Gazdasági Ismeretek | Adózási ismeretek » Menczel László - Demokratikus állam nincs adózás nélkül

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szak Összehasonlító gazdaságtan Házi dolgozat „Demokratikus állam nincs adózás nélkül.” Készítette: Menczel László II. évfolyam Levelező tagozat/ C. csop 2003/2004. tanév I félév Bevezetés Az adóztatás célja, hogy az állam (központi költségvetés) és a h elyi (területi) önkormányzatok kiadásaik finanszírozásához pénzbevételekre tegyenek szert, és befolyásolja a gazdasági folyamatokat. Az állami kötelezettségek miatti kiadások finanszírozásának fedezetét elsősorban az adók biztosítják. Az adónak nemcsak fedezeti, hanem befolyásolási és arányosítási funkciója is van, hiszen az állami feladatok körébe tartozik a gazdasági folyamatok befolyásolása. A társadalompolitikai, gazdaságpolitikai célok megvalósításában jelentős feladatot lát el a gazdaságirányítás rendszere. Ennek nagyon fontos elemei a piaci-mechanizmus, a

külkereskedelmi, a beruházási tevékenység, a pénzügyi szabályozás rendszere. A pénzügyi szabályozás fontos része a hitel-, kamatmechanizmus, a devizarendszer és a költségvetési rendszer. A költségvetési politika szerves részét és céljai megvalósításának egyik legfontosabb eszközrendszerét az adópolitika jelenti. Az adópolitika magába foglalja az adórendszerrel kapcsolatos elvi döntéseket és az adóügyi gyakorlati eljárások összességét, de feladata az adórendszer és az egyéb pénzügyi intézmények összhangjának, illetve harmonikus működésük elősegítésének a megteremtése is. Az adópolitika a gazdasági egységek vonatkozásában elsősorban azok gazdálkodásának, fejlesztési döntéseinek befolyásolását szolgálja, de esetenként a lakosságot érintő jövedelempolitikai, szociálpolitikai megfontolásokat is tartalmazza Dolgozatomban először bemutatásra kerül a magyar adórendszer szerkezete, illetve annak

összehasonlítása miatt néhány meghatározó európai állam adórendszere. A fejlett, jóléti államokban a költségvetés a g azdaságirányítás fontos eszköze, mert az adózással és a transzferkifizetésekkel meghatározza és befolyásolja a vállalkozások, a vállalatok és a lakosság rendelkezésére álló jövedelem nagyságát és elosztását. Emiatt az összehasonlításnál kitérek a bruttó hazai termék és az adópolitika kapcsolatára, valamint megemlítem a költségvetés által beszedett adók, járulékok, valamint a költségvetési kiadások és bevételek GDP-hez viszonyított arányát. 2 Tárgyalás 1. Magyarország adórendszere Magyarországon a költségvetés elsődleges bevételi forrását a központi adók jelentik. Központi adók: a forgalmi, fogyasztási, jövedéki, társasági és osztalékadó, valamint a magánszemélyek jövedelemadója. Központi jellegű a gépjárműadó is, amely a helyi önkormányzatok részvételével

kerül beszedésre. Ugyancsak nem tekinthető központi adónak a központi költségvetés adójellegű egyéb bevételei, mint az illeték és a vám, valamint az egyes elkülönített költségvetési alapokba fizetendő járulékok. Az általános forgalmi adó A forgalmi adó (ÁFA) sok államban létező adónem, amely a termékek, ill. a szolgáltatások végső fogyasztóit terheli. A termelési-szolgáltatási lánc résztvevői beszerzéseik ellenértékének kiegyenlítésekor a bruttó árban megfizetik a szállítójuk által felszámított általános forgalmi adót, majd az értéknövekedéssel emelt áron történő értékesítéskor az ennek megfelelő ÁFA-t vevőikre továbbterhelik. Így a gazdálkodóknak a vevőktől beszedett és a szállítóiknak megfizetett ÁFA különbözetét, tehát az általuk hozzáadott értékre eső ÁFA-részt kell ténylegesen a költségvetésbe befizetniük A termelési-szolgáltatási lánc végén a végfelhasználó

(fogyasztó) a fenti módon halmozottan felszámított ÁFA-t fizeti meg, tehát a lánc összes résztvevője által fizetett ÁFA végső soron őt terheli. Magyarországon a forgalmi adó alapvető kulcsai mellett csökkentett adókulcs alá tartozó ügyleteket is megkülönböztetünk Az exportértékesítés ÁFA-ja 0%, és az adómentes szolgáltatások köre is széles, ezek közül a földterületek értékesítését, a pénzügyi szolgáltatásokat, a kulturális, sport- és egészségügyi szolgáltatásokat emeljük ki Az export 0%-os kulcsa és az utóbb említett ún. tárgyi mentesség közti különbség elsősorban abban áll, hogy az előbbinél a beszerzéseket terhelő ÁFA levonható, azaz a Magyar Köztársaság területén kívüli fogyasztókat a magyar forgalmi adó nem terheli. A tárgyi adómentes értékesítéseknél viszont nincs lehetőség a szállítók által felszámított ÁFA levonására, így ugyan a tárgyi mentesség alá eső gazdálkodók

által hozzáadott értéknek ugyan nincs ÁFA-ja, de az ilyen szolgáltatások ellenértéke tartalmazhatja a termelési láncba ezt megelőzően beépülő forgalmi adó-köteles beszerzések ÁFA-ját anélkül, hogy az 3 esetleges további felhasználók ezt a beszerzéseiket terhelő adótartalmat a fent leírt módon levonhatnák. Az általában kisebb méretű vállalkozások adminisztrációjának megkönnyítésére vagy egyes termékek, ill. szolgáltatások specialitása miatt különleges forgalmi adózási szabályok érvényesülnek néhány területen. Ilyen a 2 millió Ft forgalom alatt érvényesíthető alanyi adómentesség, a szálláshelyadásra, mezőgazdasági termelésre, bolti kiskereskedelemre, valamint a hulladék- és a használtcikk-kereskedelemre vonatkozó egyedi szabályozás. A fogyasztási adó A fogyasztási adót, amely néhány adó- és kereskedelempolitikai okokból „érzékeny” termék előállítóit és importálóit terhelte, 1998-tól

két részre bontották. A magas adótartalmú ún ABCtermékek, azaz az alkohol, benzin és cigaretta átkerültek az új jövedéki adóról szóló törvény hatálya alá Megmaradt a személygépkocsi és a kávé különböző mértékű, 10-35% közötti fogyasztási adója. A jövedéki termékeket – a kiskereskedelem kivételével - igen szigorú hatósági ellenőrzés és biztosítékok szolgáltatása mellett lehet forgalmazni, a t ermékek adóját a t örvény elsősorban mennyiségenként tételesen határozza meg. A társasági adó A társasági adó a gazdálkodók nyereségadója. Alanyai a gazdasági társaságokon, vállalatokon, szövetkezeteken kívül a non-profit és társadalmi, valamint egyes speciális személy- vagy tőkeegyesülések is. A külföldi jog alapján létrejött hasonló szervezetek magyarországi telephelyük tevékenysége vagy egyébként belföldről szerzett jövedelmük alapján válnak adózóvá. Az adóalap megállapítása a s

zámviteli (adózás előtti) eredményből számos adóalapot növelő és csökkentő tétel beszámításával történik. A kormányzat az adómértéket 1995-ben jelentősen 36%ról 18%-ra csökkentette, bár ezzel egyidejűleg az adómentességek és –kedvezmények köre szűkült A jelenlegi szabályozás szerint adómentességet csupán a közhasznú ill túlnyomórészt nonprofit jellegű szervezetek ilyen tevékenységei élveznek Az adókedvezmények pedig főleg a különösen nagy értékű, termelési célú beruházásokhoz, egyes támogatandó kistérségekhez kötődnek 4 Az osztalékadó Az osztalékadó csak a cégek külföldi tulajdonosait, tagjait terheli. Az osztalékadó alapját képezi különösen az adózott eredményből a tulajdonos által kapott részesedés, ingyenes juttatás, elengedett kötelezettség, a megszüntetett befektetés értéknyeresége, illetve külföldi vállalkozónak fióktelepétől kivont nyeresége. Az osztalékelőleg is

adóköteles, az osztalék végleges megállapításakor a kifizető köteles az adóval elszámolni Az osztalékadó mértéke 20%, amitől azonban a legtöbb kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alacsonyabb adómértéket határoz meg Az újra belföldi befektetésre fordított osztalék után nem kell adót fizetni. A belföldi osztalékjogosultak osztalékuk után nem osztalékadót, hanem személyi jövedelemadót fizetnek A személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadó alanyai a természetes személyek. A belföldi illetőségűek mindenképpen, a külföldiek pedig akkor tartoznak a személyi jövedelemadó hatálya alá, ha jövedelmük belföldi foglalkoztatótól, itt lévő vagyonból vagy itt végzett tevékenységből származik A jövedelmek típusonként eltérően adóznak Fő típusok az önálló és a nem önálló tevékenységből, valamint a vagyonból származó jövedelmek Az adóalap és az adómérték a legkülönbözőbb

adópolitikai célok miatt igen eltérő az egyes jövedelemtípusoknál Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadót fizetnek, de adózásuk egyre inkább a társasági adóhoz hasonlít A vagyonból, tőkéből származó jövedelmekről elmondható, hogy adójuk általánosan a realizált jövedelem 20%-hoz közelít. A vagyonból származó jövedelmek lineáris adóztatásától eltérő az osztalékok adózása, amelyeknél a t örvényalkotó megpróbálta az esetleg osztalék címén kivett munkajövedelmeket a tőkejövedelem utáni, alacsonyabb kulcsú adózásból kizárni. A társaságok saját tőkéje alapján a kétszeres jegybanki alapkamatot meghaladóan realizált osztalék adója 35%. A másik két említett fő jövedelemtípusnál az adózás sávos és progresszív, az adómérték 20%-tól 40%-ig terjed. A lehetséges adómentességek a visszaélések elkerülése végett alaposan körülírtak Egyes - elsősorban szociális jellegű – ellátások, pl.

nyugdíjak után az adót nem kell megfizetni 5 2. Németország adórendszere Németország adórendszere alapelveit tekintve és megoldásaiban sok tekintetben hasonlatos a magyarországi rendszerhez, mindazonáltal több adónem tekintetében (különösen a személyi jövedelemadó vonatkozásában) jóval több részletszabályt fogalmaz meg. Főbb adónemek a társasági adó, a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó. Németországban azonban ennél jóval több adónemet honosítottak meg, amelyek nemcsak számukban, de az adó tárgyát illetően is színesebb képet mutatnak. Ilyenek a kereskedelmi adó - tulajdonképpen a helyi iparűzési adó, amely a helyi önkormányzat adóbevételét jelenti, és amely önkormányzattól függően 13 százaléktól 20,5 százalékig terjedő effektív adóterhet jelent -, az ingatlanadó (0,5 százaléktól 1,5 százalékig), az ingatlan-átruházási adó (3,5 százalék), jövedéki adó, az örökösödési

