Betekintés: Szív-, vér és tüdőbetegségek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Szív-, vér és tüdőbetegségek Tartalom Szívbetegségek .......................................................................................................... 2 Arteriosclerosis [arterioszklerózis] (érelmeszesedés) ....................................................... 2 Emelkedett vérzsírértékek ........................................................................................... 2 Magas vérnyomás (hypertonia) [hipertónia] ................................................................... 3 Alacsony vérnyomás (hypotonia) [hipotónia] ................................................................. 3 Vérkeringési zavarok (claudiatio intermittens) [klaudiáció intermitensz] ............................ 4 Visszértágulat (varix) ................................................................................................. 4 A felületes vénák gyulladása (phlebitis) [flebitisz] .......................................................... 4 Aneurysma

[aneuriszma] ............................................................................................ 5 Raynaud-kór és Raynaud-szindróma ............................................................................. 5 Angina pectoris [angina pektorisz] (stenocardia) [sztenokardia] ........................................ 6 Szívinfarctus ............................................................................................................. 6 Extrasystole [eksztraszisztóle] ..................................................................................... 6 Tachycardia [tahikardia] ............................................................................................. 7 Szívblokk ................................................................................................................. 7 Vérbetegségek ........................................................................................................... 7 Vérszegénység (vashiányos anaemia

[anémia]) .............................................................. 7 Vérszegénység (anaemia perniciosa [anémia pernicióza]) ................................................ 8 Vérlemezhiány (thrombopenia): ................................................................................... 8 Tüdő- és légúti betegségek .......................................................................................... 9 Tüdőgyulladás (pneumonia) ........................................................................................ 9 Tüdőembolia, tüdőinfarctus ......................................................................................... 9 Tubercolosis ............................................................................................................. 9 Légmell (pneumothorax) [pneumotorax] ..................................................................... 10 Mandulagyulladás (tonsillitis)

[tonszilitisz].................................................................. 10 - 2. oldal - Szívbetegségek Arteriosclerosis [arterioszklerózis] (érelmeszesedés) Panaszok: az arteriosclerosis tulajdonképpen természetes öregedési folyamat, ami sok esetben semmiféle panaszt nem okoz. Az arteriosclerosisnak valójában csak a következményei miatt tulajdonítunk jelentőséget. Okok: az egészséges artériák rugalmasak és gazdagok izomsejtekben. Alkalmazkodnak a különböző nyomásviszonyokhoz, kitágulnak, összehúzódnak. Magas vérnyomásban, ha a vér koleszterinszintje magas és az artéria fala sérül, zsíranyagok rakódnak le az erek belső falára. Ezek a lerakódások erősen tapadnak a falhoz és növekednek. Az orvosok ezt a lerakódást atheromának [aterómának] nevezik. Végül más anyagok is lerakódnak ide, mint például a kalcium. Az artériák így megkeményednek, beszűkülnek, és akadályozzák a vérkeringést. Ez a folyamat mindaddig

fokozódik, míg egy szép napon a test szövetei nem kapnak elegendő vért. Az orvosok ezt a fokozatosan kialakuló „meszesedést” az erek arteriosclerosisának nevezik. A betegség megelőzhető a dohányzásmentes életmóddal! Ez drámaian csökkenti a szívinfarctusok rizikóját, tehát a dohányzás beszüntetése minden életkorban ajánlatos! Emelkedett vérzsírértékek Panaszok: a normálisnál magasabb koleszterin- és triglicerid-tartalom a vérben nem okoz panaszt. A vérvizsgálat deríthet fényt a zsírok kóros értékére. A táplálkozástudománnyal foglalkozó kutatók többségének az a véleménye, hogy a magas koleszterinszint arteriosclerosist okoz, ami olyan betegségeket eredményez, mint szívinfarctus, szívgyengeség stb. Az mindenesetre elfogadott, hogy a vér kóros koleszterinszintjének csökkentése az érbetegségek kimenetelét kedvezően befolyásolja. A triglicerid szerepe az arteriosclerosis keletkezésében nem bizonyított. Ez

