Betekintés: Földrajz érettségi tételek, 1999

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Földrajz érettségi tételek
1999



1. Ausztria
Domborzat és népesség
 Fővárosa Bécs
 Szomszédai Szlovákia, Csehország, Németország, Liechtenstein, Svájc, Olaszország,
Szlovénia és Magyarország
 Keleti-Alpok láncai, Grazi- és Bécsi medence
 Hegyvidéki éghajlat az Alpokban, nedves kontinentális a medencékben
 Legjelentősebb folyója a Duna
 Lakói a német nyelvet beszélő osztrákok, a kisebbségek elenyészők
Bányászat és ipar
 Energiahordozó-készletei szűkösek
 Kevés barnakőszén és szénhidrogén bányászat
 Jelentős a vízi energia kihasználása
 Atomerőműve nincs
 Vasércbányászat
Eisenerz
 Ólom- és cinkérc
Inn völgye
 Világviszonylatban is jelentős magnezitbányászat (export)
 Kősó
Salzburg környéke
 Grafit
 Vas- és acélkohászat (export)
Mura völgye és Linzi-medence
 Alumíniumkohászat behozott anyagból
 Gépgyártás
Mura völgye és Bécs
 Hajó- és vagongyártás
Linz
 Szerszámgépgyártás
Graz
 Vegyipar
Bécs és Linz
 Fa-és papíripar (export)
Mezőgazdaság
 Az állattenyésztés sokkal jelentősebb
 Az Alpokban alpi tehenészet
A medencékben istállózó állattartás
 Rozs, búza, cukorrépa, burgonya
Medencék
 Alma, szőlő
Fertő-tó vidéke
Idegenforgalom és közlekedés
 Fontos az idegenforgalom
 Korszerű úthálózat
 Jelentős a dunai hajózás
 Schewatnál nemzetközi repülőtér



2. Svájc és Liechtenstein
Svájc
Domborzat és népesség
 Fővárosa Bern
 Szomszédai Németország, Franciaország, Olaszország, Liechtenstein és Ausztria
 Alpok vonulatai és a Svájci-medence
 Fiatal lánchegység, az Eurázsiai-hegységrendszer tagja
 Kb. 1100 km hosszú és 150-200 km széles
 Két nagy egység: Keleti- és Nyugati-Alpok (Mont Blanc 4807 m)
 Leghosszabb gleccsere az Aletsch-gleccser (27 km)
 Éghajlata és növényzete övezetes:
600-800 m:
művelt területek
800-1000 m:
kevert lomberdők
1000-1500-1600 m:
bükkösök
1600-2000-2300 m:
fenyőövezet
2300-2500 m:
törpefenyvesek
2500-3000 m.
havasi legelők
kopár sziklafelszínek
3000 m:
hóhatár
 Több folyó ered az Északi-, a Földközi- és a Fekete-tenger felé
Vízjárásuk ingadozó
 20 kantonból és 6 félkantonból álló szövetségi köztársaság
 Németek, franciák, olaszok
 Népsűrűsége egyenetlen
Bányászat és ipar
 Energiahordozókban igen szegény
 Az áram kétharmadát villamos erőművek adják
 Acélkohászata importált nyersvasat dolgoz föl
 Jelentős alumíniumkohászat
 Gépgyártás (vasúti és elektromos berendezések, turbinák és generátorok exportra is)
Zürich, Basel, Baden, Winterthur
 A világ óráinak egytizedét itt állítják elő
Jura vidéke, Genf, Schaffhausen
 Gyógyszergyártás
Basel
Mezőgazdaság
 Tejtermelő szarvasmarhatartás (exportra is)
 Takarmánynövényekből, gabonából import
 Jelentős sajtexport
 Jelentős csokoládégyártás és élelmiszeripar
 Fa- és papíripar
Jura fenyvesei
Idegenforgalom és közlekedés
 Az ország bevételének legnagyobb része az idegenforgalomból származik
 Nemzetközi Vöröskereszt székhelye és az ENSZ európai központja
Genf
 Korszerű közút- és vasútvonalak






mindegyik villamosított
Sok hágó és alagút
Fontos átszállóhely a zürichi repülőtér

Liechtenstein







Fővárosa Vaduz
Szomszédai Svájc és Ausztria
A Keleti- és Nyugati-Alpok határán, a Rajna mentén helyezkedik el
Fontos az alpi tehenészet
Fontos gépipar; a gyógyszeripar exportra is termel (fogászati termékek)
Bélyegkiadás és turizmus szerepe



3. Csehország és Szlovákia
Csehország
Domborzat és népesség
 Fővárosa Prága
 Szomszédai Szlovákia, Lengyelország, Németország és Ausztria
 A Variszkuszi-hgr. Lepusztult maradványainak keretében fekszik
 Ennek legmagasabb része a Szudéták
Óriás-hegység
 A német határon emelkedik az Érchegység (egykor gazadag arany- és ezüstbányák)
 A Cseh-erdő és a Šumava erdei
 Cseh-medence idős kőzetein fiatal üledékek
 Cseh-Morva-dombság
Gránit és gneisz
 Alföldei az Elbamenti-síkság és a Morva-medence
 Éghajlata nedves kontinentális
 A Cseh-medence peremhegységei vízválasztók
 Fő folyója az Elba (Labe), ennek mellékfolyói a Vltava és az Ohře
 94 %-nyi cseh lakosság
Bányászat és ipar
 Barnakőszén
az Érchegység lábainál
 Feketekőszén
az Ostravai-medencében
 A szénmedencék mellett hőerőművek épültek
 Érckészletei nem számottevőek
 Kiemelkedő grafit-kitermelés
 Nagy hagyományokkal rendelkező ipar
 Vas-és acélkohászat
Ostrava
 A gépipar vezető ága a járműgyártás
Mladá Boleslav: Skoda
 Motorkerékpárok, teherautók, vasúti szerelvények
 Traktorgyár
Brno
 Vegyipar
Elba-völgye
 Textil- és bőripar import anyagokból
 Fa- és papíripar
Dél-Csehország
 Írószergyártás
Mezőgazdaság
 Vezető ága az állattenyésztés
 Kenyérgabona, zöldségek, gyümölcsök
behozatal
 Árpa és komló
kivitel
 Cukorrépa
Idegenforgalom és közlekedés
 Vasúti és közúti közlekedés központja, nemzetközi repülőtér



Prága

Szlovákia
Domborzat és népesség
 Fővárosa Pozsony
 Szomszédai Ausztria, Csehország, Lengyelország, Ukrajna és Magyarország
 Északnyugati-Kárpátok, Dunamenti-alföld
 Hegyvidéki és nedves kontinentális éghajlat
 Vág és Garam nagy vízkészlete
 Népsűrűsége egyenetlen
Bányászat és ipar
 Energiahordozókban igen szegény
 Jelentős barnakőszénbányászat
 Vízierőművek, Mohi atomerőmű
 Ásványi nyersanyagokban is szegény
 Vas- és acélkohászat
Kassa
 Gépgyártás
Pozsony és Kassa
 Vegyipar
Pozsony
 Kiemelkedő textil-, bőr-, fa-, papíripar
Mezőgazdaság
 Szinte csak a Dunamenti-alföldön
 Búza, kukorica, cukorrépa, árpa, burgonya
 Sertés, juh, szarvasmarha



4. Románia
Domborzat és népesség
 Fővárosa Bukarest
 Szomszédai Jugoszlávia, Bulgária, Moldova, Ukrajna és Magyarország
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


 Kárpátok, Erdélyi-szigethegység, Erdélyi-medence
 Szubkárpáti-dombság
Mezőgazdasági terület
 Dobrudzsai-hátság
Idegenforgalom lehetséges színtere
 Román-alföld
Mezőgazdaság
 A hegyekben hegyvidéki, keleten száraz kontinentális, egyébként nedves kontinentális az
éghajlat
 Fő folyója a Duna
 Tavakban rendkívül gazdag
 Sokféle kisebbség
 Egyenetlen népsűrűség
Bányászat és ipar
 Gazdag bányakincsekben
 Kőolaj
Szubkárpáti-dombság, Moldva
 Földgáz
Erdélyi-medence
 Kőszén
Zsil völgye
 Vasércből import, de kohászat
Galac, Resicabánya, Vajdahunyad
 Színesfémek
Keleti-Kárpátok, Erdélyi-szigethegység
 Rézkohászat
Nagybánya
 Réz-, cink-, ólomkohászat
Brassó
 Gépipar
Bukarest, Brassó, Kolozsvár, Temesvár, Arad
 Járműgyártás
Craiova, Pitesti
 Vegyipar
Bukarest, Ploiesti
 Textil- és ruházati ipar
Bukarest
Mezőgazdaság
 Eltér az európai átlagtól
 A növénytermelés jelentősebb
 Sok kukorica, kevesebb búza, napraforgó, cukorrépa
Román-alföld, Moldva
 Szőlő



Szubkárpáti-dombság
 Sertés, szarvasmarha, juh
Idegenforgalom és közlekedés
 Közúthálózata korszerűtlen
 Fontos a tengerhajózás
 Constanta a legfőbb kikötő
 Nemzetközi repülőterek
Arad, Bukarest



5. Lengyelország
Domborzat és népesség
 Fővárosa Varsó
 Szomszédai Oroszország, Litvánia, Fehéroroszország, Ukrajna, Szlovákia, Csehország és
Németország
 Épülő, turzásos tengerpart; lagúnák; dűnesorok
 Lengyel-tóhátság: a Visztula két részre osztja a Pomorzei- (Ny), és a Mazuri-tóhátságra
(K); morénahalmok
 Lengyel-alföld: végmorénák, ősfolyamvölgyek, homokbuckák
Mezőgazdaság
 Szudéták (Variszkuszi-hgr.) lábánál Alsó-sziléziai-síkság
 Lengyel-középhg.
 Felső-sziléziai-medence
Feketekőszén
 Kárpátok nyúlványai: Beszkidek
 A Lengyel-Tátrában híres üdülőhely. Zakopane
 Éghajlata nedves kontinentális
 Fő folyója a Visztula
 Szinte kizárólag lengyelek lakják az országot
 A népsűrűség egyenetlen
Bányászat és ipar
 Feketekőszénből kivitel
Felső-Szilézia
 Jelentős barnakőszénkészletek
DNy-Lengyelország
 A szénközpontoknál hőerőművek
 Vas- és acélkohászat Felső-Sziléziában
Glivice, Bytom, Częstohowa, Katowice
 Rézérc
Alsó-Szilézia
 Cink- és ólomérc
Lengyel-khg.
 Rézkohászat
Legnica
 Cink- és ólomkohászat
Katowice
 Vezető ág a gépgyártás
 Szerszámgépek
Poznan és Varsó
 Járműgyártás
Varsó és Bielsko Biala
 Vasúti kocsik
Wroclaw
 Hajógyártás
Gdansk, Gdynia, Szczecin






