Jogi ismeretek | Polgári jog » Polgári perjog tételek, 2004

Polgári perjog tételek - 2004 1. A polgári eljárásjog fogalma, tárgya, célja, feladatai Bev: igazságszolgáltatás - állami monopólium, bíróságok feladata – alkotmányos (garanciális) alapelv I. a polgári eljárás fogalma • bíróságnak polgári ügyekben az igazságszolgáltatás megvalósítására irányuló, törvényi rendben végbemenő tevékenysége, a felek és az eljárás más résztvevőinek tevékeny közreműködése mellett • folyamat meghatározott cél felé halad, az üggyel összefüggő, úgymint azt követő elj cselekmények foglalata. II. a polgári eljárás tárgya • a “polgári ügy”, a polgári jogi igény ⇒ mindig kérelemre indul • polgári eljárás során dönt a bíróság a munkaügyi, családjogi, pénzügyi jogi stb. ügyekben is • kivételek: büntetőügyek + olyan polgári ügyek, melyeket más eljárás alapján bírálnak el (pl. birtokvédelmi eljárás) III. polgári eljárásjog célja: Pp. 1§ - 1 § Ennek a

törvénynek az a célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság elõtti eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa. • ehhez szükséges két kiegészítés: 1. fél lehet jogképességgel nem rendelkező szervezet is (pl a Pp 327 §-ának (4) bekezdése elismeri a polgári jogi jogképességgel nem rendelkező közigazgatási szerv perbeli jogképességét) • igazság alapján nyugvó döntés: cél a valóságos tényállás felderítése ⇒ a bíróság az alapján ítélkezzen A bírói döntés "igazságosságát" ugyanakkor az adott jogvitára irányadó anyagi jogi szabályok tartalma határozza meg, ezért a törvénynek és az alapelveknek sem lehet célja az abszolút értelemben vett igazságosság biztosítása. Az eljárásjogi törvénynek azt kell garantálnia, hogy a jogvita eldöntésének

rendje pártatlan és tisztességes legyen, azaz az alapelvekben meghatározottak töretlenül érvényesüljenek. IV. polgári eljárásjog feladatai (elj céljának megdöntését szolgáló teendők) • törvényesség védelme és érvényre juttatása eljárás során: mind az anyagi, mind az eljárási szabályok érvényesüljenek ⇒ bíróság kötelezettsége - pl. jogi képviselő nélkül eljáró fél kioktatása • nevelés bíróság magatartásával, eszközeivel hasson a felekre + másokra pl. indokolási kötelezettség, eljárási szankciók alkalmazása, kitanítás 2. A polgári eljárás szakaszai I. a polgári eljárások fajtái polgári Nem peres eljárások peres vagyonjo gi peres különlege s peres (pl PP hatálya alá tartoznak személyiségge l összefüggő (pl. holtnak nyilvánítás) vagyoni jellegű egyéb nem peres ∅ egységes kódex II. a polgári peres eljárás szakaszai 1. célja: az elj megindítása és a tárgyalás

eredményének előzetes bizonyítása 2. keresetindítási szakasz idézés és kézbesítés keresetlevél benyújtása idézés kibocsátása nélkül elutasítás (Pp. 130§) 2. tárgyalási szakasz célja: tényállás felderítése és érdemi határozat hozatala de más vége is lehet - pl. a bíróság a pert megszünteti, vagy a felek egyezségét végzéssel jóváhagyja 3. fellebbezési szakasz II. fokú bíróság megvizsgálja a még nem jogerős I fokú törvényességét és megalapozottságát 4. felülvizsgálati szakasz jogerős ítélet ellen: 1. új tény esetén perújítás 2. jogszabálysértő éshatározat esetén felülvizsgálat 5. végrehajtási szakasz • jogerős, marasztalást tartalmazó határozatok állami kényszer útján történő végrehajtása • nem peres eljárás • jogosult kérelmére indul • bíróság vagy bírósági végrehajtónak a végrehajtás eredményességét vagy meghiúsulását tanúsító elj. cselekményével zárul

∑: e szakaszok néha nem pont e sorrendben követik egymást, egyes szakaszok el is maradhatnak, stb. ítélet: marasztaló – kötelezés (csak itt van végrehajtási szakasz) megállapítást kimondó konstitutív ítélet jogállapot alakítására., változtatására 3. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben, a polgári eljárásjog forrásai I. a polgári eljárásjog helye a jogrendszerben 1843 – váltójogi tv. 1848 – osztrák perjogi szabályok 1868 évi 54 tc. polgári tvkönyv szerinti szabályok 1893 évi 18 tc. a sommás eljárásról (szóbeliség, közvetlenség, bizonyítékok szabad mérlegelése) Plósz Sándor – Emmer Kornél 1911 I. tc PP (hat 1915) (se elvei + bíróság és felek együtt) 1953 III. tv pp (hat 53 jan 1-től) II. a polgári eljárásjogi jogforrások meghatározzák, hogy 1. a bíróság a perben mely jogszabályokat köteles és jogosult alkalmazni 2. az eljárás egyéb résztvevői milyen jogok és kötelezettségek szerint

járhatnak el III. a polgári eljárásjog forrásai 1. törvények • legmagasabb szintű jogforrás: Alkotmány rögzíti az igazságszolgáltatási és eljárásjogi alapelveket, megalapozza az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó szabályokat • alapkódex: Pp. - 1952 évi III tv többször módosítva (IX.Ppn) • igazságügyi szervezeteket szabályozó törvények pl. a bíróságok szervezetéről szóló tv • egyes anyagi jogszabályok is tartalmaznak eljárásjogi szabályokat pl. Csjt, Ptk, Áe (közig perekben) 2. törvényerejű rendeletek sok Pp.-t módosító tvr - általában hatályba léptető/végrehajtási jogszabályok (pl Ptké) 3. egyéb jogforrások • pl. kormány-, vagy miniszteri rendeletek • nem peres eljárások • perjogi részletszabályok (pl. tanúk díjazása) 4. AB határozatok alkotmányellenes rendelkezéseket (jogszabályok/jogszabályi rendelkezések) semmisítenek meg 5. bírósági gyakorlat (nincs jogforrási jelleg, nagy

hatás) • LB irányelvei és elvi döntései kötelezőek • kollégiumi állásfoglalások “ajánlottak” 4. A polgári eljárásjogi jogszabály hatálya I. tárgyi hatály: milyen ügyekre nézve kell alkalmazni? “polgári ügyek” kategória – polgári jog alapján + munkaügyi, családügyi, pü.-i jog kivételesek - közig ügyekben II. személyi hatály: kikre nézve érvényesül a jogszabály? • magyar állampolgárokra, jogi személyekre, külföldi jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra • Magyarországon tartózkodó idegen állampolgárokra • külföldön tartózkodó idegen állampolgárokra, jogi személyekre, ha a perben félként vagy más minőségben szerepelnek III. területi hatály: hol alkalmazható a törvény? • főszabály: Magyar Köztársaság területén folyó polgári perekben • kivételesen: külföldi bíróság is alkalmazhat magyar perjogi szabályokat 1. nemzetközi polgári eljárásjog általánosan

elfogadott elvei alapján, mint fél személyes joga 2. jogsegélyszerződések alapján (viszonosság) IV. időbeli hatály eljárási szabályoknak rögtöni hatályuk van ⇒ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell az új szabályokat (kivételek persze előfordulhatnak) De nem érinti a korábbi szabályok szerint végzett elj. cselekmények hatályát V. funkcionális hatály: amikor a polgári perjogi szabály nem polgári peres, hanem más eljárás során kerül alkalmazásra 1. polgári peres eljárásban a Pp szabályainak önálló, általános, alapvető, kizárólagos hatályuk van. 2. nem állami bíróság előtt / nem polgári ügyben / nem bíróság és nem perben ilyenkor a Pp. hatálya: • viszonylagos (az adott eljárás sajátos rendelkezéseire tekintettel) • részleges (a Pp.-t a nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni) • másodlagos (főszerep az eljárás saját szabályáé) • kisegítő (adott eljárásra vonatkozó szabályok

mellett, azok hiányainak pótlásául alkalmazandó) fel- ill. alperes lehet külföldi állampolgár (pp szabályok szerint) nmj tvr – az ember jogképességét, cselekvőképességét, személyi állapotát személyi jog szerint kell elbírálni (kiv. személyes joga szerint cselekvőképtelen v korl cselekvőképes, de magyar jog szerint az lenne). pp önálló általános alapvető kizárólagos nem pp elj-ban viszonylagos részleges másodlagos kisegítő 5. A polgári eljárásjogi alapelvek fogalma, jogi természete, osztályozása Alapvető emberi jogok deklarációja (1776. júl 4 Függetlenségi Nyilatkozat) széleskörű elismerés: II vh után ENSZ deklaráció után pl. 1948 Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Alkotmányban: társasbíráskodás, bírói függetlenség, jogorvoslathoz való jog Bsz-ben: igszolgáltatási alapelvek (Alk. rendelkezéseiből következik) PP I. fejezete: alapelvek olyan öncélú tételek?, melyek az egész eljárás menetének

irányt mutatnak. Alapelv- általános tétel : 1. mit kell vagy lehet annak tekinteni 2. melyik elemei fejezik ki lényét 3. milyen módon célszerű rendszerezni, osztályozni, csoportosítani I. alapelvek: polgári eljárásban alkalmazott alapvető elvi tételek (normatív jelleggel) fontos szerepük van: 1. jogalkotásban • az elveknek tükröződniük kell a hatályos polgári eljárásjogi rendelkezésekben • irányt mutatnak jövőbeli szabályozáshoz 2. jogalkalmazásban • jogalkalmazási kétely esetén az alapelvek jogértelmező szerepe érvényesül • joghézag esetén hézagpótló szerepük van II. alapelvek osztályozása: - több rendszer alapján végezhetjük el 1. funkcionális rendszer (rendeltetésük alapján különböztet az alapelvek között) 2. genetikus rendszer (alapelveket a társadalmi, történeti eredetük szerint csoportosítja) 3. legális rendszer (attól függően osztályoz, hogy hogy az alapelvet az Alkotmány, vagy más jogszabály

fogalmazza meg) 4. vannak, akik szerint rendszerezhetetlen 5. érvényesülési körük tágabb vagy szűkebb volta szerint igazságszolgáltatás alapelvei (a bíróságokról szóló tv. alapján) polgári eljárás sajátos alapelvei 6. Az igazságszolgáltatás alapelvei 1. Igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján ⇒ bíróság dönt büntető ügyekben, polgári ügyekben, családjogi vitákban, munkaügyi (+szövetkezeti tagsággal kapcsolatos) vitákban, egyéb olyan ügyekben, melyeket tv. a hatáskörébe utal 2. Bíróság előtti egyenlőség • azonos jog - törvények és jogszabályok valamennyi bíróságra egyaránt kötelezők (kétoldalú meghallgatás elve) • azonos bíróság - mindenki ügyében ugyanazok a bíróságok járnak el 3. Anyanyelv használatának joga 4. Nyilvánosság elve 5. Közvetlenség elve a döntés olyan tényeken és bizonyítékokon alapuljon, melyeket a bíróság közvetlenül szerez meg (kivételesen lehet

közvetetten is) 6. Szóbeliség elve (tárgyaláshoz való jog) 7. Képviselethez való jog 8. Jogorvoslathoz való jog pp 233§(1) • fellebbezni az I.fokú határozat ellen lehet • ∅ fellebbezési lehetőség az eljárás során hozott végzések ellen (kivéve perköltségben/pénzbírságban marasztalás illetve egyéb kivételek) 9. Társasbíráskodás elve körültekintőbb, több szempontot figyelembe vevő elbírálást tesz lehetővé 10. Ülnökök részvétele a bíráskodásban “laikus elemek” bevonása • rutinszerű ítélkezés ellen • élettapasztalat/esetleg speciális ismereteik felhasználása • társadalmi elismertség, támogatottság növelése csak munkaügyi bíróságokon - 24 életév betöltése, büntetlen előélet - jelölés ök. képvis testület, társadalmi szervezet - megválasztás: ök képv. testület, közgyűlés - mulasztási, tiszteletdíj illeti meg 11. Bírói függetlenség elve • csak a törvénynek van alárendelve •

párttagság és politikai tevékenység tilalma 12. Szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve • bíró szabadon felhasználhatja a felek nyilatkozatait, benyújtott bizonyítékait stb. • bíró a bizonyítékokat a maguk összességében és meggyőződése szerint bírálja el kiv 4.§(1) szabad bíróválasztás fogalma 206.§ (3) 7. A polgári perjog sajátos alapelvei 1. Kérelemre történő eljárás elve vitában érdekelt egyik fél kérelmére indul (kivételesen indíthatja más is, pl. ügyész, gyámhatóság) 2. Jóhiszemű eljárás elve bíróság hivatalból köteles megakadályozni mindent, ami a pert elhúzza, vagy akadályozza az igazság kiderítését szankció: pénzbírság 3. Rendelkezési elv a fél joga: 1. az eljárás megindítására, 2. már megindított eljárásban az eljárás személyi és tárgyi kereteinek, 3. valamint részben a menetének meghatározására 3.§(2) – rendelkezési elv a per egészére

kiterjed: keresetváltoztatás lehetőség (146.§) egyezségkötés lehetősége (148.§) keresettől való elállás lehetőség (160.§) kereseti kérelemhez kötöttség (215.§) Ez a jog a jogorvoslatokra is kiterjed 4. Peranyagszolgáltatási elv (164§, 3§(3),) rendelkezési jog terjedelme: peranyag szolgáltatás Kinek a feladata a per eldöntéséhez szükséges bizonyítékok és tények bíróság elé terjesztése? tiszta tárgyalási elv kizárólag a feleké nyomozási elv bíróság hivatalból szerzi be a bizonyítékokat Magyarországon pillanatnyilag mindkét elv létezik, és élő gyakorlat 5. Jogérvényesítés segítésének elve • bíróság kitanítási kötelezettsége a bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselője perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről -, a szükséges tájékoztatással ellátni, illetve meghatározott esetben részére jogi képviselőt kirendelni., és • a fél által előadott kérelmeket,

nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe 6. A kétoldalú meghallgatás elve 7. Költségkedvezmények 8. A polgári ügyekben eljáró bíróságok és összetételük bíróságok: alk X fejezet, 57§ 1, 5 1997 évi LXVII – bírák jogállásáról és javadalmazásáról 1997 évi LXVI – bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 2002 évi XXII. – ítélőtáblák illetékességi területének megállapításáról B összetétele: 11§ bíróságok állami bíróságok választott bíróságok intézményesített vb. Magyar Kézműves Kamara mellett működő vb. Magyar Kereskedelmi És Iparkamara mellett működő vb. Tőzsde mellett működő Értékpapírpiaci vb. eseti vb. Agrárkamara mellett működő vb. I. egységes bíráskodás (ahogy az igazságszolgáltatás alapelvei között is láttuk) ⇒ mindenki ügyében ugyanazok a bíróságok járnak el II. bírósági szervezet tagoltsága • ügyek

tárgyából eredő tagoltság ⇒ általános bíróság - különbíróság • bíróságok egymáshoz való viszonyából eredő tagoltság ⇒ I.fokú - fellebbviteli ( - felülvizsgálati) (vegyes fokú - ha lehet egyszerre I.fokú és fellebbviteli is) 1. helyi bíróságok (Bp-en kerületi bíróságok) nem jogi személy polgári ügyekben általában I.fokon járnak el - több, mint 100 db 2. megyei bíróságok (Bp-en Fővárosi Bíróság) jogi személy fellebbviteli ügyek, bizonyos esetekben I.fokon jár el (Pp23§) + 1999 jan. 1-től ez is módosul, több ügy kerül majd ide elsőfokon 3. ítélőtáblák 1999 jan. 1-ével három kezdte meg működését (Pécs, Szeged, Budapest), ez 2005-re további két ítélőtáblával (Győr, Debrecen) egészül még ki - megyei bíróságokhoz tartozó ügyekben II.fokon járnak el - lesznek ügyek, amik ide fognak tartozni (Pp.233/A§) 4. Legfelelsőbb Bíróság • • • • 1. elvi irányítást gyakorol a bíróságok

felett 2. konkrét ügyekben is ítélkezik élén az elnök - közt. elnök javaslatára az Országgyűlés választja - elnök nevezi ki a kollégiumvezetőket, tanácselnököket - bármely ügy iratait bármikor magához kérheti - kezdeményezheti, hogy a LB adjon ki elvi irányítást valamely jogértelmezési kérdésben LB teljes ülése: irányelvek kiadása, elvi döntések hozatala - irányelvek: kötelező erejűek, Magyar Közlönyben LB kollégiumai: elnök által ugyanabba az ügyszakba beosztott bírák testületei kollégiumi állásfoglalás: ítélkezési gyakorlat írányítása LB tanácsai: egyedi ügyekben ítélkezés - három hivatásos bíróból áll jogegységi tanács- öt tagból áll (több szakág esetén hét tag) 9. A bíró, illetve a bíróság kizárására vonatkozó szabályok I. bíró kizárása az ügy elintézéséből + ezek képviselője 1. abszolút kizárási okok (vagy volt • ügyben érdekeltség: (Pp.13§) képviselője, aki az -

fél ügyben eljárt) - féllel együtt jogosított v. kötelezett - pertárgyat részben vagy egészben magának követeli + ezek volt - akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per kihatással hozzátartozója, lehet házastársa • ügyben való részvétel akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy kihallgatását elrendelték 2. relatív kizárási ok akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság) II. bíróság kizárása az ügy elintézéséből amely (helyi, megyei bír vagy ítélőtábla) bíróság vezetőjével (elnökével, helyetettesével) szemben fennáll bármelyik abszolút kizárási ok, az egész bíróság nem járhat el III. bíró kizárása egyes eljárási szakaszokból 1. II fokú eljárásból: az, aki Ifokon közreműködött vett az ügy elintézésében 2. A II fok által elrendelt bizonyítási eljárásból: törekedni kell rá, hogy lehetőség szerint ne ugyanaz a bíró folytassa le

a bizonyítást, aki az I. fokú ítélet meghozatalában részt vett 3. perújítási eljárásból: aki részt vett a megtámadott határozat meghozásában 4. felülvizsgálati eljárásból: aki részt vett a megtámadott határozatok bármelyikének meghozásában IV. bíró kizárása egyes eljárásokból 1. közigazgatási perben • aki ügyintézőként a határozathozatalban részt vett • az ügyintéző hozzátartozója vagy volt házastársa • a közigazgatási szerv volt dolgozója, a munkaviszony megszűntét követő 2 éven belül • akit a közig. eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak 2. szabadalmi- és védjegyperben • aki az Országos Találmányi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett • annak hozzátartozója, vagy volt házastársa 3. munkaügyi perben • aki a keresettel megtámadott intézkedést tette, határozatot hozta • aki a Mt. 109§ v 199§(5) bek alapján lezajlott eljárásban részt vett (akár csak

tanúként, vagy szakértőként is) V. kizárásra irányuló eljárás 1. kizárás elintézése igazgatási ügykörben (Pp 17§) ha a bíró maga jelenti be, vagy hozzájárul a mellőzéséhez: a bíróság vezetője keres mást, és ∅ külön határozat a kizárásról 2. kizárás határozattal (Pp 18§) • ugyanazon bíróság ugyanazon fokon eljáró másik tanácsa határoz – a kizárást kimondó hat. ellen fellebbezésnek nincs helye ez ellen, csupán panaszt lehet tenni az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben • ha nincs olyan tanács, amivel szemben nem áll fenn kizárási ok, vagy ha a bíróság kizárandó ⇒ fellebbviteli fórum dönt (m.ügyi vagy megyei B összeütközés esetén ítélőtábla) • a határozathozatalhoz be kell szerezni az érintett bíró nyilatkozatát 3. egyéb szabályok • érintett bíró eljárása: - ha a kizárási okot ő maga jelenti be: bejelentése elintézéséig a perben nem járhat el - más

esetben az elintézésig eljárhat, de ha abszolút kizárási okról van szó, az érdemi határozathozatalban nem vehet részt • nyilvánvalóan alaptalan bejelentés (ismételt tárgyalásban egyesbíró ellen nyilvánvalóan alaptalan kijelentés) ⇒ pénzbírsággal lehet sújtani • ülnök, jegyzőkönyvvezető kizárására ugyanezek a szabályok 10. A joghatóság fogalma, az általános és a különös joghatóság A joghatóság egy állam szerveinek az az eljárási kötelezettsége, hogy nemzetközi elemmel bíró ügyekben eljárjanak. Nem egyszerű eljárási lehetőség, hanem kötelesség A joghatóság azt dönti el, hogy eljárhat-e az ügyben, vagy másik államszerveihez kell fordulni. Tehát voltaképpen „nemzetközi illetékességet” dönt el. A joghatóság fajtái: 1. Az általános joghatóság : általában bármely állam szervei eljárhatnak Joghatóságot részben a lex fori, részben nemzetközi egyezmények biztosítanak. 54. § (1) Magyar

bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van, hacsak joghatóságát e törvényerejű rendelet ki nem zárja. 2. Általában tehát bármely államnak lehet joghatósága: párhuzamos joghatóság Ekkor van forum shopping. A párhuzamos joghatóság meghatározásának pozitív módja: az ún. különös joghatóság Minden olyan ügyben fennáll, amely a kizárt és a kizárólagos joghatóság körén kívül esik. Ez nem jelenti azt, hogy a lex fori joghatósági szabályaival meg lehet tiltani másnak az eljárást – „csak” az a jogkövetkezmény, hogy ekkor az állam nem ismeri el más fórum határozatát, és azt nem hajtja végre. 55. § Szerződéssel összefüggő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van. E § alkalmazásában teljesítési hely az a

hely, amelyet a felek a szerződésben teljesítési helyként kikötöttek; ilyen kikötés hiányában 56. § (1) Tartási kötelezettségből eredő jogvita esetén eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a tartásra jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. (2) Amennyiben a tartási kötelezettség személyi állapotot érintő eljárásban kerül elbírálásra, magyar bíróság eljárhat akkor is, ha a személyi állapotot érintő eljárásra joghatósággal rendelkezik. 56/A. § (1) Szerződésen kívüli károkozásból eredő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a károkozó magatartás elkövetésének helye vagy a károsító eredmény bekövetkezésének helye belföldön van. (2) Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti, büntetőeljárásban érvényesített igény tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény magyar büntető joghatóság alá

tartozik. (3) Kártérítési járadék megállapítása vagy felemelése iránti perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. (4) Károsodás veszélye miatt érvényesített igények tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az a hely, ahol a károsító esemény bekövetkezése fenyeget, belföldön van. 11. Joghatóság fogyasztói szerződésből és munkaszerződésből eredő jogvitákra A kizárólagos illetékesség Speciális joghatóság a felek egyike fokoztott jogvédelemre érdemes (pl. fogyasztó, munkavállaló) 60. § A 28/A § (2) bekezdésében meghatározott fogyasztói szerződésből eredő, a fogyasztó által indított perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, és a fogyasztóval szerződő, szakmai vagy gazdasági tevékenységi körében eljáró fél a) belföldön tevékenységet fejt ki,

ideértve azt is, ha a másutt kifejtett tevékenysége a belföldi fogyasztók felé is irányul; vagy b) belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, vagy önálló vállalkozóként belföldön letelepedettnek minősülő külföldi állampolgár. 61. § Munkaszerződésből eredő, a munkavállaló által a munkáltató ellen indított perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, a) ha a szokásos munkavégzés helye belföldön van, illetőleg utoljára belföldön volt; illetve b) ha a munkáltatónak az a telephelye, amely őt alkalmazta, belföldön található, feltéve, hogy a szokásos munkavégzés helye nem ugyanazon államban van, illetőleg volt. 62. § Fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jogvitákban a 60-61 § és az 54. § szerinti joghatóság, illetőleg a felek által kikötött joghatóság (62/F-62/H §) kivételével egyéb joghatósági okra nem lehet hivatkozni. 3. Kizárólagos joghatóság, kivételesen van

kizárólagosság saját jogrendszert illetően, pl a Kódex a magyar állampolgár személyállapotra vonatkozó eljárást kizárólagossá teszi. 62/A. § Kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el a) belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban; b) magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban; c) a Magyar Állam vagy magyar állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a Magyar Állam a mentességről kifejezetten lemondott, vagy ha az eljárás tárgyát a Magyar Államnak vagy magyar állami szervnek olyan jogviszonya képezi, amelynek tekintetében a 62/E. § (1) bekezdése szerint külföldi államot sem illet meg mentesség a magyar joghatóság alól; d) külföldön diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár

elleni eljárásban, kivéve, ha a Magyar Állam a mentességről kifejezetten lemondott; e) belföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban; f) belföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban; i) belföldi végrehajtást érintő eljárásban. 62/B. § Magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat. Ez a joghatóság kizárólagos, kivéve, ha 12. A kizárt és a felek által kikötött joghatóság 4. Kizárt joghatóság Ugyanígy lehetséges az is, hogy egy állam elutasítja magától valamely ügyben való eljárást. 62/C. § Nem járhat el magyar bíróság vagy más hatóság a) külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban; b) nem magyar állampolgár

örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban; c) külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott, avagy ha az eljárás tárgyát a külföldi államnak vagy külföldi állami szervnek a 62/E. § (1) bekezdésében meghatározott polgári jogviszonya képezi; d) Magyarországon diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott; e) külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban; f) külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban; i) külföldi végrehajtást érintő eljárásban. 5. Kikötött joghatóság ha olyan ügyről van szó, melyre nézve párhuzamos joghatóság áll fenn és ezen kívűl a jogszabály

megadja a feleknek azt a lehetőséget, hogy maguk válasszanak 62/F. § (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek a) írásban; b) szóban, írásbeli megerősítéssel; c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyeket a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyeket az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek. (2) A felek kifejezett eltérő megállapodása hiányában a kikötött bíróság vagy bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek. Ha azonban a felek külföldi bíróság

joghatóságát kötötték ki, és e bíróság joghatóságának hiányát állapítja meg, magyar bíróság az általános szabályok szerint megállapíthatja joghatóságát. 62/G. § (1) Érvénytelen a kikötés, ha a felek a 62/A §-ban meghatározott ügyek valamelyikében külföldi bíróság joghatóságában, illetőleg ha a 62/C. §-ban meghatározott ügyek valamelyikében magyar bíróság joghatóságában állapodnak meg. (2) Fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jogvitákra vonatkozó joghatósági kikötés a) nem eredményezheti azt, hogy a fogyasztót, illetőleg a munkavállalót a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságaitól eltérő más bíróság előtt pereljék; és b) nem zárhatja ki azt, hogy a fogyasztó a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságai előtt, illetőleg a munkavállaló a szokásos munkavégzés helye szerinti állam

bíróságai előtt indítson pert. (3) A (2) bekezdés szerinti korlátozások nem alkalmazandóak akkor, ha kikötéssel a felek a jogvita felmerülését követően élnek. Jogforrástanilag belső jogszabályon, vagy pedig nemzetközi szerződésen alapuló joghatóságot lehet megkülönböztetni. 13. A megyei bíróság hatásköre 23. § (1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak: a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke az ötmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt indítják meg; b) azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak; (nem Pp.XX) c) a szerzõi és a szomszédos jogi perek - ideértve a közös jogkezelés körébe tartozó jogok és díjigények érvényesítése iránt indított pereket is -, valamint az iparjogvédelmi perek és a Ptk. 86 § (3)-(4) bekezdésében

meghatározott jogokkal kapcsolatos perek; d) a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerzõdéssel kapcsolatos perek; e) a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perek, a cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perek, a cégek és tagjaik közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek, továbbá a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyzõ végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perek; f) a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minõsülõ szervezetek (pl. alapítvány) ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv (pl. ügyész, miniszter) által, illetve az ilyen szervezetek ellen annak tagja által indított perek; g) a személyhez fûzõdõ jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek; h) az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek; i) a

közigazgatási perek (XX. fejezet), a 349 § (5) bekezdésében meghatározott perek kivételével; j) a sajtóhelyreigazítási perek (XXI. fejezet); k) a tisztességtelen szerzõdési feltételek megtámadása [Ptk. 236 § (2) bek c) pont] iránt indított perek; l) azok a megállapításra irányuló (123. §) perek, amelyek esetében a per tárgyának értéke ha a marasztalás kérhetõ lenne - meghaladná az a) pontban meghatározott értéket; m) a 2. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési perek; (2 § (3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással - méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem

közvetlenül nem volt felróható.) n) azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal. - Választottbíráskodásról szóló tv. - A tisztességtelen piaci magatartásról és a verseny korlátozás tilalmáról szóló tv. Pertársaság esetén (Pp. 23§(2) bek) ha valamelyik pertársra a megyei bíróságnak van hatásköre, a per a megyei bíróság hatáskörébe fog tartozni A munkaügyi bíróság hatásköre 349. § (1) A munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegû jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó perekben (munkaügyi perek) az I-XIV. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (5) A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenõrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a foglalkoztatás

elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ által hozott közigazgatási határozat, valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata; ennek során a munkaügyi bíróság a XX. fejezet szabályai szerint jár el 14. A pertárgy értéke 24. § (1) A pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. I. pertárgy értékének jelentősége • bíróság hatáskörének megállapításánál • illeték, ügyvédi munkadíj, perköltségbiztosíték megállapítása II. per tárgya és a per tárgyának értéke • per tárgya: keresetben v. viszontkeresetben érvényesített igény • per tárgyának értéke: keresetben v. viszontkeresetben érvényesített követelés v jog értéke III. perérték meghatározásának szabályai(- a ténylegesen megállapított összegtől függetlenül) 1.

tartási járadék iránti perben: még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értéke, de max. egy évre számítva + egyéb járadék, haszonbérlet, időszakos szolgáltatás 2. munkaügyi perben: ha a per tárgya nem készpénzkövetelés • ha a munkaviszony a vitás: egy évi átlagkereset • ha a vita a bérkülönbözettel kapcsolatos: bérkülönbözet egy évi összege 3. bérleti és haszonbérleti perekben: egy évi bér (haszonbér) összegét kell számításba venni, ha a vita tárgya a bérleti (haszonbérleti viszony) 4. számadási perben: • ha a számadás helyessége vitás ⇒ per tárgya: számadás helyességének megállapítása ⇒ perérték: vitás követelések, tartozások közül a nagyobb összeg • ha a per a kötelezettség megállapítására irányul ⇒ perérték: az az összeg, amit a felperes keresetében a számadás előterjesztésének elmulasztása esetére felszámít 5. dologi jogi perben: vitás dolog vagy jog értéke 6. zálog-

és igényperben: követelés összege, vagy ha a biztosíték összege alacsonyabb, akkor az 7. végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perben: végrehajtási összeg, vagy az a része, amiről azt állítják, hogy megszűnt a végrehajtási jog 8. vagylagos kereseti kérelem esetén: felperes felajánlja, hogy a pertárgy helyett meghatározott pénzösszeget is elfogad, akkor annál magasabb nem lehet 9. keresethalmaz esetén: összes követelést össze kell adni 10. járulékok a pertárgy értékének meghatározásánál: • a főkövetelés járulékai, kamat, költség esetén nem számítanak bele • külön perlés esetén főkövetelés lesz ⇒ pertárgy 11. pertárgy értékének meghatározása - felperes állapítja meg, a bíróság csak akkor, ha: • a megjelölt összeg ellentétes a köztudomással • a megjelölt összeg ellentétes a bíróság hivatalos tudomásával • a megjelölt összeg valószínűtlen • a megjelölt összeget az

alperes vitássá teszi 12. kis perértékű ügyek a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, vagyonjogi per és a követelés < 200.000- IV. A pertárgy értékének a változása 1. A pertárgy értékére a keresetlevél beadásának az időpontja az arányadó Kivétel: 27. § (1) Ha azonban a per a pertárgy értékében a keresetlevél beadása után bekövetkezett változás folytán tartoznék a bíróság hatáskörébe, a bíróság hatáskörét akkor is meg kell állapítani. 42 § A bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a keresetlevél beadása után bekövetkezett valamely változás folytán tartoznék a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani. 2. A per tárgya változik - Kereseti követelés felemelése: a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani - Kereseti követelés leszállítása: a bíróság

hatáskörét nem érinti 3. Ha a hatáskör hiánya a per tárgyának értékétől függ, az alperes érdemi ellenkérelmének az előadása után a hatáskör hiánya többé nem vehető figyelembe. (más esetekbenperekben lehetséges) 15. A bírósági illetékesség fogalma, fajai, az általános illetékesség I. illetékesség fogalma ügyek megosztása az azonos hatáskörű bíróságok között – az ügy a bíróság területével valamilyen tény következtében összefügg (Magyary); ez illetékessségi ok helyi bíróságok (megyei bíróságok) közül melyik jár el? illetékességet meghatározó tények: illetékességi okok II. illetékesség fajai 1. általános illetékesség - minden perre fennáll, amelyre más bíróság kizárólagos illetékessége nincs megállapítva általános illetékességi okok: • alperes belföldi lakóhelye • alperes tartózkodási helye • alperes utolsó belföldi lakóhelye • felperes lakóhelye • felperes

tartózkodási helye/székhelye felsoroltak közül a törvényben előbb említett az irányadó, a mögötte állók kisegítő illetékességi okok általános illetékességen belül: • munkahely bíróságához való áttétel (29.,§(3)) • ismeretlen helyen tartózkodó alperes előkerül: ismeretessé válását követő első tárgyaláson kérheti lakóhelye szerinti ill.b-hoz áttenni 2. különleges illetékesség – csak bizonyos pereket lehet az alperes ellen megindítani • vagylagos illetékesség - ha a perre több bíróság illetékes és köztük a felperes választhat (felt: nincs kizárólagos illetékesség) • kizárólagos illetékesség - a per kizárólag csak egy meghatározott bíróság előtt indítható. Még egyező akarattal sem lehet tőle eltérni • alávetésen alapuló illetékesség - vagyonjogi perre az a bíróság is illetékes, amelynek az alperes aláveti magát, vagy a felek megállapodással alávetik magukat jogi személyek: 30.

§ (1) A jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv { ez a jogi személy szervezeti egysége és nem a meghatalmazotti képviseleté ! } székhelye egyaránt megalapítja. Székhelynek - kétség esetében - az ügyintézés helyét kell tekinteni. Ha a jogi személy székhelye Budapesten van, mûködési köre azonban Pest megye területére terjed ki, a Pest megye területére illetékes bíróság jár el. A képviseletére hivatott szerv csak akkor illetékes, ha az ügyben eljárt. Ha nincs székhelye sem képviselete illetékessége a felperes jogi sz.székhelye, természetes sz. lakhelye szerint alakul 16. A vagylagos illetékesség 31. § Mindazokban a perekben, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a felperes a pert - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett az alábbi 32-41. §-okban meghatározott elõfeltételek

mellett az ott megjelölt bármelyik bíróság elõtt is megindíthatja. 1. alperes huzamosabb tartózkodási helye vagyonjogi perekre az a bíróság illetékes, melynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között tartózkodik (de nem alkalmazható az olyan alperessel szemben, akinek nincs perbeli cselekvőképessége) 2. vagyon fekvése, ahol a per tárgya, lefoglalható vagyona, követelés esetén az adósa lakhelye,a dologi biztosítés helye csak vagyonjogi perekre ha az alperesnek sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincsen 3. vagyon jogi per esetében külföldi jogi személy képviseletének helye, ügyei vitelével megbízott személy lakóhelye (vagyonjogi perre a külföldi jogi személy magyarországi fióktelepének, illetve kereskedelmi képviseletének székhelye szerinti bíróság is illetékes) de csak kötelezés 4. a tartásra, járadékra (igény érvényesítésére) jogosult lakóhelye, esetén 5. gyermek lakóhelye

szerint illetékes bíróság a gyermek elhelyezésére irányuló perben 6. ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt is indítható az • ingatlan tulajdonára, birtokára vagy azt terhelő jogra vonatkozó per • ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő per 7. ügyletkötés vagy teljesítés helye gazdálkodó szervezet által tevékenységi körében kötött ügyletből eredő követelés iránti per 8. károkozás és kár bekövetkeztének helye csak a szerződésen kívüli károkozásért ! 9. váltóra alapított per váltó fizetési helyének bírósága előtt 11. illetékesség a mellékkötelezett elleni perben mellékkötelezettet a főkötelezett mellett lehet perelni bármely bíróságon, amely a főkötelezett elleni perre illetékes 12. illetékesség pertársaság esetén az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen egyszerre indítható a per 40.§ (2) Ha valaki a más személyek között folyamatban levõ

per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, ennek a folyamatban levõ pernek a bírósága arra a további perre is illetékes, amelyet e követelés érvényesítése végett az említett személyek ellen õ indít. 17. A kizárólagos és az alávetéses illetékesség Felek még egyező akarattal sem térhetnek el tőle, bíróság hivatalból veszi figyelembe I. kizárólagos illetékességi okok 1. utóper , perújítás – jogerős ítélettel vagy egyezséggel megállapított szolgáltatás mennyiségének v. időtartamának megváltoztatása iránt, ennek folyamatban léte alatt a másik fél által ugyanilyen perre kizárólag a folyamatban lévő per bírósága az illetékes. 2. személyállapoti perekben – folyamatban lévő házassági per esetén újabb házassági per és házassági vagyonjogi perre kizárólag a folyamatban lévő per bírósága az illetékes – szülői felügyeletet megszüntető határozat hatályon kívül helyezése

ahol megszüntették – gondnokság alá helyezés megszüntetése ahol gondnokság alá hely. 3. TB perek - munkaügyi bíróság, melynek területén a tb szerv székhelye van 4. sajtóhelyreigazítási perek - időszaki lapok, helyi szerkesztősége - egyébként széhely, szerkesztőség helye szerinti helyi bíróság 344.§(1) 5. munkaügyi perekben munkáltató székhelye, telephelye szerinti, ahol m.vállaló szerződés alapján munkát végzett (349/B.§) 6. végrehajtási perekben – 367§ megszüntetése vagy korlátozása – amelyik B elrendelte, ha pedig megyei vagy m.ügyi B rendelte el, akkor adós lakehelye szerint illetékes helyi B 7. igényper - 373 § A végrehajtási igényperre kizárólag az a helyi bíróság illetékes, amelynek területén a foglalás történt. 8. iparjogvédelmi perekben FB - szabadalmi, védjegy perek - használati mintaoltalmi perek - ipari minta - ipari mintaoltalom bitorlási perek - mikroelektronikai félvezetők tipográfiája 9.

egyéb • állampolgárság megállapítása - FB • MNB ellen csak székhelyén • birtokvédelmi ügyekben hozott határozatok – ök-i polg.mest hiv székhelye szerinti helyi bír • közérdekű adat közlésének megtagadása – PKKB, megyei bír székhelyén lévő helyi bír 10. vb ítéletének érvénytelenítése (megyei B; Váb 55§) kizárólagos illetékességek versengése esetén az ügyre vonatkozó kizárólagosság megelőzte a jogalanyokra vonatkozó kizárólagos illetékességi szabály alkalmazását. 36 § (1) törölve II. alávetésen alapuló illetékesség 41. § (1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredõ jövõbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely bíróság illetékességét (alávetés). Ilyen kikötéssel a felek élhetnek a) írásban; b) szóban, írásbeli megerõsítéssel; c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy

d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyet az ilyen típusú szerzõdést kötõ felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek. (2) Nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre a törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. (3) A kikötött bíróság a felek eltérõ megállapodása hiányában kizárólagosan illetékes. (4) A kikötés hatálya kiterjed a jogutódokra is. 18.A hatáskör és az illetékesség vizsgálata; az eljáró bíróság kijelölése A per tárgyának értékére a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Alperes érdemi ellenkérelmének előadása után a hatáskör hiánya többé nem vehető figyelembe, ha a hatáskör a per tárgyának értékétől függ I. bíróság hatáskörének vizsgálata 1. vizsgálat időpontja

bíróság hivatalból, bármikor vizsgálhatja (27§) ha az alperes hivatkozik rá ⇒ hatásköri kifogás 2. pertárgyérték változásának hatása a hatáskörre (42-43§) keresetlevél beadása után változik, és így tartozna oda ⇒ bíróság hatáskörét meg kell állapítani 3. per tárgya (kereseti követelés) változásának hatása a hatáskörre • kereseti követelés felemelése ⇒ hatáskört felemelt érték alapján kell megállapítani • kereseti követelés leszállítása ⇒ nem érinti a hatáskört 4. hatáskör hiányának következményei: • ha a kereset nem áttehető ⇒ Pp. 130§(1) b) idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani • ha az eljárás során derül ki ⇒ Pp. 157§ a) a pert meg kell szüntetni Ha az alperes érdemi tárgyalásba bocsátkozott: fizetés hatálya miatt a pert csak akkor lehet megszüntetni, ha a hatáskör nem a per tárgyának értékétől függ. II. bíróság illetékességének vizsgálata 1.

illetékesség vizsgálatának szabályai • irányadó időpont: kereset beadása ha a keresetlevél beadása utáni valamilyen változás folytán válik a bíróság illetékessé, akkor meg kell állapítani az illetékességet • bíróság az (kizárólagos)illetékessége hiányát az egész eljárás alatt hivatalból veszi figyelembe a./ alperes érdemi ellenkérelmének előadása után már csak akkor van jelentősége az illetékesség hiányának, ha az eljárás folytatása más bíróság kizárólagos illetékességét sérti b./ az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után már az esetleges alávetéses illetékesség sem számít, az eljárás ott marad 2. illetékesség hiányának következményei • ha a keresetlevél megvizsgálásakor észleli ⇒ átteszi ha nem áttehető ⇒ idézés kibocsátása nélkül elutasítja • ha az eljárás során észleli ⇒ pert megszünteti Az illetékesség hiánya 43. § (1) A bíróság az illetékességének

hiányát hivatalból veszi figyelembe Ha azonban az illetékesség nem kizárólagos, az alperes érdemi ellenkérelmének (139. §) előadása után az illetékesség hiánya figyelembe nem vehető. (2) Az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy egyébként valószínűtlenek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi. 130. § (1) A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125 § (1) bek] elutasítja, ha megállapítható, hogy b) a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129. § rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható; Belföldi jogsegély 44. § (1) A bíróság rendszerint csak a saját területén vagy a székhelyén

teljesítendő bírói cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül, és más bíróság területén csak akkor járhat el, ha ez a területének határán foganatosítandó cselekmény befejezése végett szükséges, továbbá, ha a cselekmény közvetlen foganatosítását a sürgősség vagy más fontos érdek indokolja. Egyébként a bíróság a területén vagy székhelyén kívül teljesítendő bírói cselekményeket megkeresés útján foganatosítja. (2) Ha a bíróság saját területén kívül vagy székhelyén kívül jár el, erről azt a helyi bíróságot, amelynek területén a cselekményt foganatosítja, előre értesíti, és ez a bíróság megkeresésre segédkezni köteles. III. eljáró bíróság kijelölése - jogerős határozatok folytán hatásköri és illetékességi összeütközés (45.§(1)) - ha illetékes bíróság nem állapítható meg (46.§) - ha kizárás miatt nem járhat el 1. hatásköri, illetékességi összeütközés • pozitív -

ha több bíróság állapítja meg jogerősen hatáskörét, vagy illetékességét • negatív - valamely ügyben több bíróság állapítja meg jogerősen hatáskörének vagy illetékességének hiányát • 129.§ (2) – nem lehet áttenni • 131.§ nem lehet visszatenni 2. bíróság kijelölése, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg a fél bármely bíróságnál előterjeszthet kijelölés iránti kérelmet ⇒ bíróság köteles előterjesztést tenni 3. bíróság kijelölése egyéb okból • illetékes bíróság kizárás alatt van ⇒ bíróságot ki kell jelölni, mint fenn 4. kijelölésre irányuló eljárás 45.§(2): megyei B: ha a területén lévő helyi B-k ítélőtábla: a) a területén lévő megyei v. mügyi B között & a területén van másik b) vmely megye összes helyi B.-jának kizártsága miatt LB: egyébként pl.: a helyi és a munkaügyi bíróság között felmerült hatásköri összeütközés esetében, valamint abban

az esetben, ha az ítélőtábla a kijelölhető összes bíróság kizártsága folytán nem jelölhet ki eljáró bíróságot. 19. A fél fogalma a polgári peres eljárásban; a fél perbeli legitimációja I. fél fogalma 1. materiális vagy anyagi jogi félfogalom • “az anyagi jogosult, illetve anyagi kötelezett” - fél fogalmát összekapcsolja az anyagi jogosultsággal - nem helytálló, mert pl. az elutasító ítélet ezt cáfolja (keresettel érvényesíthető jog nem áll fenn!) • “aki anyagi jogosultságát v. kötelezettségét csak állítja” - nem helytálló, mert pl. negatív megállapítási per ⇒ felperes maga kéri a jogviszony fenn nem állásának megállapítását 2. processzuális vagy eljárásjogi félfogalom aki saját nevében jogvédelmet kér, illetve aki ellen kérik (aki a keresetet megindítja és akivel szemben az eljárásmegindul függetlenül attól, hogy a peres fél a perben anyagi jogi jogviszonyban valóban félként

szerepel-e vagy sem) ezt ismerik el helyesnek 3. pervitelre jogosult felperes és anyagi jogosult különbözősége – pp az lehet fél, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek pl. felperes jogosult a pervitelre, de nem ő az anyagi jogosult pl ügyész, Szerzői Jogvédő Hivatal stb. de a perben félként rész vesz de biz.esetekben a fél az anyagi jogosult is (pl akinek jogaira és köta per eredménye kihatással lehet) 4. fél perbeli igazolása (legitimáció) • a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik ⇒ keresetbeli jog megilleti-e a felperest az alperessel szemben? e legitimáció hiánya ⇒ kereset érdemi elutasítása (pl. a kártérítési perben az alperes munkaviszonyával összefügg.okozta a kárt, tehát a kárért a munkáltató felel) • eljárásjogi legitimáció: a keresetet a tv. szerint perindításra jogosult terjeszti-e elő vagy csak meghat. személy ellen lehet ha nem ⇒

kereset idézés kibocsátása nélküli elutasítása II. más perbeli személyek az elj.egyéb alanyai egyéb perbeli személyek tolmács beavatkozó, perbehívott szemletárgy birtokosa ügyész szakértő tanú képviselő törvényes meghatalmazott ügygondnok ügyvéd szabadalmi ügyvivő jogtanácsos 1. a törvény szóhasználata • a “fél” szót nem mindig egyenlő tartalommal használja • felek: felperes, alperes + pl. beavatkozó, anyagi jogi jogosult stb 2. per egyéb résztvevői felektől különálló személyek = egyéb perbeli személyek • feleken kívüli peralanyok: ügyész, beavatkozó • nem peralanyok (per egyéb résztvevői) tanú, szakértő, tolmács, szemletárgy birtokosa stb. perbeli legtitimáció 48. § A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. felperesi – aktív (felperesi ügyfélképesség, kereseti jog, auktorátus) elj.jog: -

keresetindítási jog - bírósághoz fordulás joga - hiánya 130. § (1) e) anyagi jog: - jog az alanyi jog érvényesítésére a bírósági eljárásban - hiánya 130. § (1) g) alperesi – passzív elj: hiánya 130. § (1) g) anyagi: hiánya 64.§ (2) -felperest a pert nem azzal szemben indította meg, akivel szemben az igény érvényesíthető -1. fokú elj-ban felperes kérésére az alperest megidézi, korábbi alperest a perből elbocsátja (költségekben felperest marasztalja) felt: bírósságnak az új alperesre is legyen hatásköre és illetékessége A keresetindításra jogosultak A per megindításának joga a vitában érdekelt felet illeti meg, aki a kereset benyújtásától felpresi pozícióba kerül. Önkéntes pozíció A vitában érdekelt félen kívül a tv-i felhatalmazottság alapján különböző szervek, szervezetek indíthatnak keresetet. Ilyenek az anyagi jogosult, a perben félként részt vehet esetek: - ügyész, 9. § (1) Az ügyész a felek

rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett keresetet indíthat, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes. Nem indíthat az ügyész keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet. -személyállapoti perekkel kapcsolatosan örökbefogadás felbontását: bármelyik fél kérheti kiskorú örökbefogadott esetében: ügyész, gyámhatóság is indíthat pert gondnokság megszüntetésére: az ellen kell indítani, akinek keresete folytán a B a gondnokságot elrendelte (gondnokság alatt álló egyeneságbeli testvér, gondnok, gyámhat, ügyész) -házasság érvénytelenné nyilvánítása bármelyik házastárs, ügyész, akinek ehhez jogi érdeke fűződik -névviseléstől való eltiltás: volt férj (házastárs) halála után az ügyész -kkorút illető tartás érdekében: ügyész és gyámhatóság -szülőt illető tartás érdekében: ügyész, jegyző - szakszervezet

munkavállalókat közvetlenül érintő jogellenes intézkedése ellen benyújtott kifogás eredménytelensége esetén bíróság bírálja el ? - védelmi idő letelte után a szerző emlékének megsértése külön jogvédő szervezet v szerzői érdek-képviselő szervezet 20. A perképesség I. perbeli jogképesség > polgári jogképesség valaki a perben fél lehet az, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek meg és kötelezettségek terhelhetnek perbeli jogképessége van a természetes és jogi személyeknek, államnak (+ egyéb szervezetek) + állig szervek: közig perben a szerv, akinek nincs perbeli jogképessége + sajtóhelyreigazítási perben: a sajtószerv + ismeretlen örökösök (feltételezett jogképesség) II. perbeli cselekvőképesség - valaki a perben mint fél, személyesen, vagy meghatalmazottja útján eljárhat akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg aki a per tárgyáról a polgári

jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet – a korlátozottan cselekvőképtelenek közül a 14 év feletti kiskorú keresményével; személyállapoti perekben, személyiségi jogokkal kapcs., cselekvőképtelen személy helyett képviselője jár el - ha nincs törvényes képviselő, a bíróság ügygondnokot rendel kiv.: ha a per tárgya a gondnokság alá hely, megszüntetése., módosítása III. külföldi személy perbeli jog- és cselekvőképessége szerepelhet a perben, ha arra a magyar bíróságnak joghatósága van, és hatásköre illetve illetékessége is fennáll perképességét személyes joga szerint kell elbírálni , de ha a magyar jog szerint cs.képes, akkor úgy is kell tekinteni IV. perképesség vizsgálata 1. a perbeli jog- és cselekvőképesség vizsgálata • a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálhatja • igazolni nem kell, ha köztudomású, vagy arról a bíróságnak hivatalos tudomása van • A nem jogképes

v. cselekvőképtelen fél jog- ill cselekvőképesség a perben mindaddig, amíg a B meg nem állapítja a perbeli jog- v cselekvőképesség hiányát 2. a perbeli jog- és cselekvőképesség hiányának következménye • jogképesség hiánya ⇒ per létre sem jön kereset elutasítása (Pp.130§ (1) e)), vagy per megszüntetése (Pp.157§ a)) • cselekvőképesség hiánya ⇒ perbeli cselekményei hatálytalanok gondoskodni kell törvényes képviselőről - ha azt mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt, vagy az utána jövő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták, a pert megszüntetik 3. a törvényes képviselet vizsgálata (beleértve a felhatalmazási nyilatkozatot is) a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja nem szükséges vizsgálni, ha az köztudomású, vagy ha a bíróságnak arról hivatalos tudomása van • törvényes képviselő hiánya: I.fokú eljárás ⇒ törvényes

képviselő megidézése az ellenfél kérelmére ⇒ ügygondnok kirendelése (ha az ellenfél nem kéri bíróság a pert megszüntetheti) 21. A pertársaság fogalma, fajai I. pertársaság és keresethalmazat keresethalmazat fajtái: 1. tárgyi: felperes egy keresetben több jogviszonyával kapcsolatos igényt érvényesít 2. alanyi: ha valamelyik, vagy mindkét oldalon több személy szerepel vagy érvényesít jogot egy keresetben 3. vegyes: tárgyi és alanyi keresethalmazat együtt (2 és 3 pertársaság) az alanyi és a vegyes keresethalmazat esetén jön létre pertársaság II. pertársaság fogalma (Pp 51§) pertársaságnak akkor van helye, ha: a.) pertárgy olyan közös jog/kötelezettség, mely csak egységesen dönthető el; vagy ha a döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne (egységes) b.) perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek c.) perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és a

bíróság illetékessége mindegyik alperessel szemben megállapítható (2 és 3 egyszerű) III. pertársaság fajtái 1. kényszerű (egységes) pertársaság (pl közös tul megszüntetése, újabb gyermektart.köt) ha anyagi jogi feltétel az összes érdekelt perben állása (pl. per tárgya olyan közös jog/kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el erre nincs általános szabály, csak anyagi jogi) ezen esetekben pertársaság hiányában a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül elutasításra kerül, vagy a már megindult pert megszüntetik 2. nem kényszerű (egyszerű) pertársaság (pl házassági perben gyermekelhelyezés) - elég, ha a jog vagy a kötelezettség ugyanabból a jogviszonyból erednek pl.: bérbradó a bérleti díj megfiz bérlőtársak ellen - az is elég, ha csak hasonló ténybeli és jogi alapból erednek a követelések pl. tház közös képvtöbb tulperel a közös ktg-re 3. külön jogszabállyal megengedett pertársaság esetei

a tv. bizonyos esetekben külön szabállyal megengedi pertársaság létesítését pl. akinek az érdekében az ügyész illetve a külön jogszabályban erre feljogosított szervezet pert indított, az a perben félként vesz részt IV. pertársak egymáshoz való viszonya 1. két elv: • függetlenségi elv: egyik pertárs perbeli cselekménye nem hat ki a másikra • függőségi elv: egyik pertárs perbeli cselekménye kihat a másikra 2. kényszerű (egységes) pertársaságnál bármely pertárs cselekménye arra a pertársra is kihat, aki határidőt, határnapot, cselekményt mulaszt, ha utólag nem pótolja (ez a rendelkező cselekményekre – egyezség, jogelismerés, jogról való lemondás - nem vonatkozik) + ha a perbeli csel.,előadásaik egymástól eltérnek ---bírdönt 3. nem kényszerű (egyszerű) pertársaságnál függetlenségi elv érvényesül 53§ (2) - egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása nem szolgálhat a másik pertárs előnyére vagy

hátrányára - idézést + érdemi hat.az abban ktlenül nem érdekelt pertárssal is közölni kell 22. A beavatkozás fogalma, fajai beavatkozás fogalma: 54. § (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban levő per miként dőljön el, a perbe - az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig - az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat. I. harmadik személy perben való részvétele - az, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy egyikük nyerjen, annak az oldalán beavatkozhat nem önálló félként, csak a fél mellett vesz részt két fajta beavatkozás: önkéntes beavatkozás perbehívásos beavatkozás - ha az egyik fél kívánja, hogy a perben valaki részt vegyen, vagy módot akar rá adni - a perbehívott nem köteles elfogadni a fél a feleken kívül álló személy lehet csak. Nem lehet egys.pertársaság tv-es képviselő II. önkéntes beavatkozás 1.

beavatkozáshoz szükséges jogi érdek (mindig fennáll, ha az ítélet jogereje a beavatkozóra is kiterjed) - jogszabály nem határozza meg, esetenként dönt róla a bíróság • van, amikor jogi érdek nélkül is lehet, pl. szülői felügyelettel kapcsolatos perekben • van amikor jogi érdek esetén sem lehet, pl. szülői felügyelettel kapcsolatos perekben szülőkön kívül más nem 2. beavatkozás szabályai • bíróság közigazgatási perben értesíti az ellenérdekű felet a beavatkozás lehetőségéről • I. fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig meg kell tenni • írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni + megjelölni a kedvezményezett felet, valószínűsített jogi érdeket + felekkel is közölni kell • bíróság végzéssel határoz, hogy engedi-e a beavatkozást - megengedő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek - elutasító végzés ellen lehet fellebbezni, amíg azt elbírálják, a beavatkozó a

perben részt vehet • ha az eljárás során kiderül, hogy nem lett volna helye, a felek és a beavatkozó meghallgatása után a beavatkozót kizárja beavatkozó fellebbezhet ez ellen III. perbehívás – 58. § Az a fél, aki pervesztessége esetére harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, ezt a harmadik személyt az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe hívhatja. Perbehívással a beavatkozó és a perbehívott is élhet. 1. szabályai • ugyanakkor és ugyanúgy kell bejelenteni, mint a másik fajtát • meg kell jelölni az okot • közölni a perbehívottal és az ellenféllel, meg kell jelölni a per állását 2. elfogadása beavatkozásra vonatkozó szabályok, de a perbehívó és a perbehívott közötti jogviszony ebben a perben nem dönthető el IV. beavatkozó jogállása 1. egyezséget, elismerést, jogról lemondást kivéve mindenre jogosult,

amire a fél 2. cselekményeinek csak akkor van hatálya, ha a fél azt elmulasztja megtenni, és ha nem állnak ellentétben a fél cselekményeivel önálló beavatkozó: kivétel (az ítélet jogereje kihat az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyra is) 3. visszaléphet a perből 4. kérheti a jogerős ítélet felülvizsgálatát is Beavatkozóval is közölni kell a féllel közlendő határozatokat és a iratokat! 23. Változás a felek személyében változás a felek személyében jogutódlás következtében halál, vagy jogutód nélküli megszűnés egyéb ok következtében jogutódlás más ok következtében I. perbeli jogutódlás - peres felek személyében történő változás ha a per alapjául szolgáló jogviszonyba a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyébe a per folyamán jogutód lép ⇒ perbe önként beléphet, vagy a jogutódot az ellenfél is perbevonhatja (felperes jogutódját csak akkor, ha a jogutódlás a felperes halála v.

jogutódlással való megszűnése miatt) 1. jogutódlás a fél halála (megszűnése) következtében örökös illetve jogutód lép a helyére 2. jogutódlás más ok következtében pl. a per tárgyát az alperes elidegeníti, tartozását valaki átvállalja stb 3. jogutód perbelépése, perbevonása • perbelépés: önkéntes perbeli cselekmény - mindig lehetséges • perbevonás: ellenfél perbeli cselekménye a) alperesi jogutód mindig perbevonható b) felperesi a fenti megszorítással (I.pont) • perbelépés, perbevonás bejelentése írásban vagy a tárgyaláson szóban, közölni kell a felekkel is és a perbevont jogutóddal is, a jogutódlást valószínűsíteni kell • bíróság végzéssel engedélyezi a jogutódlást a) felperesi jogutód önkéntes belépéséhez felperesi hozzájárulás b) alperesi jogutód önkéntes belépéséhez mindkét fél hozzájárulása szükséges, kiv: alperes jogutódlással megszűnt, ezt azonban valószínűsíteni kell

