Betekintés: A külföldi tőke hatása a magyar gazdaság modernizálására

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A privatizációról röviden

1989-1990-ben Magyarországon egy békés politikai-gazdasági rendszerváltozás ment végbe,
melynek eredményeként a korábbi szocialista rendszert egy demokratikus , többpártrendszerű
politikai berendezkedés váltotta fel. A rendszerváltozás eredményeként az országban kiépült a
jogállamiság és a demokrácia jog- és intézményrendszere, valamint kiépülőben kezdett lenni a
piacgazdaság.


A privatizáció fő céljai Magyarországon a következőek voltak (a teljesség igénye
nélkül):



Tulajdonviszonyok rendezése, magántulajdon megjelenése, bevonása piacgazdaságba



A gazdaság tőkehiányának enyhítése



Gazdasági szerkezetváltás



Hazai tőkepiac bővítése, a hazai és nemzetközi tőke és multinacionális cégek
bevonása



A külföldi befektetők privatizációs érdeklődésének fenntartása



A hazai vállalkozások fejlődésének fenntartása



Munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés



A gazdasági társaságok működőképességének fenntartása



Pénzügyi stabilitás javítása a privatizációs bevételek felhasználásnak a segítségével



Új piacok szerzése, piacvesztés megállítása



Hatékonyság növelése új technológiák, vezetői módszerek segítségével

A privatizáció folyamat 1990-ben indult el , mely során az országnak fel kellett azt ismernie,
hogy jelentős hazai tőke hiányában szükség van a külföldi tőke és technika részvételére,
valamint hogy az államnak nem szabadna belefolynia az állami tulajdonú társaságok
működésének átszervezésébe értékesítésük előtt, ezt a feladatot a leendő magánszektorbeli
befektetőkre hagyva. Ennek megfelelően Magyarország megpróbált minél vonzóbb
befektetési környezetet kialakítani, melynek egyik előféltétele a megfelelő törvényi és
szabályozási reform volt.



CÍM A TÁBLÁZATNAK!h
Bulgária

Cseh
Közt.

Külföldi befektetések
első szabályozása

1980

1985

1972

1986

1970

1985

1965

100% külföldi tulajdon
engedélyezése

1991

1989

1988

1988

1989

1989

1989

Tőzsde megnyitása

1992

1993

1990

1991

1995

1993

1989

Társasági törvény

1991

1992

1988

1991

1990

1992

1993

Versenytörvény

1991

1992

1990

1990

1991

1992

1993

Csődtörvény

1994

1993

1991

1990

1995

1993

1993

Kétszintű bankrendszer

1989

1990

1987

1989

1990

1990

1965

Ország/Törvény

Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia Szlovénia

Forrás: WIIW; Forschungsberichte No. 215; Transition Report 1994. Idézi: Antalóczy-Ludányi-Salgó-Sass:
Kelet-Európa és Magyarország tőkevonzási képessége. Európa Fórum 1996/2.

A privatizációnak alapvetően szolgálnia kellene a társadalom a vállalkozó és az adott cég
érdekeit, és ezzel együtt legyen átlátható, mindenkinek azonos feltételeket biztosítva. Ezek
mellett az is fontos tényező, hogy a privatizációs folyamatok gazdaságilag és szakmailag
egyértelműen előnyös legyen, és hogy a lehető legkevesebb társadalmi konfliktussal járon.
Ezeknek a feltételeknek a magyarországi privatizáció nem mindig tett eleget, hiszen ami
biztos a privatizációban, az az, hogy kettéosztotta a társadalmat, két rétegre szakadtunk,
vannak a nagyon gazdagok, akik jó helyen és időben voltak, illetve vannak a nagyon
szegények, akik a privatizációból vesztesen kerültek ki. Sajnos ez a tendecia mind a mai napig
folytatódik, az ország társadalmi struktúrájából hiányzik az erős középréteg.
A társadalmi hatások mellett a privatizáció jelentős hatással volt a termelési struktúrára is ,
melynek következtében Magyarországon a gazdaság legtöbb szektorát teljesen vagy részben
privatizálták.

Teljesen,
vagy lényegében privatizált

A jövõben kerül
privatizálásra

Részben privatizált

Gyógyszeripar

Áramtermelés

Atomenergia termelés

Vegyipar

Mezõgazdaság

Közlekedés

Olaj és gáz-szállítás

Légiközlekedés

Mûsorszórás

Kiskereskedelem

.

Vasút

Dohányipar

.

.

Elektromos elosztórendszer

.

.



Söripar

.

.

Bankszektor

.

.

Szállodaipar és vendéglátás

.

.

Élelmiszeripar

.

.

Nyomdaipar

.

.

Napjainkban teljesen vagy egész részben a magánszektor működteti a lakossági és
kereskedelmi bankrendszert, a biztosítási szektort, a gyógyszeripart, a vegyipart, az építőipart,
a dohányipart, a söripart, az élelmiszeripart, a szabadidős és szállodaipart, a nyomdaipart.
Emellett a közművek nagy részét is privatizálta az állam, így a nemzeti távközlési vállalatot, a
nemzeti olaj- és gázipari vállalatot, az áramelosztó vállalatokat és az áramtermelő kapacitás
nagy részét is.

Ebből következik, hogy a magyar gazdaság állami dominanciájú gazdaságból fokozatosan a
magántulajdon elsőbbségére épülő piacgazdasággá alakult át. Ezt az átalakulást is jól mutatja
az alábbi táblázat:
A magángazdaság növekvő szerepe: kettős könyvvitelű vállalatok (a pénzügyi szektor
kivételével) egyes mutatóinak tulajdonosi alszektor szerinti megoszlása, %

1992

1993

1994

1995

Vállalatok száma
Közösségi
Hazai magán
Külföldi

8,4
80,9
10,7

6,0
80,4
13,6

3,7
81,8
14,5

..
..
..

Hozzáadott érték
Közösségi
Hazai magán
Külföldi

55,7
34,5
9,8

41,9
41,7
16,4

34,8
44,6
20,6

27,1
48,0
24,8

Létszám
Közösségi
Hazai magán
Külföldi

51,9
40,8
7,3

40,6
48,2
11,3

33,0
53,8
13,2

..
..
..

Jegyzett tőke



Közösségi
Hazai magán
Külföldi

65,6
24,2
10,2

54,3
30,7
15,1

48,1
34,1
17,8

..
..
..

