Történelem | Felsőoktatás » Zsidókérdés és antiszemitizmus

Zsidókérdés és antiszemitizmus Tankönyv: Prepuk A.: A zsidóság Közép-és Kelet Európában a XIX-XX században 1215 – Lateráni zsinat határozatai:    zsidó keresztény szolgákat nem tarthat zsidók keresztény házak mellett nem építkezhetnek vagy lakhatnak - Az 1500-as évek első felében Velencében született meg az első gettó. (borghetto – olasz szóból) A gettókat egyre magasabb kőfallal vették körbe, melyek kijáratainál őrök álltak. - Lengyelország 3 felosztását követően Oroszországba sok zsidó került. II Katalin letelepedési övezetet jelölt ki számukra délen. A területen jó termőföldek voltak, de mivel eszközeik nem voltak, így nem nagyon értek vele semmit. Sztálin az egész zsidóságot DSzibériába akarta kitelepíteni az Uszuri folyó mellé El is kezdődött a kitelepítés, de nem fejezték be. 1215 - III. Ince pápa rendelete:     minden zsidónak sárga v. piros csillagot vagy két kőtáblát

ábrázoló jelvényt kellett hordania, hogy a keresztények előre láthassák, ha netán zsidó jönne velük szembe. zsidó földdel nem rendelkezhet zsidónak nem lehetnek keresztény jobbágyai, bérmunkásai katolikus ember számára tilos a pénzkölcsön és az uzsora (a zsidók fognak ezekkel foglalkozni + kereskedés, szellemi szabadfoglalkozások) A parasztok nem látták értelmét a tanulásnak, az elit pedig inkább íródeákokat fogadott, így lesz a tanult réteg zsidó többségű. (jogászok, orvosok, mérnökök) I. Ki a zsidó, mi a zsidóság? - Mi az antiszemitizmus?  személyes érzület/érzés  lehet egy csoporttudat része (erősíteni lehet a csoporttudatot, ha ellenségképet kreálunk) Bűnbakképzésről lehet szó (másra lehet hárítani vélt vagy valós kudarcainkat)  lehet tételesen kidolgozott világnézet, politikai ideológia, ezáltal megmozdíthat csoportokat  az antiszemitizmus beépülhet kormányzati programokba is Az

antiszemitizmus vizsgálatának szempontjai: 1) Fontos az eredet. Mikori jelenség, mikor jelent meg? – Már ie jelen volt Az ókortól kezdve létezik és minden korszakban jelen van. 2) Milyen okoknak, tényezőknek köszönhető? Ki a hibás? 3) Lehet találni talán egy genetikai kódot? 4) Továbbörökítés kérdése. Megjelent minden korban vagy egyik korról továbböröklődött a másikra? (kontinuitás v. diszkontinuitás) – Antiszemitizmus fejlődése (megőrizve megtartás és a továbbfejlesztés a fontos) 5) Továbbörökítés. Hogyan és miért történik? 6) Erősség kérdése. Miért erősebb és miért gyengébb olykor? 7) Miért éppen és miért mindig a zsidók? (mindenütt ott vannak és mindig furcsákká válnak a megjelenésükkel és a foglalkozásukkal. Különcök) Magyarok is kiríttak a nyugat-európai szokásoktól, de a zsidók még jobban. A gettók csak rátettek erre egy lapáttal. Elindul a suttogópropaganda A gyűlölet oda-vissza ment

a zsidók és a keresztények között. Az antiszemitizmus történetének korszakai: 1) Ókor: xenofóbia (ősi idegengyűlölet/idegenkedés)  judeofóbia (ősi zsidóellenesség) 2) Középkor, koraújkor: antijudaizmus (keresztény/egyházi antiszemitizmus) 3) Modern, polgári kor (19-20. sz): modern vagy politikai antiszemitizmus  végkifejletét a holocaustban (Endlösung) érte el (a zsidók a tragikus eseményeket soah-nak hívják) - xenofóbia  etnocentrizmus  nacionalizmus vagy antiszemitizmus [A saját csoport tulajdonságait, értékeit tartja a legfontosabbnak. Ehhez képest más csoportok csak mások/furcsák lehetnek. Születés, származás, közös nyelv/szokások nagyon fontosak „Mi” csoporthoz való tartozás. Az „ők” csoporttal szemben áll Csak akkor jó/tökéletes a „mi” csoport, ha a másikat rossznak/másnak titulálja. Ellenségeskedés lesz Az etnocentrizmus érzelmi alapú kötődést kíván! Az „ők” csoport hibáztatása a

