Jogi ismeretek | Polgári jog » Paulini Márió - Polgári jog

Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári jog (II. félév) (Az előadások vázlata) Budapest, 1996. A kötelmi jog alapfogalmai 1. A kötelmi jog: A) Tárgya:  a polgári jog a gazdaság működésének alapjait; azon belül:  a dologi jog a gazdaság statikáját = az alanyok körét és a tulajdonviszonyokat;  és a kötelmi jog pedig a gazdaság dinamikáját = a „piac szabályait” + az alanyok szerződéskötési lehetőségeit határozza meg  a szerződéses lehetőségek a szerződési szabadság: biztosítását és behatárolását jelenti  a behatárolás eszköze lehet: a deliktuális felelősség szabályainak, a versenyszabadság terjedelmének, stb. meghatározása B) A kötelmi jog szabályzási módszerei:  a Ptk. külön, minden kötelemre egyaránt vonatkozó részt nem tartalmaz  a BGB igen  a kötelmi rész a tipikus életviszonyokat szabályozza és nem von le általános következtetéseket  a

Ptk. felfogása szerint tipikusnak a szerződések és a felelősségi szabályok tekinthetők  a tipikusnak nem tekinthető, de előforduló egyéb kötelmekre a szerződések szabályait kell alkalmazni  csakúgy, mint az egyoldalú kötelmekre is C) A kötelmi jog és a dologi jog viszonya: a) egyoldalú kötelem esetén (pl.: tartózás-elismerés)  dologi jogviszonyokban a bírói gyakorlat alkalmaz kötelmi szabályokat b) közös megállapodáson alapuló jogviszonyban  pl.: közös tulajdon / haszonélvezet  a tartós, dologi jogviszony módosításakor a bíró a körülmények mérlegelésével módosíthatja a felek között fennálló viszonyt  ebben az esetben azonban a bírói gyakorlat nem tartja természetesnek a szerződési szabályok alkalmazását 2. A kötelem: A) Fogalma:  azonos a római jogban használatossal  a kötelem az a jogviszony, amelynél fogva:  az egyik fél valamilyen szolgáltatásra kötelezhető,  és a másik

félnek ezt a szolgáltatást jogában áll követelni B) Jellege:  a kötelem mindig jogi kötelem  hiszen a kötelezettség teljesítését állami kényszereszközökkel ki lehet kényszeríttetni C) A kötelem irányulhat:  természetbeni és pénzbeli szolgáltatásra  a megkülönböztetésnek elsősorban a végrehajtáskor van jelentősége  a deliktuális felelősség tipikusan pénzbeli szolgáltatásra irányul 3. A szolgáltatás: A) Fogalma:     a szolgáltatás egy olyan emberi magatartás, amelyre a kötelem vonatkozik a szolgáltatás lehet: adás (dare), tevés (facere) és helytállás (prestare) a dare szolgáltatás (a rómaiaknál) tulajdonba adást jelent(ett) a facere tágabb értelemben minden ami dare és azon kívül az is, ami nem Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 2 B) A természetbeni és pénzbeli szolgáltatás viszonya: a) a végrehajtás vonatkozásában  pl. adás-vételi

szerződés esetén:  a szerződés egy kabát eladására irányul, de az eladó nem teljesít  a bírósági határozat a kabát átadására kötelezhet  ennek megtagadása esetén a végrehajtó is a kabátot veheti el (ha megvan)  vagy facere szolgáltatás esetén:  a szerződés a lakás kifestésére irányul, de a festő nem teljesít  a munkára kényszerítés nehézkes; bírságokkal történhet  megoldás: a pénzbeli végrehajtás (mert az egyszerűbb) b) de a pénzbeli szolgáltatás inflálódik (a hosszú perek miatt)   a természetbeni szolgáltatás érték (nem ár) álló 5. A szerződéses viszony: A) Szerződéses viszony akkor áll fenn, ha:  a felek közti kötelmi viszony alapja a felek akarat-megegyezése,  amely jogviszony keletkeztetésére, módosítására / megszüntetésére irányul A szerződési jog változása 1. A szerződések kötelező erejét biztosító tényezők: A) A formalitások (a római jogban): 

pl.: megfelelő tanúk (mérlegtartó), szakrális szavak (stipuláció), stb  e formalitások tették könnyebbé a bizonyítást és biztosítottak beavatkozási lehetőséget az állam = a jog számára (az e formalitásokat nélkülöző hétköznapi ígéretekkel, megállapodásokkal szemben, melyekbe az állam nem avatkozott bele)  a beavatkozás ideológiai háttere a formalitásokon keresztül az volt, hogy: az eskü (isteneknek tett formális ígéret) megszegését az isteni törvények nem tűrik  azt az államnak is büntetnie kell  a formalizmus Angliában a writ formájában élt tovább; a writ a keresethez való jogot jelentette = nem minden megállapodás volt perelhető  a kontinentális jogokban a formalitásoknak nem nagyon van jelentősége; a szerződéseket tartalmuk alapján kell megítélni = típusokba sorolni  a formalitásoknak közül csak az eskünek maradt jelentősége; a jog továbbra is fűz az eskühöz jogkövetkezményeket B) A

megállapodás (a középkortól):     az egyház és a jog kezdett szétválni + az emberek „szorosabban”, zártabb közösségekben éltek az emberek egyre többet érintkeztek egymással  több lett a konfliktus-helyzet is  az államnak egyre gyakrabban kellett beavatkoznia a) megjelentek a reál szerződések  ezt a formakényszer csökkenése tette lehetővé  a reál szerződések lényege, valamely dolog átadása és az ezt követő ellentétes vagyonmozgás  az ilyen szerződések közül kezdetben csak 4-et ismertek el, majd típusokat, végül általánosak lettek  végül megjelentek a consensual szerződések Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 3  megjelenésükkel a kötelező erő feltétele a megállapodás lett  a megállapodás kötelező erőként való elfogadásának háttere a szerződések tartalmának vizsgálata volt = az, hogy mire irányul a szerződés  a kontinentális jogokban

általánossá vált a megállapodások írásba foglalása  az írásba foglalt megállapodások (= a szerződések) mintául szolgáltak a később megállapodásokhoz  kialakulhattak a szerződéstípusok C) A bizalmi viszony: (/XX. sz-ban/):  a hitelben történő vásárlás lehetőségével együtt terjedt el  a megállapodások kötelező erejét már nem az akarat-megegyezése, hanem a bizalomi viszony adta = az, hogy a felek bízhattak egymásban   a megoldás bizonytalanabbá tette a kötelező erővel bíró és nem bíró nyilatkozatok közötti határt D) A kötelező erővel nem bíró nyilatkozatok:            kezdetben a görög erkölcsi filozófián alapult majd a kánonjog „az adott szó kötelez” elvén végül az üzleti életben az üzleti tisztesség követelményén a puszta ígéret kötelező ereje a /XVII. sz-ban/ Angliában jelent meg de általánossá E.-ban csak a /XIX sz-ban/ vált  a folyamat

az üzleti élet kibontakozásához kapcsolódik a nem kötelező erejű = nem jogi és a joghatással bíró nyilatkozatok elhatárolása még ma is bizonytalan az elhatárolás a felek akaratának, a szituációnak, stb. figyelembe vételével lehetséges pl.: a párttitkár előtt tett és jegyzőkönyvbe foglalt szocialista megállapodás bíróság előtt nem, csak a párt előtt bírt kötelező erővel vagy: az üzleti életben tárgyalásokon szokás a gentleman agreement kiadása, aminek megszegése csak erkölcsileg kifogásolható  az előzetes tárgyalások különböző néven futó nyilatkozatainak (pl.: szándéknyilatkozat) kötelező ereje nincs; ajánlatnak nem tekinthetők 2. Sajátos szerződési típusok: A) A bizalmi szerződések:  a szerződési rendszert bonyolultabbá tették  bizonytalanabbá váltak az elvárások és a kötelezettségek B) A paktikus szerződések:  pl.: a parkoló automatákkal kapcsolatban alakultak ki, ahol a parkoló

üzemeltetőjével az autós nem köt konkrét szerződést, csak az automatába dobja be a pénzt  kérdés, hogy felel-e az üzemeltető az autót a parkolóban ért károkért  ezen kívül sok tényleges szerződésszerű helyzet alakult ki, melyekre szükségessé vált a szerződési jog kiterjesztése C) Az „absztrakt” szerződések:  a római jogban: a stipuláció formájában léteztek  az értékpapír jogban: maguk az értékpapírok testesítenek meg különféle követeléseket pl.: a váltó egy a háttérben meglévő követelés ellenértékéül szolgál vagy: a bank garancia egy absztrakt jogügylet, ami független az alap kötelemtől  a szerződési jogban: szintén a legkülönbözőbb követelések jelennek meg pénzre szóló kötelezettség formájában  ennek előnye, hogy: így az eltérő jellegű kötelezettségek, a felektől függetlenül válnak forgalomképessé  következményként: a kötelmi jog leegyszerűsödött

Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 4  a viszonyok áttekinthetőbbé váltak: letisztultak a kötelezettségek (pl.: a bank garancia esetében) D) A kötelező (tartalmú) szerződések:  a szerződési szabadság elvével ellentétben jelentek meg a /XX. sz-ban/  létük a gazdasági és politikai helyzet romlásának következménye volt (pl.: a háborúk idején)  a szerződési kötelezettség és a kötelező tartalom a rossz gazdasági helyzetben az állam egyik eszköze a javak igazságosabb / takarékos elosztása érdekében  pl.: a társadalombiztosítás; ami egy eltorzult, és kötelező szerződés; egyfajta kiutalási rendszer alapja  vagy: jegyrendszerben az árus köteles a jegyet neki átadó vevővel „szerződést” kötni (= az árút a jegy ellenében átadni)  ílymódon a szerződési rendszer az állam eszközévé válhat bizonyos céljai elérése során E) A tartós szerződések: a) a /XIX. sz-i/

(klasszikus) szerződési jogban  a szerződések alkalmi felek között rövid életűek voltak  a ki- és belépés könnyű, gyors volt b) a /XX. sz-i/ szerződési jogban  előtérbe kerültek a hosszútávú, stabil szerződési viszonyok  a szerződéseket hosszú előkészítés és a felek között fennálló üzleti kapcsolat előzi meg  a szerződések megszüntetése sem egyszerű már F) Az érdekképviseleti szervek által kötött megállapodások:  pl.: a munkaügyi szerződések hátteréül szolgáló kollektív szerződések  az ilyen megállapodások egyedi esetekben történő alkalmazásának polgári jogi dogmatikai alapja vitatott  e megállapodások a háttér-kérdések nem törvényi szintű szabályzásául szolgálnak  az állam és az érdekképviseleti / szakmai szervek által kötött megállapodások jogilag nehezen kényszeríthetők ki G) A szerződési szokások:  vitatott, hogy részét képezik-e a megkötött

szerződéseknek, és ha igen akkor milyen mértékben  a szerződési szokásokat kialakíthatják: a) a nemzetközi szervezetek (lásd: InCoTerms) b) a különböző szakmák (a szakmai szokásokon keresztül)  pl. vannak ilyen szokások: a műtétek elvégzésére vonatkozóan  vagy: a csomagolásra (pl. a megfelelő vasúti szállításhoz) c) a nemzetközi monopóliumok  pl.: a megrendelendő mennyiségekre, a szerződések megkötésének idejére, stb vonatkozóan (pl: a kohászatban) 3. A szerződési jog egységének változása: A) Egységesedési folyamatok:  a gazdaság fejlődésével; később nemzetközi szintűvé válásával az egyes államok jogrendszerének egységesítése (kodifikációja) a kereskedés megkönnyítése érdekében elkerülhetetlenné vált  a tendencia a /XIX. sz-ban/ indult meg pl az országhatárokon átlépő fuvarozás, csekk és váltóforgalom + a szerzői jogok védelmének megkönnyítése érdekében  a

jogrendszert egységesítheti: az állam / különböző nemzetközi szervezetek Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 5 a) a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (székhelye Párizs) (I.CC)  a Kamara által kidolgozott ajánlásokat az államok nem ratifikálják, de a kereskedelem alkalmazza őket  a Kamara által szabályozott terület pl.: akreditív, adás-vétel, stb  a Kamara dolgozta ki a: InCoTerms-t = a nemzetközi szerződési feltételeket  e dokumentumra nemzetközi szerződésekben a változó részletek (hely, vételár) kikötésén túl (pl.: veszély átszállása) általában lehet hivatkozni  kétség esetén az InCoTerms szabályai az irányadóak; az is a szerződés részévé válik  az InCoTerms szakszóval egy szokvány b) az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága  a szerződésekre vonatkozóan dolgozott ki szakértői anyagot  ezt a szerződő felek nem kötelező jelleggel alkalmazzák B) Az egység

megbomlása:  az egység az új típusú szerződések és a különböző célok megjelenésével csökken  az egység a kodifikált jogrendszerű országokban jellemzőbb, mint a kodifikálatlan jogrendszerűekben  az egység megbomlásának a különböző szerződéstípusok mögött álló eltérő gazdasági (piaci) háttér áll  ugyanis a más-más szituációban (piaci környezetben) megkötött pl. adás-vételi szerződés az eltérő körülmények és feltételek ellenére ugyanarra a célra irányul  a piac differenciálódása a szerződési jog mellett maga után vonta a dologi jog egységes tulajdon és a személyek joga egységes jogi személy fogalmának a bomlását is = elsősorban a kodifikálatlan jogrendszerek egysége kezd megbomlani 4. A szerződések célja: A) A szocializmusban: a) a szükségletek kielégítése  vagyis az, hogy a szerződések teljesítésén (= a szolgáltatáson) keresztül mindenki ki tudja elégíteni szükségleteit

 pl.: ha tél van, lehessen kabátot venni b) a szerződéseknek „szolgáltatás jellegük” volt  ugyanis a szerződéseket mindig az év elején, az előző évben meghatározott tervek alapján egyszerre, tömeges méretekben kötötték meg a vállalatok   a szerződések tartalma és teljesítésük teljes mértékben a tervnek lett alárendelve  e szerződéseket kötbér szerződések „biztosították”, mely szerződések érvényesítéséből nyomon lehetett követni az egyes vállalatok szerződésszegéseit  a kötbér szerződéseket ugyanis a megrendelőnek és a termelőnek is külön-külön e célra létesített kötbér számlára kellett teljesíteni B) Az angolszász (kereskedelmi) felfogás szerint: az üzlet létrejötte  hiszen a szolgáltatásként az egyik fél által kapott pénz sokféle célra felhasználható  = a pénzen árút (pl.: kabátot) lehet venni, az azért kapott pénzen más árút, stb   mindenki jól jár

