Informatika | Számítógép-architektúrák » Háttértárolók

Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret Háttértárolók Lemezes egységek A PC illetve XT gépekben eleinte csak floppy meghajtót használtak az adattárolásra. A gépben legfeljebb 4 db meghajtót lehetett kezelni. Így a maximális tárolási kapacitás 1,2 MB volt. Ez a kapacitás idővel kevésnek bizonyult. A kapacitás növelésének lehetőségei:  a floppy-k kapacitásának növelése,  merevlemezés egységek kifejlesztése. További fejlődési irányok:  magneto-optikai meghajtók,  optikai meghajtók. Lemezmeghajtók főbb jellemzői: Floppy egységek:  kis kapacitás (360 kB, 720 kB, 1,2 MB, 1,44 MB, 2,88 MB), (Legújabb fejlesztés: “A” drive  120 MB kapacitás)  egységes kialakítás,  hordozhatóság. Merevlemezes egységek:  nagy kapacitás,  nagy sebesség,  nagy adatbiztonság,  hátrány: nem hordozható. Magneto-optikai és optikai meghajtók:  nagy kapacitás,  nagy sebesség, 

nagy adatbiztonság,  hátrány: általában csak egyszer, vagy néhányszor írható, illetve a sokszor írhatóak ára jelenleg még magas. Általában egy számítógépben vegyesen alkalmazzuk a floppy, illetve merevlemezes meghajtókat, esetleg az optikai meghajtókat. Igen nagy kapacitást elsősorban az optikai meghajtókkal érhetünk el, de mostanra a merevlemezes egységek is elérték ezt a szintet. A lemezek tartalmáról - a nagy adatbiztonság ellenére - érdemes időnként tartalékmásolatot készíteni. -1- Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret Általánosan használt illesztőfelületek háttértárolókhoz:  floppy illesztő,  IDE, illetveAT busz,  hagyományos (IDE),  továbbfejlesztett (EIDE).  SCSI interfész. Floppy meghajtók Cserélhető, hajlékony mágneses lemezzel dolgoznak. Floppy meghajtók jellemző adatai Méret 5,25" 3,5" 5,25" Kapacitás 360 kB 720 kB 1,2 MB Fejek száma 2 2 2

Sávok száma 40 80 80 Sávsűrűség 48 tpi 135 tpi 96 tpi Kódolás MFM MFM MFM Max. átviteli sebesség 250 kbit 250 kbit 500 kbit Fordulatszám 300 1/m 360 1/m 360 1/m Motor be/ki kapcsolás ideje 250 ms 750 ms 750 ms Fejletétel ideje 50 ms 50 ms 50 ms Fejléptetés ideje 6 ms 3 ms 3 ms Fejbeállás ideje 15 ms 18 ms 18 ms 3,5" 3,5" 1,44 MB 2,88 MB 2 2 80 80 135 tpi 135 tpi MFM MFM 500 kbit 1000 kbit 360 1/m 360 1/m 750 ms 50 ms 3 ms 18 ms - Kompatibilitás:  A nagyobb kapacitású meghajtók kezelik a kisebb kapacitású lemezeket.  A 80 sávos meghajtóval írt 40 sávos lemezeket a 40 sávos meghajtó nem mindig tudja kezelni. Fejek kialakítása:  író és olvasófej,  Új, nagy sebességű típusoknál jellemző az ún. törlőfej, amely az írási műveletek előtt előmágnesezi (kondícionálja) a lemezt az író-olvasófej előtt. A két fej távolsága 15-30 byte, amit formázáskor is figyelembe kell venni (perpendikuláris formátum). A BIOS

által kezelt legnagyobb floppy-meghajtó: 256 sáv, 256 szektor/sáv, 2 fej, 512 byte/szektor  65536 MB -2- Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret Winchester meghajtók A kapacitás növelés lehetőségei:  a tárolási sűrűség, illetve az átviteli sebesség növelése,  a lemezek, illetve fejek számának növelése. Megvalósítása:  A tárolási sűrűség növeléséhez közelebb kell vinni a fejeket a lemezhez  merevebb hordozóanyag, légmentesen zárt, tiszta környezet szükséges.  A forgási sebességet jelentősen megnövelték a floppy meghajtókhoz képest.  Ezek a követelmények jelentősen korlátozzák az eszköz cserélhetőségét. Jellemző paraméterek:  kapacitás,  átlagos elérési idő (average seek time)  a fordulatszám növekedésével romlik,  fejléptetési idő (track-track seek time),  maximális adatátviteli sebesség  a fordulatszám növelésével nő,  fejek,

