Filozófia | Felsőoktatás » Jean-Pual Sartre az emberről

Jean-Pual Sartre az emberről Jean-Paul Sartre a francia egzisztencializmus kiemelkedő alakja. Elutasítja Jaspers filozófiáját. Fő műve: „Az egzisztencializmus és a humanizmus” Nagy hatással volt rá Heidegger munkássága de később vele sem értett egyet. 1940ben német fogságba esik, majd 1941ben tért haza. 1943ban keletkezik a „Lét és semmi” című elméleti műve. 1946ban Nobel díjat kapna, azonban nem fogadja el - az egzisztencia szerinte egyszerű, tisztán való lét „ami nem egyszerűen az ami, hanem ami egyszerűen van” - két egzisztencialista iskola van: 1. keresztény: Jaspers, Gabriel Marcel tartozik ide 2. ateista: amely szerint nincs Isten, tehát az ember magára hagyatott Gondolataik csak abban az egy dologban egyeztek, hogy a lét megelőzi a lényeg kialakulását, vagy másként, hogy a kiindulópont a szubjektivitás hiszen a lét fogalma nem a valóság hanem az egyén szubjektív léte. - az ember először semmi, később az,

amivé saját magát teszi Ha az egzisztencialisták egy gyáva emberről írnak, akkor az, felelős a gyávaságáért. Nem rendeltetett eleve ilyennek. Ilyenné tette saját magát > az ember sorsa a saját kezében van - amikor azt mondjuk, hogy az ember felelős önmagáért, nem csak a szűken vett egyéniségére gondolunk, hanem arra, is hogy viselkedése révén felelős minden emberért - egy művész zsenialitását összes műve alapján határozzuk meg, az ember egyenlő azzal, amit cselekszik. „Nem vagy más, mint az életed” ez nem azt jelenti, hogy egy zenészt csak a dalai után fogjuk megítélni. Az értékítéletben közrejátszik, az ember cselekvéseinek sorozata és ezek együttese. - minden emberben megvan az egyetemesség, amely azonban nem meghatározott, úgy kell folyamatosan kialakítani. Az egyetemességet akkor alakítom ki, amikor megválasztom magam