Egészségügy | Elsősegély » Elsősegélynyújtás tételek, 2006

1. a) Az elsősegélynyújtás fogalma, elsősegélynyújtási kötelezettség b) Áramütés, villámcsapás a) Az elsősegélynyújtás az első segítség adását jelenti. Célja, a sérült állapotromlásának megakadályozása ill., hogy ez az állapotromlás ne vezessen halálhoz Minden állampolgár köteles szükség esetén tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztetett helyzetbe jutott. Az elvárhatóság a helyszínen jelenlevő személy képzettségétől függ. Az egészségügyi ismeretek nélküli személytől elvárható, hogy a balesetről értesítse a mentőket. Hivatásos egészségügyi szakembertől viszont a törvény is szakszerű segélynyújtást vár el. Az elsősegélynyújtó első feladata tájékozódnia helyszínen a sérültek számáról és állapotukról. 1. 2. 3. 4. könnyű sérült (zúzódás, rándulás, sebek, kisebb törések)

súlyos sérült (gerinctörött, kisebb art. és vénás vérzés, medencetörött, nyílttörés, combcsonttörés) életveszélyes sérült (eszméletlen beteg, nagyfokú art. és vénás vérzés, sokkos állapot, égés, klinikai halott) halottak Életveszély kivédését szolgáló teendők : • elégtelen vagy hiányzó légzés, keringés esetén - újraélesztés • eszméletlenség esetén - légútbiztosítás • nagyfokú vérzés esetén - vérzéscsillapítás • kivérzés és sokkos tünetekor - megfelelő fektetés • törés, ficam észlelésekor - rögzítés • erős fájdalom - nyugalomba helyezés • mellkassérülés vagy nehézlégzés - félülő helyzet biztosítása b) Az áramütés következményei függenek az áram erősségétől (15mA felett izomgörcs veszélyes, mert lehetetlenné teszi az áramforrás elengedését, 75-100 mA kamrafibrillációt okoz), feszültségétől (60V felett veszélyes), jellegétől (egyen- vagy váltóáram), az

áram szervezeten belüli haladásának irányától (egyoldalon vagy keresztbe, a szíven keresztül), áramhatás időtartamától és kismértékben a bőr ellenállásától (vizes bőr jobban vezeti). Elsősegélynyújtás : 1. áramkör megszüntetése - főkapcsolót kikapcsoljuk 2. a sérültet egy nem vezető tárggyal (bot, seprűnyél) elhúzzuk az áramforrás közeléből 3. megvizsgáljuk az életjelenségeket 4. eszméletlen - stabil oldalfekvés, klinikai halott - újraélesztés (ököllel a beteg mellkasára ütünk - defibrilláljuk) 5. kórházi megfigyelés !!! A közvetlen villámcsapás rendszerint az élettel összeegyeztethetetlen sérülést okoz (csonttörés, végtagleszakítás, testrészek égése, elszenesedése). A villámcsapás körüli nagy légmozgás lökőhulláma is sérüléshez vezethet. Az elsősegélynyújtás a keletkezett ártalmak szabják meg, leggyakrabban újraélesztés 2.a) Mentőhívás, a mentőláda felszerelése b)

Gyógyszermérgezés tünetei, teendők A mentők hívószáma 104!!! Mentő hívásakor az alábbi adatokat kell bemondani : 1. Mi történt ? • karambol, gázolás, öngyilkosság, klinikai halál, újraélesztés zajlik stb. 2. Hol történt ? • városban : kerület, kereszteződés, házszám amely előtt az esemény történt • lakásban : kerület, utca, házszám, lépcsőház száma, emelet, ajtószám, lakástulajdonos neve • üzemben : üzem neve, címe, kapu száma, épület száma • országúton : út száma, km szelvény • autópályán : útszakasz iránya, km szelvény • számozatlan úton : két község amely között a baleset történt, km szelvény amely után a számozatlan út leágazik a számozott útról • nehezen megközelíthető helyszín : találkozási pont ahol egy személy várja a mentőt 3. Mennyi sérült van és milyen az állapotuk ? • könnyű, súlyos, életveszélyes, halott 4. Milyen egyéb segítségre van szükség ? •