• jogutódlás esetén a jogelődöt kérelmére, az ellenfél hozzájárulásával, a perből el kell bocsátani • jogutód jogállása a perben - ha a jogelődöt elbocsátották, mindenben a helyére kerül - ha nem bocsátják el, pertársaság jön létre • elbocsátott jogelődnek is ki kell fizetnie a perköltség rá eső részét II. felek személyében egyéb ok következtében beálló változás 1. pertárgy igénylése - ha harmadik személy a per tárgyát magának követeli ⇒ őt az alperes perbe vonhatja 63. § perbe vonás fél lesz, nem beavatkozó Ha az igénylő belép, és az alperes a per tárgyát bírói letétbe helyezi, akkor az alperest el kell bocsátani 2. elődmegnevezés 64 § (1) - ha olyan jog iránt indítanak pert, amit az alperes harmadik személy nevében gyakorol (letéteményes, haszonélvező, bérlő), azt perbe vonhatja Ha az elismeri és belép, az alperest a felperes belegyezésével el kell bocsátani 3. nem megfelelő alperes

perlése - ha a felperes rossz alperest perel, és erre rájön az eljárás során, kérelmére a bíróság az újonnan megjelölt embert megidézi, és a korábbi alperest elbocsátja 64. § (2) ha az új alperesre nincs illetékessége v. hatásköre, akkor az ügyet átteszi a másik bírósághoz az elbocsátott alperes költségeit a felperes köteles megtéríteni (kivéve amit az saját magának okozott) csak az I. fokú eljárásban 4. 64§ (3) Az, akinek igénye érvényesítése céljából az ügyész, illetve a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet pert indított, a perben félként vesz részt. A más által indított perbe az, aki a per megindítására külön jogszabály alapján, illetve az 51. § a), b) pontjai alapján maga is jogosult lett volna, a felperes pertársaként az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe léphet. Ha a pertársak perbeli cselekményei vagy előadásai egymástól eltérnek - az 51. §

a) és b) pontjára tekintettel történő perbelépés esetét kivéve - a bíróság azokat a per egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. 24. A perbeli képviselet fogalma; a törvényes és az ügygondnoki képviselet képviselet: vki nevében és érdekében való fellépés, helytállás jogilag rendelkező nyilatkozata - anyagi jog: jognyilatkozat megtétele és elfogadása - elj jog: más helyett való perbeli tevékenység Helyettesítés elmélet – a képviselet ténybelileg teljesen a képviselő cselekménye, de ennek joghatása a képviselt személyében és vagyonában áll be Érdekelmélet – a képviselőnek a képviselt érdekében kell eljárnia I. perbeli képviselet fogalma a képviselő a perbeli fél megbízásából a perben jár el, és végez a képviselt perbeli fél jogi helyzetére kiható cselekményeket II. perbeli képviselet fajtái 1. törvényes képviselet - a képviselő a felet meghatalmazás nélkül, törvény alapján képviseli

ha: félnek nincs perbeli cselekvőképessége v. jogi személy v 49§(2) Hiánya esetén ellenfél kérelmére ügygondnok kirendelése 2. meghatalmazotti, ügyleti képviselet - a fél helyett az általa ill törvényes képviselője által meghatalmazott is eljárhat, de nem zárja ki, hogy személyesen is részt vegyen. kivéve, ha tv. egyes cselekményekre másként rendelkezik (pl személyes meghallgatás) 3. ügygondnoki képviselet - ha a jogi személynek vagy a cselekvőképtelen személynek nincs törvényes képviselője, vagy az ismeretlen helyen tartózkodónak nincs meghatalmazottja, a bíróság ügygondnokot rendelhet ki III. törvényes képviselet – közvetlenül tv v jogszab rendelkezése alapján ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége (+ cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló,ha részére a cselekvőképesség érintése nélkül rendelt gondnokot a gyámhatóság) természetes személyek törvényes képviselete • kiskorú

képviselője a felette szülői felügyeleti jogot gyakorló személy, ha ilyen nincs, akkor a gyám • gondnokság alá helyezett / ügyeinek vitelében akadályozott törvényes képviselője a gondnok • ha ezek nem tudnak eljárni, vagy valamiért nem járhatnak el ⇒ gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok • ideiglenes gondnok ha a fél jogi személy • állam törvényes képviselője: pm. vagy más állami szerv, kincstári vagyonnal kapcsolatosan – KVI • helyi önkormányzati képviselőtestületé: polgármester • megyei ök: közgyűlés elnöke • állami vállalaté: igazgató, de dolgozóra átruházhatja • költségvetési szervé: annak vezetője • egyesülésé/közös vállalaté: igazgató • korlátolt felelősségű társaság: ügyvezető • részvénytársaság: igazgatóság tagjai • kht: ügyvezető • alapítvány, közalapítvány: vezető szerv v. személy IV. ügygondnoki képviselet közvetlenül nem tv. rendelekezésén

alapszik, bíróság rendeli ki; fél a személyét nem kifogásolhatja nem tv.-es képviselő esetei általában: ha a cselekvőképtelen félnek vagy jogi sz. nincs tv-es képviselője ismeretlen helyen tart.félnek nincs meghatalmazottja egyedi esetek 1. kötelező ügygondnok-rendelés • ha az alperesnek a keresetlevelet hirdetményi úton kézbesítik • házasság érvénytelenítése iránti perben, ha az a fél, akivel szemben a keresetet indítani kellene, már nem él • származás megállapítása iránti perekben, ha az, aki ellen a pert indítani kéne, nem él, vagy ismeretlen helyen tartózkodik • szülői felügyelet visszaállítása iránti vagy gondnokság megszüntetése iránti perekben, aki már nem él, ismeretlen helyen v. külföldön tartózkodik • végrehajtható adós ellen, ha nincs lefoglalható vagyontárgya, lakóhelye ismeretlen v. külföldön van, meghalt, jogutódja ismeretlen • ha az eljárás a Pp. 111 § (2) vagy (3) alapján

félbeszakad, és ez valamelyik fél méltányos érdekét sérti – két elem: tv-es képviselő halála, cselekvőképesség elvesztése 2. mérlegelésen alapuló ügygondnok-rendelés • holtnak nyilvánítási eljárásban: aki életében létre utaló adat nélkül eltűnt • hagyatéki eljárásban: közjegyző tv-es képviseletre jogosult örökös részére kijelölheti 3. ügygondnok jogállása ha tv. másként nem rendelkezik, a meghatalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell rá is alkalmazni, kivéve: - rendelkező cselekményeket csak akkor tehet, ha ezzel az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg - peres pénzt, dolgot csak a bíróság felhatalmazása alapján vehet át 25. A meghatalmazotti (az ügyleti) képviselet I. meghatalmazotti képviselet fél helyett az általa, illetve a törvényes képviselője (cselekvőképtelen fél esetén) által választott meghatalmazott (képviselő) is eljárhat kivéve ha a tv. egyes

cselekményekre másképp rendelkezik pl személyes meghallgatás esete II. meghatalmazotti képviselet köre Pp 67§ (1) a polgári jogban a képviselet ellátására jogosult sz.köre szélesebb Az anyagi jogi képviseletet bárki, a perbeli képviseletet csak az alábbiak (taxatív) 1. meghatalmazott lehet a perben (törvényi pontozást követve) a) fél hozzátartozója b) fél pertársa, annak tv.es képviselője, meghatalmazottja c) ügyvéd, ügyvédi iroda d) állami szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekben az állami szerv ügyintézője e) önkormányzatot, illetve annak szerveit érintő perekben a képviselőtestület tagja, jegyző, főjegyző, képviselőtestület hivatalának ügyintézője f) szakszervezet a saját tagja perében + egyéb, jogszabályban meghatározott perekben g) érdekképviseleti szervet ? tagjának perében h) szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja, a szövetkezet pereiben i) gazdálkodó szervezet alkalmazottja a

munkáltató gazdasági tevékenységével kapcsolatos perekben + jogtanácsosa j) akit erre külön jogszabály feljogosít (pl. szabadalmi ügyvivő) 2. nem lehet meghatalmazott: • 18 év alatti személy • az, akit jogerős bírói ítélet a közügyek gyakorlásától eltiltott • az, akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett III. meghatalmazás 1. meghatalmazotti képviselet létrejötte - egyoldalú, írásbeli jognyilatkozat, formája közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat vagy jegyzőkönyvbe kell mondani • külföldön kiállított meghatalmazás esetén felülhitelesítésre van szükség (nemzetközi szerződés ez alól felmentést adhat – 1861 hágai egyezmény, hitelesítő záradék meglétét vizsgálni kell) • vállalat, szövetkezet, gazdálkodó szervezet munkaviszonyban lévő jogtanácsosa külön meghatalmazás nélkül képviseli munkáltatóját • ügyvédnek adott meghat.a megbízónak és az ügyvédnek saját

kezűleg kell aláírni • több személy részére - egy-egy perbeli cselekménynél csak egyikük járhat el 2. meghatalmazás terjedelme • szólhat egész per vitelére vagy csak egyes perbeli cselekményekre • meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet vagy irodát is megbízhat • jogi személy adhat általános meghatalmazást • ügyvédjelölt és a jogi előadó a L.B előtt nem járhat el 3. meghatalmazás megszűnése (B-nek bejelentéstől hatályos) • visszavonás • felmondás • fél vagy a meghatalmazott halála • ügy befejezése Általános meghatalmazás: lehet ügyvéd, jogtanácsos, + 67.§ (1) beli meghatalmazottak bíróságnak be kell jelenteni – nyilvántartásba veszik – végzés nem peres eljárásban jogi személy adhatja képviselője részére a kötelező jogi épviseletet elátó személyek köre a.) ügyvéd b.) áll-i szerv ügyint, ha jogi szakvizsg.rend c.) jegyző, képvtesthivügyint

d.) jogtanácsos meghat.; e.) külön jogszabály feljogosított (pl szabadalmi ügyvivő) igazolni kell f.) jogi szakvizsgrend saját ügyében - a keresetlevélhez csatolni kell a - a képv.jogot 26. Az ügyvédek és jogtanácsosok 1998. évi XI tv Feladata: 1. § Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon elõsegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését Közremûködik abban, hogy az ellenérdekû felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el. jogai: - függetlenség (összeférhetetlenségi szabályok) - titoktartási kötelezettség - vallomástétel megtagadásának joga - szabad ügyfélválasztás joga Méltó magatartást kell tanúsítani. Nem működhet közre olyan jogügyletnél, amely a jogszabályokba ütközik, v. jogszabályok megkerülésére irányul Ügyvédi kamara ök-i elv, szakmai érdekképviseletei testület felette: IM törvényességi felügyeletet gyakorol

Ügyvédi működés feltételei kamarai tagság + ügyvédi eskü letétele Hagyományos tev: jogi tanácsadás, okirat készítése, , letét kezelése (még lehet: adótanácsadás, tb, pü-i, üzleti tanácsadás) Összeférhetetlenség 6. § (1) Az ügyvéd a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselõ, közjegyzõ és fõállású polgármester, b) nem végezhet személyes közremûködéssel vagy korlátlan anyagi felelõsséggel járó vállalkozói tevékenységet. (2) Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá a) a tudományos, mûvészeti és sporttevékenység, b) az oktatói tevékenység, c) a nem igazságügyi szakértõi tevékenység, d) a választottbírói tevékenység, e) az országgyûlési, helyi önkormányzati képviselõi jogviszony, f) a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelõbizottsági tagság, g) a kuratóriumi tagság és

tisztségviselés. (3) Az ügyvéd az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezésétõl számított 15 napon belül köteles az ügyvédi kamarának bejelenteni. 7. § Az ügyvéd 2 évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága elõtt bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja volt. megbízás keletkezése: - megbízás - meghatalmazás - kirendelés (pártfogó ügyvéd, eseti- v. ügygondnok) ügyvéd mint jogi személy külföldi jogtanácsos alk. ügyvéd: - akinek nincs irodája - aki munkaviszonyban áll - kamarai névjegyzéskben szerepel ügyvédjelölt - mviszonyban, kamarai névjegyzébe felvétel (felt: - magyar állpolg, kiv. ha nemz szerződés eltérrően rend. - mo-i lakóhely,bűntetlen előélet, jogi egyetemi végzettség, kizáró okok hiánya) Jogtanácsosok:: 1983. évi 3 törvényerejû rendelet a jogtanácsosi tevékenységrõl, egységes szerkezetben a

végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII 25) IM rendelettel a megyei bíróság által vezetett jogtanácsosi névjegyzékbe kell bejegyezni állhat: munkaviszonyban - tagsági viszonyban - jogtanácsosi irodában lehet: jogtanácsos- jogi előadó Feladata: Tvr. 1 § (1) A jogtanácsos feladata, hogy a jog eszközével elõsegítse az általa képviselt szervezetek mûködésének eredményességét, közremûködjön a törvényesség érvényre juttatásában, segítséget nyújtson a jogok érvényesítéséhez, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez. alapíthatja - vállalat alapítására jogosult szervezet + közösen több gazdálkodó szervezet jogi személy: tagjai munkaviszonyban álló jogtanácsosok 27. Az ügyész részvétele a perben 1/1994 AB hat Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a polgári eljárásban az ügyész általános perindítási, fellépési, fellebbezési és a jogerõs ítélet felülvizsgálatára irányuló általános

indítványozási joga alkotmányellenes. Csak arra az esetre tartotta fenn, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes Ügyészi keresetindítás: 9.§ (1) általános felhatalmazás a bíróság értesíti az ügyészt, ha tv.-feltételei fennálnak (ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes) kizárt az ügyészi keresetindítás: - házassági bontóper, - apaság megállapítása iránti per, - személyiséghez fűződő jogok érvényesítése külön jogszab alapján (elv: közérdek védelme érdekében) lehet kizárólagos joga: közig szerv határozata ellen benyújtott ügyészi óvással a szerv nem ért egyet lehet más személyek mellett: - házasság érvényességének, létezésének, nemlétezésének megállapítása - gyermek elhelyezés - gondnokság alá helyezés, megszüntet. - szülői felügyelet megsz., visszaáll - szerződés semmisségének megáll., állam javára marasztalás a tv. külön –törvényi- feltételhez

köti: - apaság vélelmének megállapítása iránti pert csak akkor indíthat, ha illető meghal és nincs egyeneságú leszármazó II. ügyész elleni keresetindítás 1. ügyész ellen viszontkeresetet nyújtanak be 2. szülői felügyelet visszaállítása iránti pert ellene kell indítani, ha anno a bíróság azt az ő keresetére szűntette meg 3. gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti pert ellene kell indítani, ha anno a bíróság azt az ő keresetére állapította meg Jogállása: - általános felhatalmazás alapján léphet fel, fél jogai megilletik, de nem rendelkezhet az anyagi jogosult félként részt vesz rend.csel-ben az ügyész nem korlátozhatja - külön jogszab jogosítja fel perindításra – a fél jogai illetik meg aki az illetékes bíróság területén működik + az, aki a per megind.maga is jogosult lett volna, az ügyész pertársaként az elsőfokú ítélet meghoz.megelőző tárgyalás berekesztéséig a perbe beléphet. 1. Az

eljárási cselekmény fogalma, fajai I. eljárási cselekmények fogalma és jelentősége • per: eljárási cselekmények meghatározott rendje • közös tulajdonságaik: perbeli cselekményeket a perben szereplő személyek végzik, perbeli hatások elérése végett (de a perbeli cselekményeknek anyagi jogi hatásuk is lehet) pl. keresetlevél kézbesítése) perbeli cselekmények eljárási jogokat és kötelezettségeket hoznak létre, változtathatnak, szűntethetnek meg 28. Az eljárási cselekmények fogalma, fajai polgári perbeli cselekménynek nevezzük a polgári perben részt vevő személyek egymással összefüggő, a polg-i elj.jog által szabályozott, rendszerint a bíróság előtt folyó cselekményeit, amelyek polg-i elj-i hatások kiváltására irányulnak. 1. cselekmény alanyai szerint • bíróság percselekményei - bíróság nem csak jogosult, hanem köteles is elvégezni bizonyos percselekményeket egyeseket kérelemre (rendelkezési elv,

másokat hivatalból (hatáskör, illetékesség, perktg.) észleli a tényeket, jogi következtetéseket von le, pervezető cselekmények, döntés: befejező határozat, érdemi határozat stb. • felek/ügyész/más perbeli személyek percselekményei arra irányulnak, hogy előmozdítsák a bíróság perbeli cselekményeit (jóhiszemű elj. elve) ténybeli előadás - nyilatkozat, beismerés - tagadás stb. 2. cselekmény tartalma szerint • akarat-kijelentések felek bírósággal szembeni akaratkijelentése • rendelkező cselekmények (jogról való lemondás, jogelismerés, egyezség) • tudomás-kijelentések felek/tanúk múltbeli tényekről számolnak be • észrevételek, kifogások 3. cselekmény iránya szerint • egyirányú pl. felperes eláll a keresettől, alperes tényt, jogot elismer stb • ellentétes irányú felperes kéri az alperes kereseti kérelem értelmében való marasztalását - alperes ellenkérelme a felperesi kereset elutasítása 4.

cselekmény hatályossága szerint • Pp. kifejezetten kimondja egyes perbeli cselekmények hatályosságát illetve hatálytalanságát, szabályozza feltételeit • hatálytalanság = eljárási cselekmény érvénytelen • hibás perbeli cselekmény (alakja v. tartalma nem felel meg elj jogi követelményeknek) legsúlyosabb eljárási szabálysértést okozó cselekményeket kivéve orvosolható ⇒ perorvoslatok (határozat kijavítása/kiegészítése) • eljárás szabálytalanságát a per folyamán kifogásolni lehet 5. az akarati és a nyilatkozati elv - eljárási cselekmények esetén nyilatkozati elv - kettős jogi természetű elj.cselekményeknél kivételesen akarati elv (akarathiba esetén a jogról való lemondást, jogelismerést, egyezséget utólag a polgári jog ált.szabályai szerint külön perben meg is lehet támadni) Az elj. jog általában nem teszi lehetővé a polg jog feltétlen vonatkozó szabályainak alkalmazását (az akarati elv

bizonytalanságot okozhatna, az elj.céljával, a polgári per természetével nem egyeztethető össze.) 29. Az eljárási cselekmények formája; a beadvány; az idézés I. perbeli cselekmények alakja 1. a felek perbeli cselekményei általában formátlanok, kötetlenek (könnyíti az elj cselekmények végzését) 2. kivételesen vannak alaki, tartalmi szabályok, kellékek (pl keresetlevél) egyes eljárási cselekmények írásbeli alakhoz kötöttek (pl. ítélet) 3. cselekmény elnevezése nem döntő - perbeli cselekményeket tartalom, nem pedig elnevezés alapján, a felek megállapítható célja és érdeke szem előtt tartásával kell elbírálni 4. 3§2 jegyzőkönyvbe mondhatóak: per megindítását megelőző kérelem, per alatti szóbeli kérelmet, fellebbezés 1-ő fokú B-nél II. beadvány 1. beadványok fogalma és kellékei • a fél bírósághoz intézett irata, rendszerint valamely perbeli cselekmény írásbeli megjelenése • beadvány általános

alaki kellékei: beadvány hitelességének igazolása, rendeltetésének megállapíthatósága • fel kell tűntetni a bíróságot, felek nevét, lakóhelyét, per tárgyát, bírósági ügyszámot (ha már van) • 1-el több példányban kell beadni, mint ahány érdekelt fél van a perben • felek képviselői részére 1 pld. • mellékletek másolatát több pld.-ban is csatolni kell • ügyvédi képvisletnél minden pld. ügyvédnek aláírásával kell ellátni • kötelező jogi képviselet esetén minden pld.-t ellen kell jegyezni, ennek hiányában a fél nyilatkozatai hatálytalan • a B. 30 napon belül megvizsgálja és annak alpján intézkedik 2. hiánypótlás – a beadvány nem felel meg az általános vagy különös szabályoknak; a tv. a hiánypótlásra megengedhető határidőket nem jelöli meg • bíróság rövid határidővel hiánypótlásra visszaadhatja, a hiány megjelölése mellett ha újból hiányosan adja be, a bíróság elutasítja,

vagy hiányos tartalma szerint bírálja el • ha a fél nem fizet illetéket vagy hiányosan teszi, fel kell hívni hiánypótlásra, ha nem teljesíti, el kell utasítani • ha a fél határidőn belül pótolja a hiányt, úgy kell tekinteni, mintha határidőn belül rendben teljesítette volna • helyben lakó felet a bíróság a beadvány hiányának pótlása végett személyes meghallgatásra idézheti 95.§ (4) III. idézés - bíróság felhívása a bíróság előtti megjelenésre 1. fel kell tüntetni: bíróságot, ügyszámot, feleket, perbeli állásukat, per tárgyát, tárgyalás (meghallgatás) helyét, időpontját figyelmeztetni kell a meg nem jelenés következményeire + perbeli állásához képest megfelelő tájékoztatást adni + meghatalmazott idézése abban aza esetben is, ha a B.a felet személyes megjelenésre idézik 2. szóbeli idézés lehetősége a tárgyaláson 3. távbeszélőn, illetve küldönc útján vagy kézbesítő útján (2 és 3-at

az iratokon fel kell tüntetni) sürgősség esetén 4. 96 § (4) A gyermek tartása, elhelyezése, illetõleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben - az ismeretlen helyen lévõ alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében - a bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását. (5) Az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatásának elrendelésérõl hozott végzést a bíróság az illetékes rendõrkapitánysághoz küldi meg. 30. A kézbesítés I. általános szabályai kézbesítés: bíróság iratának meghatározott formában történő átadása a címzettnek (általában a határidők is innen kezdődnek) 1. meghatalmazott esetén neki kell kézbesíteni (kivéve pl személyes meghallgatásra idézés) 2. érdekelt felet értesíteni kell, ha a címzettnek nem lehet kézbesíteni (meghalt; ismertetlen

helyen tartózkodik; címzett ismeretlen) 3. rendszerint posta útján (tértivevényes, ajánlott) a címzett a neki szóló iratot a bírósági irodában is átveheti (személyazonosság igazolása után) + tértivevényes kézbesítés esetén: kézbesítés második kísérlete után 5 nappal kézbesítettnek kell tekinteni, ha azért eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át („nem kereste”), ill. az átvételt megtagadta („nem fogadta el”) II. kézbesítés külföldön 1. ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, intézkedés végett az igazságügyi miniszterhez fel kell terjeszteni 2. kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az a belföldi vagy az ottani jogszabályoknak megfelel III. hirdetményi kézbesítés 1. előfeltételei: ha • a fél tartózkodási helye ismeretlen • olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt • kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik • kézbesítés

megkísérlése előre eredménytelennek mutatkozik • kézbesítést ismeretlen örökösök részére kell teljesíteni + csak a fél kérelmére, és az ok valószínűsítése mellett, ktg.-k előlegezésével 2. hirdetményi kézbesítés módja: • kifüggeszteni a bíróság hirdetőtábláján + a legutolsó ismert lakóhely szerinti önkormányzat polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára • ha keresetlevelet így kell kézbesíteni akkor a bíróság ügygondnokot rendel (a keresetlevelet neki is kézbesíti) • a költséget a hirdetményi kézbesítést kérő előlegezi • kifüggesztéstől számított 15 napon belül kézbesítettnek tekintendő, amennyiben B másképp nem rendelkezik 3. rosszhiszemű igénybevétel következménye (ha előadott tény valótlannak bizonyul) • hirdetményi kézbesítés + utána jövő eljárás érvénytelen • kérővel kifizettetni a költségeket és pénzbírságot (az elj.-t jogerősen befejező határozat

meghozatalát megelőzően) • ha az ellenfél (akár hallgatólagosan is) jóváhagyja a hirdetményi kézbesítés utáni eljárást, akkor az nem érvénytelen, de a költségek + pénzbírság így is fizetendő • A hirdetményi kézbesítésről szgépes nyilvántartást vezetnek (közhiteles nyilvántartás – OIT hivatala kezeli) 31. Határidő; határnap; mulasztás I. határidő, határnap fogalma 1. határidő: az az időtartam, amelyen belül a perbeli cselekményt el kell/el lehet végezni 2. határnap: egy meghatározott nap, vagy annak annak időpontja, melyen a perbeli cselekményt teljesíteni kell II. határidők fajtái Határidők eljárásjogi anyagi jogi bírósági törvényi szubjektív objektív III. határidők számítása 1. kezdete: kezdőnap nem számít bele (az a nap, melyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik) szubjektív határidő esetén: határidő megkezdésére okot adó körülményről

való tudomásszerzés, vagy a perbeli cselekmény teljesítésének akadályának megszűnése 2. határidő lejárta • hónapban vagy évben meghatározott azon a napon ami számozása szerint megfelel a kezdőnapnak • utolsó nap végével jár le • ha munkaszüneti napra esik, az azt követő legközelebbi munkanap 3. határidő meghosszabbítása • törvényi határidők csak törvényi engedéllyel hosszabbíthatók meg • bírósági határidőket a bíróság fontos okból (1x) hosszabbíthatja meg, csak egyszer, és csak úgy, hogy az új határidő a régivel együtt a 45 napot nem haladhatja meg (kiv: szakértői vélemény elkészítése) • határidő meghosszabbítására a fél kérelmét a hidő lejárta előtt kell előterjeszteni. IV. mulasztás 1. fogalma: a fél a határnapon, ill a határidőn belül nem végzi el a perbeli cselekményt 2. okai: fél nem is tudott róla; önhibáján kívül nem tudott eljárni; rosszhiszeműen késlelteti az eljárást;

hallgatólagosan igzat ad; alperes a felperessel összejátszva csalárdul mulaszt 3. következményei: • elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti, kivéve ha törvény másként nem rendelkezik • általában figyelmeztetés nélkül állnak be (kivéve a tv. által meghatározott esetek) (kizárási következmény) • mulasztó fél marasztalása az emiatti költségekben • pénzbírság arra a félre, aki indokolatlanul mulaszt, ezzel költségeket okoz • arra is, aki indokolatlanul késedelmeskedik, felhívásra sem tesz nyilatkozatot ⇒ késlelteti a per befejezését • másik perbeli cselekmény válik hatályossá pl. fél nem fellebbez ⇒ az esetleges beavatkozó fellebbezése válik hatályossá 57.§ (1) beállhat még: előzetes figyelmeztetés ellenfél kérelmére -> ekkor pótolható Nem tekinthető mulasztásnak – ha a feleket a cselekmény telj-ében valamely köztudomású természeti esemény vagy más

elháríthatatlan akadály gátolja. Következmények nem alkalmazhatóak, ha a beadvány legkésőbb a hidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. de csak az eljárási határidők esetén az anyagi hi. az utolsó napon lejár 32. Az igazolás I. ha a fél v képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás kövekezményei (tv.ben meghatározott esetek kivételével) igazolással orvosolhatók II. igazolás előterjesztése 1. igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát, és azokat a körülményeket, melyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik 2. kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt! 3. előterjesztés határideje: mulasztás kezdetétől 15 nap - vagy a tudomásszerzéstől ill. akadály elhárulásától számítva (szubjektív határidő) objektív határidő: 3 hónap szubjektív: 15 nap - eltérő

rendelkezések a tv.-ben Un.kis perértékű ügyekben elmulasztott 60 nap fellebezési hi. Felülvizsgálati kérelem 30 nap Házassági perekben 15 nap III. kérelem elbírálása - elbírálás előtt a bíróság a feleket meghallgathatja 1. ha a bíróság helyt ad a kérelemnek ⇒ úgy kell tekinteni, mintha időben teljesítette volna (fikció) 2. érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha késve terjeszti elő, vagy ha nem pótolja a mulasztott percselekményt 3. elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye 4. méltányosan kell elbírálni IV. igazolás kizártsága 1. ha az igazolást törvény kizárja (pl végrehajtási eljárásban) 2. ha a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, 3. vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár 4. a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot/határidőt mulasztja el V. igazolást a tv kizárja - végrehajtási igényperben -

sajtóhelyreigazítási perekben - keresetlevél beadásához fűződő jogi hatások fenntartásával kapcsolatos határidők elmulasztásával 132.§ (4) - a per hathónapi szüneteltetés folytán bekövetkező megszűnése 137.§ (3) - 157.§ a, b, c pontok megszüntetése esetén, ha a felperes a harminc napos határidőt elmulasztja (megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított). - 130.§ 1 a-h - tv-es képviselő mellőzése - külf. felperes perktgbizt adása VI. hatálytalan és hibás eljárási cselekmények meg nem történtnek kell tekinteni általában orvosolhatók - az eljárás szabálytalansága esetén kifogás -- a hibás bírósági határozatok kijavítással, kiegészítéssel 33. A perköltség fogalma; a fél személyes eljárása során felszámítható és a képviselettel kapcsolatos költségek I. perköltség fogalmának törvényi meghatározása (Pp 75§ (1) bek): “mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű

pervitelével kapcsolatban a bíróság előtt, v. a bíróságon kívül merül fel” + példálózó felsorolás DE Németh J. inkább ezt szereti: “perköltség az, amit a bíróság az összes tényezőt figyelembe véve, fizetni elrendel perköltség költség (kiadás merült fel) ha a törvény ennek viseléséről vagy megfiz.rendelkezik II. perköltség elemei (fontosabb költségek): 1. előzetes tudakozódás, levelezés költsége 2. eljárási illeték I.fokú eljárás illetéke a pertárgy értékének 6 %-a II. fokú eljárás illetéke a pertárgy értékének újabb 6 %-a felülvizsgálati eljárás illetéke a pertárgy értékének újabb 6 %-a végrehajtási eljárás illetéke a pertárgy értékének 3 %-a az illeték összesen a pertárgy értékének 21 %-a 3. tanúdíj - tanúnál felmerülő mindenféle költség pl. utazási költség, keresetkiesés, ellátási díj, szállásköltség 4. szakértői díj 5. ügygondnoki díj (pertárgy értékének 0-5

%-a között) 6. tolmácsdíj 7. helyszíni tárgyalás és szemledíj 8. ügyvédi készkiadás és munkadíj 1999. január 1-től perköltségnek számítanak a felet képviselő jogtanácsos és szabadalmi ügyvivő készkiadásai és munkadíja is! 9. személyesen eljárt vagy nem ügyvéd által képviselt fél költségei - mint a tanúdíjnál IV. személyesen eljárt v nem ügyvéd által képviselt fél költségei munkadíj nem állapítható meg - keresetkiesés és útiköltség megtérítésére igényt tarthat + járnak neki egyéb, a tanúknak is járó juttatások 34. A költségek előlegezése; a perköltségbiztosíték 1/1969 (I. 8) IM rendelet - a tanúk díjazásáról 7/2002 (III. 30) IM rendelet – a pártfogó ügyvédek és a kirendelt védők díjazásáról 8/2002 (III. 30) IM rendelet – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről B a költségekről az ítéletben vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt, ha

ezt megelőzően olyan ktg-k merülnek fel, melyet vmelyik félnek – ideiglenesen - ki kell fizetni, azt a tv. előlegezésnek tekinti I. az előlegezés tartalma 1. bizonyítási eljárással 164§ (1) járó költségek előlegezése • bizonyító fél köteles előlegezni, kivéve méltányosság esetén (kivételes, de B az ellenfelet is kötelezheti a ktg-k vagy egy részük megfizetésére) • előlegezés két módja a B. a ktg-ek felmerülésekor határoz - előzetes letétbe helyezés (1. szakértő díjáról köteles; 2 ha valószínű, hogy jelentősebb összegű lesz) - bizonyítással egy időben ill. rögtön utána fizetés 2. ügygondnok költségeinek előlegezése • az a fél köteles, aki kérte a kirendelést, ill. akinek a perbeli cselekménye folytán szükségessé vált • költségfajták - ügygondnok készkiadása – felet esetenként - ügygondnok munkadíja – általában az elj-t bef. határozatban 3. Az ügyészt, valamint a külön

jogszabállyal erre feljogosított szervezetet költségek előlegezésére nem lehet kötelezni, hanem a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 4. egyéb esetben annak a félnek kell előlegezni, akinél azok felmerülnek II. perköltségbiztosíték 1. célja: külföldinek magyar bíróság előtti perindítása esetén alperes pernyertessége esetén legyen kielégítési alap 2. külföldi felperes köteles adni az alperes kérelmére kivéve, ha • nemzetközi szerződés, vagy eltérő viszonossági gyakorlat (IM) • ha a felperesnek az alperes által elismert követelése elegendő biztosítékul szolgál • felperest a bíróság teljes költségmentességben részesítette 3. határozat a perköltségbiztosítékról • eziránti kérelmét az alperes bármikor előterjesztheti • kérelmének végzéssel ad a bíróság helyt, vagy utasítja azt el • a biztosíték megállapított összegét utóbb

megváltoztathatja 4. készpénzben kell letétbe helyezni - felek másképp is megállapodhatnak 5. ha az Ifokú eljárásban (a kitűzött hialatt vagy legkésőbb az annak lejártát követő tárgyalás berekesztéséig) nem adja a perköltségbiztosítékot, az alperes kérelmére a pert meg kell szüntetni 157.§ c) ha már érdemi tárgyalásba bocsátkozott, akkor ezt csak akkor kérheti, ha a biztosítékadási kötelezettség csak az érdemi tárgyalásba bocsátkozás után következett be, vagy arról csak később szerezhetett tudomást 6. fellebbezési eljárásban - ha a fellebbező felperes nem nyújt biztosítékot a kötelező határozat ellenére: az elnök az alperes kérelmére a fellebbezést tárgyalás nélkül elutasítja 35. A perköltség viselésének általános szabálya, és az az alóli kivételek I. perköltség viselésének általános szabálya pernyertes fél költségeit a pervesztes fél állja 78 § (1) II. Pp 80-83§-okban foglalt

különös szabályok 1. ha az alperes perre okot nem adott, és az első tárgyaláson azonnal, minden mást megelőzően elismeri a követelést - ezesetben a felperes állja a költségeket 2. aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez/indokolatlanul késedelmeskedik, vagy egyéb felesleges költségeket okoz, azt nem kérheti perköltségként megtéríttetni – rosszhiszemű magatartás esetén pénzbírság 3. részleges pernyertesség esetén • pernyertesség arányának, felek által előlegezett költségek összegének figyelembevétel határoz • ha a per kártérítésre irányul vagy egyéb olyan követelés iránt folyik, ahol az összegszerűség bírói mérlegeléstől függ ⇒ a perköltség az alperest a marasztalási összeghez igazodóan terheli (ha a követelt összeg nyilvánvalóan nem túlzott) 4. pertársaság esetén • egységes pertársaság esetén egyetemlegesen • egyszerű pertársaság esetén • egyenlő arányban, • vagy az

érdekeltség arányában megosztva (ha eltérés jelnetékenyebb) • az a perktg., amely kizárólag a pertársak egyikének perbeli cs.folytán merült fel, a többi pertársat nem terheli (ktgspecifikáció) 5. beavatkozás esetén • önkéntes beavatkozás: • beavatkozás elutasítása esetén: ennek költségeit ő fizeti • ha engedélyezték, és pernyertes lett: vesztes fizet • ha engedélyezték, és pervesztes lett: beavatkozással felmerült költségtöbbletet fizeti, de ha a hozott ítélet jogereje a beavatkozó és ellenfele jogviszonyára is kiterjed, egyetemlegesen felel az általa támogatott féllel az összes ktg.-ért • perbehívás esetén: • sikertelen perbehívás: költséget a hívó fizeti • eredményes perbehívás: mint az önkéntes beavatkozó 6. felek személyében való változás (perbelépés, perbevonás, perbehívás): az önkéntes és a perbehívásos beavatkozás szabályai alapján 7. pernyertesség esetén a jogelőd

elbocsátásáig felmerült ktg-k megfizetéséért egyetemlegesen kell őket kötelezni 7. ügyész 82§ (3) – • pernyertesség akinél a költségek felmerültek. • pervesztesség esetében a költségek megfizetésére általában azt kell kötelezni, aki a pert megindította. Ha azonban a pert megindítónak és a perben érvényesített igény jogosultjának eljárási cselekményei nem voltak összhangban, a költség megfizetésére azt kell kötelezni, akinek perbeli cselekménye folytán a költség felmerült. III. törvény egyéb rendelkezéseiben foglalt különös szabályok A 6. §-ban meghatározott esetekben alkalmazott tolmács költségeit az állam előlegezi, illetve viseli. A feleket nem lehet kötelezni olyan költségek viselésére, amelyek a bíróság érdekkörében felmerült - egyébként elhárítható - ok következtében keletkeztek. Ezeket a költségeket - külön jogszabályban meghatározott módon - az állam viseli. 36. Határozat a

perköltség viseléséről I. a bíróság a perköltség viselése felől az ítéletben, vagy az eljárását befejező egyéb határozatban dönt 77.§ (1) - ez alól két kivétel van 1. egyes ítéletekben vagy eljárást befejező határozatban nem, vagy nem mindig dönt a perköltség viselése felől • részítéletben • közbenső ítélet – pl. van-e a keresetnek jogalapja • egyezséget jóváhagyó végzés (csak a felek kérelmére határoz róla) • II.fokú bíróság Ifokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező, és az Ifokú bíróságot új eljárásra utasító végzése • ugyanaz, mint az előbb, ha a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati kérelem folytán határoz így • házassági bontópert az egyik fél halála miatt megszüntető végzés v. békítés eredményre vezet 285.§ (3) 2. a bíróság még az eljárás lezárása előtt, az adott költség felmerülésekor dönt a költségek viselése felől • tanút, szakértőt stb.

kell egy perbeli cselekmény költségében marasztalni (pl. ha a kirendelés ellenére nem jön el) – mivel az elj teljes szakaszában nem vesznek részt • ha valamely perbeli cselekmény költsége a felek valamelyikét a per eldöntésére tekintet nélkül terheli, a bíróság azonnal kötelezheti II. perköltség viseléséről rendelkező határozat hivatalbóli meghozatalának kötelessége 1. perköltségről kötelező rendelkezni 2. egyezség esetén csak a felek kérelmére határoz a B 3. fél lemondhat arról, hogy számára megítéljék a perköltséget – pernyertesség esetén, de a mellőzést kérnie kell 4. pl 285§ (3) A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást azonban mellőzi. III. perköltség összegének megállapítása 1. fél jelöli meg (“a fél által előlegezett és a szükséghez képest igazolt adatok

figyelembevételével”) a költségeinek összegét - ez a maximum, a bíróság ennél többet nem ítélhet meg 2. bíróság kötelezheti (nem szólította fel vagy nem igazolja) a felet az általa előadott adatok igazolására ha nem teszi meg, a bíróság a perköltséget a per egyéb adataiból állapítja meg IV. perköltség viselésének szabályai általános szabály + kivételek (ld. előző tétel) + kisegítő szabályok 290. § (4) A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmények mérlegelése alapján határoz. Ua. a szabály az apaság és a származás megálliránti perekben is 37. A költségkedvezmények célja, fajai, engedélyezésük, megvonásuk; a mérsékelt illeték eredete: középkor, szegényjog Magyary – felmenti a perktg-k megtérítése alól v. állam költségeket válllal magára I. célja: perben eljáró felek rossz anyagi viszonyainak

érvényesíthetősége érdekében önkéntes jogkövetésre való ösztönzés, és annak honorálása alapja: - személyi körülmények alapján - eljárás tárgyára tekintettel oka: - “jogérvényesítés segítésének” elve - végleges döntést igénylő határozatok (származási perek) - felek peren kívül megegyeznek ellensúlyozása, jogaik II. fajai: 1. költségmentesség - az ebben részesült fél, vagy beavatkozó nem köteles olyan költségeket előlegezni vagy viselni, amit amúgy kéne; biztosítja olyanok díjtalan közreműködését, akik amúgy csak díjazás ellenében járnának el • személyes költségmentesség - azt a felet illeti meg, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget vagy annak részét fedezni nem tudja (bíróság ezt v. személyes illetékfeljegyzési jogot engedélyezhet csak) • tárgyi költségmentesség - igazságügyi miniszter rendelettel állapítja meg azon perek körét, amelyben a feleket teljes

költségmentesség illeti meg 2. illetékmentesség - a fél, vagy a beavatkozó mentesül az illeték fizetése alól • személyes illetékmentesség • tárgyi illetékmentesség 3. illetékfeljegyzési jog - az ebben részesülő fél, vagy beavatkozó csak az illeték előzetes fizetése alól mentesül • személyes illetékfeljegyzési jog • tárgyi illetékfeljegyzési jog 4. mérsékelt illeték - törvényalkotó kedvezményt biztosít, ha a felek a már megindult eljárásban önként rendezik a vitát • az illeték a peres eljárási illeték 10 %-a, • ha a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll • ha az első tárgyaláson a per szüneteltetésére kerül sor, és ennek folytán az eljárás megszűnik • ha az alperes a követelést az első tárgyaláson elismeri, vagy a követelést az első tárgyalás előtt teljesíti • ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötöttek • ha a per megszüntetését a felek az első

tárgyaláson együttesen kérik • az illeték a peres eljárási illeték 30 %-a, • ha az első tárgyalás után az eljárás szüneteléssel szűnik meg • ha a felperes az első tárgyalást követően keresetétől eláll • ha a felek az első tárgyalás után kérik a per megszüntetését • az illeték a peres eljárási illeték 50 %-a, • ha az egyezséget az első tárgyalást követően kötik meg • fellebbezési és felülvizsgálati eljárás az illeték 10%-a • ha a tárgyalás megkezdése előtt visszavonják III. költségkedvezmények engedélyezése és megvonása 1. költségkedvezmények engedélyezése személyes költségmentesség és személyes illetékfeljegyzési jog engedélyezését a felperes az eljárás előtt és alatt kérheti (az I.fokú eljárást lezáró határozatig), az alperes pedig a fellebbezés előterjesztéséig bármikor 2. pártfogó ügyvéd kirendelése személyes költségmentesség, illetve tárgyi

költségmentesség esetében a bíróság rendeli ki, ha az ügyre tekintettel szükséges 3. költségkedvezmények felülvizsgálata és megvonása • bíróság csak a személyes költségmentességet, és a személyes illetékfeljegyzési jogot vonhatja meg • tárgyi költségmentesség esetén, ha a bíróság rájön, hogy a fél nem lenne rá jogosult, akkor 8 napon belül fizetteti vele az illetéket, stb. • bíróság megvonja, ha: • az engedélyezés feltételei már az engedély megadásakor sem álltak fenn • az engedélyezés feltételei utólag szűntek meg • költségmentesség felülvizsgálata során a fél - felhívás ellenére - nem nyilatkozik, vagy nem csatolja az ehhez szükséges igazolásokat 38. A költségmentesség Tárgyi költségmentes perek köre 6/1986 (VI.26) IM rendelet – a költségmentesség eljárásáról bírósági eljárásban I. személyes költségmentesség 1. részei: - illetékmentesség, Az egész - mentesség az

eljárás költségeinek előlegezése, ill. megfizalól, eljárásra + - mentesség perköltségbiztosíték adása alól, végrehajtási - pártfogó ügyvéd kirendelésére való igény de ügygondnoki díjat eljárásra is pervesztesség esetén ki kell fizetni – beavatkozót is megilleti végreh.elj: tartalma szűk : a le nem rótt illeték nem az állam ált.előlegezett ktg-alól menetesít de nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltség megtérítésének kötelezettségét 2. alapfeltételei: • jövedelme nem haladja meg a mv. alapján megállapított öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és nincs vagyona (szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat kivéve) • ha a fél rendszeres szociális segélyt kap • egyéb esetben is, ha kéri, és a bíróság megadja 3. további feltételei: • ha szülővel, vagy házastársával él együtt, csak akkor kaphatja meg, ha az alapfeltételek azokra nézve is fennállnak • külföldi csak akkor

kaphat, ha nemzetközi megállapodás vagy viszonosság alapján magyar állampolgárnak is járna a másik államban 4. kizárt a személyes költségmentesség, ha jogi személy, rosszhiszemű v. eleve reménytelen perlés, engedményesként lép fel, és ezzel célja a költségmentesség megszerzése II. tárgyi költségmentesség 1. a személyes költségmentességgel azonos kedvezmények (illetékmentesség, költségek alóli mentesség, nincs perktg.bizt, pártfogó ügyvéd kirendelése iránti igény) + eltérések • pozitív irányban: - ügygondnoki díjat az állam előlegezi, pervesztesség esetén is fizeti - külföldi állampolgárt is mindig megilleti • negatív irányban: - vértulajdonság-vizsgálat illetve származásperekben az orvosi vizsgálatok költségeire nem vonatkozik + tartásra kötelezett jövedelmének megállapításának szakértői vizsg.költségei - külföldi a perköltségbiztosíték letétele alól csak akkor mentesül, ha nemzetközi

megállapodás vagy viszonosság alapján magyar állampolgárnak is járna a másik államban - a tárgyi ktg.mentes munkaügyi perekben a pervesztesség arányában a munkáltatót kötelezni kell a meg nem fizetett illeték kielégítésére 2. vannak olyan perek, melyek perlekedés rosszhiszeműségétől/előre láthatóan eredménytelenségtől függetlenül tárgyi költségmentesek: • apasági és egyéb származási perek • szülői felügyelet megszüntetésére/visszaállítására irányuló perek • gondnokság alá helyezés/megszüntetésére irányuló perek • • • • • gyermek elhelyezésével/átadásával kapcsolatos perek törvényen alapuló tartással kapcsolatos perek munkaügyi per, kivéve ha a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg bányakár megtérítése iránti per bcs-vel személy életében, egészségében, testi épségében okozott károk megtérítése érdekében 39. Az illetékmentesség nem kell előlegezni vagy

viselni a jgszabályban előírt illetékeket 1990. évi XCIII tv – az illetékről I. személyes illetékmentesség - az eljárás indításakor írásban kell róla nyilatkozni : beavatkozóra is. a 5. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül: a) a Magyar Állam, b) a helyi önkormányzat, a Magyar Államkincstár Részvénytársaság, c) a költségvetési szerv, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság, d) a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság, e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, g) a vízgazdálkodási társulat, h) Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság, i) a Magyar Nemzeti Bank, j) a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, k) az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerzõdés tagállamainak és az 1995. évi LXVII törvényben

kihirdetett Békepartnerség más részt vevõ államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erõi - ideértve az említett fegyveres erõk alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévõ és polgári állományú személyeket is - kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggõ illetékügyek tekintetében, l) a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács és a regionális fejlesztési tanács. (2) Az (1) bekezdés c)-g) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetõleg az eljárás megindítását megelõzõ naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységébõl származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. (3) Az illetékmentességnek a (2) bekezdésben

meghatározott feltétele meglétérõl a szervezet (alapítvány) vagyonszerzése esetén annak illetékkiszabás végett bejelentésekor, államigazgatási vagy bírósági eljárás esetén az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet (alapítvány) - a vagyonszerzést, illetõleg az eljárás megindítását megelõzõ naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységébõl származó jövedelme után, vagy ilyen tevékenység hiányában társasági adó fizetésére, illetve eredménye után költségvetési befizetésre nem volt kötelezett. 6. § (1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselõi és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerzõdés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. (2) A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszternek a

külügyminiszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó. II. tárgyi illetékmentesség 57. § (1) Illetékmentes a polgári ügyekben: (a beavatkozóra is) a) az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp. 157 §-a a) pontja alapján megszünteti; b) a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás; c) a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset; d) a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltûnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be; e) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a közhasznú társaság, a

köztestület, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás; f) a megszûnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az 1988. évi VI törvény 48 §-ának (5) bekezdésében foglalt esetet is; g) a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem; h) a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás; i) a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követõen a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás; j) az áttételt elrendelõ végzés elleni fellebbezés; k) a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálata iránti per; l) a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása; m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása; n) az eredményes alkotmányjogi panasz alapján

induló eljárás. o) a személyes adatok védelmével, ill.a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per 40. Az illetékfeljegyzési jog Csak az illeték előzetes lerovása alól mentesít I. személyes illetékfeljegyzési jog 1. feltétele: az a fél, aki nem részesül költségmentességben vagy illetékmentességben, de előzetes illetékfizetés jövedelmi és vagyoni viszonyaira nézve aránytalan terhet jelentene (Előző évi 1 főre eső adóköteles jövedelmének 25%-át eléri) + további feltételek: • ha együtt él szülőjével vagy házastársával, akkor csak akkor kaphatja meg, ha a feltétel azokra nézve is fennáll • külföldi részére csak nemzetközi szerződés, vagy viszonosság esetén adható meg 2. nem adható meg • annak, akinek perlekedése rosszhiszemű, vagy előre eredménytelennek látszik • annak, aki engedményesként lép fel, abból a célból, hogy ezt a költségkedvezményt a törvény

kijátszásával szerezze meg • házasság felbontására irányuló eljárásban • cégeljárásban 3. jogszabály szerint megilleti az illetékfeljegyzési jog • azt a felet, akinek érdekében ügyész / szervezet tagja indít pert • ügygondnokot / gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot II. tárgyi illetékfeljegyzési jog (ha pervesztes lesz, az illetéket az államnak kell megtérítenie, részleges pervesztesség esetén a fél illetékfizetési kötelezettsége mellőzhető) 62. § (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg: a) a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezetõ állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelõsségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja; b) a

személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt; c) a bûncselekménybõl - ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt -, valamint a szabálysértésbõl származó kár megtérítése iránti igény esetén; d) a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt; e) a névviselési jog megszüntetése iránti perben; f) a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben; g) a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben; h) a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban; i) a csõd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelõ, a felszámoló, illetve a pénzügyi

gondnok által indított bírósági eljárásokban; j) a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a topográfia szerzõje, valamint a közremûködõ által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val, illetve a közremûködõi díjjal kapcs. indított polgári peres és nemperes (végrehajtási) elj.ban; k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban; l) a büntetõeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben; m) az olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerû idõn belül történõ befejezéséhez fûzõdõ alapvetõ jogai megsértése miatt

indít; n) magánszemély lakástulajdonát elidegenítõ szerzõdés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben. (2) Az (1) bekezdés a)-c) és g)-h), továbbá l) pontjaiban említett perek esetén, ha az összegszerûség megállapítása a bíróság mérlegelésétõl függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellõzheti. 6. § (1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselõi és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerzõdés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. (2) A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszternek a külügyminiszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó. 41. A perköltség viselése pertársaság, beavatkozás és a felek személyében beálló

változás esetén I. pertársaság esetén 1. egységes pertársaság esetén: egyetemlegesen 2. egyszerű pertársaság esetén: vagy egyenlő arányban, vagy az érdekeltség arányában + ktg. specifikáció II. önkéntes beavatkozás esetén 83§ (1) 1. beavatkozás elutasítása esetén: a beavatkozás kísérletének költségét a beavatkozó fizeti 2. beavatkozás engedélyezése esetén két eset lehetséges: • pernyertesség esetén: az ellenfél fizet • pervesztesség esetén: beavatkozással okozott költségtöbbletet a beavatkozó fizeti + ha a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, akkor a beavatkozó a féllel egyetemlegesen felel az összes költségekért III. perbehívásos beavatkozás esetén 83§ (2) 1. sikertelen perbehívás esetén: a hívó fizet 2. eredményes perbehívás esetén: önkéntes beavatkozóra vonatkozó szabályok IV. felek személyében történő változás esetén

(perbelépés, perbevonás, perbehívás) 83§ (3) 1. önkéntes és perbehívásos beavatkozóra vonatkozó szabályok 2. ha a jogutód pervesztes lesz, a perből korábban elbocsátott jogelőd az elbocsátás idejéig felmerült költségekért az alperessel egyetemlegesen felel jogutód önkéntes belépés nem kell hozzájárulás perbevonás felperes alperes felperes hozzájárulása kell mind a két fél hozzájárulása kell jogelőd meghalt v. jogutódlással megszűnt csak, ha jogelőd meghalt vagy bármikor jogutódlással megszűnt jogelőd elbocsátása (ha nem bocsátják el jogutód pertársa lesz): - ha nem halt meg - ellenfél hozzájárulásával - B a feleket nyilatkoztatja 42. A kereset fogalma és fajai Elméletek: 1. anyagi jogi elmélet (Savigny, Puchta) Azonos az elj-i mgnjoggal; az eljárás folyamán dinamikus állapotban van. 2. Absztrakt kereseti jog elmélet (Plósz) Jog az állammal szemben annak követelésére, hogy a B tárgyalja az ügyet és

