Földrajz | Társadalomföldrajz » Horvátország és Dalmácia

Horvátország Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul Republika Hrvatska), közép-európai állam. Magyarország déli szomszédja. A két ország több mint 800 éves történelemre tekint vissza Általános adatai Főváros: Zágráb Államforma. Köztársaság Köztársasági elnök. Stejpan Mesic Miniszterelnök. Ivo Sander Hivatalos nyelv: horvát Függetlenség 1991 Terület. Összes: 56. 542 km2 Víz. 0, 01% Népesség: 4. 491 543 fő (2008) Népsűrűség: 79 fő/km2 Pénznem. Horvát kuna Nemzetközi gépkocsijel. HR Földrajz: Az ország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Éghajlat: Belső vidékén mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik. A tengerpartokon mediterrán az

éghajlat Átlaghőmérséklet januárban -5 -10°C agusztusban 13-26°C Domborzat: A táj a kis területe ellenére változatos. Legmarkánsabb tájegységei: Dráva- Száva- vidék Részei: Zágrábi- medence, Horvát-középhegység, Szalavon-röghegység, Drávamenti- síkság, Alsó- Száva- síkság Dinári- hegység Horvát tengerpart Legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brac, Hvar, Pag, Dugi, Otok és Rab Legnagyobb öblei: Kvarner- öböl, Sibeneki- öböl Félszigetei: Isztiriai- félsziget, Peljesac- félsziget Vízrajz: Folyói. Duna, Dráva, Száva,Kulpa, Mura,Nereteva Mirna, Krka, Zrmanja és a Cetina. Tavai: Vranai-tó, Perucko –tó, Dráva- víztározó és a Kruscicai- víztározó. Adriai-tenger. Természetvédelem: 8 Nemzeti park közülük a Péitvicei- tavak a világörökség része. Történelme: Ókor: Illír és pannon törzsek lakták Középkor. Bizánci birodalom volt rá hatással, majd 800 éves perszonálunió Magyarországgal. 20. század: Első

világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. 1929-től Jugoszlávia része. A második világháború idején független lett, majd ismét Jugoszlávia része lett 1991-ben kikiáltotta a függetlenségét, majd 1995-ig véres háború. 2005-ben Horvátország hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. Etnika megoszlás: 89, 7 % horvát, szerb 4, 5 %. A fennmaradó százalék a bosnyák, szlovén, cseh, olasz, albán, roma és magyar. Idegenforgalom: Az 1980-as években a Horvát Tagköztársaság adta az idegenforgalmi bevétel 80% -át. A háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségek érték az idegenforgalmat, és csak lassan nyerte vissza régi vonzerejét. Idegenforgalmi területi: Iszria, Dalmácia, Zadar, Sibeniki, Split, Dubrovnik, Szlavónia, és Drávaszög, Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy

jachtkikötője van Az Adria legnagyobb félszigete Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordméretű az idegenforgalom. Gasztronómia: Horvátország gasztronómiája természeti adottságai miatt rendkívül sokrétű. A török a magyar az olasz konyha hatásai is befolyásolják. A tengertől távolabb eső részen leginkább magyarhoz hasonló a konyha A tengerparti részen főleg halat fogyasztanak. Legismertebb ételei: Csevap, Ajvar Burek Surukli Pleskavica Brodet Csorba Lignja Dalmácia Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója. Területe közel 11 960 km2, Domborzat: Dalmácia hegyes vidék, amelyet szélesebb-keskenyebb völgyek szelnek át. A tenger felé általában meredeken ereszkedik le Hegyei túlnyomórészt mészkőből állnak, ezért legnagyobb része karszt természetű. Északon a Velebit-hegység emelkedik, amelynek legmagasabb csúcsai a Vakanski A nagyobb szigetek: Arbe, Brazza, Bua,

Coronata, Curzola, Grossa, Lagosta, Lesina, Lissa, Lokrum, Meleda, Pago, Pasman, Premuda, Solta, Ulbo, Zelva és Zuri. A barlangokban, szakadékokban és víznyelőkben gazdag vidéken a csapadékvíz gyorsan a felszín alá folyik. Kevés az olyan hely, ahol homokkő és agyag van, ahol források fakadnak és a termékenység jobb. Vízrajz. Dalmáciában három nagyobb öböl nyúlik be a szárazföldbe északon a Novigradi-, középen a Sabioncelloi- és délen a Cattarói-öböl. Dalmácia jelentősebb folyói: a Novigradi-öbölbe szakadó Zrmagna; a Krka, amely Knin fölött a világ egyik legnagyobb forrásából ered és 16 vízesést alkotva, a Sebenicoi kikötőnél torkollik a tengerbe. Éghajlat: Dalmácia éghajlata mediterrán. Az évi középhőmérséklet sok helyen meghaladja a15°C-ot A nyár, amely májusban kezdődik, forró és nagyrészt száraz; télen a hó ritkán esik. Az évi csapadékmennyiség közel 800 mm. Gazdasága: Dalmácia fő mezőgazdasági