kudarcokért. (önkorrekcióra képtelen) Az etnocentrizmus mélyén ott van az előítéletes gondolkozás. G W Akport: Előítélet című műve  definíció (előítélet): „Rossz feltételezése másokról, elegendő bizonyíték nélkül.” (teljes kommunikációs hiány)] Előítéletek fokozatai: Akár egy időben is jelentkezhetnek, de fokozatos is lehet. 1) szóbeli: pl.: zsidó, rendőr stb viccek; szidkozódás, rágalmazás, vádaskodás 2) elkerülés: egyfajta védekezésnek tekinthető pl.: vonaton nem ülünk cigány mellé 3) hátrányos megkülönböztetés: tudatos korlátozás csoportoktól megtagadják az azonos bánásmódot. (bizonyos egyénektől vagy 4) testi erőszak: lakóhelyéről való eltávolítás, zsidótemető meggyalázása, pogromok (Oroszországban és Európában élő zsidóellenesek, akik elűzik a zsidókat)  a megfélemlítés a cél 5) Kiírtás, fizikai megsemmisítés: II. VH stb - Nincs örök zsidó/zsidóság.

Történetileg állandóan változnak Elnevezések stb minden  habiru: nem letelepedett életmódot folytatók (beduin az araboknál, vlach a Kárpátmedencében) /Ábrahám által É-Mezopotámiából/  izrealiták: Jákob utódai Egyiptomból. Jákob vette fel az Izrael nevet  zsidó: Izrael ketté válik – Júdea (zsidóságot leginkább összetartó törzs. Júda törzsből alakult ki a későbbi zsidó név/elnevezés.) - A zsidók fő tevékenysége letelepedésük után a földművelés/mezőgazdaság volt. Az elszakadás, diaszpóra után városi/urbánus életmódra váltanak. Megjelennek a zsidó kereskedők, pénzügyletekkel foglalkozók stb., már nem a földművelés a fő tev Pénzben tartották értékeiket, így bárhonnan gyorsan el tudtak menekülni. - A zsidók etnikailag se voltak soha egységesek. Az európai zsidóság 2 nagy csoportra osztható: 1) szefárd: Spanyolország-Portugália; spanyolországi távoli kereskedelem fontos résztvevő

voltak. Udvari orvosok, mérnökök Nyugalom volt a spanyoloknál, amíg el nem kezdik erőszakosan áttéríteni őket a kereszténységre.  konvertiták: áttértek - 1492. aug 2-3: Kasztíliai I és Aragóniai F rendelete: zsidók kiűzése, a zsidók több irányba mentek ezután: É-Afrika, Itália, egykori Bizánc területe, Németalföld  ők mind szefárdok. Sokkal készebbek beilleszkedni az európai társadalmakba. Pl: Rotschildok 2) német zsidók (askenáz): Közép-Kelet Európa területén telepedtek le. Ők vannak többen. Szegényebbek, műveletlenebbek, vallásukhoz nagyon ragaszkodnak Minden újtól védik a vallásukat és szokásaikat. Különböző fajták vannak, nincs egységes típus Sokszor őket nevezik zsidóknak, pedig ez hiba. - Vallásilag is eltérőek voltak: 1) ortodoxia: ragaszkodnak a régi szokásaikhoz (pl.: Marx apja) 2) neológok: a zsidók életét, vallását meg kell lazítani a modern korhoz. Alkalmazkodás a befogadókhoz. 3) Hitüket

elhagyó hitehagyottak - A zsidóság meghatározásai:    A zsidó népet a zsidóságot összekapcsolják a zsidó vallással. A zsidót a vallása teszi azzá. A zsidóság etnikai közösség, sajátos kulturális közösség, „faji” közösség. Zsidó az, akit annak tartanak és aki annak tartja magát. - Kende Péter: Röpirat a zsidó kérdésről  kérdéseket tesz fel és azokra ad választ:  Ki a zsidó?  Aki annak látszik? (nem)  Aki annak tartja magát? (nehéz kérdés, attól még, hogy én úgy döntök, nem leszek zsidó)  Akit annak tartanak? (nem, milyen alapon tartanak valakit zsidónak?)  Aki zsidó vallású vagy származású? (az anya a meghatározó a zsidóknál) Aki zsidó anyától született vagy ortodox rítus szerint áttért, akkor zsidó. (az önbevallás nagyon fontos) - Magyarországon kb. 120 000 ember tartja magát zsidónak II. Zsidó vallás, zsidó ünnepek - A zsidók két irányból érkeztek Palesztinába

