Politika, Politológia | Tanulmányok, esszék » Bajomi Lázár Péter - Kommunikáció és politika

Bajomi Lázár Péter - Kommunikáció és politika Gálik Mihály: Médiagazdaságtan Bp Aula Kiadó 2003-10-30 39-115.o, 176-179o, 312-317o Sajtószabadság: Ideálja, eszménye = a nyomtatott sajtó szabadságával Kezdetben az uralkodóház legitimitását szolgálta a sajtó. A könyvnyomtatással egyidőben megjelent az első cenzúra rendelet. 1486 Meinsban megjelent az első „fekete lista”. 1521 német-római császár kibocsátott egy addiktumot Guttenberg ellen. Mo-n az első cenzúrarendelet megjelenése: 1524 II.Lajos Luther Márton könyveinek égetését elrendeli. Információs monopólium megszerzésére való törekvés a cenzúra. Volt-e igény a szabad sajtóra? A felvilágosodás filozófiájához kötődik. Alternatív magyarázatok megjelenése, polgárság érdekeinek eltérése az egyház, az udvar érdekeiről. Gazdaságilag egyre erősebbek. Politikai befolyás igénye: hírekről tájékozódás, döntésekbe való beleszólás. Társadalmi diszkurzus

kialakulása – ennek akadálya a cenzúra – Nagyobb igény a sajtószabadságra. John Milton: Aeropagatica 1644 első koherens érv a sajtó szabadsága mellett. A sajtó nem más, mint a gondolatok piactere. Az olvasó csak a jót veszi meg ugyanúgy, mint más terméknél. Igaza volt-e Miltonnak? Nem! Ugyanolyan butaságok látnak napvilágot a sajtóban, amit már 100x megcáfoltak. John Stuart Mill: A szabadságról (1859) fejleszti tovább Milton gondolatait. 3 dolgot állít. 1. Azért nem lehet cenzúrázni a sajtót, mert senki nem tudja eldönteni, hogy vmi helyes vagy helytelen 2. Ha tudjuk, akkor sem szabad elzárni az embereket a döntés jogáról 3. Még ha teljes bizonysággal tudjuk, hogy helytelen, akkor sem szabad megakadályozni, a megjelenést, mert így hozzájárulunk ahhoz, hogy a társ. ébren maradjon. Mill még nem számolt az elektronikus médiával (nagyobb hatás, manipuláció) Jeremy Benthem: 1820-21 A sajtó és a nyilvános vita szabadságáról. A

politikusok a választók akaratát képviselik, a sajtó dolga az ő munkájuk ellenőrzése, saját érdekeik megvalósításának megakadályozása. Thomas Paine: Az államban mindannyian tulajdonosok vagyunk. A politikusok a mi vagyonunkat kezelik. A sajtó dolga a számonkérés Karl Marx: 1842 1. A cenzúra a képmutatás intézménye Az emberek mást mondanak, mást gondolnak. 2. A sajtó képviseli az állam felé a nép akaratát, ha cenzúrázzák, megfossza magát saját politikájának korrekciójáról. 1695-ben Nagy-Brittania: cenzúra eltörlése Mo-n 1848-ban A sajtó szabadsága kompatibilizál a demokratikus államrendszerrel. A médiapolitika első számú feladata: ENSZ 19§.: szólásnak és kutatásnak (tájékozódásnak) szabadsága = sajtószabadság Politikai állásfoglaláshoz szükséges információk hozzáférhetők. Egyetemes emberi jog: különböző társ-i, kulturális, gazdasági népeknél egyaránt jár mindenkinek. Magyar Alkotmány: 1959,

módosítva 1989 védi a sajtó szabadságát. Népszerűtlen dolgokat is le lehet írni. Korlátai: Bűncselekedetre való felhívás (sajtó tv. 17§) Sajtószabadság nem sértheti a közerkölcsöt (sajtó tv. 3§) Nem gyakorolják, mert nem definiálható. Nem vonatkozik az államtitokra. (amit az arra jogosult személy annak minősít) Tiltja a személyiségi jogot sértő adat közzétételét. (pl: vagyoni helyzet) A közérdekű információk köre nem egyformán érvényesül mindenkire. Az 1994-es alkotmánybírósági döntés értelmében a közszereplők kivételt képeznek pl. Bill Clinton – Monica Luinsky Közszereplő: aki közpénzek felhasználásáról dönt. Az irántuk való tűréshatár koronként, kultúránként különböző. (Kenedy – Monroe kapcsolatát még nem tekintették botrányosnak) Vitás kérdés: Kondor Katalin személye: nem mindegy milyen erkölcsi háttérrel dönt. Probléma: megsértik v-ki jó hírnevét aránytalan a kártérítés, a

