Gazdasági Ismeretek | Magyarország » Koródi Leila - Regionális és lokális gazdaságfejlesztés I

S ZEGEDI T UDOMÁNYEGYETEM G A ZDASÁGTUDOMÁNYI K AR REGIONÁLIS ÉS LOKÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS I. A békéscsabai kistérség versenyképességének elemzı bemutatása Kurzusvezetı: Prof. Dr Lengyel Imre Szemináriumvezetı: Vas Zsófia Boglárka Készítette: Koródi Leila Közgazdász-gazdálkodási szak Vállalkozásfejlesztési szakirány IV. évfolyam Szeged, 2009. április Tartalomjegyzék Bevezetés . 1 Elemzı rész. 2 Általános bemutatás. 2 1. Alapfogalmak definiálása 2 2. Elhelyezkedés 3 Szelektált versenyképességi indikátorok . 4 1. Alapkategóriák 5 2. Alaptényezık 7 3. Sikerességi faktorok 9 Összegzés . 13 Irodalomjegyzék . 16 Mellékletek . 17 Bevezetés Az alábbiakban a békéscsabai kistérség versenyképességét fogom elemezni. Véleményem szerint rendkívül fontos, hogy a Dél-Alföldön lévı térségek az országos átlagtól rosszabb mutatóira magyarázatot és megoldást találjunk, hogy ezzel is elısegítsük a

fejlıdés lehetıségét. A mai válságos helyzetben ez kiváltképp érdekes téma, ugyanis az egyes gazdasági változások és helyzetek felerısíthetnek már meglévı, általában negatív folyamatokat, melyekre gyógymódot találva lecsökkenthetı a recesszió mértéke, ideje, és egyben ki is élezıdhetnek azok a faktorok, melyek majd segítenek a kilábalásban. Tanulmányomat ezért alapvetıen a Prof. Dr Lengyel Imre által alkotott Piramismodell vizsgálatára alapozom elsısorban statisztikai elemzéssel egybekötve, mely során az esetek döntı többségében a KSH-tól származó adatokra támaszkodom. Az egyes versenyképességi tényezıket sorra véve igyekszem kiszőrni a pozitív illetve a negatív irányba ható faktorokat, és rávilágítani azok következményeire. Alapvetıen arra szeretnék választ kapni, hogy a békéscsabai kistérség milyen versenyképességi helyzetben van, mik azok a tényezık, amelyekre hosszútávon lehet építeni a

versenyképesség javítása érdekében. A dolgozat elemzı részét két fı szakaszra osztom: általános bemutatás, szelektált versenyképességi indikátorok vizsgálata. Az általános bemutatás fejezetben elıször két alapvetı fogalmat (kistérség, versenyképesség) definiálok, majd annak második felében nagyvonalakban a kistérséget tényszerő adatokkal mutatom be. Ezt követıen a tényleges vizsgálati rész következik (szelektált versenyképességi indikátorok), ahol a Piramis-modell alapján elemzem az egyes indikátorokat. Összegzésképp pedig kitérek a kiemelten szerepet játszó tényezıkre, levonok néhány következtetést, és egyfajta javaslattal is élek. 1 Elemzı rész Általános bemutatás 1. Alapfogalmak definiálása Témám megkezdése elıtt fontosnak tartok kiemelni néhány alapfogalmat, melyek definiálása lényeges a dolgozat pontosabb átlátása és megértése szempontjából. A kistérség fogalmáról a 244/2003. (XII 18)

kormányrendelet az alábbiak szerint fogalmaz: 1. § (1) közigazgatás A kistérség területi területfejlesztési-statisztikai feladatainak ellátásához területi szükséges egység, illetékességi amely a területek megállapításának is alapja. (2) A területfejlesztési-statisztikai kistérség (a továbbiakban: kistérség) földrajzilag összefüggı területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. (3) A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét, és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. (4) A kistérségek területe, határa vagy más sajátossága nem érinti az önkormányzatok társulási szabadságát. 2. § (1) A

kistérség területe a kistérség határainak átmetszése nélkül egy vagy több területi államigazgatási szerv vagy a kistérség székhely települése, illetve más település jegyzıjének illetékességi területe lehet. (2) Az államigazgatási hatósági feladatokat ellátó szerv illetékességi területe csak kivételesen, a feladat ellátásával, a hatáskör gyakorlásával összefüggı sajátosságok miatt térhet el a kistérség területétıl (244/2003. (XII 18) Korm Rendelet) A kistérség kategóriája megfelel az Európai Unió egészét lefedı rendszer (NUTS Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques, magyar jelentése: Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) részeként a LAU 1-es szintnek (korábbi nevén NUTS 4). 2 A versenyképesség napjainkban már egy teljesen elfogadott fogalom, noha a kistérségek nem feltétlenül állnak tényleges versenyben egymással. Ezért a területi versenyképességet a vállalati

