Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Gyulafiné Dr. Berényi Mária - Bevezetés a pénzügyekbe

Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE A PÉNZ KIALAKULÁSA A pénz követi a történelmet, formai adottságai közvetítik a kor gazdasági, politikai, ideológiai helyzetét. Afrikában régen a kaori csigát használták pénzként A $ az áruvilágból fejlődött ki Magyarországon többféle 100 Ft-os volt forgalomban: • Kossuth címeres a II. világháború után • Orosz címeres a Rákosi korszakban • Régi címeres • Angyalok nélküli koronás magyar címeres Magyarországon adójegyet bocsátottak ki, hogy megkönnyítsék az adófizetést, de az infláció idején pénzként is használták, ugyan csak az, aki elfogadta, mert nem volt törvényes. 1. szakasz: árupénz (fémpénz) Az első írásos pénzfejlődési emlék az i. e VII századból származik Lídiában verték az első pénzérméket. Azelőtt súly és finomság (nemesfém /öntvénysúly) mértékével mérték a pénz értékét Ez a pénzérme még nem nemesfémből

készült, az aranypénzrendszer az i. e V században fejlődött ki. Az aranypénz 1976-ig volt világpénz, ezután nem használták, mert volt ahol megszűntették A pénz legyen: • forgalomképes • osztható • tartós • könnyen felismerhető • egynemű • Az aranyérme funkciói: • értékmérő • kincsképző 2. szakasz: árupénz és pénzhelyettesítők A pénz funkciói: • értékmérő • forgalmieszköz vagy csereeszköz (az áru és a pénz ellentétes irányba mozog) • fizetésieszköz (az áru és a pénz mozgása ellentétes irányú, és időben eltérnek egymástól) • kincsképző • világpénz 1. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE Kialakult a papírpénz, aminek nincs belső értéke, ez volt az első pénzhelyettesítő. Azt az értéket képviselte, amit ráírtak, de nem volt aranyra váltható. Fontos volt az értékállandóság megtartása. A pénzforgalom törvénye azt mondja meg, hogy adott

időszakban mennyi pénz szükséges a forgalom lebonyolításához, ez segít megtartani az értékállandóságot. P=(Á-H+T-K)/Pf P: pénzmennyiség Á: áruk összessége H: hitel T: törlesztőrészletek K: egymást kiegyenlítő kifizetések Pf: pénz forgási sebessége Ha több a pénz a forgalomban, mint a forgalomban szükséges mennyiség, akkor infláció következik be. Infláció: a pénz értékének változása, csökkenése, meghatározott időintervallumban. Az infláció mértékét nem lehet meghatározni!!! • Inflálódás: a legkisebb mértékű infláció, alig érzékelhető, körülbelül 0,5 %-os. • Galoppozó infláció: időszakonkénti hirtelen emelkedést mutat. Előre kiszámítható • Vágtató infláció: folyamatosan, rendszeresen magas az inflációs ráta. Veszélyes nagymértékű inflációs folyamat. A gazdasági folyamatok megakadhatnak. • Hiperinfláció: többszáz %-os emelkedést mutathat egyik napról a másikra. Az infláció

hatása az emberekre: 100P=100Á 1P=1Á 1,2P=1Á 1,5P=1Á 2,1P=1Á 2,8P=1Á 200P=100Á 2P=1Á Akik gyorsan észrevették a folyamatot, azok meggazdagodnak, akik nem, azok kiesnek a forgalomból, mert nem tudnak új anyagot vásárolni. 2. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE Az infláció hatása az adós-hitelező viszonyára: • az adósnak kedvez, mert a már inflálódott pénzt kell visszafizetni. Stabilizáció: • Annullálás vagy nullifikáció: a forgalomban lévő és inflálódott pénzt bevonják, nullára értékelik, s új pénzt bocsátanak ki. • Devalválás vagy leértékelés: a pénz hivatalosan bejelentett leértékelése. • Revalorizáció: a pénz újraértékelése, a pénzt korábbi időpontra állítják vissza. Ha kevesebb a pénz a forgalomban, mint a forgalomban szükséges mennyiség, akkor defláció következik be. Defláció: valamilyen időponthoz mérten egy másik időpontban a pénz értéke növekedett. A

defláció hatása az emberekre: 100P=100Á 1P=1Á 0,8P=1Á 0,6P=1Á 0,4P=1Á 0,2P=1Á 50P=100Á 0,5P=1Á Nincs egységes megoldása, mint az inflációnak. Bankjegy: a bank önmagára kibocsátott, látra szóló váltója, aranyra beváltható pénzhelyettesítő, értékmegőrző, infláció esetén sem veszti el értékét. Váltó: tartozást, követelést megtestesítő papír, diszkontpapír, rövid lejáratú értékpapír. Egy összeg van feltüntetve rajta, s ez tartalmazza kamatot is. Azért nevezik diszkontpapírnak is, mert diszkontálással lehet eljutni eredeti értékéhez. Saját váltó: fizetési ígéretet tartalmaz. Idegen váltó: fizetési felszólítást tartalmaz. A váltó fajtái: • Telepített váltó: a telepítés helye általában a bank. • Látra szóló váltó: időpontra szóló váltó, amikor bemutatják, akkor kell fizetni. 3. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE A váltó tartalmi feltételei: • a váltó

szó a szövegben • az összeg számmal és betűjelzéssel, a pénznem (az összeget betűvel azon a nyelven kell beírni, amivel a váltó formanyomtatványa készült) • a rendelvényes vagy kedvezményezett neve, azaz a váltó hitelezője • a váltó kibocsátójának neve, aki megírja a váltót • az intézvényezett vagy kötelezett neve, azaz a váltó adósa, elfogadója (amíg nem írják alá a váltót, addig az csak egy intézvény, azaz rekta papír) • a fizetés helye • a fizetés időpontja: − határozott nap − határozott nap utáni határozott időpont − látra szóló − lát utáni határozott napra szóló • a kiállítás, kibocsátás helye és időpontja (ettől számolják a lejárati időt, a váltó maximum 1 évig lehet forgalomban) A váltó járulékos tartalmi feltételei: • rendeleti záradék: − megengedő: a váltó átruházható − megtiltó: a váltó át nem ruházható • másolati záradék: − a váltó eredeti −

a váltó másolat • értékzáradék: mi biztosítja a váltó értékállóságát (pl.: kereskedelmi: áru van a háttérben) • értesítési záradék: − szokás szerint (régi kapcsoltara hivatkozva) − külön értesítés szerint (ha készült ilyen) • fedezeti záradék: az a forrás, amiből a váltó ki lesz fizetve A váltó felhasználása: 1, Esedékességig a tárcában marad. 2, Váltóleszámítoltatás: a váltó eladása 4. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE n: meghatározott számú nap T: tőke H: hozadék K: kamat Akkor érdemes leszámítoltatni, ha a H ⊇ K. K=[(T∗n∗K%) / (360∗100)] 3, Váltó forgatása: forgatás útján történő átruházás Az átruházást a váltó hátulján kell vezetni, s ha ott nincs már hely, akkor egy közjegyző által hitelesített toldaton. Ae 1, HeA1 2, H1A2 n, Hn-1An He H1 H2 Hn Az Ae a lejárat napján a Hn-nek fog fizetni. Ha az adós fizetett, akkor a váltót

megsemmisítik. Ha az adós nem fizet, akkor történhet: • közjegyzői óvás • banki megjegyzés • behajtás • visszakereseti jog: a jogviszonyok visszaforgatása az eredeti állapotig. Ehhez termet bérelnek, s a terembérleti költséget és az esetleges utazási költségeket az adósnak kell fizetnie. Ha közben valaki meghalt, akkor valaki örökölheti a tartozást vagy a hitelt. • perbe fogják az adóst 5. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE Hamis váltó: a kibocsátás pillanatában nem tartalmaz megfelelő adatokat. Hamisított váltó: a kibocsátás időpontjában hiteles, később hamisítják. Névbecsülő elfogadó: aki kifizeti azt a váltót, amit más írt alá az ő nevében. Az adósnak joga van kérni, hogy már lejárat előtt fizethessen vissza a tartozásából. 3. szakasz: modern pénz A modern pénz jellemzői: • belső érték nélküli • rövid lejáratú • forgóeszköz hitel formájában kerül

