Betekintés: Történelem esszék kidolgozva

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Esszék kidolgozása - 2003
Ókor:
Mutassa be az ősközösségi társadalom felbomlását .
Kr. e IV évezredben megnőtt a lélekszám, új módszerek alakultak ki a termelőmunkában.
Ázsia ,Elő-Ázsia és Afrika folyóvölgyeiben kialakult az öntözéses földművelés és létrejönnek
a folyóvölgyi társadalmak. Meggyorsult a technikai fejlődés, pl. az eke feltalálása - nőtt a
terméshozam. Fémművesség kialakulása , elterjedt a réz használata. Sok új találmány
született- fazekaskorong - kocsikerék, naptár.
Létrejöttek az első városok, ezek a t öbblettermék megjelenésével az árucsere és a
kereskedelem központjaivá váltak.
A gazdasági élet magasabb fokú szervezettséget kívánt . A nagyszabású munkák / csatornák,
gátak építése / egységes irányítást követelt- fokozottabb mértékben differenciálódott a
munkamegosztás - külön tevékenység lett a munkák szervezése irányítása.
Fokozatosan felbomlott az ősközösségi társadalom. Míg az ősközösségben lényegében
mindenki egyenjogú volt, most a személyi és gazdasági függőség kialakulásával a
mellérendeltségen kívül megjelent az alárendeltség is. Magántulajdon általánossá válása.
Zsákmányoló életmód helyett megindult a termelés ami a többlettermék előállítása révén
lehetővé tette a kereskedelme kibontakozását. Az egyenlőtlen elosztás nyomán egyes rétegek /
termelés szervezői , papság , fegyveres arisztokrácia / vagyonra és hatalomra tettek szert.
Ismertesse az állam kialakulását és funkciót!
Az állam a társadalomtól elkülönült intézmény amely a közös területen élők tevékenységét
szervezi szabályozza , ezek felett gyakorol hatalmat. Az állam a történeti fejlődés
meghatározott fokán jött létre és kialakulását követően jelentős változásokon ment keresztül .
Az ősközösségi társadalom felbomlását követően a társadalmi és gazdasági élet fejlődése
olyan bonyolult szervezési feladatokat rótt az emberek közösségeire amelyhez külön
szervezetre lett szükség - ez volt az állam.
Az állam funkciói két nagy csoportra oszthatók : külső és belső feladatok.
Belső feladat: termelés megszervezése irányítása, belső rend biztosítása- ennek eszköze a
jogrend az állam által megfogalmazott törvények összessége. A törvények szabályozzák az
államban élők egymás közötti viszonyát . Előírásokat normákat tiltásokat fogalmaznak meg, a
megsértőket a törvény bünteti , velük szemben legálisan alkalmazza a fizikai kényszert.
Külső feladat: haza védelme , hódítás.
Az állami feladatok ellátását a termelőmunkát végzők adója teszi lehetővé. Adóztatás nem
más mint a többlettermék egy részének állami célra történő kisajátítása.
Mi jellemezte a termeli viszonyokat az ősközösségi és a rabszolgatartó társadalom időszakában ?
Az anyagi javak termelése és elosztása tekintetében alakult ki a k ét társadalmi formáció
közötti különbség. Ősközösség: közös tulajdon , egyenlő részesedés a termelt javakból .
Nincsenek alá és felérendeltségi viszonyok . Kizsákmányolástól mentes társadalom .
Rabszolgatartó társadalom: magántulajdon , egyenlőtlen részesedés a termelt javakból ,
uralkodási és alárendeltségi viszonyok / osztálytársadalom / . Kizsákmányoló társadalom.
Milyen összefüggés van az ókori keleti társadalmak gazdasága valamint az istenkirályság a
despotikus államszervezet között ? / 8. P. /



Csak kulcsszavak: összehangolt munkavégzés- centralizált állam- istenhit- papi testületek tekintélyelv - oikoszgazdálkodás- szabálytudat - szigorú erőszak
Milyen csillagászati és matematikai ismeretre tettek szert az ókori Mezopotámiában ,
Egyiptomban és Indiában ? / 8 p. /
bolygól, állócsillagok megkülönböztetése- naptár - földmérés - évszakok - csatornaépítéspiramisok - hatos számrendszer - tízes számrendszer és helyi érték
A legfontosabb vallási kultuszokból kiindulva m utassa be az Ókori Kelet folyamvölgyi
társadalmainak világszemléletét valamint a papság szerepét mindennapi életükben! 8 p.
A legfontosabb ókori kultuszok politeista vallásokra épültek. Az ókori Keleten a vallás
összefonódott a tudományokkal és a filozófiával. Pl. taoizmus, brahmanizmus stb.
A vallásban megnyilvánult egyes társadalmak világszemlélete , az adott területek lakóinak
életérzése. Kínában jellemző volt az ősök kultusza. A hagyományok tisztelete jegyében
fordult az uralkodó is jóslás útján az eltávozottak szelleméhez. Indiában a vallás a merev
társadalmi alá-fölé rendeltséget hívatott szentesíteni. Mezopotámiában az istenkirályok - ensik
- mind az államhatalmat mind az áldozatok bemutatásának jogát a kezükben tartották.
Egyiptomban különböző szertartásokra szakosodott nagyhatalmú papságot találunk, az
uralkodó csak elvétve avatkozik bele a vallási kérdésekbe. Az egyiptomi Aton-kultusz már
átment a monoteista vallások irányába. Az egyistenhit tiszta formában a zsidó vallás Jahve
kultuszában jelent meg. Az Ókori Keleten a v allás volt az élet általános kerete. Hozzá
kötődött a csillagászat a számolás, és mérés tudománya, ugyanúgy mint a csillagjóslás és
kuruzslás. Politikai mozgalmak is vallási színezetben jelentek meg. Ehnaton kísérletén túl
ilyen volt a zsidó próféták mozgalma.
Melyek az Ókori Kelet eredményei az írásbeliség és az államigazgatás területén ? 8 p.
képírás, szótagírás, ékírás, szótagjelölés, hangjelölés, intelmek törvénygyűjtemények, vallási
rendszerek, bölcselet kezdetei
Tekintse át Mezopotámia történetét!
Mezopotámia: Tigris és Eufrátesz folyók közötti területek, lakosai a sumérok. Kr. e IV-III
évezredben az ősközösségi társadalom felbomlásával az öntözéses földművelés elterjedésével
városállamok jöttek létre / U R, LAGAS, UMMA, KIS URUK /.Jellemzi a politikai
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


széttagoltság
Kr. e I II évezred : integrációs szakasz. A hegemóniáért folytatott harc eredményeként az
akkádok nagyobb területet egyesítő centralizált despotikus birodalmat hoztak létre DélMezopotámiában.
Kr. e II évezred: a túlöntözött talaj szikesedni kezd a déli területek jelentősége csökken, az
északon fekvő Babilon magához ragadta a vezetést. Óbabiloni Birodalom - HAMMURAPI/
Kr. e 1792-1750 / - hódítások és törvénykönyv fűződik nevéhez.
Kr. e XVI század: hettita hódítás
Kr. e XII század: kasszita-kor
Kr. e VII század: asszír hódítás , Kr. e 689 , Szinahéeriba lerombolja Babilont.
Kr. e VII-VI század: Újbabilóni birodalom - Nabu-apal-uszur a médekkel szövetkezve
megsemmisíti az asszír birodalmat . II Nabukodonozor legyőzi az egyiptomiakat, és Kr. e
587-ben leigázza Júdeát. Kr. e 539: Kürosz bevonul Babilonba. K e 331 : Nagy Sándor
legyőzte a perzsákat majd a Szeleukida dinasztia uralkodik.
Mutassa be Mezopotámia társadalmát államszervezetét!



Földtulajdonviszonyok:
a földek egy része a templomgazdaságok magántulajdona / istenek háztartásai /
a földek másik része az uralkodók magántulajdona
a harmadik rész / rosszabb minőségű / közös tulajdonban volt- ezen földeket megművelő
szabadok fokozatosan elszegényedtek így kénytelenek voltak templomi vagy uralkodói
földeken munkát vállalni.
Társadalom:
Két csoportja: szabadok és rabszolgák.
A szabadok 3 csoportja: papi arisztokrácia , fegyveres arisztokrácia , közrendű szabadok.
Utóbbiak részben önállóan gazdálkodtak a köztulajdonban levő földek használatából éltek ,
részben függő helyzetben a templom vagy a palota dolgozóiként folytattak termelőmunkát.
Patriarchális rabszolgaság: számuk csekély , termelésben betöltött szerepük nem jelentős.
Államszervezet:
Állam élén a despota, a templomi gazdaság vezetőjéből lett uralkodó az összes hatalom az ő
kezében ös szpontosul. Hivatalnoki réteg - élén a fegyveres és papi arisztokrácia akik a
főhivatalnoki kart alkotják. Udvari hivatalok: közmunkák, pénzügyek , hadügyek hivatala.
Fegyveres férfiak gyűlése / népgyűlés /- szerepe jelentéktelen.
Közigazgatás: az állam közigazgatási körzetekből állt , élükön a despotának felelős
helytartókkal.
Ismertesse Egyiptom történetét!
Az ősközösségi társadalom felbomlása után kisebb - nagyobb politikai -hatalmi központok
alakultak ki Egyiptomban. Kr. e IV évezredben létrejött északon Alsó-Egyiptom, délen FelsőEgyiptom. Kr. e 2900 körül Menesz király egyesítette a két országrészt .
Egyiptom történetében két tendencia figyelhető meg , a széttagolódás és az időszakonként
felülkerekedő integráció .
Óbirodalom Kr. e XXVIII- XXII század: Dzsószer alapítja , fővárosa Memphisz. Ekkor
alakult ki az állam hierarchizált rendszere / államapparátus , nomoszok / . Piramisépítések /
Kheopsz, Menkauré /.
Első átmeneti kor: Központi hatalom meggyengült, felkelések éhséglázadások. A
megosztottság nem lehet tartós, mert az önötözési munkák egységes irányítást, a rossz
gazdasági helyzet központosítást követelt.
Középbirodalom: Kr. e XXI-XVIII század: II Mentuhotep újraegyesítette Egyiptomot, Núbia
meghódítása, hadjáratok Szíria és Palesztina ellen.
Második átmeneti kor: Hükhosz uralom.
Újbirodalom: Kr. . e XVI-XI század: hükhoszok kiűzése, Ehnaton politikai és vallási reformja
/ monoteizmus / meghiúsul.
Kr. e VII század asszír uralom.
Szaiszi kor / Kr. e 664-525/ rövid virágkor
Kr. .e 525: Kambüszész perzsa király meghódította Egyiptomot. Satrapia lett.
Ismertesd Perzsia történetét!
A perzsa indoeurópai nép, Kr. e VI századba hozta létre birodalmát Elő-Ázsiában. Uralkodói:
Kürosz / Kr. e 559-529 / meghódította Lüdiát és Babilont.
II. Kambüszész / Kr. e 529-522 / meghódította Egyiptomot és Libíát, halála után a birodalom
válságba került / Kr. e 522 a mágusok felkelése /
I. Dareiosz / Kr. e 522-485 / úrrá lett a válságon. Reformjai:
közigazgatás megszervezése - satrapiákra osztotta birodalmát , élükre satrapákat állított, ezek
feladata az igazságszolgáltatás, adószedés, hadügyek. Hivatalnokgépezet segítette a munkát.



Egységes súly-mértékrendszer. Egységes aranypénz. Közlekedési hálózatépítése. Hadsereg
átszervezése. Főváros Perszepolisz. Fejlett írásbeliség - kancellária.A leigázott területek
szokásait sajátosságait elfogadták.
A perzsák sajátos vallási felfogását amely 2 ellentétes isteni erő létét és küzdelmét hirdeti
vallási dualizmusnak nevezzük.
Dareiosz és fia Xerxéx is harcolt a görögök ellen de vereséget szenvedtek.
Nagy Sándor Gaugamélánál Kr. e 3 31-ben vereséget mért a p erzsákra és ezután makedón
fennhatóság alá került a perzsák birodalma.
Mutassa be India történelmét!
Kr. e III évezredben az Indus völgyében bomlásnak indult az őstársadalom, a dravida
őslakosok virágzó városokat hoztak létre / Mohendzso-Daro /.
Kr. e 1200 kör ül megindult az indoeurópai népek / árják / bevándorlása. Ezek leigázták az
őslakosokat és kisebb-nagyobb államalakulatokat hoztak létre, élükön rádzsák álltak.
Elkülönültek a társadalom egyes rétegei: fegyveres arisztokrácia / árják / , papi arisztokrácia ,
parasztok , kézművesek és kereskedők , jogfosztott őslakosság.
Kasztrendszer: Brahmana- papok kasztja , K satrija - harcosok kasztja , va isja - szabad
termelők kasztja , súdra - leigázottak kasztja.
Az egységes államot Asóka király hozta létre Kr. e III században.
India vallása: - védikus vallás , br ahmanizmus: kasztrendszer megváltoztathatatlanságát
hirdető vallásfilozófiai rendszer, ami a lélekvándorlás tanát hirdette. Istenei : Brahman a
teremtő, Visnu a megtartó, Siva a pusztító.
Buddhizmus: Buddha tanain alapuló vallásfilozófiai rendszer, helyteleníti a kasztrendszert, azt
tanítja , hog y az embernek visszavonulva a világtól megszabadul vágyaitól, elérheti a teljes
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megsemmisülést a nirvánát , nem kell mindig újjászületnie.
Ismertesse a folyamvölgyi társadalmak vallási felfogását!
Az ókori kelet népei is megpróbálják megmagyarázni a v ilág jelenségeit. Általános
jellemzőjük: a politeizmus- sokistenhit.
Egyiptom istenei: Ozirisz , Ízisz, Anubisz , Thot. Az egyiptomi vallás sajátossága , hogy az
isteneket részben vagy egészben állat alakúaknak képzelték el. Mezopotámia is politeista /
An, Tammuz, Enlil / K ína vallásai is politeista vallások. Brahmanizmus / I ndia / politeista
felfogás. Főistenei: Siva, Visnu, Brahman. Legfontosabb tana a lélekvándorlás. A
brahmanizmussal szemben a Kr. e VI században alakult ki a buddhizmus vallási rendszere.
Legfőbb tanítása: az embernek meg kell szabadulnia vágyaitól hogy elérhesse a nirvánát.
Vallási dualizmus: a perzsák vallása , két ellentétes isten - a tűz és a világosság jó istenének és
a sötétség gonosz erőinek létét és küzdelmét hirdeti .
Monoteizmus: egyistenhit, a világ jelenségeit egyetlen legvégső végtelen lény ténykedésére
vezeti vissza. Egyiptomban Ehnaton fáraó vallási reformja tett erre kísérletet / N apistenkultusz /.
Zsidó vallás- Jahve az egyetlen isten ő teremtette és irányítja a világot.

Görög történelem
Mi jellemezte az ókori görög fejlődés Mükéné-kori szakaszát? / 10 p. /
A görög törzsek letelepedése és honfoglalása a Kr. e II évezredben a Balkán déli részén.
Az ősközösségi nemzetségi rend felbomlása, aminek okai a fejlettebb népekkel való
kapcsolat, bronz, zsákmány és a föld. Az egyik legerősebb állam volt Mükéné. A görög
osztálytársadalom ókori keleti jellegű koraszaka a mükénéi kor / Kr. e XVI-XIII század /.



Istenkirályság, jól szervezett királyi háztartások, ma gas szintű írásbeliség, specializált ipar,
virágzó kereskedelem, rabló hadjáratok. A társadalom tagozódása: nagybirtokos fegyveres
arisztokrácia, közrendűek , rabszolgák. Az állam élén a király, a minosz állt, akit isteni
eredetűnek tartottak. Kr. e XII század elejétől a városközpontok elpusztultak, jóformán csak
Athén maradt meg. Ugyanekkor új görög törzsek vándorolnak be a szárazföldre, megjelennek
a mükénéi bronztársadalmat leigázó dórok. A városközpontok pusztulását gazdasági,
társadalmi, és politikai hanyatlás követte, az ipar és a kereskedelem lehanyatlott, a gazdasági
élet mezőgazdasági jellegű lett.
Ismertesse Spárta társadalmát és államszervezetét!
A dór hódítók Peloponészoszon alakították ki a maguk államait. Ezek közül legjelentősebb
Spárta volt. Társadalma hódítókra és meghódítottakra oszlott. A hódítókhoz tartoztak a
teljes jogú spártaiak / 9000 fő / - katonáskodhatnak, sorshúzással az állami földekből egyenlő
nagyságú parcellákat / kléroszokat / kapnak. Perioikoszok / körüllakók / - személyükben
szabadok , de politikai jogaik nem voltak, iparral kereskedelemmel foglalkoztak. A
meghódított népcsoporthoz a Helóták tartoznak./ leigázott őslakosok / - állami tulajdonban
levő rabszolgák, ők művelik a spártaiak kléroszait. Államszervezet: Spártai arisztokratikus
köztársaság , tényleges hatalom egy szűk csoport kezében összpontosul. Az állam élén 2
király / bazileusz / - hadsereg vezetői, családjogi ügyek bírái, főpapok, 1 évre választják őket.
28 vén / geruszia / kormány és büntetőbíróság. 5 ephorosz - királyokat és a véneket ellenőrzi,
1 éves megbízatás, később a legfontosabb állami ügyeket is ők intézik. Népgyűlés / apella / minden 30 év feletti teljes jogú spártai a tagja, feladata a királyok és ephoroszok
megválasztása, az előterjesztett javaslatok megvitatása. Spárta katonaállam, a gyerekeket már
6 éves koruktól katonáskodásra nevelik.
Ismertesse Szolón tevékenységét !
Szolón arkhón lett Kr. E 594-ben. Szolón törvényei egy része a parasztoknak kedvezett: az
adósrabszolgaságot eltörölte, akiket külföldre adtak el, állami pénzen kiváltották, az
adósságokat elengedte, megszűntette a magánszemélyeknek még fönálló terheket. /
szeiszaktheia /. Földreformot hajt végre, az eltávozottak földjeit felosztja a parasztok között,
erősíti a paraszti közösséget. Kereskedőknek kedvezett törvényei: Timokratikus alkotmány - a
lakosságot vagyoni kategória alapján 4 osztályba osztotta / 500 mérősök
pentakosziomedimnosz, hippeiszek, zeugitészek - ökörfogatosok, thészek - béresek. / a
politikai hatalom gyakorlása , a vagyoni viszonyok alapján történik. A vagyoni beosztás lett a
katonáskodás alapja is. Négyszázak tanács / bulé / - a népgyűlés rendjét készíti elő, tagjait 4
athéni törzs 100-100 választott képviselője tette ki. Esküdtbíróságok / héliaia / létrehozása.
Fellép a politikailag passzívak ellen. Súly- mérték és pénzreform. Maximálta a földbirtok
nagyságát. Megtiltotta a gabonakivitelt- leszorítsa a g abona árát. Családjogi törvények /
hozomány megtiltása, házasságtörők megbüntetése /.
Türannisz rendszere / 6 p. /
Türannisz = zsarnokság, diktatórikus állami berendezkedés Kr. e VII-VI. században több
görög poliszban. Athénban Szolón távozása után egyensúlyi helyzet jött létre a démosz és az
arisztokrácia között. A démosz a gazdasági az arisztokrácia pedig a politikai hatalommal bírt.
A társadalmi osztályok között létrejött egyensúlyi helyzetben az új gazdasági lehetőségeket
magukhoz ragadó arisztokraták a köznépre támaszkodva magukhoz ragadták a hatalmat. Ezt
kihasználva Kr. e 560-ban Peiszisztratosz egyeduralmat valósít meg Athénban .A politikából
kiszorítja az arisztokráciát lés a démoszt .Peiszisztratosz: ipar kereskedelem fejlesztése,
parasztok védelme az arisztokrácia önkényével szemben, Dionüszosz kultusz Parasztoknak



földet osztott, kölcsönöket biztosított. Aktív külkereskedelem-barát külpolitika, nagy
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


építkezések. A démosz gazdasági megerősödése a VI században feleslegessé tette a türanniszt.
Kr. e 510-ben Peiszisztratosz fiait a politikai hatalmat megszerezni akaró démosz elűzte,
megvalósult a demokrácia.
Jellemezze Athén gazdaságát Periklész idején, klasszikus áruterm. rabsz.! !6 p. /
A gazdasági élet alapja az ipar és a kereskedelem mellett a mezőgazdaság. A mezőgazdaság
legfontosabb ága a gyümölcstermesztés, szőlő és kertművelés. Gabona alá a földet
vaspapucsos faekével szántották. Az iparban fontos szerszám a kézifújtató és az íjas eszterga.
A munkamegosztás számos új iparágat hoz létre. Kisüzemek elsősorban a piacra termeltek. A
kereskedelem fejlődésével együtt járt a pénz és kölcsönügyletek fejlődése is. . A termelés
fejlődése együtt járt a terjeszkedés igényével.
Ismertesse az athéni társadalmat Kr. e V. században :
Athén társadalmának jelentős rétegét szabadok és rabszolgák alkották. A szabadok sem
egységesek, mert voltak gazdag földbirtokosok és vállalkozók, de voltak szegények is, akik
maguk végezték a közvetlen termelőmunkát A polgárjoggal rendelkező szabadok mellett
voltak metoikoszok is, akik szabadok voltak de polgárjoggal nem rendelkeztek, de szakszerű
munkájukra szükség volt. A rabszolgák jelentő része házimunkát végzett, de fokozatosan nőtt
a műhelyekben, a mezőgazdaságban és bányákban dolgozók száma. A rabszolgák
életszínvonalában nagy különbség volt, legkedvezőbb az iparban dolgozóké volt, a
legrosszabb a bányákban dolgozóké.
AZ athéni állam virágkora!
Az athéni demokrácia gazdasági alapját a rabszolgamunkát egyre jobban igénybe vevő
árutermelés és az ebből adódó jövedelmek képezték. Az államhatalom alapja a népgyűlés volt,
amelynek minden nagykorú / 20. életévet betöltött / férfi athéni polgár tagja volt. Ez hozta a
törvényeket, kisorsolta a tisztviselőket, döntött háború és béke kérdésében. Ötszázak tanácsa
vitatta meg a népgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatokat és gondoskodott a határozatok
végrehajtásáról. Minden phülé 50 tagot delegált ebbe a hivatalba. A phülék egy tengerparti és
egy szárazföldi részből alakult ki. A volt arkhónokból álló Areioszpagosz joga ekkor már
leszűkült a tisztviselők ellenőrzésére és a politikai ügyekben való bíráskodásra .A népgyűlés
választotta az esküdtbíróságot és a 10 sztratégoszt. Míg a többi hivatal csak 1 é vre szólt a
sztratégoszok többévig is tevékenykedhettek. A sztratégoszok a külügyekkel foglalkoztak. 9
arkhón az állam élén, szerepük egyre formálisabb. Esküdtbíróságok feladata az
igazságszolgáltatás, tagjait sorsolták, tanácsokra bontva ülésezett, napidíjat kaptak. 10 p. /
Mit jelentett a polgárjog az ókori Athénban ?
A polgárjoggal rendelkező szabadok irányították Athén államszervezetét . a legfőbb
törvényhozói hatalom a népgyűlés tagjai. A népgyűlés hozta a törvényeket és ellenőrizte a
tisztviselőket , döntött háború és béke kérdésében stb. . A polgárjoggal rendelkezők
választójoggal rendelkeztek sőt választhatóak voltak, szemben a polgárjoggal nem rendelkező
metoikoszokkal nőkkel és rabszolgákkal.
Athén kül és belpolitikája Periklész korában. / 5 p. /
Az athéni demokrácia gazdasági alapját a r abszolgamunkát egyre jobban igénybe vevő
árutermelés és az ebből adódó jövedelmek képezték. Az igazsásgszolgáltatás a nép kezében
volt. Az esküdtbíróságok tagjait 30 év feletti athéni polgárok közül sorsolták. Választás útján



töltötték be tisztségüket a h advezérek, a s ztratégoszok. Alkotmány biztosította a polgárok
számára a demokráciát, de kizárta a metoikoszokat a nőket és a rabszolgákat.
Rabszolgamunkát fokozottan igénybevevő árutermelés, a polgárok a polisz társtulajdonosai. A
szövetségesek kizsákmányolása. Kereskedelem fellendül. Az iparosok és kereskedők
befolyásának növekedése a hódító politikát szorgalmazza. A feszültség a társadalmon belül a
vagyoni különbségek növekedése valamint az arisztokrácia elégedetlensége miatt. A déloszi
szövetség révén terjeszkedés. Ellentétek kiéleződése Spártával, valamint a tagállamokkal.
Mutasson rá a görög tudománynak az előzményekhez képest újszerű vonásaira? 10. P.
Rendszerezés, filozófia, kollektív államvezetés, vallás a hagyomány alapja, módosuló
törvények, történetírás, oknyomozó szemlélet, logika, irodalmi formák és műfajok, emberi
léptékű építészet és művészet.
Kr. e V - IV századi görög kultúra / 10 p. /
Orvostudomány: Hippokratész azt tanította , hog y az orvostudomány feladata a betegségek
megfigyelése, és a tapasztalatok alapján történő gyógyítása. Almaión : az első boncolás.
Filozófia: A szofisták azt a v éleményt képviselték, hogy az állam a t örvények, a v allás, az
erkölcs , a rabszolgaság emberi megállapodások eredményei, tehát mindig az ember dönti el
hogy mi erkölcsös, minden dolog mértéke az ember.
Démokritosz materialista atomtana.
Szókratész a szofistákkal ellenben hitt az objektív igazságokban és az erkölcsi értékekben.
Platón filozófiai idealizmusa.
Arisztotelész több szaktudomány / á llattan, lélektan, költészettan / me galapítója, a logika
alapjainak kidolgozója.
Történetírás: Hérodotosz görög-perzsa háborúk körforgás-elmélet, Thuküdidész a
peloponészoszi háborúk története, összefüggések feltárása és minden természetfeletti tényező
kiküszöbölése.
Képzőművészet: Müron , Polükleitosz, Pheidiász. Vázafestészet: vörösalakos technika.
Irodalom: Aiszkülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész
A poliszrendszer válsága.
A déloszi és a peloponészoszi szövetség közötti ellentétek olyan háborúhoz vezettek,
amelyben minden görög polisz részt vett. A peloponészoszi háború / Kr. e 431-404 / Athén
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


teljes vereségével végződött. A háború eredményeként a kisbirtokok tönkrementek és a városi
műhelyek jelentős hányada csődbe jutott. Ezzel párhuzamosan egyesek meggazdagodtak,
kialakultak a nagyüzemek. Kiéleződtek a vagyoni különbségek . A szabadok politikai
jelentősége jelképessé vált. Rabszolgák száma nőtt, helyzetük romlott, noha a t ermelésben
nem voltak érdekelve. A poliszközösséghez fűződő szálak meglazultak. A poliszok között az
ellentét kiéleződött a piacok miatt. Sok polisz egymás ellen fordult a piacokért, és nagyobb
gazdasági és politikai egység kialakításáért. A harcokban egyik polisz sem tudta célját elérni.
A válság szükségessé tette az újabb nagyobb integrációt, amit Makedónia teremtett meg.
Mivel ért véget a görög poliszok hatalmi vetélkedése? Milyen eseménysorozat vezet át a
hellenizmus korába , é s hogyan jelennek meg a hellenisztikus kor életmódbeli és
gondolkodásmódbeli változásai a művészetekben és a filozófiában? 10.p
Athén nagyhatalmi státusza lehanyatlott a peloponészoszi háborúban , de a győztes Spárta sem
képes egyesíteni Hellászt. Thébai reménytelen kísérlete után végül Makedóniának sikerült
egybekovácsolni a pánhellén szövetséget, amely első vezére II. Philipposz lett. Philipposz Kr.
e 338-ban a khairóneai csatában egyesítette a görög poliszokat. Őt követte Nagy Sándor / 336-



323 / aki meghódította Perzsiát. A birodalom fővárosává Babilont tette. Átvette a perzsa
kormányzási módszereket, de csak a hadsereg tartotta össze a b irodalmat. Alexandrosz
tudatosan segítette elő a mezopotámiai és görög hagyományok összeolvadását, amiből a
hellenisztikus kultúra kialakult. A kereskedelem és az ipar fellendült. Új piacok és
nyersanyagforrások nyíltak meg a görögök előtt. Az ipar és kereskedelem központjai a
nagyvárosok lettek .Közben megváltoztak az életkörülmények is. A poliszok egykori szabad
polgárai a hellenisztikus birodalom alattvalói lettek A társadalmi ellentétek kiéleződtek /
Makedón uralkodó osztály- őszlakos uralkodó osztály , vezető rétegek-szegények, szabadokrabszolgák / . Az állam ügyeit az uralkodó és a hivatalnokszervezet intézte.A tömegek a keleti
misztériumvallásokban kerestek vigaszt, a művelt vezetők körében elterjedt a görög filozófia
és művészet. A két kultúra egymásra hatásából létrejött a hellenizmus. A hellenisztikus
alkotásokban nem a közügyek hanem egyes emberi sorsok kerültek a középpontba.
Jellemezze a hellenizmus korának államait, gazdasági életet, társadalmat és a hellenisztikus
műveltséget !10 p.
A hellenisztikus államok Nagy Sándor birodalmának bomlása révén keletkeztek.
Egyiptom sajátosságai: az állam minden terület tulajdonosa, és az állam írta elő , hogy milyen
területen mit kellett termelni. Mezőgazdaság és az ipar fellendül . Városiasodás felerősödik.
Perzsa állam: közigazgatása minta a többi hellenisztikus állam számára. Ügyeket az uralkodó
és közvetlen környezete irányította. Nagy hivatalnokszervezet a végrehajtáshoz.
Gazdasági élet: a k ereskedelem a n em görög / barbár / népekkel, egyes területek speciális
cikkei jellemzőek: Egyiptom papirusz, Pergamon pergamen. A gazdasági fejlődés egy időre
megoldotta a p iacproblémákat, de egy kis idő múlva újabb nyersanyagforrásokért,
kereskedelmi útvonalakért szinte állandó háborúk jelentkeztek.
Társadalom: a hatalom a görög makedón uralkodó osztály kezében volt. Időnként komoly
szembenállást tanúsított az őslakos uralkodó osztály, amely számíthatott a szegény szabadok
támogatására is. A parasztok vagy önállóak vagy bérlők, helyzetük nem volt jobb a
rabszolgákénál. A városokban viszont a szabadok és rabszolgák között éles ellentét
bontakozott ki.
Műveltség: a filozófiában nem az a döntő kérdés hogy mi az igazság, hanem hogyan lehet
boldogan élni. Epikurosz az istenektől és a haláltól való félelemben találja a bajok igazi okát,
és ezért a z avarmentes lelkiállapotot ajánlja. A sztoikus Zénon a b oldogság forrását a
szenvedélymentességben találja meg, mert így lehet a zsarnok akaratával szembeszállni.
A szaktudományok mivel az állam ezeket a politikamentes tudományokat támogatta , gyors
fejlődésnek indultak / Arisztarkhosz, Eukleidész, Arkhimédész /.
A vallás terén számos filozófiával és tudománnyal átitatott hiedelem hódított teret. Hittek egy
megváltó testet öltő istenségben. Sok uralkodó önmagát hirdette ennek, de ez a tömegek
csalódásához vezetett. Így egyre többen lettek a m isztérium vallások híveivé / Mitrász és
Ízisz-kultusz /
Fejtse ki röviden , m ilyen eredménnyel járt az egyetemes civilizációra nézve Nagy Sándor
életműve! 5. P.
Keleti és görög civilizáció ötvözése, birodalmi kormányzás, misztériumvallások,
szaktudományok, hellenizmus, az egyén kerül az irodalom középpontjába, és a filozófiában is.

Róma
Melyek voltak Róma fontos kül és belpolitikai kérdései a köztársaság teljes időszakában ?
11p.



földszerzés, Itália meghódítása, hadsereg, harc a belső jogegyenlőségért, az oszd meg és
uralkodj elve, Leszámolás Karthágóval, a nobilitas meghasonlása, reformkísérletek,
kormányzati válság, rabszolgafelkelések, polgárháborúk.
Mit jelentett a cenzus a r ómai korban a f eudalizmus idején és az újkori polgári
társadalmakban ?
Rómában eredetileg vagyoni és adófizetési kategória , amely alapján a választásra jogosult
polgárok jegyzéke készült.
Feudalizmus idején általában pénzben fizetett járadék a f öld / jobbágytelek / után amely a
földesurat illette meg. Franciaországban alakult ki , de a feudális társadalom általánossá vált .
A XVI-XVII században a paraszti földbér legáltalánosabb legelterjedtebb formája volt . A
polgári forradalmak szüntették meg.
A polgári társadalmakban cenzusnak nevezték azt a f eltételét amihez a v álasztójog
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


gyakorlását és a választhatóságot kötötték. A választójogi rendszerek a legkülönfélébb
cenzusokkal / vagyoni, műveltségi / korlátozták a választásokban való részvételt.
Ismertesse a patríciusok plebejusok harcát Rómában !10 p.
Patríciusok: Róma vagyonos előkelői, politikai hatalom birtokosai. Plebejusok: politikai
jogokkal nem rendelkező közrendű szabadok. Kr. e V században indult meg a harc a két réteg
között.
A Kr. e V. századi háborúk során a parasztok e gy része elszegényedett , t öbben
rabszolgasorba süllyedtek. Ezek földet akartak és harcoltak az adósrabszolgaság ellen.A
gazdagodó iparos és kereskedő plebejusok a politikai hatalomból akartak részesedni.
Kialakultak a plebejus népgyűlések. - 494 : kivonulás a Szent-hegyre , né ptribunusok
választása , ezek személyükben sérthetetlenek, vétójoggal bírnak és plebejusok választják
őket, Kr. e 451-450 : a törvények írásba foglalása, Kr. e 445 L ex Canuleia - patríciusok és
plebejusok közötti házasság engedélye. Kr. e 443: censori hivatal amit csak patríciusok
tölthetnek be. Az új katonai rendszer alapja a vagyon - centuriák szerinti népgyűlés.Kr. e367:
a földkérdés szabályozása egy személy maximum 500 iugerum földet birtokolhat, Kr. e 366 az
egyik consul plebejus.Kr. e 326 : Adósrabszolgaság eltörlése.Kr. e 300: papi hivatalok
megnyíltak a plebejusok előtt. Kr. e 287: Eltörlik a népgyűlési határozatok szenátusi
jóváhagyását. – Jogilag megszűnt a különbség a két osztály között.
Ismertesse a római köztársaság államberendezkedését ! 10 p.
Jellege : arisztokratikus köztársaság.
Az államhatalom birtokosa a népgyűlés. Legfontosabb a centuriák szerinti népgyűlés, ez
választotta a főhivatalnokokat. Létezett még tribusok szerinti és plebejus népgyűlés.
Magistratus: állami tisztségviselő, jellemzi hogy egy hivatali évre választják / annualitas / ,
minden tisztséget legalább ketten töltenek be , így ellenőrizhetik egymást / kollegialitás /,
intézkedéseikben állami főhatalom nyilvánult meg.
A végrehajtó hatalom élén a 2 consul és a szenátus állt. A consulok hívták össze a szenátust
és a népgyűlést, határozatokat végrehajtották, hadsereg vezetői. A szenátus tagjai kezdetben
patríciusok lehettek / 300 majd 600 fő /. Kezelte az állam vagyonát, külügyeket irányította,
törvényeket javasolt jóváhagyta a népgyűlési határozatokat.
Néptribunusok Kr. e 494-től, vétójog, személyükben sérthetetlenek
Rendkívüli veszély esetén 6 hónapra diktátort választottak. Teljhatalmú személy.
Censorok Kr. e 443-tó, vagyonbecslés, centuriákba való besorolás, 5 é vente végezték a
vagyonbecslés alapján a lakosság centuriákba való besorolását
Praetorok Kr. e 336-tól - bírók



Quaestor - államkincstár majd a hadikincstár kezelője, számuk 2 majd 10
Pontifex maximus
Karthágó és Róma háborúi. Ismertesse a hábor ú kitörésének okait és a fegyveres harcok
eseményeit ! 10 p.
A pun gyarmatok Karthágó vezetésével iparos-kereskedő birodalommá fejlődtek.
Az első pun háború / Kr. e 264-241 /
Szicília birtokáért folt, és Kr. e 264-ben robbant ki. Kezdetben római fölény szárazföldön , és
pun a tengeren. A rómaiak az itáliai görög városok segítségével hajóhadat építettek és
győztek. Szicília provincia lett.
Második pun háború / Kr. e 218-201 /
A Földközi - tenger nyugati medencéjének megszerzése a t ét. Hannibál átkelt az Alpokon ,
betört Itáliába, többször győzött a rómaiakon / Kr. e 216 Cannae /. Szövetkezett
Makedóniával. Utóbb a rómaiak Hispániában ás Szicíliában átvették a k ezdeményezést Cornélius Scipió. Kr. e 202 Z ama, Karthágó veresége, 10000 t alentum hadisarc, kénytelen
leszerelni flottáját. Róma ezzel a Földközi-tenger nyugati részének ura lett.
Harmadik pun háború / KR. E 149-146 /
3 éven át tartott a város ostroma, a rómaiak által kiprovokált küzdelem, a várost lerombolták
,és létrehozták Africa provinciát.
Milyen változásokkal jártak a hódító háborúk a köztársaságkori Róma életében? 10 p.
Megoldásra váró feladatok abból adódta hogy Róma világhatalommá vált. Földkérdéshadsereg válsága , politikai intézményrendszer elégtelensége. Rabszolgafelkelések.
A gazdasági élet fellendülése, rabszolgamunka jelentősége megnőtt, a termelés nagyüzemivé
válása, a g azdálkodás belterjessé válása. Korszerű módszerek a mezőgazdaságban .A
társadalom rabszolgatartó jellege .Rabszolgatartás általánossá válása, szabad parasztság
tönkremenetele, számának gyors csökkenése, kialakuló antik proletariátus. Uralkodó osztály:
szenátori rend- lovagi rend. A birodalom lakosságának igazságtalan eltérő jogállása,
társadalmi ellentétek kiéleződése.
Tekintse át hogy a római államnak milyen külső támadásokkal kellett szembenéznie a
kezdetektől a császárkorig! 10 p.
A Kr. e VII században Róma etruszk uralom alatt áll, ez a VI században szűnik meg. Kr. e IV
században a környező népek támadásait sikerrel elhárította. A következő támadás a gallok
részéről érte Rómát, kezdetben a gallok győztek de végül Róma győzött. Kr. e 218-203 között
a II. pun háborúban Hannibál betört Itáliába az Alpokon át, sok győzelmet aratott, de Rómát
elkerülte, de Dél-Itáliát végigdúlta. Kr. e I század folyamán Marius Jugurtha numidiai király
Róma elleni háborúit fejezi be sikerrel. Utána az északról betörő germánokat verte vissza.
Mi volt a Gracchusok reformjavaslatainak célja és lényege? 5 p.
A nagy hódítások után felvetődő problémák közül a legnagyobb erejű a föld illetve a
parasztkérdés. Tiberius Gracchus célja: a n incstelen proletárok földhöz juttatása. Javaslata a
Licinius - törvény felújítása. Megölték. Gaius Gracchus célja: a s zenátus hatalmának
megtörése társadalmi összefogással , telepítéseket kiterjeszteni a p rovinciákra, polgárjogot a
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szövetségeseknek megadni. Öngyilkos lett.
Jelentőségük: földosztás, kialakult a szenátori rend politikai ellenzéke a néppárt.