Fontos vegyipar
Számottevő mennyiségű kősó és kén
vegyipar
 Textilipar
Łodz
Mezőgazdaság
 Rosszul gépesített és korszerűtlen
 Kisparaszti birtokok
 Vezető a növénytermesztés
 Kenyérgabonák: rozs és búza
 Burgonya és cukorrépa
 Jelentős szarvasmarha-állomány, de a tejhozam kicsi
 Sertés, juh, baromfi
Idegenforgalom és közlekedés
 Az áruszállításban a vasúté a főszerep
 A személyszállításban vezető a közúti közlekedés
 Fontos a tengeri hajózás



6. Norvégia és Svédország
Norvégia
Domborzat és népesség
 Fővárosa Oslo
 Szomszédja Svédország
 A Balti-pajzs területén fekszik
 Hegysége a Skandináv-hg.
 Partját végigkísérik a fjordok, kisebb-nagyobb sziklaszigetek
 Az ország a Skandináv-félsziget leghosszabb és legkeskenyebb országa
 Népsűrűsége alacsony, Európa egyik legritkábban lakott országa
 A lakosság 99%-a norvég, a maradékot finnek és lappok adják
Bányászat és ipar
 Sokáig küszködtek energiahiánnyal
 Az egy főre jutó villamosenergia-termelésben első a világon
 Az energia 100 %-át vízi erőművekben állítják elő
 Kőolaj és földgáz (Európa egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkitermelője)
Északi-tenger kivitel
 A vasérckészletek nem fedezik a hazai szükségleteket
Észak-Norvégia
 Magnéziumot nyernek a tenger vizéből
 Ugyan nem rendelkezik bauxittal, de alumíniumkohászata számottevő
Sogne-fjord környéke, Ardal
 Acél-, cink- és rézkohászat
 Vegyipar
 A gazdaság legfontosabb ága a hajógyártás
 Fa- és papíripar
Mezőgazdaság
 Kiemelkedő jelentőségű halászat
Export
 Kevés a megművelhető terület
 Sok a rét, ez kedvez a szarvasmarha-tenyésztésnek
 Legfőbb terményük a burgonya
 A búza több mint 90 %-a behozatalból származik
Idegenforgalom és közlekedés
 Nagy tengeri flotta
 „a tenger fuvarosa” (más országoknak is vállal fuvarozást)

Svédország
Domborzat és népesség
 Fővárosa Stockholm
 Szomszédai Dánia, Finnország és Norvégia
 Legidősebb tájai a Balti-pajzs és a Skandináv-hg.
 A déli rész alacsonyabb, ez a Svéd-alföld
 A népsűrűség alacsony és egyenetlen
 A lakosság 98 %-a svéd, a többiek finnek és lappok
Bányászat és ipar
 Energiahordozókban szegény







Uránérckészlete számottevő
atomerőművek
Kőolajból és kőszénből behozatal
Európa egyik legnagyobb vasérckitermelője
Kiruna és Gällivare
 Alárendelt jellegű cink- és ólomércbányászat
 Vaskohászat
 Világhírű a svéd acél
 Golyóscsapágyak, szerszám- és faipari gépek acélból
 Közlekedési eszközök: mozdonyok, repülőgépek, kamionok
 Volvo személygépkocsik
Göteborg
 Hajógyártás
Stockholm, Göteborg, Malmö
 Faipar: bútorok, cellulóz, papír
 Világhírű gyufaipar
Mezőgazdaság
 Északon a rénszarvastenyésztés és az erdő nyújt megélhetést
 A szántóföldek területe Közép- és Dél-Svédország
 Rozs, őszi búza, zab, szálastakarmány
 A legfejlettebb agrárterületeken burgonya, cukorrépa, repce, búza, árpa és kukorica
Skåne-félsziget
 Korai zöldség az üvegházakban
 A fejlett mezőgazdaság jelentős élelmiszeripart lát el alapanyaggal
Idegenforgalom és közlekedés
 Fejlett közút- és vasúthálózat
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


 Élénk kompforgalom Dániával és Finnországgal



7. Dánia és Finnország
Dánia
Domborzat és népesség
 Az ország a Jylland-félszigeten és a körüle elterülő 490 szigeten terül el
 Újidei üledékek
 Óceáni éghajlat
 Szinte teljes egészében dán a lakosság
 Észak-Európa legsűrűbben lakott országa
Bányászat és ipar
 Gyakorlatilag semmilyen fontos bányakincse nincs
 Fejlett gépipar: hajók, hajómotorok
 Fém- és elektromos ipar
 Vegyipar a kikötőben
 Kiemelkedő jelentőségű élelmiszeripar: tejfeldolgozás, hús- és söripar
Mezőgazdaság
 Európában itt a legmagasabb a megművelt területek aránya (mintegy 75 %)
 Árpa, zab, burgonya, cukorrépa, takarmánynövények
 Vezető ág az állattenyésztés
 Szarvasmarha, sertés, baromfi
 Tej, tojás, vaj, sajt, nyers és feldolgozott sertés- és baromfihúst exportálnak, főleg NagyBritanniába
Idegenforgalom és közlekedés
 Főleg vízi utakra koncentrálódik
 Fejlett közúti és vasúti hálózat
 Nagy kompforgalom
 Legfontosabb kikötője Koppenhága

Finnország
Domborzat és népesség
 Fővárosa Helsinki
 Szomszédai Oroszország, Norvégia és Svédország
 A Balti-pajzson fekszik
 Legalacsonyabb része a Parti-síkság
 Partvonala előtt több tízezer sziget fekszik
 A Finn-tóvidéken több, mint 55 ezer tó, mocsár
 A lakosság 93 %-a finn, délen svédek, északon lappok
 A legsűrűbben lakott vidék a déli országrész
Bányászat és ipar
 Jelentős a vízi energia szerepe
 Az energiaellátás 40 %-át atomerőművek adják
 Szénből és kőolajból behozatal
 Vas-, réz-, nikkel-, cinkérc, vanádium és pirit
 Az acélipar és a gépgyártás nagy ütemben fejlődik
 Fontos terméke a hajó
Turku és Helsinki
 Fejlett szerszámgép- és elektronikai ipar, vegyipar
 Kivitelre is termelő fa- és papíripar



Mezőgazdaság
 Felesleget is termelő erdőgazdálkodás
 Felesleget is termelő tejtermelő szarvasmarhatartás
 Jelentős a rozs
 Búzából behozatal



8. Nagy-Britannia
Domborzat és népesség
 A sziget a Brit-szigetek nagyobbik tagja; a sziget partvonala rendkívül tagolt, nincs olyan
pont, ami 120 km-nél messzebb lenne a tengertől
 Kaledóniai-hgr. vonulatai
 Skót-felföld, Grampian-heygség, Észak-angol-hegyvidék, Walesi-hegyvidék, Észak-írhegyvidék
 Széntelepek a Pennine-hegységben
 Mészkő: doveri fehér sziklák
 A jég emlékét őrzik a fjordok, a gleccservölgyek, a jég vájta tómedencék és a
morénahalmok
 Egyenetlen felületű az Angol-alföld
 Az Ír-alföld is tökéletlen síkság
 Hajdani tengeröböl a Londoni-medence, ahol ma nagyon jó szántók vannak
 Az éghajlat óceáni
 Gyakori a köd
 A vízhálózat sűrű, a folyók bővizűek, rövidek és egyetlenek; a főbb folyók a Severn, a
Shannon és a Temze
 Európa erdőkben legszegényebb országa
Bányászat és ipar
 A kőszén készletei megcsappantak, de a szénbányászat jelentős: Pennine-.hg., ÉK-Anglia,
Dél-Wales, Skót-medence
 A kőszenet a kohászaton kívül hőerőművek is hasznosítják
 A vízenergia-készletek nem jelentősek, de több atomerőmű található itt
 Az Északi-tenger hatalmas kőolaj- és földgázkincséből fedezik a szükségletet, kőolajból
kivitel
 A feketekőszén-telepek mellett vas- és acélkohászat.
Black Country, központja Birmingham
 A feldolgozóüzemek a kikötőkbe települtek, a walesi szén kohászatának Cardiff a
központja
 Vas- és acélkohászat
Tesside környékén, Glasgow-ban
 Jelentős a színesfémkohászat a kikötőknél
központja Swansea
 Az ipar vezető ága a gépgyártás és a vegyipar
 A hajógyártás vesztett a jelentőségéből
központjai Glasgow környéke és Belfast
 Az autógyártás London környékén és Közép-Angliában összpontosul:
Coventry és Birmingham
 A repülőgépipara a második a világon (Rolls-Royce)
 Jelentős továbbá a szerszám- és bányagépek, az elektromos- és elektronikai cikkek
gyártása
 A vegyipar számára a legfontosabb nyersanyaga a kőolaj és a földgáz
 Híres a textilipar, alapanyaga a behozott gyapot és a hazai gyapjú
 A pamutipar központja
Manchester
 A gyapjúipar



Leeds-ben összpontosul
Mezőgazdaság
 A termelés farmokon folyik
 Az ország Európa legnagyobb élelmiszer-importőre
 Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztés vezet
 Európában kiemelkedő juhtenyésztés
 Jelentős hússertés- és pulykatenyésztés
 A növénytermesztés főképp az állattenyésztést támogatja
 Az árpát és burgonyát főleg takarmányozásra használják
 Az árpa a szeszipar alapanyag, fontos kiviteli cikk a whisky
 A búza terméshozama második a világon
 A kertgazdálkodás is fontos
 A tengeri halászat jelentősége csökken, halászati termékekből behozatal
Idegenforgalom és közlekedés
 Sűrű csatornahálózat
 Itt épült a világon először vasút
 Ma a közúti közlekedés a meghatározó
 Fontos a tengeri hajózás
 A közlekedés központja London