forgalomba • áruháttérrel kerül forgalomba • értékállandóságát őrzi • aranyra nem váltható • hitelpénz • egy termelési periódusban megtérül A pénz forgalomba kerülhet: • Közvetlen hitelnyújtással: a cégek hitelkérelmet nyújtanak be a bankhoz, s a bankok egyénileg elbírálják a kérelmet. • Közvetett hitelnyújtással: a pénz értékpapírok által kerül forgalomba. Értékpapírleszámítolás történik, majd viszont leszámítolás, azaz rediszkontálás, mert először megkapta az értékpapírt a kereskedelmi bank, majd a központi bank. • Devizavásárlással: export devizabevétel az egész országnak követelése lesz azzal szemben, aki az exportált árut vagy szolgáltatást kapta. A pénzállomány szerkezete a gazdaságban: • Érme: megkönnyíti a fizetést • Bankjegy: papiros anyagú, nagy értékű • Bankszámlapénz: keletkezhet követelésre, teremtett hitellel vagy befizetéssel (giropénz: számlán megjelenő

bankszámlapénz) M1: szűken vett pénz: érme, bankjegy, rövid lejáratú betétek. M2: tágabb értelemben vett pénz: M1, takarékbetétek, biztosítási kötvények, tartós betétek. 6. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE M3: legtágabb értelemben vett pénz: M1, M2, lakossági és vállalati tulajdonban lévő kormányzati kötvények (államkötvények). Nemzeti pénzrendszer: a pénzrendszer államilag szabályozott formája, amely meghatározza a pénz szerepét betöltő árut, a pénz anyagát, a pénz egységét, történetét és többszöröseit, a pénzjegyek fajtáit, a pénz forgalomba kerülését és megszűnését. 1, Fémpénzrendszerek: • Bimetalizmus (kétfémrendszer): az arany és ezüst együttese. − paralel rendszer: a két fém egymáshoz való aránya a piacon jött létre − alternatív forma: meghatározott a két fém egymáshoz való aránya egy időpontban, ez írásban rögzített, így elválik egymástól

a rögzített és a valós arány. (Thomas Grasham: Grasham törvény: a rossz pénz van a forgalomban, a jó pénzt tartalékolják) • Monometalizmus: egy fém van forgalomban, az ezüst vagy az arany. A sánta valutarendszer miatt tértek át az ezüstről az aranyra. 2, Papíros alapanyagú pénzrendszer: • papírpénzrendszer: pénzhelyettesítő • hitelpénzrendszer • vegyespénzrendszer: nagyobb része hitelpénz, kisebb része papírpénz A BANKRENDSZER A bankrendszer fejlődése Kezdetben csak egy-két feladata volt a banknak. Első feladata a pénzváltás volt, majd amikor megjelentek a pénzletétek második feladata a hitelezés lett. A harmadik feladat a giroforgalom, ami azért alakult ki, mert a bankok kezdtek együttműködni, s el akarták kerülni a nagy pénzmozgást. A 7. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE középkorban a banknak újabb feladata lett, átvállalta az adóbegyűjtést, majd a háborús időszakban

feladatává vált a háborús finanszírozás is. A modern bankfejlődés az újkorban kezdődött. 1694-ben megalakult Angliában az első korszerű bank, a Bank of England. Ekkor még csak nagybankok, üzleti bankok voltak, nem volt kétszintű bankrendszer, s az bankok között verseny alakult ki, hogy melyik a legnagyobb. Egyszintű bankrendszer: mesterségesen hozták létre, hogy figyelje, ellenőrizze, vezérelje a gazdaságot. A jegybank egyben az üzleti bank is, nincs külön hitelszámla, a jegybanknak szakosított bankjai voltak, s az állam támogatta. Ekkor a jegybankot központi banknak nevezték. Jegybank: • Beruházási bank • Külkereskedelmi bank • OTP Kétszintű bankrendszer: először a legkisebb egységek jöttek létre, a kis bankok, majd a közepes bankok, végül pedig a nagybankok. A nagybankok közül a legnagyobb a jegybank, amely az I. szinten helyezkedik el A jegybank a pénzkibocsátó és segíti a többi bankot. Klasszikus bankrendszer A

jegybank (országos központi bank) feladatai: 1, Bankjegykibocsátás: (emisszió) kötelezően ki kell bocsátani annyi pénzt, amennyi a forgalomlebonyolításhoz szükséges. Ehhez csak a jegybanknak van joga. Bankjegykibocsátás: • Teljes fedezet elv alapján: kizárólag aranyalapon történik, ahogy az arany tömege bővül a banknál, annyival több bankjegyet lehet kibocsátani. 8. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE • Bankszerű fedezet elv alapján: az adott területen az arany mellett értékpapírokra is kibocsátanak pénzt, de csak olyan értékpapírokra, amelyek értékállóak. − harmadfedezeti elv − százalékos megoldás − kontingentálási rendszer 2, Állam bankja: segítséget nyújthat az államnak, s ennek fejében kapja az emisszió jogát A bank feladata az államnak: • költségvetési számla vezetése • finanszírozás (állami feladatok pénzellátása, segíti a finanszírozást) • az állami pénzügyi

kapcsolat (hitelnyújtás, hiteligénylés) megvalósítását segíti 3, Bankok bankja: az üzleti bankokat információval és pénzzel látja el. A központi bank látja el a monetáris politikát. A gazdasági egyensúlyt jeleníti meg Szabályozza a pénz és a hitel kereslet-kínálat-át a gazdasági egyensúly megtartásának érdekében. Monetáris eszközök: 1, Kötelező tartalékráta: a kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betétek arányában kötelesek jegybanki tartalékot képezni. B 100 100 100 T% 10% 20% 5% Tösszeg 10 20 5 2, Kamatláb politika: a hitel kereslet-kínálat-on mechanizmus 9. oldal H 90 80 95 keresztül hat. Transzmissziós (átadás) Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE Restrikció: növeli a kamatlábat Expanzió: csökkenti a kamatlábat (többen vállalkoznak, több pénz kerül a gazdaságba) 3, Nyílt piaci műveletek: • restriktív politika • expanzív politika A tényleges pénzfolyamatok

változását eredményezi. • Depresszióból föllendülés: a jegybank felvásárolja az értékpapírokat, s helyette pénz kerül a gazdaságba. • Föllendülés idején az összes tartalék előkerül, s bekerül a gazdaságba: − tárgyba fektetik − értékpapírba fektetik A jegybank előszedi a felvásárolt értékpapírjait és magas áron eladja azokat. A bankrendszer felépítése: 1, Univerzális: két tevékenységet láthat el: - investment banking (beruházási) - commercial banking (napi, üzleti finanszírozás) 2, Ketté osztott vagy bontott: az egyik része csak investment banking tevékenységet végez, a másik csak commercial banking tevékenységet. Üzleti bankok 1, Kereskedelmi bankok: mindenféle műveletet végezhet, amire jogosultsága van területi, időbeli és ügyfélkorlátozás nélkül. 10. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE 2, Regionális bankok: tipikusan kereskedelmi bankok, meghatározott területen

belül. 3, Takarékpénztárak: természetes személyek részére (lakosság) (betétgyűjtés, hitelnyújtás, pénzforgalom). végeznek szolgáltatást 4, Szövetkezeti bankok: csak szövetkezeti tag részére végeznek műveleteket, s a tagnak természetes személynek kell lennie. 5, Jelzáloghitelintézet: (Magyarországon nincs ilyen) a kettős eladósodási folyamat első lépéseként valamilyen ingatlanra jelzálogbejegyzés kerül, ez a jelzálog megjelenik az ingatlan-nyilvántartás 3 lapján (tulajdoni lap /kinek a nevén van/, birtoklap /ki szedi a hasznait/, teherlap /van-e rajta kötelezettség/), s a bank ennek fejében hitelt nyújt. 1, A hitelfelvevő pénzt kér a Banktól 2, A bank záloglevelet bocsát ki, hogy ő is pénzt szerezzen 3, A záloglevél ellenében pénzt kap a Bank a Pénzpiacról 4, A Bank továbbítja a pénzt a Hitelfelvevőnek, s bejegyzi a zálogot Földhitelintézet: a Jelzáloghitelintézet egy speciális fajtája, mely termőföldekre ad