sávok, szektorok száma,  szektorméret. Néhány konkrét adat: A lemezek anyaga:  A hordozóanyag alumínium, a felszínen mágnesezhető réteg  ferric-oxid.  Újabban "thin film", vagy "metal film"  többrétegű, kopásálló bevonat (Co, Ni, Cr, P), az írássűrűség nagyobb lehet. Egy meghajtóban több lemez (615) egymás felett. Nagy fordulatszám (360010000 ford/min). A fej a lemez felületéhez nagyon közel van:  távolság: 0,30,5 m,  A fej és a lemez közötti távolságot a forgás következtében kialakult légáramlat hozza létre (légpárna), ezért a fejet a forgás megállítása előtt nem használt területre kell pozícionálni (parkoló pálya). Ez a legnagyobb sorszámú sáv Az egység mérete:  8"; 5,25"; 3,5"; 2,5",  jelenleg használtak: 3,5" (asztali gépekben), 2,5" (hordozható gépekben). Kapacitás: 20 MB-tól több GB-ig. Átlagos elérési idő: 820 ms. A BIOS által

kezelt legnagyobb merevlemez: 1024 sáv, 64 szektor/sáv, 256 fej, 512 byte/szektor  8 GB A DOS által kezelt legnagyobb összefüggő lemezterület (partíció): 2048 MB = 2 GB -3- Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret Magneto-optikai meghajtók A további kapacitásnövelés korlátai:  a fej "sebessége"  adatátviteli sebesség,  a fej mérete  a sávok közötti távolság (írássűrűség). Lehetőségek: A mágneses anyagot felhevítve adott hőmérsékletre, elveszti a mágnesességét. Majd állandó mágneses térben lehűtve, felveszi a külső mágneses tér tulajdonságait. Ezt az anyagot polarizált fénnyel megvilágítva, a visszavert fény polársíkja a mágnesezés irányától függően elfordul. Ezt a jelenséget használjuk ki a magneto-optikai meghajtóknál.  felmelegítés  nagy teljesítményű lézersugár,  leolvasás  kis teljesítményű lézersugár. Előnyök:  a lézerfény

nagyobb frekvenciával modulálható, mint határfrekvenciája,  a fénysugár mérete kisebb, mint a mágneses fej mérete,  a kapacitás növekedése 10100 szoros. a Hátrány:  az adatok felírása, módosítása nehézkesebben valósítható meg. -4- mágneses fej Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret Információk tárolása a lemezes egységeken Az információ-kezelés szintjei 1. A lemezkezelő áramkör parancsai, az áramkörön belül tárolt programok Fizikai lemezkezelés. 2. BIOS rutinok Szektor és sáv szintű műveletek. 3. Az operációs rendszer logikai kezelése Több szektorból álló egységek  CLUSTER Fizikai lemezkezelés Alapelvek:  A lemezvezérlő áramkörök parancsainak értelmezése, paraméterezése eltérő a hajlékony- és merevlemezek esetében, az adattárolási formátum viszont közös.  Az adatok tárolása egyidőben csak egy fej felhasználásával történik.  Az adatok

rögzítése nem elég a visszaolvasáshoz, mivel a lemezek forgási sebessége változhat.  Az adatokat kódolva, szinkronizálási információval keverve rögzítjük a lemezen. Kódolási eljárások:  szimpla sűrűségű  dupla sűrűségű  frekvencia modulált (FM),  módosított frekvencia modulált (MFM). 1 1 0 1 0 0 1 0 D2h 1 1 0 1 0 0 1 0 D2h A lemezek kialakítása: Koncentrikus gyűrűk  CILINDEREK Cilindereken belül további koncentrikus körök  SÁVOK (Track)  Egy cilinderen belül kettő vagy több sáv van. A sávokon meghatározott mintázatot hozunk létre  FORMÁZÁS A sávokon belül további egységek  SZEKTOROK -5- Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret A lemezek azonosítása: A sávok kezdetének jelzése:  floppy-n  a lemezen és a borítón lévő lyuk fedése,  winchesteren  a lemezen lévő lyuk. Azonosító adatok:  van-e lemez a meghajtóban, 

