Gazdasági Ismeretek | Globalizáció » A globalizáció folyamata

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 17 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:162

Feltöltve:2009. szeptember 09.

Méret:180 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

A globalizáció folyamata INTEGRÁCIÓ Az integráció a XIX. sz végének, inkább a XX sz-nak a terméke A XX sz-ban új folyamat indul, polgári szabadságharcok folynak, melynek eredményeként független államok jönnek létre. Fogalma: a nemzetközi munkamegosztás legmagasabb foka, amikor az érdekelt országok szuverenitásukat korlátozva vagy feladva kísérlik meg gazdasági fejlődésüket felgyorsítani. Fejlődése (vert.) - preferenciális vámövezet - pl. Commonwealth - szabadkereskedelmi megállapodás – pl. EFTA, CEFTA, NAFTA - vámunió – az EU ’68-ban fejezte be ennek megvalósítását - közös piac (a 4 szabadság fok elvével: a tőke, a munkaerő, a szolgáltatások és az áru szabad áramlása) - gazdasági (és pénzügyi) unió - politikai unió Története OMM - Osztrák- Magyar Monarchia Vámuniós integráció és gazdasági, politikai integráció volt. A kiegyezéstől az I. vh végéig Európa legjobban működő integrációja volt az OMM A

részt vevő államok sokat fejlődtek a monarchiában. Biztosította, hogy Mo felzárkózzon Mo a legnagyobb agrárszállítója volt a monarchiának. Politikai unió is volt a két állam között, annak ellenére, hogy két külön parlamentjük volt 1922 1929 1923 1944 1951 1957 1957 1965 Belgium-Hollandia Briand terv Az Európai Nemzetek Ligáját akarta megvalósítani, de ez nem sikerült. Paneurópai unió Az egységes Európa létrehozására való törekvés ekkor kezdődött és még ma is tart. Habsburg Ottó ma ennek a mozgalomnak az elnöke II. vh-tól megerősödik ez a törekvés Az angol diplomácia képviselője: Churchill. Ő Európai Egyesült Államokat tervezett az USA mintájára. Ez már több, mint páneurópai mozgalom, ez már szövetséget is jelent. BENELUX államok megállapodása a gazd-i egység létrehozásáról vámuniós integráció jön létre a három állam (Belg, Holl, Lux) között 1948-tól MONTANUNIO vagy ESZAK - Európai Szén- és

Acélközösség Kialakításában a következő személyek játszottak szerepet: Jean Monnet (az ESZAK első elnöke lett) és Schuman fr. külügyminiszter Ágazati integráció Alapja: Belgium: szén, Luxemburg: vasérc, Németo: Ruhr-vidék és Saar-vidék: feketeszén Franciao: Elzasz-Lotharingia: vasérc, kevés szén (tagok még: Olaszo és Hollandia) A fenti országok korábban megpróbálták az érintett területeket megszerezni és ellenőrizni, aminek három háború a volt a következménye. A Montánunio ennek megszűnését jelentette Vas- és acélkohászatban rengeteg terméket lehet előállítani. Ágazati integrációról van szó, mert mind a hat államra termelnek a tagállamok, de egy-egy termékre specializálódnak. A kutatás-fejlesztést is ösztönzik EUROTAM Hat tagállam: Benelux, Fro, Olo, Némo Ágazati integráció – atomipar. Atomreaktor kutatás, hadi-katonai vonatkozások, európai biztonsági kérdések. P.H Spaak (belga külügymin) dolgozta ki

EGK – Európai Gazdasági Közösség A Római Szerződés hozta létre a 6 tagállam között: Benelux, Fro, Olo, Némo. EK - Európai Közösségek néven egyesítették az EGK, az ESZAK és az Euratom végrehajtó szerveit. A közös piacra való átállást négyéves szakaszokra felosztott 12 és 15 év közötti hosszúságú átmeneti időszak alatt tervezték megvalósítani. Marshall terv (1947) Marshall (amerikai külügymin.) hirdeti meg, Truman am elnök jóváhagyásával Felismerte, hogy a II vh után Európát két nagy veszély fenyegette: éhínség, Sztálin. Hatalmas mennyiségű áru és pénz jött át az USA-ból. Azok az államok, melyek a kommunizmus közelében álltak, hirtelen elkezdtek gazdaságilag fejlődni (pl. Görögo) A Marshall terv révén konjunktúra indult el ezekben az országokban, ami mindkét félnek jó volt. Az USA nem tudta volna különben eladni a háború miatt felhalmozódott áruit. A Nyugat-Európai országok számára

világosság vált a Marshall segély által, hogy csakis a piacgazdasággal lehet fejlődni, ezzel eldőlt, hogy Ny-Eu. nem lesz kommunista Marshall segély: humánus, kommunizmus ellenes A segély által sok ország közelebb került egymáshoz. Hat állam kapta ezt a segélyt: a Benelux államok, Németo., Franciao, Olaszo Konvertibilissé vált ezen országok pénzneme. Az is veszélyes, ha sokáig kapja egy ország a segélyt, mert akkor függővé válhat az adott országtól. Ezt felismerve a hat állam 1957-ben létrehozta szövetségét. Ez USA és Szovjetunió ellenes szövetség volt egyben Római szerződés – általános integrált szerződés ’57 – ben készült, ’58 – ban ratifikálták Célja: a gazdasági növekedés biztosítása, ezen keresztül az életszínvonal emelése a szerződő 6 államban. 248 cikkelyből áll, ebből a 12 legfontosabb: ”Vámúnió” 1. Vámok és a kontingensek eltörlése  a szabad kereskedelem érdekében kifejezés 2.

Közös vámtarifa a harmadik országok felé 3. Négy szabadság fok 4. Közös agrárpolitika – CAP 5. Közös közlekedéspolititka és rendszer 6. Intézményrendszerek kialakítása 7. Gazdaságpolitika koordinálása  priorítást élvez a fizetési mérleg koordinálása 8. Törvényi harmonizálás 9. Szociális alap  munkaalkalom biztosítása 10. EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK létrehozása (fejlesztéshez új pénzforrás teremtése) 11. Tengerentúliak társulása együttes fejlődés érdekében (Franciao, Belgium, Hollandia) 12. Kibővülés (horizontális és vertikális fejlődés) és elmélyülés, azaz nyitott integritás biztosítása Születése pillanatában nemzetek fölötti szerződésről van szó. Az integráció fejlődésének szakaszai: 1. A római szerződéstől ’87 – ig: Az ipar és a mezőgazdaság integrációja  Ipar: A vámunió létrehozását ’58 – ’70 – ig tervezték háromszor négy éves periódusban. Végül 10 év alatt

teljesült. Mivel 6 országról volt szó, nehezebb volt összeegyeztetni (pl a GATT–al ütközött: ’47 – ben, mikor aláírták, a föld országainak alapító része azt fektette le, hogy a vámokat csökkenti kell. A 6 tagállamban viszont a nagyon alacsony vámokat emelni kellett egyes országokban, hogy egy szinten legyenek. Ebből nemzetközi konfliktus adódott, ami nem várt probléma volt, így lassította a folyamatot.) Az USA-t irritálta, hogy a 6 ország védővámot vetett ki maga köré, pl az iparcikkekre Viszont nekik jól működött a belső forgalmuk. A vámhivatal továbbra is működött, méghozzá elég bonyolult módszerekkel, kb. 50 okmányt kellett kitölteni.  Ezzel párhuzamosan került sor a kontingens megszüntetésére. A védővám megoldotta, hogy USA termék nem jöhetett be.  Többletérték adó – egységes rendszer nem volt, volt ahol használták, volt, ahol nem. Elérték: elfogadták, hogy lennie kell többletérték adónak és

