehiány • Források szűkössége és drágasága • Tulajdonosi preferenciák módosulása: – kockázatkerülő magatartás, hitel/betét arány csökkentése – tőkeáttétel csökkentése Következmény: hitelszűkítés, hitelezési kondíciók szigorodása Hitelszűkítés átmeneti kivédésére „Bécsi kezdeményezés” – Cél: a hitelállomány szinten tartására – A magyar

kormány 2010 nyarán felrúgta az IMF-szakítással 3 b) Speciális magyar sokkok: „brutális” különadó és végtörlesztés A magyar banki különadó problémái: • Jogbiztonságot sérti (kvázi visszamenőleges hatályú) • mértéke eltúlzott (5-10-szeres) • felhasználása folyó költségvetésben • versenytorzító A különadó közvetlen hatásai: • Megszűnt a bankszektor jövedelemtermelő képessége • • A bankok nagy részénél tőkevesztést idéz elő Csökkenti a bankok kockázatviselő és hitelező képességét • Versenyhátrányt okoz a KKE-régióban • Eddig csak Szlovéniában alkalmazták, ötöd akkora mértékkel • 2012-től Szlovákiában vezetik be, máshol EU-szabályozásra várnak 4 A végtörlesztés közvetlen hatása • árfolyamveszteség ¾-ét bankok viselik • 200-500 Mrd Ft körüli veszteség, zöme tőkevesztés Áttételes hatás: az általános befektetői bizalom megingása Beleillik a

jogbiztonságot aláásó, a befektetőket elriasztó kormányzati beavatkozások sorába: • • • magánnyugdíj-pénztári vagyon konfiskálása ágazati különadók: vagyondézsma végtörlesztés: a magánjogi szerződések kormányzati felülírása 5 2. A kettős sokk hatása a magyar A tényekgazdaság finanszírozására A hitelezés tartós, a kilábalást akadályozó csökkenése ami nem szükségszerű, hiszen a többi KKE-országban legkésőbb 2010 közepétől felívelés kezdődött a hitelezésben (ábra) 2010 nyarától Magyarország a régió „fekete báránya” 6 Vállalati hitelek alakulása a KKE-régióban (2008.október=100, árfolyamszűrt) % 110 105 100 Magyarország Csehország 95 Slovákia Lengyelország 90 Románia Bulgária 85 Forrás: MNB 2011.jún 2011.ápr 2011.febr 2010.dec 2010.okt 2010.aug 2010.jún 2010.ápr 2010.febr 2009.dec 2009.okt 2009.aug 2009.jún 2009.ápr 2009.febr 2008.dec 2008.okt 80 7

a hitelcsökkenés mögött 2010 nyarától a külföldi források kivonása áll A bankrendszer külföldi forrásai nemzetközi összehasonlításban (2010. június=100) % 130 125 120 115 110 HU 105 CZ 100 PL 95 RO 90 BG 85 Forrás: MNB jún máj ápr márc febr 2011.jan dec nov okt szept aug júl 2010.jún 80 8 Forráskivonás látható oka: a kirívó mértékű banki különadó Forráskivonás látható következménye: a hitelszűkítés a beruházások csökkenésével, a GDP hanyatlásával jár (ábra) Hitelszűkítés: ok vagy okozat? MNB szerint kínálati hatás erősebb a keresletinél 9 A vállalati hitelezés, a beruházások és a GDP alakulása (év/év, árfolyamszűrt) 20 % 15 10 5 GDP 0 Beruházás -5 Vállalati hitelezés -10 2005.I II. III. IV. 2006.I II. III. IV. 2007.I II. III. IV. 2008.I II. III. IV. 2009.I II. III. IV. 2010.I II. III. IV. 2011.I II. -15 Forrás: MNB 10 3. Banki válaszok: a körvonalazódó

