Betekintés: A külföldi tőke hatása a magyar gazdaság modernizálására

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A privatizációról röviden 1989-1990-ben Magyarországon egy békés politikai-gazdasági rendszerváltozás ment végbe, melynek eredményeként a korábbi szocialista rendszert egy demokratikus , többpártrendszerű politikai berendezkedés váltotta fel. A rendszerváltozás eredményeként az országban kiépült a jogállamiság és a demokrácia jog- és intézményrendszere, valamint kiépülőben kezdett lenni a piacgazdaság. • A privatizáció fő céljai Magyarországon a következőek voltak (a teljesség igénye nélkül): • Tulajdonviszonyok rendezése, magántulajdon megjelenése, bevonása piacgazdaságba • A gazdaság tőkehiányának enyhítése • Gazdasági szerkezetváltás • Hazai tőkepiac bővítése, a hazai és nemzetközi tőke és multinacionális cégek bevonása • A külföldi befektetők privatizációs érdeklődésének fenntartása • A hazai vállalkozások fejlődésének fenntartása • Munkahelymegőrzés,

munkahelyteremtés • A gazdasági társaságok működőképességének fenntartása • Pénzügyi stabilitás javítása a privatizációs bevételek felhasználásnak a segítségével • Új piacok szerzése, piacvesztés megállítása • Hatékonyság növelése új technológiák, vezetői módszerek segítségével A privatizáció folyamat 1990-ben indult el , mely során az országnak fel kellett azt ismernie, hogy jelentős hazai tőke hiányában szükség van a külföldi tőke és technika részvételére, valamint hogy az államnak nem szabadna belefolynia az állami tulajdonú társaságok működésének átszervezésébe értékesítésük előtt, ezt a feladatot a leendő magánszektorbeli befektetőkre hagyva. Ennek megfelelően Magyarország megpróbált minél vonzóbb befektetési környezetet kialakítani, melynek egyik előféltétele a megfelelő törvényi és szabályozási reform volt. CÍM A TÁBLÁZATNAK!h Bulgária Cseh Közt.

Külföldi befektetések első szabályozása 1980 1985 1972 1986 1970 1985 1965 100% külföldi tulajdon engedélyezése 1991 1989 1988 1988 1989 1989 1989 Tőzsde megnyitása 1992 1993 1990 1991 1995 1993 1989 Társasági törvény 1991 1992 1988 1991 1990 1992 1993 Versenytörvény 1991 1992 1990 1990 1991 1992 1993 Csődtörvény 1994 1993 1991 1990 1995 1993 1993 Kétszintű bankrendszer 1989 1990 1987 1989 1990 1990 1965 Ország/Törvény Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia Forrás: WIIW; Forschungsberichte No. 215; Transition Report 1994. Idézi: Antalóczy-Ludányi-Salgó-Sass: Kelet-Európa és Magyarország tőkevonzási képessége. Európa Fórum 1996/2. A privatizációnak alapvetően szolgálnia kellene a társadalom a vállalkozó és az adott cég érdekeit, és ezzel együtt legyen átlátható, mindenkinek azonos feltételeket biztosítva. Ezek mellett az is fontos tényező, hogy a

privatizációs folyamatok gazdaságilag és szakmailag egyértelműen előnyös legyen, és hogy a lehető legkevesebb társadalmi konfliktussal járon. Ezeknek a feltételeknek a magyarországi privatizáció nem mindig tett eleget, hiszen ami biztos a privatizációban, az az, hogy kettéosztotta a társadalmat, két rétegre szakadtunk, vannak a nagyon gazdagok, akik jó helyen és időben voltak, illetve vannak a nagyon szegények, akik a privatizációból vesztesen kerültek ki. Sajnos ez a tendecia mind a mai napig folytatódik, az ország társadalmi struktúrájából hiányzik az erős középréteg. A társadalmi hatások mellett a privatizáció jelentős hatással volt a termelési struktúrára is , melynek következtében Magyarországon a gazdaság legtöbb szektorát teljesen vagy részben privatizálták. Teljesen, vagy lényegében privatizált A jövõben kerül privatizálásra Részben privatizált Gyógyszeripar Áramtermelés Atomenergia termelés

Vegyipar Mezõgazdaság Közlekedés Olaj és gáz-szállítás Légiközlekedés Mûsorszórás Kiskereskedelem . Vasút Dohányipar . . Elektromos elosztórendszer . . Söripar . . Bankszektor . . Szállodaipar és vendéglátás . . Élelmiszeripar . . Nyomdaipar . . Napjainkban teljesen vagy egész részben a magánszektor működteti a lakossági és kereskedelmi bankrendszert, a biztosítási szektort, a gyógyszeripart, a vegyipart, az építőipart, a dohányipart, a söripart, az élelmiszeripart, a szabadidős és szállodaipart, a nyomdaipart. Emellett a közművek nagy részét is privatizálta az állam, így a nemzeti távközlési vállalatot, a nemzeti olaj- és gázipari vállalatot, az áramelosztó vállalatokat és az áramtermelő kapacitás nagy részét is. Ebből következik, hogy a magyar gazdaság állami dominanciájú gazdaságból fokozatosan a magántulajdon elsőbbségére épülő piacgazdasággá alakult át. Ezt az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


átalakulást is jól mutatja az alábbi táblázat: A magángazdaság növekvő szerepe: kettős könyvvitelű vállalatok (a pénzügyi szektor kivételével) egyes mutatóinak tulajdonosi alszektor szerinti megoszlása, % 1992 1993 1994 1995 Vállalatok száma Közösségi Hazai magán Külföldi 8,4 80,9 10,7 6,0 80,4 13,6 3,7 81,8 14,5 .. .. .. Hozzáadott érték Közösségi Hazai magán Külföldi 55,7 34,5 9,8 41,9 41,7 16,4 34,8 44,6 20,6 27,1 48,0 24,8 Létszám Közösségi Hazai magán Külföldi 51,9 40,8 7,3 40,6 48,2 11,3 33,0 53,8 13,2 .. .. .. Jegyzett tőke Közösségi Hazai magán Külföldi 65,6 24,2 10,2 54,3 30,7 15,1 48,1 34,1 17,8 .. .. .. Megjegyzés: a tulajdonosi alszektorokba történő besorolás a többségi tulajdonos típusa szerint történik. Forrás: KSH Statisztikai évkönyv és Magyar statisztikai zsebkönyv, 1992..1996 (a megfelelő évekre) A vállalatok számát tekintve a magángazdság már korábban túlsúlyba