Megjegyzés: a tulajdonosi alszektorokba történő besorolás a többségi tulajdonos típusa szerint
történik.
Forrás: KSH Statisztikai évkönyv és Magyar statisztikai zsebkönyv, 1992..1996 (a megfelelő évekre)

A vállalatok számát tekintve a magángazdság már korábban túlsúlyba került , de a közösségi
szektorba tartozó vállalatok méretfölénye miatt a jegyzett tőke nagysága, a foglalkoztatás és a
hozzáadott érték alapján 1992-ben pl. még az állami szektor volt túlsúlyban. Amíg a 8,4%-nyi
többségi közösségi tulajdonú vállalat 1992-ben még a hozzáadott érték 55,7%-át állította elő,
addig 1994-re ez a kör a hozzáadott érték alig több, mint harmadát termeli, és a
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


foglalkoztatottak alig harmadát foglalkoztatja; ez a kör 1996-ra e kör szerepe a hozzáadott
érték előállításában már csak 27,1%.
Az adatok vizsgálva mefigyelhetjük, hogy jelentősen megnövekedett a többségi külföldi
tulajdonban lévő vállalatok száma, valamint az általuk termelt hozzáadott érték is: 1996-ra
már az ilyen vállalatok állítják elő a termelt hozzáadott érték mintegy negyedét – a magas
termelékenységre utal az is, hogy ehhez mindössze a létszám 14,5%-át foglalkoztatják. A
jelentős külföldi tulajdonosú jelenlét mögött nemcsak a privatizációban való aktív részvétel
húzódik meg, de a zöldmezős beruházások szerepe is igen számottevő.
A külföldi tulajdonban lévő megítélése igen vegyes, de az elmondható, hogy az export
növelésére gyakorolt szerepük jelentős, valamint az ő hatásukra az alkalmazott tehcnológiák
is megváltoztak, és hozzásegítettek a piacgazdasági morál és viselkedés széles körben körben
való elterjesztéséhez.

A külföldi tőke áramlása Magyarországra 1989-től
A 80-as évek végén bekövetkezett változásoknak köszönhetően Kelet-Közép-Európa
megnyílt a külföldi beruházások előtt. A régiónak tőkehiánnyal, gazdasági válsággal kellett
szembenéznie, és elvileg nyilvánvaló volt, hogy a gazdasági átalakítások és reformok belső
forrás hiányában csak külső segítséggel vihetők végbe.Ennek megfelelően a magyar



gazdaságban is olyan változások mentek végbe, amelyek lehetővé tették a közvetlen külföldi
tőkebefektetéseket. A külföldi tőkeáramlás szempontjából Magyarország speciális helyzetben
volt, abból a szempontból, hogy az egypártrendszer idején sem szakította meg teljesen
kapcsolatát nyugati gazdaságokkal, a politikai enyhülés időszakában pedig feléledtek a
régmúltra visszatekintő regionális gazdasági kapcsolatrendszerek is. Az 1970-es években
közös vállalatok és rendszeres kereskedelmi kapcsolatok jöttek létre kapitalista országokkal,
és ezzel is magyarázható, hogy a privatizáicó utáni új tulajdonosi réteget zömében az adott
vállalattal már a magánosítás előtt is kereskedelmi kapcsolatban lévő partnerek adták.
A külföldi működő tőke bevonása terén a kelet-középeurópai régióban Magyarország a
kezdetektől fogva vezető helyet foglalt el, a térségbe beáramló befektetések mintegy harmada
országunkra jutott. Egyedül Magyarországon volt jellemező az FDI-barát gazdságpolitika;
amin keresztül biztosabb lett az üzleti környezet, és ami komoly presztízst jelentett az
befektetők szemében. A kezdeti magas tőkebefektetést azzal is lehet magyarázni, hogy az
állam a külföldi tőkét a magyar tőkével nyíltan preferáló privatizációs politikát folytatott.
Ezt azzal indokolták, hogy a tőkeszegény és technológialag elmaradt gazdságot, csak a
pénzügyileg erős, magas piaci részesedésse, és kellő tapasztalattal rendelkező feljett világbeli
vállalatok tudják megreformálni. A magyar privatiázió abban is eltér a térségre jellemző
magánosítástól, hogy nálunk a kuponos privatizációval ellentétben az egyéni döntésekre
alapozott, készpénzes privatizáció valósult meg. A rendszerváltás első idószakában (19881992) megközelítőleg 5 milliárd dollár működőtőke áramlott az országba, amely először a
kersekedelmi szektor privatizálásával kezdődőtt, a feldolgozóiparban és a távközlésben
folytatódott, 1994-ben elérve a bankszektort, 1995-ben pedig – a privatizáció rekordévében –
az energiaszektor jelentős részer került magánkézbe 1996-ig Magyarország részesült a
legnagyobb mennyiségű külföldi tőkebeáramlásban megelőzve ezzel például Oroszországot,
Lengyelországot. 1993 és 1998 között a külföldi befektetések nagy hányada az olcsón
megvásárolható, versenyképes vagy könnyen azzá tehető, értékes vállalatokat és a belső piac
megszerzését célozta meg. Egy érdekes adat: 1998 végére 2000 állami vállalatból csak 135
maradt többségi állami tulajdonban.



A közvetlen külföldi működő tőke befektetések alakulása
1990 és 1998 között évente (millió USD)
Évek Készpénzben befizetve Tárgyi apport Összesen
1990

311

589

900

1991

1 459

155

1 614

1992

1 471

170

1 641

1993

2 339

142

2 481

1994

1 147

173

1 320

1995

4 453

117

4 570

1996

1 983

57

2 040

1997

2 085

22

2 107

1998

1 935

11

1 944

Forrás: MNB, NGKM, IKM, IKIM, GM
1992-1996 között az öt legnagyobb beruházó ország: Németország, USA, Ausztria,
Hollandia, Franciaország. Ebben az időszakban már csökkent a feldolgozóiparba áramló
tőke mennyisége – 1994-ben 49%, 1995-ben 36,3%, 1996-ban pedig cska 20% volt. Ez
valamennyire természetes folyamatként fogható fel, mivel a privatizáció a
kiskereskedelmben, a szolgáltatásokban indult és a feldolgozóipari vállalatoknál
folyatódott egyre csökkenő privatizálható vagyon mellett.
1995-ben további jelentős változások mentek végbe, mivel a beáramló tőke mintegy
35%-át, azaz 168 milliárd Ft-ot a villamos energia-, gáz-, hő és vízellátás ágazatokban
fektették be. Ez egyben azt is eredményezte, hogy a magyar vállalatok tetemes
energiahordozó importja külföldi érdekeltségű vállalati importtá változott, amellyel
szemben export nem állt. Ennek következtében a külkereskedelmi mérlegben a
privatizáció 2 milliárd USD szaldóromlást eredményezett.



A külföldi működő tőke alakulása ágazatonként
(millió Ft, illetve százalék)

Év

MezőgazdaPénzügyi
Feldolgozóipar,
Szállítás,
Ingatlan
ság, vad-,
Kerestevévillamosraktározás,
ügyletek,
erdőgazkedekenység
energia, gáz-,
posta és
bérbedaság,
lem
és kieg.
hő- és vízellátás
távközlés
adás, stb.
halászat
(G)
szolg.
(D+E)
(I)
(K)
(A+B)
(J)

Össz.