és ajándékozási adó, illetve munkabér járulékai. Társasági adó Németországban társasági adó fizetésére kötelezettek a belföldi illetőségű társaságok a világjövedelmük alapján, a külföldi illetőségű vállaltok pedig a Németországból származó jövedelmük után, ha ott telephellyel vagy fiókteleppel rendelkeznek. Belföldi illetőséggel rendelkezőnek kell tekinteni azokat a cégeket, melyek egyrészt Németországban vannak bejegyezve, vagy amelyek tényleges üzletvezetésének helye található Németországban. A társasági adó alanyai a t ársaságok, ezek közül kiemelt két legfontosabb cégforma Németországban a GmbH és a AG. Az előbbi a magyar kft-nek, az utóbbi a magyar rt-nek felel meg. A nem jogi személyiségű társaságok nyeresége a tagoknál adózik a rájuk vonatkozó szabályok szerint Ezek a magyar jogban leginkább a közkereseti társaságoknak vagy a betéti társaságoknak felelnek meg, de Magyarországon ezek is

alanyai a társasági adónak A társasági adó kulcsa Németországban a társasági adó mértéke magasabb, mint Magyarországon, az adóalap 25 százaléka, amely adó maga kiegészül egy további 5,5 százalékos kiegészítő adóval (a keleti tartományok felzárkózásának fedezetére). Ezt az 5,5 százalékos adót a 25 százalékos társasági adó után kell kalkulálni, így az effektív társaságiadó-kulcs 26,375 s zázalék. Érdekesség, hogy a társaságiadó-előleg – amelyet negyedévente kell teljesíteni – és a forrásadó (kamat, osztalék, jogdíj stb. külföldre történő kifizetése esetén) levonása kapcsán is fel kell számítani az 5,5 százalé- 6 kos kiegészítő adót. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények természetesen felülírhatják a forrásadó köteles jövedelmek nemzeti adóztatásának mértékét Hasonló adókulcsok alapján adóznak a külföldi társaságok német fióktelepei is. A társasági adó

alapja A társasági adó az általánosan elfogadott német számviteli elveknek megfelelően összeállított eredmény-kimutatásban szereplő eredmény. Az üzleti év általában a naptári év, de ettől eltérő fordulónap is választható, amennyiben a gazdálkodó számviteli elszámolásában ezt alkalmazza. A társaságiadó-bevallás benyújtására vonatkozó határidő azonos, mint Magyarországon, a következő év május 31-e. Ez a határidő azonban kérelemre, illetve abban az esetben is eltolható, ha bejegyzett adótanácsadó készíti a bevallást. Hasonlóan a magyar társasági adó törvényhez, az üzleti tevékenység érdekében felmerülő költségek levonhatóak. Az adóalap megállapításához lineáris, illetve csökkenő egyenleg módszerű, értékcsökkenés alkalmazható eszközök (kivéve ingatlan) esetében. A csökkenő egyenleg módszer azonban limitált, az csak 25 százalék lehet, de maximum a d uplája a l ineáris leírási kulcsnak.

Érdekesség, hogy a német pénzügyminisztérium közli az egyes eszközcsoportok elfogadott hasznos élettartamát, amely listát a hivatal nagymértékben az ottani adóvizsgálati eredményekre alapoz. Ettől az előírt mértéktől el lehet térni, azonban ezt megfelelően kell tudni indokolni Ingatlanok esetében ilyen szabadág nem biztosított, ott csak az előírt mértékű lehet a lineáris leírás Az épületek 2 százalék, 2,5 százalék, vagy 3 százalékkal érték-csökkenthetőek, gépkocsik 16,6 százalékkal, irodai berendezések 6-14 százalék közötti kulccsal vehetők figyelembe. Bizonyos költségek esetében adóalap-növelést ír elő a törvény. Így például a felügyelőbizottságnak fizetett díj 50 százalékával, vagy a reprezentációs költségek 20 százalékával meg kell növelni az adóalapot. Veszteségelhatárolás Az adóévben keletkezett veszteségek korlátlan ideig elhatárolhatóak. Opcionális alapon egyéves időtartamra élni

lehet a veszteségelhatárolás visszamenőleges felhasználásával, azonban maximum 511,500 euró összegben. Az elhatárolt veszteség csak addig engedélyezett, ameddig a társaság tulajdonosai többségének személyében nem áll be változás A korábbi évek vesztesége a tulajdonosváltozást csak akkor nem „éli túl”, ha ez a módosulás a gazdasági egyéniségét megváltoztatja Ez két esetben következik be: 7 - ha a tulajdonosi papírok több mint 50 százaléka közvetlenül vagy közvetetten új tulajdonoshoz kerül, és - ha a társaság tevékenységét túlsúlyban új eszközökkel folytatja. Adókonszolidáció A német adótörvény lehetővé teszi a vállalatcsoportok számára, hogy közös adóbevallást nyújtsanak be. Ennek következtében a csoporton belüli veszteségek kompenzálhatóak a csoport más tagjainál generálódott nyereséggel. A csoporton belüli konszolidált adóbevallást az anyacég nyújtja be. Feltétel, hogy csak azon

német leányvállalatok vonhatók a konszolidációba, amelyek az anyacég a szavazati részvények többségét birtokolja. A konszolidáció érdekében az anyavállalatnak és a leányvállalatoknak írásban szerződést kell kötniük Alultőkésítettség A német társasági adó szempontjából nem számolható el az a kamatráfordítás (és ezzel egyúttal burkolt osztalék-kifizetésnek minősül), amelynek alapjául szolgáló kölcsön összege meghaladja a kamatot fizető társaság tőkéjének 1,5-szeresét. A korlát csak a német cég külföldi anyavállalata részére teljesített kamat kifizetésére, illetve egyéb kapcsolt vállalkozások esetében érvényesül. Nem kell azonban figyelembe venni a korlátot, ha igazolható, hogy azonos kondíciókkal egy független, harmadik féllel is létre jött volna a kölcsönügylet. Olyan holding cégek esetében, ahol a könyvekben szereplő eszközök legalább 75 százalékát más cégekben történő beruházások

képviselik, az arányszám kiszélesedik 3:1-re. A fentiek ellenére, az alultőkésítettségi szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a kölcsön ugyan független féltől származik, azonban azt a külföldi anyacég vagy kapcsolt vállalkozás garantálja. Ez a szabály alól kivételt képez, amennyiben a hitelt német banktól vagy külföldi bank német fiókjától veszik fel. Kapcsolt vállalkozások Németország alapjában véve az OECD kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatását követi. Megjegyezhető, hogy a Magyarország által képviselt módszerek is ugyanezen alapelvekre épülnek. A német rendszer mindazonáltal több részletszabályt is tartal- 8 maz, amelyek lehetővé teszik az árak utólagos módosítását. Ezek fogalmaznak meg általános rendelkezéseket a burkolt osztalék-kifizetések és a burkolt tőkejuttatások kezelésére is. Osztalékok A korábbi beszámításos rendszertől eltérően, a német

adóreformnak köszönhetően a külföldi tulajdonban álló német cégek és fióktelepek által a saját belföldi vagy külföldi leányvállalatuktól megszerzett osztalék adómentes lett. Az adótörvény nem ír elő sem minimális tulajdonlási százalékot, sem pedig minimum tulajdonosi idő korlátot Az érem másik oldala, hogy a külföldi leányvállalattól kapott – egyébként adómentes – osztalék 5 százaléka adóalap-növelőnek minősül A német leányvállalatoktól kapott mentes osztalék megszerzése kapcsán felmerült közvetlen költségek pedig nem elszámolhatóak a kapott osztalék mértékéig. Osztalék kifizetése esetén 20 százalékos a német forrásadó, amely után az 5,5 százalékos kiegészítő adót is meg kell fizetni (a 20 százaléknak az 5,5 százaléka). A forrásadó mértékét a német kettős adóztatásról szóló egyezmények csökkenthetik. Nincs forrásadó-kötelezettség, ha az osztalékot a német leányvállalat

valamely másik európai uniós tagállamban regisztrált olyan anyavállalatnak fizeti, a m ely a német cégben legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik Ez a mentesítés érvényes akkor is, ha a r észesedés csak 10 százalékos, azonban az az európai uniós tagállam, melyhez az anyavállalat tartozik, mentesíti a Németország részére történő osztalékkifizetéseket a forrásadó alól (egyfajta viszonosság érvényesül). Kamatok, jogdíjak A kamatkifizetés általában forrásadó-mentes, azonban 30 százalékos forrásadót kell fizetni, ha a bank fizeti ki a kamatot. Nincs kamat-forrásadó a cégek közötti hitelezés, kölcsönügyletek kapcsán, illetve a bankok közötti tranzakciók esetében A belföldre fizetett jogdíjak után nem kell forrásadót levonni. Külföldre történő jogdíj kifizetés esetében 25 százalékos a forrásadó mértéke, ezt azonban a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződések, illetve az EU-s

szabályozás felülírhatja. Magyarországon például nincs forrásadó jogdíjak esetében Személyi jövedelemadó A német adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyek személyi jövedelemadó fizetésére kötelezettek a világjövedelmük alapján. Belföldi adóügyi illetőségű az a magánszemély, aki ál- 9 landó lakóhellyel rendelkezik, vagy Németországban megszakítás nélkül 6 hóna pnál hosszabb ideig tartózkodik. A fentiekből látszik, hogy az állampolgárság nem kritérium annak eldöntésében, hogy kell-e Németországban adót fizetni Ennek ellenére van néhány olyan kettős adóztatás elkerüléséről szóló német egyezmény, amely szerint az egyik szempont éppen az állampolgárság az egyik szempont éppen az állampolgárság az adóügyi illetékesség eldöntésében. Házastársak általában külön-külön adókötelesek, azonban létezik családi szintű adózás is külön adótáblával. A külföldi illetékességű

magánszemélyek csak a Németországból származó jövedelmük után adókötelesek bizonyos korlátozásokkal, illetve ha a kettős adóztatás elkerüléséről egyezmény van hatályban az illetőség szerinti országgal, akkor annak rendelkezései szerint. A külföldi illetőségűek választhatják a német illetékességűekre vonatkozó szabályok alkalmazását, amennyiben a világjövedelmük aránya eléri a 90 százalékot, illetve ha a máshol adóköteles jövedelmük nem haladja meg a 6,136 eurót éves szinten Adóköteles jövedelem Az adótörvény több jövedelemkategóriát különböztet meg, így külön nevesített a munkavállalásból származó jövedelem, az önálló foglalkoztatásból származó jövedelem, az üzleti jövedelem, továbbá az ingatlanból származó jövedelem. Ezek mindegyike összevonásra kerül, és az adóköteles jövedelem a különböző további levonások figyelembevételével adódik Általánosságban megjegyezhető, hogy a