végrehajtották.  A munkaerő és a tőke szabad áramlása az iparban. Pl. az olasz munkaerő elmehetett Hollandiába, vagy Németországba dolgozni, de a családját nem vihette magával. Később a családja is mehetett, a gyerekek ugyanolyan körülmények között tanulhattak mint az ország polgárai. (polgáráramlás) Később eldönthették, melyik országból akarnak nyugdíjat kapni. Ezek kezdeti lépések voltak  Közös Agrárpolitika: megindul a kidolgozása és megvalósítása  az integráció magas fokát valósították meg e téren Eredeti alapelvei: ’55 – ’59 –ben: 1. szabad belső forgalom a mezőgazdasági termékek között 2. a belső termékeket előnyösöbb helyzetbe hozni a kívűlről jövőkkel szemben 3. közös finanszírozás – költségvetés Célkitűzések: 1. A piac stabilitása (amikor indult az agrárpolitika kevés volt az élelmiszer, majd kialakult az egyensúly, az agyondotálás következtében többlettermelés

jelentkezett). 2. A termelés fejlesztése (a termelés fejlesztését a termelőre bízzák, nem kontrollálják) 3. Megfelelő termelői jövedelem biztosítása: kb Annyi jövedelemhez jusson az agrárvállalkozó, mint egy ipari vagy szolgáltató vállalkozó. A cél, hogy ne hagyják el a vidéket – vidékmegőrző célkitűzés, ennek eredményeként jött létre az élénk vidéki élet. A korszerű településhálózat megtartó erejű, ebből adódóan az erőforrások egy része vidéken van. Ehhez viszont rengeteg pénz kell, ezért külön alapot hoztak létre: FEOGA (orientációs és gazdasági alap) Forrásai: a költségvetésbe befizetett összeget a GDP arányában fizetik be. Az árképzés során lefölözött összeget is a FEOGA – ba helyezik. Felhasználása: 80% ártámogatás a termelőknek: termelői támogatásnak nevezik. 17% -ot az egyre növekvő felesleges termékek raktározására 3% orientációs (a termelőket olyan tevékenység felé

orientálja, mint pl. a száj és körömfájás költségeinek megelőzése), garanciális ösztönzés. Árképzés: Tényleges kp-i ár /aug/ Importkereskedő jutaléka Előre meghatározott zsilip Ár Intervenció Tényleges kp-i ár /április/ Előre meghat. irányár /szept – okt/ Viágpiaci ár lefölöz Az Európai Unió Agrárszabályozása a GATT elött és után ECU ECU importár Belső ár Intervenciós ár vám Világpiaci ár idő GATT egyezmény elött - az intervenciós ár feszített, az x-el párhuzamos idő Az egyezmény után -Maraques után: - a világpiaci ár mozog - a belső ár a kereslet és kínálatnak köszönhetően imbolyog - az importár változik 1992: Mac ’Sharry féle reformfolyamatok az agrárpolitikában 1. Az EU kezd leszokni az ÁR-támogatásról és a Jövedelemtámogatásra tér át, ezt kompenzálja az EU költségvetése 2. Kistermelők preferálása (GR 95%, GB 43%) 3. Extenzifikálás – az istálózásról a legeltetésre

térnek át – ez sokkal környezetbarátabb 4. Területpihentetés – ha valaki kivonja a területét a termelésből, megkapja a pénzt – úgy mintha termelt volna Vagy választhat a gyógy és fűszernövényekkel való pihentetés között. 2. Az Eu-i integráció 2 szakasza 1987 „Fehér Könyv” – a dokumentumokat jelöli ki 1987 „ACTA UNICA” – Egységes Európai okmány: az EK addigi alapszerződéseit nagymértékben továbbfejlesztő okmány, mely maga is az EK egyik elsődleges jogforrása. 1986-ban írták alá, 1987 július 1-jén lépett hatályba. Az egységes jelző arra utal, hogy az EK és az 1969 óta folyó európai politikai együttműködés kereteit egyaránt szabályozza.  Határtalan Európa  Egységes belső piac  Monetáris bankrendszer ’73 EMS-ECU (a pénzügyi unió felé haladás)  Politikai együttműködés Az ECU olyan kosárvaluta, amely a résztvevő országok valutáit egy kosárba helyezi: 31% DM, 20% Francia Frank,

12% Uk, 10% Holland forint, 9% Olasz líra, egyéb Számlapénz, mely meggyorsította az elszámolásokat Árfolyam szabályzása: egyes országok nem tudták teljesíteni, ezért az ENSZ árfolyampolitikájához kellett visszatérni. Egyes nemzeti árfolyamok +/- 2,25% között mozoghatnak Alig pár ország tudta teljesíteni Egységes piac létrehozásának elemei: 1. Fizikai határok lebontása Áruk: kereskedelmi, fuvarozási, közegészégügyi ellenőrzése - a szabad mozgást úgy hozták létre, hogy ezeket eltörölték - az egységes piac mélyítése Magánszemélyek: mozgás, telepedés (polgárok szabad áramlása), diplomák elfogadása, egységesen a nem közösségi polgárokkal szemben is (Schengen-i megállapodás 1994-től: 9 államban a határellenőrzés megszűntetése) 2. Technikai határok lebontása Áruk – szolgáltatások: műszaki engesélyezés, nem kell engedélyt kérni a műszaki áruk mozgatására, szabványok felé egységes lépés (pl. dugalj)

Állami megrendelések: a legnagyobb üzletet jelentik – ezeket is felszabadítják a fizikai akadályoktól (pl. autópályák nemzetközi tendereztetése), az állam mindig fizet – fizetési biztonság 3. Pénzügyi akadályok csökkentése ÁFA széles % szóródása  közelíteni kell. A kétkulcsos ÁFA rendszert sikerült megvalósítani EK külső kapcsolatai 1. EFTA – EGT 2. USA – Japán 3. Mediterrán és Keleti blokk Keleti stratégia érvényesül – Ausztria Északi stratégia érvényesül – Svédország, Finnország – északi kar Keleti blokk: 1949-1991-ig „gazdasági együttműködés” KGST - tervgazdaságok voltak. Ezeket a terveket összehangolták A KGST tagországai egymás között teljesen szabadon kereskedtek. Nem használtak kvótákat és vámokat Promptinkasszót alkalmaztak. Ha pl Magyarország Lengyelországnak szállított Csehszlovákián keresztül, akkor Magyarország volt köteles mindent a cseh határig fizetni, onnantól pedig a

lengyelek. Amikor a termék elért a cseh határig, de még a rendeltetési hely elérése előtt, a lengyel ügyfél köteles volt az áru teljes vételárát is kifizetni. 4 évtizeden keresztül ez működött.a rendszerváltás ezt szüntette meg Magyarország 1989-ben vált ki a KGSTből, ami 2 évvel később 1991-ben oszlott fel Ezt követően hamarosan a Szovjetunió is felbomlott Ezzel egy időben a korábbi integrációs megállapodások is érvényüket vesztették. A „0” vámszintet felváltotta az akkori 1314% vám, ami nagy áremelkedéshez vezetett Ennek következtében a KGST országok közötti kereskedelem szinte teljesen megszűnt. A jól működő és termelő gyárakat felvásárolták az uniós vagy amerikai országok, a többi csődbe ment és sok munkanélküli lett. Mindig a szomszédos ország közötti kereskedelem a legkedvezőbb és nyereséges. A volt KGST országoknak rendezniük kellett a meglevő kapcsolatokat. CEFTA – Közép-Európai

Szabadkereskedelmi Társulás Az 1993. március 1-jétől alkalmazott Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország hozták létre. Szlovénia 1996 január 1-jétől, Románia 1997 július 1jétől, Bulgária pedig 1999 január 1-jétől vált tagjává Célja: a kereskedelem fokozatos liberalizálása révén a résztvevő országok elősegítsék kölcsönös szállításaik növekedését és ez által gazdasági kapcsolataik fejlődését. Az ipari termékek kereskedelmében a vámok és vámon kívüli akadályok fokozatos, a megállapodásban rögzített átmeneti időszak végéig történő teljes felszámolása, valamint az agrárkereskedelem feltételeinek jelentős javítása. A CEFTA létrehozását követő évek során az ipari vámlebontás ütemezése többször módosult, melynek eredményeként a vámok az esetek túlnyomó részében az eredetileg meghatározottnál lényegesen gyorsabb

