Kommunikáció | Felsőoktatás » Kommunikáció fogalmak

Kommunikáció fogalmak Kommunikátor: formailag nem azonos a személyiséggel, és azt sem lehet mondani, hogy a személyközi komm-ban csak személyiségek találhatók. A * egy sajátos szerep, értelmezési tartományában szerepek találhatók. Szerep: bizonyos viselkedésminták készlete, olyan specifikus elvárások összessége, amelyekkel általában a társ-i környezetben az adott szerepet megvalósító ágenssel szemben fellépnek. A szerepmegvalósítás normakövetés A normaszegés lehet deviáns v kreatív Személyiség: egyetlen, normál körülmények között szétszedhetetlen individuum. Felépíthető nem individuális szerepekből. Személyiségünket tudjuk tesztelni Társadalmi státus: mozgástér, amelyben az ágens szabadon működhet. Sikeres komm-hoz kell: - komm-ós rendszer ismerete - világismeret - szerepek ismerete Életvilág: Az a sajátos tudáskészlet, amivel az aktuális komm-ót illetően előzetesen rendelkezik, amivel belép az aktuális

komm-ba. Az ember elsődleges és kitüntetett valósága Ez nem a kommunikátor magánvilága, hanem interszubjektív: alapstruktúrája közös valamennyi potenciális kommunikátor számára. A kommunikátor életvilágával vesz részt a komm-ban. Gyermeki személyiségállapot: az ágens saját gyermekkorából felidézett viselkedésminták készlete. (archaikus személyiségállapot) Szülői személyiségállapot: a szülőktől v a szülő- figurától kölcsönzött viselkedésminták együttese. Fátikus komm.: az a helyzet, amelyben a résztvevők jelzik a kapcsolatban levést, a másik jelenlétét, vagyis az egymásrautaltságból adódó szükséglet kielégítését. Kommunikátum: a komm eszköze. Lehet anyagszerű és tárgyszerű Szignifikáns: a kommunikátum azon része, amelyet anyagszerűnek tekintünk. Típusai a percepciós modalitások alapján adhatók meg. (látható, hallható) vagy lehet verbális és nem verbális. Verbális: nem természetes nyelvi, és

természetes nyelvi. Nem verbális: tárgynyelvek, kinezkus, taktilis, kemikus, vokális, mimikai Szignifikátum: amire a kommunikátum szignifikánsa irányul, a pozíciót írja le. Propozícióstruktúrák: normatív, orgamentatív. Szignifikáció: a szignifikátum a szignifikáció keretében van a szignifikánshoz rendelve. Alapja a személyes és a személytelen tudás. (kód) Leggyakrabban a kommunikatív aktus keretében történik. Lehet: szimbolikus és ikonikus Értelme: felszólítás, állítás, fenyegetés, ígéret. Kód: egy komm-ós közösség tagjainak olyan sajátos kölcsönös tudása, amely nem személyes megegyezésen, hanem személytelen konvenciókon és a közösség szocializációs szokásain alapszik. A kódok az adott közösség kölcsönös, tagjai számára egyaránt elérhető tudás részei, mint szignifikációs rendszerek az adott közösségben érvényes intézmények közé tartoznak. Lehet: minták kollekciója, szabályok konglomerátuma.

Nyelv: kódok konglomerátuma. Nem azonos egyetlen rendszerrel - nyelvjárások: a különböző normák földrajzilag érthető módon oszlanak el. Ugyanazt a nyelvet más módon beszélik. - szociolektus: életkori és társadalmi különbségek a nyelvben. - idiolektus: kinek-kinek saját beszédmódja. - nyelvjáték: nyelven belül önálló, kisebb- nagyobb körök. El tudjuk sajátítani, létrehozhatunk ilyeneket. - kettős tagoltság: létrehozó kommunikátumok száma végtelen sok. Fonéma: 40 hang, Morféma: 100as nagyságrendű, fonémákból áll, 1000nél kevesebb. Mondat: morfémákból áll, számuk végtelen. Szituáció: (kontextus) a személyközi kommunikáció egyik szerkezeti eleme. Típusai: térbeli lokalitás, időbeli lokalitás, szimbolikus lokalitás. Dichotómiák: privát-nyilvános, személyesszemélytelen, formális- informális, legális- illegális Csatorna: az az érzékszervileg felfogható modalitás, aminek valamilyen paramétere szerinti