üzleti stratégiák a) Tulajdonosi motivációk b) Verbális jelzések c) Már látható jelzések a hitelezésben 11 a) Tulajdonosi motivációk A tények Szabályozási kényszer (tőkemegfelelési, likviditási) • Bázel III. követelmény: tőkeemelés vagy a tőkeáttétel mérséklése • A hitel/betét arány csökkentése: belföldi ügyfélforrások határozzák meg a hitelezés mértékét Kelet-európai térséget sújtó extra-szigorítások: A keleti piacokon jelenlévő osztrák bankok számára felügyeleti előírás • Tőkekövetelmény: 2013. januárra teljesíteniük kell a Bázel III tőkemegfelelési előírását • Hitelfék: kelet-európai érdekeltségeik hitel/betét rátája az új folyósításoknál nem haladhatja meg a 110 százalékot 2011-től A Magyarországon érintett 3 leánybank (Erste, RB, UC) részesedése a hitelállományból kb. 25% Várhatóan a KKE-ben aktív többi bankcsoport is követi a példát, mivel az euróövezeti

válság miatt az Európai Bankfelügyelet is szigorít 12 Profit-elvárások: • A hitelkockázati költségek csökkentése: hitelezési feltételek szigorítása új hitelek „adagolása”, hitelmegújítás szigorítása • Jövedelmező üzletágak keresése: hitelezés helyett díjbevételes üzletek Régiós stratégiák: • Globális bankok (pl. GE, Citi): régiók közötti átcsoportosítás (LatinAmerika, Ázsia, KKE) • Kelet-európai fókuszú bankok: régión belüli átcsoportosítás „Nem szokványos” gazdaságpolitika és gyenge növekedési kilátások miatt Magyarország versenyhátrányban van a többi feltörekvő gazdasággal szemben 13 b) Verbális jelzések A tények „Egyelőre maradunk Magyarországon” - mondta Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója az elmúlt időszak profitabilitást sújtó kormányzati intézkedései dacára, amely megfelezte a Raiffeisen profitját (Dow Jones) „A nyugati anyabankoktól

érkező finanszírozás csökkenése a legnagyobb kockázat, amely az euróövezeti válság további mélyülése esetén a közép-kelet-európai térségre hárulhat” (Fitch Ratings ) Van-e esélye új Bécsi Kezdeményezésnek? • Euróövezeti válság miatt újból a bankközi piac befagyása várható • EBRD szorgalmazza, de most az ellenérdekek nagyobbak (tőkekövetelmények miatt) • Ha lesz is, Magyarország kimaradhat belőle! 14 c) Már láthatóAjelzések tényeka hitelezésben Ügyfélhitelek csökkentése • Bankonként 5-15 %-os csökkenés 2010 nyara és 2011 nyara között (árfolyamszűrten még nagyobb) • Hitelezés mértékét mind inkább a belföldi forrásokhoz igazítják (ábra) Hitelezési kondíciók szigorítása (MNB hitelezési felmérés, nov.) • Törés a 2011-ben élénkülésnek induló vállalati hitelezésben, a szigorodó hitelezési feltételek miatt • Legnagyobb visszaesés: kereskedelmi célú ingatlan finanszírozása •

Okok: a hitelezési képesség (tőke- es likviditási helyzet) romlása és a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése • Enyhülés rövid távon nem várható 15 Forrás: Pénzügykutató Zrt. 16 4. Várható következmények 1. Folytatódik a banki forráskivonás és a hitelszűkítés 2. A kormányzati beavatkozások hatása súlyosabb, mint a válság primer hatása, ezért végképp leszakadunk a térségben is 3. Hitelrendszer tartós működési zavarai: pénzkivonás (negatív multiplikátor) gazdaság összehúzódása, tartós recesszió 17 5. Következtetések Bizalomerősítő intézkedések kellenek sürgősen • Politikai korrekciók: – Alkotmánybíróság, Költségvetési Tanács jogosítványainak visszaállítása – a hatékony monetáris politikához az MT-tagok kormánytól való függetlenségének biztosítása • Gazdaságpolitikai korrekciók: – A befektetői-megtakarítói bizalom helyreállítása: IMF-megállapodás – A

pénzügyi és működőtőke-befektetőket elriasztó beavatkozások (ágazati különadók, végtörlesztés, plázastop) felfüggesztése 18 Köszönöm a figyelmet! 19