Szociológia | Tanulmányok, esszék » A szociális munkáról

A Szociális munkáról A fogyatékosság az ember normális szenzoros, vagy motoros képességeinek átmeneti, vagy végleges részleges, vagy teljes hiányát jelenti. Az emberi funkciók zavara. Magyarországon a fogyatékos vagy - egyre elterjedtebb szóhasználattal speciális igényű gyermekek oktatásáról és neveléséről a közoktatás rendszerén belül önálló alrendszer gondoskodik. Azonban nálunk is egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy iskolában az integráció elvét követve együtt gondoskodnak a többség és a fogyatékos gyermekek neveléséről és tanításáról. Az elmúlt években a róluk való gondoskodás rendszerében is jelentős változások történtek A sérült gyerekek, fiatalok oktatásának, képzésének lehetőségeit egy általam megélt eseten keresztül szeretném értékelni. Általános iskolában letöltött mozgáskorlátozott gyakorlatom fiúval, aki során mindenképpen találkoztam egy szeretett volna

továbbtanulni. A fiú családja szűkös, de rendezett körülmények között élt. Háromszobás lakásukban volt telefon és vezetékes gázzal fűtöttek. A szülők közül az édesapa a helyi T.Sz megszűnése miatt munkanélkülivé vált. Az így kiesett jövedelmet állattartással próbálták pótolni. Az édesanya mindig háztartásbeli volt. Ő gondozta a mozgássérült gyermeküket. Egy baleset következtében az édesanya is fogyatékossá vált. A fiú, Zs. bátyja teljesen egészséges, az egyik helyi szakközépiskola tanulója. Az édesanya elmesélte, hogy Zs. születése közben komplikációk léptek fel. Ez az oka annak, hogy a gyermek alsó végtagjai lebénultak. Zs. értelmileg teljesen épp fiú Ennek ellenére általános iskolai tanulmányait magántanulóként végezte. A nevelés és az oktatás általános szabályozása Magyarországon kiterjed a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésére és iskoláztatására is, azonban e területet

emellett olyan kiegészítő központi dokumentumok is szabályozzák, amelyek lehetővé teszik a sérült gyermekek számára szükséges sajátosságok érvényre juttatását. Zs. határozatlan volt Mindenképpen szeretett volna továbbtanulni, de nem tudta hová adja, hová adhatja be jelentkezési lapjait. A szülők kaptak tájékoztatást arról, hogy Budapesten és Nyíregyházán vannak olyan bentlakásos intézmények, amelyek a speciális szükségletű gyerekekkel és fiatalokkal foglalkoznak. De arról, hogy fiuk elköltözzön hallani sem akartak. Az 1996/97-es tanévben a fogyatékos gyermekek nevelését és oktatását 669 közoktatási intézmény látta el. Ezek közül 200 önálló gyógypedagógiai intézmény volt. 2 Korai fejlesztés A közoktatási törvény előírja, hogy a súlyosan fogyatékos gyermekek, ha nem tudnak részt venni az iskolarendszerű oktatásban, akkor már ötéves kortól fejlesztő felkészítésben részesüljenek. A

korai fejlesztést néhány nagyvárosban (Budapest, Pécs, Zalaegerszeg, Szombathely) külön fejlesztő központok végzik, más helyeken a szakértői és a rehabilitációs bizottságok szervezik. Ezek mellett civil szervezetek vállalkoznak a feladatra. Debrecenben is működik egy ilyen szervezet, a Szivárvány Korai fejlesztő központ. Egyéni fejlesztési terv alapján dolgoznak Heti 2-3 alkalommal kell megjelenni. A foglalkozáson a szülő is részt vehet Csecsemőkortól 5 éves korig lehet igénybe venni. Bölcsőde Az 1997. évi XXXI – A gyermekek jogairól és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 42. §-ának2 bekezdése szabályozza Miszerint a bölcsőde végezheti a fogyatékos gyermekek korai habillitációs és rehabillitációs nevelését és gondozását is. A gyermek 6 éves koráig fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben és nevelésben vesz részt. Óvoda 7 éves korig integrált jelleggel vehet részt a gyermek az óvodai