változásai hordozzák a komm-t s így vonatkoznak a szignifikátumra. A szignifikánsról a csatorna nélkül nehéz bármit is megállapítani. Szignifikánsok jutnak el rajta keresztül a feladótól a vevőig. Zaj: a csatorna mindig zajos. Fehér zaj: minden hallható tartományban egyenletes rezgés Ez is egy jel. Braunn- mozgás: az anyagi világ hőmozgása minden, ami magasabb hőmérsékletű az abszolút 0tól, az mozog. A fehér zaj is ilyen, ezért nem lehet leszorítani Tranzakciós modell: címző kódoló adó csatornazaj  vevő dekódoló címzett Szociogram: egyének egymáshoz való viszonya Belebonyolódás: ennek során kerülnek partneri kapcsolatba a kommunikátorok. Ekkor definiálják saját szerepüket, a szituációt, a témát. A résztvevő ágensek lehetőségei gyakran különbözőek, többnyire a szerepviszonyok döntik el, ki kezdeményezhet belebonyolódást. Kihátrálás: A felépült komm során 1 idő után természetes módon

megszűnik az. Oka lehet, hogy a partner viselkedésében elidegenítő támpontok vannak. Pl színleli a belebonyolódást, vagy nincs közös fókusz esetleg túl nagy a zaj. Stratégia: amely létrehozza a mintázatot. A kommunikátor célja az intimitás vagyis a stratégiamentesség elérése. Sokszor forgatókönyvként vannak bemutatva A forgatókönyv viselkedésminták rendezett halmaza, választásokat megengedő elágazásokkal és feltételekkel, valamilyen cél elérését, probléma megoldását adja, nyilvános és személytelen tudások halmaza. Sorskönyv: gyermekkorban kialakított, a szülők által megerősített és a későbbi események által igazolt, az iskolában és a más nyilvános helyeken szerzett tapasztalatokkal kiegészült nem tudatos életterv, amely orientálja tulajdonosát abban, hogy mit kell és miként észrevennie, mikor mit kell tennie. Stratégia lehet: kompetitív és kooperatív. Kompetitív stratégia: alapjait a kommunikátorok

vetélkedésében, egymással szembeni versengésében lehet látni. A vetélkedés során elérhető nyereség megosztása a tét Az egyik nagyobbat tudhat magáénak, a másik kevesebbet. Ezek zéró jellegű játszmák Nyereség egysége a simogatás: minden olyan aktus annak számít, amelyben a partnerek átadott elismeréséről van szó, a jelenlét nyugtázásáról. Ezek a sztrók Típusai: pozitív, negatív, hamisított, habcsókdobálás. Kooperatív stratégia: abban érdekeltek a felek, hogy a partnerek közös erőfeszítéseivel az elérhető összes nyereség maximálása által jusson nyereséghez. A partnerek nem egyszerűen saját profitra törekszenek, győztesek akkor is, ha a nyereség a másiknál realizálódik. Tematikus stratégia: meghatározott témák megbeszélése körül szerveződik. Nem tematikus: minden dialógusra érvényes, kerüli a tematikus stratégia témáit. Játszma: kompetitív stratégia, mindig van benne rejtett cél. Rejtett

tranzakciók folyamatos sorozata, amely meghatározott, előre látható kimenet felé vezet. Szerkezeti elemei: horog, gyenge pont, válasz, átkapcsolás, szembesülés, kiegyenlítés. Maximák: a komm-ban érvényesülő kooperatív stratégiák témavariánsai. Típusai: mennyiségi, minőségi, viszony és modor. Komm zavara: lehet átmeneti, állandó, rendszerszerű. Forrásuk: ágensben keresendő, komm rendszerben van, komm kívüli világban van. Problémafelismerő ágens: mint sajátos szerep megnevezésére akkor alkalmas címke használata akkor jogos, ha azt jelzi, hogy az ágens felkészült a probléma felismerésére és megoldására. Akkor alkalmas egy ágens a probléma-felismerésre, ha megvan hozzá az a szükséges felkészültség, amellyel észreveheti, hogy jelen állapota és a jelenben számára kívánatos állapot közötti különbség nagyobb egy bizonyos küszöbértéknél. Probléma- megoldásra pedig akkor alkalmas, ha ezt az értéket a

küszöb alá tudja szorítani. Felkészültségek: lokálisan érvényes, temporálisan korlátozott, és van, amely csak bizonyos szocio- kulturális környezetben érvényes. Az ágens számára szükséges felkészültségeknek elérhetőnek kell lenniük. Akkor elérhető, ha amikor az ágensnek szüksége van rá, képes használni a probléma megoldásakor. Priori: azok a felkészültségek, amelyek az ágens számára a problémamegoldás során elérhetőek aktuálisan vagy potenciálisan. Mindazok a felkészültségek a helye az ágensben, amelyek képessé teszik a problémamegoldásra, az ágens életvilágában vannak. A különböző típusú ágensek saját világai is különböznek, így problémamegoldásuk és esélyeik is különbözik. Az ágens a probléma felismeréséhez, megoldásához szükséges felkészültséget vagy eredendően birtokolja, vagy elsajátítja. Kommunikáció: azt a nyilvánosságot nevezhetjük, amelyben a korábban csak valamely ágens

számára elérhető felkészültség más ágensek számára is elérhető. Az ágensek koordinációjának közege a kommunikáció. Individuális ágens: vagy egyéni jelleget mutat, vagy nem mutat. Egyéni jelleg: személyiség Ha nem mutat ilyet: szerep. Személyiség: esetében a saját világ centrumában nem egyszerűen a mindennapi világ, hanem a mindenkori én mindennapi világa jelenik meg. Szerep: estében a közösség common sense –hez tartozó felkészültségek közvetlenül részei a szerep saját világának. Kollektív ágens: azon individuumok csoportja, akik egy véleményen vannak egy kollektív ágensként mutatkoznak meg, amely az adott véleményáradat ágense. Az ágensek a kommunikatívben való részesedés következtében integrálódnak. Két ágens integrált, ha az adott felkészültség mindkettő számára elérhető. Két ágens kollektív ágensként működik, ha integráltak és belebonyolódnak valamely probléma megoldásába. A

felkészültség azonosság alapján létrejövő közösségek ugyanúgy viselkednek, mint az individuális ágensek. Kompotens: egy ágens, ha számára elérhető az adott probléma felismeréséhez és/vagy megoldásához szükséges felkészültség és rendelkezik is a szükséges vagyis legitimált mozgástérrel. Vélekedés individuális ágenst igényel, a közvélemény, a véleményáramlat és a nyilvánosság kollektívet. Korlátozott nyilvánosság: az adott tudás csak a csoport egy számára elérhető, azaz privát. Látens közvélemény: olyan véleményáramlat, amelyet magáénak tartó kollektív ágens nem gondoskodik a vélemény nyilvánosságágról. Természetes közösség: az itt elérhető felkészültségek a közösség tagjai számára eredendően adottak. Nem természetes közösség: az elérhető felkészültség kommunikáció során adott. Normalitás: ide tartoznak mindazok a felkészültségek, amelyek alapján megállapítható, hogy egy adott

helyzetben mi tekinthető normálisnak, természetesnek vagy éppen evidensnek. Tematizáció: az a folyamat, amelyben egy téma kommunikálttá válik, miközben korábban nem volt az. Család: létrejötte köthető a családvilág létrejöttéhez, megszűnése a résztvevő ágensek kihátrálását involválja a családvilágból. Tagjai a családtagok, célja az ön és fajfenntartás, saját világa a családvilág, működésmódja írott szabályok nélküli, kompotens ágens voltaképpen nincs, csak véleményvezér van. Színtere a család probléma felismerésének és megoldásának színtere. Fennállása stabil Szomszédság: létrejöttének elve a térbeli közelség, megszűnik, ha megváltoznak a térbeli viszonyok. Tagjai lehetnek individuális és kollektív ágensek, célja a kölcsönösségen alapuló ellenszolgáltatás nélküli segítségnyújtás. Saját világa: közös íratlan emlékek, szokások Kompotens ágensek nincsenek csak véleményvezérek

lehetnek. Fennállása stabil, változás elköltözéssel vagy beköltözéssel jön létre. Vannak lakásszövetkezetek, lakóközösségek, élmény- közösségek, érdekközösségek. Szervezet: valamely individuális ágens v egy másik szervezet kezdeményezésére jön létre, létrejöttét, megszűnését jogszabályok határozzák meg. Tagjai azok az individuális ágensek, akiket a szervezte erre illetékes individuális ágensei a szervezet tagjaként ismernek el, van benne vezetői szerep. Célja lehet formális és informális Saját világa a szervezeti és működési szabályzatban, egyéb írott dokumentumokban van adva. Működésmódját jsz mondja meg, általában működési szabályzat, írott ügyrend. Van kompotens ágens és vannak véleményvezérek is. Általában a fennállása stabil, változása a működési szabályzattal együtt változik. Lehet egyház, gazdasgái szervezet, hivatal, intézmény, piaci szervezet, testület Egyesület: majdani

tagjainak kezdeményezésére jön létre, megszűntének módjait j.sz-ok határozzák meg. Tagjai, kiket a szervezet erre illetékes individuális ágensei a szervezet tagjainak elismernek. Célja lehet formális és informális Saját világa az egyesületi identitás Működésmódját j.sz határozza meg Van kompotens ágens és vannak véleményvezérek is Fennállása stabil. Lehet civil szervezet, egylet, sajátos szomszédosságok szervezetei Helység: Létrejötte nem releváns, megszűnését nem tételezzük föl. Tagjai rezidens individuális ágensek, szervezetek, egyesületek, szomszédosságok, kerületek, van benne vezetői szerep. Célja, hogy problémafelismerő, megoldó színteret biztosítson az ágenseknek Saját világa nem biztos, hogy egységes: városközpont, belváros, külvárosMűködésmódja a közigazgatás. Van kompotens ágens, és vannak véleményvezérek is Lehet város, kerület, község, megye, régió. Nemzet: Létrejötte és megszűnése nem

releváns. Tagjai azok az individuális ágensek, akik a nemzethez tartozónak tekintik magukat. Célja a résztvevő individuális ágensek sajátos identitásának biztosítása. Saját világa a nemzeti történelem, a nemzet önképe magáról, mások képe a nemzetről. Működésmódja informális, vannak reprezentáns és kollektív ágensek Formálisan nincsen kompotens ágens, de lehetnek véleményvezérek. Fennállása stabil Lehet: nemzetiség, kisebbség. Valamely véleményáradat valamely nyilvánosságban: létrejöttét cselekvési diszpozíció vagy döntési helyzet idézi elő és saját dinamikája mentén szűnik meg. Tagjai egy adott témában azonos véleményen lévő individuális és kollektív ágensek. Célja minél inkább meghatározni egy ágens saját világát. Saját világa a véleményáramlat tartalma Működésmódja cselekvésekben és döntésekben nyilvánul meg, nincs intézményesedettsége. Nincs kompotens ágens és nincs véleményvezér

se. Fennállása instabil Kommunikatív színterek: térbeli és időbeli határok között vannak. Az elérhetőség magában foglalja azt, hogy mely színtéren érhető el az adott szignifikáció. Az időnek 3 különböző fogalma lehet: 1. fizikai idő: amit órával mérünk 2. pszichikus vagy időtartam 3. szociális idő: „fiatal” v „idős” Mozgástér: a cselekvési lehetőségeknek, alternatív szervezeti megoldásoknak és szimbolikus akcióknak azon együttese, amelyek kivitelezése az adott társadalmi környezetben konfliktusmentes v a lehető legkevesebb konfliktussal jár. Nagymértékben meghatározzák kialakult történelmi hagyományai, a szervezeti elitek elvárásai önmagukkal szemben és azok a szerepkészletek, amelyeket a külvilág lát bele az illető szervezetbe. A társadalmi mozgástérnek vizsgálatakor figyelembe kell venni azt a megkülönböztetést, amely a nyomásos típusú tevékenységet elválasztja a szívásos típusú

tevékenységtől. Probléma: az a kritikus különbség, amely az adott ágens valamely alkalommal való állapota és egy számára ugyanekkor kívánatos állapot között esetleg fennáll. Két forrása lehet: az ágens állapota változik meg úgy, hogy kívánatos volna valamiféle további változás, vagy pedig az ágens környezete változik meg úgy, hogy kívánatos volna valami további változás. Különbség: két állapot az ágens számára különbözőként kategorizálódik. Kritikus: azt jelenti, hogy lehet ez a különbség olyan kicsi, ami még nem jelent problémát. Éppen arra a különbségre utal, amely már problémamegoldó viselkedést vált ki az adott alkalommal az adott ágensben. Esetleg: az ágens valamely alkalommal való állapota és a számára ugyanakkor kívánatos állapot egybe is eshet. Megoldott probléma: a különbség az adott esetben kritikusnak számító különbség alá esett vagy éppen megszűnt. Problémamegoldás csak konkrét

lehet Kommunikatív: mindaz a felkészültség, amely elérhető és legitimált. A kommunikatív egy állapot. Az ágens ennek mindig célt vagy értelmet tulajdonít Lehet: egyeztető, előhívó, hibaellenőrző funkciójú. Szignifikáns: a kommunikatívnak az a metszetem amely az ágens érzékszervi modalitásai számára elérhető. Részesedés: (participáció) egyaránt magában foglalhat olyan felkészültséget, amelyek az ágens saját szerepér v magára a kommunikatívra vonatkoznak és vannak olyanok, amelyek a világra. Az ágens lehet spektátor és prezentáló. Szignifikáció: lehet alkalmi, szokásos, rendszerbe illeszkedő. Az alkalmi individuális helyzetekből vagy eseti megegyezésekből merítik konstitutív alapjukat. A szokásos és a rendszerbe illeszkedő alapjukat konstitutív szabályokban találják meg. Közélet: - azon tevékenységek és folyamatok összessége, amelyek az egész népközösség állami, politikai életével kapcsolatosak - amelyek

magukba foglalják a közösség politikai, társadalmi életét, tevékenységét és életviszonyait. A közélet különböző kommunikatív színtereken, azaz kollektív ágensek nyilvánosságágban folyik. Bizonyos színtereket tekinthetünk a közélet színtereinek. Pl közmeghallgatás A közéleti kommunikáció színterei: Szervezet: egyház, gazdasági szervezet, hivatal, intézmény, kamara, piaci szervezet, testület. Egyesület: civil szervezetek, egylet, sajátos szomszédosságok szervezetei Helység: város, község, kerület, megye, régió Nemzet: nemzetiség, kisebbség Közszereplők: a közélet ágensei. Lehetnek komponens ágensek, vagy véleményvezérek Közigazgatás: kommunikációs színterek sajátos konglomerátuma. Színterei a közéleti komm Színtereinek részét alkotják. Ide tartozó színterek: megyei közgyűlés, önkormányzati képviselőtestület, polgármesteri hivatal, közgyűlés bizottságai. Színtereit jellegzetesen jogszabályok

határozzák meg. A többlet-jelentés deklarálása jogalkalmazást jelent és gyakran közigazgatási határozatok formájában válnak világossá