Milyen nehézségeket okozott a kormányzásban és milyen következményei voltak az
államformára nézve annak , hogy Róma, az egykori városállam egy birodalom központjává
vált? / 7 p. /
A Római Birodalom Kr. e 133-tól a császárság megteremtéséig válságos korszakot élt át. A
válság hadügyi problémaként jelentkezett, fogyott a hadra fogható parasztkatonák száma. Ez
terelte a földkérdésre a politikusok figyelmét. Gaius Gracchus a polgárjog kiterjesztésével is
igyekezett támogatókat toborozni a programjához mégis sikerült a közhangulatot ellene
fordítani. A régi parasztgazdaságokat nem lehetett helyreállítani. Marius az antik
proletariátusból szervezett zsoldos hadsereget. A leszerelt katonák földet kaptak.
Megerősítette a néppártot, amellyel szemben a s zenátori párt csak átmeneti sikereket ért el
Sulla vezetésével. Julius Caesar törekvéseiből már világosan kirajzolódott az elkerülhetetlen
államformaváltás tendenciája, de ő maga elbukott mert túl radikálisan akarta felszámolni a
köztársasági intézményeket. Végül a köztársaság külsőségeinek megtartásával a principátus
intézményeinek kiépítésével Octaviánus szilárdította meg a monarchiát.
Ismertesse Julius Caesar politikai pályáját! 6 p.
Előkelő származású nagy műveltségű politikus. Első triumvirátus létrehozása / Kr. e 60 / .
Consullá választása / Kr. e 59 /. Gallia helytartója, sikeres hódítások Galliában és
Britanniában. Harca Pompeiussal. Győzelme Pharszalosznál / Kr. e 48 / . Élethossziglan
diktátor, egyidőben consul imperátor, néptribunus, censor és pontifex maximus, földreform,
szenátus létszámának növelése, római polgárjog kiterjesztése, naptárreform, pénz és
adóreform. Fogadott fia és örököse Octavianus. Meggyilkolták Kr. e 44 március 15-én.
Mutassa be Augustus kül és belpolitikáját!
Octavianus Kr. e 31-ben a Római állam egyedüli ura lett .Létrejött a principátus- burkolt
egyeduralom. Belpolitikája :
 helyreállította a rendet és a közbiztonságot
 újjászervezte a bíróságokat növelte számukat
 erkölcs és családvédelmi törvények
 megkísérelte felújítani a régi római vallásos életet
 a kiváltságos rendek politikai hatalmát korlátozta
 népet ingyengabona osztásával és cirkuszi játékokkal állította maga mellé
 kiépítette a császári hivatalokat
 provinciákat kettéosztotta: szenátusi és császári provinciákra
Külpolitika:
 célja a természetes határok elérése
 Befejezte a parthus háborút, Eufrátesz lett a határvonal
 Letörte Hispániát és Galliát
 északon a Rajna és a Duna lett a határvonal, meghódította Pannóniát
Hasonlítsa össze a principátus és a dominatus politikai rendszerét ! 10 p.
Principátus hagyományokkal körülbástyázott monarchia- megmaradnak a k öztársaság
intézményei , mellettük kiépülnek a császári hivatalok- Augustus mint az erkölcsök őre dominatus területi megosztást / te trarcha / d e hatalmi koncentrációt hoz- Diocletianus
tekintélyuralma - császári tanács- hadsereg hivatalnokok.
Principátus: a császárság Augustus által létrehozott politikai rendszer. Burkolt katonai
diktatúra volt ez a k öztársasági formák megtartásával . Látszólag még köztársasági
államforma , lényegében már egyeduralom monarchia . rendszere a r ómai uralkodó osztálya



számára a legfontosabbat biztosította a belső békét , a rabszolgatartók uralmát . Kiváltságos
rendek : a szenátori és lovagok gazdasági hatalmát nem korlátozta de politikai szerepüket
szigorúan nem ellenőrizte. A népet ingyengabona-osztással elégítette ki.
Dominátus: III század nagy külső és belső válsága után a birodalom újra megerősödött . A
Diocletianus és Constantinus által kiépített politikai rendszert nevezzük dominatusnak . E z
már nyílt katonai diktatúra : a cs ászár a s zenátus hatalmát felszámolta, és a g azdasági
társadalmi és szellemi élet korlátlan ura lett . A kormányzás megkönnyítésére bevezette a
társcsászári intézményt, ezzel a b irodalmat 4 részre osztotta fel . Constantinus elismerte a
keresztények vallásszabadságát .
Ismertesse a kereszténység kialakulását , meghatározó tanait és a páli fordulatot ! 10 p.
Alattvalói közérzet- misztériumvallások- hellenisztikus filozófia - befelé fordulás- messiáshita szeretet vallása- vagyon és hatalom elutasítása- megváltás misztériuma - ószövetségi
törvények megkerülése -nemcsak a z sidók vallása - gazdagok is üdvözülhetnek - térítés
követelménye.
Gazdaság és a társadalom a császárság első századaiban!
Gazdaság: belső béke megteremtésével a gazdaság felvirágzott. A termelt javak zömét a
mezőgazdaság állította elő . Legnagyobb földbirtokosok a császárok voltak, de hatalmas
birtokai volta a szenátoroknak és a városi arisztokráciának is. Belterjes gazdálkodás dominál s
így a provinciák szerepe megnőtt.III században a munkaerőhiány miatt kialakul a colonusrendszer majd igyekeztek a colonusokat röghöz kötni.
Az iparban a gyors fejlődést elsősorban a városi lakosság növekedése és a h atalmas piac
biztosította, az ipar hamarosan specializálódott és szakszerűsödött. A kereskedelem
központja Róma, tengeri kikötője Ostia volt. A szárazföldi utak nemcsak a kereskedelemben
hanem a posta működésében is fontos szerepet játszottak. A kereskedelemhez a jó minőségű
pénzt a római aranypénzek biztosították.
Társadalom: kialakultak a fejlett önkormányzattal bíró városok. Az azonos foglalkozásúak
önsegélyező egyesületekbe / collegiumok / tömörültek. A II század végén a császári önkény és
közigazgatás a városi autonómiát korlátozta, a városi tisztviselők a császári akarat végrehajtói
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


lettek. Vidéken a nagybirtokosok nemcsak tulajdonosok voltak hanem az államhatalom
képviselői is.
Elemezze milyen tényezők játszottak szerepet a R ómai Birodalom nyugati részének
összeomlásában ! 10 p.
A III. század nagy bel és külpolitikai válságát a dominatus rendszere átmenetileg stabilizálta.
A gazdaságot adminisztratív úton rendezték, a birodalom egységét helyreállították, a
germánok ellen támadást indítottak, illetve határrövidítéseket hajtottak végre .A kereszténység
kezdetben ellenhatást váltott ki, de Nagy Konstantin ezt is felhasználta a stabilizálásban. A
IV. században megindult a romlás, a rabszolgák száma rohamosan csökkent, így a hiányzó
munkaerőt a colonus rendszerrel akarták pótolni, de a colonusok szökése
kényszerintézkedéseket vált ki. A szabad parasztok helyzete romlott, így kialakult az a szokás,
hogy a birtokosok oltalma alá helyezték magukat / P atrocinium /. Itália ipara a provinciák
fejlődésével hanyatlott, megkezdődött a városok pusztulása.A kereskedelem hanyatlása együtt
járt az ipar és a városi élet visszaesésével, így a p énzgazdálkodás fokozatosan helyt adott a
terménygazdálkodásnak .A pénzhiány miatt uralkodóvá vált a terményjáradék. Az egyre
nagyobb latifundiumok állami feladatokat is elláttak. A birodalom gazdasági jellemzője
keleten továbbra is a rabszolgatartó nagyüzemi gazdálkodás maradt. A gazdasági különbségek
miatt a birodalom 395-ben kettévált. A súlypont egyre inkább Konstantinápolyba helyeződött.



Rómából viszont a politikai központ eleinte Milánóba majd Ravennába tevődött át. A
népvándorlás a hun nyomás elöl menekülő germánok beözönlését eredményezte. A keleti
résznek sikerült a gót támadást elhárítani, de nyugatot fokozatosan elözönlötték a germánok.A
hun támadást a 451-es catalaunumi csatában még megállították A germán fejedelmek hatalma
annyira megnőtt, hogy 476-ban Odoaker megfosztotta trónjától az utolsó nyugati császárt
Romolus Augustust, így a birodalom súlypontja végleg a keleti részbe tevődött át.
Hasonlítsa össze a keresztény és a zsidó vallást állapítsa meg rokon vonásait !
A keresztség a zsidó vallásból indult ki. Átvette annak az egyistenhitre és a Messiásra
vonatkozó tanait. Ugyancsak örökölte a kizárólagosság elvét , eszerint csak a keresztény hit az
egyedüli üdvözítő. A kereszténység első hívei a szegényebb néprétegekből kerültek ki . A
zsidó vallást követő Palesztina néptömegei is olyan vallási közösségeket alkottak amelyek
eletették a magántulajdont.

Korai feudalizmus
A feudalizmus első századaiban tovább élt az ősközösség maradványaként a falusi
földközösség. Mit értünk falusi földközösségen ?
A föld közös birtoklását . Amíg elegendő földterület állt rendelkezésére mindenki szabadon
foglalhatott magának szántót , később a szabad területek elfogyásával kialakult a földhasználat
közösségi szabályozása . A szántókat nyílhúzással osztotta ki tagjai között a földközösség /
újraosztásos földközösség / . A közösségi gazdálkodás jellemzője még a két ill. 3 nyomásos
gazdálkodásnál a nyomáskényszer alkalmazása . M indez vonatkozott a falusiakkal közösen
birtokló földbirtokosra is.
Ismertesse a feudális társadalom kialakulását!
A Nyugat-Római Birodalom bukása után a társadalomban kétféle jogállás volt: szabadok és
rabszolgák . Különféle társadalmi csoportok is léteztek: római lakosság, romanizált germánok
, betelepülő germánok. A Társadalom felépítése: - germán fejedelmek - nagybirtokosok közép és kisbirtokosok - szabad parasztság - colonusok - rabszolgák.
Feudális függés: nagybirtokosok oltalma alá kerülnek a kisebb birtokkal rendelkezők /
patrocinium /.
Királyi birtokadományok : feudum , beneficium
Hűbéri láncolat kialakulása
Tekintse át a frank állam fejlődését Klodvig tevékenységétől a Verduni szerződésig ! 8 p.
A frankok az V. század folyamán a Rajna és a Maas folyó vidékén telepedtek meg. Erős
egyeduralmat Klodvig alakított ki, felszámolva a nemzetségfők uralmát. A keresztény hit és
az egységes törvények elősegítették az új közigazgatás megszervezését. Az új egységek a
grófságok , élükön grafiók állnak, feladatuk adószedés, katonai védelem, igazságszolgáltatás.
Chlodvig meghódította Galliát és a szomszédos germán fejedelemségeket. A VI-VII
században a királyi hatalom lehanyatlott, és a majordomus fokozatosan a k irály helyettese
majd a királlyal szembenálló arisztokrácia képviselője lett. Martell Károly majordomus
tekintélyét megnövelte az arabokon aratott győzelme / 732 Poitiers /, így fia Kis Pipin
megszerezte a koronát és birtokadományokat biztosított a pápának. Nagy Károly Pipin fia,
megnövelte a frank birodalmat, / langobárd királyság, Pannónia, szászok leigázása, arabok
visszaszorítása Hispániában / az újonnan szerzett területeket megszervezte és 800-ban a
pápával római császárrá koronáztatta magát . Birodalmát átszervezte és gondosan ellenőrizte.
Birodalmi közigazgatása grófságokból határgrófságokból állt, udvari hivatalai / Kancellária,



kamara , marsallok / és királyi küldöttei is voltak. Karoling-reneszánsz -az antik műveltség
feltámasztása, iskolák alapításával jellemezhető. Károly halála után a birodalom egysége
megszűnt a későbbi meghatározó felosztás 843-ban a verduni szerződésben jött létre. A
Nyugati Frank Királyságból fejlődött ki a későbbi Franciaország, a Keleti Frank Királyságból
Németország, míg Itália , Burgundia és Lotharingia hosszú időn keresztül a két állam
ellentéteinek tárgya lett. A politikai helyzetet bonyolította hogy ezt a területet 3 irányból érték
külső támadások. Délről arab kalózok, kelet felől a magyarok, észak felől normannok.
Tekintse át hogyan alakult az arab világ és a k eresztény Európa kapcsolata a nagy
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


felfedezésekig ! 10 p.
Az arab hódítás zömmel olyan területeket érintett , ahol a kereszténység volt uralmon. 711-től
elfoglalták Hispániát , ahol közel 700 é ves arab uralom következett. Az arab hódítás nagy
területeket ölelt át, ezért igen fontos volt kulturális közvetítő szerepe. Az arab műveltséget a
korábbi műveltségi elemek összefogása, továbbfejlesztése és közvetítése jellemezte. Az arab
hódítás következő állomása a Frank Birodalom volt , i tt azonban 732-ben a t erjeszkedést
megállították, Nagy Károly megkezdi az arabok kiszorítását Hispániából, ezt a harcot
nevezzük rekonkvisztának. XI.század végén az arabok kezébe került Szentföld
felszabadítására indultak keresztesháborúk. 1096-ban az első a Szentföld nagy részét a
keresztények kezébe jutatta. Miután arab ellentámadás indult, újabb keresztes hadjáratok
indultak. negyedik hadjárat a X III. század elején a S zentföldre sem jut el, hanem elfoglalta
Bizáncot. Érdekes tény a g yermekek keresztes hadjárata. 1212-ig Hispánia visszafoglalása
nagy sikereket ért el, csak Granada maradt a mórok kezén. 1492-ben Granada is spanyol kézre
került.
Bizánc és Kelet- Európa 10 p.
Justinianus kísérlete a római birodalom helyreállítására a V I században. Szövetség az
avarokkal. Arab hódítás miatt defenzíva a VII. századtól. Feudális viszonyok kialakulása,
katonai reformok, katonai szolgálatra kötelezett nagybirtokosok, szabad parasztság földesúri
függésben. Makedón katonacsászárok.
Keleti szlávok: nemzetségi rend felbomlása, Oleg egyesíti Novgorodot és Kijevet. IX század
Déli szlávok: bolgár állam létrejötte a VII században. Fénykora Simeon cár idején X. század,
XI. századtól bizánci fennhatóság. A horvát / római katolikus / és a szerb / görög keleti / állam
kialakulása / IX.-X század /
Nyugati szlávok: Morvák- Mojmir 830 körül /nagy morva birodalom/
Cirill és Metód - 894 a morva állam bukása.
Cseh állam a X. században alakult meg. Német fennhatóság.
Lengyel állam Mieszko 966, római katolikus vallás felvétele, sikeres harc a német hódítások
ellen.
Kísérletek a Római Birodalom feltámasztására az V-X század között !
Justinianus / 527-565 / belső válság felszámolása , erős hadsereg, megszerzi Szicíliát, DélItáliát , Dalmáciát, Hispánia egy részét. Egységes jogrendszer. A hódítások elvesznek DélItália kivételével gazdasági kimerülés
Nagy Károly / 800- 814 / kísérlete : Meghódítja a langobárdokat , P annóniát, százsok
leigázása arabok visszaverése.800-ban császárrá koronázzák. Birodalmi közigazgatás
kiépítése. Karoling-reneszánsz. 843-ban a birodalmat felosztják.
I Ottó : 962 Német-Római császárság.
Az arab hódítás és az iszlám vallás. 8 p.



Arábia széttagolt törzsi társadalommal jellemezhető. VII században lép fel Mohamed vallási
tanaival / sorsba való beletörődés, engedelmesen elviselni az életet, hitetlenek elleni harc,
egyistenhit / 622. F utás Mekkából Medinába.A vallás egyesíti az arab törzsekethódítások.Arab-Félsziget, Perzsia, Szíria, Egyiptom Tunézia arab kézre került.711 Hispánia
meghódítása. Rablóhadjáratok Bizánc Itália és a frankok ellen / 732 P oitiersi vereség / .
Társadalom: Uralkodók a kalifák / egyházi vezetők és politikai hatalom vezetői, közigazgatás
feje. VIII századtól elválik a politikai és egyházi hatalom. Hűbéri lánc nincs , minden föld a
kalifa tulajdona, összes hűbéres hűbérura, a földet használatra adja ki, ez nem örökölhetőrablógazdálkodáshoz vezet. Nincs egységes jobbágyság / szabad parasztok, bérlők ,
rabszolgák /.
Összegezze az iszlám és a keleti kereszténység civilizációs és kulturális hagyatékát ! 10 p.
A nyugati és keleti kereszténység formálisan 1054-ben vált szét, de valójában már régtől
külön utakon jártak, ez főként az irányításban és a külsőségekben érhető tetten.
Keleti kereszténységben a cs ászár az egyház feje, kezdeményezésére indult a k épromboló
mozgalom Bizáncban ami a római egyházat elkerülte. A Cluny mozgalom viszont keleten
maradt hatástalan - nem vált normává a cölibátus - inkább sietette az egyházszakadást, a pápai
hatalom erőltetésével. Bizánc a klasszikus műveltség görög nyelvű hagyatékát őrizte.
Építészeti remeke a Hagia Sophia. Sok tekintetben az iszlám is örököse volt a klasszikus
műveltségnek. Tudósai közvetítésével minthogy vallási szempontból nem szelektált, egy
teljesebb Arisztotelészt hagyományozott az utókorra mint a keresztény írásbeliség. Az iszlám
a VII-X. század élenjáró civilizációja. Ipara nagyvárosai , fürdői tanúsítják fölényét a korabeli
Európával szemben.
Taglalja az iszlám országok és Bizánc állami berendezkedését, rámutatva a f rankokéhoz
hasonló és eltérő vonásokra! 6 p.
A tekintélyuralom-mint keleti örökség- a vallási és közigazgatási hatalom összefonódása az
iszlámban - a központ meghatározó szerepe birtoklás , közigazgatás és igazságszolgáltatás
terén - cezaropapizmus - kiépült állami apparátus - pénzgazdálkodás - tartományok
hadszervezet - hűbéri lánc hiánya - szélesebb körű műveltség - városias Kelet és falusias
Nyugat
Ismertesse Európa legfontosabb etnikai és politikai változásait a IX-X században ! 10 p.
ibériai arab államok - normannok Franciaországban Angliában és Szicíliában - Bulgária
kiszakad Bizáncból - magyar honfoglalás - varégok államszervező szerepe a keleti szlávok
között - morvák és csehek állama - szerbek és horvátok állama - Lengyelország
Az európai művészet a VI-X század között.
A keresztény művészet feladata: vallás szolgálata , nevelés, térítés, eszmények bemutatása. Az
antik művészet tovább él. Építészet az egyházi területen fejlett.A bizánci építészet jellemzői:
egyenlőszárú kereszt alaprajz, kupola / Hagia Sophia VI század / San Vitale Ravennában .
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Karoling-reneszánsz építészet: mozaik, szobrászat / síkszerű frontális ábrázolás /festészet /
miniatúrák, falfestészet-Biblia Pauperum /
Irodalom: zsoltárok / zsidó hatás /, himnuszok / antik hatás /hősi énekek / Cid ének, Nibelungmonda Roland-ének.
Zene: kapcsolódik az irodalomhoz , é nekelt zsoltárok himnuszok. I Gergely /590-604/
gregorián dallamok elterjesztője.
Tudomány és műveltség az V-X század között.



Az egyház a műveltség birtokosa- iskolák latin nyelv és írás ismerete- növeli az egyház
politikai befolyását. Az antik műveltség továbbél- Szent Ágoston / De Civitate Dei, oktatási
rendszer kidolgozása / Boethius / Arisztotelész fordítások, tankönyvek /, Cassiodorus /
tudományos képzés / kolostorok / 529 bencés rend / , Karoling-reneszánsz.
Szembefordulás az antik tudományokkal : 529 a z athéni egyetem bezárása, Sevillai Izidor
munkássága
Hogyan zajlott le a gazdasági átalakulás a korai feudalizmusban ?
IVszázadtól a N yugat-Római birodalomban csökken az árucsere, és a városok gazdasági
jelentősége . A gazdasági élet központja a vidék lett. Mezőgazdasági termelés előtérbe került.
Vidéki háziipar a mezőgazdaság szükségleteire termel. Naturális rendszer. A nagybirtok a
gazdaság központja. Dél-Európa: kétnyomásos gazdálkodással míg Észak-Európa :
legelőváltós gazdálkodással jellemezhető, IX. századtól megjelenik a háromnyomásos
rendszer. VIII. századtól kialakulnak az önálló gazdálkodású falvak- nyomáskényszer,
faluközösség, örökölhető paraszti földtulajdon / X századtól / jellemzi. Az egyházi birtokok
kolostorok a fejlett ipari központok. Kereskedelem: a helyi szűk körű , a távolsági
luxuscikkek cseréjével jellemezhető.
Milyen külső támadásokkal kellett szembenéznie Európának ?
Arab támadások. 711 Hispánia elfoglalása. Betörések Itáliába. 732 Poitiersi csata az arabokat
megállították a frankok. Nagy Károly háborúzik az arabok ellen Hispániában.
Vikingek támadásai: frankok ellen, a X században dán támadás Anglia ellen / Nagy Kanut
állama /, X században normann hercegség , innen támadások Szicília és Dél-Itália felé. 1066
Hastingsi csata a normannok meghódították Angliát.
Magyar támadások: 870-től 973-ig. Itália, Németország Frank állam Bizánc ellen, 933
Merseburg, 955 Augsburg, 972 Hadrianapolis . A támadások lezárulása.

Érett feudalizmus
Ismertesse a mezőgazdaságban a IX-X században végbement változásokat s ezek hatását a
feudális társadalomra!
Megnövekedett a népesség , termőterület bővülése / extenzív fejlesztés /. A mezőgazdasági
technológia változása: aszimmetrikus nehézeke, lóvontatás, szügyhám , pa tkó .
Háromnyomásos gazdálkodás / intenzív gazdálkodás /. Új növények - köles helyett búza.
Társadalmi hatása: Földesurak csökkentik a m ajorsági területeket, terményszolgáltatásért
használatba adják a parasztoknak . Hospes-mozgalom. Termékfelesleg képződik, az önellátó
gazdálkodás felbomlik. Kézművesréteg kialakulása. Árucsere, kereskedelem és
pénzgazdálkodás kialakulása . A
pénzgazdálkodás következménye: parasztság
differenciálódása, földközösség bomlása, parasztság jogállásának romlása.
Milyen összefüggést lát a pataria mozgalom és az invesztitúraharc között ?
Észak-Itália városában elterjedt mozgalom / pataria / amely papi nőtlenség bevezetését és a
simónia eltörlését írta zászlajára / X I század / . Követelték , hogy az egyházi méltóságok
betöltésének jogával ne a világi uralkodók hanem a városok és a községek rendelkezzenek.
Követelésük sértette az Észak-Itáliát birtokló császárok érdekeit . A pápák többek között
felhasználták a p ataria-mozgalmat is az egyházi hatalom megerősítésére a császársággal
szemben.
Filozófia a teológia szolgálóleánya. - A tudományoknak csak annyiban van létjogosultságuk
amennyiben alátámasztják a vallás tanításait . Hité az elsőbbség nem pedig az értelemé.



Mutassa be a Német-Római Birodalom fejlődését a kezdetektől a német Aranybulláig ! 10 p.
A keleti frank királyságban I. Ottó összefogta a széthúzó törzseket , visszaverte a m agyar
kalandozásokat, megkezdte a keleti szláv népek elleni terjeszkedést , meghódította Itáliát , és
ezek eredményeként 962-ben felújította a császárságot , megalapítva a N émet- Római
Birodalmat.
A későbbiek során a nagybirtokosok ismét önállóságra törekedtek, de a császár velük szemben
püspökökre támaszkodott. Ezért érintette IV. Henriket komolyan a pápa azon igénye, hogy ő
nevezze ki a püs pököket. Így robbant ki az invesztitúra háború amely kölcsönös
engedményekkel zárult 1222-ben.
A harc második szakaszában B arbarossa Frigyes észak- itáliai igényei érvényesítése során
került szembe a pápával. A pápát támogató lombard városok szövetsége 1176-ban Legnanónál
megverte a császár seregét, így Itáliában a pápa kerekedett felül.
III. Ince jelentette a pápai hatalom csúcspontját a XIII. század elején. Döntőbíróként ítélkezett
számos európai uralkodó ügyében , ha rcot indított az eretnekmozgalmak ellen.
Megszervezte az inkvizíciót.
III.Ince utódai ellen II. Frigyes császár ismét harcot indított de Németország fokozatosan
anarchiába süllyedt. Frigyes csak Szicíliában tudott egy kis erős mintaállamot kiépíteni . A
császár halála után 23 é vig nem választottak új uralkodót , 1273 -ban em elték trónra a
jelentéktelen hatalmú Habsburg Rudolfot. Ő a császári címet családi birtokainak növelésére
használta fel. A császári hatalom megerősítésére nem is gondolhatott. A XIV. században a
Luxemburg család tagjai szerezték meg a császári címet. IV. Károly a névlegessé váló császári
hatalom helyett a cs eh királyságot igyekezett fejleszteni és erősíteni. A német központi
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hatalom sorsát megpecsételte az 1356 évi német Aranybulla. E szerint a n émet császárt 7
választófejedelem választja. Így a hatalom nem a császárság szintjén erősödött meg, hanem
az egyes tartományok önálló hatalma lett nagyobb. Helyi központok jöttek létre, önálló
hadseregekkel és hivatalnokrendszerekkel. Svájc idővel jogilag is elszakadt a birodalomtól-.
Mutassa be az invesztitúra háborút !
VII Gergely / 1073-85 / , célja érvényesíteni , hogy az egyház az egész világ felett áll. A
német-római császár jelentős befolyása az egyházra / pápaválasztás császári jóváhagyással,
invesztitúra-jog, simonia / .
1075 : böjti zsinat : VII Gergely és IV Henrik küzdelme a cölibátus kérdésében, simonia
megszűntetése, invesztitúra jog pápai követelése. 1076- Worms VII Gergely kiátkozza IV
Henriket. 1077: Canossa-járás. 1122: Wormsi konkordátum V. Henrik és II Callixtus
megegyezése.1123 : első lateráni zsinathűbérbirtokot a császár adja , a beiktatás a pápa joga.
Barbarossa Frigyes és III Sándor küzdelem: Legnanó 1176, pápai győzelem az itáliai
városállamokkal szövetségben .
II Frigyes / 1215-50 / és IX Gergely küzdelme. A Német-Római Császárság felbomlása.
Jellemezze XIII-XIV századi Itália gazdaságát Velence és Firenze példáján ! 7 p.
Itália fejlődése megelőzte a többi európai országot. A jobbágyokból helyenként szabad bérlők
lettek. A városok patríciusai a távolsági kereskedelem révén nagy vagyont halmoztak fel.
Itáliában nem jött létre gazdasági és politikai egység, mert a városállamok egymás ellen
harcoltak a piacokért. Velence: a legjelentősebb városállam, vezető szerepe a levantei
kereskedelemben. Termékeit Európa uralkodó osztályai vásárolták. Politikai szerepe is
kiemelkedő, fejlett diplomácia, erős hadiflotta, köztársaság, Tízek Tanácsa.
Firenze: fejlett textilipar, bankházak, európai kölcsönügyletek .A kereskedők és pénzemberek
megszerzik a posztóipar irányítását - kizsákmányolás. Feudalizmuson túlmutató gazdasági és



társadalmi vonások. Ciompi felkelés 1378, átmeneti siker után a patríciusok győzelme.
Politikai következmény : köztársaságból zsarnokság. Medici - család, fényűzés, kulturális
fellendülés, humanizmus.
Mutassa be a keresztes hadjáratok okait sikereit és kudarcait Mérlegelje a hadjáratok egész
térségre gyakorolt hatását ! 8 p.
Keresztes hadjáratok előzményei: szeldzsuk terjeszkedés, és a clermonti zsinat / 1095 /. Okai:
Európa túlnépesedése, gazdasági politikai terjeszkedésre való törekvés, levantei kereskedelem
és a szeldzsukok ellentétei, a feudális társadalom belső feszültségeinek levezetése / paraszti
elégedetlenség, föld nélküli lovagok, belső földszerzés lehetőségének beszűkülése /.
Ideológiai okok: Szent sír védelme, bűnbocsánat, zarándokútvonal biztosítása, Jeruzsálem
felszabadítása a pogány uralom alól.
Lefolyása: Első hadjárat- 1096-99: Jeruzsálemi Királyság , keleti keresztény államok,
lovagrendek / templomos, johannita, keresztes /. Néhány egyéb hadjárat: negyedik hadjárat /
Bizánc elfoglalása 1204 Velence által- Latin Császárság 1204-61 /. Néhány egyéb hadjárat:
negyedik hadjárat / Bizánc elfoglalása 1204 Velence által- Latin Császárság 1204-61 /.
Néhány egyéb hadjárat: negyedik hadjárat / Bizánc elfoglalása 1204 Velence által- Latin
Császárság 1204-61 /, gyerekek keresztes hadjárata 1212, II András hadjárata / 1217, mórok
elleni hadjáratok / rekonkviszta /
Eredményei: új növénykultúrák a mezőgazdaságban / citrom, rizs / új technológiák /
szélmalmok, selyemgyártás / jelennek meg. Ókori kultúra arab közvetítéssel terjed Európában.
Keressen összefüggést a pápaság és a császárság harca , valamint a nyugat és közép-európai
rendi monarchiák megszületése között, bemutatva a társadalmi fejlődés sajátos európai
folyamatát ! 12. P.
A Cluny mozgalom - a pápai hegemónia igénye és a Német Birodalom - Canossa-járás wormsi egyezmény - pápai győzelem Legnanónál - ghibellinek és a g uelfek - a császári
hatalom alkonya - pápai hatalom a cs úcson - keresztes háború az albigensek ellen - Anglia
pápai hűbérbirtok - Franciaország felemelkedése - avignoni fogság - rendi monarchia kétféle
lehetősége angol és francia mintára - rendiség térhódítása Lengyel és Csehországban
Hasonlítsa össze a huszita mozgalom irányzatait .
Kelyhesek: cseh közép és kisnemesek polgárok . K elyhet a világiaknak . E jelszó mögött a
papság kiváltságos helyzetének megszüntetésére irányuló törekvés rejlett . De a f ennálló
társadalmi rendet nem akarják megváltoztatni . Viszont meg akarták szerezni az egyház
birtokait , és független cseh államot akartak és cseh nyelvű igehirdetést.
Táboriták: szegény kisnemesek kézművesek, plebejusok és jobbágyok . A feudális rend
megszüntetésére törekedtek . F öldosztást vagyonközösséget hirdettek. Kommunisztikus
eszmék . A világi állam helyett osztálynélküli társadalmat / I sten országát / a karták
megvalósítani.
A rendi monarchia kialakulásának feltételei és államgépezete ? 10 . p.
Az árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása Európában megteremtette a f eudális
széttagoltság felszámolásának anyagi feltételeit . A gazdasági fejlődés az azonos helyzetű
társadalmi csoportokat közelebb hozta egymáshoz : a feudális társadalom azonos érdekű és
jogú csoportjai egymás között szervezkedve rendekbe tömörültek. Angliában a
nagybirtokosok és a k özépnemesség, Franciaországban a papság és a nemesség, majd
megjelent mindkét országban a harmadik rend a polgárság.



A városi polgárság növekvő pénzszolgáltatásai lehetőséget nyújtottak a királytól függő
zsoldoshadsereg és a központi hivatalszervezet létrehozására . A hatalom központosítása
többnyire együtt járt a területileg és kormányzatilag egységes államok létrejöttével.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A rendszeressé váló országgyűléseken a rendek arra törekedtek , hogy beleszólást nyerjenek a
kormányzásba törvényhozásba, korlátozzák a király hatalmát, az uralkodók csak az ő
hozzájárulásukkal vethessenek ki adót, indíthassanak hadat, szaporíthassák a hadsereget.
A rendi fejlődés eredményeként , kialakult a feudális államtípus fejlettebb formája a rendi
monarchia, melynek történeti szerepe haladó, biztosította a területi-politikai egység
kialakítását, felszámolta a feudális anarchiát.
Jellemezze az angol parlament és a francia rendi gyűlés működését!
Az angol parlament működése az 1295-ös mintaparlament alapján :
A grófságok és a városok 2-2 képviselőt küldhetnek ,a sheriffeknek címzett kollektív meghívó
alapján.
A XIV. század közepétől kétkamarás parlament:
külön egyéni meghívással lehet bekerülni a Lordok Házába
Kollektív meghívással lehet bekerülni a Közösségek Házába.
A francia rendi gyűlés működése:
1302-től a király személyes meghívása alapján , első rend / felső papság /, második rend /
nemesség /, kollektív meghívás : harmadik rend / városok és szabad parasztság képviselői /
Négyféle rendi gyűlés:
Általános rendi gyűlés / Etats generaux /- rendek külön gyűlései- tartományi rendi gyűlések
Előkelők gyűlése a XV századtól / Notables /
A rendi monarchia gazdasági politikai és társadalmi feltételei:
Gazdasági alapfeltétel: árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása, városok fejlődése és
anyagi megerősödése.
Társadalmi : a gazdasági élet sűrűsödő kapcsolatai révén a feudális társadalom azonos értékű
és jogállású csoportjai közeledjenek egymáshoz azaz rendekbe tömörüljenek .
Politikai: széttagolódás megszüntetésével a központi hatalom megerősödése elsősorban a
városok pénzén . Feudális birtokosoktól független zsoldos hadsereg kiépítése , köz pontilag
irányított hivatalnokszervezet.
Hasonlítsa össze a X-XV századi Magyarország Cseh és Lengyelország gazdasági társadalmi
fejlődését. Rokon vonásokat gyűjtse össze.
XI század végére befejeződik a feudalizálódás folyamata . A XIV századra kialakul a jogilag
egységes jobbágyosztály mely kivívta a szabad költözködés jogát . A paraszti árutermelés
életre hívta az ipar és kereskedelem központjait a városokat . Az uralkodók támogatták a
német telepesek bevándorlását . A XV századra kialakult a rendi monarchia . Az uralkodó a
közép és kisbirtokosokra a városok gazdasági erejére igyekeztek támaszkodni a főurakkal . A
polgárság azonban gyenge . a főnemesek befolyásuk alá vonták a köznemesség túlnyomó
részét / familiaritás /.
Hasonlítsa össze az angol francia valamint a c seh és lengyel rendi monarchiákat állami és
társadalmi struktúrájuk szempontjából ! 10 p.
A francia
Capeting- dinasztia uralkodói nagy tekintélynek de csekély hatalomnak
örvendhettek az ezredfordulón, hűbéreseik- Hódító Vilmos - ugyanakkor sikeres akcióba
foghatott A normannok hódoltatta Angliában szilárd királyi hatalom jött létre, mert az angol
hűbéri társadalom minden tagja közvetlenül is kötődött a királyhoz. Az angol királyok rokoni



kapcsolatok révén jelentős francia területeket birtokoltak. A XII-XIII században a f rancia
királyok megerősítették hatalmukat, legyőzték a független hűbérurakat, megkezdték az
angolok által birtokolt területek elfoglalását. Az eretnekek elleni harc ürügyén II. Fülöp Ágost
az ország déli részét a koronához csatolta. A francia földön kudarcot valló s a pápától is
függésbe kerülő angol királlyal / I. Földnélküli János / szembeszegültek az angol főurak , s
elérték azt, hogy beleszólhassanak a kormányzásba , m ajd több évtizedes küzdelem után a
vidéki nemesség és a városi polgárság bevonásával ez a gyakorlat
Hasonlítsa össze a török és a feudális európai birtokrendszert .
Török:A kincstár tulajdonát képezte valamennyi birtok. A tisztviselők katonák csak
meghatározott időre kapták az adománybirtokot . Azokat nem örökölhették ezzel
megakadályozták a központi hatalomtól függetlenedő uralkodó osztály megerősödését .Ebből
fakadóan a török birodalom katonai jellegű feudális állam , uralkodója korlátlan hatalommal
rendelkezett . Ezt támasztotta az iszlám vallás ideológiailag.
Feudális európai: megkülönböztetünk adománybirtokot / beneficium / ás örök birtokot /
feudum /.A beneficium feudummá vált . A birtokos osztály megerősödése együtt járt a
központi hatalom meggyengülésével. Feudális anarchia.
Oroszország története a XIII-XV században.
Feudális széttagoltság. Gyakori külső támadások , kun betörés / kijevi fejedelemség /.Svéd
invázió / Vlagyimiri fejedelemség /. Alekszandr Nyevszkij / 1240 / Csud-tavi jégcsata / 1242
/, legyőzi a német lovagrendet.
Mongolok beveszik Kijevet 1240-ben. Az Arany Horda évi adót és hűségesküt követelt meg.
Moszkva Alekszandr Nyevszkij birtoka a XIII században, a fejedelemséget fia Danyil alapítja
meg. Kalita Iván a h atáradók beszedésének jogát megszerzi, Dimitrij a k ulikovói csatában /
1380 / legyőzte a tatárokat. III Iván / 1462-1505 / egyesíti a f ejedelemségeket, egységes
közigazgatás / prikáz, pomescsik, pomesztye / , átszervezi a hadsereget, kialakul a
katonanemesség, Kreml felépítése, cári cím felvétele.
Franciaország története X-XIV században.
987: Capet Hugó megerősíti a királyi hatalmat. Jövedelmeinek forrása a városok adói. A
Capetingek kiterjesztik a központi hatalom területi fennhatóságát. II Fülöp Ágost / 1180-1223
/ elfoglalja a Plantgenetek francia birtokait, megszerzi a déli területeket.
IX. Lajos / 1226 - 1270 / központi hivatalszervezet kiépítése, magánháborúk betiltása,
pénzverés királyi monopólium. Létrehozza a királyi fellebbviteli bíróság hivatalát.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


IV Szép Fülöp / 1285-1314 / növeli a királyi bevételeket, megadóztatja az egyházat, kiviteli
tilalommal sújtja a pápai jövedelmeket. 1302: rendi gyűlés. 1309: avignoni fogság. Capetingház kialakulása / 1389 / , III Edward trónigénye , százéves háború.
Jellemezze a középkori műveltséget!
Alapja a keresztény világkép, a kultúra és a műveltség letéteményese az egyház.
Oktatás: egyházi privilégium / kolostorok, egyetemek /. Alapfok: 7 szabad művészet, közép és
felsőfok: teológia és kánonjog.
Filozófia: az antik műveltség a keresztény tanokat egészítette ki, skolasztikus filozófia /
Avignoni Tamás / tomizmus .Értelmi igazság és hitigazság. Természeti törvények az isteni
gondviselés jelei.
A skolasztikával szemben Roger Bacon az isteni igazság / teológia / és a természeti igazság /
természettudomány / kettőségét hirdette.



Művészetek: Román stílus és a gótika, irodalomban a trubadúrlíra, lovagi költészet,
himnuszok legendák. Zenében a világi zene többszólamú, az egyházi egy szólamú.
Eretnekmozgalmak a középkorban !
Az első mozgalmak a XII század második felében jelentek meg a feudális társadalom és az
egyház tanaival szemben. Balkán: patarénus és bogumil mozgalom. Dél -Franciaország:
kathar és valdens mozgalom. Tanításuk szerint létezik jó és rossz Isten, mennyei és földi
világ, tiszta evangéliumi élet. A katharok tagadták a s zentségeket, a s zentháromságot,
lemondtak a magántulajdonról, a valdensek egyedüli törvényként a Bibliát fogadták el,
ellenzik a hierarchiát, a szentségeket, a katonai szolgálatot és a tizedet.
Csehország-huszitizmus: Husz János reformjai: evangéliumi szegénység, két szín alatti
áldozás, táboriták és kelyhesek.
Roger Bacon és Wycliff tanai.