9. Franciaország és Monaco
Domborzat és népesség
 Franciaország felszíne változatos
 Legidősebb tájai a röghegységek:
a Bretagne-félszigeten és Normandiában Az Armorikai-hgr. tagjai
 Variszkuszi tagok
az Ardennek és a Vogézek
 A legkiterjedtebb röghegység a Francia-khg., a Massif Central
 Fiatal lánchegység a határoknál:
Pireneusok és Alpok
 Az Alpok legmagasabb pontja, a Mont Blanc is itt van
 A legnagyobb táj a Párizsi-medence
 A Garonne-medencében hordaléktakaró, futóhomok
 A tengerpart változatos, a legtagoltabb Bretagne-ban, pusztuló magaspart
 A Garonne-medence partja, a Landes épülő lapospart
 A nyugati, tengerparti területen óceáni az éghajlat
 Keleten nedves kontinentális, a Földközi-tenger partján mediterrán, itt üdülőövezet
 Az Alpokban hegyvidéki
 A vízrajzi központ a Középhegység,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


a leghosszabb a Loire; fontos a Garonne, a Szajna és a Rhône
 A legtöbb tó az Alpokban van
 A lakosság 91 %-a francia
 Elzászban és Lotaringiában másfél millió német ajkú
 1 milliós breton kisebbség
 Korzikán és Nice vidékén olaszok
 Európa legnagyobb muzulmán közösség
 A népsűrűség közepes, a népesség területi elhelyezkedése egyenetlen
Bányászat és ipar
 Energiahordozókban szegény
 Csökkenő kőszénkitermelés
 Csekély mennyiségű földgáz
 Hatalmas mérvű kőolaj behozatal
 Fontos vízi energia
 Hazai uránnal működő atomerőművek
 Európa legnagyobb atomenergia-hasznosító országa
 A Rance folyó torkolatában árapály-erőmű
 Ásványkincsekkel jól ellátott
 Európa egyik legnagyobb vasérc- és bauxit-kitermelője
 Ólom- és cinkérc, sófélék, kén
 Egyenlőtlenül eloszló ipar
 A főbb ipari központok
Párizs, Lotaringia, Lille és Lyon agglomerációja
 A vas- és acélkohászat
központja Lotaringia
 Szénkohászat
Ardennek







Szén a Francia-khg-ben
A bauxitlelőhelyeknél alumíniumkohászat
Iparában a gépipar vezet, a legfőbb ágazat a járműgyártás, Európa második legnagyobb
autógyártó országa
 A repülőgépgyártás
központja Párizs
 Csökkenő jelentőségű hajógyártás
központjai Nantes, Marseille, Brest
 Magas színvonalú elektromos-, elektronikai- és hadiipar
 A vegyipar központjai:
Le Havre és Marseille
 Fontos a textilipar: gyapot ÉK, selyemipar Lyonban és St-Étienne-ben, Lille gyapjúja
 A fővárosnak híres konfekcióipara van: divat
 Illatszer- és kozmetikai ipar
Mezőgazdaság
 A mezőgazdaság rendkívül változatos
 Búzából itt termelik a legtöbbet Európában
 A búza termelésének központja a Párizsi-medence
 Cukorrépa és kukorica
 Burgonya és takarmánynövények
 A szarvasmarha állomány itt a legnagyobb Európában, de a tejhozamok nem túl magasak
 A sajtok nagyon híresek
 Nagyok az erdők, a faipar jelentős
 A legfontosabb gyümölcs a szőlő
 A Föld egyik legnagyobb bortermelő és -fogyasztó országa
 Bretagne-ban alma, a mediterrán területeken citrusfélék, olajbogyó és füge;
virágkertészetek
 Sertés és baromfi az ország teljes területén, de behozatal
Idegenforgalom és közlekedés
 A közút és vasúthálózat sugaras, központja Párizs
 Európa második leghosszabb autópálya-hálózata
 Nagy forgalmú vasúthálózat
 Nagy turizmus

Monaco



Idegenforgalom, kaszinó, bélyegek, rádió- és televízióadók,
Szerény élelmiszeripar, fejlődő gyógyszer- és elektronikai ipar



10. Benelux államok
Belgium
Domborzat és népesség
 Tengeri és folyami üledékek a Flandriai-síkságon, a tengerparton dűnesor
 Brabanti-dombság szélén a Sambre és a Meuse völgye
 A két folyó völgyében kőszéntelepek
 Délen az Ardennek vonulatai, Variszkuszi-hgr.
 Óceáni éghajlat
 Legjelentősebb folyói a Schelde és a Meuse, bővizűek, egyenletesek, hajózhatók
 A Schelde torkolatában Antwerpen kikötője
 Kétnyelvű ország: flamandok és vallonok
 Európa második legsűrűbben lakott országa
Bányászat és ipar
 A legfontosabb ásványkincs a feketekőszén
 A nehézipar központja
a Sambre és a Meuse mentén alakult ki
 Kiemelkedő a folyók menti vas- és acélkohászat
 A gépipar exportra is termel, főbb termékei a bányagépek, a vasúti kocsik, a
szerszámgépek és a fegyverek
 A két fő gépipari központ:
Liège és Charleroi
 A vegyipar a hazai kőszenet, és az importált kőolajat és földgázt dolgozza föl
 Újabb iparágak az elektronika, a gyógyszergyártás és a gépkocsi-összeszerelés
 Flandria gazdasági központja Antwerpen: kőolaj-finomítás, színesfémkohászat
 Középkori eredetű textilipar
központja Gent
Mezőgazdaság
 Vezető ágazata az állattenyésztés, főleg szarvasmarhák, húsból és tojásból kivitel
 Legfontosabb növényeik a búza, a burgonya és a cukorrépa
 Csökkenő lentermelés
 A nagyvárosok körül zöldségkertészetek
 Gabonából, takarmánynövényekből behozatal
Idegenforgalom és közlekedés
 Európa egyik legsűrűbb út- és vasúthálózata
 Hajózható folyóit csatornák kötik össze
 Legnagyobb kikötői
Antwerpen és Oostende

Hollandia
Domborzat és népesség
 Kétharmad része a Holland-alföld, egyharmada a Holland-mélyföld, délen Ardennek
 Az Északi-tenger partján dűnék, majd marschföld
 Sok a mélyföld
 Több agyagos, kiemelkedett területet találunk: geest-et
 Mélyföldek másik neve polder
 A partvidék évente 10-12 cm-t süllyed
 Éghajlata óceáni







Területének több mint háromnegyede művelés alatt áll
Vízhálózata sűrű
Főbb folyói
a Schlede, a Maas és a Rajna
 Az északi szigeteken frízek élnek, a lakosság négyötöde városlakó
Bányászat és ipar
 Ásványkincsekben szegény, nagy földgázvagyona van
 A földgázkitermelés
központja Groningen
 Fejlődő kőolajbányászat
 Vas- és acélkohászat
központja Ijmuiden
 Fontos a hajógyártás és –javítás
 A közúti járművek gyártása
központja Eindhoven
 Eindhovenben van a Philips cég központja: elektronikai és híradástechnikai termékek
gyártása
 Vegyiparának központja
a világ legnagyobb kikötője, Rotterdam
 Élelmiszeripara nagyon fejlett
 Híres tejipar, jelentős sajtgyártás
 Kakaóőrlés, csokoládégyártás, dohányfeldolgozás, söripar
 Amszterdamban gép- és élelmiszeripar, nyomda- és konfekcióipar, vegyipar és
gyémántcsiszolás
Mezőgazdaság
 Kiemelkedő ágazat a szarvasmarha-tenyésztés
 A világ legmagasabb tejhozamai
 A világ első tej-, vaj- és sajtexportőre
 Takarmánynövények, búza, árpa, rozs
 A legnagyobb termésátlagú burgonya
 A marschföldeken cukorrépa
 Kertgazdálkodás, virágkertészet
Idegenforgalom és közlekedés
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


 Korszerű út- és vasúthálózat
 Meghatározó folyami- és tengeri hajózás
 Több nemzetközi repülőtér

Luxemburg













Államformája nagyhercegség
Két nagy táj
Északon az Ösling, délen a Gutland
A hivatalos nyelv a német és a francia
Vasérckészletei kimerülte
Kőszénből, kokszból és vasércből behozatal
Vas- és acélkohászata az ország lakosságához képest nagyarányú
Számos vegyipar üzem van
Vezető ág a szarvasmarha-tenyésztés
Búzát és burgonyát termelnek
Szőlőtermelés





a Mosel mentén
Élénk külkereskedelem



11.Németország
Domborzat és népesség
 Északon a Germán-alföld; Elbától nyugatra Nyugatnémet-alföld, keletre Keletnémetalföld
 A Nyugatnémet-alföld partján dűnesorok, marschföld, geest, végmorénák
 A Keletnémet-alföld partja épülő lapospart, morénasáncok, tavak
 Mecklenburgi-tóhátság, ősfolyamvölgyek
 Variszkuszi eredetű a Német-középhegység, medencékkel és lépcsős vidékekkel
 Fekete- és barnakőszéntelepek a Rajnai-palahegységben
 Kősó-, kálisó- és barnakőszéntelepek a Harz-hegység lábainál
 A Feket-erdőben ered a Duna
 Sváb-bajor-medence tavakkal és kavicstakaróval
 Délen az Alpok nyúlványai
Zugspitze (2966 m)
 Éghajlata nedves kontinentális
 Északon óceáni hatás, az Alpokban hegyvidéki
 Legjelentősebb folyója a Rajna: bővizű és egyenletes vízjárású
 További főbb folyók a Weser és az Elba
 Tavakban gazdag
 Európa második legnépesebb országa
 99 % német
 Népsűrűsége magas, a népesség területi elhelyezkedése egyenetlen
 Szövetségi köztársaság 13 tartományból és 3 tartományi jogú városból
Bányászat és ipar
 A világ harmadik ipari nagyhatalma
 Fejlett energiagazdálkodás
 Legnagyobb energiaforrása a kőszén
 Feketekőszén
a Ruhr-vidéken és a Saar-vidéken
 Barnakőszén bányászatában első a világon
Cottbus, Lipcse, Halle, Aachen és Köln vidéke
 A barnakőszenet a hőerőművekben és a vegyiparban hasznosítják
 Uránérc
 Kőolajból és földgázból kisebb bányászata, behozatal
 A villamos energia felét hőerőműkben állítják elő
 Az áram egyharmadát atomerőművekben állítják elő
 Vízi erőművek is vannak
 Jó minőségű ércet importálnak
 Kohászati központok
Bréma és Lübeck
 A vas- és acéltermelés kétharmadát a Ruhr-vidék adja
kohászati központ Dortmund
 Jelentős kohászat
a Saar-vidéken, Harz nyugati előterében, Eisenhüttenstadtban
 Fejlett színesfémkohászat, számottevő ólom- és cinkércbányászat
központok a kikötőkben és Hamburgban
 Behozott nyersanyagból alumíniumkohászat