került , de a közösségi szektorba tartozó vállalatok méretfölénye miatt a jegyzett tőke nagysága, a foglalkoztatás és a hozzáadott érték alapján 1992-ben pl. még az állami szektor volt túlsúlyban. Amíg a 8,4%-nyi többségi közösségi tulajdonú vállalat 1992-ben még a hozzáadott érték 55,7%-át állította elő, addig 1994-re ez a kör a hozzáadott érték alig több, mint harmadát termeli, és a foglalkoztatottak alig harmadát foglalkoztatja; ez a kör 1996-ra e kör szerepe a hozzáadott érték előállításában már csak 27,1%. Az adatok vizsgálva mefigyelhetjük, hogy jelentősen megnövekedett a többségi külföldi tulajdonban lévő vállalatok száma, valamint az általuk termelt hozzáadott érték is: 1996-ra már az ilyen vállalatok állítják elő a termelt hozzáadott érték mintegy negyedét – a magas termelékenységre utal az is, hogy ehhez mindössze a létszám 14,5%-át foglalkoztatják. A jelentős külföldi tulajdonosú

jelenlét mögött nemcsak a privatizációban való aktív részvétel húzódik meg, de a zöldmezős beruházások szerepe is igen számottevő. A külföldi tulajdonban lévő megítélése igen vegyes, de az elmondható, hogy az export növelésére gyakorolt szerepük jelentős, valamint az ő hatásukra az alkalmazott tehcnológiák is megváltoztak, és hozzásegítettek a piacgazdasági morál és viselkedés széles körben körben való elterjesztéséhez. A külföldi tőke áramlása Magyarországra 1989-től A 80-as évek végén bekövetkezett változásoknak köszönhetően Kelet-Közép-Európa megnyílt a külföldi beruházások előtt. A régiónak tőkehiánnyal, gazdasági válsággal kellett szembenéznie, és elvileg nyilvánvaló volt, hogy a gazdasági átalakítások és reformok belső forrás hiányában csak külső segítséggel vihetők végbe.Ennek megfelelően a magyar gazdaságban is olyan változások mentek végbe, amelyek lehetővé tették a

közvetlen külföldi tőkebefektetéseket. A külföldi tőkeáramlás szempontjából Magyarország speciális helyzetben volt, abból a szempontból, hogy az egypártrendszer idején sem szakította meg teljesen kapcsolatát nyugati gazdaságokkal, a politikai enyhülés időszakában pedig feléledtek a régmúltra visszatekintő regionális gazdasági kapcsolatrendszerek is. Az 1970-es években közös vállalatok és rendszeres kereskedelmi kapcsolatok jöttek létre kapitalista országokkal, és ezzel is magyarázható, hogy a privatizáicó utáni új tulajdonosi réteget zömében az adott vállalattal már a magánosítás előtt is kereskedelmi kapcsolatban lévő partnerek adták. A külföldi működő tőke bevonása terén a kelet-középeurópai régióban Magyarország a kezdetektől fogva vezető helyet foglalt el, a térségbe beáramló befektetések mintegy harmada országunkra jutott. Egyedül Magyarországon volt jellemező az FDI-barát gazdságpolitika; amin

keresztül biztosabb lett az üzleti környezet, és ami komoly presztízst jelentett az befektetők szemében. A kezdeti magas tőkebefektetést azzal is lehet magyarázni, hogy az állam a külföldi tőkét a magyar tőkével nyíltan preferáló privatizációs politikát folytatott. Ezt azzal indokolták, hogy a tőkeszegény és technológialag elmaradt gazdságot, csak a pénzügyileg erős, magas piaci részesedésse, és kellő tapasztalattal rendelkező feljett világbeli vállalatok tudják megreformálni. A magyar privatiázió abban is eltér a térségre jellemző magánosítástól, hogy nálunk a kuponos privatizációval ellentétben az egyéni döntésekre alapozott, készpénzes privatizáció valósult meg. A rendszerváltás első idószakában (19881992) megközelítőleg 5 milliárd dollár működőtőke áramlott az országba, amely először a kersekedelmi szektor privatizálásával kezdődőtt, a feldolgozóiparban és a távközlésben folytatódott,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


1994-ben elérve a bankszektort, 1995-ben pedig – a privatizáció rekordévében – az energiaszektor jelentős részer került magánkézbe 1996-ig Magyarország részesült a legnagyobb mennyiségű külföldi tőkebeáramlásban megelőzve ezzel például Oroszországot, Lengyelországot. 1993 és 1998 között a külföldi befektetések nagy hányada az olcsón megvásárolható, versenyképes vagy könnyen azzá tehető, értékes vállalatokat és a belső piac megszerzését célozta meg. Egy érdekes adat: 1998 végére 2000 állami vállalatból csak 135 maradt többségi állami tulajdonban. A közvetlen külföldi működő tőke befektetések alakulása 1990 és 1998 között évente (millió USD) Évek Készpénzben befizetve Tárgyi apport Összesen 1990 311 589 900 1991 1 459 155 1 614 1992 1 471 170 1 641 1993 2 339 142 2 481 1994 1 147 173 1 320 1995 4 453 117 4 570 1996 1 983 57 2 040 1997 2 085 22 2 107 1998 1 935 11 1 944

Forrás: MNB, NGKM, IKM, IKIM, GM 1992-1996 között az öt legnagyobb beruházó ország: Németország, USA, Ausztria, Hollandia, Franciaország. Ebben az időszakban már csökkent a feldolgozóiparba áramló tőke mennyisége – 1994-ben 49%, 1995-ben 36,3%, 1996-ban pedig cska 20% volt. Ez valamennyire természetes folyamatként fogható fel, mivel a privatizáció a kiskereskedelmben, a szolgáltatásokban indult és a feldolgozóipari vállalatoknál folyatódott egyre csökkenő privatizálható vagyon mellett. 1995-ben további jelentős változások mentek végbe, mivel a beáramló tőke mintegy 35%-át, azaz 168 milliárd Ft-ot a villamos energia-, gáz-, hő és vízellátás ágazatokban fektették be. Ez egyben azt is eredményezte, hogy a magyar vállalatok tetemes energiahordozó importja külföldi érdekeltségű vállalati importtá változott, amellyel szemben export nem állt. Ennek következtében a külkereskedelmi mérlegben a privatizáció 2 milliárd USD