műszaki mentés, rendőrség Mentőláda felszerelése : • sebfertőtlenítéshez jód és benzin • steril mull lapok és pólyák,gyorskötöző pólyák • háromszögletű kendő, biztosítótű • gumikesztyű • steril vatta,olló, ragtapasz • rugalmas pólya • kis füzet feljegyzésekhez • fájdalomcsill.,lázcsill,görcsoldó b) Gyógyszermérgezés létrejöhet szándékosan (öngyilkossági kísérlet) és véletlenül (túladagolás miatt ill. gyermek). Leggyakoribb az altatószerek túladagolása Ennek tünetei : • aluszékonyság, csak erős ingerekre reagál • a beteg dünnyögve beszél, magára hagyva azonnal elalszik • nagyobb mennyiségű gyógyszer esetén mély eszméletlenség • légzése horkoló, akadozó, szakaszos • pulzus szapora, könnyen elnyomható • pupillák morfinszármazékoknál beszűkülnek, barbiturátszármazékoknál felváltva szűkülnek ill. kitágulnak • mély eszméletlenség esetén függetlenül az altatószer

jellegétől a pupillák maximálisan tágak és fényre nem reagálnak Elsősegélynyújtás : • hánytatás, de csak ha a beteg még nem aluszékony és van garatreflexe • eszméletlen beteget TILOS hánytatni !!! • sikeres hánytatás esetén orvosi szenet és keserűsót itatunk a beteggel • aluszékonyság, mély álom, eszméletlenség esetén stabil oldalfekvés • ha a beteg légzése leáll az altatószer miatt lélegeztetni kell!!! ) azonnal kórházba juttatni!!! 3.a) Az életjelenségek vizsgálata b) Eszméletlen beteg vizsgálata, légútbiztosítás a) Légzés : A kitáguló és visszasüllyedő mellkas mozgása jól látható, amikor a beteg lemeztelenített mellkasát oldalról annak szintjében figyeljük. Nem lélegzik a beteg ill légzése a szervezet oxigén ellátását nem biztosítja, ha fél perc alatt nem észlelhető légzőmozgás. Normális 14-16/perc Keringés : Szívösszehúzódáskor a szív kamrái kb.70 ml vért nyomnak az aortába, ill

a tüdőverőérbe A kamrák kitágulásakor az ütőerek rugalmas fala összehúzódva továbbítja a vért, ez a lüktető, pulzáló mozgás jól tapintható az artériákon. Art carotis communis Másodlagos tünetek : bőrszín lehet sápadt (kivérzés) ill. szederjes (sokk) pupillák lehetnek tágak (keringés leállása után 60.90 másodperc múlva), szűkek (morfinmérgezés) b) Eszméletlenség Eszméleten az agy folyamatos aktív működése által fenntartott éber állapotot értjük. Az eszmélet fiziológiás és mérsékelt fokú felfüggesztése az alvás. Erősebb inger a természetes alvást azonnal megszünteti, a betegség miatt bekövetkező eszméletlenség állapotából azonban a beteg nem vagy alig ébreszthető. Vizsgálata : a legbiztosabb reflex a pillareflex ! • légzés és keringés vizsgálata • száj- garat üreg megtekintése, vér, véralvadék, nyák, hányadék, ételmaradék ill. idegen test eltávolítása • mozgatható műfogsor

eltávolítása • külsérelmi nyomok vizsgálata (koponyasérülés, gerincsérülés) • stabil oldalfekvő helyzet biztosítása • megfigyelés 4.a) A klinikai halál fogalma, az újraélesztés ABC-je b) A sebek fajtái, sebellátás A klinikai halál a halál folyamatának első szakasza, melynek tünete az alapvető életműködések hiánya. Kezdete az életműködések megszűnésének időpontjával egybe esik és legfeljebb öt percig tart. Öt perc alatt az agykéreg sejtjei visszafordíthatatlanul károsodnak, s a klinikai halál folyamata a biológiai halálba torkollik. A - átjárható légutak biztosítása B - befúvásos lélegeztetés C - kompresszió biztosítása D - drogok, gyógyszerek beadása E - EKG F - fibrilláció megszűntetése Seb keletkezik ha a bőr folytonossága megszakad. Sebek fajtái : • metszett seb • vágott seb • zúzott seb • szúrt seb • lőtt seb • harapott seb • csonkolt seb A sebellátás célja a vérzés