Vezető ágazat a gépipar
A legjelentősebb iparág a járműgyártás
Személyautó-gyártása harmadik, teherautó- és autóbuszgyártása hetedik a világon
A járműgyártás központjai
Wolfsburg, Rüsselheim, Köln, München, Ingolstadt és Stuttgart
 Japán után a második legnagyobb motorkerékpár-gyártó
 A hajógyártás központjai:
Hamburg, Bréma, Lübeck és Kiel
 Bányagépeket, vagonokat a Ruhr-vidéken, mozdonyokat a vasúti csomópontokban,
mezőgazdasági gépeket a mezőgazdasági központokban gyártanak
 Kiemelkedő az elektromos gépek és szerszámok, a híradástechnikai, illetve háztartási
elektromos készülékek gyártása (Bosch, Siemens, Grundig)
 Jelentős vegyipar
a Közép-Rajna-vidéken (Frankfurt am Main és Ludwigshafen)
a Ruhr-vidéken: Duisburgban, Levrekusenben, Kölnben és Düssledorfban, Halle és
Lipcse térségében
 Németország a Föld legnagyobb vegyipari exportőre
 A textilipar import nyersanyagokat dolgoz fel, központjai Hamburg és Bréma
Mezőgazdaság
 A mezőgazdaság fejlett, korszerű és jól gépesített
 A legnagyobb ágazata a szarvasmarha-tenyésztés
 Kiemelkedő sertés- és baromfitenyésztés
 Rozs, búza, árpa
 A világ egyik vezető sörgyártó hatalma
 Burgonya, cukorrépa, takarmánynövények
 Alma és borszőlő
Idegenforgalom és közlekedés
 Közlekedési hálózata igen fejlett
 Hálós szerkezetű hálózat, több csomóponttal
 Korszerű úthálózat, Európa leghosszabb autópálya-hálózata
 A vasútvonalak fele villamosított
 Nagy szerepe van a tengeri és a folyami hajózásnak:
Hamburg és Bréma
 Több nemzetközi repülőtér van, a legjelentősebb Frankfurt am Main-é



12. A Pireneusi-félsziget államai
Domborzat
 itt van a kontinens legközelebb Afrikához (14 km), a Gibraltári-szorosnál
 szinte egész területét a Mezeta foglalja el
 a Mezeta 600-800 m magasan fekvő fennsík, a kristályos kőzeteket fiatal üledékek fedik;
területén található Spanyolország fővárosa, felületét törések és vetődések borítják
 a Mezeta közepén húzódik a Kasztíliai-választóhegység, mely kiemelt rögsor, és két
részre osztja a Mezetát: Ó- és Új-Kasztíliára
 Ó-Kasztília fennsík 700-800 m magasan, fiatal üledékek borítják; termékeny,
gabonatermő terület
 Új-Kasztília 500-600 m magas fennsík, területét fiatal üledékek borítják
 Új-Kasztíliától délre fekszik a Sierra Morena, ami nem önálló hegység, hanem
kiemelkedés
 ÉNy: Galíciai-hegység. 400-600 m magas félreeső terület, kristályos kőzetekkel, tagolt
tengerparttal
 a Mezeta K-i határán kopár mészkőhegység emelkedik, az Ibériai-hegység
 a Mezeta É-i részén erősen tagolt kréta mészkőhegység emelkedik, a Kantábriai-hegység a
tengerparttal párhuzamosan, és rendkívül kevés út hald át rajta
 a félszigetet összeköti a kontinenssel, de el is választja tőle: a Pireneusok, 3000 m
átlagmagassággal, rendkívül meredeken és nehezen járhatóan (az Eurázsiaihegységrendszer tagja)
 a Mezetától D-re 3478 m (Mulhacén)magasan mészkővonulatokkal tarkított kristályos
hegység a Sierra Nevada, ahol gleccser is található
 a félsziget DNy-i részén fekszik a sziget legtermékenyebb része, az Andalúziai-alföld,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


amit K-n dombságok határolnak
 a helyi tényezők hatása négyféle éghajlatot eredményez
 ÉNy-on óceáni, a Mezteánál mérsékelt övi sztyepp, a Földközi-tenger vidékén mediterrán,
a hegységekben hegyvidéki
 legfőbb növényzete a paratölgy
 főbb folyói az Ebro és a Guadalquivir

Spanyolország
Népesség
 Madrid a fővárosa
 Szomszédai Gibraltár, Portugália, Andorra és Franciaország
 a lakosságnak csak a 66 %-a spanyol, a három jelentős kisebbség a katalán, galíciai és a
baszk
Bányászat és ipar
 jelentős nyersanyagkészletek
 feketekőszén, barnakőszén, urán (az energia egyharmada ebből)
 kőolajból jelentős behozatal
 a folyók energiáját is kihasználják
 vasérckitermelése csökkenőben van
 pirit, higany, ólom, cink, volfrám
 vas- és acélkohászat központjai
Bilbao Santander és Oviedo
 fontos színesfémkohászat
 feldolgozóközpontok a bányavidékeken





fejlődő autógyártás
Barcelona
 fontos a hajógyártás
kikötők
 az elektrotechnikai ipar és a gyógyszergyártás központja
Madrid
 a vegyipar és a textilipar
Katalóniában összpontosul
Mezőgazdaság
 gabonából behozatal
 rizs
Andalúziai-alföld
 különösen elterjedt szőlő
Malaga
 citrusfélék
Sevilla és Valencia vidéke
 olajfa és parafa
 cukorrépa, dohány, gyapot
 juhállomány a Mezetán
 fontos a tengeri halászat
Idegenforgalom és közlekedés
 legfőbb kikötője Bilbao
 Európa legjelentősebb idegenforgalma

Portugália

















Fővárosa Lisszabon
Szomszédja Spanyolország
a lakosság 99 %-a portugál
elektronikai és gyógyszergyártás
Lisszabonban
számottevő energia- és nyersanyaghiány
kevés kőszén bányászat, kőolajból behozatal
volfrám, pirit, és urán kivitelre is
az acél nem fedezi az igényeket
az ipar központja
Lisszabon és Porto
vaskombinátok, olajfinomítók, műtrágyagyártás
fontos textil- és ruházati ipar
az alapvető élelmiszerekből behozatal
főbb növények búza, kukorica, szőlő és olajbogyó
egyik legfőbb kiviteli cikke a parafa
fontos a halászat kivitelre is
jelentős idegenforgalom

Andorra






Fővárosa Andorra La Vella
Szomszédai Spanyolország és Franciaország
katalán lakosság
földművelés és pásztorkodás
dohány és szőlő








fontos élelmiszeripar
faipar
turizmus
bélyegkiadás és rádióadók



13. Az Appennini-félsziget államai
Olaszország
Domborzat és népesség
 Az Appennini-félszigeten fekszik
 Formája csizmához hasonló
 A félsziget viszonylag keskeny
 Az Appenninek húzódnak végig a félszigeten
 Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja
 Párhuzamos vonulatok
 Mészkőből és homokkőből épül fel
 Jelentős volt a vulkáni tevékenység
 Még ma is találunk utóvulkáni működéseket
 A félszigetet északról az Alpok vonulatai zárják le
 Az Alpok előterében alakult ki a legfontosabb szántóföldi terület, a Pó-síkság
 Egy tengeröbölből képződött hordalékkúpok segítségével
 Ma is folyatódik a feltöltés
 A tengerpart épülő lapospart turzásokkal , lagúnákkal
 A folyók vízjárása ingadozó
 Nyaranta a Pó kiszáradhat
 Az éghajlat az Alpokban hegyvidéki, a Pó-síkságon kontinentális mediterrán hatással,
délen mediterrán
 A lakosság 98 %-a olasz, Dél-Tirolban németek, Szardínián szárdok élnek
 Délen nagyobb a népesség növekedése, mint északon; sokan vándorolnak északra, „dél
észak gyarmata”
 A népesség területi eloszlása egyenlőtlen (legsűrűbben észak lakott)
Bányászat és ipar
 Energiahordozókból behozatal (a Pó-síkságon ugyan bányásznak kevés kőolajat)
 Az ország sokféle ásványkinccsel rendelkezik, de ezeknek mennyisége kevés; behozatal
 Számottevő a higanyérc, a kén és a márvány kitermelése
 Fejlett vas- és acélkohászat a kikötőkben
Genova, Nápoly, Trieszt, északon Milánó, Torino, Verona
 Sokszínű ipar
 Kiemelkedő járműgyártás
Torino
 Hajógyártás a kikötőkben
 Elektromos készülékek, háztartási kisgépek és számítógépek gyártása
 Élvonalbeli vegyipar a kikötőkben
 Textilipar
Milánó
 Híres bőr- és cipőipar
 Az ország területén egyenletesen elhelyezkedő élelmiszeripar
Mezőgazdaság
 A vezető ágazat a növénytermesztés
 Búza és kukorica
 A Pó-síkságon cukorrépa és rizs
 A mediterrán vidékeken citrusfélék és olajbogyó termesztése