1995

385,4
(1,4%)

9 997,3 4 513,9
(36,3%) (16,4)

1 389,4
(5,0%)

2 515,7
(9,1%)

4 311,4 27 569,6
(15,6%) (100%)

1996

457,3
(1,5%)

6 000,9 5 208,9
(19,9%) (17,3%)

334,2
(1,1%)

6 921,2
(23,0%)

7 862,3 30 081,8
(26,1%) (100%)
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



1997

539,0
(0,8%)

13 640,0 5 289,9
(19,7%) (7,6%)

452,8
(0,7%)

4 953,1
(7,1%)

19 504,7 69 260,9
(28,2%) (100%)

1998.
293,0
I.fév
(1,3%)
Forrás: KSH

6 980,3 3 268,0
(30,4%) (14,2%)

235,5
(1,0%)

7 730,7
(33,6%)

3 747,0 22 972,2
(16,3%) (100%)

Az 1999-től egyre kevesebb külföldi tőke áramlik be hazánkba, amelynek okai a privatizáció
befejezése, világgazdasági visszaesés, a forint erősödése, bérszínvonal növekedése. 19981999-ben a tömeges privatizáció befejeződött, és ezzl megszűnt ez egyik legfőbb tőkevonzási
lehetőség.



A működőtőke beáramlása Magyarországra 1990 – 2000 (forrás: KSH)
A külföldi tőke természetesen alapjaiban meváltoztatta tulajdonviszonyokat Magyarországon:
1992-ben a gazdaság egészében a külföldi tulajdon részésedése 11% volt, addig 2000-ben ez a
szám 41% volt, amely nemzetközi viszonylatban is magasnak mondható.

A privatizáicó befejeztével azonban továbbra is folytatódott a struktúrális átalakulás, amely az
egyre nagyobb arányú zöldmezős beruházásoknak volt köszönhető. Az 1990-es évtized első
felében döntően a privatizáció, az évtized második felében pedig a zöldmezős beruházások
adták a külföldi tőkebefektetések fő vonalát, 2001-re pedig a külföldi beruházásokban a már
megtelepült vállalatok termelési bázisának, kooperiációinak kiegészítése került előtérbe. A
2002-es évben átalakult a befektétesek belső szerkezete, mivel az apporttot vámkötelessé
tették, ezért a beruházók inkább a vámszabad területi befeketetés lehetőség vették igénybe,
így próbálták kiküszöbölni az apport, és a folyó behozatal vám- és áfa-terheit, valamint hogy
az árfolyamkockázatot is elkerülkjék.
A működőtőke befektetések 1997-ig terjedő időszakában a profirepatriálás csekély volt, de
1998-ban a profitkivonás megközelítette az 1 Mrd USD-t, amely több mint kétszerese volt az
előző évhez képest. 1999-ben ez a szám 883 M USD volt, ami 2001-ig körülbelül ezen a
szinten stabilizálódott. Ennek oka, hogy a működőtőke beruházások érett szakaszba léptek,
nyereségessé váltak, s a tuljadonosok igényt tartottak a megtermelet jövedelem egy részére.
1997-1998-tól a magyarországi működőtőke-áramlásokat – a korábbi évektől eltérően – négy
tendecia jellemezte:
1. a kétmilliárd körül stagnáló beáramlás
2. a tulajdonosi hitelek növekvő szerepe
3. megugró, majd e szinten stabilizálódó profitrepatriálás
4. folyamatosan bővülő hazai tőkeexport
2002-ben a működőtőke beáramlás erőteljes csökkenésnek indult. Ebben az évben 803 M
USD érkezett Magyarországra, de pontosan ennyi profitot ki is vittek a befektetők, amely
bizonyítja, hogy az ország kezdi elveszíteni tőkevonzó képességét.
2003-ban részvény és tulajdonosi részesedés formájában 1 494 millió euró külföldi
működőtőke áramlott Magyarországra, ami 213 millió euróval meghaladta a 2002-es év



adatait. Ezzel szemben az egyéb tőkekemozgások során 2003-ban közel 1,6 milliárd euró
nettó kiáramlás mutatkozott, így ennek következtében a közvetlen külföldi tőkebefektetések
egyenlege 1990 óta először negatív volt.

A külföldi tőke hatása a magyar gazdaságra
Hazánk a rendszerváltást követő transzformációs veszetségek felszámolása utáni években
viszonylag kedvező gazdasági eredményeket ért el. Az adatokat vizsgálva felmerül a kérdés,
hogy a növekedés vajon a nagy mértékben beáramló FDI-nek köszönhető-e. Inotai
tanulmánya szerint (Inotai András: A működőtőke a világgazdaságban, 1989) három
növekedési forrást lehet megkülönböztetni:
1. A beáramló tőke direkt növekedést indukáló hatása a bővülő beruházásokon
2. Emelkedő kereslet és foglalkoztatottság
3. A tőkével beáramló technika és vezetési ismeretek hosszú távú termelékenységnövelő
hatása

A GDP és az FDI alakulása, 1990-2001, KSH



A fenti ábra is arra enged következtetni, hogy a beáramló működőtőke az elmúlt évek
felzárkózásának egyik motorja volt. Ehhez az állítos meg kell azt is vizsgálni, hogy mely
szektorokba áramlott be a külföldi tőke, és hogy milyen mértékben járultak hozzá a gazdasági
növekedés felgyorsításához.

Hatás a feldolgozóiparra
A feldolgozóipar a külföldi tőke elsődleges befektetési területének számított, a teljes
beáramlás közel fele ebbe az ágaztba került. Az ezredfordulón a külföldi tulajdon aránya 64%
volt, a húzóágazat a gépipar, megközelítőleg 78% került külföldi kézbe. Ezt követi az
élelmiszeripar és a könnyűipar 16-16%-kal.

A külföldi befektetések megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 1992-2000
A külföldi tőke ebbe a szektorba hullámokban áramlott be, a kezdeti magas részesedés (1992:
45,1%) után a beáramlott tőke folyamatosan csökkent, majd stagnálva 2000-ben 36,8%-on állt.
A privatizáció kezdetén többnyire a kisebb befektetést igénylő, alacsony feldolgozottsági fokú
termékeket gyártó, kevésbé képzett munkaerőt foglalkozta tó alágazotokban fektettek be
külföldi tőkét, így az élelemiszeriparban, a textiliparban, a kohászatban és a nem-fémes



ásványi termékek előállításában jelent meg a külföldi tőke. A csökkenés egyik oka volt, hogy
az évek előrehaladtával a privatizációt kiterjesztették a gazdaság más ágazataira is, így a
tőkenövekmény jelentős része került a villamos energia-, gáz-, hő és vízellátás ágazatokba. A
bankprivatizáció is csökkentette a feldolgozóiparba áramló tőke nagyságát.