formázott-e a lemez,  hány szektor van rajta,  megfelelő fordulatszámmal forog-e? Optikai érzékelő  Index jel (IX) A szektorok jellemzői: A szektorokat az operációs rendszernek megfelelő mintázattal kell feltölteni. pl. a BOOT szektor adatai, a főkatalógus kezdeti bejegyzései, a FAT-tábla A szektorok célja elsősorban az adatelérési idő csökkentése. Ez a legkisebb egyszerre kezelhető adategység a lemezen. Részei:  szektorfej  adminisztrációs adatok (sáv száma, fej száma, szektor száma, szektor mérete),  adatblokk  az adatokat tartalmazza (normál, vagy törölt). A részeket azonosító szimbólum:  Identifier Mark  szektorfej kezdete,  Data Mark  adatblokk kezdete. Hibaérzékelés és javítás: A szektor mindkét részének van hibaellenőrző kódja.  floppy-nál  csak a hiba felismerése (CRC),  winchesternél  hibafelismerés és javítás (ECC – Error Correcting and Checking). Kitöltő területek:

Az egyes szektorok illetve szektorrészek között kitöltő területek (GAP) vannak. Ezek alkalmazásának okai:  a szektorfej beolvasása után hibaellenőrzést illetve adott esetben javítást kell végezni,  meg kell vizsgálni, hogy a szektor részt vesz-e az adatátvitelben,  a meghajtó változó forgási sebességét korrigálni kell. A sávok végén is hagynak kitöltő területeket, a lemez forgási sebesség-változásának kompenzálására. Ezért lehet egy lemezt a szabványosnál nagyobb kapacitásúra formattálni. -6- Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret Sebességnövelési lehetőségek: Általában az egymás utáni szektorokat egymás után olvassuk be, viszont a lemez a beolvasott adatok kezelése közben tovább fordul. A következő szektort tehát célszerű nem az adott szektor után, hanem attól eltolva tárolni. Természetesen az eltolás a továbbfordulásnak megfelelő mértékű Szektor és sáv szintű

műveletek  a lemez egy sávjának adatai beolvashatók.  egy sáv formázható,  egy szektorban tárolt adatok beolvashatók, módosíthatók stb. Szektor szintű műveletek:  szektor(ok) olvasása, írása,  a törölt jelzésű szektor(ok) olvasása, írása,  azonosító (szektorfej) olvasása. Jellemzők: A műveleteket a fej beállításával elő kell készíteni, a fejet a kiválasztott sávra kell állítani. Az átviteli sebesség függ a lemez típusától, de mindenképpen igényli a közvetlen memóriahozzáférést, illetve az önálló működést. A merevlemezekben külön memória van az adatátvitel gyorsítására. A sávszintű műveletek elsősorban a lemez formázására és vizsgálatára használatosak, az adatátvitelre történő használat nem jellemző. A művelet végrehajtása az indexjelnél kezdődik és a lemez teljes körülfordulásáig tart. A szektor szintű műveletek végrehajtásához meg kell adni a sáv, a fej és a szektor

sorszámát. Ha a gép a lemez egy körülfordulása alatt nem találja meg az adott sorszámú szektort, akkor hibaüzenet jelenik meg (Sector not found). A lemezeken a szektorfejbe a tényleges sáv, fej és szektor sorszámok kerülnek. (A sávok és fejek számozása nullától, a szektoroké 1-től kezdődik.) Lehetőség van az alap számozástól eltérni, ami lehetővé teszi, hogy a meghajtó formátumától eltérő lemezformátumot alkalmazzunk. Ez a módszer alkalmazható másolásvédelem kialakítására. A lemezeket az ún. írásvédelmi rés letakarásával védhetjük a formázás és írás ellen, illetve ez a leghatásosabb védelem vírusok ellen. -7- Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret Logikai lemezkezelés Alapja a több szektorból álló egység  CLUSTER Az operációs rendszer ebben tartja nyilván a lemezterületek foglaltságát, a file-ok elhelyezkedését. A fizikai szektoroktól eltérő, logikai számozással

kell ellátni a clustereket. A beolvasás menete:  először: 0. sáv, 0 fej, 1 szektor,  majd: 0. sávon a 0 fejjel elérhető szektorok,  majd: 0. sávon az 1 fejjel elérhető szektorok,  majd: a többi sáv szektorai. Tehát a növelési sorrend: szektor  fej  sáv. Egybefüggő területek olvasásánál, írásánál így jön létre a legkisebb elérési idő. Az MS-DOS cluster-méretei a partíció méret függvényében: Partíció méret (MB) Cluster méret (kB) < 31,99 0,5 < 63,98 1 < 127,96 2 < 255,93 4 < 511,86 8 < 1023,72 16 A lemezpartíciók: A lemezen elhelyezkedő partíciós tábla független az operációs rendszertől. A különböző partíciókon különböző operációs rendszerek működhetnek. Az operációs rendszer által kezelt legfontosabb területek:  betöltő szektor (Boot Record)  partíción belül található,  file elhelyezkedési tábla (File Allocation Table – FAT),  főkatalógus