munkában. Vannak kifejezetten fogyatékosok számára óvodák (Pl.: Debrecen, siketek óvodája). Általános iskolák 3 A közoktatási törvény alapján a fogyatékos tanulók a többségi iskolákban és a számukra létrehozott iskolákban egyaránt kaphatnak iskolai nevelést. Ha a többségi iskola vállalja a fogyatékos tanuló nevelését, akkor a törvény szerint biztosítania kell a fogyatékos gyermekek sajátos neveléséhez, oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A törvény szerint a szülők azokról a többségi iskolákról, amelyek már rendelkeznek a fogyatékos gyermekek neveléséhez és oktatásához szükséges feltételekkel, a fogyatékos gyermekek beiskolázására javaslati joggal rendelkező szakértői és rehabilitációs bizottságoktól kaphatnak felvilágosítást. A jegyzőknek és a főjegyzőknek a területileg illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok számára jelenteniük kell, hogy a településen

melyik iskolában és milyen típusú fogyatékos gyermek neveléséhez és oktatásához biztosították a feltételeket. A sérült gyermeket nevelő családok kaphatnak segítséget utazó gyógypedagógustól. Középfokú oktatás A közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy a fogyatékos fiatalok számára speciális szakiskolák jöjjenek létre, amelyek a szakmai vizsgára történő felkészítés mellett legfeljebb két szakképzési évfolyamon a munkába álláshoz, az életkezdéshez szükséges ismereteket is oktathatnak. A speciális szakiskola az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmára is felkészítheti a fogyatékos fiatalokat. Ebben az esetben a képzési idő az OKJ-ben meghatározott képzési idő kétszeresére növelhető. A speciális általános iskolába járt fiatalok szakképzésében két csoportot kell elkülöníteni: 4  azokat, akik valóban fogyatékosok,  s azokat, akik nem voltak fogyatékosok, csak

"tanulásban gátoltak", s az intenzív pedagógiai támogatás eredményeképpen képessé váltak az igényesebb szakképzésre is. A fogyatékosok és a tanulásban gátolt fiatalok közötti határ meghúzása 1516 éves korban is bizonytalan. Ezért a nemzetközi gyakorlatban a kisegítő iskolát végzettek számára a szakképzésbe való belépést egy hosszú, egy-két éves pályaorientáló program előzi meg. Ennek során egyértelműen kiderül, hogy az adott tanuló a képzőintézmény pedagógiai eszközeivel eljuttatható-e a teljes értékű szakképesítéshez, alkalmas-e önálló munkavégzésre, vagy csak részfeladatok irányított-ellenőrzött elvégzésére képezhető ki. Először Zs. és szülei teát a helyi (Berettyóújfalu város) középiskoláit vették számba. Úgy gondolták, hogy Zs magántanulóként járna iskolába. A szülők vállalták, hogy hetente beviszik gyermeküket, számonkérésre és konzultációra. Ezek után

Berettyóújfalu Város Önkormányzatát keresték meg, az Oktatási Osztály vezetőjét. Megtudták, ha Zs. magántanulóként akarja tanulmányait folytatni, akkor csak 9-10. osztályra kijelölt iskola jöhet szóba Így a lehetőségek köre 2 intézményre szűkült le. A 2 intézmény közül az egyik mezőgazdasági iskola ezért kiesett a lehetőségek közül. A másikban csak az asztalos képzés lett volna megfelelő, ezt pedig Zs. nem szerette volna Mivel a fiút nagyon érdekelte a számítástechnika felkeresték azt a helyi intézményt, amely ilyen képzést nyújt. A középiskola nem volt 5 kijelölve 9-10. osztályra, de az intézmény igazgatója megígérte, hogy mindent megtesz, hogy segítsen. Az alkalmassági vizsgálaton Zs. alkalmasnak bizonyult a szakmára, így hát be lehetet adni a jelentkezési lapot számítástechnika szakra. Zs. az iskolába felvételt nyert Tanulmányit szeptember óta jó átlaggal folytatja. Most a legnagyobb segítség

számára az lenne, hogyha sikerülne számítógéphez jutnia. Ebben az intézmény igazgatója és tanárai támogatják, és minden lehető segítséget megadnak neki. 6 Felhasznált irodalom: Az 1997. évi XXXI – A gyermekek jogairól és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény Soósné Bölczy Brigitta: Jelentés, www.okihu Rákó Erzsébet szociális munka speciális szükségletű gyermekekkel című kurzus 2002. 08 30-i előadásán készített saját jegyzetek 7