ütemben bontódtak le. A 2000 évi ipari termék forgalomnak mindössze 10-15%-nál maradtak még vámok, de ezekben az esetekben is jelentős kedvezmények érvényesültek. 2000 december 31-ével a CEFTA-ban rögzített átmeneti időszak lezárult, s 2001. január 1-jétől az ipari termékek forgalma 0% vám mellett valósulhatott meg Szimmetrikus kedvezmények: Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország körülbelül azonos szinten voltak, így egyszerre valósult meg köztük a szabad kereskedelem. A 12-14%-os vám megjelenése bénítóan hatott, először megállította ezen országok egymás közötti kereskedelmét, de rövid idő után újra fellendült kereskedelmük. A fellendülés gyorsabban ment, mint az unióban, mert az már eléggé telített piac. Itt viszont gyors ütem, tág tér és már meglévő partneri kapcsolatok álltak rendelkezésre. Jó előkészítő út volt az unióhoz való csatlakozáshoz. Magyarország és az EGK kapcsolata 1960 –

termékegyezmények = hús, kohásztermékek, textil – de ezt nem az EGK közösség egészére köti Magyarország, hanem csak Ausztriával, Németországgal és Olaszországgal. 1970 – Az EGK-ból EK lett és a korábbi termékegyezményeket kooperációs szerződésekké kellett átalakítani – kialakult a vámhatár és ez egy jó menekülési lehetőség volt az ipari és műszaki cikkeknek. A kooperációs szerződések kapcsán a fejlett országoktól fejlett technikát kaptunk és ezek segítségével olyan technikákat fejlesztettünk ki, melyeket a fejlett országok is felhasználtak. Ez természetesen az ország technikai fellendüléséhez vezetett. Eredmény: A gazdasági rendszerváltás hamarabb megtörténik hazánkban mint a politikai. 1988 – KGST és EK közeledett. De Brüsszel soha nem volt hajlandó elfogadni a KGST szervezetet és velük szerződéseket kötni. Magyarország viszont kapcsolatot hozott létre Brüsszellel és ezzel megtörtént a

„diplomáciai rendszerváltás”. Ettől kezdve a mennyiségi korlátozást folyamatosan csökkentették (’89, ’92 és ’95-ben) Rendszerváltás 1990-01-01 – Magyarország elsőként kapja meg a GSP kedvezményt, mint első rendszerváltó ország. De az EK nem az első, aki ezt megadta nekünk, mert az USA, Kanada, Finnország, Japán, Ausztria és Új-Zéland már adott kedvezményeket, amelyek nem viszonosak. 1992-01-01 – Társulási szerződés az EK-val, azaz Európai szerződés. A tárgyalások párhuzamosan történtek és kétoldalú szerződések jöttek létre. Pl EK - Magyaro, EK -Lengyelo csupán pár nap eltéréssel Magyar EK Társulási megállapodás A társulási szerződés által az aszimmetria leszűkült és kevesebb kedvezményt kaptunk, de a csatlakozásnak az a feltétele, hogy szimmetrikus kapcsolatok jöjjenek létre. Ez a folyamat szintén felkészülés volt a csatlakozáshoz Negatív oldala: - a GSP-ben megkapott kedvezményeket már nem

kaptuk tovább - meg kellett nyitnunk a piacot az unió előtt - potenciális export cikkeink protekcionista elbánásban részesültek (nem kapnak a jó termékeink szabad utat) Pozitív oldala: - szerződés szerinti teljesítés (időszakra kell teljesíteni, a szerződés tartós) - 370 milliós fizetőképes piac nyílt meg előttünk - a társulásunk egyoldalú érdek (csak a miénk) – rendszerváltó országunk már a szerződés előtt is 50%-os EK piacorientált volt. A szerződés tartalma: Az előszóban csupán Magyarország nyilvánította ki csatlakozási szándékát (az EU nem írt semmit erről) Exportunk az EU-ba Importunk az EU-ból IPAR 70%-ban vámmentes és kvótamenetes lettek a Mo-I iparcikkek, kivéve a vas, acél, kohászati termékek 5 éves késéssel az után pedig dömping- vámot vezettek be I. gyorsító – ipari termékek 3 év alatt kellett a korlátot megszüntetni pl. traktor II. ’95-től a normáltermékek vám és kvóta-mentesítése

3 év alatt fejeződött be III. lassító – stratégiailag védett termékek pl textil 7 év alatt kellett a korlátokat megszüntetni Az exportunk 55%-át adják az EU felé az ipari termékek MEZŐGAZDASÁG Termékekre bontották az export lehetőségét, kvóta/vám/lefölözés kedvezmény. 92-től 3 évente 20% kedvezmény. A szerződésen kívül 2000 júniusában Agrár liberalizációs megállapodás: felgyorsította egy kicsit a fejlődést, de a feszültségek agrár vonalon voltak. KÖZLEKEDÉS Kölcsönös és fokozatos piacnyitás. Itt nincs aszimmetria ezért a Magyarországi logisztikából és fuvarozásból nagyot levágnak az Uniós fejlettebb fuvarozási vállalkozók. Minden fuvarozási ágazatra vonatkozik ez Egyéb rendelkezések: piaczavarás esetén dömpingeljárást, versenyszabályozást, iparvédelmet alkalmaznak. Hiányzott: a tőke, szolgáltatás és munkaerő szabad mozgása. Ez utóbbit billateriális szintre hozták A csehek és lengyelek hasonló

szintű szerződéseket kötöttek egy időben velünk. Jacques Delors elnök jelentése I. szakasz ’90 – ’94  A nemzeti politikát koordinálni kell pénzügyileg is = a pénztömeg növekedésének összehangolása.  Az állampolgárok szabad tőke forgalmának engedélyezése (kizárólag a polgárokra vonatkozik) Euro-polgári jog.  Ne legyen az, hogy egyes országok több pénzt adnak ki, felhígítják azt, és ezzel a külkereskedelemben haszonra tesznek szert. II. szakasz  Ennek az első szakasz a feltétele.  A föderatív bankok fölé rendelték a Central Bank-ot, ami Frankfurtban van. Ezzel a nemzeti jegybankok elveszítették „hatalmukat” (kérdés volt, hogy Párizs, London vagy Frankfurtban legyen) Így a franciák rájöttek, hogy nem ők a vezetők, EURO lett az egységes pénz neve. III: szakasz  Teljes monetáris unió  Egységes pénz – ez a végső állomása  1. Az EMU-hoz csatlakozás feltételrendszere és teljesítése 

2.A közös pénz bevezetése: 1999.0101 – számlapénz 2002.0101 - duális rendszer – Az EURO zóna = EMU országokban a nemzeti pénz és az EURO párhuzamos használata. Maastrichti program: Tipikusan monetáris személetű, 5 kritériuma van:  az infláció nem lehet magasabb mint 1.5 %  hosszúlejáratú kamat 2%  kp költségvetés hiánya a GDP 3%-a lehet  az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át  árfolyamlebegés +/- 2.25% A kezdetekben 11 ország indult neki, de csak 3 tudta teljesíteni. Görögország nem volt köztük 1-2 kritériumot nem teljesített Dánia és UK. Svédország is elállt a csatlakozástól Ennek oka az, hogy a kormányok akarták a csatlakozást, de a lakosság népszavazáskor kifejezte ellenvéleményét. Az angolok ragaszkodnak a font megtartásához. Görögország először 2001-ben teljesítette sikeresen a feltételeket Befejeződött a gazdasági unió fejlődése és a politikai kezdődött meg. Az Amszterdami

szerződés: Előzménye volt egy 1 éves maratoni konferencia (kormányközi konferencia) A szerződés 12 pontja: 1. Az államok súlya az MT-ben növekedett (MT és EP viszálya) 2. Eu-i Bizottság létszámának kérdése (csökkenteni kellene?) 3. Eu-i Parlament létszáma és hatásköre 4. Eu-i Bíróság hatásköre 5. Közös kül- és biztonságpolitikában minősített többség 6. Közös külpolitika diplomatája 7. EU – NYEU viszonya 8. Közös bel- és igazságügy – minősített többséggel 9. Schengheni egyezmény beépítése az EU szerződésbe 10. Többsebességes Európa intézménye „rugalmasság” 11. Szociális jegyzőkönyv beemelése az EU szerződésbe 12. „Stabilitási Paktum” nem csak egyszer, hanem tartósan kell teljesíteni a Mastrichi szerződést Intézményi: 1. MT döntéshozatalban lehet többségi szavazás is „konstruktív tartózkodás” - egyhangú döntéseknél vezették be felgyorsult a döntés bővítés – mélyítés 2.