csillapítása és a seb további fertőzésének megakadályozása! • sebkörnyék mechanikus tisztítása (mindig a sebtől kifelé) • seb környékének fertőtlenítése (ált. jóddal) • steril fedőkötés Sebbe kézzel belenyúlni nem szabad! Sebből kiálló nagyobb tárgyat eltávolítani nem szabad ! (emelt fedőkötés) Sebbe jódot tenni nem szabad, kivéve a harapott sebnél, a veszettség miatt! Kenőcsöt, hintőport a sebbe tenni nem szabad! 5.a) Sebellátás szabályai b) Stabil oldalfekvés alkalmazása A sebellátás célja a vérzés csillapítása és a seb további fertőzésének megakadályozása! • • • • • • • Sebkörnyék mechanikus tisztítása mindig a sebtől kifelé történjen! A seb fedéséhez kizárólag steril sebkötöző anyagokat használjunk!! Sebbe kézzel belenyúlni nem szabad! Sebből kiálló nagyobb tárgyat eltávolítani nem szabad ! (emelt fedőkötés) Sebbe jódot tenni nem szabad, kivéve a harapott sebnél,

a veszettség miatt! Kenőcsöt, hintőport a sebbe tenni nem szabad! A steril gézlap sebbe kerülő részét kézzel ne érintsük! A stabil oldalfekvés célja az aspiráció kivédése, a szabad légút biztosítása! Tilos stabil oldalfekvést alkalmazni gerinctörésnél, medencetörésnél, nyílt hasi sérülésnél, combcsonttörés, felkarcsonttörés, sorozat bordatörés és szegycsonttörés esetén! A beteg bal oldalához térdelünk, bal karunkkal a beteg térdei alá nyulunk és felhúzzuk. A térdeket megdöntve a beteg jobb karját a jobb kezünkkel a beteg csípője alá helyezzük. A beteg bal karját a mellkasán keresztbe helyezzük, majd felkarját a válla alatt megragadva és térdeit fogva erőteljes mozdulattal a jobb oldalára fordítjuk. Az oldalára fordított beteg végtagjait elrendezzük úgy, hogy az alul levő alsó végtagot behajlítjuk, felül levő alsó végtagot kiegyenesítjük és a jobb kézfejét a feje alá helyezzük. 6.a) Sav-

lúgmérgezés tünetei, ellátása b) A vérzések típusai Marószernek nevezzük a savakat és lúgokat. Vegyi tulajdonságuknál fogva, kellő mennyiségben a testfelülettel érintkezve, helyi szövetpusztulást okoznak. A savak hatására a sejtfehérje kicsapódik, jellemző színű kemény pörk keletkezik. A pörk bizonyos fokú védelmet jelent, mert a savmarás nem jut el a szövetek mélyébe Lúg hatására a sejtfehérje elfolyósodik, a lúg maró hatása a szövetek mélyébe terjed. A sav és a lúg egymást közömbösíti, ezt használjuk fel az elsősegélynyújtás során. Savmérgezés esetén enyhén lúgos oldattal (szódabikarbóna, tej), lúgmérgezéskor pedig enyhén savas oldattal (citromsav) közömbösíteni kell. Ha nem állnak rendelkezésre az előbbi anyagok akkor vízzel vagy tejjel kell hígítani a marószert. Savmérgezés : • sósav - sárgás-fehér pörkök • kénsav - sárga pörkök • salétromsav - barna pörkök • heves fájdalom