(Root Directory),  bővített partíció, illetve logikai partíció (minden bővített partícióhoz tartozik logikai meghajtó). -8- Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret A merevlemezes egység partíciós táblája: A partíciók célja:  több operációs rendszert működtethetünk egy merevlemezen,  a háttértár kezelés kapacitás határait kiterjeszthetjük. (pl az MS-DOS 33 csak 32 MB kapacitású partíciókat kezelt.) A rendszer legfeljebb 4 partíció kialakítását teszi lehetővé. A partíciók adatait a partíciós táblában tárolja a rendszer, amely a 0. logikai szektor, a 0. sávon, a 0 fejjel elérhető 1 fizikai szektor A partíciós tábla belyegyzései:  a betölthetőség jelzése,  a partíció kezdetének fej sorszáma,  a partíció kezdetének sáv és szektor sorszáma,  az operációs rendszer típuskódja,  a partíció végének fej sorszáma,  a partíció végének sáv és szektor

sorszáma,  a partíció kezdetének logikai szektorszáma,  a partíció végének logikai szektorszáma. A szektor első részében egy program található, amely a partíciós táblát értelmezi, a kijelölt partíció betöltő szektorát beolvassa és elindítja. Hibás beolvasás esetén hibaüzenetet küld. A rendszerbetöltő (BOOT) szektor: Az operációs rendszert a lemezegységen kell tároljuk. A gép indításakor ezt be kell tölteni a memóriába és el kell indítani. A betöltő szektor feladata a logikai periféria vezérlőt és az operációs rendszert tartalmazó file-ok megkeresése és betöltése. A főkatalógus első két bejegyzésének kell a két rendszert file-t azonosítania. Figyelembe kell venni, hogy sokféle lemezformátum létezik, ezért a BOOT szektorban a lemez formátumát meghatározó tábla is megtalálható. A file elhelyezkedési táblázat  FAT (File Allocation Table): A katalógus bejegyzéseknél csak a file legelső

cluster-ének sorszámát adjuk meg, a többit a file elhelyezési táblában tároljuk. Egy file-hoz egy FAT bejegyzés láncolat tartozik. A FAT-ban a nem használt és a hibás területeket is nyilvántartjuk. Ezek az adatok a lemezkezelés szempontjából nélkülözhetetlenek, ezért általában a lemezeken két FAT tábla van, a biztonság érdekében. Ha az első példányról nem sikerül az adatok beolvasása, akkor automatikusan a másodikat olvassa be a rendszer. -9- Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret A katalógusok felépítése: Egy file adatait a fő- vagy alkönyvtárban egy 32 byte méretű bejegyzés tartalmazza. A maximális file méret 32 MB lehet. Problémát okozhat, hogy a DOS lemezkezelő eljárásai nem ellenőrzik, hogy helyesek-e a bejegyzések. Ezáltal a programok hibás file nevet, dátumot stb jegyezhetnek be. Megengedett file attribútumok Bejegyzés Archive Directory System Hidden Read only Volume label

File + - + + + - Könyvtár + # + + ? - Kötet azonosító ? - ? ? ? # + engedélyezett, - tiltott, # kötelező, ? nem kezeli a rendszer A katalógus bejegyzés felépítése: Relatív cím (Hex.) 00 Hossz (byte) 8 08 0B 3 1 0C-15 16 10 2 18 2 Értelmezés, funkció A file neve Az első byte értéke: 00 - még nem használt bejegyzés E5 - törölt file 05 - a filenév első karaktere E5h 2E - alkatalógus file A file kiterjesztése A file attribútumok Bitek jelentése: 0 - csak olvasható (Read only) 1 - rejtett (Hidden) 2 - rendszer (System) 3 - kötetazonosító (Volume label) 4 - altartalomjegyzék (Directory) 5 - archív (Archive) 6,7 - nem használt Fenntartott A file utolsó módosításának ideje Bitek jelentése: 15-11 - óra 10-5 - perc 4-0 - másodperc A file utolsó módosításának dátuma - 10 - Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika 1A 1C Hardverismeret 2 4 Bitek jelentése: 15-9 - év 8-5 - hónap 4-0 - nap A