Magyar történelem kezdetektől 1301-ig
Ismertesse a honfoglaló magyarság művészetét és gazdaságát!
A művészeti alkotások számos idegen / perzsa , bizánci / népvándorlási motívumot / életfa,
totemállat/ ötvöznek sajátosan magyarrá / öv, övcsat , tarsoly , fegyverek / Kiemelkedő az
ötvösművészet. Jelentős lelet: rakamazi korong, nagyszentmiklósi kincs, tarsolylemezek.
Gazdaság: a földművelés és állattenyésztés a kazár fennhatóság alatt kezdődött.
Honfoglaláskor rideg állattartás jellemző / ló, juh, marha, kecske, baromfi /. Fazekas és
kovácsműhelyek, vaskohók.
Kereskedelem: jelentős kereskedelmi útvonalak / Kijev, Prága és Bizánc felé /, amelyeken
luxuscikkeket, fémeket, sót, prémeket, lovakat, ezüstöt szállítanak.
Trónviszályok az Árpád-korban !
I István halálakor az új király Orseoló Péter / 1038-1041 /. Ellene Vazul-párti felkelés ,
megkoronázzák Aba Sámuelt / 1041 -1044 /. Ménfői csata , német segéllyel ismét Péter a
király 1046-ig. Visszahívják a Vazul fiúkat. I András / 1046-1060 / és I Béla / 1060-630/
között trónviszály. Haláluk után Salamon kerül a trónra / 1063-74 / . Közte és I Béla fiai
között kiújulnak a viszályok.1074 Mogyoródi csata Géza /1074-77 / majd László / 1077-1095
/ király. Kálmán / 1096 -1116 / és III Béla / 1172-1196 / uralkodása között trónviszályok
amiket Bizánc támogat. III Béla halála után fiai Imre / 1196-1204 / és II András / 1205-1235 /
kerülnek összetűzésbe.
Géza és István államalapító tevékenysége!
Géza / 972-997 / külpolitikája: 973 quedlinburgi béke a német-római császárral. Keresztény
hittérítők és lovagok behívása / erős katonai és politikai támasz / . Politikai házasságok: fia
bajor hercegnőt vesz el, lányait a velencei dózséhoz illetve a lengyel királyhoz adja hozzá.
Belpolitika: kereszténység felvétele, Erdély megszerzése, gyepűk és meg nem szállt területek
elfoglalása, dunántúli nemzetségfők leverése.
István / 997-1000 / fejedelem: lázadók leverése / Koppány, Ajtony /, birtokaik elkobzása.
I István / 1000 -1038 / király . II szilvesztertől kapott korona, vármegyerendszer kialakítása,
egyházszervezet kiépítése , egyházmegyék, szerzetesrendek, törvények.
Miből adódtak
a legfontosabb kül és belpolitikai problémák a X-XIV. századi
Magyarországon ?



Az államszervezés sikerét a trónutódlás gondja árnyékolta be. Teret kapott a német befolyás,
emiatt fokozódott a belső nyugtalanság, pogánylázadások törtek ki. Vazul utódai András, Béla
László és Könyves Kálmán helyreállította a keresztény államot.
A XII. században a b izánci befolyás jelentett gondot. A trónviszályokban jelentkező külső
beavatkozást az egyház segítségével hárították el a t örvényes királyok. III. Béla nemcsak
megszilárdította a k ancellária megszervezésével tovább is fejlesztette a kormányzást. Fiai
uralkodása alatt gyors változások mentek végbe. Birtokadományozások következtében a
királyi várbirtokszervezet lecsökkent. Új alapokra regalékra kellett helyezni az
államháztartást. Mindez összefonódott az Aranybulla-mozgalom által jelzett társadalmi
átalakulással, a k orábbi kiváltságolt katonaelemek a v ármegyék eladományozásával
megnövekedett hatalmú bárókkal szemben fellépve egységesülő réteggé váltak. A bárókkal
szembeni védelem és kiváltságaik megtartása érdekében létrehozták a n emesi vármegyét,
amelyre a királyi hatalom is támaszkodott. 10 p.
Ismertesse milyen hatalmi törekvésekre kellett reagálnia az Árpád-kori Magyarország
külpolitikájának , s mikor , hogyan tette ezt ?
Géza békepolitikája- függetlenség a k ereszténység árán - Péter vazallus állama - András és
Béla harca a f üggetlenségért - invesztitúraharc - László és Kálmán megszerzi a
Tengermelléket - új célpont Halics - bizánci befolyás - II. András aktív külpolitika, keresztes
hadjárat - tatárjárás - várépítés
Tekintse át a magyar jobbágyság költözködési jogának alakulását a XIII-XVI. században !
A XIII. század végére kialakult hazánkban a jobbágyság. Az eddigi szabad illetve hospes
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


rétegbe egyrészt alulról beolvadt a f elszabaduló szolgaelem, másrészt a l esüllyedt
várjobbágyok is ezen a szinten stabilizálódtak , í gy kialakult a telkes jobbágyság, melynek
legfontosabb joga a szabd költözködés lett.
A XIV. században a földesúri birtokok önálló parasztgazdaságok összességévé alakultak
földesúri jogon a földesúr tulajdonában., de a parasztok tényleges használatában . A föld
használatáért a jobbágy termény és pénzszolgáltatással tartozott.
Az 1351 - es törvény a köznemesi törekvéseket támogatta. A kisbirtokosnak nem volt érdeke a
jobbágy szabad költözködése, de ekkor még csak közvetett eszközökkel igyekezett a költözést
akadályozni , a j obbágyszolgáltatások egységesítésével igyekeztek az elcsábításukat
megakadályozni. Az erdélyi parasztháború egyik kiváltó oka a szabad költözködés
veszélyeztetése volt. Ezért mondta ki a kolozsmonostori egyezmény 1437-ben ismét a szabd
költözködés jogát. Zsigmond 1405-ben a városok érdekében e jogot újra megerősítette.
Mátyás a jobbágyságot keményen megadóztatta, de biztosította e jogot nekik. A Dózsa
György vezette parasztháború legsúlyosabb következménye a k emény megtorlás és a szabad
költözködés tiltása lett. Ez a köznemesi párt érdekeit szolgálta. A XVI század közepén hozott
törvények ismét megengedték a szabad költözködést , de ennek ellenőrzése fokozatosan a
megyék hatáskörébe került, így azok sokszor igyekeztek a költözést akadályozni. A parasztság
kisebb része örökös jobbágy lett , nagyobb része költözési jogát megőrizte.10 . p.
Az Aranybulla-mozgalom okai, ismertesse az aranybulla pontjait és jelentőségét !
A XIII század elején a patrimonális állam bomlásnak indult. A királyi földbirtokok
adománybirtokká válnak , csökkent a királyi hatalom jelentősége, nőtt az adománybirtokokat
kapott főurak politikai gazdasági ereje. Királyi vármegyerendszer nem képes elég erőt
biztosítani az ország védelmére.



II András / 1205-35 / a nemesség magánhadseregeit vezette háborúkba. A háborúk ás a királyi
vármegyék számának csökkenése miatt a királyi bevételek is csökkennek, a k iesett
jövedelmeket regalékkal , pénzrontással, regaléjogok bérbeadásával próbálják pótolni.
A királyi hatalom csökkenése kiszolgáltatott helyzetbe hozta a servienseket, várjobbágyokat.
A főurak sérelmezik az idegen hivatalnokok térnyerését, birtokadományait / 1213 főúri
felkelés - Bánk bán / , a t ársadalom minden rétege orvoslást keres sérelmeire-Aranybulla
kiadása 1222 .
Az aranybulla 31 cikkelyből áll, nemesi hadsereget a király csak saját költségen viheti
külföldre, serviensek szabad végrendelkezése és adómentessége, önkényes királyi
beszállásolások megszüntetése, ellenállási záradék. Az aranybulla a nemesség alapokmánya
lesz , de megvalósítása elmarad.
Mutassa be IV. Béla politikáját ! 8.p.
Uralkodott : 1235-1270. Politikája a tatárjárás előtt: kunok befogadása, királyi birtokok
visszavétele , célja a királyi hatalom megerősítése. A nemesség nem támogatja mert politikája
népszerűtlen a nemesség körében. Tatár előretörés /1240 / , Kunok befogadása a tatárok ellen.
IV Béla segítséget kért a nemességtől a pápától és a német-római császártól. De nem kapott
támogatást. Kunok kivonulnak Kötöny meggyilkolása miatt. Király csak saját erejére
támaszkodhat.
Tatárjárás: 1241 március - vereckei hágó áttörése Erdély lerohanása. 1241 április 12-13 Muhi
csata. IV Béla elmenekül Trau várába. Tatárok beveszik Pestet, télen elfoglalják Dunántúlt.
1242 márciusában kivonulnak. A lakosság 25 %- elpusztult , településhálózat megsemmisült.
Politikája a
tatárjárás után: újjáépítés, kunok be telepítése, más népek letelepítése, várépítés, városok
fejlesztése, bárói hatalom megerősítése, serviensek jogainak helyreállítása, szövetség
Haliccsal.
Társadalmi és politikai változások az utolsó Árpádok idején. 10.p.
A tatárjárás után IV. Béla változtatott belpolitikáján, felhagyott a birtokok visszavételével,
földeket adományozott. Ugyanakkor páncélos sereg kiállítására, várak építésére kötelezte a
birtokosokat. Új etnikumokat hívott be az országba , be telepítette a kunokat. Új politikája
tovább erősítette a bárókat. V. Istvántól kezdve a bárók már országrésznyi területek
tulajdonosai voltak önálló politikát folytattak. Megszerezték az úriszék jogát is. Először IV.
Béla idején beszélhetünk bárókról és köznemesekről. A kialakuló köznemesség igyekezett a
megyéket befolyása alá vonni. Azonban a XIII. század második felében kialakuló familiáris
kapcsolatok révén a köznemesek a bárók szolgálatába álltak. Részt vettek a birtokok
irányításában , harcoltak a m agánhadseregekben. Cserébe védelmet kaptak a többi báróval
szemben. A várjobbágyok egy részéből és a szolganépekből lassan kialakult az egységes
jobbágyság, amely 1298-ban megkapta a szabad költözködés jogát.
Magyarország gazdasága az Árpád-korban a XII században.
III Béla uralkodása a p atrimonális állam fénykora. A földterület nagy része királyi
tulajdonban van. A királyi hatalom alapja a k irályi birtok és vármegyeszervezet. Ez adta az
ország fő katonai erejét. Ezeken a katonai szolgálatra munkára és terményjáradékra kötelezett
várnépek és várjobbágyok éltek. A volt közszabadok földjeit bekebelezte a nagybirtok és
szolgák lettek vagy megőrizve földjeiket katonai szolgálatra kötelezték őket.
Gazdasági élet: termelés a prediumon. A predium ha nagyszámú házzal földdel bíró szolgák
lakták faluvá alakult. Földközösségek is vannak, közös használatú legelők, erdők és vízek
jellemzik. Önellátó gazdálkodás, vad talajváltó rendszer. Aszimmetrikus eke használata.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!





Fontos termények: gabonafélék, szőlő alma. Kézművesipar melléktevékenység a földművelés
mellett.
Kereskedelem: nemzetközi / keresztes hadjáratok idején /fémek só és élelmiszerek exportja,
katonai felszerelés és luxuscikkek importja . Belföldön cserekereskedelem dívik. XII
században megindul a hospesek beáramlása.
Magyarország gazdasága a XII-XIV században .30 p.
A feudális rend megszilárdulása a XII. században. Földtulajdon : többsége királyi, mellette
világi és egyházi. Várszervezet, várgazdálkodások, a v árnépek munka és terményjáradéka.
Prédiumok és szolganépek a magán nagybirtokon. A földművelés szerepének növekedése,
vadtalajváltó rendszer. Önellátó gazdálkodás, a kézművesek még részben mezőgazdasági
termelők. A XII század végén megjelennek az árutermelés és pénzgazdálkodás elemei.
Emberveszteségek a tatárjárás miatt. Betelepítések: kunok, r ománok, hospesek, szabad
költözködés joga / 1298 / . Városi kiváltságok, Selmecbánya az ezüst , B esztercebánya a
rézbányászat központja. Károly Róbert alatt új gazdaságpolitika. Regalékra épülő
államháztartás: bánya és pénzverési monopólium, harmincadvám és kapuadó. Élénkülő
külkereskedelem, főbb export és import cikkek. Politikai stabilitás, gazdasági fellendülés.
Benépesülő országrészek, újabb területek termővé tétele, fordítóeke, emelkedő terméshozam.
Szőlő gyümölcs és kert gazdaságok. Csökkenő prediumok, növekvő paraszti földhasználat. A
jobbágytelek fogalma. Robot csökkenése, paraszti árutermelés, növekvő jobbágyterhek,
kilencedtörvény - 1351 . Mezővárosok és kedvezményeik. Szabad királyi városok és céhek
megjelenése.
Pénzgazdálkodás terjedése a XV században. Parasztság vagyoni tagozódása, zselléresedése.
Szélesedő árutermelés a század második felében, paraszti bérletek. Földesúri árukereskedelem
kezdete. Iparral foglakozók száma nő. Megszilárduló piaci kapcsolatok , heti és országos
vásárok. A mezővárosok nagy száma. Demográfiai viszonyok. Az állami bevételek Mátyás
idején , jelentős a paraszti adózás, fejletlen ipar, ezt tükrözi a külkereskedelem szerkezete.
Magyarság gazdasági és társadalmi életére gyakorolt idegen hatások !
Kr. e 500 körül a magyar őshazában kapcsolatok a szkítákkal szarmatákkal , - elterjed a vas
használata, megélénkül a k ereskedelem . 750 körül a k azár fennhatóság alatt átalakul a
politikai felépítmény / kende gyula /. Alán és bolgár hatása a mezőgazdáság kezdi a
letelepülő állattenyésztés és a csoroszlyás eke használatát. Később csatlakozik a kabar törzs.
Etelközben kapcsolatok a bolgárokkal és oroszokkal. A honfoglalás idején az itt élő csoportok
asszimilálódnak a m agyarságba. Bizánci hatás a görögkeleti vallás elterjedése Erdélyben.
Nyugati hatás főleg Géza idején.
Társadalom a XIII században.
A XIII század végére Magyarországon is kialakul a n yugat-európaihoz hasonlító feudális
társadalomszervezet.
A főnemesi réteg volt előkelőkből állt, megnövekedett a politikai-gazdasági hatalmuk, a
királyi adományok miatt részt vesznek a királyi tanácsban / 1267-től Bárók / .
A köznemesi réteg serviensekből és földdel bíró várjobbágyokból áll, a királyi hatalom
gyengülése helyzetüket rontotta, bárói befolyás alá kerülnek, kialakul a familiaritás. Jogaikat
az Aranybulla, és az 1267-es törvény rögzítette.
Szolganépekhez várjobbágyok és a szabad költözéssel bíró hospesek csatlakoztak. 1298-tól
egységes paraszti réteg megkapta a szabd költözködés jogát. Egységes jobbágyosztály.
Polgárság idegen eredetű, vékony rétege a magyar társadalomnak, 1241 után IV Béla
kiváltságokat adott a városoknak.



Papi rend a XI században jött létre. Megkapta a tized 1231-től az ellenállási záradék
végrehajtásának és 1233-tól a sókereskedés jogát.

Magyarország 1301-1526
Melyek voltak az államháztartás főbb bevételi forrásai a XIV-XV században ?7.p.
Károly Róbert gazdaságpolitikája: az államháztartás új alapokra helyezése. A királyi birtokok
csökkenése. A regalé szerepének növekedése: harmincadvám, bányareform, nemesércvásárlási és pénzverési monopólium. Értékálló pénz - aranyforint - és ezüst váltópénzek.
Kamara haszna helyett a kapuadó bevezetése, városok adói.
Zsigmond a városokat akarta erősíteni / 1405 / , pénzadó szerepe megnőtt, pénzrontás ismét
előfordul.
Mátyás gazdaságpolitikája: az árutermelés pénzgazdálkodás piaci kapcsolatok fejlődése.
Demográfiai fellendülés. Új ad a füstpénz, rendkívüli hadiadó. Bevételei európai szinten is
jelentősek, túlsúlyban a jobbágyság adói, fontosak a regalék, szerényebb a városok
részesedése / bevételei 600000 és 1 millió forint közé tehető /.
Ismertesse az Anjouk reformjait !
Károly Róbert uralkodása / 1308-42 / uralkodása alatt új nagybirtokos réteg emelkedik ki ,
erre alapul a banderális hadsereg . Regáléjövedelmek szolgáltatták a királyi bevételek jelentős
részét. Gazdaságpolitikai reformok: - megreformált bányamonopólium / urbura 1327 - től / ,
pénzverés monopóliuma , kapuadó , aranyforint ,vámok / huszad , ha rmincad / , ka marák
szervezeti felépítése , / tárnokmester , kamaraispánok, és ezek familiárisai / .
I Lajos / 1342-82 / idején a nagybirtokosok hatalma megnőtt , ezért a király megerősítette a
köznemesi réteg jogait , 1351 -es törvények: ősisség , kilenced , egyazon nemesi szabadság
elve
Ismertesse a főúri pártok küzdelmeit a XIV századtól !
I Lajos / 1342-82 / bárói ligákba szerveződve harcoltak egymás ellen . Erzsébet királyné / I
Lajos özvegye / kormányzott Garai Miklós támogatásával . A Horváti-párt a nápolyi királyt
hívta a m agyar trónra / II Károly 1385-86 / . Fogságba ejtette Máriát és Erzsébet királynét.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Zsigmond királyt 1401-ben ejtették fogságba .
Zsigmond és Mátyás közti időszak:
1437-ben az egyik főúri párt Jagelló Ulászlót támogatta / Hunyadi János / a másik Habsburg
Albertet 1437-39 / és fiát Lászlót / 1453-58 / .
A várnai csata után Hunyadi kormányzóként elrendelte az elfoglalt birtokok visszaadását ,
ligák szövetségeseinek felbontását , bárói tisztükről való lemondását .
Hunyadit ellenfelei eltávolították a kormányzói székből.
1456-57. Hunyadi hívei megölik Cillei Ulrikot. Hunyadi Lászlót lefejezik a királypárti főurak.
A Hunyadi-párt 1458-ban Mátyást kiáltja ki királlyá.
1490-1526 : A bárók irányítják az országot. 1505 a köznemesség kimondja a Rákos mezőn
hogy nemzeti királyt választ. A bárók többsége a Habsburg-Jagelló barát politika híve.
1526: Magyar királlyá választják Szapolyai Jánost.
A magyar városfejlődés jellemzői a XIII-XIV században .10. p.
IV. Béla kiváltságot ad ott a v ásáros helyeknek, szabad bíró és tanácsválasztást biztosított
számukra. Jelentősebb városok: Selmec és Besztercebánya. Mezővárosok ugyancsak vásáros
helyekből fejlődtek ki. Többnyire egy-egy birtok uradalmi központjai. Földesúri adót egy



összegben fizetik , e kedvező adósás miatt vonzerőt gyakorolnak a jobbágyságra. Önállóan
választanak bírót és esküdteket, de a f öldesúr beleszól az igazságszolgáltatásba. A XIV.
században egy részük közvetlenül a király alá tartozott várossá vált. A királyi kiváltságlevéllel
rendelkező városok egyedül a királynak fizettek adót, felügyeletük a tárnokmester alá tartozik.
A szabd királyi városok lakói az uralkodó politikáját támogatták. XIV. században kialakulnak
a céhek, és közöttük a munkamegosztás. Ekkor még rendi szervezkedésről nem beszélhetünk.
Zsigmond 1405-ben hozott törvényeit azonban a szabad királyi városok mezővárosok és más
kiváltságos településsel küldötteivel megvitatta. A nagyobb városok között szövetségek
jönnek létre , mutatva a rendi fejlődés kezdeteit. A 7 legjelentősebb szabad királyi város:
Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Bártfa, Eperjes. Ipari termelés elmarad a
nyugati országokétól .
A XV. század második felében az árutermelés jelentősen nő. Egy-egy város vonzásában
megszilárdulnak a piaci kapcsolatok , de a nagyobb körzetek sőt országos kapcsolatok is
létrejönnek. A lakosság száma is nő, Buda népesség eléri a 8000 főt. Az ipari termelés
fejlődése eltér a nyugatitól, ezért az állami terhek zömét a polgárság fejletlensége miatt a
jobbágyság viseli. A török hódoltság alatt a mezővárosok fejlődnek, határukban külterjes
állattenyésztés folyik.
Számoljon be Zsigmond kül és belpolitikájának fordulatairól, összefüggéseiről. 10.p.
Nikápolyi kudarc - telekkatonaság - harc a l igákkal - támaszkeresés a h atalomhoz- nyugateurópai orientáció - déli végvárvonal - zsinat Konstanzban - huszita háborúk - főkegyúri és
királyi tetszvényjog- Zsigmond császár
Ismertesse a Zsigmondi külpolitikát !
Nyugati külpolitika: 1410 né met király, 1419 c seh király, 1433 né met - római császár. A
konstanzi zsinaton elismeri a királyi főkegyúri jogot. Az egyházi hivatalokba a király jelöltjei
kerülnek. Pápától független az egyházi birtokok javadalmazása. Király engedélyével
hirdethetik ki a pápai bullát.
Török politika: kudarc 1396-ban Nikápolynál, végvárrendszer, ütközőállamok
Husziták elleni hosszú háború / 1419-1433 / .
Ismertesse Mátyás törekvéseit a központosított rendi monarchia létrehozására! 8.p.
erőgyűjtés a török ellen - adóreform -a kormányzat átszervezése - aktív külpolitika segélypénzek - védekezés délen - hódítás nyugaton - az utódlás gondjai
Mátyás / 1458-90 / jövedelmei: regalék , rendkívüli hadiadók , családi birtokok jövedelme,
A biztos és nagyarányú jövedelemforrás lehetővé tette a bandériumoktól független állandó
zsoldoshadsereg felállítását / fekete sereg / .
Átszervezte a hivatalrendszert:
Csökkentette a királyi tanács jelentőségét .
Az államügyek vitelét kancelláriát végezte . Pénzügyigazgatást a k incstartóság végezte .
Kiterjesztette a királyi főbíróság / király személyes jelenléti bíróságának / hatáskörét .
1471-től a központi igazgatás szerveinek térnyerése , kísérletek a bárói befolyás
csökkentésére:
 ritkán hívja össze az országgyűlést
 rendeletekkel kormányoz
 megyékre ruházza át a nádori köztörvényszék hatáskörét
 növeli a vármegyék önállóságát a bárók ellenében



A déli végvárvonal kiépülése és felmorzsolódása. 13 p.
Magyarország védelmére IV. Béla kezdte meg a v árak építtetését. Zsigmond idején a t örök
fenyegetés komolyra fordult. Az uralkodó nagy anyagi áldozat árán kiépítette a déli
végvárrendszert, Erdélytől az Adriáig. A főúri bandériumok igénybevétele mellett a
telekkatonaság felállításával is gondoskodott a védelemről.
Mátyás idején tovább nőtt az ország katonai ereje. A király az államszervezet
modernizálásával igyekezett hozzájutni a hadikiadásokat fedező jövedelmekhez. A török ellen
Mátyás védekező politikát folytatott Ő hozta létre a második déli végvárrendszert. Csehország
és az Ausztria elleni háborúival erős közép-európai birodalmat akart összekovácsolni ami,
eséllyel veheti fel a harcot a törökkel. Ám háborúi meggyengítették az országot.
Jagelló-korban Magyarország látszólag erős, déli határai szilárdak. Ám a királyi hatalom mind
kevesebb jövedelemforrás felett rendelkezett, így a védelemre egyre kevesebb pénz jutott, és
ezt a b árók nem tekintették saját feladatuknak. Idővel elestek a fontos végvárak, 1521-ben
Nándorfehérvár. A magyar hadszervezet pénz híján szétzilálódott. Bukás csak idő kérdése
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


volt.
Mutassa be Hunyadi János török-ellenes harcait ! 6. P.
Hunyadi János / erdélyi vajda , déli végek főkapitánya / az ország leghatalmasabb földesura.
Vagyonának felhasználása a török elleni harcra. Korszerű zsoldoshadseregből és ütőképes
familiáris csapatokból álló hadsereg. Fegyverbe hívott néptömegek fontos szerepe. Első
győzelme 1442, Gyulafehérvár mellett. Kísérlete a török kiűzésére Európából / 1443 Hosszú
hadjárat / sikerei ellenére sem ér el sikert. A köznemesség rendi követeléseinek támogatása, a
központi hatalom megerősítésére, és a török elleni háború érdekében. 1444 vereség Várnánál,
Király halála. Kormányzó 1446-52 között, rendi monarchia kezdetei, évente országgyűlés, a
20 teleknél nagyobb birtokú nemesek személyes megjelenésével. 1448 új abb vereség a
töröktől Rigómezőnél.
1456 II. Mohamed szultán támadása Nándorfehérvár ellen. Hunyadi győzelme, Kapisztrán
János fontos szerepe a népi erők mozgósításában. Török hódítás veszélye 70 évre elhárult.
Ismertesse Hunyadi Mátyás Bethlen Gábor és II Rákóczi Ferenc gazdaságpolitikáját. 8p.3
Mátyás uralkodása alatt a p iaci kapcsolatok megszilárdulása , a n épesség számának
növekedése. Ipar és városok számának elmaradottsága, jobbágyság az állami terhek
képviselője.Új adók, kapuadó helyett füstpénz, rendkivüli hadiadó, jobbágyság védelme a
túlkapásokkal szemben. Államháztartás átszervezése, kincstartóság. Jelentős évi 500000-1
milliós bevétel. Állandó zsoldoshadsereg, kancellária.
Bethlen Gábor / 1613-29 / erdélyi fejedelem, törekvése az ország egyesítésére. Gazdasági
káosz megszűntetése. Egyes kiviteli cikkek - higany méz marha -exportja állami monopólium
lett. Ipar fejlesztése, külföldi mesteremberek behívása. Félmilliós bevétel , állandó hadsereg ,
közigazgatás központosítása.
II Rákóczi Ferenc / 1705-11 / : Lepusztult gazdaság. Tárházak felállítása a hadsereg álltására,
kézművesek támogatása, manufaktúrák alapítása. Terv az ipar és kereskedelem fejlesztésére.
Pénzügyi fedezet hiánya , nincs lehetőség adóemelésre. Szerény bevételek Rézpénz veretése,
értékvesztése, devalválódás. 1707 az általános közteherviselés törvénybe iktatása.
Ismertesse az 1514. évi parasztháború okait és következményeit ! 7.p.
Mátyás halála után a központosított királyi hatalom megrendült. A királyi hatalom
meggyengült nem tudta megvédeni a termelőerőket a bárói nemesi önkényétől.
A bárók és köznemesek között ellentétek voltak, de a jobbágykérdésben azonos álláspontot
fogadtak el, ez a törvényhozásban is tükröződött / természetben követelik a tizedet, vadászat



tilalma, költözés nehezítése /. A törvények a parasztság egészét a polgárosodó
gazdagparasztságot és a zsellérséget is sújtotta. A rendi reakció akadályozta a p arasztság
felemelkedését polgárosodást. A paraszti tömegek mellé álltak a hajdúk a zsellérek, a városi
plebejus elemek, és az alsópapság is.
Török elleni harcra hívó pápai bulla kihirdetése /1514 április 9 / . K eresztesek toborzása
ferences szerzetesek által. A nemesség politikai és gazdasági megfontolásokból
aggodalommal szemlélte és gátolta a k eresztes had gyülekezését. A török ellen szervezett
háborúból parasztháború lett. Átmeneti sikerek után a parasztok vereséget szenvedtek
Temesvár alatt. A nemesség kegyetlen bosszút állt . Az 1514 évi törvények súlyosbították a
földesúri terheket évi 1 aranyforint adó / , a robotot heti 1 na pra emelték, és kimondták a
költözködés tilalmát.
Nemzetiségek magyarországi története a XIV-XV században.
Az Anjouk alatt betelepülnek a német bányászok cseh területekről, ukránok jönnek a
Felvidékre, szászok és románok Erdélybe. Török elöl bejönnek a szerb és bolgár népelemek.
Kereskedelmi életet a német olasz kereskedők fellendítik. Hunyadi hadseregében cseh
zsoldosok, bolgár bosnyák, albán , s zerb harcosok voltak. Mátyás fekete seregét magyarok
mellett cseh német lengyel zsoldosok, délszláv és román fegyveresek alkották.
Írásos műveltség Magyarországon a XIV-XV században.
Terjed az írásbeliség, XV században általánossá válik a h ivatali életben az írásbeliség, és
terjed a világiak körében. Irodalmi élet: XIV század Képes Krónika, 1400-10 között elkészül
1 latin-magyar szójegyzék. 1480 ,megjelennek Janus Pannonius versei, Corvinák, 1472 Hess
nyomdája Budán, Budai Krónika / nyomtatott kiadvány /.

Világtörténelem 1492-1640
Ismertesse a reformáció okait és irányzatait ! 15.p.
Reformáció okai: Németország politikai széttagoltsága, eltérő gazdasági fejlődése
az egyház kiváltságai, a felsőpapság fényűző életmódja, a pápai hatalomnak való
kiszolgáltatottság. A fejedelmek a szekularizációban érdekeltek, fényűző életmódot élnek,
648 fejedelemség volt, sérelmezik az egyházi jövedelmek kiáramlását. A polgárság olcsóbb
egyházat, szegényebb szertartásokat kíván. A jobbágyoktól robotot követelnek, pénzben kérik
az adókat, egyre több a zsellér.
Társadalmi feszültségek: majorsági gazdálkodás miatt, robotterhek nőttek, papság belső
ellentétei, elvilágiasodott egyház. X. Leo pápa búcsúcédulái indítják el a reformációt.
Luther hittételei / 1517 október 31. A hit az üdvözlés egyedüli forrása, csak Isten bocsáthat
meg. Szükségtelen a gyónás és az egyházi közvetítés, az egyházi hatalom, fényűző
istentisztelet, pápai hatalom. Két szentséget tart meg.- kereszténység úrvacsora. Az egyház
1521-ben kiátkozta és eretneknek nyilvánította, Frigyesnél talált menedéket Wartburg
várában.
1529-Ben a speyer-i gyűlésen kinyilvánították, hogy Luther hívei megmaradhatnak hitükben,
viszont nem terjeszthetik. V. Károly katonai erővel is le akarja verni ezt a vallást. A német
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


parasztháború
bukása után a lutheri irányzat a tartományfejedelmek irányítása alá került.
Kitör a vallásháború Németországban. A német protestánsok megalapítják a
SCHMALKALDENI szövetséget, elfoglalják az egyházi birtokokat, feloszlatják a
szerzetesrendeket. 1531. A vallásháború (1531-1555) tart, az augsburgi vallásbékével ér
véget.



Cuius regio, eius religio, az alávetettek elfogadják földesuruk vallását, vagy elvándorolhatnak,
az elfoglalt egyházi birtokokat nem kellett visszaadni, a lutheránus vallás még él napjainkban
is
Németoban, Skandináviában , valamint Dániában.
Népi irányzat. Hirdették a felnőtt korban történő keresztséget. Ezeréves birodalom / Isten
országa, magántulajdon nélküli, egyenlőségen alapuló társadalom/ . Münzer Tamás volt a
vezetője, aki továbbfejlesztette Luther tanait, radikalizálta a vallást. D-noban a parasztok a
vallás nyomán követelték a feudális terhek eltörlését, földosztást. Felkelés- 1524 Svábország,
Thüringia 1525. Egyik vezetője Florian Geyer, a másik Münzer. A lutheri vallás nem
támogatta
ezt. A parasztok leverésével a népi irányzat is vereséget szenvedett.
A kálvini reformáció- polgári irányzat, erénnyé tette a polgári foglalkozások űzését. Hirdette a
kamatszedés jogosságát, az eleve elrendelését . Az egyházat a presbiterekből álló tanács
vezeti, az uralkodó hatalma Istentől ered, de el lehet kergetni őket. Kálvin harca a katolikusok,
anabaptisták anitrinitáriusok ellen. Kálvin zsarnoki hatalmat gyakorol Genfben, a vallása
miatt
hozzámenekült antitrinitárius Servet Mihályt máglyán elégetteti. Jelenleg Erdélyben vannak,
Unitáriusoknak hívják őket. Angliában - puritánok, Foban - Hugenották.
A kálvinizmus terjedése Németalföldön , Franciaországban Magyarországon.
Mit jelentett a né pi reformáció hívei által hirdetett Isten országa ? Találkozunk e ezzel
Magyarországon ?
A reformáció népi irányzata az Anabaptista irányzat volt , m elyre hatott a vagyonközösség
őskereszténység eszménye és a huszitizmus . A Bibliában megjósolt 1000 éves birodalom
eljövetelétől az osztálynélküli társadalom megvalósulását remélték / Münzer Tamás
kommunisztikus törekvései / . A megvalósítást illetően 2 részre oszlottak : Az egyik irányzat
Münzer vezetésével fegyverrel akarta megvalósítani Isten birodalmát a m ásik pedig fegyver
nélkül békésen várta az ígéret földjének eljövetelét.
A két szárny ellentmondásosságát Magyarországon a K arácsony György által vezette
tiszántúli felkelés is tükrözte / 1569-70 /.
Anyagi és szellemi kultúra a XVI-XVII században. 8.p.
Gazdasági és technikai fejlődés: Nyugat-Európában a kapitalizmus térhódítása, Kelet-Európa
lemaradása. A két régió fejlődése közötti különbség lemérhető a termelőerők színvonalán.
Hollandiában elterjedt a vetésforgó, fejlődik a hajózás. Angliában tőkés ipar.
Új világkép kialakítása: Kopernikusz, Giordanó Brunó. Descartes filozófiája. Morus Utópiája,
Campanella Napállama. Barokk térhódítása, Rubens, Rembrandt,
Spanyolország fénykora és hanyatlása 1492 után. 12.p.
Spanyolország V. Károly / 1519-56 / és II. Fülöp / 1556-1598 / uralkodása idején Európa
vezető hatalma volt. V. Károly a városok önkormányzatát felszámolta, 1520-23 között a
városok felkelése, spanyol- francia háborúk / 1525 pá viai csata /. Egész Közép és Dél
Amerikát megszerezte Brazília kivételével. 1580-tól Portugáliát is megszerezte.
II. Fülöp a rendek gyűléseit mellőzte, központi tanácsadó testületekre támaszkodott,
bürokratikus abszolutizmust épített ki. Abszolutizmusa forrása a gyarmati nemesfém,
valamint a parasztságra és polgárságra kivetett adók .Spanyolország ekkor a világ legnagyobb
hadseregével és flottájával bírt. Az abszolutizmus támasza volt az inkvizíció is. Beavatkozik



a francia vallásháborúba / 1590 /, lepantói győzelem /1571 /, Anglia elleni kudarc / 1588 / ,
németalföldi felkelés / 1566-1609 /
A királyi hatalom támasza az egyház, a hadsereg, bürokrácia.
A mérhetetlen gazdagság és politikai vezető szerep ellenére már a XVI. században a hanyatlás
jelei megmutatkoztak.
Okai: beáramló kincsek nem ösztönözték a tőkés-kereskedő elemeket új vállalkozásokra,
passzív külkereskedelem, zsidók moriszkók elűzése. A hadsereg hatalmas összegbe került.
Többfrontos háború / Franciaország, török , Anglia, Németalföld / .
Gazdaság és társadalom a XVI-XVII századi Angliában .30.p.
Előzmény: a százéves háború / 1337-1453 /, Rózsák háborúja /1455-1485 / Lancester - York,
a nemesség kollektív öngyilkossága
VII Henrik / 1485-1509 / nemességnek megtiltja a magánháborút, felállítja
Csillagkamarát.Henrik 1509-1547 /abszolutizmusa. Az anglikán egyház feje a
király,szerzetesrendek feloszlatása. A XVI. század elején agrárország, a század végén Európa
legfejlettebb állama. I. Erzsébet / 1558-1603 /.Vezető iparág a posztóipar, bányászat ,
fémfeldolgozás, üveg-szappan-papírgyártás, hadiipar, hajóépítés. Vállalkozók szerepe,
manufaktúrák, tőkés árutermelés kialakulása. Eredeti felhalmozás. Kereskedelmi társaságok /
1600 Kelet-Indiai Társaság /. Anglia tengeri nagyhatalom, gyarmatosítás kezdetei. Spanyol
nagyhatalom megtörése I. Erzsébet / 1558 -1603 / idején. Parlament és a királyi hatalom
egyensúlya, polgárság támogatja a királyt, bevételek:. vámok monopóliumok, adók.A
földbirtok kedvező befektetési terület. A városokban felhalmozott tőke a falvakba áramlik.
Társadalmi változás: tőkés földbirtokos megjelenése, bérletek a mezőgazdaságban.
Nemesség megoszlik: északon feudális, keleten és délen burzsoásodó újnemesség.
A polgárság védelme illetve az államháztartás bevételi forrásai : vámok, illetékek,
monopóliumok, és adók. Az angol abszolutizmus támaszai a feudális rétegek, de jelentős a
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fejlődő burzsoázia támogatása is. Átmeneti egyensúlyi állapot.
Nyílt abszolutikus törekvések a Stuart-ház alatt, az egyensúly felbomlása. A királyi hatalom
támaszai: feudális arisztokrácia, anglikán egyház. Polgárság és újnemesség bázisa a
parlament.
Polgárság politikai mozgalmai vallási formában: Independensek és puritánok. Skót felkelés,
ellentétek kiéleződése. Parlament követelései. Londoni tömegek és a fegyveres parasztok a
parlament mellé álltak.
Polgárháború 1642-49 között. Ellentétek a parlamenten belül, presbiteriánusok és
independensek. Cromwell hadserege. Levellerek fellépése. Presbiteriánusok kiszorítása a
parlamentből. 1649 köztársaság kikiáltása. Tőkés fejlődés akadályainak felszámolása, királyi
és
egyházi földek kiárusítása.
Köztársaság / 1649-60 / . Népi mozgalmak letörése. Külpolitikai sikerek, nagyhatalmi
politikai
körvonalai. Diktatúra tömegbázisát elvesztette.
Restauráció gazdasági és politikai feltételei. Külső támogatás, parlament kiszorítása a
kormányzásból, rekatolizáció. Dicsőséges forradalom, alkotmányos monarchia. Törvényhozó
parlament. Polgári intézményrendszer, parlamentnek felelős kormány. Független bíróságok.
Ismertesse Németalföld gazdaságát és társadalmát a szabadságharc kezdetétől a XVII század
közepéig. 7.p.
Eltérő gazdasági fejlettségű területek, egymástól független tartományok. Nagybirtokon
bérmunka van robot helyett. Szabad paraszti gazdálkodás, a tengertől elhódított földeken.