szaldóromlást eredményezett. A külföldi működő tőke alakulása ágazatonként (millió Ft, illetve százalék) Év MezőgazdaPénzügyi Feldolgozóipar, Szállítás, Ingatlan ság, vad-, Kerestevévillamosraktározás, ügyletek, erdőgazkedekenység energia, gáz-, posta és bérbedaság, lem és kieg. hő- és vízellátás távközlés adás, stb. halászat (G) szolg. (D+E) (I) (K) (A+B) (J) Össz. 1995 385,4 (1,4%) 9 997,3 4 513,9 (36,3%) (16,4) 1 389,4 (5,0%) 2 515,7 (9,1%) 4 311,4 27 569,6 (15,6%) (100%) 1996 457,3 (1,5%) 6 000,9 5 208,9 (19,9%) (17,3%) 334,2 (1,1%) 6 921,2 (23,0%) 7 862,3 30 081,8 (26,1%) (100%) 1997 539,0 (0,8%) 13 640,0 5 289,9 (19,7%) (7,6%) 452,8 (0,7%) 4 953,1 (7,1%) 19 504,7 69 260,9 (28,2%) (100%) 1998. 293,0 I.fév (1,3%) Forrás: KSH 6 980,3 3 268,0 (30,4%) (14,2%) 235,5 (1,0%) 7 730,7 (33,6%) 3 747,0 22 972,2 (16,3%) (100%) Az 1999-től egyre kevesebb külföldi tőke áramlik be hazánkba, amelynek okai a

privatizáció befejezése, világgazdasági visszaesés, a forint erősödése, bérszínvonal növekedése. 19981999-ben a tömeges privatizáció befejeződött, és ezzl megszűnt ez egyik legfőbb tőkevonzási lehetőség. A működőtőke beáramlása Magyarországra 1990 – 2000 (forrás: KSH) A külföldi tőke természetesen alapjaiban meváltoztatta tulajdonviszonyokat Magyarországon: 1992-ben a gazdaság egészében a külföldi tulajdon részésedése 11% volt, addig 2000-ben ez a szám 41% volt, amely nemzetközi viszonylatban is magasnak mondható. A privatizáicó befejeztével azonban továbbra is folytatódott a struktúrális átalakulás, amely az egyre nagyobb arányú zöldmezős beruházásoknak volt köszönhető. Az 1990-es évtized első felében döntően a privatizáció, az évtized második felében pedig a zöldmezős beruházások adták a külföldi tőkebefektetések fő vonalát, 2001-re pedig a külföldi beruházásokban a már megtelepült

vállalatok termelési bázisának, kooperiációinak kiegészítése került előtérbe. A 2002-es évben átalakult a befektétesek belső szerkezete, mivel az apporttot vámkötelessé tették, ezért a beruházók inkább a vámszabad területi befeketetés lehetőség vették igénybe, így próbálták kiküszöbölni az apport, és a folyó behozatal vám- és áfa-terheit, valamint hogy az árfolyamkockázatot is elkerülkjék. A működőtőke befektetések 1997-ig terjedő időszakában a profirepatriálás csekély volt, de 1998-ban a profitkivonás megközelítette az 1 Mrd USD-t, amely több mint kétszerese volt az előző évhez képest. 1999-ben ez a szám 883 M USD volt, ami 2001-ig körülbelül ezen a szinten stabilizálódott. Ennek oka, hogy a működőtőke beruházások érett szakaszba léptek, nyereségessé váltak, s a tuljadonosok igényt tartottak a megtermelet jövedelem egy részére. 1997-1998-tól a magyarországi működőtőke-áramlásokat – a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


korábbi évektől eltérően – négy tendecia jellemezte: 1. a kétmilliárd körül stagnáló beáramlás 2. a tulajdonosi hitelek növekvő szerepe 3. megugró, majd e szinten stabilizálódó profitrepatriálás 4. folyamatosan bővülő hazai tőkeexport 2002-ben a működőtőke beáramlás erőteljes csökkenésnek indult. Ebben az évben 803 M USD érkezett Magyarországra, de pontosan ennyi profitot ki is vittek a befektetők, amely bizonyítja, hogy az ország kezdi elveszíteni tőkevonzó képességét. 2003-ban részvény és tulajdonosi részesedés formájában 1 494 millió euró külföldi működőtőke áramlott Magyarországra, ami 213 millió euróval meghaladta a 2002-es év adatait. Ezzel szemben az egyéb tőkekemozgások során 2003-ban közel 1,6 milliárd euró nettó kiáramlás mutatkozott, így ennek következtében a közvetlen külföldi tőkebefektetések egyenlege 1990 óta először negatív volt. A külföldi tőke hatása a magyar

gazdaságra Hazánk a rendszerváltást követő transzformációs veszetségek felszámolása utáni években viszonylag kedvező gazdasági eredményeket ért el. Az adatokat vizsgálva felmerül a kérdés, hogy a növekedés vajon a nagy mértékben beáramló FDI-nek köszönhető-e. Inotai tanulmánya szerint (Inotai András: A működőtőke a világgazdaságban, 1989) három növekedési forrást lehet megkülönböztetni: 1. A beáramló tőke direkt növekedést indukáló hatása a bővülő beruházásokon 2. Emelkedő kereslet és foglalkoztatottság 3. A tőkével beáramló technika és vezetési ismeretek hosszú távú termelékenységnövelő hatása A GDP és az FDI alakulása, 1990-2001, KSH A fenti ábra is arra enged következtetni, hogy a beáramló működőtőke az elmúlt évek felzárkózásának egyik motorja volt. Ehhez az állítos meg kell azt is vizsgálni, hogy mely szektorokba áramlott be a külföldi tőke, és hogy milyen mértékben járultak

hozzá a gazdasági növekedés felgyorsításához. Hatás a feldolgozóiparra A feldolgozóipar a külföldi tőke elsődleges befektetési területének számított, a teljes beáramlás közel fele ebbe az ágaztba került. Az ezredfordulón a külföldi tulajdon aránya 64% volt, a húzóágazat a gépipar, megközelítőleg 78% került külföldi kézbe. Ezt követi az élelmiszeripar és a könnyűipar 16-16%-kal. A külföldi befektetések megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 1992-2000 A külföldi tőke ebbe a szektorba hullámokban áramlott be, a kezdeti magas részesedés (1992: 45,1%) után a beáramlott tőke folyamatosan csökkent, majd stagnálva 2000-ben 36,8%-on állt. A privatizáció kezdetén többnyire a kisebb befektetést igénylő, alacsony feldolgozottsági fokú termékeket gyártó, kevésbé képzett munkaerőt foglalkozta tó alágazotokban fektettek be külföldi tőkét, így az élelemiszeriparban, a textiliparban, a kohászatban és a