Az alkalmazásban állók száma néhány kiemelt ágazatban, 2000, KSH
A kilencvenes évek közepétől a nagy arányú zöld-mezős beruházásoknak köszönhetően
azonban újabb nagyobb arányú tőke áramlott ebbe a szektorba, aminek kövekteztében új
húzóágazatok jelentek meg. A gépipar a külföldi tőke révén vált a kilencvenes évek végére
meghatározó szereplője a gazdasági növekedésnek, valamint a vegyipar is a beáramló tőkének
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


köszönhette fellendülését. Ennek a változásnak az oka, a zöldmezős beruházások számának
megnövekedése, melyek magasabb hozzáadott értéket produkáltak, és exportorientált
vállalkozások voltak.
A szolgáltatások liberalizációjának köszönhetően megteremtődtek a nemzetközi verseny
feltételei a piacon, korábban nem látott termékkínálat jelent meg. A beáramló tőkével együtt
nagyarányú know-how is beáramlott az országba, fejlett nyugati módszerek, nemzetközi
vállalati tapasztalatok formájában. Meg kell azt is jegyezni, hogy a nyugati dolgozói
mentalitás megjelenésével nőtt a munkafegyelem és újfajta vállalati kultúrák terjedtek el.



Az ipari értékesítés szerkezete, 2001, KSH

Hatása a tercier szektorra
Magyarországon a tercier szektorok komoly szerepet játszanak a gazdaság növekedésében.
Ebben a szektorban ott van meghatározó része a külföldi befektetőknek, ahol nyílt nemzetközi
verseny folyik és magasabb az átlagos profithányad. Az ehhez a szektorokhoz tartozó
alszektorok – pénzügyi szolgáltatások, idegenforgalom – jelentős devizabevételeket hoznak
az országnak, ezzel is javítva az ország pénzügyi egyensúlyát. Kiemelkedő a távközlés,
szállítás, kereskedelem és ingatlanfejlesztés területén befektetett tőke mennyisége.A
növekedés egyik magyarázata, hogy a hazánkba települt vállalatok magukkal vonzották
pénzügyi és infrasturktúrális szolgáltatóikat is, és ezzel alapvetően átalakították a hazai
vállalatok helyzetét, lehetőségeit.
A szolgáltatások liberalizációjának köszönhetően renget új termék jelent meg, amelyekről
korábban nem is gondolták, hogy megjelenthetnek a hazai piacon. A szélesebben termékskála
által megteremtődtek azok a feltételek is, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy hazánk
résztvegyen a nemzetközi versenyben.



Hatása Magyarország külkereskedelmére
A külföldi tőke hatásait leginkább egy ország külkereskedelmében betöltött szerepén
keresztül lehet a legjobban vizsgálni Egy OECD statisztik szerint 20 országot összehasonlítva
a külföldi tulajdonú vállalatok exportja az összes exportban Magyarország esetében a
legmagasabb 75%, míg ugyanez az arány például Finnország, Svédország, Csehország
esetében 10-20% között változik.1999-ben ez a szám Magyarországon elérte behozatalból a
76%-os, kivitelből pedig a 80%-os részesedést. (Antalóczy Katalin – Sass Magdolna:
Zöldmezős működőtőke-befeketetések Magyarországon: statisztikai becslések, vállalati
motivációk, gazdasági hatások. 2000)

Versenyelőnyök
Magyarországra termelési adottságaiből és kicsi piaci méretéből következően többnyire
export orientált vállalatok érkeznek. Azok a vállalatok, amelyek külföldi tulajdonrésszel
rendelkeznek, könnyebben tudnak hitelt felvenni, amely az exportfinanszírozás szempontjából
fontos, valamint ezzen vállalkozások mögött egy multinacionális háttér van, amely támogatja
az exporttevénykenységet.
A külföldi érdekeltségű vállalatok könnyebben jutnak ki a nemzetközi piacra, mivel
anyavállalatuk széles kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Az exportorienált vállalatok az évek
során jelentősen megnövelték az egye szektorok átlagos exportintezitását (pl. elektronika,
autóipar, számítógépgyártás).

Hatása az exportsturktúrára
A magyar export szerkezetének változása 1995-1999 (%) KSH
Árufőcsoportok
1996
Élelmiszer, ital dohány
15,2
Nyersanyagok
4,4
Energiahordozók
3,3
Feldolgozott termékek
40,8
Gépek, gépi berendezések 36,3
Összesen
100,0

1997
12,9
3,8
2,7
35,5
45,1
100,0

1998
10,5
2,9
1,9
32,7
52,0
100,0

1999
8,0
2,5
1,6
30,7
57,2
100,0



A fenti táblázatban tisztán látható, hogy a külföldi tőke jelentősen megváltoztatta az ország
exportszerkezetét. A kilencvenes évek elején a hangsúly a bőr-, textil- és ruházati termékeken,
valamint vas- és acélipari termékeken, nyersanyagokon (fa, ásványi tüzelők, cement) volt.
Ezeknek a termkécsoportoknak azonban a részesedésük az exportban folyamatosan csökken,
míg a villamos ipari gépek, számítógépek, járművek szerepe nőtt. Ezekben az iparágakban,
ahol növekedés figyelhető meg, a külföldi tőke jelenléte jelentős. Ezt erősíti meg az is, hogy a
gépek és szállítóeszközök kategória már 1999-ben és 2000-ben is 70%-kal részesedett az
exportból, és a feldolgozott termékek aránya is tartósan 25% körül alakult. Azt lehet mondani,
hogy a külföldi működőtőke átstruktúrálta a termelést a jövedelmezőbb szektorok irányába, és
ennek köszönhető, hogy a gazdaság szerkezete radikálisan megváltozott.
A jelenlegi exportnak közel 85%-a fejlett országokba, 75%-a az Európai Unióban áramlik,
vagyis a külkereskedelem re-orientációja is külföldi tőkéhez köthető. Ez egyrészt az amerikai,
japán s más nem tagállamból származó multinacionális vállalatok útján valósult meg, amelyek
hazánkban előállított termékeikkel az Uniót célozzák meg. Másrészt az európai cégek és
multinacionális vállalaltok tevékenységük egy részének kihelyezésekor nyugat-európai
piacaikat is magukkal hozták.
Ma már a külföldi befektetések egyre nagyobb hányada a belső üzemi munka-megosztásra
támaszkodik, a külföldi anyavállalat és a magyarországi leányválla-lat közötti termelési
kooperációs lánc alapján épül fel. Ez pedig gyökeresen át-rendezi a hazai export szerkezetét: a
korábban jellemző ágazatok közötti – úgy-nevezett „inter-industry trade” – munkamegosztást
napjainkra már egyértelmű-en az ágazaton belüli – „intra-industry trade” – váltotta fel. Ennek
következtében a magyar külkereskedelem ma már sokkal kevésbé érzékeny a konjunktúraingadozásokra, és sokkal védettebb az aszimmetrikus sokk-hatásokkal szemben, mint amilyen
az 1990-es évtized elején volt. Ezt támasztja alá a világgazdasági növekedés csökkenésének
ellenére ugyan visszaeső növekedésű, ám még mindig 12%-kal bővülő exportvolumen 2002ben. (Kádár, Markovszky)
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Az első tíz exportáló vállalat rangosra 2001-ben
A vállalat neve
Audi Hungária Motor Kft.
IBM Storage Products Kft.
Philips Végszerelő Központ
Magyarország Kft.