ítéletet hozzon. 3. Konkrét kereseti jog elmélet (Baró Jenő) Valóságosan jogosult személy alapja követelésének kielégítéséhez. (kedvező ítélethez való jog) 4. Kettős kereset jog tana (Magyary) A kereset, mint közjogi jogosítvány azt illeti meg, akinek valóban sértett vagy veszélyeztetett mgnjoga vagy mgnjogi érdeke van. I. kereset fogalma - az az intézmény, amellyel a jogérvényesítési cselekmények láncolata (a polgári per) megkezdődik: kereset nélkül nins per a kereset a polgári per útján érvényesíthető alanyi jog bírósági védelmének elsődleges eszköze 1. alanyi jog érvényesítésének alakja – legalább állítani kell 2. polgári per útján érvényesítehtőség – alanyi jog, ami jogszabályokon alapul 3. bírósági védelemre szorultság – olyan állapotban kell lennie 4. jogvédelem eszköze – olyan, amivel polgári per indul II. kereset elemei 1. alanya felperes – ügyész vagy gyámhivatal vagy szakszervezet

vagy közös jogkezelő is megindíthatja de perbizomány nincs materiális fél processzuális fél 2. alapja (tények) – amiből felperes jogát származtatja 3. tárgya (érvényesíteni kívánt jog vagy követelés) vagy jogviszony (pl szerzérv-e) 4. tartalma (határozott döntésre irányuló kérelem) – ez a bíróság döntésének korlátja 5. címzettje - tárgya szerint az alperes, - tartalma szerint a bíróság – vele szemben kéri a felperes a védelmet (anyagi jogilag ellenérdekelt fél) III. kereset fajai - kereset elemei szerint lehet osztályozni 1. kereset tárgya szerint - kereset tárgyát tevő anyagi jogi követelés szerint, pl közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti kereset; vagyonjogi kereset, házasság: bontókereset 2. kereset tartalma szerint • marasztalásra irányuló kereset - a felperes a megsértett anyagi jogának helyreállítását kéri, de csak lejárt, esedékes követelésnél, lásd.! 130§ (1) f): 1. kivétel :

tartdíj vmás időszakos szolgiránt indprerben kiterja le nem járt szolg.is 2. kivétel : lakás, más helyiség vegyéb ingatlan visszabocsiránt lejárat előtt is Lehet vagyoni értékkel bíró vagy vagyoni értékkel nem bíró - pozitív marasztalási kereset: valaminek az aktív tevésére, azaz szogáltatásra irányul (csak lejárt követelésre) - negatív marasztalási kereset: valaminek az abbahagyására, tűrésére, nemtevésre, tevékenységtől tartózkodásra irányul (pl. birtokháborítás megszüntetése) • megállapítási kereset - csak akkor van helye, 1. ha a megállapítás a felperes jogainak megóvásához szükséges, 2. és a felperes nem követelhet teljesítést a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy más okból 123. § - pozitív megállapítási kereset: jog vagy jogviszony fennállását megállapítandó kereset - negatív megállapítási kereset: jog vagy jogviszony fenn nem állását

megállapítandó kereset = negatív megáll.viszontkereset 159 § (2) Az alperes a per megszüntetésére irányuló kérelemmel együtt a felperes ellen viszontkeresetet (147. §) is indíthat annak megállapítása iránt, hogy a felperest a keresetben érvényesített jog nem illeti meg; a per megszüntetése a viszontkereset tárgyalását nem akadályozza. • jogalakítási kereset (konstitutív) - jogviszony létrehozását illetve létező jogviszony módosítását, vagy megszüntetését kéri de csak akkor indítható ilyen, ha jogszabály lehetővé teszi - jogviszonyt módosító kereset - pl. közös tulajdon tárgya birtoklásának és használatának módosítása iránt, szerződést módosító, tartási életjáradék szerződés - jogviszonyt megszüntető kereset - pl. a házasság felbontása iránti, szerződés megtámadására irányuló kereset stb. - jogviszonyt létesítő kereset: pl. szabadalmi kényszerengedély megadása iránti kereset kereset

megjelenési formái: - keresetlevél (pert megindító beadvány) - jegyzőkönyvbe is mondhatják (ügyvéd által nem képviselt fél) - fizetési meghagyás iránti kérelem 43. A keresetváltoztatás, a keresetkiterjesztés és a keresethalmazat I. keresetváltoztatás változhat: tárgya (jog), alapja (tény) 1. fogalma - kereset tartalmának (a kereseti kérelemnek) a megváltoztatása (felemelése, leszállítása, kiterjesztése) 2. feltételei: • anyagi jogi feltételek: - ugyanabból a jogviszonyból származzon, mint az eredeti keresettel érvényesített jog - vagy az eredeti kereset tárgyával összefüggőnek kell lennie • eljárásjogi feltétel: meg kell felelnie a kereset követelményeinek 3. szabályai: • I. fokú ítélet előtti utolsó tárgyalás berekesztéséig be kell jelenteni • II. fokú eljárásban nem lehet megválta keresetet (kivételek: eredeti dolog helyet más dolgot vagy kártérítést követel; kereseti követelés felemelése,

leszállítása; megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást lehet követleni) • Perújítás során : ua. mint • Felülvizsgálat során : nem lehet 4. bejelentés – írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani 5. nem keresetváltoztatás – kereset bővítése (kiegészítése) további kérelemmel – kereseti tényállás utólagos kiterjesztése II. keresetkiterjesztés 1. a fél eredeti kereseti kérelmét egy új kereseti kérelemmel egészíti ki 2. keresetkiterjesztés fajai: • személyi keresetkiterjesztés I. fokú ítélet előtti utolsó tárgyalás berekesztéséig ki lehet terjeszteni az eredetileg perbe nem vont alperesekre is ⇒ alperesi pertársaság / utólagos személyi keresethalmazat jön létre -> nem a kereset tárgya, hanem címzettje változik meg • tárgyi keresetkiterjesztés esetén: kereseti követelés mennyiségi növekedéséről van szó a keresetnek új, de az alapköveléssel összefüggő

természetű követelésre történő kiterjesztése útján pl. felperes a II fokú eljárásban kiterjeszti keresetét az eredetileg nem követelt, ill.a per során esedékessé vált járulékokra III. keresethalmazat 1. fogalma - ha a polgári perben több kereset van azonos perbeli oldalon ⇒ egyes kereseti kérelmek egymástól függetlenül érvényesíthetők, és valamennyi kielégítést igényel 2. keresethalmazat létrehozása • felperes által: keresetindításkor + eljárás során keresetkiterjesztéssel • bíróság által: perek egyesítésével 3. keresethalmazat megszüntetése • felperes által: keresettől való elálással • bíróság által: kereseti kérelmek tárgyalásának elkülönítésével (+ Pp.ben szabályozott esetekben a részítélet meghozatalával) – kérelem önállóan elbírálható 4. fajtái • személyi keresethalmazat - ha több alperes vagy több felperes vagy mindkét oldalon több fél van ⇒ pertársaság • tárgyi

keresethalmazat - ha a felperes több keresetet indít egy alperes ellen, melyek különböző jogviszonyokból származnak, vagy tartalmuk (kereseti kérelmük) különböző látszólagos keresethalmazat: főköt + egyszerű kezes együttes perlése különböző jogi tényeken alapuljon Felt: különböző jogviszonyokból származzon tartalmuk különböző legyen látszólagos keresethalmazat: vagylagos, ill. eshetőleges kereseti kérelem 1. vagylagos szolg. 2. Pp. 123§ (száamadási kötmegáll esetén + annak helyessége ) általában megengedett az általános szabályok szerinti eljárásokban, korlátok csak a különleges peres eljárásokban vannak • vegyes keresethalmazat - ha a perben mind a személyi, mind a tárgyi keresethelmazat előfordul pl. bérbeadó a bérlőtársak ellen indít keresetet a lakás visszabocsátása és megrongálásából eredő kártérítés miatt 44. A viszontkereset és a beszámítási kifogás I. viszontkereset fogalma az alperes

keresete a felperes ellen, amelyet a felperesi keresettel együtt való elbírálás céljából ugyanannál a bíróságnál ugyanabban a perben terjeszt elő - a keresetre vonatkozó szabályok szerint Jelentőssége: megkönnyíti a védekezést az alperes számára a felperessel szemben II. viszontkereset feltételei - anyagi jogi feltételei - csak akkir indítható, ha 1. az ekként térvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos, 2. vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy 3. ha tárgyául szolgáló követelés beszámításra alkalmas - eljárásjogi feltételei • az ítélet meghoz.megelőző tárgyberekesztéséig lehet előterjeszteni • meg kell felelnie a kereset törvényes követelményeinek (jogsultság, hatáskör, követelés ne legyen idő előtti) + egyéb példák: - permegszüntetési kérelem mellett is indítható - ügyész által indított perben is az anyagi jogosult ellen - tiltó rendelkezés hiányában végrehajtás

megszünt./korl ellen, ha megfelel 147.§-nak - kizárt: közig perek, sajtóhelyreig. elj, végrehajtási igényperben III. speciális eljárásjogi szabályok 1. időhatára: I fokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig 2. érdemi vizsgálat nélkül végzéssel el kell utasítani, ha: • nyilvánvaló, hogy az alperes a per befejezésének hátráltatása miatt adta be késedelmesen • gyermektartási perben az alperes által a gyermeknek nála történő elhelyezése iránt a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett kérelmét 3. speciális hatásköri és illetékességi szabályok • kereset és viszontkereset között a maradványérték dönti el, hogy a helyi bíróságnak van-e hatásköre (ha a viszontkereseti követelés beszámítása után is B hatáskörét kijelölő értékhatár alatt marad) • vagyonjogi perben a per bírósága a viszontkeresetre mindenképpen illetékes, pertárgy értékétől függetlenül IV. viszontkereset és

beszámítási kifogás 1. a beszámítási kifogás jogszűntető kifogás ⇒ ∅ perindítási joghatás 2. viszontkeresettel érvényesíthető igények köre tágabb 3. beszámítási kifogást bármikor elő lehet terjeszteni 4. beszámítási kifogást feltételesen is lehet emelni 5. viszontkereset illetékköteles 6. viszontkereset perfüggőséget eredményez 7. viszontkereset felőli döntés az ítélet rendelkező részében van - a beszámítási kifogás megítélése csak az indoklásból tűnik ki 8. viszontkereset elbírálása res iudicata - a beszámítási kifogásé csak akkor, ha ténylegesen beszámították Beszámítási kifogás (Ptk. 296§ ) 296. § (1) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemû és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. Beszámítási kifogás - csak a kereset erejéig - járulékos jellegű -

nem kell illeték (de fősz. elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgy. berek kiv, ha később válik hatályossá) - nem keletkeztet perfüggőséget (több kereseti kérelemben is előterjeszthető) - ítélet indoklásában - csak a tényleges beszámítás erejéig - beszámítással csökkenthető - kötelezett jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelésére - feltételesen is lehet viszontkereset - kereseti kérelmen túl is terjeszkedhet - jogi sorsa független - illetékköteles - időbeli korlátja van - perfüggést keletkeztet - ítélet rendelkező részében - kül. tényeket, egyéb jogokat is érvényesíteni lehet (a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered) 45. A keresetlevél fogalma, kellékei, beadása I. keresetlevél fogalma olyan írásbeli beadvány, amely a keresetet és a per megind. szüks egyéb adatokat tartalmazza nem kizárólagos eszk.a perind ha a fiz.meghagyelj perré alakul át, akkor

a fiz.meghagyiránti kérelem tölti be a keresetlevél szerpét II. keresetlevél kellékei 1. keresetlevél tartalma - fel kell benne tűntetni: • az eljáró bíróságot • a felek és képviselőik nevét, lakóhelyét, perbeli állását • érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek, és azok bizonyítékainak előadásával • azokat az adatokat, melyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható • döntésre irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem) • volt-e közvetítői elj.folyamatban 2. mellékletei: 121§ (2) • okirat ill. másolata, melynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik • képviseleti jog igazolását, meghatalmazását (kötelező jogi képviselet esetén) • azt az okiratot, mely a bíróság hatáskörének/illetékességének megállapításához, valamint hivatalból figyelembe veendő körülményeknek az igazolásához szükséges (kivéve, ha ezt szem.

igazolványával is igazolni lehet) • kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselő meghatalmazását is 3. különleges kellékek egyes pertípusokban pl. házassági perben - házasságkötés és gyermekek születésére vonatkozó adatok III. keresetlevél beadása 93§ (2) 1. beadás módjai: személyes benyújtás vagy postai úton megküldés : ahány fél, annyi pld. +1 pld. + képviselő nélkül eljáró fél a keresetet jegyzőkönyvbe is mondhatja (94.§) a helyi B.-on vagy a perre illetékes megyei B-on ha ügyvéd képv. : minden pldt alá kell írni illetékbélyeggel illeték a keresetlevélen 2. beadás helye: per bíróságánál kell benyújtani speciális rendelkezések: pl. házassági perben (a házmegköt, a gyermek szül.vonadatok), közigazgatási pereknél (a felülvizsgkért közighatmásolatá csatolni kell) 3. beadásra nyitvaálló határidő jogszabály csak egyes kivételes esetekben szabja meg ⇒ bármikor benyújthatja, legfeljebb az

alperes elévülési kifogást emel 130.§ (1) h) – pl 15 nap birtokvédelmi ügyekben 46. A keresetlevél beadásának joghatásai, a beadáshoz fűződő joghatások fenntartása I. keresetlevél beadásához fűződő joghatások (nem azonos a perindítás joghatásaival) keresetlevél beadásához fűződő joghatások anyagi joghatások eljárásjogi hatásaok elévülés megszakad polgári peres eljárás megindul - polgári eljárásjogi jogviszony, mely alapján a bíróság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni. perindításhoz fűződő joghatások anyagi joghatások eljárásjogi hatásaok jóhiszemű birtokos a perfüggőség beállása kereset közlésétől – ugyanazon ténybeli fogva már nem szerez alapból ugyanazon tulajdonjogot a dolog jog iránt ugyanazon elvált termékein, felek között újabb per terményein, nem indulhat szaporulatán elbirtoklás megszakad beadásának időpontja irányadó bíróság hatáskörének, illetékességének,

pertárgy értékének megállapítására felmondással megszüntethető szerződést a kereset közlése megszünteti tárgyalási időköz folyásának megkezdődése konzerváló hatása van előzetes bizonyítást a a biztosítási per bíróságánál kell szerződésre nézve kérni (nem szűnik meg díj nem fizetés miatt, ha a biztosító 30 napon belül bepereli a biztosítottat) ideiglenes intézkedést lehet kérelmezni szerződés megtámadását tartalmazó keresetlevél közlése a szerződés megtámadást célzó írásbeli közlést is jelenti hitelezői (jogosulti) egyetemlegesség - ha valamelyik jogosult keresetet indít, az adós megtagadhatja a teljesítést a többi részére alperesnek a kereset közlésével perbebocsátkozási kötelezettsége keletkezik ekkortól fogva rendelhet el a bíróság biztosítási intézkedést (pl. meghatározott dolog zárlata) vagylagos (versengő) illetékesség esetén az illetékesség rögzítődése keresetközlés

időpontjától az előzetes bizonyítást a per bíróságától kell kérni 1. keresetlevél beadásához fűződő joghatások elenyészése • ha a keresetlevél nem alkalmas arra, hogy annak alapján per legyen • ha az alperes halála miatt a keresetlevél nem kézbesíthető • per megszüntetése esetén (157.§) • per hat hónapi szünetelés miatt történő megszűnése 137.§ (3) II. keresetlevél beadásához fűződő joghatások fenntartása ha a fél a szükséges adatokat stb. bejelenti, úgy kell tekinteni, mintha szabályosan nyújtotta volna be 1. keresetlevélnek a Pp 130§ alapján történő elutasítása esetén, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésének után 30 napon belül, szabályosan, újra benyújtja (a 30 napos határidő mulasztása esetén nincs helye igazolásnak!) 2. ha a keresetlevelet az alperesnek halál vagy más okból nem lehetett kézbesíteni - ha a felperes 30 napon belül megadja a kellő adatokat, vagy

kéri a hirdetményi kézbesítést (a 30 napos határidő mulasztása esetén nincs helye igazolásnak!) 3. ha a bíróság a pert a Pp 157§ a) b) c) pontja alapján megszüntette - ha a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésének után 30 napon belül, szabályosan, újra benyújtja (a 30 napos határidő mulasztása esetén nincs helye igazolásnak!) 4. Ha a hiánypótlás 30 napon belül megtörténik, akkor a keresetlevél beadásához fűződő joghatások az eredeti keresetlevél beadásától (ex tunc hatállyal) maradnak. A 30 napos határidő elmulasztása esetén: ex nunc hatály. 47. A tárgyalás előkészítése és kitűzése I. előkészítő intézkedések tárgyalás kitűzésére alkalmas a kereset, ha nem kell elutasítani/ hiánypótlásra visszaadni / más bíróságra áttenni .124§ (2) A bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselővel

eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve, ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését. hiánypótlásra felhívni; mellőzése -> idézés kibocsátása nélküli elutasítás a keresetlevelet 30 napon belül meg kell vizsgálni, intézkedni kell a tárgyalási határnap kitűzéséről (> 4 hónap) 1. iratok beszerzése más hatóságtól vagy szervtől 2. egyesfajta perek esetén rendőrség megkeresése (124§) - a gyermek tartása - szüléssel kapcs.ktg-ek - apaság és származás megáll. 3. bíróság előzetes bizonyítást folytathat le 4. ideiglenes intézkedést tehet 5. felek előzetes meghallgatása egymás jelenlétében II. tárgyalás kitűzése - tartani kell a > 15 napos időközt (indokolt esetben lerövidíthető); mviszony/apaság megáll/gt. tagjának kizárása: 8 nap; váltóperekben 3

nap 1. idézés a per tárgyalására (125§) • első tárgyalásra speciális szabályok: keresetlevél kézbesítése mellett • hirdetményi kézbesítés esetén: ügygondnokot kell rendelni • váltóperek: soron kívül, tárgyalás a keresetlevél benyújtásától szám. 8 napon belül (125.§ (4)) • szülői felügy. jog megszünt perben: soron kívül, tárgyalás beérktől szám 8 napra (302.§ (2)) • sajtóhelyreig. elj: soron kívül, kiv ha elkésett Az elnök legkésőbb a benyújtástól szám. 8 napra kitűzi a tárgyalást (344§ (1)) • mügyi per: tárgy legkésőbb a beérktől szám. 15 napon belül Idézés a per tárgyalására 126. § (1) A bíróság a per tárgyalására megidézi azt, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet pert indított. (2) Az idézésben (96. §) figyelmeztetni kell a feleket, hogy a tárgyaláson - ha nem személyesen jelennek meg - csak a 67. §-ban

megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat. Az elsõ tárgyalásra szóló idézéshez csatolni kell a keresetlevél egy példányát (másolatát), ha annak kézbesítésére korábban még nem került sor. (3) A feleket az idézésben fel kell hívni, hogy az ügyre vonatkozó okiratokat a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is figyelmeztetni kell, hogy a kereseti kérelemre legkésõbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell, s elõ kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait, az ügyre vonatkozó okiratait pedig be is kell mutatnia. Az idézésben arra is utalni kell, hogy az alperes a nyilatkozatát már a kitûzött határnap elõtt benyújthatja vagy jegyzõkönyvbe mondhatja [94. § (4) bek] Az írásbeli nyilatkozat másodpéldányát, illetõleg az arról készített jegyzõkönyv másolatát a bíróság a felperesnek haladéktalanul kézbesíti, ha pedig erre már nincs elegendõ idõ azt a tárgyaláson adja

át. (4) Ha az ügy körülményei azt indokolják, így ha a 124. § (3)-(4) bekezdésében foglalt intézkedés megtételére van szükség, a bíróság az idézésben a (3) bekezdésben megjelölt alperesi nyilatkozat megtételére határidõt állapít meg. A határidõ nem lehet kevesebb tizenöt napnál. A bíróság ezt követõen - ha a tárgyalási határnapig rendelkezésre álló idõ ezt lehetõvé teszi - a felperest tizenöt napos határidõvel az alperesi nyilatkozatban foglaltakra vonatkozó álláspontjának közlésére hívja fel. 48. A keresetlevél áttétele és hiánypótlásra történő visszaadása I. keresetlevél megvizsgálása 124. § (1) A bíróság a keresetlevelet nyomban, de legkésõbb a bírósághoz érkezésétõl számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítás érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129 §), illetõleg a keresetlevél

idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), és a szükséges intézkedéseket megteszi. II. hiánypótlásra történő visszaadás (95§) 1. ha jegyzőkönyvbe mondta, akkor hiányok pótlására nyomban fel kell hívni (94.§(1)) 2. 200e-t meg nem haladó pénzköv kizárólag fiz megh útján érvényesíthető Ilyenkor a beadványt eképpen kell értelmezni, s ha nem a rendszeresített űrlapon adta be, akkor hiánypótlásra fel kell hívni (313.§(2), 315§(3)) 3. ha a keresetlevél nem tartalmazza azokat az adatokat, melyek minimálisan szükségesek ahhoz, hogy a tárgyalást az adott ügyben kitűzhesse • nem felel meg a beadványok kellékeiről szóló általános szabályoknak • nem felel meg a keresetlevél kellékeiről szóló különös szabályoknak • nem felel meg az egyes keresetfajtákra vonatkozó speciális szabályoknak • ha a követelés csak fizetési meghagyással érvényesíthető 4. elnök a keresetlevelet a hiányok megjelölése

mellett a félnek rövid határidő kitűzésével hiánypótlásra adja vissza (helyben lakó felet maga elé is idézheti – 95.§(4) + figyelmezteti III. keresetlevél áttétele (129§) 1. akkor kerülhet rá sor, ha • nem a bíróság, hanem más hatóság hatáskörébe tartozik az ügy • más bíróság hatáskörébe tartozik • más bíróság illetékessége alá tartozik 2. ha kétség van, akkor először hiánypótlásra vissza kell adni, ennek eredményéhez képest: • sor kerülhet az adott bíróság hatáskörének / illetékességének megállapítására • átteheti a bíróság az ügyet a hatáskörrel / illetékességgel bíró bírósághoz • ha a hiánypótlásra felhívás eredménytelen maradt, vagy annak alapján valamely más perlési akadály állapítható meg, a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja 3. áttételt elrendelő végzést kézbesíteni kell, a feleknek, az alperes példánya mellé a kereseti

kérelmet is csatolni kell 4. áttett keresetlevelet úgy kell kezelni, mintha rögtön jó helyre nyújtották volna be 5. a keresettel csak az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedése után lehet új bírósághoz áttenni 6. áttételt elnök rendeli el, ha 1 fennáll A végzés megfellebbezhető PK 170: ha panasznapon mondta jegyzőkönyvbe és kérte, hogy az illetékes B-hez juttassák el, akkor nem áttétel! 49. A keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítása 130. § (1) A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125 § (1) bek] elutasítja, ha megállapítható, hogy a) a perre a magyar bíróság joghatósága a törvény vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt; b) a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129. § rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható; c) a pert

más hatósági eljárásnak kell megelõznie; d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt - akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság elõtt - a per már folyamatban van (128. §), vagy annak tárgyában már jogerõs ítéletet hoztak (229. §); e) a félnek nincs perbeli jogképessége (48. §); f) a felperes követelése idõelõtti, vagy - az elévülés esetét ide nem értve - bírói úton nem érvényesíthetõ; g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelezõ, s a felperes e személyt (személyeket) - felhívás ellenére - nem vonta perbe; h) külön jogszabály a keresetindításra határidõt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elõ, vagy azt a bíróság elutasítja; i) a jogi képviselõ által benyújtott keresetlevél nem

tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében foglaltakat, illetve ha a jogi képviselõ nem csatolta a meghatalmazását, vagy nem fizették meg az eljárási illetéket; j) a felperes a hiánypótlás végett (95. §) neki visszaadott keresetlevelet a kitûzött határidõ alatt nem adta be, vagy újból hiányosan adta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el. (2) A keresetlevelet elutasító végzést kézbesíteni kell a feleknek, és az alperes példányához csatolni kell a keresetlevél másolatát is. (3) Ha az ügyben a fél, az ügyész, vagy külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet keresete alapján a per tárgyában már jogerõs ítéletet hoztak, az ezt követõen ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt indított újabb keresetet a bíróság az (1) bekezdés d) pontja alapján elutasítja, feltéve, hogy az ítéletet annak a félnek is kézbesítették, akinek jogát a perben érvényesítették, és az vele szemben is

jogerõre emelkedett (228. §) 50. A perindítás joghatásai I. perindítás fogalma: amikor a bíróság a kereset közlésével közjogi jogviszonyt létesít a bíróság és az alperes között A közlés történhet: keresetlevél jegyzőkönyvbe foglalásával;alperes jelenlétében megtörtént tárgyaláson való tudomásszerzéssel II. perindítás anyagi joghatásai 1. jóhiszemű birtokos a kereset közlésétől fogva már nem szerez tulajdonjogot a dolog elvált termékein, terményein, szaporulatán 125.§ (3) 2. felmondással megszüntethető szerződést a kereset közlése megszünteti 3. szerződés megtámadását tartalmazó keresetlevél közlése a szerződés a megtámadást célzó írásbeli közlést is jelenti 4. kereset közlése, mint jogosulttól származó felszólítás alapján a kötelezett késedelembe esik, ha kötelezettségét felszólításra nem teljesíti 5. hitelezői (jogosulti) egyetemlegesség - ha valamelyik jogosult keresetet indít,

az adós megtagadhatja a teljesítést a többi részére III. perindítás eljárásjogi hatásai 1. perfüggőség beállása – ugyanazon ténybeli alapból ugyanazon jog iránt ugyanazon felek között újabb per nem indulhat 2. tárgyalási időköz folyásának megkezdődése 125§ (2) 3. alperesnek a kereset közlésével perbebocsátkozási kötelezettsége keletkezik 4. vagylagos (versengő) illetékesség esetén az illetékesség rögzítődése 5. keresetközlés időpontjától az előzetes bizonyítást a per bíróságától kell kérni 6. ingatlant érintő per indításának bejegyzése az ingatlan nyilvántartásba a fél kérelmére IV. perindítás joghatásainak elenyészése 1. per bírósági megszüntetése (157§ a, b, c) 2. hat hónapi szünetelés után bekövetkező megszűnés (137§) V. perindítás joghatásainak fenntartása a Pp. 157§ a) b) c) pontjai általi permegszüntetés esetén fenntarthatja a felperes a perindítás joghatásait, ha a

megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül “javít” a határidő mulasztása esetén igazolásnak nincs helye! 51. Szóbeli kereset azonnali tárgyalása; perelhárító egyezség I. szóbeli kereset azonnali tárgyalása felperes és alperes együtt jelenik meg a bíróságon, a felperes a keresetet jkv.-be mondja (ezt a tárgyalási jegyzőkönyvbe is bele kell majd foglalni) ⇒ tárgyalás azonnal megtartható bíróság illetékessége hiányában elutasítani vagy máshová áttenni nem lehet (kizárólagos illet.kivéve) II. perelhárító egyezség 1. keresetindítás előtt a perre hatáskörrel és illetékességgel bíró bíróság előtt egyezségi kísérletre idézést lehet kérni a létrejött egyezséget jegyzőkönyvbe kell foglalni, Pp.148§ alapján jóváhagyni ⇒ ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek ha egyezség nem jön létre, a bíróság a felperes kérelmére a keresetet jegyzőkönyvbe foglalja ⇒

szóbeli kereset azonnali tárgyalása • ha az idézést kérő nem jelenik meg, vagy nem adja elő keresetét - az ellenfél költségeiben marasztalni kell • ha az ellenfél nem jelenik meg - eljárás költségeit hozzá kell számítani a majdani perköltséghez 2. szóbeli egyezségi kérelem azonnali elbírálása ha a felek idézés nélkül, egyezségkötés céljából jelennek meg a bíróság előtt - ugyanazok a szabályok, mint fenn 52. A tárgyalás szerepe, szerkezete I. tárgyalás fogalma 1. polgári peres eljárás legkoncentráltabb szakasza, a bíróság nyilvános ülése tényállás felderítése, bizonyítás lefolytatása, felek által érvényesíteni kívánt jogok meghatározása 2. itt bontakozik ki a szóbeliség, a közvetlenség (ezen alakul a tény- és jogviszonyban való döntés), a kontradiktórius jelleg stb. 3. garanciális jelleg II. tárgyalásvezetés (133§) 1. eljáró tanács elnöke, vagy egyesbíró vezeti a tárgyalást 2.

tárgyaláson végezendő perbeli cselekmények időpontját és sorrendjét a tv keretei között az elnök szabja meg III. tárgyalás szerkezete 1. osztott rendszer I. fokon a per folyamata (a tárgyalás) a permetszés (percezúra) következtében két, egymástól elkülönülő részre tagolódik: perfelvételi érdemleges (peralapítási) (tárgyalási) (feladat: ügyek megszüntetése) (gyors befejezés lehetősége) szakaszokra - ezek célban és időben eltérnek 2. vegyes rendszer (egy napon tartott tárgyalásra osztja fel a perfelvételi és érdemi szakaszt) ha a fenti időbeli eltérés nem jelent külön határnapot 3. egységes tárgyalási rendszer • első fokon a tárgyalás egységes (nem különül szakaszokra) • elvileg egységes tárgyaláson belül van első és folytatólagos tárgyalás, valamint érdemi és nem érdemi tárgyalás (különbség van első és folytatólagos tárgy. elmulasztásának jogkövetkezményeiben, bizonyos cselekmények csak első

tárgyaláson végezhetőek) • szoros a kapcsolat a tárgyalás előkészítésével • nincs külön tényelőadási, bizonyítási, jogelőadási szakasz • előnye: ügyek folyamatos tárgyalását biztosítja 4. magyar tárgyalási rendszer menete: a teljesítendő elj. cselekmények sorrendje! nincs percezúra vegyes rendszer elemeit hordozza részei: (1-5 kontradiktórikus) 1. tárgyalás megnyitása: peres felek, ügy tárgyának megjelölése (135§) elnök megáll., hogy a felek - személyesen - vagy képviselőik útján jelentek-e meg 2. számbavétel 3. 4. 5. 6. minden résztvevőre kiterjed számbavétel után a tanúkat a teremből el kell távolítani szóváltás bizonyítás tárgyalás berekesztése (145.§) határozathozatal 53. Pervezetés, tárgyalásvezetés I. pervezetés – az egész eljárás törvényességét, célszerű menetét, folyamatosságát, gyorsaságát biztosító bírói, bírósági perbeli cselekmények összessége 1. per

folyamatosságát, célszerű menetét biztosító percselekmények (tárgyalás előkészítése, kitűzése, felek megidézése, tárgyalás vezetése stb.) 2. tényállás felderítésének és az eljárás törvényességének biztosítása (jóhiszemű eljárás elvéből folyó bírósági intézkedések, kizárási okok hivatalból való ellenőrzése) 3. a fél segítségére irányuló percselekmények (kitanítási kötelezettséggel kapcsolatos bírósági teendők, áttétel során tett intézkedések stb.) II. tárgyalásvezetés - pervezetés egy része, ehhez képest szűkebb fogalom 1. eljáró tanács elnöke, vagy az egyesbíró - tárgyaláson végzendő perbeli cselekmények időpontját/sorrendjét a törvény keretein belül megszabja, - ügyel arra, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre, - megtiltja az ügyre nem tartozó, úgyszintén a kihalgatott személy befolyásolására alkalmas kérdés feltevését,

illetve az arra való feleletet. 2. elnök feladata a tárgyaláson: - figyelmeztetés, kitanítási jog - határnap, határidő kitűzése - mulasztás következményeinek alkalmazása - bizonyítási cselekmények foganatosítása - tárgyalás elhalasztása - rendfenntartás 3. a kérdezési jog: a felek és a szakértő meghallgatását, valamint más perbeli személyek (pl. tanú) kihallgatását az elnök végzi A bíróság tagjai, a szakértő, a felek és képviselőik kérdéseket intézhetnek, de ezek sorrendjét és időpontját az elnök határozza meg. 54. A tárgyalás menete; rendfenntartás a tárgyaláson I. tárgyalás menete (a tárgyaláson teljesítendő eljárási cselekmények sorrendje) 1. tárgyalás megnyitása - felek megnevezése, pertárgy megjelölése 2. számbavétel (valamennyi résztvevőre vonatkozik) + 167§ A fél a tanút előzetes bejelentés nélkül is előállíthatja a tárgyalásra - jkv.-be kell foglalni • idézés

szabályszerűsége: nem csak a kézbesítés szabályszerűsége (ha nem, akkor új határnap), hanem a tárgyalási időköz megtartása, keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése is. • ha az idézés szabályszerűsége nem állapítható meg: • tárgyalás tartható, ha ennek egyéb feltételei megvannak, • de érdemi határozat nem hoszható • ha az idézés szabályszerű volt: a mulasztás következményei (ha az ügy döntésre megérett, akkor a bíróságnak nem kell újabb tárgyalást tartania, hanem csak a határozat kihirdetésére kell újabb határnapot kitűznie, amelyről a feleket értesítenie – nem idézni – kell) • a képviseleti jogosultság legitimációja a hiány pótolhatósága esetén megengedi előírja az ellenérdekű fél kérelmére a tárgyalás folytatását 3. szóváltás alperes ellenkérelme pert keresetlevél felolvasása (elnök vagy a felperes) ⇒ felperes nyilatkozik, hogy fenntartja-e, módosítja-e

stb. (ha a felperes nincs ott, nem kell felolvasni) • alaki védekezés: a per tárgyát nem érinti, a perindítás feltételeinek meglétét tagadja, illetve az érdemi döntés egyéb akadályára hivatkozik • érdemi védekezés: a keresetben érvényesíteni kívánt jog fenn vagy fenn nem állására vonatkozik, célja: kereset egészben/részben elutasítása ez a perbebocsátkozás időpontja: ettől az időponttól kezdve a hatáskör hiánya miatt csak akkor lehet megszüntetni, ha a hatáskör nem a per tárgyának az értékétől függ illetékesség hiánya miatt pedig csak akkor lehet megszüntetni, ha a perben kizárólagos illetékesség forog fenn. 4. érdemi tárgyalás - a bíróság (és a felek) olyan perbeli cselekményei, amelyek az érvényesített jog illetve az azt megalapozó tények, a felperesi követelés fennállása vagy fenn nem állása vizsgálatára irányulnak • tényállás felderítése: legfontosabb elemei a felek tényelőadásai és

jognyilatkozatai, valamint a bizonyítási eljárás - bírónak kérdezési joga van + feleknek, képviselőiknek is. A felperesnek már a keresetlevélhez csatolnia kell az okiratot, amelynek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. • tárgyalás elhalasztása - ha a bizonyítás lefolytatása és érdemi határozat hozatala az első tárgyaláson nem, vagy csak részben lehetséges • folytatólagos tárgyalás előkészítése – írásbeli előkészület (feltételei: jogi képviselő + ha a félnek nem okoz gondot) • folytatólagos tárgyalás - az elsőt követő minden tárgyalás – elhalasztott tárgyalást követő 4 hónapon belül • az eljáró tanács összetételének változása 5. tárgyalás berekesztése - érdemi tárgyalás befejezése (ha a per vmely külön eldöntésre alkalmas kérdésben a határozathozatalra megérett) • perbeszédek - felek és képviselőik zárónyilatkozata • tárgyalás újbóli megnyitása - határozathozatal előtt

lehet, ha valamely kérdés további tárgyalására van szükség 6. egyéb pervezetési cselekmények • elkülönítés • egyesítés • áttétel egyesítés végett • tárgyalás elhalasztása II. rendfenntartás a tárgyaláson 1. rendfenntartás - tárgyalásvezetés része rendzavarás esetére előírt szankciók alkalmazása 2. rendzavarás - tárgyaláson tanúsított olyan magatartás, amely méltatlan a bíróság előtti eljáráshoz, zavarja a tárgyalás rendjét 3. alkalmazható szankciók elnök bíróság • elnök a 18 év alattiakat eltávolíthatja • (az elnök ) rendreutasítás - jegyzőkönyvbe foglalt figyelmeztetés • pénzbírság - ismételt vagy súlyos rendzavarás (max. 500000-Ft, de pertárgyértéket nem haladhatja meg, szabadságvesztésre át nem változtatható) • kiutasítás, kivezettetés - ha a tárgyalás zavartalansága másképp nem biztosítható • értesíteni kell a hatóságot - ha a rendzavarás olyan súlyos, hogy

fegyelmi, vagy büntetőeljárás alapjául szolgálhat + őrizetbe vétel, ha előzetes letartóztatásnak is helye lenne • fegyveres erők, rendvédelmi szervek tagjának rendzavarása esetén nem szabható ki pénzbírság, ahelyett az elöljáróját kell megkeresni, fegyelmi eljárás indítása érdkében + őrizetbe vételt is az elöljárója útján kell foganatosítani • e szankciók felől a bíróság végzéssel határoz - a szankciók ellen, a pénzbírság kivételével nem lehet fellebbezni 55. Az első tárgyalás elmulasztása és jogkövetkezményei I. az első tárgyalás fogalma amelyre a B a feleket 1. a keresetlevél benyújtása után 2. első ízben, 3. szabályszerűen megidézte 4. és amelyet meg is tartott 5. ill megtartásának helye lett volna II. mulasztás fogalma ha a fél szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, és távolmaradását előzetesen nem mentette ki III. ha mindkét fél mulasztja az első tárgyalást

eljárás szünetel ⇒ ha 6 hónapon belül egyik fél sem kéri a folytatást, a per megszűnik IV. ha a felperes mulasztja az első tárgyalást és nem kéri tárgyalás tartását 1. az alperes kérelmére a bíróság a pert megszünteti (136§(1) 2. ha az alperes megjelent, de az ügy tárgyalását nem kéri, nyilatkozatot nem tesz, valamint ha a felperes a megadott címről nem idézhető v. ismeretlen helyre költözött és az alperes hirdetményi kézbesítést nem kér v. nem nyilatkozik, akkor a per szünetel 3. ha az alperes kíván tárgyalni, akkor tárgyalás, vagy a bíróság dönthet úgy is, hogy a tárgyalást halasztja V. ha az alperes mulasztja az első tárgyalást és írásbeli ellenkérelmet nem tett - a felperes kérheti bírósági meghagyás kibocsátását (külön feltételekkel; nem bocsátható ki, ha a per megszüntetésének lenne helye), - szünetelés, ha a felperes tárgyalást nem kér - tárgyalás elhalasztása vagy megtartása ha a felperes

bírósági meghagyás kibocsátását kéri ha a felperes kéri a tárgyalást és ha az alperes írásbeli érdemi védekezést nem terjesztett elő de ha az alperes írásbeli érdemi védekezést terjesztett elő általános szabályok bírósági tárgyalás ha felperes a tárgyalást nem kéri, vagy nem nyilatkozik ⇒ az eljárás szünetel tárgyalás szerinti határozathozatal - ha ez nem lehetséges, úgy meghagyás kibocsátása halasztása 56. A bírósági meghagyás Ha az alperes mulasztja az első tárgyalást, és a felperes kéri, a bíróság az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben. I. bírósági meghagyás kibocsátásának feltételei - melyek hiányában nem bocsátható ki a bírósági meghagyás 1. alperes idézése szabályszerű 2. első tárgyalást az alperes mulasztja 3. nem terjesztett elő írásbeli érdemi védekezést 4.

felperes kéri a bírósági meghagyás kibocsátását 5. nincs helye a per megszüntetésének 6. kereseti követelés a keresetlevélből kitűnően nem látszik aggályosnak II. törvény kifejezetten kizárja a bírósági meghagyást 1. személyállapottal kapcsolatos perekben 2. közigazgatási perekben 3. sajtó-helyreigazítási perekben III. bírósági meghagyás tartalma 1. bíróság és ügyszám megjelölése 2. döntés 3. eljárási költségek megfizetésére kötelező rendelkezés 4. előzetes végrehajthatóság kimondása 5. ellentmondás lehetőségére való figyelmeztetés 6. utalás arra, hogy ugyanolyan hatálya van, mint az ítéletnek Mulasztás tényének megállapításán kívül indokolni nem kell IV. bírósági meghagyás közlése 1. tárgyaláson ki kell hirdetni 2. mindkét féllel közölni kell V. ellentmondás szabályai - bírósági meghagyás ellen a kibocsátástól számított 15 napon belül bármelyik fél szóban vagy írásban

ellentmondással élhet a bíróság a per tárgyalására új határnapot tűz ki a bírósági meghagyás ellentmondással meg nem támadott része jogerőre emelkedik, az új tárgyalást a megtámadott részre kell kitűzni alperest elmulasztott tárgyalás költségeiben a pernyertességétől függetlenül marasztalni kell Ha az alperes az újabb határnapot is elmulasztja: - a korábbi meghagyást a B változatlan formában fenntartja - ktg-ekben marasztalni kell - ellene - nincs ellentmondás - csak perújítás Megjegyzés: csak az első tárgyalás elmulasztása esetén van lehetőség igazolási kérelem és ellentmondás együttes előterjesztésére 57. A folytatólagos tárgyalás, és elmulasztásának jogkövetkezményei I. folytatólagos tárgyalás 1. első tárgyalást követő minden tárgyalás (4 hónapon belül megtartható legyen, helye B hivatalos helysége. Fontos okból más helyre is kitűzhető) 2. első mozzanata a számbavétel 3. iratismertetés

- korábbi tárgyalás óta keletkezett iratokat ismertetni kell ha az eljáró tanács összetétele változik, a tanácselnök ismerteti a felek kérelmeit, korábbi tárgyalások jegyzőkönyveit, bizonyítás eredményét, stb. II. folytatólagos tárgyalás elmulasztása 1. eljárás szünetel ha mindkét fél mulaszt vagy passzív 137. § (1) Az eljárás szünetel, ha a) a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket akár az elsõ tárgyalást megelõzõen, akár az elsõ fokú eljárás folyamán bármikor bejelentik, vagy b) a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetõleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevõ felperes megelõzõleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, vagy c) a felperes a megadott lakcímrõl nem idézhetõ, illetõleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem

kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetõleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy d) hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri. 2. tárgyalás megtartása vagy új határnap kitűzése - megjelent fél tárgyalás megtartását kéri (másik mulaszt; kiv: ellentmondás folytán kitűzött és alperes által mulasztott tárgyalás) - távol lévő felperes előzőleg kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását 3. tárgyalás megtartásának következménye (2) Ha a bíróság a tárgyalást megtartja, a mulasztó felet a megjelent fél olyan kérelmeirõl, tényállításairól és bizonyítási indítványairól, amelyeket vele még nem közöltek, a tárgyalási jegyzõkönyv másolatának vagy az ellenfél által közölt elõkészítõ iratnak a megküldésével értesítheti, és felhívhatja arra, hogy azokra észrevételeit a 141. § (3) bekezdése esetében elõkészítõ iratban, egyébként pedig a következõ

tárgyaláson szóval tegye meg. Ebben az esetben a bíróság a tárgyalás folytatására új határnapot tûz ki. (3) A mulasztó féllel elõzetesen már közölt kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a kérelem teljesítését nem ellenzi, a tényállítás valóságát nem vonja kétségbe, illetõleg a kívánt bizonyítást nem ellenzi, kivéve ha ez a perben korábban tett nyilatkozatával ellentétben állana. 4. A folytatólagos tárgyalás nem felel meg az ellentmondás folytán kitűzött és alperes által elmulasztott tárgyalásnak 58. A tárgyalás elhalasztása és jogkövetkezményei I. a tárgyalás elhalasztásának esetei (151§) lehet tárgyalás előtt, tárgyaláson, két tárgyalás közti időszakban 1. tárgyalás előtt a bíróság elhalasztja, ha a felek a határnap előtt legalább 8 nappal közösen kérik (indokolt közös kérelemre) ha csak az egyik kéri, vagy a ketten

együtt 8 napon belül kérik, akkor a bíróság mérlegelésétől függ (csak kivételesen fontos okból halasztható el) 2. tárgyaláson a bíróság kérelemre, vagy hivatalból is megteheti • fél szabályszerű idézésének mellőzése (keresetlevelet nem kapta meg, tárgyalási időközt nem tartották meg) • szabályszerű idézés megállapíthatóságának hiánya (tárgyalás megtartható) • képviselő képviseleti joga / meghatalmazás igazolásának hiánya • tárgyalás mulasztásának egyes esetei • bizonyítás kiegészítésének szükségessége • fél v. képviselőjének kiutasítása a teremből • tanú, v. szakértő mulasztása, közreműködés v véleménynyilvánítás késedelme, megtagadása • akadályok: ideiglenesek -> tárgyalás elhalasztása, felfüggesztése, elj félbeszakadása,szünetelése véglegesek -> per megszüntetése • keresetet az alperessel nem vagy nem időben közölték • felperes kérelmét a tárgyaláson

megváltoztatja • felperes valamely kérelmét lényegesen módosította és alperesnek időt kell biztosítani megfelelő ellenkérelem előterjesztésére • B hivatalból csak fontos okból, az ok megjelölésével II. tárgyalás elhalasztásának következményei 1. a tárgyalás elhalasztása esetén nyomban új határnapot kell kitűzni, 2. bíróság pénzbírsággal sújtja azt, aki: 8§ (4) • valamely nyilatkozatot késedelmesen tesz meg • egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik • valamely határnapot, vagy határidőt mulaszt + kötelezi az ezzel okozott költségek megtérítésére 59. Az eljárás szünetelése I. szünetelés okai: mindig a fel(ek) perbeli magatartása 1. felek ebben megegyeznek + I fokú eljárásban bármikor bejelentik 2. mulasztások egyes eseteiben : a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot

egyáltalában nem tesz, és a távollevő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, 3. ha a felperes nem idézhető a megadott lakcímről, illetve ismeretlen helyre költözött, és az alperes nem kér hirdetményi kézbesítést, vagy nem kíván tárgyalni, vagy nem tesz nyilatkozatot 4. hirdetményi idézésnek volna helye, de a fél nem kéri - fél tartózkodási helye ismeretlen - olyan államban van, amellyel nincs jogsegély - előre eredménytelen kézbesítés - elháríthatatlan akadályok - ismeretlen örökösök II. bíróság intézkedése a törvény erejénél fogva következik be, nem kell róla külön határozat, elég az iratra rávezetni a szünetelés tényét ha a fél nem ért egyet, azt az eljárás folytatása iránti kérelemnek kell tekinteni és folytatni kell. III. szünetelés joghatásai 1. aznap kezdődik, amikor a szünetelés alapjául szolgáló tény bekövetkezik 2.

eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell 3. ha 6 hónapig nem kérik, a per megszűnik - e határidő elteltével nincs helye igazolásnak a per ily módon való megszűnését nem kell határozatba foglalni, rendelkezni kell viszont a le nem rótt illeték megfizetéséről 4. határidők folyását nem érinti, nem eredményezi a szünetelés idején tett perbeli cselekmények hatálytalanságát 5. a per során hozott jogerős rész- és közbenső ítélet hatályát a per megszűnése nem érinti 60. Az eljárás félbeszakadása Eljáráson kívüli okok miatt a felek, vagy a bíróság nem tudják jogikat gyakorolni I. félbeszakadás okai 1. fél halála, vagy megszűnése (61§) esetén a jogutód perbelépéséig / perbevonásáig félbeszakad a per • felperes halála: jogutódnak kell perbelépnie - alperes jogosult perbevonni, ha akarja • alperes halála: felperesnek kell felderítenie a jogutódot és perbe vonnia, hacsak az önként perbe nem lép •

önkéntes belépés esetén: felperes – felperesi hozzájárulás alperes – mindkét fél hozzájárulása 2. képviselő nélkül eljárt fél cselekvőképességének elvesztése addig tart, amíg a fél részére kirendelt új törvényes képviselő személyét Ügybejelentik gondnok 3. törvényes képviseleti jog megszűnése kirendelha a fél törvényes képviselője hal meg, és a törvényes képviselőnek nem hető volt meghatalmazottja addig tart, amíg a fél részére kirendelt új törvényes képviselő személyét bejelentik / fél cselekvőképessé válik 4. bíróság működésének szünetelése háború, vagy valamely elháríthatatlan ok II. félbeszakadás megállapítása 1. törvény erejénél fogva, külön bírói rendelkezés nélkül 2. vita esetén a bíróság végzéssel határoz - külön fellebbezés lehetséges 3. ha a bíróság szerint az eljárás nem szakadt félbe - külön fellebbezésnek nincs helye az ügy érdemében hozott határozat

elleni fellebbezésben kifogásolható III. félbeszakadás jogkövetkezményei 1. félbeszakadással minden határidő megszakad - félbeszakadás megszűnésétől a határidők újra kezdődnek 2. tartama alatt minden érdemi bírói rendelkezés, perbeli cselekmény hatálytalan 3. ha félbeszakadás vagy annak hosszú tartama az ellenfél méltányos érdekét sérti, ügygondnok rendelhető ki (kivéve a fél halálát), bíróság működésének szüneteltetését 61. A tárgyalás (helyesen az eljárás) felfüggesztése Általában akkor kerül rá sor, ha a per eldöntése valamely preiudiciális jellegű (vagyis a perben meghozandó határozat tartalmára kiható) előzetes kérdés elbírálásától függ. I. felfüggesztés célja per sorsát befolyásoló előkérdés tisztázásának megvárása II. felfüggesztés esetei 1. imperatív felfüggesztés tárgyalást fel kell függeszteni, ha a per eldöntése • házasság létezésétől, vagy érvényességétől,

gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, és eziránt a per folyamatban van. • ha a per eldöntése házasság érvényességétõl függ, a tárgyalást akkor is fel kell függeszteni, ha az érvénytelenítési per még nincs folyamatban, de annak megindítására a felek valamelyike jogosult; ebben az esetben a tárgyalás felfüggesztésével egyidejûleg az érvénytelenítési per megindítására megfelelõ határidõt kell kitûzni, annak sikertelen letelte után azonban a felfüggesztett tárgyalást folytatni kell. 2. fakultatív felfüggesztés bíróság felfüggesztheti a tárgyalást, ha a per eldöntése olyan előkérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában • büntetőelj vagy államigazgatási elj hatáskörébe tartozik a döntés. Nem kell, hogy az eljárás már folyamatban legyen. (hivatalból üldözendő cselekmény esetén a bíróság gondoskodik a be. megindításáról) • más polgári per vagy más polgári

eljárás folyamatban van. • AB döntése szükséges 3. preiudiciális kérdéssel össze nem függő felfüggesztés különleges eset: fél katonai szolgálatra történt behívása ilyenkor a bíróság felfüggesztheti (kivéve a tartásdíjjal kapcsolatos, illetve egyéb, gyors elbírálást igénylő pereket) 4. további felfüggesztési esetek:(IIfokú eljárásban) ha az elsőfokú bíróság elôtt 1. az ítélet kijavítása, illetôleg 2. kiegészítése iránt elôterjesztett kérelem vagy 3. igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a fellebbezési bíróság a tárgyaláson az elôtte folyó eljárást - a jelenlevô felek meghallgatása után - a kijavítás, illetôleg a kiegészítés vagy az igazolás tárgyában hozott határozat jogerôre emelkedéséig, illetôleg az ellene bejelentett fellebbezés felterjesztéséig hivatalból is felfüggesztheti (a fenti kérelmek elintézése folytán tárgytalanná válhat a fellebbezés) III. felfüggesztés

elrendelése 1. bíróság indokolt végzéssel rendeli el, ami ellen fellebbezésnek van helye 2. felfüggesztő határozathoz nincs kötve a bíróság, azt megváltotathatja IV. felfüggesztés joghatásai 1. határidők megszakadnak 2. a nem a felfüggesztéssel kapcsolatos perbeli cselekmények hatálytalanok kivéve: • gyermek tartására irányuló perben gyermek részére ideiglenes intézkedéssel ilyenkor is megállapítható tartásdíj • bíróság megtehet minden olyan intézkedést, amelyek mint peren kívüli eljárások, nem jelentik a per folytatását 62. A per megszüntetése I. per megszüntetésének fogalma a per befejezése érdemi döntés nélkül II. per megszüntetése perakadályok miatt 1. ha a keresetlevelet már a Pp 130§ a)-h) alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani (157.§ a) pont) 2. a pert az eljárás bármely szakaszában a bíróság megszüntetheti, e kérdésben hivatalból dönt III. per megszüntetése az

érdemi döntés hozatalának egyéb akadályai miatt 1. per megszüntetése hivatalból • ha a cselekvőképtelen fél törvényes képviselőjét felhívás ellenére mellőzték, és ezt a hiányt a kitűzött / meghosszabbított határidő alatt, vagy annak lejártát követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták (ugyancsak hivatalból, az eljárás bármely szakaszában) (Pp. 157§ b) pont) 2. per megszüntetése az alperes kérelmére • ha biztosítékadásra kötelezett külföldi felperes a kitűzött illetve a meghosszabbított határidő alatt, vagy legkésőbb az azt követő tárgyalás befejezéséig biztosítékot nem ad (Pp. 157§ c) pont) • ha a felperes az első tárgyalást mulasztja (Pp. 157§ d) pont) 3. keresettől elállás (Pp 157§ e) pont) : ha a felperes a keresetétől elálott • érdemi tárgyalás előtt az alperes hozzájárulása nélkül • érdemi tárgyalás kezdése után már csak az alperes hozzájárulásával + felperes köteles az

alperes költségeit megtéríteni 4. per megszüntetése közös kérelemre (Pp 157§ f) pont) ha a kérelmet egyértelműen bejelentik, a per megszüntetését közösen kérik IV. per megszüntetésére irányuló kérelem elbírálása 1. végzéssel - ellene külön fellebbezésnek van helye 2. ha a fellebbezés kizárt - csak a bíróság ügyet befejező határozata ellen irányuló fellebbezésben, 3. nincs helye külön fellebbezésnek V. a végzés jogi hatása: nem érdemi döntés 157.§ a,b,c esetén a perindítás joghatásai fennmaradnak, amennyiben felperes jogerőre emelkedéstől 30 napon belül szabályszerűen benyújtja vagy egyéb jogi úton szabályszerűen érvényesíti 161.§ (1) 63. Az elkülönítés és az egyesítés; a tárgyalási jegyzőkönyv; az iratok megtekintése I. elkülönítés 1. egy perben érvényesített egyes követelések, megosztható követelések egyes részei, egyes vitás kérdések elkülönített tárgyalását a bíróság

bármikor elrendelheti (célszerűség) 2. végzéssel történik - fellebbezésnek nincs helye 3. egyes kereseti kérelmeket elkülönítve tárgyalja a bíróság rendszerint külön határozattal dönt – részítélet (1 perből nem lesz több) II. egyesítés (több perből 1 lesz) 1. bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését, melyek tárgya (érvényesíteni kívánt jog vagy követelés) egymással összefügg 2. végzéssel történik, ami ellen fellebbezésnek nincs helye 3. (3) A gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben az azonos hatáskörû helyi bíróságok elõtt folyamatban lévõ perek egyesítésének is helye van; a megyei (fõvárosi) bíróság az elõtte indított perhez a területén mûködõ helyi bíróság elõtt folyamatban lévõ pert is egyesítheti. Ha az egyesítést több, azonos hatáskörû helyi bíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely

az egyesítésrõl korábban határozott. III. tárgyalási jegyzőkönyv (115§) 1. fogalma: a tárgyalás folytatásának okmányszerű rögzítésére és a tárgyalás megszabott alakszerűségei megtartása utólagos ellenőrzésének lehetővé tételére szolgál 2. elkészítésének módjai: tanács elnöke / eljáró egyesbíró határozza meg 3. jegyzőkönyv kellékei (tárgyalásról; felek szóbeli meghallgatásáról; tárgyaláson kívüli egyéb eljárási cselekményekről, meghallgatásról (kihallgatás)) alaki kellékek: • eljáró bíróság és bírósági ügyszám feltüntetése • felek neve, perbeli állása, per anyagának feltüntetése • tárgyalás helye, kezdő és befejező ideje • bírák, jegyzőkönyvvezető, esetleges tolmács és perbeli állásuk • jelenlevő felek, képviselőik neve és perbeli állása • zárt tárgyaláson erre való utalás kötelező mozzanatok a jegyzőkönyvben: • a tárgyalás megkezdésének kitűzött és

tényleges időpontját • felek lényeges kérelmei és nyilatkozatai (tényállítások, bizonyítási indítványok; keresetváltoztatás, viszontkereset; korábbi kérelmektől, nyilatkozatoktól való elállás) • az okiratok bemutatásának megtörténte, a tanúk vallomása, a szakértők véleménye, a szemle eredménye • keresettől való elállás, elismerés, jogról lemondás, egyezség • pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedések, korábbi eljárás ismertetésének megtörténte, eljárás folyamán hozott végzések, ítélet kihirdetésének megtörténte • eljárás szabálytalansága miatti kifogás 4. jkv rögzítése tárgyalással egyidejűleg, hangfelvétel esetén 8 napon belül; feleket ért. kell, hogy mikor tekinthetik meg 5. jegyzőkönyvet a bíró és a jegyzőkönyvvezető írja alá 6. jegyzőkönyv megtekintése Áttétel 150. § A különélõ házastárs által tartás iránt indított pert - feltéve, hogy a per elsõ

fokon még nincs befejezve - a házassági per megindítása esetében a tartást kérõ fél indítványára át kell tenni a házassági per bíróságához. +129§ IV. Iratok megtekintése (kivéve határozatok tervezete, különvélemény) 119§ - felek, ügyész, egyéb személyek a per iratait – a per bármely szakaszában – külön engedély nélkül megtekinthetik, róluk másolatokat (kivonatokat) kérhetnek - állam- vagy szolgálati titkot tartalmazó jkönyv esetén megtekintésnek csak b. elnöke által eng. + titoktv megismerési eng Hangfelvétel alapján nem kell jegyzőkönyvet készíteni (15/1976 (XII. 2) IM rendelet): - elj. szünetel - B a pert megszünteti - határozat kihirdetésekor valamennyi jogosult lemond a fellebbezésről - az ügy- ténybeli és jogi minősítése egyszerű - elismerés vagy lemondás alapján hozott ítéletről Hangfelvételt 1 évig kell megőrizni Pótlás: elveszett iratok pótlásának megfelelően (119/A§) - a tanács elnöke

intézkedik az iratok részleges/teljes pótlásáról - jogerős és végrehajtható hat. ítélet/lezárt ügy iratainak pótlása mellőzhető Elég a felektől hiteles másolatot beszerezni. - ua. vonatkozik magnófelvételre is 64. A bizonyítás fogalma, fajai, a biz-i rendszerek 65. a bizonyítás tárgya, a bizonyítékok és a bizonyítási eszközök I. A bizonyítás fogalma „a bizonyítás a bíróság, a felek és a per egyéb résztvevői azon perbeli cselekményeinek az összessége, melyek arra irányulnak, hogy a per eldöntéséhezvszükséges tények fenn- vagy fenn nem állása tekintetében a bíróság meggyőződést szerzezzen” - felek által elõadott tényállás: szükségszerûen szubjektív (még jóhiszemûség esetén is) - bizonyítás: azon perbeli tev-k összessége, amelyeknek az a célja, hogy a bír a múltbéli történésekrõl teljes bizonyosságot szerezzen (az a perbeli tev, amely a per eldöntése szempontjából releváns tényekre

nézve a bír-ban kíván vmilyen irányú meggyõzõdést kialakítani) - alanyai - elsõsorban a peres felek feladata indítványozniuk kell ! bizonyítási kötelezettség / bizonyítási teher - peres felek képvis-i (minden jog, kivéve, amit a fél csak személyesen gyakorolhat, pl.beismerés) - beavatkozó: minden bizonyításra vonatkozó perbeli tev, ami az általa támogatott fél cselekményeivel nincs ellentétben, vagy mulasztását pótolja - ügyész: általa indított perben, ill. fellépése esetén minden jog, ami a felet megilleti - szakértõ: biz-i eszköz, de õ is kezdeményezhet biz-i csel-ket; de! nem alanya a biznak - eljáró bír: hivatalból akkor rendelhet el biz-t, ha azt a tv megengedi - a biz. célja: - cél: a bír-ban meggyõzõdés alakuljon ki vmely a per eldöntése szempontjából jelentõséggel bíró múltbéli tény megtörténtérõl v. meg nem történtérõl - bír-i elj: állandóan elõrehaladó megismerési folyamat, melynek során

összeáll a történeti tényállás - a per eldöntése szempontjából jelentõséggel bíró (releváns) tényekre nézve a bír-nak nem kell teljes bizonyosságot kell szereznie, a bizonyítás során megelégedhet a valószínűség magasabb fokával vagy az un.alaki igazsággal is Valószínûsítés (más, mint a valószínűségi bizonyítás és nem bizonyítás) is OK, ha az a jogvita érdemi eldöntésére nem lehet kihatással . Ált eljjogi jelleg, de még így csak a tv kifejezett engedélye esetén lehet 1. a bíró kizárása : 16 § (4) A kizárási okot a fél is bejelentheti E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, a 13. § (1) bekezdésének e) pontja alá tartozó okot azonban a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzés után az okot nyomban bejelenti. 2.