(nyelőcső, gyomor) • szembe fröccsenve vakságot is okozhat Nagy mennyiségű vízzel öblítsen (igyon) a beteg, ill. közömbösítsük a savat Szembe került savat bő vízzel kimosni. Lúgmérgezés : • iparban fordul elő, mert tömény lúg a kereskedelemben nem kapható • száj nyálkahártyán, nyelven, garatfalon, ajkakon puha, gyulladásos szélű felmaródások keletkeznek • beteg nyála sikamlós • a fájdalom rendkívül kifejezett • súlyos ált. állapot : arca szürkéssápadt, bőre hideg verejtékes, vérnyomás alacsony, pulzus szapora, könnyen elnyomható • a szemben súlyos, elfolyósodó marás Közömbösítéshez 3%-os bórsav oldatot használhatunk, de nagyon jó erre a célra a tej is. A lúgmérgezést követően a mérgezés késői következményei nehezítik a beteg életét. A lúgmarás helyén kiterjedt és folyamatosan zsugorodó hegek alakulnak ki (nyelésképtelenség, nyelőcsőplasztika) A vérzések lehetnek külső (külvilág

felé) ill. belső (szövetek közé, testüregekbe) vérzések A vérzés jellegénél fogva lehet kapilláris (hajszáleres), vénás (visszeres)és artériás (ütőeres)vérzés. Hajszáleres vérzés : Szivárgó, gyöngyöző vérzés - sebellátás, fedőkötés Visszeres vérzés : Az ér nagyságától függően a vér bőven folyik a sebből, színe sötét vörös. Végtag megemelése, szorító ruhadarabokat meglazítjuk, nyomókötés helyezünk a sebre (st.gézlap - körkörös kötés - nyomópárna - körkörös kötés) Ütőeres vérzés : A sebből ütemesen, a szívösszehúzódásoknak megfelelően spriccel ki a vér, melynek színe élénkpiros. Ellátásánál fontos az azonnali vérzéscsillapítás az artériás nyomópontok segítségével, majd nyomókötés helyezünk fel. A nyomókötést lebontani tilos, ha átvérzik újra áttekerjük!!! Különleges vérzések : • fogmedri vérzés - tamponáljuk • orrvérzés - orrszárnyakat összefogni és a

beteg hajoljon előre, tarkóra hideg borogatás • vérköpés - okozhatja tüdősérülés, TBC, tüdőembolia - féligülő helyzet, ágynyugalom, kórház • gyomorvérzés - sötétbarna, kávézacc szerű - fekély, daganat - hanyatt fektetjük, lábakat felhúzzuk, kórház • nyelőcsővérzés - élénkpiros vér, alvadt vérlepény - hanyattfekvés, ágynyugalom - kórház • székletben jelentkező vér - okozhatja gyomorvérzés de véreshurka is. 7.a) Rándulások, törések, ficamok b) Vérzéscsillapítás Rándulás : Akkor keletkezi, ha egy külső erő kimozdítja természetes helyzetéből az ízületi fejet, de az erőhatás megszűntekor az visszatér az ízületi árokba. Erek, inak idegek sérülnek Kék-zöld, fájdalmas Funkciózavar is felléphet. Nyugalomba helyezés, jegelés, rögzítés Ficam : Akkor keletkezik, mikor erő hatására kimozdul az ízületi fej a vápából de az erőhatás megszűntekor sem tér vissza. Nagyon heves fájdalom Az

ízületnek rendellenes formája van, jellemző a rugalmas rögzítattség Rögzítés, de visszatenni tilos !!! Törés : Nagy erőbehatás a csontszövet folytonosságát megszakítja és törést okoz. 1. zöldgally törés - csecsemőknél és gyermekeknél annyira erős a csonthártya, hogy a csont eltörik de a csonthártya ép marad 2. zárt törés - a csontot körülvevő lágyrészek és a bőr ép marad 3. nyílt törés - a törés felett seb keletkezik, a csontvégek láthatóvá vállnak Tünetei : fájdalom, duzzanat, alakváltozás, rendellenes mozgathatóság, működésképtelenség Ellátása : rögzítés, nyugalomba helyezés, pszichés fájdalomcsillapítás, szakorvosi ellátás Jellegzetes törések . Koponyaalapi törés : • elülső árok törése - szem körüli vérömleny, orrból csorgó vér és liquor keveréke • középső árok törése - fül mögötti vérömleny és a fülből szivárgó véres- vizes folyadék • hátulsó árok törése -