file első clusterének sorszáma A file hossza byte-ban Lemezhibák kezelése: A DOS bizonyos mértékig a hibás lemezeket is tudja kezelni, de a hibás szektor nem eshet az adminsztrációs területekre (BOOT szektor, FAT tábla, főkatalógus, illetve partíciós tábla). Az adminisztrációs területükön hibás lemezeket a DOS formázhatatlannak minősíti, de speciális alacsony szintű formázó programokkal használhatóvá tehetjük őket. A szektorok átsorszámozásával a hibás fizikai lemezterületet nem használt lemezterületté nyilváníthatjuk. A SCSI és IDE felületű lemezes egységeken TILOS alacsony szintű formázást alkalmazni ! - 11 - Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret CD-ROM egységek A CD-ROM technológia széleskörű elterjedésének okai:  a CD hanglemezek sikere,  a CD lemezek előállítási költsége ma már alacsony,  mivel a hangot is digitális formában tárolták a lemezeken, könnyű volt

áttérni a számítógépes adatok tárolására. Speciális problémák az adatok tárolásánál:  adatrekordok azonosítása,  hibák felismerése és javítása,  az adatok típusának tárolása. Ezek a problémák az adatok megfelelő szervezésével megoldhatóak voltak. Fejlődési lépések:  8 és 12 cm átmérőjű korongok, 150 MB és 540 MB kapacitással,  az egyszerűbb meghajtók csak adatlemezt tudtak olvasni,  később megjelentek a multimédia meghajtók, amelyek már hang CD-ket is képesek voltak lejátszani,  megjelentek a Photo-CD-k; A meghajtókat felkészítették a több lépcsőben (multisession) rögzített lemezek olvasására is, így lehetővé vált a felvételek különböző időben történő rögzítése,  az önálló adatbázis-kezelő gépekhez, játékautomatákhoz fejlesztették ki az interaktív CD formátumot (CD-I), amelyen a felhasznált adatokon kívül a berendezés programját is tárolták. Az információ

tárolása a CD lemezeken A CD-ROM nem csak az adatrögzítés elvében és az adatformátumban különbözik a mágneslemezes tárolóktól, hanem az adatok logikai tárolásában is. Fizikai tárolás:  az adatok tárolása a lemez felületén kialakított csigavonal mentén elhelyezkedő kiemelkedések és mélyedések segítségével történik.  a lemez kerületi sebessége állandó,  a leolvasás lézerfénnyel történik, mivel a visszavert fény intenzitása a lemez felületén kialakított mintázattól függ,  sztereo hang lejátszásához 176,4 kB/s adatátviteli sebesség szükséges, ez az egység,  az egyszeres sebességű CD-ROM olvasók kb. 150 kB/s adatátvitelt biztosítanak - 12 - Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret Logikai tárolás a CD lemezeken: A CD lemez egy vagy több (multi-session) szabványos formátumban felírt szekcióból áll. Az adatformátumokat leíró szabványokat a borítójuk szinéről

neveték el Piros könyv (Red Book)  Audio CD (CD-DA)  A lemezre az adatokat 1/75 másodpercnek megfelelő szektorokban (Frame) írják fel, kettős hibavédelemmel.  Egy szektor 2352 byte-ot tartalmaz, amely a két csatorna 16 bites mintáit, valamint az ún. P, Q, R-W csatorna adatokat tartalmazza  A mintavételi frekvencia 44,1 kHz.  Az adatok címzése a lemezen a műsoridővel történik (perc:másodperc:frame).  A lemez elején egy két frame hosszú tartalomjegyzék van, amely tartalmazza a műsorszámok (track) kezdeti idejét, hosszát és egyéb jellemzőit.  A Q csatornát az időinformáció, az R-W csatornát a kiegészítő adatok rögzítésére használják, a P csatornát általában csak a Pause állapot jelzésére alkalmazzák. Sárga könyv (Yellow Book)  CD-ROM  A CD-ROM szabvány biztosítja a szektorok azonosíthatóságát.  Az adatok egy harmadik hibajavító kóddal vannak ellátva (EDC). Egy szektor felépítése: Mode 1. - adat