Rugalmassági záradék 3. „Stabilitási Paktum”: gazdasági növekedés, munkahely teremtése nemzeti keretek között, de foglalkoztatáspolitika közösségi egységek 4. Reformokat hajtanak végre és csak azután bővítenek Ez nem igazán működött és felülvizsgálták 1999-ben lejárt az EU költségvetési időszaka. 1999. Agenda 2000 2000-2006 finanszírozásáról szóló dokumentum. Mit kell tenniük az országoknak. Kérdések: Nettó befizetők, Déli államok, Csatlakozás finanszírozása, Reform? CAP (25% nemzeti), Regionális és Strukturális alap Az EU-s költségvetésből vonják le: ISPA – vidék és szolgáltatást fejlesztő alap – regionális és strukturális alap SAPARD – vidékfejlesztés – felkészíti az országokat Nettó befizetés: a GDP 1.27%-a ebből 015%-t a csatlakozásra szánták Előkészítő csatlakozási támogatások: PHARE, SAPARD, ISPA Lisszabon EU-csúcs 2000 március: USA & EU versenyképességével kapcsolatban hozott

döntéseket 2010-re az EU-nak a legversenyképesebb régióvá kell válnia /USA mögötte/ Témák:  Maradt Ausztria ellen a politikai bojkott  Új bizottságokról: Politikai – biztonsági, Katonai  Eurohadtest Koszovóban  Dunát hajózhatóvá tették (Duna Bizottsággal) – hiteleket adtak a Duna megtisztításához. 1. Gazdasági növekedés – munkanélküliségi ráta csökkentése (teljes foglalkoztatottság elérése 10 éven belül) USA 10%-os munkanélkilüségi rátája a ’90-es években 5%-ra apadt. Az EU-nak ezt nem sikerült elérnie Van olyan tábor, aki új munkalehetőséget akar létrehozni. Pénzügyi forrás közösségi szinten nincs, nemzeti szinten lenne. 10 évet szán az EU ennek a problémának a megoldására 2. Internet minden iskolában 2001-ig E-Business – minden iskolában Internet, számítógép-kezelés oktatás. Liberalizálás: energia, posta, közlekedés Olyan tevékenységekben, ahol az EU-ban nagy az állami részarány. Az

állam közigazgatásilag nem jó gazdája a vállalkozásoknak. Ha liberalizálódik  profitorientált  versenyképes A Francia államnak nagyobb a részesedése. Lisszabon azt akarta, hogy 2004-ig minden ország liberalizálja Franciaország aláírta, de a határidőt nem fogadta el. 3. Pénzügyi piacok teljes integrációja 2005-ig Csak a 12 országra vonatkozik. 4. E-business fejlesztése és szabályozása Az USA gyorsan növeli a forgalmát, az EU ezt nem tudja követni. Elektromos aláírás törvényi elfogadása, ennek szabályozása a biztonság érdekében. 5. Egyéb - Ausztriában a szélső jobboldal került hatalomra, úgy próbáltak retorziót alkalmazni, hogy politikai bojkottot rendeltek el. Nizzai szerződés K-Európa számára perdöntő. A döntések lehetővé tették, hogy a bővítés megvalósuljon 1. Hosszútávú terv (10-15 év) – az intézményi reform 2. Szervezeti reform a legfontosabb hatalmi kérdésekről, úgynevezett szavazatsúly –

arányok átrendeződése: Európai bizottság: 5 nagy lemond 2-2 voksáról: 1-1- lesz mindenkinek. Az újjonan csatlakozók kapják a többit Így marad továbbra is a 20 hely. Mindenkinek 1 szavazata van, annyi hely szabadult, amennyit a csatlakozók kapnak. Engedmény a nagyhatalmak részéről Miniszterek tanácsa: a nagyok háromszorosra növelték a voksukat: Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország: 29, Spanyolo-Lengyelország a későbbiekben 27. Európai Parlament: 628-728 lesz. Szerepét növelték: a Miniszter Tanács döntéseihez az Európai Parlament többségi szavazása 71,2%-ről 74,5%-re nő. Nemzeti vétót meghagyták, de megnyirbálták, a vétó maradt pl adószabályok (Nagy-Br), regionális támogatások (Spanyolország) esetén. Összegezve: elkészült a XXI. Sz első évtizedének „hatalmi térképe” A csatlakozók elméleti jellegű szavazati súlyt kaptak, a 15 ország között a súlyelosztás alig változott, de Németország (20

millióval több) Kelettel együtt súlyozottá vált. Minőségi többségi szavazás révén az egységes kisállamok + egy nagy leszavazhatja a nagyokat 3. Szubszidiaritás elvét „kőbe vésték”, tehát nem lesz Európai szuperállam, vagy politikai konföderáció A „Maastrichti” túlzott centralizáció nem növelte az együttműködést A Nizza-i szerződés ebből a szempontból vízválasztónak tekinthető. A centralizációs folyamatok meggyengültek (nem akartak a tagállamok centralizációt). Az EU nem lesz olyan, mint az USA, megőrzi a sokszínűségét Külső kapcsolatok I. EFTA -EGT II. USA-JAPÁN III. Mediterrán és Keleti blokk IV. Loméi Egyezmény I II III IV EFTA-Európai Szabadkereskedelmi Társulás ’60-ban Stockholmban született Az EK/EU bővítésével mára négy tagja maradt: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. Nagy-Britannia: Nagy-Britannia: a teoretikus és alapító teoretikus [gör]: elméleti szakember, a tudomány

elméleti kérdéseivel foglalkozó kutató Preferenciális kedvezmények II. világháború után: győzött, de gazdaságilag kivérzett, elszigeteltség Commonwealth létrehozása Megreked a fejlődésben. Elkezd Európa felé fordulni, amikor ott a vámunió létrejön Kitalálja az EFTA-t, hogy ne kelljen beolvadni az integrációba. A római szerződés a Commonwealth miatt nem volt számára követendő, ezért hozta létre az EFTA-t. 1973-ban kilépett az EFTA-ból és belépett az európai közösségbe. Nem vált be az elképzelése, hogy a Commonwealth-vel és az EFTA-val fel tudja gyorsítani a fejlődését. Ezért feláldozza saját gyorsabb fejlődése érdekében az EFTA-t és a Commonwealth-t is. 1972: EK + EFTA szerződés – szabad ipari kereskedelem. EFTA tagok: Ausztria: ’95-ben átmegy az EU-ba az EFTA-ból. II. vh után Ausztriát és Németo-ot ellenőrzési zónákra osztották, szovjet megszállás alá kerültek A négy nagyhatalom 56-ban összeült

és semlegességet adott Ausztriának (semlegesség azt jelenti, hogy idegen katona nem teheti be a lábát). Semlegessége miatt, amíg a KGST meg nem szűnt, nem vehetett részt az EGK-ban, viszont az EFTA-ban igen. Svédország: Svéd semlegesség 1800 elejétől nemzetközi jog alapján. A ’95-ös csapattal bekerül az EU-ba. Dánia: Agrártermelése erős. Célpiaca Nagy-Britannia Nem akarja külső piacát elveszíteni, ezért mikor Nagy-Br belép, Dánia is csatlakozik az EU-hoz. Norvégia: Skandináv állam, ez meghatározza politikáját. Jelentős a halászat, halfeldolgozás. Széles tengerpartja van, a halak ívási vonala itt van Számára jó volt, hogy a mezőgazdaság integrációja nem került napirendre az EFTA-ban, ezért maradt. Svájc: Több 100 éves semlegességét nem kívánta feladni. A maradék EFTA tagok között van. Finnország: Szovjet-finn háborúban kivérzett Finno., s rájött, hogy nem érdemes újat húzni a nagyhatalommal II vh óta óvatos.