oldalról közelíthetjük meg. „A vállalatok versenyképessége a vállalatok azon képességét jelenti, ahogyan tartósan és jövedelmezın elıállítanak olyan termékeket és szolgáltatásokat, amelyek kielégítik a nyitott piaci versenyben a vásárlók igényeit árban, minıségben stb. A régiók versenyképessége felfogható úgy is, mint az ott mőködı vállalatok versenyképességének összegzése, de több is annál” (Lengyel I. 2003, 173 o) 2. Elhelyezkedés Jelenleg 174 kistérség található Magyarország területén, ezek közül a békéscsabai kistérség1 a Dél-Alföldi régió keleti megyéjében, Békés megyében található. Központja Békéscsaba, mely egyben megyei jogú város is, további települései Csabaszabadi, Kétsoprony, Szabadkígyós, Telekgerendás, Újkígyós (1., 2 ábra) Területe: 450,73 km2 76 758 lélekszámmal a 2008. január 1-jei KSH adatok alapján 1. ábra Békéscsaba elhelyezése Magyarország térképén

Forrás: Wikipédia 2. ábra Békéscsabai kistérség települései Forrás: saját szerkesztés 1 2004-ben létrehozták az önálló Gyulai kistérséget, így Gyula, Elek, Újkígyós, Szabadkígyós, Lıkösháza, Kétegyháza elkerültek tıle. 2007-ben Szabadkígyós és Újkígyós visszakerültek a Békéscsabai kistérséghez, viszont Doboz a Békési kistérséghez került. Ekkortól került át a fejlıdı kategóriába is (Wikipédia) 3 Szelektált versenyképességi indikátorok A kistérségek versenyképességének vizsgálatára alkalmas és kiváló alap a Piramismodell és az arra épülı módszertan (3. ábra) 3. ábra Piramis-modell Cél Alapkategóriák Alaptényezık Sikerességi faktorok Forrás: Lengyel I. 2003, 292 o 83 ábra alapján saját szerkesztés Lengyel Imre (2003) Piramis-modelljének lényege, hogy a regionális versenyképességet ok-okozati összefüggésben illetve közép- és hosszútávon méri. A versenyképesség

elısegítése minden esetben az életszínvonal minıségének növekedését célozza meg. Ennek érdekében mérésére három egymással kölcsönösen kapcsolódó kategóriát különböztetünk meg: a térségi jövedelmeket, a munkatermelékenységet és a foglalkoztatottságot. Hogy milyen összetevıknek tudható be ezek jó színvonala, vagyis a térség versenyképessége, választ adnak rá a rövidebb távú, okokként fellépı alaptényezık. Mindennek azonban egy olyan hosszútávú alapon kell állnia, mely a sikeresség felé vezet, és sokkal tágabb környezetet jellemez, mint a korábbiak. Ilyen a gazdasági, társadalmi szerkezet, innováció, környezetminıség, munkaerı szakképzettsége stb. A Piramis-modellt és az abból kiinduló kistérségi szelektált versenyképességi indikátorokat2 alapul véve részletezem a továbbiakban a békéscsabai kistérségi adatokat, melyeket esetenként a megyei és a régiós átlagokhoz is viszonyítok. Menetét

tekintve elıször a versenyképességet mérni tudó, okozati alapkategóriákból indulok ki, majd visszavezetem ıket a rövidtávú, okokként fellépı alaptényezıkre, végül a hosszútávú sikerességi faktorokból vonok le következtetéseket. 2 A kistérségi szelektált versenyképességi indikátorok részletezését ld. az 1 mellékletben 4 Mivel a dolgozat terjedelme és jellege nem engedi meg, hogy minden egyes mutatóval részletesen foglalkozzam, ezért az egyes tényezıkön belül csak egy vagy két mutatót vizsgálok. 1. Alapkategóriák A jövedelmi eloszlásokat tanulmányozhatjuk az adóköteles jövedelmek, a személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelmek, a bruttó hozzáadott érték stb. alapján is A békéscsabai kistérségben az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelem 751 160 Ft volt 2007-ben a KSH adatai alapján. Nem meglepı a magasabb érték, mivel a kistérségben található maga a megyeszékely is, és