C) A chicago-i iskola felfogása szerint: hogy az üzlet használjon a társadalomnak  = pl.: A termék piaci értéke 150; A termék X-nek ér 100-at és Y-nak ér 125-öt  X eladja A terméket Y-nak 125-ért  X és Y egyaránt 25-öt és a társadalom 50-et nyert az üzleten  [a példa az előadásból van] Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 6 A szerződéses jogviszony 1. A szerződéses viszony alanyai: a szerződő felek a) száma: általában két fő, de pl. egyetemlegesség esetén kapásból lehet több is b) elnevezése  általában kötelezett és jogosult  de pl. a kölcsönszerződésekben adós és hitelező c) a felek pozíciója  csak ritkán szimpla; általában ugyanaz a fél kötelezett és jogosult is  (pl. a (visszterhes) adás-vételi szerződésekben:  az árú vonatkozásában az eladó köteles azt tulajdonba és birtokba adni  a vevő jogosult is erre  az eladó jogosult a vételárat

kézhez kapni  a vevő köteles azt megfizetni  a jog általában egyszerűsít; egyszerre csak az egyik (lényegesebb) pozíciót emeli ki  a kettős pozíciónak a teljesítési időnél van jelentősége, ahol a jog megszabja, hogy a kötelezettnek a jogosult nem fizetése esetén meddig kell még teljesítenie 2. A szerződéses viszony tartalma: A) A kötelezettségek:  többsége a szerződésben van meghatározva  de gyakran alkalmazni kell a Ptk. diszpozitív szabályait  + a szakmai és egyéb szokásokat is a) a főkötelezettség: az adott szerződés jellegadó kötelezettsége  azt határozza meg, hogy mit akarnak a felek szerződésükkel elérni  a Ptk kötelmi különös része a szerződéstípusoknál a főkötelezettségeket határozza meg b) a mellékkötelezettség: nem jellegadó, kísérő jellegű kötelezettség  pl. adás-vételnél: a főkötelezettség az árú tulajdonba és birtokba adása; és mellékkötelezettség: az árú

becsomagolása, feladása, stb c) a főkötelezettség szerinti teljesítés  tipikusan természetbeni teljesítés  pl.: adás-vételi szerződés megszegése esetén az árút lehet követelni d) a mellékkötelezettség szerinti teljesítés  tipikusan pénzbeli teljesítés  pl.: rossz csomagolás / szállítás esetén automatikusan a polgári jog általános szankciója = kártérítés követelhető B) A fő- és mellékkötelezettség elhatárolása:  az elhatárolás bizonyos esetekben nehéz  egyes esetekben a mellékkötelezettség (pl.: a csomagolás megfelelő volta) is lehet olyan súlyú, hogy megszegése a főkötelezettség teljesítését is háttérbe szorítja  pl.: a vevő TV-ket vásárol azzal a kikötéssel, hogy csomagolásuknak tengeri szállításra alkalmasnak kell lennie  az eladó leszállítja a TV-ket, de alkalmatlan csomagolásban  hasonló esetekben a vevő kérheti: a) a főkötelezettség újra teljesítését b) a

mellékkötelezettség újrateljesítését c) a mellékkötelezettség hibája kijavítási költségeinek kötelezettel való felezését d) a bírói gyakorlat által a szerződésbe belemagyarázott feltételek alapján a teljesítést felváltó kártérítést 7 Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann e) és a német gyakorlatban tartós szerződések esetén a jogviszony visszamenőleges felszámolását 3. A kötelmi viszony keletkezése: A) Általában:     kötelmi viszony keletkezhet: a római jog szerint: szerződésből, delictumból, kvázi szerződésből és kvázi delictumból a Ptk. szerint: szerződésből és szerződésen kívüli károkozásból kiegészítésképen: egyes nem szerződéses viszonyokból is keletkezhet nem csak felelősségi alapú kötelmi jellegű viszony  pl.: a jogalap nélküli gazdagodás / a megbízás nélküli ügyvitel esetében B) A 198. § (3) bekezdése szerint: „szolgáltatásra

irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból / hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezik, ha .”            az alapeset: a szerződéskötés a kivételek: látszólag a tervgazdálkodási rendszer maradványai az állami beavatkozás lehetősége a /XX. sz-i/ fejlődés része; más országokban is létezik a jogszabályi / hatósági beavatkozásra pl. a dologi jogi viszonyok rendezésekor lehet szükség pl.: a ráépítéskor az ingatlan tulajdonjogának átszállása / az azért való ellenszolgáltatás a példa gyakorlati jelentősége, hogy nem mindegy, hogy az ingatlan értékének megtérítése a tulajdonjog átszállásának automatikus következménye / a bírósági határozat általi kötelezés ugyanis nem mindegy, hogy mikori ingatlan árat számolnak: a ráépítéskorit / a per befejezésekor aktuálisat az összeg megállapításán túl a fizetés idejének is van szerepe vagyis annak,

hogy mikor keletkezett a fizetési kötelezettség a bíróság az összeget és a fizetési kötelezettség keletkezésének idejét mérlegelés után szabadon állapíthatja meg a bíróság fizetési kötelezettséget általában nem kártérítésként, hanem szerződéses szolgáltatás formájában állapítja meg A szerződésekről általában 1. A Ptk szabályai a szerződésekről: A) A szabályok változása:     az eredeti szöveg pandektista hatást tükrözött a szabályok alapvetően piaci viszonyok mellett az áruforgalmat szabályozták a szocialista időkben a szabályzás a tervgazdálkodásnak megfelelően módosult az /1977-es/ Ptk. módosításkor e szabályokat többnyire hatályon kívül helyezték B) A szabályok rendszere:  általános szabályok 198-204. §  a szerződéskötés tartalmi kérdései 205-210. §  a szerződés létrejötte folyamatának szabályai 211- § Készítette: Paulini Márió forrás:

http://www.extrahu/lattmann 8 2. A szerződés törvényi definíciója (198 § (1)): A) Alapeset: „szerződésből kötelezettség keletkezik szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére”  a kötelezettség keletkezésére és a felekre későbbi szabályok vonatkoznak   a meghatározás tehát nem teljes B) „Speciális” esetek:  a jog szerződéses viszonynak tekinti:  a szerződéseket módosító és megszüntető megállapodásokat  + a módosítás egy speciális esetét az egyezséget, ahol a felek egymásnak kölcsönösen engedve rendezik vitájukat  az egyezségben az alapesettől eltérően nem konkrét magatartás a szolgáltatás 3. A szerződéses szabadság (198 § (2), 200 §): A) A szerződéskötés szabadsága: „jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti” „a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező

akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja”  a 198. § (2) bekezdése közvetetten, a 200 § közvetlenül mondja ki a szerződéses szabadság elvét  a „szabadság” a kötés + a felek és a tartalom megválasztásának szabadságát jelenti  a szerződéses szabadság Alkotmányból levezetett alaptétele a Ptk.-nak  az Alkotmánybíróság e témával legtöbbet a 32/1991-es határozatában foglalkozott  az érvelés alapja: az Alkotmány 9. § (1) bekezdése (a piacgazdasági rendszer megfogalmazása) + a 9 § (2) bekezdése (a vállalkozás és a megállapodás szabadságáról) volt B) A szerződéskötési kötelezettség:  az előző rendszerben általános volt, mára alkalmazási köre szűkült, de léte még ma is indokolt (a Ptk.-ban is)  az 1990. évi LXXXVI törvény mondja ki, hogy:  tilos a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés  + tilos a szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózás  e

törvény 29. § (2) bekezdése szerint: indokolatlan elzárkózás esetén bíróságtól lehet kérni a szerződés létrehozását  pl.: a közszolgáltatóknak bizonyos feltételek teljesülése esetén kötelező bárkivel megkötni a szerződést (pl: Bkv és jegyvásárlás)  ésszerű kifogás lehet a lehetőségek hiánya a korlátozottan rendelkezésre álló javaknál (pl.: a gázvezeték kiépítettlensége indoka a gáz be nem kötésének) C) A szerződési szabadságot korlátozza:  a szerződéskötési kötelezettség  a szerződések tartalmának jogszabályi / hatósági határozattal történő meghatározása  és a jogszabályok kivételesen alkalmazható visszamenő hatálya D. A szerződéses szabadság terjedelmét meghatározza: a) a jogi beavatkozás mértéke  a jog legtöbb területén a törvényi szabályzásnak van értelme Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 9   a szerződési jogot

elsősorban a szokás (= a mindennapi gyakorlat) alakítja  a szerződési jog általános elveit törvénnyel meghatározni nem lehet, azokat a gyakorlat úgyis korrigálja   a jog a szerződéseknek csak a kereteit határozhatja meg  ennek megfelelően a gazdasági rendszer változásával a bírói gyakorlat is változott: a szerződési jog állami eszköz jellegű szabályzásától a gyakorlat hatásainak elfogadásáig  (bár e folyamatok inkább csak hallgatólagosan, mint nyíltan léteznek) b) a gazdaság védelme      a gazdaság kibontakozásához szükséges a szerződési szabadság de a túlzott szabadság [-] következményekkel járhat (pl.: kartell megállapodások) a piac és gazdaság állami szabályozása a /XIX. sz-ban/ indult meg és ez az EK.-nak jelenleg is központi feladata = az államok gazdaságuk védelme érdekében korlátozzák a megállapodási szabadságot c) a tömeges méretű forgalom  (a monopol helyzettől

függetlenül) nem teszi lehetővé a szerződési feltételek (megállapodások) egyéniesítését  = a szolgáltatás nyújtója maga alakíthatja ki tárgyalásra nem bocsátandó feltételeit  így alakultak ki a blanketta szerződések (melyek általában a szolgáltatónak előnyösek)  az elégedetlenség állami beavatkozást igényelt  jött létre a fogyasztóvédelem 4. Visszamenő hatály a szerződési jogban (226 § (2)):  egy szerződés megkötésekor a felek a szerződésükre vonatkozó éppen hatályos kógens szabályokkal számolnak  az e szabályokhoz kapcsolódó és a felek által ismert kötelező jogokat és kötelezettségeket egy későbbi jogszabály-módosítás megváltoztatja  a megváltozott körülmények kétségessé tehetik a már megkötött szerződés tartalmának és egyáltalán létének a felek akaratával egyező voltát  éppen ezért a polgári jogszabályoknak általában nincs visszamenő hatálya, de

kivételesen lehet  a visszamenő hatály mint probléma két területen jelentkezett: A) Az árak meghatározásánál:  a hatósági ármegállapítás minden gazdaságban indokolt lehet  az állam egyes termékekre vonatkozó ármeghatározás történhet fix és tól-ig árak meghatározásával  a minimum ár meghatározása a piacot  a maximum a fogyasztókat védi  ha a hatósági ármeghatározásnak nem lenne a korábban megkötött szerződésekre viszszamenő hatálya, a később kötendő szerződések korábbra dátumozásával ki lehetne játszani az ármeghatározást   az ármeghatározásnak kivételesen van visszamenő hatálya B) A kamatok meghatározásánál: a) a gazdaság működése érdekében  mivel a kamat mértéke jelentősen befolyásolja a forgalomban lévő pénz mennyiségét  a kamatok állam / jegybank által történő módosításának kivételesen van visszamenő hatálya b) az Alkotmánybíróság gyakorlatában

 az Ab. a 13/1990-es Abh-ban alkotmányellenesnek mondta ki:  a takarékbetétkönyvek kamatának utólagos csökkentését  az indoklás szerint azért, mert a már meglévő szerződések visszamenő hatállyal történő módosítása ebben az esetben a szerződéses szabadságot sértené Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 10  és a visszamenő hatály alkalmazása ebben az esetben különben sem indokolt  az Ab. a 32/1991-es Abh-ban alkotmányosnak mondta ki a Ptk 226 § (2) bekezdését  a lakáshitelek kedvezményes kamatának visszamenőleges emelésével kapcsolatban  az indoklás szerint ha a körülményekben olyan változás következik be, ami indokolttá tenné a szerződéses feltételek módosítását, akkor a szerződéseket módosító jogszabály visszamenő hatályának elismerése is indokoltnak látszik  ebben az esetben a szerződések módosítása eseti = bírósági döntéssel történhetett volna,

de a tömeges méretek miatt visszamenő hatályú jogszabállyal történt C) A „clauzura rebus sixtantibus” tétel érvényesülése:  a bírói gyakorlat alakította ki azt a szokást, hogy:  ha egy szerződés teljesítésekor olyan tényezők merülnek fel, melyekkel a szerződő felek a szerződés megkötésekor nem számolhattak  és e tényezők miatt a teljesítés nehézkessé / lehetetlenné válik,  akkor indokolt a szerződéses feltételek utólagos módosítása  pl.: ha a metró nyomvonalán korábban ismeretlen hőforrásokat találnak az építkezés közben  vagy: lezárják a Szuezi csatornát, mielőtt egy teherhajó áthaladna rajta  kerülnie kell A szerződések létrejötte  ideális esetben egy szerződés egy felmerülő ajánlat elfogadásával jön létre 1. Az ajánlat (a 205 § (2) szerint): „a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a felek bármelyike által lényegesnek tartott kérdésekben való

megállapodás szükséges”   az ajánlatnak a megállapodáshoz szükséges valamennyi lényeges információt tartalmaznia kell  a szerződéses viszony létrejöttéhez legalább a főkötelezettség mibenlétét és teljesítésének feltételeit tisztázni kell  a lényeges elemek határozott kinyilvánítása nélkül a puszta (= részletek nélküli) akaratmegállapodás nehezen / sehogy sem kényszeríthető ki 2. Az elfogadás:  az ajánlat nyugtázását, esetleg annak pontos megismétlésével együtt jelenti  az eredeti ajánlattól való eltérő „elfogadás” új ajánlatnak minősül  teljes akarat-megegyezés akkor jön létre, ha a felek bármelyike a másik fél ajánlatát / új ajánlatát teljes egészében elfogadja 3. A szerződés létrejötte (a Legfelsőbb Bíróság 25 polgári elvi döntése szerint):  a nyilatkozatok, akarat-megállapodások általában formátlanul is kötelező erővel bírnak (mindössze bizonyításuk

nehézkes)  meghatározott esetekben jogszabály bizonyos formalitások betartását írhatja elő a szerződés érvényességéhez  az elvi döntés szerint ha a szerződés létrejöttének feltétele az írásbeliség, akkor:  ha van kötelességvállalást tartalmazó bármilyen formában íródott (pl.: levél) értékelhető nyilatkozat  és mind az ajánlat, mind az elfogadás a fentieknek megfelelően írásban történt Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 11         akkor az ajánlattevő és elfogadó között (akár levelezés útján is) érvényes szerződés jön létre a szerződés létrejöttének feltétele tehát:  általában a lényeges elemek (akár formátlan, de mégis meghatározható) rögzítése és a felek akarat-megállapodása  kivételként ezekhez járul pl. az írásbeliség (= bizonyos formalitás) pl.: az írásbeliség formája adás-vételnél lehet levelezés vagy:

az ingatlan megjelölésére az érvényességhez elegendő az is, hogy „X budapesti háza” (ha 1 van neki) vagy: a munkabérre vonatkozóan elegendő, hogy a „mindenkori létminimum 127,5%-a” vagy: „a vételárat a mindkét fél által elfogadott szakértő állapíthatja meg” ( már vitatott, hiszen a 3. személynek az árra semmiféle támpontja sincs) az ilyen határozatlanul határozott szerződések esetében legfeljebb a jogok érvényesítése lehet nehézkes, a szerződések érvényessége nem vitatható pl.: az ingatlan-nyilvántartásnál idegesek lesznek, stb Az előszerződés (208. §) 1. Az előszerződés fogalom meghatározása:  az előszerződés nem a felek közötti végleges akarat-megállapodás, csak a későbbi végleges feltételeket rögzítő szerződés megkötésére irányuló szándék  e viszonyban a gazdasági érdeken és a tisztességen kívül az előszerződés jogi hatása jelent biztosítékot 2. Az előszerződés

formája (208 § (6)): „az előszerződésre egyébként az annak alapján megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak”   pl.: ha a szerződés csak írott formában érvényes, az írásbeliség követelménye érvényes az előszerződésre is 3. Az előszerződés tartalma: a) a külföldi jogrendszerekben  az előszerződésnek a szerződés összes lényeges feltételét tartalmaznia kell  mivel az előszerződés nem teljesítése esetén a bíróság általában kártérítést ítél b) a magyar jogban  az előszerződésnek nem kell a szerződés valamennyi lényeges feltételét tartalmaznia   egy előszerződésben nem biztos hogy meg van határozva a pontos teljesítmény, vételár, határidő, stb.  pl. az ingatlan eladására vonatkozó előszerződésnek tartalmaznia kell az ingatlan pontos meghatározását , de a vételárat nem 4. Előszerződés kötésének célja lehet: a) a szerződésből származó

kötelezettségek függőben tartása b) egy szerződési rendszer sok bizonytalan tényezőjének összehangolhatósága végleges kötelezettség nélkül tárgyalással  pl. egy építkezés különböző részmunkáira különböző kivitelezőkkel kell az építtetőnek szerződést kötnie, de a végleges feltételek a másik vállalkozóval kötendő szerződéstől függnek Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 12  ebben az esetben a végleges rendszer kialakulásához szükség van bizonyos kötöttségekre a viszonyítási pontok miatt  de szükség van kötetlenségre is a változtathatóság érdekében c) egy szerződés biztosítása  pl. ha egy bank hitel folyósítására vonatkozó előszerződést köt egy vállalkozóval, aki ezért megköthet egy jó üzletre szóló szerződést, amire a banktól megkapja a hitelt d) a végleges szerződés megkötésének késleltetése  a pénz, egy engedély, a lehetőség, stb.