Külföldi
érdekeltségű?

Vámsza-bad
terü-

igen (zöldmezős)
igen (zöldmezős)

igen
igen

igen (zöldmezős)

igen



Flextronics International Kft.
Nokia Komárom Kft.
MOL Rt.
Opel Magyarország Autóipari Kft
NABI Észak-Amerikai Járműipari Rt.
Suzuki Rt.
Samsung Electronics Magyar Rt.

igen
igen
igen
igen
igen
igen
igen

(zöldmezős)
(zöldmezős)
(tőzsde)
(zöldmezős)
(zöldmezős)
(zöldmezős)
(zöldmezős)

igen
igen
nem
igen
igen
igen
igen

A fenti táblázatból jól látható, hogy a vámszabad területi vállalatoknak jelentős szerepük volt
a export átstruktúrlásában, mivel az OECD klasszifikációja alapján „high-tech“ termkékeknek
nevezett árucikkeket a zöldmezős beruházással létrehozott vállalatok gyártják.

Az ipari parkokról röviden
Az ipari parkok kialakulása Magyarországon az 1990-es évek elején spontán módon valósult
meg, a vállalkozások (elsősorban multinacionális cégek) és a helyi önkormányzatok
kezdeményezésére. A kormányzati szabályzás 1997-ben kezdődött meg „Ipari Park“ pályázati
rendszer meghirdetésével, amelyet hamarosan különféle pályázati lehetőségek is követtek.
2001-ig az ipari parkok száma és teljesítménye (árbevétele és exportja) 1997-hes képest több
mint ötszörösére nőtt, az ipari parkok vállalkozásaiban foglalkoztatottak száma pedig
megnégyszereződött.
Ennek a dinamikus növekedésnek köszönhetően 2001-re az ipari parkok már jelentős
tényezőivé váltak az ország ipari termelésének: az itt működő vállalkozásokban dolgozik az
ipari foglalkoztatottak 14 %-a, ezekben állítják elő az ipari árbevétel 26 %-át és az ipari
exportárbevétel 38 %-át. Gazdasági súlyukat növeli az a tény, hogy nemcsak az ipari termelés
növelésében és az új munkahelyek létrehozásában játszottak fontos szerepet, hanem a
korszerű termelési eljárások, valamint technika alkalmazásában is. Ennek köszönhetően az
ipari parkokban működő vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlag 1,9szerese.



Az ipari park hálózat sturktúrális jellemzői
Az ipari parkok a hazai telephely rendszer meghatározó kínálati bázisát adják, sajátos
jellemzőkkel, csoportos, illetve egyedi típus- és karakterjegyekkel. Az új beruházások
ugyanakkor differenciált és minőségi igényeket, keresletet támasztanak a magyar lokációs
lehetőségekkel szemben. Alapkérdés a befektetői telephelyi kereslet és a rendelkezésre álló,
illetve kifejleszthető ipari parki kínálat összehangolása, méghozzá úgy, hogy egy percig sem
feledkezhetünk meg arról, hogy ez elsődlegesen piaci alapon megvalósuló ingatlanfejlesztés.
Így közgazdasági természeténél fogva a következő pontokban vázolt jellemzőket abból a
szempontból minősíthetjük, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a hazai telephelyi bázisok
(terület) értéknövekedéséhez.
Az ipari parkokat az alábbik szerint is lehet csoportosítani:

Az ipari park jellege

Teljesen zöldmezős park

Főbb jellemzők
az alapinfrastruktúra tervezett
módon épült ki,

A jelleget leginkább megjelenítő ipari parkok

- az ipari telephelyek kialakítása Sopron, Győr, Sóstó, Alba és Déli Ipari parkok
Székesfehérvár, Flextronics Sárvár és
viszonylag szabadon
Zalaegerszeg, Nagyatád, Dunaújváros, Rétság,
megválasztható,
Salgótarján, Hatvan, Szikszó, Tiszaújváros,
Nyíregyháza, Debrecen (városi), Mezőtúr,
- nagyobb tartalékterületek
Békéscsaba
bevonása lehetséges,
- nincs környezetszennyezés,
az alapinfrastruktúra kiegészítő
vagy bővítő jelleggel épült ki,

Korábban már az ipari park
területén működő
vállalkozásokat integráló
parkok, jelentős zöldmezős
területek

- az ipari telephelyek kialakítása
viszonylag szabadon
Szombathely, Szentgotthárd, Esztergom, Eger,
megválasztható,
Sátoraljaújhely, Miskolc-Alsózsolca, Orosháza,
Csongrád, Hódmezővásárhely, Berettyóújfalu,
- nagyobb tartalékterületek
Szeghalom, Jászfényszar
bevonása lehetséges,
- az ott működő vállalkozások
nagyban segítették a szakmai
arculat kialakulását
az alapinfrastruktúra általában
felújításra, kiegészítésre szorult,
bővítő jelleggel épült ki,

Korábban volt katonai
Pápa, Dombóvár, Dunaföldvár, Air Ipari Park
területek, jelentős zöldmezős
- az ipari telephelyek kialakítása Veszprém, Szentes
területekkel
általában kötöttségek mellett
választható, meg



- jelentős épület-felújítási és
bontási munkákat kellett
elvégezni
az alapinfrastruktúra általában
felújításra, kiegészítésre szorult,
Ganz Zalaegerszeg, VIDEOTON SzékesVolt ipari területek, döntően - az ipari telephelyek kialakítása
fehérvár, DIGÉP Miskolc, Ózd, Kálvária és
betelepült vállalkozásokkal, kötöttségek mellett lehetséges,
SZEKO Ipari Parkok Szeged, Mezőhegyes,
illetve üres ipari épületekke
Sarkad, VIDEOTON Kaposvár, Törökszentmik
- jelentős épület-felújítási és
bontási munkákat kellett
elvégezni
- az alapinfrastruktúra tervezett
módon épült ki,
- az ipari telephelyek kialakítása
viszonylag szabadon
megválasztható,
Agrár- jellegű ipari parkok