nem-fémes ásványi termékek előállításában jelent meg a külföldi tőke. A csökkenés egyik oka volt, hogy az évek előrehaladtával a privatizációt kiterjesztették a gazdaság más ágazataira is, így a tőkenövekmény jelentős része került a villamos energia-, gáz-, hő és vízellátás ágazatokba. A bankprivatizáció is csökkentette a feldolgozóiparba áramló tőke nagyságát. Az alkalmazásban állók száma néhány kiemelt ágazatban, 2000, KSH A kilencvenes évek közepétől a nagy arányú zöld-mezős beruházásoknak köszönhetően azonban újabb nagyobb arányú tőke áramlott ebbe a szektorba, aminek kövekteztében új húzóágazatok jelentek meg. A gépipar a külföldi tőke révén vált a kilencvenes évek végére meghatározó szereplője a gazdasági növekedésnek, valamint a vegyipar is a beáramló tőkének köszönhette fellendülését. Ennek a változásnak az oka, a zöldmezős beruházások számának megnövekedése,

melyek magasabb hozzáadott értéket produkáltak, és exportorientált vállalkozások voltak. A szolgáltatások liberalizációjának köszönhetően megteremtődtek a nemzetközi verseny feltételei a piacon, korábban nem látott termékkínálat jelent meg. A beáramló tőkével együtt nagyarányú know-how is beáramlott az országba, fejlett nyugati módszerek, nemzetközi vállalati tapasztalatok formájában. Meg kell azt is jegyezni, hogy a nyugati dolgozói mentalitás megjelenésével nőtt a munkafegyelem és újfajta vállalati kultúrák terjedtek el. Az ipari értékesítés szerkezete, 2001, KSH Hatása a tercier szektorra Magyarországon a tercier szektorok komoly szerepet játszanak a gazdaság növekedésében. Ebben a szektorban ott van meghatározó része a külföldi befektetőknek, ahol nyílt nemzetközi verseny folyik és magasabb az átlagos profithányad. Az ehhez a szektorokhoz tartozó alszektorok – pénzügyi szolgáltatások, idegenforgalom

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


– jelentős devizabevételeket hoznak az országnak, ezzel is javítva az ország pénzügyi egyensúlyát. Kiemelkedő a távközlés, szállítás, kereskedelem és ingatlanfejlesztés területén befektetett tőke mennyisége.A növekedés egyik magyarázata, hogy a hazánkba települt vállalatok magukkal vonzották pénzügyi és infrasturktúrális szolgáltatóikat is, és ezzel alapvetően átalakították a hazai vállalatok helyzetét, lehetőségeit. A szolgáltatások liberalizációjának köszönhetően renget új termék jelent meg, amelyekről korábban nem is gondolták, hogy megjelenthetnek a hazai piacon. A szélesebben termékskála által megteremtődtek azok a feltételek is, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy hazánk résztvegyen a nemzetközi versenyben. Hatása Magyarország külkereskedelmére A külföldi tőke hatásait leginkább egy ország külkereskedelmében betöltött szerepén keresztül lehet a legjobban vizsgálni Egy OECD statisztik

szerint 20 országot összehasonlítva a külföldi tulajdonú vállalatok exportja az összes exportban Magyarország esetében a legmagasabb 75%, míg ugyanez az arány például Finnország, Svédország, Csehország esetében 10-20% között változik.1999-ben ez a szám Magyarországon elérte behozatalból a 76%-os, kivitelből pedig a 80%-os részesedést. (Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: Zöldmezős működőtőke-befeketetések Magyarországon: statisztikai becslések, vállalati motivációk, gazdasági hatások. 2000) Versenyelőnyök Magyarországra termelési adottságaiből és kicsi piaci méretéből következően többnyire export orientált vállalatok érkeznek. Azok a vállalatok, amelyek külföldi tulajdonrésszel rendelkeznek, könnyebben tudnak hitelt felvenni, amely az exportfinanszírozás szempontjából fontos, valamint ezzen vállalkozások mögött egy multinacionális háttér van, amely támogatja az exporttevénykenységet. A külföldi

érdekeltségű vállalatok könnyebben jutnak ki a nemzetközi piacra, mivel anyavállalatuk széles kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Az exportorienált vállalatok az évek során jelentősen megnövelték az egye szektorok átlagos exportintezitását (pl. elektronika, autóipar, számítógépgyártás). Hatása az exportsturktúrára A magyar export szerkezetének változása 1995-1999 (%) KSH Árufőcsoportok 1996 Élelmiszer, ital dohány 15,2 Nyersanyagok 4,4 Energiahordozók 3,3 Feldolgozott termékek 40,8 Gépek, gépi berendezések 36,3 Összesen 100,0 1997 12,9 3,8 2,7 35,5 45,1 100,0 1998 10,5 2,9 1,9 32,7 52,0 100,0 1999 8,0 2,5 1,6 30,7 57,2 100,0 A fenti táblázatban tisztán látható, hogy a külföldi tőke jelentősen megváltoztatta az ország exportszerkezetét. A kilencvenes évek elején a hangsúly a bőr-, textil- és ruházati termékeken, valamint vas- és acélipari termékeken, nyersanyagokon (fa, ásványi tüzelők, cement) volt. Ezeknek a

termkécsoportoknak azonban a részesedésük az exportban folyamatosan csökken, míg a villamos ipari gépek, számítógépek, járművek szerepe nőtt. Ezekben az iparágakban, ahol növekedés figyelhető meg, a külföldi tőke jelenléte jelentős. Ezt erősíti meg az is, hogy a gépek és szállítóeszközök kategória már 1999-ben és 2000-ben is 70%-kal részesedett az exportból, és a feldolgozott termékek aránya is tartósan 25% körül alakult. Azt lehet mondani, hogy a külföldi működőtőke átstruktúrálta a termelést a jövedelmezőbb szektorok irányába, és ennek köszönhető, hogy a gazdaság szerkezete radikálisan megváltozott. A jelenlegi exportnak közel 85%-a fejlett országokba, 75%-a az Európai Unióban áramlik, vagyis a külkereskedelem re-orientációja is külföldi tőkéhez köthető. Ez egyrészt az amerikai, japán s más nem tagállamból származó multinacionális vállalatok útján valósult meg, amelyek hazánkban előállított

termékeikkel az Uniót célozzák meg. Másrészt az európai cégek és multinacionális vállalaltok tevékenységük egy részének kihelyezésekor nyugat-európai piacaikat is magukkal hozták. Ma már a külföldi befektetések egyre nagyobb hányada a belső üzemi munka-megosztásra támaszkodik, a külföldi anyavállalat és a magyarországi leányválla-lat közötti termelési kooperációs lánc alapján épül fel. Ez pedig gyökeresen át-rendezi a hazai export szerkezetét: a korábban jellemző ágazatok közötti – úgy-nevezett „inter-industry trade” – munkamegosztást napjainkra már egyértelmű-en az ágazaton belüli – „intra-industry trade” – váltotta fel. Ennek következtében a magyar külkereskedelem ma már sokkal kevésbé érzékeny a konjunktúraingadozásokra, és sokkal védettebb az aszimmetrikus sokk-hatásokkal szemben, mint amilyen az 1990-es évtized elején volt. Ezt támasztja alá a világgazdasági növekedés csökkenésének