Halászat, hajóépítés közvetítő kereskedelem. Déli tartományok fejlett textilipara, jelentős
városai: Antwerpen, Amszterdam, Leiden, Hága. Tőkés manufaktúrák. Tartományi és városi
önkormányzat. Kapitalista módon gazdálkodó nemesség és a városi polgárság valamint a
néptömegek érdekeinek egybeesése, összefogás a spanyolok ellen. 1579, 1581, 1609 ut án - a
manufaktúraipar tovább erősödik, jellegzetes iparágak: hajóépítés, textil, optikai és
nyomdaipar, gyémánt és üvegcsiszolás.. a t engeri kereskedelem a g azdagság forrása.
Mezőgazdaság fellendülése: vetésforgó, takarmánytermesztés, istállózó állattartás, trágyázás,
tejgazdaság, virágkertészet. Gépek alkalmazása: cséplőgép, szélkerék, szivattyú. A
csatornahálózat kettős funkciója: öntözés és közlekedés.
Polgári forradalom és szabadságharc Németalföldön / 1566-1609 /.9.p.
II. Fülöp abszolutikus uralma, a városi kiváltságok korlátozása, katolikus vallás erősítése,
inkvizíció bevezetése. Kapitalista módon gazdálkodó nemesség, manufaktúratulajdonosok, népi tömegek , m ind elégedetlen a spanyol uralommal. A koldusok
követelései: vallásszabadság, nemesség bevonása a kormányzásba, tartományi gyűlés. Ezt
elutasítják.- felkelés. 1566: szabadságharc kirobbanása / Orániai Vilmos, Egmont / , Alba
herceg vérengzése /1568 / veresége Hollandia és Zeeland tartományban Orániai Vilmostól.
1579 utrechti egyezmény. 1581 H ollandia függetlensége. 1609 Spanyolország elismeri
Hollandia függetlenségét, fegyverszünetet kötnek. Polgárság és polgárosodó nemesség a
függetlenségi harccal egyidőben polgári forradalmat hajtott végre. Hollandia ipari és
kereskedelmi fejlődése.
Ismertesse a tőkés termelés feltételeinek kialakulását Nyugat-Európában ! 7.p.
Élelmiszerek árának robbanásszerű emelkedése a XVI. században. Kelet-Közép-Európa
országainak mezőgazdasági kivitele és iparcikk-behozatala. Nyugat-Európa ipari termelésének
növekedése. A beáramló nemesfémek árnövelő hatása. A merev céhszabályok és a
megnövekedett kereslet ellentmondása. Manufaktúrák a vállalkozók műhelyei. Nyersanyag és
szerszámok biztosítása, fizetett munkások alkalmazása, munkamegosztás, olcsó termékek
tömegtermelése, verseny, kézművesek tönkremenetele.
Kereskedelem busás haszna, a g yarmatok kifosztása, rabszolga-kereskedelem, kalózkodás,
Anglia és Hollandia felemelkedése.
Bérmunkásosztály kialakulása, földjüket vesztett parasztokból ás tönkrement kézművesekből.
Gyapjú iránti kereslet, bekerítések Angliában. Kortársi helyzetelemzés: Morus. Az eredeti
felhalmozás fogalma. Egyszerű árutermelés: Á-P-Á. Tőkés árutermelés : P-Á-P, különleges
áru - a bármunkás munkaereje. A feudális viszonyok bomlása felgyorsul.
Ismertesse a nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás kezdeteit ! 7.p.
A XV. század közepétől lassú népességnövekedés Európában, ipar és mezőgazdaság
fejlődése. Nyugat-Európa mezőgazdasági importja Kelet-közép Európából. A kereskedelem fő
útvonala a nyugati országokba irányult. Az atlanti partmenti hajózás szerepe. Kereskedelem
növekvő nemesfémigénye. Technikai feltételek és tudományos ismeretek: caravella, iránytű,
gömbalak. A török ellenőrzi és lefölözi a levantei kereskedem hasznát. Portugál hajósok
sikerei: áthaladás az Egyenlítőn, Vasco de Gama 1498-ban elérte Indiát. Portugál gyarmatok
Ázsiában. Kolombusz útjai 1492-től. Amerigo Vespucci és Magellán útjai. Újvilág kultúrája.
Hódítók és bennszülöttek. Nemesfémbeáramlás Európába. Új növények: kukorica, dohány,
burgonya, paprika, paradicsom, na praforgó stb. termékek: kinin, kaucsuk, kakaó vanília.
Indiánok a bányákban és az ültetvényeken. Rabszolgakereskedelem Afrikából. Kialakul a
kontinentális munkamegosztás, tőkefelhalmozás megindul Európában./ Manufaktúra, kiadási
rendszer /.



Hol alakult ki a második jobbágyság? Mi a jelenség oka és magyarázata? 7.p.
A török terjeszkedés sietette a n agy földrajzi felfedezéseket , aminek következtében ÉszakItália helyett az Atlanti-partvidék lett Európa kereskedelmi-gazdasági centruma .A régi
kereskedelmi útvonalak kibővülésével kialakult a világpiac. A beáramló nemesfémek
árforradalmat okoztak, mindez átalakította Európa gazdaságát.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Nyugaton tovább fejlődtek a városok, manufaktúrák váltják fel a céheket. Az ipari termékeket
gyarmatárukra és mezőgazdasági termékekre cserélték. Míg nyugaton a tőkés gazdasági
viszonyok fokozatosan uralkodóvá váltak, s a bérmunka dominált, keleten a személyi függésre
építették azt a többletmunkát amely megtermelte a piacra vihető felesleget. A jobbágyi
viszonyok új helyzetben való újjáéledését nevezzük második jobbágyságnak. Ez Kelet-KözépEurópában a polgárosodás megrekedését jelentette.
Mutassa be az oszmán-török állam gazdasági-politikai és társadalmi felépítést ! 10.p.
despotikus katonaállam - központosított birtokigazgatás - szpáhik és janicsárok - a hódítási
kényszer dinamizmusa - vilajetek és szandzsákok - iszlám jogrend - alkalmazkodókészség közmunkák- ráják adója - pusztásodás
Mutassa be a dinasztiaváltást Oroszországban ! 6. P.
zavaros-idők Rettegett Iván után - Borisz Godunov régens majd cár lett - erősödő lengyel
befolyás - ál-Dimitrijek -Bolotnyikov felkelése -Minyin felkelése nyomán Romanov Mihály
kerül trónra.
IV Iván uralkodása
IV Iván / 1547 -1584 / felszámolja a feudális anarchiát. Közigazgatási reform, kiválasztottak
dunmája, katonai szolgálatért birtokadomány / opricsnyikok /, a legfontosabb államhatalmi
területeket cári kormányzás alá helyezte. fizetet hivatali apparátus az adószedésben és a
bíráskodásban . Háború a Kazanyi / 1552-56 / és az asztrahanyi kán / 1556 / ellen , sikerrel. A
Balti-tengert nem tudta elérni, vereség lengyel- svéd erőktől. Szibéria meghódítása.
Miben különbözik az abszolút monarchia a rendi monarchiától?
Az abszolút monarchia a feudális állam legfejlettebb formája , a z uralkodó korlátlan
hatalommal rendelkezik nem tűrte a rendek beleszólását / rendi országgyűlés / az ország
ügyeinek irányításába. A feudalizmus bomlása illetve a kapitalizmus kibontakozása
korszakában jött létre , így fokozottabban támaszkodhatott a burzsoázia növekvő erejére /
adóira / védővámokkal támogatta a hazai ipar és kereskedelem fejlődését , ezzel elősegítette a
kapitalista termelési viszonyok térhódítását amely végül is a feudalizmus bukásához vezetett .
Az abszolút monarchia a polgárság és a feudális uralkodó osztály közötti kényes egyensúlyi
helyzetet tükrözi, ez tette lehetővé a közigazgatás központosítását / hivatalnokok / központilag
irányított hadsereg , ami együtt járt a főúri kiváltságok korlátozásával. Ugyanakkor még
feudális állam volt az abszolút monarchia és védte a földbirtokos osztály földtulajdonát és
politikai hatalmát.
Ismertesse a vesztfáliai béke tartalmát
Kialakult Németország politikai széttagoltsága, Franciaország európai nagyhatalom lett.
Németországot 300 hercegségre osztották fel, a cs ászári törvényjavaslat elfogadása egységes
birodalmi tanácsi vélemény mellett / 302 fő / , a német fejedelmek önálló politikát
folytathattak. Svédek megszerezték Pomerániát , Északi- tengeri területeket, Franciaország



megkapta Elzászt, Metz, Toul, Verdun városát. Svájc / 1315 / és Hollandia /1581 /
függetlenségét elismerik.
Kontinentális munkamegosztás és hatása az Elbától keletre fekvő államok gazdasági életére !
Kelet-Közép- Európa : élelmiszereket és ipari nyersanyagokat szállít Európa nyugati részébe,
felvevő piacot biztosít az ipari termékek számára.
az árforradalom hatására emelkednek az agrárárak, ez a f öldesurakat az árutermelésbe való
bekapcsolódásra késztette. Ezért terményjáradékot követeltek a jobbágytól, növelték a
majorság területét, amit robotmunkával műveltették meg, a munkaerő biztosítása érdekében
megvonták a szabad költözködés jogát a jobbágyoktól. A feudális szolgáltatások feléledése és
a nemesség politikai és gazdasági hatalmának növekedése meggátolta a belső piac és a tőkés
termelés feltételeinek kialakulását.
Lengyelország története a XV-XVII században.
Eltérő gazdasági fejlődés, élelmiszer és nyersanyag kivitele nyugatra, onnan exportcikkek /
textiliák behozatala / . Mezőgazdasági termékek ára nő, földbirtokosok bekapcsolódnak az
árutermelésbe. Termékjáradék, robot szerepe nő, a majorsági gazdálkodás kiterjesztése.
Jobbágyterhek súlyosbodása, költözési jog megvonása.
Lengyelországra jellemző a mezőgazdaság túlsúlya, fejletlen ipar és kereskedelem. Nemesi
gabonakereskedelmi monópolium, erőszakos földszerzés, robot növelése. Paarsztság
differenciálódása.Polgári tőke szerény szerepe, Krakkóban fejlett nyomdászat.
1572 Jagelló ház kihalása. Szabad királyválasztás. Valois Henrik rövid
uralkodása.Lengyelország nemesi köztársaság, nemesi vétó, döntésképtelen szejm. A nyugati
abszolutizmus teljes ellentéte. Báthory István / 1576-1586 / harc Livóniáért az oroszokkal
szemben , siker. XVII század a r endi anarchia elhatalmasodik, katonai vereségek, Ukrajna
elszakad, utolsó siker 1683-ban Bécs felmentése Sobieski János vezetésével.

Magyar történelem 1526-1711
Oszmán berendezkedés Magyarországon. 10.p.
A török kormányzat felismerte , hogy a hódoltság a birodalom peremterülete, a török állami
adózási és közigazgatási rendszert nem lehet maradéktalanul megvalósítani. Számoltak a helyi
viszonyokkal. Kétféle állami adót a dzsizjét és a haradzsot kellett a kincstárba befizetni. A
jobbágyok terhei a hódoltságban súlyosabbak voltak mint a két másik országrészben. Mert a
peremterületen élő lakosság kénytelen volt kétfelé adózni. A belső területeken azonban a
török elsöpörte az uralkodó osztályt a jobbágyok felől, a lakosság kiépítette saját
önkormányzati szervét a parasztvármegyét. A török kormányzat nem törődött a hódoltsági
népek vallásával és kultúrájával. Nem került sor mohamedán áttérésekre, messze földön híres
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


iskolákat tartottak fenn a hódoltsági városok, erdélyi és magyar kulturális kapcsolatokat nem
akadályozták. Természetesen itt is kiépült a vilajetek rendszere, a török uralom itt is katonai
jellegű volt, minden föld szultáni tulajdonnak számított.
Számoljon be a várháborúkról, kiemelve az új végvárvonal kiépítését, és a jelentősebb
ostromokat 1551-1664 között! 10.p.
Buda 1541-es elfoglalásával 3 részre szakadt az ország , ami a török stratégiai érdeke. 154347 első foglalási hullám , 1543: Pécs Siklós, Esztergom, Székesfehérvár, 1544: Visegrád
Hatvan Nógrád. Ezek eleste után a Habsburgok új végvárvonalat építettek ki / Győr,
Érsekújvár, Kassa, Szolnok, Gyula, Lippa, Temesvár, Eger / .1550-től olasz bástyák falak



erősebbek. Az egyesítési kísérlet kudarca után a Porta háborúval válaszolt. 1552 -ben
elfoglalta Drégelyt Szolnokot, Temesvárt, de Egernél elakadt a török támadás. 1566-ban
Szigetvár került a török kezére. A Habsburg-uralkodóknak sikerült ki foltozniuk az új Balaton felvidéktől Marosig -végvárvonalat annyira , hogy az fel tudta tartóztatni a Bécs ellen
induló törököt. A 15 éves háború után a török hódító kedve alábbhagyott, bár Eger és Kanizsa
török kézre került. Az udvar és a Porta megbékült volna. A magyarság azonban nem feledte
Bocskai politikai végrendeletét. Zrínyi Miklós Erdély romlása után magára vállalta a magyar
függetlenség helyreállításának gondját. Törekvése kudarcát jelentette a vasvári béke 1664-ben
ami török kézen hagyta Érsekújvár várát.
Ismertesse Bethlen Gábor gazdasági és politikai törekvéseit ! 6.p.
Bethlen Gábor a XVII század legjelentősebb politikusa Bocskai mellett Magyarországon és
Erdélyben. Köznemesi családból származott, Bocskai híve volt, felismerte hogy nem lehet
egyszerre a török és a német ellen hadakozni. Jó kapcsolatban volt a törökkel így a Porta nem
avatkozott be Erdély belügyeibe. Célja erős fejedelmi hatalom kiépítése.
Hatalmát függetleníteni akarta a rendektől , ezért rendezte a fejedelmi kincstár ügyeit.
Gazdaságpolitikája korszerű volt , fejlettebb nyugati országokhoz hasonlóan a kereskedelem
és ipar támogatásával növelte bevételeit. Állami monopóliumok adók szintén bevételeit
növelték. Jövedelmét főleg a rendektől független hadsereg fenntartására fordította. Fejedelmi
abszolutizmusának alapját a kincstári birtokok alkották.
Államszervezete: országgyűlés, fejedelmi tanács, vármegyék. Központi hivatali apparátus.
Külpolitikában a török fügés / évi 10000 a rany adó, engedély nélkül nem folytathat önálló
külpolitikát / döntően befolyásolta.
Bethlen távlati céljai között helyett kapott a török kiűzése. Hunyadi Mátyás erős államát
kívánta erdélyi viszonyok között megvalósítani, illetve a Habsburgok ellenfeleire
támaszkodva Magyarországot egyesíteni. A 30 é ves háborúban a protestáns vallásszabadság
védelmében vett részt, a cseh rendekkel szövetségben fellépett a Habsburgok ellen. Sikeresen
harcolt, 7 felvidéki vármegyét csatolt Erdélyhez. Iskolákat alapított, egyetemi tanulmányok
támogatása. Könyvtár alapítása, tudósok támogatása.
Kövesse nyomon hogy miért milyen eredménnyel kapcsolódtak be az erdélyi fejedelmek a 30
éves háborúba ! 8.p.
Bocskai politikai végrendelete - a magyar nemesség Erdélybe vetett reménye - két pogány
közt - Bethlen királlyá választása Besztercebányán- Partium - Bécsi béke háromszori
megerősítése - I. Rákóczi György jó gazda - Erdély aranykora
Magyar parasztság helyzete 1514-1711 között . 30. P.
A Dózsa felkelés következményei: heti 1 na p robot, röghöz kötés. A parasztság a török
uralom alatti országrészben. Népesség pusztulása, termőföld pusztulása, külterjes
állattenyésztés. A jobbágyság súlyos terhei , kettős adóztatás. Viszonylag kedvező helyzet a
szultáni birtokokon, parasztvárosok, parasztvármegye. Gazdasági kapcsolatok a törökmentes
területekkel.
Örökös jobbágyság a királyi Magyarországon. A paraszti árutermelés lehetőségei, Külső és
belső piacai. Földesurak kereskedelmi tevékenysége, robotra épülő majorsági gazdálkodás. A
robotoltatás és az árutermelés differenciálódást gyorsító hatása: gazdagparasztok,
töredéktelkesek, zsellérek. Költözési tilalom feloldása, majd ismételt korlátozása, a n emesi
vármegye hatáskörébe utalása, az 1608. Évi országgyűlés. Az úriszék.



A reformáció hatása, kezdetben a paraszti osztályharc ideológiai fegyvere, és törökellenes éle
is volt. A népi reformáció, karácsony György mozgalma 1570. A török nem avatkozott bele
vallási kérdésekbe.
Parasztság a v égvári harcokban . A végvárak fenntartása részben paraszti teher , ingyen
munka. Földönfutóvá lett jobbágy is lehetett végvári katona, katonaparaszti földbirtoklás. A
hajdúk letelepítése, hajdúvárosok, a hajdúszabadság mint a szabad paraszti fejlődés
lehetősége, a hajdúk Bethlen seregében. Zrínyi Miklós az önálló nemzeti hadseregben a
parasztsággal is számolt.
Az állami adó a porció miatt súlyosbodó paraszti terhek , a császári katonák garázdálkodása.
A török kiűzése után a katonaparaszti szabadság is veszélybe került. A XVII század végén a
Habsburg abszolutizmussal az egész társadalom szembenállt, de először a parasztság fogott
fegyvert, 1697 hegyaljai felkelés.
A parasztság és a R ákóczi - szabadságharc. Esze Tamás fellépése 1703-ban , a parasztok
Rákóczit hazahívják. Paraszti megmozdulásból nemesi csatlakozással szabadságharc. Rákóczi
törekvése a nemesi és paraszti érdekek egyeztetésére. Ellentéteik a s zabadságharc alatt:
zömmell jobbágysereg-nemesi vezetés, szabad paraszti fejlődés reménye- nemesi osztályérdek
előtérbe kerülése, sárospataki országgyűlés megkésett végzése.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Az 1711. Évi szatmári béke a rendi jogokat biztosította , de a jobbágyok szabadságából nem
valósult meg semmi.
Függetlenségi harcok és országegyesítő törekvések Magyarországon 1604-1711. 30.p.
Bocskai István felkelése / 1604-06/ : A 15 é ves háború pusztításai, császári központosító
törekvések, rendi jogok korlátozása, ellenreformáció, felségsértési perek. Bocskai fellépése.
Katonai sikerek, Álmosd 1604. T ámogatói: nemesek, városok, nagybirtokosok, hajdúk.
Bocskai az erdélyi és magyarországi rendek fejedelme. Bécsi béke 1606, rendi sérelmek
orvoslása, Erdély önállóságának elismerése, szabad vallásgyakorlat. Bocskai politikai
végrendelete.
1608 pozsonyi országgyűlés , II Mátyással /1608-19 / megerősítik a bécsi béke pontjait,
szabályozzák a mezővárosi kiváltságok adományozását, megyei hatáskörbe utalják a
jobbágyköltözés ügyét.
Bethlen Gábor / 1613-29 /: Távlati cél Hunyadi Mátyás erős államának megteremtése. Jó
viszony a törökkel. Törekvés az ország egyesítésére a Habsburgok ellenfeleire támaszkodva.
Részvétel a 30 éves háborúban, Erdély szerepének növekedése.
Zrínyi Miklós: A török meggyengülésének felismerése, csalódás a Habsburgokban. Mátyás
államának példája, erdélyi fejedelem meghívása, nemzeti királyság, nemzeti hadsereg.
Wesselényi Ferenc és társai: Felháborodás a v asvári béke / 1664 / után. Szervezkedés a
Habsburg-kormányzat ellen. I. Lipót abszolutizmusa, a rendi alkotmány felfüggesztése, az
ország katonai megszállása, adóemelés, vallásüldözés, végváriak elbocsátása.
Thököly Imre felkelése: A bujdosók és kuruc mozgalom. Thököly a kurucok élén / 1678 /. Az
abszolutizmus meghátrálása a soproni országgyűlésen / 1681 /, a rendi jogok részleges
visszaállítása. Thököly felvidéki fejedelemsége / 1682-85 /, török támogatása.
A török kiűzése / 1683-99 / ú j feltételeket teremt. A Habsburg-ház pozíciójának erősödése,
1687. Évi országgyűlés Abszolutikus berendezkedés, új szerzemény, fegyverváltság, katonai
terhek , magyar ezredek feloszlatása, szegénylegények. Hegyaljai felkelés 1697-ben.
Rákóczi-szabadságharc: kezdetben paraszti megmozdulás majd a nemesség csatlakozásával
nemzeti szabadságharc. Kedvező külpolitikai helyzet, kezdeti sikerek. Rákóczi Erdély
fejedelme / 1704 /. Szécsényi országgyűlés / 1705 / rendi konföderáció, Rákóczi vezérlő
fejedelem. A Habsburgokkal kötendő kompromisszum feltételei: szabad királyválasztás,



önálló erdélyi fejedelemség elismerése. Külpolitikai helyzet megváltozása, a szabadságharc
hanyatlása. Szatmári béke / 1711 / a rendi alkotmány és a vallásszabadság visszaállítása.
Ismertesse a XVII. századi függetlenségi küzdelmeket / Zrínyi, Wesselényi, Thököly / ! 10.p.
Az 1600-as évek közepén Erdély területe és jelentősége a török támadás miatt megcsappant.
Ettől kezdve az ország újraegyesítésének gondolat a királyi Magyarországon bukkant fel.
Kiváló képviselője volt Zrínyi Miklós, aki a Bethlen által felvetett Mátyás féle állam
restaurálását szeretné elérni . Terve legfőbb biztosítékának az önálló hadsereget tartja,
lehetséges uralkodójának pedig II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet tartja. Zrínyi mind
politikai mind katonapolitikai ténykedéseivel a jelzett cél elérése irányában munkált.
1655-ben nem választják meg nádornak. 1663 a magyar sereg parancsnoka, 1663-64 téli
hadjárat, 1664 leváltják, vadászbalesetben meghalt.
Zrínyi korai halála az egyik oka, hogy a szélesebb körű igénnyel indult Wesselényi
összeesküvés tehetséges politikai vezető nélkül maradva, hamar lelepleződik , a vezetőit
kivégzik.
Bécs a Wesselényi mozgalomra nyílt abszolutizmussal válaszolt: helytartóság felállítása,
végváriak elbocsátása, intenzív protestánsüldözés, gályarabság, növelik az adókat .
Ez a kormányzás újabb magyar ellenálláshoz vezetett. A mozgalom élére Thököly Imre állt
/1678 /. Akciói sikeresek / Felvidék elfoglalása / , aminek hatására Bécs visszaállítja a rendi
alkotmányt / 1681 /, és átmenetileg kénytelen tűrni Thököly török segítséggel létrehozott
Felvidéki Fejedelemségét / 1682-85 / . A török 1686-os visszaszorítása Thököly államának
eltűnését eredményezte.
A török kiűzése után újabb abszolutista törekvések, erre válaszul újabb felkelések törtek ki,
1697 Hegyalja, 1703 Tiszahát.
Mit jelent a feudális Magyarországon a piackényszer és a kényszerpiac?
A XV századi Magyarországon uralkodó a paraszti árutermelés a földesúri allódium 1-2
jobbágytelek nagyságú .A XVI században változik a helyzet , a földesurak kihasználva a
törökelleni háború konjunkturális lehetőségeit előbb bekapcsolódnak a kereskedelembe majd
a majorságok kiépítését követően az árutermelésbe . Politikai hatalmuknál fogva élnek a
gazdaságon kívüli kényszer eszközével , f elülkerekednek mind a kereskedelemben mind az
árutermelésben a parasztságon.
Piackényszer: a kereskedő földesurak jobbágyaikat arra kényszeríttették hogy terményeiket
olcsó áron nekik adják el.
Kényszerpiac : jobbágyaikat másutt eladhatatlan áruik drága áron való ,megvételére
kényszeríttették uraik.
Ismertesse a reformáció terjedését és az ellenreformáció hatását Magyarországon a XVI-XVII
században ! 8.p.
Luther tanainak kezdeti elterjedése a v árosok németajkú lakosságán belül , szélesebb körű
ismertsége 1526 után, 1540 után a nemesség köreiben is. Terjesztői ferencesek.
Magyarországon is érvényesült az akié a föld azé a vallás elve.
Radikálisabb Kálvini elvek hirdetői 1550-es évektől Kálmáncsehi Sánta Márton, Mélius
Juhász Péter, , Debrecen. Követői mezővárosok lakói, végváriak.
A népi irányzat unitárius felekezet formájában a parasztság körében terjedt el / Dávid Ferenc /
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


. Karácsony György mozgalma 1570.
Erdélyben 4 elismert vallás: katolikus, lutheri, kálvini, unitárius. /1568 Tordai országgyűlés / .
A protestáns gyülekezetek egyházzá szerveződése. Népi reformáció. Kulturális hatása /
bibliafordítás, iskolák - patak, Pápa, Debrecen, Sopron, Eperjes /, kritikusabb gondolkodás, .



Rudolf erőszakos ellenreformációja és következményei. Bocskai István, Szerencsi
országgyűlés, a katolikus és protestáns vallásfelekezet egyenrangúsága.
Bécsi béke 1606: a vallásszabadság biztosítása / falvak és mezővárosok lakóit kivéve /, 1608ban ezt kiterjesztik az utóbbiakra is.
II. Ferdinánd alatt Pázmány Péter az ellenreformáció szellemi vezetője, a rendek nagy
részének rekatolizálása.
30 éves háború hatása. Bethlen Gábor és a nikolsburgi béke / 1621 / a bécsi béke és az 1608.
Évi országgyűlés végzéseinek megerősítése.
I. Rákóczi György a linzi béke 1645-ben a protestáns vallásszabadság biztosítása.
II. Lipót alatt a protestánsok üldözése, a kuruc mozgalom társadalmi bázisának bővítése.
Rákóczi-szabadságharc okai, külpolitikai helyzete és eredménye. 10.p.
Zrínyi Miklós terve , hogy a magyarok maguktól szabaduljanak meg a töröktől nem valósult
meg, de bekövetkezett az amitől tartott. Az országot a császár meghódított területként kezelte.
A kuruc mozgalom mutatta a belső elégedetlenséget. Igazi vezére II. Rákóczi Ferenc lett
miután alkalmasnak érezte a helyzetet a mozgalom elindítására.
A spanyol örökösödési háborúban / 1701-14 / érdekelt XIV. Lajos anyagi támogatása és a
nagyhatalmak lekötöttsége adta meg a kellő biztatást. Az első év sikereket hozott. A franciák
és bajorok blindheimi veresége / 1704 / azonban eloszlatta a szabadságharc sikeréhez fűződő
reményeket. 1706-ban angol-holland békeközvetítési kísérlet, de a nagyszombati tárgyalások
eredménytelenek maradtak. 1707 a varsói tárgyalások az oroszokkal érdemi eredményt nem
tudtak felmutatni. Sziléziai- lengyel - magyar konföderáció terve álom maradt Trencsén
után.1708-ban a T rencséni vereség után a h arcok már csak egy tiszte kompromisszum
eléréséért folytak. Ez Pálffy János és Károlyi Sándor közreműködésével 1711-ben létre is jött
Szatmáron 1711-ben.
Kuruc állam felépítése hadsereg, gazdasága. 10.p.
1704 új államforma a rendi konföderáció. 1705: Szécsényi országgyűlés, Rákóczi vezérlő
fejedelem.
Teljhatalmat kap külügyben , pé nzügyben és katonai kérdésekben .24 tagú belpolitikával
foglalkozó szenátus, főurakból áll.
17087 ónodi országgyűlés: közteherviselés , detronizálás.
Gazdasági háttér: tárházak, manufaktúraalapítás, vaskohászat fejlesztése. Rézpénz, francia
segély, adók, bányajövedelmek. A hadsereg végvári katonákból, zsoldosokból, önkéntesekből
állt. Fegyvernemei: gyalogság lovasság és tüzérség. Létszáma: 70000 fő. Jellemző a portyázó
harcmodor.

Világ 1640-1789
Ismertesse az angol polgári forradalom előzményeit és eseményeit / 1640-49 / !12.p.
XVI - XVII századi gazdasági fellendülés, manufaktúrák, textilipar, kereskedelmi
vállalkozások. Átalakul a társadalom, vállalkozó nemesség, gazdag polgárság. Támaszuk a
parlament. I Erzsébet idején a hatalom egyensúlyban van a király és a parlament között.
I. Jakab és I. Károly abszolutizmusa. Parlament mellőzése. Kiéleződik az ellentét.
Monopóliumok osztogatása, puritánok üldözése, új adófajták.
Az ezzel szembenálló angol tőkések mozgalom a puritanizmus. Presbiteriánusok és
independensek. Skót felkelés. 1640-ben a király összehívta a parlamentet.



Események: A kirobbanó forradalom szerve a parlament, amely szembeszegül a k irállyal ,
korlátozza önkényét. Véres összecsapások Londonban. 1642-ben a k irály északra menekül,
kitör a polgárháború. Parlament egysége megbomlik. A presbiteriánusok / újnemesség és
gazdag polgárság/ a k irállyal való kiegyezést keresték, míg az independensek / parasztság
középrétegek / a h arcot választották. Utóbbiak vezetője Cromwell új típusú hadsereget
szervez. Katonai győzelmei után 1648-ban Cromwell bevonul Londonba. Csonka parlament.
Károly kivégzése, 1649, köztársaság kikiáltása.
USA függetlenségi harca!
XVIII századra Észak Amerikában 13 angol gyarmat jön létre. Északon farmergazdálkodás,
délen ültetvényes rabszolgagazdálkodás. Belső piac kezd kialakulni. Hétéves háború után
Anglia kezdi korlátozni a betelepülést, vámok, adók, általános elégedetlenség támadt.
Gyarmatok képviseletet követelnek, felkelés tört ki. 1774 Philadelphiai kongresszus.
1776 július 4 F üggetlenségi nyilatkozat. Háború / 1776-83 / . K ezdetben angol sikerek,
amerikai győzelmek / Saratoga 1777 , Yorktown 1781 /. 1783 Versaillesi béke. 1787 USA
alkotmánya.
Porosz felvilágosult abszolutizmus.
Porosz állam: brandenburgi választófejedelem és a porosz hercegség területe.
Első királyai : Hohenzollern I frigyes / 1701-13 /, és I frigyes Vilmos / 1713-40/ fejlesztik az
oktatást, és a hadsereget.
II Frigyes / 1740-86/ modernizálta Poroszországot, manufaktúrákat alapított, fejlesztette az
infrastruktúrát, biztosította a vallásszabadságot, védte a paraszti réteget, igazságszolgáltatási
reformok. Hatalma támaszai a junkerek.
A felvilágosodás részleges megvalósulása felülről jött reformok útján , ugyanakkor megmarad
a feudális társadalom, a nemesi földtulajdon. Hadsereg tisztjei csak nemesek lehetnek.
Oroszország a XVII-XVIII században .
I Péter / 1682- 1725 / reformok útján modernizált. Pénzügyi reformok, monopóliumok
létrehozása. adó bevezetése / fejadó, egyszeri adó / , merkantilista gazdaságpolitika,
manufaktúrák alapítása, központosított közigazgatás. Hadseregreform / állandó hadsereg,
tüzérség , flotta /. Háborúi : svédek ellen / Narva 1700, Poltava 1709 / , török ellen / 1711 /.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Új főváros / Szentpétervár .
II Katalin / 1762-1796 / uralkodása a felvilágosult abszolutizmus oroszországi abszolutizmus
példája. Kapcsolatok a felvilágosodás képviselőivel levelezés útján. Reformok az adóban ,
Lengyelország felosztása.
Ismertesse a felvilágosodás eszmerendszerét!
Angol irányzat: társadalomelmélet - társadalmi szerződés, alkotmányos monarchia
alátámasztása / Locke 1689 után /
Gazdaságelmélet: Smith és Ricardo - munkaértékelmélet, szabadverseny, egyéni jólét
társadalmi jólétet eredményez.
Francia ág: Montesquieu hatalommegosztási elve, kor társadalmi kritikája
Rousseau - népfelség elv, társadalmi szerződés radikalizálása, köztársasági
államforma.



Ipari forradalom és a munkásmozgalmak. Francia Forradalom és
a Szent Szövetség.
Melyik polgári forradalom ideológiájában fonódik össze a r eformáció és a f elvilágosodás
társadalomszemlélete , miért ? 4.p.
Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat - hivatkozás a Teremtőre - hivatkozás a természetjogra
Ismertesse a XVIII századi Franciaország gazdaságát és társadalmát!
Franciaország gazdasága a XVIII században még őrzi feudális jellegét, de a kereskedelem és
az ipar magában foglalja a tőkés termelés feltételeit. Ipar: manufaktúrák, fejlett bányászat,
fejlődésnek induló kohászat .Kereskedelem: jelentős a külkereskedelem , a belföldi
kereskedelmet gátolja a belső vámrendszer és a nem egységes mértékrendszer.
Mezőgazdaság a más gazdasági ágakhoz képest elmaradott, mert a földtulajdon feudális
kötöttségei gátolják a fejlődést.
Ancien regiem társadalma: feudális, kiváltságosok rendjeire és a harmadik rendre tagozódott.
A gazdasági terheket a harmadik rend viselte . a kiváltságosok előjogaikból éltek. Polgárság
részt kért a politikai hatalomból.
Ismertesse az 1789-es rendi gyűlés összehívásának okait, és a gyűlés lefolyását !
Általános válság Franciaországban , a z arisztokrácia eladósodott, jövedelmeiket növelni
akarják, pozíciókat sajátítanak ki. Pénzügyi válság, államcsőd, - óvatos reformkísérletek,
melyek megbuknak. A polgárság beleszólást kér a politikába.
1789 rendi gyűlés: választási küzdelem, a harmadik rend követeli hogy képviselői száma
egyenlő legyen a másik két rend képviselőinek számával, együttes ülés és fejenkénti szavazás
legyen.
1789 június 5 a rendi gyűlés megnyitása. A harmadik rend alkotmányozó nemzetgyűléssé
alakul át, labdaházi eskü.
Jakobinusok és girondiak ellentéte, jakobinus diktatúra.
A nemzetgyűlés idején ellentétes vélemények a háború kérdésében. A girondiak a konventben
a forradalom konszolidációját akarják, jakobinusok radikalizálni akarják. A király sorsát
illetően sem egyezik véleményük, girondiak nem támogatják XVI Lajos kivégzését.
Az első koalíció győzelmei politikai válságot okoznak, kiéleződik a jakobinus-girondi ellentét
. 1793 június 2. Jakobinusok átveszik a hatalmat.
Jakobinus diktatúra rendszere: külső és belső támadások, központosítás / rendkívüli
törvényszék, Közjóléti Bizottság átveszi a végrehajtó hatalmat, kormánybiztosok a
hadsereghez /
intézkedések: ár bérmaximálás, forradalmi terror, emigránsok földjeinek szétosztása, községi
földek felosztása, új alkotmány , új vallás, forradalmi naptár
eredmények: megerősített hadsereg visszaveri az ellenséget, ellentámadás / Fleurus / , belső
lázadások felszámolása, a forradalmi terror elszabadul
Mutassa be a jakobinus diktatúra létrejöttének majd bukásának okait , körülményeit ! 6.p.
háború - összejátszás az ellenséggel - a belső ellenség rémképe- a szabadság zsarnoksága fordulat a belső és külső frontokon - a terror elutasítása
Ismertesse az egyszemélyi hatalom kiépülésének folyamatát !



Napóleon a jakobinus hadsereg tábornoka / Toulon visszavétele /, 1795 okt óber 2-án
királypárti felkelést vert le. Sikeres itáliai és egyiptomi hadjárat / 1796-1799 / .
1799 november 9. Hatalomátvétel - konzulátus.
1801-02 békék, viszonylagos nemzetközi stabilitás
Közigazgatás átszervezése, merkantilista gazdaságpolitika , stabil pénz, kereskedelmi és
polgári törvénykönyv , kí sérlet egy gyarmatbirodalom kiépítésére. Katolikus egyház
átszervezése.
1804 császárrá koronáztatta magát
Napóleoni háborúk és ideológiai hátterük.
Napóleon szárazföldi hadserege sok éven át verhetetlen.
1805: Ulm Austerlitz, tönkreverte az osztrák és orosz hadakat.
1806: Jéna és Auerstadt a porosz hadsereg szétzúzása.
1807: Friedland az oroszok újabb legyőzése, I Sándor és Napóleon Tilsitben békét köt.
1805: tengeren Trafalgari vereség Nelsontól. 1808-tól spanyol felkelés.
1809: Wagram kínkeserves győzelem az osztrákok felett.
1812 : orosz hadjárat / Borogyinó, Moszkva / kudarc
1813: Lipcse
1815: Waterloo
Ideológiai háttér: forradalom exportja , természetes határok elve , francia ellenes szövetség
szétzúzása, szövetségesek elszigetelése, a kontinentális zárlat megszegőit meg kell büntetni.
Ismertesse a bécsi kongresszus döntéseit.
1814-15 a bécsi kongresszus ülései. A feudális államok létrehozzák a Szent Szövetséget azzal
a céllal hogy az örökletes monarchiákat megvédjék és a f orradalmi mozgalmakat elfojtsák.
Nem csatlakozik Anglia és Törökország. A területi elvek a kontinentális egyensúly angol
gyakorlatát valósítják meg.
Területi döntések:
Franciaország 1789-es határait tarja meg
Belgium és Hollandia egyesül
Norvégia és Svédország egyesül
Rögzítik Itália és Németország széttagoltságát.
Cári fennhatóság alatt lengyel királyságot szerveznek, melynek központja Varsó.
Mikor törtek ki tömegmegmozdulások a francia forradalomban?
A társadalmi feszültségek tömegmegmozdulásokat eredményeztek 1789 j úlius 14, párizsi
felkelés
1789 október 5-6 - asszonyok menete arra kényszeríttette a királyt hogy Párizsba költözzön
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Király szökése után a sansculotte felkelést a Mars -mezőn szétverték.
1792 augusztus 10: újabb megmozdulás, köztársaság kikiáltása
1795 tavaszán 2 cansculotte és egy rojalista felkelést vertek szét
Vidéken girondiak is fellázadta 1794-ben, vendée-i parasztmozgalom 1794-96.
Fejtse ki , a restaurációs törekvések ellenére Európa egyes államaiban mi maradt meg a
forradalom vívmányaiból, hol érvényesültek a Szent Szövetséggel szemben ! 10.p.
A francia forradalom következményeit a bécsi kongresszus szerette volna felszámolni, Sándor
cár és Metternich herceg vezényletével ütközőállamokat szerveznek Franciaország
fékentartására , a forradalmakat közös fellépéssel kívánják időben elfojtani. A szent Szövetség
Itáliában és Spanyolországban eredményesen avatkozott be a fennálló rend védelmében, a



görög szabadságharcosokkal nem tudott egységesen szembeszállni. Ebben nemcsak a liberális
Anglia különvéleménye akadályozta. Hellasz szabadságát a t örökkel szemben kellett
helyreállítani, keresztények és moszlimok kerültek szembe. A forradalom kirobbanását
Franciaországban és lengyel területeken sem lehetett megakadályozni. A Bourbon - ház
restaurációja az 1830-as forradalomba torkollott, a cárizmust pedig a dekabristák mozgalma
után a lengyel felkelés rázta meg. 1848 forradalmai végleg elsöpörték a Szent Szövetséget.
Bourbon - restauráció és bukása.
1815 XVIII Lajos / 1815-24 / megmarad az alkotmányos monarchia keretei között.
Károly /1824-30 / abszolutizmust akarta visszaállítani, egyházat törvények felé emelte,
felújította a tizedet, elrendelte az emigránsok kártalanítását, nemzetőrséget feloszlatta, a
parlamentet 1830-ban szétkergette.
Júliusi forradalom : alkotmányos királyság / Lajos Fülöp / , i pari forradalom térhódítása.
Franciaország kilép a Szent Szövetségből. Forradalmi hullámot indít el.
Miért söpört végig 1848-ban forradalom Európában , m iért ért véget eredmények nélkül ?
8.p.
kormányok konzervativizmusa - Guizot helytelen taktikája- forradalom - a liberalizmus és a
nemzeti eszme diadala - francia választási eredmény - konzervatív ellentámadás - a hadsereg
és politikai tapasztalat - Anglia nyugalma és Oroszország konzervatív rendet kíván
Mutassa be az ipari forradalom hatását a munkásság életére , ismertesse a munkásság első
küzdelmeit és az utópikus szocializmus tanításait ! 10.p.
Az ipari forradalom egyik összetevője a demográfiai változás. A népesség gyorsan nő, a
fokozódó élelemtermelés és a javuló közegészségügy miatt , de a l élekszám növekedése
elősegíti az ipar kibontakozását.
Igen fontos tényező az urbanizáció. Így a városlakók számaránya fokozatosan nőtt. A városi
élet egészen más körülményeket jelentett a m unkásság számára mint az eddig megszokott
vidéki élet. A családi munkaműhely felbomlott, a nők és a gyerekek is munkások lettek.
Szembeötlő a munkásság nyomora és a burzsoázia gazdagsága.
Az ellenállás első formája a géprombolás volt. Takácsok felkelései Lyonban / 1821,1834 / és
Sziléziában / 1844 /.
Angliában megindult a szakszervezetek megalakulása, mert itt az állam nem akadályozta.
Politikai küzdelem Angliában bontakozott ki először 1836-48 között. Mivel kérvényeket
adtak be a parlamentek , a mozgalmat chartizmusnak nevezzük.
Az értelmiségiek egy része igyekezett az új fejlődés belső ellentmondásait feltárni és kivezető
utat találni. Mivel az eszményi állapotok megteremtésére törekedtek utópista szocialistáknak
nevezzük őket.
3 kiemelkedő alakjuk a francia Saint-Simon és Fourier valamint az angol Owen .Az utópikus
gondolkodás mellett nagy érdemeik vannak , mert felismerték az új tőkés rend számos belső
ellentmondását és ezzel elősegítették a társadalom fejlődésének későbbi tudományos
elemzését / munka és szükségletek szerinti elosztás elve, s zövetkezés, tervgazdálkodás,
osztálynélküli társadalom náluk jelenik meg először /.
Kispolgári szocialisták Proudhon és Louis Blanc a század közepén léptek fel. Gyűlölték a
kapitalizmust, de a tulajdonról sem voltak hajlandók lemondani. Blanqui radikális
kommunisztikus tanai a forradalmi diktatúra jogosságát hirdették.
Angliában önsegélyezőegyletek jöttek létre. 1836 szakszervezetek chartista mozgalma , 1847rw elérte a gyári törvények meghozatalát. 1867 vá lasztójogi reform. 1906 m egalakul a
Munkáspárt.