elsısorban ez vonja maga után a magasabb jövedelemszintet. A dél-alföldi régióban a további magas jövedelemszintő kistérségek a megyeszékhellyel rendelkezı kistérségek. Ez arra enged következtetni, hogy ha megyeszékhelyi kistérséget vizsgálunk, akkor nagy valószínőséggel a lakosok több jövedelemmel is rendelkeznek, ezért ez a versenyképességre pozitívan hathat, elısegítve a térségi fejlıdést és a jobb életszínvonalat (4. ábra) 4. ábra Egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képezı jövedelem Forrás: KSH Interaktív Tematikus Térképek (2007) A munkatermelékenységet a jövedelmek méréséhez hasonló mutatókkal fejezhetjük ki. Az eltérés annyi, hogy vagy foglalkoztatottakra, vagy adózókra számítjuk ki az adatokat. Mivel a békéscsabai kistérségben 1000 lakosra 462 adózó jut, a korábbi adatból kiszámolhatjuk, hogy egy adózóra 1 625 887,45 Ft személyi jövedelemadó-alap jut (2007- 5 es KSH adatok

alapján). Békés megyében az 1000 lakosra jutó adózók száma is alacsonyabb a régiós átlagnál, ezért ez az érték (a munkatermelékenység) a kistérségek között némileg kiegyenlítettebb, mint a jövedelmek eloszlása terén. A foglalkoztatottság napjaink egyre problémásabb kérdése, mert a fejlettebb KözépMagyarország és Észak-Dunántúltól egyre jobban leszakadnak a perifériásabb elmaradott régiók. Szemmel látható ez a 6 ábrán is, miszerint Pest megyében és a Balatontól északra fekvı területeken a legalacsonyabb a munkanélküliség, illetve az utóbbi években egyre inkább kialakuló regionális központok (Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc) vonzása miatt ezekben a kistérségekben nıtt a foglalkoztatottság, de a többi területen nagyon magas a munkanélküliek aránya (5. ábra) 5. ábra Nyilvántartott álláskeresık aránya Forrás: KSH Interaktív Tematikus Térképek (2007. december 20) Ugyan Békéscsaba nem

számít regionális központnak, de határ közeli helyzetébıl és nemzetközi vasútforgalmából hosszú távon profitálhat. Jelenleg mégis az a helyzet, hogy 2002-rıl 2007-re mintegy 1,5%-kal 7%-ra nıtt a Békéscsabai kistérség munkanélküliségi rátája, mely visszaesés jellemzı az egész dél-alföldi régióra is. Ez az arány a 2009 márciusi ÁFSZ adatok szerint tovább nıtt 13,9%-ra, mely többek között a gazdasági visszaesésnek is köszönhetı. Globális integráltság (nyitottság) alatt az exporttevékenység mennyiségét, a kereskedelmi összefonódottságot és az eltöltött vendégéjszakák számát külföldiek és belföldiek arányában értjük. 6 A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 2007-ben 115,3 volt 1000 lakosra vonatkoztatva a KSH adatai alapján, és ez 13,7%-os aránynak felel meg a belföldi turistákkal szemben. Ebbıl arra következtethetünk, hogy maga a megye is külföldiek által viszonylag ritkábban

látogatott. Így a térségnek egyelıre elég kevés esélye van a globális versenyre, de kihasználva a határ közelségét, elınyt kovácsolhat majd földrajzi helyzetébıl. 2. Alaptényezık Kistérségi adatok hiányában a kutatás-fejlesztés, technológia, innovációs kapacitás és a külföldi mőködı tıke kérdéskörét megyékre levetítve vizsgálom. Az alaptényezık vizsgálatához használt összes számszerő adat a KSH adatbázisából származik. Kutatás-fejlesztés, technológia, innovációs kapacitás szempontjából Békés megye még a szomszédos megyékhez képest is rossz helyzetben van. A 2007-es adatokat figyelembe véve mindössze 31 kutatóhely van az egész megyében, és ezek összes ráfordítása 1 396,6 millió Ft, 10 000 lakosra számolva 139 660 Ft. Ezek az alacsony számok adódhatnak a maradi mentalitásból, a kevés, szakképzetlen munkaerıbıl vagy a hiányzó tıkébıl, de leginkább mindezek kombinációjából egyszerre,

mindenesetre a munkatermelékenységre biztosan negatívan hatnak (6. ábra) 6. ábra Kutatás-fejlesztı helyek ráfordítása Forrás: KSH Interaktív Tematikus Térképek (2007) 7 A kis- és középvállalkozásokra illetve a vállalati szektorra a békéscsabai kistérségben a KSH 2006-os adatok alapján az a jellemzı, hogy 1000 lakosra ugyan 73,3 mőködı vállalkozás jut, de ennek 59,9%-a egyéni vállalkozás, így mindössze 29,4 társas és egyéb vállalatot számlálhatunk 1000 lakosra. Ez jelentıs kockázatot képvisel a vállalkozások túlélése szempontjából, vagyis például a jelenlegi recessziós helyzetben könnyebben tönkremehetnek, mert kevésbé stabil alapokon nyugszanak, így a foglalkoztatottság sem tud hatékonyan, termékenyen mőködni. A külföldi mőködı tıkének azért van nagy jelentısége, mert nemcsak a munkatermelékenységre, hanem a foglalkoztatottságra is befolyással bír, azok változásában szerepet játszó