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ellenére ugyan visszaeső növekedésű, ám még mindig 12%-kal bővülő exportvolumen 2002ben. (Kádár, Markovszky) Az első tíz exportáló vállalat rangosra 2001-ben A vállalat neve Audi Hungária Motor Kft. IBM Storage Products Kft. Philips Végszerelő Központ Magyarország Kft. Külföldi érdekeltségű? Vámsza-bad terü- igen (zöldmezős) igen (zöldmezős) igen igen igen (zöldmezős) igen Flextronics International Kft. Nokia Komárom Kft. MOL Rt. Opel Magyarország Autóipari Kft NABI Észak-Amerikai Járműipari Rt. Suzuki Rt. Samsung Electronics Magyar Rt. igen igen igen igen igen igen igen (zöldmezős) (zöldmezős) (tőzsde) (zöldmezős) (zöldmezős) (zöldmezős) (zöldmezős) igen igen nem igen igen igen igen A fenti táblázatból jól látható, hogy a vámszabad területi vállalatoknak jelentős szerepük volt a export átstruktúrlásában, mivel az OECD klasszifikációja alapján „high-tech“ termkékeknek nevezett árucikkeket a

zöldmezős beruházással létrehozott vállalatok gyártják. Az ipari parkokról röviden Az ipari parkok kialakulása Magyarországon az 1990-es évek elején spontán módon valósult meg, a vállalkozások (elsősorban multinacionális cégek) és a helyi önkormányzatok kezdeményezésére. A kormányzati szabályzás 1997-ben kezdődött meg „Ipari Park“ pályázati rendszer meghirdetésével, amelyet hamarosan különféle pályázati lehetőségek is követtek. 2001-ig az ipari parkok száma és teljesítménye (árbevétele és exportja) 1997-hes képest több mint ötszörösére nőtt, az ipari parkok vállalkozásaiban foglalkoztatottak száma pedig megnégyszereződött. Ennek a dinamikus növekedésnek köszönhetően 2001-re az ipari parkok már jelentős tényezőivé váltak az ország ipari termelésének: az itt működő vállalkozásokban dolgozik az ipari foglalkoztatottak 14 %-a, ezekben állítják elő az ipari árbevétel 26 %-át és az ipari

exportárbevétel 38 %-át. Gazdasági súlyukat növeli az a tény, hogy nemcsak az ipari termelés növelésében és az új munkahelyek létrehozásában játszottak fontos szerepet, hanem a korszerű termelési eljárások, valamint technika alkalmazásában is. Ennek köszönhetően az ipari parkokban működő vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlag 1,9szerese. Az ipari park hálózat sturktúrális jellemzői Az ipari parkok a hazai telephely rendszer meghatározó kínálati bázisát adják, sajátos jellemzőkkel, csoportos, illetve egyedi típus- és karakterjegyekkel. Az új beruházások ugyanakkor differenciált és minőségi igényeket, keresletet támasztanak a magyar lokációs lehetőségekkel szemben. Alapkérdés a befektetői telephelyi kereslet és a rendelkezésre álló, illetve kifejleszthető ipari parki kínálat összehangolása, méghozzá úgy, hogy egy percig sem feledkezhetünk meg arról, hogy ez elsődlegesen piaci

alapon megvalósuló ingatlanfejlesztés. Így közgazdasági természeténél fogva a következő pontokban vázolt jellemzőket abból a szempontból minősíthetjük, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a hazai telephelyi bázisok (terület) értéknövekedéséhez. Az ipari parkokat az alábbik szerint is lehet csoportosítani: Az ipari park jellege Teljesen zöldmezős park Főbb jellemzők az alapinfrastruktúra tervezett módon épült ki, A jelleget leginkább megjelenítő ipari parkok - az ipari telephelyek kialakítása Sopron, Győr, Sóstó, Alba és Déli Ipari parkok Székesfehérvár, Flextronics Sárvár és viszonylag szabadon Zalaegerszeg, Nagyatád, Dunaújváros, Rétság, megválasztható, Salgótarján, Hatvan, Szikszó, Tiszaújváros, Nyíregyháza, Debrecen (városi), Mezőtúr, - nagyobb tartalékterületek Békéscsaba bevonása lehetséges, - nincs környezetszennyezés, az alapinfrastruktúra kiegészítő vagy bővítő jelleggel épült ki,

Korábban már az ipari park területén működő vállalkozásokat integráló parkok, jelentős zöldmezős területek - az ipari telephelyek kialakítása viszonylag szabadon Szombathely, Szentgotthárd, Esztergom, Eger, megválasztható, Sátoraljaújhely, Miskolc-Alsózsolca, Orosháza, Csongrád, Hódmezővásárhely, Berettyóújfalu, - nagyobb tartalékterületek Szeghalom, Jászfényszar bevonása lehetséges, - az ott működő vállalkozások nagyban segítették a szakmai arculat kialakulását az alapinfrastruktúra általában felújításra, kiegészítésre szorult, bővítő jelleggel épült ki, Korábban volt katonai Pápa, Dombóvár, Dunaföldvár, Air Ipari Park területek, jelentős zöldmezős - az ipari telephelyek kialakítása Veszprém, Szentes területekkel általában kötöttségek mellett választható, meg - jelentős épület-felújítási és bontási munkákat kellett elvégezni az alapinfrastruktúra általában felújításra,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kiegészítésre szorult, Ganz Zalaegerszeg, VIDEOTON SzékesVolt ipari területek, döntően - az ipari telephelyek kialakítása fehérvár, DIGÉP Miskolc, Ózd, Kálvária és betelepült vállalkozásokkal, kötöttségek mellett lehetséges, SZEKO Ipari Parkok Szeged, Mezőhegyes, illetve üres ipari épületekke Sarkad, VIDEOTON Kaposvár, Törökszentmik - jelentős épület-felújítási és bontási munkákat kellett elvégezni - az alapinfrastruktúra tervezett módon épült ki, - az ipari telephelyek kialakítása viszonylag szabadon megválasztható, Agrár- jellegű ipari parkok - nagyobb tartalékterületek bevonása lehetséges, Mórahalom, UNIVERSITAS Debrecen, Pacsa, - nincs környezetszennyezés, - jelentős mezőgazdasági termelőkörzete van élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalkozások fogadhat az alapinfrastruktúra tervezett módon épült ki, - az ipari telephelyek kialakítása viszonylag szabadon megválasztható, Logisztikai központokból