Ipari forradalom előfeltételei és kiindulásának első fázisa!
Az ipari termelés előfeltétele: mezőgazdaság fejlődése, feudális földtulajdon átalakulása
polgári tulajdonná, új technológiák, - kevesebb ember kell a mezőgazdaságba. Nagyszámú
munkaerő szabadul fel. Hitelszervezet jött létre, fejlett infrastruktúra, tőkefelhalmozás.
Először a textilipar vált húzóágazattá. Tömegtermelés a piaci igény miatt jött létre , olcsó az
alapanyag , gépesítés miatt gyors olcsó az előállítás.
A mezőgazdasági munkások tönkremennek a városba költöznek megélhetés reményében,
szabad munkaerőt biztosítva az ipar számára. Bérek létminimum alá estek, kiszolgáltatott a
munkások helyzete. Női és gyerekmunka.
Marxizmus alkotórészei . 10.p.
Filozófia: a természetet a társadalmat és magának az emberi gondolkodásnak a történetét
tanulmányozza ezek legáltalánosabb törvényszerűségeit fogalmazta meg. Dialektikus
materializmus szerint a társadalomban és a természetben minden szakadatlan mozgásban van
és ennek a mozgásnak az okai a dolgokban rejlő ellentmondások. Történelmi materializmus a
tudományos szemlélet kiterjesztése a társadalomra.
Politikai gazdaságtan: Politikai intézményeket a gazdasági rendszer határozza meg. A
gazdasági ügyletek emberek közötti kapcsolatokat fejezi ki. Árucsere termelők közötti
kapcsolat, amelyet a piac közvetít. A pénzgazdálkodásban minden áruvá válik még a munkás
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


munkaereje is.
Proletárdiktatúra, munkásosztály taktikája a hatalomért, szocializmus építése.
Munkásmozgalom Németországban.
Ferdinánd Lasalle megalapítja 1863-ban a N émet Általános Munkásegyletet, követelik az
általános választójogot, amit Bismarck be is vezet később. 1869 a NSZDP megalakul, 1875
gothai program: munkához való jog, munkaeszközök társadalmi tulajdonba vétele. 1890-től
osztályharcos baloldali mozgalmak nyugat-európai központja Németország, vezetői: Karl
Liebknecht, Rosa Luxemburg. A keresztényszocializmus elindítója Ketteler mainzi püspök.
I. és II. Internacionálé.
1864-ben alakul meg Londonban a Nemzetközi Munkásszövetség. Alapító Üzenet és a
Szervezeti Szabályzat megfogalmazása és elfogadása, ideológiai viták / Marx-Bakunyin /
1889 július 14. E ngels Párizsban összehívja az osztályharcos irányzatokat , köve teléseik:
általános tikos választójog , m unkavédelmi intézkedések, 8 óra munka, május 1 l egyen a
munkásszolidaritás ünnepe. Ekkor összeülnek az osztályharcot elvető posszibilista irányzatok
is.
A két Internacionálé nem egyesült mert Engels megakadályozta.
XIX századi munkásfelkelések
1834: lyoni felkelés, 1844 s ziléziai takácsok lázadása,
párizsimunkásfelkelés,1866 május 1 Chicagói sztrájk és tüntetés
1871 március 28 - május 28:

1848

július

23

Ismertesse az 1848. évi francia forradalom eseményeit és azok társadalmi hátterét ! 6.p.
1848 február 22-én Párizsban kitört a forradalom, az ennek eredményeként létrejött Ideiglenes
Kormány többségében köztársasági érzelmű polgárságból állt. A forradalom fő ereje a
felfegyverzett munkásság volt. Franciaország köztársaság. Blanc a k ormány tagja.



Demokratikus vívmányok: munkához való jog / nemzeti műhelyek / általános és titkos
választások.
Mérsékelt köztársaságpártiak abszolút többsége az áprilisi választásokon . S zocialisták
kihagyása a kormányból. A nemzeti műhelyek feloszlatása. 1848 június 23-i munkásfelkelés.
Bizonyítsa megfelelő érveléssel , hogy a XIX. századra a kapitalizmus világrendszerré nőtte ki
magát ! 8.p.
A XVIII század végére lezajlott az angol az amerikai és a f rancia polgári forradalom.
Kialakult az alkotmányos monarchia illetve a parlamentáris kormányzás köztársasági
változata. A centrumterületeken a polgárságé lett a döntő szó, az állam irányításában.
Ugyanezek az országok vezető szerepet játszottak a világgazdaságban is, meghatározva annak
jellegét. Ezért beszélünk a kapitalizmus uralkodóvá válásáról. A napóleoni háborúk során a
Code Civil révén a polgári rend megérintette Európa feudális régióit is. Bár a tradicionális
kormányzás még teret nyert a Szent Szövetség Európájában, hosszú távon a polgári fejlődés
már feltartóztathatatlan.

Magyarország 1711-1849
Jellemezze Magyarország újjáépülését 1711-től 1740-ig !7.p.
A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc után jelentős elnéptelenedés. Magyarország
népessége 1720 táján alig érte el az 1490-es szintet. Fokozatos benépesítés, belső vándorlás,
az elvadult táj termővé tétele. Szervezett betelepítés, bevándorlások. Magyarság részaránya
lecsökkent.
A földművelés fejlettsége eltérő nyugaton 3 nyomásos rendszer, máshol vad talajváltó
gazdálkodás rideg állattartás, ezt felváltja a 2 nyomásos rendszer, kapások lassú térnyerése . a
majorsági gazdálkodás fellendül .Első manufaktúrák. Szűk belső piac, csekély kereskedelem,
rossz utak, kivitelben a nyersanyagok állnak az élen.
Ismertesse az 1711-ben kiépülő államhatalmi rendszert!
Szatmári béke / 1711 / után Magyarországon a bécsi udvar visszaállította a rendi alkotmányt.
Országgyűlés jogköre: adó és újoncmegszavazás. Látszólag önálló kormányszékek alakulnak,
újjászervezik a h elytartótanácsot. Magyar Kancellária van Bécsben , magyar kamara
Pozsonyban, vármegyék visszakapják korábbi jogaikat. Igazságszolgáltatás reformja. Nincs
önálló magyar haderő , a magyar kormányszervek alárendeltek a központi
kormányszerveknek, Magyarország területi egysége nem áll helyre. Erdély külön kormányzat,
határővidékek kormányzása a bécsi udvari haditanács kezében. Államtanács.
II. József rendszere. 9.p.
II.József / 1780-90 / eszményképe az egységállam volt. Abszolutikus eszközökkel
kormányozott.
Egyházpolitikájában a felvilágosult elvek domináltak .Megengedte a protestánsok szabad
vallásgyakorlatát és hivatalviselését. Egyház állam alá rendelése, pápai bulla kihirdetése a
király engedélyétől függ, nem hasznos munkát végző szerzetesrendek feloszlatása. /1781 /
Eltökélt szándéka volt a nemesi és egyházi birtokok megadóztatása. Jobbágyrendelet a telki
állomány védelme, megtiltotta a jobbágy név használatát .. Megyei szinten elválasztotta a
bíráskodást a közigazgatástól az úriszák csak jobbágyok peres ügyeit intézte. Hivatalos nyelv
a német. Uralkodó támasza a p lebejus értelmiség. A nyelvrendelet és a közigazgatási
reformok heves nemzeti ellenállást váltottak ki.



Külpolitikai kudarcok a király elszigetelődéséhez járultak hozzá. Halálos ágyán a Türelmi és
Jobbágyrendelet kivételével minden rendeletet visszavont. Rendszere mivel nem elégítette ki
sem a haladás sem a r eakció híveit zsákutcába jutott .A háború nagy emberveszteséget és a
parasztságnak nélkülözést hozott.
Tekintse át a mezőgazdaság helyzetét és a jobbágyság sorsát a XVIII században
Magyarországon ! 10.p.
Az ország benépesítése. A XVIII század elejére a magyarok száma 1,6 millióra csökkent. A
lakatlan tájak benépesítése a török kiűzése után megindult , a Rákóczi-szabadságharc után
öltött nagyobb méretet. A belső vándorlásban a magyar és szlovák jobbágyok vettek részt.
Fontos szerepet játszott a nagybirtokosok szervezett telepítése és a bevándorlás. A XVIII
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


század folyamán az ország benépesült, de a magyarság saját országában kisebbségbe szorult.
A mezőgazdaság fejlődése. A nyugati részeken uralkodott a szántóföldi termelés és a 3
nyomásos rendszer , a volt hódoltsági területeken a rideg állattartás mellett a növénytermelés
lassan nyert teret. Vad talajváltó majd 2 nyomásos rendszert alkalmaztak. A szilárd
telekrendszer általánossá válik .A mezővárosok gazdaságában az állattartás fontos szerepet
játszik. Intenzív kultúrák kapásnövények a jobbágygazdaságokban honosodtak meg. Terjedt a
burgonya kukorica és dohány, valamint az istállózó állattartás.
Jobbágy-földesúri viszony és a H absburg állam. A XVIII század elején az állami terhek
magasak voltak és a katonaállítás is a p arasztot terhelte. Földesúri adó: robot, kilenced,
készpénz. A robot a majorsági gazdálkodás előretörésével nőtt. A föld elaprózódásazselléresedés, és gazdagparaszti réteg. Porció forspont, növekvő terhek.
Ellenállás: 1735 Szegedinac Péró felkelése , 1764 Mádéfalvi veszedelem
Parasztmozgalmak 1765/66. Mária Terézia 1767-es Úrbéri rendelete, a p araszt jogait és
kötelezettségeit előírta, terheit csökkentette. Megmarad a kilenced, a pénztartozás egy évre 1
aranyforint. A robot heti 1 na p igás, vagy 2 na p kézi robot .Törvényes helyzetet teremtett
jobbágy és földesura között.
II. József jobbágyrendelete / 1785 / szerint az örökös jobbágy állapot megszűnt. Védelmébe
vette a telki állományt és megreformálta az úriszéket. A rendelet meghozatalához hozzájárult
a Horia és Kloska vezette parasztfelkelés.
Ismertesse a napóleoni háborúk és a francia forradalom magyarországi hatását ! 10.p.
A kezdeti szimpátia után - a forradalom balratolódását látva -a nemesség zöme az udvarral
kötött kompromisszumot. A kisebb számú műveltebb nemesség szervezte a megyei ellenállást
az abszolutizmussal szemben. A jozefinista értelmiség a nemzeti függetlenség és a polgári
átalakulás programjához közeledett. Ki8emelkedő képviselője Hajnóczy József. Olvasókörök
alakultak , ezek is elősegítették a forradalom eszméinek terjedését.
A magyar jakobinusok mozgalmán belül két szervezetet hoztak létre / 1794 /. A méréskeltebb
- megyei nemességre támaszkodó - Reformátorok Társasága , a r adikálisabb - jakobinus
értelmiség - a Szabadság és Egyenlőség Társasága volt. Martinovics Ignác 4 igazgatóval Hajnóczy József, Lazkovics János, Sigray Jakab, Szentmarjay Ferenc - vezette a mozgalmat.
Az udvari reakció lecsapott a mozgalomra vezetőiket kivégezték sokakat bebörtönöztek.
Az elrettentő példa után a napóleoni háborúk idején a magyar nemesség támogatta az
uralkodóházat. Az emelkedő terményárak révén növekedtek a nemesség bevételei, amelyekből
a gazdaság korszerűsítésére és a fényűző életre is tellett.
A hadiköltségek miatt a kormányzat egyre több papírpénzt adott ki, majd devalvációt
alkalmazott és a vámtételeket megemelte. Az 1811/12-es országgyűlésen a nemesség hiába
tiltakozott, újabb országgyűlést 1825-ig nem hívtak össze. A napóleoni háborúk után nem volt



szükség a magyar nemesek támogatására. A nemesség a devalváció és az ősiség miatt
elvesztette a fejlesztés lehetőségét.
Magyar társadalom szerkezet az 1830-as években . 5.p.
A parasztság differenciálódott: nagygazdák - telkes jobbágyok- 44 % , zsellérek 56 %.
A nemesség is rétegződött:
arisztokrácia / gazdasági erő és politikai hatalom /,
középnemesség / társadalmi hanyatlás, megyei politikai hatalom / bocskoros nemesség
Gyenge polgárság, fejletlen munkásság, csekély értelmiség.
Ismertesse a magyar országgyűlés szervezetét és működését a reformkorban !10.p.
Az országgyűlés a rendi államszervezet legfontosabb szerve volt. Míg a kormányszékek /
kancellária, kamara és helytartótanács / a k irálytól függtek , a r endek akaratát és óhaját
panaszait fogalmazta meg és a királlyal megegyezve hozta a törvényeket.
Az országgyűlés a nádor elnöklete alatt 2 házból állt. A felső táblának a nádor volt az elnöke,
tagjai nagykorú arisztokraták , katolikus főpapok és főispánok.
Az alsótábla elnöke a személynök volt. Tagjai 52 megye 2-2 követe, szabad királyi városok
követei és káptalanok követei.
A király meghívóval hívta meg az illetékeseket az országgyűlésre , és a megnyitón
személyesen vagy a nádor útján királyi előadásokban vázolta az országgyűlés feladatait. A
követek megfogalmazták kezdeményeiket majd üzenet formájában átküldik a felső táblához.
A felső tábla vita után vagy elfogadja az alsó tábla üzenetét vagy saját álláspontját üzenetben
átküldi az alsó táblához. Ha a megegyezés létrejött akkor az országgyűlés feliratban tudatja
álláspontját a királlyal, aki vagy elfogadja vagy elutasítja - és visszaküldi - a felirati javaslatot.
Az országgyűlés berekesztése vagy feloszlatása után a király szentesíti a hozott törvényeket. A
reformkorban 3 évente tartottak országgyűlést. 1825-27, 1830, 1832/36, 1839/40, 1843/44,
1847/48.
Érdekegyesítés és iparfejlesztés . Kossuth programja az 1840-es években.8.p.
Az 11839/40-es országgyűlésen előretört a liberalizmus. Amnesztiát kaptak a politikai perek
elítéltjei, törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot, engedélyezték s zabadon az i pari
üzemek alapítását. Kossuth a Pesti Hírlap szerkesztője / 1841 /. Politikai vezércikkei egységes
programmá ötvözték és kiegészítették az addig felmerült reformgondolatokat. Célja a
magyarság különállása gazdasági és politikai téren a H absburg-birodalmon belül. Az
érdekegyesítés programja: szabad földtulajdon a parasztságnak, kötelező örökváltság állami
támogatással, nemesség megadóztatása, népképviselet. Társadalmi bázisa a k öznemesség.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Kívánta az önálló magyar ipar megteremtését is. Magyar Kereskedelmi Társaság, harc az
önálló magyar vámterületért. 1844- Védegylet.
Milyen gazdasági és politikai sajátosságok jellemezték Magyarországot 1840-48 között ?10.p.
Gazdaság: növekvő értékesítési lehetőségek az 1830-as évektől a mezőgazdaságban
.Szántóterület növekedése, infrastrukturális beruházások, vízszabályozás, vasútépítés . I par:
élelmiszeripar, cukor és szeszfeldolgozó üzemek, vasipar. Egységesedő piac. Megnő pest
gazdasági és kulturális jelentősége.
Nemzetiségi kérdés: a n emzet fogalmának átértelmezése, egy nyelv- egy nemzet koncepció.
Nacionalizmus.
Politikai harcok: Kossuth kifejti programját a Pesti Hírlapban. Széchenyi és Kossuth vitája.
1843/44 országgyűlés: államnyelv a magyar. Védegylet megalapítása. Udvar kísérlete az
ellenzék visszaszorítására - adminisztrátor rendszer. Az ellenzék megosztottsága. A politikai



erők polarizálódása. Konzervatív Párt- Ellenzéki Párt. 1847 utolsó rendi országgyűlés. A
forradalmi demokraták megjelenése.
Az utolsó rendi országgyűlés eredménye. A parlamentnek felelős magyar kormány
jellemzése.10.p.
Az azonnali kötelező örökváltság , melynek alapján a földek a jobbágy tulajdonába kerültek
kártérítést az állam vállalta magára. Ez volt Közép-Európa történetében a leghaladóbb és
legelőnyösebb jobbágyfelszabadítás.
A választójogot a kor Európájában egyedülálló alacsony cenzushoz kötötték. A l akosság
jelentős hányada szavazott.
Megszűnt a cenzúra, a parlamenti ülésekről lehetett tudósítani.
Kormány elnöke: Battyhány Lajos gróf, az Ellenzéki Párt elnöke
Deák Ferenc igazságügy, Szemere Bertalan belügy, Eötvös József vallás és közoktatásügy,
Kossuth Lajos pénzügy, Klauzál Gábor földművelés iparügy, Széchenyi István közmunkaügy,
Mészáros Lázár hadügyminiszter. Esterházy Pál herceg a király személye körüli miniszter.
Kormány programja a rend és béke biztosítása, konszolidálni a forradalmat. Pénzre és
hadseregre volt szükség, ez állt a kormány politikájának homlokterében.
Nyelvkérdés a reformkorban.
II József nyelvrendelete elleni ellenállás indította el a magyar nyelv ügyéért vívott harcot.
II József halála után törvény a magyar nyelv tanításáról a középiskolákban.
1830 a magyar bíróságok és a helytartótanács nyelve a magyar
1832-36 az országgyűléseken a törvények nyelve a magyar.
1844 II. tck. magyar államnyelv. A törvény a nemzetiségiek ellenállását váltotta ki, politikai
nemzet fogalmát nem fogadják el, féltik kultúrájukat, feléled a magyarellenesség.
Számoljon be a XIX század magyar társadalmáról, tekintse szempontnak a politizáláshoz való
viszonyukat! 10.p.
Magyarországon az 1830-as években kerültek napirendre a t ársadalmi reformok. Hazánk
társadalmi szerkezetéből következően ezeket nem elsősorban a polgárság követelte, hanem a
nemességet érintő mély gazdasági válság , amelyből bizonyos társadalmi reformok és az
elmaradottság felszámolása vezethetett ki.
Széchenyi gróf Hitel című könyve adta meg a jelt. A kiútkeresés terve azonban nem az
arisztokráciát hozta mozgásba hanem a megyei nemességet.
A nemesség alsó rétege a maradiak táborát növelte, hiszen őket csak kiváltságaik
különböztette meg a jobbágyoktól. A jobbágyság érdemben nem politizált, s a nem nemes
értelmiségnek nem volt képviselete. Mégis összetoborzódott a radikálisoktól a fontolva
haladókig terjedő skálán mozgó de változásokat követelő erő. A reformnemzedék a főuraktól
a honoráciorokig terjedt. A udvar manővereivel harcolva az 1840-es években a r égi rend
kedvezményeit birtokló nemesség vezetésével ez a nemzedék készen állt a polgári átalakulás
véghezvitelére.
Jobbágykérdés a reformkorban és az áprilisi törvényekben.
Széchenyi ellenezte a robotot, és a f eudális szolgáltatásokat, jobbágyfelszabadítást
szorgalmazott, de úgy hogy a birtokosok se károsuljanak.
1832-36-os országgyűlés elfogadja az önkéntes örökváltságot , I Ferenc azonban újra
napirendre veteti az alsótáblával, ahol a törvény megbukik. 1839/40-es országgyűlésen
elfogadják.



Kossuth programjában szerepel a kötelező örökváltság, a parasztok állami adóját törlesztik,
ehhez anyagi alap a közteherviselés.
Táncsics Mihály javaslata a v áltság nélküli jobbágyfelszabadítás. Az áprilisi törvények
elrendelik a jobbágyfelszabadítást a kártalanítást későbbre halasztva.
Melyek volta a magyar liberális ellenzék politikájának azon elemei amelyek a siker realitását
hordozták, s ha voltak ilyenek , miért bukott el a szabadságharc ? 10.p.
1848-ra Magyarországon is megérlelődtek a forradalom feltételei , mivel az udvar képtelen
volt az ésszerű változtatásra.
A magyar liberális ellenzék Kossuth vezetésével a jobbágyfelszabadítást állította előtérbe. A
lengyel kudarcból okulva ugyanis az érdekegyesítés politikáját követte. A kötelező
örökváltság állami kártérítéssel, közteherviselés, népképviselet követelése széles tömegbázist
jelentett politikájuk támogatásához.
Márciusban a j ó taktika - kedvező nemzetközi helyzet - biztosan győzelemre segítette a
programot, amit az áprilisi törvények szentesítettek, s a nemzetiségi és parasztmozgalmak
sem voltak képesek igazán megingatni. Az udvar nyílt ellentámadása során tűnt ki igazán az
érdekegyesítés sikere. Ezért bizonyulhatott alkalmasnak a m agyar hadsereg Jellasics és
Windisgratz visszaverésére . Ezért kellett Ausztriának az oroszoktól segítséget kérnie.
Hogyan és mennyiben korlátozta a szatmári béke után az udvar Magyarország / 8.p./
szuverenitását ?
forma szerinti rendi monarchia- országgyűlés :adó és újoncmegszavazás - önállóság megyei
szinten - alsóbb fokú igazságszolgáltatás - központi kormányszervek- bécsi haditanács birodalmi külpolitika
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Milyen tapasztalatok vezették rá a reformkori nemességet arra , hogy a j obbágykérdést a
polgári átalakulás sarkalatos pontjává tegye ? 6.p.
Lengyel függetlenségi háború kudarca - pozitív nyugati példák - közvélemény-formálódás a
Hitel körül - a sérelmi politika háttérbe szorul - a Pesti Hírlap - Széchenyi és Kossuth vitája
Ismertesse a reformkori magyar politika főbb áramlatait. 11.p.
Haza és haladás- önkéntes örökváltság - magyar a h ivatalos nyelv - reformpártiak
bebörtönzése - közvélemény szerepe - közteherviselés, örökváltság, népképviselet - centralista
államszervezet - Ellenzéki Nyilatkozat
Milyen kölcsönhatás van a hazai és európai viszonyok között 1848/49-ben ? 9.p.
Liberális Anglia- Széchenyi gyakorlati tevékenysége - Védegylet mozgalom - Ellenzéki Párt forradalmi hullám - udvar megingás majd nyári ellentámadása - Európa újra csendes - európai
egyetértés az orosz intervencióban
Nemzetiségiek a szabadságharcban.
A magyar nemzetiségiek kezdetben támogatták a f orradalmat, de igényekkel fordultak a
kormányzathoz, nemzeti egyenjogúság, szlovák szerb román autonómia.
Paraszti követelések teljesítése. De a kormány a politikai nemzet fogalmát vallja. Az udvar a
nemzetiségeket a magyarok ellen fordítja. Délvidéki szerb felkelések, horvát támadás, román
felkelések. a szabadságharc végén nemzetiségi kiegyezés, és törvény de ez már későn
született.
Magyar szabadságharc katonai története 1848/49 fordulójáig! 10.p.



Parasztmozgalmak és nemzetiségi kérdés 1848 nyarán. Véres összecsapások a s zerbekkel.
Horvátországban Jellasics készülődése. A magyar nemzet a megalkuvás és a felkészülés
között. Jellasics támadása: szeptember 11-én átkel a D ráván, 29-én Pákozdnál magyar
győzelem. Október 6. Bécsi forradalom, elszalasztott alkalom. 30-a Schwechat magyar
vereség. Következmények: OHB - vezetője Kossuth. December 2. Ferenc József császár,
Windisgratz támadása. Katonai erőviszonyok, visszavonulás, a főváros feladása, a kormány
Debrecenbe költözik.

Világ 1849-1914
Ismertesse az 1905-07 . évi orosz forradalom előzményeit lefolyását és hatását !5.p.
1904-05 orosz-japán háború. 1905 januárjában általános sztrájk. Szovjetek megalakulása,
földosztó mozgalmak. Lázadás a Patyomkin páncéloson. Lenin 1905 őszén átveszi a bolsevik
párt irányítását, a s zocialista forradalomba való átmenet elmélete. December 20. Moszkvai
felkelés.
Hatása: Németországban OMM-ban, Franciaországban felerősödik a munkásmozgalom.
Kínában polgári forradalom.
Ismertesse a gyarmatosítást a XIX. században !7.p.
Az alávetett területek bekapcsolása a tőkés világpiacba. Ennek hatása a gyarmatosítókra és a
gyarmatokra. A rabszolgaságot felhasználó ültetvényes gazdálkodás.
Latin Amerika felszabadulása. A gyarmatosítók térhódítása Afrikában és Ázsiában a XIX
század első felében. Kína elzárkózási kísérlete.
A ritkán lakott területekre irányuló klasszikus gyarmatosítást felváltja a sűrűn lakott államok
alávetése. Ennek változatos formái / protektorátus, egyenlőtlen szerződés, vasútépítési
koncesszió, pénzügyi függés / .
Indiában szipoj felkelés a Brit kelet Indiai Társaság ellen / 1857 /. Kínában tajping felkelés a
mandzsu dinasztia és a külföldiek ellen / 1851 / . Kína félgyarmati sorba süllyesztése / 1856
második ópiumháború / . Afrika felosztása, angol-francia vetélkedés.
A világ területi felosztása XIX század végére befejeződött. A világ újrafelosztásáért vívott
első harcok, az angol-búr háború / 1899-1902 /. , a z amerikai-spanyol háború. Az európai
hatalmak Kínában megszerzett jogaival szemben megjelenő amerikai igény : Nyitott kapuk
elvének meghirdetése / 1899 /.
Ismertesse a Balkán-félsziget átrendeződését és szerepét a XIX században ! 6.p.
A török birodalom hanyatlásával hatalmi vákuum keletkezett a Balkánon . E hatalmi űr
betöltésére jelentkezett Oroszország és a Monarchia. Anglia viszont a török birodalom épségét
óvta.
A balkáni népek önállósodni kezdtek kihasználva a török gyengülését.
1829: független Görögország létrejötte .
A román állam létrejötte Havasalföld és Moldva egyesülése útján. / 1859 /.
Keleti kérdés - a meggyengült török birodalom , O MM, Oroszország, Anglia rivalizálása,
továbbá a balkáni népek törekvései. Balkáni agrártársadalmak / nincs polgárság , a
mozgalmak vezető ereje az egyház és az értelmiség /, nemzeti öntudat növekedése.
1876: Szerbiából kivonták a török helyőrséget .
1877/78 orosz-török háború. T örök vereség . A z orosz csapatok megközelítik
Konstantinápolyt, de az angol flotta megjelenése békére kényszeríti az oroszokat.



178 március: San Stefano - i béke: Törökország elismeri a balkáni népek függetlenségét.
Berlini kongresszus / 1878 / és következményei. Oroszország megszállta Besszarábiát és
Örményországot, Románia Észak-Dobrudzsát . E lismerik Bulgária Szerbia és Montenegro
függetlenségét .
Bosznia - Hercegovinát 1878ban okkupálja és 1908-ban annektálja O MM . B ulgária
kettéosztása, Kelet-Rumélia a töröké maradt. Bulgária 1886-ban egyesül.
1912-1913: első balkáni háború - Bolgár-szerb-görög-montenegroi szövetség a török balkáni
uralmának megszüntetésére . A törökök vereséget szenvedtek .
1913 június - augusztus: Macedónia felosztása miatt kitört a második balkáni háború. Szerbia
Görögország Románia és Törökország legyőzte Bulgáriát. Augusztus 10-én a b ukaresti
békében Bulgária jelentős területeket elvesztett.
Foglalja össze ismereteit az 1848-71 közötti európai hatalmi viszonyokról !14.p.
Dinasztikus politika újjászületése. Második császárság Franciaországban: államcsíny 1851ben, III. Napóleon császár 1852-70.
1853-56 Krími háború, Oroszország veresége a francia-angol-török-piemonti szövetségtől.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Miklós cár öngyilkossága. 1856 : párizsi béke a Szent Szövetség összeomlása.
1861: reformok Oroszországban, 1863 lengyel felkelés
Olasz egység: 1859 olasz-francia-osztrák háború, 1860 Garibaldi partra száll Marsalában,
1861 egységes olasz királyság
1870 Róma Olaszország fővárosa.
Német egység: kisnémet megoldás, 1866 por osz-osztrák háború. Északnémet Szövetség
porosz vezetéssel- Bismarck. 1870 : porosz -francia háború. 1871 január 18. Német császárság
kikiáltása.
Anglia: virágzó piacgazdaság, hatalmas gyarmatbirodalom
Milyen politikai törekvések mentén bontakozott ki és mennyiben volt eredményes a nemzeti
átrendeződés Európában a XIX század második felében ? 10.p.
A népek tavasza a l iberális és a n emzeti eszme diadalát jelenttette . A forradalmak azonban
elbuktak. A győztes monarchisták liberalizmusellenes voltak, de a nacionalizmust
felhasználták saját céljaik érdekében. A piemonti Cavour és a p orosz Bismarck a
nacionalizmust felkarolva és saját hatalmi céljaikat elegyítve megteremtette a német és olasz
egységállamot. A nemzetállamok létrejöttében szerepet játszott az előbb említett politikusok
hozzáértése, az egységet megvalósító államok katonai ereje, de a tendencia az azonos nyelvű
népek egy nemzetben való egyesülésének vágya félreérthetetlen, ez volt az uralkodó érték.
A kiegyezéssel Magyarország is beváltotta nemzeti törekvéseiből azt amit az adott helyzetben
az elbukott forradalom után lehetséges volt.
Melyek a munkásmozgalom legfontosabb eseményei a XIX században ?10.p.
I. Internacionálé - munkáspártok szerveződése - lassaleánus és marxista célkitűzések szocialisták törvényen kívül helyezése Németországban- II Internacionálé - marxizmus
bernsteini revíziója - keresztényszocializmus
Mutassa be a német egység folyamatát ! 10.p.
nagynémet vagy kisnémet egység - Ausztria meggyengítése - Cavour sikeresen provokálja
Ferenc Józsefet - dán háború - Schleswig-Holstein ügye Königgratzhoz vezet - enyhe
békefeltételek- Bismarck sikeresen provokálja Franciaországot - sedani francia vereség császárság bukása: harmadik köztársaság - Német császárság kikiáltása



A német területekre évszázadokon keresztül a politikai megosztottság volt jellemző . / 1356
Német Aranybulla, 1648 vesztfáliai béke / . 1815 létrejön a Német Szövetség amely formális
jellegű.
1848 május a frankfurti előparlament célja a német egység megteremtése. Szembekerülnek
egymással a nagynémet egység / Ausztria vezetésével laza föderáció / és a kisnémet egység /
porosz vezetéssel Ausztria kizárásával protestáns nemzetállam megteremtése / hívei . IV
Frigyes Vilmos feloszlatja a nemzetgyűlést / 1849 / , ekkor még nem jött létre az egység.
Poroszország megerősödik, 1862 - ben Bismarck lesz a miniszterelnök , a hadsereg erőteljes
fejlesztése.
1863: schleswig-holsteini háború , Ausztria és Poroszország legyőzte Dániát, Poroszoké
Schleswig, Ausztriáé Holstein.
1866 június 7. ? kitör a porosz-német háború, július 3. K önigratzi csata osztrák vereség,
prágai béke / Német Szövetség feloszlatása, Olaszország megkapta Velencét /. 1867
áprilisában Poroszország létrehozta az Észak-Német szövetséget.
1870-1871 : porosz-francia háború, 1870 szeptember 2: Sedani csata, III Napóleon fogságba
esik. 1871 január 18. Kikiáltják a Német Császárságot, első császára I Vilmos.
Olasz egység.
Itália a széttagoltsággal jellemezhető 476 óta. XIX században több államalakulatra bomlott
szét.
Lombard-Velencei Királyság , Parma, Modena, Lucca, Toscana , Pápai Állam, NápolySzicíliai Királyság, Szárd-Piemonti Királyság. A politikai széttagoltság gazdasági
különbségekkel párosult.
1848-as forradalmak során nem sikerült az egységet megteremteni, mert a szárd-piemonti erők
Novaránál vereséget szenvedtek az osztrákoktól. Piemont miniszterelnöke Cavour az
alkotmányos monarchia létrehozásában látja az olasz egység jövőjét.
Itália egyesítéséhez külső szövetségest is talál, 1858-ban Franciaország és Piemont megköti
Plombiers-ben a szerződést ami szerint III Napóleon Nizza és Savoya átengedéséért osztrák
támadás ellen segítséget ígér Piemontnak.
1859: kitör a piemonti-osztrák háború. Magenta és Solferino osztrák vereségek. Villafrancai
fegyverszünet: Piemont megszerzi Lombardiát.
1860 tavaszán Parma , M odena, Toscana, Pápai Állam - Róma kivételével - csatlakozik
népszavazás útján a piemonti államhoz.
1860: Garibaldi meghódítja Szicíliát és a Nápolyi Királyságot. Közben a piemonti erők
északról támadnak Nápolyra, így a Bourbon nápolyi uralom véget ért.
1861 : Olasz királyság kikiáltása. Első királya: II Viktor Emánuel, fővárosa Firenze.
Garibaldi Rómát is csatlakozásra akarja bírni, de a király el akarja kerülni az összetűzést a
franciákkal ezért, Garibaldi seregét a piemonti erők szétverték.
1866: Olasz hadüzenet Ausztriának. Olasz vereségek de a porosz siker miatt megszerzi
Velencét.
1870: a franciák a porosz háború miatt kiürítik Rómát, így az olasz csapatok birtokba veszik
Rómát.
1862 Miféle rendező elvek szerint és milyen lépésekben jöttek létre a szembenálló szövetségek
a XIX század végén ? 10.p.
Az egységessé váló Németország gazdaságilag rohamosan fejlődő Németország lett a
legaktívabb politikai szereplő az adott időszakban. Célja kezdetben a biztonság megteremtése
növelése, később a fennálló hatalmi viszonyok módosítása és a gyarmatszerzés volt.



Bismarck realitásérzéke tető alá hozta a három császár szövetségét / 1873 /, ez kimondottan
franciaellenes élű. Bár Oroszország balkáni igényei majd a berlini kongresszus
meggyengítették ezt a s zövetséget , a k ancellár óvakodott a g yarmati kérdés miatt
elmérgesíteni a viszonyt szomszédaival. Ehelyett kettős / 1879 OMM-német oroszellenes /
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


majd hármas / Olaszország csatlakozása/ szövetség létrehozásán fáradozott. Az olaszok a
franciák elleni gyarmati ellentétek miatt csatlakozta. De a szövetség instabil. 1883: Románia
szövetséget köt Németországgal és OMM-al , ami oroszellenes élű. 1887: a hármas szövetség
felújítása. A francia tőkebeáramlás Oroszországba a francia-orosz közeledést erősítette / 1893
- francia orosz szövetség /
II. Vilmos / 1890-től / diplomáciája inkább nevezhető erőszakosnak mint óvatosnak.
Németország is bekapcsolódott a gyarmatszerzési versenybe. Pozícióit minden eszközzel, így
flottafejlesztéssel igyekezett javítani .Ez fenyegetettség érzetét keltette Angliában s egymás
karjába terelte Franciaországot és Angliát / 1904 / . A két állam rendezte gyarmati ellentéteit,
szövetségük németellenes élű. Harmadikként a japántól kudarcot szenvedett Oroszország
csatlakozott az új szövetséghez. Ezáltal a konfliktusokkal terhes Balkán egyre nagyobb
veszélyforrása lett a Monarchia számára.
Miért és hogyan következett be súlyponteltolódás Európa hatalmi rendszerében a XIX század
végén ? 10.p.
Németország az új ipari nagyhatalom - verseny a piacokért - fellendülő gyarmatosítás az 1873as válság után - incidensek - Németország az erő pozíciójában - bizonytalan hármas szövetség
Mennyiben számít tipikusnak a balkáni feszültségek kiéleződése a XX század elején ? 10.p.
A balkán Piemontja : S zerbia - szerb nacionalizmus és a pánszlávizmus - orosz birodalmi
érdekek a h áttérben - nemzetállamra való modern törekvés vallási hangsúllyal - a térség a
szövetségi rendszereken keresztül kapcsolódik be a világpolitikába
Ismertesse a polgárháború kitörésének okait lefolyását és jelentőségét az USA-ban ! 7.p.
Az ipari forradalom az USA-ban / hajóépítés, könnyűipar, mezőgazdasági gépgyártás /. Ipari
termelése 4-k a világon. Északon farmergazdálkodás jellemző ,iparukat vámokkal akarták
védeni az angol árukkal szemben. Céljuk az erős államhatalom megteremtése. Érdekeiket a
köztársasági párt képviselte. Délen ültetvényes rabszolgatartó gazdálkodás a jellemző és a
szabad verseny hívei. Érdekeiket a demokraták képviselték.
Tőkés Észak és rabszolgatartó Dél ellentétei. Ezek kiéleződés a rabszolgaság újabb
államokban való engedélyezése kérdésében / Kansas 1854 /.
A polgárháború kitörése Lincoln elnökké választását követően / 1860 / .1861-ben 11 dé li
állam kilépett az Unióból és létrehozták a Konföderációt , m elynek elnöke Jefferson Davis.
Gazdasági és népességi túlsúly az északiak oldalán, de nincs haderejük. A déliek Lee tábornok
vezetésével győzelmeket arattak. Fordulat 1863-ban , L incoln eltörölte a rabszolgaságot, és
kiadták a Homestead Actet. Munkás és farmerezredek alakultak északon, tehetséges
tábornokok vezetésével / Grant, Sherman / . 1863 a háború fordulópontja Gettysburgnél
északi győzelem. 1865 április 9. Déli csapatok letették a fegyvert. A harc eredményeként ,
szabad farmergazdálkodás uralkodóvá válik, a mezőgazdaság amerikai utas fejlődése.
Egységes nemzeti piac, rohamos gazdasági fejlődés.
Párizsi kommün eseménytörténete.
1870 szeptember : Sedannál a francia sereg porosz fogságba esett. Szeptember 4-én kikiáltják
a harmadik köztársaságot, megalakul a Nemzeti Honvédelem Kormánya . 1871 j anuár 28:



fegyverszünet, a francia kormány Párizst átadja a győzteseknek. Február: nemzetgyűlési
választások, központja Bordeaux, megalakul a Thiers kormány .
Március 18: felkelés Párizsban, kormány Versaillesba menekül a hatalom a Nemzetőrség
Központi Bizottságának kezébe került.
Március 26: választások - megválasztják a kommünt / blanquisták, proudhonisták és új
jakobinusok vezetésével / . A törvényhozó és végrehajtó hatalom 10 t agú bizottság kezében
van.
Rendelkezései: általános hadkötelezettség , szociális intézkedések , korlátozott államosítás,
ingyenes népoktatás, nők egyenjogúsítása. Franciaországot községtanácsok szövetségévé
kívánja alakítani.
Április 2: kormány támadása Párizs ellen . Május 10: frankfurti német-francia béke: ElzászLotharingia a németeké, hadisarc.
Május 21: kormánycsapatok betörnek Párizsba, a kommünárok kivégzik az egyházi
személyeket. Május 22-28: kormánycsapatok leverik a kommünt, kivégzések deportálások.
Ismertesse a gazdasági élet változásait a XIX század végén !
Ipari forradalom hatása - technikai újítások / villany robbanómotor / . Nő a termelés , kialakul
a modern nagyipar - felgyorsul a fejlődés. A tőke koncentrációja és centralizációja zajlik,
mamutvállalatok jönnek létre, ezek monopolizálják a piacot . A szabadversenyes
kapitalizmust a monopolkapitalizmus váltja fel . Az óriásvállalatok együttműködési formái:
tröszt, kartell, szindikátus, konszern. A bank és ipari tőke összefonódásával létrejön a
finánctőke , a bank beleszól az üzletvitelbe sőt vállalatokat működtet . A monopolhelyzet
ellentétes a versennyel és a szabadságjogokkal - USA trösztellenes törvényei .
Monopolkapitalizmus = a kapitalizmus egyik szakasza , jellemzője a tőke koncentrációja és
centralizációja , monopóliumok kialakulása , finánctőke létrejötte, egyes államok terjeszkedő
politikája / harc a világ újrafelosztásáért / , alapvető cél a gyarmatszerzés / nyersanyag, olcsó
munkaerő, és piac / .
A katonailag és gazdaságilag értékes területek már fel vannak osztva , nincs szabad terület ,
így a feltörekvő államok a gyarmati világot újra szeretné felosztani.
Ismertesse az orosz külpolitikát 1849- 1914 között!
Oroszország Európa csendőre - tekintélye megnő. Célja Konstantinápoly és a szorosok
megszerzése. 1853-ban Oroszország háborút provokált Törökország ellen , kitört a krími
háború. Anglia és Franciaország a t örökök mellé állt, Ausztria semleges maradt. A cári
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


csapatok vereséget szenvedte. I Miklós utóda II Sándor Szevasztopol eleste után
belenyugodott a vereségbe. 1856: párizsi béke , O roszország elvesztette vezető szerepét
Európában. 1873: hármas szövetség cél Franciaország elszigetelése Oroszország a
pánszlávizmus jegyében a Balkánon akar terjeszkedni, ez konfliktusokhoz vezet a
Monarchiával.
1875-76 törökellenes küzdelem a Balkánon, 1877-ben orosz hadüzenet Törökországnak,
kezdetben török győzelmek, de a háború végén az oroszok megközelítik Konstantinápolyt.
Angol flotta megjelenése - béke. Berlini konferencia a b alkáni kérdés rendezésére.
Oroszország megkapja Örményországot és Besszarábiát. Oroszország keleten is terjeszkedik,
behatol Afganisztánba. A francia tőkebeáramlás miatt francia orosz katonai szövetség 1893ban .
1904-05 orosz- japán háború, Port Arthur eleste, Mukdeni és Csuzimai japán győzelem.
1907 angol-orosz szövetség.