70-ben EFTA tag lett, de sajátos szerződést kötött a KGST-vel, társult ország lett. Ezzel az egyetlen olyan fejlett országgá vált, mely mindkét integrációnak tagja volt. Ebből jelentős hasznot is húzott  finn gazdasági csoda A szerződések értelmében kitüntetett helyzetben volt, pl. olcsón jutott az energia hordozókhoz a Szovjetunióból 1991-ig működött ez. Utána: gazdasági válság. Mély gazdasági válságból kellett kilépnie Az EU tagsággal újra fellendült gazdasága Izland: Periférikus sziget. Az EU-ba nem lép be, mert nem akarja halászatát integrálni. Portugália: Útkereső, így kerül a stockholmi szerződésbe. Ibériai rivalizálás Spanyolo. és Portugália között Földrajzi helyzete révén azonban a szabadker. előnyeit nem tudta kihasználni Cél: multilaterális szab. Általános célok: - gazdasági tev. fokozása - teljes foglalkoztatottság - pénzügyi stabilizáció - nyersanyag jobb felhasználása - liberalizáció

vámok, korlátozások felszámolása terv: 10 év tény: 6 év interkereskedelem kivétel: mezőg. és halászat ker-i eszközök liberalizálása állami beavatkozások szubvenció (tilos tagországok felé) egységes szabvány kódex Speciális jellemzők: 1. Laza rendszer, nincs nemzetek feletti jogosítvány 2. Harmadik országokkal kereskedelem: egységes származási biz kell keményebben lépnek fel velük szemben, jobban védi a nemzeti gazdaságot ezzel 3. főleg ipari ipari kereskedelem 4. ’72 szerződés EGK-val Rendszerváltás után fokozatosan kötött szerződéseket Magyaro.-gal is 1992-ben 1993: EGT - Európai Gazdasági Térség, mely az EK és az EFTA országait tömöríti a négy szabadságot megvalósító közös piaccá (a mezőgazdaság kivételével). USA - JAPÁN ’90-es évek elején, közepe táján: Transzatlanti szabadkereskedelmi övezet létrehozását tervezték USA + EU – ez elakadt végül Banánháború: Kolumbiából valójában USA

banán jön be, erre nem ad az EU kedvezményt. Frankeistein élelmiszerek protekcionizmusa: genetikailag kezelt növények, melyek ellenállóbbak és látványos eredményeket lehet velük elérni. Kérdés: hogyan hatnak ezek hosszú távon a lakosság egészségére. Az EU nem engedi be ezeket az európai piacokra (pl. génkezelt búza, szója) Ezért az USA retorziót alkalmaz. Biztonsági probléma: Bizalmatlan a Bush kormány az Eurohadtesttel szemben  az amerikai katonák feleslegessé válhatnak Eu-ban Japán és EU: Japán sikeresebb az erőterével, mint az EU. Nem tudják megállítani a japán termékeket Pl. Suzuki EU-ba kedvezményesen megy Magyaro-ról Japánból nem mehetne 51%-os EU-s tartalomnak kell lennie a származási bizonyítványban. GATT és WTO 1929/33 Krízis dezorganizálódás a nemzetközi kereskedelemben 1941: Atlanti Charta – antifaszista hatalmak lefektetik az általános liberalizáció elvét – szabad kereskedelem 1944: Bretton Woods 

Nemzetközi Valutaalap 1944: Havannai Világkereskedelmi Konferencia (ez az első világméretű, vámjellegű kereskedelmi konferencia) vámcsökkentési módszer kidolgozása ITO – Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet – az Amerikaiak vetik föl létrejöttének ötletét Nagy-Britannia nem szeretné ezt a szervezetet átengedni az USA-nak, ezért ütköznek a konferencián. Kompromisszumot kötnek  nem jön létre az ITO, átmenetileg egy egyezményt hoznak létre. USA reméli, hogy ez segít elérni, amit akar. 1947: GATT -multilaterális kereskedelmi egyezmény Folyamatos ügyintézése nincs. Aláírás: 1947 Genf, 23 ország Az egyezmény tartalma: 1. Főbb célok - életszínvonal emelése, - teljes foglalkoztatottság - reáljövedelem növekedése - világ erőforrásainak teljeskörű bevonása és felhasználása - áruk termelésének és cseréjének bővítése 2. Alapelvek 1. Diszkriminációmentesség elve LENKE (legnagyobb kedvezmény elve) és Viszonosság

elvén át érvényesül  Kiskapuk: fizetési mérleg problémánál (pl. USA fizetési mérlege ’70-től passzívvá vált) 2. Nemzetbiztonsági kérdés - veszélyezteti felkeléskor, polgárháború stb. (pl a kínai repülő rálőtt az USA gépre, pedig az nemzetközi légtérben volt, mindketten nemzetbiztonságra hivatkoztak) - egészségügyi problémák – ezzel is lehet diszkriminálni (pl. az EU szerint: nem létezik, hogy a csatlakozó országnál nincs körömfájás, ezért kizárta őket a piacról) 3. Fokozatos vámlebontás elve - a vámvédelem keretében ezt tartják megvalósíthatónak - amikor leépül  liberalizált kereskedelem 4. Konzultáció elve - ha vita adódik, az érintett felek konzultálnak, ha nem tudnak megeggyezni, felkérnek egy harmadik felet, majd egy bizottságot. (Túl bonyolult, lassú, míg a végére érnek már nem aktuális) Csatlakozás, felmondás Szándéknyilatkozatot kell írni, hogy bekerüljön a GATT-ba  elküldik

Genfbe, egyoldalú memeorandum, szándéknyilatkozatot kell csatolni  megvitatják  „belépő díj”  egyoldalú vámengedmények Magyarország 1973-ban felvételt nyert (1968-ban nyújtotta be a kérést), mégis az elsők között volt - akkor még a KGST, Varsói szerződéshez tartozott – ezek idegenek a GATT-tól. Mikor felocsúdott a Szovjetúnió, már nem tudta megakadályozni. 1968 – Csehország – Prágai tavasz, megpróbáltak egy sajátos szocializmust kialakítani. A magyarok kihasználták ezt a pozíciót, a GATT felvétel elkezdéséhez. Közben beérett a tagság, sikerült aláírni a GATT-ot. Ez volt az első olyan lépés, amivel a világpiacon részt vehetett GATT tárgyalási fordulók A GATT megalakítását követően több tárgyalási “fordulóra” került sor. Az első hat fordulóban az ipari termékek vámcsökkentésére koncentráltak. Kezdetben a GATT vámcsökkentésekkel és un “vámon kívüli akadályokkal” foglalkozott,

amelyek olyan, vámoktól eltérő szabályok, kormányok által alkalmazott politikai eszközök, ill. gyakorlati intézkedések, mint pl. a környezetvédelmi törvények, közpénzekből támogatott szociális programok, amelyek befolyásolhatták a kereskedelmet. A hetedik, un. “Tokió-forduló” (1973-1979) - a liberalizmus győzelme: az olajárak miatt a nemzetközi kereskedelem jól működik - itt kezdték el az agrárker. liberaliz kérdését, de lépés nem történt - nem tarifális problémák kérdésköre ezek kezdtek terjedni – nem volt mérhető, ellenőrízhető  Magatartási Kódexet állítottak össze – hogyan lehet tisztességesen kereskedni. Kötelező erejű döntés, szankció nem volt Kódexrészek:  Szubvencio és kiegyenlítő vámok kódexe Szubvenció – nem tekintjük GATT elemnek, tisztességtelen  a másik országot feljogosítja a kódex pótvám kevetésére. Kiskapu: hogyan tudom bizonyítani, hogy pl. a koreai termék milyen

szubvenciót kapott  ezt nehéz bizonyítani, pedig csak így vethet ki pótvámot. Kiegyenlítő vám: Konzuli számla – a kintlévő konzul igazolja, hogy abban az országban az adott áru nem olcsóbb-e, mint az export áru.  Antidömping kódex ha a világpiac vagy önköltség árnál alacsonyabb, nagy mennyiségben  a normál vámszíntnél magasabb vámot vethetek ki  Vámérték kódex – az áru ügyleti értéke az áruszámla. Pl ha alulszámlázás történt, a vámhatóság nem fogadta el. Az áruszámla = kereskedelmi számla irreálisan alacsony, akkor nemzetközi árak alapján határozzák meg  erre vetik ki a vámot  Szabványkódex Különböző szabványokkal ne lehessen az exportot korlátozni  Importegedély kereskedelmet ne akadályozzon  Állami beszerzések kódex (belföldivel azonos elbírálás) 8. forduló: Uruguay-forduló (1986-1994) Témakörei kibővültek és először kerültek felvetésre a szolgáltatások Mezőgazdaság