kialakult ipari parkok - nagyobb tartalékterületek bevonása lehetséges, TRANSZ-SPED Debrecen, Rozália Ipari Park Biatorbágy, Üllői Ipari Park, Harbour Ipari Park Budapest, - nincs környezetszennyezés, - az ipari park szakmai arculatát a logisztikai tevékenység határozza meg Az ipari parkok területe mintegy 8400 hektár. A parkok átlagos betelepítettségi aránya 38,4%, ami azt jelenti, hogy mintegy 5200 hektár, többnyire alapinfrastruktúrával ellátott ipari telephelyáll rendelkezésre a betelepülni szándékozó vállalkozások számára. Megnevezés Az ipari parkok száma (db Az ipari parkok területe (ha) Betelepítettség (%) Betelepült vállalkozások (db) Betelepült vállalkozások által foglalkoztatott létszám (ezer fő) Betelepült vállalkozások 1997 1998 1999 2000 2001 2002* 28 75 112 133 146 155 2350 4950 6790 7590 8010 8400 21,5 30,0 34,5 32,9 38,4 38,6 320 685 980 1495 1760 1884 27 59 82 110 115 118 166 316 427 662 1003 1011

beruházása (Mrd Ft) Betelepült vállalkozások 619 930 1651 2665 3294 3324 árbevétele (Mrd Ft) Betelepült vállalkozások 514 698 1281 2211 2560 2571 export értékesítése (Mrd Ft) Exportbevétel aránya (%) 83 75 78 83 78 77 Az ipari parkok a befektetések, beruházások számára a következő előnyőket nyújták: • • • • . alapinfrastruktúrával ellátottak (ezen belül jelentős körülmény az, hogy az energia, víz-, szennyvíz-, csapadékvíz ellátás/elvezetés hatósági alap-engedélyei rendelkezésre állnak), az ipari park területe építési szempontból (településrendezési terv, környezetvédelmi hatósági engedély) rendezett, ezért a beruházás igen rövid idő alatt megkezdhető, az ipari parkok jelentős része rendelkezik olyan zöldmezős területtel, amelyek 6-10 ha területű (egybefüggő) telephely kialakítását – nagy beruházások számára – lehetővé teszik, az ipari parkok rendelkeznek olyan megvalósíthatósági

vizsgálattal (tanulmánnyal), amelyek a befektetői döntésekhez szükséges alapadatokat tartalmazzák Az ipari vámszabad területek szerepe A külföldi tulajdonú vállalatok megjelenésével a magyar gazdaság két részre szakadt, mivel a külföldi tőke segítségével működő vállalati többnyire exportorientáltak, míg a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások leginkább a belső piacra termelnek. Ez a kettőség legtisztábban a vámterületi és a vámszabad területi gazdaság különbségében jelenik meg. A vámszabad területi célja elsődleges célja az, hogy exportorientált, teljesen új, fejlett technológiát, technikát meghonosító külföldi befektetőtek Magyarországra vonzza, azáltal, hogy az ebben a formában működő vállalatok folyó importját és termelőeszköz-behozatalát mentesítették a vámok és forgalmi adók megfizetése alól. A vámszabad területen működő vállalkozások igen jelentős gazdasági szereppel

rendelkeznek, amelyet az alábbi táblázat adatai is jól mutatnak: Az ipari vámszabad területi vállalkozások fontosabb adatati, 2000 Megnevezés Szervezetek száma Külföldi tőke, Mrd Ft Nettó árbevétel, Mrd Ft Export árbevétel, Mrd Ft Hozzáadott érték, Mrd Ft Mérleg szerinti eredmény, Mrd Ft Üzemi tevékenység eredménye, Mrd Ft Adózott eredmény, Mrd Ft Osztalék, Mrd Ft Átlagos statisztikai Ebből: vámszabad 105,0 190,4 3 124,9 2 917,8 438,3 0,39% 6,49% 18,93% 49,14% 14,04% 359,3 180,0 50,10% 862,7 206,6 23,95% 650,1 313,3 606 749,0 202,6 24,7 65 838,0 31,16% 7,88% 10,85% 5 143,4 27 213,0 6 657,2 47 463,9 129,43% 174,42% Külföldi érdekelt-ségű vállalkozások 26 645,0 2 935,5 16 511,5 5 937,7 3 120,8 Egy főre jutó hozzáadott Egy főre jutó nettó Forrás: KSH Arány Regionális tekintetben is megfigyelhető a vámszabad és vám-területi vállalatok közötti különbség, mivel külföldi tőke alapvetően hozzájárult a magyar

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


gazdaságra amúgy is jellemző regionális megosztottság további elmélyüléséhez, amelyet a következő ábra is alátámaszt: Forrás: Ecorys Magyarország Kft. - 2001 A fenti ábra a Magyarországon található ipari parkokat mutatja be. Jól megfigyelhető, hogy ezek a gazdasági növekedés alapját képező területek főként Közép- és NyugatMagyarországon rendelkeznek magas fokú foglalkoztatási adatokkal. A fizetési mérlegre gyakorolt hatás A működőtőke beáramlások a kilencvenes évek közepétől komoly szerepet játszottak a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozásában. Korábban a beáramlott működőtőke import, valamint a turizmusból származó bevételek lehetővé tették az adósságállomány csökkentését, de mára ez a szerep már nem meghatározó, mivel a működőtőke beáramlások már nem képesek a finanszírozni a kötelezettségeket. A finanszírozási problémáknak számos oka alakult ki az évek folyamán.