 Szőlő- és bortermelésben első, olívaolajból itt állítják elő a legtöbbet
 A mediterrán gyümölcsökből kivitel
 Északon szarvasmarha és sertés
 Délen juh, kecske, szamár és öszvér
 Fontos a halászat is
 Behozatal húsból és halból
Idegenforgalom és közlekedés
 Korszerű közlekedési hálózat
 A vasútvonalak fele villamosított
 Itt épült az első autópálya
 Fontosak a tengeri kikötők
Genova, Taranto, Velence, Trieszt
 Több nemzetközi repülőtér, a legnagyobb Rómában
 Fontos bevételi forrás az idegenforgalom

San Marino





Sokan dolgoznak Olaszországban
Legfontosabb bevételi forrásai az idegenforgalom és a bélyegkiadás
Könnyű- és élelmiszeriparának termékeit, valamint mezőgazdasági termékeit exportálja

Vatikán






A Föld legkisebb állama
Saját egyetem, sajtója, rádiója van
Sok a felhalmozott műkincs
A világ egyik legjelentősebb nemesfém- és valutakészletét találjuk itt
Főbb bevételi forrásai az egyházi adók, az adományok, a bélyegkiadás, a
kegytárgyárusítás, és az idegenforgalom

Málta





Hajójavítás és –építés
Kevés a csapadék, ezért a mezőgazdaság szerény
Korai burgonyából, vágott virágból és borból kivitelre is jut.
Jelentős az idegenforgalom



14. Görögország
Domborzat és népesség
 Területét szinte teljes egészében a Hellén-hegyvidék borítja
 A lakosság 93 %-a görög
 Török, albán és macedón kisebbség
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


 A népesség területi eloszlása egyenetlen: leglakottabb Athén és Thesszaloniki környéke
Bányászat és ipar
 Kereskedelmi flottája a negyedik a világon
 Fontos bevételi forrás az idegenforgalom
 Lignitkészletek
 Kőolajból behozatal
 Bauxitbányászat; feldolgozóipar
Közép-Görögország export
 Nikkel-, mangán és vasérc a kohászat alapanyagaként
 Fejlődő alapanyaggyártás és gépipar
 A legtöbb embert a textil- , az élelmiszer-, és a dohányipar foglalkoztatja
 Főbb ipari központok
Athén, Thesszaloniki
Mezőgazdaság
 Szerepe csökken
 A kevés szántóföldön búza, kukorica, rizs és gyapot
 Dohányból, citrusfélékből, olajbogyóból és szőlőből kivitel
Idegenforgalom és közlekedés
 A belföldi hajózás is jelentős
 A vasútnál fejlettebb közúthálózat
 Athénig normál nyomtávú vasút, onnan keskeny nyomtávú
 Több nemzetközi repülőtér
 Évente több millió turista



15. Albánia és Bulgária
Albánia
Domborzat és népesség
 Fővárosa Tirana
 Szomszédai Jugoszlávia, Macedónia és Görögország
 Európa leggyorsabban növekvő népességi mutatói
 Alacsony átlagéletkor (26 év)
 Nem ritkák az 5-6 tagú családok sem
 97%-nyi albán lakosság
Bányászat és ipar
 Az ország bányakincsekben gazdag
 Kőolaj és barnakőszén
 Nikkel-, vas- és rézérc exportra is
 Európa legelső krómérckitermelője
Export
 Vízi erőművek
 Szerény gépipar
Behozatal
Mezőgazdaság
 A növénytermesztés vezető szerepe
 Búza, kukorica, rizs
 Dohány és mediterrán gyümölcsök
Kivitel
 Gyapottermelés
Textilipar
 Alárendeltebb állattenyésztés
 Juh és kecske
Idegenforgalom és közlekedés
 Kikötők fontos szerepe
 Fejletlen közúthálózat
 Rövid vasútvonalak
 Ideális természeti adottságok az idegenforgalomhoz
 Az infrastruktúra hiánya miatt még nem fedezték föl a turisták az országot

Bulgária
Domborzat és népesség
 Fővárosa Szófia
 Szomszédai Törökország, Románia, Jugoszlávia, Macedónia és Görögország
 Trák-Macedón-masszívum nyúlványai: Rodope, Rila (Muszala 2925m)
 A Balkán-hg. Víz- és éghajlatválasztó
 Bolgár-tábla
Mezőgazdaság
 85 % bolgár
 8% török
 2,5% cigány
Bányászat és ipar
 Energiahordozókban igen szegény
 Lignit és barnakőszén bányászata






Az energiát vízi erőművek és egy elavult atomerőmű adja
Ólom-, cink-, és rézérc
Feldolgozóipar
export
 Lemaradt gépipar
Szófia, Pernik, Plovdiv
A kikötőkben: Várna, Burgasz és Rusze
 Koncentrált vegyipar
Kőolaj-feldolgozás: kikötők
Műtrágyagyártás: mezőgazdasági területek központjai
 Meghatározó élelmiszer- és dohányipar
Mezőgazdaság
 Búza, kukorica, dohány
Feldolgozóipar
 Napraforgó és cukorrépa
 Zöldségek és gyümölcsök
Konzervipar
 Szőlőtermesztés
Borászat
 Fontos a rózsatermesztés
Rózsaolaj-készítés
 Juhállomány. túró- és sajtkészítés
 Sertés és szarvasmarha
Idegenforgalom és közlekedés
 Az idegenforgalom visszaesett az infrastruktúra hiánya miatt
 Átlagos hosszúságú vasútrendszer
 Hosszú közúthálózat, de kevés autópálya
 3 nemzetközi repülőtér



16. Jugoszlávia utódállamai
Szlovénia
 Fővárosa Ljubljana
 Elsőként szakadt el Jugoszláviától
 90 % szlovén, a Muraközben magyarok; horvátok
 A Keleti-Alpok és a Dinári-hegység találkozásánál fekszik
 A Mura mentén termékeny alföld
 Egy rövid szakaszon érintkezik az Adriai-tengerrel
 Energiahordozókkal, vas-, higany-, ólom- és cinkérccel rendelkezik
 Fejlett alapanyaggyártás és gépgyártás, vegyipar
 A fő ipari központok Ljubljana és Maribor
 Mezőgazdaságának termésátlagai a balkáni átlag fölött vannak
 Kenyérgabonából és cukorból behozatalra szorul
 Szőlőből, gyümölcsből, dohányból export
 Gazdag erdőit a fa-és papíripar hasznosítja
 A tengeri halászat alapanyagot ad a konzerviparnak
Horvátország
 78 % horvát, 12 % szerb, a Muraközben és a baranyai háromszögben magyarok
 Kőszén-, vasérc- és bauxitbányászat
 Vas-, acél- és alumíniumkohászat
 A gépipar fontos ágazat a szerszámgép- és mezőgazdaságigép-gyártás
 A hajógyártás központja Fiume (Rijeka)
 A legfontosabb ipari központ a főváros, Zágráb
 Mezőgazdasága változatos
 Búza, kukorica, cukorrépa, szőlő
 Dalmáciában mediterrán gyümölcsök
 Igen elterjedt a szilva
 Alárendelt állattenyésztés
 Szarvasmarha és sertés
 A tengeri halászat kivitelre is termel
 Fontos a turizmus
Bosznia-Hercegovina
 43 % bosnyák, 31 % szerb, 17 % horvát
 Jelentős vízenergia-készletek
 Barnakőszén és bauxit, vas-, higany- és cinkérc
 Vas- és alumíniumkohászat
 Az alapanyaggyártás mellett a textil- és dohányipar a jelentős
 Fő ipari központjai Szarajevó és Zenica
 Mezőgazdaságára leginkább a pásztorkodó juhtenyésztés e jellemző
 A legfontosabb termesztett növény a jó minőségű dohány
Jugoszlávia
 Két köztársaság alkotja: Szerbia és Montenegró
 63 % szerb, 17 % albán 5 % montenegrói, 15 % magyar, horvát, román stb.
 Nyugaton a Dinári-hegység, keleten a Balkán, közöttük a Trák-Macedón.masszívum
kőzettömegei
 Barnakőszén-bányászat





Fontos a vízi erőművekkel termelt áram, a legnagyobb erőmű a Kazán-szorosban van,
közös Romániával
 Érckészletei gazdagok
 Rézérc a Szerb-érchegységben, bauxit Montenegróban
 Acélötvözők, nemes- és színesfémek
 Rézérc-feldolgozás Borban, bauxit-feldolgozás Podgoricában
 Ipara energiahiánnyal küzd
 A személygépkocsi-gyártás Kragujevac
 A könnyűipar vezető ága a textil- és élelmiszeripar
 Búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, kender
 Szarvasmarha-tenyésztés a Vajdaságban
 Juhtenyésztés a hegyvidéken
Macedónia
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


 Területe túlnyomórészt hegyvidék
 65 % macedón, 21 % albán, továbbá délszláv népek és törökök
 Ásványkincsekben gazdag
 Króm-, réz-, cink-, vas- és mangánérc és barnakőszén
 Ipara fejletlen
 A könnyűipar a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel
 Rizs, gyapot, dohány termesztése
 Juhtenyésztés a hegyvidéki legelőkön
 Textiláruk, dohány- és bőráruk kivitele
 Egyetlen jelentősebb nagyvárosa Skopje