Magyarország 1849-1914
Melyek voltak az 1849-1867 közötti időszak főbb történései Magyarországon ?
7.p.
A birodalmi centralizáció hívei: katonai-hivatalnoki réteg / Schwarzenberg /, osztrák
nagypolgárság / célja az alkotmányos centralizálás /. A birodalom föderalisztikus
átszervezését a főrendek és a magyar konzervatívok szorgalmazták / Windisgratz /.
Új abszolutizmus. Önkényuralom régiónkban elmaradott ideiglenes hatalmi forma. Legfőbb
jellegzetessége polgári szabadságjogok és nemzeti törekvések elfojtása, feudális rendszer
lebontása, polgári átalakulás és tőkés fejlődés elősegítése. Bach- rendszer / 1850-1859 /
Bach-rendszer közigazgatási változtatásai / 5 kerület , Erdély, Horvátország , Szerb vajdaság
/. A megyei önkormányzat megszüntetése, belső vámhatár eltörlése, osztrák adó és
jogrendszer, egységes közoktatás bevezetése . Nyílt németesítés. Jobbágyfelszabadítás
elismerése.1853: úrbéri pátens: véghez vitte a kötelező jobbágyfelszabadítást , de a terhek egy
részét a parasztokra hárította.
Hadsereg és csendőrség nagy része Magyarországon állomásozott.
Passzív ellenállás. Deák Ferenc. Kossuth- emigráció. Ausztria solferinói veresége, Bach
menesztése.
Októberi diploma / 186 /, februári pátens 1861-es országgyűlés, felirati és határozati párt.
Deák 1865 hús vétján közzétett álláspontja . Schmerling menesztése. Országgyűlés
összehívása1865-ben.Königratzi vereség. Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezése 1867
január. A kiegyezési törvény becikkelyezése.
Kiegyezés előzményei tartalma és értékelése.
1860- as évek közepére a b écsi udvar és a magyarok a h elyzet rendezését óhajtották.
Ausztria: fenyegető államcsőd, nagyhatalmi állását csak Magyar közreműködéssel tarthatta
fenn.
Magyarország: alkupozíciók romlása, gazdasági hátrányok , eladósodás.
1867 elején Andrássy Gyulát miniszterelnökké nevezik ki, az országgyűlés becikkelyezi a
kiegyezést.
Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák, létrejött a dualizmus. Az uralkodó közös,
megilleti a hadsereg vezénylete és a miniszterek kinevezésének joga.
Külön parlament Bécsben és Budapesten, nekik felelős kormányok vezetik az ügyeket.
Legtöbb ügyben önállóan intézkednek. H árom közös ügy: hadügy, külügy és pénzügy,
ezeknek 3 köz ös minisztérium létesült Bécsben. A bécsi és budapesti parlament 60-60 tagú
delegációt választ amely ellenőrzi és beszámoltatja a k özös minisztereket, megszavazzák a
költségeket.
Gazdasági kiegyezés: Magyarország átvállalta az osztrák államadósság egy részét, közös vám
és pénzrendszer Ausztriával. A gazdasági ügyeket 10 évente egyeztették.
Reális kompromisszum, amelyet a birodalom 2 legerősebb de számszerűen kisebbségben levő
nemzete kötött a többi nemzetiség kizárásával. Lehetőség nyílt gazdasági élet
kibontakozására.
Miben igazodott a kiegyezés kori Magyarország gazdaság és társadalomtörténete a korabeli
Európához és miben tért el attól ? 10.p.
A kiegyezés kompromisszum, a vágyak hozzáigazítása a lehetőségekhez. Létrejöttétől heves
vita tárgya. Vele Magyarország nemzeti szuverenitásának megcsorbításával ugyan, de a biztos
polgári fejlődés útjára lépett. Átvette az ipari forradalom vívmányait, kiépítette



bankrendszerét, modern állammá vált. Értelemszerűen Ausztria is lemondott nemzeti
szuverenitása egy részéről. Mindez az uralkodó hatalmát növelte. Ilyen körülmények között az
európai progresszó nem érhette igazán hazánkat. A közjogi vita miatt fontos társadalmi
törekvések nem jelentek meg a p arlamenti politikában. Az ipari felzárkózást nem követte a
társadalom demokratizálódása. A leszakadók a n emzetiségek magukra hagyatva érezték
magukat. A feszültségek kezelése antidemokratikus irányba tolódott és magában hordozta a
robbanás lehetőségét.
Tisza Kálmán miniszterelnöksége.
Tisza Kálmán a Határozati Párt tagja , a balközép vezére a Szabadelvű Párt megalapítója és
vezetője. 1875-9ö miniszterelnök.
Központosítással és egységesítéssel folytatta a közigazgatás kiépítését. Egységes csendőrség,
és fővárosi rendőrség megszervezése.1886: egységes megyerendszer, a szabad kerületeket és a
székeket beolvasztották a megyékbe. Törvényhatósági jogkörrel rendelkező városok számát
1/3-ra csökkentette . Főispán jogkörét megnövelte.
Főrendiház reformja: protestáns egyházak püspökei is helyet kaptak a második kamarában.
Gazdaságban liberális elveket érvényesít, támogatja az ipart . A konzervatív nagybirtokosok
az agrárérdekek, Független Párt a nemzeti érdeke mellőzése miatt törekedtek Tisza
megbuktatására .
Tisza a véderő vitán bukott el. Ferenc József fel akarta számolni a magyar parlament katonai
ügyekbe való beleszólási jogát. Ez ellen tiltakoztak az országban , Tisza egy mérsékelt
javaslatot fogadott el, ezzel elvesztette a király és a parlament bizalmát.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Tisza okot keres a lemondásra. Amikor a király megtagadta Kossuth honosságának
elismerését, saját pártja leszavazta, lemondott.
Próbálja igazolni hogy a m agyar nemzeti törekvések realizálására a kiegyezésnél nem volt
jobb megoldás ! 12.p.
1861-es országgyűlés - Felirati Párt győzelme- udvar veresége 1866-ban - a magyar és osztrák
érdekek találkozása - Deák húsvéti cikke - konzervatívok ötlete : kiegyezés - Kossuth
Kasszandra levele - nagy kompromisszum - közös ügyek - uralkodó különleges hatalmi
helyzete - parlamentarizmus - nemzetiségi törvény - közjogi ellenzék - felzárkózás az ipar
területén
Kövesse nyomon a dualizmus korabeli pártviszonyokat ! 5.p.
a deák-párt és ellenzéke: a szélsőbal és a b alközép - fúzió: Szabadelvű Párt - Függetlenségi
Párt-bal, Konzervatív Párt a jobboldali ellenzék - Koalíció - Nemzeti Munkapárt
A korszak elején még nem beszélhetünk pártokról csak egyes kérdésekben felmerülő
nézetazonosságot valló csoportokról. 1861-ben jött létre a Határozati és a Felirati Párt . A
Felirati pártból lett a Deák-párt, ami a kiegyezést tető alá hozta , és ez lett a kormánypárt.
Határozati Párt ketté bomlott, a kiegyezést ellenezők, akik elfogadták a Habsburg Birodalmat , de azon belül teljes magyar önállóságot szorgalmaztak / p erszonálunió /balközép csoport, a szélsőbal csoport a teljes függetlenség híveit tömörítette .
1875: a kormánypárt és a balközép egyesüléséből létrejött a Szabadelvű Párt. Ez megszakítás
nélkül 1905-ig kormányozott . A fúzióval egyet nem értő balközép erők egyesültek a
szélsőballal , így jött létre a Függetlenségi Párt. E nemzeti jelszavakat hangoztató párt volt
Tisza Kálmán legfőbb ellenzéke. A Deák - pártból jobbra vált ki a Konzervatív Párt, amely a
kiegyezést támogató nagybirtokosokat az agráriusokat tömörítette . 1905: Függetlenségi Katolikus Néppárti - Nemzeti Párti szövetség győzelme a választásokon. 1909-ben a koalíciós



kormány lemond. 1910-ben a Nemzeti Munkapárt néven újjászervezett szabadelvűek kezébe
kerül a hatalom Tisza István vezetésével . Munkásság pártjai: MSZDP / 1890 / , jogelődje a
MÁMP / 1880 / .
Gyáripar fejlődése a dualizmus korában 8.p.
A gyáriparban jelentkezett az ipari forradalom hatása. A gépesítettség gyorsabban nőtt mint a
foglalkoztatottak száma. Az iparosodás azonban nem terjedt ki egyenletesen minden iparágra.
Vezető szerepüket megőrző iparágak: élelmiszer, vas-acélipar, faipar.
Mindhárom nyersanyag feldolgozó ág a m onarchia piaci szükségletére termelt, a vasipar a
hazai gazdasági fejlődés igényeit is biztosította / vasútépítés /.
Dinamikus fejlődést mutatott a textilipar a gépipar és az építőipar. Ennek oka: az urbanizáció
felgyorsulása, a gépesítés előrehaladása, és a textiliparban a konkurenciaharc véget ért a cseh
és osztrák iparral. Kiemelkedő még a papíripar és a vegyipar.
Jellemezze a magyar gazdaságot a kiegyezés után ! 10.p.
Külföldi tőke beáramlása: közös vámterület, a mezőgazdasági nyersanyagok termelése,
feldolgozása, élelmiszeripar fejlődése, közlekedés, vízszabályozás, tőkés hitelszervezet,
infrastruktúra fejlődése, ipari forradalom kibontakozása a 80-as években. Porosz utas
mezőgazdaság. 1898-1905 válság, külkereskedelem fellendülése, monopóliumok megjelenése
/ kartell, finánctőke, állami beavatkozás a gazdaságba,/ Közepesen fejlett agrár-ipari ország
lett Magyarország.
Mutassa be a dualizmus kori Magyarország legfőbb gazdasági jellemzőit !10.p.
A kiegyezés után bizonyos hiányok mutatkoztak, melyek fékezték a kapitalista fejlődést. Ezek
elsősorban a hazai pénztőke és a modern közlekedés hiánya. A mezőgazdasági technika is
elmaradott volt.
A meginduló fejlődésnek a legfőbb mozgatója a gyorsuló tőkeimport volt. Az Ausztriával
való kapcsolatnak voltak pozitív és negatív vonásai . Előnyös volt a biztosított piacrendszer a
mezőgazdasági export miatt. Ugyanakkor ez a kapcsolat nehezítette a könnyűipar fejlődését és
a tőkét az élelmiszeripar irányába terelte. A bankok és a hitelélet gyorsan fejlődött. / Pesti
Magyar Kereskedelmi Bank /
A század végére a sok hiányosság megszűnt. A közlekedési hálózat gyorsan kiépült / Baross
Gábor MÁV /, a gyáripar egyre újabb ágai fejlődtek ki , a mezőgazdaságban a külterjes
nagyüzemi gazdálkodás mellett megfigyelhető a paraszti kapitalizálódás is. Budapest a világ
malomiparának központja lett. Létrejönnek a nehézipari központok- Diósgyőr, Salgótarján.
Hazai találmányok felhasználása. Mezőgazdaság gyorsan fejlődött mert tért hódítottak a
kapásnövények, és a modern technika. Porosz utas fejlődés de amerikai elemek is
megjelentek. Egyes vidékek szakosodtak.
Ha a dualizmus egész korát tekintjük, úgy bizonyos ritmust fedezhető fel. A kiegyezés után
gyors fellendülés, majd 1898-1906 a pangás évei, ezután újabb fellendülés. A nagyipar már
eleve koncentrált ágazatként jött létre . Megjelentek a konszernek. Ekkor már a
monopolkapitalizmus több vonása pl. a banktőke megjelenése látható. A magyar ipari
üzemszerkezet aránytalan , középüzemek száma kevesebb, és sok az elmaradott kisüzemek
száma. Sajátos vonás az állami befolyás növekedése.
Munkásság mozgalmai !
Gyors fejlődés - nő a munkáság létszáma. 1868: Budapesti Munkásegylet- segélyező önképző
jellege van / Jókai, Deák /



1868: Általános Munkásegylet- politizálás útjára lép , pol gári és lassaleánus vonások a
szervezet ideolóiájában, követelik az általános választójogot. Elnöke Táncsics Mihály ,
hetilapja az Aranytrombita . 1868- Betegsegélyező és Rokkantpénztár.
1871: tüntetések , letartóztatások, az ÁME vezetőit perbe fogják / hűtlenségi per / , felmentik
őket.
1880: Magyarországi Általános Munkáspárt. 1890: MSZDP nevet vette fel. Május 1.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Megünneplése. Elvi Nyilatkozat: polgári szabadságjogok követelése, általános és titkos
választójog, termelőeszközök közös tulajdonba vétele.
1905 szeptember 15. Vörös péntek, tüntetés az általános választójogért.
1912 május 23. Vérvörös csütörtök - tömegtüntetés Tisza István ellen
Mutassa be a magyar agrárproletár mozgalmakat a XIX század végén ! 5.p.
Az alföldi mezővárosokban jönnek létre szocialista munkáskörök, mert a közmunkák
lecsökkentek, földéhség / sok a nincstelen /
1891 május 1. Orosházán a csendőrök beavatkozása véres konfliktushoz vezet. Békéscsaba és
Battonya.
1894 Hódmezővásárhely. Házkutatás a munkásegyletben a tömeg megostromolja a városházát
- Szántó Kovács János bebörtönzése.
1897/98-ban az elszigetelt mozgalmak - földosztó mozgalmak Várkonyi bebörtönzése után
elapadnak.
1897 Várkonyi István megalapítja a Független Szocialista Pártot, programja: a nagybirtokok
kötelező kisbérbe adása
Dualizmus válsága
Egy gazdasági korszak lezárulása és a nemzeti nemzetiségi ellentétek kiéleződése a dualizmus
váláságához vezetett.
A függetlenségi ellenzék a k iegyezés módosítását követelte, a k onzervatív ellenzék nemzeti
jelszavai is támadták a rendszert.
A szabadelvű politikusok az ellenzék leszerelésére nemzetiségellenes nacionalizmussal
kísérleteztek , amikor a b alkáni államok vonzereje a magyar nemzetiségek szemében egyre
nőtt.
Magyarország szerepe nőtt a Monarchián belül, bomlasztó tényezőként hatott a magyar
hegemón törekvés, heves magyarellenességet váltott ki az osztrák-német nacionalistákból.
Jelentkezett igény a rendszer trialista átszervezésére csehek vagy délszlávok bevonásával.
Politikai válság: 1890 után sűrűn váltogatták egymást a miniszterelnökök, a folyamatosságot a
Szabadelvű Párt mint kormánypárt képviselte. Az ellenzék a kormány munkáját obstrukcióval
akadályozta , amikor Tisza erőszakos eszközökkel letörte az obstrukciót a kormánypárt
bomlani kezdett . 1905: ellenzéki koalíció győzelme. Ferenc József a birodalom egységét
féltve hivatalnokkormányt nevezett ki / Fejérváry Géza / .
Orosz forradalom hírére arató és cselédsztrájkok Magyarországon. 1905 s zeptember 15
tüntetés a parlament előtt. A miniszterelnök megígéri a szociáldemokratáknak az általános és
titkos választójog bevezetését.
1906: Wekerle vezetésével koalíciós kormány alakult, komoly ellenállást váltott ki a
nemzetiségek elleni rendszabályok.
19110: Tisza István megszerzi a h atalmat, Nemzeti Munkapártjával. Tisza a f ennálló
viszonyok megőrzésére, katonai felkészülés fokozására törekedett.
1912 május 23. T iszát házelnökké választották, hogy az ellenzékkel leszámoljon, ekkor a
szociáldemokraták és a Justh-párt tömegtüntetést szerveztek.
Megjelent az igény a politikai intézmények demokratikus átalakítására.



I. világháború és a Párizs környéki békék / 1914-22 /
Mutassa be a háború kirobbanását !
A századfordulóra kialakultak az egymással szembenálló szövetségi rendszerek. 1914 június
28-án egy szerb merénylő Gavrilo Princip lelőtte a Szarajevóba látogató Ferenc Ferdinándot
és feleségét.
A német vezérkar azt tervezte hogy megérvén az erőviszonyok a Schlieffen-terv
megvalósítására, néhány hét alatt lerohanhatja Franciaországot , és keleten legyőzhetik a
szerb-orosz hadakat.
A Monarchia által július 23-án szerbekhez elküldött jegyzékre adott elutasító válasz után 28án az OMM hadat üzent Szerbiának. Augusztus 1: német hadüzenet Oroszországnak.
Augusztus 3: német hadüzenet a franciáknak. Augusztus 4 : mivel a németek átlépték a
semleges Belgium határát angol hadüzenet a németeknek. Augusztus 5: OMM hadüzenete
oroszoknak. Augusztus 6: Szerb hadüzenet a németeknek. Augusztus 12: angol-francia
hadüzenet OMM-nak. Augusztus 23: Japán hadüzenet a németeknek. Törökország
augusztusban lezárta a szorosokat , ezzel elszigetelte az oroszokat a szövetségesektől, belép a
háborúba a központi hatalmak oldalán.
Ismertesse a keleti front eseményeit 1914-1918 között !
1914 július 28: OMM hadüzenete Szerbiának, de S zerbia ellenáll, állóháború alakult ki.
Oroszország a vártnál hamarabb mozgósít, augusztusban támad. Augusztus 28- 30:
Tanennbergi csata, Hindenburg megsemmisítette a 2 . orosz hadsereget . Szeptember 6-15:
Mazuri-tavaknál az 1. O rosz hadsereget is megverte. 1915 m árcius: az oroszok beveszik
Przemysl várát, 120000 magyar katona esett fogságba. Május 2-4: Gorlicei áttörés - a németosztrák-magyar csapatok jelentős sikere. Szeptember - október: Bulgária - OMM közösen
legyőzte Szerbiát.
1916 június: Bruszilov- offenzíva, a támadást nagy nehézségek árán állították meg .
Augusztus: román betörés Erdélybe, decemberig a német magyar osztrák erők elfoglalták
Bukarestet.
1917 július: Kerenszkij - offenzíva - sikertelen orosz támadás. 1918 f ebruár: újabb német
támadás a k eleti fronton, Narvánál megállítják , majd márciusban Breszt-Litovszknál a
szovjet-orosz kormány különbékét köt, jelentős területekről mondott le.
Mutassa be mi volt Franciaország háborús célja , és hogyan alakultak az eseményei a nyugati
fronton a háború végéig !10.p.
Alapvetően régi óhaj az európai hegemónia megvalósítása, revans Németországgal, ElzászLotharingia visszaszerzése, gyarmatbirodalom növelése.
A haditerv kiváró volt, alapvető fölényük tudatában, de offenzív tervek is voltak Elzász
irányában.
1914-ben a német támadást a Marne folyónál megállították, állóháború alakult ki / repülő, gáz,
tank /. 1915-ben mindkét fél támadó kísérletekkel próbálkozott.
1916: a háború legvéresebb csatája Verdun német ostroma. Döntés itt sem születik, de a
Somme menti angol támadás sem volt sikeres. Jütlandi tengeri csata német vereség
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


1917-ben a korlátlan német tengeralattjáró-háború hatására USA hadba lépése. Nagy katonai
fölény technikai és emberi szinte. 1917-es antant offenzíva nem hoz sikert, de az 1918
tavaszán indított német támadást megállítják, majd a júliusban meginduló antant támadás
meghozta a német kapitulációt november 11-én.



1916 évi hadműveletek.
1916-ban Németország nyugaton akar döntő győzelmet kiharcolni. Február- december a
verduni vérszivattyú. Május 24: osztrák-magyar csapatok sikeres támadása az olaszok ellen az
Isonzónál. Május 31 - június 1: Jütlandi tengeri csata , angol stratégiai győzelem. Június:
angol támadás tankokkal a Somme folyónál. Július: Bruszilov offenzívája a keleti fronton ,
kezdeti sikerek után megállították . Augusztus 27: Román támadás Erdélybe, decemberre a
németek segítségével Románia a központi hatalmak kezére kerül.
1916-ban a németek nem tudtak döntést kicsikarni. Az év végén tett német békeajánlat
elutasításra lelt az antant köreiben.
Ismertesse a párizsi békekonferencia erőviszonyait és értékelje a békerendszert !10.p.
A béke elvi alapjainak alternatívái: szovjet békedekrétum, Wilson 14 pontja. Az előbbi a
párizsi béketárgyalásokon szóba sem került, az utóbbi elvei a nagyhatalmi érdekek mellett
háttérbe szorultak.
A békekonferencia 1919 januárjában nyílt meg. Az 5 nagyhatalom közül japán nem szólt bele
az európai ügyekbe, Olaszország nem volt jelentős, Anglia bizonyos mértékig tartózkodó
magatartást tanúsított, USA tájékozatlan volt és idővel otthagyta a béketárgyalásokat. A
Népszövetségbe sem lépett be, mert felülkerekedett az izolacionista külpolitika. Döntő volt a
francia hegemónista politika, amely felhasználta és kiszolgálta a k özép-kelet európai kis
nemezetek kormányainak mohú nacionalizmusát.
A béketárgyalásokon a v esztes hatalmak nem vettek részt csak a kész szerződéseket kellett
aláírniuk. Németország Versaillesban, Ausztria Saint-Germainben , Bulgária Neullyban ,
Magyarország Trianonban írta alá a békediktátumot.
Helyreállították Lengyelországot, az OMM helyén több nemzetiségű államok : Csehszlovákia,
Jugoszlávia, Románia jött létre, csak két nemzeti állam alakult itt : Magyarország és Ausztria.
A balkánon Bulgária és Törökország szintén egynemzetiségű lett.
Németország elvesztette gyarmatait , egykori lengyel területeit, Elzász-Lotharingiát megkapta
Franciaország , létrehoztak egy rajnai demilitarizált övezetet és szabályozták a SAAR-vidék
jogállását .A vesztes hatalmaknak ezenfelül hadisarcot kellett fizetniük, de ennek
összegszerűsége nem volt meghatározva.
A konferencia a háborút imperialista békével zárta le , így nem a megnyugvás hanem a revans
előkészítője lett.
Ismertesse a versailles- i béke pontjait !
1919 június 28 : béke aláírása. Főbb pontjai: Elszász - Lotharingia a franciáké. Saar - vidék
15 évre a Népszövetség ellenőrzése alá került. Lengyelek megkapták Kelet-Pomerániát,
Nyugat-Poroszországot és Poznant. Danzing szabad város lett. Bizonyos területeke
népszavazást rendeltek el, így egyes részek Belgiumhoz, Dániához és Csehszlovákiához
kerültek. Minden német gyarmat elveszett .
1921 május 1-ig Németország 20 milliárd aranymárka hadisarcot köteles fizetni , további
összeg megállapítására a jóvátételi konferencián kerül sor.
Az elrabolt vagy megsemmisített vagyontárgyak fejében a n émetek kiadták kereskedelmi
hajóik nagy részét valamint halászhajóik egynegyedét. Kötelező szénszállítás az olaszoknak a
franciáknak és a belgáknak.
Megszüntették az általános védkötelezettséget. Maximum 100000 fős hadsereg, a Rajna bal
partját 50 km -es sávban demilitarizálták . A hadiflottát átadták az angoloknak. A hadsereg
nem rendelkezhet tankokkal és repülőkkel.



OMM felbomlása
A csehek , a szerbek a románok szeparatista törekvései előrevetítették az OMM széthullását.
1915: létrejön a Jugoszláv Bizottság, 1916: Csehszlovák nemzeti tanács.
1917: IV Károly meghirdette a M onarchia föderalista átszervezését de ezt már kevesellik a
Monarchia nemzetiségei. A nemzetiségek célja az önálló nemzetállam megteremtése, és a
széthulló Monarchiából minél nagyobb területet akartak megszerezni . 1918 április: OMM
nemzetiségeinek vezetői Rómában összeültek hogy törekvéseiket összehangolják. Az antant
elismerte a román és cseh területi igényeket. Az antant hadviselő félnek ismerte el a
Csehszlovák nemzeti tanácsot és a Román Egység Nemzeti tanácsát.
1918 október 6: Monarchia föderatív állammá alakult át. Október 21: Bécsben Ausztria
elszakad a birodalom többi részétől. Október 28: cseh Köztársaság kikiáltása. Október 29:
Horvátország elszakadt Magyarországtól. November 16: Magyar Népköztársaság kikiáltása.
Milyen hatalmi és politikai változásokhoz vezetet az első világháború? 8.p.
Wilson 14 pontja - etnikai és stratégiai elv - antant békediktátuma - jóvátétel - Németország
területi veszteségei - Anschluss tilalma - kisantant
Wilsoni pontok.
1918 január 4: Wilson amerikai elnök előterjeszti az USA 14 pontos békejavaslatát. Főbb
pontjai:
 tengerek és kereskedelem szabadsága
 gyarmati rendszer átszervezése
 titkos diplomácia megszüntetése
 béke fenntartása érdekében Nemzetek Szövetségének létrehozása
 Elzász-Lotharingia Franciaországhoz csatolása.
 Nemzetek önrendelkezési jogainak meghirdetésével akarta biztosítani az OMM népeinek
szabad fejlődését.
 független lengyel állam
Bár hatalmas nemzetközi visszhangja volt, elveit a béke megkötésekor a győztesek figyelmen
kívül hagyták.
1917-es polgári demokratikus forradalom Oroszországban
1917 elejére az éhínség az alacsony bérek , a sorozások és a háborús kudarcok miatt tömeges
elégedetlenség volt az orosz társadalomban. 1917 j anuár 22: általános sztrájk Péterváron.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Március a s ztrájk országos méretűvé vált. Március 12: a hadsereg átállt a felkelők oldalára,
győzött a polgári demokratikus forradalom . Ekkor megalakult a Munkás- Katonaküldöttek
Szovjetje / elnöke Csheidze / , a küldöttek többsége mensevik vagy eszer. 15-én II Miklós cár
lemondott. Lvov herceg vezetésével Ideiglenes Kormány alakult, kadetok és oktobristák
részvételével . 1917 márciusára kettős hatalom alakult ki: egyik oldalon az Ideiglenes
Kormány , második oldalon a szovjetek. Az emigrációból hazatérő bolsevik vezetők a
szovjetekhez csatlakoztak. Lenin megfogalmazta az áprilisi téziseket. A kormány a legégetőbb
problémákat nem tudta megoldani , így egyre népszerűtlenebb lett . Július : Kerenszkijoffenzíva csúfos kudarc. Július 17: bolsevik felkelési kísérlet - utcai harcok - a kormány úrrá
lett a helyzeten, ostromállapot kihirdetése. Bolsevikok letartóztatása. Július 30: Új
miniszterelnök Kerenszkij, aki eszer - mensevik kormányt alakított, később polgári
politikusok bevonásával , he lyreállt a nagykoalíció. Szeptember: Kornyilov - lázadás , a
kormánynak sikerült leverni a lázadást . Szeptember 14: Köztársaság kikiáltása. November 7én a bolsevikok megdöntik az Ideiglenes Kormányt, és átveszik a hatalmat.



Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban.
A bolsevik vezetés 1917 szeptemberében elfogadta a fegyveres felkelés tervét . Lenin célja a
fegyveres hatalomátvétellel kész tények elé állítsa a m ásodik szovjetkongresszust , ezzel
legitimálja a bolsevik hatalmat . A bolsevik felkelés terve ismertté vált , ezért a mensevik
eszer vezetésű szovjetek a kongresszust november 7-re halasztotta. November 6-án este
megkezdődött a felkelés. Az Ideiglenes Kormány tehetetlen volt. A kommunista fegyveresek
este elfoglalták a stratégiailag fontos pontokat. 7-én bevették a Téli Palotát is. A Szmolnijban
megkezdődött a második szovjetkongresszus , ahonnan távozta az eszer mensevik vezetők. A
küldöttek elfogadták:
a hatalomról szóló dekrétumot, a békéről / igazságos annexió hadisarc nélküli béke, népek
egyenjogúságának elve / szólót, földről / parasztoknak használatra szétosztották /szólót.
Kerenszkij ellentámadást indít, de november 12-én vereséget szenved. Lenin vezetésével
megalakult a Népbiztosok tanácsa. CSEKA megalakítása a belső ellenzék leverésére. 1918
január 19: a bolsevikok feloszlatták az Alkotmányozó Gyűlést, ezzel a demokrácia megszűnt.
Orosz- szovjet gazdaság 1914-22. 5.p.
A világháború során az ipar termelése lecsökkent mert a munkások harcolnak a frontokon, a
forradalom és a bolsevik puccs után megtörténik a feudális maradványok felszámolása,
ingyenes közoktatás, 8 órás munkaidő, bankok vállalatok államosítása, termelés és
termékelosztás munkásellenőrzése, Legfelsőbb Népgazdasági tanács létrehozása.
Hadikommunizmus rendszere 1918-21. Termékfelesleg beszolgáltatása , pi aci viszonyok
megszüntetése, nyersanyagok termékek központi elosztása , általános munkakötelezettség.
NEP-re való áttérés okai: a hadikommunizmus miatt több helyen lázadások törtek ki. A NEP
célja : piac visszaállítása, terményadó beszolgáltatás helyett, új pénz, újjáépítés. 1922-től
villamosítás megindulása, nagyüzemi mezőgazdaságba való beszervezés, tervgazdálkodás,
kulturális forradalom. A szovjet gazdaság 1927-re elérte az 1913-az szintet.
Polgári demokratikus forradalom Magyarországon, Károlyi- kormány programja.
Őszirózsás forradalom.1918 október 24: megalakult a Magyar Nemzeti tanács, elnöke:
Károlyi Mihály. Október 26: a Nemzeti tanács 12 pont os kiáltványa. Október 28: lánchídi
csata. Október 29-30. A rendőrség és a hadsereg csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz, a
Forradalmi Katonatanács egységei megszállták a stratégiailag fontos helyeket Pesten.
Október 31: József főherceg kinevezi Károlyit miniszterelnökké, koalíciós kormány alakul.
Cél: alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, addig ideiglenes parlament működik.
Károlyi - kormány intézkedései:
1918 november: tárgyalások kezdődnekFranchet d Esperey francia tábornokkal , november
13: belgrádi konvenció aláírása. November 8: cseh támadás, Bartha Albert hadügyminiszter
elrendelte a magyar hadsereg felállítását. November 13: IV Károly lemond az államügyek
intézéséről.
November 16: Magyar népköztársaság kikiáltása.
Demokratikus reformok - 1918 . évi I. néptörvény
általános titkos , nőkre is kiterjesztett választójog, sajtószabadság, egyesülési és gyülekezési
szabadság, földreform ami csak papíron maradt
Mutassa be Károlyi Mihály tevékenységét 1910-19 között ! 15.p.
származása- 1912-től a Függetlenségi Párt tagja- 1913-ban a választójogért harcol - a háború
ellen fellép, Wilsoni elvek híve- 1916-ban külön pártot alapít, programja: béke demokrácia,
szakítás a németekkel, polgári reformok, kormányalakítás az MSZDP a PRP vezetőivel, a
nemzetiségi kérdés megoldását Jászi Oszkárra bízná - Magyar Nemzeti tanács tagja 1918



október 25-től - Október 28-30 között a nép őt követeli a kormány élére / katonaság is átáll / október 31. Károlyi Mihály alakít kormányt -november 16-án a köztársaság elnöke - a belső
élelmezési gondokat és a szerb, román, cseh csapatok támadást nem tudja megállítani
tárgyalások útján - a Vix jegyzék hatására lemond 1919 március 20-án.
Magyar tanácsrendszer gazdasági szociális programja ! 10.p.
Az állam alapja a tanácsrendszer. Legfelső szerve a Munkás-Katona-Földművestanácsok
Országos Gyűlése lett. Végrehajtó hatalom a Forradalmi Kormányzótanács. Vörös Őrség, és
forradalmi törvényszékek felállítása.
Államosítatták a 100 holdnál nagyobb birtokokat, termelőszövetkezeteket hoztak létre
földosztás helyett , ez hiba volt .Az ipari üzemeket is államosították. Ingyenes orvosi ellátás, 8
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


órás munkaidő, iskolák államosítása, ateista kultúrpolitika.
Tanácsköztársaság felépítése és intézkedései
Tanácsköztársaság állami berendezkedése: 1919 március 21 - Tanácsköztársaság kikiáltása ,
proletárdiktatúra. központosítás , ha talmi ágak koncentrálása. Szovjet mintára kialakított
államszervezet . Tanácsok Országos Gyűlése - évente kétszer ülésezik. Központi Intéző
Bizottság - Forradalmi Kormányzótanács / végrehajtó szerv / .
Intézkedések: szesztilalom, Vörös Őrség megszervezése, államosítások / bányák,
pénzintézetek, lakóházak , 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemek / . 100 holdnál nagyobb
birtokok kollektivizálása, szövetkezetek szervezése. Általános munkakötelezettség. Szociális
intézkedések / lakbérek leszállítása, béremelés / , iskolák államosítása, 8 osztályos kötelező
iskola. Egyház üldözőzése.
Tanácsköztársaság külpolitikája
Kun Béla hangsúlyozta a m agyar tanácsállam sorsát a n emzetközi proletárforradalomra
alapították. A Tanácsköztársaság deklarálta hogy eszmei és fegyverközösséget vállal a
Szovjet-orosz állammal.
Március 24: Kun Béla jegyzéket küld a b ékekonferenciára , melyben a b elgrádi egyezményt
elismerte , de a Vix jegyzéket elutasította. A konferencia Pestre küldte Smuts tábornokot aki
megígérte a gazdasági blokád feloldását , Magyarország meghívását a béketárgyalásokra , és
azt , hogy az új demarkációs vonal nem befolyásolja az ország végleges határait . A
Kormányzótanács elfogadta a d emarkációs vonalat, amennyiben a m egszálló csapatok nem
avatkoznak bele az ország gazdasági és politikai életébe. Franchet d Esperey bukaresti
tárgyalásai nyomán a román és a csehszlovák hadsereg támadást indít Magyarország ellen.
Vörös Hadsereg megszervezése, májusban Miskolc és Salgótarján újra magyar kézen. Északi
hadjárat - Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása . A két Clemenceau jegyzék nyomán a
Kormányzótanács kiürítette a F elvidéket . A magyarok Tisza menti támadása hamar
összeomlott, a románok július 29-én átkeltek a Tiszán, a Tanácsköztársaság vezetői
elmenekültek.

Világ és Magyarország a két világháború között
Ismertesse az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutását és konszolidációját !13.p.
1919 augusztus 1-én Peidl Gyula alakít kormányt, 6 napig tartó kormányzás során a polgári
demokratikus viszonyokat igyekszik visszaállítani. Visszaállítja a régi hatalmi szerveket,
államosítást megszünteti, feloszlatja a Vörös Őrséget. E kormány működése objektív
lépcsőfokot jelent az ellenforradalmi hatalomátvételhez. A tőkés tulajdonviszonyok
restaurálását Friedrich István kormánya fejezi be. A valóságos hatalom Horthy Miklós vezette



nemzeti hadsereg kezében van. Különítményesek hajszája a b aloldali elemek ellenében /
Héjjas, Prónay / . 1919 novemberében Huszár Károly koalíciós kormánya alakul meg. Fő
feladata a törvényesség elismertetése, az alkotmányosság helyreállítása.1920 nemzetgyűlési
választások, márciusban királyság király nélkül, Horthy lesz a kormányzó. Ugyanebben az
évben aláírják a trianoni békeszerződést.A magyar javaslatokat elvetették, a békét június 4 -én
Simonyi Semedam Sándor írta alá. Ez a f eltétele az ellenforradalmi rendszer nemzetközi
elismerésének
Az ország elvesztette területének 70, l akosságának 60 % -át. A hadsereg létszámát 35000
főben maximálták. Jóvátétel 200 millió aranykorona 20 év alatt.
A belpolitikai konszolidáció a nagybirtokos körök elképzelése szerint megy végbe. Teleki Pál
majd Bethlen István kormánya hajtotta végre. Társadalmi bázisát dzsentri származású
középrétegek és módos parasztgazdák képezték.
Először a fehérterrort fékezték meg. Majd életbe lépett a Nagyatádi - féle földreform. A
kommunista mozgalmat törvényen kívül helyezték, a szociáldemokratákkal kiegyezett a
kormány / Bethlen-Peyer paktum /. IV. Károly két sikertelen visszatérési kísérlete után 1921ben a Habsburg-ház trónfosztása. Az uralkodó osztály látszat-parlamentarizmussal leplezett
diktatúrája valósult meg a nagybirtok és a nagytőke érdekeit képviselő Egységes Párt
parlamenti többségével. A rendszer konszolidációjához a külföldi tőke is hozzájárult . 1927
január pénzügyi reform, megjelenik a pengő, ebben az évben megkötik az olasz-magyar
szerződést.
Bethlen miniszterelnöksége
1921 április 14- 1931 augusztus 24.
Belpolitikai stabilitás megteremtése. Királykérdés megoldása: detronizáció 1921 november 6.
kiegyezés az MSZDP-vel: Bethlen- Peyer paktum 1921 december.
erős kormánypárt létrehozása - Országos Kisgazda és Földműves Párt + Keresztény Nemzeti
Egység Pártja-- Egységes Párt / 1922 február /.Új választójogi rendelet: szűkíti a választásra
jogosultak körét, nyílt szavazást rendel el. Fellépés a szélsőségek ellen , 1921 évi III. tck.
bevezetése. Felsőház létrehozása / 1926 XXII. tck. /
Külpolitika: 1922 be lépés a Népszövetségbe, 1927 április 6: magyar-olasz barátsági és
együttműködési szerződés, 1928 magyar-lengyel szerződés. Sikerült kitörni az
elszigeteltségből.
Földkérdés és agrárprogramok Magyarországon 1918-1939. 14.p.
A polgári demokratikus kormány földrendelet 1919 f ebruárban. Károlyi Mihály földosztása
Kápolnán . Földfoglalások Somogy megyében . A tanácsköztársaság agrárpolitikája, a 100
holdnál nagyobb birtokok kisajátítása, és ezek termelőszövetkezetté alakítása,
hadikommunista intézkedések. A földbirtokok visszaadása 1919 őszén. Nagyatádi földreform
/ célja, megoldása, hatása / . gazdasági válság hatása a mezőgazdaságra, parasztság helyzetére,
agrárolló. Nemzeti parasztpárt megalakulása 1939-ben.
A magyar kormányok belpolitikája 1919aug. 1-1944 március 19.30.p.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A tőkés tulajdonviszonyokat a Peidl majd a Friedrich kormány restaurálta. A fehér terror,
tiszti különítményesek. Nemzetgyűlési választások 1920 január, Horthy kormányzó1920
március 1.Trianoni békeszerződés aláírása. Teleki Pál / 1920 június / Bethlen István / 1921
nyara / . kormánya. Nagyatádi-földreform, fellépés a munkásmozgalommal szemben, BethlenPeyer paktum / 1921 de cember /. IV. Károly sikertelen visszatérései, trónfosztás. Egységes
Párt nyomasztó parlamenti fölénye.