terménye az olajbogyó, a szőlő, az árpa, a kukorica, a búza, a déligyümölcsök és a dohány. Dalmácia rövid története. I.e180 körül a dalmát törzsek önálló országot alapítottak, melynek Delminium (ma Zupanja) volt középpontja. A rómaiak 156-ban feldúlták Delminiumot, a dalmát törzsek meghódoltak 49-45 között Dalmácia is színhelye volt a Caesar és Pompeius pártbeliek versengésének s végül Augustus hadvezérei meghódították. Dalmáciai látványosságai Zadar Dalmácia északi bástyája. Tulajdonképpen innentől számítják Dalmáciát egészen a déli bástyáig, Dubrovnikig. Zadar magyar szempontból kiemelt jelentőségű, hiszen Zadar (magyarul: Zára) volt az első olyan horvát város, amely a Magyar Korona fennhatósága alá került. Mára Zadar a világ egyik legvonzóbb úticéljává lépett elő. Zadar látnivalói: Városkapu Öt Kút tere Szent Donát körtemplom Piac Tengeri orgona A Nap emlékműve Egyéb Dalmáciai

területek: Biogradi Rivéria Ez egy 30 km hosszú partszakasz. Kornati Nemzeti Park Kis kopár szigetek találhatók benne. Krka Nemzeti Park A nemzeti park vízeséseiben még fürödni lehet. Primosten Ez középkori városka egy kis szigetre épült. Trogír Ez egy mesterséges szigetre épült középkori város Split Ez Dalmácia szíve Split látnivalói: Diokletianus palota Tengeri Kapu Peristilium Sveti Duje székesegyház. Ezüstkapu Piac Egyéb dalmát látnivalók: Hvar Egykori velencei flotta hadibázisát képezte Korcula. Ez Marco Polo szülővárosa. Dubrovnik Látványosságai: Városfal Fő utca Szent Megváltó templom Nagy Onforio kút Ferences kolostor Roland- oszlop Sponza palota Szent Balázs templom Dalmáciai Ízei és Illatai. A dalmát konyha az élelmiszerek választását és elkészítését illetően kielégít minden, az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozással kapcsolatos nutricista követelményt és orvosi javaslatot A dalmát

háziasszony ételkínálatát a különféle hal-, kagyló- és rákfélék, a polip, a tintahal, a kalmár, az olivaolaj valamint a sózott és a friss olajbogyó, a zöldségfélék, vadon termő növények és aromatikus füvek, valamint a mandula, a füge és a szőlő, a méz, a mazsola és a különféle déligyümölcs képezi. Ami a húst illeti, egyedülálló a dalmát sonka, amelyet a szél szárított, birkatejből készült sajttal, valamint a parázs alatt sült bárányhús. Mindehhez hozzá kell adni a bort, úgy a fehéret, mint a vöröset, amelyek közül egyesek a világ tíz legjobb bora közé tartoznak. Borai. A dalmát borok már az ókorban is ismertek voltak. Közülük több készül itt honos, eredeti fajta szőlőből. Minden szigetnek megvan a saját egyéni borfajtája és bortermelője. Az Egyesült Nemzetek épületének előcsarnokában egy Primošten melletti szőlőről készült festmény van kiállítva. Primošten mellett termelik a Babić

vörösborhoz, készítéséhez szükséges eredeti szőlőfajtát. Észak-Dalmáciában a Babić vagy a Merlot borral fogják Önöket kínálni, valamint az Opol rose borral a šibeniki szőlőkből. Pelješac-félszigeten, a borok félszigetén termelik a neves Postup és Dingač bort, amelyek a világ tíz legjobb bora közé tartoznak, valamint a Kneževo és Carsko (Császár bort), a Rukatac és a kiváló Sveta Ana, Szent Anna nevű bor. Brač szigetén termelik a vörös borok közül a boli Plavac-ot és a boli Opolo-t, Hvar szigetének, ahol a legtöbb fajta szőlő terem, a kínálata a következő: Faros, Ivan Dolac, Zlatni plavac, Bogdanuša, a hvari Pelegrin, Dobrogost és Parč, továbbá a Drnekuša. Korčulán a következő három kitűnő fehérbort termelik: a Pošipot, a Maraštinát és a Grkot, valamint a Plavac és az Admiral vörösbort. A Vis-szigeti delikatesz bor a Vugava nevű, Lastovo pedig a Ladesta és Augusta insula borokkal büszkélkedik. A felsorolt

borok mellett Dalmácia különlegessége a likőrbor, pontosabban desszertbor, a prošek (prosek), amely jellegzetesen édes ízű és különleges aro májú. Összefoglalás: Mindenkinek csak ajánlani lehet Horvátországot, mert alacsony árai miatt rengeteg magyar választja évente. Történelme és kúltúrája nagyon gazdag. Étel és ital választéka rendkívül színes