17. Oroszország és Ukrajna
Oroszország
Domborzat és népesség
 Egyhangú felszínű Kelet-Európai síkság
 Széntelepek a Donyec-medencében
 A variszkuszi Urál szerepe a bányászatban hatalmas
 Az Urálon túli terület nagy részét az erősen összetöredezett Angara-pajzs foglalja el
 Szibéria déli részén óidei röghegységek: Altáj, Szaján, Bajkál-hg, Jablonovij-hg.
 A Csendes-óceán partján a Pacifikus-hgr. láncai
 Mocsárvilág a Nyugat-Szibériai-alföldön
 A Jeges-tenger partján fekszik az Észak-Szibériai-alföld, legkiterjedtebb medencéje a
Léna-medence
 Észak-Ázsia folyói a Jeges-tenger vízgyűjtőjéhez tartoznak, egyenetlen vízjárásúak,
hajózás szempontjából nem jelentősek, zuhatagos felső szakaszukon vízi erőművek
vannak
 Az ország rendkívül ritkán lakott, nagyobb népsűrűség csak a déli részén alakult ki
 Soknemzetiségű állam
 83 % orosz, és még sok-sok más nemzet
Bányászat és ipar
 Gazdasága válsággal küzd
 Csupán a hadiipar és az űrkutatással kapcsolatos iparágak nemzetközi színvonalúak
 Sok a nyersanyag ezen a hatalmas területen
 Bőséges feketekőszén-készletek: Donyec-medence, Urál, Pecsora-medence, Kuznyeckimedence, Tunguz-medence, Léna-medence
 Barnaszén lelőhelyek is vannak, de kitermelése nem jelentős:
 A Nyugat-Szibériai-alföldön és a Volga és az Urál közötti területen kőolaj- és
földgázlelőhelyek
 A villamos energia döntő részét hőerőművek adják
 Nagyobb vízi erőművek vannak a Volgán és a Kámán, a legnagyobbak a Jenyiszejen és az
Angarán találhatók
 Jelentősebb vasérckészletek vannak Kurszk környékén, az Urálban és a Kuznyeckimedencében
 A kohászati központok Novokuznyeck és Moszkva
 A színesfémek bányászata és kohászat az Urálban
 Az alumíniumkohók a vízi erőművekhez, az Urálba és Volgográdba települtek
 Arany- és gyémántbányászat Szibériában
 A gépipar központjai a moszkvai és a szentpétervári agglomerációban vannak
 A gépipar legfontosabb termékei a hajók, a repülőgépek, a vasúti járművek, a teher- és
személygépkocsik
 Fontos a Lada autógyár Togliattiban
 Színes vegyipar
 A textilipar fő körzete Moszkva környéke
 A hatalmas erdőket a fa- és papíripar hasznosítja, központjai Arhangelszk
Mezőgazdaság
 A tundra területén rénszarvastenyésztés és vadászat, a parti halászat is fontos
 A nedves kontinentális éghajlatú területeken rozsot, árpát és burgonyát termesztenek



 A déli területeken búzát és kukoricát is termelnek
 A mezőgazdaság termésátlagai alacsonyak
 Gabonából, húsból, tejtermékekből és gyümölcsből behozatal
 Fontos az édesvízi és a tengeri halászat
Közlekedés és idegenforgalom
 Közút- és vasúthálózata ritka
 A transzszbériai vasút hatalmas szerepet tölt be az országrészek összekötésében
 Két nagy közlekedési csomópont alakult ki: Szentpétervár és Moszkva

Ukrajna
Domborzat és népesség
 Egyhangú felszínű Kelet-Európai-síkság
 Az Eurázsiai-hgr. tagjai határolják: a Kárpátok, a Kaukázus és a Krími-hegység
 70 % ukrán, 20 % orosz, a Kárpátok vidékén 200 000 magyar
Bányászat és ipar
 Ásványkincsekben gazdag
 Kőolajból és földgázból kicsik a készletek
 A legjelentősebb feketekőszén-készlet a donyeci-szénmedence nyúlványaiban van
 A Kárpátok lábánál és a Dnyepernél barnakőszenet bányásznak
 Vízi erőművek a Dnyeperen
 Bőséges vasérckészletek Krivoj Rog környékén és a Krím-félszigeten
 Mangán- és higanyérc-készletek
 Kohászati kombinátok a feketekőszén- és vasérclelőhelyeknél
 A kőszén, valamint a vas- és mangánérc egy részét feldolgozatlanul exportálják
 Behozott bauxitra alapuló alumíniumkohászat
 Gépipari termékeinek átlaga elmarad az európai átlagtól
 Bánya-, szerszám- és mezőgazdasági gépeket, valamint közlekedési eszközöket gyártanak
 Jelentősebb gépipari központjai Kijev, Harkov és Donyeck
 Zsaporozsjéban gyártják a Tavrija gépkocsit
 A vegyipar alapanyagai a kőszén, kősó és csővezetékeken érkező szénhidrogének
Mezőgazdaság
 Búza és kukorica termelése
 Búzából kivitel
 Cukorrépa, napraforgó és kender
 A Krím-félszigeten szőlő- és gyümölcstermelés
 Az állattenyésztés fő ágazatai a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés
 A halászat is hozzájárul az lakosság ellátásához
Közlekedés és idegenforgalom
 Közlekedési hálózatának központja Kijev és Lvov
 Legjelentősebb tengeri kikötője Odessza



18. Magyarország helyzete és a Kárpát-medence



















Kétféle földrajzi helyzet létezik: abszolút és relatív
Az abszolút helyzet a földgömbön, illetve a kontinensen belüli fekvést és a tengerszint
feletti magasságot jelenti
A relatív helyzet a közvetlen környezethez, szomszédsághoz viszonyított elhelyezkedést
jelenti
Magyarország az északi féltekén nagyjából egyenlő távolságra az Egyenlítőtől és az
Északi-sarktól, a valódi mérsékelt övben helyezkedik el
Az ország területén az óceáni hatás már erősen lecsökken, a kontinentális viszont még
nem jut egyeduralomra
Hazánk a Kárpát-medence központi részén, szomszédságához képest alacsonyabban
fekszik
Szomszédaink Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Jugoszlávia, Horvátország és
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Szlovénia
Magyarország földje nem különálló természeti egység, az országhatár sehol sem jelent
tájhatárt
A Kárpátok medencéje nem egyetlen egységes medence, három részmedence különíthető
el
A Kárpátok hegyláncait négyféle kőzet alkotja: kristályos (gránit és gneisz), mészkő,
vulkáni kőzet, flisvonulat (homokkő, márga)
A Kárpátokat négy részre osztjuk: Északnyugati-, Északkeleti-, Keleti- és Déli-Kárpátok
Az Északnyugati Kárpátokban van a Kárpátok legmagasabb pontja, a Gerlahfalvi-csúcs
(2655 m)
Az Északnyugati-Kárpátok két flisvonulata a Nyugati-Beszkidek és a Keleti-Beszkidek
A Keleti-Beszkidekben van a Duklai-hágó
Az Északnyugati-Kárpátokban két kristályos vonulat van: az Alacsony-Tátra és a MagasTátra; két főbb mészkőkúp: az Árvai-várhegy és a Trencséni-várhegy; és vulkánik:
Selmeci-hegység, Körmöci-hegység, Eperjes-Tokaji-vulkánsor, Mátra és Börzsöny
Az Északkeleti-Kárpátokban flisvonulat: Máramarosi-havasok (ebben a hegységben van a
Vereckei-hágó), vulkáni a Vihorlát-Gutin-vonulat
A Keleti-Kárpátokban minden vonulat megtalálható; vulkáni: Kelemen-havasok,
Görgényi-havasok, Hargita; kristályos: Gyergyói-havasok és Csíki-havasok; flis a
Máramarosi-havasok
A Déli-Kárpátokban, a Kárpátok legmagasabb tagjában egyetlen kristályos vonulat
húzódik, tagjai: a Retyezát és a Fogarasi-havasok



19. Magyarország hegyvidékei
Dunántúli-középhegység






Körülbelül 200 km hosszú, délnyugat-északkeleti csapású
Éghajlatválasztó szerepű
Nagy felszín alatti vízhálózat alakult ki
Barna erdőtalaj alakult ki
Részei a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység és a Dunazug-hegység (Gerecse, Pilis,
Budai-hegység)
Bakony
 Régen hatalmas erdők borították
 Törések és medencék tagolják
 Az Északi-Bakony a hegység legcsapadékosabb része, itt található a hegység legnagyobb
pontja, a Kőris-hegy (709 m)
 A Déli-Bakonyban barnakőszén-, mangán- és bauxitbányászat folyik
 A Balaton-felvidéken bazaltvulkánok maradványai a tanúhegyek, ezek lejtőin alakult ki a
badacsonyi borvidék
Vértes
 A Bakonynál jóval alacsonyabb
 Mészkő építi fel
 Barnakőszén- és bauxittelepek
 A hegység nyugati peremén alakult ki a móri borvidék
Velencei-hegység
 Idősebb, mint a középhegység többi része
 Gránit építi fel
 Híres gránit lepusztulásformák: gyapjúzsákok és ingókövek
 Az eocén andezit-vulkánosság nyomait is megtaláljuk
Dunazug-hegység
 A Pilis (756 m) a legmagasabb, triász üledékek alkotják
 A Gerecsében jura üledékek, és barnakőszén-bányászat
 A Budai-hegységet 123 gyógy- és hévforrása teszi híressé

Északi-középhegység








A Dunántúli-középhegység csapásvonalának meghosszabbításában fekszik
Hazánk leghűvösebb éghajlatú vidéke
Az ország erdőkben leggazdagabb területe
Erdőtalajokat találunk
Történelmi borvidékek alakultak ki a hegység déli lejtőin
Változatos ásványkincs-vagyon
Részei a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, az Aggteleki-karszt,
a Cserehát és a Zempléni-hegység
Visegrádi-hegység
 Kb. 700 m magas
 A Duna szakított el a Börzsönytől
Börzsöny
 Vulkáni eredetű
 Legmagasabb pontja a Csóványos (938 m)
 Erdőrengeteg



Cserhát
 Üledékekből épül fel, kelti részén andezites terület
 Ide tartozik a Gödöllői-dombság is
 Kevesebb az erdőterület
 A földművelést talajerózió hátráltatja
Mátra
 Nyugaton a Zagyva, keleten a Tarna völgye határolja
 Itt található hazánk legmagasabb pontja, a Kékes (1014 m)
 Vulkáni eredetű kőzetek
 Ércek, ásványvizes források
 A Mátraalján lignittelepek vannak
Bükk
 Hazánk legmagasabb átlagmagasságú hegysége
 Jól karsztosodó triász mészkő alkotja
 A Bükk-fennsíkon víznyelők és barlangok vannak
 A fennsíkot meredek mészkőcsúcsok vannak, pl.: Istállós-kő
 A barlangokban ősemberi leletekre bukkantak a régészek
 Nemzeti parkot találunk itt
 Délről a Bükkalja határolja
 Kaptárkövek
Aggteleki-karszt
 Triász mészkőből álló terület nemzeti parkkal
 Hazánk leghosszabb és legkiterjedtebb barlangja itt van, ez a Baradla-barlang,
Szlovákiába is átnyúlik
 Rudabánya környékén vasércbánya működött
Cserehát
 Üledékekkel borított terület
 Elvándorlás sújtja
Zempléni-hegység
 Vulkáni vidék
 Az Eperjes-Tokaji vulkánsor része
 13-11 millió éves andezit és riolit építi fel
 Kisebb medencék tagolják
 A tokaji borok világhírűek
 Nemérces ásványkincs: perlit, kaolin és zeolit