jelzálogot, de ebben az esetben meg kell vizsgálni a föld minőségét. 6, Építési bankok: viszonylag kis tőkeerővel rendelkezik, lakásépítéssel és lakásfinanszírozással foglalkozik. 7, Fejlesztési intézetek: nagy tőkeerővel rendelkeznek, mély- és magasépítést finanszíroznak. Pénzpiac 2. Bank 3. 1. zálogbajegyzés Hitelfelvevô 4. 8, Tőzsdei bankok: a tőzsdén végeznek műveleteket. 9, Közületi bankok: közületek hozzák létre, állami szervezethez kapcsolódik, nem szabad, hogy visszaélhessen a helyzetével, a postára épül. Üzleti bankok tevékenysége: • Passzív műveletek: ennek során passzívák jelennek meg. • Aktív műveletek: ennek során aktívák jelennek meg. 11. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE • Egyéb műveletek: valuta- és devizaműveleteket, értékpapírforgalmat, szolgáltatásokat végez. pénzügyi Passzív bankműveletek (betétképzés) Letét: • Reguláris: a

letétet elhelyező ugyanazokat a pénzdarabokat kapja vissza, mint amiket őrzési díj fejében letétként elhelyezett. • Irreguláris: a letétet elhelyező pénzéből hitelt nyújtanak, s az őrzési díj csökkenni fog. Betét: • Látra szóló: az elhelyezett pénz bármikor kivehető, tehát a bank nem rendelkezhet vele szabadon, kicsi a kamata. • Lekötött vagy tartós: az elhelyezett pénz előre meghatározott időre lekötött, ezért a bank szabadon rendelkezhet vele, magas kamat jár érte. A takarékosság formái: 1, Takarékbetét kialakítása: a takarékbetétkönyvek sorszámozott, oldalszámozású, szigorú számadású nyomtatványok. 2, Takaréklevél:több, általában 2-3 vagy 5 évre szóló takarékosságot (pénzlemondást) jelent, idő előtti pénzkivétel esetén 0%-os vagy csak minimum kamat jár érte. 12. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE 3, Értékpapírtakarékosság 4, Befektetési alap részesedési

jegye Kezelő: lehet a bank vagy egy különálló szervezet. Nyílt alap: (Magyarországon: nyílt végű alap) bármikor lehet ki- és beszállni. Zárt alap: (Magyarországon: zárt végű alap) csak a 0. évig lehet beszállni Aktív bankműveletek Jelentős bevételt jelent a banknak, amely határozott összeget ad határozott időre használatra, visszafizetés terhe mellett, használati díj ellenében. Hitel: ígéretet jelent arra, hogy egy későbbi időpontban, ha szükség lesz rá, pénzt kapok. Ehhez jogosultságot kell szerezni, s kerete van. Kölcsön: tényleges pénzátadás, egy tényleges összeget lehet felhasználni (pl.: lakásépítés) 13. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE Hitelfajták csoportosítása: I, Fedezet szerint: 1, Fedezettel bíró: lombardzálog, kis helyen elférő vagy értéket képviselő tárgy. 2, Fedezet nélküli: kis hitel. II/a, Lejárat szerint: 1, Rövid lejáratú: maximum 1 évre szól. 2,

Közép lejáratú: 1-5 évre szól, de a gyakorlatban 3-4 évre. 3, Hosszú lejáratú:5-12 évre szól, de a gyakorlatban 8 évre. II/b, Lejárat szerint (amerikai csoportosítás): 1, Éven belüli: megegyezik a rövid lejáratú hitelfajtával. 2, Éven túli: megegyezik a közép és hosszú lejáratú hitelfajtával. III, Hitelszerződés tartalma szerint: 1, Pénzkölcsönök: a, Személyi hitel: a felek között személyes kapcsolat van. - Biankó hitel: nincs feltétele, de lehet látni, hogy mire kell a hitel. - Üzemviteli: rövid lejáratú, a következő árbevételből kell visszafizetni. - Szezonális: rövid lejáratú, mezőgazdasági és ipari területeken használják. - Kis hitel: kis összegű, nem okoz gondot a banknak, de a magánszemélynek sokat jelent. - Kezes hitel: kezességgel biztosított hitel. - Egyszerű kezesség: először a kötelezettől próbálják behajtani a hitelt, csak utána a kezestől. - Készfizető kezesség: a követelés bármikor

behajtható a kezestől. - Váltó leszámítolási: a hitelnyújtás átruházása a bankra, ahol a váltót leszámítolják, s az összeget megkapja az átruházó. b, Reálhitel: a reáljavak, reálfeltételek, reálfolyamatok határozzák meg, hogy az ügyfél kaphat-e hitelt. - Lombard hitel: a zálog lehet nemesfém, áruféle, értékpapír, biztosítási kötvény, ezen belül is életbiztosítás. - Cessziós hitel: egy hitelező számlaköveteléssel rendelkezik, de ezt a követelést átengedi, azaz engedményezi a banknak, ehhez az adós beleegyezése nem szükséges. - Jelzáloghitel: kétlépcsős eladósodási folyamat. 2, Kötelezettségvállalási hitel: a bank a hitelfolyósítási hajlandóságáról biztosítja az ügyfelet. a, Kauciós hitel: a banknál valamilyen céllal letétbe helyezett összeg, amit ha szükség van rá a bank visszaad. 14. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE b, Elfogadványhitel: a bankra lehet

intézményezni a váltót, s a bank majd behajtja a kötelezvényt. c, Akkreditív hitel: a megrendelő a számlát a szállítás előtt kiegyenlíti úgy, hogy a bankban letétbe helyezi a megfelelő összeget, de ekkor az ellenérték még nincs nála, a szállítás csak később történik. d, Rembours hitel: összekapcsolja a váltót és az akkreditívet. Akkreditív: a 30-as évek fizetési módja. Első lépés a szerződés megkötése, melyben fel kell tüntetni az akkreditív fizetési módozatot. Ha kész a szállítási szerződés, akkor a szállítónak nyitnia kell egy zárolt számlát, ahova a megrendelőnek el kell helyeznie az áru ellenértékét. Ha az áru megérkezett, akkor a szállító felveheti a már előre elhelyezett pénzt. IV, Felhasználás célja szerint: 1, Produktív hitel: olyan tevékenységbe kell fektetni a hitelt, ami által ki lehet termelni a hitel pénzösszegét. Hozam vagy Jövedelmezőség (%) = Hozadék / Saját tőke PÉLDA: 1, Saját

tőke = 100 P Árbevétel = 120 P Hozadék = 20 P Hozam (%) = 20/100 = 0,2 = 20% 2, Saját tőke = 100 P Hitel = 100 P 16 P Pénzfelhasználás = 200 P Árbevétel = 240 P Haszon = 40 P Haszon tiszta része = 24 (40-16) P Hozam (%) = 24/100 = 024 = 24% 2, Improduktív hitel: fogyasztási céllal veszik igénybe, jövedelmet előlegez meg. A hitelezés alapelvei: 1, Rentabilitás: (jövedelmezőség) a bank esetében több dologból áll össze: • hitelügyletekből származó kamat • ügyfélszolgálat jutaléka • spekulatív ügyletek hozadéka (árfolyamkülönbség) 2, Szekuritás: úgy helyezik ki a pénzt, hogy az biztosan visszajöjjön. 3, Likviditás: (fizetőképesség) határozott időpontban, határozott pénznemben kell teljesíteni az ügyfélnek a kötelezettségét. • fizetőképesség • fizetőfelkészültség (a cég teljes vagyona legyen nagyobb vagy egyenlő a kötelezettségével) Speciális finanszírozási műveletek: 15. oldal Gyulafiné Dr.

Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE I, Factoring: a bank rövidtávú követeléseket vásárol meg, annak alapján, hogy akitól meg akarja vásárolni (az áru eladója), annak milyen a partnere (az áru vevője). A kapcsolat a bank és a követeléstulajdonos között hosszú távú lesz. Az első factortörvényt 1889-ben, Amerikában hozták. A factortársaság átvállalja: • finanszírozási feladatot • hitelbírálatot • adminisztrációt • a nem fizetés kockázatát A factorszerződés jellemzői: 1, Kötelezettségvállalás tárgya: - Visszkeresettel bíró: ha nem érkezik be a pénz, akkor a factortársaság (bank) a factoráltató (követelés eredeti tulajdonosa, áru eladója) számlájáról veszi le a pénzt. - Visszkereset nélküli: a factortársaság a szerződés szerinti összeget mindenképpen kifizeti a factoráltatónak. 2, A szerződés időintervalluma és alanyai: - Egyedi szerződés - Keret szerződés: - időre vonatkozó - vevőkörre

vonatkozó 3, A partner tudja-e, hogy a factoráltató eladja a követelést: - Nyilt: a partner (vevő) tudja - Bizalmas: a partner (vevő) nem tudja - ügynökségi factoring - gyilkos factoring (a factoráltató pénzügyi meggyilkolása) A factortevékenységért jutalékot kell fizetni. Jutalék függvénye: • követelés minősége • factor szolgáltatása • refinanszírozási kamatláb • társaság üzletfilozófiája II, Forfait: közép és hosszú távú követelések megvásárlása, nagy kockázattal jár. 16. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE Kockázat: - Országkockázat: azt az országot ahonnan a követelés származik, mindig meg kell vizsgálni, hogy milyen az esély a visszafizetésre. - Partnerkockázat - Cég kockázata: - gazdasági kockázatok - politikai kockázatok - árfolyamkockázat Átvállalt feladatok: • finanszírozási feladatot • hitelbírálatot • adminisztrációt • a nem fizetés kockázatát A

forfaiternek díjat illetve jutalékot fizetnek a szolgáltatásáért (amit a forfaiter kínál): • rendelkezésre tartási jutalék • diszkontkamat • opciós jutalék III, Lízing: 365 napon túli bérlés. Formái: - Klasszikus (trilaterális): résztvevői az adó, a vevő és a tulajdonos. - Kétoldalú (bilaterális) - Átszálló tulajdonjog: a tulajdonjog az utolsó lízingdíj ellenében átszáll a bérlőre. Alapfajtái: 1, Pénzügyi: (finanszírozási) a bérlő határozza meg, hogy melyik berendezést vásárolja meg a tulajdonos. Addig tart a szerződés, ameddig az amortizációs érték. Vételi opció, hogy aki használta megkapja a tulajdonjogot. 2, Operatív: a berendezés az amortizáció ideje alatt többször bérbeadható. 3, Visszlízing: "add el és béreld", ha egy cég nehéz helyzetbe kerül, jobban jár, ha eladja a berendezés feletti tulajdonjogát, s inkább bérli azt. 4, Szervezési: nemcsak a tárgy vagy berendezés adható bérbe,

hanem a hozzáértő munkaerő is. A bérlés ellenében lízingdíjat kel fizetni, ezt lehet a lízing intervalluma előtt vagy után. A lízingdíjnak fedeznie kell: • vételárat • amortizáció költségként elszámolt részét • kamatot • haszon fedezetét IV, Kockázati tőkenyújtás: ha valakinek van egy jó terve, de nincs hozzá pénze, akkor a bank a tevékenység ismeretében adhat kockázati tőkét a vállalkozáshoz. 17. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE VALUTA ÉS DEVIZA A NEMZETKÖZI GAZDASÁGBAN Ahhoz, hogy valutát és devizát használjunk, tartozásra, követelésre kell szert tenni. Tartozás, követelés létrejöhet: 1, Gazdasági okok (jogcímek) területén: - Kereskedelmi: áruforgalom és a hozzájuk tartozó költség, legnagyobb rész. - Nem kereskedelmi: postai szolgáltatások, licence fizetések, kártérítések, turizmus. - Tőkemozgások: - működőtőke: gépek, berendezések - kölcsöntőke:

hitelnyújtások 2, Politikai okok területén: minden, ami politikai okokból bármiféle pénzmozgást előidéz (pl.: kártérítés, jóvátétel) A kiegyenlítés formája: 1, Klíring: tartozások és követelések kölcsönös beszámítását jelenti, államközi szerződés alapján. Ezeket a követeléseket más néven klíringcsúcsnak vagy klíringspiccnek nevezik. - Kétoldalú (bilaterális): segíti a kapcsolatfelvételt, megkönnyíti a megismerést. - Sokoldalú (multilaterális): óriási kapcsolatfelvételre ad lehetőséget, de nagy kockázattal jár. 2, Kompenzáció: a kiegyenlítés nem államközi szerződés alapján történik. A kiegyenlítés eszközei: 1, Arany: - nemzetközi értékmérő - általános vásárlási eszköz (forgalmi eszköz) - általános fizetési eszköz 2, Mesterséges (szintetikus) pénz: Pl.: ABC (Háromféle pénznem) = (100∗0,58+40∗0,22+54∗0,2) / 1 (1=0,58+0,22+0,2) Valutakosár fajtái: - Különleges lekérési jogok

rendszere (STR): a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) használják, számlapénz, USD-t, DEM-t, JPY-t, GBP-t, FRF, tartalmazzza. - Európai gazdasági közösség pénze (ECU): a közösség minden országában érvényes, minden Európai Unió (EU) tag pénznemét tartalmazza. 3, Valuta, deviza Valuta, deviza 18. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE Valuta: valamely ország törvényes fizetési eszköze egy másik országban. A forgalomképességet és az értékállandóságot az ország garantálja. Deviza: külföldi pénznemre szóló, illetve külföldön történő követelés. A forgalomképességet és az értékállandóságot a kibocsátó cég biztosítja, a követelés minősége a kibocsátó megbízhatóságától függ. Névleges (ezt nem szabályozzák) és tényleges értéke van. Ázsió: tényleges ⊃ névleges Diszázsió: tényleges ⊂ névleges Paritás: tényleges = névleges A tényleges érték megismerése

árfolyamjegyzéssel történik, az igazán jól működő pénzintézeteknél napi árfolyamjegyzés van. Árfolyamjegyzés: • Közvetlen (direkt): elfogadott pénznem = ehhez képest a saját pénz • Közvetett (angolszász): adott ország saját pénze = ellenérték A jegyzés történhet vételi árfolyamon vagy eladási árfolyamon. (V⊂ E = árfolyam eltérés = merge) = bank jövedelme Árfolyam nagyságát meghatározza: • Kereslet-kínálat viszonya • Termelékenység: megváltoztatja a piacon lévő termékmennyiséget, ezáltal a keresletkínálatot • Tőkemozgások hatása Árfolyam: 19. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE 1, Hivatalos: olyan szervezetek által jegyzett árfolyamok, melyeket hivatalosan (államilag) erre a feladatra jelöltek ki. 2, Magán: magánbankok (kereskedelmi és üzleti bankok) teszik közzé, függ: • központi árfolyamtól • forgalomtól • a bank üzletpolitikájától 3, Tőzsdei: a tőzsdei

bankok által közzétett árfolyam. 4, Zöld: mezőgazdasági termékek esetében megjelenő árfolyam. 5, Szürke: még jegyzett árfolyam, olyan az országban, ahol éppen nem megengedett a devizakereskedés, de valaki sokat hoz be belőle, jogot kaphat az eladására. 6, Fekete: szankcionálják a kereskedést, aki eladja és veszi tarthat a pénz elvesztésétől, mert bűncselekménynek számít. Árfolyamváltozás hatásai: Példa: 1 P = 10 F a, leértékelés -20 % vagy elértéktelenedés (piacon alakul ki) 1 P = 10+2 = 12 F b, felértékelés +20 % vagy felértékelődés (piacon alakul ki) 1 P = 10-2 = 8 F 20 P / láda, 5 láda 5∗20∗10 = 1000 F a, leértékelés - elértéktelenedés 5∗20∗12 = 1200 F - export nő - import csökken b, felértékelés - felértékelődés 5∗20∗8 = 800 F - export csökken - import nő Valuta, deviza átválthatósága: 1, Klíring (kötött): bilaterális, kétoldalú kapcsolatban használható, de egyre kisebb mértékben