vérömleny a tarkón és véres- vizes folyadék csurog a garatfalon eszméletlen - stabil oldalfekvés, sebellátás eszméleténél van - sebellátás, hanyatt fektetjük vagy arra az oldalra ahonnan a vér folyik a füléből, vállát megemeljük Gerinctörés : Ha tálcafogással végigsimítjuk a beteg gerincét duzzanatot ill. szintbeli eltérést észlelünk A baleset mechanizmusából is következtethetünk gerinctörésre. A talált helyzetben hagyjuk, nem szállítjuk!!! Mentők vákummatrac - azonnal kórház! Ha mégis mozdítani kell, akkor három elsősegélynyújtó tálcafogással egyszerre emelheti. Medencecsonttörés : Tünete a symphysis bemélyedése. A beteget a talált helyzetben hagyjuk, medence két oldalát megtámasztjuk. Bordatörés : Lehet egy vagy több borda törött ill. ablakos bordatörés Erős fájdalom mely légvételnél, köhögésnél, tüsszentésnél már szinte elviselhetetlen. A kis lihegő légvételek miatt tetániás görcs is

kialakulhat (sav-bázis egyensúly felborul). A beteget féligülő helyzetbe hozzuk Combcsonttörés : A beteget kényelmes helyzetbe helyezzük, megtámasztjuk, azonnal kórházba juttatjuk. Vérzéscsillapításra a vénás és az artériás vérzésnél van szükség. A vénás vérzésnél a végtagot megemeljük és nyomókötést alkalmazunk. Az artériás vérzésnél az artériát kézzel az alatta lévő csonthoz nyomjuk és ezzel a vérzés megállítható vagy nagymértékben csökkenthető. Artériás nyomópontok : 1. halántéki ütőér (a temporalis superficialis) - külső hallónyílás előtt fölött 2. állcsonti ütőér (a maxillaris externa) - az angulus mandibulae előtt két centiméterrel 3. közös nyaki ütőér (a carotis communis) - gégeporc magasságában a gerincoszlophoz kell nyomni (végszükségben a sebbe belenyúlva ujjal összeszorítható) 4. kulcscsont alatti verőér (a subclavia) - felülről hüvelykujjal az első bordához nyomjuk 5.

felkari verőér (a brachialis) - felkarcsont belső felszínéhez nyomjuk 6. combütőér (a femoralis) - a lágyékhajlat alatt a combcsonthoz nyomjuk 8.a) Mentőhívás b) Az eszméletlen beteg ellátása A mentők hívószáma 104!!! Mentő hívásakor az alábbi adatokat kell bemondani : 1. Mi történt ? • karambol, gázolás, öngyilkosság, klinikai halál, újraélesztés zajlik stb. 2. Hol történt ? • városban : kerület, kereszteződés, házszám amely előtt az esemény történt • lakásban : kerület, utca, házszám, lépcsőház száma, emelet, ajtószám, lakástulajdonos neve • üzemben : üzem neve, címe, kapu száma, épület száma • országúton : út száma, km szelvény • autópályán : útszakasz iránya, km szelvény • számozatlan úton : két község amely között a baleset történt, km szelvény amely után a számozatlan út leágazik a számozott útról • nehezen megközelíthető helyszín : találkozási pont ahol egy

személy várja a mentőt 3. Mennyi sérült van és milyen az állapotuk ? • könnyű, súlyos, életveszélyes, halott 4. Milyen egyéb segítségre van szükség ? • műszaki mentés, rendőrség Eszméletlenség Eszméleten az agy folyamatos aktív működése által fenntartott éber állapotot értjük. Az eszmélet fiziológiás és mérsékelt fokú felfüggesztése az alvás. Erősebb inger a természetes alvást azonnal megszünteti, a betegség miatt bekövetkező eszméletlenség állapotából azonban a beteg nem vagy alig ébreszthető. Vizsgálata : a legbiztosabb reflex a pillareflex ! • légzés és keringés vizsgálata • száj- garat üreg megtekintése, vér, véralvadék, nyák, hányadék, ételmaradék ill. idegen test eltávolítása • mozgatható műfogsor eltávolítása • külsérelmi nyomok vizsgálata (koponyasérülés, gerincsérülés) • stabil oldalfekvő helyzet biztosítása • megfigyelés A stabil oldalfekvés célja az aspiráció