- nagyobb tartalékterületek
bevonása lehetséges,

Mórahalom, UNIVERSITAS Debrecen, Pacsa,

- nincs környezetszennyezés,
- jelentős mezőgazdasági
termelőkörzete van
élelmiszeripari, feldolgozóipari
vállalkozások fogadhat
az alapinfrastruktúra tervezett
módon épült ki,
- az ipari telephelyek kialakítása
viszonylag szabadon
megválasztható,
Logisztikai központokból
kialakult ipari parkok

- nagyobb tartalékterületek
bevonása lehetséges,

TRANSZ-SPED Debrecen, Rozália Ipari Park
Biatorbágy, Üllői Ipari Park, Harbour Ipari Park
Budapest,

- nincs környezetszennyezés,
- az ipari park szakmai arculatát
a logisztikai tevékenység
határozza meg

Az ipari parkok területe mintegy 8400 hektár. A parkok átlagos betelepítettségi aránya 38,4%,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ami azt jelenti, hogy mintegy 5200 hektár, többnyire alapinfrastruktúrával ellátott ipari
telephelyáll rendelkezésre a betelepülni szándékozó vállalkozások számára.



Megnevezés
Az ipari parkok száma (db
Az ipari parkok területe (ha)
Betelepítettség (%)
Betelepült vállalkozások (db)
Betelepült vállalkozások által foglalkoztatott létszám (ezer
fő)
Betelepült vállalkozások

1997 1998 1999 2000 2001 2002*
28 75 112 133 146 155
2350 4950 6790 7590 8010 8400
21,5 30,0 34,5 32,9 38,4 38,6
320 685 980 1495 1760 1884
27

59

82

110 115 118

166 316 427 662 1003 1011
beruházása (Mrd Ft)
Betelepült vállalkozások
619 930 1651 2665 3294 3324
árbevétele (Mrd Ft)
Betelepült vállalkozások
514 698 1281 2211 2560 2571
export értékesítése (Mrd Ft)
Exportbevétel aránya (%)

83

75

78

83

78

77

Az ipari parkok a befektetések, beruházások számára a következő előnyőket nyújták:





. alapinfrastruktúrával ellátottak (ezen belül jelentős körülmény az, hogy az energia,
víz-, szennyvíz-, csapadékvíz ellátás/elvezetés hatósági alap-engedélyei rendelkezésre
állnak),
az ipari park területe építési szempontból (településrendezési terv, környezetvédelmi
hatósági engedély) rendezett, ezért a beruházás igen rövid idő alatt megkezdhető,
az ipari parkok jelentős része rendelkezik olyan zöldmezős területtel, amelyek 6-10 ha
területű (egybefüggő) telephely kialakítását – nagy beruházások számára – lehetővé
teszik,
az ipari parkok rendelkeznek olyan megvalósíthatósági vizsgálattal (tanulmánnyal),
amelyek a befektetői döntésekhez szükséges alapadatokat tartalmazzák

Az ipari vámszabad területek szerepe
A külföldi tulajdonú vállalatok megjelenésével a magyar gazdaság két részre szakadt, mivel a
külföldi tőke segítségével működő vállalati többnyire exportorientáltak, míg a hazai tulajdonú
kis- és középvállalkozások leginkább a belső piacra termelnek. Ez a kettőség legtisztábban a
vámterületi és a vámszabad területi gazdaság különbségében jelenik meg.
A vámszabad területi célja elsődleges célja az, hogy exportorientált, teljesen új, fejlett
technológiát, technikát meghonosító külföldi befektetőtek Magyarországra vonzza, azáltal,



hogy az ebben a formában működő vállalatok folyó importját és termelőeszköz-behozatalát
mentesítették a vámok és forgalmi adók megfizetése alól.
A vámszabad területen működő vállalkozások igen jelentős gazdasági szereppel rendelkeznek,
amelyet az alábbi táblázat adatai is jól mutatnak:

Az ipari vámszabad területi vállalkozások fontosabb adatati, 2000
Megnevezés
Szervezetek száma
Külföldi tőke, Mrd Ft
Nettó árbevétel, Mrd Ft
Export árbevétel, Mrd Ft
Hozzáadott érték, Mrd Ft
Mérleg szerinti eredmény,
Mrd Ft
Üzemi tevékenység eredménye, Mrd Ft
Adózott eredmény, Mrd Ft
Osztalék, Mrd Ft
Átlagos statisztikai

Ebből:
vámszabad
105,0
190,4
3 124,9
2 917,8
438,3

0,39%
6,49%
18,93%
49,14%
14,04%

359,3

180,0

50,10%

862,7

206,6

23,95%

650,1
313,3
606 749,0

202,6
24,7
65 838,0

31,16%
7,88%
10,85%

5 143,4
27 213,0

6 657,2
47 463,9

129,43%
174,42%

Külföldi érdekelt-ségű
vállalkozások
26 645,0
2 935,5
16 511,5
5 937,7
3 120,8

Egy főre jutó hozzáadott
Egy főre jutó nettó
Forrás: KSH

Arány

Regionális tekintetben is megfigyelhető a vámszabad és vám-területi vállalatok közötti
különbség, mivel külföldi tőke alapvetően hozzájárult a magyar gazdaságra amúgy is jellemző
regionális megosztottság további elmélyüléséhez, amelyet a következő ábra is alátámaszt:

Forrás: Ecorys Magyarország Kft. - 2001



A fenti ábra a Magyarországon található ipari parkokat mutatja be. Jól megfigyelhető, hogy
ezek a gazdasági növekedés alapját képező területek főként Közép- és NyugatMagyarországon rendelkeznek magas fokú foglalkoztatási adatokkal.

A fizetési mérlegre gyakorolt hatás
A működőtőke beáramlások a kilencvenes évek közepétől komoly szerepet játszottak a folyó
fizetési mérleg hiányának finanszírozásában. Korábban a beáramlott működőtőke import,
valamint a turizmusból származó bevételek lehetővé tették az adósságállomány csökkentését,
de mára ez a szerep már nem meghatározó, mivel a működőtőke beáramlások már nem
képesek a finanszírozni a kötelezettségeket. A finanszírozási problémáknak számos oka
alakult ki az évek folyamán. Elsősorban a tőke beáramlásának stabil, majd csökkenő mértéke
emelendő ki, hiszen a folyamatosan növekvő külkereskedelem mellett ez eleve csökkenő súlyt
jelent a folyamatokban.
Bár látszólag a profitkivonás negatívan érinti a fizetési mérleg egyensúlyát, valójában
kedvező folyamatok alakulhatnak ki. Amennyiben a befektetők egy adott országban pozitívan
ítélik meg a jövőt, ott hajlandóak a kitermelt profit jó részét újra befektetni. Magyarországon
is megfigyelhető volt a visszaforgatott profit növekvő hányada, míg a kivont mennyiség
alapvetően stabil mennyiséget érintett.