Elsősorban a tőke beáramlásának stabil, majd csökkenő mértéke emelendő ki, hiszen a folyamatosan növekvő külkereskedelem mellett ez eleve csökkenő súlyt jelent a folyamatokban. Bár látszólag a profitkivonás negatívan érinti a fizetési mérleg egyensúlyát, valójában kedvező folyamatok alakulhatnak ki. Amennyiben a befektetők egy adott országban pozitívan ítélik meg a jövőt, ott hajlandóak a kitermelt profit jó részét újra befektetni. Magyarországon is megfigyelhető volt a visszaforgatott profit növekvő hányada, míg a kivont mennyiség alapvetően stabil mennyiséget érintett. Hazai vállalatokra gyakorolt hatás A külföldi tőke megjelenésével egyidőben a külföldi vállalatok elkezdték építeni hazai kapcsolataikat. A vállalatfelvásárlásokkal és egyesülésekkel együtt a külföldi cégek felvették a kapcsolatot a potenciális hazai beszállítókkal és sok esetben törekedtek is arra, hogy a megszerzett vállalat régi

kapcsolatrendszerét feltámasztva széleskörű beszállítói réteget alakítsanak ki. Ezzel szemben a zöldmezős beruházás keretében megjelenő vállalatok magukkal hozták tracidionális beszállítóikat, és csak igen kis mértékben vették igénybe a hazai cége szolgáltatásait, ezáltal lényegében elszigetelődve a hazai gazdság szereplőitől. A vállalatok érdeklődési körüknek megfelelően nyersanyagot, alkatrészeket szállítanak be, vagy kutatási-fejlesztéis kapacitásokat vesznek igénybe, illetve vannak olyan társaságok is, amelyek az olcsó munkaerőt kívánják megszerezni. Hogy a külföldi cég mennyire érdekelt a hazai vállalkozókkal való kapcsolat kiépítésében, az függ a vállalati láncban betöltött szerepétől és attól is, hogy döntéshozatala mennyire független a központitól. Ez azért is fontos, mivel vizsgálatok mutatták ki, hogy a negyven legnagyobb Magyarországon működő külföldi leányvállalat közül csak

kettő dönthet önállóan a helyi beszerzésekkel kapcsolatban, mert máshol az ilyenfajta döntéseket központilag végzik. Az összeszerelő üzemek esetében például az egyik legfontosabb szempont a beszállítói költségek csökkentése, emiatt ezek a vállalatok csak igen szűk keretek között veszik igénybe a hazai vállalkozások szolgáltatásait (pl. az Audinál a beszállítói arány megközelítőleg 10%, addig a GE-Tungsram esetében ez az arány 60-70% körül mozog). A Magyaroszágon befektető vállalatok többségére az jellemző, hogy a termelési lánc egy láncszemét alkotják, emiatt pedig a kihelyezett termelőegység beszállítóinak és alvállalkozóinak szervesen illeszkedni kell a teljes hálózatba, megfelelve a nemzetközi tecnológiai, minőségi, megbízhatósági követelményeknek, hiszen egy multinacionális cég beszállítójaként versenytársai is a globális pica vállalatai. Ezek a nemzetközi versenyképességet biztosító

tulajdonságok vagy megvannak egy, a beszállításban érdekelt cégnél, vagy idővel kifejleszthetők, de mindeképpen létfontosságúak, hiszek ezek meglétén vagy hiányán múlik, hogy milyen feladatok ellátására alkalmasak. A hazai vállalatok nehézségei Hazánkban igen sok korszerű szektor elszigetelten működik a gazdságban, hiába növelik teljesítményüket, a belföldi keresletet nem növelik mgfelelő mértékben, és így sokkal kevésbé segíti elő a hazai vállalkozó réteg felzárkózását. Magyarországon a kis- és középvállalkozások tökehiány miatt nem tudnak megfelelni a multinacionális vállalatok által támasztott követelményeknek. Ezt kissé árnyalja, hogy egyes haza nagyvállalatok, mint pl. a Rába, a Ganz, a VIDEOTON, Bakony Művek sikeresen integrálódtak a nemzetközi hálózatok rendszerébe, és forgalmuk nagy részét már multinacionális vállalatoknak végzett beszállítások adják (Szanyi M: Elmélet és gyakorlat a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nemzetközi működőtőke-áramlás vizsgálatában, 1997) Egy nemzetközi hálózat részének lenni egyben azt is jelenti, hogy hosszú távon elkötelezi magát a vállalat, de lehetőség nyílik a technolóigai fejlődésre, valamint a profit növelésére. Egy nagynevű transznacionális cég beszállítójának lenni kiváló referencia a kereskedelmi kapcsolatok bővítésekor. Egyes multinacionális vállalatok hazai beszállítói aránya, 2000 Audi Ford GM Philips Suzuki GE-Tungsram Electrolux Opel autógyártás Opel sebességváltó művek gyártása RÁBA 10% 20% 10-20% 10% körül 50% fölött 60-70% 40-50% 7% 40-45% 40-45% Forrás: Szanyi Alvállalkozók és beszál-lítók alkalmazása nem minden esetben kifizetődő a feleknek. Jól példázza ezt a GM-Opel és a Suzuki autógyárak esete. Az Opel esetében az évi 15 000 darabos sorozatnagyság nem tette financiálisan kivitelezhetővé beszállítók igénybevétel-ét, és így csak az akkumulátor és a

motorolaj származik Magyarországról. A be-szállítói bevonás mögött kereskedelempolitikai érvek is meghúzódhatnak. A Su-zuki esetében a helyzet egészen más, mivel a cég kihasználja hazánknak az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodás kitételét, azaz amennyiben a hozzá-adott érték több mint 60%-a Magyarországról származik, úgy az autók magyar termékként vámmentesen kerülhetnek be az uniós belső piacra. A kisebb beszállítói kör sok esetben többet jelent. Míg az Audi folyamatosan a legmagasabb kritériumok alapján dönt beszállítóiról, a Suzuki esetében több mint tízéves konstrukciók gyártásában való részvételről beszélünk, azaz végső soron azt is mondhatjuk, hogy nemzetközi szinten elsősorban az AUDI magyar beszállítói lesznek képesek terjeszkedni. a hatodik az újszerű, tudásalapú technológiákat felvonultató országok sorában. Sajnos azonban, mint az a duális gazdaság elemzésekor már aláhúztuk,