hírdetményi kézbesítés 101§ (2) Hirdetményi kézbesítést a bíróság csak a fél kérelmére és csak az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelhet el. 3. ideiglenes intézkedés 156 § (1) A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell 4. előzetes bizonyítás 207 § Az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása előtt, akár annak folyamatban

léte alatt előzetes bizonyításnak van helye, ha: a) valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetőleg annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna; b) valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a per ésszerű időn belül történő lefolytatását, illetőleg befejezését elősegíti; 5. igazolási kérelem 107§(2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. - a biz. tárgya - tárgya: a releváns tényeknek és tapasztalati tételeknek a bír általi megismerése, ill. megismertetése - tények fajtái: - külvilágban lejátszódó történések (pl. talajösszetételt vizsgálták-e) - külvilág tárgyi jelenségei (pl. mi az adott talaj összetétele) - szubjektum történései és állapota (pl. kõmûves elvárható szakmai gondossága megvolt-e) - a

tényekre irányuló biz lehet pozitív v. negatív irányú (megtörténés v meg nem történés biz-a) - a biz tárgya lehet múltbéli tény/történés v. jövõben bekövetkezõ tény/történés (pl a jövõben biztosan bekövetkezõ egészségromlás) igazolása - tapasztalati tételek igazolása: releváns tétel tartalmáról való tudomásszerzés; alapulhat: - élettapasztalaton - tudományos tapasztalaton (ált. szakértõi vizsgálat kell) - a kérdésre vonatkozó jogi szabályozás létezése v. tartalma nem lehet a biz tárgya (errõl a bír dönt) - a biz fajai - fõbizonyítás: ha a biz annak a félnek a csel-e, akinek érdekében áll, hogy az általa állított tényt a bír valóságként elfogadja - ellenbiz: ha a biz-ra kötelezett ellenfele bizonyít olyan tényre vonatkozóan, aminek igazolása a biz-ra kötelezett feladata (megelõzheti a fõbiz-t) - teljes biz: ha eredményes volt; nem teljes biz: csak részben volt eredményes - közvetlen biz: a

bizonyító ténybõl közvetlenül, egy logikai lépésben lehet következtetést levonni a bizonyítandó tényre vonatkozóan; közvetett: a bizonyító ténybõl csak kétszeri vagy többszöri logikai mûvelet eredményeként lehet eljutni a bizonyítandó tényhez - a biz foganatosítása szempontjából - közvetlen: ha a perbír foganatosítja - közvetett: a megkeresett bír útján - a biz szakaszai - bizonyítási indítványok megtétele - a bizonyítás elrendelése - a bizonyítás foganatosítása - a bizonyítékok mérlegelése II. Az egyszerûbben bizonyítható tények (bizonyítás nélküli tényállás-megállapítás) - a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. (a bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi) - a bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyezô vagy az egyik félnek az

ellenfél által bírói felhívás ellenére kétségbe nem vont elôadása folytán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel. - a bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is, amelyekrôl a bíróságnak hivatalos tudomása van - egyszerûbben bizonyítható tények (bizonyítás itt is kell, csak egyszerûbb) - beismerés def: a bíróság előtt a fél olyan ténybeli elõadása, amelyben az ellenérdekû fél által tett ténybeli elõadást megerõsíti, igaznak fogadja el - mindig tényekre vonatkozó elõadás - a féltõl v. perbeli képvis-jétõl származik, de korl cselkép él nem tehet (helyette: tv-s képvis); beavatkozó: csak, ha nem ellentétes az általa támogatott fél nyilatkozatával; pertárs beismerése: nem vonatkozik a másik pertársra - lehet írásban és szóban - peres elj elõtt: nem számít beismerésnek ált.szabályok szerint kell eljárni -

beismerõ nyíl: a peres elj során bármikor visszavonható ált.szabályok szerint kell eljárni - a beismerés: általában mindig tényre vonatkozik, az elismerés (általában rendelkező cselekmény) pedig jogra - beismerés nem mentesít a biz-i elj lefolytatása alól, hivatalbóli bizonyítás - házassági perek - apasági és származásmegállapítási egyéb perek - szülõi felügyelet megszûntetése iránti per személyi áll.kapcsperek - gondnokság alá helyezés iránti per ha a tárgya hivatalból vizsgálandó tény - felek egyezõ elõadása - eltérés a beismeréstõl: úgy is OK, ha a felek nem ismerik egymás nyilatkozatait - azonos joghatály, mint a beismerésnél - a félnek az ellenfél által kétségbe nem vont elõadása - feltétel: a bírói felhívás ellenére nem vonja kétségbe - "nem tudok róla", "nem emlékszem": nem elég - beismerés, egyezõ elõadás, nem vitatás: mérlegelni kell ezek valóságtartalmát és csak

annyiban tekinthet el a bír a további bizonyítástól, amennyiben ezek valós volta teikintetében nem merül fel kétsége 1. a köztudomású tények - köztudomású: emberek x csoportja által ismert - feltétel: a bír is ismerje és annak köztudomású voltát is elfogadja - lehet, hogy csak a fél által állított "köztudomásúságot" kell bizonyítani - hivatalból is figyelembe vehetõ, de ismertetni kell a felekkel, mert az ellenbiz mindig OK 2. a köztapasztalati tények (inkább tapaszatlai tények) 3. a bíróság hivatalos tudomása - feltétel: hivatali mûködése keretében szerzi a bír a tudomást - a tényt így bizonyítottnak lehet tekinteni - a bíró magántudomása egyáltalán nem használható fel bizonyítékként (max ha lemond az ügy tárgyalásáról és tanúként adja elõ más bír elõtt) 4. a vélelmek - ha maga a jogszabály rendelkezik úgy, hogy vmely tény valósága esetén egy másik tényt valónak kell tekinteni (pl. a

gyermek apjának azt kell tekinteni, aki a vélelmezett fogantatási idõben házastársi kapcsolatban állt a gyermek anyjával) - ált. csak a vélelmezõ tényt kell bizonyítani - hatályos jog: nem ismer megdönthetetlen vélelmeket - ekkor megfordul a bizonyítási teher 5. fikció: - a jogszab rendelkezésénél fogva valónak kell elfogadni olyan tényt, ami egyébként nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak (pl. igazolt mulasztás esetén: mintha idõben tette volna meg) - elj-i célokat szolgál ( ideiglenes jellegû, szûk körû kihatás) 6. az ideiglenes igazság - a vélelemmel ellentétben még bizonyításra sincs szükség - a bíróhoz címzett felhívás arra nézve, hogy valamely tényt az ellenkező bizonyításig valónak fogadjon el.(pl a fogamzás időpontja) III. A bizonyítási kötelezettség és a bizonyítási teher 163. § (1) A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítást rendel el. 3. § (3) A jogvita

elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. 1. a bizonyítási köt - bizonyítandó tények megállapítása: bír feladata (a megalapozatlan, nem kellõen bizonyított) ítélet hatályon kívül helyezhetõ; + ha a tv külön megengedi: hivatalból rendel el bizonyítást - ált: azé a félé a biz-i köt, akinek érdekében áll, hogy az állított tényt a bír valónak fogadja el - a bír dönti el, hogy

kié a köt., amikot felhív a biz-ra (pergazdasági okból az ellenfél v. más perbeli személy is felhívható a biz-ra) - sokszor az alkalmazandó anyagi jogszab dönti el, pl. Ptk: kártérítési perben a felperesnek (károsultnak) kell bizonyítania a károkozás tényét, az okozati összefüggést, stb - elj.jogi szabály is meghatározhatja (pl közokirat valódiságával szemben: aki a valódiságot vonja kétségbe) 2. a bizonyítási teher - def: kinek a terhére esik, kinek a hátrányára kell értékelni azt, ha a perben vmely lényeges körülmény felderítetlen marad - ált: azé a bizonyítási teher, akinek érdekében áll, hogy az adott tényt a bír valónak fogadja el ( a biz-ra kötelezett félé - ha a biz-ra kötelezett nem tesz meg mindent, attól még a bír-nak köt-e mindent megtenni az eredményesség érdekében ( rá kell szorítani a felet a bizonyításra (akár szankciók rosszhiszemûség esetén), ill. ha ez eredménytelen és a tényállás

tisztázásához óhatatlanul szükséges: hivatalból is meg kell kísérelni a bizonyítás felvételét 66. A bizonyítás lefolytatása és az előzetes bizonyítás - a felek a bír felhívására v. anélkül is a tv rendelkezésénél fogva kötelesek bizonyítékaikat a bír elé állítani - a bizonyítási indítvány - a felperes biz-ait köteles megjelölni a keresetlevélben - a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. - célszerû: a peres felek biz-i indítványaikat (kérelmüket arra nézve, hogy a bír milyen biz felvételét rendelje el) csak azt követõen terjesztik elõ, hogy a felperes kereseti kérelmét, az alperes pedig védekezését elõadta - a felek írásban és szóban is megtehetik biz-i indítványaikat, olyan formában, hogy az abban foglaltak alapján a bír-nak módja

legyen a biz elrendelésére, ha azt szükségesnek látja - a biz-t elrendelõ határozat - a biz-t elrendelõ határozatot a bír alakszerû döntéssel, végzés formában hozza meg - a bíróság a bizonyítást elrendelô határozatához nincs kötve; elrendelheti a bizonyítás kiegészítését vagy megismétlését, úgyszintén a már korábban elrendelt bizonyítás mellôzését is. (a felek biz-i indítványaihoz sincs kötve) - biz-ról döntés: pervezetõ végzés - nagyfokú elj-i szab, de: elj-t befejezõ határozatban köteles indokolni a biz-sal kapcsolatos határozatát ( megtámadható) - perökonómia: a bíróság a bizonyítást a kellően értesített felek távollétében is lefolytassa a bizonyítás megismétlése: a bizonyítás céljából kitűzött határnap elmulasztása esetén a törvény nem engedi meg az igazolást. A felek bármelyike kérheti azonban a bizonyítás megismétlését. ktg.előlegezés kiküldött bíró megkeresés: az illetékes

helyi bíróság (PKKB) bizonyítás külföldön: a biz.helyének joga szerint érvényes, ha a PP.rendelk megfelel előzetes bizonyítás: 207. § Az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása előtt, akár annak folyamatban léte alatt előzetes bizonyításnak van helye, ha: a) valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetőleg annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna; b) valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a per ésszerű időn belül történő lefolytatását, illetőleg befejezését elősegíti; c) valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság terheli; d) a bizonyítás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi. V. A bizonyítási eszközök - bizonyítás: a bizonyító tények észlelése útján való következtetés - bizonyító tények:, bizonyítékok - vmely személy tudomáskijelentései (elõadás, tanúvallomás,

szakértõi vélemény) - tárgyak a maguk fizikai valóságukkal (szemletárgyak-tárgyi bizonyíték) - személyek nyilatkozatai tárgyi formában rögzítve (okiratok tartalma) - bizonyítási eszközök: azok az eszközök, amelyek hordozzák a bizonyító tényeket, mint információkat: a peres fél, a tanú, a szakértõ, bármely (szemle)tárgy, okirat - 166. § (1) Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértôi vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. (2) Eskünek a perben helye nincs. - szemle: nem biz-i eszköz, hanem olyan elj.jogi csel, amely arra szolgál, hogy a bír észlelje a tárgyi bizonyítékot - Pp: teljes szabad bizonyítás - 0 megszorítás a biz-i eszközökre (csak példálódzó felsorolás, amibe egyébként minden biz-i eszköz besorolható) - 0 szabály a biz-i eszközök bizonyító erejére nézve - a fél elõadásának szerepe: - megteremti az alapot, amelybõl kiindulva mind a bír, mind

a felek megtervezhetik pertaktikájukat - behatárolják a perbeli biz-i tev-t - konkretizálja a perbeli biz körét - a jogellenesen szerzett bizonyítékok 169. § (1) Azt, akitől testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható, tanúként kihallgatni nem lehet. (2) A tanú, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott, nem hallgatható ki olyan kérdésre, amely államtitoknak minősül, vagy amelyre a szolgálati, illetőleg az üzleti titoktartás kötelezettsége kiterjed. 178. § (2) A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt szakértő az eljárásban ne vegyen részt. A PP.-ben bizonyításértékelési tilalmak általános szabályként nem szerepelnek, - de pl. 169 § (6) A jelen § ellenére kihallgatott tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető. - 170. § (5) Ha a tanút a jelen § esetében a mentességre való alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy a (4) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartják

meg, a tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető. 67. a tanú fogalma, tanúzási képesség, a tanúkihallgatás lefolytatása és a tanúval szemben alkalmazható szankciók 68. a tanúzási kötelezettség és az az alóli mentességek VI. A tanúk - fogalma - az a felektõl különbözõ személy („nemo testis auditor in re sua”), aki a múltban történt eseményekrõl közvetlen v. közvetett úton szerzett tudomásáról tesz tényelõadást a bír elõtt - a tanúnak a valóságnak megfelelõen kell interpretálnia a múltbeli történésekre vonatkozó ismeretanyagát; szankció: hamis tanúzás bûncsel-e (ha a fél állít valótlanságot: csak perjogi szankció) - bíró és ügyész nem lehet, de: más perben lehet arra vonatkozólag, amit az egyik perben észlelt - szakértõ tanú és tanú (az általa észlelt tényt illetõen spec szakértelemmel rendelkezik (az észlelést szaktudásánál fogva fel is dolgozza, rendszerezi, értékeli) -

tanúzási képesség - aki képes arra, hogy megfelelõ észleléseket tegyen, és arról a bír-nak be is számoljon - azt, akitôl testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható, tanúként kihallgatni nem lehet (ekkor pervezetõ végzéssel utasítja el a bír az indítványt) - vak ember: hallás alapján tanú lehet - kiskorúság önmagában nem elég - cselképt. és korl cselkép is OK - tanúzási köt - minden természetes személyt terhel, akik meghallgatásuk idõpontjában az ország T-n tartózkodnak - nem terheli: diplomáciai és konzuli mentességet élvezõket (de felkérhetõ), külföldön tartózkodó magyar állampolgárokat (ha tartózkodási helye idegen állam T-n van: megkeresés útján lehet foganatosítani) - ennek alapján a tanú köteles: bír elõtt megjelenni vallomást tenni a birtokában lévõ okiratot felmutatni - a bír elõtt való megjelenés köteles az idézõ végzésben megjelölt helyen és idõben megjelenni az

idézõ végzés tartalmazza a távolmaradás szankcióit is: - bírság, - elõvezettetés, - költségekben marasztalás; jogorvoslatok: hatályon kívűl helyezés fellebbezés a munkáltató köteles biztosítani a szükséges idõt (erre átlagkereset illeti meg a megidézettet) - halaszthatatlan elfoglaltság: be kell jelenteni és igazolni kell (a bír dönt az alaposságról) - ha egészségi állapota miatt nem tud megjelenni: kérheti, hogy a lakásán v. a kórházban hallgassák meg (orvosi igazolás kell) ( ált. kiküldött bíró - tartalmazza azt is, hogy csak a bír engedélyével távozhat a tárgyalásról a vallomástétel megtörténte után is - vallomástételi köt - tanú errõl nem dönthet kizárt - tanúzásra képtelenség (mentesség): - azt, akitől testi vagy szellemi fogyatkozása miatt helyes vallomás nem várható, tanúként kihallgatni nem lehet. - akinek tanúként való kihallgatása a titoktartási köt-énél fogva - a tanú, ha a

titoktartás alól felmentést nem kapott, nem hallgatható ki olyan kérdésre, amely államtitoknak minôsül, vagy amelyre a szolgálati, illetôleg az üzleti titoktartás kötelezettsége kiterjed ( csak az adott kérdésre vonatkozik, tanúnak jeleznie kell, hogy ezért nem válaszol - államtitok: államtitok az az adat, amely a törvény mellékletében meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minôsítési eljárás alapján a minôsítô kétséget kizáróan megállapította, hogy az érvényességi idô lejárta elôtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bûnüldözési vagy bûnmegelôzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggô, valamint igazságszolgáltatási érdekeit.

- szolgálati titok: szolgálati titok az a törvény szerint minôsítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe tartozó adat, amelynek az érvényességi idô lejárta elôtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetôvé tétele sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv mûködésének rendjét, akadályozza a feladatés hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását. - a titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló viszony megszûnése után is fennmarad. - a bír-nak a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult szervhez kell fordulnia (a tanú is kezdeményezheti felmentését) - azt, hogy a titoktartás alól való felmentésre az egyes esetekben mely hatóság vagy szerv illetékes, a Kormány rendelettel határozza meg. - azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik, a felmentésre irányuló megkeresésben meg kell

jelölni. - a fentiek ellenére kihallgatott tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehetô - de a felmentéssel tett tanúvallomás után gondoskodni kell a titokmegõrzésrõl - aki megtagadhatja a vallomástételt a) a felek bármelyikének hozzátartozója; - vagy egyáltalán nem tesz vallomást, vagy minden kérdésre köteles válaszolni b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bûncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben; - csak az adott kérdésre vonatkozik c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette. (- ha a tanú több pertárs közül nem valamennyivel áll hozzátartozói viszonyban, a tanúságtételt a többiekre nézve csak akkor tagadhatja meg, ha a vallomás nem különíthetô el) - az a) és c) pont esetében a

tanút mentességére kihallgatása elôtt, illetôleg mihelyt a mentesség kiderül, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát a jegyzôkönyvbe fel kell venni. - ha a tanút a mentességre való alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy nem figyelmeztetik a fentiek alapján, a tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehetô. - kivételes szabályok a tanúvallomás megtagadására - a fenti a) és b) pont alapján a tanúságtétel nem tag. meg, ha a kérdés: a) olyan jogügyletre vonatkozik, amelynél a tanú mint valamelyik fél képviselôje vagy mint ügyleti tanú maga is közremûködött, vagy amelynél valamelyik fél a tanúnak képviselôje volt, vagy ha a tanú a kérdéses jogviszonyban a felek valamelyikének jogelôdje; b) a tanú családtagjának származására, házasságára, életbenlétére, halálára, kiskorú családtagjának elhelyezésére, kiadására vagy családi

viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik. - okiratfelmutatási köt - idézõ végzésben kötelezhetõ, hogy hozza magával (ha jelentõs nehézség: bejelentés + esetleg helyszíni szemlét kérhet) - a tanú a kihallgatása alkalmával a birtokában levô okiratot, illetôleg annak a peres ügyre vonatkozó részét köteles a bíróság rendelkezésére megtekintés végett bemutatni, kivéve ha az okiratot perben nem álló harmadik személy nevében tartja birtokában. Ha a tanú az okirat bemutatását alaptalanul megtagadja, a tanúságtétel megtagadásának következményeit kell megfelelôen alkalmazni. - a bíróság szükség esetén elrendelheti az okirat másolatának (kivonatának) az iratokhoz való csatolását. Ha a tanú a másolatot (kivonatot) csatolni nem tudja, annak elkészítésérôl a bíróság gondoskodik. - Az okirat felmutatása, csatolása megtagadható tanúvallomást kizáró ok [Pp. 169 § (2)] fennállása esetén - ha annak tartalma

államtitoknak, szolgálati titoknak minősül vagy üzleti titoktartási kötelezettség alá esik - vagy ha a tanú a vallomástételt a Pp. 170 § alapján megtagadhatja Nem terheli a tanút okiratfelmutatási kötelezettség, ha az okiratot, egyéb iratot harmadik személy nevében tartja birtokában. - a tanú nem köteles csatolni, de tûrnie kell tanúmeghallgatás indítványozása - ha a fél a tényállításait tanúkkal kívánja bizonyítani, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényeket és be kell jelentenie a tanúk nevét, foglalkozását és pontos címét, vagy pedig a tanúkat a tárgyalásra elô kell állítania. - már a keresetlevélben meg kell jelölnie a felperesnek, hogy x tényelõadást tanúbizonyítással kíván igazolni (de nem kell részleteznie) tanúbiz. elrendelése - ha a bír az indítványt alaposnak és szükségesnek ítéli v. hivatalból rendeli el ( végzéssel idézi a tanút (felvilágosítás + figyelmeztetés a távolmaradás

jogkövetkezményeire) - ha elrendelés nélkül a fél elõállítja a tárgyaláson + egyidejûleg indítványozz a biz-t: a bír-nak meg kell hallgatnia, ha alapos az indítvány - a tanút az elnök idézi meg. Az idézésben meg lehet jelölni azokat a körülményeket is, amelyekre a tanú kihallgatása szükségesnek mutatkozik, s a tanút fel lehet hívni, hogy meghatározott feljegyzéseit, iratait vagy a bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait hozza magával. - ha a tanú a fél által bejelentett adatok téves volta miatt nem volt megidézhetô, a bíróságnak a tanú ismételt megidézése elôtt meg kell vizsgálnia, hogy a fél téves bejelentése nem a per elhúzását célozta-e. Ugyanez áll akkor is, ha a fél az olyan tanút, akinek elôállítására vállalkozott, a tárgyalásra nem állítja elô. a tanúbiz. foganatosítása - tárgyalás megnyitása után: számbavétel - a tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál kihallgatása

elôtt nem lehet jelen, s kihallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhatik el. - a kihallgatás megkezdése elôtt a tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire. - a kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdezni a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, foglalkozását, valamint azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, s hogy ennek folytán vagy más okból nem elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult. (A személyi adatokat akkor is megállapítja a bír, ha a tanú mentességre hivatkozik) - ha a tanú nem hallgatható ki, vagy nem akar vallomást tenni, ezt a bíróságon a kitûzött határnap elôtt is bejelentheti. A megtagadás okát a bejelentéssel egyidejûleg elô kell adni és egyben valószínûsíteni kell. A bíróság egyéb valószínûsítô adat hiányában a tanút a megtagadás okára nézve ki is

hallgathatja. - amíg a mentesség jogerõsen el nem dõlt: nem lehet kihallgatni az ügy érdemére nézve - ha megalapozott a mentességre hivatkozás ( a bír elbocsátja; ha nem vallomástételre kötelezi) - abban a kérdésben, hogy a tanúságtétel megtagadásának helye van-e, a kihallgatást foganatosító bíróság határoz; határozathozatal elôtt a feleket - ha jelen vannak meg kell hallgatni. Ha a tanúkihallgatást megkeresés útján foganatosítják, a perbíróság a megkeresett bíróság határozatát - kérelemre - megváltoztathatja. A kérelemnek a tanú kihallgatására halasztó hatálya van. - a perbíróságnak vallomástételre kötelezô határozata ellen a tanú fellebbezéssel élhet. - a meghallgatás formáját a bír határozza meg (a tanút részletesen ki kell hallgatni, tisztázva azt is, hogy az általa elôadottakról miként szerzett tudomást) - a tanút az elnök hallgatja ki. A bíróság többi tagja is jogosult a tanúhoz kérdéseket

intézni. Kérdéseket a felek indítványozhatnak Az elnök a feleknek kérelmükre megengedheti, hogy a tanúhoz közvetlenül is intézhessenek kérdéseket. - A fél részérôl indítványozott vagy a tanúhoz közvetlenül intézett kérdés megengedhetôsége felôl az elnök határoz (a valóságban a felek/képviselõik teszik fel, amíg a bír meg nem tagadja) - ha a tanú vallomása más tanúnak vagy a személyesen meghallgatott félnek elôadásával ellentétben áll, az ellentét tisztázását szükség esetében szembesítéssel kell megkísérelni ( egymás jelenlétében elismétlik elõadásaikat - a kihallgatás után a tanú elôtt a jegyzôkönyvbe vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, ha a felolvasást sem a tanú, sem a felek nem kívánják. A felolvasás megtörténtét vagy annak mellôzését a jegyzôkönyvben fel kell tüntetni. - ha a tanú a vallomás felolvasásakor vallomását kiigazítja vagy kiegészíti, azt szintén jegyzôkönyvbe kell

foglalni. - ha a tanú aggkora, betegsége, testi fogyatkozása vagy más ok miatt a bíróság elôtt nem jelenhetik meg, a bíróság a tanút lakásán, illetôleg tartózkodási helyén hallgatja ki. Ebben az esetben a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy a tanút az elnök hallgassa ki. - a tanúkihallgatás helyérôl és idejérôl a feleket és a tanút elôzetesen értesíteni kell. kényszerítõ eszközök a tanúval szemben azt a tanút, aki szabályszerû idézés ellenére 1. nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal elôzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott a bír az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújthatja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) tanú elôvezetését is. (ismételt elmúlasztás: újabb pénzbírság is OK) 2. vallomástételi köt megtagadása: pénzbírság (ha a bír szerint a mentességi ok nem illeti meg: elõbb végzéssel kötelezi a

vallomásra, ez ellen fellebbezhet a tanú, és csak akkor OK a pénzbírság, ha a vallomástételre kötelezõ végzés jogerõre emelkedése után is megtagadja a vallomástételt) 3. okiratfelmutatási köt megtagadása: pénzbírság + költségek megfizetése ha a tanú az elmaradását (eltávozását) a szankciók alkalmazása után alapos okkal kimenti, a vele szemben tett intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni. A bíróság a tett intézkedést akkor is hatályon kívül helyezheti, ha a megtagadást követôen a tanú vallomást tesz. - A tanúval és a szakértővel szemben kiszabható legmagasabb bírság összege ötvenezer forint - a fenti szankciók ellen, továbbá az olyan határozat ellen, amely a szankciós határozat hatályon kívül helyezése iránt elôterjesztett kérelmet elutasítja, a tanú fellebbezéssel élhet. - ha a fegyveres erôk vagy a rendvédelmi szervek tagjával szemben kellene pénzbírságot alkalmazni, vagy ilyen személy

elôvezetését kellene elrendelni, a fegyelmi eljárás lefolytatása végett a bíróság a tanú elöljárójához fordul. - 0 kényszerítõ eszköz: diplomáciai, konzuli mentességet élvezõ személyek (ogy-i képvis-k: mentelmi jog felfüggesztéséig 0 pénzbírság, 0 elõvezettetés, de okozott költségekben marasztalás OK) - díjazás: - a tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. Erre a tanút kihallgatásának befejezése után figyelmeztetni kell - a megállapított tanúdíjat a kihallgatást foganatosító bíróság az annak fedezésére letett összegbôl nyomban kiutalja; ha a bíróság elôzetes letételt nem rendel el, vagy a letett összeg nem elegendô, a megállapított tanúdíj elôlegezésére a felet kell kötelezni. A tanúdíj megállapítása tárgyában hozott határozat ellen a tanú és a felek külön fellebbezéssel élhetnek; a fellebbezésnek halasztó hatálya nincs. - ha a tanút más

községbôl idézték meg, a bíróság az útiköltséget a tanú részére elôlegként is kiutalhatja. 69. A szakértői bizonyítás - fogalma - az a személy, aki különleges szakismereténél fogva lehetõvé teszi, hogy a bír egyes, a per szempontjából releváns tényeket észleljen, ill. az észlelt tényeket megfelelõen értékelje - alkalmazásának szükségessége - ha a perben jelentôs tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan - objektív körülmény: különleges szakértelem szükséges, - szubjektív körülmény: amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértôt rendel ki (hivatalból v. felek indítványára) Rendszerint egy szakértôt kell alkalmazni, több szakértôt csak különbözô szakkérdések felmerülése esetében lehet kirendelni. - a felek indítványára pervezetõ végzéssel határoz ( az elj-t befejezõ határozat elleni fellebbezéssel együtt kifogásolható csak - az is OK, ha a

bír egyik tagja (pl. ülnök) szakértõnek minõsül ( nem kell kirendelni szakértõt - folyamatosan nõ a szakértõi biz jelentõsége (ok: természettud-k fejlõdése - a szakértõ személye - szakismereti feltételek - Pp: a szakértõ rendelkezzék a szükséges spec. szakmai ismeretekkel (mindegy, hogy honnan szerezte, mi a végzettsége, milyen a gyakorlata) - de: ig.ügyi szakértõkrõl szóló 1993-as Kormr: igügyi szakértõk spec követelményei - kizárási okok: - nem járhat el: a) aki bíróként az ügyben részt vett, v. az ügyben bármilyen perbeli csel-ben részt vett b) a fél, a féllel együtt jogosított v. kötelezett személy; aki a per tárgyát részben v. egészben magának követeli; akinek jogaira/köt-eire a per mikénti eldöntése kihatással lehet c) aki a b) pontban említettek képvis-e v. az ügyben már eljárt volt képvis-e d) a félnek, v. a b) és c) pontokban felsoroltaknak hozzátartozója e) akitõl az ügy tárgyilagos megítélése

egyéb okból nem várható el - a bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt szakértô az eljárásban ne vegyen részt. A kizárási okot maga a szakértô, valamint a fél köteles a bíróságnak haladéktalanul bejelenteni; ha a bejelentés a szakértô véleményének elôterjesztése után történt, a bíróság a vélemény figyelembevételével dönti el, hogy más szakértô meghallgatása szükséges-e. - de: ha a kizárási ok a titoktartási köt v. az õt illetõ mentesség ( nem vehetõ figyelembe bizonyítékként - a bíróság a kizárás tárgyában a felek és a szakértô meghallgatása után határoz; határozata ellen külön fellebbezésnek helye nincs. Ha a szakértôt a megkeresett bíróság rendelte ki, a kizárás felôl is ez határoz; ha azonban a kizárási okot a szakvélemény elôterjesztése után jelentik be, a fenti bekezdés alkalmazásával a perbíróság dönt. - a szakértõi szervezet - szabályozás: 53/1993-as Korm.r az

igazságügyi szakértõkrõl - szükségessége: - a szakértõk: - peres elj gyors és alapos lebonyolítása + megalapozott ítélkezés - x jogi ismeretek is kellenek a szakértõknek - szakértõi tev szakmai és tvességi felügyelete - büntetlen elôélet - a szakterületének megfelelô felsôfokú képesítés és legalább ötéves szakmai gyakorlat, ill. ha nincs a szakterületén felsôfokú képzés, középfokú képesítés és legalább tízéves szakmai gyakorlat - igazságügyi szakértôi kamara tagja, v. ha - külön jogszabály rendelkezése alapján - a szakértôi kamarai tagság nem kötelezô - szakértõi szervezet - ok: x T-eken nagy gyakorisággal merül fel a szakértõ szükségessége + hely és eszközigény - ekkor a bír a szakértõi intézményt rendeli ki, ennek vezetõje dönt, hogy melyik ig.ügyi szakértõ dolgozója fogja elkészíteni - ig.ügyi szakértõi intézményt igügymin v vele egyetértésben más min/ országos hatáskörû

szerv vezetõje alapíthat - jelenleg intézetek megyénként és Bp-en: - orvosszakértõi - könyv és árszakértõi - mûszaki szakértõi - vegyészeti szakértõi - az eseti szakértõ - igazságügyi szakértô hiányában, vagy ha a kirendelô illetékességi területén nem áll rendelkezésre kirendelhetô szakértô, a szakértôi feladat ellátására megfelelô szakértelemmel rendelkezô természetes személy, illetôleg jogszabályban meghatározott szervezet is kirendelhetô - társszakértõ - a szakértõ szakközremûködõt vehet igénybe (de a szakvéleményben meg kell jelölni, hogy a szakmai ténymegállapítás/lelet mely része származik a szakközremûködõtõl) - szakközremûködõ: nem szakértõ, de ha megfelel a feltételeknek, az elj késõbbi szakaszában igénybe lehet venni szakértõként is - szakértõ igénybe vehet még: technikai segédszemélyzetet - az ig.ügyi szakértõ intézmény igénybe vehet az intézménynél alkalmazott

szakértõjelöltet is - a szakértõi köt - mindenki köteles, akit a bír erre kijelölõ végzéssel kötelezett (ha megvan a szakértelem) - köt: - bír elõtt való megjelenés - szakértõi vizsgálat elvégzése - szakvélemény adása - felmentés kérhetõ: - szakvéleménnyel államtitkot/szolgálati titkot sértene - mentesség a tanúvallomás alól is - elfogultság v. egyéb fontos ok miatt nem tudja elkészíteni - nem rendelkezik a spec. szakismerettel - szakértõ kirendelése - szakértôt az igazságügyi szakértôk vagy a külön jogszabályban feljogosított intézmények közül kell kirendelni, más szakértôt csak fontos okból lehet alkalmazni. - a feleket a szakértô kirendelése tárgyában szükség esetében meg kell hallgatni, és a kirendelésnél a felek egyetértô javaslatát lehetôleg figyelembe kell venni. - ha a perbíróság a szakértô meghallgatása iránt megkeresés útján intézkedik, a szakértô kirendelését is a megkeresett

bíróságra bízhatja. - a bíróság a kirendelt szakértô helyett - akár véleményének elôterjesztése elôtt, akár az után - más szakértôt rendelhet ki, ha ezt bármely okból szükségesnek tartja. Ha azonban a bíróság a szakértôt a felek egyetértô javaslatára rendelte ki, más szakértô kirendelésének a szakvélemény elôterjesztése elôtt csak akkor van helye, ha a szakértô a véleményadással késlekedik, vagy kizárás okából vagy valamely más fontos okból nem járhat el. - ált: kirendelõ végzésben a bír meghatározza a kérdéseket (felek is indítványozhatják) és a válaszok írásbeli elõterjesztésének határidejét - a szakértôvel mindazokat az adatokat közölni kell, amelyekre feladatának teljesítése végett szüksége van. Evégbôl a szakértô a per iratait megtekintheti; a tárgyaláson, ideértve a bizonyítási eljárást is, jelen lehet, a felekhez, a tanúkhoz és a többi szakértôhöz közvetlenül kérdéseket

intézhet, végül egyéb bizonyítást is indítványozhat, amennyiben ez feladatának teljesítéséhez szükséges. - a bíróság elrendelheti, hogy a szakértô a véleményadáshoz szükséges vizsgálatot a bíróság és esetleg a felek távollétében teljesítse. - a szakértõ meghallgatása - a megidézett szakértô meghallgatása elôtt meg kell állapítani személyazonosságát, továbbá azt, hogy a felekkel milyen viszonyban van, és hogy nem áll-e fenn reá kizáró ok; a szakértôt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire is. A bíróság a szakértôt a vélemény írásbeli elôterjesztésére megidézése nélkül kirendeléskor is utasíthatja. - ezután a bíróság ismerteti a szakértô elôtt azokat a kérdéseket, amelyekre véleményt kell nyilvánítania. - ha már írásban elõterjesztette véleményét a szakértõ ( csak arra kell nyilatkoznia, hogy fenntartja-e v. mennyiben kívánja módosítani - a szakértôhöz a

véleményre vonatkozólag ennek elôterjesztése után kérdéseket lehet intézni. - ha a szakértô a véleményt nyomban nem terjesztheti elô, a bíróság a vélemény elôterjesztésére új határnapot tûz ki, vagy a szakértôt arra utasítja, hogy véleményét meghatározott idô alatt írásban terjessze a bíróság elé. Az írásbeli szakvélemény bemutatásáról a feleket értesíteni kell. A bíróság a szakértôt írásbeli véleményének kiegészítése vagy részletesebb kifejtése végett személyes megjelenésre is kötelezheti. - írásbeli elõterjesztés után nem kötelezõ meghallgatni, csak akkor célszerû, ha a szakvélemény kiegészítést igényel - a szakértõ jogai - per iratainak megtekintése - tárgyaláson való részvétel - tárgyaláson kérdések feltevését indítványozhatja felekhez, tanúkhoz, többi szakértõhöz - indítványozhatja, hogy a bír biz-t vegyen fel - szakértõi vizsgálatot végezhet - javasolhatja a szakértõ

kirendelés körének bõvítését - a kirendelõ végzésben foglalt kérdéseken túl is választ adhat - a szakvélemény ellenõrzése - a szakértôhöz a véleményre vonatkozólag ennek elôterjesztése után kérdéseket lehet intézni - ha a lelet vagy a vélemény homályos, hiányos, önmagával, más szakértô leletével vagy a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértô köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni, ha pedig ez nem vezet eredményre, más szakértôt (ellenõrzõ szakértõt) kell véleményadásra felhívni (hivatalból v. kérelemre) - kiegészítõ v. pótszakvélemény szükséges: - csak a feltett kérdések egy részére adott választ - a szakvéleményben elõadottak nem merítették ki a feltett kérdések egészét - a szakértõi véleményben felajánlott újabb biz vet fel új kérdéseket - pertartam elhúzódása miatt

aktualizálni kell a szakvéleményt - kiegészítõ szakvélemény elõterjesztésére az alapszakvéleményt elkészítõ szakértõt kell megbízni - ellenõrzõ szakértõ - számuk nem korlátozott - oka lehet, hogy a felek a szakértõi vélemény gyengítésére mgnszakértõi véleményt csatoltak - bír-i gyak: szakértõ és ellenõrzõ szakértõ egymással szembeni vitája a tárgyaláson - magánszakértõ tanúként is meghallgatható - felülvizsgálat - az igazságügyminiszter rendelettel kötelezôvé teheti vagy megengedheti, hogy a bíróság meghatározott körbe tartozó szakkérdésekre szakértôként vélemény nyilvánítása végett vagy az általa kirendelt szakértô véleményének felülvizsgálása végett a rendeletben kijelölt szakértô testületet vagy hatóságot, illetôleg szervet keresse meg. Az igazságügyminiszter az eljárást erre az esetre a szakértôkre vonatkozó rendelkezésektôl eltérôen szabályozhatja. - olyan szakkérdésekben,

amelyek körében az igazságügyminiszter a felülvizsgálatra valamely szakértô testületet, hatóságot vagy szervet jelölt ki, más szakértô véleményének beszerzése helyett a vélemény felülvizsgálatát kell elrendelni. - tagjait a szakminiszter nevezi ki az igügymin-rel, az LB elnökével és a legfõbb ügyésszel egyetértésben - pl. Igazságügyi Mûszaki Szakértõi Bizottság - pl. Igazságügyi Pszichológiai Bizottság - a felülvéleményezõ szakvéleményt kötelesek elõterjeszteni, elfoglaltságra hivatkozással nem kérhetik mentesítésüket - kényszerítõ eszközök - az eljáró bíróság a) azt a szakértôt, aki szabályszerû kirendelés ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal elôzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott, b) azt a szakértôt, aki a véleménynyilvánítást az ok elôadása nélkül vagy a bíróság jogerôs határozata ellenére, a következményekre történt figyelmeztetés után

megtagadja, c) azt a szakértôt, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik, illetve a véleménynyilvánításának várható késedelmérôl a részére nyitva álló határidô lejártát megelôzôen a bíróságot nem értesíti, az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújthatja (max 50.000 Ft) A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) szakértô elôvezetését is. - indokolt kérelemmel kérheti a határidõ módosítását, azt a bír meghosszabbíthatja (mivel bírói határidõ) - ha a szakértô az elmaradását (eltávozását) a fenti intézkedések alkalmazása után alapos okkal kimenti, a vele szemben tett intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni. A bíróság a tett intézkedést akkor is hatályon kívül helyezheti, ha a megtagadást követôen a szakértô a feladatát teljesíti. - a szankciós határozat ellen, továbbá az olyan határozat ellen, amely a szankciós

határozat hatályon kívül helyezése iránt elôterjesztett kérelmet elutasítja, a szakértô fellebbezéssel élhet. - a szakértõ díjazása - az ig.ügyi szakértõnek, az igügyi szakértõi intézménynek, a szakértõként alkalmazott más személynek szakértõi díj jár - a szakértôk díjazását az igazságügyminiszter szabályozza. - a szakértôk díját a perbíróság állapítja meg (díjmegállapító végzés) akkor is, ha a szakértôt a megkeresett bíróság rendelte ki. A perbíróság határozata ellen a szakértô és a felek külön fellebbezéssel élhetnek. A fellebbezésnek halasztó hatálya csupán a kifogásolt összeg erejéig van. - a díjra vonatkozó igényt a szakvélemény beterjesztésekor, de legkésõbb a szakértõi mûködés befejezésétõl számított 15 napon belül köteles - díjjegyzék benyújtásával - a kirendelõ szervnél érvényesíteni (a díjigényt költségjegyzékbe kell foglalni) - több szakértõ: mindegyiket

megilleti a tev-e után járó díjazás - ha a hiányosság miatt ki kell egészíteni a véleményt: ezért nem számolhat fel külön díjat (ha egyéb okból kell kiegészíteni: megilleti a díjazás) - kiutalás, elõlegezés: mint a tanúknál - a tolmács - ha a perben meghallgatandó személy magyarul nem beszél, és az általa használt nyelvben az eljáró bíróságnak nincs kellô jártassága, a meghallgatásnál tolmácsot kell alkalmazni. - tolmácsot kell alkalmazni akkor is, ha a süket vagy néma személy meghallgatása írásbeli érintkezés útján nem lehetséges. - a tolmácsra a törvénynek a szakértôkre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelôen alkalmazni (a tolmács nyelvi szakértõ) 71. A tárgyi bizonyíték és a szemle - def: minden olyan tárgy v. személy (élõlény), aminek a fizikai valósága hordozza a bizonyító tényt (a bír ezt észleli); pl. baleset esetén az autó igen, de a vizsgálati jegyzõkönyv nem „minden személy vagy

dolog szemletárgy, amennyiben nem mint tanú vagy okirat szerepel a perben” (Magyary) - a tárgyi bizonyítékokat a bír közvetlen v. közvetett úton észleli, megszemléli - a szemle - szemlének van helye, ha lényeges körülmény megállapításához vagy felderítéséhez személy, tárgy, tény vagy helyszín közvetlen megfigyelése, illetôleg megvizsgálása szükséges. - ha a szemlét a helyszínen kell megtartani, a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy a szemlét az elnök tartsa meg. - helyszíni szemle: ha a bír-i tárgyalás helyére nem vihetõ el a szemletárgy (egyébként ált. a szemletárgy birtokosát kötelezik arra, hogy azt a tárgyalásra hozza magával) - ha nem a perbíróság illetékességi helyén van ( az illetékes helyi bír-t keresi meg, hogy foganatosítsa a szemlét. A megkeresett bír elvégzi, majd az azt rögzítõ jegyzõkönyvet megküldi a perbíróságnak, aki köteles azt a tágyaláson ismertetni - perbír illetékességi

T-én kívül is végezhet biz-i csel-t - a szemletárgy birtokos - az, akinek a megszemlélni kívánt tárgyi bizonyíték a birtokában van, és birtoklási jogcíme feljogosítja õt, hogy a tárgyi bizonyítékot a bír-nak bemutassa (ha 3. személy nevében birtokolja ( ezt kell felhívni a bemutatásra és kötelezni) - a szemle céljára szükséges tárgy birtokosát a bíróság arra kötelezi, hogy a tárgyat mutassa be vagy bocsássa rendelkezésre, illetôleg a tárgy megszemlélését tegye lehetôvé. A bíróság szükség esetében a szemlét karhatalom igénybevételével is foganatosíthatja. - megtagadható: amikor a tanú a vallomástételt megtagadhatja, ill. amikor õt mentesség illeti meg - a szemle tárgyának birtokosa követelheti a szemle foganatosítása folytán felmerült költségének, illetôleg kárának megtérítését; erre a bíróság ôt figyelmeztetni köteles. - a költség, illetôleg a kár összegét a szemlét teljesítô bíróság

állapítja meg; annak elôlegezésére l. tanúk díjazása, de a határozat elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van - ha elõre látható: elõlegezésére a biz-ra kötelezettet fel kell hívni 70. Az okirat fogalma, fajai és bizonyító ereje - fogalma (olyan szemletárgy, ami) - az emberi gondolatnak a gondolat kifejezésére szolgáló jelekkel történõ megörökítése - sajátos tárgyi bizonyíték: a megjelenési formának nincs jelentõsége, v. másodlagos, a bizonyító tényt a tartalom hordozza - osztályozása - tartalom szerint - rendelkezõ okirat: az okirat kiállítójának vmely rendelkezését tartalmazza (pl. bír-i határozat, végrendelet) jogviszony keletkezik, változik, megszűnik - tanúsító okirat: a benne foglalt nyilatkozat megtételét, v. vmely tényt, adatot tartalmaz (pl. szerzõdéses nyilatkozat, anyakönyvi kivonat) - beismerő okirat (pl. adóslevél) - a keletkezés módja szerint eredeti másolat (egyszerű vagy hitelesített)

kiadmány kivonat - - forma szerint közokirat teljes bizonyító erejû magánokirat nem teljes bizonyító erejû magánokirat - közokirat - olyan okirat, amelyet a tv-ben meghatározott szerv saját ügykörében és meghatározott formában állít ki - csak a bír, közjegyzõ v. más hatóság által kiállított okirat (pl index) + megfelelõ alakszerûség - nem közokirat, ha nem tûnik ki magából az okiratból, hogy megfelel az alakszerûségeknek (az azt kiállító hatóság írta alá, az aláírásra jogosult írta alá, szabályszerûen volt kiadmányozva) - ha a bír hiányosságok miatt biz-t rendel el: az okiratot felhasználni kívánó félnek kell bizonyítania, hogy közokirat - bizonyító ereje - ellenbiz kell (nem az, aki a maga érdekében kívánja felhasználni) - teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat

megtételét, valamint annak idejét és módját - az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van: - a közokiratról - általában mûszaki vagy vegyi úton - készült felvételnek (fénykép-, film-, hang- stb.) - az eredeti okiratról bármely adathordozó (mágneslap, mágnesszalag stb.) útján készült okiratnak, ha a felvételt, illetôleg az adathordozóról az okiratot bíróság, közjegyzô vagy más hatóság vagy ezek ellenôrzése mellett más szerv készítette. - az okirat megôrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenôrzése mellett készített felvételnek vagy okiratnak - a közokiratot kiállító vagy ôrzésére hivatott szerv által a felvétel (vagy adathordozó útján nyert adatok) alapján készített kiadványnak - a valódiság vélelme - a közokiratot az ellenkezô bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy

az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék. valódiság vélelme - külföldi közokirat - a fentieket a külföldi közokiratra is alkalmazni kell, feltéve, hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette. A magyar állam által kötött eltérô nemzetközi megállapodás esetében a felülhitelesítésre nincs szükség. - a magánokirat - fogalma - a közokirat kiállítására jogosult hatóságokon kívüli kör által kiállított okirat - mindig tanúsító okirat; azt bizonyítja, hogy kiállítója az okiratban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta, v. magára nézve kötelezõnek ismerte el - ha teljes bizonyító erejû: a fentiekre teljes bizonyítékul szolgál - a teljes bizonyító erejû magánokirat, ha: a) a kiállító az okiratot sajátkezûleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot elôttük írta alá, vagy

aláírását elôttük sajátkezû aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzôileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerûen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerû ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot elôtte írta alá, vagy aláírását elôtte saját kezû aláírásának ismerte el. - gazdálkodó szervezet által kiállított vagy ôrzött okiratról készült felvétel, továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat bizonyító ereje az eredeti okiratéval, közokiratról készült másolat esetében pedig a teljes bizonyító erejû magánokiratéval azonos, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve ôrzi, a

felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerûen igazolta. - ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, a fenti rendelkezések alá esô okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitûnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítô személy a kiállítónak megmagyarázta. - a tanúknak nem kell ismerniük az okirat tartalmát, de az aláíró személyazonosságát igen - a jelen § rendelkezései nem érintik azokat a jogszabályokat, amelyek egyes magánokiratok bizonyító erejét másként szabályozzák, vagy amelyek egyes esetekben az okirati bizonyításhoz valamely meghatározott alakban kiállított okiratot kívánnak meg. - pl. ügyvédi meghatalmazás: 2 tanú nélkül is teljes bizonyítóerejû - valódisága, annak bizonyítása - akkor valódi, ha az a kiállítójától ered (elég, ha elismeri magáénak az aláírást) - a magánokirat valódiságát

csak akkor kell bizonyítani, ha azt az ellenfél kétségbe vonja, vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek találja. - ha a magánokiraton levô aláírás valódisága nem vitás, vagy be van bizonyítva, az aláírást megelôzô szöveget az ellenkezô bebizonyításáig meg nem hamisítottnak kell tekinteni, kivéve ha az okirat rendellenességei vagy hiányai ezt a vélelmet megdöntik. - a magánokiraton levô aláírás valódiságát vagy a szöveg meg nem hamisított voltát - kétség esetében - más olyan írással való összehasonlítás útján is meg lehet állapítani, amelynek valódisága nem kétséges. A bíróság evégbôl íráspróbát rendelhet el, s azt a szükséghez képest írásszakértôvel is megvizsgáltathatja. - a bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselôt, aki a saját, illetôleg az általa képviselt fél aláírásának valódiságát jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból

tagadta. - külföldi, teljes bizonyító erejû magánokirat - a fenti rendelkezéseket a külföldön kiállított magánokiratokra is alkalmazni kell azzal, hogy a) a jogügylet bizonyítása céljából kiállított okirat a kiállítási hely joga szerint fennálló bizonyító erejét akkor is megtartja, ha a teljes b. erejû mgnokiratra vonatkozó fenti feltételeknek nem felel meg (de akkor is OK, ha csak a Pp feltételei alapján t.b ejerû) b) a meghatalmazásnak, valamint a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatoknak és az igazságügyminiszter rendeletében a szükséghez képest megjelölt egyéb magánokiratoknak csak akkor van a fenitekben meghatározott bizonyító ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette (felülhitelesítette). - a nem teljes bizonyító erejû magánokirat - minden okirat, ami nem felel meg a t.b erejû mgnokirat feltételeinek - ( a biz-t könnyítõ szabályok nem

kerülhetnek alkalmazásra, de attól még bizonyítékok lehetnek - a bíróság a tárgyalás és a bizonyítás összes adatainak mérlegelése alapján ítéli meg, hogy az okirati bizonyítás eredménye mennyiben vehetô figyelembe azokban az esetekben, amelyekben a jelen fejezet rendelkezései valamely okirat bizonyító erejét nem határozzák meg, vagy az okirat a fenti rendelkezéseknek nem felel meg. - az okirati biz jelentõsége - igen megbízható biz-i eszköz ( olyan tényállásra vonatkozóan, amely okirattal bizonyítható, a bíróság az egyéb bizonyítást mellôzheti - az okirati bizonyítás foganatosítása - felperesnek már a keresetlevélben hivatkoznia kell a késõbb felhasználni kívánt okiratokra + azokat, amelyek a bír hatáskörére, illetékességére v. egyéb hivatalból figyelembe veendõ körülményekre vonatkoznak csatolnia is kell a keresetlevélhez - ha a fél tényállításait okirattal kívánja bizonyítani, az okiratot a

tárgyaláson megtekintés végett be kell mutatnia (a bír az okiratot ismertetéssel teszi a biz anyagává) - a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában levô olyan okirat bemutatására, amelyet a polgári jog szabályai szerint egyébként is köteles kiadni vagy bemutatni. Ilyen kötelezettség az ellenfelet különösen akkor terheli, ha az okiratot a bizonyító fél érdekében állították ki, vagy az reá vonatkozó jogviszonyt tanúsít, vagy ilyen jogviszonnyal kapcsolatos tárgyalásra vonatkozik. - ha az okirat olyan személy birtokában van, aki a perben nem vesz részt, az utóbbi személyt tanúként kell kihallgatni s a kihallgatás során kötelezni kell az okirat bemutatására - szervezetek esetén a szerv vezetõjét kell megidézni tanúként - az eredeti okirat helyett annak hiteles vagy egyszerû másolatban való bemutatása is elegendô, ha ezt az ellenfél nem kifogásolja, és az eredeti okirat bemutatását a

bíróság sem tartja szükségesnek. - ha könyvnek vagy egyéb nagyobb terjedelmû okiratnak csak egy része szolgál bizonyítékul, a bíróság rendelkezéséhez képest elegendô - a bevezetéssel és a befejezéssel együtt - csupán ezt a részt bemutatni. - a bíróság elrendelheti, hogy az eredeti okiratot vagy az arról készített másolatot (kivonatot) az iratokhoz csatolják; ha fontosabb eredeti okiratot kell az iratokhoz csatolni, a bíróság külön gondoskodik annak kellô megôrzésérôl. - a bíróság a szükséghez képest elrendelheti, hogy a bizonyító fél a nem magyar nyelven kiállított okiratot hiteles vagy egyszerû magyar fordításban is csatolja. - bíróságnál, közjegyzônél vagy más hatóságnál levô irat beszerzése iránt a bíróság hivatalból intézkedik, kivéve ha a fél vállalja, hogy az eredeti okiratot a tárgyaláson bemutatja. Az eredeti okirat beszerzése akkor is mellôzhetô, ha a fél a tárgyaláson annak csak hiteles

vagy egyszerû másolatát mutatja be, de az eredeti okirat megtekintésére nincs szükség - az okirat megküldése csak akkor tagadható meg, ha annak tartalma államtitoknak minôsül vagy a szolgálati, illetôleg üzleti titoktartás kötelezettsége alá esik; a titoktartás alóli felmentésre a 169. §-t kell megfelelôen alkalmazni - ha az okiratot a bíróság elé vinni nem lehet vagy aránytalanul nehéz volna, a bíróság azt a helyszínen szemléli meg. Ebben az esetben a bíróság akként is rendelkezhetik, hogy az okiratot az elnök tekintse meg. (a feleket és az okirat birtokosát az okirat megszemlélésének idejérôl elôzetesen értesíteni kell) - elektronikus okirat - egyszerű - fokozott biztonságú - minősített elektronikus aláírású = teljes biz.erejű magánokirat 10. A bizonyítás foganatosítása - a perbír eljárása - biz: általában a perbír elõtt (kivételesen, célszerûségi okból: megkeresett bír, kiküldött bíró) - a

bizonyítást a perbíróság, illetôleg a megkeresett bíróság a kellôen értesített felek távollétében is lefolytatja, és lefolytathatja akkor is, ha nem állapítható meg, hogy a fél a határnapról szabályszerûen értesítve volt-e, vagy ha a fél részére az értesítés kézbesíthetô nem volt. Igazolásnak ilyenkor helye nincs, azonban a felek bármelyike kérheti a bizonyítás megismétlését, ha ahhoz lényeges érdeke fûzôdik, és az azzal felmerülô újabb költségeket elôlegezi; a kérelem tárgyában az eset összes körülményeinek mérlegelésével akkor is a perbíróság határoz, ha a bizonyítást megkeresett bíróság folytatta le. - általános szabály: a bír biz-t csel-t csak saját illetékességi T-én végez - a megkeresett bír elj-a - a bizonyítási eljárást a perbíróság rendszerint tárgyaláson folytatja le. Ha azonban ez jelentôs nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, a bíróság azt a helyi

bíróságot keresi meg, amelynek területén a kihallgatandó személyek laknak, illetôleg amelynek területén a bizonyítás a legcélszerûbben eszközölhetô. A Budapest területén foganatosítandó bírói cselekmények teljesítésére az igazságügyminiszter rendeletével kijelölt bíróságot kell megkeresni.(PKKB) - a perbíróság székhelyén mûködô helyi bíróságot a bizonyítás lefolytatása végett megkeresni nem lehet (az LB-re nem vonatkozik) - a per állásának az ismertetése, ill. a feltett kérdések nem kelthetik azt a látszatot a felekben, hogy a bír prekoncepcióval rendelkezik ( a megkeresett bír nem ismeri annyira mélyen az ügyet, mint a megkeresõ - ha a bizonyítást megkeresés útján foganatosítják, a megkeresett bírósággal az elnök közli mindazokat a kérdéseket, amelyeket a bizonyítás során tisztázni kell, illetôleg mindazokat az adatokat, amelyek a bizonyítás helyes lefolytatásához szükségesek. - a megkeresett

bíróság a bizonyítás lefolytatására határnapot tûz ki, és arra a kihallgatandó személyeket megidézi, a feleket pedig a kitûzött határnapról értesíti. A megkeresett bíróság a bizonyítást ülnökök részvétele nélkül folytatja le. Egyébként a megkeresett bíróság a perbíróságra irányadó szabályok megfelelô alkalmazásával jár el, és amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - a perbíróság jogait gyakorolja; a kihallgatandó személyekhez a felek is indítványozhatnak kérdéseket. A megkeresett bíróság a felek indokolt kérelmére, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesnek mutatkozik - további bizonyítást folytathat le. - a megkeresett bíróság a bizonyításról jegyzôkönyvet vesz fel. A jegyzôkönyvben mind a megkeresô, mind a megkeresett bíróságot fel kell tüntetni. - a kiküldött bíró elj-a - a helyszíni biz-i csel-k foganatosítására a bír egy tagját is kijelölheti - elsõ fokon:

mindig a hivatásos bíró - másodfokon: a tanács bármelyik tagja lehet - megkeresett bír/kiküldött bíró által foganatosított biz nem lesz automatikusan a perbeli biz anyaga; a felvett biz-ról jegyzõkönyvet kell felvenni, azt meg kell küldeni a perbíróságnak, csatolni kell a periratokhoz; akkor válik a biz anyagává, ha a jegyzõkönyvet a tárgyaláson ismerteti a bír és lehetõséget ad az észrevételek megtételére - azokban az esetekben, amikor a bizonyítást a törvény szerint a bíróság helyett az elnök is lefolytathatja, a bizonyítás során a bíróságra vonatkozó szabályokat az elnök eljárására kell alkalmazni. - biz külföldön - ha a bizonyítást olyan külföldi államban kell lefolytatni, amellyel a megkeresések teljesítésére a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat áll fenn, a bizonyítás iránt ennek megfelelôen kell intézkedni. - a magyar állam által kötött nemzetközi

megállapodás vagy viszonossági gyakorlat hiányában a bíróság a félnek - kérelmére - határidôt szabhat arra, hogy a bizonyítás lefolytatásáról a külföldi állam jogszabályainak megfelelô és a szükséghez képest felülhitelesített közokiratot mutasson be. - a külföldön lefolytatott bizonyítás érvényességét a bizonyítás helyének joga szerint kell megítélni, de azt akkor is érvényesnek kell tekinteni, ha a jelen törvény rendelkezéseinek megfelel. - az elõzetes bizonyítás - biz helye: ált a perbeli jogvita exponálása után, a kereset és a védekezés elõadását követõen - az érdekelt fél kérelmére akár a per megindítása elôtt, akár annak folyamatban léte alatt elôzetes biz. van helye, ha: a) valószínûnek mutatkozik, hogy a bizonyítás a per folyamán, illetôleg annak késôbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy az jelentôs nehézséggel járna; b) valamely dolog hiányaiért a felet szavatosság

terheli; c) a bizonyítás elôzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi. - az elôzetes bizonyítást a per bíróságánál kell kérni. Ha a per még nem indult meg, az elôzetes bizonyítást a kérelmezô lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál vagy annál a helyi b. lehet kérni, amelynek területén a biz a legcélszerûbben folyt le - a kérelemben meg kell jelölni: a) az ellenfelet, ha pedig az ellenfél ismeretlen, ennek okát; helye van. b) a bizonyítani kívánt tényeket és az azokra vonatkozó bizonyítékokat; c) azokat a körülményeket, amelyeknek alapján elôzetes bizonyításnak - azt, hogy az ellenfél ismeretlen, továbbá, hogy az elôzetes biz. elôfeltételei fennállanak, valószínûsíteni kell. - a bíróság az elôzetes bizonyítás elrendelése tárgyában - hacsak az ellenfél nem ismeretlen - az ellenfél meghallgatása után határoz, sürgôs esetben azonban enélkül is határozhat. A meghallgatás végett kitûzött

határnapra szóló idézéshez csatolni kell a kérelem egy példányát. Ha a bíróság az ellenfél meghallgatását mellôzi, határozatát az ellenféllel csak elôzetes bizonyítás elrendelése esetében kell közölnie; ilyenkor a kérelem egy példányát a határozathoz kell csatolni. - az elôzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében fellebbezni csak a bíróság elutasító határozata ellen lehet. - az elôzetes bizonyításra a bizonyítás általános szabályait kell megfelelôen alkalmazni. - a perbíróság az elôzetes bizonyítást megkeresés útján is foganatosíthatja. - az elôzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja. - a bizonyítás megismétlését vagy kiegészítését a bíróság szükség esetén hivatalból is elrendelheti. - az elôzetes bizonyítás költségeire a perköltségre vonatkozó általános szabályok az irányadók. 72. A bizonyítás eredményének mérlegelése - a bíróság a

tényállást a felek elôadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyôzôdése szerint bírálja el. - szükséges a bíró szubjektivitása, mivel mindig életviszonyról van szó, mindig értékelni kell - a szubjektivitás korlátja az indokolási köt - a per adataival egybevetett mérlegelés alapján a bíróság azt is meggyôzôdése szerint ítéli meg, hogy milyen jelentôséget kell tulajdonítani annak, ha a személyes megjelenésre idézett fél nem jelent meg, vagy a fél vagy képviselôje valamely felhívásnak nem tett eleget, a hozzáintézett kérdésre nem felelt, vagy kijelentette, hogy valamely tény valóságáról nincs tudomása, vagy arra nem emlékszik. Kötöttségi elemek: 1. a bíróhoz címzett általános vagy konkrét utasítások arra nézve, hogy meghatesetben milyen biz.eszközt alkalmazhat, ill milyent

mellőzzön pl: 169§(6), 170§(5) tanúvallomások titoktart.kötalól fel nem mentett tanú, mentessége ellenére kihalgt 2. egyes bizonyítékok bizonyító erejét hatmeg pl: közokiratok, törvvélelmek, 4 § (1) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. (2) Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. 3. Abszolút köt: a bíróság indoklási köt A szabad belátás szerinti döntés: - a bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha a szakértôi vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg. 73. A bírósági határozat fogalma, fajai A

bírósági határozatok fogalma és osztályozása - fogalma - az az elj-i csel, amely joghatást elõidézõ döntés formájában a bíróság akaratkijelentését tartalmazza rendszerezése - egyedi ügyekben meghozott - általános jellegû határozatok - LB: irányelv, elvi döntés, jogegységi határozat - LB kollégiumai: állásfoglalás - megyei bír-i kollégium: vélemény - LB és megyei bír tanácselnöki értekezlete: állásfoglalás - AB határozat - helyt adó- AB határozat elutasító csoportosítás: ítélet végzés egyéb határozatok - ítélet hatályú határozatok - a jogerős bír-i meghagyás, - fizetési meghagyás, - bír, közjegyzõ által jóváhagyott végzés - végzés hatályú határozatok - értesítés, - a pervezetéssel összefüggő bír-i rendelkezés vagy intézkedés (figyelmeztetés, rendreut.,kiut,kivezetttetés, kitanítás) - a felülvizsgálati kérelem folytán hozott határozat (ítélet hatályú v. végzés hatályú

határozat) 75. Az ítélet fogalma, fajai és az ítélethatályú határozatok def: a bír-nak az az eljárási cselekménye (akarat kijelentése), a pert érdemben eldöntõ határozata; a per érdemében (a perbe vitt, a keresettel, viszontkeresettel, beszámítási kifogással érvényesített anyagi jogigény elbírálásáról) a bír ítélettel határoz köt.) elméletek parancselmélet: a parancs közjogi jellegű viszonyt teremt a felek között deklaratív: az ítélet lényege a megállapításban van (a jsz.erejénél fogva konstitutív elmélet: minden ítéletben jogalap-változás van modern magyar ítéletelmélet: összhangot kíván teremteni - fajai: - az ítéleti rendelkezés tartalma szerint - helyt adó - elutasító - vegyes jellegû (részben helyt adó, részben elutasító) - a kereseti kérelem fajtája szerint - marasztaló - megállapító (poz, neg) - jogalakító - a kereseti kérelem terjedelméhez viszonyítva - ítélet - részítélet -

közbensõ ítélet - kiegészítõ ítélet ítélethatályú határozatok bírósági meghagyással a bír a felperes kérelmére az elsõ tárgyalást elmulasztó (és írásbeli védekezést elõ nem terjesztõ) alperest kötelezi a kereseti kérelemnek megfelelõen fizetési meghagyást bocsát ki a bír a jogosult kérelmére a kötelezettel szemben az erre irányuló nemperes elj-ban bíróság (közjegyzõ) által jóváhagyott végzés a büntetõbír-nak a polgári jogi igény kérdésében döntõ jogerõs végzése 76. az ítélet tartalmi kellékei az ítélet preambuluma nevében hozza Fejrész Bíróság egn.ügyszám, hat.megnev felek – képv.neve,lakh per tárgya, utalás a beavatkozás, v. az ügyészi fellépés tényére a bírói hatalom forrására utal - a bír ítéletét a Magyar Közt. az ítélet felépítése Rendelkező rész Indoklás Döntés a per tárgya A pertörténet felől (kamat,telj.hirészlfiz, előzetes vh.) Rend. a perktg-ről,