Hazai vállalatokra gyakorolt hatás
A külföldi tőke megjelenésével egyidőben a külföldi vállalatok elkezdték építeni hazai
kapcsolataikat. A vállalatfelvásárlásokkal és egyesülésekkel együtt a külföldi cégek felvették
a kapcsolatot a potenciális hazai beszállítókkal és sok esetben törekedtek is arra, hogy a
megszerzett vállalat régi kapcsolatrendszerét feltámasztva széleskörű beszállítói réteget
alakítsanak ki. Ezzel szemben a zöldmezős beruházás keretében megjelenő vállalatok
magukkal hozták tracidionális beszállítóikat, és csak igen kis mértékben vették igénybe a
hazai cége szolgáltatásait, ezáltal lényegében elszigetelődve a hazai gazdság szereplőitől.
A vállalatok érdeklődési körüknek megfelelően nyersanyagot, alkatrészeket szállítanak be,
vagy kutatási-fejlesztéis kapacitásokat vesznek igénybe, illetve vannak olyan társaságok is,
amelyek az olcsó munkaerőt kívánják megszerezni. Hogy a külföldi cég mennyire érdekelt a
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hazai vállalkozókkal való kapcsolat kiépítésében, az függ a vállalati láncban betöltött



szerepétől és attól is, hogy döntéshozatala mennyire független a központitól. Ez azért is fontos,
mivel vizsgálatok mutatták ki, hogy a negyven legnagyobb Magyarországon működő külföldi
leányvállalat közül csak kettő dönthet önállóan a helyi beszerzésekkel kapcsolatban, mert
máshol az ilyenfajta döntéseket központilag végzik. Az összeszerelő üzemek esetében például
az egyik legfontosabb szempont a beszállítói költségek csökkentése, emiatt ezek a vállalatok
csak igen szűk keretek között veszik igénybe a hazai vállalkozások szolgáltatásait (pl. az
Audinál a beszállítói arány megközelítőleg 10%, addig a GE-Tungsram esetében ez az arány
60-70% körül mozog).
A Magyaroszágon befektető vállalatok többségére az jellemző, hogy a termelési lánc egy
láncszemét alkotják, emiatt pedig a kihelyezett termelőegység beszállítóinak és
alvállalkozóinak szervesen illeszkedni kell a teljes hálózatba, megfelelve a nemzetközi
tecnológiai, minőségi, megbízhatósági követelményeknek, hiszen egy multinacionális cég
beszállítójaként versenytársai is a globális pica vállalatai. Ezek a nemzetközi
versenyképességet biztosító tulajdonságok vagy megvannak egy, a beszállításban érdekelt
cégnél, vagy idővel kifejleszthetők, de mindeképpen létfontosságúak, hiszek ezek meglétén
vagy hiányán múlik, hogy milyen feladatok ellátására alkalmasak.

A hazai vállalatok nehézségei
Hazánkban igen sok korszerű szektor elszigetelten működik a gazdságban, hiába növelik
teljesítményüket, a belföldi keresletet nem növelik mgfelelő mértékben, és így sokkal kevésbé
segíti elő a hazai vállalkozó réteg felzárkózását. Magyarországon a kis- és középvállalkozások
tökehiány miatt nem tudnak megfelelni a multinacionális vállalatok által támasztott
követelményeknek. Ezt kissé árnyalja, hogy egyes haza nagyvállalatok, mint pl. a Rába, a
Ganz, a VIDEOTON, Bakony Művek sikeresen integrálódtak a nemzetközi hálózatok
rendszerébe, és forgalmuk nagy részét már multinacionális vállalatoknak végzett beszállítások
adják (Szanyi M: Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működőtőke-áramlás vizsgálatában, 1997)
Egy nemzetközi hálózat részének lenni egyben azt is jelenti, hogy hosszú távon elkötelezi
magát a vállalat, de lehetőség nyílik a technolóigai fejlődésre, valamint a profit növelésére.
Egy nagynevű transznacionális cég beszállítójának lenni kiváló referencia a kereskedelmi
kapcsolatok bővítésekor.



Egyes multinacionális vállalatok hazai beszállítói aránya, 2000

Audi
Ford
GM
Philips
Suzuki
GE-Tungsram
Electrolux
Opel autógyártás
Opel sebességváltó művek gyártása
RÁBA

10%
20%
10-20%
10% körül
50% fölött
60-70%
40-50%
7%
40-45%
40-45%

Forrás: Szanyi
Alvállalkozók és beszál-lítók alkalmazása nem minden esetben kifizetődő a feleknek. Jól
példázza ezt a GM-Opel és a Suzuki autógyárak esete. Az Opel esetében az évi 15 000
darabos sorozatnagyság nem tette financiálisan kivitelezhetővé beszállítók igénybevétel-ét, és
így csak az akkumulátor és a motorolaj származik Magyarországról. A be-szállítói bevonás
mögött kereskedelempolitikai érvek is meghúzódhatnak. A Su-zuki esetében a helyzet
egészen más, mivel a cég kihasználja hazánknak az EU-val kötött szabadkereskedelmi
megállapodás kitételét, azaz amennyiben a hozzá-adott érték több mint 60%-a
Magyarországról származik, úgy az autók magyar termékként vámmentesen kerülhetnek be az
uniós belső piacra.
A kisebb beszállítói kör sok esetben többet jelent. Míg az Audi folyamatosan a legmagasabb
kritériumok alapján dönt beszállítóiról, a Suzuki esetében több mint tízéves konstrukciók
gyártásában való részvételről beszélünk, azaz végső soron azt is mondhatjuk, hogy
nemzetközi szinten elsősorban az AUDI magyar beszállítói lesznek képesek terjeszkedni.
a hatodik az újszerű, tudásalapú technológiákat felvonultató országok sorában. Sajnos
azonban, mint az a duális gazdaság elemzésekor már aláhúztuk, Magyarország gazdaságának
csak egy szűk szegmense jellemezhető ilyen mértékű innovációval. A jövőben a feladatok
további bonyolódása és a verseny kiéleződése várható, ezért a hazai vállalati szektor
integrálása értelemszerűen egyre nagyobb lemaradás egyre költségesebb behozatalát jelenti
2 Szalavetz Andrea: A működőtőke-befektetések szerepe a magyar gazdaság
modernizációjában. 2001.