munkavállaló munkavégzésének ellátásához szükséges egyes költségei elszámolhatóak Ilyenek például a munkahely és a lakás között felmerült utazási költségek, szakkönyvek és folyóiratok, tagdíjak Megengedett egy 1,044 eurós költség-általány figyelembevétele üzleti költségként További levonható tétel a biztosítás, az egyházi adó, a fizetett adótanácsadói díj és az adományok összege. Kedvezményként vehetik figyelembe a Németországban adózók az ún alapadó-kedvezményt, amely 7,235 euró önállóan adózó magánszemély esetében, és 14,470 euró közös adóbevallást benyújtó házaspárok kapcsán. Ezenkívül a német személyi jövedelemadótörvény természetesen további kedvezményeket biztosít például a gyermekek után, a munkáltatótól felmondásra kapott összeg esetében, az életbiztosítások, külföldi kiküldetés, vagy éppen a lakásvásárlás után. Külföldi illetékességű magánszemély részére

kifizetett bér forrásadó köteles, azonos mértékben, ahogyan az egyedül adózók adótáblája alapján adódna. Ez a forrásadó általában egyben a végleges adó is A vezető tisztségviselők javadalmazása után fix, 30 százalékos a forrásadó Nem rezi- 10 dens magánszemély a nem munkaviszonyból származó bármely más jövedelme után minimum 25 százalékos jövedelemadót köteles fizetni. A tényleges forrásadó mértékét a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények természetesen nagyban befolyásolják. A német adótábla Németországban egyénileg és családosan is lehet adózni. Ennek megfelelően kétféle adótábla van egyszerre érvényben. A német adótábla egészen kis jövedelemszintenként tartalmazza az adó mértékét (például 7,235 euró éves jövedelemig 0 százalék az adó, azonban ezt követően 35 euró jövedelememelkedésenként kerül megállapításra a fizetendő adó összege. Emiatt több mint 1400

jövedelemsáv létezik csak az alaptáblában. A legmagasabb marginális adókulcs 48,5 s zázalék, azonban ez a szint már csak egy viszonylag magasabb jövedelem (kb. 50,000 e uró) kategória esetében érhető el. Tőkejövedelmek adózása A német illetékességű magánszemélyek osztalék, kamat, jogdíj, illetve az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme a normál adótábla szerint, a többi jövedelemmel összevontan adózik. Mindazonáltal a német rezidenseknek juttatott osztalék kifizetésekor a német kifizetőnek 25 százalékos forrásadót kell levonnia, amely adó aztán az éves bevallás kapcsán a fizetendő adóból levonható. Hasonló elv alapján működik a kamat után levont 30 százalékos forrásadó is. Osztalék esetében 2002-től a hazai vagy külföldi forrásból származó osztalékbevétel 50 százalékát eleve nem kell év végén az adóalap számítása során figyelembe venni. A külföldi illetékességűek által fizetett

forrásadó egyben a végleges adó is. A forrásadó mértéke 35 százalék osztalék esetében, 25 százaléktól 35 százalékig terjed a kamat adómértéke és 25 százalék forrásadó fizetendő a jogdíjak kapcsán. A forrásadót a német kifizetőnek kell levonnia A külföldi illetékességű magánszemélynek fizetett osztalék és kamat adóztatása a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezményeket természetesen alkalmazni kell. Árfolyamnyereség adóztatása Az árfolyamnyereséget csak abban az esetben kezelik adókötelesként, ha az eladó a kérdéses társaságban legalább egy százalékban tulajdonos volt az értékesítést megelőző öt évben. Ha ez a mentesítés nem alkalmazható, úgy az árfolyamnyereség fele adóköteles. 11 Általános forgalmi adó Németországban 1968. j anuár 1-jével vezették be az áfa típusú forgalmi adót Ezt megelőzően Németország egy kumulatív forgalmi adót alkalmazott csaknem ötven éven

keresztül. 1980 j anuár 1-jével vezették be az Európai Közösségek 6-os és 8-as Direktíváinak megfelelő szabályozási rendszert Az adó általános mértéke 16 s zázalék A csökkentett áfakulcs pedig 7 százalék, amely könyvek, folyóiratok, boltban árult élelmiszer és egyes italokra, mezőgazdasági termékek, személyfuvarozás és orvosi szolgáltatások esetében alkalmazandó. 3. Franciaország adórendszere A francia adórendszer meglehetősen bonyolult, mivel igen sokféle adónemet vezettek be, illetve a főszabályok alól nagyon sok kivétel létezik. Így az adóalanyoknak az adótörvények alapos ismeretére van szüksége ahhoz, hogy adókötelezettségüket pontosan megállapíthassák A francia adórendszer alapelveiben azonban hasonló a magyarországi adórendszerhez A főbb adónemek a következők: társasági adó, személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó. Franciaországban a fent említett főbb adónemek mellett sok egyéb adónem

is bevezetésre került. Ezek közé tartozik az iparűzési adó, a különböző illetékek, jövedéki adó, környezetvédelmi adó, társadalombiztosítási járulékok, öröklési és ajándékozási adó, vagyonadó. Társasági adó Franciaországban alapvetően a Franciaországban bejegyezett társaságok társaságai adókötelesek. A társasági adózásban a területiség elve érvényesül, ami azt jelenti, hagy csak a F ranciaország területén folytatott gazdasági tevékenységből származó jövedelem után kell adózni. Ez azt eredményezi, hagy azok a Franciaországban bejegyzett francia társaságok, amelyek Franciaországon kívül folytatnak kereskedelmi, vagy egyéb tevékenységet az ezekből a tevékenységekből származó jövedelmük után nem fizetnek társasági adót Franciaországban. A francia társasági törvény által nevesített két legfontosabb társasági forma a magyar részvénytársasághoz hasonló SA, illetve a SARL, amely a magyar

cégformák közül a kft-nek felel meg. A 12 külföldi illetőségű társaságok a francia eredetű jövedelmük után adókötelesek, amennyiben Franciaországban gazdasági tevékenységet fióktelepe1, vagy telephelyen keresztül folytatnak. A társasági adó kulcsa Az általános adókulcs 33 1/3 százalék, azonban a társaságoknak ezen felül 3 százalék kiegészítő adót, és3,3 százalék társadalombiztosítási pótadót is kell fizetniük. A kiegészítő adót és pótadót nem a társasági adóalapra vetítik, hanem a társasági adó összegére. A társadalombiztosítási pótadó alól mentesek azok a társaságok, amelyek éves árbevétele a 7 620 000 eurót nem éri el, és legalább 75 százalékban magánszemélyek tulajdanában vannak. Ezek a vállalkozások nem a 33 1/3 százalékos társaságiadó-kulccsal, hanem egy csökkentett 15 százalékos adókulccsal adóznak jövedelmük egy bizonyos része után. Azoknak a vállalatoknak is adót kell

fizetni, melyek az adott évben veszteségesek, ugyanis minimál-adót minden cégnek fizetni kell. A minimál-adó alapja az áfával növelt árbevétel, és összege 0 eurótól 30 000 e uróig terjed. A minimál adó meghatározására külön adótábla létezik A minimál-adó összegét a következő évek pozitív adóalapja után fizetendő társasági adóból le lehet vonni. A társasági adó alapja A társasági adó alapja az általánosan elfogadott francia számviteli elveknek megfelelően összeállított eredmény kimutatásban szereplő eredmény, az adótörvény által előírt módosításokkal. Az üzleti év általában a naptári év, de ettől eltérő is választható. Hasonlóan a magyar társasági adótörvényhez, az üzleti tevékenység érdekében felmerülő költségek levonhatók Az adóalap megállapításához általában lineáris értékcsökkenés alkalmazható, azonban bizonyos feltételek mellett lehetséges a degresszív (csökkenő

mértékű) értékcsökkenési leírás is. Az épületek általában 2-5 százalékkal érték csökkenthetők, az irodai berendezések 10-20 százalékkal, a gépek és berendezések esetén 5 százalék és 10 százalék között mozog az elfogadott értékcsökkenési ráta. A gépjárművekre 20-25 százalékos leírási kulcs vonatkozik A földre a francia szabályok szerint sem lehet értékcsökkenést elszámolni, az immateriális javakra korlátozott mértékben, míg a magyar szabályokkal ellentétben az üzleti vagy cégérték (goodwill) értékcsökkenése adózási szempontból nem megengedett. Néhány eszköz esetében gyorsított értékcsökkenés elszámolására is lehetőség 13 van, így például egyes szoftverek 12 hónap alatt leírhatók. A számviteli és adótörvény által képzett céltartalékok az adóalapból általában levonhatók A fizetett kamatok elszámolhatók, azonban kapcsolt vállalkozások esetében csak a szokásos piaci értéknek

megfelelőek. Ha ennél magasabbat fizet a társaság, a különbözettel meg kell az adóalapot növelni A külföldi társaságok francia fióktelepei általában nem vonhatják le az adóalapból az "alapítónak" fizetett jogdíjakat és kamatot. A fióktelepek által elért adóköteles jövedelmet úgy tekintik, mintha azt a tulajdonosnak osztalékként kifizették volna. Ennek eredményeképpen a fióktelep által elért adózás utáni eredmény 25 százalék forrásadó-köteles a francia szabályok szerint. A fióktelep-forrásadót nem kell megfizetni az Európai Unióban illetőséggel bíró olyan társaságok francia fióktelepeinek, amely társaságok maguk is társaságiadó-alanyok az illetőségük szerinti országban. A fióktelep-forrásadót az egyezmények is mérsékelhetik, illetve lehetőség van az adó alóli mentesség kérvényezésére is, amelyet a francia adóhivatal hagy jóvá. Adókonszolidáció A francia társasági adótörvény

lehetővé teszi a francia illetőségű anya- és leányvállalatok számára a konszolidált adóbevallás készítését. A csoport tagjai ekkor egy személyként adózhatnak, amely azért kedvező, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a konszolidált csoporttagok a külön-külön elért veszteségeket és a nyereségeket egymással szemben beszámítsák. A konszolidált bevallás választása akkor lehetséges, ha a f rancia anyacégnek legalább 95 százalékos részesedése van a francia leányvállalatokban. Veszteségelhatárolás A társasági adótörvény által kalkulált veszteség általában öt évig határolható el, az értékcsökkenés következtében keletkező veszteségek azonban egyes esetekben korlátlan ideig elhatárolhatók. Visszamenőleg három évig lehet a veszteséget felhasználni. A társaságok tevékenységi körében beálló jelentős változások azonban az előző évek elhatárolt veszteségeinek felhasználhatóságát korlátozzák. 14