20. Az Alföld és a Kisalföld
Alföld
 Magyarország legnagyobb területű tája
 Hazánk domborzatilag és éghajlatilag legegységesebb területe
 A puszta tulajdonképpen évszázados beavatkozások során kialakított kultúrsztyep
 Az Alföldről származik a magyar kőolaj-és földgáztermelés 90 %-a
 Túlnyomó része tökéletes síkság
 A Duna, a Tisza, a Körösök, a Maros és az Északi-középhegységből érkező folyók
hordalékkúpjai
 A hordalékkúpokon lösz vagy homok található
 A hordalékkúpok zárt, rossz lefolyású süllyedékeket fognak közre (Sárrét)
 A hordalékkúpok előterében vizenyős árterületek húzódnak (Bodrogköz)
 Részei a Tiszától keletre fekvő Tiszántúl, a Duna-Tisza-köze, a Drávamelléki-síkság és a
löszrétegekkel magasított Mezőföld
 A Kiskunság a Duna pleisztocén kori, 130-170 m magas hordalékkúpja, futóhomokkal
borított területei is vannak
 A termékeny mezőségi talajú Bácskai-löszhátnak csak északi része van hazánk területén
 A Kiskunságnál magasabb, de szintén homokkal fedet terület a Tiszántúlon a Nyírség, ami
a Tisza és mellékfolyói hordalékkúpja; itt található az Alföld legmagasabb pontja, a
Hoportyó (183 m)
 A Bácskai-löszhát megfelelője a Tiszántúlon a Hajdúság
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


 A Hajdúság előterében fekszik a Hortobágy és a Nagykunság, az ország legszárazabb
vidékei
 A Körös-vidék tökéletes síkság, alatta pleisztocén üledéksor, rajta réti- és öntéstalaj
 A Maros hordalékkúpja részben lösszel fedett, talaja hazánk egyik legjobb mezőségi
talaja, déli és keleti pereme az ország legmelegebb vidéke
 A Mezőföld lösszel borított tája a Dunára löszfallal néz; ami folyamatosan csúszik
 A Drávamelléki-síkságon érvényesül legerősebben a mediterrán hatás
Kisalföld
 Területe a tizedrészét sem éri el az Alföldének
 Hazánk egyik legnyugatibb tája, ezért jelentős óceáni hatást élvez
 Résztájai a Győri-medence, a Marcal-medence és a Komárom-Esztergomi-síkság
 A Kisalföld legmélyebb tája a Győri-medence; a Duna, a Rába és mellékfolyóik
hordalékkúpjai, és a Fertő-Hanság-süllyedékre osztjuk; felszínét öntéstalaj borítja
 A Fertő-Hanság-süllyedék hajdanáén lápvilágáról volt híres, és ma is jelentős tőzegkészlet
rejtőzik a talaj alatt
 A Marcal-medence szélén bazaltkúpok, és rajtuk szőlőskertek
 A Komárom-Esztergomi-síkság a Dunát kísérő folyóteresz-maradványokból áll,
magasabban fekvő tájain barna erdőtalaj is előfordul



21. Magyarország éghajlata és vízrajza
Éghajlat


Magyarország a négy évszakú, valódi méréskelt övezetbe, azon belül pedig a mérsékelten
szárazföldi vagy kontinentális övbe tartozik
 Az óceántól való távolság lapján a kontinentális vonások nyugatról keletre növekednek
 A medencejelleg hatására ugyanezek a vonások a peremi hegységkeret felől a medence
alföldi központja felé nőnek
 Hazánkban a medencejelleg sokkal jobban érvényesül
 Az éghajlatot befolyásolják távoli térségek felett kialakuló légnyomásképződmények
 A földrajzi helyzet miatti átmeneti jelleg, a medencehelyzet és a távoli hatásközpontok
párharca miatt az éghajlat alakulásában sok a bizonytalansági tényező, gyakoriak a
szélsőségek
Napsugárzás és napfénytartam
 A napsugárzás mértékét két tényező határozza meg:
 A napsugarak hajlásszöget és így a felmelegedés mértékét maghatározó földrajzi szélesség
 A borultság, a felhőzet mennyisége
 A besurgázás energiamennyiségében nincs jelentős különbség az ország kis területe miatt
 A borultság mértékében több a változás: az Alföld középső részén a legkisebb (50 %), a
nyugati határ mentén a legmagasabb (kb. 70 %)
 Ennek a két tényezőnek a hatása mutatkozik a napfénytartamon
 A Duna-Tisza közének déli felén az átlagos napfénytartam 2100 óra/év, a nyugati határ
mentén 1700-1800 óra/év
 A napsugárzás évi eloszlása a gabona- és gyümölcstermesztésnek és az
idegenforgalomnak is kedvez
Léghőmérséklet
 A napsugárzás energiája és időtartama határozza meg a léghőmérséklet lakaulását
 Magyarország évi középhőmérséklete 8-11 Celsius-fok
 A legmagasabb értéket a délkeleti határ mentén mérik
 Hazánk évi középhőmérséklete 2,5 Celsius-fokkal magasabb az adott szélesség átlagos évi
középhőmérsékleténél; ez az Észak-Atlanti-tengeráramlás jótékony hatásának köszönhető
 Az évi középhőmérsékletnél többet árul el a január és a július hasonló adata, és az ezek
különbségéből számított évi közepes hőingás
 Területi eloszlása jól tükrözi a medencejelleg és az óceántól való távolság hatását
 A mezőgazdaság szempontjából igen fontos adat hőösszeg
 A hőösszeg a fagymentes időszak napi középhőmérsékleteinek összege
 A hőösszeg a nyugati határszélen a legalacsonyabb (2900 Celsius), és a Dél-Alföldön a
legmagasabb (3100-3200 Celsius)
Szél
 A nyugati szelek övében fekvő Kárpát-medence domborzati viszonyai, a medence-jelleg
az uralkodó szélirányt jelentősen befolyásolják
 A Tisza vonalától nyugatra az északnyugat, a Tiszáról keletre az északkeleti szelek
uralkodnak
 A szelek a medencét övező hegységkeret lealacsonyodó részein, a szélkapukon törnek be
(pl.: Dévényi-kapu)
 A hegységkeret védő hatásának köszönhető, hogy a hazai átlagos szélsebesség (2-4
méter/secundum) jóval kisebb, mint a kontinens nyugati területein
Csapadékviszonyok









Az éghajlati elemek közül a csapadék eloszlásában rajzolódik ki a legnagyobb területi
különbség
A legcsapadékosabb területek a délnyugati területek közelében vannak (800 mm fölött
évente), a legszárazabbak a Középső-Tisza mentén (500 mm alatt évente)
A csapadék időbeni eloszlása egyenlőtlen, de nem kedvezőtlen
A legtöbb csapadék tavasz végén, nyár elején érkezik
Néha gyakori az aszály

Vízrajz






















A medencejelleg meghatározó
Magyarország felszíni vízkészletének 90 %-át a külföldről érkező folyók hozzák
Az ország vízhálózata nem túl sűrű, kelet felé haladva egyre gyérebb
A vízhálózat tengelye a Duna, melynek magyarországi szakasza 417 km hosszú, ebből
140 km a magyar-szlovák határszakaszra esik
A Duna egész magyarországi hosszában hajózható
A lomha, kis esésű Tisza magyarországi szakasza 596 km
A Tisza gazdasági hasznosítását szélsőséges vízjárása erősen hátráltatja
A folyókon évente két jelentősebb árhullám van
Kora tavasszal a hóolvadás miatt jeges árvíz, kora nyáron a nyár eleji csapadék miatt
zöldár
A magyarországi tavak kivétel nélkül fiatal geológiai képződmények
Képződésük szerint több csoport létezik:
Szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak (Balaton)
Lefűződött folyókanyarulatokban kialakult morotvatavak (Szelidi-tó)
Alföldi mélyedéseket, homokhátak közti laposokat megülő szikes tavak (Fehér-tó)
Langyos vagy meleg vizű forrástavak (Hévízi-tó)
Dolinatavak (Vörös-tó)
Csuszamlással elgátolt tavak (Arlói-tó)
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Mesterséges tavak (Feneketlen-tó)
Tavaink sekély vizűek, ezért nyáron hamar felmelegszenek, télen hamar befagynak
A medencejelleg miatt hazánk a felszín alattii vizekben nagyon gazdag
Európa gyógyvizekben egyik leggazdagabb országa



22. Magyarország ásványkincsei és energiagazdasága
Ásványkincsek





















Két csoportja van: energiahordozók és nyersanyagok
Az energiahordozókat két további csoportra osztjuk: fosszilis és megújuló csoportra
A fosszilis energiahordozók közé tartoznak a kőszén, a kőolaj és a földgáz
Megújuló energiahordozók a víz, a szél és a napsugárzás
A magyar szénvagyon 60 %-a lignit, 25 %-a barnakőszén és mindössze 15 %-a
feketekőszén
A magyar szénbányákban a szénrétegek vékonyak, a telepeket vetődések tagolják, néhol a
bányarobbanás, máshol a karsztvíz betörése ellen kell védekezni
Hazánk lignitkészlete a jelenlegi kitermelés mellett még 350 évig elegendő
A termelés növekedését a környezetvédelmi problémák akadályozzák
A kőolaj- és földgáztermelés központja az Alföld (kőolaj Algyő, földgáz Hajdúszoboszló
környékén)
Újabb kőolaj- és földgáz-lelőhelyek feltárása nem várható
A XXI. században előbb a kőolaj-, majd a földgáztermelés visszaszorulására lehet
számítani
A magyarországi folyók vízenergiája csak korlátozottan alkalmazható
Több környezeti problémát vet fel a vízenergia kiaknázása
A Tiszán már vannak erőművek, de újabbak építését nem tervezik
Vasérc-lelőhelyek Rudabánya környékén voltak, de a termelést már a nyolcvanas években
beszüntették
Hatalmas rézérckészlet van a Mátrában, ám ennek kitermelése nagyon drága volna
Európa egyik legjelentősebb bauxitkészlete a Bakonyban és a Vértesben található
A kitermelés jelenlegi szintje kb. 2030-ig tartható fenn, ha nem bukkannak újabb
lelőhelyekre
Európa második legjelentősebb mangánérctelepe a bakonyi, a minősége közepes, ám
csökkent iránta az érdeklődés
A Mecsekben uránérc-készlet van, ami még 100 évre elegendő, de a bányászat
körülményei nagyon kedvezőtlenek