használják. 2, Transzferábilis: meghatározott körben szabadon átváltható valuta. A multilaterális kapcsolatokban használatos, de egyre kisebb mértékben használják. 3, Szabadon átváltható: (volt konvertibilis, de 1976-ban megszűnt a konvertibilis szó használata) minden más valutára szabadon átváltható. - Kereskedelmi valuta: ebben határozódik meg a tőzsdén a termékek ára, s ebben kötik meg a kereskedelmi szerződést. Ennek a két feltételnek mindenképpen teljesülnie kell. - Tartalékvaluta: nem fontos, hogy aranyra váltható legyen, önmagát képviseli a tartalékban. Azoknak az országoknak, ahol a valuta tartalékvaluta, a világgazdaságban, a gazdasági, pénzügy és politikai életben vezető szerepet kell játszaniuk. 20. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária ÉRTÉKPAPÍRPIAC BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE Pénzpiac: bankszerűen működik, a rövid lejáratú pénz- és hitelműveleteket tartalmazza. Tőkepiac: közép és hosszú

lejáratú műveletek piaca, a tőzsdei műveletek is ide taroznak. Értékpapírpiac: bankszerű műveletek a termelők által kibocsátott papírokkal. Pénz és tőkeáramlás (két lépésben valósul meg): Pénzkínálat M Megtakarító mert van pénzük Cél a jövőbeni hozadék biztosítása Közvetlen kapcsolat TŐZSDE pénz elsődleges értékpapírok (pl.: kötvény) Befektető pénz BANK másodlagos értékpapírok közvetett kapcsolat B E T É T E K A bank átcsoportosítja az összegyűjtött betéteket, s kihelyezi azokat hitelként. Másodlagos értékpapírok: az elsődlegesen összegyűjtött értékpapírok kihelyezése. 21. oldal mert nincs pénzük Cél a pénz megszerzése ígéret: a jövőbeni hozadék Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE Értékpapír: a rajta szereplő követelést megtestesítő papír, amely követelés addig áll fenn, amíg az értékpapír létezik. Tartalmi követelményei vannak Értékpapírok

csoportosítása: 1, Értékpapírba foglalt jogok szerint: a, Követelést megtestesítő értékpapírok: • adósságlevél, váltó, csekk, kötvény /pénzpapírok/ b, Részesedést megtestesítő értékpapírok: • részvény c, Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírok: • hajóraklevél (fuvarokmány és értékpapír /Bill of Lading, B/L, Blading/, két, három vagy négy példányban készül, árut testesít meg) • közraktárjegy (két részből álló okmány /árujegy és zálogjegy/, csak együttesen testesíti meg a közraktárban elhelyezett terméket, hitelt nyújt és hitelt biztosít) 2, Okiratba foglalt jogok átruházhatósága szerint: a, Bemutatóra szóló: egyszerű átadással átruházható. b, Névre szóló: átruházása cesszióval vagy cedálással történik, azaz engedményezéssel. c, Rendeletre szóló: átruházása forgatás útján történik. 3, Hozamok szerint: a, Nem kamatozó: általában diszkontpapír jellegű: •

váltó, csekk b, Fix kamatozású: a kibocsátás időpontjában rögzítik az egész időszakra vonatkozó hozadék nagyságát: • államkötvények, kötvények c, Változó hozamú: a tevékenység eredményességétől függ, a tevékenység hozadékából számolják: • részvény, részjegyek d, Átmeneti formák: • konvertálható kötvény (a kibocsátás időpontjában kamatozó kötvényt adnak) 4, Lejárat szerint: a, Rövid lejáratú: • váltó, csekk b, Közép lejáratú: 1-5 évig: • kötvény /3-8 évig/, záloglevél c, Hosszú lejáratú: a lejárati idő 5 évtől általában 12 évig tart, de lehet hosszabb is, viszont mindig előre meghatározzák: • kötvény, záloglevél d, Lejárat nélküli: • részvény, /tulajdoni hányadot megtestesítő értékpapír/ 22. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE Részvénytársaság pénzszerzése: • részvényértékesítés • kötvényértékesítés Részvény

Részvény: a részvény által a részvényt kibocsátó cég tulajdoni hányadát lehet megszerezni, a cég tulajdonosává lehet válni. Nyilvántartása névértéken történik, lejárat nélküli értékpapír Hozadéka az osztalék. A részvény megkettőzi a tőkét: 1, Fiktív tőkeként jelenik meg. Fiktív tőke: önállóan mozog, de nem független a cég működésétől, megmutatja, hogy a részvénytulajdonos mennyire járul hozzá az alaphoz, anonim. Fiktív tőke értékei: - Névérték: névleges érték, a papíron megjelenik. - Tényleges érték vagy árfolyam érték: értékítéletet jelez. 2, Reáltőkeként jelenik meg. Reáltőke: a fiktív tőkéből megvásárolható tárgyi eszközök. Részvénnyel szerezhető jogok: 1, Tulajdonosi jog: • osztalékot kapjon • felszámolás esetén a hozzájárulás arányában részesedjen a felszámolás utáni vagyonból 2, Tagsági jog: • részt vehet a közgyűlésen • választó és választható a

közgyűlésen • belenézhet az üzleti könyvekbe 3, Kisebbségi jog: a kisrészvényesek maguk számára képviselőt választhatnak. 4, Irányítói jog: irányítói pakett, a részvények többségét birtokló az irányító, ma már ehhez elég a 25+1 %. Részvényfajták: 1, Közönséges: (törzs) általános jogokat testesít meg, csak akkor kap osztalékot, ha az elsőbbségi részvényekre és a kötvényekre jutó összeget már kifizették. 2, Elsőbbségi: előre meghatározott a hozadék nagysága, s ezt a hozadékot mindig biztosítják, ha van nyeresége a cégnek. Akik ezzel a részvénnyel rendelkeznek, nem szólhatnak bele a társaság működésébe. 3, Konverziós: részvénnyé alakuló kötvény, a kibocsátáskor olyan kötvényt lehet kapni, mely lejáratkor választást ad, hogy a tulajdonos pénzt kapjon vagy a kötvény az érte járó összegnek megfelelő értékű részvénnyé alakuljon át. 500 0 (T=5000 + K≈3800) = 8800 N 23. oldal

Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE Kötvény Kötvény: fix kamatozású papír, de ma már létezik változó illetve lebegő kamatozású formában is. Névértéke és árfolyama van. A kötvény tulajdonosa hitelez a társaságnak Kötvénytörlesztés módszerei: 1, Közönséges törlesztéses módszer: T=5000 4000 3000 2000 1000 1000+K 0 90 91 Törlesztő részlet 1000 T. r 1000 T. r 1000 T. r 1000 T. r 1000 92 93 N Kamat 5000-nek K 4000-nek K 3000-nek K 2000-nek K 1000-nek 2, Közönséges törlesztéses módszer türelmi idővel: 3000 3000 3000 2000 1000 1000+K 0 91 92 Törlesztő részlet 0 T. r 0 T. r 1000 T. r 1000 T. r 1000 93 94 N Kamat 0 K0 K 3000-nek K 2000-nek K 1000-nek 3, Törlesztőterv alapján: minden időpontban kiválasztanak valakit, akinek kifizetik az egészet egyszerre 5000 4000 3000 2000 1000 0 1000 1000 1000 1000 1000 N 24. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE

Kötvényfajták: 1, Kamatozó 2, Konvertálható 3, Opciós: jogot biztosítanak valamilyen döntéshez • külföldi (milyen pénzben történik a visszafizetés) • Belföldi (egy előre meghatározott időben és árfolyamon megvásárolják a tulajdonostól ezt a papírt, egy fix kamat mellett) 4, Kamatszelvény nélküli: (zéró kupon bond) lejárat időpontjában fizet. Kötvény forgalomba kerülése: kibocsátási terv szerint történik, melyben szerepelnie kell: • törvényes kellékek (amelyek a kötvényben szerepelnek) • kibocsátás összege, címlete és darabszáma • pénzügyi fedezet • kötvényvásárlók tervezett köre • meghirdetés módja (nyilvános forgalomba hozatal /összes hirdetési lehetőség/) Állampapírok Állampapír: az állam, a kincstár, a kormány, a költségvetés kötelezettsége, kötelezettségvállalása. Az állam által vállalt kötelezettségek garantált kötelezettségek, a vissza nem fizetés kockázata 0. r

(kamatláb) állampapírok hozadéka Izokvant görbék { σ (/szigma/, kockázat) 25. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE 1, Államkötvény: (államadóságról szóló kötvény) általában közép lejáratú, de lehet hosszú is. 2, Államjegy: a költségvetés által kibocsátott papír, rövid távra szól, a költségvetés hiányát pótolják vele, kamatostul fizetik vissza. 3, Állami pénztárjegy: kényszerforgalmazással felruházható, értékpapír jellegű, papírforma szerint kötelezvény. A költségvetés rendkívül súlyos, rövid távú pénzügyi nehézségeinek áthidalására szükséges, ekkor kényszerforgalmú. 4, Kincstárjegy: alacsony, de fix kamatozású, rövid lejáratú értékpapír, 3, 6 vagy 12 hónapra lehet kibocsátani, a költségvetés hiányát finanszírozza, de ez a már előre tervezett hiányt. Magyarországon forgalomban levő állampapírok: - Közép lejáratú államkötvény: mozgó

kamatozású, a mindenkori piaci kamatozást veszi alapul. - Kincstárjegy: klasszikus formában van jelen, fix kamatozású, átruházható, bemutatóra szól. - Kárpótlási jegy: kötvény formájú, részvényvásárlásra illetve üzemek és gyárak vásárlására, valamint földárverésre használható, kamatozó. A MAGYAR GAZDASÁG BANKRENDSZERE Magyar bankrendszer kialakulása Magyarországon háromszor volt bankrendszer átalakulás a XX. században 1839-ben alakult a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, majd 1840-ben a Pesti Hazai Kereskedelmi Bank. 1918-ban, a második világháború után a területmegosztás a pénzügyi régiók alapján történt. Magyarországon Budapest központú a pénzügy ellátás. A békeszerződést megvalósító országok területéről jelentős volt a tőkebeáramlás Magyarországra, de Németország fellendülése után a németektől jött be a tőke. A trianoni békeszerződést követően Magyarországon létre kellett hozni a

Magyar Bankrendszert. 1924-ben megalakult a Magyar Nemzeti Bank (MNB), formája részvénytársaság volt, ekkor vált kétszintűvé a bankrendszer Magyarországon, és 1945-ig maradt meg ebben a formában. 1945-től 1987-ig Magyarországon egyszintű bankrendszer működött, egy állami bank volt, az MNB, melyet központi tevékenységgel ruháztak fel, csak formálisan volt részvénytársaság, mert 26. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE valójában állami tulajdonban volt. 1948-ban jelentős államosítás ment végbe, 1949-ben pedig megalakult a Magyar Külkereskedelmi Bank RT. 1987-ben bankátszervezés történt, melynek során ismét kétszintűvé vált a bankrendszer. Január 1-je után formálisan öt finanszírozó főosztály jött létre, melyek önállósodtak, de még a bank szervezetéhez tartoztak. Július 1-jén kivált az öt finanszírozó főosztály, és kereskedelmi bankokként kezdtek működni. Ez az öt bank (Magyar

Hitelbank RT, Országos Kereskedelmi és Hitelbank RT, Budapest Bank RT, Magyar Külkereskedelmi Bank RT, Általános Értékforgalmi Bank RT) helyezkedik el a II. szinten, az MNB, azaz a jegybank pedig az I szinten 1991-ben jogszabály jött létre a kereskedelmi bankok működésére, és két, a bankokkal kapcsolatos törvényt hoztak. Az egyik az 1991 évi LX tv, a Jegybanktörvény, a másik az 1991 évi LXIX tv, a Pénzintézeti törvény (pit). Magyar Nemzeti Bank, a jegybank MNB felépítése: Közgyűlés: a részvénytársaság formában működő MNB legfőbb szerve, mely dönt az alapszabályban és meghatározza az alaptőke és a tartaléktőke nagyságát. Feladata az éves mérleg vagyonkimutatás és eredménykimutatás meghatározása, és a személyi kérdések, menedzsment meghatározása. Igazgatóság: az elnököt segíti. Felügyelőbizottság: az MNB általános ellenőrző szervezete, utólag ellenőrzi a tevékenységeket. Jegybanktanács: a gazdaság

egészére vonatkozó monetáris politikát irányítja, évente beszámol. Elnök: az MNB élén áll, felügyeli a bank feladatkörébe tartozó feladatokat és azok végrehajtását. Feladatai: 1, Évente egyszer beszámol az országgyűlésnek a monetáris politikáról, a bank munkájáról és a jegybanktanács munkájáról. 2, Részt vesz a gazdaságpolitika kialakításában, de nem tagja a kormánynak. Gazdaságpolitika: az éppen hatalmon levő politikai elit elképzelése a gazdaság működéséről, a saját szemléletével. Részérdekek összehangolása - Kereskedelem, Agrár, Oktatás, Ipar stb. - Pénzügyi politika - monetáris (monetáris hatóság irányítja) - fiskális vagy költségvetési (a Pénzügyminisztérium felelős érte, a bevétel és kiadás alakulása) - deviza (valutális és devizális pénzmozgások szabályozása, az MNB Általános devizahatósága a hosszú távú devizamozgások 27. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A

PÉNZÜGYEKBE meghatározásáért, a Pénzügyminisztérium a napi döntésekért felelős) 3, Együtt kell működnie az Állami Bankfelügyelettel, az Állami Biztosításfelügyelettel és az Állami Értékpapírfelügyelettel. Az MNB szervezeti felépítése megyei igazgatóságokra tagolódik, tehát 19 megyei igazgatósággal dolgozik együtt a budapesti központi egység. (Most történik az átszervezés, kevesebb igazgatóság lesz, régiók szerint fogják felosztani az országot.) Az MNB-nek külföldön is vannak szervezetei, képviseletei és leányintézetei. A képviseletek információt biztosítanak az ott dolgozók számára. A leányintézetek (HIB: Hungarian International Bank) kifejezetten a pénzpiacra épülnek, a leghíresebb Londonban működik, de van New York-ban és Tokióban is. MNB feladatai: 1, Forint védelme a túlzott értékváltozással szemben. Védi az értékállandóságot (relatív értékőrzés). 2, Érme- és bankjegykibocsátás. Ne

kopjanak és ne legyenek hamisíthatók Megbízásos tevékenységet jelent, mert az MNB-nek nincs pénzverő üzeme, tehát ezt a feladatot a Pénzverő végzi. 3, Tartalékolás. Aranyban és külföldi fizetőeszközben történik A nemzetközi gyakorlatban devizában történik, mert az kamatnövekményt hoz. 4, Pénzkereslet és -kínálat alakítása. A monetáris politika eszközeivel történik A klasszikus eszközök mellett Magyarországon még két eszközt használnak: - refinanszírozás - likviditási tartalék (a mérlegfő összeg, illetve az eszközérték meghatározott %-a, Magyarországon ez 5 %) 5, Segítenie kell a gazdaságpolitika zökkenőmentesen a magyar gazdaság. megvalósítását, 6, Segítenie kell a gazdasági egyensúly megteremtését. 7, Árfolyamok kialakítása és védelme. } mert csak így működhet A gazdasági folyamatokat az árfolyamok szabályozásával és a pénzmennyiség forgalmának hatásávalbefolyásolja az MNB. 8, A