Alultőkésítettség A francia alultőkésítési szabályok csak a tulajdonosoktól kapott hitelekre terjednek ki. A tulajdonosoktól kapott hitelekre fizetett kamatok akkor számolhatók el társasági adó szempontjából is ráfordításként, ha a tulajdonosok a francia társaság alaptőkéjét teljes mértékben rendelkezésre bocsátották. További feltétel, hogy a hitelkamat mértéke ne haladja, meg a két évnél hosszabb lejáratú banki kölcsönökre felszámított átlagos piaci hitelkamatlábat. Az 50 százaléknál nagyobb részesedéssel rendelkező vagy az ennél kisebb tulajdoni hányaddal bíró, de a társaság vezetésére irányító befolyást gyakorló tulajdonosoktól kapott hitelekre fizetett kamatok csak akkor helyezhetők levonásba, ha a saját tőke 150 százalékát nem haladja meg a hitelállomány. Nem kell ezt a s zabályt alkalmazni abban az esetben, ha a tulajdonos EUtagországban illetőséggel rendelkező társaság Osztalékok Az osztalékot

fizető francia társaságnak a belső szabályok szerint 25 százalékos forrásadót kell levonnia a kifizetett osztalékból. Az így levont adót azonban be lehet számítani az osztalékot kapó egyébként fizetett adójába (ún avoir fiscaI) Abban az esetben, ha az osztalék alapját képező jövedelem nem volt adóköteles Franciaországban, vagy az osztalékot több mint öt évvel a kiosztás előtt keletkező jövedelemből fizették ki, a kifizető társaságnak ún. kiegyenlítő adót is fizetnie kell. A francia társaság EU-tagországból vagy belföldről kapott osztaléka mentes a társasági adó alól. na az osztalékot fizető cégben 2 évet meghaladóan legalább 5 százalékkal részesedik. A kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmények felülírhatják az osztalékra vonatkozó adószabályokat. Kamatok, jogdíjak, árfolyamnyereség A nem rezidens társaságoknak fizetett kamatokból 15 százalék forrásadót kell egyes esetekben a

kifizetőnek levonnia, az adóegyezmények azonban mérsékelhetik a forrásadó mértékét. Az anyavállalat által a leányvállalatában lévő részesedés értékesítésekor realizált árfolyamnyereség, valamint a jogdíjjövedelem után a francia illetőségű társaságok nem a standard 33 1/3 százalékos adókulccsal, hanem egy kedvezőbb 19 százalékos adókulccsal adóznak. Természetesen az egyezmények rendelkezéseit ezekben az esetekben is figyelembe kell venni. 15 Az adófizetés rendje A társasági adóra negyedévente előleget kell fizetni, majd az éves adókötelezettség és az előlegek különbözetét a pénzügyi év végét követő 3 1/2 hónapig kell megfizetni. Személyi jövedelemadó A Franciaországban adóügyi (belföldi) illetőséggel rendelkezők összes jövedelmük után személyi jövedelemadót fizetnek. Belföldi illetőségű az a magánszemély, akinek állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye vagy létérdekének

központja Franciaországban található, tekintet nélkül a magánszemély állampolgárságára. A házaspároknak kötelező közös adóbevallást benyújtani, az általuk elért bevételek összeadódnak, de a gyermekek számától függően kedvezőbb adókulcsokkal adóznak. A külföldi illetőségű magánszemélyek a Franciaországból származó jövedelmük után adókötelesek, adókötelezettségük megállapításakor az érvényes kettős adóztatás elkerüléséről egyezmény rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Adóköteles jövedelem A francia illetőségű magánszemélyek által elért különböző típusú jövedelmek, így a nem önálló, ill. az önálló tevékenységből származó jövedelmen kívül egyes tőkejövedelmek, valamint a jogdíjak és a bérbeadásból származó jövedelem is alapvetően a progresszív adótábla szerint adózó összevont adóalap részét képezi. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem

megállapításánál a munkaadó által bérként kifizetett összegén kívül figyelembe keli venni a természetbeni juttatásokat is. A munkavállalónak adóznia kell a cégautó magáncélú használata, a munkaadó által fizetett étkeztetés és oktatás után. Az adó alapja a juttatásokkal kapcsolatosan a munkaadónál felmerülő költségek arányos része Adómentesek a munkaadó által fizetett egyes nyugdíjpénztári hozzájárulási formák, az egészségbiztosítási díjak egy része és a költözési hozzájárulás Az adótörvény az önálló tevékenységet három típusba sorolja. A kereskedelmi/vállalkozási tevékenységből származó jövedelem, a szellemi tevékenységből származó jövedelem és a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem számítására különböző szabályok vonatkoznak, azonban az adóalap megállapítása után mindhárom jövedelemtípus az adótábla szerinti progreszszív kulcsokkal adózik. Az összevonandó

jövedelmekből a törvény által elismert költségek le- 16 vonhatók. Az önálló és a nem önálló tevékenységből származó jövedelemmel szemben a személyi jövedelemadó-törvény 10 százalék, illetve bizonyos esetekben 20 százalék költségátalány elszámolását teszi lehetővé Az önálló tevékenységet végzők részére a tételes, költségelszámolás is engedélyezett. A költségeknek ebben az esetben bizonyíthatóan a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek kell lennie A törvény által nevesített elszámolható költségek például az anyagköltség, a bérleti díjak, az értékcsökkenési leírás A tiszteletdíjakkal szemben nem lehet költséget elszámolni. Az ingatlan értékesítésén realizált jövedelem megállapítása attól függ, milyen hosszú ideig volt a magánszemély birtokában az ingatlan. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem, mint öszszevonandó jövedelem adóköteles, de egyes esetekben a

realizált nyereség teljes adómentességet élvez. A magánszemélyek az egyes jövedelemtípusokon realizált veszteséget általában elszámolhatják az egyéb jövedelemformáknál realizált nyereséggel szemben, sőt lehetőség van a veszteségelhatárolásra is A francia adótábla Az összevonandó jövedelmek az adótábla szerinti progresszív adókulcsokkal adóznak. Az alábbi, tábla a 2001-es jövedelemre érvényes sávokat és kulcsokat tartalmazza euróban: Éves adóköteles jövedelem 0 – 4 121 4 121 – 8 104 8 104 – 14 264 14 264 – 21 096 23 096 – 37 579 37 579 – 46 343 46 343 felett A jövedelemsávhoz tartózó adókulcs (%) 0 7,5 21 31 41 46,75 52,75 (Forrás: Adó pénzügyi- és adóirányítási szaklap, 2002/11-12.) A magánszemélyek által beadott adóbevallás alapján az adót az adóhivatal veti ki. A külföldi illetőségű magánszemélyeknek fizetett jövedelemből a francia kifizetők egy külön adótábla szerint vonják le az

adót. Ez az adótábla is progresszív kulcsokat tartalmaz, 0 százaléktól 25 százalékig A külföldiek esetében is figyelembe vehető a 10 százalék, illetve 20 százalékos költséghányad A külföldi illetőségűeknek kifizetett egyes jövedelemtípusok azonban lineárisan adóznak, például a tiszteletdíjból 25 százalékos forrásadót kell levonni a francia szabályok szerint. 17 A kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmények eltérő szabályokat is megállapíthatnak a külföldieknek fizetett jövedelmek adóztathatóságával kapcsolatosan. A francia illetőségű magánszemélyek a személyi jövedelemadón kívül az ún társadalombiztosítási adók fizetésére is kötelezettek, ezek nem azonosak a szintén bevezetett társadalombiztosítási járulékokkal A társadalombiztosítási adók összege 8 százalék, és a bruttó összevonandó jövedelem 95 százaléka után kell megfizetni. Tőkejövedelmek adózása Az osztalékjövedelem a

törvény által megszabott összeg határig adómentes bevételnek minősül Az adómentes határ. felett realizált osztalékjövedelem, valamint a kamatbevételek az adótábla szerint adóznak, de az adó kiszámításakor mind az osztalék, mind a kamat tekintetében adókedvezmény igénybevételére van lehetőség. A külföldieknek kifizetett kamatból 0 százalék -35 százalék adót, az osztalékból 25 százalék forrásadót kell levonni a francia személyi jövedelemadó-törvény szerint. A kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmények azonban más kulcsokat vagy adómentességet állapíthatnak meg ezeknek a jövedelemtípusoknak a tekintetében. Az árfolyamnyereség adózása A részvények, befektetések értékesítése során realizált árfolyamnyereség 7623 euró éves összegig adómentes. Az adómentes határt meghaladó összegű árfolyamnyereséget 16 százalékos forrásadó és 10 százalékos ún. társadalombiztosítása adó terheli, így

a teljes adóteher 26 százalék A munkaadók által bevezetett munkavállalói részvényvásárlási programok adóztatása különösem kedvező Abban az esetben, ha egy francia illetőségű magánszemély illetősége megváltozik, a birtokában levő értékpapírok számított árfolyam nyeresége után azonnal adókötelezettség keletkezik, amely azonban kérelemre az értékpapírok tényleges értékesítéséig halasztható. Általános forgalmi adó Franciaországban 1954-ben vezették be az áfa típusú forgalmi adót (TVA). A francia TVArendszer - a magyar Áfa-törvényhez hasonlóan - alapvetően az Európai Közösségek 6-os és 8-as Direktíváinak megfelelő szabályozási rendszer. Annak ellenére azonban, hogy az uniós irányelvek jelentik a francia forgalmi adórendszer alapját a 6-os Direktívában megengedett esetekben a 18 többi tagországhoz hasonlóan Franciaország is eltérő részletszabályokat fogalmazott meg. Az adó általános mértéke