Ténybeli indoklás felj.ill,államált előlegzett ktg. Perorvoslati záradék Jogi indoklás, hivatkozik (az ítélet ellen van-e jogsz.is (nem elég az utalás, helye fellebbezésnek, idézni is kell a releváns és hogy azt hol és részeket) mennyi idô alatt kell a levont következtetések benyújtani, beszámítási a nem teljesített kérelmek, kifogás teljesítésére, az elbírálás indokai elutasítására itt nem az eljárás folyamán hozott kell utalni) határozatok indokolása (csak akkor, ha azok az ítélet elleni fellebbezésben támadhatók meg) Rövidített indoklás 1. jogról való lemondás, jogelismerés esetén 2. ha az ügy ténybeli és jogbeli megít.egyszerű 3. fellvaló lemondás esetén 4. IIfb az Ifindokai alapján hagyja helyben Zárórész A tanács tagjai aláírják (a tárgyalási jegyzôkönyvbe foglalt határozatot csak abban az esetben kell külön aláírni, ha a határozat az eljárást befejezi.) az ítélettel szembeni

követelmények: törvényesség megalapozottság valóságos tényeken alapuljon - az ítéletben kell lennie tényállásnak - a tényállásnak bizonyítottnak kell lennie - a tényállásból helyes következtetést kell levonni határozottság véglegesség teljesség az ítélet teljessége - az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben, illetôleg az egyesített perekben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre ( egy ítélettel kell döntenie vmennyi kereseti kérelem és ellenkérelem felõl pl.: alperes ellenkérelmére, a beszámítási kifogásra stb) - kivétel: célszerûségi okból - a részítélet - közbenső ítélet - kiegészítő ítélet nem minõsül túlterjeszkedésnek: negatív értelemben vett teljesség - le nem járt követelés esetén marasztalás helyett megállapítást mond ki - végrehajtás megszüntetése helyett a végrehajtást korlátozza - tartásdíj fizetési köt. megszüntetése helyett csökkenti a tartásdíj

mértékét - feltétlen helyett feltételes, azonnali helyett jövõbeli telj-t mond ki - keresettõl eltérõ számítási módot alkalmaz (ha az összeg nem változik) - követelt pénz helyett természetbeni szolg - követelt dolog helyett pénzbeni ellenérték - közös tul. megszüntetésénáél ill a tartási szerz-bõl származó perekben a lehetséges módozatok közül a legmegfelelõbbet választja - személyhez fûzõdõ jogok sérelme esetén a szankciók közül nem a keresetben megjelöltet alkalmazza - az sem túlterjeszkedés, ha a bír-nak hivatalból kell határoznia: - perköltség (kivéve, ha a pernyertes kéri az ilyen határozat mellõzését) - házasság érvénytelenítése v. felbontása esetén a közös kiskorú gy elhelyezése és tartása kérdésében - birtokháborítással kapcsolatos jogvitában a hasznok, károk, költségek tekintetében - érvénytelen szerz. esetében az eredeti állapot helyreállítása körében - a le nem rótt elj-i

illeték és az állam által elõlegezett költségek megfizetése tárgyában - az elõzetes végrehajthatóság kimondásáról - ha a kereseti követelés a polgári jog szabályai szerint az alperes vagyonának csupán valamely részébôl hajtható be, a bíróságnak ezt a részt határozatában meg kell a túlterjeszkedés következménye fellebezéssel támadható a túlterjeszkedő rész 78. A teljesítés módja és határideje - a teljesítés módja - meghatározott rendelkezés: pénzfizetési köt, természetbeni szolg, meghatározott magatartás (tevés, nem tevés, tûrés) elõírása - vagylagos szolg: alternatív ítélet (vagylagosan kötelezi az alperest, a teljesítési határidõn belül az alperes választhat; a határidõ után a választás joga a felperesre száll) - vagylagos felhatalmazás: fakultatív ítélet (az adóst meghatározott szolg teljesítésére kötelezi, de feljogosítja a hitelezõt, hogy a végrehajtás sikertelensége esetén más

szolg-ra vezethessen végrehajtást) a teljesítési határidõ felelõsségét - elj.jogi intézmény ( nem érinti az adós anyagi jogi szabályok szerinti - az az idõtartam, amely alatt a határozatban írtak önként teljesíthetõk és amelynek lejártával a határozat végrehajthatóvá válik - a határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint tizenöt napos határidôt kell szabni - a bíróság tizenöt napnál rövidebb, illetôleg hosszabb teljesítési határidôt is megállapíthat, ha ez a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján vagy a kötelezettség természetére való tekintettel indokoltnak mutatkozik. A teljesítési határidô megállapításánál figyelembe kell venni a feleknek a per vitelében megnyilvánult jó- vagy rosszhiszemûségét is (meg az eset összes körülményét is) - különleges teljesítési határidõk - birtokperben a birtokállapot helyreállítására, illetôleg a birtoklás zavarásának

megszüntetésére az alperest a felperes kérelmére azonnali hatállyal kell kötelezni. - váltóperben a teljesítési határidôt három napban kell megállapítani. - le nem járt szolgáltatásokra vonatkozó marasztalás esetében a teljesítés napjául a lejárat napját kell meghatározni. - ingatlan kiürítése: max. 6 hónap - a teljesítés határideje a határozat közlését követô napon kezdôdik - a bír a teljesítési határidõn jogerõre emelkedése után nem módosíthat, de a felek közös megegyezéssel eltérhetnek attól - a bíróság a kötelezettségnek részletekben való teljesítését is elrendelheti; részletfizetés lehet: - marasztaló határozatban (nem kell a kötelezett ilyen kérelme) - marasztaló határozat jogerõre emelkedése után külön végzésben (kivételes esetekben a határozat jogerôre emelkedése után az elsô fokon eljárt bíróság a részletekben való teljesítést - csak a kötelezett kérelmére -, illetôleg a

részletekben való teljesítés módosítását bármelyik fél erre irányuló indokolt kérelme alapján - az ellenérdekû fél meghallgatása után - végzésben engedélyezheti. A bíróság e végzését tárgyaláson kívül hozza meg, de határozathozatal elôtt a másik felet köteles meghallgatni) - részletekben való teljesítés engedélyezése esetében a bíróság azt is kimondhatja, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetében az egész tartozás esedékessé válik. 77. a részítélet és a közbenső ítélet részítélet a bíróság - egyes kereseti kérelmek felôl több kereseti kérelem van - vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felôl külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség, és ha a többi kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani. A részítélet a késôbb

hozott ítélettel a beszámítási kifogásra, illetôleg a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhetô, vagy megfelelôen módosítható (jogereje feltételes) - kérelemre és hivatalból is hozható - a részítélet ellen külön fellebbezésnek van helye. Az elj a részítélet jogerõre emelkedése nélkül is folytatható, kivéve az olyan házassági pert, amelyben vagyonjogi követelést is érvényesítettek és a bír a kötelék kérdésében hozott részítéletet - a másodfokú elj-ban is hozható, ha: - a II.fokú bír az 1fokú bír részítéletét bírálja felül, és azt helybenhagyja v. megváltozt - az elsõfokú bír ítéletet hozott ugyan, de a 2fokú bír érdemben csak egyes kereseti kérelmek v. a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felõl dönt a közbensõ ítélet - ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felperest ennek alapján megilletô követelés összege

(mennyisége) tekintetében a vita elkülöníthetô, a bíróság a jog fennállását ítélettel elôzetesen is megállapíthatja (közbensô ítélet = a jogalap kérdésében hozott döntés). Átmenetileg megszakítja az eljárás menetét (a részítélettel szemben) Ebben az esetben a tárgyalás a követelés összegére (mennyiségére) vonatkozóan csak a közbensô ítélet jogerôre emelkedése után folytatható. - így döntik el a felperes perlési jogosultságát is - a bír nem térhet el a közbensõ ítélettõl - a másodfokú elj-ban, ha: - a II.fokú bír közbensõ ítéletet bírál el és azt helybenhagyja v. megváltoztatja - a II.fokú bír az ítélettel/részítélettel elbírált kereseti követelésnek csak a jogalapját állapítja meg kérelemre és hivatalból is hozható önálló fellebezésnek van helye - anyagi jogerő fűződik hozzá 82. A perbeli egyezség - a felek közös akaratnyilatkozattal is megállapodhatnak a jogvita

rendezésében és kérhetik ennek bír-i jóváhagyását polgári perben (perbeli egyezség) nemperes eljárásban (peren kívüli egyezség) - az egyezség 3 eleme: 1. a felek egybehangzó akaratnyilatkozata eltérés a pj-i egyezségtõl: nem feltétel a kölcsönös engedés ( az alperes vállalhatja a teljes kereseti követelés teljesítését) 2. ezt bíróság előtt tegyék 3. a bír egyezséget jóváhagyó végzése (feltétel: ha megfelel a jogszab-oknak) a bír hivatalból vizsgálja a tv-es feltételeket; a tényállás tisztázatlansága esetén nem mellõzhetõ a szükséges bizonyítás „részegyezség” is elképzelhető kettős természetű jogintézmény érvényesíthetõ anyagi jogi eljárás jogi - korlátok: - nem hagyható jóvá, ha anyagi (kogens) jogszab-t sért - 0 egyezség házassági perben a kötelék kérdésében - Csjt. 18§(2) az ott meghatkérdésekben - 0 egyezség olyan követelésre, amely bírói úton nem - 0 egyezség, ha a per

tárgyával való rendelkezésük hatályossága feltételtõl függ és ez még nem következett be - nem köthet egyezséget az, aki a per tárgya tekintetében nem jogosult v. kötelezett (ügyész, egységes pertársaság tagja: nem) ítélet hatályú ( fellebbezés, perújítás lehet, de felülvizsgálati kérelem csak a megtagadó végzés ellen) az egyezség, mint jogügylet önálló keresettel polgár jogi alapon is támadható az általános pj-i megtámadási okok (pl.megtévesztés,tévedés) alapján ha a pert lezáró egyezségben nem rendeztek minden kérdést: kiegészítõ egyezségnek nincs helye a jövõbeli szolg-ra vonatkozó perbeli egyezségben foglaltak módosítását a felek utóperben kérhetik 79. a végzés és a végzéshatályú határozatok A végzés - az a határozat, amit a bír nem az ügy érdemében hoz - ált. eljjogi kérdésekben mindig OK, esetenként anyagi jogi is, pl: - keresetlev. idézés kibocsátása nélküli elutasítása a

követelés idõelõttisége esetén 130.§ (1) f) pont - 157.§ a) - az ítélet kieg.iránti kérelemet elutasítja - alanyi szempontból lehet: tanácsi és egyesbírói - tárgyi szempontból lehet: pervezetõ és egyéb - fellebbezhetõség szempontjából: elj során hozott és elj-t befejezõ Fejrész Lakóhelyet csak a szükségeshez képest (pl.letiltás) Rendelkező rész Indoklás Csak azokat, amelyek fellebezéssel megtámadhatók (kiv.: egyezséget jóváhagyó) Zárórész A tárgyaláson hozott végzéseket a tárgyalási jkv.-be is belefoglalhatják (ilyenkor csak rendelkező rész és indoklás van) egyéb határozatok - az értesítés: a bír értesíti az ügyészt, ha - az ügyészt megilleti a keresetindítási jog, de a perbeli részvételt megalapozó körülmények a per folyamán állnak be - feltehetõ, hogy az állam javára megítélésre kerül sor - a pervezetéssel összefüggő olyan bír-i rendelkezés vagy intézkedés: amely nem végzés, de

joghatás fûzõdik hozzájuk (pl. fél figyelmeztetése jogaira, fél felhívása a nyilatkozattételre, rendreutasítás, kitanítás, kiutasítás, kivezettetés) 74. A határozat meghozatala és közlése az egyesbíró megteheti mindazokat az intézkedéseket, és meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket a törvény a bíróság vagy az elnök hatáskörébe utal. a bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök 1. tárgyaláson kívül megtehet minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden olyan határozatot, amelyet a törvény a bíróság hatáskörébe utal. 2. tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat hozhat, amelyeket a törvény kifejezetten az elnök hatáskörébe utal. 1. 2. 3. 4. 5. A határozatok meghozatala egybeveti a felek előadását a biz.eljsorán felmerült biz-kal) a biz.eredmmérlegelése és a per egyéb adatai alapján megállapítja a tényállást

szubszumál (a tényállást a jogsz.rendalá rendeli) alklamazza az anyagi (vagy eljárási) jogszabályt a határozatát a tv.által előírt formába önti - egyesbíró határozata: a tv nem szabályozza a határozathozatal módját - a bíróság a határozatát - ha tanácsban jár el - zárt tanácskozás után szavazással hozza meg. Egyhangúság hiányában a határozatot szavazattöbbséggel dönti el. - tanácskozás: a bír-i tanács tagjai megvitatják az ügyet (a tárgyaláson is lehet halkan kisebb jelentõségû ügyekben); a tanács elnöke vezeti - zárt: csak az eljáró tanács tagjai és a jegyzõkönyvvezetõ - jegyzõkönyv nem készül, csak, ha az elnök elrendeli (ezt a tárgyalási jegyzõkönyvhöz kell csatolni zárt borítékban) - a fiatalabb bíró az idôsebbet megelôzôen szavaz, az elnök utolsónak adja le szavazatát. A szavazásnál kisebbségben maradó bíró jogosult írásbafoglalt különvéleményét zárt borítékban az okirathoz

csatolni. A különvéleményt csak a perorvoslat tárgyában eljáró bíróság tekintheti meg. - nem lehet tartózkodni a határozatok írásba foglalása végzéseket 15 napon belül rendelkező részt a hat.kihirdelőtt + a tanács tagjaiank aláírni a tárgyalási jkv.be is belefoglalhatja A határozatok közlése szóbeli közlés: kihírdetés írásbeli közlés: kézbesítés közöltnek kell tekinteni, ha megtörtént az olyan határozatot, amelyet nem kézbesítés útján kell közölni, már a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni kihirdetni a tárgyaláson kívűl hozott végzéseket nem kell kézbesíteni a tárgy.hozott végzéseket a jelen lévő félnek, ill a mulasztó félnek sem, kivéve, amely új határnap kitűz.von vagy amely ellen külön fellebezésnek van helye a közlés jelentõsége: - a közlést követõ napon kezdõdik a teljesítési határidõ - a közléstõl számított 15 napon belül lehet kérni a határozat kiegészítését - a

határozat közlésétõl kell számítani a fellebbezés határidejét - a jogerõs határozat kölésétõl kell számítani a perújítási kérelem elõterjesztésének határidejét, ill. azt az egyéves határidõt, amin belül emelt ügyészi óvás folytán hozott határozat kihat a felekre - a tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az ítéletet a tárgyalás napján ki kell hirdetni, s a kihirdetést csak az ítéletre nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tûzni, s a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. - a határozatok kihirdetése (állva) a rendelkezô rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetésébôl áll; az utóbbi elmarad, ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni. - a kihirdetés jelentõsége, jogkövetkezménye: - feltétele a tv.-esen hozott

ítéletnek - az olyan határozatot, amelyet nem kézbesítés útján kell közölni, már a kihirdetéssel közöltnek kell tekinteni, joghatásai beállnak - beáll az egyszerű kötőerő, a bír saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, a kihirdetéstõl kötve van - a fellebbezéssel meg nem támadható határozat a kihirdetéssel jogerõre emelkedik - a határozat kihirdetése után lehet a fellebbezésrõl lemondani - kézbesítés útján kell közölni: a) az ítéletet a felekkel; b) a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerûen megidézve; c) a tárgyalás folyamán hozott olyan végzést, amely új határnap kitûzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta d) a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel; e) az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész,

illetôleg a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet az eljárást megindította. - a féllel közlendõ határozatot a beavatkozóval is közölni kell - kézbesítés útján kell közölni a permegszüntetõ végzést azzal a féllel is, aki a tárgyalást elmulasztotta - a perben fellépõ ügyésznek is kézbesíteni kell minden határozatot - ha meghatalmazott van, akkor a fél helyett neki A határozatot meghozatalától számított 15 nap alatt kell írásba foglalni. +15 napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a határozatnak nemcsak a rendelkezô részét, hanem indokolását is kézbesíttetni kell, kivéve ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni. A közlés joghatásai 1. kezdődik a teljhi 2. 15 napon belül lehet kérni a hatkiegét 3. ettől kell a naptól számítani a fellhi-t 4. perújítási-, felülvizsgálati kérelem hi 80. A határozat kijavítása és kiegészítése A határozatok fogyatékosságainak

orvoslása - olyan hibák, hiányok esetén, ahol nincs szükség a határozat tv.ességét vmegalapozottságát támadó fellebbezés, perújítás, tvességi óvás igénybevételére - hiba helyesbítésére: kijavítás; - hiányok pótlására: kiegészítés - kijavítás, kiegészítés: perorvoslat, amely jogerõs, és nem jogerõs határozat esetén is OK - a határozatok kijavítása - a bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén a határozat kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti. - a kijavítás tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat (az a bír, amely a hibás határozatot hozta). A meghallgatásra kitûzött határnap - írásbeli meghallgatás esetében a határidô - elmulasztása a határozathozatalt nem gátolja, s e mulasztás miatt igazolásnak helye nincs. - a határozat kijavítását rendelô végzést a kijavított határozatra s lehetôleg

annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. - a hibás szöveget pirossal át kell húzni, hogy az eredeti olvasható maradjon + pirossal a lap szélén fel kell tüntetni a kijavító végzés számát vmint helyes szövegét (ha ez nem megy: külön íven kell hozzáfûzni) - ha a hibás határozatot már kézbesítették ( a kijavítást tartalmazó rendelkezést is kézbesíteni kell - a kijavítás tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha az a rendelkezô részre vonatkozik. - a kijavítás iránt elôterjesztett kérelemnek a határozat elleni fellebbezésre és a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. - a határozat elleni fellebbezési jog a kijavítás következtében nem éled fel - a határozatok kiegészítése - ha a bír nem döntött olyan kérdésben, amelyben határoznia kellett volna 1.az ítélet kiegészítését annak közlésétôl számított tizenöt nap alatt bármelyik fél kérheti, ha a bíróság a kereseti

kérelem vagy az ellenkérelem valamely része felôl akár a fô-, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, avagy a perköltség viselése vagy az ítélet elôzetes végrehajthatósága felôl, habár annak helye lett volna, nem rendelkezett. - az ítélet kiegészítésére határozott kérelmet kell elôterjeszteni. - a kérelem felôl a bíróság tárgyalás alapján határoz; a feleknek vagy egyiküknek elmaradása a határozathozatalt nem gátolja, s a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. - a felek új tényeket is felhozhatnak, új bizonyítékokra hivatkozhatnak, a bír új biz felvételét is elrendelheti - ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, kiegészítô ítéletet hoz, ellenkezô esetben a kérelmet végzéssel elutasítja. A kiegészítô ítéletet az eredeti ítéletre s lehetôleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. - a kiegészítés iránt elôterjesztett kérelemnek az ítélet elleni fellebbezés beadására és

az ítélet végrehajtására halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban az ítélet végrehajtását a kiegészítési kérelem elintézéséig hivatalból is felfüggesztheti. - ha a bíróság az ítéletében nem rendelkezett olyan kérdésrôl, amelyrôl a rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelezô, a mulasztást a bíróság bármikor, hivatalból pótolhatja. A bíróság eljárása során elrendelheti a felek meghallgatását is Hivatalból való kiegészítésre a kérelemre való kiegészítés szabályai irányadók 2. a fentiek a végzések kiegészítésére is megfelelôen irányadók, ilyen esetben azonban a bíróság helytadás esetén is végzéssel határoz, a felek meghallgatását pedig mellôzheti. 81. A határozatok joghatásai - az egyszerû kötõerõ - a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétôl kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt,

annak közlésétôl kezdve, addig, amíg: - a határozat jogerõre emelkedik - a határozat hatálytalanná válik - a határozatot meg nem változtatják - a kötõerõ nem érvényesül az ítéleteknél: - az igazolási kérelem folytán tartott új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott ítélet hatályon kívül helyezhetõ - a részítélet a késõbb hozott ítélettel hatályon kívül helyezhetõ - az ítélet kijavítható és kiegészíthetõ - ha vmelyik házastárs a házassági bontóper jogerõs befejezése elõtt meghal ( a bír a pert megszünteti és a perben esetleg már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi - végzés esetén nem köti a bír-t (a határidõhöz kötött perbeli csel-t elutasító végzés kivételével jogerõre emelkedésük után is visszavonhatók, módosíthatók + az ellenük benyújtott fellebbezésnek a bír is eleget tehet): - igazolási kérelem elbírálása - kijavítás, kiegészítés -

pervezetõ végzések - egyoldalú kérelmet elutasító - határidõhöz kötött perbeli csel-t elutasító - pénzbírságot megállapító (csak fontos okból változtatható) - tárgyalás felfüggesztését elrendelõ - az elj félbeszakadását megállapító - az ideiglenes intézkedést elrendelõ végzések körében - a jogerõ (minősített kötőerő) az a hatás, amelynél fogva a határozat megtámadhatatlanná, véglegessé, végrehajthatóvá válik alaki jogerõ - fellebbezéssel már nem támadható meg - alaki jogerõre emelkedik a határozat, ha: - nincs helye fellebbezésnek - a fellebbezésre jogosultak nem éltek a fellebbezéssel, ilyen jogukról lemondtak v. a fellebbezést visszavonták Az alaki jogerőhatás kezdete: 1. az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével emelkedik jogerôre; azok a határidôk azonban, amelyeket a határozat jogerôre emelkedésétôl kell számítani, a határozatnak a féllel történt

közlésétôl kezdôdnek. 2. ha a határozat ellen fellebbezésnek van helye, de fellebbezéssel az erre jogosultak egyike sem élt, a határozat a fellebbezési határidô leteltét követô naptól kezdve jogerôs (ugyanez, ha szabálytalanul v. elkésetten nyújtottak be fellebbezést) 3. ha a fellebbezésrôl lemondottak, a határozat akkor emelkedik jogerôre, amikor a lemondást a bíróságnál bejelentették. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt a határozat kihirdetése után valamennyi fél bejelenti; a lemondást visszavonni nem lehet. A határozat az utolsó bejelentésnek a bírósághoz érkezését követô nappal válik jogerôssé. 4. ha a fellebbezést visszavonják: azon a napon emelkedik jogerõre, amikor a fellebbezés visszavonására vonatkozó bejelentés a bír-hoz érkezik (ha már mindenkivel szemben lejárt a fellebbezési határidõ) Az alaki jogerőhatás stádiumai: a viszonylagos megtámadhatatlanság Meg nem támadható Fellebezés 60 nap

elteltével 1. fellebezés 2. felülvizsgálat 3 hónap 1. 2. 3. 6. 7. 8. 9. 5 év fellebezés felülvizsgálat igazolási lérelem fellebezés felülvizsgálat igazolási lérelem perújítás Megtámadható 1. felülvizsgálat 2. perújítás 3. igazolási lérelem 3. perújítás 4. igazolási lérelem 5. perújítás anyagi jogerõ véglegesség ( tovább már nem vitatható, végrehajthatóság: állami kikényszeríthetõség) - 2 iránya: pozitív és negatív, együtt: res iudicata - pozitív: a felek nem tehetik többé vitássá az elbírált jogot + a bírk/hatóságok késõbbi döntésüknél kötelesek alapul venni a jogerõs ítéletet - negatív: nem lehet újabb pert indítani - a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is, továbbá az egységes pertársakat és az önálló beavatkozót is, valamint

meghat.harmadik személyeket (pl anyagi jogosult idegen jog esetén), - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék - a fenti bekezdés rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a perben nem a fél, hanem az érdekében eljáró ügyész, illetôleg a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet keresete alapján hozott a bíróság ítéletet, feltéve, hogy a fél részére az ítéletet szabályszerûen kézbesítették, és az vele szemben is jogerôre emelkedett. - az ítélet anyagi jogereje kiterjed - a beszámítás erejéig - az ítéletben beszámított ellenkövetelésre is. - hatás: - keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása/per megszüntetése - perújítás alapjául is szolgálhat - a jogerõ keretei - tárgyi kerete: kereseti tényállás, belõle eredõ jogok, kereseti kérelem, bírósági döntés, indoklás is (Magyary) - alanyi

keret: akikre kiterjed a jogerõs ítélet (felek, jogutódaik, egységes pertársaság szerint érdekeltek, beavatkozó, az anyagi jogosult, akinek érdekében az ügyész/állami szerv keresetet indított) - mindenkivel szemben hatályos ítélet pl. a Csjt alapján a házasság érvénytelenítése iránt indított kereset folytán hozott ítélet, családi jogállás (apaság) megáll., gondnokság alá helyezés stb. - a részleges jogerõ - a határozat jogerôre emelkedésére a kellô idôben benyújtott fellebbezésnek, illetôleg csatlakozó fellebbezésnek halasztó hatálya van - az egyik pertárs fellebbezésének (csatlakozó fellebbezésének) a hatálya a többi pertársra csak az 51. § a) pontja esetében terjed ki Ha a fellebbezésre jogosult a határozatnak csak valamely része vagy valamely rendelkezése ellen él fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel), a határozatnak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) nem érintett része (rendelkezése)

jogerôre emelkedik - jogerôre emelkedik a határozatnak az a része is, amely ellen fellebbezésnek (csatlakozó fellebbezésnek) helye nincs. - ha a bír az elsõfokú ítéletet teljes egészében hatályon kívül helyezi, a részjogerõt megállapító végzés is hatályát veszti kivétel a res iudicata alól az utóper - ha az ítélet az egyik felet olyan szolgáltatásra kötelezi, amely az ítélet meghozatala után jár le, az ítélet anyagi jogereje nem gátolja, hogy a felek bármelyike keresetet indíthasson a szolgáltatás mennyiségének vagy idôtartamának megváltoztatása iránt, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság az ítéletét alapította, utóbb lényegesen megváltoztak. - feltétel: korábbi marasztaló ítélet (ált. tartásdíj, járadék, v idõszakos szolg mennyiségének v. idõtartamának megváltoztatására irányul) - pertárgy értéke: a még teljesítendõ szolg, de nem több, mint egy évi - lényeges megváltozás: nem átmeneti

- az ilyen perre a III. fejezet illetékességi szabályai irányadók Ha azonban valamelyik fél ilyen pert indított, ennek folyamatban léte alatt a másik fél által indított ugyanilyen perre kizárólag a folyamatban levô per bírósága illetékes. - a bíróság az ilyen perben a korábbi ítélettel megállapított szolgáltatást legfeljebb a kereset megindítását megelôzô hat hónaptól kezdôdô idôre változtathatja meg. az egyezség jogereje nem zárja ki azt, hogy azt anyagi jogi jogcímen ne lehetne megtámadni 84. Az elõzetes végrehajthatóság - def: olyan marasztaló ítéletek is végrehajthatóak, amelyek még nem emelkedtek jogerõre a hat. végrehajthatósága a jogerőtől függetlenül érvényesülő hatás - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani: a) a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú idôszakos szolgáltatásban marasztaló ítéletet; b) a birtokháborítás megszüntetésére kötelezô

ítéletet; c) az alperes által elismert követelésben marasztaló ítéletet; d) a közokiratban vagy teljes bizonyító erejû magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményeket ilyen okirattal bizonyították; e) a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható kára származnék, és ha a felperes megfelelô biztosítékot nyújt. - a bíróság a fenti b)-e) pontok esetében az elôzetes végrehajthatóság kimondását mellôzheti, ha az az alperesre aránytalanul súlyosabb terhet jelent, mint az elôzetes végrehajthatóság mellôzése a felperesre. Az alperesnek az erre irányuló kérelmét a tárgyalás berekesztése elôtt kell elôterjesztenie. A bíróság az ítéletet a körülményekhez képest részben is végrehajthatóvá nyilváníthatja. - a

bíróság - kivételesen indokolt esetben - mellôzheti az ítélet elôzetesen végrehajthatónak nyilvánítását az ítélet meghozatala elôtt már lejárt részletek tekintetében. - az elôzetes végrehajthatóság a perköltségre nem terjed ki. - elõzetes végrehajthatóság fûzõdik az ideiglenes intézkedést tartalmazó végzéshez is 83. Az ideiglenes intézkedés - ideiglenes intézkedés: a bíróság marasztaló határozata - a tartalmi kört az anyagi jog határozza meg, a Pp nem, pl: - ingók kiadása iránti perben, az igény jogosságának valószínûsítése mellett a bír.rendelkezhet a nélkülözhetetlen személyes szükségleti tárgyak kiadása iránt - birtokperben a felperes kérelmére az igény jogosságának valószínûsítése mellett elrendelhetõ az eredeti állapot helyreállítása v. a birtoklás zavarásának megszüntetése - elj.jogi szempontból feltételek: - az intézkedés meghozatalára irányuló kérelem elõterjesztése kereseti

kérelemben v. viszontkeresetben - alap: fenyegetõ kár elhárítása, jogvitára okot adó állapot fenntartása, a kérelmezõ különös méltánylást érdemlõ jogvédelme - az intézkedéssel okozott hátrány ne haladja meg a kérelmezõ számára elérhetõ elõnyöket - a bír soron kívül (akár az elsõ tárgyalás elõtt) végzésben határoz, amely ellen OK a külön fellebbezés - a döntés elõtt a feleket meghallgatja, azok írásban nyilatkozhatnak - bizonyítás: csak, ha feltétele az elbírálásnak - hatályban marad, amig a bír újabb határozata kifejezetten hatályon kívül nem helyezi v. ugyanebben a kérdésben ítéletet hoz (per megszûnése, megszüntetése nem érinti a hatályt) - nem eredményez ítélt dolgot, újabb per indítható - kérelemre a bír módosíthatja, visszavonhatja - ált. hivatalból nem rendelhetõ el az ideiglenes intézkedés, kivéve: - személyállapoti perekben a tárgyalás elhalasztása esetén a szükséghez képest

ideiglenesen intézkedik a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, a szülõi felügyeleti jogok bõvítése/korlátozása, ill. a szülõ és gyermek közötti kapcsolattartás kérdésében - ha a felperes keresetleszállítása folytán az elrendelt ideiglenes intézkedés "túlterjeszkedne", a bír-nak hivatalból meg kell változtatnia az intézkedést 85. A perorvoslat fogalma, elemei 1. A perorvoslatok általános jellemzése a jogorvoslat alanya tárgya Akinek Hatósági jogát, jogos határozat érdekét sérti alapja A hat.határozat sérelmes volta - jogsérelem érdek sérelem Alk. 57§ célja A jogsérelem orvoslása megkül.esetei a perorvoslattól 1. nem peres eljárás ellen 2. lehet ez kereset is 3. igazolási kérelem nem az a perorvoslat fogalmi elemei címzettje az a bír, amely a tv. elõírása szerint jogosult a kérelem tárgyában helyt adó v. elutasító határozat hozatalára formája a kérelem, melynek elõterjesztés ére ált. a

határozat által közvetlenül érintett személyek (ált. a felek) jogosultak tárgya csak polgári peres elj során hozott bír-i határozat alapja a bír-i határozat tvnek meg nem felelõ v. meg nem felelõnek vélt volta célja eredménye módja a jogsérelem, újabb bír-i közvetlen joghátrány határozat ül a meg elhárításán nem keresztül a felelõnek jogvédelem tekintett biztosítása úgy, határozat hogy az a per ellen kell céljával irányulnia összhangban legyen -fogalma - a bír feladata az objektív igazságnak megfelelõ tényállás kiderítése, és ennek megfelelõ határozat hozatala - a tvesség és igazságosság követelményének meg nem felelõ határozatok orvoslása a jogorvoslatok célja - a perorvoslat a jogorvoslat egyik fajtája 1. az a bír-hoz intézett kérelem, 2. amely a polgári elj során hozott, ill azzal azonosnak minõsülõ a tvnek meg nem felelõ 3. v meg nem felelõnek vélt bír-i határozat ellen irányul 4. abból a

célból, hogy az okozott jogsérelmet 5. egy újabb bír-i határozat, 6. közvetlenül a sérelmezett határozatra visszaható módon megszûntesse 86. A Pp-ben szabályozott perorvoslatok, a perorvoslatok fajai - bír-i meghagyás elleni ellentmondás - határozat kijavítása iránti kérelem - határozat kiegészítése iránti kérelem - fellebbezés - csatlakozó fellebbezés - perújítás - felülvizsgálati kérelem - csatlakozó felülvizsgálati kérelem - igazolási kérelem nem (Németh János szerint) a perorvoslatok fajai rendes rendkívüli perorvoslatok még jogerõre nem emelkedett bír-i határozatot már jogerõre emelkedett bír-i határozatot támad támad (általában van helye perorvoslatnak) (csak kivételesen van helye perorvoslatnak) - bír-i meghagyás elleni ellentmondás - perújítás - fellebbezés - felülvizsgálati kérelem - csatlakozó fellebbezés - csatlakozó felülvizsgálati kérelem határozat kijavítás/kiegészítése iránti

kérelem fellebbviteli ha magasabb fokú bír bírálja felül a perorvoslatot, mind ami a határozatot hozta egyfokú kétfokú fellebbezés, csatlakozó fellebbezés nem fellebbviteli perorvoslatok Bír-i meghagyás elleni ellentmondás, határozat kijavítása/kiegészítése iránti kérelem, perújítás felülvizsgálati kérelem + csatlakozó f.v: attól függ, hogy a megyei bír v az LB fellebbviteli határozata ellen irányul-e átszármaztató hatályú perorvoslat teljes nem teljes a tényállás kötve van a megállapítása és a tényálláshoz; jogszab-k alkalmazása a II. fokú bír csak szempontjából is afelett dönt, hogy az érdemben maga bírálja I.fokú bír jogszab-t el az ügyet sértett-e v. sem ugyanolyan széles jogkörben járhat el, mint az elsõ fokú bír fellebezés, cstl.fell felülvizsgálat önálló más perorvoslattól függetlenül vehetõ igénybe, más perorvoslat létének a megszûnése nincs rá hatással nem átszármaztató

járulékos önállóan nem jelenthetõ be és hatálya csak addig áll fenn, amíg a másik bejelentett önálló perorvoslaté minden más csak a csatlakozó fellebbezés ilyen halasztó hatályú bír-i meghagyás elleni ellentmondás fellebbezés, csatlakozó fellebbezés a bír-i határozatok minden fajtája ellen határozat kijavítása/kiegészítése iránti kérelem, fellebbezés nincs halasztó hatály határozat kijavítására/kiegészítésére irányuló kérelem felülvizsgálati kérelem csatlakozó felülvizsgálati kérelem perújítás (de ennél feltételtõl függ) csak egyes fajtái ellen vehetõk igénybe csak az ügy érdemében hozott határozatok (ítélet v. ítélet hatályúak ellen) ellen bír-i meghagyás elleni ellentmondás csatlakozó fellebbezés felülvizsgálati kérelem, csatl. felülv kérelem perújítás 87. a perorvoslati rendszerek - reformatórius (megváltoztató) perorvoslati rendszer - a 2.fokú bír megváltoztathatja az

1fokú ítéletét ténykérdésben és jogkérdésben is (új tények, új bizonyítás, stb) - folytatása v. megismétlése az 1fokú elj-nak ( teljes átszármaztató hatályú fellebbviteli perorvoslat) - prob: az elj és ítélkezés súlypontját a 2.fokú bír-ra helyezi át ( kiiktatja a kétfokú elj. elõnyeit - kasszációs (megsemmisítõ) perorvoslati rendszer - át nem származtató hatályú fellebbviteli perorvoslatoknál - 2.fokú bír: csak annak megállapítására jogosult, hogy az elj az elsõ fokú bír elõtt vmely okból jogszab-t sért - 0 tényállás-vizsgálat, 0 érdemi felülbírálat, csak megsemmisítési, hatályon kívül helyezési jog, azzal, hogy az ügyet visszautalja új elj lefolytatása, új határozat hozatala céljából - prob: lassítja az elj-t - revíziós (módosító) perorvoslati rendszer - nem teljes átszármaztató hatályú perorvoslatok - a felülbírálatot végzõ bír (pl. német és osztrák 3fokú bír) az alsóbb bír

ítéletét az abban foglalt tényállás alapján bírálja felül ( a tényállás helyesbítése, megváltoztatása nem OK, a tényállás hiányossága miatt csak megsemmisíthet, de változatlan tényállás mellett az ítéletben fellelhetõ anyagi v. eljjogi szabsért-eket a megtámadott határozat módosításával orvosolhatja - vegyes perorvoslati rendszer (a fentiek kombinációja) - Pp 1953. jan 1-én: reformatórius - Ppn 1954-ben: kasszációssá próbál alakítani szovjet mintára, de végül a kettõ keveréke lesz ( a 2fokú bír az 1fokú bír által megállapított tényállást módosíthatja, kiegészítheti, újra mérlegelheti, de bizonyítást már csak szûk körben vehet fel (pl. felek meghallgatása, okiratok figyelembevétele) - II. Ppn 1957-ben: vegyes perorvoslati rendszert hoz létre, szélesebb reformatórius jogkört biztosítva a 2fokú bír-nak (indoklás: a ténykérdés szorosan összefügg a jogkérdéssel + gyorsabb, olcsóbb elj) - nem egyszerû

visszatérés a reformatórius rendszerhez: - a 2fokú bír csak a fél által a 2fokú bír elõtt felhozott új tényeket és bizonyítékokat bírálhatja el elsõ fokon - nem köteles minden esetben biz-i elj-t lefolytatni ( a kasszáció miatt meg is semmisíthet és új elj-ra utasíthatja az 1fokú bír-t, ha a biz-i elj nagyterjedelmû 88. A fellebbezés fogalma és tárgya fogalma és tárgya rendes fellebbviteli perorvoslat teljes átszármaztató hatályú egyes esetekben át nem származtató hatályú, 252. § (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt,

akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. kivétel: ha az 1.fokú bír a megtámadott végzéshez nincs kötve, ilyenkor a fellebbezésnek maga is eleget tehet - az elsôfokú bíróság határozata (végzés v. ítélet) ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek van helye. - az elnök határozata (ami soha nem ítélet) a fellebbezés szempontjából a bíróság határozatával egy tekintet alá esik. - az másodfokú bír határozata akkor sem támadható meg fellebbezéssel, ha azt elsõ fokon hozta 2003.0701-től fellebezéssel támadható meg a 2fokú elj.hozott olyan végzés, - amellyel szemben az1.fokú eljszabszerint felllenne helye a 2.fokú eljhozott, a fell hivatalból elutasító végzés - a fellebbezési jog terjedelme nem korlátozott ( akár a rendelkezõ rész, akár az indokolás ellen is OK) - elj-t befejezõ végzések: pl. 130§ ; 148§; 157§ kivéve: ált mindig, kivéve ha tv kizárja - fellebbezésnek nincs helye

az eljárás folyamán hozott elsőfokú végzések ellen, - perköltségben v. - pénzbírságban marasztaló végzések v. - azok a végzések, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi (pl. beavatkozást, igazolási kérelmet elutasító, szakértõi díjat megállapító végzés, elj.félbeszakadását vagy a tárgyalás felfüggesztését elrvégzés, perújítás megengedése tárgyában hozott végzés) - az elj.folyamán hozott végzések elleni fellebbezések kizártsága relatív: az 1.fokú bír ítélete elleni fellebbezéssel megtámadható a 2.fokú bír az 1fokú bír határozatával együtt a per folyamán hozott egyéb határozatokat is felülvizsgálja, kivéve, amelyek ellen egyáltalán nem lehet fellebbezni : (pl. bíró kizárását kimondó végzés, beavatkozást engedõ végzés, perktg.biztösszegét megállv, előzetes bizelrendv), de: járulékos természetû, függ az ítélet elleni fellebbezés sorsától a tv.külön is

rendelkezik a fellebezés kizártságáról - a beavatkozást megengedő végzés - a perktg.biztösszegét megállvégzés - az előzetes biz.elrendelő végzés 89. A fellebbezésre jogosultak köre 1. a fél 2. a beavatkozó 3. az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen. 4. ügyész: ha félként már rész vett az elj-ban, ill ha a fellépésére alapot adó okok ebben a szakaszban merülnek fel a fél fellebbezési jogosultsága - fél itt: felperes, alperes - pertársaság: bármelyik jogosult, külön-külön is - egységes pertársaság: az egyik pertárs fellebbezésének hatálya kiterjed a fellebbezést elmulasztó többire, ha azok mulasztásukat utóbb nem pótolták - egyszerû pertársaság: az egyik fellebbezése nem szolgálhat a többi elõnyére v. hátrányára - korlátozás nélkül (mindegy, hogy milyen okból és mennyiben tartja sérelmesnek; kedvezõ határozat ellen is OK) - kivételesen kizárt, ha a

jogszab külön meghatározza a fellebbezésre jogosultakat az adott határozatnál és abból kihagyja a felet (pl. beavatkozást elutasító, beavatkozót kizáró hat: csak beavatkozó; tanút vallomástételre kötelezõ: csak tanú) - akik másokat illetõ követelések érvényesítése érdekében keresetet indíthatnak felek - ha az érdekelt helyett más indított pert, de részére kézbesítették az ítéletet: megtámadhatja fellebbezéssel a beavatkozó fellebbezési jogosultsága - alap: minden jog, ami a felet megilleti (kiv: egyezség, elismerés, jogról való lemondás) - csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél a fellebbezést elmulasztja, ill. amennyiben a beavatkozó fellebbezése nem áll ellentétben a fél fellebbezésével - de korlátlan, ha az ítélet jogereje a beavatkozó-ellenfél jogviszonyra is kiterjed ( akkor is OK, ha a fél lemondott jogáról v. ellentétes lenne az õ fellebbezésével) az ügyész fellebbezési joga - nemcsak a félként

eljáró - Pp.9§ - hanem az önállóan – kölön jszalapján fellépõ ügyészt is megilleti Pp.9§ alapján eljáró ügyész külön jsz.alapján félként eljáró ügyész Az ügyészt a fellebezés során megilletik Ált.szabályok szerint + a házasság mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, érvénytelenít.,apaság,szármmegálliránti perben egyezséget azonban nem köthet, jogról nem az ítéletet az ügyésszel akkor is közölni kell, ha mondhat le, illetve jogokat nem ismerhet el. a perben nem vett részt és ilyenkor is fell. az Ha a fél és az ügyész csel.egymástól ügyész ( a felek fellebbezésrõl való lemondása eltérnek. esetén is megtámadhatja még a határozatot) - független a fél fellebbezésétõl és nincs kötve saját elõzõleg végzett perbeli csel-éhez sem - per bármely szakaszában jogosult fellépni, akár maga a fellebbezés is lehet a fellépés (nem is kell, hogy részt vegyen az 1.fokú elj-ban); de: csak a fellebbezési

határidõig élhet vele, ha a felek lemondtak a jogról (nem léphet fel az 1.fokú elj-ban részt nem vevõ ügyész) egyéb érdekeltek fellebbezési joga szabnak ki tûrésére köt. - a tárgyaláson részt vevõ hallgatóság tagja, aki ellen pénzbírságot - tanú, szakértõ, tolmács - szemletárgy birtokosa - vércsoport v. más orvosszak vizsgt, ill a szükséges vér vételének - csak az adott bír-i határozatot támadhatják, amelynek õk v. õk is címzettjei, és csak a rájuk vonatkozó részében; erre vonatkozólag viszont önálló és független a jogosultságuk 90. A fellebbezésrõl való lemondás, a fellebbezés visszavonása: lemondás: Határozat meghozatala előtt a jogi képviselővel eljáró felek legkésőbb az 1.fokú ítélet meghoz.megelőző tárgyberekesztéséig közös nyilatkozatukban Határozat meghozatala után Ált. szabályok szerint együttes feltétele a hatályosságának: - a határozat kihirdetése után - vmennyi jogosult

bejelenti (lehet külön-külön is, de az utolsónak a bír.hoz érkezését követõ napon lesz csak jogerõs a határozat; ha együttesen: akkor a lemondásnak a bír-nál való bejelentésekor lesz jogerõs a határozat) 1.fokú bír-nál szóban v írásban csak a fellebbezés bejelentése elõtt OK (utána már csak visszavonható) nem vonható vissza eredmény: megszûnik a fellebbezési jogosultság visszavonás - a fellebbezô a fellebbezését mindaddig visszavonhatja, amíg a bíróság a másodfokú határozat meghozatala céljából vissza nem vonul. A visszavont fellebbezést újból elôterjeszteni nem lehet. - felterjesztésig 1.fokú bír elõtt, aztán a 2fokú elõtt - a fellebbezés visszavonása esetén az elnök az ügyet visszaküldi az elsôfokú bíróságnak; ha ezzel kapcsolatban a költségek megállapításának szüksége merül fel, ebben a kérdésben is határoz. - nem kell az ellenfél hozzájárulása 90. A fellebbezés tartalma, hatálya,

határideje a fellebbezés határideje - a fellebbezést az elsôfokú bíróságnál kell írásban benyújtani, vagy jegyzôkönyvbe mondani. - más bír-nál nem nyújtható be - csak az elsõ fokon eljárt bír-nál lehet jegyzõkönyvbe mondani - ha nem felel meg a fentinek: áttétel, de az áttétel hatálya ("mintha eleve ott nyújtották volna be") nélkül - a fellebbezés határideje a határozat közlésétôl számított tizenöt nap, váltóperekben három nap (ítéletekre és végzésekre is vonatkozik) igazolásnak helye van 2.fok dönt - Pp. 219 § : a kézbesítéstõl, egyébként a szóbeli kihirdetéstõl - ügyész: ugyanúgy a vele való közléstõl (házasság érvénytelenítése, apasági, származás megállapítása iránti perek: közölni kell vele akkor is, ha nem vett részt), de ha nem vesz részt az elsõ fokú elj-ban: az alatt az idõtartam alatt, amelyek a felek részére a fellebbezés céljára rendelkezésre áll a fellebbezés

tartalmi kellékei - ha a határozat ellen fellebbezésnek helye van, annak bármilyen címen elôterjesztett megtámadását - a kijavításra és a kiegészítésre irányuló kérelmek kivételével - fellebbezésnek kell tekinteni. - szükségképpeni tartalmi kellékek: 1. az a határozat, amely ellen a fellebbezés irányul (határozat száma v peres felek neve és a per tárgya) 2. a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja (a bír csak a kérelem és ellenkérelem határai között változtathatja meg az ítéletet) 3. ha a fellebbezés nem felel meg a törvény rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az elsô fokon eljárt tanács elnöke rövid határidõ kitûzésével a hiány megjelölése mellett pótlás végett visszaadja - esetleges tartalmi kellékek: 1. új tényt is lehet állítani - akkor, ha az 1.fok után derül ki + 2. új bizonyítékra is lehet hivatk - elbírálás esetén kedvezőbb

hat.lett volna e két felt.nélkül, ha az 1fok jogszsértő voltának alátámasztására irányul 3. olyan bizonyítást is lehet kérni, amelyet az elsôfokú bíróság mellôzött, kivéve, ha az elsôfokú bíróság az adott tényállítást, illetve bizonyítékot azok késedelmes elõterjesztése miatt nem vette figyelembe. 4. kérelem, hogy a 2fokú bír az 1fokú bír ítéletével együtt a per folyamán hozott egyéb határozatot is bíráljon felül, amely külön fellebbezéssel nem támadható meg - legfontosabb tartalmi kelléke: 1. a bírósághoz címzett határozott fellebezési kérelem a fellebbezés hatálya - kettõs hatály: - a határozat jogerõre emelkedésére és - a határozat végrehajtására is halasztó hatálya van, kivéve ez utóbbinál, ha a tv v. az alapján a bír másként rendelkezik - de: jogerõre emelkedik a határozatnak a fellebbezéssel nem érintett része + az a része, ami ellen fellebbezésnek helye nincs - ha csak a hat. egy

része ellen irányul: a meg nem támadott rész jogerõs - kivételek a fellebbezés végrehajtásra gyakorolt halasztó hatálya alól - tv alapján - pl. a tanúdíj megállapítása tárgyában hozott határozat - az egyezséget jóváhagyó végzés elleni - szakértői díj - tv alapján a bíróság - ha elõzetesen végrehajthatónak kell nyilvánítani - nem végleges: a fellebbezési tárgyalás elhalasztása esetén a fél kérelmére a bír az ilyen ítélet végrehajtását részben/egészben felfüggesztheti; de a ki nem zárt halasztó hatályt is kizárhatja ekkor, és így elõzetesen végrehajthatóvá nyilváníthatja - a másodfokú bíróság kérelemre a másodfokú eljárás során végzéssel bármikor megállapíthatja, hogy az ítéletnek fellebbezéssel, illetôleg csatlakozó fellebbezéssel meg nem támadott része jogerôre emelkedett. Ha a bíróság az elsô fokú ítéletet teljes egészében hatályon kívül helyezi, a jogerôt megállapító

végzés is hatályát veszti. - ha a csatlakozó fellebbezést a tv kizárja, már az elsõ fokú bír-nál benyújtott fellebbezésbõl megállapítható, hogy az ítélet melyik része v. rendelkezése emelkedett jogerõre, ekkor az 1.fokú bír (a tanács elnöke) is megállapíthatja a részleges jogerõt 91. Az első fokú bíróság (elnök) intézkedései a felltárgyalás kitűzése előtt A fellebbezés elbírálása intézkedések a fellebbezési tárgyalás kitûzése elõtt - az I.fokú bír (elnök) intézkedései - fellebbezés hiánypótlásra való visszaadása - fellebbezés elutasítása 1. a fellebbezés elkésett, v 2. olyan határozat ellen irányul, amely ellen a fellebbezô nem élhet fellebbezéssel, v. 3. a fél a fellebbezést felhívás ellenére nem, vagy hiányosan adja be + azt, aki a fellebbezést elutasító határozat ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság pénzbírsággal sújthatja) - a fellebbezés helyt

adó elintézése (a pervezetésre vonatkozó v. az egyoldalú kérelmet elutasító végzés esetén, mivel ezekhez nincsen kötve az 1.fokú bír) - a fellebbezés felterjesztése: - ha a fellebbezési határidô valamennyi féllel szemben lejárt, illetôleg ha a fellebbezést valamennyi fél benyújtotta, az elsôfokú bíróság azt a per összes irataival együtt felterjeszti a másodfokú bírósághoz. - Ha a fellebbezés a határozatnak elôzetesen végrehajthatóvá nyilvánítása ellen is irányul, a fellebbezést azonnal, már a fellebbezési határidô lejárta elôtt fel kell terjeszteni. - részítélet elleni fellebbezés esetén csak a szükséges periratokat kell felterjeszteni (a többire szüksége van még az 1fokú bír-nak). A felterjesztett iratok közül azokat, amelyekre az elsô fokú eljárás folytatása végett is szükség van, a felterjesztés elôtt le kell másolni. - a végzés elleni fellebbezés másodpéldányát az elsôfokú bíróság azzal a

figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbezô fél ellenfelének, hogy a fellebbezés kézhezvételétôl számított nyolc nap alatt az elsôfokú bíróságnál észrevételeket terjeszthet elô. Csatlakozó fellebbezés elôterjesztésének nincs helye. A határidô indokolt esetben megrövidíthetô. A határidô eltelte után az elsôfokú bíróság az iratokat - az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt - felterjeszti. (az eljárás folyamán hozott végzés elleni fellebbezésre az elôzô rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy az elsôfokú bíróság a fellebbezésnek csupán elsô példányát terjeszti fel a másodfokú bírósághoz a szükséges iratokkal együtt) - ha a fellebbezés mellett a fél a határozathozatalt megelôzô tárgyalás vagy határidô elmulasztása miatt igazolással is él, a fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. - a megkeresett bíróság határozata

ellen beadott fellebbezést a megkeresô bíróság másodfokú bírósága, ha pedig a megkeresés a másodfokú bíróságtól ered, maga a megkeresô bíróság bírálja el. 93. A másodfokú fokú bíróság (elnök) intézkedései a felltárgyalás kitűzése előtt - a 2.fokú bír (elnök) intézkedései - ítélet ellen irányuló fellebbezés esetében az elnök az iratoknak a másodfokú bírósághoz való beérkezése után a szükséghez képest intézkedik az esetleges hiányok pótlása iránt - ha a fellebbezést már az elsôfokú bíróságnak el kellett volna utasítania, ennek megfelelôen határoz, elutasítja a fellebezést - az elnök határoz a végrehajtás felfüggesztése kérdésében, ha az elsôfokú bíróság az ítéletet a 231-232. §-ok ellenére nyilvánította elôzetesen végrehajthatónak - a fellebbezés visszavonása esetén az elnök az ügyet visszaküldi az elsôfokú bíróságnak; ha ezzel kapcsolatban a költségek

megállapításának szüksége merül fel, ebben a kérdésben is határoz. - ha a fellebbezõ külföldi felperes fellebbezési elj-ban hozott további perköltségbiztosíték adására kötelezõ határozat ellenére bizotsítékot nem nyújt, az elnök az alperes kérelmére a felperes fellebbezését tárgyalás kitûzése nélkül elutasítja. - megtehet minden olyan egyéb elõkészítõ intézkedést, amelyet az elnök az 1.fokú elj-ban a keresetlevél alapján megtehet (amennyiben a fellebbezésrõl szóló fejezet másként nem rendelkezik, a törvény Második Részének az elsôfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú eljárásban is megfelelôen alkalmazni kell.) - további biztosíték adására kötelezheti a fellebbezô külföldi felperest, de csak akkor, ha az alperes kimutatja, hogy a követelés megítélt része elegendô biztosítékul nem szolgál. - megállapítja a részleges jogerõ beállását 94. a fellebbezési tárgyalás

kitűzése, csatlakozó fell, a fell ellenkérelem - a fellebbezési elj kitûzése - ha 0 hiánypótlás, 0 elutasítás, 0 visszküldés, az elnök a fellebbezés tárgyalására határnapot tûz ki és arra a feleket, valamint a beavatkozókat, továbbá azokat, akik a határozat ellen fellebbezéssel éltek, megidézi feleket, beavatkozót minden esetben meg kell idézni, egyéb érdekelteket: csak, ha õk éltek a fellebbezéssel - az idézéshez csatolni kell a fellebbezés másolatának egy-egy példányát - ha az elsô fokú eljárásban az ügyész részt vett, a tárgyalásról az illetékes ügyészt is értesíteni kell (ha õ fellebbezett: õt is idézni kell) - az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy elmaradásuk a fellebbezés elintézését nem gátolja, továbbá, hogy a tárgyaláson - ha nem személyesen jelennek meg - csak a 67. §ban megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat - a tárgyalást úgy kell kitûzni, hogy - a fellebbezésnek az

ellenfél részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelôzze. - az iratoknak a 2.fokú b-hoz való beérk-t követő négy hónapon belül - a 15 napos tárgyalási idõköz oka: ezalatt lehet benyújtani csatlakozó fellebbezést : 8 napon belül, amit célszerû, ha az ellenfél is készhez vesz a tárgyalás elõtt - végzés ellen beadott fellebbezés: nincs tárgyalás, mivel a 2.fokú bír ebben mindig tárgyaláson kívül határoz (de a szükségeshez képest meghallgatja a feleket) - fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés - a fellebbezô fél ellenfelét a fellebbezési tárgyalásra szóló idézésben arra is figyelmeztetni kell, hogy a fellebbezésre vonatkozóan ellenkérelmet terjeszthet elô, ha pedig a fellebbezéssel megtámadott ítélet megváltoztatását is kívánja - annyiban, amennyiben az ítélet ellen fellebbezésnek helye van - csatlakozó fellebbezést nyújthat be. - tehát 3 válaszlehetõség az

ellenfélnek: - észrevétel: kizárólag végzés elleni fellebbezés esetén - fellebbezési ellenkérelem: a fell. alaptalanságára hiv kéri a B-t, hogy ne adjon helyt a fellebbezésnek - csatlakozó fellebbezés: a fell.kézbesítésétől 8 napon belül - járulékos, rendes, fellebbviteli perorvoslat - kizárólag a fellebbezõ fél ellenfele jogosult - cél: a nem jogerõs ítélet megváltoztatása a fellebbezõ fél terhére - halasztó hatály az ítélet jogerõre emelkedésére - csak egységes pertársaságnál terjed ki a többi pertársra - ellenkérelem és csat. fellebbezés: járulékos jellegû - csak akkor OK, ha fellebbezést nyújtottak be - csak addig és annyiban állnak, ameddig és amennyiben a fellebbezés hatálya is fennáll, hatálytalanná válik, ha: - a fellebbezést hivatalból elutasítják - a fellebbezést visszavonják - ha a fenti esetben elmulasztják a további perköltségbiztosíték nyújtását - ha a fellebbezés a per fôtárgyát

nem érinti, a per fôtárgyára vonatkozóan csatlakozó fellebbezésnek nincs helye (pl. ha csak az indokolást támadja, ez nem támadhatja a rendelkezõ részt) - kivétel a járulékosság alól: a fél részére nyitvaálló fellebbezési határidô alatt elôterjesztett csatlakozó fellebbezést önálló fellebbezésnek kell tekinteni. - a fellebbezés tartalmi kellékeire, késedelmes elõterjesztésre vonatkozó rendelkezések a fellebbezési ellenkérelemre, valamint a csatlakozó fellebbezésre is irányadók. - a fellebbezési ellenkérelmet legkésôbb a tárgyaláson, a csatlakozó fellebbezést pedig a fellebbezés kézbesítésétôl számított nyolc napon belül kell a másodfokú bíróságnál elôterjeszteni. A másodfokú bíróság a fellebbezési ellenkérelem, illetôleg a csatlakozó fellebbezés másodpéldányát haladéktalanul kézbesíti a fellebbezô félnek (a többi félnek, érdekeltnek nem) - ha a csat. fellebbezés kizárt v elkésett, akkor azt a

