Programozás | Programozás-elmélet » Programozási alapfogalmak

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:240

Feltöltve:2009. szeptember 25.

Méret:44 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11110 icele 2010. március 24.
  Köszönöm!

Tartalmi kivonat

Programozási alapfogalmak Program: olyan utasítások sorozata, amelyek a számítógép működését vezérlik. Két fő típusa van az alkalmazói program és a rendszerprogram Programozási nyelv: olyan jelölésrendszer, amely felhasználásával a feladat végrehajtásához szükséges lépéseket , azaz magát a programot leírjuk A programozási nyelvben utasításokat írnak a számítógép irányítására. Ennek két típusa van: -alacsony szintű programozási nyelv: mindig egy adott számítógépre tervezik. Ebben a belső gépi kód alapján épül fel a program Nehezen tanulható nyelv , mivel a számítógép belső felépítésének ismerete szükséges elsajátításához. Ilyen nyelv, pl: az assembly nyelv, mely rövid betűsorokból áll, melyek egy assembler nevű fordítóprogrammal gépi kódra fordíthatók, amit a CPU közvetlenül végre tud hajtani. Gyors hatékony programok készíthetők velük -magas szintű programozási nyelv: arra tervezték, hogy

megfeleljen a programozó követelményeinek, a független bármely számítógép belső gépi kódjától. Magas szintű programozási nyelvet használnak a legtöbb gyakorlati alkalmazáshoz. Gyakori nyelvek: BASIC, PASCAL ,C, Algoritmus: egy probléma megoldása során általában egyértelműen meghatározott véges számú lépések sorozatát hajtjuk végre, azaz egy algoritmust követünk. Az adott algoritmus tehát tevékenység-sorozatot jelöl, amelyet végrehajtva eljuthatunk a kívánt eredményhez. Nyilván való hogy egy adott feladat megoldásához különböző algoritmusokat találhatunk . Az algoritmusokkal szemben a következő elvárásokat fogalmazhatjuk meg: 1. Általános érvényű legyen 2. Az egymástól csak bemenő adatokban különböző feladatok megoldása is lehetséges vele. 3. Véges számú lépés után véget ér 4. Egyértelműen meghatározott lépések sorozatából áll 5. Minden részlépésnek van egy rákövetkezője , kivéve persze a

legutolsót Nyilván való, hogy az algoritmus ”kitalálása” után megpróbáljuk azt olyan formába önteni hogy azt a számítógép is ”megértse”. Az algoritmusnak ezt a formáját nevezzük programnak, a program részlépéseit pedig utasításoknak. Változó: Az algoritmusban egy adat vagy állandó értékkel bír, vagy megváltoztathatja az értékét. Az állandó értékkel bíró adatokat konstansnak nevezzük pl;3,14. Azt az adatot , amely az algoritmusban megváltoztatja értékét változónak nevezzük. A programban szereplő változókat a következő képpen jellemzhetjük: 1. Név: a változókat a programban névvel azonosítjuk 2. Típus: a változó természetesen valamilyen adott típussal rendelkezik(pl.szám, karakter,stb) , ami egyúttal meghatározza azt is, hogy milyen műveletek végezhetől el rajtuk, és milyen értékhatárok között lehet. 3. Érték: a változónak mindig van a programban valamilyen konkrét értéke 4. Cím: a változó

által tárolt adat memóriabeli helyének a címe Alapvető lépések: Az algoritmusok általában a következő elemi lépésekből épülnek fel: -Beolvasás: az algoritmusnak rendszerint szüksége van bevitt adatokra, amelykkel műveleteket végez. -Kiírás: az algoritmus végcélja többnyire az , hogy a ”külvilág” felé adatokat közöljön , mintegy az algoritmus eredményeként. -Értékadás: az értékadás jele általában a:=; pl.x:=5; -Elágazás: egy feltétel teljesülésétől függően folytatjuk az algoritmust. Itt egy döntésről van szó, aminek eredményeként egyik, ill. másik irányban folytatódik az algoritmus. -Ciklus: sokszor előfordul hogy egy bizonyos részlépést , vagy részlépéseket többször is , végre kell hajtani.Ezt nevezzük ciklusnak, és amit ismételten végre kell hajtani azt ciklusmagnak. Ahhoz hogy a ciklusból egyszer ki tudjon lépni az algoritmus, szükség van egy ún. ciklusfeltételre, amely teljesülésétől függően

fog végrehajtódni a ciklusmag. Tipusai: -elöltesztelő ciklus:a ciklusmag utasitásait addig hajtódnak végre, amig a feltétel igaz. Ha a feltétel hamis , akkor a végre hajtás a ciklus vége után folytatódik. -hátultesztelő ciklus: a ciklusmag utasításait addig hajtja végre a számítógép , amig a feltétel igaz. Ha a feltétel hamis akkor a végrehajtás a ciklus vége után folytatódik. Mivel a vizsgálat a ciklus végén van, ezért egyszer mindenképppen lefut a ciklus. A programírás lépései: - a feladat megfogalmazása -algoritmuskészítés -kódolás -tesztelés, hibakeresés -dokumentálás A Pascal program 3 főrészből áll: -programfej -definiciós ill, deklarációs rész -programtörzs A Pascal program szerkezete: -programfej: program programnév; -deklarációs rész uses ( a használt unit könyvtárak felsorolása) label (címkék deklarálása) const (konstansok deklarálása) type (típusok deklarálása) var (változók deklarálása)

procedure eljárásnév (paraméterek); (deklarációk) begin ( az eljárás történetének utasításai) end. Funtcion függvénynév (paraméterek) (deklarációk) begin (a függvény törzsének utasításai) függvénynév:=utasítás;( a függvény eredménye) end