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


gyakorlatilag azt jelenti, hogy magas trigliceridérték esetén valószínűleg nem szükséges a gyógykezelés. Amennyiben a triglicerid extrém módon magas, a hasnyálmirigy károsodhat. Okok: a szervezetben a koleszterin két forrásból ered: elsősorban a máj állítja elő, a táplálékkal kerül a szervezetbe. A zsíros táplálékok, sok alkohol, máj-, pajzsmirigy-, és vesebetegség vagy cukorbetegség növeli a vérben a koleszterintartalmat. A hasonló hypercholesterinaemia [hiperkoleszterinémia] örökletes lehet. Az orvos által a laboratóriumban meghatározott koleszterinérték a z síranyagcsere zavarának szummációját (összegzését) tükrözi. A táplálékokkal felvett zsírok a vérben nem oldódnak, ezért szükséges egy speciális transzportmechanizmus. A különböző zsírok (koleszterin, triglicerid, foszfolipid, szabad zsírsav) meghatározott fehérjékbe vannak „csomagolva”, amelyeket szaknyelven lipoproteineknek nevezünk. Az orvosok

megállapították, hogy különböző lipoproteinek vannak, melyeknek a szerepe az artériák meszesedésében különböző: A „jó” lipoproteinek, mint a HDL (high density [háj densziti] lipoprotein – nagy sűrűségű lipoprotein), valószínűleg védenek az arteriosclerosistól. Több vizsgálat igazolta, hogy a koszorúér-betegség, amilyen az angina pectoris, kb. 50%-kal ritkábban jelentkezik, ha a HDLérték 0,78 mmol/1 [milimól]-ről 1,5-re emelkedik. - 3. oldal A „káros” lipoproteinek érkárosító hatásúak. Ilyen az LDL (low density [lou densziti] lipoprotein – kis sűrűségű lipoprotein). Ez azt jelenti, hogy magas LDL növeli az arteriosclerosis valószínűségét. A vérben a zsírok több mint 60%-át az LDL transzportálja, míg a HDL csak 20-25%-ot. Magas vérnyomás (hypertonia) [hipertónia] Panaszok: a magas vérnyomás legtöbb esetben nem okoz semmiféle panaszt. Fejfájás, szívdobogás és általános rossz közérzet csak akkor

jelentkezik, ha a vérnyomás extrém magasra emelkedik. A vérnyomásmérés az orvosi rutinhoz tartozik. Ezért a magas vérnyomást gyakran csak véletlenül, mellékleletként fedezik fel. Okok: száz betegnél csak 5-6-nél lehet vizsgálatokkal megállapítani a magas vérnyomás pontos okát. Gyakran vese-, pajzsmirigy-, vagy szívbetegségekről van szó. A szakirodalom ezt szekunder hypertoniának nevezi. A magas vérnyomásnak gyakran nem felfedett oka olyan gyógyszerek mellékhatása, melyeknek a hatóanyaga phenylpropanolamin [fenilpropanolamin] (=DL-norephedrin). Ez az anyag számos recept nélkül kapható fogyasztó-, és nátha elleni szer összetevőjében szerepel. Különösen veszélyes, ha valaki ilyen gyógyszereket kávé vagy koffein tartalmú élénkítőszerrel vesz be. Ezáltal a diastolés [diasztolés] vérnyomás egészséges egyénekben 105 Hgmm-re (higanymilliméterre) vagy magasabbra lehet emelni. Az emberek 90-95%-ában nem tudni, miért magas a v

érnyomás. A szakemberek ilyen esetekben esszenciális vagy primer hypertoniáról beszélnek. Azok az orvosok, akik a lélek és a test kölcsönhatását felismerték, pontosan tudják, hogy a vérnyomás azáltal is emelkedhet, hogy az emberek a feszültség és lazítás számukra kedvező egyensúlyát nem minden estben képesek fenntartani. A másik, további magyarázata a m agasvérnyomás-betegségek kialakulására a mellékvesekéreg túlműködése. Alacsony vérnyomás (hypotonia) [hipotónia] Panaszok: az alacsony vérnyomás nem mindig érzékelhető. Ha nem okoz panaszt, nem tekinthető betegségnek, hanem inkább szerencsének, mivel azoknak az embereknek, akiknek alacsony a vérnyomásuk, várható élettartamuk hosszabb. Gyakoribb panaszok a szédülés, reggel felkeléskor collapsushajlam [kollapszuszhajlam] vagy szívdobogás. Az alacsony vérnyomás általános tünetei: verejtékezés, fázékonyság, alvászavar, reggeli fáradékonyság, korlátozott