2fokú bír elutasítja 96. a fellebbezési tárgyalás sajátos szabályai a fellebbezési tárgyalás - a fellebbezési tárgyalásra szabályszerûen megidézettnek vagy valamelyiküknek az elmaradása a tárgyalás megtartását és a fellebbezés elintézését nem gátolja. Ilyen esetben a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, a bíróság azonban - ha a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja a tárgyalást – egyszer a másodfokú elj. alatt – elhalaszthatja (ha az idézés szabályszerûsége nem állapítható meg, a tárgyalást el kell halasztani) - ha csak értesítést kell küldeni: annak kézbesítésének elmaradása v. a felek távolléte egyáltalán nem befolyásolja a tárgyalás megtartását a tárgyalás menete - a fellebbezési tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró ismerteti az elsô fokú eljárásban elôterjesztett keresetet és ellenkérelmet, valamint a

bizonyítás eredményét és a per eldöntése szempontjából lényeges egyéb adatokat. Az elsôfokú bíróság ítéletének rendelkezô részét fel kell olvasni, és ismertetni kell az indokolást is. - az ügy ismertetése után a fellebbezô fél vagy az elnök, illetôleg az általa kijelölt bíró ismerteti a fellebbezést. Az ügy ismertetésének befejezése után a bíróság tagjai, valamint a felek az iratokból további ismertetést kérhetnek. Ezután a fellebbezô fél az írásbeli fellebbezését a tv korlátai között módosíthatja vagy kiegészítheti. - a fellebbezés elôadása után az ellenfél terjeszti elô fellebbezési ellenkérelmét. Az írásban már elôterjesztett fellebbezési ellenkérelmet, illetôleg a csatlakozó fellebbezést csupán ismertetni kell, és csak az azoktól való eltéréseket kell külön elôterjeszteni (ha az ellenkérelmet eddig írásban nem nyújtották be: legkésõbb most kell szóban ismertetni) - a fellebbezési

tárgyaláson elôterjeszthetô tényállítások és bizonyítási indítványok tekintetében a 235. § rendelkezései megfelelôen irányadók ( új tényekre, új bizonyítékokra nem hivatkozhatnak és olyan biz-t sem kérhetnek, amelyet az elsõ fokú bír azért mellõzött, mert a biz-ra kötelezett fél alapos ok nélkül késlekedett a bizonyíték elõterjesztésével) - ha a másodfokú bíróság akár a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem vagy a fellebbezési ellenkérelem folytán bizonyítást rendel el, ezt közvetlenül vagy megkeresés útján foganatosítja. Az eljárásra a 201 § azzal az eltéréssel irányadó, hogy a Legfelsôbb Bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása végett az elsô fokon eljárt megyei bíróságot, illetôleg ennek a székhelyén levô helyi bíróságot is megkeresheti. - azokban az esetekben, amikor bizonyítást a törvény szerint az elsôfokú bíróság helyett az elnök is lefolytathat, a másodfokú

bíróság a bizonyítás lefolytatásával a tanács bármely tagját megbízhatja. a tárgyalás keretei - a másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni, az eredetileg perbe nem vont alperesekre kiterjeszteni nem lehet. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a) az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhessen; b) a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetôleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetôleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse; c) megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen. - a fellebbezési, illetôleg a csatlakozó fellebbezési kérelmet az elsô fokú ítéletnek fellebbezéssel, illetôleg csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni. Egyébként a fellebbezési, illetôleg a csatlakozó fellebbezési

kérelmet - a tárgyalás bezárásáig - meg lehet változtatni. Viszontkeresetet már nem lehet érvényesíteni, de beszámítási kifogásnak helye van, de csak akkor, 1. ha azt az ellenfél elismeri, vagy 2. ha az 1.fokú tárgykövetően jött létre a tárgyalás átmeneti megakadása - az 1.fokú elj szabályait - htvmnr - alkalmazni kell a 2fokú elj-ban is (pl félbeszakadás, felfüggesztés) - további felfüggesztési esetek: ha az elsőfokú bíróság elôtt - az ítélet kijavítása, illetôleg - kiegészítése iránt elôterjesztett kérelem vagy - igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a fellebbezési bíróság a tárgyaláson az elôtte folyó eljárást - a jelenlevô felek meghallgatása után - a kijavítás, illetôleg a kiegészítés vagy az igazolás tárgyában hozott határozat jogerôre emelkedéséig, illetôleg az ellene bejelentett fellebbezés felterjesztéséig hivatalból is felfüggesztheti (a fenti kérelmek elintézése folytán

tárgytalanná válhat a fellebbezés) - elj. szünetelésének szabályai eltérnek az 1fokú elj-tól - az eljárás szünetelésének a fellebbezési eljárásban a 137. § (1) bekezdésének b) pontja alatti esetben nincs helye (ha a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetôleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevô felperes megelôzôleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg) - ha a per szünetelés folytán megszûnik, a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott elsô fokú határozatok, illetôleg az elsô fokú határozatoknak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott részei (rendelkezései) hatályukat vesztik (a már jogerõre emelkedett részítélet és közbensõ ítélet hatályát a permegszüntetés nem érinti) a fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül - a

fellebbezés tárgyaláson kívül, zárt tanácsülésen bírálható el: a) az elsôfokú bíróság ítéletét a 251. §-ban, illetve a 252 § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni; kötelező okok ! b) a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által elôlegezett költség megfizetésére vonatkozik; c) a fellebbezés csak az elôzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidôvel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; d) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; e) a felek ezt kérték; f) megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges. - ha a másodfokú bíróság ennek alkalmazását indokoltnak tartja, errôl a feleket értesíti, azzal a

tájékoztatással, hogy ha bármelyikük nyolc napon belül írásban kéri, tárgyalást tart. g) az elsõ fokú bír végzése ellen beadott fellebbezést kell elbírálni - ha a fél az fenti b)-d) pontokban foglaltakra irányuló fellebbezésében – a bíróság felhívására - nem kérte a tárgyalás megtartását, a tanács elnöke a fellebbezésnek az ellenfél részére történô kézbesítésekor figyelmezteti az ellenfelet arra, hogy a felhívás kézhezvételétôl számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. Figyelmezteti arra is, hogy amennyiben tárgyalás tartását nem kéri, a fellebbezésre a kézhezvételtôl számított nyolc napon belül írásbeli ellenkérelmet, illetve a 244. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között csatlakozó fellebbezést nyújthat be. Az ellenkérelmet, illetve csatlakozó fellebbezést a másodfokú bíróság haladéktalanul közli az ellenféllel. - nem lehet tárgyaláson kívül elbírálni a

fellebbezést, ha bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükségessége a tárgyaláson kívüli elintézés során merül fel, a fellebbezés elbírálására a másodfokú bíróság tárgyalást tûz ki. - kötelező tárgyaláson kívül elbírálni a felek közösen kérik a felek a b.felhívására sem kérik a fellebbezés (csatlakozó fellebbezés) tárgyaláson kívül történô elbírálásának idôpontjáról a feleket értesíteni és az eljárásról jegyzôkönyvet készíteni nem kell. A tárgyaláson kívül hozott határozatokra a 250-254. §-okban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni 97. az elsõ fokú bír ítéletét hatályon kívül helyezõ határozatok A fellebbezési eljárásban hozott határozatok az ügy érdemére nem vonatkozó határozatok - mindig végzések - pl. olyan végzések, amelyek meghozatalára az elsõ és másodfokú bír is jogosult - pl. költségmentesség engedélyezése/visszavonása, tárgyalás

felfüggesztése, szünetelés stb. - a másodfokú bíróság a 240-242. §-okban foglalt rendelkezéseket (intézkedések a fellebbezési tárgyalás kitûzése elõtt) a szükséghez képest a tárgyalásra került ügyekben is megfelelôen alkalmazza. az elsõ fokú bír ítéletét hatályon kívül helyezõ határozatok hatályon kívül helyezés permegszüntetéssel ha a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alapján a 157. § értelmében megszünteti, az elsôfokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi. a)-b) esetben hivatalból c)-f) esetben kérelemre hatályon kívül helyezés permegszüntetés nélkül olyan szabálytalanságok esetén, amelyek nem vezetnek a per megszüntetésére, csak az elsõ fokú elj megismétlését idézik elõ nem mérlegelhető elj.szabálysértés mérlegelhető elj.szabálysértés - eltérések a 157.-hoz képest: -

hatáskör/illetékesség hiánya miatt akkor is megszünteti a pert, ha megállapítható az illetékes hatóság/bír. és a keresetlevél áttételére kerül sor - külföldi felperes további perköltségbiztosíték adására való eredménytelen kötelezése: nem megszüntetés, hanem a felperes fellebbezésének elutasítása - a szabályszerûen megidézett felperes elmaradása a fellebbezés elintézését nem gátolja de: ha a per megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a felet erre a per megszüntetése elôtt - megfelelô határidô kitûzésével - fel kell hívni. - ha az elsôfokú bíróság nem volt szabályszerûen megalakítva - az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. - ha az elsôfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetôleg kiegészítése. Ezért nem

bírálható felül az érdemi határozat pl.: indoklás 0 idézés 0 bizonyítás 0 pertárs mellőzése beav.tárgyába n nincs határozat a fél meghat.nem idézik meg - a hatályon kívül helyezõ végzés sajátosságai: - a hatályon kívül helyezô végzésnek tartalmaznia kell: - az elsô fokú ítélet ismertetését - a hatályon kívül helyezés okait - az új eljárásra vonatkozó utasításokat - mivel a per még nem dõlt el ( a másodfokú bíróság csupán a perköltség összegét állapítja meg, a költség viselésének kérdésében pedig az elsôfokú bíróság határoz) - a másodfokú bíróság elrendelheti, hogy a pert az elsôfokú bíróság másik tanácsa vagy azonos hatáskörû más bíróság tárgyalja (de más megyei bír-hoz tartozó helyi bír-t nem jelölhet ki) 98. az ügy érdemére vonatkozó másodfokú határozatok - mindig ítéletek - a másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalás alapján, ha nem a törvény megelôzô

rendelkezései szerint kell határoznia, az ügy érdemében dönt. - ha az elsôfokú bíróság ítélete érdemben helyes, a másodfokú bíróság ezt helybenhagyja, ellenkezô esetben az elsôfokú bíróság ítéletét egészben vagy részben megváltoztatja, illetôleg közbensô ítéletet vagy részítéletet hoz. a) helyben hagyó ítélet: a "fellebbezés elutasítása" csak tartalma lehet az ítéletnek, rendelkezõ szövege nem b) megváltoztató ítélet: ha az elsõ fokú ítélet érdemben egészben/részben nem helyes - a másodfokú bíróság az elsôfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetôleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsôfokú bíróság nem tárgyalt, illetôleg nem határozott. A

másodfokú bíróság a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által elôlegezett és meg nem térült költség megfizetésérôl. - ha csak részben változtatja meg, ki kell mondania, hogy egyebekben helyben hagyja - egyezség a fellebbezési elj-ban is OK, ugyanaz a hatálya, mint a megváltoztató ítéletnek (a másodfokú bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésében megállapítja, hogy az elsôfokú bíróság fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott ítéleti rendelkezése abban a részében, amelyre az egyezség vonatkozik, hatályát veszti) c) közbensõ ítélet - ha a megtámadott közbensõ ítéletet helyessége miatt helyben hagyja közbensõ ítélettel - ha a keresetet elutasító ítéletet megváltoztatja, mert az elutasító ítélet érdemben helytelen, mivel fennáll a követelés jogalapja (de az

összegszerûséget már az elsõ fokú bír állapítja meg: ha a közbensô ítélet elleni fellebbezés elbírálása után a követelés összegére (mennyiségére) nézve a tárgyalást folytatni kell, a másodfokú bíróság az iratokat az elsôfokú bíróságnak küldi meg. Így jár el a másodfokú bíróság akkor is, ha a keresetet elutasító ítélet elleni fellebbezés folytán közbensô ítéletet hoz) d) részítélet - elsõ fokú bír érdemben helyes részítéletét részítélettel helyben hagyja - a tárgyalás elhalasztása mellett egyes kérelmek felõl az elsõ fokú bír ítéletét megváltoztatva részítélettel határoz - 2.fokú bíróság érdemi határozata helybenhagyó v megváltoztató, ezen belül pedig befejezõ, közbensõ v. részítélet - az eljárást befejezô határozatban az elsôfokú bíróságot meg kell nevezni, és ügyszámát is fel kell tüntetni. Ha a másodfokú bíróság az elsô fokú ítéletet indokai alapján hagyja

helyben, a másodfokú ítélet indokolásában csupán erre a körülményre kell utalnia. - 2.fokú bír határozatának közlése: közvetlenül - a másodfokú eljárást befejezô határozatot a felekkel kézbesítés útján az elsôfokú bíróság közli; a másodfokú bíróság a már írásba foglalt határozatot a jelenlevô feleknek azonban nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzôkönyvben feltünteti (határidõ a kihirdetéssel veszi kezdetét) 99. A végzés elleni fellebbezés alapján hozott határozatok A kifogás - htvmnr, az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó szabályokat - a "fellebbezés kis perértékû ügyekben" kivételével - végzés elleni fellebbezés esetében is megfelelôen alkalmazni kell. - kivételek: - ha a fellebbezéssel megtámadott végzés jogszabályt sért, a megváltoztatásához szükséges adatok pedig nem állapíthatók meg, a másodfokú bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és az elsôfokú bíróságot

új határozat hozatalára utasítja. - ha a másodfokú bíróság az elsôfokú bíróságnak a pert megszüntetô végzését hatályon kívül helyezi, az elsôfokú bíróságot utasítja a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára. A kifogás : megszűnt helyette 2003.0701-től fellebezéssel támadható meg a 2fokú eljhozott olyan végzés, - amellyel szemben az1.fokú eljszabszerint felllenne helye a 2.fokú eljhozott, a fell hivatalból elutasító végzés - a kifogás - a másodfokú eljárásban, illetve a felülvizsgálati eljárásban hozott olyan végzés ellen, amely ellen az elsô fokú eljárásban fellebbezésnek lenne helye, a végzés közlésétôl számított 8 napon belül az érdekelt kifogással élhet. Az elmulasztott határidô utolsó napjától számított 15 nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak késôbb jutott az érdekelt tudomására, vagy az akadály csak késôbb szûnt meg. - kifogásnak nincs

helye a másodfokú eljárásban hozott végzés ellen, ha a 270. § (2) bekezdése alapján a végzés felülvizsgálata kérelmezhetô. - a bíróság a végzést a kifogás alapján maga is megváltoztathatja. Ennek hiányában a kifogást a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa - a végzés elleni fellebbezésre vonatkozó szabályok megfelelô alkalmazásával - tárgyaláson kívül bírálja el. E határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen 114. § A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja Ha a kifogást szóval adja elő, azt jegyzőkönyvbe kell venni. Ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles. 95. Fellebbezés kis perértékû ügyekben (1) Azokban, a helyi bíróság elsô fokú hatáskörébe tartozó vagyonjogi perekben, amelyekben az

elsôfokú bíróság által megítélt, illetve elutasított követelés (illetve annak a 24. § alapján megállapított értéke) a kettôszázezer forintot nem haladja meg - Fellebbezésnek 1. az elsô fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére 2. vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. - A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok elôterjesztésének helye nincs. E tilalom nem érvényesül, ha a tények elôadására, illetve bizonyítékok elôterjesztésére az elsô fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. A fenti szabályok nem alkalmazhatók akkor, ha a per tárgya: tartási vagy egyéb járulék a közvetlen fellebezés 1. ha a határozatot első fokon a megyei bíróság hozta 2. a jogi képviselővel eljáró felek 3. közös kérelemben indítványozhatják, hogy

az anyagi jsz.megsértésétre alapított fellközvetlenül a LBbírálja el vagyonjogi ügyekben > 500.000- 100. A perújítás tárgya, kizártsága, alapja, határideje, a perújításra jogosultak köre - fogalma és tárgya - ténybeli természetû okok alapján igénybe vehetõ rendkívüli és nem fellebbviteli önálló perorvsolat - a jogerõs ítélet, ítélet hatályú határozatok mint a perújítás tárgyai - jogerõs ítélet: polgári bír bármely ítélete, v. büntetõ bír-nak a polgári igény kérdésében is döntõ (akár felmentõ) ítélete (ha a perújítás tárgya kizárólag polgári jogi igény) - kizárt a perújítás az alábbi jogerõs határozatok esetében (alap: célszerûség, végleges és gyors elintézés) lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó a per fõtárgya a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító tekintetében a végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen a sajtóhelyreigazítási perben

hozott ítélet ellen Az itt meghatározott a házasságot érvénytelenítõ v. felbontó ítélet ellen kérdésekben az apaság vélelmét megdöntõ ítélet ellen, ha: a gyermeket vmely személy teljes hatályú apai elisme. magáénak ismerte el v. az apaságot jogerõs bír-i ítélet állapította meg a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni - de az ilyen perekben az elutasító ítélet esetén nem kizárt - a jogerõs ítélethatályú határozatok, mint a perújítás tárgyai - a büntetõbír-nak a polgári jogi igény kérdésében döntõ jogerõs végzése - a bír által jogerõs végzéssel jóváhagyott egyezség - a jogerõs bír-i meghagyás - a felülvizsgálati kérelem folytán hozott határozat - a jogerõs fizetési meghagyás (ítélet és végzés közötti közbensõ kategória) - a közjegyzõ által jogerõs végzéssel jóváhagyott egyezség (a túlélõ házastárs és a tv-es

örökösök között a haszonélvezeti jog megváltása tárgyában) - a perújítás alapja - a jogerôs ítélet ellen perújításnak van helye, ha a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetôleg olyan jogerôs bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezôbb határozatot eredményezhetett volna; b) a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bûncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes; c) a perben hozott ítéletet megelôzôen ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerôs ítéletet hoztak. d) a jogerős ítélet ellen a L.B hat alapján, ha az ABaz alkell-sé nyilv.jszkonkrét alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával helyt ad alkotmányjogi panasznak ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, és az ügyben kizárólag per (vagy nemperes eljárás) volt

folyamatban, értesíti a panasz indítványozóját, hogy harminc napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú bíróságnál - a perújítás ténybeli természetû alapjai - a tényre általában bizonyíték megjelölésével együtt kell hivatkozni, de kivételesen elég a tény is (pl. köztudomású tény v amirõl a bír-nak hivatalos tudomása van) - el nem bírált bizonyíték: az el nem bírált tény megjelölése nélkül is lehet alap, ha a tényt már elbírálták (ha még nem bírálták el a tényt ( csak megjelölésével együtt lehet a bizonyítékra alapozni) - bírói/hatósági határozat: ha a perbeli bír-i ítélet az "elõzetes kérdésben" eltérõen dönt, mint a kérdés eldöntésére jogosult bír/hatóság ( el nem bírált körülmény lesz - a ténynek már a megtámadott ítélet hozatalakor fenn kell állnia (új tény új keresettel érvényesíthetõ) - mindegy, hogy az el nem bírált tényre a

fél nem hivatkozott, v. hivatkozott, de a bír figyelmen kívül hagyta; de: - a felek bármelyike csak akkor élhet tényre, bizonyítékra v. határozatra alapított perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette. - a bíróság által jóváhagyott egyezség elleni perújításnál az a feltétel, hogy a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényrôl vagy bizonyítékról (ítéletrôl, határozatról) az egyezség megkötésekor nem tudott. - bûncsel, mint a perújítás alapja - feltétel: - a bûncsel a perrel kapcsolatos - a fél a tv ellenére lett pervesztes - ha a perújítás okaként megjelölt bûncselekmény elkövetését jogerôs bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok (pl. elévülés, kegyelem) zárta ki - res iudicata, mint a perújítás alapja - megoldás: idézés kibocsátása

nélküli elutasítás, per megszûntetése - perújítás útján hatályon kívül helyezhetõ a két jogerõs ítélet közül az utóbb hozott ítélet - a perújításra jogosultak - fél (beavatkozó és érdekelt is), ügyész: tehát aki fellebbezni jogosult - a fél csak teljes v. részleges pervesztessége esetén élhet perújítással: fenti a) és b) pont - ügyész ha nem vett részt akkor is - beavatkozó (fellebbezni is jogosult) - ha az ítélet jogereje a beavatkozó-ellenfél jogviszonyra is kiterjed ( a támogatott fél tiltakozása ellenére is élhet perújítással - ha nem terjed ki ( tárgyalást kell kitûzni, meg kell hallgatni a támogatott felet és ha nem tiltakozik, akkor OK a beavatkozó perújítása, ha tiltakozik, akkor el kell utasítani a beavatkozó perújítását, mint az arra nem jogosult által elõterjesztett kérelmet - egyéb érdekelt személy: önálló perújítási jog, de csak az adott jogerõs ítélet rájuk vonatkozó része ellen -

alk.panasz esetén a panasz indítványozója - a perújítás határideje - szubjektív határidõ: a perújítási kérelem elôterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidôt a megtámadott ítélet jogerôre emelkedésétôl, ha pedig a perújítás okáról a fél csak késôbb szerzett tudomást, vagy csak késôbb jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettôl az idôponttól kell számítani. A tudomásszerzés idôpontját elegendô valószínûvé tenni. - ha tudott a perújítás okáról, de akadályozva volt (a személyes akadályoztatást bizonyítania kell) - fizetési meghagyás ellen a kötelezett örököse attól az idõponttól számított 6 hónapon belül élhet perújítással, amikor a perújítási okról tudomást szerzett (ha a jogelõdre nézve még nem telt el a határidõ) - az ügyész - ha az eljárásban nem vett részt - az alatt a határidô alatt terjeszthet elô perújítási kérelmet, amely a kérelem

elôterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll (egyébként ugyanazok a jogok illetik meg, mint a feleket, - objektív határidõ: az ítélet jogerôre emelkedésétôl számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidô elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet. 101. A perújítási kérelem elõterjesztése, annak tárgyalás kitűzése nélküli elutasítása A perújítási kérelem vizsgálata a megengedhetőség körében, az érdemi tárgyalás folytán hozható határozatok - a perújítási kérelem elõterjesztése - a perújítási kérelmet a perben eljárt elsôfokú bíróságnál (kizárólagos illetékesség) kell írásban benyújtani. A kérelmet a fél (ha ügyvéd nem képviseli) jegyzôkönyvbe is mondhatja (ha nincs ügyvédje). - beadványok általános kellékei - + különös kellékek:: - az ítélet, amely ellen a perújítás irányul - kérelem az ítélet megváltoztatása iránt - a perújítás alapjául

szolgáló tények és azok bizonyítékai - ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerôre emelkedésétôl számított hat hónap eltelte után terjesztik elô, ennek okai - általános v. különös kellék hiánya ( hiánypótlásra vissza, ha a hi-ig nem adja be v újból hiányos ) - el kell utasítani tárgyalás kitûzése nélkül - a perújítási kérelem elbírálása - elbírálás: az alapperben eljárt elsõ fokú bír (mindegy, hogy elsõ v. másod fokú bír ítéletét támadja a perújítás) kizárólagos illetékesség - a perújítás során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással megtámadott ítélet meghozatalában részt vett általános szabályok ( áttétel, hiánypótlás, hivatalból elutasítás) - ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerôre emelkedésétôl számított öt év elteltével terjesztették elô, a bíróság azt tárgyalás kitûzése nélkül, hivatalból elutasítja. - ha minden OK ( tárgyalás kitûzése

és lefolytatása általános szabályok szerint, de: - ha a perújító fél az elsô tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja; az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja (de nincs bír.-i meghagyás). Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg a bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak az elôfeltételei fennállanak-e, tehát azt, hogy: - a perújítást tv-ben megjelölt okok vmelyikére alapította a fél - a megengedhetôség körében az a) ponttal kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezôbb határozatot hozzon (tehát, hogy elvileg alkalmas lehet-e; de már itt is lehetséges maga a biz) - nem olyan ítélet ellen

irányul, amely ellen kizárt a perújítás - megtartották-e a szubjektív határidõt - van-e a kérelmezõnek perújítási joga - a bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerûnek látszik, a perújítás megengedhetôsége kérdésében külön tárgyal, és végzéssel határoz - ha a bíróság a perújítást megengedhetônek találja, az érdemi tárgyalást kitûzi, illetôleg a tárgyalást érdemben folytatja, ellenkezô esetben pedig a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja. - ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhetôsége tárgyában külön hoz határozatot, határozata ellen külön fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás csak a határozat jogerôre emelkedése után folytatható a perújítás érdemi tárgyalásának eredményeként hozható határozatok - a perújítás megengedése esetében a pert a kérelem korlátai

között újból kell tárgyalni (ha nem az egész alapítéletet támadja); a keresetváltoztatásra a 247. § (1) bekezdése irányadó ( nem megengedett a keresetváltoztatás, de l. a 3 "kivételt" - elállás a kérelemtõl: mint a keresettõl való elállás (végzéssel megszüntetik az elj-t) - ha a perújítás sikere valószínûnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását, közbensô ítélet elleni perújítás esetében pedig a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti; a feleket - ha a tárgyaláson jelen vannak - a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja. - a bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, illetôleg annak egészben vagy részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelô új

határozatot hoz. Ítélet hatályban fenntartás (a perújítás érdemében való döntés) megtámadott ítélet hatályon kívül helyezése + új érdemi határozat - végzés 157.§ alapján a pert meg kell szüntetni, az alapítélete hatályon kívül helyezi megtámadott ítélet hatályon kívül helyezése + a per megszüntetése a perújító fél a kérelmét viszavonja új határozat: általános szabályok szerint (lehet érdemi, pert megszûntetõ v. vegyes) a kérelem részbeni megalapozottsága miatt lehet, hogy a támadott résznek csak egy részét helyezi hatályon kívül a bíróság amennyiben a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a perújítási eljárás során a bíróság az általános szabályok szerint jár el. A határozathozatalra, valamint a határozatok elleni perorvoslatokra szintén az általános szabályok irányadók. a döntés nem terjeszkedhet túl a perújítási kérelmen 102. A felülvizsgálat fogalma, tárgya - a

felülvizsgálati kérelem - fogalma - olyan jogszabsértésre alapítható, alanyi jogon igénybe vehetõ rendkívüli perorvoslat, ahol az LB a peres felek jogviszonyára is kiterjedõ hatályú határozatban kasszációs v. reformációs jogkörben eljárva orvosolja a jogsérelmet feltétel: - rendes perorvoslati elj kimerítése - megyei (fõvárosi) bír határozata elleni: fellebbviteli hatályú - LB határozata ellen: nem fellebbviteli hatályú - az ügy érdemi elbírálására kiható és elvi jelentőségű jogkérdést is felvető, jogszabálysértésen alapuló a) eltér a L.B jogesgységi határozatától b) a joggyakorlat egysége, ill.továbbfejlérdekében szükséges - önálló perorvoslat - ugyanabban az ügyben minden jogosult csak egy alkalommal élhet a felülvizsgálati kérelemmel - tárgya - ítélet és az ügy érdemére vonatkozó jogerõs végzés ellen (ált. az ítélet hatályú határozatokkal szemben nem OK, csak, amelyeket a Pp külön nevesít) -

felülvizsgálati kérelemnek van helye: - a keresetlevelet (fizetési meghagyást) idézés kibocsátása nélkül elutasító jogerôs végzés ellen 130.§ (1) bekf) - a pert ugyanezen okból megszüntetô jogerôs végzés ellen - az egyezséget jóváhagyó jogerôs végzés ellen (bír-i/fizetési meghagyással szemben: kizárt) - külön jogszabály rendelkezése alapján más, az ügy érdemében hozott jogerôs végzés ellen (nemperes elj-ban hozott jogerõs határozat ellen) - az ítélet kieg.iránti kérelmet elutvégzés - az eljárás során hozott minden más érdemi döntést tart.végzés ellen - kb. 80 nemperes eljban hozott végzés - lehet a határozat egésze v. része ellen, v az indokolás ellen, v csak a járulékok ellen v. csak a perköltség és a teljesítési határidõ megállapítása ellen is - nincs helye felülvizsgálatnak: a) az elsô fokon jogerôre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha azt tv.lehetôvé teszi; - nem merítették ki a rendes

perorvoslatot (a jogosult okai: nem élt vele) - nem volt helye fellebezésnek - jogosult a fell.visszavonta, ill a Belutasította, így jogerőre emelkedett b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsô fokú határozatot helyben hagyta; - csak a fellebbezéssel nem élõ félre vonatkozik c) a házasságot érvénytelenítô vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében; d) az apaság vélelmét megdöntô ítélet ellen - az apaság vélelmét megdöntô részében -, ha az apaság vélelmének megdöntését követôen a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerôs bírói ítélet állapította meg, illetve, ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni; e) ha azt törvény kizárja. - pl. a felszámolási elj befejezésérõl hozott

jogerõs határozat ellen - pl. az Országos Találmányi Hivatalnak szabadalmi, védjegy és ipari mintaoltalmi ügyekben hozott egyes jogerõs végzései ellen f) ha a határozatot a Legfelsôbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozta. g) az egyezséget jóváhagyó végzés ellen i) a cég törlését elrendelő végzés ellen j) a felszámolást elrendelő, illetve a felsz. eljárás befejezéséről hozott végzés ellen; ii) a gyülekezési jog gyakorlása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata során hozott végzés ellen iii) a választási eljárásban hozott bírósági határozat ellen 103. a felülvizsgálati kérelem és ennek elbírálása - a felülvizsgálati kérelem alapja - alapja: az ügy érdemére kiható jogszabálysértés (bármely anyagi és elj-i jogszab megsér. lehet alap) - mivel a hat.hozatallal kapcsolatban olyan elvi jeljogkérdés merült fel, amelyről a L.Bnem hozott döntést, vagy korábban eltérő tartalmú elvi

hattett közzé - határideje - a felülvizsgálati kérelmet az elsô fokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétôl számított hatvan napon belül kell benyújtani ( a kezdõ nap nem számít bele + a közlést követõ napon kezdõdik a határidõ) - a felülvizsgálati kérelem benyújtására elôírt határidô elmulasztása esetén az elmulasztott határidô utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak késôbb jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak késôbb szûnt meg. 30 napon belüli igazolási kérelmet az LB bírálja el, utána nincs lehetőség - a felülvizsgálati kérelem elõterjesztése - a jogosultak - a fél, a beavatkozó, valamint - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz - ( az apaság megállapítása iránti perben az anya nem nyújthat be felülvizsgálati kérelmet ha nem beavatkozó) - a benyújtás helye - az

elsõ fokú határozatot hozó bír-nál (ott vannak a per iratai) - ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidô valamennyi féllel szemben lejárt, illetve, ha a felülvizsgálati kérelmet valamennyi fél benyújtotta, az elsô fokú határozatot hozó bíróság azt a per irataival együtt haladéktalanul felterjeszti a Legfelsôbb Bírósághoz, a jogerôs határozatot hozó bíróságot pedig a felülvizsgálati kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról. Ha a végrehajtás elrendelése már megtörtént, a felülvizsgálati kérelmet beérkezését követôen haladéktalanul fel kell terjeszteni. Minden más jogosítvány az LB-t illeti - ha tévedésbõl az LB-nél terjesztik elõ ( az a fenti felhívással megküldi az elsõ fokúnak (ha határidõn belül terjesztik elõ az LB-nél: nem lehet elkésettség okából elutasítani) - 2-vel több példányban kell benyújtani, mint a perben érdekeltek száma -

tartalma - a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elô kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. (hiánypótlás OK) - a felülvizsgálati kérelemhez - ha arra korábban nem került sor - csatolni kell a jogi képviselô meghatalmazását is. Ügyvédjelölt (jogi elôadó) a Legfelsôbb Bíróság elôtt nem járhat el. (a felülvizsgálati elj-ban a kérelem elõterjesztõje jogi képvis-vel köteles eljárni) - pártfogó ügyvéd, ügygondnok: lehet a felülvizsgálati elj-ban is - csatlakozó felülvizsgálati kérelemnél is kell jogi képvis - az alapelj költségmentessége érvényes a felülvizsgálati elj-ban is (de LB vizsgálhatja, visszavonhatja) - a felülvizsgálati kérelem elbírálása - a jogosult bír: csak az LB - az LB a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik.

Ha a felülvizsgálati kérelem a Legfelsôbb Bíróság jogerôs - 2003július 1napját megelőzően hozott - határozata ellen irányul, a Legfelsôbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. - nem járhat el az a bíró, aki a kérelemmel érintett határozatok meghozatalában részt vett (- perújításnak akkor is helye lehet, ha az ügyben felülvizsgálati kérelem alapján már határozatot hoztak) - előzetes vizsgálat: Ha az eljáró bíró a 1. egyesbíró f.elefolytelrendeli a LB a 2. 60 napos határidő hiv.gyüjt, illa neten 3. végzéssel határoz közzéteszi az ügy tárgyát stb. 4. jogorvoslatnak nincs helye - elutasítás hivatalból, általános szabályok - általános szabályok szerint kell elutasítani: - elkésetten nyújtották be - eredménytelen hiánypótlás - meg nem fizetett felülvizsgálati illeték, arra való jog - a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsôbb Bíróság az eljárás bármely szakaszában akkor is hivatalból

elutasítja, ha a) felülvizsgálati kérelemnek nincs helye (ha tv nem engedi meg a kérelem benyújtását) b) azt nem az arra jogosult nyújtotta be; c) a kérelmet elôterjesztô fél a megszûnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik. - a) és b): a jogi képviselõvel szemben pénzbírság szabható ki (de rossz jogszbsért-re való hivatkozás miatt nem lehet kiszabni) - htvmnr, a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsôbb Bíróság az általános szabályok megfelelô alkalmazásával jár el. ( az LB hatásköre az igazolási kérelem elbírálása, a hiánypótlásos intézkedések, a költségmentesség engedélyezése, stb. + a kérelmet az LB tanácsának elnöke is elutasíthatja és jogosult a határozat végrehajtásának felfüggesztésére is) - a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Legfelsôbb Bíróság felfüggesztheti. - a

kérelem megvál. és visszavonása - a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Legfelsôbb Bíróság határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viselésérôl a Legfelsôbb Bíróság határoz. - ok: csak indokolt esetben, megalapozott okra hivatkozva kezdeményezzék - részbeni visszavonás is OK (ha több jogszabsért-re hivatkozott) - a felülvizsgálati tárgyalásra a 247. §-ban foglalt rendelkezések kivételével a fellebbezési tárgyalás szabályai megfelelôen irányadóak. - visszavont kérelmet nem lehet újból elõterjeszteni - visszavonás esetén az LB az iratokat visszaküldi az elsõ fokú bír-nak - a kérelem elbírálása tárgyaláson - az LB a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Legfelsôbb Bíróság a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek

tartja. Végzés ellen benyújtott f.vkérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető - 6 hónapon belül dönt - tárgyalás tartását a felülvizsgálati kérelmet elôterjesztô fél a felülvizsgálati kérelmében, illetve az ellenfél csatlakozó felülvizsgálati kérelmének kézhezvételétôl számított nyolc napon belül, az ellenfél pedig a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétôl számított nyolc napon belül kérheti. A határidô elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye - a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem elôterjesztésére a 244. § rendelkezéseit megfelelôen alkalmazni kell ( ha a felülvizsgálati kérelem a per fõtárgyát nem érinti, a csatalkozóé sem érintheti - csatl. fel kér: az ellenfél által igénybe vehetõ rendkívüli járulékos perorvoslat (legkésõbb a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétõl számított 8 napon belül) - akkor nem járulékos, ha az ellenfél még a részére

különben nyitva álló felülvizsgálati határidõ alatt terjeszti elõ - ellenkérelem: legkésõbb a felülvizsgálati tárgyaláson - ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tûzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelôzze. Az idézésben figyelmeztetni kell a feleket, hogy távolmaradásuk a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja. - de: meghallgatás szükségessége esetén elhalasztható a tárgyalás (el kell halasztani, ha az idézés nem volt szabályszerû) - ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a tanács elnöke jogegységi eljárást kezdeményez, egyidejûleg az ügy elbírálását a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggeszti. A jogegységi eljárás befejezése után a bíróság a jogkérdést elvi jelleggel eldöntô jogegységi határozatnak megfelelô

határozatot hoz. - a kérelem elbírálása tárgyaláson kívül - a felülvizsgálati kérelem elbírálásának közös szabályai - a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Legfelsôbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. 104. A Legfelsőbb Bíróság határozatai a felülvizsgálat során - a Legfelsôbb Bíróság a jogerôs határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve: - ha a pert a tárgyalás alapján megszünteti v. - ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerûen megalakítva, - ha a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn (- a fentiekben meg nem történtnek tekintendõk a bír csel-ei) - ( hivatalból nem jogosult megítélni a határozat tvességét - a kérelem érdemi

tárgyalásának eredményeként hozható határozatok Ítélet Végzés Ha a tárgya jogerős ítélet Ha a tárgya végzés Revíziós jogkör esetén ítélet (vagy Kasszációs jogkör esetén végzés) Lehet: hatályban fenntartó (helybenhagyó), új (megváltoztató), hatályon kívül helyező, vegyes jellegű - ha a felülvizsgálni kért határozat (jogerős bírósági ítélet) a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Legfelsôbb Bíróság a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. - rendelkezõ rész: "hatályában fenntartja" (kérelem elutasítása: tartalma az ítéletnek, de nem a rendelkezõ résznek) - ha a határozat - a fenti eljárási szabály megsértésének kivételével jogszabályt sért, és a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak, a Legfelsôbb Bíróság a jogszabálysértô határozat helyett a

jogszabályoknak megfelelô új határozatot hoz, egyébként a jogszabálysértô határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt elsô- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. - ha a Legfelsôbb Bíróság a jogszabálysértô határozatot hatályon kívül helyezi és az elsô- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyezô végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelezô utasításokat adhat. Ebben az esetben csak a felmerült költség összegét állapítja meg, annak viselésérôl az új határozatot hozó bíróság dönt (reformatórius jogkörben dönt a viselésérõl is) - az ilyen végzés tartalmazza a hatályon kívül helyezett határozat ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait és az új elj-ra vonatkozó utasításokat (utóbbiakat az alsófokú bír-k kötelesek figyelembe venni,

cél: egységes ítélkezési gyakorlat) - ha a Legfelsôbb Bíróság a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsôfokú bíróság közli a felekkel és intézkedik - a határozathoz képest - a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt. - új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Legfelsôbb Bíróság határozatának felolvasásával kezdôdik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást ( elsõ fokú bír: elsõ fokú elj szabályai; másod fokú bír: fellebbezési elj szabályai - végzés elleni felülvizsgálati kérelem: végzéssel dönt mindenrõl 105. A különleges perek köre, a különleges szabályozás indokai 1. A különleges perek fogalma és a különleges eljárási szabályozás indoka A különleges perek köre - a különleges perek indoka - ügyek

bizonyos csoportjára spec elj-i szabályok - ok: - sajátos életviszonyok, jogintézmények - egy részüket más szervek eljárásai és határozatai elõzik meg - köre: - a személyállapottal kapcsolatos perek - ember személyi állapotával kapcsolatos élet és jogviszonyok - a házasság és a család intézményének védelme - a gyermek családi helyzetének védelme - az ember személyiségi jogai - az állampolgár rendelkezési joga - a közigazgatási perek - ügyfél alárendelt szerepe ( közig-i döntések bír-i ellenõrzése növeli a közbizalmat az állig-i munka iránt) - a sajtó-helyreigazítási perek - személyiségi jogok védelmének spec formája - cél: a tömegtájékoztatás valósághoz hû közléseinek biztosítása - a munkaviszonyból és a szövetkezeti tagsági viszonyból származó perek - munkaviszonyból származó jogviták: külön mü-i bíróság - az iparjogvédelmi perek - olyan ipari tul. védelme, amely szellemi tul jellegû és

gazd-i vonatkozású - védelem eszközei: szabadalmi oltalom, védjegy, ipari használati minta oltalma, know-how védelme - társaságok határozatának felülvizsgálata iránti perek - társasági döntéshozatal: ált. többségi elv (az ellenzõ kisebbség a társasági szerz-be, az alapszab-ba v. jogszab-ba ütközõ határozatokat megtámadhatja) 2. Differenciálás mellett a peres elj jogforrási egysége - anyagi jogi jogforrások: differenciált szabályok; Pp: egységes általános szabályok + viszonylagosan egységes különleges elj-i szabályok - anyagi jogszab-k is tartalmaznak elj-i rendelkezéseket: - személyállapottal kapcsolatos perek: Csjt - közig-i perek: Bsz, Áe - sajtóhelyreigazítási perek: Ptk - mviszonyból, szöv-i tagsági viszonyból származó perek: Mt, Szvt - választottbír-i elj: nemzetközi egyezmények kihirdetésérõl szóló jogszab-okban (pl. 1961-es genfi, 1980-as bécsi egyezmény) + Váb - iparjogvédelmi perek, társasági

határozatok felülvizsgálata iránti perek: elj-i szabályok a Ppn kívül 106. A személyállapottal kapcsolatos perek köre és az összes személyiállapoti perre vonatkozó közös szabályok 1. A személyállapottal kapcsolatos perek köre és közös szabályai - személyi állapot: azok a jogilag jelentõs körülmények, amelyek az embernek személyi minõségét és családi kapcsolatait határozzák meg, védelme 1. bírósági peres vagy a nem peres eljárás szab.szerint jár el (pl. pszichiátriai betegek intézeti gyógykezszükségessége és a holtnak nyilvánítás) 2. vagy közigazgatási útra tartozik B.-tól a a hat.felülvizsglehet kérni - ezzel kapcsolatos perek tárgya: nem vagyonjogi igény, hanem a személyi állapot vmely részének védelme, megváltoztatása - köre: - házassági perek - apasági és a származás megállapítása iránti perek - a szülõi felügyelet megszüntetése irányi perek - a gondnokság alá helyezésre v.

megszüntetésre irányuló perek közös szabályok - a magyar bír-k joghatósága kizárólagos (ha magyar állpol.házfelbiránt indul külf.elj, és a magyállpollakhelye külfvan; vagy ha pl magyállpolházasságát felbontó külf.-i hat, ha annak hazai elismerését a magyar maga kéri) - konstitutív természetú ítéletek: ált. nem a feleket kötelezik, hanem személyi állapotot változtatnak meg (jogalakító ítélet) - vagy jog/jogviszony/tény fennállását/fenn nem állását állapítják meg (megállapító ítélet) - ált. csak személyesen v meghatszemély által érvényesíthetõ igények (gyámhatóság, ügyész elj.kezdeményezõ szerepe korlátozott) 107. A Pp XV-XVIII fejezetben szabályozott személyállapoti perek közös szabályai, a Pp általános szabályai az irányadók névhez való jog iránti perben, az örökbefogadás felbontása a gyermek elh.szóló döntés (szülői megállhiányában) a Pp különös szabályai az irányadók :

minden egyéb szem.állapottal kapcsperben - illetékesség: - ha az általános v. különös illetékességi szabályok nem alkalmazh, akkor a PKKB az illetékes - ha személyállapottal kapcsolatos per van folyamatban, kizárólag annak bírósága elôtt indítható az ugyanazon tárgyra vonatkozó újabb személyállapoti per kizárólagos ill.ok - cselképesség: - a személyállapoti perben a korlátozottan cselekvôképes személy, akinek a személyi állapotát a per érinti, teljes perbeli cselekvôképességgel rendelkezik. (indokolt a személyes jelleg miatt) - keresetlevél: - a keresetlevélben elô kell adni a szükséghez képest azokat az adatokat is, amelyekbôl a keresetindításra való jogosultság megállapítható. A keresetlevélhez az elôadott adatokat igazoló okiratokat mellékelni kell, kivéve ha az adatok személyi igazolvánnyal igazolhatók; erre a keresetlevélben azonban utalni kell. - beavatkozás: (korlátozott) - jogi érdek önmagában nem elég -

csak az jogosult, akinek a tv ezt kifejezetten megengedi (házassági perben nincs helye ) - apasági és származás megállapítása iránti perekben: anya - ügygondnok ellen indítandó fenti perekben: egyenesági rokonok - szülõi felügyelet megszüntetése iránti perben: másik szülõ - 64.§ (3) A más által indított perbe az, aki a per megindítására külön jogszabály alapján, illetve az 51. § a), b) pontjai alapján maga is jogosult lett volna, a felperes pertársaként az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig perbe léphet. - egyezségnek nincs helye - meghatalmazás - személyállapoti perben a nem ügyvédi iroda (ügyvéd) részére adott és aláírt, továbbá a bárki részére adott és kézjeggyel ellátott meghatalmazáson a fél aláírását, illetôleg kézjegyét közjegyzô által hitelesíttetni kell. - tárgyalás és bizonyítás - a kereset jegyzõkönyvbe mondása alkalmával nincs helye a tárgyalás nyomban

való megtartásának 281.§ (2) Házassági perekben a 127 § alkalmazásának helye nincs. - a tárgyalásról a fél kérelmére a nyilvánosságot a többi pernél egyébként megkívánt feltételek nélkül is ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni A határozat kihirdetésére ez nem vonatkozik. - a felperes keresetétôl az eljárás bármely szakában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. Ha a felperes a keresetétôl az elsô fokú eljárás befejezése után, de még az mulasztás ítélet jogerôre emelkedése elôtt áll el, az ítéletet az iratoknak a fellebbezés folytán való felterjesztése elôtt az elsôfokú, egyébként a másodfokú bíróság helyezi hatályon kívül. - házassági per: - ha a felperes az alperesi ellenkérelem elõterjesztése elõtt áll el vagy pedig az ellenkérelem a kereset elutasítására irányul: a pert meg kell szüntetni és az alperes a ház.felbontiránti viszontkeresetet sem

támaszthathat - ha az ellenkérelemben az alperes is kéri a házasság felbontását és kétség esetén a bír kérdésére az ellenkérelmet viszontkeresetnek tekinti: folytatni kell a pert - kérelemhez kötöttség: már (VI. Ppnóta) itt sem alkalmazhatók azok a rendelkezések, amelyek a jogról való lemondás, elismerés, beismerés, egyezõ v. kétségbe nem vont elõadás hatályát határozzák meg - a bír köteles a feleket személyesen meghallgatni (a bír rendelkezhet úgy, hogy az egyik fél a másik meghallgatásánál ne legyen jelen) - de jell., hogy a bíróság hivatalból tisztázza a tényállást, bizonyítást hiv.-ból is elrendel - a tanú, ha hozzátartozó a 170. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, a tanúként kihallgatott orvos pedig ugyanezen rendelkezés c) pontja alapján a tanúságtételt nem tagadhatja meg. - akár az elsõ, akár a folytatólagos tárgyalását - az alperes elmulasztja el, a mulasztás következményeit nem lehet vele

szemben alkalmazni (pl.bír-i meghagyást nem lehet kibocsátani) - a felperes mulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti, - ha azonban az ügyész a felperes, hivatalból új határnapot tûz ki - az a felperes, akinek lakóhelye külföldön van, kérheti, hogy a B a tárgyalást távollétében is tartsa meg. - nincs lehetõség az eljárás szüneteltetésére a felek kölcsönös megegyezése, ill.a felek mulasztása alapján, (kivétel a házassági bontóper), de a további okok esetén igen (ha a felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri.) - 282. § A házassági per bírósága előtt a keresettel csak az ugyanarra a házasságra vonatkozó más érvénytelenítési vagy bontókeresetet, továbbá a házasfelek

gyermekének származására, elhelyezésére és tartására vonatkozó keresetet, valamint a házassági vagyonjogi keresetet (292. §) lehet összekapcsolni. - Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg. 108. A házassági per fogalma, a felperesi és az alperesi legitimáció a házassági perben 109. Perindítás a házassági perekben 110. A házassági perekre vonatkozó különleges eljárási szabályok - fogalma és fajtái - házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, illetôleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket kell érteni. - érvénytelenítési per: célja, hogy a bír a házasságot a tv-ben megjelölt érvénytelenítési vmely ok

folytán nyilvánítsa érvénytelennek (csak bírói ítélet perek nyilváníthat érvénytelennek) - érvényességi per: célja annak kimond, hogy érvénytelenítési okok nem állnak fenn - házasság nem létezésének megállapítása iránt indított per: x alaki kellékek meg nem tartása miatt a házasság egyáltalán létre sem jött a házasság érvényességének, illetôleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított perekben az érvénytelenítési perre vonatkozó szabályokat kell megfelelôen alkalmazni. bontóper: a bír bontsa fel az érvényesen fennálló házasságot; az ítélet jogerõre emelkedése a házasság megszûnését eredményezi Közös szabályok a jogosultnak személyesen kell megindítani A keresetindításra jogosultak Időbeli határa Kereset megindítása Keresetlevél tartalma Illetékességi szabályok Keresetek összekapcs. Ideigl.int-ek Igazolás Döntés a kiskorú gy.ről Érvénytelenítési per

Bontó per Bármelyik házastárs, Kizárólag a házastárs továbbá az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné nyilvánításához jogi érdeke fûzôdik kivétel: ha az érvénytelenség oka a csel.kép hiánya v a korl.cselkép: a cselképt ideje alatt csak a tv-es képv. léphet fel a házastárs nevében, de ez csak akkor, ha a házastársat a h.kötés után gondnokság alá helyezték Csak a h.kötéstől 6 hónapig Csak a h.megszűnéséig Az érvénytelenítési per megindításáról a keresetlevél egy példányának megküldésével az ügyészt is értesíteni kell az I.fokú B az ítéletét az ügyésszel akkor is közölni kell, ha a perben nem vesz részt, és az ügyész ilyenkor is fell.-het A jogosultságra von.adatok Elő kell adni a h.megköt-re és a h-ból szármgyermekek születésére vonadatokat is Általános illetékességen kívül a házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó

közös lakóhelye volt Csak ua. a h-ra vonmás évagy bkeresetet + gyszárm, elhelyés tart + vagyonjogi kereset A b.hivatalból is hata gyelhés tarta szülfelügyjogokés a kapcstartásról A hi.utolsó napjától szám 15 nap Erre irányuló kereseti kérelem nélkül is határoz szükség esetén a kk.gyermek elhelytartása felől Az elsôfokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidô Az ítélet utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerôre. jogerőre - ha a felek az ítélet egyéb rendelkezései ellen nyújtanak be fell.a Baz alapítélet emelkedése részjogerejét köteles megállapítani. - az elsôfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítéletet - jogerôre emelkedése után - közli az illetékes anyakönyvvezetôvel. Perorvoslatok - érvénytelenítõ v. felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés v felbontás kérdésében perújításnak/felülvizsgálatnak helye nincs -

elutasító ítélet ellen, ill. az egyéb kérdésben (plvagyonjogi igények, perktg) megengedett Házassági Összekapcsolható, ill.ilyan vagyonjogi igény viszontkeresettel érvényesíthető vagyonjogi A B. ha külön hat, részítéletet hoz, az elj A vagyonjogi kereset tárgyában csak a részítélet kereset jogerőre emelkedése után folyt.a tárgyalás a házassági bontóperre vonatkozó további spec. szabályok - tárgyalás, bizonyítás - ha a felperes - a fenti bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - az elsô tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a pert meg kell szüntetni. - a bíróság a per bármely szakában megkísérelheti a felek békítését. Ha a békítés eredményre vezet, a bíróság a pert megszünteti, a perköltségben való marasztalást azonban mellôzi. - ha a bontóperben tartott elsô tárgyaláson a felek nem békülnek ki, az alábbi kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három

hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkezô esetben a per megszûnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követô 30 nap eltelte után tûzhet határnapot. - ha a személyes meghallgatás nem kötelezõ, illetve, ha a felek a házasság felbontását az életközösség 3 éves megszakadása (stb) alapján kérték, vagy a feleknek nincsen közös kiskorú gyermeke, a pert már az elsô tárgyaláson érdemben kell tárgyalni. - a bíróság a házassági perben a tárgyalás elhalasztása esetében a szükségeshez képest hivatalból is határozhat ideiglenesen a kiskorú gyermek elhelyezése és tartása, a szülôi felügyeleti jogok bôvítése vagy korlátozása, illetve a szülô és gyermek közötti kapcsolattartás kérdésében. - a házasságot a bíróság bármelyik házastárs - illetôleg a házastársak közös kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott - a

házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyezô akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülô és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy b) a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelôen rendezték. - a felek tartós jogviszonyát rendezô egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven

belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti. - ha a bíróság a perben a házastársak kiskorú gyermekének, mint érdekeltnek a meghallgatásáról döntött, indokolt esetben egyidejûleg a gyermek részére ügygondnokot rendel. A bíróság úgy is határozhat, hogy a gyermeket a házastársak távollétében hallgatja meg. E szabályok vonatkoznak a gyermek elhelyezésével kapcsolatos perekre is - házassági perben nincs beavatkozás - biz: - a bír az általa szükségesnek talált biz-t hivatalból is elrendelheti - egyezõ akaratnyilvánítás esetén: a felek jognyilatkozataira irányul - ha csak az egyik fél kéri: a teljes és helyrehozhatatlan megromlásra irányul - határozat - a kötelék kérdésében - egyezõ akaratnyilvánítás

esetén addig nem dönthet a bír, amíg vmennyi fenti kérdésben nincs egyezség - alperes az elutasító határozatot akkor is megfellebbezheti, ha az elsõ fokú elj során a házasság felbontását ellenezte - ha valamelyik házastárs a házassági bontóper jogerôs befejezése elôtt meghal, a bíróság a pert a perköltségre vonatkozó határozathozatal nélkül megszünteti, és a perben esetleg már hozott ítéletet hatályon kívül helyezi. - a járulékos kérdésekben - ha 0 egyezõ kérelem (dönt a lakás bérletérõl, a lakáshasználat megosztásáról, a lakáshasználati jog gyakorlásáról) - a bíróságnak a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felôl szükség esetében - erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határoznia kell - akár a gyermek érdekével ellentétes szülõi megegyezés félretételével is hivatalból, ha a kiskorú gyermek érdekében jobban megfelel - a bír a perköltség viselésérôl a pernyertességtôl

függetlenül az összes körülmények mérlegelése alapján határoz 111. a házassági vagyonjogi perekre vonatkozó sajátos eljárási szabályok - az érvénytelenítési és a bontókereset a házassági viszonnyal összefüggô vagyonjogi keresettel is összekapcsolható, illetôleg az ilyen vagyonjogi igény viszontkeresettel a házassági perben is érvényesíthetô. A házassági perekre vonatkozó spec rendelkezések az ilyen kereset, illetôleg viszontkereset tárgyában folyó eljárásra nem terjednek ki. - ha a bíróság az érvénytelenítési, illetôleg a bontókereset és a házassági vagyonjogi kereset felôl külön határoz, mindegyik kérdésben külön hoz ítéletet (részítéletet). Ilyen esetben az eljárás a vagyonjogi kereset tárgyában csak az érvénytelenítés, illetôleg bontás kérdésében hozott ítélet jogerôre emelkedése után folytatható. - ha a felek a házassági és vagyonjogi keresetre egyaránt kiterjedô elsô fokú