FDI és technológia
A tőkeimportól várt egyik legjelentősebb, ugyanakkor az egyik leghevesebben vitatott hatása
a műszaki fejlődésben, a technológia átadásában nyilvánul meg. A külföldi tőkével működő
cégek általában magasabb sturktúrális hatékonysággal tevékenykednek. A külföldi tőke a
fogadó közeg átlagánál magasabb hányadban hordoz technológia-, műszaki-, és vezetési
ismereteket, és abban is, hogy a technikaközvetítő funkció a gazdaság egészére hatást
gyakorol. Kornyazati felmérés támasztja alá, hogy egy adott cég műszaki színvonala a vállalat
mérete, és szektorális elhelyezkedése mellett a külföldi tőke bevont mennyiségétől is függ.
Annak mértéke, hogy a külföldi tőke milyen típusú technológiát hordoz, és ez milyen
mértékben terjed el a fogadó országokban, a gazdaságpolitikán túlmenően a tőkebeáramlás
sruktúrájától és befektetési környezetől is függ. Mivel a magyar gazdaságpolitika alapvetően
FDI barát környzetet valósított meg, ezért Magyarországon piaci alapú fejlődés indult meg. A
zöldmezős beruházások igen magas szintű technológiát valósítottak meg az országban, de
működésüknél fogva ebből a hazai vállalati szektor keveset érzékelt. A beszállítói helyzet
javulásával és a magasabb hozzáadott értéket nyújtó, hosszabb távon megtelepedni kívánó,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vállalatok térnyerésével párhuzamosan a technológiatranszfer már jelenleg is pozitívnak
értékelt szerepe tovább nő.
A külföldi tőke kutatás-fejlesztésre gyakorolt hatását is többféleképpen értelmezik. Ezek
alapján nem egyérlemű a külföldi működőtőke importnak a hazai kutatás-fejlesztésre
gyakorolt hatása. A felvásárolt magyar nagyvállaltok innovációs kapacitásai nagyrészt
megsemmisültek, jobb esetben önállóságukat vesztve integrálódtak a tulajdonos globális K+F
hálózatába.



Az IMD adatai szerint Magyarországon 1999-ben az összes K+F ráfordítás 329 M USD-t tett
ki, ami a GDP 0,68%-nak felel meg. (IMD: World Competitivness Yearbook, 2001) Ennek
közel 40%-át a vállalatok ráfordításai adták. 1999-ben Csehországban (1,28%) és
Szlovéniában (1,38%) jóval magasabb volt a ráfordítási arány, mint Magyarországon.
Lengyelországban (0,75%) arányosan közel ugyanannyit költöttek kutatás-fejlesztésre,
Észtország-ban (0,59%), Szlovákiában (0,61%) és Görögországban (0,55%) viszont
3

kevesebbet áldoztak fejlesztésre, mint hazánkban. Magyarország helye a világ ranglistáin:
Hazánk fejlettségének és versenyképességének mutatói. 2001. május, http://www.mfa.gov.hu/
A külföldi érdekeltségű vállalatok K+F tevékenysége még mindig lényegesen magasabb
volumenű, mint a hazai cégek esetében, sőt egyre több nagyvállalat telepíti kutató fejlesztő
egységeit Magyarországra (pl. Audi, Nokia, Philips, Siemens, GE, Knorr Bremse, ABB,
Ericsson). Szintén érde-kes momentum, hogy a Közép-és Kelet-Európában tevékenykedő
cégek 45%-a Budapestet választja regionális szolgáltatói székhelyéül. Ezek közé tartozik a
japán Tateyama vállalat, amely termelőegységgel nem is rendelkezik hazánkban (S, 2002).
Érdekes továbbá megjegyeznünk azt is, hogy néhány estben a pusztán összeszerelő üzemnek
titulált termelőegységek rendelkeznek a legkiter-jedtebb K+F tevékenységgel.



A K+F szempontjából a magyar működőtőke-vonzás kiemelten sikeres területét jelentik
ugyanakkor a nagy multinacionális befektetők hazai szoftverfejlesztő központjai. Az úttörő
ezen a téren alighanem az Ericsson Távközlési Kft. tekint-hető. A svéd távközlési
multinacionális vállalat magyarországi leányvállalatánál 1994 óta folyamatosan fejlesztett
szoftverközpont jelenleg 220, zömében felsőfokú végzettségű alkalmazottja a felelős az
anyacég valamennyi dél- és délkelet-euró-pai beruházásának szoftverellátásáért, a szükséges
szoftverek adaptációjáért. A finn Nokia 1998-ban létesített budapesti szoftverfejlesztő
intézetében 2000-ben 350 főt foglalkoztattak. A Siemens Rt. 550 magasan kvalifikált kutatót
alkalma-zott K+F egységeiben, az amerikai informatikai óriás, a Compaq pedig 2000 januárjában nyitotta meg budapesti fejlesztő-bázisát. A Világgazdaság felmérése szerint az
ezredfordulón Magyarországon évente diplomát szerző mintegy 1500 informatikus
egyharmada helyezkedik el multinacionális cégek hazai leányvállalatainál – akiknek
nagyjából a fele (250-300 fő) kerül kutatás-fejlesztési, elsősorban szoftver-fejlesztési területre.
Ehhez hozzátehetjük: gyakorlatilag máris informatikus-hiány alakult ki Magyarországon – az
említett évi 1500 sem a multinacionálisok leányvállalatainak, sem a gazdaság (és a
gazdaságirányítás) egyéb területeinek igényeit nem képes még m

m kielégíteni. Összességében a hazai munkaerő és kutatók jó technikai
felkészültsége képezi az alapját a K+F tevékenységek bevonzásának. A külföldi cégeknek
pedig, miu-tán K+F tevékenységét ide telepítette, érdekében áll a munkaerőt képezni. Tehát
tréningekkel, ösztöndíjakkal, külföldi egyetemekkel való kapcsolatok építésével járulnak
hozzá a hazai munkaerő potenciál fejlesztéséhez. Az ilyen tevékenysé-gek eredményeképpen



a magyar szakemberek tudásának technikai színvonala és versenyképessége kétségkívül javult
a rendszerváltás óta.

Hatása a munkaerőpiacra
A külföldi tőke gyors térnyerése döntő hatással volt az ország foglalkoztatási helyzetére. 1992
és 1998 között a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a hazai többségi tulajdonban
lévő vállalatok csoportjában 800 000 fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, de ugyanez
idő alatt a külföldi többségi tulajdonban lévő vállalatok létszáma 260 000 fővel növekedett.
(KSH, 2000). Bár az nem lehet pontosan elkülöníteni, hogy a már meglévő álláshelyek
mekkora hányada került a privatizáció során külföldi tuljadonú vállalatokhoz, mekkora arányt
képviselnek a később megszüntetett, illetve a külföldi tulajdonú vállalatok által újonnan
létrehozott álláshelyek, a szakemberek szerint a működőtőke-beáramlás összességében pozitív
nettő hatással volt a foglalkoztatottak számára.