okként tőnik fel. Békés megyében 2007-ben a külföldi érdekeltségő vállalkozások saját tıkéje 65,4 Mrd Ft-ot tett ki, mely egy lakosra számítva 173 632,77 Ft. Ezzel az értékkel az ország nagy része megelızi, csupán Tolna és Baranya megyéket körözi le. Tehát ez részben okozója lehet a már bemutatott alacsony foglalkoztatásnak és a munka mérsékelt termelékenységének. A humán tıke és az infrastruktúra jellemzıen befolyásolja a foglalkoztatottság mértékét és annak minıségét azáltal, hogy a szakképzett munkaerı és a megfelelı háttérágazatok rendelkezésre állnak-e és milyen szinten. A 18 évnél idısebb középfokú végzettséggel rendelkezı népesség aránya 2006-os KSH adatok alapján az egész megyére vonatkoztatva 36%, ami az országos átlagot sem üti meg, és még a térségben is rossz teljesítménynek számít annak ellenére, hogy Békéscsabán számos középiskola és egy fıiskola is található. Az oktatás

szorgalmazása elırelendíthetné az értelmiségiek megjelenését, és ezáltal a szakszerőbb vállalati vezetést is. Infrastruktúra tekintetében a távbeszélı fıvonalak száma a kistérségben 368,2 minden 1000 lakosra. Ez az érték igen jónak mondható, kiváltképp, hogy még a szegedi kistérség sem éri el ezt az értéket. Különös azonban az a tény, hogy a kistérségen kívül az egész megyében nagyon gyér ezen fıvonalak száma (7. ábra) 8 7. ábra Távbeszélı fıvonalak ezer lakosra Forrás: KSH Interaktív Tematikus Térképek (2007. december 31) Intézmények és társadalmi tıke: a humántıkéhez kapcsolódóan jelenik meg a társadalmi tıke is, illetve ezt kiegészítendıen az oktatáshoz és a nyugdíjazáshoz kapcsolódó intézményesítés, melyek ugyancsak a foglalkoztatottságra vannak hatással. A felsıfokú intézményekben nappali tagozatos hallgatók ezer lakosra jutó száma 2007-ben 10,7 volt, mely egy mérsékelt

kategóriának felel meg. Alapvetıen elmondható, hogy ez a szám a megyeszékhelyeken sokkal magasabb, mint az ország egyéb területein. A békéscsabai kistérség némiképp elmarad ettıl a szinttıl. Emellett a nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülık ezer lakosra jutó száma 339 volt 2007-ben, mely szint jellemzı az egész régióra is. Az utóbbi két adatot összevetve kitőnik, hogy nagyon nagy az elöregedı lakosság száma, a gazdaságilag inaktívak száma meghaladja az aktívakét, mely a gazdasági mutatókat is rontja, és a jövıbe tekintve is rosszak a foglalkoztatottsági kilátások. 3. Sikerességi faktorok A sikerességi faktorok vizsgálatához használt összes számszerő adat az alaptényezık vizsgálatához hasonlóan a KSH adatbázisából származik, kivéve a regionális elérhetıség és a munkaerı felkészültségének adatait. A sikerességi faktorok közül elsısorban a gazdasági szerkezet van hatással a területi

versenyképességgel összefüggı különbségekre. Például a magas hozzáadott értékő iparágak nemcsak a munkatermelékenységet, de a foglalkoztatottságot is növelik, míg a 9 feldolgozóipar – mely fıleg a sikeres régiók egy részében koncentrálódik – a munkatermelékenység magas értékével és növekedésével párhuzamosan csökkenti a foglalkoztatást (Lengyel I. 2003, 287 o) A békéscsabai kistérségben 2006-os KSH adatok alapján a vállalkozások 31,8%-a mőködik a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek gazdasági ágakban az összes mőködı vállalkozáson belül. Ezzel a régiós átlag felett van, vagyis hozzáadott értéket képviselı szektorként hosszú távon elımozdíthatja a térség fejlıdését. A mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás és halászat nemzetgazdasági ágakban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva 2,8% volt 2006ban. Ez az érték rendkívül alacsony ahhoz képest, hogy