ítélet ellen kizárólag a vagyonjogi kérdés tárgyában éltek fellebbezéssel, ez a házasság kérdésében hozott ítélet jogerôre emelkedését nem érinti, s ehhez képest a fellebbezési kérelem vagy a csatlakozó fellebbezés erre a kérdésre utóbb sem terjeszthetô ki. 112. A származás megállapítása iránti perek köre és a legitimáció az apaság vélelmének megdöntése iránti perben Felperes Alperes apaság bírói megállapítása apa, gyermek, gyermek halála után leszármazója az apaság megállapítására irányuló keresetet az apa ellen, az apának pedig a gyermek ellen kell megindítania. apaság vélelmének megtámadása anyaság megállapítása gyermek, a vélelmezett apa, gy. halála után leszármazója, ezek hiányában az ügyész (anya volt férje: akkor is, ha az anya újabb házasságbeli férje a vélelem alapján az apa, de ennek a vélelemnek megdõlte esetén a volt férjet kéne apának tekinteni) - a gy. a

nagykorúsága elérése után egy évig, a többi jogosult pedig a gy. születésérôl szerzett értesülése idôpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényrôl a reá nézve megállapított hi.kezdete után értesült, az értesüléstôl számított egy év alatt támadhatja meg. - ha az, akit a vélelem alapján a gy.apjának kell tekinteni, a határidô eltelte folytán megtámadásra már nem jogosult, az apaságot érdekében az ügyész támadhatja meg. Megtámadásnak azonban csak a vélelmezett apa életében van helye a gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. Ha a gymeghalt, ez a jog leszármazóját illeti meg. megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ô a gyermek anyja. utólagos házasságkötés hatálya (hogy kiterjed-e a gyermekre) - gyermek, anyja, annak férje - mind a 4 esetben csak személyesen lehet megindítani a

pert - korl.cselkép: csak tv-es képvis hozzájárulásával (ha az gátolva van v. nem adja meg (gy.hatóság pótolja) a gyermeknek az apa ellen, az apának a gyermek ellen, más jogosultnak pedig a gyermek és az apa ellen kell indítania; a keresetet - a gy. által indított kereset kivételével - az anya ellen is meg kell indítani, kiv. ha ez halála folytán nem lehetséges. Ha a gy az anya újabb házasságának fennállása alatt, de az anya korábbi h.nak megszûnésétôl számított 300 napon belül született, a keresetet az anya korábbi férje ellen is meg kell indítani anyaság megáll.irányuló pert a gy. ill leszármaz az anyaként állított sz. ellen, az anyának a gy. állított sz ellen kell megindítania a gy. által indper esetén, ha az anyakönybe van anyaként bejegyezve, ezt a sz.-t is perbe kell vonni. Ha az itt hozandó ít. hatálya az apasági vélelem folytán kihat az anya férjére v más sz.-e: ezt is perbe kell gyermeknek és anyának az anya

férjét, a férjnek pedig a gyermeket kell alperesként perbe vonnia Az anya utólagos h. hatnak megáll.tihogy a gyre kiterje - ha az apa, illetôleg a korábbi férj vagy az a személy, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, nem él, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az ellene indítandó keresetet a b. által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani Az egyenesági rokon ilyen esetben beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat. Az ügygondnok kirendelésérôl a b. ért a gyhatóságot, és tájékoztatja a per adatai szerint ismert helyen lakó egyenesági rokonokat a beavatkozás lehetôségeirôl. - az apasági perekben keresetind. a gy szül elôtt is helye van, de ítélet csak a gy megszül után hozható - összekapcsolható keresetek és perek - az apaság megállapítására irányuló kereset - annak bírósága elôtt összekapcsolható a gy. tartására irányuló keresettel is, illetôleg az apaság megállapítása iránt az elsôfokú b. elôtt

folyamatban levô perben a gy tartására irányuló kereseti kérelem utóbb is elôterjeszthetô. - PK 139.: az apaság megállapítására irányuló keresetet és a gyermek tartására irányuló keresetet csak az apaság megállapítására illetékes bír elõtt lehet összekapcsolni 113. A származás megállapítása iránti perekre vonatkozó különleges elj-i szabályok A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat - az anya elj.jogi helyzete - a származás megállapítása iránti perben az anya beavatkozóként bármelyik félhez csatlakozhat (ok: a szülõ nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása) - a tárgyalás kitûzésérôl a keresetlevél egy példányának megküldésével az anyát akkor is értesíteni kell, ha nem peres fél; az értesítésben az anyát figyelmeztetni kell beavatkozási jogára - meghallgatásáról a bíróság nem mondhat le - hatáskör, illetékesség -

különös hatásköri és illetékességi szabályok (mint a többi személyállapoti pernél) - házastársak utolsó közös lakhelye szerinti illetékesség: fõszabály szerint nem OK, de lehet, ha a házassági per bír-a elõtt a házassági perhez kapcsolják a házasfelek gyermekének származására vonatkozó keresetet - határidõk - apasági per: minden beadványt az érkezés napján kell elintézni és a tárgyalást legkésõbb a 8. napra kell kitûzni + az állami szervek soron kívül kötelesek intézkedni - tárgyalás, bizonyítás - ha a személyes megjelenésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy a bíróság felhívására nem nyilatkozik, vele szemben a tanúkkal szemben igénybe vehetõ kényszereszközöket kell alkalmazni (a tárgyalás elmulasztására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók) - a gyermek anyját, ha a perben félként vagy beavatkozóként nem vesz részt, tanúként kell kihallgatni; kihallgatása csak akkor mellôzhetô,

ha cselekvôképtelen, vagy kihallgatásának más elháríthatatlan akadálya van. - ha a tárgyaláson a kiskorú felperesnek a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnoka nem jelenik meg, a per megszüntetésének nincs helye. Ilyen esetben a bíróság felhívja a gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtételére, illetôleg új eseti gondnok kirendelésére. ha helye lehet annak, hogy az alperes a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerje el, az apaság megállapítására irányuló perben ôt erre az elsô tárgyaláson és a bizonyítás lefolytatása után is figyelmeztetni kell. ha az apa a gyermeket a magáénak ismeri el, és azok az érdekeltek, akiknek hozzájárulására a nyilatkozat hatályához szükség van, a tárgyaláson jelen vannak, figyelmeztetni kell ôket, hogy hozzájárulásukat a tárgyaláson szóval is megadhatják. Az apa elismerô nyilatkozatát az egyéb érdekeltek hozzájárulásával együtt külön jegyzôkönyvbe

kell foglalni s azt velük alá is kell íratni. a fenti figyelmeztetéssel együtt az apát és a többi érdekelteket is tájékoztatni kell a nyilatkozat, illetôleg a hozzájárulás jelentôségérôl és következményeirôl; ennek megtörténtét a jegyzôkönyvben szintén fel kell tüntetni. a tárgyaláson jelen nem levô érdekelteket megfelelô határidô kitûzésével fel kell hívni, hogy hozzájáruló nyilatkozatukat a megszabott alakban mutassák be, vagy a bíróságnál mondják jegyzôkönyvbe. elismerés esetében az apát fel kell hívni a törvényben megkívánt korkülönbség igazolására. A gyámhatóság részérôl szükséges hozzájárulás vagy megerôsítés iránt a gyámhatóságot hivatalból kell megkeresni. az elismerésrôl felvett jegyzôkönyvet az elôbbi rendelkezések szerint megszerzett okiratokkal kiegészítve - a per tárgyalásának egyidejû felfüggesztése mellett - át kell tenni az illetékes anyakönyvvezetôhöz. Ha az apát

az anyakönyvbe bejegyezték, a pert meg kell szüntetni. Ha az elismerô nyilatkozat alapján az apát az anyakönyvbe nem jegyzik be és az ennek okául szolgáló hiány nem pótolható, a bíróság a per felfüggesztését megszünteti, és a tárgyalást folytatja. - ha a bíróság vértulajdonság vizsgálatot, vagy a származás megállapításához szükséges más orvosszakértôi (élettani) vizsgálatot rendel el, a vizsgálat tûrésére bármelyik érdekeltet kötelezheti. Ha a bíróság a vizsgálatra az anya férjét, vagy olyan tanút kötelez, aki a per adatai szerint az anyával a fogamzási idôben nemileg érintkezett, ezt a személyt a bíróság végzésének közlésétôl kezdôdôen a fél jogállása illeti meg. - ha a vértulajdonság vizsgálat azon személy apaságának megállapítását alapozza meg, akit a fenti bekezdés értelmében a fél jogállása illet meg, a felperes e személyt alperesként perbe vonhatja akkor is, ha az új alperessel

szemben a bíróságnak nincs illetékessége. A bíróság egyúttal az eredeti alperest a perbôl elbocsátja, és költségeiben - a 80 § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - a felperest marasztalja. - ha az érdekelt a kijelölt szakértônél (orvosnál) vizsgálat vagy vérvétel céljából nem jelenik meg, illetôleg a vizsgálatot vagy a vérvételt nem engedi meg, vele szemben a tanú kényszerítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelôen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy elôvezetésnek helye nincs. Ugyanez a rendelkezés irányadó a kiskorú gyermek törvényes képviselôjével szemben is, ha a gyermeket vizsgálat vagy vérvétel végett nem állítja elô, vagy a vizsgálatot, illetve a vérvételt ô nem engedi meg. - az anya ellen is kiszabható bírság, ha nem engedi meg a vérvételt a gyermektõl - elôzetes bizonyításnak a meghatározott elôfeltételek hiányában is helye van. - határozat - az elsôfokú bíróság a keresetnek helyt

adó ítéletet - jogerôre emelkedése után - közli az illetékes anyakönyvvezetôvel. - rendkívüli perorvoslat - az apaság vélelmét megdöntô ítélet ellen - az apaság vélelmét megdöntô részében – sem perújításnak, sem felülvizsgálatnak nincs helye, ha az apaság vélelmének megdöntését követôen a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerôs bírói ítélet állapította meg, illetôleg a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni. 114. A szülõi felügyelettel kapcsolatos perek sajátos szabályai - köre: - szülõi felügyelet megszüntetésére irányuló per - szülõi felügyeleti jog visszaállítására irányuló per (a szülõi felügyeletet megszüntetõ határozat hatályon kívül helyezésére irányuló per) - különleges elj-i szabályok - keresetindítás - megszüntetése iránt: másik szülõ

(az ellen a szülõ ellen, akinek felügyeletét megszüntetni kívánják) - visszaállítása iránt: bármelyik szülõ (az ellen a szülõ ellen, akinek keresete folytán kimondták a felügyelet megszüntetését; ha ez már nem él: ügygondnok ellen); ha nem az a szülõ indítja, akinek felügyeleti jogát megszüntették, ez utóbbit a beavatkozó jogállása illeti meg (de akkor is köteles õt meghallgatni a bír, ha nem kíván részt venni beavatkozóként) - mind2 esetben: gyermek, gyámhatóság, ügyész - illetékesség: 303. § A szülői felügyeletet megszüntető határozat hatályon kívül helyezésére irányuló perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a megtámadott határozatot hozta. - beavatkozás - a szülô (másik szüló) bármelyik félhez beavatkozóként is csatlakozhat; - a tárgyalás kitûzésérôl a perben félként részt nem vevô szülôt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell, és egyben

figyelmeztetni kell beavatkozási jogára. - határidõk - a szülôi felügyeleti jog megszüntetése iránti perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésôbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétôl számított nyolcadik napra kell kitûzni. - ha a gyermek súlyos veszélyeztetése miatt a szülôi felügyelet sürgôs megszüntetése szükséges, arról a bíróság a szülôi felügyelet megszüntetése iránti perben ideiglenesen hivatalból is határozhat. - összekapcsolható keresetek - a szülôi felügyelet megszüntetésére irányuló kereset - annak bírósága elôtt összekapcsolható - az ugyanazon szülô más gyermeke feletti szülôi felügyelet megszüntetésére irányuló keresettel, - a gyermek elhelyezésére és tartására irányuló keresettel vagy - a szülô gondnokság alá helyezésére irányuló keresettel is; más keresetet a szülôi felügyelet megszüntetésére irányuló

keresettel összekapcsolni nem lehet; - szülõk és a gyermek kötelezõ meghallgatása - a bíróságnak és a gyámhatóságnak a szülôi felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos eljárása során elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülôt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben, így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri, közvetlenül vagy szakértô útján meg kell hallgatni a gyermeket is. - a gyermeket a házastársak távollétében is meghallgathatja - a szülõi felügyelet visszaállítására illetékes bír: - a szülôi felügyeletet megszüntetô határozat hatályon kívül helyezésére irányuló perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a megtámadott határozatot hozta. 115. Gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perek sajátos szabályai - fajtái: perek - cselkép korlátozását v. cselképtelenséget eredményezõ gondnokság alá helyezési - cselkép-t

érintõ gondnokság megszüntetése iránti per - különleges elj-i szabályok ált.szabályok - illetékesség : vagylagos : ahol az alperes bentlakásos, vagy fekvőbeteg-gyógyint. kisegítő : PKKB - felek : a korl.csképes felperes és alperes teljes perbeli csképességgel rendelkezik - keresetindítás - gondnokság alá helyezést kérheti (a pert a gondnokság alá helyezendõ személy ellen kell megindítani) - az adott személy házastársa - az adott személy egyeneságbeli rokona - testvére - a gyámhatóság ha tudomást szerez róla, meg kell indítani, ha - az ügyész a keresetlevélnek tartalmazni kell : 1. azokat az adatokat, amelyekből a jogosultság, ill az alperes ingatlanvagyona megáll. 2. az alperes ingatlanának tullapját 3. ha a gyha felperes, akkor szakorvosi vél + kt - megszüntetése iránt - a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt a keresetet az ellen kell indítani, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, ha

pedig a gondnokság megszüntetését ez kéri, a gondnokolt ellen; ha az, akinek keresete folytán a bíróság a gondnokságot elrendelte, meghalt, vagy ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. - kérheti: a gondnokság alatt álló, a gondnok és azok, akik a gondnokság alá helyezés iránti keresetindításra jogosultak elrendelte - a perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a gondnokság alá helyezést a gondnokság alá helyezésre irányuló kereset csupán ugyanazon személy gondnokság alá helyezésére vagy szülôi felügyeletének megszüntetésére irányuló más keresettel kapcsolható össze. - ügygondnok kirendelése - a gondnokság alá helyezésre irányuló perben az alperes részére a tárgyalás kitûzésével egyidejûen ügygondnokot kell kirendelni. - ideiglenes intézkedés - ha a gondnokság alá helyezés elôfeltétele megfelelôen valószínûsítve van,

a bíróság az alperest a tárgyalás kitûzésével egyidejûen vagy a tárgyalás folyamán ideiglenesen 60 napon belül nem teszik meg gondnokság alá helyezheti + zárlatot rendelhet el A határozat ellen külön fellebbezésnek van helye, de azt a bíróság elôzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja. - mulasztás - ha a gondnokság alá helyezésre irányuló perben a személyes megjelenésre idézett alperes nem jelent meg, a bíróság elrendelheti az elôvezetését, egyéb kényszereszközök alkalmazásának azonban helye nincs. - bizonyítás - ha az alperes elmeállapotának szakértôi megvizsgálására és ezzel kapcsolatban hosszabb ideig tartó megfigyelésre van szükség, a bíróság elrendelheti, hogy az alperes legfeljebb 30 napi idôtartamra megfelelô gyógyintézetben helyeztessék el; az erre vonatkozó határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. - határozat - a gondnokság alá helyezés iránt indított perben az alperes vagyonára

bármelyik fél kérelmére zárlatot kell elrendelni, ha valószínû a gondnokság alá helyezés és esélyes, hogy az alperes azt nem megfelelõen kezeli, megterheli, elidegeníti - ha az alperesnek ingatlana van, az elsôfokú bíróság hivatalból intézkedik a gondnokság alá helyezésnek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése iránt (megszüntetés esetén a bejegyzés törlése iránt) - a gondnokság alá helyezésrôl kibocsátott hirdetményt tizenöt napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetôtáblájára, valamint a gondnokolt lakóhelyén a polgármesteri hivatal hirdetôtáblájára. A gondnokság alá helyezést be kell vezetni a gondnokoltakról a bíróság által vezetett betûsoros névjegyzékbe. A jegyzék adatairól csak azok kaphatnak felvilágosítást, akik az ehhez fûzôdô jogi érdeküket igazolják. - a gondnokság alá helyezés hatálya a gondnokság alá helyezésre vonatkozó hirdetménynek, ha pedig a gondnokolt ellen már korábban

zárlatot rendeltek el, az erre vonatkozó hirdetménynek a bíróság hirdetôtábláján való kifüggesztését követô napon kezdôdik. - az alperes gondnokság alá helyezését rendelô jogerôs ítéletet az elsôfokú bíróság a gondnok kirendelése s az esetleg szükséges egyéb intézkedések megtétele végett közli a gyámhatósággal. gondnokság alá helyezés módosítása - ügycsoportok módosítása - csk.korl csk.kizáró változtatása 116. A közigazgatási per célja, jelentősége, alapvető jogforrásai és tárgya 1. A közigazgatási bíráskodás története Magyarországon - 1896: a felülvizsgálható közig-i határozatok taxatív felsorolása (Közig-i Bír: különbír) - 1949: megszûnik a Közig-i Bír - 1957. évi IV tv: - állig-i jogviszonyt létrehozó állig-i határozat ellen is OK a fellebbezés - 5 ügycsoportban határozza meg a felülvizsgálható állig-i határozatok legfontosabb eseteit - 1981. évi I tv: az ügyfél kérheti a

jogát sértõ állig-i határozat bír-i felülvizsgálatát (még mindig taxatív felsorolás) - 1989. XXXI tv: Alkmódosítás: megteremti a közig-i bíráskodás alk-os alapját 2. A közig-i per általános kérdései és jogforrásai - a közig-i határozatok tvessége bír-i ellenõrzésének alk-os elve - Alkotmány 50.§(2): a bír ellenõrzi a közig-i határozatok tvességét - a bírói út - peres elj-ok - a bír-i felülbírálat - büntetõ, polgári, családjogi, munkaügyi, szövetkezeti tagsági vitákban tvben/korm.r-ben meghatározott bír-on kívüli más szerv is eljárhat; e szerv határozata ellen x esetben bír-hoz lehet fordulni (alapvetõ jogot v. köt-t érintõ ügyekben) - közvetett bír-i felülvizsgálat (a perben nem vesz részt a határozatot hozó szerv, félként csak azok szerepelnek, akiknek jogairól/köt-eirõl a határozat rendelkezett) - általános szabályok szerinti per, a bír-i elj itt nem az állig-i határozat ellen igénybevehetõ

jogorvoslat (a kérelem nem megváltoztatásra, hanem az alperes marasztalására irányul) - pl. birtokvédelem, vadkár, bányakár megtérítése - bír-i felülvizsgálat - a bír felülvizsgálja a közig-i hat. tvességét ( közvetlen felülvizsgálat, a jogerõs döntéssel szembeni jogorvoslati eszköz) - felperes ügyfél és alperes közig-i szerv között folyik - cél: hat. hatályon kívül helyezése, megváltoztatása - tárgya: - állig-i szerv hatósági áll.igügyben hozott határozata - helyi ök határozata, belső szab., döntése - más szervek határozata - de szabálysértés nem - közig-i per: ezen hat-ok bír-i felülvizsgálatára irányuló elj - a bírói út - nemperes elj-ok - x közig-i határozatok felülvizsgálata: nemperes elj-ban, pl: - rendõrség rendezvény tartását megtiltó hat-a - választási nyilvántartásból kihagyás - útlevél kiadását elutasító, visszavonását elrendelõ hat - kivándorlást/bevándorlást elutasító -

jogforrások: Alk, Bsz, Áe, Ötv, külön tv-k (melyek a Pp szabályaira utalnak) 3. A közig-i per tárgya - tárgya: a felülvizsgálni kért közig-i határozat; 3 alábbi kategória szerint államigazgatási hat (állig-i szervek v. állig-i ügyintézésre feljogosított más szervek hatósági ügyben hozott határozata) felperes: az ügyfél (Áe. szerint), : akinek jogát vagy törvényes érdekét érinti + KözigHiv az ök.-i hat ellen - csak jogszabsértésre hivatkozva anyagi eljárási - csak az állig.ügy (jogot, kötmegállapító, adatot igazoló, nyilvvezető, hat.ell-ő) érdemében hozott hat ellen (az ügy tárgyát képező vitát eldöntő, jogviszonyt elbíráló) - külső jogviszonyt szabályozzon (nem belső szabályzat) - ne szerepeljen a kizárt ügycsoportok között - kimerítette fellebbezési jogát v. a fellebbezés kizárt az állig-i elj-ban a közléstõl számított 30 napon belül kérheti a hat felülvizsgálatát - nincs helye: hozott hat

hat - ha a hat. jogerõs bír-i hat végrehajtását szolgálja - ha a hat ideiglenes jellegû (és x határidõn belül véglegeset kell hozni) - áruk, szolg-k, anyagi értékû jogok külker-i forgalma engedélyezése körében - lõfegyver, lõszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, kábszer gyártásáról, forgalmazásáról rendelkezõ hat - hadkötelesnek sorozáson, vizsgálaton, stb. okból való megjelenését elrendelõ - polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelölésérõl, a szolgálat megkezdésérõl, a mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásról rendelkezõ hat - a polgári védelmi szolgálat ellátására kötelezõ hat - államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozott hat - alap: jogszabsért (ha a mérlegelés szempontjait jogszab. határozza meg, akkor hibás mérlegelés is) + érdeksérelem is helyi ök-i határozat (helyi ök tv-ben meghatározott határozata, belsõ szabályzata, egyéb döntése) - képviselőtestület

önkormányzati hatósági ügyekben (pl. ápolási díj, rendszeres szoc.segély) hozott hat-a - polgmest, képvistet bizottsága átruházott hatáskörben hozott hat-a: a képvistest-hez lehet fellebbezni - a képvistest elsõ- és másodfokú hat-ának felülvizsgálatát jogszabsértésre hivatkozással lehet kérni a bír-tól, a közléstõl számított 30 napon belül - az önkormányzat képviselő-testülete döntéseinek (határozat, belső szabályzat, egyéb döntés) bírósági felülvizsgálatát a közigazgatási hivatal vezetője az Ötv. 99 § (2) bekezdés b) pontja alapján kezdeményezheti. - Közigazgatási Hivatal vezetője bármely döntés ellen (pl. díszpolgári cím) más határozat - kisajátítási hat - a versenyfelügyeletet ellátó szerv hat-a - a gazd-i reklámtev ellenõrzése során hozott hat - a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség vezetõjének határozata - kárpótlás tárgyában hozott hat (az Országos Kárrendezési Hivatal jogerõs

hat-a ellen) - vagyonátadás körében hozott hat: - megyei földhivatal hat. - magyar igazolvány kiadásának megtagadása - ingatlannak egyházi tul-ba adása: mûvelõdési és közoktatási min ilyen hat-a ellen - Munkaügyi Központ határozatai (munkanélküli ell.szün,megszünt, visszaköv kapcs.) - nemzeti gondozási díj iránti kérelem elutasítása - a földkiadó bizottság hat-a - egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésével kapcsolatos döntés - a Közbeszerzési Döntõbizottság hat-a - a Nemzeti Akkreditáló Testület fellebbviteli bizottságának hat-a - az ORTT határozata; - Nemzeti Hírközlési Tanács határozata, - a vadászati hatóság határozata - kamarai határozatok (tagfelvétellel, etikai-fegyelmi ügyekkel, tag tev.-vel, egyes kamarák –(pl.orvosi) működésével kapcs) - mg.-i hivatal támogatással kapcsolatos hat - Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete hat. - úti okmányok (útlevél) kiadásával kapcs. Hat -

hatósági ár megállapításával kapcs.hat - belügyminiszter áll.polg-i ügyekben hozott hat - nevelési intézet SZMSZ-e, fogl.pedagógiai programját elutasító, iskolaszék, diákönk.,SZMK jogait megtagadó hat - felsőokt.intézmény döntései - oktatási min. törvfelügyeleti jogkörben hozott döntése - felsőokt.intézmény és áll-i szerv közötti hatásköri vita - címernek és a M.Knevére utalást megtiltó hat - NBH hivatásos áll.-ú tagjának kényszerintkapcs hat - hadköteles katona fegyelmi ügyében hozott hat. - a Pp. XX fejezetének hatálya alól kivett határozatok: a szabsértési hat 117. A közig-i perek sajátos eljárási szabályai - hatáskör - megyei bír: a közigazgatási perek, a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata Kivételek I.: a munkaügyi ell.és a munkavédelem a munkaügyi a fogl.elősegítéséről mügyi kp-ok hat bírósági felülv-a iránt b.jár el indított perek Kivételek II.: helyi b.jár

el a földkiadó bizottságok hat. a közig.szerv versenyjogot sértő hat(GVH) eltérő illetékességek - illetékesség: a bír illetékességét az elsô fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg (kizárólagos illetékesség) - pl. felsõoktatási intézmény székhelye - Fõvárosi Bír kizárólagos: - áll.polg-i ügy, NBH, Nemzeti Hírközlési Hatóság - versenyfelügyeletet ellátó szerv - egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzését végzõ bizottság - belügyminiszter állampolgársági ügyben hozott - Szabadalmi Ügyvivõi Kamara határozata - kárpótlási ügy : az ügyfél lakóhelye - ingatlanok egyházi tul.adása: az ingatlan fekvési helye - az elj bír összetétele - főszabályként egyesbíró jár el; kijelölt bíró a közbevételi ügyekben - kizárás: a per elintézésébôl - az alapeseteken kívül - ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt: a) az, aki mint ügyintézô a közigazgatási szerv

határozatának meghoz. részt vett, b) az a) pont alá esô személynek a hozzátartozója vagy volt házastársa, c) a hat. hozó közig szerv volt dolgozója a mviszonya megszûnését követô két évig, d) az, akit a közigazgatási eljárásban tanúként vagy szakértôként kihallgattak. e) közbeszerzési ügyben: aki közbeszerzési biztosként sem járhatna el (ezt a jegyzôkönyvvezetô kizárására is megfelelôen alkalmazni kell) - 3 bíró: ha pénzbeli a követelés és > 30.000000- a felek - felperes: a közig-i per indítására az jogosult, akinek jogát vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti - állig-i hat v. más hat: ügyfél - ök-i hat: közig-i hivatal vezetõje - nem lehet felperes I.fok szakhatóság de ügyészi óvás esetén az ügyész igen - lehet pertársaság is - tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg, de pénzkövetelés esetén 6% - az alperes: - a keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell

indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta; ez: - az állig-i hat: általában a másodfokú hatóság 1. közig-i hivatal: ha elsõ fokon a polgmest, megyei jogú város K-i hivatalának vezetõje, jegyzõ járt el + más szervek (pl. APEH Igazgatóság) 2. ök-i testület 3. tvnevesíti, melyik a IIfok - ha a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az elsô fokú közigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja. - ök-i hat felülvizsgálata: önkormányzat ellen - más határozat: külön jogszab-ban meghatározott szerv - kisajátítás: kisajátítást kérõ ellen is - versenyfelügyelet: kérelem esetén a kérelmezõ ellen is - a perben fél lehet az a közigazgatási szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége. - ha a közigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, megszûnik, vagy az ügy idôközben más közigazgatási szerv hatáskörébe

került, azt a közigazgatási szervet kell alperesként perbe vonni, amelynek hatáskörébe az új rendelkezés szerint a közigazgatási határozat meghozatala tartozik. - ha nem állapítható meg, hogy melyik közigazgatási szervet kell perbevonni, a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét - a per megindítása elôtt - bármelyik bíróságnál elôterjesztheti. A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elô, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani. - a bíróság a felügyeleti szervet keresi meg annak közlése iránt, hogy a határozat meghozatala melyik közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Ha ilyen közigazgatási szerv nincs, a felügyeleti szerv kijelöli az alperesként perbe vonható közigazgatási szervet. - a közig-i szerv mellett alperesként természetes személy nem vehet részt

(kivéve: kisajátítás) - pertársaság formailag kizárt - képviselet - ha felperesként ügyfél lép fel: Pp szabályai a képviseletre - az alperes közigazgatási szerv ügyintézôje képviseleti jogosultságát - külön meghatalmazás nélkül - munkáltatói igazolványával igazolja. Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt elsô fokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat. - képvistest-et a polgmest (polgmest hivatalának dolgozója) képviseli - keresetindítás - a keresetlevelet 1. az elsô fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél (csak közigszervhez lehet benyújtani: közbeszerzés, GVH, megyei földhiv.hatelleni) 2. vagy az illetékes bíróságnál (csak a bírósághoz lehet benyújtani a hadköteles katona fegyelmi hat.elleni) a felülvizsgálni kért határozat közl. számított harminc napon belül (eljárási határidő!) kell benyújtani, tizenöt napon belül (III/3, hadköteles sértő

hat.(GVH) nincs h.i: a közigszerv versenyjogot - a fél - ha a keresetet közvetlenül a bíróságnál nyújtja be - köteles a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat eredeti példányát vagy másolatát csatolni, feltéve, hogy azt részére kézbesítették. Nem kell a közigazgatási határozatot csatolni, ha az arra vonatkozó szükséges adatokat a keresetlevél tartalmazza. - ha a közig-i szervnél nyújtotta be: az elsô fokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt - nyolc napon belül köteles a bírósághoz továbbítani. - ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidôt elmulasztotta, igazolással élhet - a közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elô. - ha a közig-i hat nem tartalmazza a bírói út lehetõségérõl a kioktatást, az

objektív határidõn belül helyt kell adni a kérelemnek - az a közigazgatási szerv, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta, köteles a keresetre írásban nyilatkozni; mégpedig ha a keresetlevelet a fél nála nyújtotta be, az iratoknak a bírósághoz való továbbításával egyidejûleg, egyébként pedig a keresetlevél kézhezvételétôl számított nyolc napon belül. A hat.végrehajtásának felfüggesztése: Halasztó hatály nincs A határozat zárja ki Törvény zárja ki Vadászati terület kijelölése Adó, GVH, hírközlés, közbeszerzés - halasztó hatály, különösen akkor, ha 1. a hat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítása jogszabályt sért 2. külméltánylást érdemlő körülmények 3. a fél számára súlyos hátrányt előidéző következmények esetén de : a közig-i szerv azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja a közérdekre v. az ügyfél nyomós érdekére tekintettel; - ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás

felfüggesztését kéri, a bíróság annak beérkezésétôl számított nyolc napon belül határoz e kérdésben + a bír a hat felfüggesztését az elj során bármikor hivatalból v. kérelemre elrendelheti - intézkedések a keresetlevél alapján - bíró megvizsgálja, idézés kibocsátása nélküli elutasítás: - tv kizárja az adott közig-i hat bír-i felülvizsgálatát v. olyan jogcímen kéri a felperes, amilyenen nincs helye - az állig-i elj-ban nem merítette ki a fellebbezés jogát - határidõ elmulasztása és hiányzó v. elutasított igazolási kérelem - alkalmasság esetén elõkészítés - az elnök a) intézkedik a közigazgatási iratok beszerzésérôl; ezzel egyidejûleg értesíti a határozat végrehajtásának elrendelésére jogosult közigazgatási szervet a keresetlevél benyújtásáról, ha azt a fél közvetlenül a bíróságnál nyújtotta be; b) a keresetlevél kézbesítésével egyidejûleg felhívja a határozatot hozó

közigazgatási szervet nyilatkozattételre; c) írásban közli a közigazgatási szerv nyilatkozatát a felperessel; d) az alperes kérelmére elrendeli a keresettel megtámadott környezetvédelmi bírság bírói letétbe helyezését e) elrendelheti a közig.hatvégrehajtásának felfüggesztését f) ha a keresettel felülvizsgálni kért határozatot a közigazgatási szerv ügyészi óvás folytán hozta, a bíróság a perrôl az ügyészt értesíti. g) ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekû fél is szerepelt, a bíróság értesíti ôt a beavatkozás lehetôségérôl. - tárgyalás és bizonyítás (általános szabályok az alábbi kivételekkel) - közigazgatási perben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye - a perben viszontkeresetnek nincs helye - kötelező tartani (kivétel: közbeszerzés, hírközlés, de nyilatkozni kell) + személyes meghallgatás - egyezség kizárt - nyilvános (kiv.: III/3) - egyesítés szempontjából akkor

összefüggõek az ügyek, ha a kérelmek ugyanazon közig-i hat felülvizsgálatára irányulnak - soron kívűl jár el: (III/3, közbeszerzés, közokt.tvalapján, PSZÁF) 8 napon belül - a tárgyalás felfüggesztésére abból az okból is sor kerülhet, ha a közig-i szerv a határozat felülvizsgálatát saját hatáskörében végzi + ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a közigazgatási szerv felülvizsgálni kért határozata ellen az ügyész óvást nyújtott be, vagy pedig a felettes közigazgatási szerv a határozatnak felügyeleti úton való felülvizsgálata iránt intézkedett, a tárgyalást az óvás elbírálásáig, illetôleg a felügyeleti intézkedéssel elrendelt újabb határozat meghozataláig - legfeljebb azonban harminc napra - felfüggeszti. A harminc nap eltelte után a tárgyalást akkor is folytatni kell, ha a közigazgatási szerv érdemi határozatot még nem hozott. - a per megszüntetésére sor kerül akkor is, ha az óvás vagy a

felügyeleti intézkedés, illetôleg a határozatnak hivatalból vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz (ekkor a bír a közigazgatási szervet a perköltség megfizetésére kötelezi) - ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltak egy részének tesz csak eleget, a bíróság a pert csak ebben a részben szünteti meg, a tárgyalást pedig folytatja azokra a kereseti kérelmekre vonatkozóan, amelyek felôl az új közigazgatási határozat egyáltalán nem, vagy nem a kereseti kérelemnek megfelelôen döntött. A felperes a keresetét az új közigazgatási határozatra tekintettel megváltoztathatja. A per részben való megszüntetése folytán a közigazgatási szervet terhelô költségek megfizetésérôl a bíróság az eljárást befejezô határozatában dönt. - ha a

közigazgatási szerv az ügyészi óvással nem ért egyet, az ügyész az erre vonatkozó határozat közlésétôl számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. - szakértõként nem járhat el az sem, akivel szemben a bírák spec kizárásának a), b), c) pontja fennáll - a bír soron kívüli jár el: kiutasítás, kisajátítás, tanulószerz feltételeivel kapcsolatos gazd-i kamarai hat a ktg.-ek előlegezésére a közigszervet nem lehet kötelezni a ktg.mentesség szab.i lépnek be - a határozat Kasszációs jogkör - htvmnr, a bíróság a jogszabálysértô közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén - a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. - a közig.szervet a Bítélete 8rendelkezése és indoklása is) köti Revíziós jogkör - a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja: a) az örökbefogadást engedélyezô, illetve az örökbefogadást

elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító, b) a kiskorú intézeti nevelésbevételét elrendelô, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító, c) a szülôi felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelô, felmentô vagy az elmozdítását kimondó, d) az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népességnyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törlésérôl, kijavításáról, kiegészítésérôl vagy személyi adat közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkezô, f) a földhivatalnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzésérôl rendelkezô, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító, g) az adó-, vagy illetékkötelezettség megállapításáról vagy a külön jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá esô más fizetési kötelezettségrôl és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekrôl

hozott, h) a levéltári anyag általános levéltárban történô elhelyezését elrendelô, i) a kisajátítási ügyben hozott, j) a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott, l) a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat iránti kérelemrôl döntô, m) az internálásban, a kitelepítésben, az ôrizetbevételben, valamint a közbiztonsági ôrizetben, illetve a Szovjetunióban fogvatartásban töltött idônek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI 10) Korm rendelet 1 §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, valamint n) a családi pótlékról rendelkezô, illetve a társadalombiztosítási, o) a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott, p) lakás vagy lakrész igénybevételét elrendelô határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá q) ha törvény azt megengedi (bír mérlegelésétõl függ) - ügyvédi

kamara fegyelmi határozata - Országos Munkaügyi Kp. határozata - Országos Kárrendezési Hivatal határozata - szociális hatáskört gyakorló szerv határozata - nevelés-oktatási intézmény jogsértõ határozata - földkiadó bizottságok AK érték módosítása tárgyában hozott hat-a - jövedéki bírságot megállapító hat - gazd-i kamarák közig-i ügyben hozott hat-a - szakmai kamarák tagfelvételt elutasító hat-a - hadigondozotti jogokkal kapcsolatos hat-ok - közbeszerzés ügyében hozott hat-ok - mgn-állatorvos mûködési T-ének megállapítására irányuló kérelmet elut. hat - ORTT közig-i ügyben hozott hat-a kvázi res iudicata (Áe.73§) - perköltség - a közig-i per illetéke: - a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegû kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel

kapcsolatos (akkor 6%) - 10.000 forint - a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg (felperes mentesül az elõzetes fizetés alól) - az állam által elõlegezett illeték megfizetése: abban az arányban a felek között, amilyenben a perköltség viselésére kötelesek - a biz-i elj-sal kapcsolatos költségek - a bizonyítási eljárással járó költségek elôlegezésére a közigazgatási szervet nem lehet kötelezni, hanem reá a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelôen alkalmazni. - permegszüntetés esetén perköltség fizetése: - ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés, illetôleg a határozatnak hivatalból vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, a bíróság a pert megszünteti, és a közigazgatási szervet a perköltség megfizetésére

kötelezi. - ha a bíróság az eljárást csak részben szüntette meg, az eljárást befejezô határozatában a pervesztes felet a perköltségek megfizetésére annak figyelembevételével kötelezi, hogy a pernek a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése, visszavonása vagy módosítása folytán megszüntetett részében felmerült költségek a közigazgatási szervet terhelik. - a fellebbezés - a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, kivétel: - ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja (revíziós joga legyen). - a Fővárosi Itélőtábla kizárólagos illetékessége - a bíróság végzése ellen fellebbezésnek az ált.szabályok szerint van helye - a bír hat-a utáni elj - az elj

befejezése után a bír visszaküldi az iratokat a közig-i szervnek a hat-tal együtt - ha a hatályon kívül helyezés elég az orvosláshoz ( nem kerül sor új elj-ra) - ha új elj lefolytatását rendelik el: az állig-i szervet köti a bír-i ítélet rendelkezése és indokolása - ha a bír az ügy érdemében hozott hat-t: az állig-i szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új elj-nak - rendkívüli perorvoslat - az ált.szabályok (Pp 271 § (1) bekezdésének a) pontja) szerint nincs helye felülvizsgálatnak az első fokon jogerőre emelkedett hat.ellen, de itt a tvkivételt tesz: a 271 § (1) bekezdésének a) pontja közigazgatási perben nem alkalmazható, ha az ítélet ellen a 340. § alapján fellebbezésnek nincs helye. - ha a jogerôs határozat ellen a fél perújítással élt, az elsôfokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsôbb Bíróság errôl - az eljárás

felfüggesztésérôl való döntés érdekében - értesíti az eljáró közigazgatási szervet. - perújítás: ált.szabszerint - felülvizsgálat: az I.fokon jogerőre emelkedett ellen is lehet (de külön kizárt a közbeszerzési tanács hat.ellen) - a perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követôen, ha a bíróság a határozatot megváltoztatta, a közigazgatási szerv a határozatnak megfelelôen a közigazgatási eljárást tovább folytatja, vagy megszünteti. 118. A TB határozat felülvizsgálata iránt indított perek sajátos szabályai - a fejezet rendelkezéseit a következô eltérésekkel kell alkalmazni: a) a határozat ellen a keresetet a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott határidô alatt kell megindítani, b) a keresetet az elsô fokú társadalombiztosítási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot a másodfokon eljáró szerv hozta, c) a betegségi és az

anyasági ellátással kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) ellen kell megindítani akkor is, ha az elsô fokú határozatot nem ez a szerv hozta, d) illetékes az a munkaügyi bíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság), amelynek területén a társadalombiztosítás helyi szervének székhelye van, e) a bíróság a társadalombiztosítási határozatot megváltoztathatja, (revíziós jogkör) 119. XVII A sajtó-helyreigazítási per 1. A sajtó-helyreigazítási elj szabályozása - 1972-es Ppn inkorporálja, addig a be. keretein belül - ma: a személyiségvédelem sajátos eszköze (a Ptk is szabályozza) 2. A sajtó-helyreigazításhoz való jog, mint sajátos személyiségvédelmi eszköz - ha vkirõl napilap, folyóirat, rádió, televízió v. filmhiradó valótlan tényt közöl v híresztel, ill. való tényt hamis színben tûntet fel, követelheti

helyreigazítás közzétételét (amelybõl kiderül, hogy mely tény valótlan v. van hamis színben feltûntetve, ill melyek a valódi tények) - az általános jellegû személyiségvédelmi intézkedések mellett is igénybe vehetõ 3. A sajtóhelyreigazítás célja - a helyreigazításhoz való jog érvényesítése + a sajtó ösztönzése a valósághû tájékoztatásra, mások jogainak tiszteletben tartására (vétkességtõl függetlenül felel a sajtó) 4. A sajtó-helyreigazítási eljárás - szükségképpen megelõzi a peres elj-t - a helyreigazítási kérelem - sajtóhelyreigazítást a közlemény megjelenésétôl, illetôleg a közvetítéstôl számított harminc napon belül lehet írásban kérni a sajtótól. - jogvesztõ határidõ - tartalma: - sérelmezett közlemény megjelölése - kifogásolt tényállítások - helyreigazításra vonatkozó kifejezett kérelem - a való tények közlése (ha ezek közzétételét is akarja) - a jogosult a válaszlevele

közzétételét is kérheti - jogosult - jogi személy is érvényesíthet ilyen igényt - csak az, aki határozottan felismerhetõ a sajtóközleménybõl - ha többeket sért: bárki, de csak a saját nevében személyhez fûzõdõ jog csak személyesen lehet érvényesíteni ( pl. 0 jogutódlás) - közérdek sérelme esetén: a helyreigazítást az érintett személyen kívül az illetékes miniszter (országos hatáskörû szerv vezetôje) is kérheti, ha a valótlan tartalmú közlemény a közérdeket sérti. - kötelezett: - a megjelentetõ/sugárzó sajtószerv helyreigazítási köt napilap kérelem kézhezvételét követõ 8 napon belül folyóirat/filmhiradó legközelebbi számban azonos módon rádió/tv 8 napon belül, azonos napszakban - a határidôben kért helyreigazítás közlését csak akkor lehet megtagadni, ha a helyreigazítási kérelemben elôadottak valósága nyomban megcáfolható. - helyreigazítás kötelezõ tartalma: mely tényállítás

valótlan, melyek voltak hamis színben, melyek a valódi tények (nincs kötve a jogosult által megfogalmazott helyreigazításhoz) 5. A sajtó-helyreigazítási per - keresetindítás - ha a sajtó a helyreigazítási kötelezettségét határidôben nem teljesíti, a helyreigazítást igénylô fél az idôszaki lap szerkesztôsége, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti mûsorszolgáltató, illetôleg a Magyar Távirati Iroda ellen keresetet indíthat. - a keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt (eljárásjogi hi.) kell megindítani A határidô elmulasztása esetén igazolásnak van helye A fenti szerv félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége - elõzetes elj elmaradása 0 sajtó-helyreigazítási per (de más személyiségvédelmi eszközök OK) - felperes - akirõl állítottak vmit - korl.cselkép: maga is felléphet a személyhez fûzõdõ jogok védelmében

(személyesen eljárhat a perben) - felperes halála (per megszüntetése) - alperes: - idôszaki lap szerkesztôsége - a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti mûsorszolgáltató - a Magyar Távirati Iroda akkor is félként jár el, ha nincs perbelei jogképessége, de a perköltségben az alapítóját kell marasztalni - keresetlevél tartalma: 1. az általános dolgokon túl határozottan meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, 2. igazolni kell, hogy a felperes a helyreigazítást törvényes határidôben igényelte, 3. és a napilap, folyóirat (idôszaki lap) esetében - amennyiben az rendelkezésre áll -, csatolni kell a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt. - a sajtóhelyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet - - hatáskör és illetékesség megyei bíróság az a bír amelynek a területén az idôszaki lap szerkesztôsége, a

mûsorszolgáltató, illetve a stúdió székhelye van - a per gyors befejezését biztosító szabályok - a bíróság a sajtó-helyreigazítási perben soron kívül jár el. Az elnök legkésôbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tûz ki, kivéve, ha a keresetlevél benyújtása elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. - a perben igazolásnak (a 15 napos hi.kivételével), viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye. - az elsô tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. A a felperes mulasztása esetén az alperes nem kérheti a pernek a Pp 157.§ d) szerinti megszüntetését Ha azonban egyik fél sem jelenik meg az elsô - tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni. Sajtóhelyreigazítási perben bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani. Amennyiben a folytatólagos tárgyalást mindkét fél elmulasztja - a

Pp. 344 §-ának (3) bekezdésére figyelemmel - szünetelésre nincs mód. tágyalás elhalasztása: csak, ha a felperes kéri v. a már feltárt bizonyítékok a biz eredményességét valószínûsítik és max. 8 napra - bizonyítás 1. biz felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állanak, 2. és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy - a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, - vagy a keresetben elôadottakat nyomban megcáfolják - biz felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott bizonyítékokra is - biz-i köt: - felperes: - rá vonatkozik, vele kapcsolatos v. közérdeket sért - a sérelmeztt közlés az alperes részéről történt, és a kifogásolt lappéldányt a eresetlevélhez kell csatolnia - ha a való tények közlését is kéri, ezek valóságát - hogy a helyreigazítást határidõben kérte az alperestõl - alperes: hogy

tényállításai megfelelnek a valóságnak (akkor is, ha mástól vette át) - határozatok - ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határidô kitûzésével a bíróság által megállapított szövegû helyreigazítás közlésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi (ha nincs perbeli jogképessége: az alapítót kell kötelezni a perköltség viselésére) - perorvoslatok - a másodfokú bíróság a fellebbezést legkésôbb az iratok beérkezésétôl számított nyolc napon belül köteles tárgyalni - a sajtóhelyreigazítási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye 120. A munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsági viszonyból származó perek 1. A keresetindítás feltételei és a keresetindításra jogosultak - általános alapvetés - 1972: a t-i munkaügyi döntõbizottságokat munkaügyi bír-ká szervezik - 1992: a munkaügyi perekben általános lesz a megyei bír-hoz való fellebbezés (1993:

felülvizsgálati kérelem az LB-hez) Kollektív munkaügyi vita Munkaügyi jogvita Üt.és a munkáltató Munkavállaló: a mviszonyból szárm.igények Munkáltató és a szakszervezet között érv.iránt Munkaviszonnyal összefüggő kérdések, ha az nem Szakszervezet és üt.: a MT-ből, kollsz vagy üzemi minősül jogvitának megáll.-ból szármigények iránt Egyeztetéssel kell megoldani Munkáltató: a mviszonnyal kapcs.igények érviránt a munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegû jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból (a továbbiakban: munkaviszony) származó perekben (munkaügyi perek) az IXIV. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni - munkaügyi pernek minôsül: a) a munkaszerzôdés megkötését megelôzô tárgyalásra, a munkaviszony megszûnését követôen a munkaviszonyból eredô jogra, b) a kollektív

szerzôdés kötésére jogosult felek, illetve ezek és harmadik személy között, a kollektív szerzôdés fennállására, továbbá a kollektív szerzôdésbôl eredô jogra, c) a sztrájkkal, egyéb munkaharccal vagy a szervezkedési szabadsággal kapcsolatos jogellenes magatartásra alapított igény érvényesítése. - a munkavállaló és a munkáltató közötti, a munkaviszonnyal közvetlen kapcsolatban lévô jogra alapított igény az fenti bekezdésekben meghatározott munkaügyi perben is érvényesíthetô. - a fél a pénzkövetelés iránti igényét fizetési meghagyás útján is érvényesítheti, kivéve, 1. ha a per tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszûnése vagy 2. a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve 3. fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény 2. A mügyi bír hatásköre és illetékessége - hatáskör: a

mviszonyból és a szövetkezeti tagsági viszonyból származó perek - 20 m.ügyi bír (nem megyei bír!, fellebbezés esetén a megyei bír a másodfok), különbír-k - munkaügyi perben az elsôfokú bíróság - eltérô rendelkezés hiányában - ülnökök közremûködésével jár el - a pertárgy értékének megállapításánál a végkielégítést figyelmen kívül kell hagyni, kivéve, ha a kereset kizárólag végkielégítés megfizetésére irányul. - a munkaügyi és a helyi bíróság között felmerült hatásköri összeütközés tárgyában a Legfelsőbb Bíróság határoz - illetékesség: - m.ügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye szerinti, illetôleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, ahol a munkavállaló munkaszerzôdése alapján munkát végez, vagy végzett. - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati viszonyával összefüggô perben a sérelmezett döntést hozó elsô

fokon eljárt szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság, a polgári, illetve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendôrség nem nyílt hivatásos állományú tagjai perében a Fôvárosi Munkaügyi Bíróság jár el. a pertárgy értéke ha a per tárgya nem pénzkövetelés, de a perben maga az egyévi átlagkereset értéke a munkaviszony vitás ha a jogvita a bérkülönbözettel kapcsolatos a bérkülönbözet összege ha a per tárgya egyéb pénzkövetelés a keresettel érvényesített igény összege ha a fél egy eljárásban, a munkaviszonyból eredő az előterjesztett igények együttes értékét kell több igényét érvényesíti (valós tárgyi figyelembe venni, a fentiek szerint keresethalmazat) A pertárgy értékének meghatározásakor a végkielégítés összege nem vehető figyelembe, kivéve, ha éppen a végkielégítés a per tárgya 3. Bírák kizárása - a per elintézésébôl - azáltalános szabályokon kívül - ki

van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt a) az, aki a keresettel megtámadott intézkedést tette, határozatot hozta; b) az a) pont alá esô személynek a hozzátartozója vagy volt házastársa; c) az, aki a fegyelmi vagy egyeztetési eljárásban részt vett, ideértve a tanúként vagy szakértôként történô részvételt is. - a fentieket a jegyzôkönyvvezetô kizárására is megfelelôen alkalmazni kell 4. A keresetlevél benyújtása - az elévülési idõn (3 év) belül lehet a m.ügyi bír-hoz fordulni csak 30 a) a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott munkaszerzôdésnap van módosítással; a b) a munkaviszony megszüntetésével, ideértve a közös megegyezésen alapuló kereset- megszüntetést indításra c) a rendkívüli felmondással; d) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel; e) fizetési felszólítással, valamint a kártérítésre kötelezô határozattal kapcsolatban. - ha több

érdekelt is keresetet nyújt be: az a felperes, aki korábban nyújt be keresetet - a felek és más perbeli személyek - a perben fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy üzemi (közalkalmazotti) tanács is, amelynek a 48. § értelmében nincs perbeli jogképessége - képviselet: a munkaügyi perben meghatalmazottként a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet is eljárhat a saját tagjának perében. 5. A tárgyalás - egyeztetéssel kezdődik - jellemzõ: gyorsító szabályok - ha az ügy természete vagy bonyolultsága megkívánja, az alperes az idézéssel együtt rövid határidô kitûzése mellett felszólítható, hogy a keresetlevélre írásban nyilatkozzék. - a bíróság a megtámadott határozat vagy intézkedés végrehajtását indokolt esetben hivatalból is felfüggesztheti. - a tárgyalást - ha külön intézkedésre (elôkészítés, iratbeszerzés, hiánypótlás stb.) nincs szükség - legkésôbb a

keresetlevélnek a bírósághoz érkezéstôl számított tizenötödik napon belül ki kell tûzni. - a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. - a bíróság indokolt esetben a tárgyalást a székhelyén kívül, a helyi bíróság hivatalos helyiségébe tûzi ki. - ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselôik útján megjelentek, a tárgyalás - a Munka Törvénykönyvének 109. §-a alapján alkalmazott jogkövetkezmény tekintetében vagy a fegyelmi felelôsség alapján indult per kivételével - a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdôdik. Evégett az elnök a jogvita egészét az összes körülmény szabad mérlegelésével a felekkel megvitatja. - ha az egyeztetés eredménytelenül végzôdött, a bíróság a tárgyalást nyomban megtartja. - a felperes keresetétôl az alperes hozzájárulása nélkül is bármikor elállhat. - munkaügyi perben a munkabér megfizetése,

továbbá a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem a 156. § alkalmazásában különös méltánylást érdemlô jogvédelmi igénynek minôsül. - felperes a keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. - ideiglenes intézkedések: - munkabér megfizetése - munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem - fizetési meghagyásos eljárás lehet a pénzkövetelésiránti igények esetén 6. A perorvoslatok - a fellebbezést a munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes megyei bíróság bírálja el. - a munkaügyi bíróság jogerôs ítélete vagy a jogerôs végzésével jóváhagyott egyezség ellen az általános szabályok szerint perújításnak van helye. de a munkaviszony megszüntetése ellen a perújításnak hat hónap utáni megindítása (kezdeményezése) esetén a munkavállaló nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történô továbbfoglalkoztatását. Ugyanebben az

esetben a munkavállaló a perújítás iránti kérelem benyújtását megelôzô hat hónapon túli idôre munkabérkövetelést sem támaszthat. 7. A munkaügyi viták speciális formái - a m.ügyi vitákra elõírt rendelkezések a közalk-i jogvitára is irányadóak (a fegyveres erõk, rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati vitáira is az egyes rendeletek által írt eltéréseken kívül) - köztisztvis: közszolg-i jogviszonyból származó igény érvényesítése érdekében v. mtató sérelmes intézkedése/mulasztása miatt 15 napon belül m.ügyi bír-hoz fordulhat - a bír hatálytalaníthatja a jogellenes felmentést - ügyész: - fegyelmi hat ellen a legfõbb ügyésznél kifogás, annak hat-a ellen pedig 15 napon belül bír-hoz fordulhat - szolgálati viszonyból származó igények érvényesítése, mtató intézkedése/mulasztása miatt: jogvita; 0 jogvita: ogy-nek a legfõbb ügyész megbízatása megszüntetésével kapcsolatos

intézkedése miatt + ha ezt tv kizárja 126. A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per 1. A végrehajtási perekrõl általában - céljuk: a bír-i végrehajtási elj folytán bekövetkezett jogsérelmek orvoslása (az elj peres jellegénél fogva elkülönülnek a végrehajtástól) - 1994-ig egy részét a Pp, a másikat a nemperes elj-ról szóló tv szabályozta; 1994: a Pp szabályozza (ált. szabályok szerint, az adott fejezetben foglalt eltérésekkel) - felek: a végrehajtást kérõ, az adós, ill. egyes esetekben 3 személy is 2. Végrehajtás megszüntetési és korlátozási per - közös szabályok: - fõszabály: a Vht szerint, nemperes elj-ban lehet kérni a végrehajtás megszüntetését (pl. ha okirattal bizonyítható az alaptalansága) - ha a végrehajtás megszüntetésére, illetôleg korlátozására a bírósági végrehajtásról szóló tv (Vht) szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetôség, az az adós,

aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás megszüntetési, illetôleg korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérô ellen. - 2 féle per: - ha a végrehajtandó követelést korábban érdemben elbírálták: csak szûkebb körben - ha véglegesen még nem bírálták el: tágabb körû megszüntetési/korlátozási per - a végrehajtás megszüntetési, illetôleg korlátozási perre kizárólag az a helyi bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a megyei bíróság vagy a munkaügyi bíróság rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes. - a végrehajtás megszüntetési és korlátozási perben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti. - a szûkebb körû végrehajtás megszüntetési és korlátozási per - ha a végrehajtandó követelésrõl már érdemben – általában perben – döntöttek, és a bír végrehajtási lapot