Világgazdasági válság hatása, Bethlen bukása / 1931 /, Károlyi Gyula kormánya / 1931-32 /.
Statárium bevezetése, Sallai és Fürst kivégzése.
Gömbös Gyula miniszterelnök / 1932-36/ .Programja a totális hatalom megteremtése, a
rendszer fenntartása érdekében konzervatív erők küzdelme a fasiszta csoportokkal. Darányi
Kálmán / 1936-38/ Imrédy Béla / 1938-39 / és Teleki Pál / 1939-41 / kormánya.
Teleki öngyilkossága után Bárdossy László lett a miniszterelnök, hadba lépés a SZU és USA
ellen, harmadik zsidótörvény, munkaszolgálat, fellépés az antifasiszta és baloldali erők ellen.
Kállai Miklós kormánya 1942 tavaszától-1944-ig . Támadás a m unkásmozgalom és a
függetlenségi mozgalom ellen, voronyezsi katasztrófa után a kormány enyhébb a baloldali
ellenzékkel szemben.
A magyar gazdaság 1920-29.8.p.
A gazdaság problémái a 2 0-as évek elején : a Monarchia felbomlása után Magyarország
külkereskedelemre utalt ország lett. A piacát vesztett mezőgazdaság nehézségei. Infláció
konjunktúra teremtő hatása. Külföldi kölcsön a gazdasági élet stabilizálására. Pénzügyi reform
1927.
Mérsékelt fejlődés 1926-29 között. Mezőgazdaság stagnálása. Ipar: textilipar jelentős
fejlődése. Új sikerágazatok: elektrotechnika, közlekedési eszközgyártás, vegyipar ,
bauxitbányászat aluminiunkohászat. Nő a villamos energia felhasználása. Magyarország
közepesen fejlett ország, de nem zárkózik fel Nyugathoz.
Világgazdasági válság hatása Magyarországon
A Monarchia felbomlása után és a t rianoni béke miatt Magyarország gazdasága
külkereskedelemre utalttá vált. A magyar agrárexport piacainak jelentős hányadát elveszítette
/ környező államok protekcionista gazdaságpolitikája, olcsó amerikai búza megjelenése /
Bethlen célja: pénzügyi helyzet szanálása, gazdaság stabilizálása. Inflációs külpolitika,
kölcsön a Népszövetségtől / 250 millió korona 20 évre évi 7 %-os kamattal /. Magyar Nemzeti
Bank a bankjegykibocsátás monopóliumával bír.1927: pengő bevezetése, véget vet az
inflációnak. Mezőgazdaság gépesítése, fejlődik a konzervipar, de a fejlődés akadályát képezik
az értékesítési nehézségek, és az elavult termelési keretek. Textilipar gépipar vegyipar
látványos fejlődése. Villamosítás, elektrotechnika, védővámok. 1926-29 mérsékelt fejlődés.
Magyarország közepesen fejlett agrár-ipari ország lett.
1919 október 24: tőzsdekrach. Hatása: 1928- gabonaárak zuhannak, nincs piac termékfelesleg.
1929-30: ipari válság- nincs kereslet, termelés csökken, munkanélküliség, csökkenek a
fizetések, nincs fizetőképes kereslet, tovább csökken a termelés.672 vállalat ment csődbe.
1931:pénz és hitelválság. Infláció 3 napos bankzárlat.
Következmények: munkanélküliség, sztrájkok, 1930 s zeptember 1; munkások általános
tüntetése Pesten, a kommunisták fellépése miatt utcai harcok. A kormánypárt bomlani kezd.
rendeleti kormányzás. Bethlen 1931 augusztusában lemond utódja Károlyi Gyula. A Károlyikormány kudarca után jobbratolódás-Gömbös-kormány
Gömbös kormány külpolitikája.
Gömbös külpolitikájának célja piacok szerzése a m agyar gazdaság talpra állításához, illetve
támogatókat szerezni a magyar revíziós törekvésekhez.1932 november: Róma - Mussolini és
Gömbös megegyezett a magyar-olasz kapcsolatok megerősítéséről, illetve a magyar-osztrák olasz vámunió tervét is megtárgyalták . 1933: tartós kereskedelmi szerződés Ausztriával , a
magyar mezőgazdasági termékek előtt megnyílt az osztrák piac. A Hitler- kormánytól
Gömbös a magyar revíziós törekvések támogatását várja. Júniusban Gömbös meglátogatta
Hitlert , a tárgyalásokon kiderült Hitler csak a csehszlovákokkal szemben támogatja a magyar



revíziót. 1934-ben a német-magyar kereskedelmi pótegyezmény megnyitja magyar termékek
előtt a német piacot. Még ebben az évben felveszi a kapcsolatot a SZU-val, újabb piac nyílik
meg a magyar áruk előtt.
1934 március 17: római jegyzőkönyvek - olasz osztrák magyar gazdasági és politikai
együttműködést magában foglaló egyezmények alá1rása.Ez elősegítette a magyar kivitelt de
nem jelentett vámuniót és nem korlátozta a magyar külpolitikát. A sikeres külpolitika
megoldotta a magyar agrárválságot.
Darányi kormány tevékenysége.
Darányi Kálmán a G ömbös-kormány földművelésügyi minisztere 1936 október 10-én lett
államfő. Programja
az alkotmányos rend helyreállítása. Elhatárolta magát Gömbös
szélsőséges híveitől / MOVE / . 1937-ben egy MOVE puccs híre hallatán a s zervezetet
feloszlatta A szélsőjobboldalt is letörte - Szálasi és Böszörményi börtönbe került. A
németorientáltság oldására kapcsolatokat keres Angliával és Franciaországgal . Titkos
választójog bevezetése. A felsőház és a kormányzó jogkörét kiterjesztette . 1938 m árcius 5:
Győri program - 1 milliárd pengős fegyverkezési program a hadsereg fejlesztésére. 1938-ban
tárgyalások a szélsőjobb vezetőivel . Horthy elégedetlen tevékenységével ezért 1938
májusában lemondott
Imrédy kormány politikája.
Imrédy Béla korábban a Nemzeti Bank elnöke , 1938 m ájusától lett miniszterelnök. Az
angolbarát pénzügyi körök belső reformokat és Németországtól távolodó külpolitikát vártak
tőle. 1938 május 29: első zsidótörvény , a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hatásosabb biztosításáról. 1938 november 2: első bécsi döntés - revíziós siker szorosabbra fűzi
a magyar-német kapcsolatokat. Imrédy keresztényszocialista elképzeléseit a t engelyhatalmak
kül és belpolitikai sikereinek hatására szélsőjobboldali irányba módosította. Programjában
csodás forradalmat hirdetett . A kormányzatot a parlamenttől függetleníteni akarta, azonban az
erről szóló törvényjavaslatot két minisztere is elvetette. A parlament is leszavazta. Ezek után a
miniszterelnök a parlamenten kívül keres támogatót - 1939 január 6 : magyar Élet Mozgalom
létrehozása. Egyre szélsőségesebb politikája miatt Horthy és Bethlen ellentétbe került vele.
Mikor kiderült hogy Imrédy egyik dédszülője zsidó volt Horthy lemondásra késztette , és 1939
februárjában Imrédy le is mondott.
MSZDP 192945 között.
A törvényes ellenzékként működő MSZDP az általános és titkos választójogot követelte a
parlamentben. 1929 végétől megindult a vidéki szervezkedés, a párt elkészítette
agrárprogramját amiben a földosztás is szerepelt. 1930 szeptember 1: általános sztrájk Pesten.
A szociáldemokraták nyitottak a polgári ellenzék és a parasztság felé is. 1939-ben a párt neve
Szociáldemokrata Pártra változott. Ellenzik a háborút, 1943 s zeptember 11-én a K isgazda
párttal közösen nyilatkozatban tiltakoztak a háború ellen. 1944 m árcius 28- án a p ártot
betiltották. 1944 m ájusában az FKGP-vel a Békepárttal a Kettősereszt Szövetséggel és a
Nemzeti Parasztpárttal megalakította Magyar Frontot , célja a háborúból való kilépés, és a
demokratikus átalakulás. Később részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és a
Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága munkájában is. Az Ideiglenes
Nemzetgyűlés tagjai közül 38 szociáldemokrata volt, 1945-ös választásokon a párt 17,4 %- ot
ért el.
A szélsőjobboldal Magyarországon a 30-as években.
A világválság idején Magyarországon is megjelentek a szélsőjobboldali csoportok, náci
mintára szerveződtek , jelképeiket és eszméiket a németektől importálták .Először több kis



csoportocska jött létre. / B öszörményi Zoltán - Kaszáskeresztes Párt / Ideológiájuk
szélsőséges sovinizmus, faji jellegű antiszemitizmus, és szociális demagógia. A csoportok
zöme Szálasi Ferenc köré tömörült aki 1935-ben létrehozta a N emzet Akaratának Pártját,
politikai programját a Cél és Követelések című írása taglalja. A szélsőjobb 1935- 1939 között
fokozatosa megerősödött , a kormány nem tudta visszaszorítani.1937: MOVE feloszlatása egy
puccs terve miatt. Ebben az évben a N ap-ot is feloszlatták, Szálasit börtönre ítélték.
Kiszabadulása után új pártot alapított , de 1938-ban ezt is betiltották, Szálasi 3 év fegyházat
kapott . A mozgalom Hubay Kálmán kezébe került, aki 1938-ban megállapodott Darányival
hogy a törvényes út tiszteletben tartása fejében parlamenti képviselethez juthatnak.1939
február : robbantásos merénylet a Dohány utcai zsinagóga ellen. 1939 a Nyilaskeresztes Párt
megalakulása, a párt a képviselői helyek 19 % -át szerzi meg a parlamentbe.
Revíziós sikerek 1938-41.
Revízió a trianoni békeszerződés felülvizsgálata az egész magyar társadalom igénye volt. A
határok revíziója azonban csak külső segítséggel lehetséges. Müncheni egyezmény után
Magyarország tárgyalásokat kezd Csehszlovákiával területi igényeinek érvényesítésére, de
sikertelenül. 1938 nove mber2. Első bécsi döntés - ahol német-olasz döntőbíráskodás
Magyarország megkapta Csehszlovákia magyarlakta területeit , 11927 km 2, 1050000 lakos /
60 % -a magyar / került vissza.
1939 márciusában a magyar honvédség megszállta Kárpátalját , itt helyreállította az ezeréves
határokat. 12061 km2 , 600000 lakos / 40000 magyar / volt ezúttal a nyereség.
1940 augusztus 30. M ásodik bécsi döntés Észak-Erdélyt és Székelyföldet megkapta
Magyarország . 43104 km2, 2400000 lakos / 51,4 % magyar / került vissza.
1941 április 11-én a m agyar csapatok megszállták a B ácskát a b aranyai háromszöget ,
Muraközt és Muravidéket , e zzel az ország 11475 km 2- el gyarapodott. A terület 1000000
lakosából 400000 volt magyar nemzetiségű.
Németország 1918-1920 között.
1918 ősze alkotmányreform, a parlamentnek és nem a császárnak felelős a német
kormány.1918 október 3- új szociáldemokrata részvételű kormány. November 3: kieli
matrózlázadás, november 9: császár lemond, a kommunisták kikiáltották a német szocialista
köztársaságot, erre válaszul a szociáldemokraták kikiáltják a német köztársaság létrejöttét.
Ideiglenes kormány alakult EBERT vezetésével, amelyből kihagyták a kommunistákat.
Ebertet a hadsereg és a polgári erők támogatták. Decemberben a munkás és katonatanácsok
gyűlése a nemzetgyűlési választások mielőbbi megtartása mellett voksolt. A kommunisták
1919 január 5-én kikiáltották a proletárdiktatúrát, és a lakosságot az Ebert - kormány ellen
lázították. A kormányerők Noske vezetésével leverték 15-re a kommunista lázadást. Február
6-án Weimarban összeült az Alkotmányozó nemzetgyűlés, és elfogadta az alkotmányt ,
választásra jogosult minden 20 . é letévét betöltött német, fontos kérdésekben a népszavazás
dönt , szabadságjogok, bírák függetlensége, jogállamiság megteremtése.
Európai diplomácia a 20-as években.
1922 április-május: brit javaslatra nemzetközi gazdasági konferencia Genovában. Ez
kudarccal zárult le mert sem a pénzügyi stabilizáció sem a nemzetközi adósságok rendezése
nem oldódott meg.1922: Rapallo: Szovjet - német megállapodás, sikerül a diplomáciai
elszigeteltségből kitörni. A Rapallói szerződésben a két fél kölcsönösen lemondott a háborús
károk jóvátételéről, helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat, kereskedelemben megadták
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


egymásnak a legnagyobb kedvezményt.



1924: újabb jóvátételi konferencia - Dawes terv , amely célja a német fizetőképesség
helyreállítása. Németország hatalmas hiteleket kapott USA-tól a gazdasági stabilitáshoz. A
terv a német jóvátétel 5 évre esedékes részleteit is meghatározta.
1925: Locarnói konferencia- Németország Belgium és Franciaország, valamint Anglia és
Olaszország közösen vállalták a belga-német , és a német-francia határ biztosítását. Francialengyel-csehszlovák kölcsönös segélynyújtási szerződés egy esetleges német támadás esetére.
1928: Párizs Kellog - Briand szerződés- 8 ország képviselője aláírta , majd még 54 ország
csatlakozott, elítélik a háborút mint a nemzetközi politika eszközét.
1929: második jóvátételi konferencia: Young - terv - meghatározta Németország végleges
jóvátételi kötelezettségét / 34, 5 milliárd márka /.
1920-21: létrejött a kisantant / Szerb-Horvát-Szlovén Királyság , C sehszlovákia, Románia, /
célja határrevizíó és a Habsburg-restauráció megakadályozása, burkoltan magyarellenes élű.
Hadikommunizmus és a NEP
1918-20: polgárháború és katonai támadások Szovjet-Oroszország ellen. Gazdaságpolitika: a
háborús helyzetnek megfelelően kell átalakítani. Termelés központosítása, gyárak kisüzemek
államosítása, általános munkakötelezettség , kötelező terménybeszolgáltatás , jegyrendszer,
áru- pénzviszonyok visszaszorítása. Következmények: parasztfelkelések, kronstadti
matrózlázadás. Mindezek miatt Lenin 1921 tavaszán meghirdette az új gazdaságpolitikát . A
NEP eredményei: terménybeszolgáltatás helyett terményadó , pénzforgalom visszaállítása,
külföldi vállalatok beengedése, szociális intézkedések. 1927-re az ipar és a mezőgazdaság
elérte a világháború előtti szintet.
Olaszország 1920-44 között 7.p.
Olaszország az első világháború után / föld és gyárfoglaló mozgalmak /. Mussolini és a
fasiszta párt útja a hatalomig / 1 922 október 29. / A f asiszta diktatúra kiépítése, Matteotti
meggyilkolása 1924 j únius 10./ é s következményei. A rendeleti kormányzás bevezetése /
1925-26 /, a korporatív államszervezet létrehozása.
Külpolitika a két világháború között: Fiume elfoglalása / 1923 / , Olasz-magyar szerződés /
1927 /, Róma-Bécs-Budapest szövetség / 1934 / , Abesszínia elfoglalása / 1935-36/ ,
beavatkozás a spanyol polgárháborúba, Albánia elfoglalása / 1939 / .
Olaszország a második világháborúban: Franciaország megtámadása / 1940 j únius 11. /,
háromhatalmi egyezmény / 1940 szeptember 27. /, Támadás Egyiptomban / 1940 szeptember /
és Görögországban / 1940 október /, vereségek . Részvétel a Jugoszlávia elleni támadásban.
Angol-amerikai partraszállás / 1943 / . Mussolini bukása, fegyverszünet a szövetségesekkel,
Nápolyi felkelés / 1943 s zeptember /. Monte Cassinói harcok, Róma felszabadulása / 1944
nyara /.
Olasz fasiszta rendszer.
Bár győzött a világháborúban nem tudta céljait megvalósítani Olaszország. A kormány
népszerűtlen, a szélsőségek megerösödtek.1921: megalakult a Nemzeti Fasiszta Párt, és az
Olasz Kommunista Párt. 1919-20: gyár és földfoglaló mozgalmak, Giolitti miniszterelnök
ígéretekkel a mozgalmat elfojtja. A Mussolini- fasizmus az egyetlen alternatíva a
proletárdiktatúra ellen, munkát és rendet ígért. Marcia su Roma: 1922 október 30. Mussolini a
miniszterelnök. Koalíciós kormány, Mussolini megkapta még a belügyi és a külügyi tárcát is.
Fasiszta Nagytanács létrehozása - állam legfőbb hatalmi szerve. Katolikus vallás államvallás,
kötelező hitoktatás, 1929: lateráni szerződés XI Pius pápa és Mussolini kölcsönösen elismeri
egymás államát és rendezik az állam és egyház viszonyát. Mussolini 1923-ban elfoglalta
Fiumét, 1924-ben kapcsolatfelvétel SZU-val. Új választójogi törvény, 1924 vá lasztások -



fasiszta párt győz, Matteotti meggyilkolása. Új törvények- a kormányfő csak a királynak
felelős, a kormány a parlament nélkül is hozhat törvényt. 1928 : parlament feloszlatása totális fasizmus. Egyes termelési ágakban a munkások , munkaadók és az értelmiségiek közös
korporációkat hoztak létre, amelyek képviselőket delegálnak a központi kongresszusba. Ez a
kormány tanácsadó testülete a parlament helyére lépett.
Zsidótörvények 1920-45 között.
Numerus clausus / 1920 évi XXV. Tc. / : a szélsőjobboldal nyomására az értelmiségi
túlképzés csökkentését célzó törvénybe nemzetiségi megszorítás is bekerült, a felsőoktatási
intézményekben az országban élő népfajok és nemzetiségek országos számarányuknak
megfelelően kerülhetnek be. Ez elsősorban a zsidókat érintette hátrányosan
1938 május 29. Első zsidótörvény: A törvény a zsidók arányát az értelmiségi pályákon 20 %ban maximálta. Zsidónak az izraelita vallásúak minősültek.
1939 május 5: második zsidótörvény. Nem vallási , faji alapon különböztette meg a zsidókat /
akinek egyik szülője vagy két nagyszülője zsidó volt / , az értelmiségi részarányúkat 6 % ra
csökkentette.
1941 augusztus 8: harmadik zsidó törvény. Megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti
házasságot, fajgyalázásnak tekintette a zsidókkal való nemi kapcsolatot.
1942 szeptember: törvény arról, hogy a zsidók nem szerezhetnek mezőgazdasági ingatlant ,
már tulajdonukban levőt kötelesek elidegeníteni.
1942 november: minden 18-48 év közötti zsidó férfit munkaszolgálatra köteleztek.
1944 március 29: rendelet a sárga csillag viseléséről.
1944 április 26: rendelet a zsidó lakások igénybevételéről és a zsidók kényszerlakhelyre
költöztetéséről. Május : deportálás. 1944 októberétől nyilas rémuralom, gyalogmenetek.
Ausztria a két világháború között 12.p.
Ausztria és Magyarország elszakadása. Első osztrák köztársaság kikiáltása. Osztrák
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


békeszerződés / kivált országok elismerése, hadsereg korlátozása, jóvátétel, Anschluss tilalma
/.
A klerikális vidék / keresztényszocialista Párt / és a v örös Bécs / szociáldemokrata
kormányzat / ellentéte. 1918-19: belső társadalmi ellentétek, félkatonai szervezetek,
Heimwehr. 1927: általános sztrájk , munkásfelkelés Bécsben. Ezt követően
munkásmozgalom-ellenes intézkedések. 1929 a lkotmány módosítása / szabadságjogok
korlátozása /. A Heimwehr szerepe megnő,1932 :Dolfuss kancellár. 1934 a bécsi
munkásfelkelés leverése. A szociáldemokrata párt feloszlatása. Római jegyzőkönyv. 1934-től
növekvő német nyomás Ausztriára. Az osztrák nácik sikertelen puccskísérlete. 1938 Ausztria
csatlakozik Németországhoz.
A gazdasági világválság milyen gazdasági politikai változásokat idézett elő Európában ?10.p.
NYUGAT-EURÓPA
Gazdasági: állammonopol-kapitalista tendenciák felerősödése, szerkezetváltás , a gazdasági
terhek áthárítása, nemzeti monopóliumok megerősödése, fegyverkezés
Társadalmi : polgári demokráciák fennmaradása, szociális vívmányok
KÖZÉP-KELET és DÉL-EURÓPA
gazdasági: állammonopol-kapitalizmus, protekcionista gazdaságpolitika, nemzetgazdaságok a
német hadi érdekszférába kerültek, fegyverkezés
Társadalmi: fasiszta tendenciák erősödése, jobbra tolódás, szövetség Német és Olaszországgal



Milyen elgondolások érvényesültek a pár izsi békekonferencián, és milyen folyamatok
segítették elő a békemű összeomlását ? 10.p.
A Párizs környéki békét diktátumoknak is nevezhetjük , hiszen a győztesek a vesztesek
megkérdezése nélkül hozták gazdasági és területi döntéseiket. Fő cél a vesztesek
megbüntetése volt. Az egyik győztes Olaszország elégedetlen volt a rendezéssel, mert úgy
érezte háborús erőfeszítésekért keveset kapott. A méltánytalanul hátrányt szenvedőket vagy
könnyítésekkel próbálták kiengesztelni, vagy súlyosabb következményekkel fenyegették meg.
A kisantant létrehozása Magyarországgal szemben ez utóbbi cél jegyében született. Nem
csoda ha a m agyarok az elégedetlenekhez csatlakozta a 2 0-as években. Előbb Olasz majd
Németországhoz.
A vallássá fokozott német nacionalizmus elég erőt képviselt ahhoz, hogy békéhez elvtelenül
ragaszkodó angol és francia államot Münchenben meghátrálásra késztesse. Az 1938-as
egyezmény a kisantantot működésképtelenné tette.
Spanyol polgárháború okai és előzményei.
Spanyolországot a század eleje óta súlyos belső válság gyötörte. 1923-ban Primo de Rivera
feloszlatta a parlamentet és fasiszta típusú diktatúrát vezetett be, amely 1929- ben megbukott.
1931 áprilisában XIII Alfonz király lemondott , ki kiáltották a köztársaságot. Radikális
reformok születtek, az egyház a hadsereg és a földbirtokosok előjogait elvetették.
1934-ben a köztársaságiak, a szocialisták , a kommunisták, az anarchisták és a baszk-katalán
szeparatisták részvételével megalakult a spanyol népfront.1936-ban népfrontkormány alakult.
Intézkedései: agrárreformok, állam és egyház szétválasztása, termelésirányítás,
szabadságjogok, szociális intézkedések. Az ország egyes részein polgárháború robbant ki.
1936 júliusában Franco vezetésével katonai felkelés kezdődött a kormány ellen, a lázadás
polgárháborúvá fajult el. Egyik oldalt a fasiszta és monarchista erők a másik oldalt a népfront
és a baloldal erői alkották. A népfrontot a SZU és a nemzetközi brigádok, a másik oldalt az
olaszok és a németek segítették. Franciák és az angolok nem avatkoztak be a háborúba. 1939
márciusára Franco győzött. 600000-en haltak meg. Spanyolországban fasiszta jellegű
konzervatív katonai diktatúra jött létre.
Románia a két világháború között.
1918 áprilisában az antant hadviselő félnek ismerte el a Román Nemzeti Egység Tanácsát.
1918 december 1 - Gyulafehérvár - a románok kinyilvánították Erdély unióját Romániával ,
majd el is foglalták .
1920 június 4: Trianon - Románia megkapta Erdélyt , kelet-Magyarországot , Partiumot és az
ország háromszorosára. Románia 1921 á prilis - június között a Szerb-Horvát-Szlovén
Királysággal az és Csehszlovákiával. Ebben időszakban belpolitikai válság alakult ki / 3 év
alatt 7 kormány /, végül Bratianu megoldotta a válságot .
1923 : új alkotmány: a törvényhozó hatalom a király és a parlament kezében van , végrehajtó
hatalom a parlamentnek felelős kormány jogköre. Negatív diszkrimináció a m agyarsággal
szemben / választójog korlátozása, magyar iskolák bezárása / . J obboldali szervezetek
alakultak. Keresztény Nemzeti Védelem Ligája / 1923 / , Szent Mihály Arkangyal Légiója /
1927 / Vasgárda / 1929 / .A 30-as években a szélsőjobboldal a hatalomra tört, 1938-ban a
kormányzat leszámolt a Vasgárdával.1938: új alkotmány, II Károly királyi diktatúrát vezet be.
1940- Észak-Erdély visszakapja Magyarország , né pharag Antonescu tábornokot jutatta
hatalomra , II Károly lemond fia Mihály javára. Fasiszta jellegű állam épült ki.



Milyen okok vezettek a fasizmus hatalomra jutásához Németországban ? 8.p.
weimari alkotmány- Németország megbüntetése -gazdasági világválság -1932-es választások a tőke félelme a proletárdiktatúrától - Mussolini példája -a szélsőséges nacionalizmus
elfogadása - rátermett politikakalandor: Hitler
Gazdasági világválság okai és következményei .
1929 október 24: a New Yorki tőzsde összeomlása - a részvények 40-60 % -os árzuhanása
következett be. Ezzel kezdetét vette a g azdasági világvallás. A válságot az okozta , hogy a
termelés jóval meghaladta a fogyasztás ütemét - túltermelés alakult ki, eladhatatlan árutöbblet
halmozódott fel.
A világméretű gazdasági és pénzügyi összefonódások a válság továbbgyűrűzését
eredményezték , így az egész világon érzékeltette hatását. - A piacok telítettek - nincs kereslet
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


a termékekre - a termelés csökken - munkanélküliség nő - csökkenek a fizetések - nics
fizetőképes kereslet - a termelés jobban visszaesik - a válság elmélyül.
Az ipari válságot mezőgazdasági válság kísérte. Az agrárolló szélesre nyílt. Sok bank
fizetésképtelenné vált , összeomlott a pénzügyi világ. Kis és középüzemek sora ment tönkre,
csak a nagyvállalatok élték túl. Az állam mindenütt beavatkozott a gazdaságba. Az általános
elégedetlenség miatt megerősödött a politikai szélsőség.
Jellemezze Roosevelt bel és külpolitikáját !7.p.
1929 október 24: világválság kezdete.
Elnökké választása a válság mélypontján, 1932-ben a válságból való kilábalást ígérő program
, monopólium-ellenes program alapján. 1933-tól a New Deal politika alkalmazása, erőteljes
állami beavatkozás a gazdaságba. 1933 március : 4 na pos bankzárlat, új banktörvény ami
megtiltotta a bankbetétek tömeges kivételét, valamint az arany kivitelét az országból. Polgári
Tartalék Hadtest felállítása : munkanélküli fiatalok részére munkatábor, ahol ingyen étkezés ,
szállás egyenruha biztosítása, és napi 1 dol lár. A tábor lakói közmunkákat végeztek /
erdőültetés, talajjavítás, útépítés, hídépítés /. 1933 nyara: agrárválság, mezőgazdasági törvény,
az árak stabilizálása érdekében a v etésterület és az állatállomány csökkentésére került sor,
farmerek haladékot kaptak adósságaik kifizetésére.
1933 június: inflációs gazdaságpolitika, ipari törvények- piac szabályozása, termelés
mennyiségének szabályozása, tisztességes verseny szabályozása, munkások védelme /
szakszervezetek, kollektív szerződések , gyerekmunka tilalma , meghatározták a minimálbért
és a maximális munkaidőt / .A kormányzat olyan beruházások megvalósítására törekedett
amik munkaalkalmat teremtettek de nem hoztak létre piaci terméket / in frastruktúra ,
repülőterek, szolgáltatások / .
Változás a külpolitikában, 1933 di plomáciai kapcsolat SZU-val, változás a latin - amerikai
külkapcsolatokban is.
Konzervatív erők támadása a New Deal ellen.
Hogyan számolták fel a gazdasági válságot a demokratikus államok? 8.p.
állami beavatkozás - takarékossági politika Angliában -népfront Franciaországban -New Deal:
a fogyasztás élénkítése -keynes-i elvek - ipari és agrártörvény - szociális kedvezmények



Második világháború 1939-45
Ismertesse a világháború első szakaszát 1939- 1941 júniusig, Nyugat-Európában.
1939 szeptemberében Anglia és Franciaország illetve Németország között beállt a hadiállapot.
Angol hadsereg érkezett francia földre. 1940 m ájusig nem volt háború nyugaton / furcsa
háború /. 1940 április 9-én a német hadsereg lerohanta Norvégiát és Dániát. Norvég kormány
Londonba menekült, új kormány alakult Quisling vezetésével. Ezzel a hódítással a németek
stratégiailag fontos területeket szálltak meg / Tengeralattjárók, repülők /.
1940 május 10. Német támadás a Benelux-államok és Franciaország ellen. Május 14-én
Hollandia , 28-án Belgium kapitulált. Május 12-én a Manstein által kidolgozott terv szerint a
német páncélosok áttörtek az Ardenneken , megkerülték a Maginot-vonalat. A németek által
Dunkerqueben bekerített 3400000 angol - francia - belga katonát sikerült evakuálni / Dinamó
hadművelet /.Június 14 Párizs német kézbe került. 17-én Pétain marsall lett a miniszterelnök
aki fegyverszünetet kért Hitlertől. Június 22-én a compiegnei erdőben aláírták a
fegyverszünetet. Észak-Franciaország német megszállás alá került. Déli területek élére Pétain
marsall alakít kormányt, székhelye Vichy. Ami német bábállam. Június 10-én Olaszország is
megtámadta a franciákat de csak csekély határmenti területet tudott megszerezni.
Május 10-től Churchill lett Anglia miniszterelnöke, életcélja Hitler legyőzése.
1940 augusztus -szeptember: angol légi csata, a n émetek terve a R AF megsemmisítése és a
légifölény kivívása a partraszállás előtt. A légi csatát az angolok nyerték meg.
Ismertesse a második világháború szakaszait, mutassa ne különös jegyeit és sajátosságait
!10.p.
A második világháború első 2 szakaszának a lengyel háborútól az angliai csatáig terjedő
szakaszt tekintjük .Harmadik szakaszt a balkáni hadműveletek vezették be, a SZU
megtámadása és Japán hadba lépése tölti ki .A fordulat , a s ztálingrádi és el- alameini
,valamint a Midway-szigeteki csaták a negyedik szakaszt jelentették a partraszállással együtt,
végjátékot Európában és a Távol-Keleten az ötödik szakaszhoz soroljuk.
Gépi háború , a szemben álló felek gazdasági teljesítőképessége ugyanúgy számított mint az
előző világháborúban. Az ellenállás részben ideológiai jellegű volt. Több emberáldozattal járt
mint az első világégés, és nagyobb pusztítással járt, CIVIL LAKOSSÁG VESZTESÉGE
NAGYOBB VOLT MINT A FRONTOKÉ. Jelentős partizánmozgalom bontakozott ki a
frontok mögött, először vetettek be atomfegyvert.
Mutassa be a keleti front eseményeit !
Hatalmas előkészületek után 1941 június 22-én megindult a német támadás a S ZU ellen /
Barbarossa-terv /. Ezt követően a SZU ellen hadba lépett Finnország, Románia,
Magyarország, Olaszország és Szlovákia is.
A német haderő 3 irányba támadott: északon Baltikum és Leningrád felé, középen Minszk és
Moszkva délen pedig Kijev és a Kaukázus felé. Gyors német sikerek, északon Leningrád
blokád alá került , Ukrajnát elfoglalták. Októberben megindult a Moszkva elleni támadás, de a
Zsukov vezette szovjet erők ezt megállították és 150-200 km-rel szorították vissza a
németeket.
1942 nyarán újabb német offenzíva , célja Dél-Oroszország és az olajmezők megszerzése. A
német haderő két hadseregcsoportban indult támadásra. Sztálingrád elleni harcok 1942
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


augusztusától 1943 februárjáig tartottak. A várost a németek nem tudták bevenni. November
19-én szovjet ellentámadás a v árosban bekerítette a 6 .német hadsereget am ely Paulus
tábornok vezetésével február 2-án kapitulált. 1943 j anuár: általános szovjet ellentámadás doni katasztrófa.