az ország ezen részén nagyon sok a megmővelhetı terület, és a megye nagy része sokkal magasabb arányokat is képvisel. Ám ha azt tekintjük, hogy Békéscsaba nagyváros, sıt megyeszékhely, abszolút normális, hogy az alacsony munkatermelékenységő ágazatokban kevesebben dolgoznak. Az innovációs kultúra és kapacitás nemcsak a szabadalmak által jelenik meg a térség gazdaságában, hanem a tudás megalapozásában is. A békéscsabai kistérségben 4 566 könyvtári egység található, és egy beiratkozott olvasóra 19 kölcsönzött könyv jutott 2007-ben. A könyvtári egység alacsony számához viszonyítva a kikölcsönzések száma normális értéket mutat. Hosszútávon ez a hozzáállás pozitív lehet, ha a mővelıdésrıl, tudásról van szó. Regionális elérhetıség alatt értjük, hogy a különbözı termékek és szolgáltatások milyen gyorsan jutnak el a felhasználóhoz, és ez közvetve mutatja a közlekedési infrastruktúra minıségét

is. Bár a 9 ábra kissé idejét múlt, igaz a kijelentés ma is, hogy a könnyebb eléréső területek a forgalmasabb autópályák, közutak, a kiépített vasútvonalak és a szállításra alkalmas folyóvizek mentén helyezkednek el (8. ábra) 10 8. ábra Elérés a hétköznapokon ELÉRÉS a hétköznapokon Megyeszékhely=40, kistérség központ=40, saját szerep=20 Elérési kategóriák 3,88 – 5,00 3,38 – 3,88 3,21 – 3,38 3,04 – 3,21 2,77 – 3,04 2,02 – 2,77 (29) (24) (22) (23) (25) (27) A TERRA STUDIO Kft adatai alapján Forrás: Faluvégi A. (2000)3 A békéscsabai kistérség elınye, hogy nemzetközi vasútvonallal rendelkezik, ezért is jellemzı rá a jó elérési index. Viszont a jövıre nézve gyengeségként meg kell említeni, hogy nem valószínő, hogy autópályával rendelkezni fog, és nem is épült a térség folyó mellé. A megye 2007-ben 1 464,9 km országos közúttal rendelkezett, és 100 km 2 területre jutó közúthálózata 26

km volt. Régiós átlagot tekintve ez alacsony érték A munkaerı felkészültsége legalább olyan fontos, mint az elızıekben említettek, hiszen részben ez határozza meg a vállalkozások sikerességét vagy sikertelenségét. Megfelelı adatok hiányában szubjektív véleményemre hagyatkozva mondhatom, hogy a helyben dolgozó lakónépesség középiskolai érettségivel rendelkezı aránya a régiós átlag körül lehet. A munkahelyek kínálatát tekintve ez valamilyen szinten érthetı is, hiszen a 2007-ben nyilvántartott „állások 40%-a 8 általános iskolai végzettséggel is betölthetı volt, 40%-ukra viszont szakmunkás bizonyítvánnyal, 15%-ukra érettségivel rendelkezıket, s 3%-ukra diplomásokat kerestek” (Virágh L., 2007) 3 A térkép a TERRA STÚDIÓ Kft. adatai alapján készült 11 A társadalmi szerkezet is hosszú távon meghatározza a térség foglalkoztatottsági kapacitását. A békéscsabai kistérségben a 2007-es KSH adatok alapján

az élve születések száma/halálozások száma 58,3% volt, tehát a születések száma csaknem fele volt az elhalálozások számának, vagyis nem reprodukálja a lakosság önmagát megfelelı mértékben, így egyre fogyó népességrıl beszélhetünk. Emellett a 60 évesek és az annál idısebbek aránya 22,3% volt 2007-ben, ami szintén az elızı megállapítást támasztja alá. Döntési központok tekintetében fontos a közepes és nagyvállalatok reprezentáltsága a térségben, mert ezek teremtik elı a legtöbb jövedelmet és nyújtják a legtöbb munkahelyet. Miáltal a mőködı vállalkozások több, mint fele egyéni vállalkozás, csupán 40,1% foglalkoztat egynél több fıt. Ezen a tartományon belül is nagy mértékő a kisebb vállalkozások felé való eltolódás, tehát a közepes és nagyvállalatokból nem tud számottevıen profitálni a térség. A környezet minısége esetén vizsgálhatjuk a bőncselekmények számát, az idısek ellátására

szakosodott intézményeket illetve a közcsatorna-hálózat kiépítettségét. Mindez nagyon fontos a jól megalapozott térségi fejlıdéshez és a jó életszínvonal kialakításához, vagyis magához a versenyképességhez. A békéscsabai kistérségben 2007-ben 947,3 közvádas bőncselekmény jutott 1000 lakosra, ami nagyon kiugró a megyei átlagot tekintve, de még a dél-alföldi régióban is az elsık között szerepel ezzel az értékkel, tehát a közbiztonság nem tekinthetı túl jónak. A közüzemi vízhálózatba 2007-ben a lakások 94,2%-át már bekapcsolták, az alacsony értéket a szennyvízhálózatba való bekapcsolás képviseli 54%-kal. Fontos lenne a jövıre nézve, hogy ezt az arányt növeljék a jobb életminıség érdekében. A régió társadalmi kohéziója szempontjából az elvándorlások és az odavándorlások számát, arányát és minıségét tanulmányozhatjuk. A békéscsabai kistérségben is jellemzı a régiós tendencia, miszerint

elvándorlás tapasztalható, az elvándorlási különbözet -1,6 fı volt ezer lakosra 2007-ben. Ezek az emberek fıként Szegedre vagy Budapestre költöznek 12 Összegzés A békéscsabai kistérség vizsgálata során a Piramis-modellbıl indultam ki, mely elemei által megállapítható a térség típusa is, és ezt alapul véve lehet javaslatot tenni a versenyképesség javítására. Tehát a tanulmányomat összevetve a tanultakkal négy fı szempont alapján vizsgálódhatunk Lengyel Imre (2003) szempontrendszere szerint: nagyvárosi népesség, a térség fejlettsége, a bázis szektor versenystratégiája, K+F tevékenységek kiterjedtsége. Eredményül három régiókategóriát (neofordista, tudásalkalmazó, tudásteremtı régió) kapunk, melybe a kistérségek köre is belefoglalható. A békéscsabai kistérségrıl összességében elmondható, hogy földrajzi fekvésébıl adódóan nincs igazán jó helyzetben: kis munkatermelékenységő mezıgazdasági

területen, azaz kevéssé iparosodott vidéken van. Békéscsaba jelenléte azonban pozitív ellensúlyként jelenik meg, hiszen általa mondhatjuk el, hogy urbanizáltabb a kistérség, mint a megyén belüli többi kistérség. Az ebbıl származó elınyöket és a helyi adottságokat jól kihasználva hosszútávon megerısítheti régiós szerepét is a kistérség. Az eddig leírtak alapján az alapkategóriák közül a kistérségi jövedelmeket lehet pozitívan kiemelni egyrészt, mert szintje jobb a megyei átlagnál, sıt Békéscsaba megyeszékhelyként húzza magával a térség átlagát, másrészt pedig kedvezıen befolyásolhatja a munkatermelékenységet is. Az alapkategóriák negatív oldalán a foglalkoztatottság problémaköre jelenik meg, ugyanis a térség jelentısen elöregedett, nincs, ami ott tartsa a fiatalokat, a születések száma is messze elmarad a szükségestıl. E két pólus ellentéte okozza a kistérségi változó, de mégis inkább negatív

eredményeket. Az alaptényezıket vizsgálva az tőnik ki, hogy az okozó tényezık inkább negatív tendenciát mutatnak, vagyis mind inkább átlagtól rosszabb, mint jobb színvonalat képviselnek. Gondolhatunk itt a kutatás-fejlesztési inaktivitásra, a vállalati szektorban mőködı egyéni vállalkozások jelentıs arányára vagy éppen az alacsony iskolázottságra. Ezek fıleg a kistérség elmaradottságát erısítik, és minimális az a tényezı, ami elısegítené a versenyképesség javulását. A hosszútávú sikerességi faktorok között viszont megfigyelhetünk néhány pozitív mutatót is. Elsısorban a gazdasági szerkezet arányai szolgálnak elıny kovácsolására 13 lehetıséggel, hiszen az urbanizálódott Békéscsaba jelenléte miatt viszonylag magas a szolgáltatásban foglalkoztatottak száma az alacsony mezıgazdasági foglalkoztatottak mellett. A regionális elérhetıség is biztató. Ezt elsısorban a nemzetközi vasútvonalnak és az egyre

inkább kiépülı közúthálózatnak köszönheti. A negatív oldalt az emberi tényezık: a társadalmi szerkezet, kohézió illetve a döntési központok jelentik. A már többször említett elöregedés és alulképzettség nem teremti meg a munkatermelékenység és a foglalkoztatottság alapfeltételeit, és ehhez igazodva a vállalatok görbéje ellaposodó a foglalkoztatotti létszám tekintetében. A fentiek alapján tehát a békéscsabai kistérség tudásalkalmazó, urbánus kistérségi kategóriába sorolható. Ez egy fajta elemzés, azonban másfajta módszerek is léteznek, melyek esetleg más eredményt is hozhatnak. Például a jelenlegi területfejlesztési törvény szerint a békés megyei kistérségek közül a gyulai mellett csak a békéscsabai kistérség tartozik a fejlıdı4 kistérség kategóriába (9. ábra) 9. ábra Kistérségi fejlettségi térkép Forrás: KSH (2007) 4 Dinamikusan fejlıdı térségek esetében a jelzıszámok zöme több mint