kivédése, a szabad légút biztosítása! Tilos stabil oldalfekvést alkalmazni gerinctörésnél, medencetörésnél, nyílt hasi sérülésnél, combcsonttörés, felkarcsonttörés, sorozat bordatörés és szegycsonttörés esetén! A beteg bal oldalához térdelünk, bal karunkkal a beteg térdei alá nyulunk és felhúzzuk. A térdeket megdöntve a beteg jobb karját a jobb kezünkkel a beteg csípője alá helyezzük. A beteg bal karját a mellkasán keresztbe helyezzük, majd felkarját a válla alatt megragadva és térdeit fogva erőteljes mozdulattal a jobb oldalára fordítjuk. Az oldalára fordított beteg végtagjait elrendezzük úgy, hogy az alul levő alsó végtagot behajlítjuk, felül levő alsó végtagot kiegyenesítjük és a jobb kézfejét a feje alá helyezzük. 9.a) Az égés típusai, ellátása b) Gerinctörött sérült vizsgálata, ellátása Az égést okozhatja a testfelülettel érintkező forró gőz, víz vagy egyéb magas hőfokú folyékony

anyag, láng, izzó fém. Az égés fokozatai : Első fokú - bőrpír jellemzi, az égett bőrfelület fájdalmas Másodfokú - égési hólyagok (bulla) alakulnak ki Harmadfokú - a bőr felső rétege teljesen elpusztul, égési seb keletkezik A kilences szabály : fej mellkas és hasfal elől hát hátul két felső végtag két alsó végtag gáttájék 9% 2∗9% 2∗9% 2∗9% 2∗2∗9% 1% 11∗9% + 1% = 100% Következményei : Az erek fala károsodik, plazma áramlik a szövetek közé - vértérfogat csökken - shock!!! Égett felület fertőzése !!! Elsősegély : Az égést követő húsz percen belül az égett testrész hűtése hideg folyóvízzel, 10-15 percig ! Steril fedőkötés. 3-5 %-ot meghaladó égésnél kórházi ápolás szükséges Gerinctörés : Ha tálcafogással végigsimítjuk a beteg gerincét duzzanatot ill. szintbeli eltérést észlelünk A baleset mechanizmusából is következtethetünk gerinctörésre. A talált helyzetben hagyjuk, nem

szállítjuk!!! Mentők vákummatrac - azonnal kórház! Ha mégis mozdítani kell, akkor három elsősegélynyújtó tálcafogással egyszerre emelheti. 10.a) Klinikai halál fogalma, a reanimáció menete b) Nyomókötés felhelyezése az alsó végtagra A klinikai halál a halál folyamatának első szakasza, melynek tünete az alapvető életműködések hiánya. Kezdete az életműködések megszűnésének időpontjával egybe esik és legfeljebb öt percig tart. Öt perc alatt az agykéreg sejtjei visszafordíthatatlanul károsodnak, s a klinikai halál folyamata a biológiai halálba torkollik. Újraélesztés - Reanimáció - Reszusztitáció Kemény alapra fektetjük!!! Egy elsősegélynyújtó esetén : 1. négy befúvással feltöltjük a beteg tüdejét oxigénnel 2. 15 kompresszió 3. 2 befúvás 4. 15 kompresszió Két elsősegélynyújtó esetén : 1. négy befúvás 2. 5 kompresszió 3. 1 befúvás 4. 5 kompresszió Befúvás : a beteg bal oldalán állva egyik