Energiagazdaság


Az energiagazdaság az energiahordozók kitermelésének, átalakításának és elosztásának
feladatát látja el
 A hazai természeti erőforrások sem mennyiségben, sem minőségben nem tudják
biztosítani az energiaszükségletet
 Az ország energiaellátásnak felét külföldről behozott energiahordozók fedezik
Szénbányászat
 A szénbányászat hanyatlásának legfőbb okai a szenek minőségében, a kedvezőtlen
földtani adottságokban és a bányászat magas költségeiben rejlenek
 A hazai szénmedencék kis kiterjedésűek, a szénrétegek száma kevés
 A karsztvíz színe alatt található a barnakőszén-készletek nagy része
 A külszíni fejésre a lignit-bányászatban van lehetőség
 Szeneink többsége kis fűtőértékű, nagy kén-, nedvesség- és hamutartalmú
 Csökkent a szénigény
 A világpiacról jobb minőségű szén olcsóbban szerezhető be
Kőolaj- és földgázbányászat
 A szénhidrogének termelése az Alföld déli részére összpontosul






Távlatokban számolni kell a készletek csökkenésével
A földgáz részben a kőolajjal fordul elő, de nagyobbal az olajtól független előfordulások,
a szabad telepek
 A kőolaj-termelő vidékeket csővezeték köti össze a finomítókkal
Uránércbányászat
 Az uránércbányászata Paksi Atomerőmű ellátást szolgálja
Megújuló energiaforrások
 A megújuló energiaforrások kihasználása hazánkban még minimális
 A geotermikus energia kihasználása viszonylag fejlett: üvegházak és fóliasátrak fűtése
 Vízerőművek a Tiszán Tiszalöknél és Kiskörénél
 A szélenergiát kevés helyen használják ki
Villamosenergia-termelés
 Az energia villamosenergia formájában jut el a fogyasztókhoz
 A villamosenergia-termelés csaknem 100 %-át a hőerőművek és a Paksi Atomerőmű adja
 Az erőművek földrajzi elhelyezkedését a szénmedencék, a hűtővízforrások és a nagy
fogyasztóközpontok határozzák meg
 Magyarország legnagyobb hőerőműve Százhalombattán van
 A Paksi Atomerőmű az ország áramtermelésének közel felét adja
 A magyar gazdaság energiapazarló jellegű



23. Magyarország mezőgazdasága




A termelési tényezők a mezőgazdaságban sajátos összefüggésben állnak egymással
Mezőgazdaságunk földrajzi adottságai összességükben kedvezőek
Eredményesen megtermelhető a mérsékelt égövi kultúrnövények többsége, és jók az
adottságai a haszonállatok tenyésztésének
 Számolni a lokális kedvezőtlen adottságokkal, mint a rosszabb minőségű talaj
 A mezőgazdaság művelési ágai a szántó, a kert, a gyümölcsös, a szőlő, a gyep és a nádas
 A földhasznosítás különböző módjait a művelési ágak fejezik ki
 Az utóbbi évszázad pozitív földhasznosítási változása volt az erdők arányának növekedése
 Túlságosan növekedet a művelés alól kivont területek mennyisége
 A mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódik termékeinek fő felhasználója, az élelmiszeripar
 A mezőgazdaság átalakulása a piacgazdaság igényeinek megfelelően folyamatban van
 Az átalakulás célja a magángazdaságok arányának növelése, a farmgazdaságok létrejötte
 A környezetvédelem a mezőgazdaságtól is nagyobb figyelmet igényel
Gabonatermelés
 A két legfontosabb gabonaféle, a búza és a kukorica a vetésterület felét foglalja el
 Az őszi vetésű a legelterjedtebb
 A búzatermelés el tudja látni az ország szükségletét, és kivitelre is jut
 A rozs a második kenyérgabona-növényünk, a homoktalajok jellemző gabonája
 A rizs csak öntözött területeken termelhető, a Tisza-völgy középső szakaszán termelik
 Magyarország a világ, de különösen Európa kukoricatermelésében jelentős helyet foglal el
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


 A gazdaság egyaránt termel őszi és tavaszi árpát
 A zab is fontos
Ipari növények
 Ipari növénynek nevezzük a cukorrépát, az olajosnövényeket, a sörárpát, a rostnövényeket
és a dohányt
 A cukorrépa-termelés elhelyezkedését a talajadottságok és a cukorgyárak földrajzi
elhelyezkedése határozza meg
 Az olajosnövények közül a vezető helyet a napraforgó fogalja el
 Hagyományos olajosnövény a repce
 A mezőgazdaság új terménye a szójabab
 A sörárpát a sörgyártás igényli
 A rostnövények közül kender és a len termelése jelentős
 A magyar dohány nikotintartalma kicsi
Zöldség- és gyümölcstermelés
 Hazánk földrajzi környezete kedvez a zöldség- és gyümölcstermelésnek
 A zöldségtermelésnek mezőgazdaságunkban széles körű fejlesztő hatása van
 A legnagyobb mennyiségben termelt zöldségek a burgonya, a hagyma, a paradicsom és a
fűszerpaprika
 A gyümölcstermesztés a déligyümölcsök kivételévek ki tudja elégíteni a hazai
szükségleteket
 Az almafélék és s csonthéjas gyümölcsök termelése a vezető
 Sok helyütt termelnek almát, barackot, cseresznyét, meggyet
 A szőlőtermelésnek nagy hagyományai vannak



24. Magyarország települései



A település egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese
A települések lakóit és a különböző tevékenységeket kiszolgáló műszaki létesítmények az
infrastruktúra részei
 Háromfél település van: városi, falusi és szórványtelepülés
 Az emberi, gazdasági és közigazgatási kapcsolatok az ország településeit
településhálózatba fogják össze
 A települések egymással alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyban vannak
 A magyar településhálózat kialakításában történelmi és földrajzi tényezők egyaránt részt
vettek
 A magyar települések között a gazdasági és társadalmi fejlődés nagy különbségeket hozott
létre
 Az ország domborzati adottságai kedvezőek a települések kialakulásának
 A magasság növekedésével csökken a települések száma, illetve sűrűsége
 A települések egyharmada 500 lakosnál kisebb lélekszámú falu
 Az 500-1000 lakosú települések egyötödét adják az országban
 A 10’000 lakost meghaladó településeken él az ország lakosságának 60 %-a
 A kisebb települések csak a mindennapi szükségleteket képesek ellátni
 A településnagyság és a foglalkoztatási szerkezet között kimutatható a kapcsolat
 A települések jogi szempontból egységesek
 Több mint 3000 településünk van, ebből kb. 200 községi jogú település
 A települések bevételeikkel önállóan gazdálkodnak
 Az egyes települések helyét az ország településhálózatában a szerepkörük határozza meg
Falusi települések
 A falu fogalma korábban egybeesett a mezőgazdasági tevékenységgel
 A falusi településeknek ma már több típusuk van: hagyományos, átalakult, városias és
városjelölt falu
 A hagyományos falu a gazdasági központoktól távol esik. Kis falvak, mezőgazdasági
népességgel. Népességükből sokat veszítettek, lakosságuk elöregedő. Infrastruktúrájuk
minimális.
 Az átalakult falvak közé tartozik a magyar falvak kb. 1/3-a. K3edvező adottságú
területeken fekszenek, mezőgazdasági üzemekkel rendelkeznek. Számos új ház épült. Az
infrastruktúra részleges.
 A városias faluban a nem mezőgazdasági népesség már túlsúlyban van. Sok a napi ingázó,
a helyi iparban, szolgáltatásokban dolgozó. Sok az új, emeletes lakóház, burkolt út,
infrastruktúra kiépítése előrehaladott.
 A városjelölt falu az előbbihez hasonló, de már saját kisebb vonzáskörzete van.
Többükben középiskolát is találunk. Népességük növekedőben van, a városi rang
elérésére számíthatnak
A települések eloszlása
 A különböző nagyságú és népességszámú falvak egyenlőtlenül oszlanak el az ország
területén
 A törpefalvak 500 lakosnál kisebbek
 A kisfalvak 1000-1500 lakossal rendelkeznek
 A közepes falvak 1500-5000 lakost számlálnak
 A nagyfalvaknak több mint 500 lakosuk van
 A 10’000 lakost is elérő falvak az óriásfalvak

1



Szórványtelepülések
 Hazánk településhálózatának egyik sajátossága a szórványtelepülések nagy száma
 Lakóinak elnevezése külterületi népesség
 A külterületi népesség nagy része mezőgazdasági foglalkozású, és tanyákon él
Városok és urbanizáció
 A városokat összetett foglalkozási szerkezet, szélesebb szerepkör és vonzáskörzet jellemzi
 A városokban a mezőgazdaságból élők aránya csekély, a lakosság nagyobb hányadát az
ipar és a szolgáltatások foglalkoztatják
 A városi népesség arányának növekedése és a falvak várossá történő átalakulásának
folyamat az urbanizáció
 Városhálózatunk hierarchikus felépítésének csúcsán a főváros, Budapest áll
 Regionális jelentőségű nagyvárosaink, 130’000-210’000 lakossal Miskolc, Debrecen,
Szeged, Pécs és Győr, feladataik több megyére is kiterjednek
 Megyeközpontok 37’000-115’000 lakossal
 Nem megyeszékhelyek a középvárosok 30’000-60’000 lakossal. Sopron vagy
Hódmezővásárhely

2