19,6 százalék, kivéve a tengerentúli francia területeket, mint például Martinique szigetét, ahol az általános áfa-kulcs 8,5 százalék. Az élelmiszerekre, italokra, könyvekre és személyszállításra vonatkozó csökkentett francia adókulcs mértéke 5,5 százalék. Létezik egy ún különösen kedvezményes 2,1 százalékos kulcs is, amelyet a gyógyszerekre, újságokra és folyóiratokra alkalmaznak. 4. Az Egyesült Királyság adórendszere Az Egyesült Királyság adórendszere három fő adónemmel rendelkezik: a társasági adó, a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó. Társasági adó Az Egyesült Királyságban a belföldi illetőségű adózóknak világjövedelmük után társasági adót kell fizetniük. A jövedelem magában foglalja az adott számviteli időszakban realizált összes jövedelmet, így többek között az árfolyamnyereséget is Az árfolyamnyereség az általános adókulccsal adózik, azonban összegét az

inflációval korrigálni kell A belföldi illetőségűnek nem minősülő adózók az Egyesült Királyságban lévő fióktelepük jövedelme, illetve az Egyesült Királyságból származó árfolyamnyereségük után kötelesek társasági adót fizetni. Belföldi illetőségűnek minősül az az adózó, amely az Egyesült Királyságban van bejegyezve, vagy itt van az üzletvezetés tényleges helye. A társasági adó kulcsa Az általános társaságiadó-kulcs 30 százalék. A pénzügyi év április 1-jén kezdődik, ha az üzleti év a pénzügyi évtől eltér, és az adókulcs megváltozik, akkor mind a két adókulcsot alkalmazni kell olyan arányban, amilyen arányban az üzleti év a pénzügyi évek között megoszlik. A kisméretű cégek (az adóalapjuk az üzleti év során nem éri el a 300 000 fontot) 20 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak. Ha az adóalap meghaladja a 300 000 fontot, de nem éri el az 1,5 milliót, akkor a vállalkozás jogosult a kisebb kulcs

alkalmazására a 300000 font profit erejéig Ha a vállalkozásnak leányvállalatai vannak (az Egyesült Királyságban vagy azon kívül), akkor a fenti 19 300 000 f ontos határt osztani kell a l eányvállalatok száma plusz eggyel. Ha a v állalkozás adóalapja nem éri el a 10000 fontot, akkor jogosult 10 százalékos adókulcs alkalmazására Speciális szabályok korlátozzák azt, hogy a nagyobb cégek kisebb cégekre osztódjanak azért, hogy jogosultságot szerezzenek erre a kedvezményre. Az adóalap Az adóalapot az éves pénzügyi beszámolókból kell kiszámítani az adótörvények szerinti korrekciókkal. A bevételekkel szemben csakis olyan költségeket lehet elszámolni, amelyek üzleti célúak Általában nem minősülnek üzleti célú kiadásnak a szórakozással kapcsolatos kiadások A vállalkozásoknak lehetőségük van céltartalékot képezni. Ha a céltartalék összhangban van az Egyesült Királyságban elfogadott általános számviteli

elvekkel (GAAP), akkor a céltartalék költségként elszámolható az adóalappal szemben. Az értékcsökkenési leírás degresszív módszerét alkalmazhatják a vállalkozások. Az általános leírási kulcs 25 százalék, a hosszú élettartalmú eszközökre pedig 6 százalék. Az ipari jellegű épületekre 4 százalékos lineáris kulcsot lehet alkalmazni Veszteségelhatárolás Az Egyesült Királyság adórendszerében a veszteséget korlátlan ideig el lehet határolni. A veszteség elhatárolásánál azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a veszteség miből származik Az adózási szabályok kétféle veszteséget különböztetnek meg, az üzemi tevékenység veszteségét és az árfolyamnyereség veszteségét. Az árfolyamveszteség csak árfolyam nyereséggel szemben használható fel és csak a jövőben. Az üzemi tevékenység vesztesége a felmerülés évében, illetve az azt megelőző évben mindenféle veszteséggel szemben felhasználható, később

csak az üzemi tevékenység nyereségével szemben lehet felhasználni, feltéve mindkét esetben, hogy ugyanazt a tevékenységet folytatja a vállalkozás. Egy csoporton belül az egyik tagnál felmerült üzemi tevékenység veszteségét egy másik csoporttag felhasználhatja Alultőkésítettség Az Egyesült Királyságban nincs formális alultőkésítettségi szabály, az Adóhatóság ügyletenként állapíthatja meg, hogy a kifizetett kamat valójában kamat volt-e vagy sem. Ha a t ársaságnál az 20 adósság meghaladja a saját tokét, akkor számíthat arra, hogy az adóhatóság mélyreható vizsgálatot fog folytatni. Ellenőrzött Külföldi Társaság (CFC) Az Egyesült Királyság adórendszere is ismeri az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát. Az ilyen társaságoktól kapott, vagy járó jövedelem adóköteles az Egyesült Királyságban. A társaság akkor minősül CFC-nek, ha az egyesült királyságbeli cég legalább 50 százaléknyi

részesedéssel rendelkezi, vagy ha legalább 40 százaléknyi részesedéssel rendelkezik és van egy nem rezidens tag is, mely legalább 55 százaléknyi részesedéssel rendelkezik. Ezen túl az is szükséges, hogy a GFC által fizetett társasági adó kevesebb legyen az Egyesült Királyságban ugyanezen jövedelemre fizetendő adó 3/4-énél. Adóbevallás, adófizetés Az adóév az üzleti év, amely eltérhet a pénzügyi évtől. Az adóév nem lehet hosszabb, mint 12 hónap. Az adóbevallást az adóév végétől számított 12 hó végéig kell benyújtani A nagyobb társaságoknak társasági adóelőleget kell fizetni negyedévenként az adott évi adatok alapján A kisebb társaságoknak az adót az adóévet követő 9 hónapig kell megfizetniük Osztalék Az Egyesült Királyságban honos vállalatok által egymásnak fizetett osztalék mentes az adó alól. A magánszemélyeknek fizetett osztalék adóköteles. Személyi jövedelemadó Az Egyesült Királyságban a

személyi jövedelemadó hatálya a belföldi illetőségűek tartoznak, ők világjövedelmük után kötelesek adót fizetni. Belföldi illetőségűnek minősül mindenki, akinek az állandó lakóhelye az Egyesült Királyságban van (ez az állandó lakóhely fogalom nem egyezik meg a magyar jogban használatos ezen fogalommal). Az, aki rendszeresen az Egyesült Királyság területén tartózkodik munkavégzés céljából általában belföldi illetőségűnek minősül. Ha egy magánszemély az Egyesült Királyságban tartózkodik egy évben legalább 183 napot akkor belföldi illetőségűnek minősül. Ha a tartózkodás tervezett ideje meghaladja a két évet akkor már az országba érkezéstől belföldi illetőségűnek minősül. 21 Adóköteles jövedelem Az adóköteles jövedelem több részből áll. Az adórendszer egyrészt megkülönbözteti a munkaviszonyból származó jövedelmet, melybe beletartozik a bér, a prémium és minden hasonló jellegű, a

munkaviszonyra tekintettel adott juttatás, költségtérítés formától függetlenül (ideértve például a természetbeni juttatásokat is). A második kategória a vállalkozási tevékenységből származó jövedelem, mely magában foglal minden önálló tevékenységből származó jövedelmet. A jövedelmet az általános számviteli szabályok szerint kell megállapítani. A harmadik kategória a tőkejövedelmeké, mely a befektetésekből származó jövedelmeket jelenti. Költségek levonhatósága Az Egyesült Királyság adórendszere szűk körben ismeri csak el a költségeket a jövedelemmel szemben. Általános szabály, hogy a levonható költségnek teljes egészében, kizárólag a munkaviszonnyal kapcsolatban kell felmerülnie, és ahhoz szükségesnek kell lennie Adókulcs Az Egyesült Királyságban a magyarhoz hasonló progresszív adótábla van, melynek kulcsai 10 százalék, 22 százalék és 40 százalék. Általános forgalmi adó Az Egyesült

Királyság forgalmi adózási rendszere az EU 6-os számú direktívája alapján működik. Áfa-fizetési kötelezettség vonatkozik az Egyesült Királyságban teljesített termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra, ha azt gazdasági tevékenység keretében nyújtják Az általános áfa-kulcs 17,5 százalék, néhány termék és szolgáltatás kulcsa.5 százalék, illetve 0 százalék 5. Svédország adórendszere Társasági adó A svéd adórendszer összességében nézve egyáltalán nem mondható bonyolultnak. A társasági adózás alapjaiban nem különbözik a világ legtöbb országában szokásostól, azaz a svéd illetőségű 22 társaságok világjövedelmük - beleértve a t elephely által külföldön elért jövedelmet is - után, a külföldi illetőségű társaságok pedig csak a Svédországból származó jövedelmük után adókötelesek Svédországban. Az adóév Az adóév Svédországban január 1-jével, május 1-jével, július

1-jével vagy szeptember 1-jével kezdődhet. Ettől eltérő üzleti évet csak azok a társaságok választhatnak, amelyek külföldi tulajdonosának üzleti éve más, és csak akkor, ha erre a hatóságoktól engedélyt kaptak A naptári évet választó adózóknak az adóbevallást általában március 31-ig kell benyújtaniuk. Év közben a társaságok adóelőleg fizetésére kötelezettek, az előlegek és az éves adó különbözetét általában az adóévet követő második évben kell megfizetniük A társasági adó kulcsa A svéd társaságiadó-kulcs 28 százalék, amely inkább alacsonynak számít az európai átlagot tekintve. Ezt az általános kulcsot kell alkalmazni a társaság által megszerzett valamennyi jövedelemre, azaz nincs differenciálás a társasági formától vagy jövedelemtípusától függően, mint például Portugáliában A társasági adó mellett nincs más helyi adó Svédországban A társasági adó alapja A társasági adó alapját a

számviteli eredményből kiindulva határozzák meg, amelyet különböző tételek módosítanak. Alapvetően a vállalkozás által belföldön és külföldön megszerzett valamennyi jövedelem adóköteles (rezidens társaságok esetén), kivéve az osztalékot Az árfolyamnyereség, -veszteség szintén része az általános vállalkozási eredménynek, azzal, hogy a portfolió befektetéseken realizált veszteség kizárólag az ilyen részvényeken realizált árfolyamnyereséggel szemben számolható el. Az adótörvény megengedi, hogy az adózó minden évben az adózás előtti eredménye 25 százalékának megfelelő tartalékot képezzen Ezt az összeget azután a képzés évét követő hat éven belül kell visszaadni az adóalapba, azaz leadózni. Ezzel a rendelkezéssel az effektív adókulcs ténylegesen 28 százalék alá csökken. Azok az eszközök, amelyek hasznos élettartama három év vagy annál rövidebb, a beszerzés évében egy összegben leírhatók. A

gépek, berendezések bekerülési értéke vagy 20 százalékos kulcscsal lineárisan, vagy a nettó értékre vetített 30 százalékos kulccsal írható le A vállalkozás köteles 23 egy adott évben ugyanazt a módszert alkalmazni valamennyi gép, berendezés esetén. Az ingatlanok értékcsökkenésének elszámolásánál a lineáris módszer használható, az általánosan elfogadott kulcsok 2 százalék és 5 százalék között változnak. Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, az a svéd társaság, amely egy külföldi társaságban, az adóév végén, a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 százalékát egyedül vagy kapcsolt vállalkozásával közösen tulajdonolja, adóköteles a külföldi társaság által megszerzett összes jövedelemből a részesedése arányában rá jutó összeg után. Ez a szabály csak akkor alkalmazandó, ha a külföldi társaság tokéjének vagy a szavazati jogoknak több mint 50

százaléka közvetlenül vagy közvetetten svéd illetőségűek tulajdonában van. Nem vonatkozik ez a rendelkezés viszont azokra az esetekre, amikor a külföldi társaság jövedelmére az illetékessége szerinti országban legalább 10 százalékos társasági adót vetnek ki, vagy a társaság olyan országban rezidens, amely országgal Svédország adóegyezményt kötött és amely ország rajta van az ún. "fehérlistán" Érdekesség, hogy ezen a listán az egyezményes országok közül nem szerepel Ausztrália, Ciprus, Malajzia, Spanyolország és Thaiföld Konszolidáció A csoportcégek esetében Svédországban sincs lehetőség arra, hogy a társaságok összevont eredményük alapján, közösen adózzanak. Csoporton belül lehetőség van viszont a keletkezett nyereségek átadására olyan társaságok között, amelyek több mint 90 százalékos részesedési viszonyban állnak egymással Ilyenkor az átadott nyereséget az átadó cég elszámolhatja