kezünkkel a homlokát másikkal pedig az állcsúcsát fogjuk, száját zárjuk és hátrahajtjuk a fejét, hogy a légutakat szabaddá tegyük. Szájból orrba lélegeztetünk Kompresszió : tenyerünket a beteg mellkasára helyezzük (szegycsont fölé), majd másik tenyerünket erre merőlegesen fektetjük és nyújtott könyökkel, felsőtestünk súlyának kihasználásával gyors nyomásokat fejtünk ki a mellkasra. A reanimáció hatásos ha emelkedik a beteg mellkasa, eredményes ha a nyálkahártya színe megváltozik és sikeres ha visszatér a spontán légzés és szívműködés. Hibák : • rosszul ítéljük meg és van légzése, nem töltjük fel oxigénnel a tüdejét, gyomrába levegő jut • nem fektetjük kemény alapra - hintázik • bordatörés, szegycsonttörés, szívsérülés Nyomókötés : • seb környékét ellátjuk • steril gézlappal fedjük • keményre gyúrt vattagombócot vagy kettéhajtott pólyatekercset helyezünk nyomópárnának • a

nyomópárnát szoros pólyamenetekkel a sebre rögzítjük • a vérző végtagot felpolcoljuk 11.a) A shock fogalma, teendők shockos beteg esetén b) A sérültek osztályozása a baleseti helyszínen A shock perifériás keringési elégtelenség, mely önmagától nem rendeződik. Az erek térfogata és a benne keringő vér térfogata között aránytalanság alakul ki. Beavatkozás nélkül circulus vitiosus alakul ki, mely végül halálba torkollik. Okozhatja : • vérzés, égés, szívinfarktus - keringő vérmennyiség csökken • tüdőembolia - kisvérköri keringési akadály • értágulat - anafilaxiás shock A beteg szürkés, sápadt, verejtékes, hideg tapintatú. Vérnyomás alacsony, pulzus szapora, könnyen elnyomható Elsősegély : • sebek fedése • vérzéscsillapítás • égett terület hűtése • nyugalomba helyezés • megfelelő fektetési mód - hanyatt fekvő helyzet, lábak felpolcolva Az elsősegélynyújtó első feladata

tájékozódnia helyszínen a sérültek számáról és állapotukról. 1. 2. 3. 4. könnyű sérült (zúzódás, rándulás, sebek, kisebb törések) súlyos sérült (gerinctörött, kisebb art. és vénás vérzés, medencetörött, nyílttörés, combcsonttörés) életveszélyes sérült (eszméletlen beteg, nagyfokú art. és vénás vérzés, sokkos állapot, égés, klinikai halott) halottak 12.a) Sorolja fel az artériás nyomópontokat b) Az életjelenségek vizsgálata Artériás nyomópontok : 1. halántéki ütőér (a temporalis superficialis) - külső hallónyílás előtt fölött 2. állcsonti ütőér (a maxillaris externa) - az angulus mandibulae előtt két centiméterrel 3. közös nyaki ütőér (a carotis communis) - gégeporc magasságában a gerincoszlophoz kell nyomni (végszükségben a sebbe belenyúlva ujjal összeszorítható) 4. kulcscsont alatti verőér (a subclavia) - felülről hüvelykujjal az első bordához nyomjuk 5. felkari verőér (a

brachialis) - felkarcsont belső felszínéhez nyomjuk 6. combütőér (a femoralis) - a lágyékhajlat alatt a combcsonthoz nyomjuk Légzés : A kitáguló és visszasüllyedő mellkas mozgása jól látható, amikor a beteg lemeztelenített mellkasát oldalról annak szintjében figyeljük. Nem lélegzik a beteg ill légzése a szervezet oxigén ellátását nem biztosítja, ha fél perc alatt nem észlelhető légzőmozgás. Normális 14-16/perc Keringés : Szívösszehúzódáskor a szív kamrái kb.70 ml vért nyomnak az aortába, ill a tüdőverőérbe A kamrák kitágulásakor az ütőerek rugalmas fala összehúzódva továbbítja a vért, ez a lüktető, pulzáló mozgás jól tapintható az artériákon. Art carotis communis Másodlagos tünetek : bőrszín lehet sápadt (kivérzés) ill. szederjes (sokk) pupillák lehetnek tágak (keringés leállása után 60.90 másodperc múlva), szűkek (morfinmérgezés) 13.a) Gázmérgezések, növényvédő szerek okozta