hiánya miatt  pl.: X előszerződést köt Y-nal, hogy ha megkapja Y telkére az építési engedélyt, megveszi azt  vagy: az ingatlan tulajdonlás idején X előszerződést köt Y-nal, hogy ha el tudja adni saját lakását, megveszi Y-ét 5. Az előszerződés nem teljesítése esetén: A) Az általános polgári jogi szankció a kártérítés:  nehézséget csak a károk számszerűsítése és bizonyítása jelenthet   a kártérítés ebben az esetben csak elvi = a gyakorlatban nem érvényesíthető fenyegetés B) A Ptk. tényleges megoldása egy /1977-es/ módosítás szerint: a) a bíróság létrehozhatja a szerződést  ha az alkalmas időben az egyik fél vonakodik a szerződés megkötésétől  a másik fél a szerződés létrehozását ennek ellenére a bíróságtól kéri  és a szerződés feltételei az előszerződés alapján: a felek szándékából, a gyakorlatból, szakértői véleményből, stb. megállapíthatók  ellenkező

esetben a bíróság nem köteles a szerződést létrehozni, hiszen az nem is volna lehetséges b) a bíróság az előszerződést nyilváníthatja szerződésnek  ha a felek előszerződésükben a szerződés minden lényeges elemét pontosan rögzítették  (és szándékuk akár nem is előszerződés, hanem a szerződés létrehozására irányult) c) a bíróság módosíthatja a szerződés feltételeit  ha az elő és végleges szerződés megkötése között a feltételek lényegesen megváltoztak  (lásd: a metró építéses példát)  vagy: a bíróság a szerződés létrehozatalát meg is tagadhatja akár még akkor is, ha a feltételek meghatározhatók (meghatározottak), de a körülmények változtak 6. Az előszerződés biztosítékai:  az előszerződés a szerződések egyik fajtája  ezért a felek előszerződésük betartását a szerződéses biztosítékokkal biztosíthatják   az előszerződés egy jogilag kötelező

szerződés, a maga jogkövetkezményeivel együtt 7. A(z elő) szerződés megkötésétől / teljesítéstől való elállás: A) Főszabályként:  a Ptk. a konszenzuális elvet követi   a megállapodás (puszta ígéret) is kötelez = bírósági úton betartatható B) Kivételként (speciális helyzetekben):  e szabályt a jog áttöri és a megállapodást megfosztja kötelező erejétől / még a teljesítést is visszavonhatóvá teszi pl.: a) ellenszolgáltatás nélkül pl.  ajándékozás esetén, ha: X kedvenc kutyáját ígéri Y-nak, majd másnap összevesznek és nem békülnek ki, a megállapodást nem kell teljesíteni Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 13  kölcsönszerződés esetén, ha:  X ad kölcsön Y-nak és Y csődbe megy:  a csőd előtt X egyoldalúan felmondhatja a szerződést és kérheti a kölcsön összegéből azt a részt, amit Y még vissza tud adni  a csőd után X már hiába

kérné Y-tól az összeg visszafizetését b) kártérítés (a remélt haszon) ellenében pl.  vállalkozási szerződés esetén, ha: ha X házat építtet Y-nal és elfogy a pénze, a szerződést egyoldalúan felmondhatja  megbízási szerződés esetén, ha:  X perét Y ügyvéd épp kezdi elveszteni, X visszavonhatja megbízását C) Elállás az előszerződés teljesítésétől (208. § (5)): „a szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés megkötése után beállott körülmények folytán: a) a szerződés teljesítésére nem képes, b) illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdekeket sértene, c) vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye”  az „e körülmény” kapcsolat szövegben történő alkalmazása nem logikus; a törvény szövege szó szerint értelmetlen  az értelmetlen szöveget a kontinentális bírói

gyakorlat korrigálja (az angolszász nem)  e bekezdés értelmezéséből következik, hogy:  az előszerződés teljesítésétől olyan feltételekkel lehet elállni, amelyek az előszerződés alapján megkötendő szerződéstől való elállást is lehetővé tennék  pl.: a vállalkozási szerződést indokolás nélkül kártérítés mellett a megbízó felmondhatja  a vállalkozási szerződés megkötését megelőző előszerződés is felmondható indok nélkül kártérítéssel A keret-megállapodás 1. A keret-megállapodás fogalma:  a felek közötti tartós szerződéses viszonyból származó folyamatos teljesítések esetén megkötött összefoglaló (háttér) szerződést jelenti 2. A keret-megállapodás tartalma:  kizárólag a feleken múlik  tipikus eset hiányában e szerződési formára vonatkozó Ptk. szabály nincs  a keretszerződés a felek által később megkötendő eseti szerződésekre általánosan vonatkozó

szerződéses feltételeket rögzíti 3. A keret-megállapodás eseti szerződésekben történő alkalmazása:  vagy a rá való utalással  vagy a felek között kialakult gyakorlatból eredően (külön említés nélkül automatikusan) történhet  pl.: keretszerződés 2 évre előre rögzíti egy hús forgalmazó és egy bolt között a hús forgalmazásának általános feltételeit (a teljesítés határidejét, helyét; a minőséget; a kiszerelést, stb) Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 14  a későbbiekben a forgalomtól és a piaci helyzettől függően a konkrét mennyiségeket és árat eseti szerződésekkel határozzák meg a keretszerződésbe foglalt feltételek figyelembe vételével Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 15 4. A keret-megállapodás típusai:  egy időszakra teljes megállapodás szolgáltatási kötelezettséggel lehívásos rendszerrel önálló szerződések

nélkül  egy időszakra teljes megállapodás szolgáltatási kötelezettség nélkül, eseti szerződésekből eredő szolgáltatásokkal 5. A keret-megállapodás különbsége a nemzetközi egyezményektől:  a keretszerződés feltételeit a szerződő felek maguk határozzák meg   a nemzetközi megállapodások (pl.: InCoTerms) feltételeit egy szakma képviselői A szerződés létrejötte (211-214. §) 1. Az ajánlat jogi következményei:  vitatott, hogy az ajánlat önmagában jogügyletnek minősül-e A) Sima ajánlattétel esetén:  az ajánlatnak - elfogadása esetén - szerződés keletkeztető hatása van  = az ajánlat elfogadásával a szerződés létrejön B) A jogi kötöttséggel nem bíró ajánlat esetén: a) ha a kötöttség kizárása az elfogadó tudomására juthatott,  az ajánlatnak + elfogadásának nincs szerződés keletkeztető hatása  ebben az esetben az ajánlattevőt nem köti ajánlata b) de ha az elfogadó az

ajánlattevő hibájából bízhatott az ajánlat kötöttségében  akkor a kizárás ellenére is a szerződés létrejön (?) C) Az ajánlat és az utaló magatartás közötti különbség:  ha egy nyilatkozat minősülhet ajánlatnak, akkor az ajánlatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni  de ha a nyilatkozat, magatartás, tárgyalás nem tartalmaz ajánlatot, csak bizalmat kelthet, az utaló magatartás szabályai alkalmazandók  pl.: X és Y üzleti kapcsolatban állnak egymással X új tervét dicsérve mutogatja Y-nak, aki megteszi X termékének a gyártásához szükséges költséges előkészületeket  ez után X konkrét ajánlatot tesz Y-nak, amit az elfogad és megkezdődik a gyártás  vagy: X újabb tervvel érkezik Y-hoz, mire azt megüti a guta. ekkor az utaló magatartás szabályait kell alkalmazni 2. Az ajánlati kötöttség időtartama: A) Az általános szabály szerint:  a jelenlévő felek között elhangzott ajánlatra azonnal

kell válaszolni  a jelen nem lévő felek közötti ajánlat kötöttségének idejére nincs egységes szabály  ennek indoka, hogy:  eltérő lehet a meggondolási idő egy kisebb és egy nagyobb értékű ajánlat esetén  eltérő lehet a kézbesítés ideje a helybeli és a távoli partnerek között  az ajánlati kötöttség idejének megállapítása tehát a körülmények figyelembe vételével történik B) A közbeszerzésekre vonatkozó speciális esetben:  pl.: pályázatokból beérkező ajánlatok elbírálásakor  az ajánlati kötöttség törvénynél fogva hosszabb ideig áll fenn, mint az általános esetben  e megoldás indoka, hogy értelmet ad a pályázatoknak és a versenytárgyalásoknak Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 16 3. Az ajánlat elfogadása: A) Jelenlévők között:  azt kell vizsgálni, hogy az ajánlat és az elfogadó nyilatkozat elhangzott-e  a jog nem vizsgálja az

elfogadó tudatát, vagyis azt, hogy az ajánlatra válaszolt-e   jelenlévők között a nyilatkozat objektív elhangzása jelenti a szerződés létrejöttét B) Jelen nem lévő felek között:  ha az elfogadó nyilatkozatot akkor kell megtettnek tekinteni:  ha azt az elfogadó elküldte, a kockázatot a címzett viseli   ha akkor, ha azt a címzett megkapta, akkor a feladó  a magyar jog az elfogadó nyilatkozatot hatályossá a megérkezéssel nyilvánítja   a szerződés is az elfogadó nyilatkozat megérkezésekor válik megkötötté  időben elküldött válasz késve történő megérkezése esetén: ha az ajánlattevő a késésről nem értesíti az elfogadót, a szerződést létrejöttnek kell tekinteni 4. Az ajánlat és az elfogadó nyilatkozat eltérése esetén: A) A Ptk. szerint: a) ha az elfogadó nyilatkozat lényeges elemben tér el  új ajánlatnak kell tekinteni, amire az eredeti ajánlat tevőnek kell reagálnia  pl.: X 50

autót ajánl 20e $-ért Y-nak, aki elfogadja az ajánlatot, de nem 20 autóra és csak 18e $-ért; erre X-nek kell Y új ajánlatát elfogadnia az új tartalommal b) ha az elfogadó nyilatkozat lényegtelen elemben tér el  (a jelenleg változó bírói gyakorlat szerint)  az elfogadó nyilatkozatban eltérő pontok vélhetőleg azért térnek el, az ajánlatban foglaltaktól, mert az elfogadó számára lényegesek   a végleges szerződés szempontjából lényegtelen eltérést tartalmazó elfogadó nyilatkozat is új ajánlatnak tekintendő  pl.: X 50 autót ajánl 20e $-ért Y-nak, aki elfogadja az ajánlatot, de csak akkor, ha az autókra ráfestik a „GB” feliratot  az adás-vétel szempontjából lényegtelen eltérés, de az elfogadó számára lényeges lehet  új ajánlatnak minősül B) A nemzetközi gyakorlatban:  a bécsi Ingatlan Dolgok Adás-vételéről szóló egyezmény szerint (Mo.-on kihirdette az 1987/20. tvr): a) a 19. § (2)

bekezdése szerint  elfogadásnak minősül a nyilatkozat, ha az ajánlathoz képest kiegészítést / lényegtelen módosítást tartalmaz  ha az ajánlat tevőnek a kiegészítés / változtatás nem tetszik, ezt jeleznie kell  ha az ajánlat tevő nem él kifogásolási lehetőségével, a szerződés az elfogadás szerinti módosított tartalommal jön létre b) a 19. § (3) bekezdése szerint  az ajánlat feltételeit lényegesen befolyásolója:  az árra, a fizetésre, az árú minőségére és mennyiségére  a teljesítés helyére és idejére  az egyik félnek a másikkal szembeni felelőssége mértékére / a viták rendezésére vonatkozó kiegészítő / eltérő feltétel felvetése  e tényezők közvetve / közvetlenül az árat befolyásolják Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 17 5. Tisztázatlan feltételek esetén: A) Feltételek hiánya esetén (206. § (4)): „ha a felek megállapodása valamely

nem lényeges kérdésre nem tér ki és a kérdést jogszabály / más kötelező erejű rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést - a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével - a forgalmi szokások alapján kiegészítheti” B) Bizonyos feltételek többértelműsége esetén (207. §):  a bíróság a szerződést értelmezheti  az értelmezés során a felek akaratára és a szavak általános értelmére kell figyelemmel lenni a) az akarati elmélet szerint  a nyilatkozatkor a nyilatkozat tevő gondolatait kell figyelembe venni = azt, hogy mit akart nyilatkozatával kifejezni b) a nyilatkozati elmélet szerint  a szavak mögötti elképzelések mellékesek, csak maga az objektív nyilatkozat és a forgalmi gyakorlat számít c) megoldás  az angol jog inkább a nyilatkozati elméletet követi  a kontinentális jog pedig a forgalom biztonságát őrizve az akarati elméletet 6. A szerződés létrejötte: A) Formai

követelmény be nem tartása esetén:  a magyar jog nem ismeri az érvénytelenségi ok utólagos kiküszöbölésének intézményét   ha egy szerződés érvényességéhez a jog alakszerűséget kíván meg (pl.: írásbeliség), akkor annak elmulasztása esetén a felek puszta akarat-megegyezése a szerződés létrejöttéhez nem elegendő  ha a felek vita esetén a bíróság előtt egyetértésben írásos szerződésbe foglalják korábbról már létező megállapodásukat, a formai hiba kiküszöbölése nem visszamenő hatályú  a szerződés írásba foglalása pillanatától létezik (a korábbi megállapodás alkalmazhatósága ellenére is) B) Bizonytalan tényezők léte esetén:  pl. vállalkozási szerződésekben  a Legfelsőbb Bíróság 32. polgári elvi döntése szerint: a) ha a vállalkozó szakértelménél fogva jelezni tudja az esetlegesen felmerülő plusz munkákat  akkor a vállalkozónak tájékoztatni kell megrendelőjét a

kockázati tényezőkről  a szerződés tartalmát e kockázati tényezők figyelembe vételével kell meghatározni  az így megállapított munkabérbe a később felmerülő munkák díját is bele kell számolni ( a munkabérbe beleszámolt kockázati tényező) b) ha a vállalkozó munkája során merülnek fel előre nem látható plusz munkák  a vállalkozónak a többlet munkák elvégzése előtt értesítenie kell megrendelőjét a többlet kötelességekről   mint a szerződés módosítása újabb ajánlatnak minősül, amit a megrendelőnek jóvá kell hagynia  a jóváhagyás megtörténhet elfogadó nyilatkozattal / hallgatólagos elfogadással (= szóló cselekménnyel)  ha sem nyilatkozat, sem szóló cselekmény sincs és a vállalkozó mégis elvégzi a munkát: Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 18  a logikus megoldás szerint a megrendelő a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint tartozna

 a 32. elvi döntés szerint: a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni A tartozáselismerés (242. §) 1. Fogalma:  pontosan nem tisztázott, egyoldalú jogügyletnek minősül (242. § (2)): „a tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik”  a Ptk. szerint a tartozáselismerés nem noválja a szerződést a) ha a tartozáselismerésnek szerződés módosító hatása lene  akkor a tartozáselismeréssel az eredeti szerződő felek között új jogviszony keletkezik, melynek jogérvényesítési határideje az általános 5 év b) ha a tartozáselismerésnek nincs nováló hatása  akkor a tartozáselismerés csak a felek között fennálló szerződéses viszonyból eredő jogérvényesítési idő számolását indítja újra c) példa       X harisnyát vásárol Y-tól 6 hónap garanciával a harisnya az 5. hónap végén elszakad Y megígéri, hogy megvarrja ( a

tartozáselismerés), de nem jelentkezik X vár és a 6 hónap letelte után 2 nappal X viszi Y-hoz a harisnyát de Y a garancia leteltére való hivatkozással nem varrja meg ha a tarozás elismerés noválná X és Y szerződéses viszonyát, a harisnyát 5 év múlva is meg kéne Y-nak varrnia  de a Ptk. szerint csak a 6 hónapos garancia számolása kezdődik elölről A harmadik személy javára szóló szerződés (233. §)  meghatározott két fél között létrejött szerződésből fakadó kötelezettség teljesítését alap szerződés esetén harmadik személy nem követelheti  a teljesítést harmadik személy csak a szerződő felek ilyen irányú külön kikötése esetén követelheti  a harmadik személy harmadik személy javára szóló szerződés esetén értesítésétől kezdve kérheti a teljesítést  az adós érdekében az ilyen szerződésekben pontosan kell rögzíteni azt, hogy a szerződő fél mikortól nem és a harmadik személy

mikortól kérheti a teljesítést  a harmadik személy javára szóló szerződésekben mindig van egy jogosult csere, amikor a szerződő fél ki és a harmadik személy be lép a szerződésbe  a harmadik személy szerződésbe (jogosulti pozícióba) lépésével az eredeti szerződő fél ellenszolgáltatási (fizetési) kötelezettsége megmarad (csak jogosulti pozícióját veszti el) Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 19 A kamatra vonatkozó szabályok (Ptk. 232 §) 1. A kamat mértéke: „a szerződéses kapcsolatban - ha jogszabály kivételt nem tesz - kamat jár. Magánszemélyek egymás közi szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetén jár” „a kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg - évi húsz százalék” 2. A törvényes kamat feletti kamatkikötés esetén: A) Lehetne az egész szerződés érvénytelen:  de ez rossz lenne az adósnak, mert