teljesítőképesség, látászavar, a koncentrációképesség csökkenése, ülő és fekvő helyzetből felállva a világ elsötétül, és szédülés jelentkezik. Gyermeknél a reggeli étvágytalanság, megmagyarázhatatlan has-, fejfájás, a k oncentrációképesség csökkenése, fáradékonyság hívja fel a figyelmet az alacsony vérnyomásra. Okok: a hibás vérmegoszlás a testben váltja ki a zavarokat. A vénás oldalon, vagyis azokban az erekben, amelyek visszavezetik a vért a szívhez, az összes mennyiség 85%-a található, míg az artériás oldalon csupán a 15%. Alacsony vérnyomású emberekben a vér nagy része a lábak vénáiban tárolódik, és kevés vér áramlik vissza a szívbe. - 4. oldal - Vérkeringési zavarok (claudiatio intermittens) [klaudiáció intermitensz] Panaszok: a panaszok leggyakrabban az alsó végtagokban, ritkábban a karokban jelentkeznek. A betegség különböző súlyossági fokait lehet megkülönböztetni: - Fájdalmak

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


testi megterheléskor: időszakos sántítás (claudiatio intermittens). Gyalogláskor csak rövid szakaszt lehet megtenni fájdalom nélkül. Néhány perc pihenés után újabb útszakaszt tesz meg a beteg., amíg a fájdalom újra fel nem lép: egyik kirakattó a másikig megy, ezért nevezik „kirakatnéző betegségnek” is. - Nyugalomban is erős fájdalmak vannak a végtagokban és az ujjakban, és ezek a fájdalmak a végtag felemelésekor fokozódnak. - Elváltozások alakulnak ki a bőrben és az izomszövetben. A szövetek elhalnak. Okok: a megkeményedett és megvastagodott artériák nem tudják kielégítően ellátni az izmokat. Visszértágulat (varix) Panaszok: leggyakrabban az alsó végtagokon kitágult, kanyargós vénák láthatók. Egyes esetekben fájdalommal is jár. A visszeres betegek gyakran panaszkodnak arról, hogy rövid állás vagy bevásárlás után lábuk megduzzad és elfárad. A nap végén a cipő szűknek bizonyul. Nőknél a menstruáció

kapcsán ezek a panaszok fokozódnak. Súlyos visszerek esetén a vérkeringés zavara miatt a bőr barnásan elszíneződik a bokák környékén. Okok: a vér visszaáramlása a testből a szívbe nem egyedül a szívműködés következménye. A vér a vénákban azáltal is halad a szív felé, hogy az izmok összehúzódnak. A vér egyirányú áramlását a szív felé a szelepszerűen működő billentyűk biztosítják. Ha ezek a billentyűk valamilyen oknál fogva nem jól működnek, a vér egy része, aminek a szív felé kéne áramlania azokba a vénákba préselődik, amelyek az izom felszínén vannak. Mivel a v énáknak, ellentétben az artériákkal csak vékony izomfaluk van, kitágulnak, és kanyargóssá válnak: kialakul a visszértágulat. A visszértágulat kialakulásában veleszületett faktorok is szerepet játszanak. A magas testalkat, kevés mozgás, testsúlyfelesleg, főleg álló- és ülőmunka és rostszegény táplálkozás valószínű hajlamosító

tényezők. A felületes vénák gyulladása (phlebitis) [flebitisz] Panaszok: az alsó végtag izmaiban feszítő fájdalom, lábszárduzzanat, súlyosabb esetben az érintett véna területén pirosság, viszketés és egy kemény duzzanat alakul ki. Esetenként kisebb láz. A visszerek területén különösen könnyen kialakul vénagyulladás. Okok: a vénák gyulladását fertőzés vagy sérülés okozza. A gyulladás akadályozza a keringést a vénában. Kialakulhat vérrög (thrombus) [trombusz], amely a gyulladt véna falához tapad. Az orvosok ezt az állapotot thrombophlebitisnek [tromboflebitisznek] nevezik. - 5. oldal - Aneurysma [aneuriszma] Az aneurysma a károsodott artériafal kiboltosulása. Panaszok: nagyon változatosak lehetnek, attól függően, hogy a test melyik részén jelentkeznek és milyen a kiterjedésük: - Csillapíthatatlan köhögés, rekedtség, légzési panaszok és mellkasi fájdalmak, ha az aneurysma a szívből kilépő fő ütőéren

(aorta) helyezkedik el. - A szívinfarctushoz hasonló mellkasi fájdalmak az aorta úgynevezett disszekáló aneurysmájánál [aneuriszmájánál]. Ilyenkor nagy nyomással az aorta falának egyes rétegei közé préselődik a vér. - Erős fejfájás az agyi erek aneurysmája esetén. - A hasban tapintható pulzáló daganat, ha az aneurysma az aorta hasi szakaszán van. Ilyenkor egyes esetekben étvágytalanság, fogyás tapasztalható. Okok: az aneurysma kialakulásának három oka van: - Az artériafal izmainak veleszületett gyengesége - Gyulladások, melyek gyengítik az artériafalat - Az artériafal átépülése arteriosclerosis és magas vérnyomás esetén Raynaud-kór és Raynaud-szindróma Panaszok: a kéz- és lábujjak rohamokban jövő, kezdetben fehér, később kékesszínű elszíneződése, amely végül vörös színbe megy át. Az érintett terület percekig, órákig érzéketlen, akár tűvel is megszúrható, mégsem fáj. Sokáig fennálló

Raynaud-betegség következtében az ujjak bőre sima, fénylő és csíkozott lesz. Okok: az orvosok az okok szerint különbséget tesznek Raynaud-kór és Raynaud-szindróma között. Raynaud-kór: Ismeretlen okok miatt a kis artériák különösen érzékenyen reagálnak a hideghatásra vagy emóciókra. Ezek hatására az erek összehúzódnak, az izomszövet pedig nem kap elegendő vért. Bőr- és kötőszövet-károsodás ritka. Raynaud-szindróma: Az ismeretlen tünetek különböző betegségek okai lehetnek, pl.: - Autoimmun megbetegedés - Mérgezés gyógyszerekkel, [metiszergidet] tartalmaznak - Magas vérnyomás elleni gyógyszerek mellékhatásai (pl. béta-receptor-blokkolók) vagy ergotamintartalmú fejfájás-csillapítók - Motorfűrésszel vagy légkalapáccsal évekig végzett munka amelyek agyarozsalkaloidot vagy methysergidet - 6. oldal - Angina pectoris [angina pektorisz] (stenocardia) [sztenokardia] Panaszok: legtöbbször szorongás,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nehézlégzés és mellkasi fájdalom jellemzi. A fájdalom a mellkas közepén jelentkezik és a nyakba, állba, hátba, karokba sugárzik. Ritkán a fájdalom csupán a karokban, kézizületekben vagy tarkótájon jelentkezik. A panaszok nagyon változatosak lehetnek aszerint, hogy a fájdalmak milyen irányba sugároznak. Így az angina pectoris esetenként fogfájás, gyomorfájdalom vagy végtagfájdalom formájában jelentkezhet, és megtévesztő lehet. A fájdalmat rendszerint fizikai megterhelés váltja ki, igen erős lehet, szorongással jár és pár percig tart. Nyugalomban a panaszok újra megszűnnek. A rohamok gyakran erős félelemérzéssel járnak. A beteg úgy érzi, mintha a mellkasát vasabroncs szorítaná össze. A roham különböző gyakorisággal jelentkezik: van, akinél naponta, van, akinél hónapok, évek eltelte után ismétlődik, vagy egyre gyakrabban jelentkezik és van, akinél többé nem jelentkezik. Azokat az eseteket, amikor az angina egyre