mérgezések b) Artériás- vénás vérzés Gázmérgezések Szénmonoxid • 200 -300-szo jobban kötődik a hemoglobinhoz • a kipufogógáz sok szénmonoxidot tartalmaz • kínzó, szaggató jellegű fejfájás, hányinger, hányás, látásromlás, cseresznye piros ajak és arcszín, izomgyengeség jellemzi • ellátás : friss levegőre visszük, életfunkciókat megvizsgáljuk • eszméletlen beteget stabil oldalfekvés, előfordulhat epilepsziát utánzó rángógörcs • klinikai halottat újraélesztünk (biológiai halálnál piros hullafoltok jelennek meg) Széndioxid • leggyakrabban borospincékben fordul elő • ellátása ugyanaz mint a szénmonoxidnál • a széndioxid 4-5 %-ban ingerli, 10%-nál nagyobb mennyiségben bénítja a légzőközpontot. Növényvédőszerek okozta mérgezések Magyarországon kb. 300 féle növényvédőszer van forgalomban Mérgezéseket legtöbbször az akrilfoszfátok okoznak, melyek a koleszterináz enzimet bénítják, amikoris

felszaporodik az acetilkolin és ez pedig paraszimpatikus tüneteket okoz. A méreg a szervezetbe bejuthat nyálkahártyáról, bőrről, belélegezve és enterális úton. • gombostűnyi pupillák • alacsony vérnyomás, lassú szívműködés • fokozott nyálfolyás, hányás, hasmenés • verejtékezés, remegés, izomgyengeség • eszméletzavar, eszméletlenség Elsősegély : • magunkat óvjuk - gumikesztyű • hánytatás (ha eszméleténél van) • ha szemébe fröccsent ki kell mosni szódabikarbónás oldattal • szennyezett ruhát eltávolítjuk • szappanos vízzel lemossuk Artériás (visszeres vérzés) : Az ér nagyságától függően a vér bőven folyik a sebből, színe sötét vörös. Végtag megemelése, szorító ruhadarabokat meglazítjuk, nyomókötés helyezünk a sebre (st.gézlap - körkörös kötés - nyomópárna - körkörös kötés) Vénás (ütőeres vérzés) : A sebből ütemesen, a szívösszehúzódásoknak megfelelően spriccel ki a

vér, melynek színe élénkpiros. Ellátásánál fontos az azonnali vérzéscsillapítás az artériás nyomópontok segítségével, majd nyomókötés helyezünk fel. A nyomókötést lebontani tilos, ha átvérzik újra áttekerjük!!! 14.a) Elsősegélynyújtás heveny rosszullétek esetén b) A koponyaalapi törés tünetei, ellátása Ájulás • heveny perifériás keringési elégtelenség • átmenetileg, hirtelen csökken a vérnyomás és az agy vérellátása zavart szenved • oka lehet kellemetlen látvány, tartós állás, rossz szag, izgalom • foltokat vél látni a beteg,melegérzete van, majd összeesik • önmagától rendeződő folyamat • beteget lefektetjük, lábát felemeljük (Trendelenburg helyzet) Epilepszia • a központi idegrendszer körülírt területén, fejlődési rendellenesség miatt kialakuló elváltozás amely időszakosan jelentkező tónusos görcsökben, rohamokban nyilvánul meg • a kis roham alkalmával csak rövid ideig

tartó eszméletlenség alakul ki • a nagy roham során a beteg eszméletét veszti, elvágódik majd a teljes vázizomzatban fél percig tartó merevgörcsöt átmenet nélkül rángógörcs váltja fel. • a tüdőkből kipréselt levegő sikoly szerű hangot okoz • beteg arca szederjes • vizeletét, székletét maga alá üríti Elsősegély : biztonságos helyre vinni, lefogni nem szabad !! Nyelvét óvni a sérülésektől. Koponyaalapi törés : • elülső árok törése - szem körüli vérömleny, orrból csorgó vér és liquor keveréke • középső árok törése - fül mögötti vérömleny és a fülből szivárgó véres- vizes folyadék • hátulsó árok törése - vérömleny a tarkón és véres- vizes folyadék csurog a garatfalon eszméletlen - stabil oldalfekvés, sebellátás eszméleténél van - sebellátás, hanyatt fektetjük vagy arra az oldalra ahonnan a vér folyik a füléből, vállát megemeljük