érvénytelen szerződés esetén azonnal vissza kell állítani az eredeti állapotot  azonnal vissza kéne fizetni a kölcsönt B) A Ptk. korábbi megoldása szerint:     a szerződés általában érvényes maradt érvénytelenné csak a kamatmaximum feletti kamatkikötés vált a szerződésben kikötött kamat a törvény erejénél fogva a törvényi maximumig csökkent  részleges érvénytelenséget jelentett C) A jelenlegi Ptk. megoldás szerint: „a felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti” 3. Az uzsora szabályozása:  az uzsora az az aránytalanul magas kamat, amelyet a hitelező adósa (rossz) helyzetének kihasználásával a kölcsönszerződésben köt ki  az uzsora elleni védekezés jogi eszközei a) korábban: a jogszabályi tilalomba ütköző szerződésre való hivatkozás b) a kamat mértékének felszabadítása után  az uzsorára, a f eltűnő értékkülönbségre, az általános

szerződési feltételekre való hivatkozás  az ezen elvekre való hivatkozás bizonytalan védekezési mód c) a jelenlegi megoldás      a bírónak ad mérlegelési lehetőséget ha a bíró belátása szerint túlzottnak tartja a kamatot, csökkentheti azt  a felek a 20% feletti kamat kikötésével vállalják a bírói beavatkozás veszélyét a beavatkozás a szerződés bíróság általi módosításával történik a módosítás a szerződés létrejöttéig visszamenő hatállyal bír d) e megoldás hibája, hogy  az utólagos beavatkozás lehetőségén keresztül bizonytalanná teszi a szerződéseket   a hitelezőnek teljesen rossz, az adósnak pedig csupán bizonytalan biztonságot ad Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 20 Az ellenszolgáltatás (201. §)  a Ptk. szerint: ha a szerződésből más nem derül ki, a szerződés visszterhességét vélelmezni kell 1. A feltűnő

értékkülönbségre vonatkozó szabályok eredete:  a háború alatt veszélyeztetett gazdagabb zsidó családok jelképes összegért visszterhes szerződéssel hagyták vagyonukat „barátaikra”  ha a háború után a család bármely tagja hazajött, gyakran nem kapta vissza korábban átruházott vagyonát  ebben az esetben az átruházás jogszerű (visszterhes) volt; a szerződés színlelt voltát bizonyítani nehéz volt; az uzsorát nem akarták az ügybe keverni   maradt a feltűnő értékkülönbségre való hivatkozás, ami csak az objektív körülményeken alapul 2. Az ellenszolgáltatás mértéke (201 § (2)): „ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné a szerződés megkötése pillanatában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja” 3. Az arányosság meghatározása példákkal: a) az örökös egy képet ad

el a régiségkereskedőnek 5e forintért  a kép egy aukción 5m forintos kikiáltási áron vesz részt  = a régiségkereskedő becsapta az örököst ( aránytalan szolgáltatás) b) egy cég versenytárgyaláson a gazdaságos ár alá ígérve elnyeri az alkatrészszállítás jogát   1 évig szállít, majd aránytalan szolgáltatás címén megtámadja a szerződést a Legfelsőbb Bíróság nem mondta ki, hogy versenytárgyalás esetén nem alkalmazható a 201. § c) tartási szerződés esetén  ha az eltartott hamar meghal, eltartói szinte ingyen jutnak ingatlanához  ha az eltartott sokáig él, eltartói ráköltik akár az ingatlan értékének többszörösét is  a tartási szerződésnek nagy az ilyen jellegű kockázata  feltűnő értékkülönbségek alakulhatnak ki 4. A feltűnő értékkülönbségre vonatkozó szabályok objektivitása:  a szabályok önmagukban csak az értékkülönbséget vizsgálják  de e rendelkezések

a Ptk. egyéb elveivel összeütközésbe kerülhetnek  pl.: a szerződéskötési gondosság követelményével / a saját felróható magatartásra való jogok alapozásával  ennek következményeként a bíróság mérlegelési lehetőséget kapott az érvénytelenség kimondásával kapcsolatban 5. A feltűnően nagy értékkülönbség megítélése a bíró gyakorlat alapján: a) a korábbi bírói gyakorlat szerint  csak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti értékkülönbség számított  amennyiben a különbség 30%-nál nagyobb volt, a szerződés érvénytelen volt  abban a rendszerben sem nagy árú, sem nagy ár mozgás sem volt  e megoldás megfelelő lehetett  a piaci árumozgás állami vállaltok között hatósági áron történt Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 21 b) a piac és az árak nagymértékű ingadozása miatt a PK. 267-es állásfoglalása értelmében „a feltűnően nagy

értékkülönbségre alapított megtámadás esetén a feltűnően nagy különbség megállapításához vizsgálni kell: a szerződéskötés körülményeit, a szerződés egész tartalmát, a forgalmi értékviszonyokat, az üzlet jellegéből fakadó sajátosságokat és a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás meghatározásának módját”  e megfogalmazásba került be: a versenytárgyalás, a szerződéskötési gondosság és a kockázat   e döntés a 30%-os értékkülönbséget feloldotta és eseti döntésre bízta az arányosság megállapítását 6. A lesio enormis szabálya:  sok jogban nem létezik  a Ptk. és a kollégiumi állásfoglalás a piaci viszonyokat és a szerződéses szabadságot figyelembe véve tartalmazza e szabályt A szerződések érvénytelensége 1. Az érvénytelenségről általában: A) A szerződések elemei:  a szerződés gazdasági tartalmát tekintve árucsere  amely akarati formában jelenik meg  és az

állam valamilyen formában viszonyul hozzá B) Az álam a szerződéseket:  eltűrheti (pl.: a naturalis obligatio-kat, melyek bírói úton nem érvényesíthetők)  támogathatja (= teljes joghatásukat ismerheti el és bírósági úton kikényszerítheti betartásukat)  és tilthatja C) Érvénytelenség esetén:  a megkötött jogügylet (szerződés) súlyosabb / enyhébb mértékben hibás  hibás lehet: az akarat, az akarat kinyilvánítása / az elérni kívánt joghatás  érvénytelenség esetén a szerződésnek nem a felek által elvárt joghatásai lesznek D) Eltérő joghatás lehet:  a kívánt joghatás elmaradása (= az eredeti állapot visszaállítása (237. § (1)))  a kívánt joghatás módosulása: vagy a szerződés tartalmának módosítása, vagy az érvénytelenségi ok elhárítása miatt  és más jogrendszerekben a Kincstár; a magyar jogban az állam javára szóló marasztalás ( büntetőjogi jellegű represszív

szankció) E) Az érvénytelenségi ok:  létét / hiányát a szerződés megkötésének idején kell vizsgálni  a szerződés megkötése után bekövetkezett érvénytelenségi ok / annak utólagos elhárulása a már megkötött szerződés joghatását nem befolyásolja 2. Az érvénytelenség típusai: A) A szerződésre gyakorolt hatása szerint:  az érvénytelenség lehet teljes / részleges Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 22  a teljes érvénytelenség következménye az eredeti állapot visszaállítása és esetleg kártérítés  részleges érvénytelenség esetén az érvénytelenségi okot kell kiküszöbölni B) Az érvénytelenség foka szerint: a) súlyos érvénytelenségi ok (pl.: jogszabályba ütköző szerződés) esetén      a szerződés semmis a semmisség mindenkivel szemben hatályos a semmisséget hivatalból is figyelembe kell venni a semmisség megállapításához külön

eljárásra szükség nincs a semmisségre bárki, határidő nélkül hivatkozhat (de ebből származó jogait csak perrel érvényesítheti)  (az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó igény nem évül el  pl. a kamatkövetelés igen) b) enyhébb érvénytelenségi ok (pl.: jóhiszemű tévedés) esetén  a szerződés megtámadható (ezek az okok a feltételes érvénytelenségi okok)  a megtámadható szerződés akkor érvénytelen, ha a megtámadásra jogosult fél azt megtámadja  a megtámadás a jogosult döntésétől függ  megtámadásra az jogosult, aki a megkötött érvénytelen szerződés miatt sérelmet szenved / az, akinek a szerződés érvénytelenségéhez törvényes érdeke fűződik  a megtámadás határideje 1 év; ennek eltelte után a szerződés megtámadhatatlanul érvényes marad  a megtámadás a megtámadásra jogosult fél, a másik félhez írásban intézett egyoldalú jognyilatkozata c) a semmisség és a

megtámadhatóság jogkövetkezménye  (utóbbinak megtámadás esetén) azonos (237. § (1-4)) 3. Érvénytelenség az angolszász jogban:  a bíróság a hibás szerződéseket általában nem érvényteleníti, hanem:  érvényességüket fenntartva, tartalmukat alakítja a legális keretekhez 4. Érvénytelenség a társasági jogban:  a haszon érdekében kötött kereskedelmi jellegű szerződésekre más érvénytelenségi szabályok vonatkoznak, mint a hétköznapi polgári jogi szerződésekre  a tipikus üzleti élet körülményei között a szerződésekre vonatkozó külön szabályok nincsenek, de a bírói gyakorlat az érvénytelenségi szabályokat mégis másként alkalmazza  pl.: X-nek egy jól fizető részvény megvásárlásához pénzre van szüksége, ezért sürgősen el akarja adni házát Y-nak. Y a házat forgalmi értékének feléért veszi meg, de a pénz elég  X megveszi a részvényt és meggazdagszik.  után a bíróságon a

feltűnő értékkülönbségre való hivatkozással megtámadja Y-nal háza eladása érdekében kötött szerződését 5 Jogérvényesítés érvénytelenség esetén:  szerződés megtámadása esetén igényeit a felperes (megtámadó) határozhatja meg  az igényeket + azok és az érvek sorrendjét a bíró nem módosíthatja; bizonyítás után vagy elfogadja, vagy elutasítja az adott igényt / sorban az igényeket  a bíró csak az adott üggyel kapcsolatos tényeket és csak a keresetlevélben szereplő követeléseket veheti figyelembe  pl.: egy szerződést meg lehet támadni érvénytelenség és hibás teljesítés címén is A felperes a kettő közül különböző sorrendben mindkét / csak az egyik indok alapján is perelhet Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 23 A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei 1 Az eredeti állapot visszaállítása: A) Általában:     a semmis szerződések

általános jogkövetkezménye főleg reverzibilis folyamatos esetén alkalmazandó megoldás ha ez lehetséges, akkor az eredeti állapot visszaállítása természetben történik ha ez nem lehetséges, akkor azonos ellenértékű pénz / árú átadásával B) A PK. 32 állásfoglalása alapján: az adás-vételnél: a) alapeset: az árú és a vételár visszaadása b) kiegészítés  (ha az eredeti állapot visszaállítása hosszabb használat után történik)  az áruért használati díj; a vételárért egyenértéki kamat fizetése  az egyenértéki kamat az az összeg, amit külön törvényi előírás nélkül is fizetni kell c) másodlagos (tetéző többlet) költségként  (ha a szerződés kezdettől fogva érvénytelen volt)  a jogalap nélküli birtoklás, az elfogyasztott gyümölcsökkel való elszámolás, a beruházások, stb. költségeinek / elmaradt hasznának megfizetése  ezek megállapítása objektív körülmények alapján történik

d) kivételesen  (ha az érvénytelenségnek meghatározott szubjektív okai bizonyítást nyernek)  kártérítés fizetése  szubjektív tényező lehet valamelyik fél megtévesztése, felróható magatartása, stb. 2. Az állam javára való marasztalás:     a Ptk.-ban még szereplő lehetőség, amire a vonatkozó irányelv már hatálytalan nem gyakran alkalmazott érvénytelenségi szankció alkalmazására felróhatóság / mindkét szerződő fél vétkessége esetén kerülhet sor pl.: ha uzsora szerződés esetén az adós nem fizet, erre hitelezője beperli  az uzsora büntetendő, de az adósság vissza nem fizetése is az  az ítéletben a bíróság az alapösszeg állam javára történő megfizetésére kötelezheti az adóst, ezáltal büntetve őt és hitelezőjét is  az állam javára való marasztalás büntetőjogi jellegű represszív szankciónak tekinthető Az akarat hiányosságának jogkövetkezményei 1. A szándékos

akarat hiányok: A) A komolytalan ügyletek:  ezekről a Ptk. nem rendelkezik, jelentőségük dogmatikai jellegű  pl.: a színpadon, demonstrációs célzattal, stb elhangzó jognyilatkozatok B) A fizikai / lelki erő hatása:  ezekről a Ptk. szintén nem szól  az erő hatására megtett jognyilatkozat esetén a nyilatkozat tevő már csak az erőt alkalmazó eszköze Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 24 C) A „mentalis reservatio”:  formái: vagy a rejtett indok, vagy a titkos fenntartás  = a nyilatkozó akaratát vagy elrejti a másik fél elől, vagy nyilatkozata nagyobb akaratra utal, mint amennyi van (= a nyilatkozat többet mond, mint amennyit a fél ténylegesen meg akar kötni)  a rejtett indoknak / a titkos fenntartásnak semmiféle jogkövetkezménye sincs  az ezekből származó negatív következményeket az azokat elszenvedő fél viseli  pl.: X egy csomó csalit vesz, mert azt hallotta, hogy a

Balatonba halakat fognak telepíteni A telepítés elmarad; X eheti meg a csalikat, mert a boltban azokat tőle a rejtett indokra való hivatkozással visszavásárolni nem fogják D) A színlelt szerződés (kétoldalú akarat hiány):     esetében mindkét fél úgy tesz, mintha szerződést akarna kötni de ténylegesen vagy nem akarnak, vagy nem azzal a tartalommal, amivel mégis kötnek  mindkét fél a szerződés megkötését csak színleli, melynek oka lehet: haszon érdekében (pl.: az illeték törvény) kijátszása / megkerülése (pl: régen más nevére történő ingatlan vásárlás)   a felek valódi ügyletkötési szándékukat leplezik; ebben az esetben 2 szerződés van: van egy színlelt és egy leplezett szerződés  a színlelt szerződés semmis hiszen nincs olyan fél, aki a szerződést azzal a tartalommal meg akarta volna kötni  a palástolt szerződés megegyezik a felek tényleges akaratával  leplezése ellenére