– erről folyt a legnagyobb vita Határozatok: 1. Import eszközök korlátozása és csökkentése - lefölözés, engedélyezés, stb.  innen kezdve vámosítani kell Mindent vámmá alakítanak  agrár vámok többszörösére ugrottak  36% csökkentést kellett végrehajtani. 2. Export támogatások „jelentős” mérséklése Az EU igaz, hogy csökkenti, de a termelői támogatás lép életbe 3. Állat és növényegészségügyi korlátozások Ipar Lineáris vámcsökkentés tovább folyik, mindig a maradék érték felére Műsorszolgáltatás - vita Pl. film, video, TV (sugárzás, műsoráramlás) szabad áramlása  szerették volna az amerikaiak (Kanada is ezt védi legjobban a NAFTA-ban) Az Európai államok védik kultúrájukat, nem mentek bele Pénzügyi szolgáltatások - teljes liberalizáció – nincs védelem, a fejlődő országok félnek, hogy a jegybankot is felvásárolja az USA  következő fordulóban döntenek A Kereskedelmi Világszervezet

(WTO) 1995. január 1-én jött létre a GATT Uruguay-fordulójának (19861994) befejeződésekor 1996-97: szingapuri konferencia  információs technika – egyezmény: WTO országok vámmentesen kereskednek  a számítástechnikai eszközök nálunk drágábbak  gyógyszerkereskedelem – 300-400 gyógyszerre szabadkereskedelem  munkaügyi jogrendszer 1999. Seattle – az első olyan WTO gyűlés, ami kudarcba fulladt Tűntetések – protestálók a városban, nem is tudtak összeülni, a liberalizáció ellen lépnek fel Témák lettek volna:  Agrárszubvenció – EU pellengérre állítása  Környezetvédelem  Gyermekmunka  Beruházás védelem  Szellemi jogok védelme  Nemzetközi kereskedelmi pénzügyi liberalizálás (pénzügyi konglomerátumok)  Kína – új tagjelölt ( a Föld legnépesebb országa) – lehetett volna WTO tag, de ez is elmaradt Anti –WTO kör alakult ki – ellenzi működését, a meglévő gazdasági

különbségeket a liberalizáció még inkább elősegíti. (pl aki gazdag – még gazdagabb)  tömeg megmozdulások a szegényebb rétegek között Pénzügypolitika fő elemei 1. Bank és hitelpolitika (monetáris) 2. Költségvetési politika 3. Devizapolitika Részei:  Nemzetközi, pénzforgalom politika  Liberális (LIBERO) – mindent lehet  Kötött deviza gazdálkodás (pl. Oroszország)  Vegyes (középső) – ilyen Magyarország is, védi a forintot – quázi liberalizált  Tartós együttműködés az országok között  valutaunió (pl. Euroland – 12 államból áll  EU12)  Fizetési mérleg politika – a valutaalap erre specializálódott  Valuta likviditási (tartalék és hitel) politika  Árfolyampolitika Funkciói: árkiegyenlítő, diferenciáló (középhatár árfolyam, terelőpiacokat is minősít, fedezeti – vált. Exp, deviza); ármeghat. Szerep; Export; Import  Nemzetközi valutáris kooperáció politikája

(nemzetközi pénzintézetekkel / kapcsolat) XX – XXI. században három fontos feltétele volt a gazdasági rendszer és a nemzetközi kapcsolatok működésének A nemzetközi pénzügyi rendszer fejlődése: Bretton Woods rendszer - elvek – ’60-ig AU Arany alapu devizák (XIX. században jött létre és az I Világháborúig működött)  kiszorította a többi regionálisan működő pénzt, és az aranyat emelte ki, mert pl. Európában a só, prémek használata is gyakori volt  a XIX. században a polgári államok kialakulásával együtt jött létre Ez a nemzeti pénz, alkalmasnak kellett lennie a nemzetközi gazdaság lebonyolítására.  Mindenkinek volt „arany” tartaléka, funkciójában szabad (liberális), bármikor a nemzeti pénzért kérhettek aranyat.  Szoros közgazdasági rendszer állt fel: hogy a nemzet fejlődésével együtt emelkedjen a széfben tartott arany mennyisége, ez korlátozott mértékben állt rendelkezésre.  I.

Világháború  a nagy mértékű gazdasági összeomlás következtében megromlott a gazdasági arány Hozzányúltak az aranyhoz, megcsappant a tartalék és inflálódott a pénz. Arany deviza rendszer  I. és a II Világháború között működött A szabad átválthatóság lehetősége nem szűnt meg, csak az államok egymás közötti gazdaságában használták, választhattak, hogy devizában vagy aranyban fizetnek  A II. Világháború ezt a rendszert is kikezdte  A II. Világháború alatt felszámolták az aranydevizát (USA kivételével, inflációk jelentkeztek, ez zavarta a kereskedelmet) 1947: a £ konvertibilitásának kudarca Marshall – segély 1950-58: EPU EU-i fizetési unió 1958-ig az EU-i pénzek nem voltak konvertibilisek, de a Bretton Woods rendszernek köszönhetően tudtak kereskedni. Amerikaiak: duált pénzügyi rendszert akartak: USA $ - amerikai pénzügyi rendszer Nagy Brittania EU többi országa USA megerősödött pénzügyileg

is. Nem szerettek volna nemzeti valutát világpénzként működtetni, hogy ne higuljon (egyre többet kell nyomtatni, forgalomba hozni), nehogy tönkremenjen a $.  az angol £ azért jött szóba, mert létrejött már a Commonwealth, az EU pénzek közül ezt akarták bevonni a világpénzbe.  DE: Anglia a Világháborúban kivérzett  a £ is legyengült. USA felvásárolta, hogy erősítse, mégsem működött  maradt a Bretton rendszer Bretton Woods elvei Papírpénz rendszer Cél: az értékállóság megmaradjon: 1. a $ fix valuta árfolyamon működik, stabilizálták  a $ nem képes a konjunktúrát illetve a dekonjunktúrát árfolyammozgással kifejezni. Ha az árfolyamot csökkentik  élénkítik a konjunktúrát. Pénzügyileg a $ lehűti a konjunktúrát – ez a pénzügyi rendszer problémája. Ha nagyon stabilizálnak egy árfolyamot, a konjunktúrában nem lehet szárnyalni 2. Az aranyat nem hagyták el, egy uncia arany értéke 35$, nem volt