pénzintézetek részére rendkívüli segély nyújtása. Erre azért van szükség, mert ha egy pénzintézet csődközeli állapotba kerül bizonytalanná (nem mérhető) válhat a gazdasági helyzet. 9, Állami feladatok vállalása, finanszírozása. 28. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE 10, Elkülönített pénzalapok kezelése. Ide tartozik a teljes államháztartási számlavezetés (költségvetési számla, önkormányzati számla, társadalombiztosítás). 11, Devizahatósági feladatok ellátása. Jogszabályok kibocsátása, amelyek közleményben jelennek meg, azok végrehajtása és ellenőrzése. 12, Nemzetközi pénzügyi szervezetekben való részvétel. Ekkor az MNB állami képviseletet lát el. A nemzetközi pénzügyi szervezetekbe tartozik a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és ide tartoznak a regionális szervezetek is. A magyar gazdaságot az MNB elnöke és a mindenkori pénzügyminiszter képviseli. 13, A

pénzforgalom szabályozása. Szabályozza a készpénz és a számlapénz áramlását, ezek a szabályok közleményben kerülnek a nyilvánosságra. 14, Jegybanki és információs rendszer működtetése. Az információs rendszer tájékoztatást nyújt, a jegybanki rendszer pedig átfogja az ország pénz- és hitelrendszerét. 15, Jegybanki ellenőrzés rendszere. Nem számszaki ellenőrzés, hanem a szabályok betartásának folyamatellenőrzése. Üzleti bankok A pénzintézeti törvény (pit) négy csoportot különít el az üzleti bankok területén. (A csoportosítás szinte minden országban más.) 1, Kereskedelmi bankok: 1987. július 1-je óta működnek a mai formában Feladatai: • betétképzés • hitelnyújtás • számlavezetés és pénzforgalom lebonyolítás • értékpapír forgalmazása, őrzése, kezelése (A kereskedelmi banknak joga van kibocsátani értékpapírt, joga van azt és más bankban kibocsátott értékpapírt forgalmazni. Ha az ügyfél

nem akarja hazavinni az értékpapírt a banknak joga van azt őrizni és kezelni. Az ügyfél az őrzésért és a kezelésért jutalékot fizet az értékpapír értékének arányában. Kezelés esetén a banknak folyamatosan értesíteni kell az ügyfelet) • valuta- és devizaügyletek (a bank szakértelmét igényli) − azonnali műveletek − határidős műveletek • speciális finanszírozási műveletek − factoring − forfaitírozás − lízing 29. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE • safe tevékenység (értéktárgyak őrzése) (Az ügyfél safe-et bérel, a bérlés szerződéskötéssel történik, s rögzítik a safe méretét.) • pénzváltás (ez régebben semleges feladat volt) • hitelképesség vizsgálata (fontos mind a bank, mind az ügyfél számára) • tanácsadás (A bank saját gazdasági és pénzügy tapasztalatait felhasználva segítheti az ügyfelet. Az ügyfél jutalékot fizet a műveletért, tehát a

bankot anyagi felelősség terheli) 2, Szakosított pénzintézetek A pénzintézeti tevékenységek csak egy meghatározott körét végezhetik. Kisbankok, kis tőkeerővel rendelkeznek. Magasnak kell lennie a saját tőkének a forrásösszetételükben Jellegzetes kis finanszírozási műveletekre szakosodnak. Ügyfeleik főleg kisvállalkozók, így nagy a verseny a szakosított pénzintézetek között. 3, Befektetési bankok Szakosított pénzintézeti forma, de szigorúbb feltételek mellett dolgozik. Magasnak kell lennie a saját tőkének a forrásösszetételükben, a készpénzhányadnak el kell érnie legalább az 50 %-ot. Csak éven túli betéteket fogadhat el, s nem fogadhat el államilag garantált betéteket. A betétek alsó határának megállapítása az adott bank belső döntésétől függ. Vezethet számlákat, de a pénzforgalmi számlák vezetéséhez nincs joga. (pl: Jelzáloghitelbank) 4, Takarékpénztárak: klasszikus formában lakossági pénzintézet.

(pl: OTP és Kereskedelmi Bank) Feladatai: • betétgyűjtés • hitelnyújtás • pénzforgalom bonyolítása A pénzintézeti törvényen kívül eső csoportok 5, Vegyesbankok (devizabankok) Két országban, két pénznemmel dolgoznak. A külföldiekre vonatkozó szabályozás alá esnek, de könnyítési szabályok is érvényesek rájuk. (pl: Citybank, Unitbank) 30. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE 6, Off-share bankok: területen kívüliséget jelent. Kedvezőbb feltételekkel dolgozik az adószabályoknál és a pénzkapcsolatoknál. Jogszabály alóli könnyítés vonatkozik rá. Magyarországon egy ilyen működik, a Central-Europian International Bank (CIB). PÉNZFORGALOM A pénzforgalom egy folyamatos, mégis időnként megszakadó pénzmozgás, melynek során a pénz egyik tulajdonostól a másikhoz áramlik fizetéseket teljesítve. Számlapénzforgalom Bankszámlák közötti átírással valósul meg. Ehhez a feleknek

számlával kell rendelkezniük, és számlát bankszámlaszerződéssel lehet nyitni. Bankszámlák: 1, Elszámolási (pénzforgalmi) betétszámla: pénzforgalom lebonyolítására szolgál. Hitelnyújtásra nem ad módot, tehát a számla egyenlege csak pozitív vagy nulla lehet. 2, Folyószámla: Hitelt is ad, tehát a számla egyenlege lehet negatív is, de csak egy bizonyos határig, mert a keretösszeget nem lehet túllépni. 3, Elkülönített számla: ezen olyan pénzeket helyeznek el, amelyet valamilyen célra félre akarnak tenni, de a számla bármikor hozzáférhető. 4, Zárolt számla: jogszabályi feltétellel vagy más típusú előírással elkülönített pénz, melynek felhasználását a jogszabály illetve az elkülönítés feltétele fogja meghatározni. (Fizetési módozatként is megjelenik, az akkreditívnél, abban az esetben, ha csak bizonyos okmányok bemutatása után nyílik meg a számla.) 5, Betétszámla: lekötött betéteket tartalmazó számla,

amely kamatjövedelmet biztosít. 6, Telepi számla: a pénzforgalmi betétszámlához kapcsolódik. Egy cégnek több számlája van, de ezek egyként működnek, csak a fizetés könnyítésére van több számla. Az egyenleg a számlák összevont egyenlege, ha valamelyik számlán nincs elég pénz, akkor a másik számláról át lehet tenni. 31. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE Rendelkezési jog: valakinek vagy valakiknek jogot kell kapni a rendelkezésre a bankszámla felett. Közvetlen rendelkezés: az okmányt, a dokumentumot amit kibocsát, a saját bankjának adja, ő maga utasítja a saját bankját. Közvetett rendelkezés: az utasítást egy harmadik félnek (az szeretné megszerezni a követelést) adja, és a harmadik fél továbbítja a banknak. Aláírási jogosultság: az aláírás egyezzen meg az aláírási címpéldánnyal. Minden dokumentumot jogszerűen kell aláírni. A rendelkezés akár egy, akár két aláírással

megvalósítható, de fontos, hogy a két aláírással megvalósítható rendelkezésnél, ki jogosult első helyen és ki jogosult második helyen aláírni a dokumentumot. Ahhoz, hogy működőképes legyen a számlapénzforgalom, a bankot meg kell győzni (formára és tartalomra nézve az okmányok hibátlanok legyenek), hogy fogadja el a megbízást. A befogadás két lépcsős: • Formai: (első lépcsőfok) rendben van-e a nyomtatvány (pl.: megvannak-e a csatolások) • Tartalmi: (második lépcsőfok) érdemi elbírálás. Ha befogadják, utána a kiegyenlítés történik. A kiegyenlítés lebonyolítását a fizetési határidőn belül kell elvégezni. A fizetési határidő a gazdasági életben maximum 1 év, tehát a teljesítéstől számított 1 év múlva mindenképpen fizetni kell. Fizetési módozatok: 1, Nyílt fizetés: (nyitva szállítás) az ehhez tartozó lebonyolítási forma az átutalás, minden egyes fizetésnél használható. 2, Beszedési