érvényes lesz, ha vele szemben önmagában más érvénytelenségi ok nem áll fenn  a palástolt szerződés általában nincs írásba foglalva, ezért létének bizonyítása és magának a szerződésnek bírói megítélése nehézkes 2. A vétlen akarat hiányok: A) A tévedés:  mint enyhébb fogyatékosság  feltételes érvénytelenségi ok megtámadhatóságot eredményez  a tévedés joghatását befolyásoló tényezők:  a miben való tévedés (?), az érvényességhez a tévedés önmagában is elegendő-e és milyen súlyú tévedés kell az érvénytelenséghez a) a tévedés súlyát tekintve  csak a szerződés lényeges tartalmi elemében való tévedés hat ki a szerződés érvényességére  lényegesnek minősülnek azok a tényezők:  amelyeket a törvény az adott szerződési típusnál a definíció alapján lényegesnek minősít pl. adás-vételnél az adás-vétel definíciójából eredően lényeges feltétel: az eladó, a

vevő, a dolog és a vételár  és amelyeket a felek bármelyike lényegesnek tart  az adott szerződés szempontjából bármelyik lényegtelen elem is válhat lényegessé a felek akarata alapján  a lényegtelen elemekben való tévedés a szerződés érvényességét nem érinti b) a tévedés tárgyát tekintve  tévedni lehet: a szerződés alanyában, tárgyában és tartalmában továbbá a szerződés indokában + a szerződéssel kapcsolatos valamely jogi kérdésben c) a tévedésre vonatkozó szabályok objektivitása (210. §) Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 25 „aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, az a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette”  a tévedésre és megtévesztésre vonatkozó szabályok nem lehetnek teljesen objektívek  hiszen minden helyzet eltérő lehet a felektől

elvárható: együttműködés, tájékoztatás, gondosság, stb. mértékét tekintve  ezen tényezők szerződésben játszott szerepének megítélése bírói mérlegelés tárgya  pl.: az együttműködés hiánya nem azonos a megtévesztéssel  nem megtámadhatóságot és esetleg érvénytelenséget, hanem érvényesség fenntartása mellett kártérítési kötelezettséget eredményez  de egymás tudatos félrevezetése akarati hibát = tévedést eredményez, aminek következménye az esetleges érvénytelenség B. A fogyasztók megtévesztése: a) a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény értelmében  tilos a fogyasztókat az árúk kelendősége fokozásának érdekében megtéveszteni  és eleget kell tenni bizonyos tájékoztatási kötelezettségnek és reklámtilalomnak is b) a fogyasztók megtévesztésének jogi következménye  a Ptk. szerint: a megtévesztés (= a tévedés) megtámadhatósági indok  de a fogyasztók

megtévesztése törvényben külön tiltott cselekedet  mivel jogszabályi tilalomba ütközik automatikusan semmisséggel jár c) a bírói gyakorlat  nem tekinthető egyértelműnek  egy korábbi kollégiumi állásfoglalás mondta ki, hogy:  a Ptk. szabályai eseti szerződésekre vonatkoznak (két fél szerződéses megállapodását vizsgálva)   a tisztességtelen piaci magatartás szabályai a piacot (= szerződések sorozatát) védik  általánosak  ezért e szabályok piac rendészeti szabályoknak tekinthetők, melyeknek külön szankciórendszere van C) [Erre már nem volt idő] A tartalmilag hibás szerződések 1. A jogszabályi tilalomba ütköző szerződések:  a polgári jogban alapszabályként: szerződéses szabadság van  kivételként: jogszabály előírhatja a szerződéstartalmát és meghatározhatja a tiltott elemeket (ami ezen túl a szerződésben van / abból hiányzik, az jogszabályellenes)  a 200. § (2) bekezdése

szerint: „semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötnek - kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik” 2. A jogszabály kijátszásával kötött szerződések:  pl.: ingatlan adás-vételi szerződésbe a felek csak a vételár felét írják be a kevesebb illeték érdekében Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 26      az ilyen szerződés az illetékekre vonatkozó jogszabályt játssza ki  semmis a 25. elvi döntés értelmében: mivel a szerződés tartalmi / formai hibában nem szenved; érvényes (a felek szándéka nem tartozik a szerződési jogra) ebben az esetben a pénzügyi és polgári jog szemlélete és szankciórendszere elválik egymástól  a felek az illeték csalás miatt a pénzügyi jog megsértéséért fognak felelni 3. A jó-erkölcsbe

ütköző szerződések:  ha jó-erkölcsbe ütközésük nyilvánvaló; semmisek  e feltétel fennálltának megállapítása bírói mérlegelés tárgya  pl. jó-erkölcsbe ütköző  semmis az az adás-vételi, tartási, ajándékozási, stb szerződés, amit az az orvos köt betegével, aki tudja, hogy a beteg rövidesen meg fog halni   az általános bírói gyakorlat, de nem kizárólagos (kivétel, ha a beteg ajánlja fel pl. a tartási szerződést orvosának állapotáról tudva) 4 A „nem létező” szerződések:  „nem létező” egy szerződés, ha a szerződő felek között a látszat ellenére sem jött létre megállapodás  a felek között nem jön létre megállapodás, ha megállapodásuk a teljesítésre vonatkozó lényeges feltételeket nem tartalmaz  pl.: adás-vételnél a részletfizetésre vonatkozó feltételeket  ha a megállapodás hiánya csak az egyik fél bármilyen mértékű teljesítése után derül ki, a másik

fél gazdagodásával:  vagy a jogalap nélküli gazdagodás  vagy a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles elszámolni 5. A fedezet elvonó szerződések: A) A harmadik személyekkel szemben hatálytalanok (Ptk. 203 §):  = egy megkötött (pl.: ajándékozási / adás-vételi) szerződés jogilag érvényes marad, de  joghatása az eredeti hitelezőre nem fog kiterjedni = vele szemben hatálytalan lesz  ebben az esetben a felek által kötött szerződés teljesen jogszerű és érvényes; a hatályvesztés az eredeti állapot visszaállítása érdekében történik B) A Legfelsőbb Bíróság egy döntésében:  érvénytelennek mondta ki:  azt a szerződést, amelyben a Szakszervezet a vagyonmegosztásról szóló törvény elfogadása előtt ingatlanjainak egy részét elidegenítette  az ítélet indoklása szerint e szerződés jó-erkölcsbe, jogszabályi tilalomba / stb. ütközik 6. A lehetetlen szolgáltatásra irányuló

szerződések (227 § (2)):     a § a szerződés megkötése pillanatában lehetetlen szolgáltatásokra vonatkozik ha a szerződés teljesítése annak megkötése után válik lehetetlenné, az a lehetetlenülés a lehetetlen szolgáltatásra irányulós szerződés semmis amit a törvény tilt, az jogilag lehetetlen A) Lehetetlen szolgáltatásra irányul-e az a szerződés, amit egy kereskedő köt a tulajdonában még nem lévő árú eladásáról?  ha igen, akkor a szerződés semmis (= érvénytelen)  a kereskedő nem adhatja át az árút  ha nem, akkor nem teljesítés esetén csak szerződést szegett  kártérítésre köteles B) Lehetetlen szolgáltatásra irányul-e az az adás-vételi szerződés, amit egy örökségül kapott ingatlanra köt az örökös vevőjével akkor, ha a végrendeletet Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 27 utóbb megtámadják és kiderül, hogy a jóhiszemű eladó nem is volt

örökös  tulajdonos sem?   szerződésszegésnek minősül, a jóhiszemű vevő az eladóval szemben védelmet / kártérítést kérhet   ez az eset nem érvénytelenségi kérdés, hanem szerződésszegés C) Lehetetlen-e az a szerződés, amiben egy közös tulajdon egészét a csak 1/3 részben tulajdonos adja el?  a korábbi bírói gyakorlat szerint: ez csak szerződésszegés volt abban az esetben, ha az eladó bármilyen okból nem tudta megszerezni a teljes tulajdonjogot  vevője sem válhatott csak az ő beleegyezésével tulajdonossá  a jelenlegi gyakorlat szerint: az ilyen szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul  sem az egyik, sem a másik megoldás sem tekinthető kizárólagosnak / tökéletesnek 7. A kontár szerződések: A) Forgalma:  bizonyos tevékenységek folytatásához a jog meghatározott feltételeket követel meg  pl.: orvosi tevékenységhez orvosi diplomát  ezért az engedélyhez kötött tevékenységek

elvégzésére a szükséges engedéllyel nem rendelkező féllel kötött szerződés jogszabályi tilalomba ütközik  semmis  az ilyen „vállalkozókkal” kötött szerződés a „kontár” szerződés B) A kontár szerződések megítélése: a) a korábbi bírói gyakorlat szerint  a kontár szerződés alapján dolgozó vállalkozóknak nem az egyébként semmis szerződésben kikötött munkabért, hanem csak egy szakmunkás bérét kellett kifizetni  a gyakorlat ezzel az illegálisan dolgozókat büntette, de a megbízókat érdekelté tette a kontár szerződések kötésében b) a Legfelsőbb Bíróság hatására a jelenlegi bírói gyakorlat szerint  egy államigazgatási szabálysértésnek nem lehet polgári jogi következménye (?)   a gyakorlat nem biztos, hogy egységes lesz; jogszabályi változtatás nem történt A szerződések bírói „megmentésének” módszerei 1. Az érvénytelenség bírói úton történő elhárítása:  a

nem automatikusan semmis szerződéseknél alkalmazott megoldás  következményeként a bíró a szerződésből az annak érvénytelenségét előidéző feltételeket kiveszi; ezáltal visszamenőleges hatállyal érvényessé téve a szerződést 2. A szerződés bírói módosítása:  utólag beállott érvénytelenítő ok léte esetén alkalmazott megoldás  következményeként a szerződést a jövőben a bíró által módosított tartalommal kell alkalmazni 3. A szerződés bírói hatályossá tétele:  alkalmazására akkor kerülhet sor, ha: a szerződés nem tehető érvényessé / ha az eredeti állapot nem állítható könnyen vissza  következményeként a bíróság határozathozatalig visszamenőlegesen nyilvánítja hatályossá a megtámadott szerződést 4. Példaesetek: Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 28 A) X munkás képesítés nélkül építi Y házát, de elrontja a csatornát, ezért Y beperli:

 X és Y szerződése kontár szerződés  hivatalból semmis  mivel a ház már félig kész és a csatorna már rossz, az eredeti állapot visszaállítása nem célszerű  ezért ha a bíróság érvényessé tenné a szerződést, X-nek be kéne fejeznie a házat és ki kéne javítania a csatornát képesítés nélkül is  lehetetlen  megoldás: a szerződés hatályossá tétele, aminek következménye  a polgári kollégium szerint az, hogy. Y köteles kifizetni X addigi munkabérét, a hibás teljesítésért járó bérleszállítással  a gazdasági kollégium szerint: Y köteles X addigi hibátlan munkáját megfizetni és X köteles a hibás teljesítést kijavítani B) X 1500 forintért 2 éve bérli Y lakását: a) ha a bérleti díj meghaladja a törvény szerint kiköthető maximumot  a szerződés érvénytelen  a bíróság a bérleti díjra vonatkozó szerződési részt kiveheti; és a bérleti díjat a törvényi maximumban

állapíthatja meg (érvénytelenségi ok kiküszöbölése)  és kötelezheti a bérbeadót a többlet 2 évre történő visszafizetésére (az érvényesítés viszszamenő hatállyal történik) b) ha a kikötött bérleti díj az infláció miatt nevetségesen alacsonnyá válik  a szerződés érvényes (bár feltűnő értékkülönbség miatt megtámadhatóvá válik)  ezért a bíróság a bérleti díjra vonatkozó szerződési részt módosíthatja, megemelve a bérleti díjat  az emelt összeget a bérlőnek csak a jövőben kell fizetnie ( a jövőre kiterjedő hatály) Általános szerződési feltételek (209. §) 1. Szabályzásának indoka:  a polgári jogban a felek általában esetenként kötnek szerződéseket, eseti tartalommal  általános szerződési feltételeket a Ptk. szerint csak a jogi személyek dolgozhatnak ki  a jogi személyek azonban mindig előnyösebb helyzetben vannak a fogyasztóknál  a Ptk. védelmet biztosít a

gyengébb szerződő félnek   a 209. § egy tipikusan fogyasztóvédelmi szabály  az indokolatlan előny bármi lehet pl.:  indokolatlanul rövid reklamálási idő, aránytalanul magas ár, stb. 2. A fogyasztók lehetőségei: A) A szerződés megtámadása:  az általános szerződési feltételekkel megkötött, a jogi személy számára indokolatlan előnyt biztosító szerződést megtámadhatják: az állami / társadalmi szervezetek + a fogyasztók B) A megtámadás következménye:  ha a megtámadás indokolt, sérelmes kikötés érvénytelenítése  az érvénytelenség erga omnes (= mindenkire kiterjedő) és ex tunk (= előre mutató) hatályú C) A fogyasztóvédelmi szervek eszközei: a) az előzetes kontrol (= ex ante ellenőrzés) Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 29  az általános szerződési feltételek alkalmazás előtti vizsgálatát jelenti  az előzetes kontrol bármely szervhez történő

telepítése gondot okoz, ugyanis: a minisztériumok túlterheltségük és specifikus szakértelmük hiánya miatt a feladat elvégzésére nem képesek  megoldást jelentene a feladat kamarákhoz telepítése; ennek feltételei bizonytalanok  ha az előzetes kontrol alapján hozott döntés:  a bíróságra kötelező - veszélyessé válik, hiszen a bíróságnak nem lesz egyedi esetben mérlegelési lehetősége  ha a bíróság számára nem kötelező - elveszti jogi értelmét b) az utólagos kontrol (= ex post ellenőrzés)  az előzetes kontrol lététől függetlenül szükséges D) Az EK. megoldása:  mára már egységesen védi a fogyasztók érdekeit  az egységes szabályzás Mo.-on a Ptk változtatása nélkül is (?) kötelező A harmadik személy jóváhagyásához kötött szerződések (215. §) A) Alaphelyzet:  a szerződő felek kölcsönösen megteszik ajánlataikat és elfogadó nyilatkozataikat   létrejön megállapodásuk,

melynek érvényes szerződéssé válásához harmadik személy beleegyezése / hatóság jóváhagyása szükséges  a beleegyezés / jóváhagyás megtörténtéig a felek viszonya függő jogviszony  ennek ellenére a feleket köti nyilatkozatuk B) A jóváhagyás hiánya esetén: a) az egyik lehetséges megoldás szerint  a felek között „nem létező” szerződés jön létre   teljesítés esetén az elszámolás a „nem létező” szerződésekre vonatkozó szabályok szerint fog történni b) a Ptk. megoldása szerint  a felek között teljes akarat-megegyezés van  a szerződés létrejöttéhez csak annak jogi elismerése szükséges  ezért az ilyen megállapodásokra az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni C) A jóváhagyás elnyerése esetén:  ha jogszabály kivételt nem tesz, a szerződés a megállapodás idejéig visszamenő hatálylyal jön létre D) A várakozási határidő:  az államigazgatási

szerveknél 30 nap, de e határidő túllépésének nincs szankciója  az üzleti életben a várakozási idő a körülményektől függően változik  a polgári jogi szerződésekben általában a felek határozzák meg a várakozás időtartamát  de a 215. § is biztosít felmondási lehetőséget a várakozást megunó félnek (ilyenkor a függő jogviszony egyoldalúan felszámolható) A szerződés egyoldalú megszüntetése 1. A szerződés egyoldalú megszüntetése: Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 30  annak, hogy a szerződő felek megállapodjanak a köztük fennálló szerződéses viszony megszüntetésében, nincs akadálya  bizonyos esetekben indokolt egyes szerződések egyoldalú felmondása is  ennek szabályai az egyes szerződési típusoknál külön-külön vannak meghatározva  az egyoldalú felmondás egyes típusoknál kártérítéssel jár, máshol nem  a Ptk. szerint az egyoldalú felmondás