10%-kal meghaladja a vidéki átlagot, a fejlıdı térségeknél a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%ot, a felzárkózó térségeknél a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják, stagnáló térségek esetében a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzıszámok zömét eléri, illetve közelíti a 10%ot, lemaradó térségek estében pedig a jelzıszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15% (KSH, 2000). 14 A mai gazdasági recessziós helyzetet szemlélve úgy értékelem a békéscsabai kistérség helyzetét, hogy az országos átlagos visszaesésnél sokkal nagyobb mértékő romlással kell számolnia elsısorban foglalkoztatottság és a vállalatok túlélése szempontjából. Ez egy szociális romlást, végsı soron életminıségben mérhetı csökkenést eredményez. Ugyan jóslatokba nem szívesen bocsátkozom, úgy gondolom, hogy néhány

éven belül elindulhat a térség azon a rögös úton, melynek végén méltó lehet régrıl ismert „Viharsarok” nevéhez. Ehhez egyrészt arra van szükség, hogy olyan magas termelékenységő iparágakat hozzanak a térségbe, mely kezdettıl fogva foglalkoztatni tudja a helyben lévı alacsony iskolázottsággal rendelkezı lakosságot. Ezzel párhuzamosan és késıbb egyre inkább építeni kell a helyben lévı friss értelmiségre. A közép- és felsıfokú szakképzésnek azonban szüksége van az oktatási minıségjavításra, mely igaz gyakorlatilag az egész országra. Mindezt kialakítva a külföldi tıke is könnyebben áramlana be a térségbe, ami könnyen ki tudná használni a már emlegetett nemzetközi vasútvonal adta elınyöket is. Jól látszik tehát, hogy maga a versenyképesség fejlesztésének kérdésköre eléggé összetett és bonyolult, amire nem létezik jó vagy rossz recept, a helyben koncentrálódó érdekközösségek összefogása

szükséges hozzá: a helyi vállalkozók, az önkormányzati szervezetek és egyéb csoportok hatékony együttmőködésével alakítható csak ki igazán a versenyképesség melegágya. 15 Irodalomjegyzék 244/2003. (XII 18) Korm Rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérıl. Faluvégi A. (2000): A magyar kistérségek fejlettségi különbségei Magyar Statisztikai Társaság Területi Statisztikai Szakosztálya Vándorülése, Balatonöszöd, 2000. május 18-19. KSH (2000): Magyarország kistérségei I. – VII kötet, KSH Megyei Igazgatóságai KSH (2007): Interaktív Tematikus Térképek. KSH (2007): Területi atlasz. A területfejlesztési-statisztikai kistérségek rendszere Lengyel I. (2003): Verseny és területi fejlıdés: térségek versenyképessége Magyarországon. JATEPress, Szeged VÁTI (2006): Békéscsabai kistérségi helyzetkép. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Kht. Virágh L. (2007): Munkaerı-gazdálkodási jelentés Békés megye ÁFSZ Békéscsabai Regionális Kirendeltség, Békéscsaba. Wikipédia: Békéscsabai kistérség, http://hu.wikipediaorg/wiki/Békéscsabai kistérség 16 Mellékletek 1. melléklet Kistérségi szelektált versenyképességi indikátorok: I. Alapkategóriák I.1 1. 2. 3. 4. 5. Jövedelmek Az egy adózóra jutó adóköteles jövedelmek (AEE+EVA-alap+összevont adóalap, leosztva az adózók adónemenkénti számának összegével) Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képezı jövedelem Munkaviszonyból származó jövedelem/összes adófizetı darabszáma Társas vállalkozásból származó jövedelem/összes adófizetı darabszáma Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték I.2 6. 7. 8. Munkatermelékenység Az egy foglalkoztatottra jutó AEE Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték Az egy adózóra jutó személyi jövedelemadó alap I.3 9. 10. 11.

Foglalkoztatottság A foglalkoztatottsági ráta A munkanélküliségi ráta A személyi jövedelemadót fizetık ezer lakosra jutó száma I.4 12. 13. 14. 15. Globális integráltság (nyitottság) Az export értékesítés nettó árbevétele egy lakosra számolva A kereskedelmi integráltság A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra számolva a kereskedelmi szálláshelyeken A belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra számolva a kereskedelmi szálláshelyeken II. Alaptényezık II.1 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. II.2 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. Kutatás-fejlesztés, technológia, innovációs kapacitás A szabadalmak száma a kistérségben 2000-X közötti idıszakban/10000 lakosra MTA köztestületi tagok száma 10000 lakosra K+F helyek 100 000 lakosra jutó száma K+F helyek tudományos kutatóinak tényleges létszámadata 1000 lakosra K+F költségek 1000 lakosra K+F ráfordítások 10000 lakosra K+F

beruházások 10000 lakosra Kis- és középvállalkozások, vállalati szektor Mőködı társas vállalkozások ezer lakosra jutó száma Mőködı társas kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) ezer lakosra jutó száma Mőködı jogi személyiségő vállalkozások ezer lakosra jutó száma Mőködı jogi személyiségő kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) ezer lakosra jutó száma Mőködı jogi személyiségő vállalkozások aránya a mőködı gazdasági szervezetekbıl A kistérség vállalkozásainak saját tıke összege ezer lakosra A kistérség vállalkozásainak mérlegfıösszege ezer lakosra A kistérség vállalkozásainak jegyzett tıke összege ezer lakosra 17 II.3 31. 32. 33. 34. II.4 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. Humán tıke és infrastruktúra Az egyetemet, fıiskolát végzett (ek) foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül A vezetı, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül A