átváltható a $ aranyra, de stabilizálták 3. valutakonvertibilitás 1971 – ben összeomlik a rendszer, mert:  USA külker mérleg deficitessé válik, többet importál, mint exportál, ezért fizetési probléma jelentkezik (ez a mai napig így van), megrendül a konjunktúrában lévő országok bizalma a $ iránt, a kereslet a DEM, JEN felé irányult, DE: a $ árfolyamához nem nyúlhatnak, nem lehet leértékelni. Az angolok, németek elkezdtek $-t venni, hogy intervencióval akadályozzák meg az esését. Kiderült, hogy már nem lehet. Hozzá kellett nyúlni a $ árfolyam csökkentéséhez Azóta is folyamatosan csökken  Befejeződött a Bretton Woods pénzügyi rendszer. 2,25% Valutakígyó rendszer 1% $ 1% régi új Bretton Woods 2,25%   ebben a koordinátában az EU rendszer valutáját sem lehetett benn tartani, elkezdtek kiszálni. Kezdetben 2,25 körül lebegtették, majd 3-9 % után teljesen kiszálltak. Elhatározták a Maastrichti kritériumot,

visszatértek az eredetihez  azokra érvényes, akik a Maastrichti kritériumot teljesítik és EU tagállamok. Először Luxemburg tudta csak teljesíteni Jelenleg a nemzetközi kereskedelmi rendszer vágtat előre, de a pénzügyi rendszer válságban van. 1944. A New Hampshire-i Bretton Woodsban (USA) 45 ország kormánya elfogadja a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank - IBRD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Alapokmányát. IMF Nemzetközi Valuta Alap Célok: 1. Valutaalap koordinálása 2. Világkereskedelem kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása 3. Valuta stabilitás és konvertibilitás 4. Versenyhelyzet, valuta leértékelés az IMF országok elvetik 5. Devizaforgalmi korlátozások megszűntetése 6. Élénkíti a multilaterális együttműködést 7. Fizetési mérleg átmeneti zavarainak kölcsönökkel való finanszírozása 8. Információs központ és gazdasági tanácsadó Részvénytársaságot hoznak létre, alapító

tőkét kell befizetni, ezekkel részvényeket jegyeznek. Bizonyos feltételek alapján kell az alapító tőkét befizetni: GNP Ezek határozták meg, hogy mennyit kell befizetni. 75% -ban a nemzeti pénzt kell befizetni Arany és valuta tartalék Külkereskedelmi forgalom nagysága a qvóta: 25% SDR vagy konvertibilis valuta  qvóta    a részvény tulajdonjoga miatt, egyes országoknak beleszólása van, hogy kinek, mikor, mennyi pénzt ad A qvóta nagysága mindig változik, a világgazdaság növekedésével az is nő. IMF Jugoszlávia alapító állam (a II. világháború után bejelentették, hogy szocialista állam lesz, oroszok nélkül döntöttek a kommunizmus mellett. Kiderült, hogy Tito és Sztálin elképzelése teljesen más volt, nem volt KGST tag, sem Varsói szerződést nem kötött.) 1972 – Románia – azért vették fel hamarabb, mint Magyarországot, mert nem vett részt Csehoszlovákia lerohanásában. 1982 – Magyarország (1973-79 –

világgazdasági válság, úgy tartották, hogy a KGST-t nem érinti, Magyarország magára maradt, Moszkvától kért segítséget, de nem kapott. Megkezdte a nemzetközi hitelkérelmeket. Dollármilliárdokat kapott, el is adósodott, a ’70-es években sem tudott Moszkva segíteni, ’80-ban sem, ezért végül tag lett.) Előnyei: hitelfelvételi lehetőség, nagyon jó kondíciókkal, így Magyaroszág fizetőképes maradt (közvetlen előny), a valutaalapi tagság feltétele a Világbank tagságnak (közvetett előny) IMF hitelpolitikája Hiteltípusok: az igénylő ország jogosultságától függ, ezt meg kell pályázni  4 X 25%-os hitelezés (sávos hitelezés) pl. Magyarország kér 400 millió $ - akkor 4 X 25%-ra szabdalják Az elsőt a pályázat elbírálása után kapja meg, majd meghatározzák, milyen pénzügyi intézkedéseket kell tenni a másodikért. Az IMF bírálók (általában a költségvetéshez nyúl a kölcsönökért) ezt tapasztalják – pl.

kevesebbet ér a nyugdíj, mert a TB-ből elvonnak  Készenléti hitel – bármikor lehívható Pl. ha nem kell, akkor értelmetlen lehívni, de ha nagy követelés jelentkezik, hozzányúlhatunk  Kompenzációs hitel Pl. ha egy országnak le kell értékelnie a valutáját  Kibővített hiteltípus, amikor a qvótánál többet lehet kérni, ez néha 140%-ra is emelkedhet.  Átmeneti hitel – ha megbillen a fizetési mérleg  Struktúra hitel – világválságkor pl. Öbölháború miatti árrobbanással érintett országok kapták IBRD Cél: a II. világháború után az újjáépítés terén finanszírozás – műszaki célok megvalósítására adták IMF    Fizetési mérleg hiánya esetén Rövid (1 évtől 3 évig) vagy közép lejáratú hitel Kormányon keresztül a Jegybanknak érkezik IBRD     Konkrét fejlesztési célt finanszíroz Közép és hosszú lejáratú hitelek Fejletlen és fejlődő országok kapják (a GNP 2500

alatt legyen) Kormánygaranciával privát bankoknak is adják Hitelmechanizmus:  Egy sor automatikus elem (költségvetés) Források: alaptőke, felv. hitelek, visszafizetéses hitelek (ezek aránya jelentős) Célhitel: el kell készíteni a fejlesztési tervet  ütemterv  megviszgálják a hiteleket  elkezdődik a tárgyalás  hitel megállapodás  megvalósul a fejlesztés  a Világbank ellenőrzi a beruházást Nemzetközi versenytárgyalás (tender) társfinanszírozás  hogy a legjobb beruházók végezhessék (a versenytárgyalásnál a hazaiak 10 % előnyt kapnak) Magyarország 1982-ben lett tag. Előnyök: - dollárhoz jut - vállalati megrendelések, korszerű technikai ismeretekhez jut - információhoz jut Fontosabb területek: AGRÁR, Közlekedés, Energia, Oktatás Jövőjük: Különbségek elmosódnak IMF fizetési mérleg kezelésében jártasság IBRD egészséges hosszútávú beruházás EBRD (EU-i Újjáépítési és fejlesztési Bank)

1990-ben jött létre. Cél: Közép és Kelet Európa demokratikus és gazdasági fejlesztése 10 milliárd ECU alaptőke  ma már 20 Tőkéje globális, célja regionális EIB (Eu-i Beruházási Bank – EU Investment Bank) Az Európai Beruházási Bank (EIB) 1958-ban a Római Szerződés értelmében jött létre. Cél: Bizonyos beruházási projektek támogatásával segíteni az uniós célkitűzések megvalósulását. A kiválasztott projektek mindegyike az európai integráció, a kiegyensúlyozott fejlődés, a gazdasági és társadalmi kohézió és egy innovatív, ismeretalapú gazdaság megteremtését segíti elő. Non-profit intézmény, a megtakarításokból és a folyószámlák hozamából nem részesedik, és nem veszi igénybe az EU költségvetését sem. Ehelyett az EIB a pénzpiacokon felvett kölcsönökből és a bank részvényeseinek – az EU tagállamainak – támogatásából tartja fenn magát. A tagállamok közösen jegyzik a bank tőkéjét, és

az országok gazdasági súlyát az Unióban tőkerészesedésük mértéke határozza meg. A bank által finanszírozott projektek gondos válogatáson esnek keresztül a következő szempontok figyelembevételével:  a projekt segítse elő az olyan uniós célkitűzéseket,  a projekt helyezze előtérbe a kiemelten hátrányos helyzetű régiókat.  a projektek segítsék elő egyéb pénzforrások bevonását. Ezek a szempontok az Unión belüli és kívüli tevékenységekre egyaránt érvényesek. Az EIB az esetek közel 90%-ában az Európai Unió területén tevékenykedik, azonban jelentős a majdani tagállamoknak juttatott támogatások aránya is. Indokolt esetben az EIB támogatja a mediterrán országok, Afrika, a Karib és a Csendes óceán térségben található államok, illetve a latin-amerikai és az ázsiai országok fejlődését is. Az EIB az 1994-ben létrehozott Európai Beruházási Alap többségi részvényese, melynek célja a kis- és