csak akkor lehetséges, ha: ennek lehetőségében a felek megállapodtak / ha ezt a törvény megengedi 2. Az egyoldalú elállás formái: a) a jövőre nézve történő felmondás  pl.: 15 napi felmondási határidővel bérleti viszony egyoldalú felmondása b) visszamenő hatályú egyoldalú elállás  következményei hasonlóak az érvénytelenségnél szokásos eredeti állapot visszaállításáéval  az elállásra jogosult elállási jogával csak akkor élhet, ha az eredeti állapotot vissza is tudja állítani  ellenkező esetben elállásnak helye nincs  ha elállásnak nincs helye, esetleg lehetséges az elállás érvénytelenség címén A szerződéses biztosítékok 1. Célja:  a szolgáltatás teljesítésének pontos feltételeit vagy meghatározzák a felek, vagy a törvény előírásai irányadóak  a szerződéses biztosítékok célja ezeknek a feleknek a feltételeknek a betartatása  a biztosítékformáját általában a

szerződés típusának megfelelően kell kiválasztani  ugyanis a biztosíték pl. eltérő lehet pénz és árú hitelezés esetén  = ki lehet személyi (pl.: kezesség) / dologi (pl: zálogjog) biztosítékokat is kötni 2. Biztosítékok az egyes szerződési típusoknál: A) A lízing (= bérleti szerződés vételi opcióval) esetén:  a „vevő” bérleti díj ellenében használatba kapja a dolgot és bizonyos idő elteltével a maradék érték kifizetésével egyoldalú nyilatkozattal megveheti azt  az „eladó” számára a biztosíték a „bérlet” ideje alatt a tulajdonjog fenntartása B) A vissza-eladási jog kikötése:  pénzkölcsön fedezetéül a hitelező megvásárol valamit adósától és használja  a kölcsön lejáratakor a dolgot „vissza eladja” adósának  a kölcsön biztosítéka a dolog tulajdonjoga C) Áruhitelezés a tulajdonjog fenntartásával:  „adás-vételi” szerződés, melyben az eladó csak a birtokot

adja át a vevőjének, a tulajdonjog fenntartása mellett  a tulajdonjog átruházását a vételár teljes kifizetéséig lehet felfüggeszteni  az eredeti tulajdonos tulajdonjoga ilyen fenntartás esetén akkor is megmarad, ha a dolog birtokát a vevő harmadik személyre ruházza át ( a német jogban lehetséges)  ha a hitelezett árú alapanyag, amiből a vevő / harmadik személy készterméket állít elő, az előállító a feldolgozás révén nem szerez az alapanyagon tulajdonjogot ( is a német jogban lehetséges)  az eladó számára a biztosíték a tulajdonjog fenntartása Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 31 D) Engedményezés:  jogok átruházása a jogosulti pozícióban bekövetkező változással  amennyiben az átruházás ingyenes, az engedményezésre az ajándékozás, amennyiben visszterhes, akkor az adás-vétel szabályait kell megfelelően alkalmazni  az engedményezés (az adás-vételhez

hasonlóan) bizalmi alapon szolgálhat követelés biztosítékaként is, amennyiben az adós valamely jogát / követelését engedményezi hitelezőjére, aki adósa nem fizetése esetén a jogokat maga gyakorolja / a követeléseket maga hajtja be 3. A bankok által vállalt biztosítékok: A) A bank-garancia:  a bank részéről vállalt önálló kötelezettség  érvényesítésére a garancia alapjául szolgáló (de attól független) szerződés teljesítésében beállt zavar esetén kerül sor  két formája: a fizetésért és a jó teljesítésért vállalt garancia B) A bank-kezesség:  mindig járulékos kötelem, amely az alapjául szolgáló szerződést egészíti ki és függ attól C) Az akreditív:  általában adás-vétel biztosítékául szolgáló banknyilatkozat  a nyilatkozatban a bank az adós neki tett fizetési ígérete alapján meghitelezi a vételárat a) az egyszerű akreditív szereplői az eladó (hitelező) a vevő (adós) és

a fizető bank b) az akreditív lebonyolítása:  a leendő vevő felkéri bankját egy teljesítés esetére szóló azonnali fizetési ígéret megtételére  az eladó és a vevő megköti az üzletet és az eladó elküldi az árút, amit a fuvarlevél igazol  ahogy a bank megkapja a fuvarlevelet, kifizeti az eladónak a vételárat  végül a vevő és bankja rendezi a hitelt c) az akreditívhez szükséges:  a vevő bankjához szóló megbízása  és a bank számára a fizetés feltételéül szabott okmány jellegének meghatározása (pl.: fuvarlevél kézhezvétele) d) az akreditív előnye, hogy a eladó számára biztos és gyors fizetést garantál D) Kiegészítő lehetőségek:  a Ptk. a tipikus élethelyzeteket szabályozza, ezért a fenti garanciákat bankokra vonatkoztatja  a felek bankok nélkül is megállapodhatnak ezekhez hasonló és egyéb garanciákban is  a bankok által vállalt biztosítékok előnye, hogy a bankok általában

nagyok és tőke-erősek  de garanciát vállalhat pl. egy anya-vállalat is leányvállalata szerződéseiért, stb 4. A biztosítékokra vonatkozó megállapodás korlátja, hogy:  a felek csak kötelmi természetű garanciákat köthetnek ki, dologi természetűeket nem  = a megállapodásoknak harmadik személyekre nem lehet és nincs kihatása, csak a szerződéses kapcsolatban állókra A zálogjog 1. Fogalma: Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 32  dologi természetű jogviszony, melynek keretében egy lekötött dolog kielégítési alapul szolgál a teljesítés elmulasztása esetén 2. A zálogjog előnye, hogy:  a hitelező számára előre ad biztonságot szemben az utólagos végrehajtással, melynek során utólag derül ki, hogy az adósnak van-e vagyona / nincs 3. A zálogjog természete:  egyrészt kötelmi jellegű (hiszen a zálogjogot szerződés létesítheti)  másrészt dologi jellegű (hiszen a

zálogjog átruházáskor kihat harmadik személyekre is) 4. A zálogjog előnyei és hátrányai:  az adós csődje esetén a nála meglévő vagyontárgyak: a) ha biztosítékként (akár ideiglenesen) hitelezője tulajdonába mentek át  az adott tárgyak automatikusan (mivel a hitelező tulajdonába tartoznak) nem képezik részét az adós vagyonának  nem végrehajthatók   a megoldás a hitelező számára előnyös b) ha csak zálogjoggal terheltek  akkor az adós tulajdonában vannak  vagyonának részét képezik  a záloghitelező a többi adóssal esik egy megítélés alá   a megoldás a záloghitelezőnek rossz, a többi hitelezőnek jó 5. A zálogjog típusai: A) A Ptk. korábbi szövege szerint:  a kézi zálog ingó dolgokra, a jelzálog ingatlanokra volt köthető B) A nemzetközi tendenciák hatására módosított (jelenlegi) szöveg szerint:  létezik az adós birtokában maradó és birtokából kikerülő zálogtárgy

C) Az újfajta felosztás előnyei: a) a birtokból kikerülő zálogtárgy  előnyös a hitelezőnek, mert a birtok segítségével nem fizetés esetén könnyebben tudja érvényesíteni követelését  hátrányos az adós számára, mert ha nincs birtokában a tárgy, több hitelt nem vehet fel értékéig még akkor sem, ha az első hitel értékét a zálogtárgy értéke sokkal haladja meg b) a birtokban maradó zálogtárgy előnyös  az adós számára, mert továbbra is tudja használni és ezáltal vagyont tud szerezni  és a hitelező számára, mert így van esély arra, hogy az adós fizetni fog  a birtokban maradó zálogtárgyra további hitel is felvehető c) ingó dolgok birtokban maradó zálogtárgyként való lekötéséhez szükséges  egy országos nyilvántartási rendszer kiépítése  a rendszer kiépítését a közjegyzők végzik  cserébe a zálogjog létesítéséhez közjegyzői okirat szükséges 6. A zálogjog természete: A)

A korábbi Ptk. szöveg szerint:  a zálogjog járulékos természetű volt  = a főkötelem megszűnésével megszűnt a zálogszerződés hatálya is B) A jelenlegi módosított szöveg szerint:  létezik a nem járulékos természetű zálogjog is  ha a zálogszerződés nem járulékos természetű ( absztrakt), akkor a zálogtárgy értékéig a hitelező (pl.: bank) értékpapírt bocsáthat ki ezáltal újabb tőkét forgatva a gazdaságba 7. A törvényes zálogjog:  a hitelezők kielégítési sorrendjében juthat szerephez Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 33      törvényes zálogjog illeti meg pl.: a vállalkozót az általa létrehozott terméken megrendelőjével szemben a fuvarost a fuvarozott árú felett a bérbeadót a bérlő lakásban lévő dolgai felett / az államot az adót nem fizető adósai vagyona felett 8. A zálogjog tárgya: A) A legtöbb jogrendszerben:  csak meghatározott

dolog lehet   pl.: a bankszámla egyenlege egy adott időpontban és nem általában  vagy: raktárban lévő meghatározott tárgyak és nem a meghatározott értékű raktárkészlet általában, stb.  e megoldás költségessé teszi a zálogtárgyak nyilvántartását egy folyamatosan működő üzem esetében (ahol a raktárból kimenő és oda bemenő árukat folyamatosan regisztrálni kell a zálog tárgyának kötöttsége miatt) B) Zálogtárgy lehet jog is:     ami lehet követelés behajtására szóló / társasági jellegű jog egyaránt a jogosultságok zálogba történő lekötésének egyedüli kritériuma azok átruházhatósága = a személyhez kötődő / forgalomképtelen jogok biztosítékként nem köthetők le a társasági jogok zálogba adásával a zálog birtokosa a még ki nem alakult magyar gyakorlat szerint nem gyakorolhatja az összes pl. részvényesi jogot  a társasági jogból eredő zálog esetén a vagyoni jellegű

jogokat lehet elsősorban érvényesíteni  követelés zálogba lekötésekor a zálogjog keletkezéséről az adóst értesíteni kell C) A vállalkozás mint zálogtárgy:  zálogként általában csak a vállalkozásból eredő jogosultságokat lehet megszerezni (pl.: részvényeket)  de az angolszász gyakorlatban előfordul magának a vállalkozásnak is az elzálogosítása  a vállalkozás zálogként való lekötésének indoka, hogy: a vállalkozás egy folyamatosan változó egység (dologösszesség), melynek egységként való lekötését a gazdaság működőképessége is indokolja  a vállalkozás lekötésénél garanciát az értékhatárok megjelölése biztosít   a „lebegő zálogjog” (amit a Ptk. egy új módosítása vezetett be a magyar jogban)  a korábbi gyakorlatban egy /1928-as/ törvény vezette be a vállalkozások zálogba leköthetőségét az ehhez szükséges nyilvántartás megszervezésével együtt 9. A hitelezők

védelme: A) A zálogtárgyat birtokló hitelező esetében:  a kizárólagos őrizet szabályainak megfelelően történik  aminek megfelelően a hitelező a nála lévő zálogtárggyal bármit (?) megtehet B) A zálogtárgyat nem birtokló hitelező esetében: a) konkrét zálogtárgyakkal kapcsolatban  veszély esetén a hitelező védő intézkedéseket kérhet  harmadik személyektől kérheti a tárgy kiadását (?), stb. b) a nem konkrét zálogtárgyakkal / a zálogba lekötött vállalkozással kapcsolatban  a Ptk. nem tartalmaz rendelkezéseket  az angolszász jogban a „lebegő zálogjog” érvényesítésekor (= ha az adós nem fizet) a „lebegés” megszűnik = a vállalkozás, raktárkészlet, stb. konkrét vagyontárgyakká válik és árverezésen konkrét összeget képvisel és hoz Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 34  ha a követelés még nem aktuális, de veszélybe kerül a teljesítés akár maga

a zálog „tárgy” is, akkor a hitelező felszámoló biztost jelöltethet ki saját maga védelmében   az angolszász gyakorlat, de a magyar jogban a felek ilyen megoldást is kiköthetnek szerződésükben 10. A bankok külön zálogjoga:     a Ptk. módosításával hatályon kívülre kerül a bankok zálogjoga ingó dolgokon fennálló jelzálog volt az így elzálogosított dolgokon jelzés volt, ami az elzálogosításra utalt a helyzet a kétszintű bankrendszer kiépülésével vált bonyolulttá és követhetetlenné Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 35 11. A zálogjog érvényesítése: A) Az angol rendszerben:  a záloghitelező értékesít(tet)heti a zálogtárgyat, majd elszámol a zálogadóssal B) A kontinentális rendszerben: a) a zálogtárgy tulajdonjogának átszállása  nem lehet automatikus, a felek csak az alapul szolgáló zálogszerződés megkötése után, külön megállapodásban

köthetik e lehetőséget ki  ennek oka, hogy a zálogadós a zálogszerződés megkötésekor vélelem szerint kiszolgáltatott helyzetben van  a hitel mértékénél nagyobb értékű tárgyat is leköt zálogként  e megállapodás után a felek szabadon egyezhetnek meg a zálogtárgy tulajdonjogának záloghitelezőre történő átszállásáról  e rendszer a hitelező érdekeltségén alapul, hiszen:  ha a záloghitelező nem a megfelelő gondossággal járt el az eladás során ((= nem a legmagasabb áron adta el a zálogtárgyat)  akkor felelősséggel tartozik a zálogadós irányába b) kényszereladás  esetében sem az eladást végző hatóság, sem a záloghitelező sem válik tulajdonossá  e megoldásra a nem tulajdonostól való szerzés = az árverés és a hatósági határozattal történő tulajdonszerzés szabályai vonatkoznak  a zálogtárgy értékesítése mindig bírósági végrehajtás keretében árverésen történik  ha az

árverésen a zálogtárgyat értékénél alacsonyabb áron veszik meg, az rossz a záloghitelezőnek és a zálogadósnak is  ha értéken felül veszik meg, akkor a záloghitelező pénzénél marad, a zálogadós pedig megkapja a kölcsön összegén felüli értéket  e rendszer nem a hatóság felelősségén alapul  ezért az értékesítés általában nem az elérhető legmagasabb áron történik  az eljárás általában lassú és költséges  a biztonságot a szakma és a profizmus jelenti a zálogszerződés résztvevői számára 12. A záloghitelezők sorrendje: A) A kielégítési sorrend:  az időben korábban keletkezett zálogjog megelőzi a később keletkezetteket  a későbbi záloghitelezőknek joguk érvényesítésekor csak a korábbi érvényesítés maradéka jut  a később létesített, de korábban lejáró zálogjog érvényesítésekor:  a zálogtárgy értékesítésre kerül, majd a korábbi zálogjog értékét lekötik

és a későbbi követelés a maradékból kerül kielégítésre  vagy a későbbi záloghitelező a korábbi követelés lejártáig nem kaphatja meg pénzét B) Új zálogjog létesítésének sorrendje:  a zálogadóst új zálogjogok létesítésekor adott keretek között megilleti a hitelezők közötti sorrenddel való rendelkezés joga  = egy tárgytalanná váló előnyösebb pozíciójú követelés helyére új, az előzővel legfeljebb azonos összegű zálogjog léphet ezáltal fenntartva a hátrább lévő záloghitelezők közötti sorrendet  pl.: X zálogadós tartozik sorrendben Y-nak 2m, Z-nek 2ííe és Q-nak 8ííe forinttal  X visszafizeti Y-nak tartozását  Y 2m forintos zálogjoga megszűnik  de X-nek hamarosan újra pénzre van szüksége, ezért K-val újabb zálogszerződést köt, szintén 2m forint értékre Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 36  a K által adott hitel nem haladja meg az Y