ráfordításként, az átvevőnél viszont ugyanez adóköteles jövedelemként jelenik meg. Veszteségelhatárolás Svédországban a veszteségek korlátlan ideig elhatárolhatók, viszont előző évekre visszamenőlegesen nem számolhatók el. Csoporton belül lehetőség van a veszteségátvételére, kivéve abban az esetben, ha a veszteséges társaságot kizárólag ebből a célból szerezték meg. Másik korlátozás, hogy az átvett veszteség összege nem haladhatja meg a részvényekért fizetett vételár kétszeresét. Speciális szabályok vonatkoznak továbbá az átalakulások, illetve felszámolások során továbbvitt illetve átvett veszteségre. 24 Alultőkésítettség Érdekes módon Svédországban, a legtöbb európai országgal ellentétben, nincsenek szabályok az alultőkésítettség ellen. A társasági jog viszont kötelezően előírja a társaság végelszámolását abban az esetben, ha a jegyzett tokéjének több mint 50 százalékát

elvesztette, és a hiányzó tőke biztosítására a tulajdonosok nem tették meg a szükséges lépéseket Kapcsolt vállalkozások Abban az esetben, ha egy svéd vállalkozás adóalapja csökken amiatt, hogy olyan feltételekkel kötött megállapodást melyek eltérnek attól, amiben független felek hasonló körülmények között megállapodnának, az adóhatóságnak lehetősége van a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak felülvizsgálatára. Az adóalap akkor módosítható, ha: - a jövedelem egy olyan társasághoz került amely nem adóköteles Svédországban, - a két társaság között bizonyíthatóan szoros gazdasági kapcsolat van, és - a körülményekből nyilvánvaló, hogy a tranzakció nem jött volna létre ezen gazdasági kapcsolat hiányában A svéd transzferár-szabályok is, a m agyarhoz hasonlóan, csak általános elveket fogalmaznak meg. Iránymutatások hiányában nem minden esetben egyértelmű, hogyan kell a szabályokat

alkalmazni a gyakorlatban Osztalék A belföldről kapott osztalék alapvetően adóköteles Svédországban, kivéve, ha a részesedés üzleti eszköznek tekinthető. Üzleti eszköznek minősül az a részesedés, amelyet nem forgatási céllal vagy portfolió befektetésként vásároltak, és: - az osztalékban részesülő az osztalékfizetés évének utolsó napján a szavazati jogok legalább 25 százalékát birtokolja, vagy - a részvények tartásának szervezeti okai vannak (pl. a társaság fontos a tulajdonos cég üzletmenete szempontjából) A külföldről kapott osztalék akkor adómentes ha, amellett hogy megfelel a fenti két feltétel valamelyikének, olyan társaság fizeti, amelynek jövedelmére a svéd társasági adóhoz hasonló adót vetnek ki. Hasonló adónak minősül a legalább 15 százalékos társasági adó, illetve, ha olyan or- 25 szágban rezidens társaság fizeti, amellyel Svédországnak van a kettős adózás elkerülésére kötött

egyezménye, és amely társaság hazájában az általános szabályok szerint adózik. A külföldre fizetett osztalékból 30 százalék forrásadót kell levonni. Nem adóköteles viszont az az osztalék kifizetés, amelyet olyan külföldi társaságnak fizetnek (kivéve adóparadicsomba), amely az osztalékot fizető társaság tőkéjéből legalább 25 százalékot tulajdonol. Kamatok, jogdíjak A Svédországból külföldre fizetett kamat jogdíj után nem kell forrásadót levonni. Ugyanakkor a jogdíj nettó alapon, az általános társaságiadó-kulccsal (28 százalék) adózik. Külföldről származó jövedelem A külföldön megfizetett adó általában beszámítható a Svédországban fizetendő adóba (credit módszer), kivéve, ha valamely kettős adóegyezmény ezt felülírja, és a külföldről származó jövedelem mentesítését írja elő Svédországban. Amennyiben a külföldről származó osztalék adóköteles Svédországban, úgy a svéd

adószabályoknak megfelelően, az osztalék 13 százaléknak megfelelő összeg beszámítható a svéd társasági adóba, mint külföldön megfizetett adó Személyi jövedelemadó A svéd illetőségű magánszemélyek összes jövedelmük után, a külföldi illetőségűek a Svédországban végzett munka után kapott jövedelem, egyes nyugdíjjövedelem, valamint svéd telephely útján megszerzett jövedelem után adókötelesek Svédországban. Egy magánszemély általában svéd illetőségű, ha bármely 12 hónapos perióduson belül több mint 6 hónapot Svédországban tölt. Adóköteles jövedelem Svédországban adófizetési kötelezettség áll fenn a magánszemély különböző, későbbiekben részletezett jövedelemkategóriákba sorolható éves jövedelme tekintetében. Az egyes kategóriák adóköteles jövedelmének meghatározása kar figyelembe kell venni a törvény által előírt levonásokat és kedvezményeket. 26 Munkaviszonyból származó

jövedelem Ebbe a kategóriába tartozó jövedelemként adózik elsősorban a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme, különösen a bérek, fizetések, igazgatók díja, kiküldetési és megbízási díjak, természetbeni juttatások. A svéd illetőségűek külföldi munkavállalásából származó bére és hasonló juttatások abban az esetben nem adókötelesek Svédországban, amennyiben a külföldi munkavállalás 6 hónapnál hosszabb időtartamú és a jövedelem a munkavállalás országában adóköteles, illetve abban az esetben, ha a külföldi munkavállalás 12 hóna p, vagy annál hosszabb ideig tart. Önálló jövedelem és vállalkozási jövedelem A magánszemély önálló jövedelmét vállalkozási jövedelemnek kell tekinteni. Az adó alapját a számviteli előírásokkal összhangban kell megállapítani. A számviteli eredmény és az adó alapja ugyanaz, figyelembe véve néhány módosító tételt. Az alkalmazott adókulcsok megegyeznek

a munkaviszonyból származó jövedelemnél alkalmazott kulcsokkal. Igazgatók díja A svéd szabályozás szerint függetlenül attól, hagy a tevékenységet hol fejtik ki, a svéd cégek nem svéd illetőségű magánszemély igazgatóinak kifizetett igazgatói díj, vagy ehhez hasonló jövedelem munkaviszonyból származó jövedelemnek számít, és 25 százalék forrásadóra kötelezett. Befektetési jövedelem A svéd és külföldi részvényekből származó osztalék, a nettó kamat jövedelem és a bérbeadásból származó jövedelem befektetésből származó jövedelemnek tekintendő és 30 százalékos adókulcscsal adózik. Amennyiben ezen jövedelmek valamely üzleti tevékenységhez kapcsolódnak, abban az esetben a jövedelmet úgy kell adóztatni, mint vállalkozási jövedelem. A jogdíjak is vállalkozási jövedelemnek tekintendők A nem svéd illetőségűek által svéd banktól kapott kamat vagyon (kivéve ingatlan) elidegenítéséből szerzett jövedelem

nem adóköteles Svédországban. Az ingatlan elidegenítéséből szerzett jövedelem, valamint svéd illetőségű társaság által fizetett osztalék 30 százalékkal adózik. 27 Munkáltató által nyújtott részvényopciós programok A részvényopcióból származó jövedelem a lehívás időpontjában adóköteles. A jövedelem munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és társadalombiztosítási járulék köteles is A svéd munkáltató vonja le az adót a munkavállalótól a jövedelem megszerzésének időpontjában, függetlenül attól, hagy a részvényopció svéd vagy külföldi cégtől származik. Árfolyamnyereség Az árfolyamnyereség, így a külföldi vagy svéd részvények átruházásából származó jövedelem is, befektetésből származó jövedelemnek minősülnek, és 30 százalékos általános kulccsal adóznak. A vállalkozás céljait szolgáló eszközök értékesítéséből elért nyereség az általános adótábla szerinti

kulcsokkal adózik, kivéve az ingatlanokon realizált nyereség, melyet 30 százalékkal adóztatnak. A nem svéd illetőségűeknek a svéd részvényein elért árfolyamnyereség csak abban az esetben adóztatható Svédországban, amennyiben a magánszemély a részvény értékesítését megelőző 10 évben bármikor svéd illetőségű volt. Levonások Az adóalapból különböző jogcímen levonások vehetők igénybe, pl. kamatköltség, munkába járás költségei, üzleti utazás költségei, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás részére befizetett díjak, tartásdíj stb. Jövedelemadó-kulcsok A munkaviszonyból származó jövedelmek először nemzeti szinten adóznak. A 273,800 - 414,200 korona közé eső éves jövedelmek nemzeti adója 20 százalék. A 390,500 svéd korona feletti jövedelemsávhoz tartózó adókulcs 25 százalék Az adófizetési kötelezettséget nemzeti szinten kiegészíti még egy fix 200 svéd koronásadó is A nemzeti szintű

adóztatás mellett helyi szinten is történik adóztatás, amelynek mértéke 26 százalék és 35 százalék között változik. A Svédországban dolgozó nem svéd illetőségűek egységesen 25 s zázalékkal adóznak Rájuk nem vonatkozik a helyi szinten megállapított adó, ellenben egyéb adókedvezményeket sem érvényesíthetnek. A külföldi művészek és előadók csökkentett, 15 százalékos nemzeti szintű adófizetésére kötelezettek. 28 A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban realizált veszteség korlátlanul elhatárolható, és a következő években a hasonló tevékenységből származó nyereséggel szemben elszámolható. Általános forgalmi adó Svédországban a forgalmi adó rendszere, az Európai Unió többi tagországához hasonlóan, a közösség 6-os Direktívájának szabályaira épül, és az általános forgalmi adó törvény szabályozza Svédországban az áfa általános mértéke 25 százalék, amely mellett egy csökkentett