25 évnél idısebb fıiskolai, egyetemi diplomával rendelkezı népesség aránya a megfelelı korúak %-ában A 18 évnél idısebb középfokú végzettséggel rendelkezı népesség aránya a megfelelı korúak %-ában Távbeszélı fıvonalak ezer lakosra jutó száma ISDN vonalak 1000 lakosra jutó száma Az év folyamán épített lakások összes alapterülete Az év folyamán kiadott lakásépítési engedélyek 1000 lakosra jutó száma II.5 43. 44. 45. 46. 47. Külföldi mőködı tıke Külföldi érdekeltségő vállalkozások statisztikai létszámának 1000 lakosra jutó értéke Külföldi érdekeltségő vállalkozások saját tıkéjének egy lakosra jutó értéke Az 1 lakosra jutó külföldi tıke összege a külföldi érdekeltségő vállalkozásokban A külföldi érdekeltségő vállalkozások nettó árbevételének 1 lakosra jutó értéke Intézmények és társadalmi tıke Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok aránya a 40-59 éves korosztályhoz

viszonyítva Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga ezer lakosra, 2000-2004 Nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülık ezer lakosra jutó száma A mőködı nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma A felsıfokú intézményekben nappali tagozatos hallgatók ezer lakosra jutó száma III. Sikerességi faktorok III.1 Gazdasági szerkezet 48. 49. 50. 51. Mőködı társas vállalkozások aránya az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (K gazdasági ág, az év végén) az összes mőködı társas vállalkozáson belül (%) A mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás és halászat nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül A szolgáltatás jellegő ágazatokban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül Egyéb szellemi ágazatokban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül III.2 Innovációs kultúra és kapacitás 52. 53. 54. A

munkahelyi, felsıoktatási és egyéb könyvtárak beiratkozott olvasóinak ezer lakosra jutó száma Felsıoktatási intézményekben dolgozó oktatók száma (intézmény székhelye szerint)/1000 lakos Felsıoktatási intézményekben dolgozó oktatók száma (kihelyezett tagozatok szerint)/1000 lakos III.3 Regionális elérhetıség 55. 56. 57. Terra Stúdió hétköznapi elérési mutató Terra Stúdiú hazai beszállítói elérési mutató Terra Stúdió multi elérési mutató III.4 A munkaerı felkészültsége 58. 59. 60. Helyben dolgozó lakónépesség legalább középiskolai érettségivel/1000 lakos Helyben foglalkoztatottak végzettsége: fıiskola, egyetem/1000 lakos Elvégzett átlagos osztály (évfolyam) szám III.5 Társadalmi szerkezet 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. A 60 éves és idısebb népesség aránya az állandó népességbıl 0-18 éves népesség aránya az állandó népességbıl Élve születések száma/halálozások száma Vitalitási index

Egyszemélyes háztartások ezer lakosra jutó száma A 120 feletti népsőrőségő településeken lakók aránya A térségközpont lakosságának aránya a kistérség lakosságában 18 III.6 Döntési központok 68. 69. 250- és több fıt foglalkoztató mőködı jogi személyiségő vállalkozások aránya az országosból 50-249 fıt foglalkoztató mőködı jogi személyiségő vállalkozások aránya az országosból III.7 A környezet minısége 70. 71. 72. 73. Ismertté vált közvádas bőncselekmények ezer lakosra jutó száma az elkövetés helye szerint Ismertté vált gazdasági bőncselekmények ezer lakosra jutó száma az elkövetés helye szerint Nappali ellátást nyújtó idısek klubjai mőködı férıhelyeinek száma 1000 hatvan évnél idısebb lakosra Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások ezer lakosra jutó száma III.8 A régió társadalmi kohéziója 74. 75. 76. 77. 78. Elvándorlások 1000 lakosra jutó száma Odavándorlások 1000

lakosra jutó száma Helyben dolgozó foglalkoztatottak/más megyébe eljáró foglalkoztatottak Helyben dolgozó értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak/más településre eljáró értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak A naponta bejáró foglalkoztatottak száma/más megyébe naponta eljáró lakónépesség összesen 19