Szinkron (12) Fej (4) Adat (2048) EDC (4) NULL (8) ECC (276) Mode 2. - hang Szinkron (12) Fej (4) Adat (2336)  Az XA (extended architecture) szabvány szerint készített lemezeken az adat, hang és video szektorok vegyesen tárolhatók.  A szektor típusát az azonosító blokk tartalmazza. Az adatokat tartalmazó szektor 1, a hang vagy video szektor 2 típusú.  Az azonosító tartalmazza a feldolgozáshoz szükséges adatokat is (csatornák száma, kódolás típusa, file száma stb.) Egy szektor felépítése: Form 1. - adat Szinkron (12) Fej (4) Azonosító (8) Adat (2048) EDC (4) Form 2. – hang, video Szinkron (12) Fej (4) Azonosító (8) - 13 - Adat (2328) ECC (276) Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret Zöld könyv (Green Book)  Interaktív CD (CD-I)  A lemezeken nem csak az adatok vannak rajta, hanem az értelmezésükhöz szükséges programok is.  A szektorok felépítése megegyezik az XA

lemezekével, de itt a track-ek nem szerepelnek a tartalomjegyzékben. Narancssárga könyv (Orange Book)  Irható CD (CD-R)  Ez a szabvány az eddig ismertetett CD szabványoknak megfelelő lemezek előállítására alkalmas.  Elterjedése az eszközök magas ára miatt ma még korlátozott. Lemezkezelés A CD-ROM használatához egy eszközvezérlőre és az MSCDEX.EXE (MS-DOS-ban) program betöltésére van szükség. Az eszközvezérlő egyedi, a meghajtóval együtt szállítják, az MSCDEX parancsait fordítja le a meghajtóegység számára. - 14 - Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret Mágnesszalagos egységek A nagy kapacitású merevlemezek adatainak védelme, mentése komoly probléma. A szalagos tárolók jól alkalmazhatók mentések végzésére. Általános jellemzők:  kapacitás: 40 MB10 GB,  adatátviteli sebesség: 10 MB/perc,  alacsony ár,  felhasználás előtt a szalagokat formázni kell,  a

formázás elég időigényes (120 MB kb. 2,5 óra),  a szalagra egy, vagy több blokkban írhatunk fel adatokat,  a blokkon belüli file-okat nem lehet módosítani, csak az egész szalagot, vagy az utolsó blokkot lehet törölni. Streamer meghajtók     az egyik legolcsóbb szalagos meghajtó típus, többféle szabványú szalag kezelésére alkalmas, legelterjedtebb a nyolcad inches kazetta (QIC – Quoter Inch Cartrige), kapacitásuk 40 illetve 80 MB, megnövelt szalaghossznál 60 illetve 120 MB, adattömörítést használva 120 illetve 250 MB. A meghajtó illesztése a számítógéphez: Floppy illesztőn keresztül:  a meghajtó "A" vagy "B" jelet kap, esetleg a két floppy mellett harmadik eszközként jelenik meg,  az adatátviteli sebesség kicsi, kb. 500 Kbit/s,  előnye az olcsósága. Adattömörítő kártyával:  az adatátviteli sebesség 1 Mbit/s-ra növelhető,  a kártya drága,  az adattömörítési

módszer gyártótól függ, elképzelhető, hogy más rendszerrel nem kompatíbilis. A külső meghajtókat a párhuzamos porthoz csatlakoztathatjuk. - 15 - Számítógép rendszerprogramozó Számítástechnika Hardverismeret Hátrányok:  az egységek nem illeszthetők az operációs rendszerbe, nem kezelhetjük logikai lemezes egységként, csak programokkal kezelhetők,  az adatok hordozása az egyes meghajtók között nem mindig lehetséges, a hordozhatóság feltétele, hogy azonos szabványú meghajtókkal kezeljük a szalagot, tömörítés nélkül írjuk fel az adatokat, lehetőleg azonos programmal végezzük a mentést és a visszállítást. Digital Audio Tape (DAT) meghajtók  általában nagyobb kapacitásúak, mint a streamer meghajtók, 110 GB tárolható egy szalagon,  legtöbbjük SCSI felületű, lényegesen gyorsabb mint a hagyományos,  a SCSI 2 szabvány tartalmazza a szalagos egységek kezelésére vonatkozó szabványokat is. - 16 -