12 százalékos (pl. szállodai szolgáltatás, élelmiszer) és egy kedvezményes 6 százalékos (pl újság, sportrendezvény, személyszállítás) rátát is alkalmaznak Az Európai Unión kívülről érkező árukra általános forgalmi adót kell felszámítani. Az Európai Unión kívülre irányuló export általános forgalmi adómentes. 6. Luxemburg adórendszere A luxemburgi adórendszer hasonlóaz Európai Unió legtöbb országáéhoz, azaz klasszikus adórendszer. Vannak azonban olyan speciális szabályok, illetve különleges státusú cégek, melyek Luxemburgot a nemzetközi adótervezés során vonzóvá teszik. Luxemburgban a fő adónemek a következők: - Társasági adó (22 százalék) - Kiegészítő adó – munkanélküli-alap hozzájárulás (4 százalék) - Helyi iparűzési adó (max. 7,5 százalék) - Vagyonadó (0,5 százalék) - Személyi jövedelemadó - Általános forgalmi adó Társasági adó A luxemburgi belföldi illetőségű

társaságok bárhonnan származó jövedelmük után kötelezettek társasági adó fizetésére. Külföldi illetőségű társaságok luxemburgi forrásból származó jövedelmük után fizetnek társasági adót Egy társaság akkor luxemburgi illetőségű, ha székhelye vagy 29 üzletvezetésének központja Luxemburg területén van. (Ebből következően egy külföldön bejegyzett társaság is lehet luxemburgi adóügyi illetőségű) A társasági adó alanyai a társaságok, a korlátolt felelősségű személyi egyesülések (limited partnership), az alapítványok, szövetkezetek, szövetkezeti társaságok, kölcsönös biztosító társaságok, bizonyos non-profit szervezetek stb. A két legfontosabb társasági forma Magyarországhoz hasonlóan a részvénytársaság (SA) és a korlátolt felelősségű társaság (SARL). A személyi egyesülések általában transzparensek a társasági adó szempontjából a jövedelem a tagoknál adózik Az 1929. július 31-i

törvény alapján létrejött pénzügyi holding társaságok nem fizetnek társasági adót. Ezek azonban általában nem tartoznak a Luxemburg által kötött kettős adó elkerülését szolgáló egyezmények hatálya alá A társasági adó kulcsa Luxemburg 2001 során jelentős módosításokat hajtott végre a társasági adóban. Ennek eredménye a tényleges adóteher csökkenése lett 2002 január 1-jétől A társasági adó kulcsa 20-30 százalék volt, a jövedelem nagyságától függően 2002-től ez 20-22 százalékra csökkent A tényleges adóteher (a kiegészítő adóval és a helyi iparűzési adóval együtt) 37,45 százalék volt, ami 2002tó1 30,38 s zázalékra csökkent. Az "1929-es holding társaságok", mint említettük, nem fizetnek társasági adót, és külföldi illetőségű tulajdonosaik osztalékát nem adóztatják Luxemburgban. A befektetési alapok megalakulásukkor 1200 euró bejegyzési illetéket fizetnek, és évente úgynevezett

"előfizetési díjat". Ennek mértéke az alap típusától függően a nettó eszközérték 0,01-0,05 százaléka. Az említett 1929-es holding társaságok is fizetnek ilyen díjat, esetükben ez 0,2 százalék A társasági adó alapja A társasági adó alapja az általánosan elfogadott számviteli elvek szerint összeállított eredmény kimutatásban szereplő eredmény. Az üzleti év általában a naptári év, ha csak a társaság alapító dokumentumában ettől eltérő üzleti évet nem jelölnek meg. Az üzleti tevékenység érdekében felmerülő költségek levonhatók. Nem vonhatók le általában olyan költségek, melyek adómentes bevétel elérése érdekében merülnek föl. A készletek súlyozott átlaggal, a FIFO vagy LlFO módszerrel értékelhetők 30 Céltartalékok várható veszteségek (költségek) fedezetére kellően alátámasztott indokok esetén képezhetők, melyek csökkentik az adó alapját. Az értékcsökkenés lehet

lineáris vagy degresszív Épületek esetében csak a lineáris leírás alkalmazható 1,5-4 százalékig. Gépekre 10 százalékos, irodai berendezésekre 20 százalékos, gépjárművekre 25 százalékos kulcs érvényes. Az adóalap csökkenthető ún. beruházási adóhitellel 8,4 százalékos adójóváírás érvényesíthető új befektetésekre a föld, épületek, járművek és szoftver kivételével. További 4,2 százalék és 1,4 százalék jóváírás vehető igénybe, előbbi 150 000 eurót meg nem haladó beruházások esetén. Ha a beruházás ezen összeget meghaladja, az 1,4 százalék is igénybe vehető. Árfolyamnyereségek általában az adóalap részét képezik. Részvények eladása során keletkezett árfolyamnyereség, ha azok legalább 25 százalékos részesedést jelentettek, legalább 12 hónapig a társaság birtokában voltak, és a leányvállalat társaságiadó-köteles, mentes a társasági adó alól. Veszteségelhatárolás Az 1991-ben és

azóta keletkezett veszteségek korlátlan ideig elhatárolhatók, visszamenőlegesen nem érvényesíthető veszteség. Adókonszolidáció Sok más EU-országhoz hasonlóan, Luxemburgban is lehetőség van anya- és leányvállalat(ok) esetében adókonszolidációra. Ennek feltétele, hogy az anyavállalat legalább 95 százalékos (kivételes esetekben 75 százalékos) részesedést bírjon a leányvállalatban Alultőkésítési szabályok Luxemburgban nincsen alultőkésítési szabály. Mindazonáltal az általános adókikerülés elleni elvek (joggal való visszaélés) alapján az adóhatóság a 6:1 aránynál nagyobb hitel/tőke mutató esetén vizsgálatot indíthat. Kapcsolt vállalkozások A luxemburgi adójogban nincsen szabályozás a kapcsolt vállalkozásokra. Mindazonáltal az arms lenght elvet (az OECD irányelveknek megfelelően) az adóhatóság alkalmazza, amennyiben az ügyletek körülményei azt indokolják. 31 Kamatok, jogdíjak A külföldre fizetett

kamatokra forrásadót Luxemburgban nem vetnek ki. A jogdíjak után szerzői jogdíj esetében 10, egyéb jogdíjak esetében 12 százalék a forrásadó, amit érvényes adóegyezmények csökkenthetnek. 2002-től egységesen 12 százalék a jogdíjak után fizetendő adó Osztalékok Luxemburgi társaságok által fizetett osztalékokra a forrásadó mind belföldi, mind külföldi illetőségű kedvezményezettek (részvényesek) esetében 20 százalék. Külföldieknek fizetett osztalék adóját érvényes adóegyezmény csökkentheti. Belföldi illetőségű társaságnál a kapott osztalék általában adóköteles. A forrásadó beszámítható a társasági adóba Mindazonáltal az osztalék 50 százaléka adómentes bevételnek számít Bizonyos feltételek megléte esetén (pl. legalább 10 százalékos részesedés, legalább 12 hón apig) az osztalék teljes összege adómentes Hasonlóképpen teljesen adómentes a kapott osztalék, ha EU-országból származik (anya- és

leányvállalati irányelveknek megfelelően), vagy a vonatkozó adóegyezmény alapján. Adófizetés Az éves adókötelezettséget bevallás alapján az adóhivatal veti ki. A megelőző évre kivetett adó alapján negyedévenként adóelőleget kell fizetni a folyó évben. Személyi jövedelemadó A luxemburgi illetőségű magánszemélyek bárhonnan származó jövedelmük után személyi jövedelemadó fizetésére kötelezettek. Luxemburgi illetőségű a magánszemély, ha állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Luxemburgban van. Akkor van a magánszemélynek szokásos tartózkodási helye Luxemburgban, ha ott-tartózkodása a hat hónapot meghaladja. Ha nem gyakorol kereső foglalkozást, ezt kérésére, egy évre kiterjesztik Aki luxemburgi cégben érdekeltséggel rendelkezik, vagy igazgatói státusa van, azt adóügyi szempontból "fiktív" luxemburgi illetőségűnek tekintik. A külföldi illetőségű magánszemélyek luxemburgi

forrásból származó jövedelmük után kötelesek adót fizetni. A luxemburgi illetőségű magánszemélyek vagyonadót is fizetnek, aminek mértéke 0,5 százalék. 32 Adóköteles jövedelem A luxemburgi adótörvény az alábbi adóköteles jövedelmeket tartalmazza: - Alkalmazotti jogviszonyból származó jövedelem. Ide tartozik a fizetés, prémium, nyugdíj és minden egyéb munkáért kapott jövedelem. - Önálló tevékenységből származó jövedelem. Ide tartoznak az egyéni vállalkozók, szellemi szabadfoglalkozásúak. - Befektetésekből származó jövedelem (tőkejövedelmek). Ide tartozik az osztalék és a kamat Ha az osztalékot adóköteles luxemburgi cég fizeti, akkor 50 százaléka adómentes. Mind az osztalék, mind a kamat megszerzésére fordított költségek csökkentik az adóalapot Az árfolyamnyereség (capital gain) különböző típusaira eltérő adószabályok vannak Példaként megemlíthetjük, hogy a részvényekből származó

árfolyamnyereség adómentes, ha a részesedés kevesebb, mint 25 százalék, és legalább hat hónapig birtokolta a magánszemély. Magasabb részesedés esetén az árfolyamnyereség a többi jövedelemmel együtt adózik. Költségek levonhatósága A luxemburgi személyi jövedelemadó-törvény sokféle jogcímen tartalmaz adóalapot csökkentő, költségként levonható tételeket. Általános, szabály, hogy a munkával kapcsolatos, vagy a jövedelem megszerzése érdekében felmerülő költségek levonhatók A fontosabb adóalapot csökkentő tételek: - a munkaviszonyból származó jövedelem esetén annak egy része, - bizonyos nyugdíjak és évjáradékok, - a fizetésből fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás, - lakáskölcsön kamata, az önkéntes élet-, baleset-, betegség- és gépkocsi-biztosítás díja, fogyasztási hitelek kamata, lakásprogramokra banknak, építőközösségnek fizetett hozzájárulás, - egyéb személyi költségek,

pl. a társadalombiztosítás által nem fedezett kórházi költségek, közeli hozzátartozó eltartásának költsége, - egyéni vállalkozók esetében az üzleti tevékenység érdekében felmerülő költségek stb. Részvények vásárlása esetén adójóváírás kapható. 33 Az adó mértéke, adótábla Luxemburgban családi adórendszer van. Az adó marginális mértéke 47,15 százalék Az előzőekben említett levonható költségek házaspár esetén általában megduplázódnak Az adót 2,5 százalék kiegészítő adó terheli, mely a munkanélküli-alaphoz történő hozzájárulás Az üzleti tevékenységet végző magánszemélyeknek lehetőségük van veszteségelhatárolásra időkorlátozás nélkül Általános forgalmi adó Luxemburgban az EU-ban egységes elveken, a VI. direktíván alapuló általános forgalmi adórendszer működik Adót kell fizetni a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és az import után Az előzetesen

felszámított adó általában visszaigényelhető. Az adókulcsok a következők: - általános kulcs 15% - középső kulcs 12% - csökkentett kulcs 6% - speciális kulcs 3%. A középső kulcsot borokra, tüzelőanyagokra és dohányra, szakértői tevékenységre, hirdetési ügynöki, hitel és ingóságok kezelésével kapcsolatos szolgáltatásokra kell alkalmazni. A csökkentett kulcsot gáz- és villanyáram-szolgáltatásra és bizonyos feltételek megléte esetén képzőművészeti alkotások importjára és értékesítésére kell alkalmazni. A speciális kulcsot élelmiszerekre (kivéve alkoholos italok), könyvekre, folyóiratokra, gyermekruházatra, vízre, gyógyszerekre, szállásszolgáltatásra, kulturális, nevelési, sportszolgáltatásokra és szerzői jogokra kell alkalmazni. 34 7. A bemutatott adórendszerek összehasonlítása Ahogy az a dolgozatomból látható, az adóterhelés szerkezete Magyarországon azt a képet mutatja, hogy a

fogyasztást terhelő adók az államháztartás összes adóbevételén belül magasabb arányt képviselnek, mint az egyéb országok többségében. Magyarországon a fogyasztást terhelő adók szintje jóval magasabb, a vállalati nyereség adókulcsa viszont alacsonyabb a nemzetközi átlagnál. Az általános forgalmi adó kulcsa világviszonylatban is a legmagasabbak közé tartozik, főleg a normál, 25 százalékos adókulcsot tekintve. Ennek következtében a fogyasztáshoz kapcsolt adók a GDP százalékában a nemzetközi átlagnál magasabb arányt képviselnek. A világ valamennyi országa közül mindössze két országban, Dániában, és a bemutatásra került Svédországban alkalmaznak 25 százalékos standard forgalmiadó-kulcsot, az országok többségében ugyanis 20 százalék alatti adókulcs jellemző. A kedvezményes adókulcs(ok) már nem olyan kirívó nemzetközi összehasonlításban. A magas magyarországi általános forgalmi adókulcsok