középvállalatok beruházásainak finanszírozása. Európai Beruházási Alap (EIF) Az Európai Beruházási Alap (EIF) 1994-ben jött létre három részvényes - az Európai Beruházási Bank, az Európai Bizottság és egyéb európai pénzügyi intézetek - közös vállalkozásaként. Az EIF státuszát és részvényesi szerkezetét 2000-ben vizsgálták felül. Ennek eredményeképp az Európai Beruházási Bank lett a fő részvényes Az EIB és az EIF közösen alkotják az ún. "EIB csoportot" Az EIF két területen szakosodott: - (kockázattal járó) tőkebefektetés és garanciák: 1. Az EIF tőkebefektetési eszközeit a kockázatitőke-alapok beruházásainak törzsalaptőkéje alkotja, melyekkel kis- és középvállalatokat részesítenek támogatásban, 2. Az EIF garanciaeszközei garanciát szolgáltatnak a pénzügyi intézményeknek arra, hogy kölcsönt adjanak a kis- és középvállalatoknak. ECB (Eu-i Központi Bank) Az egységes valuta

bevezetését megszervező, 1998 júniusában létrehozott frankfurti székhelyű Európai Közpnti Bank, amelyet a Maastrichti Szerz. hozott létre, az EU legfiatalabb intézménye Alapfeladata az árak stabilitásának fenntartása. Meghatározza és bevezeti az egységes monetáris politikát, kezeli a résztvevő tagországok valutatartalékát és engedélyezi a bankjegykibocsátást. Az ECB a nemzeti jegybankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét (ESCB), amely a monetáris politika megvalósításáért, a fizetési rendszerek megfelelő működéséért, a hitelintézetek ellenőrzéséért, valamint a pénzügyi rdsz-ek stabilitásáért felel. Az ECB-t előkészítő Európai Monetáris Intézet (EMI) 1998 jún-ban megszűnt. Az ECB-nek 6 hónap állt rendelkezésére az euró bevezetése előtt, hogy megerősítse az Európai Monetáris Intézet létrehozott jogi és működési kereteket, meghozzon függőben levő döntéseket és tesztelje az

informatikai rdsz-eket. Globalizálódás Előzmények: Népszövetség Célja: hogy egy „Békeművet” hozzanak létre, amivel elkerülhető a háború – ez volt az ENSZ előiskolája. A győztes hatalmak (az antant államok) hozták létre  a vesztes államok tagjai lehettek, de programjába nem szólhattak bele.  1918 –as erőviszonyon alapult az egész, nem volt globális, az USA leértékelte az EU politikát. Az antant rekonstruálódott, ehhez kapcsolódott még a „kis antant” – ezeket kihasználták a „nagy antant” államok  tovább erősödött a szövetség.  1933 Németország kilép a Népszövetségből 1941 Atlanti Charta (körvonalazódtak azok a kezdeményezések, amik az ENSZ-ben is megvannak) - Antifasiszta koalíció:  Nem cél a területi hódítás  Agresszió és fasizmus ellen  Háború elötti Európa mellett foglaltak állást (nem kíván területi rendezéseket végrehajtani)  Liberalizmus és demokrácia  A népek

önrendelkezési joga (milyen formában akarnak, milyen területen élni)  Biztonsági rendszer létrehozása (az aláíró államok biztonsági rendszerként működnek)  ezek megjelennek az ENSZ-ben is 1942 Egyesült Nemzetek Deklarációja Elfogadja az Atlanti Charta-t  rájönnek, hogy szükség van a Szovjetunió bevonására. Egymásra talál a két nagy pólus.  Egyesült Nemzetek nyilatkozatában 2 fontos előrelépés:  Kollektív biztonsági rendszer bevezetése – az előbbi bővül, felhatalmazták az összes országot, hogy biztosítsa a békét  Nemzetek egyenjogúságának (minden nemzet egyenlő jogot kap) és egyenrangúságának (kis és nagy ország között nincs különbség) elve – ez végül nem valósul meg.  A reálpolitika és a nyilatkozat nem egyezett meg - Churchill három nagy régióra osztaná a világot: Atlanti térség – angol vezetéssel Amerika – amerikai vezetéssel Ázsiai Csendes óceán – vegyes - Roosevelt: az

előbbi model + még egy ország  Kína (a legnagyobb ország) – ez sem egyközpontú. Nem érvényesül az egyenrangúság, egyenjogúság. - Sztálin: fontos, hogy egyenlők az államok, de a nagyhatalmaknak egyenlőbbnek kell lenni.  ENSZ egyes szerveiben az egyes államok nem egyformán vesznek részt. 1943 – Teherán (nagyhatalmi egyhangúság) Úgy döntöttek: a nagyhatalmaknak egyforma szerepe lesz, egyet kell érteniük mindenben. (vétójog) 1944 – Washington-i konferencia Három fontos döntés: lesz Közgyűlés (itt minden ország részt vesz), lesz Biztonsági Tanács (a nagyhatalmak vesznek részt- hozzácsapták Franciaországot is) 1945 – USA olyan fegyver birtokosa, amivel győzhet a háborúban. Megszületett a „baba” (bomba) - kiderült, hogy USA erősebb  döntések: bevezetik a Vétó jogot, Áprislisban San Franciscoban aláírják az ENSZ alapokmányokat - Áprilisban már csak Molotov megy el San Franciscoba - Augusztusban ledobják az

atombombát  a Japánok kapitulálnak ENSZ (1945. okt 24-én lépett életbe Alapokmánya)  Charta-ban foglaltak +  Alapokmány: az erőszaktól tartózkodik (nincs rendőrség, katonaság), békés rendezésre törekvés, be nem avatkozás elve, deklarálja a nemzetek egyenjogúságát, szuverinitását. - USA + Szovjetunio mérlegelvet követ a csatlakozásoknál 1. Biztonsági Tanács – kötelező határozatot hozhat – változó tagok 2. Főtitkár – az ENSZ protokol szereplője, nincs döntéshozatal, összehívhatja a Biztonsági Tanácsot 3. Közgyűlés – nem hozhat kötelező határozatot – évente egyszer jön össze, minden nemzet részt vesz Szakositott szervek: IMF, FAO, UNESCO, UNGTAD, ILO 1948 Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (17 ország multilat. kapcs) OEEC – Organization European Economic Cooperation Marshall segély (szétosztása – laza integráció) – pénzügyi és árusegély – egész EU-nak szánta, de a Szovjetunió

megtiltotta a felvételét a befolyása alatt álló államok számára 20 milliárd dollár – áruban és pénzben (az áru több volt  megszokták az USA termékeket)- sikerült az inflációt megszűntetni, az áruhiányt, árubőség váltotta fel. 1961-től: OECD – Organisation for Economic Cooperation and Development A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organization for Economic Cooperation and Development, OECD) 1961-ben kezdte meg működését az eredetileg a Marshall-segély kezelésére létrehozott gazdasági szervezet jogutódjaként. Jelenleg 30 tagországot tömörít, azonban élénk kapcsolatot ápol további 70 állammal, ill. különféle, nem kormányzati szervezetekkel Magyarország 1996-ban lett az OECD teljes jogú tagja. Az OECD olyan fórum, amely alkalmas a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások, ill. az ezekből eredő feladatok megvitatására, és a szükséges együttműködés

kialakítására. Fő célkitűzései:  a gazdasági növekedés,  a magas szintű foglalkoztatottság,  az emelkedő életszínvonal,  a társadalmi kohézió  a pénzügyi stabilitás elősegítése. Foglalkozik a makrogazdasági folyamatok, a kereskedelem, az oktatás, a fejlesztés, a tudományok és az innováció szerepével, jelentőségével. A szervezet nemzetközileg széles körben elismert tevékenysége az összehasonlításra alkalmas statisztikai adatok gyűjtése, elemzések és előrejelzések közlése a sokoldalú kooperáció elősegítése érdekében. Az OECD legfőbb szerve a Tanács (miniszteri szinten általában évente egyszer ülésezik), a szakmai munka a több mint 200 különféle szakbizottságban és munkacsoportban folyik