gyakrabban jelentkezik, időtartama hosszabb lesz, nyugalomban is fellép, vagy már kisebb megterhelés is kiváltja, mint korábban, az orvosok instabil anginának nevezik. Okok: a szívet vérrel ellátó artériák beszűkülnek. Három nagy koszorúér van, amelyek egymással csak kismértékben vannak összeköttetésben. Ilyen módon a szűk artériát az ép artéria nem tudja „kisegíteni”. Fizikai megterhelés alatt a szívnek több vért kell pumpálnia. A szűk artéria nem tudja a szívizmot ellátni elegendő vérrel. Ez az oka a típusos anginás fájdalomnak. Szívinfarctus Panaszok: az akut szívinfarctus hasonló panaszokat okoz, mint az angina pectoris: nehézlégzés és nyomó, szorító fájdalom a mellkas közepén, ami a nyakba, állba, hátba és karokba sugározhat; halálfélelem; hideg verejték; szapora pulzus. A betegek 20%-ában a tünetek „atípusosak”: hirtelen tudatvesztés hányással, de fájdalom nincs; bizonytalan fájdalom a has felső

részén, vagy tisztázatlan nehézlégzés, enyhe nyomás a mellkas közepén, egyidejűleg tisztázatlan fájdalom a karokban vagy az állban. Az angina pectorisszal ellentétben notroglycerinre vagy pár perc pihenésre a panaszok nem szűnnek meg. A szívinfarctus pihenés közben is jelentkezhet. Okok: a szívinfarctus oka ugyanazok, mint az angina pectorisé: a s zívizom vérellátása és ezzel az oxigénellátása nem kielégítő. A koszorúér az arteriosclerosis következtében jelentősen beszűkül. Gyakran az infarctust az váltja ki, hogy a szűkületben thrombus [trombusz] alakul ki. Az angina pectoristól abban különbözik, hogy az oxigénhiány egy izomterületen olyan nagy mértékű, hogy az izomszövet elhal, ha hat órán belül nem sikerül a beszűkült érterületet megnyitni. Extrasystole [eksztraszisztóle] Panaszok: az idő előtti szívösszehúzódást vagy látszólagos kimaradást a beteg szív „botlásaként” érzékelik. A szünet azáltal jön

létre, hogy először egy idő előtti összehúzódás történik, majd egy hosszabb szünet következik a következő esedékes összehúzódásig. - 7. oldal - Tachycardia [tahikardia] Panaszok: a nagyon szoros szívdobogás gyengeséget, szédülést, szorongást, szívtáji szúrást vált ki. Okok: a tachycardiának két fajtája van: - izgalom, félelem, testi megterhelés okozza. Az így kiváltott szívdobogás nem tekinthető kórosnak. Ritkán nehézlégzés, szédülés, szívszúrás társul hozzá. Ennek ellenére a s zív teljesen egészséges. Az orvosok a s zívfájdalomnak ezt a f ormáját dyscardia [diszkardia], vegetatív panaszok, hyperkineticus [hiperkinetikus] szívszindróma, szívneurosis [szívneurózis] névvel illetik. - „mint derült égből a villámcsapás”, úgy jön ez a tachycardia forma. Néhány másodperctől több óráig tarthat a roham, és rendszerint hirtelen szűnik meg. A szív frekvenciája általában 180/min. emiatt csökken

a vérnyomás, szédülés, gyengeség és félelem jelentkezik. A tachycardiának ez a formája rendszerint a pitvarból indul ki (pitvari tachycardia vagy supratricularis [supratrikuláris] tachycardia). Az okok ugy anazok, mint a pitvari extrasystolékban [eksztraszisztolékban]. Sokkal ritkább az a forma, amikor a tachycardia a kamrában keletkezik (kamrai tachycardia vagy ventricularis [ventrikuláris] tachycardia). Ilyenkor a szívizom majdnem mindig károsodott. A roham alatt a beteg az eszméletét is elveszítheti, mert a szív pumpafunkciója nagyon rossz, és az agy nem kap elegendő vért. Szívblokk Panaszok: lassú szívműködés, kábultság, szédülés, rövid eszméletvesztés. Ritkán a pulzus normális, azonban egy-egy pulzus kiesik. Ilyenkor csak EKG-val lehet a blokkot megkülönböztetni az extrasystolétól. Okok: Szívblokkban az ingerületvezetés valahol a szívben megakad. Ezt okozhatja szívbetegség, syphilis [szifilisz], akut rheumás láz,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