által adottat  X rendelkezhet úgy, hogy K X pozíciójába lépjen ezáltal fenntartva Z és Q eredeti helyét  ekkor Z és Q helyzete nem változik, de ha a K által adott hitel összege alacsonyabb az Y által adottnál, akkor még jobban is járnak A teljesítés 1. A teljesítés jellegét meghatározza:  a felek megállapodása, a törvény / egyéb jogszabály és a műszaki szabványok  a teljesítés helyére, módjára és idejére vonatkozó Ptk. szabályok tipikusan diszpozitívak 2. A teljesítés helye:  meghatározása a veszélyviselés szempontjából jelentős  a veszélyviselés és a tulajdonjog átszállása történhet különböző helyen is  pl.: X porcelán étkészletet rendel Herenden és az árut Budapestre szállíttatja, de a porcelán út közben összetörik  ha a teljesítés helye Herend, akkor: X-nek felelősségi alapon hibás teljesítés, nem megfelelő csomagolás, stb. alapon kártérítést kell kérnie (felelősségi

alap)  ha a teljesítés helye Budapest, akkor: minden kockázatot a porcelán gyár visel  a törött étkészlet nem minősül teljesítésnek’, a gyár nem tudja kimenteni magát (kockázati alap) 3. A teljesítés jellege: A) A kontinentális jogokban: (ahol az anyagi és eljárási jog el van választva)  ha az adós nem akar / nem tud teljesíteni, akkor:  először a természetbeni teljesítést lehet kérni ( főleg szolgáltatásoknál lehet nehézkes)  ha ez nem történik meg egy idő után (a végrehajtási szakaszban) a teljesítés kártérítésre (= pénzre) változik  ennek megfizetését bírságokkal lehet elősegíteni B) Az angolszász jogban: (ahol az anyagi és eljárási jog keveredik)      ha az adós nem akar / nem tud teljesíteni, akkor: nincs kimentési lehetőség, a természetbeni teljesítés helyére annak ellenértéke lép ennek indoka a végrehajtás könnyebb ellenőrizhetősége a természetbeni (speciális)

szolgáltatást csak meghatározott esetekben lehet kérni a kártérítésre irányuló bírósági végzés nem teljesítése esetén az adóst a bíróság megsértéséért börtönbe lehet zárni 4. A teljesítés körülményeinek megváltozása: A) Ha a felek viszonya megváltozik: egyes ígéreteket automatikusan nem kell teljesíteni B) A dolgok lehetetlenülésekor (pl.: kölcsön ígéretet, ha biztos, hogy az adós nem fog tudni fizetni) nem kell teljesíteni C) Az ár változásának biztosítása:  történhet: csúszó ármeghatározással (az alapösszeg mindig pl. az infláció mértéke szerint változzon)  vagy: egy kikötéssel, miszerint az ár a mindenkori tőzsdei árfolyam  vagy: a módosítás időszakonként ismétlődő lehetőségének kikötésével (= a felek időszakonként új árban állapodhatnak meg / az ármegállapításra szakértőt kérhetnek fel) D) A bíróság lehetőségei a körülmények változása esetén: a) a teljesítés

változatlan maradhat  a kár teljesítő általi kizárólagos viselésével / kármegosztást alkalmazva Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 37  a két megoldás között mindig az aktuális bírói gyakorlat dönt  pl.: X és Y nyáron köt egy szerződést, miszerint Y ősszel kifesti X lakását, a szerződésben kikötött összegért  de szeptemberre felmennek a festék árak  Y-nak ráfizetéses lesz a nyárom megkötött szerződés teljesítése  a kárt viselheti csak Y, de lehet kármegosztást is alkalmazni  vagy: a Szuezi-csatorna lezárásával a tartályhajók utiköltsége nagymértékben megnőtt ebben az esetben az angol bíróságok a fuvarozókra hárították a többlet költségeket b) a bíróság módosíthatja a szerződést  ennek feltétele a felek közötti tartós szerződéses viszony  és az, hogy a körülmény a szerződés megkötése után változzon meg c) a bíróság

lehetetlenülést is kimondhat  bizonyos körülmények megváltozása / mások fennállta esetén  ha a teljesítés egyébként is lehetetlenné vált 5. A kockázat-telepítés fajtái:  a kockázat: a másra át nem hárítható kár bekövetkeztének esélye  a jog kockázatot  vagy egy esemény bekövetkezte esetén ellenbizonyítás lehetőségét kizárva telepít valakire (e megoldás indoka a nehézkes bizonyítás lehet)  vagy a vétkességet vizsgálva a bizonyítékok alapján dönt a kockázat viseléséről A szerződésszegés 1. A szerződésszegés oka és menete: A) A szerződésszegés menete::  kötelezettség vállalás; nem / hibásan teljesítés  a teljesítés elmaradása okának vizsgálata (szándékosság, ügyetlenség, stb.)  megfelelő indok alapján megjelenik a felelősség alóli kimentés lehetősége (pl.: elmebetegség / szerződéses kikötés esetén)  alkalmazásra kerülnek a szerződésszegés

jogkövetkezményei B) A szerződésszegés bekövetkezhet:      (általában szándékos) emberi magatartás (pl.: mulasztás) miatt / szerződés ellenes állapot következtében utóbbi általában embertől független körülmények bekövetkeztét jelenti pl.: hosszas beszélgetés / forgalmi dugó miatti késés vagy: hanyagsás / bénulás miatt nem teljesítés (pl.: festéskor) 2. A szerződésszegés fogalma: A) Általában:  a magyar jog minden szerződéssel ellentétes állapotot szerződésszegésnek tekint  a német jogban létezik az időlegesen nem teljesítés és a lehetetlenülés  a francia jogban általános szerződésszegési fogalmat használnak a részletszabályok kidolgozása mellett  az angol jogban általános szerződésszegési fogalom nincs, a gyakorlat alakította ki azt, hogy nem teljesítés esetén pénzbeli ellenértéket kell fizetni (kimentési lehetőség nincs) B) A Ptk.-ban:  a szerződésszegés fogalma nincs

meghatározva Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 38  a Ptk. a tipikus szerződés szegési eseteket szabályozza: a késedelmet, a hibás teljesítést és a lehetetlenülést  a szerződésszegés (minden fajtájára vonatkozó) általános szabálya szerint bármilyen szerződésszegés esetén kártérítésnek van helye  a Ptk. különbséget tesz fő és mellék kötelezettség megszegése között a mellékkötelezettség megszegése esetén elsősorban kártérítés követelhető C) Az alapvető szerződésszegés fogalma és hatása: a) fogalma a Bécsi Vételi Konvenció alapján az 1987:XX. törvénnyel került be a magyar jogba  e szerint: alapvető az a szerződésszegés, amelynek következtében az egész szerződés értelmét veszti b) az alapvető szerződésszegés következménye:  ha még nem volt teljesítés (akár azért, mert a jogosult azt az alapvető szerződésszegés indokával visszautasította) már

ne is legyen  ha már megtörtént a teljesítés, akkor a jogosult azt visszaadja (ha lehetséges (?)) 3. A szerződéses felelősség kizárása / korlátozása szerződésszegés esetére (314, §): A) Nem lehetséges:  a szándékosan, súlyos gondatlansággal / bűncselekménnyel okozott  + az életet, testi épséget / egészséget károsító szerződésszegésekkel szemben B) Egyébként lehetséges:  amennyiben a teljesítésért megkövetelt ellenszolgáltatás a felelősséggel arányos  = elég alacsony ár ellenében akár a minőségért való minden felelősség is kizárható 4. A szerződésszegés jogkövetkezményei: A) A jogkövetkezmények célja:  a szerződésszegés mindig a felek szerződéshez fűzött vagyoni elvárásait módosítja   a jogkövetkezmények célja a megbomlott vagyoni egyensúly helyreállítása B) A szerződő felek lehetőségei a jogkövetkezmények megállapításakor:  a Ptk. felsorol szerződésszegési

eseteket és meghatározza azok jogkövetkezményét  de mivel minden szerződés ellenes állapot szerződésszegének minősül, más szerződésszegési formák is előfordulhatnak és ezek következményeit:  vagy a felek szerződésükben határozhatják meg,  vagy marad az általános jogkövetkezmény: a kártérítés  a felek lehetőségei azonban korlátozottak; a szabad megállapodás korlátait a mindenkori piaci helyzet (a gyengébb fél érdekében) határozza meg   meghatározott szerződési kikötéseket a piaci egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében a jogalkotó törvénnyel tilt C) A jogkövetkezmények típusai: a) az objektív alapú jogkövetkezmények  e felróhatóságtól független jogkövetkezmények a kellékszavatossági jogok  érvényesítésükre az árúval kapcsolatos törvényben / a szerződésben kikötött minőségi tulajdonságok hiánya esetén kerül sor  kellékszavatossági jogként lehet: kijavítást,

cserét, árleszállítást kérni / elállni  a jogszavatosságot a Ptk. csak az adás-vétellel kapcsolatban szabályozza  az árúval kapcsolatos jogi tulajdonságokért való felelősség meghatározásakor b) a szubjektív alapú jogkövetkezmények  csak a szerződésszegő fél magatartásának felróhatósága esetén alkalmazhatók Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 39 A szerződésszegés egyes típusai 1. A késedelem (Ptk 298-304 §):  szabályzása tekintetében a régi magánjogi, a jelenlegi Ptk és a nemzetközi szabályok között nincs jelentős eltérés  késedelem a lejárat és a teljesítés közötti időben áll fenn A) A késedelem típusai:  késedelembe eshet a kötelezett és a jogosult egyaránt (ennek oka, hogy a különböző szerződéstípusokban általában mindkét fél részben jogosult és részben kötelezett is, de ennek ellenére az adósi és jogosulti késedelmet a Ptk. típusonként

eltérően szabályozza)  a jogosulti késedelem szabályai szerződéstípusonként eltérőek  a kötelezett mindig köteles lejáratkor teljesíteni  a Ptk. jelenlegi szabálya mind a kötelezett, mind a jogosult által előidézett késedelmet szerződésszegésnek nyilvánítja B) A jogosult által okozott késedelem következményei:  bizonyos teljesítések csak akkor lehetségesek, ha a jogosult is időben megtesz valamit  pl.: a kötelezett akkor tudja időben átadni az adott mennyiségű olajat, ha a jogosult időben viszi a tartályt  a jogosult által okozott adósi késedelem esetén jogosulti oldalon nincs szerződésszegés  de az adósi késedelem jogkövetkezményei módosulnak: a jogosult magatartása vagy kizárja az adósi szerződésszegést, vagy leszállítja felelősségi szintjét C) A késedelem beállta  a különböző jogokban eltérő szabályokhoz köthető  a Ptk. szerint a határidő leteltével automatikusan áll be a

késedelem   a késedelem beálltához nincs szükség a kötelezett felszólítására D) A fedezeti vétel: a) a Ptk. megoldása  az adott szerződést csak az adott szerződés adósa teljesítheti  ezért késedelem esetén a jogosult az adott szerződés keretei között: kérheti a későbbi teljesítést, esetleg elállhat / kártérítést követelhet   a Ptk. ki nem mondott megoldása, ami a törvény elfogadásának történelmi háttere alapján érthető b) a kereskedelmi gyakorlat megoldása  késedelem esetén a jogosult máshonnan is beszerezheti az árut  a késedelembe esett adóssal pedig megfizetteti ennek többletköltségeket   az árú-követelés (= a természetbeni szolgáltatás) pénz-követelésre változik c) a fedezeti vétel  a nemzetközi és hazai gyakorlatban alkalmazott megoldás  a régi magánjogban és a Ptk.-ban megtűrt (de nem kötelező) lehetőség amit a Bécsi Vételi Konvenció is szabályoz  a

nemzetközi kereskedelemben létezik fedezeti eladás is ami a fedezeti vétel fordítottja d) a fedezeti vétel és fedezeti eladás létének indoka a kárenyhítési kötelezettség   a fedezeti vétel és eladás célja a kár bekövetkezésének elhárítása / csökkentése  a fedezeti vétel / eladás azonban egy jogrendszerben sem kötelező, csak lehetőség Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 40 2. A hibás teljesítés (Ptk 305-311 §): A) Fogalma: a) legtágabb értelemben  hibás teljesítés mindaz, ami nem késedelem / lehetetlenülés  = ami eltér a szerződésbe foglalt teljesítéstől b) konkrétabban  a hibás teljesítés fogalma szűkebb kategóriát jelent, de nincs pontosan meghatározva  vita esetén a bíróság a vitás esetekben tipikusan kármegosztást szokott ítélni B) A hibás teljesítés fogalmi köre: a) a külföldi jogokban  tipikus esetnek az adás-vételből eredő

dologszolgáltatással kapcsolatos hibákat tekintik  a nem dologszolgáltatásra irányuló típusszerződésekre a tipikus szabályokat terjesztik ki (ilyen szerződés lehet pl. a vállalkozási szerződés, stb)  a többi szerződéstípussal kapcsolatban a hibás teljesítés szabályzása bizonytalan b) a magyar jogban  a szabályok visszterhes szerződések esetében; dologszolgáltatásra vonatkoznak  e szabályokat a 311. § értelmében nem dologszolgáltatások esetében is lehet megfelelően alkalmazni  a nem visszterhes szerződések hibás teljesítésére más szabályok vonatkoznak C) A hibás teljesítés elhatárolása:  a nem megfelelő (minőséggel, helyen, stb.) történő teljesítés és a nem teljesítés  + a teljesítés és a mással való teljesítés (aliud szolgáltatás) elhatárolása nagyon nehéz  az aliud szolgáltatás megfelelő / hibás teljesítésként való felfogása mindig az adott tényálláson múlik 

általános elhatároló tétel nincs D) A mennyiségi és minőségi kifogások elhatárolása: a) a tolerancia szerződések (mennyiségi kifogások):  az adott mennyiségű árú szolgáltatására irányuló szerződések sajátossága, a mennyiség határértékek közötti meghatározása  pl.: a kohó által égetett fém mennyisége pontosan nem határozható meg, ezért a megvásárlásra kerülő acél mennyiségét pl 995 és 1íí5 t között állapítják meg a szerződésben  a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint a határértékek közötti teljesítés nem minősül hibás teljesítésnek, de a vevőnek a tényleges mennyiség árát kell kifizetnie b) az egységcsomagolások esetében (minőségi kifogások)  ha egy egységcsomagban az előírt mennyiségnél kevesebb van   minőségi kifogásnak minősül  az árú hibás  hibás a teljesítés E) Hibás teljesítés egyedi és fajlagos szolgáltatás esetén a gyakorlat alapján: 

   ha specifikus szolgáltatásnál az adott árúnak van valamilyen hibája van / ha fajlagos szolgáltatásnál az adós nem a kikötött minőséggel teljesít akkor egyaránt a hibás teljesítés szabályait szokás alkalmazni annak ellenére, hogy: specifikus szolgáltatásnál a nem a kikötött minőséggel való teljesítés akár nem teljesítés is lehetne és a fajlagos szolgáltatásnál pedig a fajlagosságból eredően az árú olyan lehetne, amilyen F) A nyílt és a rejtett hiba fogalma:  az átadást követően minél később jelentkezik egy termék hibája, annál nehezebb bizonyítani, hogy a hiba oka más a teljesítéskor is megvolt  ezért a Ptk. eredeti szövege megkülönböztette a nyílt és a rejtett hibát  nyílt hibának minősül az a hiba, ami már a teljesítéskor is felismerhető Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 41  rejtett hibának minősül az a hiba, ami csak hosszabb használat után

jelentkezik A jogérvényesítés határideje hibás teljesítés esetén A) A jogérvényesítési határidő: a) nyílt hibák esetében  az eredeti szöveg szerint az átvétel pillanata (= a hiba átvételkori észlelésének elmulasztása joglemondásnak minősült)  a jelenlegi szöveg szerint: 6 hónap ( elévülési idő) b) a jogérvényesítési határidő rejtett hibák esetében: 1 év ( jogvesztő határidő) c) a jogérvényesítési határidő a tartós fogyasztási cikkeknél: 3 év ( jogvesztő határidő) d) a jogérvényesítési határidő romlandó árúk esetében: a terméktől függ B) A határidő számítása:  a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata később elvi döntése értelmében: a hiba észlelésekor kezdődik ( a Ptk. eredeti értelmének megváltoztatása volt)   a jogérvényesítési határidő a reklamálásra vonatkozik  a hiba bejelentését követő per megindítására nincs határidő (?) A szavatossági jogok 1.