megbízás: (incasso) a jogosult kezdi a fizetést. Belföldön lehet: - Azonnali: nincs kifogásolási idő • megállapodás • bírói ítélet • jogszabály - Határidős: nagy összegek fizetésének rendezésére van mód. Van kifogásolási határidő, amely 8 nap lehet, ez lényeges feltétel. Két módon reagálható: • pozitív accept (a 8 napon belül írásban értesítjük a bankot arról, hogy a fizetést elfogadjuk, megtagadjuk vagy részösszegben megtagadjuk) • negatív accept (nem értesítjük a bankot, várjuk, hogy leteljen a 8 nap, ekkor a bank terhelheti a számlánkat) 32. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE 3, Terv szerinti fizetés: mint megoldás jelenik meg, nem önálló módozat. Akkor használatos, ha az egyik fél rendszeresen szállít. Az átutalás vagy az azonnali incasso folyamatos alkalmazása. Ekkor a felek egyeztetnek 30, 60, 90 vagy 180 naponként. Időnkénti elszámolás Gyakorlatban a kereskedelmi

egységek az átutalást használják, a költségvetési egységek pedig az azonnali incassot. 4, Akkreditív: Magyarországon még nem alkalmazzák széles körben, csak akkor használják, ha nagy biztonságra van szükség. 5, Csekk: nem tartalmaz kamatot, rövid távra szól. A XVI században indult el azzal a feltétellel, hogy legalább az egyik fél rendelkezzen bankszámlával. Pénzhelyettesítő és értékpapír is. A kibocsátója (utalványozott) utasítja a bankját közvetett rendelkezéssel, hogy a csekk bemutatójának megfelelő ellenőrzés után a csekk összegét fizesse ki. A csekken szerepelnie kell: • csekk szó a szövegben • összeg (számmal, betűvel) • címzett (fizetésre kötelezett) • fizetés helye (az a pénzintézet, ahol az átutalás történik) • dátum, aláírás (egyben) A beváltás idejének határnapja a dátum utáni 8. nap Azonos földrészen a beváltás ideje 20 nap, más földrészen 70 nap. A banknál bemutatott csekkre

azonnal fizetnek Tilos fedezetlen csekket kibocsátani. Ha valaki nem akarja, hogy a csekkje fedezetlen legyen, akkor nyithat egy elkülönített számlát. A csekk szigorú számadásra kötelezett formanyomtatvány, sorszámozott, és mindegyik három részből áll: • tőszelvény (tömbbe marad) • csekk • terhelési értesítés A magyar gazdaságban 1975-től használják újból. Formája és tartalma megfelel a nemzetközi egyezménynek. Fizetési eszköz és fizetési módozat Csekk fajtái: - Több példányú csekk: Magyarországon még nem használják. Feltüntetik a csekken, hogy hányadik példány, mindegyik eredeti, de ha az egyik példányt beváltják, akkor a többi érvénytelenné válik. - Elszámoló csekk: bankszámlák közötti elszámolást végeznek vele. Keresztezett csekk: az elszámoló csekk egy fajtája, amely csak elszámolásra jó (ez a csekken feltüntetve). - Láttamozott csekk: (igazolt csekk) az aláírás nem hamis, tehát ki lehet

fizetni. Amikor a csekket láttamoztatták, akkor volt pénz a számlán, de ez nem jelenti azt, hogy a fizetéskor is van rajta pénz, ezért nem biztonságosabb a többinél. - Úti csekk: (utazási csekk) turista forgalomban való részvételkor használják, de a bankkártyák használata óta csökkent a jelentősége. Az erre kifizetett pénz a 33. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE banktól van, tehát abból a szempontból biztonságos, hogy a pénz nem lehet hamis. Viszont a használata nem biztonságos, bár annak tervezték, az átvételkor és beváltáskor is alá kell írni. - Okmányos csekk: a csekket fel kell szerelni az okmányokkal, az áruszállító okmányokat mellékelni kell. Biztonság szempontjából lehet: - Bank csekk: banktól bankhoz megy a csekk, tehát az utalványozó és a kötelezett is a bank. Biztonságos, mert a pénz nem hamis - Nem bank csekk: valamelyik fél nem a bank, kevésbé biztonságos. Csekk lehet: •

névre szóló (akár cégre, akár személyre vonatkozik ellenőrizni kell, hogy a beváltó jogosult-e a beváltásra) • bemutatóra szóló (akinél a csekk van, az hajtja be a ellenértéket) • rendelkezésre szóló (Magyarországon még nincs ilyen, mert nem engedélyezett a forgatható csekk forgalmazása) 6, Kompenzáció: 1985-től létezik, tartozás és követelés kölcsönös beszámítását jelenti, cégek közötti kapcsolatban valósul meg. (Államközi kapcsolatokban ez a klíring) A cégek között időnként elszámolási kötelezettséget igényel, a különbségeket 30, 60, 90 vagy 180 naponként lehet elszámolni. Vannak elszámolásra lehetőséget adó, de jogszabályilag tiltott kompenzációk: • beruházások kompenzálása (nincs árualap) • vitatott követelések (az egyik partnernek nem felel meg a másik partner teljesítése) 7, Váltó: PÉLDA: 10000 K = 29 % Kibocsátás Lejárat 60 nap Diszkontálás 10000 K = 28 % 58 nap

Rediszkontálás 34. oldal Eladó leszámítoltatja a váltóját egy kereskedelmi banknál. Kereskedelmi bank viszontleszámítoltatja a váltót a jegybanknál. Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE K = (T∗n∗K%) / (360∗100) Kker = (10000∗60∗29) / 36000 = 483,3 Kjegy = (10000∗58∗28) / 36000 = 451,1 Pénzkifizetés: 10000-483,3 = 9516,7 Jegybank haszna: 451,1 Kereskedelmi bank haszna: 483,3-451,1 = 32,2 Forgalomba kerülő pénzösszeg: 10000-481,1 = 9518,9 Készpénzkímélő fizetési módozat: a számlapénzhez kapcsolódik, növeli annak forgalmát. 1, Csekk: a legkorábban kialakított formája. 2, Csekk-kártya: erős papírból készült, de sérülékeny volt. 3, Hitelkártya: ha nincs pénz a számlán, egy előre meghatározott összegig hitelt ad. Műanyagalapú, és azonosító jelzésekkel van ellátva, nagyon biztonságos. Amerikában kezdték használni. Csak akkor lehet használni, ha van megfelelő gépháttér, és ha van

szerződéses kapcsolat a bank és az ügyfél között. Az 50-es években vált rendszeressé a használata, Magyarországon az első kártyaelfogadás 1966-ban volt, eleinte ez csak bankokban és szállodákban történhetett. (Aktív memóriakártya: 1974-ben találták fel annak a megoldását, hogy felül lehessen írni a kártya adatát, ez könnyebbé teszi a fizetést a gazdaságban. Magyarországon még nem használják.) Készpénzforgalom A készpénzforgalom minden egyes gazdaságban a legkisebb forgalmat jelenti. Az utóbbi időben megemelkedett a jelentősége, mert biztonságos. Két fél között valósul meg: • lakosság és gazdálkodó szervezet között • két gazdálkodó szervezet között (a 0 felé tart) • lakosság egymás között (nyugtával vagy számlával igazolják) Irányai: 1, Készpénzbefizetés a bankszámlára. Történhet: 35. oldal Gyulafiné Dr. Berényi Mária BEVEZETÉS A PÉNZÜGYEKBE - A számlavezető bank pénztáránál

(használni kell a készpénz-befizetési lapot) - Postán • átutalási postautalvánnyal (ritkán elfogadott, postai átutalás van helyette) • belföldi postautalvánnyal (lakosság egymás között használja) 2, Készpénzkifizetés a bankszámláról. Lehet: - Készpénzfelvétel - Készpénzkiutalás 36. oldal