(Kánaánba). 1) Mózes által. (a kőtábla átvételekor megköti Mózes a 2 szövetséget Istennel) Isten megígérte Mózesnek, hogy neki adja Kánaánt és megvédi azt. 2) Ábrahám által É-Mezopotámiából. (1 szövetség megkötése Istennel) Isten megígérte, hogy naggyá teszi és megsokasítja Ábrahám népét. Az Úr iránti feltétlen szeretetet bizonyítja a körülmetélés. - A zsidó vallás ekkor még nem egyistenhívő. Két eltérő vallási anyagot és szokásokat hoznak.       Ábrahám unokája Jákob  egyiptomi szolgaság emléke Vörös-tengeren való átkelés Sion hegyi kőtáblaadás A Mózesi izraelitáknak több istene volt (pl.: Jahre /sivatag, tűz istene/) Totem kultusza  étkezési tilalmak A zsidó nevek pl.: Ráhel (juh), Deborah (méh), Júda címerállata az oroszlán volt Különböző kultuszokat vettek át. (Marduk, Él, Istar istenek kultusza) - A XIII. századtól kialakul a henoteizmus/monolatria  sajátos

sokistenhit (ebből fog majd kiemelkedni Jahve a viharisten) Szükség esetén más Istenektől is átvettek funkciókat, ezáltal a kisebbek elvesztették jelentőségüket, ez vezet majd a monoteizmushoz. - Kr.e 586-538: babiloni fogság: változások lesznek a zsidó vallásban az ott töltött idő miatt  kulturális szinkretizmus (bizonyos dolgok átvétele és beolvasztása a saját vallásba) Ekkor veszik át pl. az özönvíz történetét Perzsa segítséggel hazatérnek a zsidók. A perzsa uralkodó támogatni fogja a zsidók vallási újításait: Ezdra, Ezsdrás:       egynejűség szent mag őrzése (csak egymás között házasodhatnak) 8 napos korban minden fiúnak kötelező a körülmetélés minden törvényt (étkezés stb.) be kell tartani zsidó szentély, zsinagóga felépítése ahol élnek. Jeruzsálemi kőszentély a zsidó vallás központja. erőteljes teokrácia (papok által kormányzás) – a papi hatalom döntő túlsúlya

érvényesült A zsidóság szent könyvei: 1) Ószövetség /Biblia/ (írásbeli tan), zsidók állították össze i.e 5-2 sz 2) Tóra (Mózesi könyvek), az ószövetség első 5 könyve, amit leválasztottak:      Genesis – teremtés Exodus – kivonulás Leviticus Numeri – számok könyve Deuteronomium 3) Talmud (szóbeli tan), szóbeli magyarázatokkal látták el a Bibliát, de le is írták. Ebben a 3 könyvben vannak leírva a mózesi tanok, törvények. 613 parancsolatot/tilalmat tartalmaz: 248 „neked kell” előírás/parancs  Tisztasági, étkezési, etikai szabályok 365 „neked nem szabad” előírás/parancs  Étkezési, nemi élet, házasság - Étkezési, táplálkozási tilalmak összefonódnak a tisztálkodási szokásokkal/tilalmakkal. - Különválasztottak dolgokat:     ember – Isten (Jézus a zsidók szerint hamis próféta) tiszta – tisztátalan állatok (kérődző állat a tiszta, ragadozó, mindenevő,

repülni nem tudó madarak tisztátalanok) Minden őselemhez kapcsolnak egy állatot: levegő-madár, víz-hal (csak ami uszonyos és pikkelyes), föld-kérődző állatok hús – vér (vért nem szabad enni) hús – tej (tejet és a húst nem lehet keverni) - Kóser étel elkészítése (kifogástalan, előírásnak megfelelően elkészített étel) - A rendszeres tisztálkodás nagyon fontos (ettől kiakadtak a keresztények), evés előtt, evés után, este, valamikor napközben mosdás, teljes fürdés nemi érintkezés előtt és után. Legfontosabb zsidó ünnepek: - sabbat: (zsidó szombat) heti pihenőnap. Tőlük veszik át a mohamedánok (péntek) és a keresztények (vasárnap) - örvendetes ünnepek:    peszach (zsidó húsvét) savout (zsidó pünkösd) szukkot (sátoros ünnep) – a menekülés emlékét őrzi Először mindegyik a földműveléssel volt kapcsolatos, de később vallási történetek rakódtak rájuk. - komoly ünnepek:   Ros

hasana (zsidó újév) Jom Kippur (engesztelő ünnep) - örvendetes emléknapok:   hannuka purim – sorshúzás (Xerxész idejére tehető a történet) - 5 szomorú emléknap