EU-harmonizációs szempontból semmiféle problémát nem jelentenek, mivel az EU az adószintek megállapítását valamennyi adónemre vonatkozóan a tagországok hatáskörében hagyta. Ha van határ, akkor az főként az alsó határt érinti, tehát a standard adókulcs nem lehet 15%, a kedvezményes pedig 5%-nál alacsonyabb, s rögzített a 0% kulcsos termékek köre. A két- illetve többkulcsos általános forgalmi adórendszer célja valamennyi országban elsősorban szociális jellegű, azaz azokat a termékcsoportokat sorolja a kedvezményes körbe, amelyeket az alacsonyabb keresetűek nagyobb arányban fogyasztanak. Emellett egyéb szempontok is érvényesül(het)nek, például kulturális (a könyvek, folyóiratok, hanghordozók minden országban kedvezményes általános forgalmi adókulccsal adóznak), környezetvédelmi célok, vagy foglalkoztatási szempontok A standard adókulcsnál kedvezőbb adózású termékek köre Magyarországon nagyjából megfelel az EU-ban

elfogadottnak. Majdnem minden EU-tagországban adómentességet élveznek a p ostai szolgáltatások, az egészségügyi és oktatási szolgáltatások, a biztosítás és pénzügyi szolgáltatások, ingatlanvásárlás- és bérbeadás. Az egyes országok ezen kívül számos kivételt alkalmaznak A jövedelmeket (vállalati nyereséget és személyi jövedelmet) terhelő adók súlya viszont valamivel alacsonyabb az átlagosnál. Ennek oka a vállalati nyereséget terhelő adók viszonylag alacsony szintje, mivel a személyi jövedelemadó adórátái megfelelnek az európai átlagnak. 35 A működőtőke és beruházások odavonzásáért és/vagy megtartásáért folyó nemzetközi versenyben valamennyi ország egyre inkább igyekszik kedvező adófeltételeket teremteni. Az adók csökkenő tendenciája közvetlen összefüggésben van a jövedelemcentralizáció mérséklődésével, de túl is mutat azon. Az adócsökkentés ugyanis egyben az adóstruktúra változását,

a jövedelem-elvonás hangsúlyainak eltolódását is jelenti. Látványosan csökkennek a jövedelmeket és profitokat terhelő adók Ezen belül különösen a progresszív adóztatás mérséklődik, közelednek egymáshoz a marginális kulcsok, s a különböző jövedelemelemek adóztatása egyre inkább a linearitás irányába mutat, a különböző adómértékek közelítésével, harmonizálásával együtt. Ugyancsak általános tendencia az adókedvezmények, -mentességek szűkítése, azaz az adóalapok szélesítése, bővítése. Ezzel egyidejűleg az adóztatási terhek súlypontja a végső felhasználását terhelő adókra (forgalmi adókra, jövedéki adókra, fogyasztási adókra) tevődik át, teret engedve a modern ökoadók fokozatos megvalósításának is. Uralkodó trend az adóztatás decentralizálása, azaz a központi és regionális, illetve önkormányzati adók közötti arányváltozás a területi szintek javára (Magyarországon 20 százalék

körüli adócentrum látszik optimálisnak a különböző adónemek mértékeinek közelítésével, az adóalapok bővítésével, a kedvezmények szűkítésével.) Az adópolitika és a GDP viszonya A költségvetési feladatok nagyságát, az újraelosztás terjedelmét a költségvetési kiadások, illetve bevételek GDP-hez viszonyított aránya fejezi ki. A fejlett piacgazdaságok államháztartásainak kiadásainak a G DP-hez viszonyított aránya jelentős szóródást mutat. Magas a centralizációs arány Svédországban, Hollandiában, Dániában, míg ugyanez a m utató alacsony értéket jelez Svájcban, Spanyolországban, Görögországban. Az adatok arra utalnak, hogy a jövedelemcentralizáció, illetve j9vedelemelosztás függ a gazdasági fejlettségtől, a piaci hagyományoktól, valamint a szociálpolitikai elképzelésektől Angliában erősebbek a piaci hagyományok, Svédországban viszont a hosszú munkáspárti kormányzás jelentős szociálpolitikai

tradíciókat alakított ki Mindezek a tények természetesen visszatükröződnek a költségvetés újraelosztási adataiban. A különböző országok bevételi szerkezetének vizsgálata azt mutatja, hogy az államháztartás bevételeinek közel 90 százaléka az adókból, illetve a társadalombiztosítási járulékokból tevődik össze. A bevételeken belül megfigyelhető, hogy a társadalombiztosítási járulék vált a legdinamikusabb elemmé 36 Néhány európai ország egy főre jutó GNP-jének aránya Svédország Svájc Németország Magyarország Luxemburg Hollandia Franciaország Egyesült Királyság 0 10000 20000 30000 40000 8. Magyarország és az EU-harmonizáció Az egyes államok szuverenitásuk alapján maguk határozzák meg adórendszerüket, ezen belül adónemeiket, az adóalapokat és a -mértékeket, továbbá kedvezményeket. Az egyes államok közti adóztatási differenciák mérséklésére az EU-n belül és az ahhoz csatlakozni

szándékozó államokban is folyik a jogharmonizáció, ami azonban kissé nehezebben érvényesül az állami szuverenitás egyik több évszázados talpkövét képező adóztatásnál, mint más, kevésbé tradicionális, modernkori területeken, például a k örnyezet- vagy fogyasztóvédelem körében. Magyarország adórendszere az EU-csatlakozás érdekében már néhány éve a közös európai normák irányába mozog, s így egyrészt azoktól nincsen sokkal távolabb, mint egy-egy jelenlegi EU-tagország, másrészt a közös európai normák és törekvésekből sejteni lehet a magyarországi adóztatás változásainak középtávú prognózisát. 37 Összefoglalás Mint láthatjuk, az adórendszer meghatározó szerepet játszik a gazdaság kínálati alkalmazkodásának befolyásolásában, a fontosabb egyensúlyi mutatók, valamint a gazdasági szereplők várakozásainak alakításában. Ezért az adórendszerben bekövetkező változások egyaránt rendkívül

érzékenyen érintik a fontosabb makrogazdasági folyamatokat, befolyásolják a termelési tényezők kínálatának változását és ezáltal a gazdaság növekedését is Véleményem szerint ugyanakkor ahhoz, hogy maradéktalanul érvényesülhessenek az adórendszertől általában elvárt hatások (mint a horizontális és vertikális méltányosság, az alacsony holtteher-veszteség, a kedvező hatékonysági költségek, az adórendszer egyszerűsége és átláthatósága) fontos az adórendszer hosszú távú stabilitása. Kiemelt szempont, hogy az adókötelezettség ne módosuljon gyakran, biztonsággal lehessen vállalkozni termelési, szolgáltatási, értékesítési, beszerzési feladat ellátására. Az adórendszernek viszonylag stabilnak kell lennie elveiben és mértékeiben is ahhoz, hogy az adóalanyok hosszabb távú gazdasági prognózisokat alakíthassanak ki. Enélkül az állami jövedelem-elvonás elveszti komolyságát, és általánossá lesz a máról

holnapra élés szemlélete. Az adókulcsok változtatásának hatása függ attól, hogy az adó áthárítható-e és mennyiben. Az adóáthárítás lehetőségének kihasználása a piaci viszonyok állapotán múlik Ha a piacot monopóliumok, vagy túlkereslet uralja, akkor az áthárításnak nincsenek gazdasági korlátai. A végső fogyasztó által fizetett közvetett adó is továbbhárítható, ha a bérek és jövedelmek emeléséért folyó harc elég erős, ami a politikai viszonyokban rejlő érdekérvényesítési lehetőségeken múlik. Ha az adó nem hárítható át – változtatásának mértéke és progressziója alapján – különböző döntéseket válthat ki az adóalanyok körében: - serkenthet nagyobb teljesítményekre a kompenzálás vagy túlkompenzálás érdekében, - előmozdíthatja az erőforrások takarékosabb felhasználását, - dekonjunktúrára vezethet, ha a megszorított adóalanyok fejlesztési érdektelenségét az állami

többletjövedelem felhasználását sem tudja, vagy nem is akarja ellensúlyozni. Az adózás tulajdonképpen az állam és az állampolgárok közötti egyfajta viszony. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az adópolitikának a modern jóléti államban kiemelt szerepet kell játszania a nemzeti jövedelem újraelosztásában és közvetetten a jövedelemszabályozásban is. 38 Tartalomjegyzék Bevezetés 2 Tárgyalás 3 1. Magyarország adórendszere 3 2. Németország adórendszere 6 3. Franciaország adórendszere 12 4. Az Egyesült Királyság adórendszere 19 5. Svédország adórendszere 22 6. Luxemburg adórendszere 29 7. A bemutatott adórendszerek összehasonlítása 35 8. Magyarország és az EU-harmonizáció 37 Összefoglalás 38 Tartalomjegyzék 39 Felhasznált irodalom 40 39 Felhasznált irodalom Dr. Herich Gy: Adótan II Nemzetközi adózás (Penta Unió, 2002) Pénzügytan I. (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Tanszék Kft,

2002) Adó pénzügyi és adóirányítási szaklap (2002/7.,11-12,14; 2003/4-5,6 szám) 1995. évi CXVII törvény a személyi jövedelemadóról 1992. évi LXXIV törvény az általános forgalmi adóról 1996. évi LXXXI Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 40