digitáliszmérgezés. Vérbetegségek Vérszegénység (vashiányos anaemia [anémia]) Panaszok: enyhe fáradékonyság, belső nyugtalanság, feszültség, sápadtság, száraz bőr, fokozott hajhullás, törékeny körmök, orrnyálkahártya-berepedés. Okok: a vas létfontosságú anyag. A felnőtt férfi szervezetében kb. 50 mg/testsúlykg, a nők szervezetében kb. 35 mg/testsúlykg vas található. A vas 60-70%-a a v örösvérsejtek festékanyagához kötött, a maradék a májban, a lépben, és a csontvelőben raktározódik. A vashiányos anaemiák kialakulásának három fő oka van: - Súlyos vérveszteség, például erős menstruációs vérzés, gyomorhurut, gyomorbélrendszeri daganat, aranyér, bélférgesség (galandféreg). Különböző gyógyszerek, - 8. oldal mint acetilszalicil-sav (Aspirin). Rheuma elleni szerek, nemi hormonok, daganat elleni szerek és a kortozin szintén okozhatnak vérzéseket, ami vashiányhoz vezet. - Vasban szegény

táplálkozás, különösen gyermekeknél okoz problémát, és azoknál a felnőtteknél, akik speciális diétát tartanak. - Ha a g yomor-bél rendszer valamilyen okból nem képes a v as felvételére – például gyomorműtét, gyomordaganat. Vérszegénység (anaemia perniciosa [anémia pernicióza]) Panaszok: sápadtság, enyhén sárgás bőr és szemek, étvágytalanság, a teljesítőképesség csökkenése, gyomor- és emésztési panaszok. Esetenként szájnyálkahártya- és nyelvgyulladás. Régóta fennálló B12-vitamin-hiány esetén idegrendszeri panaszok is jelentkezhetnek, mint járási nehézség, egyensúlyérzés elvesztése és a végtagokban remegésérzés. Okok: az ok többnyire B12-vitamin-hiány, ritkán folsavhiány. Mivel a kezelés nagyon eltérő, előbb az orvosnak az okot kell tisztáznia. B12-vitamin-hiány: Ahhoz, hogy a szervezet a B12-vitamint a táplálékból fel tudja venni, egy szállítóanyagra van szükség (intrinsic factor), amit a

gyomornyálkahártya termel. Ha nem áll ebből elegendő rendelkezésre, pl. a gyomor részleges eltávolítása vagy kóros gyomornyálkahártya-sorvadás esetén, a szervezet nem tud elegendő B12-vitamint felvenni. Folsavhiány: Sokkal ritkább panasz. Leggyakrabban alkoholistáknál fordul elő az életvitel, azaz elégtelen táplálkozás miatt. Vérlemezhiány (thrombopenia): Panaszok: kis, világospiros vagy sötétpiros pontok formájában jelentkező bőrkiütések. Ezek a pontok jelzik az apróbb, bőr alatti bevérzéseket. A kiütés a test bármelyik részén megjelenhet, többnyire azonban a lábszárakon kezdődik. Gyakoriak az orvérzések és a bőr alatti bevérzések. Ezen kívül sérülések utáni vérzések hosszabbak, mint normálisan. Okok: néha a szervezet fertőzést követően vagy eddig ismertetlen okból olyan ellenanyagokat termel, amelyek a vérlemezkéket csökkentik. A daganatos megbetegedések kezelésének mellékhatásaként és a leukaemia