Magyarország gazdaságának csak egy szűk szegmense jellemezhető ilyen mértékű innovációval. A jövőben a feladatok további bonyolódása és a verseny kiéleződése várható, ezért a hazai vállalati szektor integrálása értelemszerűen egyre nagyobb lemaradás egyre költségesebb behozatalát jelenti 2 Szalavetz Andrea: A működőtőke-befektetések szerepe a magyar gazdaság modernizációjában. 2001. FDI és technológia A tőkeimportól várt egyik legjelentősebb, ugyanakkor az egyik leghevesebben vitatott hatása a műszaki fejlődésben, a technológia átadásában nyilvánul meg. A külföldi tőkével működő cégek általában magasabb sturktúrális hatékonysággal tevékenykednek. A külföldi tőke a fogadó közeg átlagánál magasabb hányadban hordoz technológia-, műszaki-, és vezetési ismereteket, és abban is, hogy a technikaközvetítő funkció a gazdaság egészére hatást gyakorol. Kornyazati felmérés támasztja alá, hogy egy

adott cég műszaki színvonala a vállalat mérete, és szektorális elhelyezkedése mellett a külföldi tőke bevont mennyiségétől is függ. Annak mértéke, hogy a külföldi tőke milyen típusú technológiát hordoz, és ez milyen mértékben terjed el a fogadó országokban, a gazdaságpolitikán túlmenően a tőkebeáramlás sruktúrájától és befektetési környezetől is függ. Mivel a magyar gazdaságpolitika alapvetően FDI barát környzetet valósított meg, ezért Magyarországon piaci alapú fejlődés indult meg. A zöldmezős beruházások igen magas szintű technológiát valósítottak meg az országban, de működésüknél fogva ebből a hazai vállalati szektor keveset érzékelt. A beszállítói helyzet javulásával és a magasabb hozzáadott értéket nyújtó, hosszabb távon megtelepedni kívánó, vállalatok térnyerésével párhuzamosan a technológiatranszfer már jelenleg is pozitívnak értékelt szerepe tovább nő. A külföldi tőke

kutatás-fejlesztésre gyakorolt hatását is többféleképpen értelmezik. Ezek alapján nem egyérlemű a külföldi működőtőke importnak a hazai kutatás-fejlesztésre gyakorolt hatása. A felvásárolt magyar nagyvállaltok innovációs kapacitásai nagyrészt megsemmisültek, jobb esetben önállóságukat vesztve integrálódtak a tulajdonos globális K+F hálózatába. Az IMD adatai szerint Magyarországon 1999-ben az összes K+F ráfordítás 329 M USD-t tett ki, ami a GDP 0,68%-nak felel meg. (IMD: World Competitivness Yearbook, 2001) Ennek közel 40%-át a vállalatok ráfordításai adták. 1999-ben Csehországban (1,28%) és Szlovéniában (1,38%) jóval magasabb volt a ráfordítási arány, mint Magyarországon. Lengyelországban (0,75%) arányosan közel ugyanannyit költöttek kutatás-fejlesztésre, Észtország-ban (0,59%), Szlovákiában (0,61%) és Görögországban (0,55%) viszont 3 kevesebbet áldoztak fejlesztésre, mint hazánkban. Magyarország helye

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


a világ ranglistáin: Hazánk fejlettségének és versenyképességének mutatói. 2001. május, http://www.mfa.gov.hu/ A külföldi érdekeltségű vállalatok K+F tevékenysége még mindig lényegesen magasabb volumenű, mint a hazai cégek esetében, sőt egyre több nagyvállalat telepíti kutató fejlesztő egységeit Magyarországra (pl. Audi, Nokia, Philips, Siemens, GE, Knorr Bremse, ABB, Ericsson). Szintén érde-kes momentum, hogy a Közép-és Kelet-Európában tevékenykedő cégek 45%-a Budapestet választja regionális szolgáltatói székhelyéül. Ezek közé tartozik a japán Tateyama vállalat, amely termelőegységgel nem is rendelkezik hazánkban (S, 2002). Érdekes továbbá megjegyeznünk azt is, hogy néhány estben a pusztán összeszerelő üzemnek titulált termelőegységek rendelkeznek a legkiter-jedtebb K+F tevékenységgel. A K+F szempontjából a magyar működőtőke-vonzás kiemelten sikeres területét jelentik ugyanakkor a nagy multinacionális

befektetők hazai szoftverfejlesztő központjai. Az úttörő ezen a téren alighanem az Ericsson Távközlési Kft. tekint-hető. A svéd távközlési multinacionális vállalat magyarországi leányvállalatánál 1994 óta folyamatosan fejlesztett szoftverközpont jelenleg 220, zömében felsőfokú végzettségű alkalmazottja a felelős az anyacég valamennyi dél- és délkelet-euró-pai beruházásának szoftverellátásáért, a szükséges szoftverek adaptációjáért. A finn Nokia 1998-ban létesített budapesti szoftverfejlesztő intézetében 2000-ben 350 főt foglalkoztattak. A Siemens Rt. 550 magasan kvalifikált kutatót alkalma-zott K+F egységeiben, az amerikai informatikai óriás, a Compaq pedig 2000 januárjában nyitotta meg budapesti fejlesztő-bázisát. A Világgazdaság felmérése szerint az ezredfordulón Magyarországon évente diplomát szerző mintegy 1500 informatikus egyharmada helyezkedik el multinacionális cégek hazai leányvállalatainál –

akiknek nagyjából a fele (250-300 fő) kerül kutatás-fejlesztési, elsősorban szoftver-fejlesztési területre. Ehhez hozzátehetjük: gyakorlatilag máris informatikus-hiány alakult ki Magyarországon – az említett évi 1500 sem a multinacionálisok leányvállalatainak, sem a gazdaság (és a gazdaságirányítás) egyéb területeinek igényeit nem képes még m m kielégíteni. Összességében a hazai munkaerő és kutatók jó technikai felkészültsége képezi az alapját a K+F tevékenységek bevonzásának. A külföldi cégeknek pedig, miu-tán K+F tevékenységét ide telepítette, érdekében áll a munkaerőt képezni. Tehát tréningekkel, ösztöndíjakkal, külföldi egyetemekkel való kapcsolatok építésével járulnak hozzá a hazai munkaerő potenciál fejlesztéséhez. Az ilyen tevékenysé-gek eredményeképpen a magyar szakemberek tudásának technikai színvonala és versenyképessége kétségkívül javult a rendszerváltás óta. Hatása a

munkaerőpiacra A külföldi tőke gyors térnyerése döntő hatással volt az ország foglalkoztatási helyzetére. 1992 és 1998 között a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a hazai többségi tulajdonban lévő vállalatok csoportjában 800 000 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, de ugyanez idő alatt a külföldi többségi tulajdonban lévő vállalatok létszáma 260 000 fővel növekedett. (KSH, 2000). Bár az nem lehet pontosan elkülöníteni, hogy a már meglévő álláshelyek mekkora hányada került a privatizáció során külföldi tuljadonú vállalatokhoz, mekkora arányt képviselnek a később megszüntetett, illetve a külföldi tulajdonú vállalatok által újonnan létrehozott álláshelyek, a szakemberek szerint a működőtőke-beáramlás összességében pozitív nettő hatással volt a foglalkoztatottak számára.