állított ki v. a vele egy tekintet alá esô végrehajtható okirattal rendelte el a végrehajtást - ekkor a megszüntetés és korlátozás iránt pert akkor lehet indítani, ha a perben közölni kívánt tény a) akkor történt, amikor az már nem volt közölhetô a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló határozat meghozatalát megelôzô eljárásban, vagy b) a végrehajtható okirat kiállításának alapjául szolgáló egyezség megkötése után következett be. (- ilyen tény pl: a követelést idõközben teljesítették) - ha a perben közölni kívánt tény az említett idõpont elõtt történt ( perújítás alapja lehet ) - a tágabb körû végrehajtás megszüntetési és korlátozási per - ha: a végrehajtandó követelést véglegesen még nem bírálták el – pl. közjegyzői okiratba foglalták - hanem a róla szóló okiratot a bír végrehajtási záradékkal látta el v. az így záradékolt okirattal egy tekintet alá esõ más

végrehajtható okirattal rendelte el a végrehajtást (pl. közjegyzõi okiraton, ügyvédi fegyelmi hatóság hat-án alapul) - a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá esô végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a) a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, b) a követelés egészen, illetôleg részben megszûnt, c) a végrehajtást kérô a teljesítésre halasztást adott, és az idôtartama nem járt le, d) az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni. 127. Az igényper és a foglalás tűrése iránti per - igényperek közös szabályai - célja, jellege: ha a valószínûsíthetõen az adós tul-ában lévõ vagyontárgy lefoglalása helyett a bír-i végrehajtó más vagyontárgyat foglal le és ez sérti a kívül álló 3. személy jogát, az ilyen sérelem orvoslására

igényper vehetõ igénybe - eljáró bír: a végrehajtási igényperre kizárólag az a helyi bíróság illetékes, amelynek területén a foglalás történt - felek az igényperben - felperes: - az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart igényt, amely a végrehajtás során történô értékesítésnek akadálya, a vagyontárgynak a foglalás alóli feloldása iránt végrehajtási igénypert indíthat a végrehajtást kérô ellen. - nem tarthat igényt a lefoglalt vagyontárgyra az, aki a végrehajtandó tartozásért az adóssal egysorban felel.(plkészfizető kezes) Az a házastárs azonban, akinek a felelôssége csak a közös vagyonból rá esô hányad értékéig áll fenn, igényt tarthat a lefoglalt különvagyontárgyára. - haszonélvezeti jog alapján a haszonélvezô ingatlan-igénypert nem indíthat (mivel a lefoglalás/értékesítés nem érinti a haszonélvezeti jogot) - közös tulajdonban levô vagyontárgy

lefoglalása esetén bármelyik tulajdonostárs önállóan is igénypert indíthat - alperes - alperes: a végrehajtást kérõ - ha a vagyontárgyat több végrehajtást kérô követelésének végrehajtása végett foglalták le, az igénypert mindegyik végrehajtást kérô ellen meg kell indítani. - a bûnügyi követelés végrehajtása esetén - ideértve az ilyen követelés biztosítására elrendelt bûnügyi zárlatot is - az igénypert az Igazságügyi Minisztérium ellen kell megindítani. - ha a bûnügyi zárlatot polgári jogi igény biztosítására rendelték el, az igénypert a sértett (magánfél) ellen kell megindítani. - kereset az igényperben - kereseti kérelem: a bír oldja fel a foglalás alól a vagyontárgyat (ha értékesítették: az összeget kell kifizetni) - ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igényelt vagyontárgyat feloldja a foglalás alól. - ha a vagyontárgyat már értékesítették, a pernyertes felperes részére a

vételárnak megfelelô összeget kell kiutalni. - ha a bíróság a haszonélvezeti joggal terhelt vagyontárgy iránt a haszonélvezô által indított igénykeresetnek helyt ad, ez a foglalás hatályát nem érinti. A vagyontárgyat azonban csak a haszonélvezeti jog megszûnése után lehet értékesíteni. - igényperben nincs helye viszontkeresetnek - igényper halasztó hatálya a végrehajtás folytatására: - ha az ingóság lefoglalásától számított 8 napon belül indították - ha az ingatlanra vonatkozó végrehajtási jog bejegyzésérõl szóló földhivatali hat-nak a végrehajtó részére történõ kézbesítéstõl számított 8 napon belül indították - ha az ingóság kiadására irányuló végrehajtás esetén a végrehajtást kérõ részére történt átadástól számított 15 napon belül indították - a bíróság a halasztó hatályú igényperrôl a bírósági végrehajtót, ingatlanigényperrôl pedig a földhivatalt is köteles

haladéktalanul értesíteni (a földhivatalt a nem halasztó hatályú ingatlanigényperrõl is haladéktalanul kell értesíteni) - a halasztó hatályú igényperben a keresetlevelet az alperes részére haladéktalanul kézbesíteni kell. - az igényperben eljáró bíróság az ügyben a végrehajtást felfüggesztheti (a felfüggesztés csak az igényelt vagyontárgyra terjed ki) - költségviselés az igényperben - igényperben az alperest a keresetnek helyt adó határozat esetén is csak akkor lehet a perköltség megfizetésére kötelezni, ha a foglalásnál jelen volt, és rosszhiszemû magatartást tanúsított. - az alperest terheli az eredménytelen fellebbezése miatt felmerült költség - igényper egyéb szabályai - az igényperben hozott határozat jogereje az igénylô felperes és a perben nem állott adós közötti jogviszonyra nem terjed ki. Ôk a jogaikat egymás ellen külön perben érvényesíthetik. - az igényperben hozott jogerôs határozatot a

végrehajtó részére, ingatlanigényper esetén pedig a földhivatal részére is kézbesíteni kell. - a házastársi vagyonközösségi igényper sajátos szabályai - ha a házastársi vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyat olyan tartozásért foglalták le, amely kizárólag az egyik házastársat terheli, a másik házastárs igényperrel kérheti a vagyontárgy foglalás alóli feloldását a közös vagyonból rá esô hányad értékéig. - a házastársi vagyonközösségi igénypert az adós (az igénylô felperes házastársa) ellen is meg kell indítani. - a házastársi vagyonközösségi igényperben a bíróság a házastársi vagyonközösséghez tartozó valamennyi lefoglalt vagyontárgy figyelembevételével dönt. - ha a bíróság az igénykeresetnek helyt ad, az igénylôt megilletô hányad értékének megfelelô meghatározott vagyontárgyakat feloldja a foglalás alól. Ha az igénylôt így nem lehet teljesen kielégíteni, a természetben meg nem

osztható vagyontárgyat a keresetnek helyt adó ítélet esetén is értékesíteni kell. Az értékesítés mellôzhetô, ha az igénylô az ôt megilletô hányad értékét meghaladó értékkülönbözetet 15 napon belül befizeti a végrehajtói letéti számlára. - a foglalás alól feloldott vagyontárgyak az igénypert indító házastársnak, a fel nem oldott vagyontárgyak az adósnak a különvagyonába kerülnek. - a fentieket a közös tulajdonban levô bármely vagyontárggyal kapcsolatos igényperben megfelelôen alkalmazni kell. 4. Foglalás tûrése iránti per - feltételei: - ha az ingóság 3. személynél van, a végrehajtó õt nyilatkozatra hívja fel; köteles közölni 8 napon belül, hogy: - nála van-e és milyen jogcímen - elismeri-e az adós tuljogát - tart-e vki igényt az ingóságra és milyen jogcímen - ha elismeri a 3. személy az adós tuljogát: a végrehajtó a helyszínen lefoglalja az ingóságot - ha nem ismeri el: a végrehajtást kérõ

pert indíthat a foglalás tûrésre iránt - spec szabályai; - nincs helye viszontkeresetnek, - ha a harmadik személy a végrehajtó felhívása ellenére az adós ingóságára vonatkozó nyilatkozatot elmulasztotta, a perköltséget a per eredményére tekintet nélkül viselni köteles. - tulkép az igényper ellenpárja (itt a 3. személy az alperes, az igényperben õ a felperes) 128. Követelés behajtása iránti per és a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per - feltételei: - ha az adósnak 3 személlyel szemben követelése van, ill. vele olyan szerz-t kötött, melybõl késõbb követelése keletkezik, a végrehajtó lefoglalja a követelést és nyilatkozatra hívja fel a 3. személyt, aki 8 napon belül köteles közölni: - elismeri-e a követelést - mikor esedékes a követelés - tart-e vki igényt a követelésre és milyen jogcímen - a felhívás kézbesítése után a 3. személy senkinek nem teljesíthet,

hanem legkésõbb az esedékesség napján be kell fizetnie a követelést a végrehajtói letéti számlára v. letétbe kell helyezni a tárgyat - ha nem ismerte el v. nem nyilatkozott v nem fizette be ( a végrehajtást kérõ a 3 személy ellen pert indíthat a követelés behajtása iránt - spec szabályai: - a perben nincs helye viszontkeresetnek, - ha a harmadik személy a végrehajtó felhívása ellenére az adós követelésére vonatkozó nyilatkozatot vagy a követelés összegének befizetését, illetôleg a követelés tárgyának letétbe helyezését elmulasztotta, a perköltséget a per eredményére tekintet nélkül viselni köteles. A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per 386. § (1) A zálogjogosult pert indíthat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezése iránt, ha a Vht. 114/A §-ának (1) bekezdésében foglalt végzés meghozatalának azért nem volt helye, mert az adós vagy a

végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját és összegszerűségét - önálló zálogjog eseten a jogalapot és az összegszerűséget vitatta, és állítását valószínűsítette. (2) A kereset elbírálására a Vht. 114/A §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell; a perben a bíróság soron kívül jár el. (3) A pert a jogalapot vagy összegszerűséget vitató adós vagy végrehajtást kérő ellen kell megindítani. (4) A perre kizárólag a Vht. 114/A §-ában foglalt eljárást lefolytató bíróság illetékes (5) A perben nincs helye viszontkeresetnek. (6) A bíróság a végrehajtást a kereset elbírálásáig felfüggesztheti, erről a bírósági végrehajtót tájékoztatnia kell. A felfüggesztés hatályára a Vht 50 §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelően irányadó. A § - 2000. évi CXXXVI törvény (novella)169 § (3) bekezdésével beiktatott, és 2001 szeptember 1.

napjától hatályos - új rendelkezése a végrehajtási perek körét újabb pertípussal egészítette ki. Gyakran fordul elő, hogy a végrehajtó az ingó vagy ingatlan foglalásakor tudomást szerez arról, hogy az adott vagyontárgyon a végrehajtást kérő személyétől eltérő, harmadik személynek zálogjoga (jelzálogjoga, önálló zálogjoga) áll fenn. Ilyen esetben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII törvény (a továbbiakban: Vht) 114 § (2) bekezdése, és 138/A. §-a alapján a végrehajtó 8 munkanapos határidővel tájékoztatja a zálogjog jogosultját arról, hogy a folyó végrehajtási eljárásban érvényesítheti a zálogjogból fakadó igényét, és ezzel bekapcsolódhat a végrehajtási eljárásba. Ha a kérelmet a zálogjogosult előterjeszti, az adósnak és a végrehajtást kérőnek kell nyilatkoznia 8 napos határidő mellett arról, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját - önálló zálogjog esetén a

jogalapot - és összegszerűségét elismeri-e, illetőleg milyen összegben ismeri el. Az adós és végrehajtást kérő elismerése esetén a végrehajtást foganatosító bíróság megállapítja a kielégítési jog megnyíltát, és engedélyezi a zálogjogosult bekapcsolódását, ellenkező esetben a zálogjog jogosult kérelmét elutasítja. Az elutasító döntést követően a zálogjog jogosult a jelen § alapján pert indíthat a végrehajtási eljárásba bekapcsolódás engedélyezése érdekében. E perre a bekapcsolódás tárgyában korábban peren kívül eljárt, végrehajtást foganatosító bírósággal azonos bíróság kizárólagosan illetékes. A keresetet a zálogjog jogosultnak azzal a féllel szemben kell előterjesztenie, aki a megelőző eljárásban jogalapjában vagy összegszerűségében vitatta a zálogjogosult követelését. Végrehajtás megszüntetési és korlátozási per Igényper Felperes Az adős Alperes A vh.-t kérő Kereset

Végrehajtás vagyontárgynak Foglalás megszüntetése és a foglalás alóli tűrése korlátozása feloldása Bíróság kizárólag az a bíróság illetékes, amely a vh.-t elrendelte; ha pedig a vh. eljárást a megyei b.vagy a munkaügyi b. rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi b. illetékes Határidők A B.soron kívűl , jár el, 15.napra Halasztó tűzi ki aki a lefoglalt vagyontárgyra igényt tart; házastárs; tulajdonostárs a végrehajtást kérő; IM; Sértett; Adós (házassági.); Tul.társak Foglalás tûrése iránti per Ahol a foglalás történt halasztó hatálya a végrehajtás folytatására Követelés behajtása iránti per A vh.-t kérő A vh-t kérő a 3.személy a 3személy Ált.szab szerint követelés behajtása Általános szab.szerint A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per zálogjogosult adós vagy a vh.-t kérő (aki a megel. eljárásban jogalapjában v.

összegszerűségében vitatta a zálogjogosult követelését) a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezése A vh.-t foganasítő A törvény a perindításra hi.-t nem szab, a kereset hatály meghat. időn belül történt előterjesztéséhez azonban meghat. jogkövetkezmény társul 125. A társaságok, társ-i szervezetek és a szövetkezetek határozatainak bír-i felülvizsgálata, 1. A társasági határozatok bír-i felülvizsgálata - tárgya: a társaság vagy a gt.szervei által hozott jogsértő v annak tartott határozatok, a keresetet a sérelmezett határozat ellen kétféle alapon lehet előterjeszteni. 1. jogszabálysértésre alapítva, ami nemcsak a Gt-at, hanem bármely más jogszabályt is jelenthet 2. a cég létesítő okiratának (társasági szerződés, alapszabály, alapító okirat) megsértésére hivatkozással. a hat.fajtája a társaság szervei által hozott határozatok a gazdasági társaság legfőbb szerve

által hozott határozat a megtámadásra jogosultak a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) 1. a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) 2. a társaság bármely vezető tisztségviselője, illetve a felügyelő bizottság bármely tagja is kezdeményezheti. Anyagi jogi határidő a megtámadásra nem jogosultak a tag, ha igent szavazott a hat-ra. Nem vonatkozik a tilalom a Ptk. 210 §-ban felsorolt tévedés, megtévesztés és fenyegetés eseteire. Ezekben az esetekben a kimentési okot azonban a fenti körülményekre hivatkozó felperesnek kell biz. alperes maga a gt spec.felperes: ha a felülvizsg a gt a perben a társaságot a felügyelő bizottság által kijelölt felügyelő vezető tisztségviselője bizottsági tag képviseli. Ha a gazdasági társaságnak nincs felügyelő kezdeményezi és a gt.-nek nincs bizottsága, vagy a felügyelő bizottság valamennyi tagja felperesként olyan vezető tisztségviselője, aki a perben áll, a

bíróság a társaság képviseletére ügygondnokot rendel ki. gt.-t képviselhetné köti. A kereset indítási jogot a Gt. szigorú eljárásjogi feltételek betartásához 1. az egyik feltétel a perindítási határidő számításánál az ún szubjektív határidő betartása, ami a sérelmezett határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc nap. Ez a határidő nem jogvesztő, ezért elmulasztása esetén az általános szabályok szerint igazolási kérelemnek van helye 2. a másik feltétel a perindítás objektív határidejének a betartása, ami azt jelenti, hogy a perindítás a sérelmezett határozat meghozatalától számított legkésőbb kilencven napon belül történjék meg. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye - részvényes: min. 1 részvényt köteles bír-i letétbe helyezni a keresetlevél

benyújtásával együtt (igazolja részvényesi mivoltát) - egyéb szabályok: Pp. általános szabályai, + - A jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi. - A jogsértő társasági határozat felülvizsgálata során hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra (részvényesekre) is kiterjed, akik nem álltak perben. - A Gt. 47 § (1) bek alapján indított kereset alapossága esetén a bíróság a megtámadott határozatot ítélettel hatályon kívül helyezi. A bíróság döntési jogkörét az érdemi határozat tartalmát illetően a Gt. annyiban korlátozza, hogy nem ad lehetőséget a jogsértő határozat teljes vagy részleges megváltoztatására, sem arra, hogy új határozat hozatalára utasítsa a társaságot. - társasági perek spec fajtái - szövetkezeti határozatok bír-i felülvizsgálata - per tárgya: a szövetkezet/szövetkezet szerve által hozott olyan hat, amely - jogszab-ba - szövetkezet alapszab-ába -

szövetkezet vmely ök-i szab-ába ütközik és a szövetkezeti tagot sérti (de !: ha mviszony jellegû jogviszonnyal kapcsolatos: m.ügyi per) - bír: megyei bír - keresetlevél benyújtása: - a sérelmet szenvedõ szövetkezeti tag nyújtja be (alapszabály elõírhatja, hogy a perindítást megelõzõen a jogsértést be kell jelenteni az egyeztetõ bizottságnak v. ennek hiányában az fb-nek; ez nem érinti a keresetindítási jogot) - a meghozataltól (kizárás esetén: kézbesítéstõl) számított 30 napon belül (0 halasztó hatály, de bír felfüggeszthet) - egyébként Pp általános szabályai - bír: hatályon kívül helyezhet - az erdõbirtokossági társulat hat-ának felülvizsgálata - def: az erdõ mûvelési ágban nyilvántartott egy v. több földrészlet tulaj-ai által az erdõgazdálkodási tev-gel összefüggõ, vmint ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet (jogi személy) - 30 napon belül bír-i felülvizsgálat

kérhetõ: - tag névjegyzékbe való felvételének megtagadása - nem jogosult felvétele a névjegyzékbe - tag társulati érdekeltségének v. szavazati jogának helytelen megállapítása - jogszab-ba, alapszab-ba ütközõ társulati hat - 0 halasztó hatály, alapszab kötelezõvé teheti az fb-nek való bejelentést, az elõzetes egyeztetés megkísérlését - a vízgazdálkodási társulat hat-ának bír-i felülvizsgálata - def: jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezet, lehet víziközmûtársulat ill. vízitársulat - társulat tagja a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott jogszab-ba/alapszab-ba ütközõ hat-t bír-i felülvizsgálatát kérheti (kézhezvételtõl számított 30 napon belül) - 0 halasztó hatály, de bír felfüggeszthet 2. A társ-i szervezetek hat-ainak bír-i felülvizsgálata - az egyesülési tv (1989. évi II) hatálya alá tartozó szervek hat-ai - a hat-ok köre: - pol-i párt tagja: az

egyesülési tv-be v. a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló tv-be ütközõ hat-kal szemben - egyéb társ-i szervezet tagja: minden jogszab-sértõ hat-tal szemben - keresetlevél benyújtása - társ-i szervezet (párt) bármely tagja - korlátozott jog: akinek tagi jogait felfüggesztették v. azok szünetelnek a társ-i szervezet ök-i szabályai szerint - tudomásra jutástól (az ök-i szabályok szerinti közléstõl) számított 30 napon belül - bír: társ-i szervezet székhelye szerint illetékes megyei bír (Bp: FB) - 0 halasztó hatály, de bír felfüggeszthet (hivatalból v. kérelemre) - bír: hatályon kívül helyezés és szükség esetén új hat hozatalára utasítás (habár az egyesülési tv nem szabályozza konkrétan a perben hozható hat-okat) - a köztestületek hat-ainak felülvizsgálata - a hegyközségi szervezet hat-ai - def: azonos település termelõi és felvásárlói által e tev-ükhöz fûzõdõ közös érdekeik

elõmozdítására, vmint az általuk elõállított termékek származás- és minõségvédelmére létrehozott köztestület - jogsértõ testületi hat: bármely tag kérheti (névjegyzékes, rendtartási ügy: a sértett tag kérheti) - perindítás elõtt: 15 napon belül bejelentés az ellenõrzõ bizottságnak, amely 15 napon belül állást foglal; az állásfoglalás kézhezvételétõl számított 30 napon belül lehet keresetet indítani (jogvesztõ határidõ) - 0 halasztó hatály, de bír felfüggeszthet - a gazd-i kamarák hat-ainak bír-i felülvizsgálata - bármely tag kérheti, ha a hat jogszab-ba, alapszab-ba v. ök-i szab-ba ütközik (országos gazd-i kamara testületi szervének hat-a ellen: T-i gazd-i kamara) - tudomásszerzéstõl számított 30 napon (de max a meghozataltól számított 6 hónapon) belül az ellenõrzõ bizottságnál be kell jelenteni, az ellenõrzõ bizottság 30 napon belül állást foglal - az állásfoglalástól (v. elmaradása esetén

a határidõtõl) számított 30 napon belül lehet pert indítani (0 igazolás) - 0 halasztó hatály, de bír felfüggeszthet - a szakmai kamarák hat-ának bír-i felülvizsgálata: közig-i per 3. A társ-i szervezetek, köztestületek tvességi felügyelete körében indítható perek - gt tvességi felügyelete: cégbír (nemperes elj-ban); társ-i szervezetek, köztestületek: bír peres elj-ban - a társ-i szervezetek tvességi felügyelete - ügyész vizsgál, intézkedést tehet, kezdeményezhet (pol-i pártnál: 0 általános tvességi felügyelete, csak közvetlen keresetindítási joga) - bír: a társ-i szervezet székhelye szerint illetékes megyei bír (FB) - bír hat-a (ügyész keresete alapján): - megsemmisíthet (és új hat hozatalára utasíthat) - összehívhatja a társ-i szervezet legfelsõbb szervét - felfüggesztheti a társ-i szervezet tev-ét és felügyelõbiztost rendelhet ki (párt: felügyelõbiztos csak a párt gazdálkodásának ellenõrzésére

rendelhetõ ki) - feloszlathatja a társ-i szervezetet - megállapítja a társ-i szervezet megszûnését, ha min 1 éve nem mûködik v. tagjainak száma tartósan a tv-i minimum alatt van - a köztestületek tvességi felügyelete - gazd-i kamarák felett: Korm által kijelölt min (ellenõrzi, hogy az alapszab/ök-i szab megfelel-e a jogszab-oknak + a kamara szerveinek hat-ai nem sértik-e a jogszab-okat) - a min a bír-hoz fordulhat, a bír: - megsemmisíthet (és új hat hozatalát rendelheti el) - felfüggesztheti a testületi szervek/tisztvis-k mûködését és felügyelõbiztost rendelhet ki - felügyelõbiztos: - haladéktalanul összehívja a küldöttgyûlést - nem lehet: aki gazd-i kamarában tisztséget nem viselhet - tájékoztatja a bír-t + a tvességi felügyelet gyakorlóját - költségtérítését a bír állapítja meg - szakmai kamarák: szakmin felügyel (nem általános, hanem közig-i pert indíthat!) 121. Az iparjogvédelmi perek 1. Az

iparjogvédelem mint a polgári jog sajátos T-e - pj: védi a vagyoni és a személyhez fûzõdõ érdekeket is (utóbbin belül: az alkotó tev-et végzõ személy érdekeinek védelme) - a szellemi alkotások jogának egyik része az iparjogvédelem: mûszaki jellegû alkotások oltalma (másik része: a szerzõi jog, amely a mûvészet T-én létrejött alkotásokat védi; itt a Pp általános szabályai - mûszaki alkotásfajták: felfedezés, találmány, újítás, ipari minta, know-how, használati minta, mikroelektronikai félvezetõ termékek topográfiája 2. Az iparjogvédelmi perek - a szabadalmi perek - szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására, visszavonására irányuló perek - feltétel: ha a találmányt nem hasznosították v. ha vmely szabadalmazott találmány nem hasznosítható másik szabadalom megsértése nélkül - elõhasználati és továbbhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek - elõhasználati jog illeti meg azt, aki a

találmány tárgyát az elsõbbség napja elõtt belföldön jóhiszemûen és gazd-i tev-e körében rendszeresen elõállította v. használta, ill ennek érdekében komoly elõkészületet tett - továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszûnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti idõben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazd-i tev-e körében történõ elõállítását v. használatát, v annak érdekében komoly elõkészületet tett - a találmány- és szabadlombitorlás miatt indított per - bitorlás: aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja - európai szabadalmi bejelentés és az eu.-i szabhiteles szövegének kijavításából adódó perek Eljárási szabályok: - bír: kizárólagos hatáskör és illetékességû a FB - 3 hivatásos bíróból álló tanács (2 tagja felsõfokú mûszaki v. ezzel egyenértékû szakképesítés) - extra kizárási okok (kivéve

ipari minták oltalmával kapcsolatos perek) - aki a Magyar Szab. Hivatal hat-ának meghoz részt vett + hozzátartozó v volt házastárs - extra meghatalmazott: szabadalmi ügyvívõ (érvényességhez elég a meghatalmazó aláírása) - nyilvánosság kizárása: a Pp alapfeltételei nélkül is kizárható a tárgyalásról és a kihirdetésrõl - ideiglenes intézkedések : obj.hi: 6 hónapon, szubjhi: 60 napon belül - védjegyperek - különleges szab-ok csak a védjegybitorlás miatt indított perben : kizárólagos hatáskör és illetékességû a FB, minden más megyei bíróság - 3 hivatásos bíróból álló tanács - védjegybitorlás: aki a védjegy árujegyzékében szereplõ v. ahhoz hasonló áruval kapcsolatosan jogosulatlanul használja más védjegyét v. ahhoz összetéveszthetõségig hasonló más megjelölést - a formatervezési oltalmával kapcsolatos perek - formatervezési minta: az ipari termék külsõ formája (a jogosult kizárólagos joggal

állíthat elõ, hozhat forgalomba a minta szerinti ipari terméket, ill. adhat erre engedélyt - a használati minták oltalmával kapcsolatos perek (a szabadalmi perek szabályai szerint) perek - mintaoltalmi kényszerengedély megadására, módosítására, visszavonására irányuló - az igénybevétel ellenében járó kártalanítás összegének megállapítása iránti perek - az elõhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek - a bitorlás miatt indított perek (- használati minta: vmely tárgy kialakítására, szerkezetére v. részeinek elrendezésére von.megoldás) - a mikroelektronikai félvezetõ termékek topográfiájának oltalmával kapcsolatos perek (a szabadalmi perek szabályai szerint) - a bitorlás miatt indított perekre vonatkoznak a különleges elj-i szab-ok - topográfia: elemek (legalább egyikük aktív elem) és összeköttetéseinek v. azok egy részének bármely formában kifejezett térbeli elrendezése 122. A választottbírósági

eljárás ált jellemzői A választott bíróságok fajtái Joghatóság és a választott bírósági eljárás 1. A választottbíráskodás mint a jogvédelem egy lehetséges fóruma - Pp. több helyen szolgálja azt, hogy a felek választhassák meg a jogérvényesítés céljára számukra legkedvezõbbnek tûnõ fórumot, elj-i formát (pl. szóbeli kereset azonnali tárgyalása, vagylagos, alávetéses illetékesség, egyezségi kísérletre idézés, fizetési meghagyás) - fõszab: magánjogi jogok felett az anyagi jogosult rendelkezési joga korlátlan döntéshozót is választhatnak (az állam elismeri, hogy a szabályok vál.bír-i elj eredményeként megszületõ ítélet és egyezség jogerõvel rendelkezik) - alap: a választottbíráskodásról szóló 1994. LXXI tv 2. A választottbíráskodás nemzetközi jogfejlõdésének vázlata - római polgári igszolg a választottbírói intézménybõl alakult ki - középkori német jogfejlõdés: az örökhagyó

végrendeletben nevezhette meg, hogy kik járjanak el az örökséggel kapcsolatos vitában - francia forr. tvhozása sok ügyet kötelezõen a válbír elé utal - XIX.sz: csak a felek erre vonatkozó megyegyezése alapján lehet; jogerõs bír-i ítélet joghatásai - XX. sz eleje (francia, német, osztrák, olasz): válbír-i szerz csak akkor OK, ha a felek a per tárgya tekintetében egyezséget köthetnek - nélkülözhetetlen lesz a felek kétoldalú meghallgatása - a vál.bír elj-ának szabályait önmaga állapítja meg, de indokolási köt, kivétel: francia jog: amiable compositeur (baráti közvetítõ)-ként járhat el a válbír a felek felhatalmazása alapján (nincs kötve sem anyagi, sem elj-i joghoz) - általános lesz az válbír-i ítélet elleni érvénytelenítési kereset megengedése - nk-i ker ( jogegységesítési törekvések: - 1923-as és 1927-es válbír-i egyezmények - New York-i egyezmény a válbír-i hat-ok elismerésérõl és végrehajtásáról -

1961-es Genfi Európai Egyezmény a nk-i ker-i válbíráskodásról - Moszkvai Egyezmény - ENSZ Eu-i Gazd-i Bizottságának Válbír-i Szabályzata (1966) - Nk-i Ker-i Kamara Válbír-i Szabályzata (1975) - UNCITRAL Válbír-i Szabályzata (Arbitration Rules; 1976) - UNCITRAL válbír-i mintatv-e (Model Law, 1985) 3. A válbíráskodás a magyar jogfejlõdés tükrében - már középkorban (ítéletét bír-nak v. hiteles helynek be kell jelenteni; 0 fellebbezés) - XIX. sz második fele: a válbíráskodás aranykora - 1868: felek megállapodhatnak a válbíráskodásról - 1911: a felek az ügy elbírálását válbír-ra ruházhatják, ha a szerz tárgyáról szabadon rendelkezhetnek (kivételek pl: státusperek, birtokrendezési ügyek, perújítás) - szerz v. végintézkedés alapján v más tv-esen megengedett módon - a válbír az egyeztetés, az egyezségkötés fóruma - spec választott bír-k régen pl: áru- és értéktõzsde külön bír-a, színházi fegyelmi

bír - Magyary: minél fejlettebb a gazd-i élet, annál inkább kíván még nagyobb tagozódást az igszolg-ban - 1945 után: természetes személyek egyáltalán nem, gazdálkodó szervezetek csak kivételesen (pl. külföldi féllel szemben) - 1973-tól: kötelezõ a KGST tagországok gazdálkodó szervezeteinek jogvitáiban - 1988. VI (Gt): a társasági szerzõdéssel kapcsolatos jogvitákban a Magyar Gazd-i Kamara mellett szervezett Állandó Válbír jár el, ha a felek ezt a tsz-ben kikötötték (természetes személyeknek is szabad) - 1990: Tõzsdei Válbír (tõzsdei ügyletekkel, megbízásokkal, tõzsde alapszabályával kapcsolatos jogvita) - Váb - alapja: 1985-ös UNCITRAL mintatv - eltérés: a Váb egy tv-ben szabályozza a belföldi és nk-i válbír-i elj-t - általános: eseti válbíráskodás (diszpozitív szabályok) - nk-i a válbíráskodás, ha: - a felek székhelye/telephelye a szerz.kötéskor különbözõ államokban van - ha több telephely: az, amely a

legszorosabb viszonyban van a válbír-i szerz-sel - ha 0 telephely: szokásos tartózkodási hely - a következõ helyek egyike azon az államon kívül van, amelyben a felek székhelye/telephelye van: - a válbíráskodás szerz-ben meghatározott helye - ahol a felek jogviszonyából eredõ köt-k lényegi részét teljesíteni kell, v. amihez a jogvita tárgya legszorosabban kapcsolódik 4. A válbír-i elj általános jellemzõi - a válbír-i elj fogalma - felek írásbeli megállapodása v. jogszab alapján lehet válbír-i elj - válbír: a felek által, a felek közötti polgári jogvita eldöntése céljából, felkért személyekbõl álló nem állami bír, amely az elj-t a jogszab szabta kereteken belül, a felek által meghatározott elõírások szerint folytatja le ( az itt született ítélet/egyezség jogerõvel bír (állami kényszer is OK, ha kell) - a válbír-i elj fajtái - ad hoc (eseti): a felek erre irányuló szerz-ével jön létre, a döntéssel

megszûnik, tagjait a felek választják (elj-i szabályok: felek megállapodása v. jogszab) - állandó (intézményes): ker-i kamarák v. más szervek mellett jönnek létre; meghatározott szervezet (elnök, tisztvis-k, apparátus); itt is fõleg a felek határozzák meg az elj-i szabályokat és szabadon döntenek a bírák személyérõl (itt van választottbírói névjegyzék + általános elj-i szabályzatok) - a válbír-i elj elõnyei - jelentõség: fõleg nk-i gazd-i jellegû jogvitákban (NB: itt nem számít a precedens + ki lehet kerülni a szigorú biz-i szabályokat) - nyilvánosság kizárása (személyes v. gazd-i kérdések miatt) - kényelem (megfelelõ helyen és idõben) - gyors döntés (egyfokú elj) - formakényszer hiánya - bizalom (felek v. általuk kijelölt személyek választják a bírákat) - spec szakértelem (a bírák a kérdések szakértõi) - költségkímélés (olcsóbbak) 5. Joghatóság és a válbír-i eljárás - ha a jogvita

külföldi elemet is tartalmaz, párhuzamos lehet a joghatóság (ha nem kizárt v. kizárólagos) - nk-i szerzõdések állapítják meg, hogy x ügyekben mely országok hatóságai járhatnak el (pl. Moszkvai Válbír-i Egyezmény) ( korlátozza a felek autonómiáját) - párhuzamos joghatóság és 0 nsz ( a felek döntenek) - általában a szerz-k megkötésekor v. a vitás ügy felmerülésekor írásbeli megállapodásban: ún. kikötött joghatóság - Nmjt: a nk-i gazd-i tárgyú szerz-bõl eredõ jogvita esetére a felek kiköthetik külföldi v. belföldi rendes v válbír joghatóságát - a külföldiek mo-i befektetéseirõl szóló tv: a külföldi részvétellel mûködõ társaságnak a tsz-ével kapcsolatos jogvitákban belföldi v. külföldi rendes v válbír jár el, ha ezt írásban kikötötték 123. A válbír-ok hatásköre A választottbíróság kikötése, a választott bíróság megalakítása - a hatáskört meghatározó tényezõk - jogszab-i

rendelkezés v. megállapdás alapján kerül-e sor rá - melyik válbír járhat el - meghatározott szervezet keretében mûködô állandó választottbíróságot alapító okiratban - htvmnr - országos gazdasági kamara hozhat létre. Több országos gazdasági kamara állandó választottbíróságot közösen is létrehozhat (MKIK melletti Állandó Válbír) - az ügyek meghatározott körére törvény elôírhatja valamely állandó választottbíróság kizárólagos hatáskörét, és e választottbíróság eljárásáról e törvénytôl eltérôen rendelkezhet (tõzsdei válbír-k) - személyek milyen köre veheti igénybe a válbír-i elj-t - az ügyek tárgya - a válbír elj-a válbír-i kikötés alapján - bármely válbír elj-a kiköthetõ - bír-i peres eljárás helyett választottbírósági eljárásnak van helye, ha a) legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerûen foglalkozó személy (pl. õstermelõ is), és a jogvita e

tevékenységével kapcsolatos, továbbá b) a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és c) a választottbírósági eljárást választottbírósági szerzôdésben kikötötték. - választottbírósági az a) pontban foglalt feltétel hiányában is kiköthetô, ha azt törvény megengedi: - Nmjt: nk-i gazd-i tárgyú szerz-bõl eredõ jogvita esetére a felek kiköthetik válbír joghatóságát - Gt: gt tagjainak a társasági jogviszonnyal kapcsolatos egymásközötti, vmint a társaság és tagjai közötti jogvitákra kiköthetõ válbír - nincs helye válbír-i elj-nak: - nemperes elj indítása helyett - a Pp különleges elj-aiban, kivéve a végrehajtási pert - ha külön tv kizárja - csak a jogszab által meghatározott spec válbír elj-a köthetõ ki - jogi személyek (v. jogi személyiséggel nem rendelkezõ gt-k) értékpapírra vonatkozó ügyekben megállapodással alávethetik magukat a Tõzsde mellett mûködõ Értékpapírpiaci Válbír

elj-ának - nk-i ügyekben: MKIK mellett szervezett Állandó Válbír (eseti válbír korlátozás nélkül kiköthetõ) - a válbír-i kikötés - feltétel: jogszab-k megengedik (a kikötéssel keletkezik a válbír hatásköre) - kikötés: válbír-i szerz-ben (compromissum) - más szerz részeként v. önálló szerz-ként is OK - eseti v. állandó válbír kikötését is tartalmazhatja - írásba kell foglalni - akkor is létrejön, ha az egyik fél keresetlevelében állítja, a másik válasziratában pedig nem tagadja, ill. a válbír elõtt beperelt személy tiltakozásának hiánya is elismerõ magatartásnak minõsül - a válbír elj-a jogszab alapján (kötelezõ, nem lehet állami bír-hoz fordulni) - az értékpapír forgalmazók között, vmint a tõzsdén jegyzett értékpapírok kibocsátói és a forgalmazók között keletkezett, az Ért. hatálya alá tartozó értékpapírokkal kapcsolatos jogvitában a Tõzsde mellett mûködõ Értékpapírpiaci Válbír

jár el - a tõzsdei ügyletekkel, azok megkötésére irányuló megbízásokkal, a tõzsde alapszabával és szabályzatainak alkalmazásával kapcsolatban a tõzsde, a tõzsdetagok, az alkuszok és a megbízók között keletkezõ jogvitában a tõzsdei válbír jár el - a hatáskör megállapítása - a válbír saját hatáskörérôl - beleértve bármely, a választottbírósági szerzôdés létezését vagy érvényességét illetô kifogást - maga dönt. Ebbôl a szempontból a szerzôdés részét képezô választottbírósági kikötést úgy kell tekinteni, mint a szerzôdés egyéb kikötéseitôl független megállapodást. - a választottbíróságnak az a döntése, amely szerint egy szerzôdés semmis, önmagában nem vonja maga után a választottbírósági kikötés érvénytelenségét. - a hatáskör megállapítása, ha az elj-t a válbír elõtt indítják - a fél kifogást terjeszthet elõ a hatáskörrel, ill. a hatáskör túllépésével kapcsolatban -

a választottbíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást legkésôbb a válaszirat elôterjesztésével egy idôben kell megtenni, míg a választottbíróság hatáskörének túllépésére alapított kifogást a hatáskör feltételezett túllépésekor nyomban elô kell terjeszteni. A választottbíróság kifogást késôbb is elfogadhat, ha a kifogásolás késedelmét igazoltnak ítéli. - az a tény, hogy a fél jelölte ki a választottbírót, vagy részt vett a kijelölésben, nem zárja el a felet attól, hogy a választottbíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást elôterjesszen. - a válbír a kifogásokról akár a kifogás felmerülésekor, akár az érdemben hozott határozatban dönthet (utóbbi esetben a válbír-i ítélet érvénytelenítése iránt per indítható). Ha a választottbíróság megállapítja hatáskörét, bármelyik fél az ezen döntésrôl kapott értesítés kézhezvételétôl számított harminc napon belül kérheti a nemperes

elj folytatására illetékes megyei bír-ot, hogy egyfokú nemperes elj-ban határozzon a válbír hatáskörérõl (ha a hatáskör hiányát állapítja meg: nem lehet bír elõtt megtámadni) - a kérelemre vonatkozó döntés meghozataláig a választottbíróság folytathatja az eljárást, és határozatot hozhat. - a hatáskör megállapítása, ha az elj-t a bír elõtt indították - az a bíróság, amely elôtt a választottbírósági szerzôdés tárgyát képezô ügyben keresetet indítottak, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy bármelyik fél kérelmére a pert megszünteti, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerzôdés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan. A per megszüntetésére irányuló kérelmet az alperes legkésôbb a keresetlevélre benyújtott érdemi ellenkérelmében terjesztheti elô (a Pp. alapján a keresetlevelet a bír válbír-hoz átteni nem tudja) - a per

megszüntetése esetében a keresetlevél beadásához fûzôdô jogi hatályok harminc napig fennmaradnak. - a keresetlevél állami bír-hoz való benyújtása nem akadálya a választottbírósági eljárás megindításának, folytatásának, illetve választottbírósági határozat meghozatalának addig sem, amíg az eljárás a bíróság elôtt folyamatban van. - ha bír vmely ügyben megállapítja hatáskörét v. annak hiányát v. az ügy érdemében határoz: ez a döntés minden más szervre köteleõ (válbír-ra is) ( akkor is köteles elbírálni a válbír, ha szerinte az adott jogvitára nem vonatkozik a válbír-i kikötés) 7. A választott bírák, a válbír megalakítása - a választottbírák - tõzsdei válbír tagjait x idõre a tõzsde közgyûlése választja - MKIK megválasztja a bírákat (de bárki lehet, aki megfelel a feltételeknek) - Váb: a felek szabadon állapíthatják meg a bíró/bírák kijelölésének szabályait, de kogens rendelkezések

szerint: - nem lehet válbíró: a) aki 24. életévét nem töltötte be; b) akit jogerôs bírói ítélet a közügyektôl eltiltott; c) akit a bíróság jogerôsen gondnokság alá helyezett; d) akit a bíróság jogerôsen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, amíg a büntetett elôélethez fûzôdô hátrányok alól nem mentesül. - külön jogszab alapján nem lehet bíró v. köztisztviselő sem - a válbírák függetlenek és pártatlanok, nem képviselôi a feleknek. Eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el, és teljes titoktartásra kötelezettek a teendôik ellátása keretében tudomásukra jutott körülmények tekintetében, az eljárás megszûnése után is. Minderrôl - állandó választottbíróság esetében - megválasztásuk (kijelölésük) alkalmával írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni. - a válbírák kijelölése - a felek a választottbírák számában szabadon állapodhatnak meg, a választottbírák száma azonban csak

páratlan lehet. Ha a felek a választottbírák számában nem állapodnak meg, a választottbírák száma három. - ha a felek megállapodása szerinti kijelölési eljárás során a) az egyik fél a megállapodástól eltérôen jár el, vagy b) a felek vagy a választottbírák nem tudnak az ilyen eljárás szerint megkívánt megállapodásra jutni, vagy c) egy harmadik fél, beleértve valamely szervezetet is, nem teljesíti az ezen eljárás szerint rábízott feladatok bármelyikét a kijelölés érdekében, a fél a bírósághoz fordulhat, kivéve, ha a kijelölési eljárásra vonatkozó megállapodás ilyen esetre a kijelölés más módját írja elô. - ha a felek nem állapodnak meg a kijelölés szabályaiban: - három választottbíróból álló választottbíróság esetében mindegyik fél egy-egy választottbírót jelöl ki, és az így kijelölt két választottbíró jelöli ki a harmadik választottbírót. Ha az egyik fél a másik fél felhívásának

kézhezvételétôl számított harminc napon belül elmulasztja saját választottbírójának kijelölését, vagy ha a két választottbíró a kijelölésüktôl számított harminc napon belül nem egyezik meg a harmadik választottbíró személyében, a hiányzó választottbírót - bármelyik fél kérelmére - a bíróság jelöli ki. - háromnál több választottbíróból álló választottbíróság esetén a hiányzó választottbíró kijelölésérôl a megválasztott bírák szótöbbséggel döntenek. - egy választottbíróból álló választottbíróság esetében - ha a felek a választottbíró személyében nem tudnak megállapodni -, bármelyikük kérésére azt a bíróság jelöli ki. - a hiányzó választottbíró kijelölése során figyelemmel kell lenni a felek megállapodásában a választottbírótól megkívánt szakképzettségre és minden olyan szempontra, amely nagy valószínûséggel biztosítja független és pártatlan választottbíró

kijelölését. - a választottbírónak javasolt személy és a kijelölt választottbíró haladéktalanul köteles feltárni a felek elôtt minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, kivéve, ha a feleket ezekrôl már korábban tájékoztatta. - a választottbíró a kijelölést a felekhez intézett írásbeli nyilatkozatban fogadja el. A választottbíró kijelölését tartalmazó okirat részérôl történô aláírása elfogadásnak minôsül. - a választottbíróság tagjai - ha a felek eltérôen nem állapodnak meg maguk közül elnököt választanak. - a válbírói megbizatás megszûnése - a kizárás - a választottbíró ellen csak abban az esetben lehet kizárási kérelmet elôterjeszteni, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, vagy ha nem rendelkezik a felek megállapodása szerint szükséges

szakképzettséggel. - a fél az általa kijelölt vagy azon választottbíró ellen, akinek a kijelölésében részt vett, csak olyan okból élhet kifogással, amely a kijelölést követôen vált elôtte ismertté. - a felek a választottbíró elleni kizárási eljárás rendjében szabadon állapodhatnak meg. - ilyen megállapodás hiányában: annak a félnek, aki a választottbíró ellen kizárási indítvánnyal kíván élni, az indítvány indokolását is tartalmazó írásbeli nyilatkozatát attól a naptól számított tizenöt napon belül kell a választottbíróságnak megküldenie, amikor a választottbíróság összetételérôl tudomást szerzett, vagy amikor a kizárást lehetõvé tevõ körülmények elõtte ismertté váltak - ha a kizárási indítvánnyal érintett választottbíró nem mond le megbízatásáról, vagy a másik fél nem ért egyet az indítvánnyal, a kérelemrôl a választottbíróság dönt. (ha lemond v egyetért: új válbíró

kijelölése) - ha a válbír elutasítja: az indítványozó fél a kézhezvételtõl számított 30 napon belül kérheti a bír-ot, hogy nemperes elj-ban döntsön (a döntésig a válbír eljárhat, hat-ot hozhat) - lemondás, - csak: kizárási indítvány esetén - ha kizáró okok merülnek fel a kijelölés elfogadása után - ha ténylegesen képtelenné válik feladatai ellátására - ha más okból kellõ idõben nem jár el - ha a választottbíró lemond tisztségérôl vagy a fél egyetért a választottbíró megbízatásának megszûnésével, ez nem jelenti a fenti okok tényleges fennállásának elismerését. - ha felek között vita: bír dönt kérelemre (de itt nincs határidõ) - bármely okból szûnik meg a megbizatás: új válbírót kell kijelölni azonos szabályok alapján felek megállapodása alapján megszűnik a megbízás + a választott bíró halála + a megbízás teljesülése 124. A választott bíróság eljárása A választottbíróság

ítéletének érvénytelenítése iránti per - a szabályozás módja - a feleket a választottbírósági eljárás során egyenlô elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetôséget, hogy ügyét elôadhassa - a felek a választottbíróság által követendô eljárás szabályaiban - e törvény keretei között - szabadon állapodhatnak meg, ideértve valamely állandó választottbíróság eljárási szabályzatának kikötését is. Megállapodás hiányában a választottbíróság az eljárási szabályokat - e törvény keretei között - belátása szerint határozza meg. - tõzsdei válbír: az elj-ra vonatkozó szabályokat maga állapítja meg a vb. eljárás alapelvei: - az egyenlő elbánás - a kétoldalú meghallgatás - az eljárási szabályok meghatározása (ti., hogy szabadon állapodhatnak meg) - a nyilvánosság kizárása - az elj-i szabályok a Váb-ban (ha a felek másként nem állapodtak meg) - elj helye: - a felek

megállapodása hiányában a választottbíráskodás helyét a választottbíróság az eset körülményeit figyelembe véve állapítja meg, az állandó választottbíróság pedig az alapító okiratában meghatározott székhelyén jár el. - a fentiektõl függetlenül a választottbíróság a bírák közötti megbeszélés, a felek, a tanúk vagy a szakértôk meghallgatása, valamint tárgyak, okiratok megszemlélése céljából más helyen is összeülhet. - a nyilvánosság kizárása: a válbír elj-a nem nyilvános (kivéve: felek megállapodása) - elj nyelve - az eljárás során használandó nyelvben a felek szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában az eljárás nyelve magyar. - a felek eltérô rendelkezése hiányában, a fent meghatározott nyelvet kell alkalmazni a felek nyilatkozataira, a tárgyalásra, a választottbíróság határozatára vagy bármely más közlésére. - nk-i válbír-i elj: a felek megállapodásának hiányában az

eljárás során használandó nyelvet vagy nyelveket a választottbíróság határozza meg. - a választottbíróság elrendelheti, hogy bármely írásbeli bizonyítékhoz a felek vagy a választottbíróság által meghatározott nyelven vagy nyelveken fordítást kell csatolni. - az elj megindítása - ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a jogvita vonatkozásában az eseti választottbíróság eljárása azon a napon indul, amelyen az ellenérdekû fél (alperes) a vita választottbíróság elé utalására irányuló nyilatkozatot kézhez veszi. (a kereseti kérelem benyújtása tehát nem feltétel, arra sokszor úgyis csak a válbír megalakulása után kerül sor) - de, ha a felek állandó választottbíróságot kötöttek ki, az eljárás a keresetlevélnek a választottbírósághoz történô megérkezése napján indul. - keresetlevél és válaszirat - a felperes a felek vagy a választottbíróság által meghatározott határidôn belül köteles elôadni

kereseti kérelmét, az azt alátámasztó tényeket, a vitatott kérdéseket, míg az alperes köteles az ezekre vonatkozó válasziratát elôterjeszteni. A felek a perbeli nyilatkozatok megkívánt tartalmát illetôen eltérôen is megállapodhatnak. - a felek nyilatkozataikkal együtt mindazon okiratokat is elôterjeszthetik, amelyek megítélésük szerint az üggyel összefüggnek, hivatkozhatnak továbbá minden olyan okiratra vagy egyéb bizonyítékra, amelyet elô kívánnak terjeszteni. - a felek eltérô megállapodásának hiányában bármelyik fél módosíthatja vagy kiegészítheti keresetét vagy válasziratát a választottbírósági eljárás során, kivéve, ha a választottbíróság az ezen eljárással okozott késedelem miatt annak elôterjesztését kizárja. - a keresetre vonatkozó szabályok a viszontkeresetre is vonatkoznak - szóbeli tárgyalás és írásbeli elj - a felek eltérô megállapodása hiányában, a választottbíróság köteles a

feleket meghallgatni, és lehetôséget adni számukra beadványaik elôterjesztésére. A választottbíróság a megjelent tanúkat és szakértôket meghallgatja, pénzbírságot vagy más kényszerítô eszközt azonban nem alkalmazhat. - a feleket kellô idôben, elôzetesen értesíteni kell a tárgyalásról és a választottbíróság olyan eljárási cselekményérôl, amelynek célja tárgy vagy okirat megszemlélése. - az egyik fél által a választottbírósághoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel. Ugyanígy közölni kell a felekkel azt a szakértôi véleményt vagy más bizonyítékot, amelyet a választottbíróság döntése meghozatalánál figyelembe vehet. - a választottbírósági eljárásról jegyzôkönyvet kell készíteni, és annak egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek. - a fél mulasztása - a választottbíróság megszünteti az eljárást, ha a felperes a keresetlevelét elfogadható indok nélkül nem terjeszti

elô, kivéve, ha a felek másképpen állapodtak meg. - ha az alperes válasziratát nem nyújtja be, a választottbíróság köteles az eljárást folytatni anélkül, hogy a mulasztást a felperes állításai elismerésének tekintené. - ha a választottbírósági tárgyaláson bármelyik fél nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elô a bizonyítékait, a választottbíróság folytathatja az eljárást, és a rendelkezésére álló adatok alapján határozatot hozhat. - szakértõ kirendelése - a felek eltérô megállapodása hiányában - ha a választottbírósági eljárásban jelentôs tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a választottbíróság nem rendelkezik - a választottbíróság a) egy vagy több szakértôt rendelhet ki, hogy adjon véleményt a választottbíróság által meghatározott kérdésekben; b) bármelyik féltôl megkívánhatja, hogy a szakértônek

felvilágosítást adjon vagy mutasson be, illetve tegyen hozzáférhetôvé bármely, a tárgyhoz tartozó okiratot vagy tárgyat, hogy azt a szakértô megszemlélhesse. - ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a szakértô, ha az egyik fél kéri vagy azt a választottbíróság szükségesnek tartja - írásbeli vagy szóbeli szakvéleményének elôterjesztését követôen -, köteles részt venni a tárgyaláson, ahol a felek kérdéseket intézhetnek hozzá, és a vitás kérdések bizonyítására tanút vagy szakértôt állíthatnak. - kézbesítési szabályok - ha a felek eltérôen nem állapodtak meg, bármely írásbeli közlést azon a napon kell átvettnek tekinteni, amikor a) azt a címzettnek személyesen átadták, vagy b) azt a székhelyére, telephelyére vagy lakóhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére kézbesítették. - ha egyik sem állapítható meg: az ajánlott levélben vagy bármilyen, a kézbesítés megkísérlését

bizonyító módon a címzett utolsó ismert székhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére elküldött írásbeli közlést belföldi címzett esetében az elküldéstôl számított nyolcadik napon, külföldi címzett esetében a tizenötödik napon átvettnek kell tekinteni. - a válbír hat-ai - fajtái - elj során hozható hat - pénzbírságot, más kényszerítõ eszközt nem alkalmazhat - ha a felek másképpen nem állapodnak meg, a választottbíróság kérelemre bármelyik felet utasíthatja, hogy minden olyan ideiglenes intézkedést tegyen meg, amelyet a vita tárgya vonatkozásában a választottbíróság szükségesnek tart. A választottbíróság bármelyik felet megfelelô biztosíték adására szólíthatja fel az ilyen intézkedéssel kapcsolatban. - az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat mindaddig hatályban marad, amíg azt a választottbíróság újabb határozatával hatályon kívül nem helyezi, vagy

ugyanabban a kérdésben ítéletet nem hoz. - ideiglenes intézkedések különbsége - válbír: tágabb körben alkalmazhatja, mint a Pp szerinti bír - válbír: csak a felekre vonatkozik, végrehajtása nem kényszeríthetõ ki - befejezõ hat-ok - válbír-i ítéletek - a válbír-i ítélet: az ügy érdemében dönt - a válbír-i ítéletbe foglalt egyezség - ha az eljárás során a felek a jogvitában egyezséget kötnek, a választottbíróság az eljárást végzéssel megszünteti. - ha a felek kérik, a választottbíróság az egyezséget a megállapodásban rögzített feltételekkel ítéletbe foglalja, feltéve, hogy megítélése szerint az egyezség megfelel a jogszabályoknak. - a választottbírósági ítéletbe foglalt egyezség hatálya azonos a választottbíróság által hozott ítélet hatályával. - a válbír-i ítélet kijavítása - ha a felek eltérô határidôt nem állapítottak meg, az ítélet kézhezvételétôl számított harminc napon

belül az egyik fél a másik fél egyidejû értesítése mellett kérheti a választottbíróságot, hogy az ítéletben elôforduló bármely névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki; - ha a választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja, annak kézhezvételétôl számított harminc napon belül a kijavítást elvégzi - a választottbíróság a hibát az ítélet meghozatalától számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja. - a válbír-i ítélet kiegészítése - ha a felek másképpen nem állapodtak meg, az ítélet kiegészítését annak kézhezvételétôl számított harminc napon belül, bármelyik fél - a másik fél egyidejû értesítése mellett - kérheti, ha a választottbíróság olyan kérelem vonatkozásában, amelyet az eljárás során elôterjesztettek, nem rendelkezett. - ha a választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja, harminc napon belül -

szükség esetén tárgyalás alapján - kiegészítô ítéletet hoz. - a válbír-i ítélet értelmezése - ha a felek eltérô határidôt nem állapítottak meg, az ítélet kézhezvételétôl számított harminc napon belül, ha felek úgy állapodnak meg, egyik fél a másik félhez intézett egyidejû értesítéssel kérheti a választottbíróságot, hogy az ítélet meghatározott része vagy pontja tekintetében adjon értelmezést. - ha a választottbíróság a kérelmet indokoltnak tartja, annak kézhezvételétôl számított harminc napon belül az értelmezést megadja. Az értelmezés az ítélet indokolásának részévé válik. - a választottbíróság szükség esetén meghosszabbíthatja a kijavításra, értelmezésre vagy kiegészítô ítélet meghozatalára meghatározott határidôt - a válbír-i elj-t megszüntetõ végzés - a választottbírósági eljárás az ügy érdemében hozott ítélettel vagy a választottbíróságnak az eljárást

megszüntetô végzésével ér véget. - a választottbíróság megszünteti az eljárást, ha a) a felperes a keresetét nem terjeszti elô b) a felperes keresetét visszavonja, c) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak; d) a választottbíróság úgy ítéli meg, hogy az eljárás folytatására bármely okból nincs szükség vagy az lehetetlen. - a választottbíróság megbízatása az eljárás megszûnésével megszûnik (kivéve: javítás, értelmezés, kiegészítés) - a hat.hozatal módja - több bíróból álló választottbíróság - ha a felek másképpen nem állapodtak meg - szótöbbséggel hozza meg határozatát. Többségi álláspont hiányában a választottbírósági tanács elnöke dönt. - eljárási kérdésekben az eljáró tanács elnöke is dönthet, ha a felek vagy a választottbíróság tagjai erre felhatalmazzák. - a hat formája és tartalma - a választottbíróság ítéletét és az eljárást megszüntetô végzését

írásba kell foglalni, és azt a választottbírónak, illetve a választottbíráknak alá kell írniuk. Több bíróból álló választottbíróság esetében a tagok többségének aláírása elegendô, feltéve, hogy az elmaradt aláírás hiányának okát feltüntetik. - az ítéletben és az eljárást megszüntetô végzésben rendelkezni kell az eljárás költségének - ideértve a bírák díjának - összegérôl és annak viselésérôl. - az ítéletben rögzíteni kell a döntés alapjául szolgáló indokokat, kivéve, ha a felek egyezségét foglalták ítéletbe. - az ítéletben fel kell tüntetni annak keltét és a választottbíráskodásnak a helyét. Az ítéletet úgy kell tekinteni, mint amelyet a feltüntetett helyen hoztak. - az ítéletnek a választottbírák által aláírt egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek. 9. A bír peres elj-a a válbíráskodással összefüggésben - a bír által nyújtott jogsegély - a félnek a

választottbírósági eljárás elôtt vagy alatt a bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések megtételére irányuló kérelme és a bíróság e kérelemnek helytadó intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági eljárással (a bír a Pp általános szabályai szerint jár el - a bíróság biztosítási intézkedést rendelhet el a választottbíróság elôtt folyamatban lévô ügyben, ha a biztosítási intézkedést kérô fél a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejû magánokirattal igazolja. - ha a választottbíróság elôtt a bizonyítási eljárás lefolytatása jelentôs nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, a választottbíróság megkeresésére a helyi bíróság a bizonyítás lefolytatásával, valamint a választottbíróság által lefolytatott bizonyítás során szükséges kényszerítô eszközök alkalmazásával jogsegélyt nyújt.

- a választottbíróság azt a helyi bíróságot keresi meg, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerûbben lefolytatható. Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. - a választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerôs bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók. - a bíróság megtagadja a választottbírósági ítélet végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy a) a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik, vagy b) az ítélet a magyar közrendbe ütközik. - az a fél, aki a választottbíróság ítéletére hivatkozik vagy annak végrehajtása iránt kérelmet nyújt be, köteles annak eredeti példányát vagy hitelesített másolatát csatolni. Ha az ítélet nem magyar nyelvû, a fél köteles magyar nyelvû hitelesített fordítást is mellékelni. - a válbír ítéletének érvénytelenítése iránti per - válbír:

egyfokú elj, 0 fellebbezés, de: a fél, továbbá az, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz, a választottbíróság ítéletének részére történt kézbesítésétôl számított hatvan napon belül (jogvesztő hi.) keresettel az ítélet érvénytelenítését kérheti a bíróságtól, ha a) a választottbírósági szerzôdést megkötô félnek nem volt jogképessége vagy cselekvôképessége; b) a választottbírósági szerzôdés annak a jognak a szabályai szerint, amelynek alávetették, ilyen kikötés hiányában a magyar jog szerint érvénytelen; c) a választottbíró kijelölésérôl, illetve a választottbíróság eljárásáról nem volt szabályosan értesítve, vagy egyébként nem volt képes az ügyét elôterjeszteni; d) az ítéletet olyan jogvitás ügyben hozták, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre a választottbírósági szerzôdés rendelkezései nem terjednek ki; ha a határozat a választottbírósági

szerzôdés keretein kívül esô ügyre is tartalmaz rendelkezést, de a választottbíráskodásra tartozó kérdésekre vonatkozó döntések elválaszthatók azoktól, amelyekre a választottbíráskodás nem volt kikötve, az érvénytelenítést csak ez utóbbi rendelkezések vonatkozásában lehet kérni; e) a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának - kivéve, ha a megállapodás ellentétes e törvény kötelezôen alkalmazandó szabályával -, vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek. - a választottbírósági ítélet érvénytelenítése arra hivatkozással is kérhetô, hogy a) a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik, vagy b) az ítélet a magyar közrendbe ütközik. - de: azt a felet, akinek tudomása van arról, hogy e törvény bármely, a felek eltérô megállapodását megengedô rendelkezésének vagy a választottbírósági

szerzôdés bármely elôírásának nem tettek eleget, és az eljárásban továbbra is részt vesz, anélkül, hogy ezen mulasztás miatti kifogását haladéktalanul, vagy ha arra határidôt szabtak e határidôn belül bejelentené, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogás jogáról lemondott ( az érvénytelenítési elj során sem hivatkozhat olyan mulasztásra, amely általa elfogadottnak tekintendõ - eljáró bír: megye bír (amelynek T-én az alperes székhelye/telephelye van v. amelynek T-én a jogvitához vezetõ szerz.kötés történt); ha nem állapítható meg: FB - a bíróság a választottbírósági ítélet végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti. - a bíróság ítélete kizárólag a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére szorítkozhat. - a bíróság eljárására egyebekben a Pp. rendelkezései irányadók azzal, hogy a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a jogerôs ítélet ellen a jogosult

felülvizsgálati kérelemmel élhet. 65. Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése 155/A. § (1) A bíróság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását az Európai Közösséget létrehozó Szerződésben foglalt szabályok szerint kezdeményezheti. (2) Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a végzésben meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és az érintett magyar jogszabályokat. A bíróság végzését az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az Igazságügyi Minisztérium részére is. (3) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés ellen

külön fellebbezésnek van helye. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye