Jogi ismeretek | Polgári jog » Jogképesség, cselekvőképesség

Jogképesség, cselekvőképesség A jogképesség a Magyar Köztársaságban minden embert egyenlően megillet, életkorra, nemre, fajra, nemzetiségre vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül. A jogképesség azt jelenti, hogy valakinek polgári jogi jogai legyenek vagy valakit ilyen kötelezettségek terheljenek. Ha valakinek jogképessége van, ez nem jelenti azt, hogy bármilyen jogviszonyt létesíthet. A tényleges jog megszerzését jogszabályok korlátozhatják Ezt szerzőképességnek nevezzük, melynek jelentősége az utóbbi időben jelentősen csökkent, de még most is létezik, általában valamilyen közérdek miatt, pl. nem szerezheti meg bárki lőfegyver tulajdonjogát A jogképesség kezdete embernél a fogamzás időpontja, azzal a feltétellel, hogy élve születik. A fogamzás és születés közti időben tehát függő jogi helyzet áll fönn, a magzat jogokat szerezhet és kötelezettségei lehetnek (pl. örökölhet), de csak akkor állnak be ezek a

joghatások, ha élve születik. A fogamzás időpontjával kapcsolatosan az a vélelem1, hogy az a születéstől visszafelé számított 300. napon történt, ez azonban megdönthető vélelem Az ember jogképessége a halállal szűnik meg. Ugyancsak megszünteti az ember jogképességét a holtnak nyilvánítás. A bíróság holtnak nyilvánítja azt a személyt, aki eltűnt, s az eltűnésétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismeretes volna. A holtnak nyilvánítást azt eltűnt személy házastársa, örököse, az ügyész, a gyámhatóság, valamint az kérheti, akinek ehhez jogi érdeke fűződik. A bíróság a holtnak nyilvánításról határozatot hoz, mely határozat hatálytalan, ha a holtnak nyilvánított személy előkerül. Az ember jogképessége még nem jelenti azt, hogy a polgári jogviszonyokban korlátlanul, önállóan eljárhat. A cselekvőképesség az embernek azt a képességét jelenti, hogy saját

akaratelhatározásával, saját tevékenységével önállóan szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A cselekvőképesség a jogképesség realizálásának képességét jelenti A cselekvőképesség fő szabályként mindenkit megillet, a jogképességgel ellentétben azonban a cselekvőképesség jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható vagy korlátozott. Korlátozott cselekvőképesség Korlátozottan cselekvőképesek azok, akik · 14 évesek elmúltak, de kiskorúak, azaz még nem töltötték be 18. évüket, ill a nagykorúságot házasságkötéssel sem szerezték meg, · továbbá az a nagykorú (18 évnél idősebb) személy, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett azért, mert az ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége – elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt – tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. A 18

évesnél fiatalabb személyt nagykorúnak kell tekinteni, ha házasságot kötött, kivéve, ha házasságát az ehhez szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánították. A korlátozottan cselekvőképesek a törvényes képviselőjük beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tehetnek érvényes jognyilatkozatot, ill. helyettük törvényes képviselőjük nyilatkozhat. Kivételes esetekben a korlátozottan cselekvőképes egymaga is eljárhat, azaz · jogszabályban meghatározott személyes jellegű nyilatkozatot tehet, · megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket (pl. felszállhat a buszra, vásárolhat dolgokat), · továbbá olyan szerződéseket köthet, amelyekkel kizárólag előnyöket szerez, valamint · rendelkezhet munkával szerzett keresményével. Személyes nyilatkozatoknál, a munkával szerzett keresményre vonatkozó nyilatkozatoknál

a képviselő nem helyettesítheti a kiskorút. A törvényes képviselő csak akkor utasíthat vissza a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak szánt ajándékot, ha ehhez a gyámhatóság hozzájárult. Cselekvőképtelenség Cselekvőképtelen · a 14 évnél fiatalabb személy, · továbbá az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett azért, mert az ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége – elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – állandó jelleggel teljesen hiányzik. Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik (pl. kóma) A cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője jár el, a cselekvőképtelen által tett nyilatkozat semmis, ahhoz tehát joghatások nem fűződhetnek. Kivétel ez alól a cselekvőképtelen személy által közvetlenül kötött

és már teljesített, csekély jelentőségű szerződések, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel (pl. bevásárlás) Közös szabályok a korlátozottan cselekvőképesekre és cselekvőképtelenekre Mindkét kategóriában a törvényes képviselőnek a képviselt nevében tett nyilatkozata érvényességéhez a gyámhivatal hozzájárulása szükséges, ha e nyilatkozat a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen tartására, örökösödési jogaira vagy kötelezettségeire, ill. külön jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyra vonatkozik Szintén érvényes a korlátozottan cselekvőképesekre és a cselekvőképtelenekre az a szabály, hogy még a gyámhivatal jóváhagyásával sem tehetnek érvényesen olyan nyilatkozatot, amellyel ajándékoznak, idegen kötelezettségén megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállalnak vagy jogukról

ellenérték nélkül lemondanak. Ez a tilalom nem vonatkozik a korlátozottan cselekvőképesek szokásos mértékű ajándékozására, és a munkával szerzett keresménnyel való rendelkezésre, amit önállóan is megtehetnek, továbbá a közcélra felajánlásra és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, ami a gyámhivatal jóváhagyásával érvényes. 1 Vélelem: az a jogi szabályozási technika, amelynek során a jog egy valószínű, de nem biztos tényállást fogad el valósnak, s ehhez a tényálláshoz fűz joghatásokat