kísérőtüneteként a vérlemezkeszám gyakran csökken. Ritka esetekben csaknem minden gyógyszer mellékhatása lehet vérlemezkehiány. - 9. oldal - Tüdő- és légúti betegségek Tüdőgyulladás (pneumonia) Panaszok: attól függően, hogy a tüdőgyulladást mely kódokozók idézik elő, a panaszok is különbözőek. Gyakran magas láz, hidegrázás, levertség, végtagfájdalmak, fejfájás fordulhat elő. A köhögés legtöbbször száraz és fájdalmas. A köpet vércsíkos lehet. Súlyos tüdőgyulladásnál szapora a légzés. A beteg nehezen kap levegőt, ha laposan fekszik. Az oxigénhiány jele, hogy az ajkak és a körmök kékes színűek. Okok: baktériumok, vírusok, gombák, különböző mérgező anyagok (pl. benzin vagy egy félrenyelt idegen test, pl. csirkecsont) okozhat tüdőgyulladást. A tüdőszövet legkisebb részecskéi vannak gyulladásban; egész tüdőlebenyek vagy kisebb tüdőegységek betegedhetnek meg. Tüdőembolia, tüdőinfarctus

Panaszok: a légzés hirtelen szaporává válik, nehézlégzés alakul ki. Ezzel egyidejűleg nagy fájdalommal járó mellkasi tompa nyomás, néha köhögés vagy láz jelentkezik. A beteg nagy félelmet érez. Ezek a panaszok nem csak a tüdőemboliára jellemzőek, számos egyéb megbetegedésnél is felléphetnek. Okok: legtöbbször egy alsóvégtagi vénában képződik vérrög. Innen a véráram a tüdőbe sodorja, ott részben vagy egészen elzár egy tüdőeret. Ehhez társulhat még a tüdőinfarctus. Ebben az esetben a vérellátás egy egész tüdőrészletben leáll és ez a terület elhal. Tubercolosis Panaszok: a tubercolosis kezdeti tünetei kezdetben alig mutatnak összefüggés a kórképpel: hőemelkedés, rossz közérzet, fogyás. A tüdőtubercolosis kezdeti tünetei a köhögés, sárgászöld köpületürítés, elsősorban reggelente a véres köpületürítés, mellkasi fájdalom, lázrohamok. Előfordulhat, hogy akár két esztendő is eltelik, amíg ezek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


a tünetek jelentkeznek. Okok: megfertőzött ember a tubercolosisbaktériumokat direkt úton vagy nyálcseppekkel a levegőben szórja szét. A baktériumok olyan ellenállóak, hogy a zárt szobában akár nedvesség nélkül is napokig élve maradnak. Aki tbc-s tehén forralatlan tejét issza, megbetegedhet. Azoknak az embereknek a s zervezete, a k iknél az ellenállóképesség épp, tbc-s fertőződés esetén olyan ellenagyagokat termel, amelyek a betegség kifejlődését megakadályozzák. - 10. oldal - Légmell (pneumothorax) [pneumotorax] Panaszok: a megbetegedés tünetei különbözőek. Rossz közérzet, csökkent teljesítőképesség, súlyos légszomj és keringés-összeomlás következhet be. Gyakran szúró fájdalom jelentkezik a mellkasban, a vállban vagy a has felső részén, néha száraz köhögés jelentkezik, köpetürítés nélkül. Okok: a légmell úgy alakul ki, hogy a tüdőhólyagocskákból kilép a levegő és összegyűlik a

mellhártyaüregben. Ezért ezek a tüdőrészek belégzésnél nem tudnak többé felfúvódni. Az úgynevezett feszülő légmell egy különleges forma: a mellhártya lemezei között a levegő mennyisége minden egyes légvétellel növekedik, és így a tüdő erősen összenyomódik. Az ok egy „lék” a tüdőben, melyet egy külső sérülés okozott. De kialakulhat úgy is, hogy a tüdőtályognál vagy tubercolosisban a tüdőhólyagocskák elpattannak, kilyukadnak. Mandulagyulladás (tonsillitis) [tonszilitisz] Panaszok: a mandulagyulladást jellemzi az erős torokfájdalom, mely nyeléskor fokozódik. Láz és kínzó fejfájás jelentkezhet. A gyulladt, duzzadt, piros garatmandulák jól felismerhetők. Okok: legtöbb esetben a mandulagyulladás oka bakteriális fertőzés (streptococcus) [sztreptokokkusz]. A fertőzés finom nyálcseppek segítségével kerül egyik embertől a másikig. Néha a mandulák vírusfertőzések következtében megduzzadhatnak.