válasz joga nincs benne a törvényekben. Azonos terjedelemben, ugyanabban a lapban megjelenjen a sértett fél véleménye. Btk: Nemzeti szimbólumokat nem lehet bírálni, gyalázni. Időnként ellenreakciót vált ki. Médiahatások empírikus vizsgálata! Etnikai csoportok és nemzeti csoportok elleni uszítás tiltott. Kirekesztésre való buzdítás stb, kollektív vádak üzleti titkokról sem számolhat be. A korlát: a közlés által okozott kár > mint a közlés haszna. Többséggel szemben nem lehet gyűlöletet kelteni. Ha tiltják a gyűlöletbeszédet, kódolt formában közlik. Akkor lehet etnikumra utalni (negatívan), ha többlet információt hordoz. Elemzők szerint az államnak vannak más eszközei a tiltáson kívül, mellyel az ilyen magatartást megakadályozzuk, pl.: nyilvános véleménynyilvánítás (pozitív vonatkozásban, vezető politikustól). Nyomtatott sajtó Kisebb Racionalitásra hat, kevesebben Olvassák Társadalmi hatás Elektronikus

média Nagyobb Pl.: szept11 élő, közvetlen adása Nagyobb nézőszám, emóciókra (is) hat. A TV-t szimultán nézik Hozzáférés módja Aktív lépéseket kell tenni az info Néha olyan tartalmú műsort látunk, birtoklásáért. Tudjuk, mire számíthatunk,amire nem számítunk. mi választunk. Internet Hibrid műfaj Vitás: aktív v. sem Pl.:wwwwhitehousecom Nem döntéshozó fórum Költségek, források Bárki, bármit megjelentethet Frekvencia hiány van. amíg fa van az erdőben. Újságot Digitális műsorszórásnál nagyobbak létesíteni olcsóbb, mint TV-t. a lehetőségek (műszakilag). Közerkölcsöt is figyelembe kell venni. Gondoskodni a belső sokszínűségről nem mindig azonos a tulajdonosok érdekeivel eltérő szabályozást vonatkozik rájuk Csak a tiltások szerepelnek a Ajánlások is szerepelnek törvényekben. a törvényekben. bizonyos közlésekre kötelezhetők. Pornográf tartalmat nem lehet este 11 előtt sugározni. A sajtó szabadságát, ha

valami fenyegeti az államnak meg kell védeni. Létezik + és – cenzúra. –cenzúra: ha v-mit nem lehet közzétenni. Pl: Kádár korszakban tabutémák: szegénység, határon túli magyarok, v. egyes szavak pl: exporttámogatás + cenzúra: előre ki van adva, mit kell írni, mondani pl.: párt központ által kiadott lapok. Más megközelítésben: politikai, társ.-i, és gazdasági cenzúráról beszélünk Gazdasági cenzúra: hirdetők nyomása a sajtóra pl.: Radio Bridge – Coca Cola szlogen „ Hajrá az aranyért!” – Villám Géza: „ Hajrá aranyér!” vagy pl.: a Postabankról sokáig nem jelent meg bíráló cikk. Média piacon tulajdon koncentrálódik: független, helyi hangok eltűnnek, univerzális hangok hallhatók. A tulajdonos választja ki a szerkesztőket, főszerkesztőket. Sokszínűség meghiúsulása. Ennek megakadályozása állami feladat. Társadalmi cenzúra: hallgatási spirál = véleményklíma Időről időre kialakulnak a domináns

vélemények, nehezen lehet mást hangoztatni. Informális cenzúra Pl: kábítószer fogyasztás tabuvá válása Média társadalmi szerepe A média üzlet: befektetők, alkalmazottak – adót fizetnek, sokan élnek belőle. Sikeressége fontos az állam számára. Társadalmi érdekek is fűződnek hozzá. 1. Őrkutya funkció: a közjavak megtartása feletti őrködés (public watchdog = negyedik hatalom). Törvények szelleme: a hatalom attól hatalom, hogy megoszlik.(Montesqeue) 4th estate: Edmunth Burthe: Az újságíró nem lehet lojális a hatalom képviselőivel szemben. 2. Tájékoztatás: információ áramoltatása a döntés érdekében 3. Politikai szocializáció: a társ játékszabályainak megismerése, a társ-ba való beilleszkedés, demokratikus intézményrendszerek, politikai normák továbbadása. 4. Csoport formálás: Az olvasók és a szerkesztők egy közösséget alkotnak 5. Emancipáció: érdekképviselet Különböző társ-i csoportok fórumai pl:

üzleti életben alul reprezentáltak. 6. Szórakoztatás: segít kikapcsolódni, segít megismerni a világot, nyitottabbá teszik az embereket, sokat lehet belőlük tanulni. Üzleti és társ-i elvárások közti egyensúly megteremtése a médiapol. feladata Szakpolitika. A médiapol. ideális esetben konszenzusos úton jön létre 1 koncepció – nyilvános vita – újra tárgyalás. Mo-n nem így jön létre, a hatalmon lévők propaganda eszköze. Ideális esetben 5 szereplője van. Politikusok: stratégiai döntéseket hoznak. Köztisztviselők: stratégiai döntések megvalósítása, tv. alkotás Szabályozó testületek: ORTT, HIF feladatuk jogszabályok alkalmazása Médiumok, újságírók: a szakma MUOSZ Közönség: civilszervezetek képviselik pl.: Nyilvánosság Klub, Sajtólevelezők Klubja döntés befolyásolás. A médiapolitika eszközei: 1. A jogszabályok meghozatala 2. Pályázatok kiírása: frekvenciák kiadására, támogatásokra 3. Műsortípusok

tiltása v korlátozása: pl korhatáros filmek 4. Tulajdoni koncentráció szabályozása 5. Anyagi eszközök: bizonyos műsorok, médiumok támogatása pl kisebbségi médiumok támogatása. Nagy-Brittania médiapolitikai helyzete: Először deklarálták a sajtószabadságot. Első közszolgálati médium 1723 Brittish Broadcasting Corporation 1702 Daily Constant 1955 Independent Television (ITV) Első ker-i TV. Nincs sajtó tv. A médiumokat viszont szigorúan szabályozza. Mindig konszenzusos úton jön létre. Nagy-Brittaniában 60 millió él, 23 millió háztartás, 90%-a városokban, főleg Dél - Angliában. Az emberek 97%-ának az angol az első nyelve Centralizált politika. 2 pártrendszer van: munkáspárt és a konzervatív párt. 3 szereplő: + liberális párt A munkáspárt nem nagyon formálta a médiapolitikát. 1.Piaci és 2kulturális konzervatívok vannak A médiát a piacnak kell szabályoznia, elsősorban ker-i jellegű legyen. A média sokkal fontosabb

annál, mintsem a piacra lehessen bízni, közszolgálati jelleg mellett foglalnak állást. Elektronikus média 1923 BBC magánrádió 1973 ker-i rádiók beindulása (1964 kalózrádiók pl.: Radio Caroline egy hajóról sugározták az adást, Radio London szintén hajóról. A sajtó nevezte el őket kalózrádióknak. 1979 a Radio Caroline elsüllyedt egy viharban) 1936-37-ben már léteztek ker-i adók, a II.Vh-ban beszüntették őket 1946-ban újraindult a BBC I-es csatornája 1955 ITV EU-ban az első ker-i csatorna. Duális rendszer: közszolgálati és ker-i médiumok, szerepmegosztás. Előfizetési díjak a BBC-ért kb.110font/év Nem a parlament határozza meg az előfizetési díjat. Britt nyomtatott sajtó: 1. Minőségi lapok pl: Times, The Gardien nagy méretűek, elsősorban előfizetés útján terjesztik, otthon olvassák. Nagyobb terjedelem – drágább: a döntéshozók olvassák, több a hirdetési bevétel. 2. Bulvár: kisméretű, újságosoknál kapható –

nagyobb példányszám 3. Középutas lapok: A bulvár és a minőségi lapok közé ékelődnek 4. Tematikus lapok: Sport, gazdasági stb Jellemzőik: nem lehet őket pártok közelébe hozni. Vannak politikai nézeteik, de nem elfogultak. Pont azzal kritikusabbak, ahova tartoznak. Tény és vélemény mindig elkülönül. A regionális lapok eltűnőben vannak, a helyi és országos terjed. Mind élesebb szembenállás a bulvár és a minőségi lapok között. A középutasok eltűnőben. Bulvárosodás, kevesebb a politikai téma információs deficit. Magánszféra védelmét próbálják biztosítani, politikai környezet a minőségi lapok oldalára hajtja a vizet. Etikai bizottságok létrehozása 1947 Királyi Bizottság létrehozása (sajtóbizottság) pellengérre állítás. Panaszbizottságok létrehozása: nyilvános fórumok. Fontolva haladás!!!