A kellékszavatosság gazdasági háttere; az eladó érdekei: a)a hibás teljesítés körének szűkítése  az eladónak mindig a rövidebb és szűkebb körű kellékszavatosság nyújtása az érdeke  a tágabb és hosszabb kellékszavatosság a termék árát növelő tényező, hiszen a javítási költségek a kellékszavatossági idő alatt az eladót, termelőt terhelik b) a hibás teljesítés jogkövetkezményeinek enyhítése  az eladónak érdeke, hogy ne keljen kicserélnie a hibás terméket, ne legyen elállás, stb.  de a kellékszavatossági idő alatt őt terheli a hibás termék javításának költsége is c) a kellékszavatossági idő csökkentése  a javítási költségek miatt szintén érdeke az eladóknak (lásd. fürdőkád görbe)  az ideális kellékszavatossági idő a készülék elöregedéséből eredő sorozatos meghibásodások előtt annak az időnek a végén jár le, amíg a készülék a kezdeti nehézségek után jól

működött 2. A jótállás (Ptk 248 §): A) Helye a Ptk.-ban:  a gazdasági reform után az 1977-es módosítással jelentek meg a Ptk.-ban  a jótállás tipikusan a hibás teljesítéshez kapcsolódik, ezért a szerződésszegés általános szabályinál szabályozni nem lett volna szerencsés  a jótállást a 248. § mint szerződéses biztosítékot szabályozza B) A jótállási és kellékszavatossági jogok viszonya: a) ha a felek szerződésükben csak a jótállás létét kötik ki  akkor hiba esetén a hibás teljesítés valamennyi következménye érvényesíthető  = objektív alapon a kellékszavatossági jogok és szubjektív alapon a kártérítés is  (hibás teljesítés esetén a kártérítéshez a felróhatóság is szükséges (Ptk. 311 §)) Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 42   igen magas szintű kötelezettségekkel jár, ezért a felek általában korlátozzák a következményeket b) ha a

felek által meghatározzák a jótállási jogok körét  akkor e kör tágabb és szűkebb is lehet a kellékszavatossági jogok körénél  a felek általában  kizárják a kártérítés és az elállás lehetőségét  csak az ingyenes kijavítást engedélyezik  de általában hosszabb jogérvényesítési határidővel (6 hónap helyett 1 év)  a bírói gyakorlat alapján a jótállási és kellékszavatossági jogok egymástól függetlenek  bármelyikük szabadon érvényesíthető  a fogyasztók érdekeit védi c) a kötelező jótállási jogok esetében     a tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatban jogszabály kötelező jótállást írhat elő a jogszabályi előírások csak a jogok minimumát írják elő, ezektől felfelé el lehet térni a kötelező jótállási idő leteltéig azonban csak a jótállási jogok érvényesíthetők  a termelők érdekeit védő szabály C) A fokozott jótállási felelősség: 

jótállás esetén kimentésnek csak akkor van helye, ha a hiba oka a veszélyviselés átszállását követően keletkezett  a jótállási felelősség olyan nagy mértékű, hogy ha a felek a jótállás esetén érvényesíthető jogokról nem rendelkeztek, akkor a kártérítés hiba esetén szinte felróhatóság nélkül is jár 3. A kellékszavatosság és a jótállás viszonya a tartósság kapcsán:  vitatott, hogy egy árú tartóssága jótállási / kellékszavatossági probléma-e  a jótállás és a kellékszavatosság fogalma a tartóssággal kapcsolatban erősen keveredik  de a bírói gyakorlat alapján a tartósság egy bizonyos szintjének hiánya mindenképpen hibás teljesítésnek minősül  a törvényben külön kéne választani a tartósság és a jogérvényesítési határidő fogalmát  és a jogérvényesítés kifejezést ugyanabban az értelemben kéne használni az egész szövegben (nem egyszer bírósági utat, máskor a hiba

első bejelentését értve alatta)  a tartósság fogalma különböző jellegű termékeknél eltérő lehet  különböző tartósságú termékeknél hiba esetén eltérő lehet a jogérvényesítési határidő is  a kellékszavatosság ideje a törvény által biztosított jogérvényesítési keret   a jótállási idő általában hosszabb nem a törvény által biztosított jogérvényesítési keret (ez idő alatt a kellékszavatossági jogok elévülése irreleváns) A hibás teljesítés objektív jogkövetkezményei  kisméretű áruforgalom esetén: vagy árleszállítás, vagy elállás volt A) A kijavítás:  a nagyobb áruforgalom következtében vált szükségessé  a Ptk. eredeti szövege szerint a kijavítás hibás teljesítés esetén az elsődleges cél volt (ennek indoka a tervgazdálkodásos időszak hiánygazdasága volt, ahol a cserére nem nagyon volt lehetőség) B) A csere:  egyedi szolgáltatás esetén fogalmilag kizárt

 sorozatgyártású terméknél lehetséges  az 1977-es Ptk. módosítás értelmében:  ha sorozat gyártású terméknél a vevő (kiválasztással) egyedivé teszi a szolgáltatást, hiba esetén a vevő kérheti a cserét Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 43  (ebben az esetben a cserekor megszűnik a szolgáltatás egyedi jellege) C) Az elállás:  (mind a hibás teljesítés miatti, mind a késedelmi elállás)  alapja: az érdekmúlás D) A költségek megtérítése:  az eladó köteles a kijavításhoz kapcsolódó járulékos költségeket megtéríteni  pl.: egy autó szervizbe vontatásának költségeit  e költségek nem sorolhatók a károk közé, megtérítésük objektív alapon történik A kártérítés - mint a hibás teljesítés szubjektív jogkövetkezménye: A) A kártérítés feltételei:  a szerződésszegés (= a hibás teljesítés)  hogy emiatt kár keletkezzen és a károkozás

felróható legyen  és mindennek a bizonyítása B) Kimentési lehetőség:  szinte nincs = a gyakorlat a felróhatóság nélküli kártérítés felé közelít   az eladók számára bizonytalan költségeket jelent, ezért a minimumra próbálják csökkenteni a kártérítési kört C) A kártérítés követelésének határideje: a) a Ptk. eredeti szövege szerint  a jogérvényesítési határidő a szavatossági jogokra és a kártérítésre is vonatkozott b) a Ptk. jelenlegi szövege szerint     a jogérvényesítés végső határideje tartós fogyasztási cikkek esetén 3 év a kártérítés érvényesítésének határideje az általános szabályok szerint 5 év (a jogosultság keletkezésétől (= a kár bekövetkezésétől) számolva) pl.: cipő megvásárlása 1993 12 hó  hibákkal kapcsolatos legvégső jogvesztő határidő letelik 1996. 12 hó  bőrbetegség a cipő miatt 1997. 1 hó; orvosi kezelés (kár bekövetkezte)

1997 6 hó  kártérítési követelés határideje 2002. 6 hó  éppen ezért a szavatossági jog átjátszható kártérítési jogba:  pl.: a ház teteje az eresz hibája miatt beázik és a hibát a lakó javíttatja ki  az átadást követő 3 éven belül kellékszavatossági alapon  a kár keletkezését követő 5 évig kártérítés címén lehet a költségek megtérítését kérni D) A kártérítés mértékének meghatározása: a) szerződéses viszony esetében  a kártérítés mértékének korlátozása nem lehetséges  hiszen a felek előre számolhattak megállapodásuk lehetséges következményeivel b) a szerződésen kívüli károkozás esetében  kivételesen méltányosságból lehetőség van a kártérítési kötelezettség mérséklésére c) a Bécsi Vételi Konvenció értelmében  a kártérítési kötelezettség azokra a károkra korlátozódik, amelyeket a felek a szerződés megkötésekor előre láthattak (lásd:

órás és elmaradt üzlet, fáradt olaj a tengerbe és leégett kikötő, stb.)  a Ptk. ezt a korlátozást nem tartalmazza Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 44 A szerződéses felelősség 1. A szolgáltatás típusai: A) A szolgáltatásban résztvevő felek:     1 adós szolgáltat 1 hitelezőnek 1hitelezőnek tartozik több adós (pl.: egy vállalkozási szerződésben) 1 adós több hitelezőnek tartozik (pl.: pénztartozás esetén) egyetemlegesség az egységes (általában pénz) tartozások esetében B) A teljesítés történhet: a) egyetemlegesen  oszthatatlan szolgáltatások esetében  pl.: egy karosszék több megrendelőnek történő szolgáltatásakor b) és együttesen  ha több kötelezett együttes munkája jelent teljesítést  pl.: ha egy karosszéken asztalos és kárpitos munka is van C) Ha a kötelezett helyett más akar teljesíteni, akkor a teljesítést:  személyhez köthető

szolgáltatások esetében nem kell elfogadni  személyhez nem köthető (általában pénz) tartozások esetében igen  ha a zálogtárgy eladása után az új dologi adós a személyes (eredeti) adós helyett ki akarja fizetni annak tartozását  (hogy szabaduljon a zálogjogtól) a fizetést általában el kell fogadni 2. A teljesítési segédért való felelősség (Ptk 315 §): A) Az alvállalkozókért való felelősség: a) egy csomó kérdés: „Felel-e az eladó / a gyártó, ha:”  Y asztalos fia rosszul rakja össze azt a széket, amit X rendelt Y-tól, ezért a szék összetörik és X megsérül  X légitársaság Y repülőgépgyártól repülőt vesz, aminek ablaka a hibás gyártás miatt szétrobban  szétesik a gép ezért . ember meghal  X autót vesz Y autószalonból, de gyártási hiba miatt a féltengely eltörik és a balest miatt X munkaképtelenné válik  = felel-e a szerződő eladó, az alvállalkozója hibáiért? b) a válasz:

igen  a Ptk. 315 §-a ezt általánosan mondja ki  és ezt erősíti meg az egyes szerződéstípusoknál külön is B) A teljesítési segéd fogalma: a) megint egy csomó kérdés: „Mennyiben teljesítési segéd .”  egy csavargyár, ha az általa gyártott csavar hibája miatt leszakad egy híd  vagy: egy szigeteléseket gyártó cég, ha az általa gyártott porcelán szigetelés hibája miatt leáll egy erőmű  vagy: az a vállalat, melynek áruját csak hosszabb idő után használja fel az összeszerelő b) válasz a kérdésekre      a teljesítési segéd fogalma a törvényben nincs meghatározva a fogalom tartalmát a mindenkori bírói gyakorlat határozza meg hányadik láncszemig teljesítési segéd egy alvállalkozó? mekkora értékű árú / munka teljesítője minősül még teljesítési segédnek? mennyi idővel a teljesítés után minősül még valaki teljesítési segédnek? stb. Készítette: Paulini Márió forrás:

http://www.extrahu/lattmann 45   mind a bírói mérlegelés tárgya Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 46 C) A közvetlenül az alvállalkozóhoz fordulás lehetősége: a) szerződéses alapon  a bírói gyakorlatban nem igazán kedvelt megoldás  = ha az alvállalkozó kárt okoz, akkor a megrendelő szerződéses alapon csak a fővállalkozóhoz fordulhat közvetlenül, mert vele áll szerződéses viszonyban   szerződéses alapon végig kell menni a szerződési láncolaton b) szerződésen kívüli károkozás címén  a megrendelő közvetlenül is fordulhat a kár okozója ellen 3. A szerződésen kívüli károkozás: A) Egymással szerződéses viszonyban nem álló felek között:  pl.: a megrendelő tervet készíttet egy tervezőcéggel  a tervet odaadja egy kivitelező cégnek, hogy annak alapján építse meg a házat  a terv rossz, ezért a ház is rossz lesz  a bírói gyakorlat meg szokta

ítélni azt a követelést, amit:  a bírói gyakorlat alapján ez a teljesítés objektív tények (és nem a szerződés) alapján hibás, ezért a kivitelező felelni fog  köteles a hibát ingyenesen kijavítani, esetleg árleszállítást / kártérítést adni  a viszontkeresetet a bírói gyakorlat meg szokta ítélni, ha: a kivitelező (bár szerződéses viszonyban nem állnak) a tervező ellen fordul szerződésen kívüli károkozás címén kára megtérítéséért  a viszontkeresetet a bírói gyakorlat el szokta utasítani, ha: a kivitelező a megrendelő ellen fordul kára megtérítéséért, akinek mint teljesítési segédért felelnie kéne a tervezőért B) Részben szerződéses viszonyban álló felek között: a) ha a felelősség mértéke és az ellenszolgáltatás arányban áll egymással  pl.: X taxis felelősségét kizárva olcsón szállítja Y-t, aki egy erős fékezéskor megsérül  Y szerződéses alapon nem kérhet

kártérítést X-től a felelősség jogszerű kizárása miatt  ennek ellenére: tekintettel a szerződéses rendszer (= a szolgáltatás és a teljesítés) (vagyoni) egyensúlyára, a bírói gyakorlat a szerződéses szabályok háttérbe szorításának elkerülése érdekében az ilyen esetekben a szerződésen kívüli károkozásért való kártérítési kérelmet elutasítja b) ha a szolgáltatás és a felelősség nincs egymással arányban  pl.: X kivitelező cég a szerződésben adott összegben maximálja szerződéses felelősségének mértékét és kiköti, hogy a szerződésen kívüli károkozásért történő marasztalás esetén a kártérítés kikötött összeg feletti részét a megrendelő köteles neki visszatéríteni   a szerződéses felelősség mértékének korlátozása és a szerződésen kívüli kártérítés mértéke egymástól független  ilyen esetekben szerződésen kívüli kártéírítés megítélhető c) a

jótállási jogok átszállása harmadik személyre  pl.: X egy TV-t vesz a Keravillban és a jótállási idő letelte előtt eladja Y-nak, majd a TV a jótállási időn belül elromlik  a mindennapi gyakorlat alapján a garancia külön szerződéses viszony módosítás nélkül is átszáll az új tulajdonosra  az új tulajdonos fordulhat közvetlenül az Keravill ellen  a fr. gyakorlat ezt a megoldást engedményezésként fogja fel  szerződéses alapú rendezést tesz lehetővé C) Az egységes megoldás: a) az EK. személyi sérülések esetére szóló irányelve szerint  pl.: ha egy TV felrobban és nem csak a vevő sérül meg Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 47  vagy: lúg van a pezsgőben, és nem a vevő hal meg, stb.  ezeket a károkozásokat szerződésen kívüli károkozás címén lehet megoldani  perelni az adott termék forgalomba hozóját, importőrét / azt lehet, akinek a márkajelzése alatt

a kárt okozó termék a forgalomba került  a felelősségre vonás (az általánosnál szigorúbb,) nem felróhatósági alapon történik  a kimentés csak speciális esetekben lehetséges  ezt a megoldást a magyar jog az 1993. évi X törvénnyel vette át  az irányelv átvételének indoka, hogy ezáltal a magyar termékek is kijuthatnak külföldre  de e szabály alkalmazásának a hazai jogban gyakorlat még nincs b) a dologi és kereskedelmi természetű károkra egységes megoldás nincs  marad a hagyományos mértékű, hagyományos keretek között érvényesíthető felelősség D) A kártérítés mértékének korlátozása: a) az EK. irányelve szerint  az országok termékcsoportonként meghatározhatják a kártérítés címén kifizethető öszszeg maximumát   igazságtalan megoldás, mert aki később károsodik, az keveset kap  a megoldás indoka, hogy pl.: egy nagy mennyiségben eladott gyógyszerrel egy fél országot

károsítani lehet  ha a kártérítés maximuma nincs meghatározva, az egész ország csődbe mehet b) a magyar gyakorlat  az EK. megoldását nem vette át Készítette: Paulini Márió forrás: http://www.extrahu/lattmann 48