1943 július 5-13. Németek utolsó támadása keleten a kurszki páncéloscsata. Szovjet
győzelem. 1944 januárjában felszabadult Leningrád, júliusban a Vörös Hadsereg elfoglalta
Belorussziát , és elérte Varsót .
1945 április 24- május 2. Berlin ostroma és bevétele.
Ismertesse az afrikai front eseményeit !
Mussolini Hitler sikerein felbuzdulva 1940 nyarán megnyitotta az afrikai frontot , szeptember
13-án megtámadta Egyiptomot. A britek visszaverték az olaszokat és decemberig Líbiát is
elfoglalták. 1941 f ebruárjában Rommel vezette Afrika Korps szállt partra Tripoliban az
olaszok megsegítésére .Rommel márciusban az angolokat az egyiptomi határig kergette
vissza. 1942 nyarára Rommel bevette Tobrukot és elérte El - Alameint , megpróbálta elérni a
Nílust. 1942 november 4-én angol ellentámadás Montgomery vezetésével , Rommel kénytelen
Tuniszba visszavonulni.1942 november 8: Eisenhower amerikai tábornok angol- amerikai
csapatai Casablancában partraszálltak / Fáklya - hadművelet /. A két irányból indult támadás
miatt 1943 május 13-án a Tuniszban rekedt német-olasz haderő kapitulált.
Olaszország a második világháborúban.
Olaszország németek oldalán vett részt a háborúban. 1940 j únius 10-én megtámadta a m ár
legyőzött franciákat de csak kis területeket tudott meghódítani . 1940 s zeptemberében olaszjapán-német háromhatalmi egyezmény megkötése, elhatárolták egymástól érdekszféráikat,
kötelezettséget vállaltak arra hogy egymást támogatják a háborúkban.
Mussolini 1940 nyarán megkezdte az afrikai háborút Anglia ellen. A britek ellentámadása
visszaszorította az olaszokat Líbiába. 1941 februárjától Rommel vezette német erők segítik az
olaszokat.
1940 októberében Mussolini Görögországot is megtámadta de itt is vereségeket szenvedett.
Német segítséggel 1941 április-május folyamán a Balkán olasz-német kézre jutott.
1943 májusában az afrikai erők kapituláltak Tuniszban. 1943 június 10: partraszállás
Szicíliában, ennek hatására a k irály - III Viktor Emánuel - lemondatta és letartóztatta
Mussolinit. Szeptember 3: szövetséges partraszállás Dél - Olaszországban. Szeptember 8:
Olaszország fegyverszünetet kért. Szeptember 10: németek megszállták az észak-olasz
területet és Rómát . Kiépítik a Gót- vonalat. Kiszabadították Mussolinit és létrehozták a Salói
Köztársaságot északon.
Kezdetét vette a csigaoffenzíva, Monte Cassinónál a szövetségesek 8 hóna pig nem tudtak
előre jutni.1944 január: szövetséges partraszállás Anziónál a német vonalak mögött. A
németek visszavonultak félve egy bekerítéstől , Rómát június 4-én vették be a szövetségesek.
Észak-olasz területet 1945 április végére sikerült elfoglalni a németektől, április 28-án
Mussolinit a partizánok kivégezték.
Lengyelország a második világháborúban.
1939 tavaszán Hitler benyújtotta követeléseit Varsónak / Gdansk visszaadása, autópálya a
korodoron át /. Ezt a lengyelek elutasították. 1939 augusztus 31: lengyelnek álcázott németek
támadása a gleiwitzi rádióadó ellen . Hitler támadást rendelt el. Szeptember 1: németek
hadüzenet nélküli támadása . Szeptember 17: SZU megtámadta a kelet-lengyel területeket.
Szeptember 27: Varsó elesett, a kormány Londonba menekült. SZU és Németország
felosztotta Lengyelországot. 1941 június 22: SZU elleni német támadás , ke letlengyel
területek megszállása.
Megkezdődött az Endlösung - megvalósítása, a zsidók módszeres kiirtása. Megsemmisítő
táborok Auschwitzban stb. 1943 á prilis 19 - május 16: varsói gettó felkelése. A lengyel
ellenállás fő ereje a Honi Hadsereg , amit az emigráns kormány szervezett. A szovjetek és a



kommunisták megszervezték a N épi Gárdát amely a H oni Hadsereg és a n émetek ellen is
harcolt. 1944 augusztus 1-október 2. Varsói felkelés , a Honi Hadsereg robbantotta ki, Sztálin
az előrenyomulást megállította így a németek leverték a lázadást. 1945 február: Jaltában a
nagyhatalmak megegyeztek hogy a lengyelek keleti határa a Curzon-vonal , nyugaton viszont
növeli területeit. 1945 április: Vörös Hadsereg megszállta Lengyelországot. Az emigráns
kormány helyett a szovjetbarát lublini kormányt jutatta hatalomra.
Milyen okok vezettek a m ásodik világháború kirobbanásához, mi határozta meg annak
kimenetelét ? 10.p.
kollektív biztonság hiánya - nácizmus agresszív természete - általános bizalmatlanság élettérelmélet - fajelmélet mint jogi alap - antifasiszta szövetség - villámháború kudarca szövetségesek tartalékai - ellenállási mozgalmak
Népirtás és atrocitások.
A világháború nemcsak a hadszíntereken hanem a hátországban is szedte áldozatait. 1940-ben
Katyn térségében a szovjetek 4000 l engyel tisztet végeztek ki. 1942-ben Heydrichet a
birodalmi helytartót cseh hazafiak meggyilkolták , megtorlásul a németek 1942 június 10-én
Lidicét lerombolták és lakóit kivégezték.1944 június 10 -én hasonló sorsra jutott Oradour
francia falucska is. Németországban és a k eleti területeken megsemmisítő táborokat hoztak
létre. Ezekben 6 millió zsidó pusztult el, a felsőbbrendű német faj számára kialakítandó élettér
ugyanis csak a zsidók lemészárolásával megvalósítható Hitler szerint. Sok ellenálló és
politikailag veszélyes ember is ezekben a táborokban halt meg.
A japánok is hírhedtek voltak kegyetlenségükről.
A SZU-ban deportálták a németekkel való kollaboráció vádja miatt a krími tatárokat
Szibériába. A GULAG-ra a világ minden részéből deportáltak foglyokat.
Antifasiszta koalíció létrejötte.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Koalíció a tengelyhatalmak ellen alakult. USA a háború elején semleges, 1939 szeptember 3tól nem szállít fegyvert a hadban álló országoknak. 1939 végén elfogadják a Cash and Carry /
Fizess és vidd / törvényt, ezzel USA látszólag még semleges, valójában Angliát támogatja a
fegyervásárlási lehetőségekkel. 1940 végén Anglia felélte tartalékait, ezért az USA 1841
márciusában törvénybe i ktatta a kölcsönbérleti törvényt, e szerint USA hadianyagainak
használati jogát átengedheti más országnak is , ha annak győzelme az USA érdekében áll.
1941 július 12: SZU- Angol megegyezés, Anglia hadianyagot és élelmiszert szállít a SZUnak.
1941 augusztus 12: Atlanti Charta: Churchill és Roosevelt közös nyilatkozata a közös
politikáról, cél Németország legyőzése és békés világrend megteremtése. 1941 szeptember 24:
SZU csatlakozása a Chartához.
1941 december 8: USA hadba lép.
1942 január 1: Egyesült Nemzetek Deklarációja - közös nyilatkozat. Az egyes kormányok
kötelezettséget vállalnak hogy teljes katonai és gazdasági erejüket bevetik a tengelyhatalmak
ellen.
1942 január: szovjet - amerikai kölcsönös segélynyújtási egyezmény.
Ismertesse milyen nemzetközi megállapodások segítettek elő a II. világháború alatt az
antifasiszta erők összefogását ! 10.p.
1941 július: angol-amerikai kölcsönös segélynyújtási egyezmény. 1941 a ugusztusában
Churchill és Roosevelt közös nyilatkozatot tett közé Atlanti Charta néven, amiben
megfogalmazták politikájuk közös céljait és a háború célját. 1942 január 1-én jelent meg az



Egyesült Nemzetek Deklarációja, amely az Atlanti Charta elvein alapult és amelyhez Anglia
SZU, Kína és USA mellett 22 ország csatlakozott.
1943 november 28-29. Teheráni konferencia , USA SZU és Anglia kormányfői találkoztak,
meghatározták a hadicélokat, kinyilvánították hogy a háborút a f asizmus teljes szétzúzásáig
folytatják.
1945 februárjában Jaltában tartották a 3 nagyhatalom újabb konferenciáját, ahol már a háború
utáni teendők összehangolása volt acél. A születendő béke biztosításáról is tárgyaltak. Ennek
feltételét a német militarizmus és nácizmus megsemmisítésében jelülték meg.
1945 folyamán megalakult az ENSZ. Célja a népek békés egymás mellett élésének biztosítása
. Alapítói az antifasiszta koalíció tagjai és a fasiszta agresszió áldozatai voltak . Később tagja
lehetett minden olyan ország amely elfogadta a szervezet alapokmányának alapelveit.
1945 július: Potsdami konferencia, rendezték Európa legfontosabb politikai területi és
gazdasági kérdéseit, megjelentek az ellentét első jelei. Amerika ekkor robbantotta fel az első
atombombát és atommonopóliumára támaszkodva a SZU- val szemben előnyös pozícióból
vélt fellépni.
Teherán Jalta Potsdam.
1943 végén a szövetségesek szükségesnek ítéltek egy legfelső színtű tanácskozást a további
együttműködéssel kapcsolatban.
Teherán / 1943 november 28 - december 1. /
Megállapodások:
 Háborút Németország teljes vereségéig folytatják
 Churchill balkáni partraszállását elvetették, helyette Észak-Franciaországot választották a
második front helyszínéül, időpontja : 1944 májusa
 A háború után Németországot felosztják részekre
 SZU Németország legyőzése után hadba lép Japán ellen
Jalta / 1945 február 4-11 / , itt a háború utáni békés rendezés volt a fő kérdés.
Megállapodások:
 Háborút Németország kapitulációjáig folytatják
 Németországot USA , SZU Anglia és Franciaország közösen szállja meg
 Megfogalmazták az ENSZ alapelveit
 Minden népnek joga van olyan formát választani amiben élni akar
 Lengyelország keleti határa a Curzon-vonal, területeit nyugaton kell növelni
 Elismerik Tito és De Gaulle kormányát
 SZU Dé l-Szahalin a K urill szigetek és Port Arthur átengedéséért három hónappal az
európai háború befejezése után hadba lép Japán ellen.
Potsdam / 1945 július 17 - augusztus 2 / Résztvevők: Attlee Sztálin és Truman
Megállapodások:
 Németországot le kell szerelni
 nácizmus felszámolása
 háborús bűnösök nemzetközi bíróság elé állítása
 Németországot 4 megszállási övezetre osztják
 Lengyel magyar és csehszlovák területről kitelepítik a németeket
 Megalakítják a Külügyminiszterek Tanácsát.
A német-magyar kapcsolatok 1939-44.10.p.
A magyar külpolitika kettősége Teleki kormánya idején: egyrészt viszonylag önálló
külpolitikai vonalvezetés, másrészt együttműködés Németországgal a revízió kérdésében. /



Fegyveres semlegesség, második bécsi döntés következményei, jugoszláv-magyar barátsági
szerződés /.Jugoszlávia megtámadásának problémája . Teleki öngyilkossága, Magyarország
részt vett a Jugoszlávia elleni háborúban / 1941 április 11. / majd a SZU ellen is hadba lépett /
június 26. / , az év végére hadiállapot az USA ellen - német nyomásra. A moszkvai vereség
után Bárdossyt Kállay kormánya váltja fel. A 2. Magyar hadsereg frontra küldése. El-Alamein,
doni katasztrófa, Sztálingrád hatása a magyar külpolitikára. Kállay hintapolitikája. 1944
március 19. Német megszállás következményei. Sikertelen kiugrás, nyilas uralom.
Mutassa be Magyarország háborúba sodródását, világháborús szerepét, a m oszkvai
fegyverszüneti tárgyalásokig, és a fegyverszünet meghiúsulását ! 6.p.
külpolitikai nyitás Olaszország felé - Berlin-Róma tengely - határrevíziók - voronyezsi kudarc
- önálló külpolitika illúziója - nyilas befolyás a hadseregben
Foglalja össze Magyarország hadba lépésének történelmi előzményeit !8.p.
Gömbös Gyula miniszterelnöksége, német és olasz szövetséges kapcsolatok. 1938 : első bécsi
döntés - Felvidék . Jobbratolódás a politikában. 1939: második zsidótörvény. Kárpátalja
elfoglalása, kilépés a Népszövetségből. Fegyveres semlegesség politikája. 1940: második
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


bécsi döntés / Észak-Erdély / csatlakozás a h áromhatalmi egyezményhez. Jugoszláv-magyar
örökbarátsági egyezmény. 1941 Teleki Pál öngyilkossága, április 11 belépés a háborúba.
Magyarország története 1939-1944 március 19.
Teleki Pál miniszterelnök a háború kitörése után is ragaszkodott a fegyveres semlegességhez.
Szeptemberben nem engedték meg a n émeteknek hogy hadianyagot szállítson a l engyel
frontra a magyar vasútvonalakon.1940 augusztus 30: második bécsi döntés. 1940 november
30: Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. 1940 december 12: jugoszlávmagyar örökbarátsági szerződés. 1941 márciusában Hitler felszólította Horthyt hogy
Magyarország vegyen részt a jugoszláv háborúban. Április 3: teleki Pál öngyilkos lett. Április
11: magyar hadsereg csatlakozik a németekhez. Ezzel a magyar állam hadviselő fél lett a
németek oldalán. 1941 június 26 - án ismeretlen gépek bombázták Kassát , ezen ürügy okán
Magyarország 27-én hadba lép SZU ellen.1941 decemberében hadiállapotba kerül hazánk
USA-val és Angliával . 1941 a ugusztus 8: harmadik zsidótörvény. 1941-42 tele több
háborúellenes megmozdulás. 1942 március Kállay Miklós lett a miniszterelnök, aki felvette a
kapcsolatot az angolszász nagyhatalmakkal. 1943 január 12-február 9: doni katasztrófa. 1944
március 19: németek megszállták Magyarországot.

Magyarország 1945 - 1995
Parlamenti választások és kormányalakítás 1945-ben.
Az 1945 VIII TC. új választójogi törvényt vezetett be , általános , egyenlő és közvetlen titkos
választójogot. Vorosilov a parlamenti választásokat megelőzően azt javasolta , hogy a
választáson induló 4 legjelentősebb párt / KKGP , MKP , NPP , SZDP / közös listán induljon
, és előre meghatározott arányban osztozzon a közösen megszerzett szavazatokon. A
kommunisták kivételével mindegyik párt elutasította ezt.
1945 november 4: FKGP 57 % , SZDP 17,4 % , MKP 16,9 %, NPP 6,8 %, PDP 1,6 %, MRP
0,1 % . A Kisgazdapárt tehát abszolút többséget ért el , mégsem alakíthatott egyedül kormányt
mert a SZEB ragaszkodott a koalíciós kormányzáshoz.
A két parasztpárt és a k ét munkáspárt részvételével koalíciós kormány alakult, tehát a
kormánynak nem maradt ellenzéke. November 15, m egalakult az új kormány. Elnöke Tildy



Zoltán , 7 kisgazda miniszter / pl. Kovács Béla földmvelésügy / , 3 kommunista miniszter /
Rákosi államminiszter , Nagy Imre belügy , Gerő Ernő közlekedésügy / , 3 s zociáldemokrata
miniszter /pl. Szakasits Árpád államminiszter /, 1 parasztpárti miniszter / Keresztury Dezső
vallás és közoktatásügy / . A legfontosabb tárcákat a K MP és az SZDP szerezte meg. A
kommunisták a gazdaság feletti ellenőrzést is megszerezték miután Vas Zoltán vezetésével
létrehozták a Gazdasági Főtanácsot.
Magyar Függetlenségi Fronttól a Dinnyés kormány megalakulásáig.
1944 december 2-án megalakult a MNFF , l éterhozó pártok és program. Ideiglenes
Nemzetgyűlés és kormány / 1944 december 21-22 /összetételük és jellegűk. Hadüzenet
Ínémetországnak december 28-án, 1945 január 20: fegyverszünet- jóvátétel, trianoni határok,
bekapcsolódás a háborúba.
SZEB működése hatása. Magyarország háború kárai. Földreform, közigazgatás
demokratizálása, háborús bíróságok.
1945 választások, KGP győzelme. Koalíciós kormány Tildy Zoltán vezetésével.Köztársaság
1946 február 1.
Nagy Ferenc kormány 1946 f ebruár 4. E llentétek a koalíciós pártok között. Baloldali Blokk
létrehzoása a kommunisták vezetésével, 1946 március 5.
Tömegmozgalmo a Kisgazdapárt jobbszárnya ellen / 20 képviselő kizárása / . Magyar
Szabadságpárt megalakulása. Társadalmi és ifjúsági szerzvezetek feloszaltása.
Ország gazdasági helyzete , infláció , forint 1946 augusztus 1. szénbányák államosítása.
Potsdami értekezlet hatása. Németek kitelepítése, magyar csehszlovál lakosságcsere
egyezmény.
Párizsi békeszerződés / 1947 február 10 /.
Belpolitika: FKGP ellentámadása a B aloldali Blokk ellen. Köztársaságellenes összeesküvés
leleplezése. Kovács Béla letartóztatása SZU - ba hurcolása. Nagy Ferenc lemondatása.
Fejtse ki az 1945. évi földreform előzményeit és jelentőségét ! 8.p.
A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja. Ideiglenes Nemzeti Kormány első
intézkedései. Földreform: 1945 március 18. Az agrárforradalom megváltoztatta a gazdasági és
osztályviszonyokat, szétzúzta a nagybirtokrendszert, korlátozta a tőkés tulajdont, a gazdag
parasztság erejét nem csökkentette, megnőtt a közép-és kisparaszti gazdaságok száma és
területe.
Mutassa be a többpártrendszer felszámolását.
Szalámitaktika: a kommunisták a demokratikus pártok újabb és újabb csoportjait szorították
ki a hatalomból. 1946 március 5: Baloldali Blokk megalakul / MKP , SZDP , NPP és a FKGP
balos része / . E szervezet a k isgazdák visszaszorítására törekedett , kisgazdaellenes
megmozdulások, a Blokk követelésére a Kisgazdapárt eltávolította a parlamentből 21
képviselőjét / Sulyok Dezső /.
1946 VII tc. a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről - e törvény
lehetővé teszi hogy az MKP a vezetése alatt álló rendőrség segítségével politikai ellenfeleit
eltávolítsa a p olitikából / köztársaságellenes összeesküvés /. Letartóztatták Kovács Bélát és
szovjet munkatáborba szállították. Majd zsarolással lemondatták Nagy Ferenc
államminisztert. 1947 első felében az FKGP centruma szétzilálódott. 1947 : Baloldali Blokk
előretör, Dinnyés Lajos a miniszterelnök. 1947 július 25: Országgyűlés feloszlatása, új
parlamenti választások kiírása, az MKP remélte hogy újabb demokratikus erőket sikerül
kiszorítani a hatalomból. 1947 augusztus 31: kékcédulás választások - MKP lett a legerősebb
párt / 22 % /. A választásokon 13,3 %-ot elért Magyar Függetlenségi Párt mandátumait a
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!





Választási Bíróság megsemmisítette. 1 948 június 12: MKP és az SZDP egyesül - MDP
néven. A z MDP programját a parasztpártok elfogadták. 1949 a ugusztus 1-én megalakult
Magyar Függetlenségi Front melynek tagjai voltak a fel nem oszlatott pártok. 1949-ben
megrendezték az első egypárti választásokat, a lakosság csak a Népfront jelültjeire
szavazhatott.
Milyen politikai forgatókönyv szerint szerezte meg a hatalmat a kommunista párt
Magyarországon ?6.p.
szalámitaktika - SZEB nyomása- Baloldali Blokk - ÁVH - népi demokrácia - pártok
elsorvasztása
Nagy Imre politikája 1953-1955 között.
Sztálin halálát követően a SZU vezetésében a személyi változásokkal összhangban politikai
irányvonal is változott. Ezen változások hatására Magyarországon Rákosi helyett Nagy Imre
lett a miniszterelnök. 1953 június 4: nagy Imre ismerteti új programját. Országgyűlés
szerepének növelése, életszínvonal emelése, magánszektor támogatása, kuláklisták
megszüntetése, internálások eltörlése, törvénytelenségek felszámolása, TSz-ből ki lehet lépni.
1953 július: közkegyelmi rendelet , 25000 ember szabadult ki. Internálótáborok felszámolása,
ÁVH összevonása a B elügyminisztériummal. Növelte a t anácsok és a p arlament szerepét.
Csökkent a nehézipar támogatása, nőtt a könnyű és élelmiszeripar támogatása. Csökkent a
mezőgazdaság adóterhe. A paraszti adóhátralékok eltörlése, beszolgáltatás megszűnése.
Fizetés és nyugdíj emelés, kisipar támogatása. A törvénytelenségek feltárására megalakították
a Különleges Tanácsot , a mely 300 üg yet vizsgált felül. 1954 okt óber: Hazafias Népfront
újjászervezése, hogy a pártonkívüliek is politikai képviselethez jussanak. 1954:
gazdaságpolitika átalakításának tervezete- alkalmazkodni kell a világpiachoz, értékarányos
árak kialakítása, segíteni a kis és középüzemek fejlődését.
Egyházpolitika 1945 - 1957 között.
Az ateizmust hirdető kommunisták potenciális ellenséget láttak az egyházakban , hamar
támadást indítottak. 1946: Rajk László belügyminiszter 1500 egyesület feloszlatását rendelte
el / KALOT, Cserkészek / . 1948 április: kommunista terv az iskolák államosítására / szovjet
minta , marxista ideológia / . A tervezett törvény az egyház és a l akosság ellenállásába
ütközött / Pócspetri ügy /.1948 XXXIII tc. 6505 iskolát államosítottak júniusban, a tantervbe a
marxista ideológia is beépült. Mindszenty József érsek és bíboros határozottan fellépett a
kommunisták ellen. 1948 december 23-án letartóztatták , hamis vádak alapján életfogytiglani
szabadságvesztésre ítélték. Bebörtönözték Ordass Lajos evangélikus püspököt és Ravasz
László református püspököt. 1951 : látványos koncepciós per Grősz József kalocsai érsek
ellen.1951: létrehozták az Állami Egyházügyi Hivatalt , amely ellenőrizte az egyházakat , és
beleszólt a belső életükbe. 1957-ben rendezték az egyházak helyzetét, miután vezetőik
kinyilvánították a kormány iránti bizalmukat és támogatásukat. Az ÁEH továbbra is
működött.
Milyen nagyhatalmi politika nyomán bontakozott ki és hogyan zajlott le és milyen nemzetközi
helyzetben bukott el az 1956-os magyar forradalom ? 10.p.
A Rákosi-diktatúra bőven élt a terror eszközével és semmit sem tett a saját kormányzati
elveinek megértetéséért . A hitelét vesztett kormányzat ellne a magyar nép az első adandó
alkalommal fellázadt. Ez az alkalom Sztálin halálával majd a XX. Kongresszus új
irányelveivel érlelődött. A forradalom kitörése véletlen volt, de követeléseinek
megfogalmazása törvényszerű . Bátorították erre az ifjúságot a belpolitikai melléfogások,



vezetésen belüli hezitálás, lengyel események, nyugati propaganda. Nyugat azonban nem
segítette. A szuezi válság mint rossz véletlen a forradalom leverését segítette.
1956 október 23- november 4.
1956 október23: betiltott majd engedélyezett tüntetés a Petőfi-szobornál. A tömeg a Bem térre
majd a Kossuth térre vonult , ahol Nagy Imre beszédet mondott . Ezután a tüntetők egy része a
Sztálin - szobrot ledöntötte, másik része a Rádióhoz vonult ahol a 22-én megfogalmazott 16
pont beolvasását követelte. Harc kezdődött az ÁVH-sok és a tüntetők között, a Rádiót a
felkelők elfoglalták. 24-én Nagy Imre lett a miniszterelnök. E napon a szovjet csapatok
támadták Budapestet. Október 25: Karhatalmi erők a Kossuth téren a tömegbe lőttek. Kádár
János lett a párt új főtitkára.
Október 26: A tüntetések az egész országra kiterjedtek, munkástanácsok alakultak. Maléter
Pál fegyverszünete a felkelőkkel .
Október 28: Nagy Imre fegyverszünete a szovjetekkel, akik elhagyták a fővárost. Nagy Imre
ígérete a VSZ-ből való kilépésre, ÁVH feloszlatására. A Szabad Szó vezércikke demokratikus
forradalomnak minősítette a történteket szovjet jóváhagyással. E napon összeült az ENSZ BT
a magyar kérdés megvitatására.30-án a felkelők megostromolták és bevették az MDP
székházát és 24 védőt meglincseltek. Nagy Imre bejelentette a 4 párti koalíció helyreállítását.
Kormány tárgyalásokat kezdett a V SZ-ből való kilépésről, és bejelentette a szovjeteknek el
kell hagyniuk Magyarországot.
November 1 : Kádár János bejelenti az MSZMP megalakulását. November 3: megalakult a
koalíciós kormány / MSZMP , FKGP , SZDP Petőfi Párt /. Elnöke Nagy Imre.
Maléter Tökölre utazott , és tárgyalni akart a szovjet csapatkivonásról , de letartóztatták.
November 4: szovjet támadás Budapest ellen, Szolnokon megalakult Kádár vezetésével a
Forradalmi - Munkás - Paraszt Kormány.
Hogyan próbálták a k ései Kádár-korszakban megreformálni a s zocializmust és hogyan
teremtődtek meg az egypártrendszer felszámolásának feltételei? 10.p.
A szocialista világrendszer természetes széthullása azt igazolja, hogy a szovjet típusú
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szocializmus kísérlet Közép-Európában mesterséges képződmény maradt.
Üvegházi mivoltát mutatja, hogy a SZU meggyengülésével párhuzamosan gyorsan megszűnt.
A körülötte zajló hol csak méltatlan hol véres politikai harcok nem fenntartásáról hanem
felszámolásának módjáról szóltak.
Magyarországon az egypártrendszer felszámolása társadalmi közmegegyezés alapján jogi
szabályozás mellett ment végbe . Ennek értelmében maradt el lényegében a l eszámolás a
proletárdiktatúra kiszolgálóival. El kell viselniük a közvélemény ítéletét. Egyetlen büntetésük
, hogy - elvileg - nem kaphatnak felelős vezetői beosztást - a gazdasági szférát kivéve.
A szocializmus alatt a kispolgári mentalitás is üldözendő volt. A törekvés kudarcát mutatja
hogy sem a vagyon sem a vagyonszerzés nem vált közmegvetés tárgyává. Sajnos az erkölcsi
értékek annál inkább.
Új gazdasági mechanizmus .
1960-as évek közepe a m agyar gazdaság kifullad. 1966 m ájus: az MSZMP új
gazdaságirányítás bevezetése mellett foglalt állást. Tervezői: Fock Jenő , Nyers Rezső , Fehér
Lajos.
1968 január 1: a reform bevezetése, lényege , hogy a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak , a
kormányzat csak a l egfontosabb kérdéseket és irányelveket határozta meg. Egyes vállalatok
maguk döntöttek a termelésről , bérezésről és az értékesítésről . A reform a politikai változást
is igényelte volna , ez nem történt meg. Ezért a reform igazi eredményt nem ért el. Kialakult a



második gazdaság, létrejöttek a k isüzemek a m agánszektorban. Szabadabb teret nyert a
magángazdaság és a munkaerő áramlása. Nőtt a gazdaság teljesítőképessége , nőtt a nemzeti
jövedelem , a külkereskedelem kiegyenlítettebbé vált.
Hetvenes évek.
1971: a szovjet vezetők elfogadták a KGST komplex programját, nincsenek önálló utak, a
keleti blokk országainak a szovjet példát kell követni. MSZMP balos szárnya támadta a
reformokat. 1972: balosok kerülnek hatalomra a vezetésben , 1974 -re Fock Jenő és Nyers
Rezső kiszorul a hatalomból , 1975-re lemondatták Fock Jenőt. Megkezdődött a magyar
szellemi élet megrendszabályozása is. A marxizmus megújításával kísérletező Lukács
Györgyöt kizárták a pártból. A magánszektort korlátozták. Emelkedett az életszínvonal, de a
gazdaság teljesítménye romlott , ezért az életszínvonalat csak nyugati hitelekkel tudta
biztosítani a vezetés. A tőkét korszerűtlen elképzelések beruházására , fordították / nehézipar
szénbányászat / . Nyilvánvalóvá vált a pártállami diktatúra megreformálhatatlan.
Az emberek a politikától elfordultak , minden energiájukat saját boldogulásukra fordították /
másod harmadállás, háztáji /, ennek következménye hogy egyre kevesebb a gyerek .Miután az
56-sok amnesztiát kaptak , a külpolitikai elszigeteltség enyhült, jó kapcsolatok Ausztriával
NSZK-val.
Milyen világpolitikai változások biztosították a m agyar egypártrendszer felszámolását,
mutassa be a folyamatot is ! 6.p.
a létező szocializmus működési zavarai - demokratikus szocializmus - peresztrojka demokrácia szocializmus nélkül - EKA: többpártrendszer - új közmegegyezés : a polgári
viszonyok törvénye megteremtése
Rendszerváltás 1990-es választások.
Nyolcvanas évek politikai és gazdasági válsága miatt az MSZMP-n belül a reformerők
előtérbe kerültek. 1985: független képviselők kerültek a parlamentbe. 1987 szeptember:
nemzeti ellenzék első tanácskozása Lakitelken, MDF megalakul. 1988 január: MDF a Jurta
Színházban vitanapokat tart , s zabad választásokat követelt. 1988 március: FIDESZ
megalakul. Május: SZDSZ létrejön. Május: Grósz Károly lett a főtitkár és miniszterelnök, de
az MSZMP az egypártrendszer mellett kitart.1988 november: Németh Miklós alakít kormányt,
az átmenet kormánya. Az ellenzék a békés átmenet mellett van. 1988 augusztus és november
között: megalakult a KDNP , FKGP.
1989 január 26: Pozsgay Imre 1956-t népfelkelésnek minősítette. Február : MSZMP elfogadta
a többpártrendszert.
Kerekasztal tárgyalások a k ormány és az ellenzék között, az
alkotmányozó nemzetgyűlési választásokról. Az alkotmányt 1989 októberében módosították.
1989 október 23: Köztársaság kikiáltása.
1989 október: MSZMP utolsó kongresszusa, feloszlatta önmagát, MSZP megalakul.
1990 március választások. 6 párt jut a parlamentbe: MDF, SZDSZ , FKGP , FIDESZ, KDNP.
Milyen összefüggés van a he lsinki záróokmány alapelvei a 90 -es évek el ején lezajlott
változások és a magyarságot ért sérelmek kiküszöbölése között ?: 10.p.
Magyarország a második világháború után a trianoninál is kedvezőtlenebb békére kényszerült
. A népi demokrácia megszületésével , a szovjet blokk internacionalista testvériségének
jegyében a nemzetiségi kérdést megoldottnak vélték. Eközben Csehszlovákiában,
Romániában, Jugoszláviában tovább folyt a SZU-ban elkezdődött a magyarság beolvasztása.
Ezt a folyamatot az EBBESZ elődjének helsinki értekezlete zavarta meg. Az ott elfogadott
elvek lehetőséget adnak a kérdés megvitatására .



A kissebségi kérdés megoldását térségünkben a 80-as évek végén lezajlott rendszerváltások
emelték csak az államok közötti politika rangjára . alapelveit kétoldalú szerződések,
alapszerződések szövegezték meg.
Másképpen segítené a p robléma megoldását Európa tervbe vett egyesülése . Az egységes
demokratikus Európa biztosítaná a h atárok átjárhatóságát és az elszakadt nemzettestek
reorganizációját.

VILÁG 1945-1995
Ismertesse az ENSZ felépítését és működését !
USA és Anglia kezdeményezésére a 3 külügyminiszter moszkvai értekezletén megállapodtak
egy nemzetközi szervezet létrehozásában. Előkészítő értekezlet 1944 augusztusban
Dumbarton Oaksban. Megkezdték az egyes intézmények megszervezését / UNESCO / . San
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Francisco 1945 á prilis- június: alapokmány elfogadása,51 alapító tagállam létrehozta New
York központtal az ENSZ -t. Az alapokmány főbb pontjai:
 konfliktusok diplomáciai úton való rendezése
 béke fenntartása
 emberi jogok tiszteletben tartása
 faji megkülönböztetés elvetése
 együttműködés a globális problémák megoldásában
ENSZ felépítése:
Közgyűlés- tagállamok küldötteinek fóruma , m unkáját az állandó és az ad hoc bizottságok
segítik.
Biztonsági Tanács: 5 állandó tag / USA SZU, Anglia, Kína, Franciaország / és 6 nem állandó
tag. A BT határozatai kötelező érvényűek, az 5 állandó tagnak vétójoga van. Nemzetközi
Bíróság. Gyámsági Tanács. Gazdasági és Szociális Tanács . Titkárság élén a főtitkárral.
Szakosodott szervei: FAO - Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet
UNESCO - Nevelésügyi , Tudományos Kulturális Szervezet
WHO - Egészségügyi Világszervezet
Világbank
Nemzetközi Valutaalap
GATT - Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény
Bipoláris világrendszer kialakulása.
A szövetségesek ellentétei a háború után kiéleződtek. Európa kettéosztása már Jaltában
körvonalazódott. A megosztás első jele: Churchill fultoni beszéde / 1946 március 5.
vasfüggöny Balti-tengertől Triesztig / Ezután megindult a nyugati világ integrációja, és a
szovjet típusú diktatúrák kiépülése Közép-Kelet Európában. Truman - elv: USA vállalta a
feltartóztatás politikáját , mindent elkövetett , hogy a SZU ne tudjon újabb területeket
megszerezni.
1947: Marshall-terv - európai gazdaság talpra állítására , csak a nyugati országok kérték.
1948 április: OEEC / Európai gazdasági Együttműködési Szervezet / létrejötte.1949 április 4:
NATO létrejötte - nyugati államok katonai szervezete. A szovjet szférában a kommunisták
kiépítik a sztálini rendszert. 1947 szeptember: KOMINFORM létrejötte - kommunitsa pártok
tevékenységének összehangolására. 1 949 január: KGST megalakul, ezzel kelet és nyugat
gazdaságilag elválik egymástól Európában.



1949 Május 23: NSZK / francia angol amerikai övezetből /, NDK a szovjet zónából október 7én. A német állam kettészakadása a két világrend kialakulását jelezte.
Németország története 1945-1955.
Németországot 4 megszállási övezetre osztották a háború után. Először az angol és amerikai /
Bizóna / egyesült gazdaságilag, majd a francia zóna is csatlakozott / Trizóna / . 1948 június: a
nyugati övezetben valutareform. SZU tiltakozásul 11 hóna pos blokád alá vette NyugatBerlint, a várost légihídon át ellátták . A blokád kudarcba fulladt. 1949 m ájus 23: NSZK ,
október 7: NDK megalakulása.
NSZK - ban 1949 májusában új alkotmányt fogadtak el, augusztus választások, kancellár
Adenauer lett, koalíciós kormányzás. Bonn lett az ország ideiglenes fővárosa.1949-ben az
NSZK-t felvették az Európa tanácsba Marshall-segélyből részesült, szociális piacgazdaság.
1951: NSZK visszakapta szuverenitását, magára vállalta Németország háború előtti
tartozásait. 1952: NSZK megállapodott Izraellel , hogy a zsidóknak a háborús kárpótlásként
3,5 milliárd márkát fizet.
NDK-ban 1953 j únius 17-én felkelés tört ki, az életszínvonal emelését , szabd választásokat
kommunisták lemondását követelték. Szovjetek elfojtották a l ázadást. A SZU a felkelés
hatására elengedte NDK 2,5 milliárd dolláros tartozását és visszaadott az országnak 33 ipari
üzemet. 1955 N SZK a NATO-hoz, NDK a VSZ-hez csatlakozott. Ezzel a n émet egyesítés
lehetősége elúszott.
Mutassa be Csehszlovákia történetét 1945-1968.
1945: Benes az új kormányfő, koalíciós kormány alakult.
1946 május: választások, kommunisták 38 % -al a legerősebb parlamenti erőt képviselik.
1947-ben a polgári politikusokat félre állítják. 1948 február: polgári miniszterek lemondanak ,
így akarják a kommunista Gottwald távozását kicsikarni. Mind a kommunista mond a polgári
erők tüntetnek. A polgárháborútól félő Benes elfogadja a kommunisták által összeállított
kormányt.
1948 május: választásokon a Nemzeti Front / kommunisták / a szavazatok 88 %-át szerezték
meg. Új alkotmány - kommunista és szociáldemokrata párt egyesítése , megvalósult a
proletárdikatúra. A csehszlovák politika fő célja: a nemzeti állam megteremtése / magyarok
megfosztása állampolgári jogaiktól, reszlovakizációs rendelet, közmunkák kitelepítések /. A
sztálinista vezetők 1968-ig őrzik meg hatalmukat. 1968 január 5: CSKP KB Dubceket
választja főtitkárnak. Az új vezetés átfogó reformokat indított el. A társadalom támogatta. A
változásokat a szovjet vezetés a s zocializmus elleni támadásnak tekintette, és katonai
intervenció mellett döntött. 1968 augusztus 21: Csehszlovákia katonai megszállása. A
Brezsnyev-doktrína megfogalmazása. Az új főtitkár Gustáv Husák.
Vietnam 1945-1975.
1945-ben Vietnam északi részét a k ínai déli részét angol csapatok szállták meg. Franciák
megpróbálták visszaszerezni egykori gyarmatukat , és hamarosan megszállták az egész
országot, kínaiak angolok kivonultak. Közben kibontakozott a HO Si Minh által vezetett
ellenállási mozgalom. 1945 szeptember: Vietnami Köztársaság kikiáltása. A
kommunistaellenes vietnami erők a franciák segítségével ideiglenes kormányt hoztak létre, és
a kommunista erőket északra szorították vissza. 1950-tól Kína és SZU minden katonai
segítséget megad a Ho Si Minh kormánynak, USA pedig franciákat támogatta 1954Dien Bien
Phu francia vereség. Az indokínai szerződés szerint elismerték Vietnam Laosz Kambodzsa
függetlenségét, a 17 szélességi foknál demarkációs vonalat létesítettek , ettől délre USA-barát
rendszer, a Vietnami Köztársaság, északra kommunista Népköztársaság.



A kommunisták harcot kezdtek a dél vietnami kormány ellen. 1964 nyara: dél vietnami hajók
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


lövik az észak vietnami szigeteket, ahonnan amerikai hadihajókat lőnek , erre Johnson elnök
elrendelte Észak-Vietnam bombázását. Szovjet fegyverekkel felszerelt népi hadsereg legyőzi
az amerikaiakat.
Nixon és Kissinger belátta hogy a háborút be kell fejezni, kivonták az amerikai csapatokat
Vietnamból 1973 januárjában és aláírták fegyverszünetet. SZU folytatatta Észak-Vietnam
támogatását, amely 1975 tavaszán lerohanta Délt és egész Vietnam kommunista lett.
Angol belpolitika 1951-1979.
1951: Churchill alakít kormányt. Konzervatívok folytatták a jóléti állam megteremtését /
lakásépítés / . N agy gondot fordítottak a gazdasági növekedés biztosítására, tudományos és
hadászati kutatásokra / 1952 a tombomba /. 1956: MacMillan alakít kormányt. Alacsony
munkanélküliség, a fizetések gyorsan nőttek. 1960- tól gazdasági növekedés lelassult, ezért
1964-ben a munkáspárt győz Wilson alakít kormányt, de az új kormány sem tudta a
gazdasági bajokat orvosolni . 1968: Észak -Írországban kiéleződött a katolikus protestáns
ellentét, az írek tüntetését a rendőrség szétverte / 13 halott / az IRA újra megkezdi akcióit.
1970: konzervatívok alakítanak kormányt. 1972: csatlakozás az EGK-hoz. A kormány az ír
kérdést és a gazdaság válságát nem tudta orvosolni. 1974: bányászsztrájk, a választásokon a
munkáspárt győz. A sűrű kormányváltások bizonyítják pártok nem láttak kivezető utat a
válságból. Thatcher hatékony programot dolgoz ki a válság ellen. Miniszterelnöksége a
gazdaság és társadalom megújulását eredményezte.
Reagan külpolitikája.
1980 november: a republikánus Reagan lett az USA elnöke. Célja a Helsinki előtti
világhelyzet restaurálása. 1981: Reagan javaslata a s zovjeteknek a 0 megoldásra / ha SZU
leszereli közép hatósugarú rakétáit, USA nem telepít rakétát Európába / . M oszkva
elutasította. Megkezdődött az amerikai rakétatelepítés, mire a szovjetek cseh és lengyel
területen növelték az SS-20 -as rakéták számát.1983: csillagháborús űrvédelmi terv. A terv a
világűrbe telepítette elhárító rendszerrel ki akarta zárni az esetleges szovjet
rakétatámadásokat. Ettől a programtól az amerikaiak azt várták , hogy a SZU sem anyagilag
sem tudományosan nem tud lépést tartani az USA által diktált versennyel.
USA t ámogatta a n icaraguai kontrákat, és 1983-ban megszállta Grenadát, erősítette európai
haderejét. SZU gazdaságilag kimerült. 1985-től rendszeressé váló amerikai-szovjet
csúcstalálkozókon nemcsak a fegyverkezés csökkentéséről hanem a helyi válságok
felszámolásáról is szó esik.
Az egypártrendszer összeomlása Közép-Kelet Európában.
1980-as évek végén jelentkező gazdasági politikai válság , belső feszültségek és a gorbacsovi
reformpolitikai hatására a kommunista rendszerek erodálódtak Fokozatosan kiépült a
parlamentáris demokrácia. Ellenzéki mozgalmak felerősödtek, megjelent a kormánypárton
belüli reformkommunista ellenzék , pá rtok alakultak. 1988-89: rendszerváltás
Magyarországon. 1989 tavasza: Lengyelországban a hatalom elismerte a Szolidaritást, amely a
választásokat megnyerte.
Magyarország 1989 szeptemberében megnyitotta határait a keletnémet menekültek előtt aki
NSZK-ba távozat, ezzel a k eletnémet rendszer omlását gyorsította, Erich Honecker 1989
október 18-án lemondott . November 9: berlini fal leomlása. 1990október : német egység.
Csehszlovákiában a bársonyos forradalom megdönti a kommunista rendszert, 1989 december
koalíciós kormány, 1990 június választásokon a polgári erők győztek. 1993 január 1:
Csehország és Szlovákia szétválása.



Bulgáriában Todor Zsivkov lemondása után 1990-ben a választásokon a reformkommunisták
győztek.
Romániában 1989 decemberében felkelés megdöntötte a Ceausescu rendszert, új államfő a
reformkommunista Iliescu, akinek pártja az 1990 májusi választásokon is győz.
Jugoszláviában 1989-től polgárháború robbant ki. 1991 megszűnt a KGST és a VSZ.
Mutassa be a világpolitika fordulópontjait a k ubai válságtól a s zovjetek afganisztáni
kudarcáig! 10.p.
A kétpólusú világban gazdaságilag csak USA számított komolynak . V iadaluk ezért nem
termékek és eszmék szabad cseréjének versenye volt, hanem propaganda és fegyverkezési
verseny.
Űrversenyben a SZU a 60-as években némi előnyre tett szert. A gyarmati felszabadító
küzdelmek támogatása megkönnyítette a h armadik világ befolyásolását, de az USA sem
hagyott fel segélyprogramjaival. Ez a hidegháború és a helyi háborúk háttere. Kubai válság a
SZU meghátrálásával végződött. Vietnam USA kudarca. Afganisztánból a SZU már nemcsak
kivonult, gazdasági okokból fel is adta a küzdelmet.
Miért került sor a hidegháborúra ? Milyen hatása volt a belpolitikára ?9.p.
világforradalom eszméje - feltartóztatási politika - fegyverkezési verseny - helyi háborúk eszmék szabad cseréjének korlátozása - McCarty- izmus -atomtitok - koncepciós perek éleződő osztályharc
Mennyiben jelentett váltást Hruscsov politikája Sztálinhoz képest? 6.p.
békés egymás mellett élés - ideológiai fegyverszünet - leszámolás a személyi kultusszal szocializmus építésének nemzeti útjai - csúcstalálkozók - birodalmi szemlélet
Milyen bel és külpolitikai változások kezdődtek Kennedy idején az USA-ban? 7.p.
a polgárjogi harc elismerése- négerek megkülönböztetésének felszámolása - békehadtest segélyprogramok - űrkutatás - határozott külpolitika - kubai válság megoldása
Miért tértek át a nagy hatalmak az enyhülés politikájára, és ezt miért szakította meg a kis
hidegháború? 8.p.
Egy atomháború világégés - a megoldás enyhülés - SALT I. - EBÉE - SALT II. - csendes
szovjet térnyerési kísérlet - csillagháború - akadozó leszerelési tárgyalások